2024. január 20., szombat

BEREMÉNYI GÉZA - MÁSIK JÁNOS: HÁBORÚ VAN (RÉSZLET)

KISS LLÁSZLÓ VIDEÓ
Részlet
2023.03.15.



Részlet Bereményi Géza - Másik János: Háború van estjéből 
a „VAGY SEHOL” klubbban a MIXÁT STAGE-en 
2023. 03.03.

1. Másik János - Bereményi Géza: Angol regény 

2. részlet Bereményi Géza: Magyar Copperfield című regényéből 

Kiss Llászló az Európa Kiadó, és URH zenekarok alapítótagja, ex-basszugitárosa és barátai, a Kiss+4 zenekar VAGY SEHOL címmel zenei klubsorozatot indított a MIXÁT STAGE-en. Minden alkalommal más és más meghívott vendégművésszel lépnek színpadra.










PINTÉR BÉLA ÉS KISS LLÁSZLÓ BESZÉLGETÉSE A VAGY SEHOL KLUBBAN A MIXÁT STAGE-EN

KISS LLÁSZLÓ VIDEÓ
Műsorvezető: KISS LLÁSZLÓ
2023.09.02.



Pintér Béla a VAGY SEHOL klubban a MIXÁT STAGE-en 2023. 04. 08.
Kiss Llászló az Európa Kiadó, és URH zenekarok alapítótagja, ex-basszugitárosa és barátai, a Kiss+4 zenekar VAGY SEHOL címmel zenei klubsorozatot indított a MIXÁT STAGE-en.

Minden alkalommal más és más meghívott vendégművésszel lépnek színpadra.

Ezúttal a vendég Pintér Béla rendező, drámaíró, színész, a Pintér Béla és Társulata vezetője, a magyar független színházi élet meghatározó szereplője volt.

Az esten Kiss Llászló beszélgetett Pintér Bélával, és a színész, rendező is fellépett a Kiss +4 zenekarral.


Lásd még:






SPIRÓ GYÖRGY ÉS KISS LLÁSZLÓ BESZÉLGETÉSE A VAGY SEHOL KLUBBAN A MIXÁT STAGE-EN

KISS LLÁSZLÓ VIDEÓ
Műsorvezető: KISS LLÁSZLÓ
2024.01.19.



SPIRÓ GYÖRGY a VAGY SEHOL klubban a MIXÁT STAGE-en 2023. 05.13. 

Kiss Llászló az Európa Kiadó, és URH zenekarok alapítótagja, ex-basszugitárosa és barátai, a Kiss+4 zenekar VAGY SEHOL címmel zenei klubsorozatot indított a MIXÁT STAGE-en. Minden alkalommal más és más meghívott vendégművésszel lépnek színpadra. 

Ezúttal a vendég SPIRÓ GYÖRGY, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító. 

Az esten Kiss Llászló beszélgetett Spiró Györggyel.


Regényei itt olvashatók:













LÉLEKBEN #17 (2024.01.20.) - KADARKAI ENDRE MŰSORA: HAAS SEBASTIAN ÉS LAKNER ZOLTÁN

KLUBRÁDIÓ / LÉLEKBEN
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.01.20.



Ezúttal a kisebbségi stresszről beszélget Kadarkai Endre vendégeivel. Miért és hogyan okoz szorongást, ha valaki egy kisebbséghez tartozik?

Először Haas Sebastian pszichológus, pár- és családterapeuta mondja el a jelenség szakmai hátterét; majd Lakner Zoltán politológus-újságíró mesél saját megéléséről, a melegséggel járó esetleges szorongásról.


ÉS NEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON? (A TANÁRBÉREK EMELÉSE VS. ELTE ÉS BME EGYETEMI KERESETEK)

FACEBOOK
Szerző: tg
2023.12.30.


Péntekre virradóra kijött a közlöny, benne a rég várt tanári béremelés részletei, illetve a kapcsolódó „társadalmi vita” mikéntje. Az idézőjel annak szól, hogy van rá pár nap, hogy beírd a véleményed egy honlapon. Alább az, amit én be fogok írni. De még előtte a lényeg: kb. harminc százalékos béremelés lesz, és minden tanárnak, még a felsőoktatásból frissen kikerülő gyakornokoknak is, minimum bruttó 528 ezer forint lesz a garantált bérminimuma. „Pedagógus I” besorolás esetén ez 538 ezer, „Pedagógus II” esetén 555 ezer forint lesz, a „mesterpedagógus” minimum 630 ezer, a „kutatótanár” pedig 750 ezer forint bruttó bért kell legalább kapjon. Ez utóbbinak már feltétele a tudományos fokozat (PhD) és a rendszeres publikáció is. A természettudományos tanárhiány kezelésére az e tárgyak (matek, fizika, kémia, biológia, földrajz, természettudomány-környezettan, digitális kultúra) oktatói további négy százalékos illetményemelésre jogosultak.

És akkor a társadalmi vitába szánt véleményem. Tök jó, hogy végre elértünk ide, megérdemlik, szerintem többet is, sőt, az egész bértáblát érdemes lenne a minimálbérhez kötni. Kifejezetten jó ötletnek tartom a természettudományokat oktatók többlet-díjazását (bár lehet, hogy ebben szerepe van annak, hogy én is e téren oktatok, tehát véleményemnek ez a része lehet, hogy nem releváns és semmiképp nem pártatlan). Viszont: tegyük már mellé az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatói bértábláját is. Így most ott vagyunk, hogy pl. az ELTE tanárképzésben részt vevő oktatóinak (adjunktusi és docensi szinten) kevesebb a fizetése, mint azoknak a kezdő bére, akiket képeznek. A garantált bére pedig még ennél is kevesebb.

