Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.01.25.
Vendégek:
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News portál alapítója
Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter
2024. január 27., szombat
NYUGDÍJAK, NYUGDÍJPÉZTÁRAK - MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.01.25.
„Helyreállt 2023-ban a nyugdíjpénztárak hozama – írja az Azénpénzem.hu. Ez azért fontos, mert mint a portál emlékeztet rá, 2022-ben az elszálló infláció, és a kötvényhozamok emelkedése csúnya mínuszokba taszította a nyugdíjpénztári hozamokat. A mintegy 1,1 millió pénztártag döntő többsége azzal szembesült, hogy befizetései ellenére a nyugdíj-megtakarítása kevesebbet ért 2022 végén, mint egy évvel korábban. Miközben 2022 decemberében a 12 havi infláció (december/december) 24,5 százalék volt, a 2022-es átlagos infláció pedig 14,50 százalék, addig az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan -6,80 százalékos nettó hozamot értek el. 2023-ban viszont a rekord inflációt is bőven meghaladó, kirobbanó hozamokkal zárta az évet az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak zöme.”
Vendégek:
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News portál alapítója
Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.01.25.
Vendégek:
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News portál alapítója
Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter
A JOGÁLLAMI ERŐFESZÍTÉSEKET IS VESZÉLYBE SODORHATJA EGY EURÓPAI JOBBRA TOLÓDÁS
SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.27.
Valóra válik-e Orbán Viktor álma az Európai Parlament és általában az európai politika erőteljes jobbra tolódásáról? Egy, a legújabb felméréseken alapuló tanulmány szerint minden korábbinál nagyobb a valószínűsége ennek, a szélsőjobboldal például száz mandátum közelébe kerülhet, a harmadik politikai erővé léphet előre az EP-ben.
A közelmúltban már számos olyan felmérés látott napvilágot, amely a jobboldali radikális, populista és euroszkeptikus politikai erők megerősödését jósolta a június 6. és 9. között esedékes európai választásokon. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű agytröszt héten bemutatott jelentése nemcsak ebbe a sorba illeszkedik, de még túl is tesz a korábbi prognózisokon: a statisztikai modellezéssel készült tanulmány már-már drámai mértékű jobbra tolódást jelez előre a következő Európai Parlamentben, ami komoly hatással lehet az európai zöldmegállapodásra, az Ukrajna minden eszközzel való támogatását célzó politikára, de a jogállamisági elvek érvényesítésére is – többek között Magyarországon.
A Fidesz dobogóst csinálhat az EP-ben a konzervatívokból
A Simon Hix és Kevin Cunningham szerzőpáros által készített tanulmány nagyon is reális forgatókönyvnek tartja, hogy a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) vagy a Fidesz csatlakozása esetén az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (CER) a harmadik-negyedik legerősebb politikai formációvá válik a következő parlamentben, együtt akár a képviselői helyek 25 százalékát is megszerezve.
A két politológus arra számít, hogy „az Európa-ellenes, populista” pártok kilenc uniós tagállamban (Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában) az első helyen végeznek majd a június eleji voksoláson, további kilenc tagországban (Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Lettországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban) pedig a második vagy a harmadik helyet szerzik meg.
A szélsőjobboldali ID várakozások szerint több mint harminccal növelheti mandátumainak számát, és 98 képviselői hellyel a harmadik legerősebb politikai pártcsoporttá válhat a következő európai törvényhozásban. Hix és Cunningham úgy látja, hogy a Fidesznek – amelyet 14 mandátum megszerzésére taksálnak – kulcsfontosságú szerepe lesz, mert ha az ECR-hez csatlakozik, a konzervatívok nem csak megelőzhetik a jobbközép-liberális Renewt és az Identitás és Demokráciát, és ezzel a harmadik legerősebb frakcióvá válnak az EP-ben, de az ID-vel együtt a képviselői mandátumok majdnem 25 százalékát jegyeznék, azaz együtt első ízben rendelkeznének több képviselővel, mint az Európai Néppárt és a szociáldemokraták.
Először lehet többsége a populista jobboldalnak
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy a kereszténydemokraták, a konzervatívok és a radikális jobboldal – ahogy ők nevezik, a populista jobboldal – először lehet többségben a képviselő-testületben. Egy ilyen, az EPP, az ECR és az ID alkotta koalíció a jelenlegi 43 százalékról 49 százalékra növelhetné jelenlétét a következő parlamentben. Ehhez képest a képzeletbeli jobbközép az EPP-vel, a Renew-val és az ECR-ral együtt 48 százalékot tenne ki a mostani 49 százalék helyett. Ezzel párhuzamosan a balközép pártok koalíciója (szocialisták és demokraták, a zöldek és a szélsőbaloldaliak) a mandátumok 36 százalékáról visszaesne 33 százalékra.
Magyarán – legalábbis a mandátumok számát és arányát illetően – valóra válhatna Orbán Viktor álma az EP radikális jobbra tolódásáról. A valóságban természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az Európai Néppárt (EPP) nem valószínű, hogy hivatalosan összeállna a szélsőjobboldallal, amelyben a német kereszténydemokraták legnagyobb riválisa, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) is benne van. Azt ugyanakkor már a jelenlegi EP-ben is láthattuk, hogy az EPP kész volt néhány ügyben taktikai szövetséget kötni a jobboldali radikálisokkal, nyilvánvalóan azért, hogy megpróbáljon szavazókat elcsábítani a szélsőjobbról...
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.27.
A közelmúltban már számos olyan felmérés látott napvilágot, amely a jobboldali radikális, populista és euroszkeptikus politikai erők megerősödését jósolta a június 6. és 9. között esedékes európai választásokon. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű agytröszt héten bemutatott jelentése nemcsak ebbe a sorba illeszkedik, de még túl is tesz a korábbi prognózisokon: a statisztikai modellezéssel készült tanulmány már-már drámai mértékű jobbra tolódást jelez előre a következő Európai Parlamentben, ami komoly hatással lehet az európai zöldmegállapodásra, az Ukrajna minden eszközzel való támogatását célzó politikára, de a jogállamisági elvek érvényesítésére is – többek között Magyarországon.
A Fidesz dobogóst csinálhat az EP-ben a konzervatívokból
A Simon Hix és Kevin Cunningham szerzőpáros által készített tanulmány nagyon is reális forgatókönyvnek tartja, hogy a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) vagy a Fidesz csatlakozása esetén az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (CER) a harmadik-negyedik legerősebb politikai formációvá válik a következő parlamentben, együtt akár a képviselői helyek 25 százalékát is megszerezve.
A két politológus arra számít, hogy „az Európa-ellenes, populista” pártok kilenc uniós tagállamban (Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában) az első helyen végeznek majd a június eleji voksoláson, további kilenc tagországban (Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Lettországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban) pedig a második vagy a harmadik helyet szerzik meg.
A szélsőjobboldali ID várakozások szerint több mint harminccal növelheti mandátumainak számát, és 98 képviselői hellyel a harmadik legerősebb politikai pártcsoporttá válhat a következő európai törvényhozásban. Hix és Cunningham úgy látja, hogy a Fidesznek – amelyet 14 mandátum megszerzésére taksálnak – kulcsfontosságú szerepe lesz, mert ha az ECR-hez csatlakozik, a konzervatívok nem csak megelőzhetik a jobbközép-liberális Renewt és az Identitás és Demokráciát, és ezzel a harmadik legerősebb frakcióvá válnak az EP-ben, de az ID-vel együtt a képviselői mandátumok majdnem 25 százalékát jegyeznék, azaz együtt első ízben rendelkeznének több képviselővel, mint az Európai Néppárt és a szociáldemokraták.
Először lehet többsége a populista jobboldalnak
A jelentés szerzői úgy vélik, hogy a kereszténydemokraták, a konzervatívok és a radikális jobboldal – ahogy ők nevezik, a populista jobboldal – először lehet többségben a képviselő-testületben. Egy ilyen, az EPP, az ECR és az ID alkotta koalíció a jelenlegi 43 százalékról 49 százalékra növelhetné jelenlétét a következő parlamentben. Ehhez képest a képzeletbeli jobbközép az EPP-vel, a Renew-val és az ECR-ral együtt 48 százalékot tenne ki a mostani 49 százalék helyett. Ezzel párhuzamosan a balközép pártok koalíciója (szocialisták és demokraták, a zöldek és a szélsőbaloldaliak) a mandátumok 36 százalékáról visszaesne 33 százalékra.
Magyarán – legalábbis a mandátumok számát és arányát illetően – valóra válhatna Orbán Viktor álma az EP radikális jobbra tolódásáról. A valóságban természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az Európai Néppárt (EPP) nem valószínű, hogy hivatalosan összeállna a szélsőjobboldallal, amelyben a német kereszténydemokraták legnagyobb riválisa, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) is benne van. Azt ugyanakkor már a jelenlegi EP-ben is láthattuk, hogy az EPP kész volt néhány ügyben taktikai szövetséget kötni a jobboldali radikálisokkal, nyilvánvalóan azért, hogy megpróbáljon szavazókat elcsábítani a szélsőjobbról...
ORBÁN MÁR CSAK A MAGYAR SZEMÉTDOMBON KUKORÉKOLHAT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.27.
Orbán Viktor pszichopata külpolitikát folytat, ezzel kapcsolatos elképzelése nem egy stratégián alapul, hanem a személyiségének azon fő vonásain, hogy érzéketlen mind a két szövetség értékeire és céljaira, a többi tagállam problémáira, s a pszichopatákhoz hasonlóan, teljes beszűkültséggel a saját illúzióit próbálja megvalósítani. Hangsúlyozottan nem pszichológiai és/vagy pszichiátriai szempontból közelítve állította ki ezt a „kórlapot” Radványi Miklós a svéd NATO-tagság apropója alapján a miniszterelnökről. A magyar származású konzervatív közíró szerint a méretes magyar fiaskót sokan, sokféleképpen magyarázzák, de senki nem vette komolyan figyelembe Orbán Viktor személyét és személyiségét.
Egyszerűen nincs racionális magyarázat arra, mit akart elérni a magyar kormány a NATO északi bővítésének késleltetésével. Hiszen Finnország csatlakozását döcögősen ugyan, de ratifikálta a magyar Parlament, viszont a svédekkel továbbra is packáznak, noha Orbán is többször megígérte, nem Magyarország hagyja jóvá utolsónak a csatlakozást. Ez nem jött be, Törökország beelőzött. Pedig nyilvánvaló, hogy Magyarországnak, mint a NATO egyik tagországának, a többi harminchoz hasonlóan, elemi érdeke az északi bővítés, az, hogy erősödjön a szövetség, továbbá, hogy legyen egy erős északi frontja, amely megosztja Oroszország politikai és katonai figyelmét. „Ezt nagyon sokan, sokféleképpen magyarázzák, ugyanakkor úgy érzem, hogy senki nem vesz komolyan figyelembe két dolgot: az egyik Orbán személye, a másik pedig a miniszterelnök személyisége” – mondta portálunknak Radványi Miklós.
Ami Orbán személyét illeti: ő már Magyarországon mindent elért, politikailag, pénzügyileg, gazdaságilag és a média szempontjából teljhatalmú úrrá vált, olyan centralizációt hajtott végre, amilyent még Rákosinak és Kádárnak sem sikerült. Mivel pedig Magyarországon mindent elért, amit elérhetett, a szemeit Európára, sőt még azon is túlra is vetette – fejtegette a konzervatív közíró. Szerinte ezért próbált először az EU-ban létrehozni egy szándékai szerint többségi blokkot, de nem járt sikerrel. Ezután megpróbálta és próbálja meglovagolni az úgynevezett amerikai „Trump-lovat”, „ami azonban úgyszintén nem fog neki sikerülni, mert még ha ismét Trump is lesz az elnök, akkor sem fogja azt a politikát folytatni – sem a bel- sem a külpolitikában –, mint amit 2016-2020 között megszokhattunk tőle”...
Szerző: NVZS
2024.01.27.
Egyszerűen nincs racionális magyarázat arra, mit akart elérni a magyar kormány a NATO északi bővítésének késleltetésével. Hiszen Finnország csatlakozását döcögősen ugyan, de ratifikálta a magyar Parlament, viszont a svédekkel továbbra is packáznak, noha Orbán is többször megígérte, nem Magyarország hagyja jóvá utolsónak a csatlakozást. Ez nem jött be, Törökország beelőzött. Pedig nyilvánvaló, hogy Magyarországnak, mint a NATO egyik tagországának, a többi harminchoz hasonlóan, elemi érdeke az északi bővítés, az, hogy erősödjön a szövetség, továbbá, hogy legyen egy erős északi frontja, amely megosztja Oroszország politikai és katonai figyelmét. „Ezt nagyon sokan, sokféleképpen magyarázzák, ugyanakkor úgy érzem, hogy senki nem vesz komolyan figyelembe két dolgot: az egyik Orbán személye, a másik pedig a miniszterelnök személyisége” – mondta portálunknak Radványi Miklós.
