2020. március 31., kedd

RÁADÁS: TICK-TACK BÁBSZÍNHÁZ

YOUTUBE
Szerző: TICK-TACK BÁBSZÍNHÁZ / GYULA TELEVÍZIÓ
2018-2020.



  Fizi Mika és hisztis Editke

  ITT NÉZHETŐ MEG






RÁADÁS: KÉSZÜLJ FEL AZ ÉRETTSÉGIRE AZ INDEX YOUTUBE-JÁN!

INDEX / YOUTUBE
Szerző: Kböző
2020.03.23-2020.04.30.



  A következő hetekben segítünk az    
  érettségire való felkészülésben. Olyan 
  előadások, olyan témák kerülnek elő,  
  amire sokszor nem jut idő az iskolában, a 
  mostani helyzetben pedig főleg nem fog. 
  Magyarból, matekból és történelemből tíz-t
  tíz órában, nagyszerű tanárokkal segítünk 
  azon, hogy még jobban sikerüljön nektek 
  az érettségi - de ezek az órák nemcsak az 
  érettségizőknek lesznek hasznosak!

RÁADÁS: A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁNAK VÉGE? - INTERJÚ UNGVÁRY KRISZTIÁNNAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.03.31.



  Tegnapi adásunkban Ungváry Krisztián  
  történészt kérdeztük arról, mi vár a 
  szólásszabadságra hazánkban a    
  felhatalmazási törvény elfogadása után.

RÁADÁS: MIRŐL SZÓL A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY?

PARTIZÁN / NAPIPARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.03.30.



  Hétfőn a kormánypártok megszavazták az
  Országgyűlésben a felhatalmazási
  törvényt, ami mindenképpen új fejezetet
  nyit a Nemzeti Együttműködés
  Rendszerében. Mai adásunkban Sepsi
  Tibor alkotmányjogásszal, Ungváry
  Krisztián történésszel, valamint Tóth
  Balázzsal, a Helsinki Bizottság 
  ügyvédjével beszélgettünk arról, hogy mit
  is jelent pontosan a különleges jogrend,
  valamint milyen veszélyt jelent az új
  helyzet a véleménynyilvánítás
  szabadságára...


MI SZÜKSÉG KÓRHÁZPARANCSNOKRA, MIÉRT NEM ELÉG AZ ORVOSIGAZGATÓ?

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.31.



Nemcsak pótcselekvés, nem csupán fontoskodás, hanem megfélemlítő szándéka van annak, hogy az Orbán-rezsim kórházparancsnokokat nevezett ki. Mint kiderült, 108 egészségügyi intézmény élére neveztek ki kórházparancsnokokat, ők meg is kezdték munkájukat. Egy járvány nem katonai, hanem egészségügyi kérdés. Orbán inkompetens kormánya a koronavírust a korlátlan hatalom megszerzése mellett a lakosság és az állami hivatalok, tisztviselők, a civil társadalom megfélemlítésére használja fel. Hozzászoktatja a lakosságot a katonák jelenlétéhez és irányításához a civil életben.

Az is elfogadhatatlan, hogy az ún. “Operatív Törzs” jelentős része katonatiszt, akik nem értenek az egészségügyhöz, a sajtótájékoztatót egy totálisan alkalmatlan, képzetlen és hozzáértés nélküli anyuka tartja, akit tisztifőorvosnak neveznek, és szakácsműsorok színvonalán ad tanácsokat a helyes bevásárlásról. Mellette pedig hol rendőrruhában, hol katonaruhában állnak emberek, ezzel is egy katonai puccs hatását keltve, ahol minden irányító poszton katonák vannak. Az utcai rendvédelem a rendőrség feladata, a kórházak irányítása az egészségügyi dolgozók, a kinevezett orvosigazgatók dolga.

A honvédelmi törvény szerint a katonaság feladata a honvédelem, az ország területi épségének védelme, az ország függetlenségének megóvása. Fegyveres katonai szolgálat védelmi feladatokat szolgálhat külső támadásokkal szemben. Magyarországot nem érte külső fegyveres támadás. Egy vírus ellen nem lehet harcolni katonasággal, hanem ovosokkal és nővérekkel, megfelelő tisztifőorvossal, aki nem mond olyan hülyeségeket, hogy a tesztelés nem állítja meg a járvány terjedését. Nem a tesztelés, de a testzelés által nyerhető adatok segítenek a járvány feltérképezésében és megállításában.

Ahol rendőrök veszik át a civil intézmények irányítását, az diktatúra. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint a kórházparancsnokok “segítik a felkészülést a tömeges megbetegedésekre, az adatok ellenőrzése kiemelt feladatuk, ha egy kórház hiányossággal küzd, akkor a kórházparancsnokok intézik az eszközök átcsoportosítást, a szabályokat betartatják a kórházakban, a vagyonbiztonság is az ő felelősségük. Még szép, hogy “orvosszakmai kérdésekben viszont nem hozhatnak sem döntést, és javaslatot sem tehetnek”. De mi az a fenti feladatok közül, amire egy civil orvosigazgató nem képes?

...

MINDEN EDDIGINÉL JOBBAN MEGSZŰRIK A KÉRDÉSEKET AZ OPERATÍV TÖRZS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁN

444.HU
Szerző: haszanz
2020.03.31.


Egyre nehezebb hivatalos válaszokat szerezni a koronavírusra vonatkozó kérdésekről. 

Az Operatív törzs napi sajtótjékoztatóin eleinte személyesen lehetett kérdezni. Előbb azt igyekeztek korlátozni, hogy hány kérdést tehet fel egy újságíró, volt, hogy kitépték a mikrofont annak a kezéből, aki kettőt is mert kérdezni.

Aztán a járványügyi intézkedések hoztak egy új lehetőséget. Hogy ne legyenek egy teremben, egy légtérben összezárva sokan, áttértek az online sajtótájékoztatókra. De nem úgy, hogy élő videós kapcsolatban lehetne feltenni a kérdéseket, hanem azokat emailben kell elküldeni a sajtótájékoztató előtt két órával. Ez még akkor sem tökéletes megoldás, ha be is olvassák a kérdéseket, mert végtelenül semmitmondó vagy elkenő válaszokra visszakérdezni nem lehet.

De a legtöbb esetben megspórolják azt is, hogy egyáltalán válaszoljanak. Eleinte csak viszonylag rossz arányban olvastak be a kérdéseink közül egyet-egyet. Volt, amelyiket feltűnően nem akarták megválaszolni, hiába érdeklődtünk napokon keresztül arról, hogy hány egészségügyi dolgozó van az igazoltan fertőzöttek között. Választottak inkább helyette másik kérdést. Aztán múlt pénteken eljött az a pillanat is, amikor már egyik kérdésünkre sem válaszoltak:

- A tisztifőorvosasszony csütörtök este kiadott határozata szerint még azokat a magyar teherautósofőröket is két hétre házi karanténba zárják, akiknél az egészségügyi vizsgálat nem mutatott ki fertőzésgyanút. Nem tartanak attól, hogy így lebénulhat a nemzetközi áruforgalom, és fennakadások keletkezhetnek a hazai ellátásban?
- Hány FFP3-as típusú maszk volt a Kínából érkezett szállítmányban? Hány darab és milyen típusú maszkok érkeztek? Mennyire szól a teljes megrendelés?
- Hány egészségügyi dolgozó van karanténban és hányan kapták el igazoltan a vírust?
- Tervezik-e az egészségügyi dolgozók illetménykiegészítését a járvány idejére?
Vasárnap kivételt tettek, a kínai áruk minőségéről érdeklődtünk, arra válaszoltak, volt is hírértéke, hogy meglehetősen vegyes a minőségük...