És ez mindkét esetben állami finanszírozásban, állami törvények alapján történik így.
Lássuk a számokat. Az állami felsőoktatásban utoljára nagyjából egy évtizede határozták meg a bértáblát. Ezeknél a számoknál többet lehet adni (ha van miből) kevesebbet viszont nem. Ez akkor úgy nézett ki, hogy (bruttó számokat írok mindenütt) az adjunktusok 276 ezer, a docensek 388 ezer, az egyetemi tanárok (professzorok) 555 ezer forintnál nem kereshetnek kevesebbet. Telt-múlt az idő, de ez a tábla nem változott. Aztán eljött a választás, és pár éve ezekre a számokra 30% pótlék került. „Munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés” a neve, a fizetési papíron a fenti számok szerinti alapbértől elkülönül, és jogilag is bármikor visszavonható – így pl. banki hitelfelvételnél sem számítható be. Ezzel az adjunktus kb. 360 ezer, a docens kb. 500 ezer, a professzor 720 ezer bruttó fizetést kap – ameddig a munkáltató úgy gondolja. (Más kérdés, hogy mi pl. az ELTE TTK-n a 30 helyett csak 20%-ot kapunk meg ebből havonta, a maradék 10%-ot a kar a teljesítményértékelés szerinti pontozás függvényében adja – amivel én egyet is értek, csak mondom, hogy így van.) Jött aztán egyrészt a felsőoktatás többi részének alapítványosodása és az infláció. Az alapítványi egyetemeken a fizetések egyből nagyot ugrottak, míg az ELTE és a BME nem alapítványosodott, a pénz maradt, ami fent. Az infláció viszont az itteni kollégák pénztárcájára is kihatott.

Ez egy éve arra vezette a fenntartót, hogy az adjunktusok bérét 420 ezerre emelje (a többieké maradt, pedig a fizetési arányok megtartása eseténa docensek bérét 588 ezerre, az egyetemi tanárokét 840 ezerre kellett volna emelni, ami még mindig nem érné el a szintén államilag finanszírozott "alapítványi" szintet). Azt pedig, hogy a doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja az első két évben 140 ezer, a második kettőben 180 ezer, már csak nagyon halkan merem leírni.

Az adjunktus az az oktató, aki már tudományos fokozatot szerzett, vagyis a diploma megszerzése után 5-10 évvel lehet valaki jellemzően ilyen besorolású, publikál, sokat oktat. Az az adjunktus, aki a pozíciót 4-5 éve betölti, és jól csinálja (meg épp nem nevel apró gyereket), az habilitált címet szerez (ez egyfajta „emelt szintű doktori”) és ha az egyetemnek van rá pénze, akkor előlép docensnek, tehát vezető oktató lesz. A professzori kinevezés még jóval odébb van, az ELTE természettudományi és a BME építőmérnöki kara esetén akadémiai doktori cím is kell hozzá (sok más mellett), és persze a MAB akkreditáció és a fizetésének a forrása.

Szóval a kérdésem az, hogy egy egyetemi adjunktus mitől is kell az állami fenntartó szerint kevesebbet keressen, mint egy hasonló elvárásokkal szembesített kutatótanár, de legalább egy mesterpedagógus? Amely utóbbi esetben az egyetemi bértábla úgy illeszkedne az emelt pedagógusbérekhez, hogy az adjunktusok 630 ezer, a docensek 882 ezer, az egyetemi tanárok 1,26 millió forintos bruttó bért kapnának – nem mellesleg úgy, hogy ezt a fenntartó biztosítaná, hasonlóan a pedagógus-béremeléshez, nem csak emelne a táblán azzal, hogy „gazdálkodjátok ki”, ahogy Medgyessy Péter csinálta az egyetemi kutatókkal 2002 végén.

A végére még valami. Igen, persze, az ELTE és a BME sok oktatója végez külön munkát. Vagy ennyivel is kevesebbet dolgozik azért, amiért a fizetését kapja, vagy beleszakad. És igen, persze, elképzelhető, hogy ha ezek az egyetemek alapítványiak lennének, lenne itt is pénz. Viszont most, az örvendetes tanári béremelés kapcsán a kérdés az: mi az akadálya annak, hogy a fenntartó állam elismerje, hogy akik a tanárait, mérnökeit képezik, azok is érnek annyit, mint akiket képeznek, a napi nyolc órás munkaidejükben, állami fenntartású felsőoktatási intézményben?
-tg-


Lásd még:





IVÁNYI GÁBOR: AZ ISTEN MEG FOGJA VERNI EZEKET A GAZEMBEREKET

SZELFI / SZABAD EURÓPA PODCAST
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2024.01.20.


Még küzd, de nem tudja meddig bírja. Azt mondja: majdnem ott tart, ahol 50 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy most nem börtönbe akarják küldeni, nem a szabadságát akarják elvenni, hanem mindenét, amije van, amit felépített. Iványi Gábor lelkipásztor már tíz évvel ezelőtt is kapott levelet, amelyben azt kérték tőle: írja össze, kiknek adja át az intézményeit. Ingyen. A lelkipásztor szerint erős és egyenes üzenet volt: ha nem így tesz, baj lesz.


A MET Egyház nemrég a beregi régióban a gazdasági kényszerhelyzet miatt új fenntartónak engedte át a helyi intézményeit több településen is. Iványi Gábor a tavaly ősszel készült interjúban azt mondta: önként nem ad át semmit az államnak.


Lásd még:

ELMESZELTE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A KASTÉLYTÖRVÉNYT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.01.19.


Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. Mindez nem jelenti azt, hogy a miniszter ne futhatna neki újra az állami kastélyvagyon magánosításának, de legalábbis óvatosabban, feszesebb feltételrendszer mellett lehetne erre lehetősége. Személyes presztízsét viszont erősen megtépázta ez a kudarc.


Megjelent az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. A Válasz Online elsőként tette közzé azt a tervezetet tavaly márciusban, amely megteremtette volna a jogi kereteit annak, hogy Lázár János egyszerű miniszteri határozattal szétosztogassa az állami kastélyvagyont, köztük az elmúlt években felújított, idegenforgalmi látványossággá alakított épületeket is. Az erről szóló törvényt végül csak december 12-én fogadta el az Országgyűlés, de Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte.