Ami Orbán személyét illeti: ő már Magyarországon mindent elért, politikailag, pénzügyileg, gazdaságilag és a média szempontjából teljhatalmú úrrá vált, olyan centralizációt hajtott végre, amilyent még Rákosinak és Kádárnak sem sikerült. Mivel pedig Magyarországon mindent elért, amit elérhetett, a szemeit Európára, sőt még azon is túlra is vetette – fejtegette a konzervatív közíró. Szerinte ezért próbált először az EU-ban létrehozni egy szándékai szerint többségi blokkot, de nem járt sikerrel. Ezután megpróbálta és próbálja meglovagolni az úgynevezett amerikai „Trump-lovat”, „ami azonban úgyszintén nem fog neki sikerülni, mert még ha ismét Trump is lesz az elnök, akkor sem fogja azt a politikát folytatni – sem a bel- sem a külpolitikában –, mint amit 2016-2020 között megszokhattunk tőle”...
MI LESZ EBBŐL AZ ORSZÁGBÓL, HA TI IS EGYMÁS ELLEN HARCOLTOK? – KÉRDEZIK A SZAVAZÓK
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.27.
„Az elmúlt másfél-két hónapban többször beszéltem az ellenzéki összefogás, valamint az ellenzéki kerekasztal szükségességéről, majd az MSZP meghirdette az aláírásgyűjtést az ellenzéki összefogás érdekében – ekkor azt gondoltam, hogy oda kell állni a kezdeményezés mellé” – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás. A Párbeszéd országgyűlési képviselője azon gondolkodik, hogy levélben megkérdezi az ellenzéki pártok vezetőit, hajlandók-e erre a fajta ellenzéki együttműködésre, s arra is megkéri őket, ha a válaszuk nemleges, indokolják meg, hogy miért. „A válasz nagyon árulkodó lenne, hiszen, ha egy párt nem hajlandó választási szövetségre sem lépni a többi ellenzéki párttal, akkor az sem biztos, hogy valódi ellenzéki az illető párt vagy inkább csak a Fidesz szekértolója”.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, felkerült egy rövid beszélgetés a Facebookra, amelyen Mellár Tamás és Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ellenzéki összefogás fontoságáról beszél az előttünk álló választásokra. Mellár nem az a fajta politikus, aki olyan gyakran szónokként kiállna a nyilvánosság elé, és felhívásokat intézne a néphez – inkább szakmai munkát végez. Ennek fényében kifejezetten feltűnő, hogy a beszélgetés végén kiszól az emberekhez: „Minden állampolgárt arra bíztatok, hogy írja alá és gyakoroljon nyomást a saját pártjára, hogy itt az idő, fogjanak már össze, mert csak úgy tudunk sikert elérni”. Mi ennek az oka? Ennyire magánénak érzi ezt az ügyet? – kérdeztük meg a képviselőt, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is volt.
„Ahogy a múlt heti Magyar Hang címlapinterjújában már szót ejtettem róla – s nem is először – mérhetetlenül fontos lenne itt és most, hogy az ellenzéki pártok működjenek együtt” – kezdte válaszát Mellár, aki egyetért azzal, hogy tőle meglehetősen szokatlan az ilyen felhívás. Ahogy korábban, most is arról beszélt, hogy mennyire nincs megelégedve az ellenzéki pártokkal, sok képviselőjüket megélhetési politikusnak tart, olyannak, aki nem is igazán akarja leváltani Orbánékat...
Szerző: NVZS
2024.01.27.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, felkerült egy rövid beszélgetés a Facebookra, amelyen Mellár Tamás és Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ellenzéki összefogás fontoságáról beszél az előttünk álló választásokra. Mellár nem az a fajta politikus, aki olyan gyakran szónokként kiállna a nyilvánosság elé, és felhívásokat intézne a néphez – inkább szakmai munkát végez. Ennek fényében kifejezetten feltűnő, hogy a beszélgetés végén kiszól az emberekhez: „Minden állampolgárt arra bíztatok, hogy írja alá és gyakoroljon nyomást a saját pártjára, hogy itt az idő, fogjanak már össze, mert csak úgy tudunk sikert elérni”. Mi ennek az oka? Ennyire magánénak érzi ezt az ügyet? – kérdeztük meg a képviselőt, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is volt.
„Ahogy a múlt heti Magyar Hang címlapinterjújában már szót ejtettem róla – s nem is először – mérhetetlenül fontos lenne itt és most, hogy az ellenzéki pártok működjenek együtt” – kezdte válaszát Mellár, aki egyetért azzal, hogy tőle meglehetősen szokatlan az ilyen felhívás. Ahogy korábban, most is arról beszélt, hogy mennyire nincs megelégedve az ellenzéki pártokkal, sok képviselőjüket megélhetési politikusnak tart, olyannak, aki nem is igazán akarja leváltani Orbánékat...
NIKKI HALEY AZÉRT BUKOTT, AMIÉRT A MAGYAR ELLENZÉK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.25.
...Először megnézzük, mit képviselt Nikki Haley, ami az eddigi két vereségéhez vezetett. Trump ellen gyűjtött támogatókat, de nem mert soha nyíltan szembefordulni vele és alternatív felfogást képviselni vele szemben. Nagyon úgy néz ki, hogy ez az identitásválság okozta a bukását. Haley Trump demokratikus ellenzékének akarta eladni magát, de soha nem szállt szembe Trump szélsőjobboldali programjával és populista hazugságaival.
A legnagyobb érve az, hogy ne két öregember csatája legyen a választás.
Nem mert állást foglalni a bevándorlásellenes uszítással szemben sem. Megismételte Trump erről szóló hazugságait. Nem fejtette ki a bevándorlással kapcsolatos összetett kérdéseket, hanem megerősítette a szélsőjobboldal erről szóló demagógiáját. A falépítést támogatta egy szakmailag megalapozott bevándorlási reform és tényleges határvédelem helyett. Nem tett kísérletet, hogy megváltoztassa a bevándorlásról szóló gondolkodást és közbeszédet.
Mindezt Amerikában, amely a bevándorlók hazája, amit a bevándorlók tettek naggyá, s ahol Amerika egy hét alatt összeomlana még az illegális bevándorlók milliói nélkül is. A bevándorlás melletti legnagyobb érv az Amerikai Egyesült Államok. S ebben az országban nem mert kiállni a bevándorlás mellett, megkülönböztetve annak különböző fajtáit. Nem merte elmondani, hogy a legkevesebb bűncselekményt a bevándorlók követik el.
Ez nem demokratikus alternatíva (ami nem tévesztendő a demokrata párt alternatívájával, mert az más). De lehet sorolni a példákat. Trump rasszista, aki a vér megmérgezéséről beszélt, a Mein Kampfot idézte. A spanyolokat egységesen bűnözőknek nevezte, feketék ellen uszított, kormányzása alatt szaporodtak a feketékkel szembeni rendőrtámadások. Trump gyalázta a szolidaritásból térdelő fekete játékosokat. Ellene indult a BLM mozgalom.
Haley nem utasította el a rasszizmust, csak a rasszizmus vádját. Azt mondta, hogy Amerika soha nem volt rasszista állam, ami történelemhamisítás. S szerinte nem a rabszolgaságról szólt a polgárháború, hanem a tagállamok jogairól. Ezek olyan elvtelen kompromisszumok voltak, amelyek Trump és a MAGA mozgalom rasszizmusát és kultúrharcát igazolták. Nem okoztak katarzist azoknak, akik republikánusként vagy függetlenként igazságra vágynak.
Elítélte a Capitolium elleni támadást, de azt mondta, hogy ha börtönbe kerül Trump, akkor kegyelmet ad neki. Ezzel súlytalanná tette az elkövetett bűncselekményt, csatlakozott a hazugsághoz, hogy Trump egy ártatlan áldozat, aki ellen politikai támadást intéztek. Még az igazságszolgáltatásba és a törvényességbe vetett közbizalmat is rombolta. Minderre feltette a koronát a legborzasztóbb kijelentésével, miszerint, ha veszít, Trumpra szavaz. Megpróbált a trumpisták kedvében járni és nem konfrontálni velük. Ez recept a bukáshoz.
Ez viszont azt eredményezte, hogy csak megerősítette a trumpistákat abbéli hitükben, hogy az általuk támogatott szörnyetegnek alapvetően mindenben igaza van. Eloszlatta a kétségeiket, amelyek még a legsötétebb fejekben is időnként felmerülnek. Haley miközben alternatívát akart állítani, az ellenkezőjét érte el, megerősítette és szalonképessé tette, legitimálta Trumpot a szavazók előtt. Miért is szavazott volna bárki rá? Ehhez képest csoda a szereplése, ami arra utal, hogy ennek ellenére is sokan Trump ellen akartak szavazni.
A szélsőjobboldali neofasiszták embertelen és hazug világképe (amelyet a humanizmusra, az emberi jogokra és a liberalizmusra épített demokratikus világképpel szemben alkottak), amivel felmelegítették a középkor, a fasiszta és náci ideológiát, nem kérdőjeleződött meg. Nem erősítette meg az emberek hitét egy emberséges világképben, ami a felvilágosodásból származik, az egész emberiség életét megváltoztatta és Amerika alapjait is jelenti.
FÉLELEMBŐL ÉS GYÁVASÁGBÓL IGAZOLÁST ADOTT AHHOZ, HOGY A HAZUG FASISZTA VILÁGKÉP ALAPVETŐEN IGAZ, AZ ÁLLÍTÁSAI MEGALAPOZOTTAK ÉS EZ EGY LEGITIM VILÁGKÉP.
Nem cáfolta tételesen ezt a kocsma színvonalú hamis világképet, és nem védte meg ezzel szemben a civilizációt, az emberséget, a joguralmat, a szakmaiságot, a korrektséget, nem adta vissza az emberek hitét abba, amit korunk új fasisztái és náci szörnyetegei hamisan állítanak be, a hitelüket megkérdőjelezték és leromboltak. Ez a legnagyobb károkozás, amit el lehet képzelni, ha demokratikusan gondolkodó emberek nem állnak ki maguk mellett.
A magyar ellenzék szintén beleesett abba a hibába, hogy „nem Orbánnal kell foglalkozni”. Nem az ő állításait kell naponta porrá zúzni, azzal szemben az ellentétes legitim világképet felállítani. Ehelyett arról kell beszélni, mondják, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Csakhogy ezt nem lehet könnyebben bemutatni, mint azzal szemben, ami jelenleg van, s nem beszélve arról, hogy ezt kell leváltani, ezzel szemben kell az embereket megnyerni.
A magyar ellenzék ugyanabba a hibába esett, mint Nikki Haley, aki nem merte vállalni saját identitását, amely különbözik Trumptól, és nem mert szembefordulni azzal, amit Trump képvisel. Attól tartva, hogy elveszítheti a szavazók szimpátiájukat. A magyar ellenzéknek az a része, amelynek egyáltalán van ideológai felfogása, soha nem mert szembefordulni Orbán szélsőjobboldali hazugságaival.
Soha nem mert kiállni a bevándorlás mellett, soha nem vette a bátorságot ahhoz, hogy a bevándorlásról szóló szélsőjobboldali hazug gyűlöletpropagandát elutasítsa. A bevándorlás törvényes formái hasznára vannak egy országnak, az ellenőrzött bevándorlás sokkal jobb, mint a vendégmunkások behozatala, aminek hátrányait máris láthatják a magyarok. A fejlett nyugati országok gazdaságának legerősebb motorjai a bevándorlók. Bevándorlás mindig volt és mindig lesz, ha politikai okokból tiltják, korlátozzák, akkor lesz illegális.
Orbán a bevándorlásellenes uszítás fenntartása miatt hozat vendégmunkásokat, akik aztán tényleg elveszik a magyarok munkáját és nem tartják tiszteletben a magyarok kultúráját. Ezt Orbán okozta. Miért tennék, ha semmi közük hozzá? Nincsenek nagyobb bevándorlók, mint a magyarok, a munkaképes lakosság ötöde bevándorló valahol. A globális világban nem lehet légmentesen elzárkózni, nem is szabad, nem is érdemes. Törvényessé kell tenni és megfelelő ellenőrzés mellett kell végezni. Orbánnál is van bevándorlás, a legrosszabb fajta.
A magyar ellenzék soha nem állt ki egyenesen a melegek jogaiért, nem meri megvédeni a szélsőjobboldal által támadott kisebbségeket. Soha nem vállalta fel a szexuális kisebbségek jogait, soha nem tette világossá, mit jelent a genderelmélet az egyetemen, a transzgender magyarok kik, hányan vannak, és mit jelent, ha megkapják az egyenlő jogokat. Ehelyett a szélsőjobboldal narratívája kapott legitimtást, és mindenki retteg a témától.