FELDMÁR ANDRÁS: „A MOSTANI HELYZET EMLÉKEZTET MINKET A GYEREKKORUNKRA”

HVG ONLINE
Szerző: BÜKY DOROTTYA
2020.03.31.


„Azok a pácienseim, akik eddig is féltek mindentől, most egyre jobban érzik magukat, mert mindenki azt csinálja, amit ők mindig is csináltak” – mondja Feldmár András pszichoterapeuta, hozzátéve, hogy mindenki tanulhatna ezektől az emberektől, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk. Mit tehetünk a félelemmel? Feldmár András és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatójának beszélgetése.

BD: Azt sem tudom hirtelen, hol fogjuk meg a témát. Kételkedjünk, szorongjunk, netán pánikoljunk vagy okoskodjunk? Mi több bölcselkedjünk, adjunk tanácsokat karantén idejére? Félelmetes a betegség, a halál gondolata, de ugyanúgy félelmetes a bezártság is. Te hogy vagy? Hogy érzed magad?

FA: Én ott kezdeném, hogy mi idegesít. Mondjuk, egy kutya vakarózik, és attól félek, hogy soha nem fogja abbahagyni. Előbb-utóbb úgy érezhetem, meg kell ölni, mert a végtelenségig folytatódik. Mindenféle ismétlődő mozdulat vagy hang kínzás nekem...

KÉTSZER FERTŐZ? HETEKIG LAPPANG? 16 TÉVHIT A KORONAVÍRUSRÓL – A BIOLÓGUS VÁLASZOL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.03.31.


Nem igaz, hogy agresszívabb mutáció pusztít Olaszországban, a tipikus lappangási idő nem 14, hanem 4-6 nap, a fertőzöttség kockázata egészséges fiataloknál sem zéró – derül ki tévhitromboló összeállításunkból. Összesen 16 darab, az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közszájon forgó állítást ellenőriztettünk Müller Viktorral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársával.

A világban csaknem négy, hazánkban szűk egy hónapja zajlik az új koronavírussal szembeni védekezés, „melléktermékként” több tízezer cikkel, bejegyzéssel, kommentárral, amelyek próbálják megfejteni és értelmezni ezt a kórt. Az áttekinthetetlen mennyiségű információ között sok tévhit, félreértés és pontatlanság terjed. Először, de valószínűleg nem utoljára állunk neki, hogy helyre tegyük ezek közül a szívósabbakat vagy egyenesen károsakat. A Válasz Online felkérésére alább minden állítást Müller Viktor biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének vírusok kutatásával foglalkozó tudományos munkatársa kommentál...

ORBÁN ARRA HASZNÁLJA TEHETSÉGÉT, HOGY SZÉTVERJE A DEMOKRÁCIÁT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.31.


A Parlament Orbánnak korlátlan ideig teljhatalmat adó döntését értékelve, Kovács Zoltán államtitkár élesen visszautasította, hogy ezzel Orbán diktátori jogokat szerez. A szóvivő szerint, a liberális média cinizmusa új, alávaló mélységet ért el. Ám ha az ember a világsajtót és a Nyugat vezető politikusainak véleményét olvassa, cseppet sem lesz olyan érzése, hogy mindenki szembejönne az autópályán, inkább az az érzése, hogy éppen Kovács Zoltán az, aki a rossz oldalon hajtott fel. Íme:

A Bloomberg is megerősíti, hogy Merkel kancellár borúlátóan vélekedik arról, hogy mostantól kezdve Orbán Viktor kizárólagos uralma alá kerül az unió egyik demokráciája, ameddig csak akarja. Merkel azt közölte szóvivője útján, hogy a válságban a rendkívüli intézkedések közben tiszteletben kell tartani a jogállamot. Hasonlóan vélekedett a német külügyminiszter a Politico-ban, amikor megjegyezte, hogy a bajt közös erővel, és nem dekrétumokkal kell legyűrni.

Az EP liberális frakciójának vezetője, a román Ciolos úgy foglalt állást, hogy a különleges felhatalmazás láttán, a demokratikus Európának a legmagasabb fokú riadót kell fújnia, mert nem lehet egyszerűen lehúzni a rolót a jogállam számára. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke azt üzente, hogy a demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá. Az aggodalmakat osztják a zöldek is, akik szerint Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus normáktól, és biankó csekket ad a miniszterelnöknek...

FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY: DIKTATÚRA VAGY HUSZÁRCSÍNY?

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2020.03.31.


A felhatalmazási törvény körüli vitának eddig két hulláma volt. Az elsőben azok szólaltak meg elsősorban, akik a felhatalmazási törvényt a már eddig sem demokratikus Magyarországon a Fidesz által gyakorolt hatalom még megmaradt alkotmányos korlátjainak lebontásaként, a nyílt autokráciába való átmenetként értékelték. Különösen szigorú bírálatok érték a Btk. tervezett szigorítását a rémhírterjesztőkkel szemben. Innen nézve az ellenzék előtt nemigen állt más választás, mint a 4/5-ös többséget igénylő különleges eljárás elutasítása. Ebből a hullámból Kim Lane Scheppele, Lattmann Tamás vagy Vörös Imre nevét érdemes kiemelni.

Majd kisvártatva jött a második hullám, amely azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem a korlátlan hatalom megszerzésére törekszik, csak egy politikai trükköt vet be, hogy az ellenzéket kommunikációs szempontból vesztes helyzetbe hozza azáltal, hogy egy vállalhatatlannak tűnő törvényjavaslat és a válság idején elvárható felelős magatartás látszata közötti választásra kényszeríti őket. Innen nézve viszont az ellenzék számára nem a makacs ellenállás hősies póza, hanem a csapdából való kimenekülés lehetőségeinek felmérése kellene legyen az elsődleges cél. Ezt a véleményt képviselte Stumpf András, Ésik Sándor László, Török Gábor – és hogy ne csak az általam Fidesz-árva magyar konzervatívoknak tartott csoportból idézzek, Keszthelyi András is.

A második hullámban megjelent véleményt egyébként sokan átvették olyanok is, akik még az első hullámban kialakult érveket hangoztatták. A véleményváltoztatás persze önmagában nem szégyen, de mivel a kétféle vélemény homlokegyenest eltérő politikai cselekvést ír elő az ellenzék számára, ugyanakkor mindkettő vehemensen – és más és más érvekkel, de egyformán erkölcsi magas lóról letekintve – kritizálja az ellenzéket, amiért nem azt teszi, ami elvárható lenne tőle, mindenképpen zavarba ejtő ebben a konkrét esetben az önreflexiót nélkülöző váltás a kétféle álláspont között. De ez mellékszál...

HA MAGYARORSZÁGON MARADOK, PANASZKODÓ, KÖZÉPSZERŰ KUTATÓ LETTEM VOLNA

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.03.31.


A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki, ahogyan azt korábbi cikkünkben bemutattuk. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik.

A lapunknak interjút adó Karikó Katalin jelenleg a német BioNTech munkatársa. Az amerikai Moderna és a szintén német CureVac mellett ez annak a három cégnek az egyike, amelyek a Karikó-Weismann módszert használva járnak a koronavírus ellen védő oltás kidolgozásának élén.