Az alkotmánybírósági döntés lényeges elemei:

- A testület teljes egészében egyetértett a köztársasági elnök aggályaival, és a törvény mindegyik általa kifogásolt pontját megsemmisítette.

- A megsemmisített pontok elsősorban az ingyenes tulajdonba adás lehetőségéről szólnak, a 99 éves vagyonkezelésről szóló paragrafusokat az AB nem vizsgálta.

- Megsemmisítette viszont a testület a törvény általános első paragrafusát is, amely arról szól, hogy az állam támogatja a magánjogi szereplők értékteremtő szerepét a kulturális örökség kezelésében. Az AB szerint a jogalkotó nem határozta meg pontosan, hogy milyen közcélból látja szükségesnek a magánjogi szereplők bevonását, és az a közcél másként miért nem valósítható meg.

- Az AB szerint az ingyenes tulajdonátadás csak kivételes eset lehet, konkrétan meghatározott ingatlanok esetében, míg a törvény ezt általános lehetőségként nyitotta volna meg bármely állami tulajdonú kastély esetében.

- Elfogadhatatlan, hogy a közcél érvényesíthetősége csak 99 évig garantált, utána az ingyenesen átruházott ingatlan feletti állami kontroll és közcél érvényesülésének garantálása végérvényesen megszűnik, hacsak az állam az épületet elővásárlási jogával élve vissza nem vásárolja.

- Az AB problémának találta, hogy a törvény akár külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok garanciák nélküli tulajdonszerzését is lehetővé teszi.

- Alkotmányos elvárás, hogy egy nemzeti vagyonelem átruházásakor a pályázatok a közérdeknek megfelelően nyilvánosak legyenek; ezzel szemben a törvény szerint a miniszter egy személyben, mindenféle pályázat nélkül döntött volna.

- Az AB hangsúlyozta, hogy létezik alkotmányos megoldás arra, amit a jogalkotó szeretne, de ennek törvényi szintű feltételrendszeren, eljárásrenden és kellő pontossággal meghatározott garanciákon kell alapulnia.

Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen alátámasztja azokat a kritikákat, amelyeket lapunk a törvénnyel kapcsolatban kezdettől fogva megfogalmazott. Vagy legalábbis kritikánk legsúlyosabb részét, mivel a vagyonkezelésbe adással kapcsolatban is fogalmaztunk meg erős fenntartásokat, bár leromlott állapotú, felújításra váró épületek esetében ennek lehet létjogosultsága.

A döntés súlyos presztízsveszteség Lázár Jánosnak, aki személyes ügyévé tette a kastélytörvény áterőszakolását...


Lásd még:

CSAK A MAGYAR KORMÁNY NEM TÁMOGATTA, DE SÍNEN VAN AZ EU RENDELETE A MÉDIASZABADSÁGRÓL

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.01.19.


Az uniós tagállamok pénteken megerősítették a médiarendeletről született politikai megállapodást, közölte az Európai Unió Tanácsa. A testület még decemberben kötött alkut a jogszabályról a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel, ezt hagyták jóvá most az uniós országok EU-hoz rendelt nagykövetei.

Ahogy arról az intézményközi egyezség idején írtunk, a médiaszabadságról szóló jogszabály

- növelné a közmédia szerkesztőségi és működési függetlenségét például azzal, hogy előírná: a vezetőket átlátható, nem részrehajló eljárásokkal kellene kinevezni;

- felállítana egy új uniós médiahatóságot;

- uniós szinten mondaná ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe;

- betiltaná, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy a Magyarországon is használt Pegasushoz hasonló megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre, ami alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással kaphatnának kivételt, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja;

- kötelezné a médiatermékeket, hogy nyilvánosságra hozzák a közvetlen és közvetett tulajdonosaikat egy adatbázisban;

- a közpénzek elköltéséről a médiában nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kellene dönteni nyilvános követelmények alapján, a nemzeti hatóságoknak pedig minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hová mennyi pénzt adtak;

- a nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X (a volt Twitter) – meg kellene különböztetniük a független médiát attól, ami nem az;

- ugyanakkor különféle szervezetek hiányosságokat és kiskapukat is láttak a szabályok között.

Benjamin Dalle a Tanács soros elnökségét ellátó belga kormány nevében arról beszélt, hogy a mai nap „mérföldkő az uniós médiaszabadság és -sokszínűség terén, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és médiaszolgáltatók védelme a politikai beavatkozásoktól”. A médiáért is felelős flamand miniszter szerint az új szabályok „garantálni fogják a polgárok jogát, hogy szabad és sokféle információhoz jussanak, valamint meghatározza a tagállamok felelősségét abban, hogy megfelelő feltételeket és keretrendszert biztosítsanak a védelmére”...

„NAGYOBB ITT A TEHER, MINT EGY ÁTLAGOS TANÁRNAK” | EGY ISKOLA A ROMÁK SZEGREGÁCIÓJA ELLEN

DW MAGYAR
Szerző: DW
2024.01.20.



Tatárszentgyörgyről sokunknak a 2009-es romagyilkosságok jutnak eszünkbe. Pedig a faluban azóta rengeteg pozitív dolog történt: a szociális munkát és az oktatási intézményeket átvette a Baptista Szeretetszolgálat, méghozzá azzal a céllal, hogy összefogva küzdjenek a romák szegregációja ellen, a kistelepülés jövőjéért. Ebben pedig kulcsszerepe van az iskolának, ahol a tanárok nem csupán pedagógusok, de mentorok is, és az iskola a közösségi élet motorját jelenti. „Nagyobb itt a teher, mint egy átlagos tanárnak” – véli Prievara Tibor angoltanár, aki minden csütörtökön vonatra teszi a biciklijét, hogy Budapestről Tatárszentgyörgyre menjen tanítani. Tibor egy új iskolafejlesztési koncepción is dolgozik a kollégáival és a baptistákkal.

TIBORCZ ISTVÁN BELGRÁDI IRODAHÁZAKAT VETT, LEAKCIÓZTA A KÜLÜGY A LÉLEGEZTETŐGÉPEKET - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.01.19.


