2020. április 24., péntek

PAVLOVI ÁLDÁS – LEVELEK HÁFIZNAK (26.)

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2020.04.22.


...Azokban a hetekben járunk, amikor a családoknak elfogynak a tartalékaik.

A nyakunkba szakadó nyomor egyelőre láthatatlan. Nem látjuk a kölyköket, akiknek a szülei nem tudnak új cipőt venni a lábukra, nem látjuk az éhesen lefekvő színésznőt, aki már online hirdeti eladásra családi ékszereit, nem látjuk a munkanélküli családfenntartó férfit, aki zokog, mert pénz híján nem tudja elvinni az epilepsziás családi kutyát az orvoshoz. A nyomor most még láthatatlan, mert mindenki a négy fal közé van zárva, és ha valamit, hát a nyomorát nem szívesen osztja meg az ember senkivel.

A bajról egyelőre a megszaporodó üzenetek mesélnek az ember postafiókjaiban: „Ne haragudj, nem tudnál kölcsönadni egy húszast?”

Ha a karantént holnap feloldanák, érdemben az sem változtatna semmin. A baj megtörtént. A nyomorgó középosztály korszaka következik. Szövetkezhetnek a kormányok bárhogyan arra, hogy megmentsék a gazdaságot, tömegek fogják érezni bőrükön a nélkülözést.

Eddig sem volt valami biztos a jövő, de ez a járvány végképp lekapcsolta a villanyt. A legtöbben csak ötletelnek, hogyan tovább. Ami biztos: sokan nem fognak kibírni még egy hónapot otthon. A nyomor aztán könnyen utcára viszi az embert. Ismét divatba fognak jönni a „munkát, kenyeret”-tüntetések.
*
A megalkuvások és az összeszorított fogak korszaka jön, Háfiz. Annak a korszaka, amikor olyan dolgokat kell csinálnunk azért, hogy megéljünk, amilyeneket egyébként nem tennénk. Olyan idők jönnek, amikor az ember örülhet, ha dolgozhat egyáltalán. Nem lesz meg többé az a luxusunk, hogy eldöntsük, mit.

Az egyetlen dolog, amit tehetünk: az együttérzés. Tömegeknek nincs hová visszamenniük dolgozni, az egy hónap leállásnak legalább fél év lábadozás lesz az ára. Addig valamiből majd kenyér kell meg cipő a gyereknek.

A csupaszseggűek nem moralizálhatnak. Azt gazdagék szoktak. Most is. Olvasom, hogy több százmilliós ingatlanvagyonon ücsörgő közéleti szereplők merik venni a bátorságot maguknak Magyarországon, hogy megmondják, mi az, ami nem fér bele. Olyan emberek mondják meg, mit dolgozhatsz és kivel, akik életükben nem dolgoztak a kenyérért. Nem csak nekik: senkinek sincs joga megítélni a másikat amiatt, hogy a kenyeret a gyerekének mivel teremti elő ilyen időkben.
*
Ideje van elővenni egy papírlapot és szépen felsorolni, mivel áldott meg minket az Isten, fiam. Békeidőben is hasznos dolog ez. Emlékezteti az embert arra, hogy semmi sem magától értődő. Ilyen helyzetben azonban, amilyenbe ez a világjárvány hozta az emberiséget: kötelező. Soroljunk fel szépen minden áldást és helyezzük el magunkat az egyenletben. Vizsgáljuk meg, eleget tudunk-e tenni a kötelezettségeinknek. Ha gyereknek, szülőnek jut arra, ami kell, gondoljuk végig, miben tudunk segíteni a közeli barátainknak. Ha rajtuk is tudsz segíteni és még tart az áldás, vizsgáld a távoliakat. Ha annyi áldásod van, hogy még mindig tart: akkor nézd a nemzetet.

Ez most a munka. Ámen.


MEKKORA VÁLSÁG VÁR MAGYARORSZÁGRA? ÚJ ELŐREJELZÉS ÉRKEZETT

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.24.


Az ágazatok többségében kifejezetten jól indult az idei év Magyarországon, azonban a globálissá terebélyesedő koronavírus-járvány ellen hozott korlátozó intézkedések egycsapásra leállítottak teljes szektorokat szerte a világban és itthon is – vezeti fel elemzését Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Mindez alapvetően rajzolta át a gazdasági kilátásokat, így a hazai lehetőségeket is.

A koronavírus-járvány miatt érdemben, 3,3%-os visszaesésre rontotta a TakarékBank az év eleji 4%-os GDP-növekedési várakozását. Mivel a visszaesés mértéke, a járvány és a korlátozó intézkedések időtartama, sőt, esetleges visszatérése, valamint a kilábalás időpontja és annak meredeksége sem ismert, számos bizonytalanság terheli az előrejelzéseket.

Több országban 30-35%-ra becsülik a korlátozó intézkedések alatti gazdasági teljesítmény visszaesést, a teljes évre pedig 6-12% közötti – különböző forgatókönyvek szerinti – visszaesésre számítanak. A hazai gazdaság visszaesése mérsékeltebb lehet, aminek hátterében több tényezőt azonosítottak:

- A hazai gazdaságot erőteljes fellendülés közben érte el a járvány, így jóval magasabb növekedési szintről indul a visszaesés azon országokhoz képest, amelyek már tavaly is a stagnálás közelében voltak. A hazai GDP tavalyi növekedése elérte a 4,9%-ot, így az áthúzódó hatások is jóval kedvezőbbek.
- Lendületesen indult az év, a hazai korlátozó intézkedések és leállások március közepétől kezdődtek, így az első negyedév csupán egyhatodát érintik, ennek következtében az első negyedévben még 2% felett maradhatott a GDP növekedése.
- A hazai korlátozó intézkedések jóval enyhébbek voltak, nem kellett leállnia számos ágazatnak.
Forgatókönyvek

A második negyedévben azonban már elkerülhetetlen a meredek visszaesés – írja Suppan. A fent említett bizonytalanságok miatt három forgatókönyvvel számolnak. Mindhárom esetben feltételezik, hogy az év végére kezelhető lesz a járvány, a jövő évben pedig elérhető lesz az oltóanyag is, így jövőre már nem számolnak a járvány negatív hatásaival...

A JÖVŐT TERVEZZÜK VAGY A JELENÉRT ÉLJÜNK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.24.


A nyugati társadalmak (ide sorolva a magyart is) egyik egyre égetőbb problémája az elöregedés. Egyre több az idős ember, miközben egyre kevesebb a fiatal munkavállaló. Ráadásul a korral együtt járó betegségek kiszolgáltatottá is teszik az embert, ezt az elmúlt hetekben brutális erővel vágta az arcunkba az élet. Vajon jól öregszünk-e vagy ilyen szempontból szélsőséges a kultúránk? – teszi fel a kérdést Steve összefoglalója.

„Leonard Cohen énekes-dalszerző 82 éves korában hunyt el. A New York Times szerint utolsó születésnapját egy cigarettával ünnepelte. Három évvel korábban ugyanis bejelentette, hogy 80 éves korában újra cigarettázni fog. „Ez a megfelelő kor” - magyarázta.

Dohányzásba kezdeni bármely életkorban értelmetlen. Úgy a dohányzó, mint a cigaretta füstjét másodlagosan beszívók nem csak hosszantartó, de súlyos egészségi problémákkal küszködhetnek, beleértve a fertőzéseket és az asztmát.

Ugyanakkor Leonard Cohen gesztusa felvet egy provokatív kérdést: mikor hagyjuk abba az életünket a jövőnkért élni és mikor karoljuk fel helyette a jelen örömeit?

Egyre több a 80 feletti

A XX. század kezdetén az Egyesült Államok lakosságának csupán fél százaléka múlt 80 éves. Az ipari államok a fertőző betegségekkel (mint a tüdőbaj vagy a gyermekbénulás) voltak elfoglalva. Egy csomó, a korral kapcsolatos betegséget, mint például osteoporosist, nem is tekintették betegségnek.

Ma a népességnek a 3,6 százaléka idősebb 80 évesnél, és a megvásárolandó gyógyszereken túl azt is előírják nekik, mit tehetnek és mit nem. Apropó gyógyszerek: a 65 év felettiek több mint fele öt vagy annál több gyógyszert szed.