Azt hiszem, emberek milliói világszerte most azt szeretnék öntől leginkább megtudni, hogy mikor lesz védőoltás a koronavírus ellen?

– Az mRNS alapú vakcina jelenleg klinikai kipróbálás alatt van, és még ebben az évben elérhető lenne, a gond csak az, hogy egyhamar nem fogjuk tudni, tényleg védelmet nyújt-e a vírus ellen. Először is ez egy új technológia és a tapasztalataink korlátozottak vele. Az amerikai Moderna a cytomegalovírus és az influenzavírus ellen készített ilyen típusú, azaz mRNS alapú védőoltást, amelyek a klinikai tesztelés első fázisán átjutottak, ami azt jelenti, hogy nem volt káros hatásuk. Továbbá, amikor beadtak ilyen vakcinákat, akkor meg tudták mérni, hogy mennyi ellenanyagot termelt a szervezet az mRNS-által kódolt vírus fehérjék ellen, de azt még nem lehet tudni, hogy ha megfertőződik az ember, akkor megvédi-e.

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, rengeteg egészséges embert kell vakcinálni és követni az egészségi állapotuk alakulását. Ezt a folyamatot nem lehet felgyorsítani, mert készakarva nem szabad megfertőzni a teszt résztvevőit. A klinikai kipróbálás ezen szakasza sok időt és rengeteg pénzt igényel. Csak mondok egy példát, ha a koronavírus elleni tesztben résztvevő elkezd köhögni, akkor ki kell vizsgálni, hogy influenzás vagy koronavírusos. Mert ha influenzás, akkor a koronavírus elleni védőoltás még potenciálisan jó lehet. Nagyon fontos, hogy egészséges emberekbe csak a legbiztonságosabb anyagot szabad beoltani, és azt tudjuk, hogy az RNS alapú védőoltás nagyon biztonságos. De bizonyosságot kell szerezni arról, hogy az adott vakcina védelmet nyújt...

HATMILLIÁRD FORINTÉRT ÁRULJÁK A LADY MRD LUXUSJACHTOT, AMIN MÉSZÁROSÉK JÁRTÁK AZ ADRIÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.03.31.


Most 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért megvásárolható a máltai bejegyzésű Lady Mrd, amin Orbán Viktor kedvenc milliárdosán kívül a NER egy másik fontos üzletembere, Szíjj László, és Homolya Róbert MÁV-elnök is utazott már. A Földközi-tengert járó, 3 szintes privát luxusjachtot másfél hónapja árulják.

2015-ben a Benetti olaszországi gyárában építették a Benetti Crystal 140 típusú jachtot, amelynek hosszúsága 42, a szélessége 9 méter. A hajó 5 kabinjában 10 vendég fér el, és az utasok kényelmét 7 fős legénység szolgálja. A háromszintes luxusjacht legfelső, úgynevezett “napozó” részén jacuzzi és medence is a vendégek rendelkezésére áll.

A hajót 2017-ben 20,9 millió euróért (kb. 6,8 milliárd forint) hirdették. Az eladás után az eredetileg Lady M néven, kajmán-szigeteki zászlóval közlekedő jachtot 2018. január végén Máltán vették nyilvántartásba Lady Mrd néven. Kategóriája “pleasure craft”, ami a máltai szabályozás szerint azt jelenti, hogy nem lehet bérbeadni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.

A máltai hajónyilvántartás szerint a Lady Mrd tulajdonosa az L&L Charter Ltd nevű máltai cég, aminek tulajdonosa a PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.

Az Átlátszó fényképpel és videóval bizonyította, hogy 2018-ban Mészáros Lőrinc és a felesége, illetve Mészáros egyik legfontosabb üzlettársa, Szíjj László utazott rajta. Szíjj társaságában ott volt Homolya Róbert MÁV-elnök, és egy kormánymegbízott is.

2020 februárjában a Lady Mrd ismét eladósorba került: több helyen is hirdetik 16,9 millió eurórért, vagyis körülbelül 6 milliárd forintért.

Részletes leírás és több fotó található róla például itt, itt és itt is. A galériákat vagy az alábbi videót megnézve néhány percig mindenki a luxusjacht fedélzetére képzelheti magát...

ÉLETVESZÉLYES MÉG JOBBAN ELTÁVOLODNI A NYUGATTÓL

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.03.31.



A magyar társadalom nagy része csaknem érintetlenül lépett a kelet-közép európai patrimoniális, személyi függésen alapuló feudalizmusból a tömegdemokrácia (és a tömegmanipuláció) korába, és ezen belül is a történelme nagyob része diktatórikus rendszerekhez kötődik. Ezért nem alakult ki az országban a polgári mentalitásnak, a teljesítményelvnek, a szabad piacnak és a professzionális államnak az az együttállása, amely a Nyugatot több száz éve a világ vezető civilizációjaként tartja meg.

Az országnak akkor voltak sikeresebb korszakai, amikor egyértelműen a nyugati törekvések érvényesültek benne (a korai Árpád ház, az Anjouk és a Habsburgok, különösen a Monarchia idején, de ide sorolható talán az 1920-as évek stabilizációs időszaka is). Minden flörtölés keleti (muszlim, orosz) rendszerekkel súlyos visszaesést okozott, szenvedést hozott az ország népére és további leszakadást a civilizált Európától.

A magyar magaskultúra, a vallás, a politikai rendszer magja, a jogrendszer, minden komplexebb minőség, ami létrejött ebben az országban, kivétel nélkül nyugati -- klasszikus római, keresztény, polgári-liberális, felvilágosodáskori és modern -- mintákat követ. A Nyugat utánozhatatlanul komplex, mégis organikus fejlődése tetten érhető mindenen, amit eleink legkiválóbbjai (a korai uralkodóktól a reformkori nagyjainkon, a Monarchia és a Horthy-korszak művelt politikusain át a rendszerváltó tekintélyekig) követendőnek gondoltak. A Nyugat a sajátosan plurális, rétegzett civilizációjával máig a világ mintaadója; minden feltörekvő és felemelkedő állam és régió az észak-atlanti térséget másolja és annál sikeresebb, minél jobban tudja másolni (integrálni). A globális piac, a civilizáció mintái, a viselkedés, az ízlés, az anyagi és a szellemi kultúra, az emberi kommunikáció leghatékonyabb formái mind nyugati eredetű értékek és intézmények...


VALAMI MÁS KELL ORBÁNNAL SZEMBEN A SOK FOGATLAN TERV UTÁN A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.31.


A hatalmát tovább növelő magyar miniszterelnök újabb, koronavírus-válság közepette végrehajtott manőverei után megint előjött az igény az európai közélet egy részében, hogy lépni kellene már valami tényleg hatásosat a Magyarországot épp most félautokráciává alakító Orbán Viktor ellen. Külföldi lapszemle.

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség a magyar felhatalmazási törvény hétfői parlamenti szavazásról szóló tudósítása élén azt emeli ki, hogy az Országgyűlés megadta a rendeletekkel való kormányzás jogát Orbán Viktor nacionalista miniszterelnöknek, figyelmen kívül hagyva ellenzékiek és emberi jogi csoportok azon felszólítását, hogy rendeljen időbeli korlátot a különleges hatalomgyakorláshoz.