Hvg.hu: Tizenegy irodaházat vett Tiborcz alapkezelője Jellinek cégétől Belgrádban


Irodaházakat vásárolt meg Tiborcz István érdekeltsége, a Diófa Alapkezelő a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotektől – adta hírül a CRBE ingatlan-tanácsadó közleménye, amelyet a szerbiai Forbes vett észre. A közlés szerint több mint 122 ezer négyzetméternyi területű ingatlan került Orbán Viktor miniszterelnök vejének alapkezelőjéhez, amelybe beletartozik 11 prémium kategóriás irodaház, amelyek öt belgrádi üzleti parkban találhatók.

Telex: A zuglói polgármester kabinetjében kapott állást Tóbiás József, az MSZP volt elnöke

Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármesterének munkatársaként dolgozik december óta Tóbiás József, az MSZP korábbi elnöke-frakcióvezetője, tudta meg a lap. A volt pártelnök havonta bruttó 850 ezer forintot keres az MSZP-s polgármester munkatársaként. A munkaköri leírása szerint feladata a polgármesteri kabinet belső információáramlásának koordinálása; szervezési, stratégiai feladatok ellátása; a polgármester programjainak szervezése; és közreműködik a polgármesteri kabinet feladatkörébe tartozó önkormányzati kezdeményezések lebonyolításában is.

444: Darabonként már csak 650 ezerért kínálják a lélegeztetőgépeket, amik a magyar államnak 10,76 millióba kerültek

A múlt héten eldőlt, hogy darabonként 975 ezer forintért senkinek sem kell az az 500+249 darab lélegeztetőgép, amelyekre a koronavírus-járvány kezdetén még darabonként 10,76 millió forintot költött a magyar állam. Egy végrehajtói árverésben most darabonként 650 ezres áron lehet rájuk licitálni, ha ez a január 27-ig tartó árverési szakasz sem lesz sikeres, február 11-ig már darabonként 325 ezres áron kínálják majd eladásra.

Mfor.hu: Mi jöhet még? Alapítványi cigarettát szívhatnak a magyarok

A hódmezővásárhelyi Sánta család úgy döntött, hogy a komplett dohányipari és napelemes céghálóját vagyonkezelő alapítványok védőernyője alá tereli. Nem is egy, hanem rögtön kettő vagyonkezelő alapítványról van szó: SOLIDIUM CAPITAL Vagyonkezelő Alapítvány és PROJECT SIX PRO Vagyonkezelő Alapítvány. Hatalmas vagyonról lehet szó. Az Országos Dohányboltellátó Kft. 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár, a többi 51 százalék pedig a Tabán Trafik Zrt.-é, amelynek több más magánszemély mellett a legnagyobb tulajdonrésze Sánta János József hódmezővásárhelyi vállalkozóé. Ő Lázár János miniszter jó ismerőse.

K-Monitor: A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a kormány

Miközben a kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.


TARNÓCZI JAKAB: ÓKOVÁCS A TARLÓ SZÓT IS KIHÚZATTA AZ ELŐADÁSBÓL, NEHOGY TARLÓS JUSSON AZ EMBEREK ESZÉBE

24.HU / KULTÚRA
Szerző: 24.HU
2024.01.20.


A Junior Prima díjas rendező elmondta, hogyan tiltották le egy rendezését 19 éves korában, majd miként cenzúrázták az Operában.

"Én a magyar színházi szakmán belül mindenképp érzem azt, hogy nagyon alattomosan meg tud történni a belekényelmesedés abba a rosszba, amiben vagyunk. A panaszkodás, és az hogy nem merünk tenni, felszólalni az ellen, hogyha valami nincsen rendben, vagy nem tetszik nekünk"

– véli Tarnóczi Jakab, a Katona József Színház rendezője, aki Veiszer Alindának adott interjút. A teljes beszélgetést ezen a felületen lehet megnézni előfizetési díjért cserébe.

A 29 éves Tarnóczi hosszan elemzi a magyar színházi szakma problémáit, a generációk közti különbségeket, több okot is kifejtve, miért bizonytalan a jövőt illetően. „Nemcsak a Katona, de az egész magyar színházi szakma jövőjét illetően. Szerintem nem működik az a struktúra, amihez hozzászoktunk. Szerintem nem működik a repertoárszínház, nem működik az, hogy ekkora társulatok vannak. Ennek mindennapi szinten csak a hátrányai látszódnak.”

Azt is alapvető problémának tartja, hogy a társulatok nem tudnak megújulni, mert „minden be van betonozva, be van minden csontosodva rettenetesen.”

"Minden színház belülről újul meg. Nagyon ritkán jön egy külső változás, ha meg jön külső változás és új igazgató, aki tényleg valami új rendszert hoz, az viszont politikai megfontolásból működik, nem pedig szakmaiból".

– mondja, és az egyórás beszélgetés folyamán ő is felidézi két élményét, amikor politikai félelmek miatt cenzúrázták.

Az első eset szülővárosában, Salgótarjánban történt, ahol a – Vidnyánszky Attila alapította Teátrumi Társasághoz tartozó – helyi színházban már gimnázium alatt színészként és rendezőasszisztensként részt venni a helyi színházban. Az egyetemi felvételije előtt rendezett ott egy Antigonét, amit a város vezetése letiltott. Ebben szerinte belejátszott az is, hogy épp a 2014-es választások előtt jártak, az általa rendezett előadásba pedig belevitte a közállapotok iránti általános dühét.

A legutóbbi salgótarjáni rendezésekor pedig az szomorította el, hogy kiderült: hiába vettek fel vele is interjút, nem lehet rajta a premierekről amúgy rendre tudósító megyei hírlap címoldalán, mivel ellenzékinek van elkönyvelve. Mint mondja, a két évvel ezelőtt bemutatott előadása – a Salgótarjánhoz hasonló kisvárosról szóló Szépkilátás – óta nem hívják rendezni sem őt sem, sem más, általa ajánlott rendezőket, akiket nem éreznek kellően NER-kompatibilisnek.