Ezek között ugyanúgy akad orvos által felírt, mint szabadon vásárolható vagy étrendkiegészítő. Ezek nagy része nem a súlyosan szenvedők megsegítésére van, hanem arra, hogy csökkentse a jövőbeli esetleges szenvedés esélyét.

Agyvérzés, szívinfarktus, szívbaj, vesebaj, csípőtörés – a lista hosszú, és akkor még nem beszéltünk az amerikai Egészségügyi Minisztérium ambiciózus tervéről, amely 2025-re célul tűzte ki az Alzheimer-kór megelőzését...

PUMPÁLJÁK A MILLIÁRDOKAT SEMJÉN ÉS KOVÁCS HOBBYJÁBA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.24.


Újabb komoly összeggel tolta meg a kormány a tagjai között egyre népszerűbbé váló hobbyt, a vadászatot: ezúttal 1,677 milliárd forintot ad a jövő évi (a korábban többször világkiállításnak nevezett, de ma már „csak” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat néven futó) esemény „előkészítéséhez szükségeshez valamint a megvalósításához”. Külön érdekesség – de nem meglepő fejlemény –, hogy az Orbán Viktor által szignózott határozat szabad(abb) kezet ad a beszerzésekhez. A 1177/2020. (IV. 23.) kormányhatározat ugyanis úgy fogalmaz: „nem kell alkalmazni a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat rendelkezéseit”.

A rendezvénysorozattal korábban a Hírklikk többször és részletesen is foglalkozott. Merthogy „valami azért bűzlik” körülötte. Például nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit szánnak rá valójában.

Repkednek a milliárdok

Ugyanis ahogy megírtuk, az elmúlt bő három évben igen kevés derült ki a rendezvénysorozat finanszírozásáról. Korábban a kormany.hu-n az jelent meg, hogy Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait, költségeit, ám erről egyelőre többet nem tudni. Olvashattunk viszont arról, hogy az egészre szánnak 50 milliárd forintot, miközben Kovács Zoltán az idén január végén arról beszélt, hogy „csaknem 50 milliárd forintba kerül a Hungexpo teljes területének megújítása, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás" (és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.)

De nem csak a Hungexpo ad otthont a rendezvénysorozatnak: kiemelt helyszín lesz még a Fővárosi Állat- és Növénykert (a bizonytalan sorsú biodómra is számítanak), a Kincsem Park, s több vidéki város – Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába. Azt azonban nemigen tudni, hogy azokra mennyit ad majd a kormány

Mindenesetre három hónapja Kovács Zoltán – az MTI tudósítása szerint – egy dortmundi rendezvényen elmondta, hogy „eddig mintegy 6-7 milliárd forintot költöttek az előkészületekre”. Kovács – aki nem mellesleg a Nimród című vadászati lap főszerkesztője – tavaly év végén arról beszélt, hogy már több mint 100 partnerrel kötöttek szerződést, és több mint hárommilliárd forintot utaltak át vadásztársaságoknak, megyei kamaráknak, kulturális egyesületeknek, szakmai szervezeteknek...

FRISS FELMÉRÉS: ÍGY ÉRINTI A MAGYAROK CSALÁDOK ANYAGI HELYZETÉT A JÁRVÁNY

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2020.04.24.


A magyar családok közel 18 százaléka éppen, hogy csak belefér a havi büdzséjébe, 10 százalékuk minden hónapban anyagi problémákkal szembesül, 3 százalékuknak pedig nélkülözniük kell a megélhetés érdekében - derül ki a Kantar Hungary piackutató cég felméréséből és a K&H saját kutatásának eredményéből.

A koronavírus-járvány és az ahhoz köthető intézkedések teljesen új helyzetet teremtettek, de a pandémia megítélése egyénenként vegyes képet mutat. A Kantar Hungary piackutató felmérése a 18-65 éves, internetet használó lakosság járványhoz való hozzáállását vizsgálta. A K&H Bank saját kutatása pedig többek között arra kereste a választ, hogy milyen a magyarok jövedelmi helyzete és hogyan érinti a járvány az anyagi helyzetüket.

A Kantar Hungary eredményei szerint a magyarok 77 százalékának alakította át a mindennapjait a koronavírus-járvány, ugyanakkor megkérdezettek 12 százaléka azt állította, semmi nem változott, nincs hatással az életükre a járvány. A lakosság 66 százaléka nagyon aggódik a koronavírus-járvány miatt, ezzel szemben 16 százalékuk, vagyis a lakosság hatoda egyáltalán nem tart a vírustól. A válaszadók 39 százaléka fél attól, hogy bármennyire is igyekszik megóvni magát, ennek ellenére megfertőződik. Az optimisták vagy inkább magabiztosak táborába 31 százalék tartozik, ők bizonyosak abban, hogy az óvintézkedéseknek és higiéniás előírásoknak eleget téve nem lesz gond...

MAGÁRA HAGYTA A KORMÁNY A BEVÉTEL NÉLKÜL MARADT CIPÉSZT, SZERELŐT, MOSODÁST - A MIKROVÁLLALKOZÁSOK JÓ RÉSZÉNEK NEM NYÚJT SEGÍTSÉGET A GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERV

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.04.24.


Mindössze kétszer fordul elő a mikrovállalkozás kifejezés a cégeket összefogó iparkamara válságkezelő javaslatában, amiben azt taglalták a kormány számára, melyik szektornak milyen segítség kellene a talpon maradáshoz. Ebből már sejthető volt, mire számíthatnak a legkisebb cégek a koronavírus-járvány idején. Az eddigi intézkedések, a kataadó-mentesítés, a járulékkedvezmény és a 70 százalékos állami bértámogatás jó, azonban a mikrovállalkozások jelentős részének egyik sem segít – értékelte a helyzetet lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szívesebben láttak volna egy olyan szociális alapú támogatást, amely a vállalkozások és az alkalmazottak megtartását is biztosította volna a válság végéig. Az eddigi intézkedések ezt nem garantálják a kisvállalkozásoknak, így sokan kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket. Ami pedig a későbbi következményeket illeti, borítékolható, hogy keserves lesz – ha nem kilátástalan – az újraindulás. Arra lehet számítani, hogy a betanított, ám kényszerből elküldött dolgozók mihamarabb próbálnak újra elhelyezkedni, és nem térnek vissza arra a munkahelyre, ahonnan elküldték őket – idézte fel az elnök az előző krízis tapasztalatát.

Pedig a gazdaság egészét tekintve a szektor súlya nem elhanyagolható, a foglalkoztatottak 33 százaléka dolgozik mikro- és kisvállalkozásoknál, és ők állítják elő a hozzáadott érték 18 százalékát.

A lakossági szolgáltatások zömét e kisvállalkozások biztosítják, és ha megfogyatkoznak, azt mindannyian megérezzük, például ha még többet kell várni egy szerelőre vagy szobafestőre...

ITT OLVASHATÓ

ELADJA AZ ÁLLAM A BALATONI KIKÖTŐKET, ÉS TOVÁBBI 1,6 MILLIÁRDOT KÖLT A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSRA

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI LATALIN
2020.04.24.



Népszava: Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég

Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lap birtokába került dokumentumból. A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből.


Mfor.hu: 1,67 milliárdot kapott Semjén Zsolt vadászati kiállítása

Újabb forrást biztosít a kormány a Semjén Zsolt nevével összeforrt, 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításhoz kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésére és megvalósítására – derül ki a csütörtök késő este megjelent Magyar Közlönyből. Legutóbb tavaly novemberben adott a kormány pénzt a rendezvényre: akkor 2 milliárd forintot csoportosítottak át az előkészítésére.

24.hu: Rákay Philip szerezte meg a Balaton-part híres történelmi villáját

Ranolder János néhai veszprémi püspök badacsonytomaji nyaralója nemrég még Tiborcz István portfóliójába tartozott. A csaknem négyezer négyzetméteres telken álló, felújításra szoruló villaépület április elején került a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettesének érdekeltségébe. A Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyetteseként, valamint fideszes önkormányzatok korábbi tanácsadójaként ismert Rákay cége az Opten cégadatbázis adatai alapján azt a társaságot vásárolta meg, amelyik februárban lett a Ranolder-villa tulajdonosa.