Másképp hat a koronavírus a független és a kormánymédiára

Külön kitér a beszámoló arra, hogy öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki akadályozza a járvánnyal szembeni intézkedéseket, vagy olyan hamis információt terjeszt, ami megzavarhatja az embereket, illetve hátráltathatja a vírus elleni küzdelmet. Emberi jogi csoportok szerint ez felhasználható az újságírók elnémítására, miközben a megmaradt független média létszám- és költségcsökkentést kényszerül végrehajtani, a kormányhoz lojális média pedig továbbra is részesül az adófizetők pénzéből – olvasható a Reuters jelentésében.

A tudósítás felidézi, hogy Orbán - 2010-es hatalomra kerülése óta - jogi eszközökkel, tulajdonosváltoztatással, illetve hirdetési pénzeknek a lojális médiához juttatásával olyan médiát épített fel, amelyet ellenőrzése alatt tud tartani. A koronavírus gazdasági hatása felgyorsíthatja a médián belüli átrendeződést – teszi hozzá újságírói vélekedésekre hivatkozva a hírügynökség.

A tudósítás megemlíti, hogy néhány médiavállalkozás – súlyos rövid távú likviditási problémák miatt – már most kénytelen volt feladni idei terveit. A Reuters forrásai szerint a Central Media cégcsoport csökkentette újságíróinak munkaidejét és egynegyedéig terjedő arányban megnyeste a bérüket. A Pesti Hírlap című bulvárlap közölte, hogy állásokat számol fel, és átállt kizárólag online működési módra. Számos forrás szerint a HVG vezetése is jelezte a költségvetési kiadások visszafogásának az eshetőségét. „A sajtószabadság a koronavírus áldozatául eshet” – mondta a Reutersnek Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke.
Amúgy formális kérdés

Az ismertetés kitér arra, hogy a kormány visszautasította a törvényt ért bírálatokat, mondván, az csak a vírus elleni harchoz szükséges intézkedésekre ad felhatalmazást, és a parlament visszavonhatja a különleges jogköröket. Idézi Rétvári Bence államtitkárt, aki szerint mind időben, mind terjedelmében korlátozott felhatalmazásról van szó, valamint Varga Judit igazságügyi minisztert, aki ártalmas álhírnek minősítette azt az állítást, hogy a törvény az Országgyűlés semlegesítését célozza.

Áder János elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a különleges felhatalmazás véget ér majd, amikor a járványnak is vége, és hogy addig is érvényben marad a kormánynak a parlamenttel szembeni beszámolási kötelezettsége.

Ezek tehát a hangsúlyok a nemzetközi hírvilág egyik megmérvadóbb szereplőjénél, a Reutersnél. A felhatalmazási törvény ügyét széles körben, hasonló hangnemben tárgyalja az európai és az észak-amerikai sajtó. Az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati tévéállomás például úgy fogalmaz, hogy a kormány „kvázi korlátlan hatalmat” kapott. Egyúttal felhívja a figyelmet arra: a kérdés abban az értelemben formális, hogy a Fidesznek egyébként a parlamentben is megvan a kétharmados többsége.
Mindegyik fogatlannak bizonyult

És hogy mi következik mindebből Európára nézve? A hamburgi Die Welt azt írja, hogy Orbán Viktor a koronavírus-válság közepette félig autokráciává teszi Magyarországot, és szidalmazza Brüsszelt. Az EU nélkül azonban Magyarország nem képes a túlélésre.

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének hiteles stratégiával kell előállnia, hogy miként járjanak el az olyan országokkal kapcsolatban, mint Magyarország. Minden eddigi fegyelmezési intézkedésnek szánt terv, ami az asztalon fekszik, végső soron fogatlannak bizonyult – állapítja meg a német konzervatív lap. A kommentátor szerint nem csupán szankciókról van szó, hanem arról is, hogy mi mellett áll – és mi mi mellett nem áll – Európa.

A Politico a reagálások közt ismerteti Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter Twitter-bejegyzését, miszerint a járvány elleni küzdelem során sem szabad veszélybe sodorni a jogállamiságot, megfosztani jogkörüktől a demokratikus intézményeket, illetve kockára tenni az alapvető jogokat. Kitér az amerikai portál arra is, hogy Matteo Renzi korábbi olasz kormányfő ugyancsak a Twitteren úgy vélekedett: azok után, amit Orbán művelt, az Európai Uniónak cselekednie kell, hogy gondolja meg magát a miniszterelnök, vagy egyszerűen távolítsák el Magyarországot az unióból.

A KORMÁNY 13 MILLIÁRDOT ADOTT ÉLMÉNYSÜTŐÜZEMRE ÉS CSISZOLÓGÉPGYÁRRA

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.03.31.


Közzé tették a januári és februári (vagyis még a járvány előtti) pénzügyminisztériumi támogatások listáját.

A kormány 6,75 milliárd forint 6,75 milliárd forint támogatást adott a Lipóti Tóth és Társai Zrt.-nek egy hatvani sütőipari üzem létrehozására, a támogatási szerződést február 26-án írták alá – derül ki a Pénzügyminisztérium által közzétett adatokból. Az év elején jelentős, 5,3 milliárd forint támogatást kapott még az MP Widenta Kft. abrazív szerszámok gyártására irányuló beruházására, illetve 15 milliárd jutott a kecskeméti önkormányzatnak a Kecskemét Városfejlesztési Alap létrehozására és tőkeemelésére.

A Lipóti Tóth és Társa Zrt.-t a Lipóti pékségek alapítója, Tóth József Péter gründolta, és nem mást vett maga mellé tulajdonostársnak, mint Tiborcz István gyakori üzlettársát, Paár Attilát. 

A két üzletember egyaránt Győrhöz kötődik, a megyei milliárdosok listáján már 2010-ben mindketten szerepeltek, csakhogy míg akkor Tóth és Paár vagyonát egyaránt 3 milliárd forintra becsülték, addig ma már Paár az ország 29. leggazdagabb embere 43 milliárdos vagyonnal, Tóthét viszont csak 6-8 milliárd közé taksálják.

A cég fióktelepe alapján az is kiderül, hogy a befektetők új gyár és logisztikai központ létrehozására készülnek a hatvani ipari parkban, ahol a tervek szerint 50 ezer négyzetméteren alakítják ki a Lipóti Pékség Sütőüzem és Élményközpontot...

HA A GAZDASÁG KÖHÖGNI KEZD… III. RÉSZ

FÜHÜ BLOG
Szerző: FÜHÜ
2020.03.31.


Számos elemzés, prognózis készült már arról, mi várható a gazdaságban a járvány elmúltával. Minden prognózis tele van bizonytalansággal, hisz ismeretlen méretű, idejű és hatású paramétereket kellene modellezni, sőt kvantifikálni ahhoz, hogy valószínűsíthető forgatókönyveket lehessen felvázolni.

A gazdasági visszaesés és kilábalás lehetséges változatai között már olvashattunk minden olyan modellről, ami az eddigi gazdasági válságokat követte.