Soha nem mutatott rá a hisztéria jellegére, a Nyugatról szóló hazugságokra, a szélsőséges uszító propagandára. Amerikában és Nyugaton is lehet látni, ki a férfi, ki a nő, semmit nem változott a helyzet, legfeljebb nem kell bujdosnia a társadalom egy részének. Nem cserélte ki senki a nemeket, nem operálják át tömegesen az embereket, heteroszexuális párok és a heteroszexuális emberek semmiféle hátrányt nem szenvednek, nem kerültek kisebbségbe.
Az a veszély, amivel korunk újfasisztái és náci szörnyetegei fenyegetnek, amitől ők akarnak megvédeni mindenkit, nem létezik. Az egyetlen komoly veszélyt ők jelentik. De ha velük és az ideológiájukkal szemben a normális civilizált emberek és pártok nem mutatják a másik világképet, a normalitás alternatíváját, magát az igazságot a hazugsággal szemben, akkor a világot átengedik a szörnyetegeknek, ők maguk pedig bukásra vannak ítélve.
Orbánnak minden szavát cáfolni kell, ki kell mutatni, hogy hazugság. Mindent, amit mond az ukránokról, Brüsszelről, a liberalizmusról, a háborúról, Sorosról. Soros Györgyöt senki nem védte meg, miközben Széchenyi óta annyi jót senki nem tett Magyarországgal, mint Soros György, s az egyetlen pozitív tevékenység az országban a Soros alapítványok által támogatott civilek munkája. De az ellenzék hallgat, lapít, nem emeli fel a hangját...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.25.
A legnagyobb érve az, hogy ne két öregember csatája legyen a választás.
Nem mert állást foglalni a bevándorlásellenes uszítással szemben sem. Megismételte Trump erről szóló hazugságait. Nem fejtette ki a bevándorlással kapcsolatos összetett kérdéseket, hanem megerősítette a szélsőjobboldal erről szóló demagógiáját. A falépítést támogatta egy szakmailag megalapozott bevándorlási reform és tényleges határvédelem helyett. Nem tett kísérletet, hogy megváltoztassa a bevándorlásról szóló gondolkodást és közbeszédet.
Mindezt Amerikában, amely a bevándorlók hazája, amit a bevándorlók tettek naggyá, s ahol Amerika egy hét alatt összeomlana még az illegális bevándorlók milliói nélkül is. A bevándorlás melletti legnagyobb érv az Amerikai Egyesült Államok. S ebben az országban nem mert kiállni a bevándorlás mellett, megkülönböztetve annak különböző fajtáit. Nem merte elmondani, hogy a legkevesebb bűncselekményt a bevándorlók követik el.
Ez nem demokratikus alternatíva (ami nem tévesztendő a demokrata párt alternatívájával, mert az más). De lehet sorolni a példákat. Trump rasszista, aki a vér megmérgezéséről beszélt, a Mein Kampfot idézte. A spanyolokat egységesen bűnözőknek nevezte, feketék ellen uszított, kormányzása alatt szaporodtak a feketékkel szembeni rendőrtámadások. Trump gyalázta a szolidaritásból térdelő fekete játékosokat. Ellene indult a BLM mozgalom.
Haley nem utasította el a rasszizmust, csak a rasszizmus vádját. Azt mondta, hogy Amerika soha nem volt rasszista állam, ami történelemhamisítás. S szerinte nem a rabszolgaságról szólt a polgárháború, hanem a tagállamok jogairól. Ezek olyan elvtelen kompromisszumok voltak, amelyek Trump és a MAGA mozgalom rasszizmusát és kultúrharcát igazolták. Nem okoztak katarzist azoknak, akik republikánusként vagy függetlenként igazságra vágynak.
Elítélte a Capitolium elleni támadást, de azt mondta, hogy ha börtönbe kerül Trump, akkor kegyelmet ad neki. Ezzel súlytalanná tette az elkövetett bűncselekményt, csatlakozott a hazugsághoz, hogy Trump egy ártatlan áldozat, aki ellen politikai támadást intéztek. Még az igazságszolgáltatásba és a törvényességbe vetett közbizalmat is rombolta. Minderre feltette a koronát a legborzasztóbb kijelentésével, miszerint, ha veszít, Trumpra szavaz. Megpróbált a trumpisták kedvében járni és nem konfrontálni velük. Ez recept a bukáshoz.
Ez viszont azt eredményezte, hogy csak megerősítette a trumpistákat abbéli hitükben, hogy az általuk támogatott szörnyetegnek alapvetően mindenben igaza van. Eloszlatta a kétségeiket, amelyek még a legsötétebb fejekben is időnként felmerülnek. Haley miközben alternatívát akart állítani, az ellenkezőjét érte el, megerősítette és szalonképessé tette, legitimálta Trumpot a szavazók előtt. Miért is szavazott volna bárki rá? Ehhez képest csoda a szereplése, ami arra utal, hogy ennek ellenére is sokan Trump ellen akartak szavazni.
A szélsőjobboldali neofasiszták embertelen és hazug világképe (amelyet a humanizmusra, az emberi jogokra és a liberalizmusra épített demokratikus világképpel szemben alkottak), amivel felmelegítették a középkor, a fasiszta és náci ideológiát, nem kérdőjeleződött meg. Nem erősítette meg az emberek hitét egy emberséges világképben, ami a felvilágosodásból származik, az egész emberiség életét megváltoztatta és Amerika alapjait is jelenti.
FÉLELEMBŐL ÉS GYÁVASÁGBÓL IGAZOLÁST ADOTT AHHOZ, HOGY A HAZUG FASISZTA VILÁGKÉP ALAPVETŐEN IGAZ, AZ ÁLLÍTÁSAI MEGALAPOZOTTAK ÉS EZ EGY LEGITIM VILÁGKÉP.
Nem cáfolta tételesen ezt a kocsma színvonalú hamis világképet, és nem védte meg ezzel szemben a civilizációt, az emberséget, a joguralmat, a szakmaiságot, a korrektséget, nem adta vissza az emberek hitét abba, amit korunk új fasisztái és náci szörnyetegei hamisan állítanak be, a hitelüket megkérdőjelezték és leromboltak. Ez a legnagyobb károkozás, amit el lehet képzelni, ha demokratikusan gondolkodó emberek nem állnak ki maguk mellett.
A magyar ellenzék szintén beleesett abba a hibába, hogy „nem Orbánnal kell foglalkozni”. Nem az ő állításait kell naponta porrá zúzni, azzal szemben az ellentétes legitim világképet felállítani. Ehelyett arról kell beszélni, mondják, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Csakhogy ezt nem lehet könnyebben bemutatni, mint azzal szemben, ami jelenleg van, s nem beszélve arról, hogy ezt kell leváltani, ezzel szemben kell az embereket megnyerni.
A magyar ellenzék ugyanabba a hibába esett, mint Nikki Haley, aki nem merte vállalni saját identitását, amely különbözik Trumptól, és nem mert szembefordulni azzal, amit Trump képvisel. Attól tartva, hogy elveszítheti a szavazók szimpátiájukat. A magyar ellenzéknek az a része, amelynek egyáltalán van ideológai felfogása, soha nem mert szembefordulni Orbán szélsőjobboldali hazugságaival.
Soha nem mert kiállni a bevándorlás mellett, soha nem vette a bátorságot ahhoz, hogy a bevándorlásról szóló szélsőjobboldali hazug gyűlöletpropagandát elutasítsa. A bevándorlás törvényes formái hasznára vannak egy országnak, az ellenőrzött bevándorlás sokkal jobb, mint a vendégmunkások behozatala, aminek hátrányait máris láthatják a magyarok. A fejlett nyugati országok gazdaságának legerősebb motorjai a bevándorlók. Bevándorlás mindig volt és mindig lesz, ha politikai okokból tiltják, korlátozzák, akkor lesz illegális.
Orbán a bevándorlásellenes uszítás fenntartása miatt hozat vendégmunkásokat, akik aztán tényleg elveszik a magyarok munkáját és nem tartják tiszteletben a magyarok kultúráját. Ezt Orbán okozta. Miért tennék, ha semmi közük hozzá? Nincsenek nagyobb bevándorlók, mint a magyarok, a munkaképes lakosság ötöde bevándorló valahol. A globális világban nem lehet légmentesen elzárkózni, nem is szabad, nem is érdemes. Törvényessé kell tenni és megfelelő ellenőrzés mellett kell végezni. Orbánnál is van bevándorlás, a legrosszabb fajta.
A magyar ellenzék soha nem állt ki egyenesen a melegek jogaiért, nem meri megvédeni a szélsőjobboldal által támadott kisebbségeket. Soha nem vállalta fel a szexuális kisebbségek jogait, soha nem tette világossá, mit jelent a genderelmélet az egyetemen, a transzgender magyarok kik, hányan vannak, és mit jelent, ha megkapják az egyenlő jogokat. Ehelyett a szélsőjobboldal narratívája kapott legitimtást, és mindenki retteg a témától.
Soha nem mutatott rá a hisztéria jellegére, a Nyugatról szóló hazugságokra, a szélsőséges uszító propagandára. Amerikában és Nyugaton is lehet látni, ki a férfi, ki a nő, semmit nem változott a helyzet, legfeljebb nem kell bujdosnia a társadalom egy részének. Nem cserélte ki senki a nemeket, nem operálják át tömegesen az embereket, heteroszexuális párok és a heteroszexuális emberek semmiféle hátrányt nem szenvednek, nem kerültek kisebbségbe.
Az a veszély, amivel korunk újfasisztái és náci szörnyetegei fenyegetnek, amitől ők akarnak megvédeni mindenkit, nem létezik. Az egyetlen komoly veszélyt ők jelentik. De ha velük és az ideológiájukkal szemben a normális civilizált emberek és pártok nem mutatják a másik világképet, a normalitás alternatíváját, magát az igazságot a hazugsággal szemben, akkor a világot átengedik a szörnyetegeknek, ők maguk pedig bukásra vannak ítélve.
Orbánnak minden szavát cáfolni kell, ki kell mutatni, hogy hazugság. Mindent, amit mond az ukránokról, Brüsszelről, a liberalizmusról, a háborúról, Sorosról. Soros Györgyöt senki nem védte meg, miközben Széchenyi óta annyi jót senki nem tett Magyarországgal, mint Soros György, s az egyetlen pozitív tevékenység az országban a Soros alapítványok által támogatott civilek munkája. De az ellenzék hallgat, lapít, nem emeli fel a hangját...
A MÁV 5 ÉV 8 HÓNAPOT KÉSETT TAVALY, AMIVEL SOKÉVES NEGATÍV REKORDOT DÖNTÖTT MEG
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.01.27.
Körülbelül hárommillió percet, vagyis öt év nyolc hónapot késtek a MÁV vonatai 2023-ban, ami a jelenlegi módszertan szerinti számítás 2017-es bevezetése óta a legrosszabb eredmény. Az elmúlt hat év adatait nézve látszik, hogy a Covid idején volt egy javulás, de azóta drámai ütemben romlik a vasúttársaság teljesítménye.
A MÁV mindig késett, mindig késik, és mindig is késni fog – aki Magyarországon él, ismeri ezt az alapvetést, aki pedig szokott vonattal járni, az a saját bőrén tapasztalja ennek igazságát. Vagy legalábbis így látszik, és így emlékszik mindenki, mert egy 2-3 órás várakozás a tűzforró vagy jéghideg vonaton egy jó felsővezeték-szakadás után sokkal emlékezetesebb, mint egy olyan vonatozás, amivel éppen pontosan érünk célba.
Az általános pesszimizmus és a MÁV örökös, néha túlzásokba eső bírálata mellett viszont érdemes megnézni, hogy mit is jelent pontosan az a mondat, hogy a MÁV mindig késik. Mert nem mindegy, hogy a mindig ebben az esetben minden harmadik vagy minden harmincadik járatot jelenti.
Hogy a valóságról részletes képet kapjunk, kikértük a MÁV-tól az elmúlt hat év késési adatait. Ezekről érdemes tudni, hogy 2017 óta egy olyan standardot használnak, amelybe csak a 6 percnél hosszabb késéseket számítják bele, vagyis az 5 perc 59 másodperc spéttel érkező vonat még pontosnak számít.
Ha pedig ezeket a hat percnél hosszabb késéseket összeadogatjuk, megkapjuk a MÁV teljes késési idejét. Ez tavaly körülbelül 3 millió perc volt, ami nagyjából 5 év 8 hónapnak felel meg, és messze meghaladja az előző évek értékeit...
Szerző: WEILER VILMOS
2024.01.27.
A MÁV mindig késett, mindig késik, és mindig is késni fog – aki Magyarországon él, ismeri ezt az alapvetést, aki pedig szokott vonattal járni, az a saját bőrén tapasztalja ennek igazságát. Vagy legalábbis így látszik, és így emlékszik mindenki, mert egy 2-3 órás várakozás a tűzforró vagy jéghideg vonaton egy jó felsővezeték-szakadás után sokkal emlékezetesebb, mint egy olyan vonatozás, amivel éppen pontosan érünk célba.