A másik eset az Operában történt, ahol 2021-ben mutatták be Az úrhatnám polgár kissé újragondolt változatát Tarnóczi rendezésében (az Eiffel Műhelyházban). Korábban már beszélt róla a nyilvánosságban, hogy a művészeti vezető által már elfogadott szövegkönyv kapcsán konfliktus alakult ki az utolsó pillanatban az Opera főigazgatójával, de most részleteket is mesélt az ügyről, amelyet Veiszer kérdésére nyilvánvaló cenzúrának – avagy az intézmény szempontjából: öncenzúrának – nevezett.

"Az olvasópróba megtörtént az elfogadott szövegkönyv szerint, és így próbáltunk majdnem két hónapig. Aztán a főpróbán, két nappal a bemutató előtt, megnézték a házból páran, és a mai napig nem tudom, hogy ki – egy ügybuzgó valaki, a sötétben ülve – felviharzott Ókovács Szilveszterhez, és azt mondhatta, hogy baj van. És akkor bekérte Ókovács Szilveszter a szövegkönyvet, és már délutánra kaptam egy általa javított verziót – lilával bele volt írva a digitális vélemény –, hogy mit kell változtatni"

– idézi fel Tarnóczi, hozzátéve, hogy olyan dolgokat is ki kellett szedni, amiket még Molière írt bele. Például azt, hogy egy gyémántgyűrűt kap az úrhatnám polgártól a grófnő – ez esetben Mészáros Mátétól Péterfy Bori.

"Ezt nem lehetett, mert azzal hozta összefüggésbe, hogy Mészáros Lőrinc Andreának épp akkor ajándékozott ilyen gyűrűt, és akkor az se legyen. Vagy a tarló szót ne használjuk, mert az valószínűleg a Tarlósra utal. (…) Ókovács Szilveszter egyszer csak már azt is feltételezte, hogy azért hívtam el Mészáros Mátét erre a szerepre, hogy az a Mészáros Lőrincet jelentse. Véletlenül sem azért, mert iszonyatosan jó színész és szerettem volna vele dolgozni. Azt gondolom, hogy ez a félelem miatt van, és ez az öncenzúra volt a részükről. Felém viszont egy cenzúra, és abban is biztos vagyok, hogyha Szilveszter nézte volna ezt a főpróbát, akkor nem lett volna probléma, mert látta volna, hogy milyen ez az előadás".

Tarnóczi szerint ráadásul ezekben semmi szándékosság nem volt, őket pedig az Opera kérte fel a darabra, amelynek az alaphelyzete történetesen az, hogy van egy hirtelen meggazdagodott, kulturálatlan valaki, aki elkezd mindenkinek dirigálni.

Tarnóczi azt sajnálja a legjobban, hogy le volt tiltva arról, hogy Ókováccsal megbeszélje a dolgot. Azt mondták neki, hogyha nem változtatja meg a kért részeket, akkor elmarad a bemutató, őt terheli az előadás több milliós költsége...

EDULINE (2023.01.19.): TÉNYLEG SIRALMASAK A FIZETÉSEK AZ ÁLLAMI EGYETEMEKEN, A LEGFIATALABB OKTATÓK ALAPBÉRE A MINIMÁLBÉRT SEM ÉRI EL

EDULINE
Szerző: SZABÓ FRUZSINA
2023.01.19.


Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.


"A jelenlegi bértábla alapján a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint) alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél – vagyis a bruttó 232 ezer forintnál. Az idei garantált bérminimum – bruttó 296 ezer forint – pedig még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb"

– áll abban a nyílt levélben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói küldtek el szerdán az Eduline szerkesztőségének. Azt írták: a nyilvánossághoz kell fordulniuk, eddig ugyanis nem kaptak érdemi választ arra az állásfoglalásra, amelyet majdnem 650-en írtak alá és küldtek el az intézmény vezetőinek novemberben, és amelyben a bérek azonnali rendezését kérik.

Doktori, nyelvtudás, publikációk = bruttó 221 ezer forint


Azok ugyanis siralmasak. Az ELTE egyike annak a hat felsőoktatási intézménynek, amely állami fenntartásban maradt (az ELTE mellett ma már csak a Műegyetem, a Zeneakadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola és a közszolgálati egyetem tartozik ebbe a körbe), az ott tanítók fizetését az oktatói-kutatói bértábla határozza meg.

Amely nem túl bőkezű: a tanársegédi alapbér hivatalosan még mindig bruttó 221 800 forint, vagyis a bruttó 232 ezer forintos minimálbért sem éri el. Miközben a tanársegédek mesterdiplomával, nyelvvizsgával, doktori fokozattal (vagy legalább megkezdett doktori tanulmányokkal) rendelkeznek, a kutatás és a publikálás mellett hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Persze a minimálbérnél kevesebbet senki nem kereshet, így hát a fizetéseket eddig is ki kellett „pótolni” (akárcsak a közoktatásban, ahol a fiatalabb pedagógusok alapbére marad el a garantált bérminimumtól).

Az ugyanakkor árulkodó adat, hogy – hívták fel a figyelmet az ELTE-s dolgozók – idén már az egyetemi adjunktusok alapbére sem éri el a garantált bérminimumot. Előbbi ugyanis 277 200 forint, utóbbi pedig 296 ezer forint. „Tíz éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá csökkent” – írták. „Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15 százalékos béremelés csak „munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset 60 százalékának” – tették hozzá.

A felsőoktatási béreket valóban emelték – 2021-ben és 2022-ben is 15-15 százalékkal, ám ezt – mondta az Eduline-nak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke – az infláció már rég elvitte.