444: Mészáros után Tiborcz is kiszáll a NER nagy ingatlanos cégéből

Szerda késő délután a budapesti tőzsde honlapján megjelent egy közlemény, miszerint a BDPST Zrt. vevőt keres a cég által birtokolt összes Appeninn részvényre, vagyis a cég 29,3 százalékára. A BDPST Tiborcz István (Orbán Viktor veje) cége, és Tiborcz azzal indokolta a döntését, hogy az Appenin nemrég két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, és nem akarja, hogy személye miatt támadják a céget.

Hvg.hu: Három idősotthonból is egyenválaszokkal hajtották el a kérdező képviselőt

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon osztotta meg, hogy a süttői, a tiszakécskei és a dévaványai idősotthonokból tökéletesen ugyanazt a választ küldték neki a fertőzöttek számára vonatkozó kérdésére. A válasz szó használata mondjuk túlzás, mert a 3 intézmény csupán azt közölte Hadházyval, hogy szerintük ez nem közérdekű adat, és csak az Operatív Törzsnek kötelesek megmondani.

VARGA MIHÁLY ÓRIÁSHITELT VETT FEL A KÍNAIAKTÓL MÉSZÁROS LŐRINC VASÚTÉPÍTÉSI PROJEKTJÉRE

NÉPSZAVA
Szerző: P.Zs.
2020.04.24.


Varga Mihály aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kínai hitelszerződést. Az elmúlt két napban 1300 milliárd forinttal nőhetett az államadósság.

Színes-szagos Facebook videóban jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, hogy maga részéről aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújításhoz kapcsolódó hitelszerződést. (Korábban a kínai fél már láttamozta a végleges megállapodást.) A 160 kilométeres Soroksár-Kelebia közötti vonalat kétvágányúsítják és az utazási sebességet a jelenlegi óránkénti 60-80 kilométerről, 160 kilométerre emelik. A beruházás teljes költsége 700 milliárd forint, a kapcsolódó beruházásokkal együtt eléri az ezer milliárdot, a megtérülési ideje 2400 év. A vonalon érdemei teher és személyforgalom nem bonyolódik, a nagy kínai terv szerint itt jönnének Pireusz kikötőjéből kínai áruk Európában. A mai ismertek szerint ez napi két pár tehervonatot jelentene – ezért a 2400 éves megtérülési idő. 


Varga Mihály a videóban annyit árult el a hitelszerződésről, hogy az nagyon jó kondíciójú és fix kamatozású – magyarán semmit. Annyi tudható, hogy az építést a Mészáros Lőrinc-féle OPUS Nyrt. egyik leánycége nyerte konzorciumban egy kínai vasútépítő vállalattal. A beruházás 85 százalékát fedezik a kínai beruházási bank hiteléből, ez a 700 milliárdos kerettel számolva is 595 milliárd forintot hitelfelvétel, a hiányzó bő százmilliárdot a költségvetés fedezi. 

Csütörtökön a Államadósság Kezelő Központ Zrt sikeres eurókötvényaukciót hajtott végre 2 milliárd euró (700 milliárd forint) értékben. Így az elmúlt két napban a két forrásbevonással 1300 milliárd forinttal a (GDP 2,6 százalékával) nőtt az államadósság.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR 10 ÉVE: A NYERTESEK

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2020.04.24.



Orbán Viktor tíz éve a rendszerváltó liberális rendből kiábrándult munkások és nemzeti tőke támogatásával került hatalomra. Mihez kezdett ezzel a felhatalmazással? A háromrészes sorozat első része azt elemzi, hogy milyen politikák támogatják Orbán felhalmozó államának nyerteseit, a második rész a társadalmi dezintegráció, a harmadik pedig a gazdasági dezintegráció alakulását elemzi.



A háromrészes sorozat 2. és 3. darabját a következő napokban közöljük a Mércén.

A NER felemelkedése

A létezett szocializmus összeomlását követő nemzetközi gazdasági integráció belső társadalmi és gazdasági dezintegrációval járt. A 2000-es évek végére felrobbanó társadalmi és gazdasági feszültségek aláásták az 1990-2010 közötti liberális rend legitimációját, aminek hatására összeomlott a liberális versenyállamot intézményesítő hatalmi koalíció, a technokrata-modernizátor politikusok és a transznacionális tőke szövetsége.

Az egyik tényező, ami kulcsszerepet játszott a liberális kompromisszum összeomlásában, a kapitalista osztály fokozódó polarizációja volt. A rendkívül termelékeny és jövedelmező (technológiaintenzív) transznacionális szektor egyre erőteljesebben különvált a kevésbé termelékeny és kevésbé jövedelmező (munkaintenzív) hazai szektortól. Ezt a szétválást a versenyállam – amelynek politikái egyértelműen a multinacionális tőkének kedveztek – nem tudta sem orvosolni, sem érdemben kompenzálni.

A másik kulcsfontosságú tényező az, hogy a munkások többsége a piaci átmenetet egy mélyen igazságtalan, a rendszerváltó politikusok ígéreteinek szögesen ellentmondó folyamatként élte meg. Ennek a diffúz elégedetlenségnek a politizálódását az egymást követő kormányok szociálpolitikai kedvezmények biztosításával (korai nyugdíjazás), majd a fogyasztás mesterséges felpörgetésével (devizahitelezés) igyekezték meggátolni. Ám ez a modell fenntarthatatlan volt, ami már a 2008-as gazdaság válság előtt is világossá vált.

A munkásosztály ugyanakkor a Fidesznek csak addig kellett, míg hatalomra került. A történelmi győzelmét követően Orbán egy új osztálykompromisszumot hozott tető alá a nemzeti burzsoázia és a transznacionális vállalatok közt, a munkások ismét kívül rekedtek a hatalmi koalícióból.

A transznacionális tőke megtarthatta meghatározó szerepét a technológia-intenzív ágazatokban, de más ágazatokban a Fidesz az erőviszonyok átrendezésére törekedett a nemzeti tőke helyzetbe hozásával. A rendszer vesztesei a kevésbé képzett, alacsonyabb jövedelmű munkások és az alkalmi munkából vagy munka nélkül tengődő szubproletariátus.

Könyvemben ezt a rendszert neveztem felhalmozó államnak, mely a nemzetközileg ismert autoriter kapitalizmusok menedzselésének egyik lehetséges formája.

Mihez kezdett a rendkívüli felhatalmazással a Fidesz? Hova jutott a felhalmozó állam politikai gazdaságtani modellje 10 év alatt? Kik a rendszer nyertesei? Mit tudott elérni a gazdaság és társadalompolitika terén nemzetközi összehasonlításban? A háromrészes sorozat a rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú területeket tekinti át. Nem törekszik tehát teljes kép kialakítására, hanem a hatalmi viszonyok és társadalmi konfliktusok alakulása szempontjából meghatározó folyamatok összegzésére. A sorozat első része azt elemzi, hogy milyen politikák támogatják Orbán felhalmozó államának nyerteseit...

MIRE MEGY MUNKA NÉLKÜL ORBÁN MUNKAALAPÚ TÁRSADALMA?

INDEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2020.04.24.


A magyar munkanélküli-segély kevés, példátlanul rövid ideig jár, és még a közmunkaprogram mögül is kifarolt az állam az utóbbi években. Ez nem azért van, mert nem futná többre, a Fidesz-KDNP ideológiai alapon nem hajlandó többet ráfordítani. A kormány optimista, szerintük 3 hónap múlva már beindulhat a gazdaság, így nem kell azon aggódni, mi lesz a sok munkanélkülivel, akinek már nem jár majd érdemi juttatás. Szociálpolitikusok és közgazdászok viszont a segélyezés bővítését sürgetik, és társadalmi katasztrófától tartanak.
A koronavírus-járvány nyomán kialakuló válsághelyzet akkor is sok ember állásába kerül, ha egyébként minden ország azon van, hogy ezt megakadályozza. Épp ezért a munkahelymegőrző intézkedések mellett arra is érdemes gondolni, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akiket az erőfeszítések ellenére elbocsátanak.