Az általános pesszimizmus és a MÁV örökös, néha túlzásokba eső bírálata mellett viszont érdemes megnézni, hogy mit is jelent pontosan az a mondat, hogy a MÁV mindig késik. Mert nem mindegy, hogy a mindig ebben az esetben minden harmadik vagy minden harmincadik járatot jelenti.
Hogy a valóságról részletes képet kapjunk, kikértük a MÁV-tól az elmúlt hat év késési adatait. Ezekről érdemes tudni, hogy 2017 óta egy olyan standardot használnak, amelybe csak a 6 percnél hosszabb késéseket számítják bele, vagyis az 5 perc 59 másodperc spéttel érkező vonat még pontosnak számít.
Ha pedig ezeket a hat percnél hosszabb késéseket összeadogatjuk, megkapjuk a MÁV teljes késési idejét. Ez tavaly körülbelül 3 millió perc volt, ami nagyjából 5 év 8 hónapnak felel meg, és messze meghaladja az előző évek értékeit...
L. RITÓK NÓRA: KÖLTSÉGVETÉS, BÉREMELÉSEK
A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.01.26.
Ebben a sokrétű tevékenységben, amit az Igazgyöngyben végzünk, nagyon fontos elem a területekkel való megfelelő egyensúlyozás a bérpolitikánkban is. Az egységek, mint a gyerekek fejlesztésével foglalkozó iskola, tanoda, a szociális és közösségfejlesztő rész és a társadalmi vállalkozás egyformán fontos, hiszen mind erősíti a másik hatását, önmagában egyik sem elégséges a változásokhoz.
Bocsánat, hogy az Igazgyöngy esélyteremtő rendszerét az államéhoz hasonlítom, de mivel a munkánk minden eleme lemodellezi az állami rendszert (hiszen mindenhol van olyan működési hézag, amiben kell segíteni, az oktatástól az egészségügyig, a kríziskezeléstől a családgondozásig, a munkahelyteretéstől a településfejlesztésig), így a bérek szempontjából is tudok egy képet mutatni.
Ez a kép pedig, amiben az állami kötelezettségek minket is keretek közé szorítanak, nagy kihívást jelentenek. Sok esetben éreztem, hogy vállalhatatlan, ellentmondásos hatások között kell a szervezetünket megtartani, a biztonságos működést biztosítani. Szóval, a felvetődő problémák azt hiszem kicsiben is mutatják az elcsúszott fókuszokat, melyeket nagyban is értelmeznünk kell.
A törvényes működés nagyon fontos számunkra, ám nem kis munka egyensúlyt tartani az állami rendelkezések útvesztőjében. A hat településen hatszáz gyerekkel működő művészeti iskolánk kap állami támogatást, hiszen OM számmal rendelkező iskola vagyunk, ez persze messze nem elég a működésre, az előírt béreket sem futja ki, és ott van még a rajzeszközök, a rezsi, az útikötségek, stb. A szülőkre nem sok mindent tudunk ráterhelni, kevesen vannak, akik képesek befizetni az államilag kötelező térítési díjat, sokan mentesülnek, mert igazolni tudják a rászorultságot, sokan pedig nem, de tudjuk az élethelyzetüket, és meg kell keresnünk a lehetőséget, hogy járhassanak a gyerekeik, még, ha a család nem is bír rá pénzt szánni. (A 2013-as törvénymódosítás, ami újradefiniálta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát hozta létre ezt a helyzetet.)
A munka többi része, a tanoda, a szociális munka (amit tizenhét településen végzünk), a közösségfejlesztés, és a társadalmi vállalkozás működtetése mind az államon kívül történik. Told esetében a Felzárkózó Települések program jelent még némi állami segítséget, bár mi ezt próbáljuk településfejlesztési fókusszal kezelni, amennyire a program engedi.
A problémák nálunk is akkor kezdődtek, mikor a minimálbér emelések önállóan kezdtek működni, elszakadva a diplomás állásoktól. Mivel ebben az időben voltak olyan munkatársaink is a társadalmi vállalkozásban, akik között előfordult analfabéta is, és láttuk, ha ezt így hagyjuk, akkor az ő, és a kezdő, diplomás pedagógus bére vészesen közeledik egymáshoz, úgy döntöttünk, hogy eleinte a minimálbér összegével, később százalékosan minden évben végigvisszük ezt az emelést az összes munkavállalónk bérén. Ez nem kis anyagi terhet jelentett, de számomra mindenképp fontos volt, hiszen ha már arról beszélünk a leszakadóknak, hogy a tanulásnak van értelme, akkor ennek valahol a fizetésekben is meg kell mutatkoznia.
A mostani pedagógus bérrendezés azonban mindent felborított. Egyszerűen kezelhetetlen bérfeszültségeket teremt. A pedagógus csapaton belül is, hiszen a gyakornok és a fiatal kollégák bére jelentősen megnő, miközben a pályán hosszabb ideje dolgozóknál sokkal kisebb az emelés. Vannak más összevetéseim is, pl. van egyetemi kurzus, amit mi tartunk, és az óradíja alacsonyabb, mint amit nekünk kell fizetni egy óraadónak, ha alapul vesszük a béremeléseket az ő óradíjukban is. Feltehetően a továbbtanuló fiatal kolléganőnk is többet keres, mint az őt tanító adjuntus az egyetemen.
A vezetői pótlék növekedését pedig, amit az iskolán belül adnak, azt sem igazán tudom értelmezni. Gyerekszámra vetített persze, de még a minimum is sok, a 32,2%-kal megemelt gyakornoki bér a vetítési alap. Miközben az állami rendszerben az igazgatóknál egyre kevesebb felelős döntés van, hacsak az nem az, hogy teljesítse az utasításokat. Ezt kell ekkora emeléssel bebiztosítani? Aztán ott van még a többi pótlék jelentős emelése is, az osztályfőnöki, vagy az esélyteremtési illetmény.
Ez utóbbi is nagyon furcsán alakult. Települési lista van, akik ott tanítanak, ők több, mint százezer forinttal is többet kereshetnek. Ha a település nincs a listán, de a százalékos arány a hátrányos helyzetű gyerekeket illetően megvan, ott egy korábbi 20/2012 rendeletnek megfelelve lehet megigényelni, ez a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szabályozza. De ezt a komoly szakmai munkát jelentő rendszert csak itt kell biztosítani, aki a települési listán vannak, náluk nincs meg ez a kötelezettség.
Persze rendezni kell a pedagógusbéreket, nem kétség. De nálunk ez magával hozza, hogy a szociális részben dolgozók bérével is kezdeni kell valamit. Ott is vannak vezetői pozícióban levők, akiknek az SzMSz-ben leszabályozott módon vezetői pótlékot adunk, de nem ennyit, mint amit most az iskolavezetésnek adni kell. Szóval, fő a fejünk, hogy lehetne ezt igazságossá tenni, hogy ne veszítsünk el senkit, és tovább tudjuk vinni motiváltan és megfelelő szakmaisággal a munkát.
Mondjuk, ha az államot “modellezem”, megtehetném, hogy a pedagógusbéreket most rendezem, a szociális szféráét meg hagyom, majd, amikor a bérfeszültség és a munka nagy kiégésfaktora miatt az itt dolgozók elmenekülnek, és nem bírom fenntartani a rendszert, akkor nagyszabású béremeléssel próbálom visszacsábítani őket… de én nem így képzelek el egy problémakezelést.
Valahogy tehát azt érzem, az állami bérpolitika több sebből vérzik. Rossz döntés volt úgy léptetni minden évben a minimálbért és a garantált bérminimumot, hogy a diplomás részben ezt nem követték. Ezzel elvették a tanulás jelentőségének, a szakmai tudásnak az üzenetét a bérezésben. Rossz döntés volt hagyni, hogy a tanári pálya ennyire leértékelődjön, és ez a mostani béremelés magában hordozza azt is, hogy a társadalom azon csoportjai, akik nem kaptak több fizetést, utálni fogja a pedagógusokat.
Szóval az egyensúlyra törekvést nem érzem. Látom a szakszervezetek küzdelmét is a bértárgyalásokon. Mintha nem egy hatékony működés megteremtése lenne fókuszban, hanem a szembeállítása a különböző területeken dolgozóknak. Nem a biztonságos karrierépítés, ahol a szakmaiságnak szerepe van, hanem a végrehajtó szerep megerősítése.
És az a baj, hogy ebben nem a szakadékok befoltozása történik, hanem az elmélyítése. Ez pedig nem fog előre vinni minket.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.01.26.
Bocsánat, hogy az Igazgyöngy esélyteremtő rendszerét az államéhoz hasonlítom, de mivel a munkánk minden eleme lemodellezi az állami rendszert (hiszen mindenhol van olyan működési hézag, amiben kell segíteni, az oktatástól az egészségügyig, a kríziskezeléstől a családgondozásig, a munkahelyteretéstől a településfejlesztésig), így a bérek szempontjából is tudok egy képet mutatni.
Ez a kép pedig, amiben az állami kötelezettségek minket is keretek közé szorítanak, nagy kihívást jelentenek. Sok esetben éreztem, hogy vállalhatatlan, ellentmondásos hatások között kell a szervezetünket megtartani, a biztonságos működést biztosítani. Szóval, a felvetődő problémák azt hiszem kicsiben is mutatják az elcsúszott fókuszokat, melyeket nagyban is értelmeznünk kell.
A törvényes működés nagyon fontos számunkra, ám nem kis munka egyensúlyt tartani az állami rendelkezések útvesztőjében. A hat településen hatszáz gyerekkel működő művészeti iskolánk kap állami támogatást, hiszen OM számmal rendelkező iskola vagyunk, ez persze messze nem elég a működésre, az előírt béreket sem futja ki, és ott van még a rajzeszközök, a rezsi, az útikötségek, stb. A szülőkre nem sok mindent tudunk ráterhelni, kevesen vannak, akik képesek befizetni az államilag kötelező térítési díjat, sokan mentesülnek, mert igazolni tudják a rászorultságot, sokan pedig nem, de tudjuk az élethelyzetüket, és meg kell keresnünk a lehetőséget, hogy járhassanak a gyerekeik, még, ha a család nem is bír rá pénzt szánni. (A 2013-as törvénymódosítás, ami újradefiniálta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát hozta létre ezt a helyzetet.)
A munka többi része, a tanoda, a szociális munka (amit tizenhét településen végzünk), a közösségfejlesztés, és a társadalmi vállalkozás működtetése mind az államon kívül történik. Told esetében a Felzárkózó Települések program jelent még némi állami segítséget, bár mi ezt próbáljuk településfejlesztési fókusszal kezelni, amennyire a program engedi.
A problémák nálunk is akkor kezdődtek, mikor a minimálbér emelések önállóan kezdtek működni, elszakadva a diplomás állásoktól. Mivel ebben az időben voltak olyan munkatársaink is a társadalmi vállalkozásban, akik között előfordult analfabéta is, és láttuk, ha ezt így hagyjuk, akkor az ő, és a kezdő, diplomás pedagógus bére vészesen közeledik egymáshoz, úgy döntöttünk, hogy eleinte a minimálbér összegével, később százalékosan minden évben végigvisszük ezt az emelést az összes munkavállalónk bérén. Ez nem kis anyagi terhet jelentett, de számomra mindenképp fontos volt, hiszen ha már arról beszélünk a leszakadóknak, hogy a tanulásnak van értelme, akkor ennek valahol a fizetésekben is meg kell mutatkoznia.
A mostani pedagógus bérrendezés azonban mindent felborított. Egyszerűen kezelhetetlen bérfeszültségeket teremt. A pedagógus csapaton belül is, hiszen a gyakornok és a fiatal kollégák bére jelentősen megnő, miközben a pályán hosszabb ideje dolgozóknál sokkal kisebb az emelés. Vannak más összevetéseim is, pl. van egyetemi kurzus, amit mi tartunk, és az óradíja alacsonyabb, mint amit nekünk kell fizetni egy óraadónak, ha alapul vesszük a béremeléseket az ő óradíjukban is. Feltehetően a továbbtanuló fiatal kolléganőnk is többet keres, mint az őt tanító adjuntus az egyetemen.
A vezetői pótlék növekedését pedig, amit az iskolán belül adnak, azt sem igazán tudom értelmezni. Gyerekszámra vetített persze, de még a minimum is sok, a 32,2%-kal megemelt gyakornoki bér a vetítési alap. Miközben az állami rendszerben az igazgatóknál egyre kevesebb felelős döntés van, hacsak az nem az, hogy teljesítse az utasításokat. Ezt kell ekkora emeléssel bebiztosítani? Aztán ott van még a többi pótlék jelentős emelése is, az osztályfőnöki, vagy az esélyteremtési illetmény.
Ez utóbbi is nagyon furcsán alakult. Települési lista van, akik ott tanítanak, ők több, mint százezer forinttal is többet kereshetnek. Ha a település nincs a listán, de a százalékos arány a hátrányos helyzetű gyerekeket illetően megvan, ott egy korábbi 20/2012 rendeletnek megfelelve lehet megigényelni, ez a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szabályozza. De ezt a komoly szakmai munkát jelentő rendszert csak itt kell biztosítani, aki a települési listán vannak, náluk nincs meg ez a kötelezettség.