Állami vs. alapítványi egyetemek

Az oktatói bérek között egyébként hatalmasak a különbségek – ez leginkább az elmúlt két-három év modellváltási hullámának köszönhető. Az egyértelmű, hogy a legrosszabb helyzetben az állami kézben maradt felsőoktatási intézmények dolgozói vannak, míg a fenntartóváltó egyetemeken magasabbak a fizetések. Igaz, minden attól függ, milyen anyagi háttere van az adott intézménynek – nem ritkák a 150-200 ezer forintos különbségek.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az összes alapítványi egyetemtől kért adatokat, tíz-tizenkét intézményből kaptak is. Ezekből kiderült: az alapítványi egyetemeken egy tanársegéd 346 és 550 ezer forint közötti bruttó bérrel számolhat, de az adjunktusoknál is nagyok a különbségek. Van olyan alapítványi egyetem, ahol bruttó 445 ezer forintot keresnek, míg máshol 700 ezer forintot. Az egyetemi tanároknál pedig a 300 ezer forintot is megközelítik a különbségek.

Valójában persze – tette hozzá Dráviczki Sándor – ezek is alacsony összegek, hiszen például a tanársegédek nettó alapbére 220 és 360 ezer forint között mozog. A szakszervezet tavaly novemberben egyeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal – már akkor jelezték, hogy fokozatonként meg kellene húzni egy fizetési „minimumot”, legyen egy olyan összeg, amelyet az ország összes felsőoktatási intézményében megkapnak az oktatók.

Hozzátette: a különböző pályázatok jelenthetnek ugyannémi pluszjövedelmet, de számos olyan terület van – ilyen például a pedagógusképzés vagy a bölcsészettudomány –, ahol nincs annyi pályázati lehetőség, mint például a műszaki vagy az informatikai szektorban.

Valójában meg kellene háromszorozni a béreket


Az ELTE-s dolgozók azt írják, a jelenlegi fizetések annyira alacsonyak, hogy valójában az alapbéreket azonnal háromszorosukra kellene emelni. Ezt az egyetem az alulfinanszírozottság miatt saját forrásból nem tudja megtenni, „épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani”...


Lásd még: 




És arról, ami újabb bérfeszültséget okoz, immáron a közoktatási- és a felsőoktatási bérek között :



A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS TARIFAREFORMJA AZ IGAZI PROBLÉMÁT NEM FOGJA MEGOLDANI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.01.18.


Jelentős átalakítás zajlik a magyar közösségi közlekedésben. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen szerepe van a közösségi közlekedésnek Magyarországon.

Az átalakítások eddig a tarifarendszert érinttették csak. 2023. május 1-jével vezették be a vármegye- és országbérleteket. Ezek 9450, illetve 18900 forintba kerülnek. Kezdetben az InterCity-k kivételével minden vonatra érvényesek volt, ma már helyjegy mellett IC vonatokra is.

Folytatódik az átalakítás: 2024. március 1.-től a 64 különböző kedvezményt eltörlik, a 65 év felettiek mellett 6 év helyett 14 évig utazhatnak ingyen a fiatalok, 26 éves korig jár a 50 százalékos jegykedvezmény, 90 százalékos bérletkedvezmény.

A határon túli magyarok is ingyen utaznak minden helyközi járaton. Az összes állami alkalmazott is féláron utazhat. Emellett napi bérleteket is bevezettek, de megszűnnek a távolság alapú bérletek, a rövid távra ingázók költségei így növekednek.

Számokban: az Eurostat adatai szerint Magyarország a rekorder az Európai Unióban a közösségi közlekedés használatban. Minden ötödik kilométert vonaton, buszon, metrón, villamoson vagy trolibuszon tesznek meg a magyarok. Ennél csak Svájc tudott enyhén magasabb értéket felmutatni...

NAGY MÁRTON – A MINISZTER, AKINEK TÜNDÖKLÉSE TÖBBET ÁRUL EL ORBÁN VIKTORRÓL, MINT NAGY MÁRTONRÓL

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2024.01.19.


- Nagy Márton 2020-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt. Miután szembe került Orbán egykori kedvencével, a miniszterelnököt azóta többször élesen kritizáló Matolcsy György jegybankelnökkel, hamarosan miniszterelnöki megbízott lett.

- A 2022-es választások után ő kapta a gazdaságfejlesztési miniszteri posztot, hasonló célokkal, amikkel Matolcsy nemzetgazdasági miniszter lett 2010-ben.


- A gazdaságpolitikában gyorsan frontot nyitott egykori jegybanki mentorával és az ősfideszes Varga Mihály pénzügyminiszterrel szemben is.

- A 2023 végéig eltelt másfél évben folyamatosan erősítette pozícióit, területeket szerzett mások mellett Rogán Antaltól és Szijjártótól is, a gazdasági kabinet élén is ő váltotta Vargát.

- Mi a Nagy Márton-jelenség titka, léphet-e ugyanabba a folyóba kétszer is Orbán Viktor?

„Az Orbán rendben van, azt csinálja, amit mondok.”

Nagy Márton nemzetgazdasági – idén januárig gazdaságfejlesztési – miniszter a kollégái előtt többször hangoztatta ezt, mióta 2022-ben a kormány tagja. A kijelentés azoknak aligha meglepő, akik Nagyot régebbről, az MNB-ből ismerik. Amíg ugyanis a jegybankban, ahol 2020 tavaszáig alelnök volt, el nem veszítette Matolcsy György elnök bizalmát, akkori kollégáinak azt emlegette időről időre, hogy „a Matolcsy rendben van, azt csinálja, amit mondok.

Kívülről nézve egyébként úgy tűnhet, hogy Orbán sok szempontból tényleg azt csinálja, amit Nagy Márton mond. A 2020-2022 között miniszterelnöki megbízottként a Miniszterelnökségen dolgozó, majd a 2022-es parlamenti választás után a kormányba bekerülő Nagy ugyanis másfél év alatt igencsak kinőtte magát a magyar gazdaságpolitika passzátszelét fúvó szürke eminenciás szerepköréből (hogy a 2017-es, még a lap kormánypártivá átállítása előtti indexes Nagy Márton-portré címét ideidézzük). Amikor kormánytag lett, a gazdaságpolitika addigi Varga Mihály-Matolcsy György szembenállásába hamarosan egy új frontot vitt be, hogy aztán 2023 végére mindkét ellenfelét felőrölje, és mára a magyar gazdaságirányítás megkerülhetetlen szereplőjévé váljon...