A magyar kormány már a vírus pusztító gazdasági hatásának első fuvallatakor sietett leszögezni, hogy hiába vár maga is több százezres munkanélküliséget

A MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁSOK RENDSZERÉHEZ NEM KÍVÁN HOZZÁNYÚLNI,

helyette inkább "annyi új munkahelyet hoznak létre, amennyit a koronavírus elpusztít".

Azóta eltelt egy hónap, és egyelőre az álláspontjuk változatlan, ami önmagában nem lenne feltétlenül említésre méltó – csakhogy a munkanélküliség hazai kezelése világviszonylatban is kiemelkedik drákói szigorával, ami nem biztos, hogy célravezető lesz ebben a különleges válsághelyzetben...


ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ÉPPEN MÁJUS 3-A?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.24.


Úgy tűnik, a Fidesz arra építette fel a koronavírussal kapcsolatos kommunikációját, hogy a járvány végén Orbán Viktort, mint látnokot ünnepelje a nép. A miniszterelnök ugyanis kijelölte a védekezés csúcspontjának dátumát, és ezt követően beindítja az élet megszokott menetét az országban. Mindez azt sugallja, hogy Orbán Viktor uralja a halálos betegségek terjedését, így megálljt tud parancsolni a járványnak is, amikor az ország (és persze a saját) érdeke úgy kívánja.

A kipcsakok történelmi színre lépése óta tudjuk, hogy a türk népeknél más vezető képviseli a szakrális és más a végrehajtó hatalmat. Mi azonban még a testvérnépektől is különbözni szeretnénk, ezért nálunk ez a két funkció ugyanannak a felső vezetőnek a kezében összpontosul. Nem kell senkinek lerágnia a körmét ahhoz, hogy kivárja a helyes választ: Orbán Viktornak hívják azt az embert, aki személyében egyesíti a rituális és a világi hatalmat.

Erre a kormányfő kommunikációjában is vannak egyértelmű utalások, hiszen főként krízishelyzetekben egyes szám első személyben intézkedik, és nem is hagy kétséget afelől, hogy minden lényeges döntést ő hoz meg ebben az országban. Azonban azt is tudja, hogy a szakrális hatalom talán a végrehajtó hatalomnál is fontosabb, ezért ennek megtartását és megerősítését tartja az egyik legfontosabb feladatának...

NINCS MÁS MEGOLDÁS: MEG KELL SZABADULNI A NER RENDSZERÉTŐL

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.04.24.


„A megoldást semmiképpen nem a bíróságon kell keresni, a NER rendszerét a politika szemétdombjára kell juttatni, és jogállami alapokra építve fel kell támasztani a Magyar Köztársaságot. Ahol nem a másik oldal porig alázása, megsemmisítése, hanem legalább valamiféle nemzeti minimum megteremtése lehetne a cél” – szögezi le legfrissebb blogjában Magyar György. Mindezt teszi az elmúlt napok politikai – a hazai közállapotokról szörnyű kórképet mutató – adok-kapok több példájából levont tanulságként.


Már szinte megszoktuk, hogy hazugnak, tolvajnak, nemzetárulónak minősítik egymást a politikai ellenfelek. De azért eddig még terroristának nem nevezték a másként gondolkodókat, s hentesnek sem az egészségügyért felelős minisztert – olvasható a blogban, amely arra jut, hogy „ide vezetett a Nemzeti Együttműködés Rendszere”.

Két kirívó „szópárbajt” és azok utóéletét hozza fel Magyar példaként.

Az egyik az EMMI köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közötti éles szóváltás az érettségi megtartásának, időpontjának kérése kapcsán. Az előbbi gyakorlatilag le-Vörös Hadsereg Frakciózta a PDSZ-t (megjegyzés: a hatvanas évek nyugat-németországi szélsőbaloldali terrorszervezete), amire válaszként öt szakszervezeti konföderáció követelte, hogy kérjen bocsánatot...

ATTÓL, HOGY NEM HAL BELE, A GYEREK UGYANÚGY FERTŐZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.24.


...az igaz, hogy kevés fiatal hal bele a járványba (bár az is tény, hogy a vírus mutációjának köszönhetően, világszerte egyre növekszik a számuk), ám ettől még ugyanolyan hordozók, mint bárki más. Teljesen mindegy, hogy a 18 éves Józsi nem produkál súlyos tüneketet, miután osztálytársától elkapta a vírust az érettségi napján, ha Józsi édesapja tüdőbetegséggel küzd, akkor könnyen lehet, hogy a férfi halálát okozhatja ez a zseniális kormányzati döntés. A gyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek is pont ugyanúgy fertőznek, közöttük különbség nincs, csak a halálozási arányban. Nincs egyetlen védett csoport sem a vírussal szemben, ezt annyira nem lenne baj szem előtt tartani. Pláne a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőjének, aki így folytatta mondandóját:

Azért tartják „jó időpontnak” a május 4-ét, mert „nagyon alacsony szintű a járvány terjedése Magyarországon a zárt intézményrendszeren kívül. A kockázatot csökkenti, hogy a gyerekek érintettsége ehhez képest is sokkal alacsonyabb, mint az átlagnépességé. Összesen 14 olyan 15-19 éves közötti koronavírusos fiatalt regisztráltak nálunk, akiknek a többsége egyáltalán nem súlyos eset. Alacsony a gyerekek érintettsége, mert otthon ülnek, és mert kevésbé fogékonyak, halálos kimenet a körükben igen ritka.

De mi van azzal a tudományos evidenciával, hogy ezek a gyerekek ugyanúgy fertőznek? Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy egy ilyen központ vezetője nincs tisztában azzal, hogy mit beszél. Ha nem hal meg a gyerek, akkor minden rendben van? Az érettségi még az emberek egészségénél is fontosabb? Egyszerűen nem értem az egész elgondolást. Lehet, hogy összebeszéltek a tojás hipózásának szakértőjével valamelyik sajtótéjékoztató után? Különben nem tudom elképzelni, mégis hogyan pattan ki ilyen gondolat Oroszi vagy bárki más fejébél. Emellett az is érdekelne, hogy ilyen elviekben fontos pozíciókra hogyan választanak ki embereket? Rokoni alapon? Netalán ajánlások sorával kerülhet valaki ilyen magas pozícióba? Vagy kisorsolják, hogy ki legyen a „nyertes”? Az értem, hogy senki sem volt felkészülve egy ilyen helyzetre, de ez akkor sem elfogadható magyarázat arra, aminek szemtanúi vagyunk mindannyian az utóbbi időben. Vagy a szakmaiatlanság egyenesen munkaköri elvárás is?

De hogy ne csak sületlenségek sora szerepeljen az idézetek között, nézzük röviden, miként vélekedik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a döntésről:

A járvány kellős közepén az érettségizőknek és a tanároknak, valamint hozzátartozóik számára biztonságos megoldás nincs.

Ki lehet tehát jelenteni, hogy zseniális ötlet a május 4-ei dátum. Csak akkor később majd a felelősséget se próbálják meg másokra hárítani, ha netán kiderül, hogy a döntésnek komoly következményei lettek. Az nem Karácsony Gergely hibája lesz, még akkor sem, ha Kovács Zoltán vagy Kocsis Máté azzal is ordítozza teli a kormánysajtót. A legjobb persze az lenne, ha nem lenne igazam, és a kormány – leginkább orosz rulettre hajazó – intézkedése óriási sikerrel járna.

AMIT A MAGYAROK NEM ÉRTENEK: LIBERALIZMUS VAGY SZEGÉNYSÉG

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.22.


Az ún. illiberális állam csak egy kicsit értelmesebb választás a középkornál; csupán annyival, amennyivel nem kell hozzá megtanulni az időutazást, hanem elég elhinni (kellő tudás hiányában), amit az embernek egy cinikus politikai vezető mond. Hogyha ehhez egy egész ország is asszisztál, akkor gyakorlati esély is nyílik az illiberalizmusra (leánykori nevén: autokráciára). Amit viszont váltig nem ért (kellő tudás hiányában) az illiberalizmus híve: hogy ezt a választást törvényszerűen követi az elszegényedés. Az illiberalizmuson csaknem mindenki veszít, leszámítva a nemzeti erőforrások ellopását végző politikai és (oligarchikus) gazdasági réteget, és átmenetileg azokat, akikhez forrásokat csoportosít át a rezsim a szavazataikat biztosítandó. De idővel ez utóbbiak is, mert csökken a rezsim gazdasági teljesítménye, fogy az elosztható konc. (Szingapúrról majd a poszt végén.)