Persze rendezni kell a pedagógusbéreket, nem kétség. De nálunk ez magával hozza, hogy a szociális részben dolgozók bérével is kezdeni kell valamit. Ott is vannak vezetői pozícióban levők, akiknek az SzMSz-ben leszabályozott módon vezetői pótlékot adunk, de nem ennyit, mint amit most az iskolavezetésnek adni kell. Szóval, fő a fejünk, hogy lehetne ezt igazságossá tenni, hogy ne veszítsünk el senkit, és tovább tudjuk vinni motiváltan és megfelelő szakmaisággal a munkát.
Mondjuk, ha az államot “modellezem”, megtehetném, hogy a pedagógusbéreket most rendezem, a szociális szféráét meg hagyom, majd, amikor a bérfeszültség és a munka nagy kiégésfaktora miatt az itt dolgozók elmenekülnek, és nem bírom fenntartani a rendszert, akkor nagyszabású béremeléssel próbálom visszacsábítani őket… de én nem így képzelek el egy problémakezelést.
Valahogy tehát azt érzem, az állami bérpolitika több sebből vérzik. Rossz döntés volt úgy léptetni minden évben a minimálbért és a garantált bérminimumot, hogy a diplomás részben ezt nem követték. Ezzel elvették a tanulás jelentőségének, a szakmai tudásnak az üzenetét a bérezésben. Rossz döntés volt hagyni, hogy a tanári pálya ennyire leértékelődjön, és ez a mostani béremelés magában hordozza azt is, hogy a társadalom azon csoportjai, akik nem kaptak több fizetést, utálni fogja a pedagógusokat.
Szóval az egyensúlyra törekvést nem érzem. Látom a szakszervezetek küzdelmét is a bértárgyalásokon. Mintha nem egy hatékony működés megteremtése lenne fókuszban, hanem a szembeállítása a különböző területeken dolgozóknak. Nem a biztonságos karrierépítés, ahol a szakmaiságnak szerepe van, hanem a végrehajtó szerep megerősítése.
És az a baj, hogy ebben nem a szakadékok befoltozása történik, hanem az elmélyítése. Ez pedig nem fog előre vinni minket.
GYABRONKA JÓZSEF: A KUBATOV-LISTÁK A SZÍNÉSZEKRE IS ÉRVÉNYESEK
SZELFI / SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.27.
A színész azt mondja: egyes színházak kötelességüknek érzik, hogy a szórakoztatás mellett biztosítsák azt is, hogy ráismerjünk a saját butaságainkra. A politikai élet mentén a színházi is nagyon megosztott, pedig rá kéne bízni a nézőkre, hova tapsolnak. Úgy látja: a kétezres évek elején rettenetes árokásás indult, amit nem ő kezdett. Szerinte nem létezik, hogy kizárólag a hatalom megtartása miatt így megosszanak egy nemzetet. Kurzusfilmben semmiképp nem vesz részt, mindegy, melyik oldalról van szó. Ha pedagógus lenne, a Holt költők társasága című előadás után megint sírna a nézőtéren.
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.27.
A színész azt mondja: egyes színházak kötelességüknek érzik, hogy a szórakoztatás mellett biztosítsák azt is, hogy ráismerjünk a saját butaságainkra. A politikai élet mentén a színházi is nagyon megosztott, pedig rá kéne bízni a nézőkre, hova tapsolnak. Úgy látja: a kétezres évek elején rettenetes árokásás indult, amit nem ő kezdett. Szerinte nem létezik, hogy kizárólag a hatalom megtartása miatt így megosszanak egy nemzetet. Kurzusfilmben semmiképp nem vesz részt, mindegy, melyik oldalról van szó. Ha pedagógus lenne, a Holt költők társasága című előadás után megint sírna a nézőtéren.
ITT NEM MÁSZKÁLNAK ELLÁTATLAN BETEGEK... - BESZÉLGETÉS GRESZNÁRYK ANDREÁVAL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FÓTI TAMÁS
2024.01.26.
Gresznáryk Andrea pszichiáter, hetedik éve dolgozik Ausztriában. Budapesten jól menő praxisa volt, amit feladott cserébe egy burgenlandi munkahelyért. A tartományi pszichoszociális szolgálat keretében látta el a rendelésen megjelent pácienseket, majd Bécsbe tette át székhelyét, ahol a magánrendeléstől kezdve az alkalmazotti jogviszonyig több helyen kipróbálta magát. Adódik a két ország gyakorlatának az összehasonlítása. „Itt könnyebben fordulnak pszichiáterhez az emberek. A kliensek sokkal öntudatosabbak, és kevésbé misztifikálják az orvos személyét, kevésbé alázatosak, tudják, hogy mit akarnak, mernek kérdezni, és adott esetben beleszólni is a terápiájukba.” Kíváncsiak voltunk, milyen Ausztriában dolgozni, mi az, amiben nagyon eltér az orvosi szolgáltatás, és egyáltalán, miért is kerekedett fel. „Feltűnővé vált, hogy a magyar társadalomban hirtelen a paranoiditás vált a legmarkánsabb pszichopatológiai tényezővé.”
Szerző: FÓTI TAMÁS
2024.01.26.
– Úgy gondolom, ha valakinek jól menő praxisa van, és közel az ötödik X-hez, az nem föltétlenül anyagi okokból választja ausztriai letelepedését. Önnek melyek voltak a legfontosabb megfontolásai?
– Hosszú ideig dolgoztam a magyar állami egészségügyben, kórházban, ismerten nehéz munkakörülmények között. A leterheltség és a finanszírozás hiánya miatt váltottam járóbeteg-ellátásra. Megpróbáltam több lábon állni, ezért dolgoztam egy állami szakrendelőben, egy gyógyszercégnek, egy fogyatékosotthonban, egy vidéki drogrehabilitációs intézményben, majd később, ezekkel párhuzamosan elkezdtem egy magánrendelőt felépíteni. Volt egy időszak, amikor öt állásom volt, az egyikből a másikba rohangáltam. Aztán fokozatosan a magánrendelés vált a fő tevékenységemmé, több kollégával együtt egy jól menő praxist vezettem. Tény azonban, hogy Magyarországon egy magánrendelést úgy fenntartani, hogy minden bürokratikus elvárásnak – többek közt az ÁNTSZ vagy a NAV minden szabályát betartva – megfeleljek, az számomra folyamatos küzdelemmé vált, nem tudtam annyit dolgozni, hogy anyagilag megérje, és úgy éreztem, hogy ez már életkoromnál fogva sem tartható. Zavart az is, hogy a magánrendelés csak egy bizonyos réteg számára elérhető, nekem ez etikai problémát okozott. Egy másik ok a politikai helyzet volt: egyre nyomasztóbbá vált a még a családokon belül is tapasztalható megosztottság, az ebből fakadó feszültség, gyűlölet. Nyomasztott a kirekesztés, a homofóbia, és egyáltalán, az, ahogy a politika megszállta az oktatást, a kultúrát. Mindez szerintem felborította az emberek lelki egyensúlyát és értékrendjét. Feltűnővé vált, hogy a magyar társadalomban a paranoiditás vált a legmarkánsabb pszichopatológiai tényezővé, és ehhez a hatalom által gerjesztett ellenségképgyártás is hozzájárult. Egyre kilátástalanabbnak láttam a változás lehetőségét, az ellenzék tehetetlenségét – úgy éreztem, innen csak elmenni lehet. Azt sem akartam, hogy a gyerekemnek egy ilyen rendszerben kelljen boldogulnia...
„MINDANNYIUNK KUDARCA, HA EURÓPA NEM TUDJA MEGVÉDENI A ZSIDÓKAT” – MA VAN A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJA AZ EMLÉKEZÉS KÖTELESSÉG.
NÉPSZAVA
Szerző: MTI NÉPSZAVA
2024.01.27.
Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, az úgynevezett végső megoldást (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése tűzben elégő áldozat, héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó.
Az Auschwitz (lengyelül Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (zyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy erőltetett menetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is akadt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja:
A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.
Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája. A 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása...
Szerző: MTI NÉPSZAVA
2024.01.27.
Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, az úgynevezett végső megoldást (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése tűzben elégő áldozat, héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó.
Az Auschwitz (lengyelül Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (zyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy erőltetett menetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is akadt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja:
„Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot.”
A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.
Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája. A 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása...
Lásd még:
TOTALCAR HÍRADÓ: ITT AZ UTOLSÓ RENDES GOLF!
TOTALCAR HÍRADÓ
Szerző: KAROTTA (BAZSÓ GÁBOR)
2024.01.26.
Itt az utolsó rendes Golf
Szerző: KAROTTA (BAZSÓ GÁBOR)
2024.01.26.
Itt az utolsó rendes Golf
Óvatosan a pályamatricával!
Szivárog a nép-Tesla
Villany-Macan
Égnek-e a magyar villanyautók?
Furcsán beteg járművek
BZ vs MTZ
AZ ORBÁN CSALÁD OSZLOPOS TAGJA ÉS MÁS MESÉK A HÉTVÉGÉRE
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.27.
Kámforrá vált bevándorlók és tudatos koplalók, nácik és szkíták, Csád és Transznyisztria, hajó és gyorsvasút. A hét cikkei.
Jó reggelt, jó hétvégét! Újra itt jövünk a hét - vagyis hát az elmúlt öt nap - nagyobb anyagaival. Aki a feliratkozós sapkáját húzta a fejébe ma reggel, az már mehet is nézelődni, mert a Qubitnak köszönhetően megszaporodtak a Magyar Jeti Zrt ingyenes és a fizetős hírlevelei.
Tulajdonképpen ezt a részt indokolt volna végigbazmegolni, de elunnánk a végére. Tényleg sikerült a magyar kormánynak kivárnia, hogy a törökök megalkudjanak az amerikaiakkal, és mi maradjunk az utolsók, akik ratifikálják Svédország NATO-csatlakozását. Megígértük, hogy nem így lesz, de hazudtunk. Azt eleve mindenki tudta, hogy semmilyen magyar érdek nem fűződik ahhoz, hogy a NATO bővítését hátráltassuk, annak legfeljebb Putyin örülhet. No de hogy azzal a kamuval rukkolunk elő, hogy vita van a Fidesz-frakcióban? Ahol felső jóváhagyás nélkül a kilincset se merik lenyomni 13 éve? És amikor már rajtunk röhög a világ, akkor bedobják, hogy azért a miniszterelnök úr tárgyalásait megvárná a frakció?
A hét másik diplomáciai csúcsteljesítménye Csádban bonyolódott. Itt is van orosz szál, de azt majd később kell kibogozni. Most a káprázatos képek és videók maradnak, amelyeken Orbán Gáspár maszkkal és sapkával takargatja magát, elfordul és beugrik mindenféle oszlopok mögé, hogy ne ismerjék fel. Mert azt nyilván senki nem akarta bevállalni, hogy a miniszterelnök fia intézi a magyar katonák életét kockáztató missziót. Annyira kínos volt az egész, hogy már a Direkt36 cikkének megjelenése előtt elkezdődött a sajtóelhárítás - amitől csak még nyomorultabb lett az egész sztori.
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.27.
Ha csak az utóbbiakat nézzük:
- a 444-ből küldözgeti Winkler a borízű elektronikus levelét, UP a szerdai igehirdetést, illetve tőlünk jön a programajánló is.
- A Qubit a tudomány pozitív oldaláról jelentkezik be (Jóvilág), Anarki pedig az idegesítő hétköznapi baszokról értekezik bravúrosan.
- Azt már meg sem említem, hogy a Lakmusznak van dezinformációs hírlevele!
A magyar külpolitika legcikibb hetének végénnek végén
Tulajdonképpen ezt a részt indokolt volna végigbazmegolni, de elunnánk a végére. Tényleg sikerült a magyar kormánynak kivárnia, hogy a törökök megalkudjanak az amerikaiakkal, és mi maradjunk az utolsók, akik ratifikálják Svédország NATO-csatlakozását. Megígértük, hogy nem így lesz, de hazudtunk. Azt eleve mindenki tudta, hogy semmilyen magyar érdek nem fűződik ahhoz, hogy a NATO bővítését hátráltassuk, annak legfeljebb Putyin örülhet. No de hogy azzal a kamuval rukkolunk elő, hogy vita van a Fidesz-frakcióban? Ahol felső jóváhagyás nélkül a kilincset se merik lenyomni 13 éve? És amikor már rajtunk röhög a világ, akkor bedobják, hogy azért a miniszterelnök úr tárgyalásait megvárná a frakció?