Az optimista forgatókönyvek “V” alakú pályát, azaz gyors felépülést, visszapattanást preferálnak. (Igaz, hogy ezek a járvány 3-4 hónapos, gyors lefutásával kalkulálnak.)
Az óvatosabbak – és talán realisták – “U”, vagy “L” alakú pályát jósolnak, míg a legpesszimistábbak – pl. Rubini – nem látnak esélyt a rövid távú fellendülésre, gazdasági “szabadesést”, amolyan “I” alakú modellt vizionálnak. (Rubininak kétségkívül igaza van abban, hogy a járvány elmúltával a ma is jelenlévő kockázatok – pl. USA vs. Kína, USA vs. EU, Kína vs. a világ többi része közötti gazdasági, kereskedelmi háború, a fegyveres konfliktusok Szíriában és másutt, a Brexit hatásai, az EU strukturális gondjai, a klíma katasztrófa veszélye, stb. – velünk maradnak, nem enyhülnek, legfeljebb módosulnak.)

A folyamatokat vizsgálva magam arra a következtetésre jutottam, hogy a legoptimistább és legpesszimistább forgatókönyv megvalósulásának esélye csekély, mert egyrészt
a járvány átfutási ideje vélhetően hosszabb lesz 3-4 hónapnál, így gyors fellendülés nem várható, másrészt a válság olyan mélyreható változásokkal jár majd együtt, amelyek számos gazdasági terület növekedését dinamizálják, így lesz alapja a fellendülésnek.

A legvalószínűbb kilábalási modell az “U” és “L” kombinációja lehet, ahol a visszaesés gyors, a kibontakozás lassú lehet...

ÖSSZEOMLÁS JÖHET, HA NEM KAP MEGINT ÁLLAMI SEGÍTSÉGET AZ ÉPÍTŐIPAR

HVG ONLINE / INGATLAN
Szerző: DACZI DÓRA
2020.03.31.


Projektleállások, jogi bonyodalmak, félelem a likviditási és foglalkoztatási nehézségektől – ez jellemzi most az építőipart, ahol minden szereplő arra vár, mit lép majd az ágazat legnagyobb megrendelője, az állam. Ha letennék a munkát, sok mikrovállalkozás és kkv azonnal ellehetetlenülne, a nagy cégeket pedig a sokfős brigádok közötti gyorsabb vírusterjedés fenyegeti, így a tömeges létszámkiesés akár már egy beteg diagnosztizálásával garantált.

Sokat tett az állam azért, hogy az elmúlt években az építőipar sikerágazattá váljon, de a sok közmegrendelés és mentőakció – a csoktól a kedvezményes áfán át a szintén a szektorba szivárgó babaváróig – sem jelent védelmet az ellen, hogy a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén az építőipar számos részterülete kártyavárként omoljon össze. Hathatós segítség nélkül a szakértők szerint már 1-2 hónap teljesítéscsökkenést vagy kiesést sem lehet az éven belül behozni. A kedvezményes áfával a kincstár becslések szerint 300 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el, kérdés, most mennyibe fájna a szektor megsegítése – és legfőképp lesz-e azt miből finanszírozni. Szakmai szervezetek elnökeit, kivitelező cégek vezetőit és elemzőket kérdeztünk arról, mi történik ma az ágazatban, milyen rombolást végezhet a pandémia...

NE AZT MENTSE A KORMÁNY, AKINEK MÉG VANNAK TARTALÉKAI!

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.31.


Változtasson a filozófiáján a kormány: ne azokat mentse meg, akiknek még vannak tartalékaik, hanem azokat, akiknek már elfogytak vagy nincsenek – kérte Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

„Itt százezrek mindennapi megélhetéséről van szó” – hangsúlyozta a pártelnök, külön megemlítve a kisnyugdíjasokat és azokat, akik a koronavírus-járvány okozta válság miatt, most veszítik el a munkájukat.

Elmondta: az MSZP meghallotta a nyugdíjas szervezetek segélykiáltását. A nyugdíjasok a járványra készülve, felélték a tartalékaikat, az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés pedig elinflálódott, így egyszeri segítségre lenne szükségük. Az MSZP javaslata az, hogy a nyugdíj-kiegészítéseket fizessék ki november helyett már áprilisban...

A KORMÁNYMÉDIA FŐEMBERE BEVÁSÁROLTA MAGÁT AZ INDEX MÖGÖTT ÁLLÓ KIADÓVÁLLALATBA

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIE
2020.03.31.



Vaszily Miklós, a TV2 csoport elnöke, az Echo TV és az MTVA volt vezérigazgatója 50 százalékos részesedést vásárolt magának az Indamedia Csoportban. Az érintett ezt egy interjúban jelentette be a Portfolio honlapján.

Az Indamedia az egyik legnagyobb online magyar lapcsalád kiadóvállalata. Többek közt ez a cég működteti a divany.hu, a totalcar.hu, a napi.hu és a port.hu oldalakat is, továbbá hozzájuk tartozik az index.hu hirdetési felületeit kizárólagosan értékesítő Indamedia Sales Kft., az egykori CEMP Sales House Kft. is.

Az index.hu hírportál 2017 óta alapítványi tulajdonban van, tehát pro forma függetlenül működik. De a kiadó és azon keresztül a szerkesztőség működése nagyon sok tekintetben azóta is függ az Indamedia csoporttól.

Vaszily Miklós, aki a kormánymédia egyik legbefolyásosabb vezetője, egy KDNP-s üzletembertől, Oltyán Józseftől vásárolta meg a vállalat részesedését. Tulajdonostársa Ziegler Gábor marad, aki egyben a cég operatív vezetője is...


ITT OLVASHATÓ

BEVÁSÁROLT A TV2 ELNÖKE, VASZILY MIKLÓS AZ INDAMEDIA TÁRSTULAJDONOSA LETT

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.03.31.


Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak...

NEHÉZ HELYZETBEN A KISVÁLLALKOZÁSOK - INTERJÚ NAGY ELEKKEL, A BKIK ELNÖKÉVEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKÓS
2020.03.31. 


A már megtettek mellett újabb intézkedések szükségesek a kkv-k talpon maradása érdekében - hívja fel a figyelmet Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) napokban újraválasztott elnöke, aki maga is több vállalkozás tulajdonosa.

A jegybank könnyítené a hitelhez jutást, olcsóbb finanszírozási forrást nyújtva a bankoknak. Miképpen érinti ez a kisvállalkozásokat? 

A vállalkozások szempontjából nagyon fontos, hogy a gazdaságon belüli pénzforgás ne álljon le a járvány miatt. Ehhez minél több olcsó, azaz alacsony kamatú forrás szükséges, amit a jegybank lépése biztosít. Álláspontunk szerint ez lépés illeszkedik az Európai Központi Bank nemrég bejelentett értékpapír-vásárlási programjához. 

El is jutnak ezek a hitelek a vállalkozásokig? 

A bankok elvárják, hogy a vállalkozások feleljenek meg a hitelképességi vizsgálataiknak, ami sajnos egyre nehezebb megy majd. A vásárlói jelentős részét elvesztő cégek a hagyományos adósminősítési rendszernek nem tudnak megfelelni, így hiába lesz kedvező hitel a piacon, még jelzálog fedezettel se biztos, hogy azt megkapják a rászoruló vállalkozások, hiszen a válság a vállalati eszközök árazását is teljesen szétzilálja. Például egy személyszállító vállalkozó 2 éves, a válság előtt 50 millió forintot érő autóbusza vajon mennyit ér ma a bankok értékbecslése szerint, amikor szinte senki nem vesz igénybe személyszállítási szolgáltatást? Tavaly decemberben kellő biztosítás megkötése mellett a buszra, mint fedezetre még könnyen fel tudott volna a vállalkozó 10-15 millió forintnyi forgóeszköz hitelt venni. Ma valószínűleg már bele se kezdene a bank az értékbecslésbe. 