A liberalizmus (egyszerűbben és ideológiamentesen: a modern társadalmak bonyolult interakciós-kapcsolati rendszerét leginkább szolgáló gazdasági, politikai és kulturális -- mindösszesen: társadalmi -- logika) nem úgy jött létre, hogy a buta angolok és hollandok elhatározták -- Soros hatodik ükapja manipulációjának áldozatul esve --, hogy tönkreteszik a jól bevált feudális-keresztény-patriarchális-szarvasvadászsemjénzsótis rendet, hanem úgy, hogy.... na, szóval ez bonyolult. És sajnos, ami bonyolult, azt nem szereti a nép egyszerű fia, de sokan a kevésbé egyszerűek közül sem. Ezért elég legyen itt annyi, hogy párhuzamosan és egymást megtermékenyítően zajló tudományos és technológiai változások (ezek pedig a kőkorszak óta, érintve az ekét, a penicillint, az Audi S8-at, egészen a mai, szám szerint negyedik ipari forradalomig, de innen is megállíthatatlanul tovább), a népesedési trendek (egyre többen lettek Isten gyermekei), a szellemi változások (kb. Isten nem bánja, ha az ember jól érzi magát a Földön), politikai-vallási-hatalmi harcok (amelyek egyre több erőforrást követeltek a harcoló felektől -- és nem mellesleg sok halottat termeltek), a vallási-filozófiai-erkölcsi belátások (hogy az ember élete érték) és még néhány esetleges dolog együtt hozták létre azt a -- tehát nehezen, kb. fél évezred vérével és verejtékével megöntözött -- konszenzust a mai fejlett nyugati társadalmakban, hogy nagy tömegek legjobb (=legkevésbé rossz) együttélési formája a rendezett szabadság körülményei között valósítható meg. Ez aztán különböző intézményeket hozott létre gazdaságban (piaci verseny), politikában (liberális demokrácia, jogállam) és kultúrában (pluralizmus) stb...

MÉSZÁROS LŐRINC ÜZEME SZENNYEZTE A MÁTRAI ERŐMŰ VÍZTÁROZÓJÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2020.04.24.


Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.

2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy „az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással” megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.

„A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni” – áll a határozatban.

A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni.

Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti...

ITT A KETTES SZÁMÚ SOROS-TERV

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.24.


Soros György már megint rosszban sántikál, arra akarja rávenni az Európai Uniót, hogy vegyen fel kölcsönöket. Orbán Viktor mondta ezt péntek reggel a Kossuth Rádióban, kettes számú Soros-tervnek nevezve egykori jótevője, a magyar származású amerikai milliárdos újabb ármánykodását.

Volt már Sorosnak terve ezelőtt is, azt egyszerűen csak Soros tervnek nevezte a magyar kormány sajtója. Így, számozás nélkül, mert senki nem feltételezte, hogy az ármánykodást újabbak követik. Az első Soros-tervnek – ki ne tudná – az volt a lényege, hogy migránsokat telepítsen Európába, azon belül is szülőföldjére, Magyarországra, hogy ezzel fokozatosan felszámolja a kereszténységet. Szerencsére mi, magyarok nem dőltünk be a mézesmadzagnak, átláttunk a szitán és nem kértünk Soros praktikáiból. Teleplakátoltuk az országot kék színű ragaszokkal, amelyeken az volt olvasható, hogy STOP Soros, valamint, hogy Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén.

Nem hagytuk, és nem is nevetett. Viszont nem is adta fel az ördögi terveit, mert minden vágya, hogy ártson nekünk. Ezért adott a vírus kitörésekor egymillió dollárt Budapestnek, holott ezt a pénzt egyenesen Orbán Viktor kezébe is nyomhatta volna: osszad szét barátom, te jobban tudod, hogy kinek mennyi jár...

ORBÁN ELDÖNTÖTTE, HOGY MÁJUS 4 UTÁN NEM FERTŐZ A KORONAVÍRUS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.23.


Így megy ez diktatúrákban. A vezér eldönti, hogy május 3-án lesz a járvány csúcspontja, a döntés végigfut a végrehajtó apparátuson, és mindenki bejelenti a maga területén a járvány végét. Orbán eldöntötte, akkor nem lesz járvány. Május 4-én megnyitja az országot, a vírusnak megalázkodva távoznia kell. Eddig is csak azt és annyit tudhattak a magyarok a járványról, amit Orbán helyesnek tartott. Fogalma nincs senkinek arról, hogy mennyi a fertőzöttek száma és mennyi a vírus következtében elhalálozottak száma. Ezek közé ne számítsuk majd be, akiket Orbán ítélt halálra azzal, hogy mondvacsinált okkal kitette őket a kórházakból.

Ezért vannak katonák a kórházakban, ezért vették át kórházparancsnokok a gyógyításra felesküdött orvosok helyét, hogy semmi ne derüljön ki, semmi ne szivárogjon ki. Néhány igazgatót kirúgtak, hogy a többi tartsa a száját és engedelmeskedjen mindenben. Tisztifőorvosa nincs az országnak, csak egy vidéki nénike, aki mesét mond esténként, és visszamondja, amit Orbán a propagandagépezetnek kiadott. Nincs az országnak egészségügyi minisztere sem, az emberminisztériumot egy komplett elmebeteg, immorális magyarságkutató vezeti, aki jobban tenné, ha elmenne egy fogászatra, hogy ne ijesztgesse az embereket.

Orbán mondta meg eddig is, hogy hány fertőzött van (annyi amennyit akar, mert úgy alakítják a teszteléseket, hogy ne legyen több), a meg nem tesztelt halottakról soha nem derül ki, hogy miért haltak meg. A vírust integrálták a NER hazugságrendszerébe: járvány akkor sincs, ha van, és akkor is lesz, ha már nem lesz, de a propagandának a rendkívüli állapot és a diktatúra fenntartásához szüksége van rá. Vírus még ilyen engedelmesen nem viselkedett. A náci propaganda és a fasiszta állam jellemzője, hogy megerőszakolja és meghamisítja a valóságot. A vezér igényeihez igazítja a tényeket.

Ezért lehet az, hogy Orbán előre meghatározza a járvány végét, mert ha akarta volna, a járvány be sem lépett volna a határon, mert ő mindent képes megállítani a határon. Ekkorka aranyos járványra is csak azért volt szükség, hogy a nyílt diktatúrát be lehessen vezetni, 36 ezer idős és beteg embert el lehessen tenni láb alól, hogy ne élősködjön az ő költségvetése nyakán: nyugdíjat, gyógyszert, egészségügyi ellátást követelve abból, ami az övé. Magyarország Orbán tulajdona, aki még azt is megmondja, hogy ki éljen és ki haljon meg, kire nincs már szükség...

ÚJABB 1,67 MILLIÁRDOT ADNAK A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSRA

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.24.


A kormány arra kérte fel Varga Mihályt, hogy az innovációs és technológiai miniszter bevonásával az idei költségvetésben 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról gondoskodjon.

Újabb forrást biztosít a kormány a Semjén Zsolt nevével összeforrt, 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításhoz kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésére és megvalósítására – írja az mfor.hu. 

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a kormány arra kérte fel a pénzügyminisztert, Varga Mihályt, hogy az innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László bevonásával az idei költségvetésben 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról gondoskodjon. Egyben rögzítették azt is, hogy a kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos eszközbeszerzésekre nem vonatkozik az a 2013 év végi kormányhatározat, mely a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinél tilalmat rendel el többek között autók, bútorok, informatikai eszközök beszerzésére. 

Legutóbb a kormány tavaly novemberben csoportosított át 2 milliárd forintot a vadászati kiállítás előkészítésére.