A hét másik diplomáciai csúcsteljesítménye Csádban bonyolódott. Itt is van orosz szál, de azt majd később kell kibogozni. Most a káprázatos képek és videók maradnak, amelyeken Orbán Gáspár maszkkal és sapkával takargatja magát, elfordul és beugrik mindenféle oszlopok mögé, hogy ne ismerjék fel. Mert azt nyilván senki nem akarta bevállalni, hogy a miniszterelnök fia intézi a magyar katonák életét kockáztató missziót. Annyira kínos volt az egész, hogy már a Direkt36 cikkének megjelenése előtt elkezdődött a sajtóelhárítás - amitől csak még nyomorultabb lett az egész sztori.
Hajó nélküli tengeri csaták
A hivatalos adatok titkosak, de a nemzetközi sajtó becslései szerint az átlagos ukrán katona 43 éves, miközben a fiatalok mozgósítása nehézségekbe ütközik. Sokaknak már a lőszerek rakodása is gondot okoz, nemhogy a támadó műveletek végrehajtása.
Az ukránoknak hadihajóik sincsenek, mégis példátlan sikereket érnek el a Fekete-tengeren. Ukrajna a Krím megszállásakor elveszítette flottája nagy részét, a totális háború kezdeti szakaszában pedig újabb csapások érték a Fekete-tengeren. Ám utána jött a fordulópont, a Moszkva cirkáló elsüllyesztése, majd 2023-ban felgyorsultak az események. Rácz András elemzése, első rész.
Nem találja a helyét a Dnyeszter Menti Köztársaság, az ukrajnai háború sarokba szorította a moldovai szakadárokat. Az elmúlt 30 évben senki sem gondolta volna, hogy lesz olyan pillanat, amikor Transznyisztriát az oroszok helyett Moldova és az Európai Unió felé vezethetik az érdekei.
Kereskedelem, USA, Kína, India, Németország (KUKIN)
A vörös-tengeri helyzet még nem az armageddon, de a világkereskedelem fontos problémájára világít rá. Alternatív útvonalakat kell keresni, mert a mostani helyzet, valamint a korábbi válságok jól mutatják a fontos tengeri kereskedelmi csomópontok sebezhetőségét.
Donald Trump uralja a Republikánus Pártot, de az eredmények megint megmutatták, hogy jelentős tömegeket mozgósít maga ellen is, aminek a Joe Biden elleni kampányban lesz jelentősége. Az első amerikai előválasztások négy tanulsága.
Kína a világ második legnagyobb gazdasága, de a növekedése lassul. Az erősen központosított rendszer meg tudja nyugtatni a lakosságot arról, hogy nincsenek komoly problémák. De a gazdaság csökkenésével együtt a Peking által elképzelt jövő is zsugorodik.
Mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával? Van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban? Ismerős kérdések és egy tévés műsorvezető története - Indiából.
Százezrek tiltanák be, de a szélsőséges AfD-re nem a német alkotmánybíróság jelenti a legnagyobb veszélyt. Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.
Otthon, édes otthon
Jött a szkíták pancserpuccsa: a köztársaság megdöntésére szövetkeztek, egyikük a Mi Hazánkból jött, a másik egyenesen az elmegyógyintézetbe megy.
Hülyék-e a választók, ha az alapján szavaznak, hogy valaki lehülyézte őket? - tette fel a kérdést Herczeg Márk, aki lerántja a leplet a liberális gőg nagy lózungjáról, és helyette egy másik nagy lózungot ajánl. Érti, aki érti!
Egy rendes alkalmazott sem dolgozott Orbán fogorvosának 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében, amit aztán eladtak egy NER-es építőcégnek, mégis lezárták a nyomozást.
Öt pontban mutatjuk meg, miért omlott össze Varga Mihály tavalyi főműve, a költségvetés. A Nemzeti Kulturális Alap csaknem kétszer annyit költött, mint tervezték, de az csak néhány milliárdos tétel volt. A téves áfatervezés viszont már 1000 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, amely 30 százalékkal többet költött kamatokra, mint egy évvel korábban.
Novemberben mintha egyik napról a másikra megszűnt volna a bevándorlás a déli határon, eközben az állami médiumok továbbra is migrációs katasztrófával riogatnak. A visszaesés háttérében a szerb választások miatti erőfitogtatás állhat. Utánajártunk a számoknak.
A magyar politika keménydrogja: gyorsvasutat ígérni Ferihegyre. A repülőtér visszavásárlása és a rákosrendezői beruházás miatt újra aktuális a ferihegyi gyorsvasút kérdése. A projektbe korábban többen bele akartak vágni, de valódi előrelépést senki sem tudott elérni.
Terézváros polgármestere az országos politikába nem akar visszatérni, de a következő öt hónapban, a választásokig a Momentum elnökségét erősíti. Interjú Soproni Tamással, aki azt mondja: annyi mindennel lehetne korrektebben támadni a Momentumot, de a hazaárulózás tényleg bántja.
A hivatalos adatok titkosak, de a nemzetközi sajtó becslései szerint az átlagos ukrán katona 43 éves, miközben a fiatalok mozgósítása nehézségekbe ütközik. Sokaknak már a lőszerek rakodása is gondot okoz, nemhogy a támadó műveletek végrehajtása.
Az ukránoknak hadihajóik sincsenek, mégis példátlan sikereket érnek el a Fekete-tengeren. Ukrajna a Krím megszállásakor elveszítette flottája nagy részét, a totális háború kezdeti szakaszában pedig újabb csapások érték a Fekete-tengeren. Ám utána jött a fordulópont, a Moszkva cirkáló elsüllyesztése, majd 2023-ban felgyorsultak az események. Rácz András elemzése, első rész.
Nem találja a helyét a Dnyeszter Menti Köztársaság, az ukrajnai háború sarokba szorította a moldovai szakadárokat. Az elmúlt 30 évben senki sem gondolta volna, hogy lesz olyan pillanat, amikor Transznyisztriát az oroszok helyett Moldova és az Európai Unió felé vezethetik az érdekei.
Kereskedelem, USA, Kína, India, Németország (KUKIN)
A vörös-tengeri helyzet még nem az armageddon, de a világkereskedelem fontos problémájára világít rá. Alternatív útvonalakat kell keresni, mert a mostani helyzet, valamint a korábbi válságok jól mutatják a fontos tengeri kereskedelmi csomópontok sebezhetőségét.
Donald Trump uralja a Republikánus Pártot, de az eredmények megint megmutatták, hogy jelentős tömegeket mozgósít maga ellen is, aminek a Joe Biden elleni kampányban lesz jelentősége. Az első amerikai előválasztások négy tanulsága.
Kína a világ második legnagyobb gazdasága, de a növekedése lassul. Az erősen központosított rendszer meg tudja nyugtatni a lakosságot arról, hogy nincsenek komoly problémák. De a gazdaság csökkenésével együtt a Peking által elképzelt jövő is zsugorodik.
Mit kockáztat egy újságíró, aki harcba száll a mindent elárasztó kormánypropagandával? Van-e értelme küzdeni a dezinformáció ellen egy végletekig megosztott társadalomban? Ismerős kérdések és egy tévés műsorvezető története - Indiából.
Százezrek tiltanák be, de a szélsőséges AfD-re nem a német alkotmánybíróság jelenti a legnagyobb veszélyt. Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.
Otthon, édes otthon
Jött a szkíták pancserpuccsa: a köztársaság megdöntésére szövetkeztek, egyikük a Mi Hazánkból jött, a másik egyenesen az elmegyógyintézetbe megy.
Hülyék-e a választók, ha az alapján szavaznak, hogy valaki lehülyézte őket? - tette fel a kérdést Herczeg Márk, aki lerántja a leplet a liberális gőg nagy lózungjáról, és helyette egy másik nagy lózungot ajánl. Érti, aki érti!
Egy rendes alkalmazott sem dolgozott Orbán fogorvosának 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében, amit aztán eladtak egy NER-es építőcégnek, mégis lezárták a nyomozást.
Öt pontban mutatjuk meg, miért omlott össze Varga Mihály tavalyi főműve, a költségvetés. A Nemzeti Kulturális Alap csaknem kétszer annyit költött, mint tervezték, de az csak néhány milliárdos tétel volt. A téves áfatervezés viszont már 1000 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, amely 30 százalékkal többet költött kamatokra, mint egy évvel korábban.
Novemberben mintha egyik napról a másikra megszűnt volna a bevándorlás a déli határon, eközben az állami médiumok továbbra is migrációs katasztrófával riogatnak. A visszaesés háttérében a szerb választások miatti erőfitogtatás állhat. Utánajártunk a számoknak.
A magyar politika keménydrogja: gyorsvasutat ígérni Ferihegyre. A repülőtér visszavásárlása és a rákosrendezői beruházás miatt újra aktuális a ferihegyi gyorsvasút kérdése. A projektbe korábban többen bele akartak vágni, de valódi előrelépést senki sem tudott elérni.
Terézváros polgármestere az országos politikába nem akar visszatérni, de a következő öt hónapban, a választásokig a Momentum elnökségét erősíti. Interjú Soproni Tamással, aki azt mondja: annyi mindennel lehetne korrektebben támadni a Momentumot, de a hazaárulózás tényleg bántja.
- Történelmi mélypontra esett tavaly a születések száma Magyarországon, nyolcéves negatív rekordon a házasságoké.
Podcastek
Keddtől már mindenkinek elérhető a legutóbbi Borízű, és ugyanez igaz a Dr. Schwab gasztroenterológussal készített beszélgetésre is. A Tyúkólban ezúttal romantikus irodalmat olvasnak.
Keddtől már mindenkinek elérhető a legutóbbi Borízű, és ugyanez igaz a Dr. Schwab gasztroenterológussal készített beszélgetésre is. A Tyúkólban ezúttal romantikus irodalmat olvasnak.
KATONA TAMÁS: LÁTVÁNYOS LECSÚSZÁS UTÁN EURÓPA SZEGÉNYHÁZÁBA KERÜLTÜNK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.27.
Az utóbbi évtized a lecsúszást jelentette a magyar gazdaságpolitika számára, ma távolabb vagyunk az Európai Unió sok országától, mint korábban voltunk, és látványos a lemaradásunk a térség országaihoz képest is – állapította meg Katona Tamás. A közgazdász szerint főleg a háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján látványos a lecsúszásunk. Európa szegényházába kerültünk, egyedül Bulgáriát előzzük meg, de minimális a különbség. Mindez a munkaalapú társadalom őrületének a következménye.
A magyarországi helyzet teljes bemutatására készül Magyar zsákutca az Európai Unióban című tanulmánykötet, amelyet a Progress Alapítvány ad majd ki várhatóan májusban. A zsákutcás magyar fejlődést a gazdaság és a társadalom, a politika és a jogrendszer válsága, valamint az uniós tagság áttekintése alapján mutatja majd be, amivel mintegy kézikönyvet ad az érdeklődők kezébe a választások előtt. A Progress Alapítvány a júniusi önkormányzati- és EP-voksoláig folytatja az „összeomlás forgatókönyvei” című vitaest-sorozatát is. Ezeken bemutatja a kötet fejezeteit, miközben kiváló és neves közgazdászokat vonultat fel. Az első programon – január 25-én – a tavalyi év gazdasági, társadalmi és humánpolitikai kudarcát tekintették át. Az est vitavezetője és egyben bevezető előadója Katona Tamás volt, akit Bod Péter Ákos, majd Pitti Zoltán követett.
Ennek kapcsán faggattuk Katona Tamást arról, nem lesz-e túl későn egy ilyen tanulmánykötet májusi megjelenése. A közgazdász úgy vélte, azok, akik átlapozzák majd, valószínűleg nem ennek a hatására döntenek arról, hogy kire szavazzanak. Nem az „önkívületi orbánistákat” akarják meggyőzni, hanem szeretnének objektív képet adni a társadalom és a gazdaság helyzetéről még a választások előtt – mondta...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.27.
A magyarországi helyzet teljes bemutatására készül Magyar zsákutca az Európai Unióban című tanulmánykötet, amelyet a Progress Alapítvány ad majd ki várhatóan májusban. A zsákutcás magyar fejlődést a gazdaság és a társadalom, a politika és a jogrendszer válsága, valamint az uniós tagság áttekintése alapján mutatja majd be, amivel mintegy kézikönyvet ad az érdeklődők kezébe a választások előtt. A Progress Alapítvány a júniusi önkormányzati- és EP-voksoláig folytatja az „összeomlás forgatókönyvei” című vitaest-sorozatát is. Ezeken bemutatja a kötet fejezeteit, miközben kiváló és neves közgazdászokat vonultat fel. Az első programon – január 25-én – a tavalyi év gazdasági, társadalmi és humánpolitikai kudarcát tekintették át. Az est vitavezetője és egyben bevezető előadója Katona Tamás volt, akit Bod Péter Ákos, majd Pitti Zoltán követett.
Ennek kapcsán faggattuk Katona Tamást arról, nem lesz-e túl későn egy ilyen tanulmánykötet májusi megjelenése. A közgazdász úgy vélte, azok, akik átlapozzák majd, valószínűleg nem ennek a hatására döntenek arról, hogy kire szavazzanak. Nem az „önkívületi orbánistákat” akarják meggyőzni, hanem szeretnének objektív képet adni a társadalom és a gazdaság helyzetéről még a választások előtt – mondta...