SZÜLŐK ÉS GYEREKEK FIGYELMÉBE : A MEDVE MATEK VILÁGA

MEDVE MATEK
Szerző: Medve Matek
2020



Mit is takar ez a hangzatos megnevezés, hogy Medve Matek? Közösséget, kihívásokat és 21. századi szemléletet. A Medve Matek egy egészen új oldaláról mutatja meg a matematikát, a logikus, kooperatív gondolkodás fontosságát ötvözve a szabadtérrel, szabadságérzettel és fesztiválhangulattal. Nem elég látni, át kell élni!



SORSFORDÍTÓ ÉV LEHET AZ ELLENZÉKNEK 2024, MIKÖZBEN A FIDESZNEK EL KELL NÉMÍTANIA A NEGATÍV HANGOKAT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.01.19.


Az infláció csökkenése és a gazdasági helyzet enyhe javulása ellenére igen rossz véleménnyel vannak a magyarok a közállapotokról, ám a Fidesz sikerkommunikációjában továbbra sem lesz helye ezeknek az álláspontoknak. A 2022-es választási vereség után az ellenzék továbbra is keresi önmagát, a külpolitikában pedig erősödni fognak a Fidesznek kedvező szélsőséges hangok – jósolja most megjelent évkönyvében (pdf) a Policy Solutions elemzőintézet 2024-re...

LAKMUSZ: VALÓBAN A SZOCIALISTÁK EMELTÉK UTOLJÁRA A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉT, AZ ORBÁN-KORMÁNY INKÁBB ADÓKEDVEZMÉNYT ÉS HITELT AD

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.01.15.


Az ellenzék előszeretettel dörgöli a kormány orra alá, hogy 16 éve nem emelkedett a családi pótlék összege. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a munkaalapú társadalomban és családpolitikában hisz. De működik mindez?


Utoljára mi, MSZP-sek emeltük a családi pótlék összegét! A családi pótlék is egy olyan fontos támogatás, ami segíti a gyermekvállaló családokat, ugyanakkor csak akkor tudja betölteni szerepét, ha megőrizzük értékállóságát” - ezt a szöveget hirdette a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Facebookon és az Instagramon tavaly december 13-20. között. A hirdetésre 15-20 ezer forintot költött a párt, és 30-35 ezerszer jelent meg a felhasználók hírfolyamában.

A családi pótlék emelése kedvelt témája az ellenzéknek. Ez abból is látszik, hogy az MSZP mellett tavaly ősszel több más ellenzéki párt is kampányolt ezzel a közösségi médiában. Balassa Péter, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője még szeptember elején szólította fel arra a kormányt posztjával, hogy duplázza meg a családi pótlék összegét. November elején a párbeszédes Szabó Tímea, november közepén pedig a Bács-Kiskun megyei DK is fizetett hirdetésben foglalkozott a témával.

A szocialisták arra vonatkozó állítása, hogy ők emelték meg utoljára a családi pótlék összegét, igaz.

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapja szerint a családi pótlék összege 2009. január elseje óta változatlan. Valójában már egy évvel korábban (a második Gyurcsány-kormány idején), 2008. január 1-jétől emelték az összeget a jelenleg is érvényben lévő szintre: egy gyermek esetén havi 12200 forintra.

A havonta kapható családi pótlék összege függ a gyermekek számától (több gyermek esetén a családi pótlék gyermekenkénti összege is magasabb), és az egyedülálló szülők vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők is valamivel magasabb összegben részesülnek...

BARTUS LÁSZLÓ: GYURCSÁNY ÖSSZEJÁTSZOTT ORBÁNNAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.01.19.


Szép csendben a magyarországi demokratikus ellenzék 2010 utáni legnagyobb botránya bontakozik ki a szemünk előtt: a Magyarország jogállamiságáról szóló európai parlamenti vitán és szavazáson nem vett részt az ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció. A testületi távolmaradásnak elvi jelentősége és rendkívül súlyos üzenete van.

Mielőtt erre kitérnénk, fel kell tenni azt az elvi kérdést is, hogy ellenzéki pártnak szabad-e „Magyarország” ellen szavazni az Európai Parlamentben, amikor a jogállamiság helyzetéről van szó? Álláspontunk szerint nemhogy szabad, hanem kötelező. Ez nem Magyarországgal szembeni szavazás, hanem egy fasiszta diktatúra, önkényuralmi rendszer elleni szavazás.

Különbséget lehet tenni Magyarország és Orbán között, csak Orbán azonosítja magát és az ocsmány diktatórikus rendszerét Magyarországgal (sőt Magyarország szuverenitásával). Ha valaki Magyarország mellett akar szavazni, akkor Orbán ellen kell szavaznia. Az Európai Parlament a jogállamiságot nem Magyarország ellen, hanem Magyarország mellett védi.

Ha a legnagyobb magyar ellenzéki párt ebben nem vesz részt, azzal cserbenhagyja európai barátait, az európai demokratákat és Orbánnak falaz. Hivatkozási alapot teremt, hogy még a magyar ellenzék legnagyobb pártja sem talál kifogást, nem kritizálja, nem szavaz Orbán diktatúrája ellen. Ez a magyar nép, a magyar emberek és a magyar szavazók elárulása is.

Az Európai Unió az egyetlen fék a vonaton, ami Magyarországot a szakadékba viszi. Nincs más, ahol a magyar jogállamiság megszüntetéséről beszélni lehet, ahol jogorvoslatot lehet kérni, ahol Orbán jogtipró, önkényuralmi rendszerét, amely egész Európát fenyegeti, még szankcionálni lehet. Ezen a ponton lehet csatlakozni a Nyugathoz, a demokráciákhoz.