KINEK JÓK AZ ÚJ SZÉP-KÁRTYÁS SZABÁLYOK? - RITKA AZ ÉVEN BELÜLI TELJES ÚJRATERVEZÉS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.24.


Jelentősen változtatott a kormány a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) idei szabályain. Nagyon sokaknak okozhatott csalódást ez a döntés, ráadásul az sem igazán látszik, valójában kiknek lehet hasznos a mostani módosítás.


Már hatályba lépett a kormány 140/2020. rendelete, amely a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szól. Az intézkedések (ezeknek itt nézhet utána) között szerepel a SZÉP-kártya szabályainak átmeneti átszabása.

A módosítás pont az, amit a kancelláriaminiszter a múlt heti Kormányinfón már bejelentett. A pihenőplasztikra 2020. június 30-ig feltöltött összegek után az adóteher mindössze 15 százalék, a szochót egyáltalán nem kell megfizetni. Az idén pedig a korábban megszabott korlátnál sokkal többet lehet a pihenőplasztikra kedvezményesen rátenni (a cafeteria szabályozásának itt nézhet utána). Gulyás Gergely azt állította, hogy így ellensúlyozni lehet az idei vagy akár a jövő évben is kieső külföldi turizmust. Cél – hangsúlyozta a kancelláriaminiszter –, hogy minél többen vegyenek részt a hazai turizmus élénkítésében...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.24.



P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: A hatalomépítő

Kilencvennégy évesen meghalt Pulai Miklós, a magyar bankszakma egyik legtekintélyesebb, sokak szeretetétől övezett alakja. 1981-ben vagy talán 82 elején találkoztam először a nevével, ez volt az az idő, amikor Magyarország az államcsőd szélére került. Az ún. „tájékoztatáspolitika” nem kötötte a nyilvánosság orrára, hogy kivételesen súlyos válság van, és hiába vagyunk büszkék magunkra, nálunk is lehet olyasféle összeomlás, mint a lengyeleknél, ami attól lehet még fájdalmasabb, hogy magasabbról zuhannánk, már ha a „magasság” a jobb életszínvonalat jelenti.

Mondom, a Kádár-rendszer történetének erről a fordulópontjáról a köz nem értesült, nemhogy percről percre nem tudósított a népnek szóló sajtó a drámáról, hanem sehogy. A tévéhíradóban óvodákat adtak át, és a kommentátorok aggódtak Lengyelország miatt, nehogy a „szélsőségesek” valami nagy bajt csináljanak, de hál’ istennek mi nem kerülhetünk ilyen helyzetbe. Az akkori magyar kormány operatív bizottságot (nem törzset) hozott létre a fizetésképtelenség elhárítására úgy, hogy a „fizetésképtelenség” szót ki sem lehetett ejteni a köznép előtt. Ennek a bizottságnak volt egyik vezetője Pulai Miklós, akkor mint a Tervhivatal elnökhelyettese. Akire azért lehetett felfigyelni, mert a többi pártállami funckionáriussal ellentétben emberi arca volt, és emberi nyelven beszélt. A valódi szakértők egyike volt...

Dr. Gerő Tamás: Elhunyt Nehéz-Posony Márton


Kenesei István: A bolondok hajóján


Két hete ott fejeztem be, hogy az Országgyűlés úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a falain kívül: egymás után terjesztik be és vitatják meg a törvényeket és módosításaikat, miközben az ország csikorogva leállt, az emberek különböző rendszabályoknak engedelmeskedve maradnak otthon vagy mennek az utcára, szállnak járművekre, járnak vásárolni meg dolgozni (már akinek van még munkája), és próbálnak gondoskodni a kórházak krónikus osztályairól ismeretlen okokból kitett beteg vagy idős hozzátartozóikról, azt latolgatva, hogy a vírus vagy az orvosi felügyelet hiánya lesz-e végzetes számukra. Az Országházban pedig mindössze annyi változás történt, hogy a képviselők átültek a szellősebb felsőházi terembe, ahol nagyobb távolságot tudnak tartani egymástól...

Petschnig Mária Zita: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
Orbán tudta, de nem tette

Orbán Viktor tudhatta, mit jelent a járvány, mert az tavaly decemberben és januárban már tombolt Délkelet-Ázsiában. Tudhatta, hogy a feltartóztatásához milyen védekezési eszközökre van szükség: maszkokra, tesztekre, fertőtlenítőszerekre, védőruházatra, immunerősítő gyógyszerekre. Tudhatta, hogy a gyógykezeléshez oxigénpalackok és lélegeztetőgépek kellenek, és kórházi ágykapacitások – megfelelő személyzettel. Tudhatta, hogy a járvány januárban átjutott Európába is, és tudhatta, hogy előbb-utóbb minket is el fog érni. Tudhatta, hogy a vírus egyik országból a másikba behurcolással kerül át, tudhatta, hogy ennek esélyét miként lehet mérsékelni: szűréssel, szűréssel valamennyi külföldről belépő esetében...

Kovács Zoltán: ZTE–Kisvárda 602

Mihályi Péter: Vírus és valóság

Darvas Béla: Vakröpülés

Horn Gábor: A példaadó szakközszolga

Elhunyt Szüdi János

Gadó Gábor: Tüntetés maszkban

Ladányi János: Az elfelejtett ország és a vírus

Kamarás István OJD: A legújabb NAT Etikája és etikája

Magyar Péter: Észak–Dél vita az euróövezetben

Felcsuti Péter: Gondolatok koronavírus-járvány idején

Báron György: Kálmán Gábor

(1934–2020)

V I S S Z H A N G

Dr. Balkányi László: A láthatatlan elefánt

Váradi András: Virusdosszié 2.

Éry-Kovács András: Hisztéria

György Péter: Rövid kommentár


P Á R A T L A N

(avar): JEREVÁNI EMLÉKEZET

-hg-: KÉNYELMETLEN

-átkai: A NYELVÚJÍTÓ

Lantai András: NÉPELLENES

Lázár György: NEM TETTÉK KI

Lendvay Gábor: KUTYÁBÓL SZALONNÁT?

Völgyi Ferenc: STATISZTIKA

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.24.


I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek: „Ilyen szépen kevesen szóltak a nosztalgiáról”
Beszélgetés Wertheimer Gáborral

F E U I L L E T O N

Bacsó Béla: Daniel Defoe leírása a pestisről

K R I T I K A

Károlyi Csaba: Dolgozik az adrenalin

Nagy Gerzson: Délután apámmal. Regény, közökkel. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 208 oldal, 3500 Ft

Olyan időket élünk, hogy nem könnyű a frissen megjelent könyvekhez jutni. Ezt még nem fogtam a kezemben, a szöveget monitoron olvastam, a borítóját a neten láttam. Két jeles író ajánlja ott a reménybeli olvasóknak: Takács Zsuzsa és Zoltán Gábor. Takács Zsuzsa ezt írja: Nagy Gerzson „megvesztegethetetlen, minden érzelgősségtől mentes ” – „kiváló stiliszta, bátor és következetes, egyike az önmagához és szereplőihez egyaránt könyörtelen íróknak”. Egyetértek. Megint született egy remek első prózakötet (mostanában több ilyenhez lehetett szerencsém: Babarczy Eszter, Csutak Gabi, Harag Anita, Juhász Tibor, Moesko Péter, Vass Norbert). Nagy Gerzson szintén máris számon tartandó író. Nem regényt írt, hanem novellafüzért („regény, közökkel”), de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ügyesen gazdálkodik anyagával, valóban jó stiliszta és kiváló megfigyelő...

Kutasy Mercédesz: Ex libris

Jorge Luis Borges: Tangó
Javier Marías: Berta Isla
Jesús Carrasco: A föld, amelyen állunk
Benito Pérez Galdós: Tristana

Kelemen Ágnes Katalin: Ne legyünk Fretwurstok

Götz Aly: Az egyensúlyát nem találó nép. A németek a szabadság­tól való félelem és a kollektivizmus között. Fordította Huszár Ágnes. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2019, 291 oldal, 3900 Ft

A kötet alapkérdésére, nevezetesen, hogy hogyan követhette el és hogyan ignorálhatta egy nép a nácizmus bűneit, a válasz lényegét összefoglalja a cím és a bevezető, méghozzá Wolfgang Mattheuer Az évszázad lépése című 1984-es szobrának egy lehetséges értelmezésével. Ez az alkotás egy olyan embert ábrázol, aki előre akar haladni, ám középpont hiányában nem talál egyensúlyi helyzetre, így vezetésre vár, mondja már meg valaki: merre van az előre?