AZ A-HÍD, VÍG MÓR ÉS A FŐVÁROS: GYANÚS UTALÁSOK, BIZONYÍTÉK NÉLKÜLI VÁDASKODÁSOK
TELEX
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, NAGY BÁLINT
2024.01.27.
Az elmúlt napokban a kormányzati médiában egyre több szó esik a Lánchíd-ügyként hivatkozott esetről, amelyben felmerül egy Víg Mór nevű exügyvéd és a hidat felújító A-Híd nevű cég is. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Víg Mór, egy eltiltott ügyvéd. A nyomozók az üggyel összefüggésben 2023 novemberében 33 helyen tartottak razziát, az egyik helyszín, az A-Híd Zrt. székhelye volt. Ez a mélyépítő cég a Víg Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Víg cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.
Mivel az A-Híd a Lánchíd felújításán is dolgozott, a történet alkalmas lett arra, hogy a fővárosi vezetést is negatív szövegkörnyezetben lehessen emlegetni, egyes kormánypárti sajtótermékek egy gondolati láncra fűzték fel a felújítás, az A-Híd és Víg Mór cége közötti számlás és utalási kapcsolatot. Határozott állítások ezekben a cikkekben nincsenek a fővárosról, de az A-Híd amolyan állandó jelzőként megkapja a jelzőt, hogy a Lánchíd felújításán dolgozó cég. Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje pedig már azzal a felszólítással kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, hogy ne hagyjuk veszni a budapestiek pénzét.
Mi történt eddig? És mi várható? Ennek jártunk utána, miközben természetesen magában az ügyben majd csak nyomozati eszközökkel lehet tisztábban látni.
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, NAGY BÁLINT
2024.01.27.
Mivel az A-Híd a Lánchíd felújításán is dolgozott, a történet alkalmas lett arra, hogy a fővárosi vezetést is negatív szövegkörnyezetben lehessen emlegetni, egyes kormánypárti sajtótermékek egy gondolati láncra fűzték fel a felújítás, az A-Híd és Víg Mór cége közötti számlás és utalási kapcsolatot. Határozott állítások ezekben a cikkekben nincsenek a fővárosról, de az A-Híd amolyan állandó jelzőként megkapja a jelzőt, hogy a Lánchíd felújításán dolgozó cég. Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje pedig már azzal a felszólítással kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, hogy ne hagyjuk veszni a budapestiek pénzét.
Mi történt eddig? És mi várható? Ennek jártunk utána, miközben természetesen magában az ügyben majd csak nyomozati eszközökkel lehet tisztábban látni.
Rövidfilmek, hidak és milliárdok
Az Opten szerint a Víg Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról.
Egy ilyen spot úgy nézett ki, hogy a filmecske előtt elhangzott, hogy „A jövőt építjük, a maradandó építészeti megoldások támogatója az A-Híd Zrt.” Amikor megnéztük a YouTube-on például ezt a videót, azt addig 12 ember látta, de persze lehet, hogy a tévében sokkal többeket el lehetett érni vele.
A sajtó és Brenner Koloman mindenesetre úgy tudja, hogy a Sunstrike-hoz beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget már a beérkezésük napján továbbutalhattak a Víg Mórhoz köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Állítólag az A-Híd Zrt. számlájáról 2020 novembere és 2022 júliusa között vándorolt át az 1,4 milliárd forint a Sunstrike Hungary Kft. számlájára...
Az Opten szerint a Víg Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról.
Egy ilyen spot úgy nézett ki, hogy a filmecske előtt elhangzott, hogy „A jövőt építjük, a maradandó építészeti megoldások támogatója az A-Híd Zrt.” Amikor megnéztük a YouTube-on például ezt a videót, azt addig 12 ember látta, de persze lehet, hogy a tévében sokkal többeket el lehetett érni vele.
A sajtó és Brenner Koloman mindenesetre úgy tudja, hogy a Sunstrike-hoz beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget már a beérkezésük napján továbbutalhattak a Víg Mórhoz köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Állítólag az A-Híd Zrt. számlájáról 2020 novembere és 2022 júliusa között vándorolt át az 1,4 milliárd forint a Sunstrike Hungary Kft. számlájára...
„HIÁBA VÁLTANAK LE KÓRHÁZIGAZGATÓKAT, ETTŐL NEM JAVUL A HELYZET, HA KEVÉS A PÉNZ”
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.01.27.
Azok a kórházak, ahol rosszul finanszírozott szakmák vannak, ha jól végzik a dolgukat, egyre jobban eladósodnak – állítja Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Interjú.
Meglepte, hogy a belügyminiszter december végétől leváltott két tucat kórházigazgatót?
Nagyon váratlanul ért, és kellemetlen helyzetet jelent a szövetségnek, de az érintetteknek is. Reaktív helyzetben voltunk ebben az esetben.
Ha kérdezték volna, milyen tanácsot adott volna?
Azt, hogy a váltás ne előkészületlenül és semmiképpen ne januárban történjen meg. Ilyenkor nagyon sok változás zajlik egyidejűleg: évlezárás, évindítás, sok az új intézkedés. Sok olyan nehéz helyzet van a kórházakban, amelyek menedzseléséhez rutinos, hatékony vezetésre, főigazgatókra van szükség. A leváltások az állami kórházak negyedét érintik, az új főigazgatók kinevezése hosszú hónapokig, akár fél évig is elhúzódhat, ami a rendszer ütőképességét rontja. Magam nem hoztam volna ilyen döntést, de egy fenntartónak lehet ez a választása, és találhat hozzá megfelelő érveket is. Például azt, hogy legyen egy bizonyos kor limit. Ugyan nem tartom azt sem túlságosan szerencsésnek, ha 80 év körüli kórházigazgatók vannak, de az emberi képességek nagyon különbözőek. Ha megkérdeztek volna, azt javaslom, hogy legyen meghirdetve egy átmeneti idő, az alatt válasszuk ki az új vezetést, és egy jól menedzselt folyamatban adják át ezek a kórházvezetők a mandátumaikat. Voltak olyanok is a decemberben leváltottak között, akiket nem a koruk, hanem valami más, számunkra ismeretlen okból váltottak le...
Szerző: DANÓ ANNA
2024.01.27.
Meglepte, hogy a belügyminiszter december végétől leváltott két tucat kórházigazgatót?
Nagyon váratlanul ért, és kellemetlen helyzetet jelent a szövetségnek, de az érintetteknek is. Reaktív helyzetben voltunk ebben az esetben.
Ha kérdezték volna, milyen tanácsot adott volna?
Azt, hogy a váltás ne előkészületlenül és semmiképpen ne januárban történjen meg. Ilyenkor nagyon sok változás zajlik egyidejűleg: évlezárás, évindítás, sok az új intézkedés. Sok olyan nehéz helyzet van a kórházakban, amelyek menedzseléséhez rutinos, hatékony vezetésre, főigazgatókra van szükség. A leváltások az állami kórházak negyedét érintik, az új főigazgatók kinevezése hosszú hónapokig, akár fél évig is elhúzódhat, ami a rendszer ütőképességét rontja. Magam nem hoztam volna ilyen döntést, de egy fenntartónak lehet ez a választása, és találhat hozzá megfelelő érveket is. Például azt, hogy legyen egy bizonyos kor limit. Ugyan nem tartom azt sem túlságosan szerencsésnek, ha 80 év körüli kórházigazgatók vannak, de az emberi képességek nagyon különbözőek. Ha megkérdeztek volna, azt javaslom, hogy legyen meghirdetve egy átmeneti idő, az alatt válasszuk ki az új vezetést, és egy jól menedzselt folyamatban adják át ezek a kórházvezetők a mandátumaikat. Voltak olyanok is a decemberben leváltottak között, akiket nem a koruk, hanem valami más, számunkra ismeretlen okból váltottak le...
KUBATOV, LÁZÁR, JOGÁLLAM, KABARÉ
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.01.27.
Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, és a fideszes listák tulajdonosa a magyar állam működéséért aggódik. Mondhatni, visít erősen. Nagyon hamar eljutott idáig, elég volt, hogy a valóságban Lázár János jöjjön vele szembe, és megkezdődött a cicaharc, amely kicsiben mutatja nekünk, milyen lesz, amikor ezek majd egymás torkát fogják szorongatni és rágcsálni. A történet egyszerű, de messzire mutató. Kubatov, aki eddig azt hitte, minden úgy van, ahogyan ő fütyöl beleütközött a nervalóba.
És elcsodálkozott. De nem feszítjük tovább a húrt, kikerekítjük a történetet, ami az, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapata mögül kihátrált egy szponzor. Egy állami tulajdonú cég egyébként, akinek a vezetőjét a hírt véve Kubatov, aki akkor még rohadt erősnek érezte magát, fel akarta koncoltatni, négybe vágni, vagy csak kiheréltetni gusztus szerint. De olyan erővel ordította tele a világot, hogy még a Holdról is hallatszott, mert felsejlett, hogy valami balos ármány és cselszövés állhat a csapatot (klubot) ért mérhetetlen csapás mögött.
Pedig csak Lázár volt, akinek mostanában nagyon kinyílt a csipája, és olybá tűnik, hogy elkezdett önálló utakat járni, bár ez momentán még nem egészen biztos. Majd kiderül, kap-e selyemzsinórt. Mindenesetre, miközben Kubatov listatulajdonos hörgött a fájdalomtól, Lázár közölte vele, hogy ne a vállalat vezetőjét akarja elvitetni a gulágra, mert a pénzecskéket nem más, mint ő maga állította le. Innentől el is csitulhatott volna az ügy, viszont érdekes fordulatot vett, mondhatni most kezdődött el, de immár elvi és szellemi síkon.
Kubatov ugyanis, mint aki eddig a NER kedvezményezettjei között volt, hirtelen a partvonalra került, és meg kellett ízlelnie, milyen az élet akkor, amikor nincsen közpénzkolbászból a kerítés. És ez annyira elkezdett neki fájni, hogy nekilátott aggódni a magyar állam működéséért egyenest, mint olyan szerveződésért, amely nem tartja be a szerződéseket meg a törvényt, sőt, ha úgy tartja úri kedve – mint most is Lázár által -, akkor egyenesen szarik rájuk, csak ez eddig mindig másnak fájt, és nem ennek a Kubatovnak. Pedig az élet csak ilyen itt, mifelénk.
A listatulajdonos tehát nem egyébért állt neki aggódni és hőbörögni, mint a jogállamért, és innentől fogva egészen delikát a sztori, nem véletlenül álltunk neki megörökíteni az utókor számára, és röhögni sírva rajta most. „Ha az állam olyan példát mutat, hogy felmond bármilyen szerződést gyakorlatilag indok nélkül, vagy jogellenesen, hogy várja el az állampolgáraitól, hogy jogkövetők legyenek… ilyenkor nem a Fradiért, hanem a hazámért, az állam működéséért aggódom” – így hüppögött most már kicsit halkabban kicsike kis hősünk.
De mindebből kérdések is fakadnak. Nem sok, de lényegbe vágóak. Föltehetnénk, hol élt eddig Kubatov elvtárs, hogyan nem vette észre, hogy az az állam, amelynek eddig a kedvezményezettje volt, másokkal ugyanazt tette, mint most vele. Hogy nincs az Istennek és az embernek az a törvénye, amit át ne hágnának, nincs az a szerződés, amit betartanának, ha az érdekük úgy kívánja. Azt értjük, hogy most fáj ez a ráismerés, csak az a kérdés, hogy eddig miért nem. Illetve megkérdeznénk, hol volt a listatulajdonos Varga Jucus kijelentéseikor.
Amikor a hajdanvolt igazságügyi miniszter a jogállam definiálhatatlanságáról értekezett rend szerint, illetve mindezek után arról is, hogy az EU ilyesfajta direktíváit százhúsz százalékban teljesítette. Kubatov elvtárs már innen is tudhatta volna, a jogállamot, szerződéseket, törvényeket a NER úgy értelmezi napról napra másként, ahogyan neki tetszik, és ahogyan a lopás, illetve a hatalom megőrzése kívánja. S ha most kipukkadt a lufi, amiben Kubatov élt, az csupán az ő baja-gondja, de jele annak is, fogalma sincs a pártja működéséről...
Szerző: Rezeda
2024.01.27.
És elcsodálkozott. De nem feszítjük tovább a húrt, kikerekítjük a történetet, ami az, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapata mögül kihátrált egy szponzor. Egy állami tulajdonú cég egyébként, akinek a vezetőjét a hírt véve Kubatov, aki akkor még rohadt erősnek érezte magát, fel akarta koncoltatni, négybe vágni, vagy csak kiheréltetni gusztus szerint. De olyan erővel ordította tele a világot, hogy még a Holdról is hallatszott, mert felsejlett, hogy valami balos ármány és cselszövés állhat a csapatot (klubot) ért mérhetetlen csapás mögött.