Szándék van a hitelfelvételre? 

Azok a cégek, amelyek még a válság által kevésbé érintett iparágakban működnek, és így még hitelképesek, a visszajelzések szerint nagyon óvatossá váltak, így még alacsony kamat mellett is kétszer meggondolják, hogy vesznek-e föl hitelt. Így az MNB lépései fontosak, és jó irányba mutatnak, de önmagukban még nem elegendőek. Ezért készítettük el és juttattuk el a kormánynak a BKIK 6 pontos pénzügyi válságkezelő javaslatát, amelyről a Népszava is beszámolt. Ismét egy példával szemléltetve. Egy személyszállítási vállalkozó, tegyük fel 2-3 busszal rendelkezik, ami az önfoglalkoztató sofőröknél sokszor előfordul, hiszen így egy 4-5 fős "beugrós" baráti sofőrállománnyal több megrendelést is el tud vállalni, a jobb utakat saját maguknak kiosztva, a kevésbé preferáltakat pedig valamelyik éppen ráérő beugró sofőr ismerősnek odaadva. Most viszont, hogy teljesen leállt a piac, nincs jövedelme, miközben minden vagyona a buszaiban fekszik...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A TELJHATALOM MEGSZERZÉSÉRE HASZNÁLTA FEL A VÁLSÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.31.



Financial Times 

Orbán megkapta a zöld jelzést az Országgyűléstől, hogy dekrétumokkal irányítsa Magyarországot. Amióta a miniszterelnök 10 éve visszatért a hatalomba, egyfolytában bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban, de rátenyerelt a sajtóra is. Elvileg a Parlament visszavonhatja a most megadott különleges jogkört, de ott a Fidesznek kétharmada van. Csáky Zselyke a Freedom House-tól úgy ítéli meg, hogy a törvény tesz minden látszatra. Leleplezi, ami már egy ideje tény: nincsenek fékek és ellensúlyok, mert sem az Országgyűlés, sem az Alkotmánybíróság nem tölti be ezt a szerepkört. Brüsszeli illetékesek, nemzetközi szervezetek és hazai civil csoportok kifogásolták, hogy a jogszabályban nincs benne, meddig érvényes. A magyar kormány azonban visszautasította mind az Európa Tanács, mind az EBESZ bírálatát. Megfigyelők azonban felhívják a figyelmet, hogy ha az EU erőteljesen reagál, az fontos üzenet volna más tagállamok számára, ha azok netán kísértésbe esnének, hogy kövessék a példát. Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője nemrégiben arról értekezett, hogy a budapesti politika jelzés lehet más kormányok számára, mármint hogy meg lehet lovagolni a járványt és be lehet vezetni az alapjogokat korlátozó intézkedéseket.

A lap szerint Orbán Viktor a teljhatalom megszerzésére használta fel a válságot. Így mostantól kezdve drámai lépéseket tehet, ám ez igencsak aggasztja a civil szervezeteket és a magyar ellenzéket, hiszen félő, hogy a jogállam és a demokrácia ellen veti be rendkívüli jogosítványát. Magyarország egyúttal arra is példa lehet, hogy szélsőséges vezetők a járványt kiaknázva erősítik meg saját hatalmukat. Éppen akkor, amikor az országok inkább hajlamosak különleges jogokkal felruházni őket a ragály megfékezésére. Amit Orbán eddig tett az ellenfelek, újságírók és a civil társadalom ellen, az különlegesen aggasztóvá teszi a felhatalmazásnak azt a részét, amelyik a rémhírterjesztésre vonatkozik. Hiszen a sajtóorgánumok mostantól kezdve feltehetőleg kétszer is meggondolják, mit jelentsenek a járvány elleni kormányintézkedésekről. A kormányfő populista, aki hajlamos arra, hogy a válságokból személyes hasznot szerezzen. Úgy állítja be, hogy a nemzet egyedüli védelmezője olyan ellenségekkel szemben, mint a liberálisok, muzulmánok, az EU és Soros.

Az autokraták és mások számára jó esélyt kínál a koronavírus válság, hogy még több hatalomhoz jussanak, ám az nagy kérdés, hogy hajlandóak-e attól idővel megválni. A magyar kormányfő például ezután saját akarata szerint vezetheti Magyarországot. De pont az a gond, hogy egyes kormányok sajátos jogokat szereznek a járvány ürügyén, és nemigen vannak biztosítékok, hogy nem élnek vissza azokkal. Van rá példa tekintélyelvű rendszerekben (Jordánia), olyan elbukó demokráciákban, mint Magyarország, de meg lehet említeni a hagyományosan jogállam Nagy-Britanniát is. Az ENSZ emberi jogi jelentéstevője attól tart, hogy a Covid-19-re rácsatlakozik az autoriter és elnyomó intézkedések hulláma. Az pedig évtizedekre irányt szabhat a politikának, gazdaságnak és a civil szférának. A járvány újrafogalmazza a normákat. Jogvédők attól tartanak, hogy az emberek nem veszik észre, milyen jogokat is engednek át, legfeljebb csak akkor, amikor már nem tudják azokat visszavenni. A járvány ajándék lehet az autokrata beütésű kormányoknak. Magyarországon innen kezdve csakis Orbán mondhatja meg, mikor érjen véget a rendkívüli állapot. Bírálók szerint a hatalom az új jogszabály alapján még jobban leszalámizhatja a demokratikus intézményeket, üldözheti az újságírókat és az ellenzék tagjait. 

A felhatalmazási törvényt nehezményezi az unió és több jogi szakértő is, mert úgy vélik, hogy Orbán ily módon olyan tekintélyelvű hatalom birtokába került, amit legfeljebb csak a saját kabinetje, illetve a pártja vonhat meg tőle. A lap szintén megszólaltatta Rácz Andrást a Német Külpolitikai Társaságtól, aki úgy gondolja, hogy egyes politikusok a válságot meglovagolva megrendíthetik a demokráciát. A szakértő ebből a szempontból Magyarországot tartja a legnagyobb veszélynek.

Lubickolnak az autoriter vezetők, mert a járvány sorra iktatja ki a fékeket és ellensúlyokat. Még büszke nyugati liberális demokráciákban is annyi hatalmat halmoztak fel a politikusok, ami pár hete még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Közvélemény kutatások azt igazolják, hogy az emberek pedig elfogadják ezt. Ám félő, hogy egyes kormányok nem szalasztják el a válságot és az erős emberek még jobban megerősítik saját pozícióikat, amiből azután a baj elülte után sem kívánnak semmit sem feladni. Vagyis elnyomják az elégedetlenséget, korlátok közé szorítják az ellenzéket, vagy érvényben tartják a különleges jogosítványokat, hogy ne gátolja semmiféle alkotmányos korlát a ténykedésüket. Egyesek ezt ravaszabban csinálják, mások teljesen nyíltan. Az aggodalmak nem csupán diktatúrákra, illetve autokráciákra vonatkoznak, lásd Kínát és Oroszországot, hanem például Magyarországra is. A londoni Middlesex Egyetem egyik előadója, aki gyűjti, hol élhetnek vissza világban a különleges felhatalmazásokkal, arra emlékeztet, hogy a magyar kormánynak immár régi, jó szokása válság idején megnöveli hatalmát, és azt utána meg is tartja, ahogyan az a menekülthullám után is történt. Szerinte most is ugyanez fog lejátszódni.