Benczi Boglárka: Tisztítótűz
Philip Roth: Nemezis. Fordította Nemes Anna. 21. Század Kiadó, Budapest, 2019, 287 oldal, 3290 Ft

A regény fő vonulata látszólag egy reményteljes élet széthullása, mely a Heine-Medine-kór nyomán szerveződve sorsszerűen csakis negatív kimenetelű lehet, valójában azonban egy magasabb rendű kérdést boncolgat: mi a hit? Hihetünk-e olyan felsőbb erőben, amely gyerekeket szólít magához? A nősülni készülő fiatal Buckyt barátnője a hegyekbe hívja, ahol gyermektábort vezethetne, otthagyhatná a pusztító járványt, néhány óra, és fellélegezhetne. Bucky a nagybetűs történelemből kimarad, és bár menteni akarja a gyerekeket, erre nincs módja, tehát ezen a másik szintéren sem válhat hőssé...

Kocsis Adrienn: Családregény a történelem viharaiban

Bronisław Wildstein: A velünk élő múlt. Fordította Németh Orsolya. Rézbong Kiadó, Budapest, 2019, 449 oldal, 3400 Ft

Wildstein nagyon fontos ideológiai és morális kérdéseket feszeget. Hogy válhat egy zsidó fiú, akinek az apját és testvéreit a szeme láttára gyilkolták le, csekistává? Hogy tud értelmiségi lévén elkövetni kínzásokat, mi a válasza erre? Hogyan válnak az ellenzéki harcosokból besúgók? Van-e szabad választásuk, egyáltalán lehet-e jó döntést hozni ilyen helyzetekben?

Földes Györgyi: Élni, élni – és alkotni

Desmond Morris: Szürrealisták. Joshua Könyvek, Budapest, 2019, 272 oldal, 6900 Ft

A szerző némileg tágabban fogja fel a szürrealizmus fogalmát, mint az megszokott, hiszen belefér e körbe Picasso is, figyelembe véve korai szürrealizmusfelfogását, illetve a Cocteau-val való közös Gyagilev-produkciójukat; de ide tartozik a többnyire dadaistának minősített Duchamp, sőt a többnyire egyszerűen modernistaként kategorizált szobrász, Henry Moore is. Másfelől nem a fogalom, hanem a kötetkompozíció tekintetében szűkebben is érti Morris a hagyományosnál, hiszen a mozgalom történetét elindító csoport költő-, s írótagjaival – Breton kivételével – nem foglalkozik, azon (erősen vitatható) állítást képviselve, hogy az ő tevékenységük esztétikai színvonala és történeti jelentősége igen csekély...

Gervai András: Hős vagy áruló?

Ben Macintyre: Kém és áruló. A hidegháború legnagyobb kémtörténete. Fordította Tamás Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019, 420 oldal, 3990 Ft

Macintyre több mint száz órán át beszélgetett a hamis személyazonossággal valahol egy angol kisvárosban élő Gorgyijevszkijjel, s kifaggatta a brit szolgálatok jó néhány egykori tisztjét is. A Kém és áruló nemcsak két rivális titkosszolgálat játszmáit, egy mesterkém életét mutatja meg, de a KGB és a hatalom működését, módszereit, a tisztek szellemi és morális állapotát is, és sokat elárul a félelemben és kettős tudattal élő ország mindennapjairól, de a korszak hidegháborús légköréről is...

Hegedűs Claudia: Olümposzi szexkavalkád

Stephen Fry: Mítosz. Görög mitológia angol humorral. Fordította Kisantal Tamás. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 422 oldal, 5990 Ft

Megannyi szépírói munka után vállalkozott az angol szerző erre a gigászi feladatra, hogy kezdőknek és haladóknak is szórakoztatóan beszélje el ezeket az ókori történeteket. Elmondása szerint már gyerekkorában beszippantotta ez a mitikus világ, amikor elolvasta a Mesék az ókori Görögországból című könyvet, s bár időközben lepergett jó néhány évtized, a legendák iránti rajongása soha nem csillapult. A szerző számos antik forrásanyagot feldolgozva építette fel a Mítosz szerkezetét, amely az univerzum létrejöttétől, a titánok véres harcán keresztül jut el az istenek születését követően az emberiség kialakulásáig, egészen pontosan szegény önsorsrontó Midász király fátumáig...

Wagner István: Gurlitt, a „varázsherceg”

(Wolfgang Gurlitt Zauberprinz, Museum Kulturspeicher Würzburg, a járványzár alatt digitális videón látható, újranyitás az eredetileg tervezett záráskor, május 3-án, meghosszabbítva július 19-ig.)

Ruff Borbála: Vade mecum

(Finy Petra: A darvak tánca. Előadja Balsai Móni. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Vademecum ez a lemez a szó minden értelmében (a latin vade mecum jelentése ’járj velem’), amelyben Balsai Móni a gyerekek nyelvét jól beszélő kísérő. Remek túravezető, aki a mesés tényanyag közreadása mellett, „gyerekhangoskönyv” lévén változatos hangszínekben és tónusokban szólal meg, ha kell, suttog, ha kell, kiabál vagy hadar, és ügyel arra, hogy a banyák-boszorkányok-öreg nénik hangja a rövid meséket összevetve se hasonlítson egymásra, ami, ha már csak azt nézzük, hogy vannak ugye jó és gonosz boszorkányok, teljességgel érthető, mi több, elvárható...

György Péter. Az Ismeretlenből érkezett vendég
Illés Árpád

„Mit mondjak még? hogy ebédre mit ettem?
leölt csirkék sült hulláit temettem...”
(Weöres Sándor: Naplójegyzetek – Szüleimnek – Csönge, 1932. november)

A cím Illés Árpád 1980-as műcsarnoki emlékkiállításának katalógusában közölt Frank János-szövegből való. Weöres nem pusztán 1929/1930 óta volt barátja Illésnek, hanem ugyanannak az ártatlannak tűnő műveket meghatározó, eltüntethetetlen vadságnak a nyomai tűnnek fel újra és újra mindkettejük művészetében. Egyiküket sem védték vagy kezdték ki a politikai-esztétikai doktrínák egymást követő hullámai: inkább az érzéseikre hagyatkoztak, s olykor tényleg őszinték voltak....

Stőhr Lóránt: Rajtatok csattant

(Alexander Nanau: Colectiv. Román dokumentumfilm. Verzió Filmfesztivál, HBO GO)

De már a Colectiv című film megszületése miatt is irigykedhetünk, a kortárs magyar dokumentumfilm-művészetben elképzelhetetlen egy ilyen politikai természetű kormánykritikus alkotás. Ha akadna is rá pénz és bátorság, képzeljünk el ma Magyarországon egy minisztert, akivel független, kritikus hangvételű dokumentumfilmes forgathat! Képzeljünk el egy magyar minisztert, aki az állami szintű korrupcióval kapcsolatban egyetlen őszinte mondatot ki tud mondani!

Csengery Kristóf: Megjelölt művek

(Beethoven: Piano Trios – Ghost, Archduke. Erato)

Három virtuóz hangszerjátékos és egyben érzékeny muzsikus. Tökéletesen összeszokott partnerek, akik csiszolt és minden rezdülésében együtt lélegző produkciót nyújtanak. Előadásukat a hangzás iránti érzékenység, a dallamok énekeltetése, ugyanakkor hangsúlygazdagság és temperamentum jellemzi. Minduntalan alkalmat találnak arra, hogy a beethoveni kamarazene párbeszédes jellegét hangsúlyozzák, és hasonlóképpen fontos eleme játékuknak a ritmika sodrása...