Pedig csak Lázár volt, akinek mostanában nagyon kinyílt a csipája, és olybá tűnik, hogy elkezdett önálló utakat járni, bár ez momentán még nem egészen biztos. Majd kiderül, kap-e selyemzsinórt. Mindenesetre, miközben Kubatov listatulajdonos hörgött a fájdalomtól, Lázár közölte vele, hogy ne a vállalat vezetőjét akarja elvitetni a gulágra, mert a pénzecskéket nem más, mint ő maga állította le. Innentől el is csitulhatott volna az ügy, viszont érdekes fordulatot vett, mondhatni most kezdődött el, de immár elvi és szellemi síkon.
Kubatov ugyanis, mint aki eddig a NER kedvezményezettjei között volt, hirtelen a partvonalra került, és meg kellett ízlelnie, milyen az élet akkor, amikor nincsen közpénzkolbászból a kerítés. És ez annyira elkezdett neki fájni, hogy nekilátott aggódni a magyar állam működéséért egyenest, mint olyan szerveződésért, amely nem tartja be a szerződéseket meg a törvényt, sőt, ha úgy tartja úri kedve – mint most is Lázár által -, akkor egyenesen szarik rájuk, csak ez eddig mindig másnak fájt, és nem ennek a Kubatovnak. Pedig az élet csak ilyen itt, mifelénk.
A listatulajdonos tehát nem egyébért állt neki aggódni és hőbörögni, mint a jogállamért, és innentől fogva egészen delikát a sztori, nem véletlenül álltunk neki megörökíteni az utókor számára, és röhögni sírva rajta most. „Ha az állam olyan példát mutat, hogy felmond bármilyen szerződést gyakorlatilag indok nélkül, vagy jogellenesen, hogy várja el az állampolgáraitól, hogy jogkövetők legyenek… ilyenkor nem a Fradiért, hanem a hazámért, az állam működéséért aggódom” – így hüppögött most már kicsit halkabban kicsike kis hősünk.
De mindebből kérdések is fakadnak. Nem sok, de lényegbe vágóak. Föltehetnénk, hol élt eddig Kubatov elvtárs, hogyan nem vette észre, hogy az az állam, amelynek eddig a kedvezményezettje volt, másokkal ugyanazt tette, mint most vele. Hogy nincs az Istennek és az embernek az a törvénye, amit át ne hágnának, nincs az a szerződés, amit betartanának, ha az érdekük úgy kívánja. Azt értjük, hogy most fáj ez a ráismerés, csak az a kérdés, hogy eddig miért nem. Illetve megkérdeznénk, hol volt a listatulajdonos Varga Jucus kijelentéseikor.
Amikor a hajdanvolt igazságügyi miniszter a jogállam definiálhatatlanságáról értekezett rend szerint, illetve mindezek után arról is, hogy az EU ilyesfajta direktíváit százhúsz százalékban teljesítette. Kubatov elvtárs már innen is tudhatta volna, a jogállamot, szerződéseket, törvényeket a NER úgy értelmezi napról napra másként, ahogyan neki tetszik, és ahogyan a lopás, illetve a hatalom megőrzése kívánja. S ha most kipukkadt a lufi, amiben Kubatov élt, az csupán az ő baja-gondja, de jele annak is, fogalma sincs a pártja működéséről...
„ÉGEK A HIDEG KREMATÓRIUMBAN” – NEMZETKÖZI SZENZÁCIÓ AZ ÚJRAFELFEDEZETT MAGYAR HOLOKAUSZTREGÉNY
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.01.26.
A zsidók elleni népirtásról szóló egyik első kelet-közép-európai tanúságtétel volt a délvidéki Debreczeni József 1950-ben Belgrádban kiadott Hideg krematórium című naplóregénye. Hiába jelent meg még utána kétszer is Jugoszláviában, illetve Szerbiában, a könyvet a szélesebb közönség még Magyarországon sem ismerhette. Most tizenhárom nyelven lát napvilágot a regény, amely dokumentatív stílusával, valósághű ábrázolásával maradandó hatást gyakorol az olvasóra. A holokauszt január 27-i emléknapja előtt vettük kézbe a sokáig szinte ismeretlen remekművet. Recenzió.
„– Pesti vagy? – Bácskai. – Engem Pestről cipeltek el. A negyvennégyesről szedtek le a Keletinél. Farkas volt a nevem. Doktor Farkas.
Én is megmondom egykori nevem. Mióta itt vagyok, először. Kezet fogunk.”
Keményen kopogó párbeszéd, amelyet a személyiség szétrombolásának tudatosítása („Farkas volt a nevem”; „Én is megmondom egykori nevem”) tesz drámaivá. A két embert csak számokkal jelölik a koncentrációs táborban, korábbi életük, nevük a lágervilágban lényegtelen. E kis dialógusban benne van szinte minden, amitől Debreczeni József, az 1978-ban Belgrádban elhunyt újságíró, író-költő Hideg krematórium című munkája a népirtás egyik legfontosabb irodalmi tanúságtétele. A holokauszt január 27-i emléknapja előtt vettük kézbe a sokáig szinte ismeretlen remekművet. Nyolcvan évvel azután, hogy 1944-ben Debreczeni Józsefet Bácstopolyáról deportálták, a könyv tizenhárom nyelven (angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, magyarul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul) jelenik meg. A művet több híres író is méltatta, a Harcom című hatkötetes regényfolyamról idehaza is jól ismert Karl Ove Knausgård szerint a Hideg krematórium „rendkívül erőteljes és mélységesen humánus beszámoló a táborok borzalmairól”.
A magyarul a Jelenkor kiadó gondozásában megjelent kötet kapcsán akkor sem túlzás felfedezésről beszélni, ha a Hideg krematórium korábban megjelent már és irodalomtörténeti értékelések is születtek róla. Először 1950-ben jelent meg Újvidéken, amikor a „láncos kutya Tito” ellen vívott verbális háború miatt a haláltáborok világát Kelet-Közép-Európában az elsők között feldolgozó szépirodalmi mű Magyarországra nem juthatott el. Az 1975-ös második kiadás a legrangosabb délvidéki magyar irodalmi elismerést, a Híd-díjat hozta meg a szerzőnek. Ám a Hideg krematórium a negyedszázaddal korábbinál szabadabb szellemi viszonyok ellenére sem keltett szélesebb visszhangot Magyarországon. Vagy bárhol másutt. Aligha csodálkozhatunk ezen, hiszen a zsidóság deportálása és legyilkolása helyett inkább „a fasizmus áldozatairól” beszélő szocialista kánon nem tudott mit kezdeni Debreczeni könyvével. Persze nem csak az övével. Két évvel a második kiadás előtt, 1973-ban a Magvető kiadó elutasította Kertész Imre Sorstalanságát, amely majd csak két év múlva jelenhetett meg a Szépirodalminál – kritikai elismerést kiváltva, de közönségsiker nélkül. Végül Debreczeni könyvének harmadik magyar kiadására megint csak Újvidéken került sor 2015-ben, a korábbiaknál jóval kisebb példányszámban.
Itt volt az ideje tehát, hogy a magyarországi és a nemzetközi közönség is megismerhesse ezt az egyedülálló beszámolót.
Nem túlzó a jelző annak fényében, hogy a holokauszt szépirodalmi feldolgozásai könyvtárakat töltenek meg? A honfiúi lelkesedés vádjával aligha illethető jeles brit zsidó újságíró, Jonathan Freedland is a könyv egyediségét hangsúlyozza a Hideg krematórium friss kiadásának utószavában. „Most mégis kezünkben a könyv – és megérte várni rá. A holokausztbeszámolók gazdag tára egyre bővül, Debreczeni mégis egyedülálló értéket nyújt. Egyrészt, mert egy érett, felnőtt ember visszaemlékezése – megannyi beszámoló szükségszerűleg kizárólag gyermekkori emlékekből építkezik –, másrészt egy szakmabeli, rendkívül gyakorlott megfigyelő munkája.” A londoni Times kritikusa egyenesen Primo Levi munkáihoz hasonlította Debreczeni írását.
Freedland véleménye rímel a Magyar irodalom története jugoszláviai magyar irodalomról szóló részének értékelésére. Bori Imre irodalomtörténész 1982-ben Debreczeni József legfontosabb munkájának nevezte a Hideg krematóriumot, amelynek nagy erénye a valósághoz való hűség. Szerinte a regény érzelmi állásfoglalás, szenvedélyes felháborodás nélkül, éppen a dokumentatív előadásmóddal gyakorol maradandó hatást...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.01.26.
„– Pesti vagy? – Bácskai. – Engem Pestről cipeltek el. A negyvennégyesről szedtek le a Keletinél. Farkas volt a nevem. Doktor Farkas.
Én is megmondom egykori nevem. Mióta itt vagyok, először. Kezet fogunk.”
Keményen kopogó párbeszéd, amelyet a személyiség szétrombolásának tudatosítása („Farkas volt a nevem”; „Én is megmondom egykori nevem”) tesz drámaivá. A két embert csak számokkal jelölik a koncentrációs táborban, korábbi életük, nevük a lágervilágban lényegtelen. E kis dialógusban benne van szinte minden, amitől Debreczeni József, az 1978-ban Belgrádban elhunyt újságíró, író-költő Hideg krematórium című munkája a népirtás egyik legfontosabb irodalmi tanúságtétele. A holokauszt január 27-i emléknapja előtt vettük kézbe a sokáig szinte ismeretlen remekművet. Nyolcvan évvel azután, hogy 1944-ben Debreczeni Józsefet Bácstopolyáról deportálták, a könyv tizenhárom nyelven (angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, magyarul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul) jelenik meg. A művet több híres író is méltatta, a Harcom című hatkötetes regényfolyamról idehaza is jól ismert Karl Ove Knausgård szerint a Hideg krematórium „rendkívül erőteljes és mélységesen humánus beszámoló a táborok borzalmairól”.
A magyarul a Jelenkor kiadó gondozásában megjelent kötet kapcsán akkor sem túlzás felfedezésről beszélni, ha a Hideg krematórium korábban megjelent már és irodalomtörténeti értékelések is születtek róla. Először 1950-ben jelent meg Újvidéken, amikor a „láncos kutya Tito” ellen vívott verbális háború miatt a haláltáborok világát Kelet-Közép-Európában az elsők között feldolgozó szépirodalmi mű Magyarországra nem juthatott el. Az 1975-ös második kiadás a legrangosabb délvidéki magyar irodalmi elismerést, a Híd-díjat hozta meg a szerzőnek. Ám a Hideg krematórium a negyedszázaddal korábbinál szabadabb szellemi viszonyok ellenére sem keltett szélesebb visszhangot Magyarországon. Vagy bárhol másutt. Aligha csodálkozhatunk ezen, hiszen a zsidóság deportálása és legyilkolása helyett inkább „a fasizmus áldozatairól” beszélő szocialista kánon nem tudott mit kezdeni Debreczeni könyvével. Persze nem csak az övével. Két évvel a második kiadás előtt, 1973-ban a Magvető kiadó elutasította Kertész Imre Sorstalanságát, amely majd csak két év múlva jelenhetett meg a Szépirodalminál – kritikai elismerést kiváltva, de közönségsiker nélkül. Végül Debreczeni könyvének harmadik magyar kiadására megint csak Újvidéken került sor 2015-ben, a korábbiaknál jóval kisebb példányszámban.
Itt volt az ideje tehát, hogy a magyarországi és a nemzetközi közönség is megismerhesse ezt az egyedülálló beszámolót.
Nem túlzó a jelző annak fényében, hogy a holokauszt szépirodalmi feldolgozásai könyvtárakat töltenek meg? A honfiúi lelkesedés vádjával aligha illethető jeles brit zsidó újságíró, Jonathan Freedland is a könyv egyediségét hangsúlyozza a Hideg krematórium friss kiadásának utószavában. „Most mégis kezünkben a könyv – és megérte várni rá. A holokausztbeszámolók gazdag tára egyre bővül, Debreczeni mégis egyedülálló értéket nyújt. Egyrészt, mert egy érett, felnőtt ember visszaemlékezése – megannyi beszámoló szükségszerűleg kizárólag gyermekkori emlékekből építkezik –, másrészt egy szakmabeli, rendkívül gyakorlott megfigyelő munkája.” A londoni Times kritikusa egyenesen Primo Levi munkáihoz hasonlította Debreczeni írását.
Freedland véleménye rímel a Magyar irodalom története jugoszláviai magyar irodalomról szóló részének értékelésére. Bori Imre irodalomtörténész 1982-ben Debreczeni József legfontosabb munkájának nevezte a Hideg krematóriumot, amelynek nagy erénye a valósághoz való hűség. Szerinte a regény érzelmi állásfoglalás, szenvedélyes felháborodás nélkül, éppen a dokumentatív előadásmóddal gyakorol maradandó hatást...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)