„Orbán abszolút hatalmának már az illiberális demokráciához sem sok köze van” – írja a svájci konzervatív liberális lap. Maga a válság nem indokolja, hogy rendeleti úton avatkozzanak bele az alapvető jogokba. Persze másutt is egyre drasztikusabb húzásokkal korlátozzák a személyen szabadságot, a tulajdonjogokat és a gyülekezési szabadságot. Ám a döntő mindig az, hogy ezek a lépések arányban állnak-e a bajjal. Negatív példaként éppen Magyarország szolgálhat. Orbán mától kezdve formálisan is az ország korlátlan ura, aki dekrétumokat bocsáthat ki, törvényeket érvényteleníthet. De a legnagyobb gond, hogy ezt meghatározatlan ideig teheti. Egy olyan országban, ahol a Fidesz szinte az összes állami intézményt, valamint tömegtájékoztatási eszközt a kezében tartja. Megzabolázza a kritikus civil szervezeteket, a kultúra engedetlen szereplőit. Most pedig a Parlamentet is kiiktatja. A kormány mondhatja meg, hogy mikor ér véget a rendkívüli állapot. Vagyis Orbán addig él vele, amíg kedve tartja és még csak meg sem indokolta, hogy miért nem fogadta el az ellenzék által követelt három hónapos határidőt. Hogy mire kell neki a teljhatalom, amikor amúgy is azt csinált a kétharmad révén, amit akart? Nem valószínű, hogy valós volna a feltételezés, miszerint a két év múlva esedékes választást igyekezne ily módon elhalasztani. Ezt még ő sem merné meghúzni, mert akkor végképp elviselhetetlenné válna az EU-ban. Viszont a koronavírus jelentős kockázatot hordoz, mert az egészségügy katasztrofális állapotban van, anyagilag kivérezett. Orbán tolta a milliókat az ostoba propagandába, miközben a betegek kénytelenek voltak maguk vinni élelmiszert és WC-papírt a kórházba. Ha terjed a járvány, ezek a viszonyok széles körben ismertté válnak. Itt van jelentősége annak, hogy az ellenzéket a különleges állapot elutasítása miatt a ragály szövetségesének lehet nyilvánítani, és hosszú börtönt lehet kiróni hamis hírek terjesztéséért.

A konzervatív újság úgy látja, hogy Ursula von der Leyennek most már komolyan oda kell figyelnie Orbán Viktorra, hiszen az a vírusválság kellős közepén fél-autokráciát csinál Magyarországból és közben Brüsszelt ócsárolja. Az EU nélkül azonban Magyarország nem életképes. A Bizottság elnökének hiteles stratégiát kell felmutatnia, mármint hogy miként akar eljárni az ilyen államokkal. A járvány nem kifejezetten a szabadság idejét jelenti. Ám fontos, hogy a megszorító lépések érvényességi idejét megadják, és a törvényhozások ügyeljenek azok végrehajtására. Ám a magyaroknál éppen ennek az ellenkezője történik és ez példátlan a nyugati demokráciákban. Ami meglepő, az az, hogy hallgat a többi tagország. Még inkább fura a Bizottság tanácstalansága. A koronavírus nem szolgálhat eszközül az olyan félautokraták számára, mint Orbán. Amit idáig Brüsszel letett az asztalra a politikus megfegyelmezésére, az édeskevés. És nem kizárólag a szankciókról van ott szó. Von der Leyen részéről az is roppant fontos, hogy a szép szavakon kívül kellő meggyőző erővel nyilvánítsa ki: mit képvisel Európa, és mi az, ami elfogadhatatlan számára. Az meg külön bizarr, hogy Orbán egyre-másra emlékeztet a válság kapcsán kapott kínai segítségre, hogy példának állítja az ázsiai társadalmakat, és milyen izgalom fogja el, amikor az EU gyengeségét ecseteli. Természetesen, mindezt lehet puszta-propagandának venni. Ám az mégiscsak tragikus, hogy a magyar illiberális demokrácia és a jóléti magyar állam nem élne meg az unió nélkül. Az ország számára sem az oroszok, sem a kínaiak nem jelentenek alternatívát. Brüsszel adja a kormányfő hatalmi bázisát, és ezt von der Leyennek végre éreztetnie kellene.

A kommentár szerint az EU a koronavírus után is veszélyben lesz, mert Orbán Viktor megmutatja, milyen gyorsan át lehet alakítani tekintélyuralommá egy demokratikus rendszert. A politikus keresztülvitte az akaratát, így az unió még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a dologgal. Vagyis nem elég, hogy arat a járvány Magyarországon, további akut veszély jelentkezik a demokrácia számára. Ezen persze már senki se lepődjön meg, hiszen a kormányfő 10 éve céltudatosan dolgozik a jogállam lerombolásán. Ellenségképeket gyártott, félelmet keltett. A demokráciából már csupán a homlokzat maradt, de most azt is állványokkal támasztják meg és vastag ponyvával fedik le. A magyar kormány szokás szerint semlegesíteni próbálja a kritikát, miközben szemtelenül kap a teljhatalom után. Az ellenzéket azzal vádolja, hogy az nem eléggé hazafias. A külföldi bírálóknak azt válaszolja, hogy az vagy nem értik pontosan a különleges intézkedések lényegét, vagy tudatosan kiforgatják a magyar szándékot. De hogy a lépések mennyire arányosak és mennyi ideig lesznek hatályban, azt csakis Orbán és az övéi szabják meg. Ily módon azután a lehető legrosszabbra kell felkészülni. Hiszen ő akkor is képes lesz folyamatosan harcolni a vírus ellen, ha már véget ér a ragály. A félelem magyarázza, hogy a politikus a helyzetet a hatalom megerősítésére használja ki. Az őszi választások ugyanis megmutatták, hogy minden ellenintézkedés dacára még mindig sebezhető. Azon felül tudja, hogy a vírus hamarosan leleplezi: milyen veszedelmes mulasztást követett el. Hiszen az egészségügy annyira lepusztult, hogy aligha tudja állni a fertőzés okozta nyomást. Ám a felháborodást el lehet majd nyomni az új jogszabályra hivatkozva. Bízhat abban, hogy a mostani feszült időkben az uniós partnerek közül senki sem utasítja rendre. A brüsszeli kifogásokat máris nyersen visszautasította. Egyúttal élesen nekiment az EU-nak, mondván, hogy az gyatra módon kezeli a válságot, nem úgy, mint Kína. Vagyis ismét csak megmutatta, hogy mekkora veszély fenyegeti az Európa-tervet, még azután is, hogy elül a jelenlegi vihar.

A magyar miniszterelnök kényszerszabadságra küldi az Országgyűlést, ily módon tovább építi az illiberális államot. A politikus sajnos arra használja tehetségét, hogy szétverje a demokráciát, pedig egykor segített azt felépíteni. De most az van, hogy aki túl hangosan bírál, arra hosszú börtön vár. Orbán egyrészt arra támaszkodik, hogy az unió a jelenlegi helyzetben képtelen megállítani egyes kormányfőket. Másrészt arra épít, hogy a halálos járvány közepette minden államban korlátozzák az alapvető jogokat. És hogy sok ember nem látja a különbséget. A harmadik tényező pedig az, hogy sok nyugati ország hatalmas gyengeséget árul el a ragály leküzdése során. Orbánnak a szingapúri modell kell. Kicsi, tekintélyuralmi, gazdaságilag felfelé törekszik. Világos szabályok, nagy szabadság helyett. Ez az az illiberális állam, amit Magyarországnak szán. Tegnap hatalmasat lépett ebben az irányban. A koronavírus után Magyarország már nem fogja tudni, milyen is az igazi demokrácia.