Herczog Noémi: A tapsról

Mert a taps folytatódik, csak nem a színészeknek, hanem az egészségügyi dolgozóknak, szociális munkásoknak, boltosoknak, futároknak szól, tehát mindazoknak, akiknek muszáj a nyilvános terekben vagy egyenesen a frontvonalban dolgozniuk. Ez a közös esti taps sokak számára jelenti most a koronavírus „hangját” világszerte. (Pontosabban ez meg a szirénáké.)

Fáy Miklós: A dómok állása

(Music for Hope – Andrea Bocelli koncertje a milánói dómban)

Most pedig, amikor bajunk van, úgy értem, állandóan arról beszélünk, hogy „ha majd ez elmúlik”, meg hogy ilyen időkben csak a zene segíthet, Andrea Bocelli a milánói dómban adott koncertet, amelynek a rövidített formáját eddig 38 millióan nézték meg...

Králl Csaba: A koreográfia mint drog

(Dimitris Papaioannou: Inside)

Nem kell megijedni, nem vagyok őrült. Azok a nézők sem voltak őrültek, akik élőben látták, igaz, Papaioannou némi könnyítést is tett azzal, hogy a közönség bármikor szabadon érkezhetett-távozhatott az előadás nem szokványos időtartama alatt. Ezt online megtekintésnél a beletekerés helyettesítheti. Érdemes beletekerni? Nyilván nem. Vagyis igen, annak igen, aki nem monotóniatűrő, mert már fél órából is sok minden leszűrhető, főleg a darab civil cselekvések sorozatából kimintázódó koreografikus szerkezetére vonatkozóan. De jobb nem beletekerni, ha valaki arra kíváncsi, hogyan működik a színház: drogként. Ami nem kártékony, de feltölt...

Siba Antal: Soros

(Magyarország élőben, Hír Tv)

Mire gondolhat ilyen esetben egy jogász? A jogász arra gondolhat, mint minden épelméjű ember, hogy itt lesznek olyanok, akik méltatlan helyzetbe kerülnek, igazságtalanság történik velük, de nem tudják megvédeni magukat. Életszerű, hogy egy jogásznak az is eszébe jut, hogy talán szakmai végzettsége miatt akár segíthet is. Mire gondol ifj. Lomnici? Hát segítségre a legkevésbé. Viszont eszébe jut az, ami egyébként mindenről mindig: Soros.

I R O D A L O M

Beck Zoltán: a fiúk folyton

én értelek, látod, értelek. tehát azt mondod, hogy „te igenis mindig általánosítasz. micsoda arrogáns módja ez a megszólalásnak”, meg azt, „hogy a férfit és a nőt is megveti a nyelv, amit használsz, megveti mindkettőt, de mert férfi vagy, férfihangon mondod azt, amit mondasz, ezért aztán a nőt sérti, a nőt sérti igazán. hát nem érted, engem sértesz meg mindig, igenis engem”. nem kérdezek vissza, mert akkor még nagyobb lesz a baj, a visszakérdezés az előző mondat ismétléséhez vezet törvényszerűen, azzal a különbséggel, hogy lehetőséget teremt arra, hogy megismételt mondatod másfajta hangvétellel teljen meg. például, hogy sírós legyen kissé, elindított és aztán a férfi mellkasára már csak ráhanyatló ökölcsapás kísérje. egy énekesmadárka elesettségére emlékeztet ez az egyébként is törékeny, piciny test, az arc meg közben dacos, a szemek könnyben, a szájszegletig jól kirajzolódó patak, nem, inkább patakmeder, kis feketével kontúrozva, pedig nem sminkeltél aznap, nem használtál szemfestéket, szempillaspirált, ezt a feketét a harag vagy a sértettség a bőröd pórusaiból préselte elő, látszania is kell a bánatnak, nem csak hangot adni neki szavakkal. én értem, megértelek – de ezt sem mondanám. mert annak a következménye meg a visszakérdezés lesz, a dühöd csak növekszik tovább, egyre hangosabban pörög, mint a wartburg motorja, ha a gázbowden fennakad...

Farkas Balázs: A következmények

Írások a karanténból – Tematikus próza-összeállítás

Néztem Csengét, azon tűnődtem, mikor lett ennyire tökéletesen és visszafordíthatatlanul felnőtt. Gyerek volt nemrég, és az a gyerek már fel is szívódott ebben az új személyben, szinte nyomtalanul. Miután nem reagáltam, vállat vont, nekiállt nyomkodni a telefonját, annak a fénye pedig megváltoztatta az ő arcát, alig ismertem fel. Igazat beszélhetett, úgy rémlett, mindez már régen megtörtént, de akkoriban a lakás is sokkal zajosabb volt, a kis Csenge minden alkalmat megragadott, hogy sikoltozzon, akár örömében, akár dühében, és állandóan az öccsét rángatta, karmolta, ütötte, az pedig csak nézett maga elé, bátortalan félmosollyal, nem tudta, ilyen-e a szeretet, vagy mi is történik éppen. Csenge négyéves volt, Botond pedig kettő. Mikor is volt ez? Előredőltem.

– Mostanában... – megköszörültem a torkom. – Mostanában nem hívogat a barátnőd. Minden rendben?

– Már nem a barátnőm.

Tovább nyomkodta a telefonját, fel sem pillantott...

Oravecz Imre: Feljegyzések naplemente közben

Írások a karanténból – Tematikus próza-összeállítás

Elrendelték, hogy az illetékes helyhatóság segítse az otthon maradó, egyedül élő időseket. Felhívtam hát a polgármestert, és megígérte, hogy ezentúl a hivatala intézi a bevásárlásaimat, és egyéb módokon is gyámolít. Biztatónak találtam, hogy másnap ő maga jött el a kapumhoz fogytán lévő gyógyszereim listájáért, amelynek alapján a körzeti orvossal felíratják és a p-i patikában beváltják majd a recepteket. Mindamellett kérdés, lesz még a boltokban áru, ezért, biztos, ami biztos, szemlét tartottam a készleteim felett, és felére csökkentettem a táplálékbevitelem, a kutyákét, macskákét szintén...

Várkonyi Judit: Csak egy cserép

Írások a karanténból – Tematikus próza-összeállítás

1944 júniusától csillagos ház volt a mi házunk is. Maszkok helyett sárga csillagot viseltek itt az emberek. Családonként egy szoba. Majdnem kétezer épületben, ki tudja, hány szoba, hány élet. Elviselték egymást. Muszáj volt. Talán még mindenük megvolt. Egy-egy szék a gangon, talán pár tő muskátli.

Ma reggel felhúztam a redőnyt, ilyenkor mindig ránézek a ládákban zöldellő levelekre, örülök nekik. És akkor megláttam a sok cserepet a gang másik oldalán. Tavaly április táján vettem észre, hogy hetek óta nincs mozgás a szemközti lakásban. Este is sötét van. Szóba is hoztam végül a szomszédaimnak. Nagy sokára kiderítették, a házaspár mindkét tagja kórházban van. Nem voltak öregek egyáltalán. Hatvanasok. A nő szőke volt, szikár és boldogtalan...

Schüttler Tamás: Vírusgasztro

Írások a karanténból – Tematikus próza-összeállítás

Főzni amúgy sem lett volna kedve, de ügyetlensége miatt, még ha kedve lett volna is, nem tudta volna így megoldani fő étkezését. „Én még a teát is odaégetem” – mondogatta némi öniróniával. Az önkormányzati menü ma éppen húsgombóclevesből, tökfőzelékből és pörkölt feltétből állt. „Talán kicsit édesebb és savanykásabb, mint a kifőzdebeli” – gondolta magában. Az ebédről kialakult véleményét nem nagyon tudta megosztani senkivel, részben az önként vállalt karantén, részben pedig barátainak, ismerőseinek elvesztése miatt. Nyolcvanötödik évében járt, gyerekei távol éltek, csak néha hívták, pedig erősen munkált benne a beszéd, a társalgás iránti vágy. Szerencséjére akadt a közelben egy volt kollégája, akivel néhány naponta telefonon váltottak szót politikáról, filmekről...

Fenyvesi Orsolya: A kis kutya
Fenyvesi Orsolya: Az égő

Vörös István: Mi a teendő?

Vörös István: A sivatagi róka