Orbán Viktor – Európa szégyene. Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő jogköre messze túlmegy azon, amit más kormányok kaptak a válság megoldásához. De az egészet úgy állítják be, mintha csakis azt néznék, hogy lakosság ne szenvedjen sokat a vírus miatt. Ám ehhez nem lett volna szükség az új felhatalmazásra. Valójában a cél az, hogy Orbán és a mögötte állók cinikus hatalmi emberek klikkje a zűrzavar ürügyén még jobban kiépítse befolyását. Ilyesmit akkor szoktak csinálni, amikor valaki egyeduralomra tör. Magyarország földrajzilag Európához tartozik, de politikailag már nem. Itt lenne az ideje, hogy az EU vezetése komolyan helyre tegye Orbánt és kidolgozza az egyértelmű stratégiát a ilyesfajta viselkedés szankcionálására. A Bizottság, amely von der Leyennel az élen többé-kevésbé tétlenül tűri a dolgot, nem csupán gyenge, hanem gyáva is.

Orbán Viktornak a dekrétumok a fontosak és nem az átláthatóság. Ám a különleges jogkör nem nyugtatja meg az kórokozó miatt aggódó embereket. Hiszen egyfelől senki sem tudja, mennyire lesz súlyos a járvány. Ugyanakkor a parlament kikapcsolásával megadott teljhatalom természetesen veszélyt jelent az ország demokráciája számára. Már csak azért is, mert az újságírók immár nehezített körülmények között végezhetik munkájukat. Ezért jogosak a hazai és külföldi figyelmeztetések, pl. az osztrák igazságügyi miniszter részéről. Magyar sajtómunkások abból indulnak ki, hogy Orbánnak igazából nincs semmiféle terve, az új jogosítvány inkább csupán egyfajta biztonsági öv a számára. A jelszó: soha nem lehet tudni, mire lesz jó, ha úgy hozza a sors. De pont ez a gond, mert itt nem úgy van, mint a migránsválság során, amikor a kormányfő tetszés szerint riogathatta a lakosságot, hogy azután megmentőként jelenjen meg. Most egyszerűen meg van ijedve a lakosság. Ezen jottányit segít, ha a miniszterelnök megint bűnbakokat sorakoztat fel, mint egykor Sorost. Úgy hogy most nyíltságra és átláthatóságra volna szükség. Ám az új törvény pontosan az ellenkező irányban hat...
...

CSALÓDÁST KELTŐ SZÜUL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.31.


A dél-koreai fővárosról sok minden eszébe jut az embernek, például a modernség, a high-tech vagy a jövő. Gábornak is ez (meg még egy-két keresetlen gondolat, feltételezem) jutott az eszébe, amikor Szöul kellős közepén egy udvari pottyantósban a tél kellős közepén volt kénytelen megoldani a helyzetet. Ám a 10 milliós nagyváros nem elsősorban ezért hagyott benne felemás érzéseket.

„2019. december végétől 2020. január közepéig egy több mint kéthetes ázsiai körúton vettem részt. Mint később kiderült, a koronavírus is pont ekkor tört ki, de ott, akkor én erről nem tudtam, utamat ez nem befolyásolta.

A posztok megírását viszont igen, mivel sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e vagy sem. Aztán mégis az mellett döntöttem, hogy megírok mindent, mert az sem járja, hogy egy ilyen szörnyűség beárnyékolja az életünk 100 százalékát. Mert az utazás ettől függetlenül rendkívül izgalmas volt, ahol csodás helyeket és remek embereket ismertem meg.

Dél-Korea, a leggyengébb tag

Korábban nem sok helyen jártam Ázsiában, csak Mongóliában, az orosz Távol-Keleten, Kazahsztánban és Jordániában, ezért kijelenthetem, hogy nem vagyok errefelé ismerős. (Annyi impresszió volt eddig, amit otthon magamba szívtam „ázsiait”, az meg nem túl sok).

És más az elmélet és a gyakorlat: és esetünkben jobb is az utóbbi. Ez a 4 ázsiai ország - Dél-Korea-Malajzia-Indonézia-Szingapúr - amiket 2,5 hét alatt meglátogattam, sokkal élőbb, vonzóbb, színesebb volt valójában, mint amit korábban láttam, gondoltam, hittem róluk.

Kijelenthetem, hogy Dél-Korea volt a leggyengébb tagja a kvartettnek. Igazából nem is akartam most idejönni, de technikailag ide tudtam csak ingyenjegyet szerezni az Aeroflotnál.

(A további opciók Hong-Kong, Bangkok és Tokió lettek volna, de az elsőben zavargások voltak, az utóbbi kettőben meg időben nem jól jött ki az ingyenjegy.)...

ELÉRHETŐ, HOGY NE FOGYJON A MAGYAR? - JOBB EGÉSZSÉGÜGY NÉLKÜL NEM MEGY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.31.


A népesség természetes fogyásának ütemét csak a halandóság tartós és jelentős csökkentésével lehetne mérsékelni, esetleg valamikor megállítani – állapította meg friss elemezésében a KSH. Eszerint hiába a gyerekszülés forszírozása, támogatása, ha az egészségügy nem lesz jobb a mainál.

A születések és a termékenység irányzatait és demográfiai jellemzőit tekintette át a KSH (a teljes elemzést itt találja). A hosszabb távú irányzatok között kiemelték: a második világháborút követően Európában nálunk csökkent elsőként a reprodukciós szint alá a termékenység, már az 1950-es évek végén. Az 1960-as évek elején tapasztalt 1,79 értékű teljes termékenységi arányszám (TTA) nemcsak a korábban valaha mért legalacsonyabb értéknek számított, hanem mintegy 20 százalékkal maradt el az akkori 2,20 fölötti reprodukciós szinttől. Az 1960-as évek első felének születési-termékenységi mélyhulláma az 1950-es évek közepén kialakult „baby boom” negatív tükörképe, következménye volt.

Az elmúlt 60 évben négy év kivételével a termékenység mindvégig elmaradt a népesség utánpótlását biztosító átlagos gyermekszámtól. Az 1990-es évek közepén a demográfusok joggal remélték a termékenység és a születésszám fellendülését, mivel a húsz évvel korábban született nagy létszámú nemzedékek léptek a korábbi gyakorlatnak megfelelően ideálisnak tartott gyermekvállalási korba. A várakozásoknak az ellenkezője történt: az 1990-es évek során a termékenység 30 százalékkal, a születések száma negyedével csökkent. A halandóság viszont akkoriban határozottan javult, a várható élettartam emelkedett.

Valami azonban – ezt már mi állítjuk, nem a KSH – időközben történt. A magyarországi várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál, de hazánk lakosai a 76,2 éves átlaggal jelentősen elmaradnak a környező országoktól is. Azok polgárai ugyanis 78-82 évig élnek. Szakértői vélemények szerint a magyarok életkilátásai javulhatnának például a gyógyszerkassza megerősítésével. Aligha mellékes az sem, hogy az állami egészségügyi rendszer egyre pocsékabb ellátást nyújt, kiemelkedően magas itt a zsebből fizetés aránya...