Gyurcsány Ferenc és pártja a legmocskosabb árulást követte el, cinkosan összejátszott az orosz imperalizmus érdekeit képviselő és Európát fenyegető illiberális mintaállammal, a magyar szabadságot és demokráciát felszámoló kleptokrata fasiszta alakulattal. Az Orbánt elítélő határozattól való távolmaradás üzenete az, hogy Orbán rendszere legitim jogállam.

Gyurcsány összejátszott Orbánnal.

A Gyurcsány-párt feladta nemcsak rendszerkritikus jellegét, de a rendszer ellenzékének szerepét is. Ez egy kimondatlan paktum vagy egyezség Orbánnal. Ezt nem lehet másképp értelmezni. Mindez párhuzamosan zajlik azzal, hogy demokratikus rendszerváltás helyett szociáldemokrata fordulatról beszélnek. A Demokratikus Koalíció a baloldali Fideszt jelenti.

Nem túlzás ez, mert ennél felháborítóbb, alattomosabb támadást még nem intéztek 2010 óta a magyar demokratikus ellenzék ellen, mint amit az Orbán-rendszer melletti kiállással a DK tett. Mert a nem szavazásnak is van jelentése, mégpedig az, hogy nem ítélik el. Még szerencse, hogy nem szavaztak ellene, mint a Fidesz. Ekkora árulást még nem láttunk.

Gyurcsány és pártja elárulta a demokratikus elveket, az Alkotmányt, a jogállamiságot, az Európai Uniót, az Európai Parlament demokratikus pártjait, az európaiságot, ezzel cserben hagyta a magyar népet, Magyarországot, a szavazóit, és egy fasiszta rendszer kollaboránsa lett. Igaz, ezt nem most kezdte, hanem akkor, amikor felesküdött Orbán alaptörvényére.

Ennek a súlyos árulásnak van egy még súlyosabb vonzata. Orbán megzsarolta az Európai Uniót a vétójogával, az EU egyes vezetői vesztegetési pénzt fizettek neki a szavazatáért, ez pedig bűncselekmény (is). Az Európai Parlament nagy többségét pedig joggal háborította fel, hogy akik a zsarolónak engedtek, akik a kenőpénzt kifizették, elárulták az EU értékeit.

Amikor a DK távolmaradt a vitától és a szavazástól, akkor burkoltan ezt a zsarolást és ezt a vesztegetést is védelmezte, az EU értékeit is elárulta...

MÁSRÉSZRŐL: A KORMÁNY MIÉRT TARTJA TITOKBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY TELJES ÁTSZERVEZÉSÉNEK TERVÉT?

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.01.18.


Téma
: A kormány miért tartja titokban az egészségügy teljes átszervezésének tervét?

Vendég: 

Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára

Dr.Tóth Árpád egy norvégiai kórház orvosigazgató-helyettese


„ROSSZ ÉS IGAZSÁGTALAN RENDSZER” – TÚLHAJSZOLT GYEREKEKKEL KEZDŐDIK A 2024-ES KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI

NÉPSZAVA
Szerzők: JUHÁSZ DÁNIEL, F. SZABÓ KATA
2024.01.20.


Több mint 72 ezer diák vág neki ma a központi középiskolai írásbeli felvételinek. Idén is több tízezer általános iskolás jelentkezett középiskolába, az intézmények mintegy felében központi vizsgákat írtak elő. Szakértők szerint át kellene alakítani a bő két évtizedes szisztémát.


Több mint 72 ezer diák vág neki ma az idei központi középiskolai írásbeli felvételinek, köztük nemcsak nyolcadikosok, hanem a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedik osztályosok is. A tanulóknak magyar nyelvből és matematikából kell vizsgázniuk. Központi felvételit nem minden középiskola ír elő, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 535 intézmény (a középiskolák 48 százaléka) jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóknak részt kell venniük a központi írásbeliken. Bár a szakértők évek óta hangoztatják, hogy a középfokú felvételi nem alkalmas arra, hogy a diákok valódi tudását mérje, ráadásul nagy megterhelést és felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és sok esetben a szülőknek is, a rendszer mégis több mint két évtizede lényegében változatlan.

– Egy rossz és igazságtalan szisztémáról van szó, az ilyen tesztekben rengeteg az objektív és kiküszöbölhetetlen hiba, emiatt az eredményekből nem is lehet egyéni következtetéseket levonni az egyes tanulókra nézve. A felvételit megszüntetni, eltörölni viszont nem lehet, mert akkor hogyan döntsük el, kik kerülnek be például a hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokba? – tette fel a kérdést Nahalka István oktatáskutató. Szerinte a társadalom nem is tűrné el, hogy ehhez a rendszerhez bárki hozzányúljon. – Ha egy hatalom, akár a Fidesz-kormány hirtelen megtáltosodna és azt mondaná, jövőre nem lesz felvételi és sorsolással döntjük el, hova kerülnek be a gyerekek, a következő választáson elbuknának. A valódi megoldás nem is ilyen egyszerű – fogalmazott.

Nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is foglalkozni kellene

Az oktatáskutató szerint először a nagyobb problémát kellene megoldani, vagyis magát az iskolarendszert kellene átalakítani, ám ez az oktatási rendszerben szükséges változtatások egyik legnehezebb kérdése. A gyerekek többségének ma nyolcadik évfolyam végén, 14 évesen kell az egész életüket meghatározó döntést hozniuk: el kell dönteniük, hogy gimnáziumba mennek vagy szakmunkások lesznek, utóbbi esetben pedig még azt is meg kell választaniuk, milyen szakmát tanuljanak. Nahalka István ezt túl korainak tartja, a megoldást pedig szerinte az jelenthetné, ha egységesen 10 vagy 12 évfolyamos, komprehenzív (azaz átfogó, mindent felölelő) iskolák jönnének létre, és csak ezután következne a szakképzés vagy az egyetemre felkészítés. – Egy hosszabb távú, többször átgondolt stratégiára lenne szükség, amellyel a társadalom számára is világossá lehetne tenni, hogy ami most van, az nem jó – mondta.

– Nem lesz vége a gyerek életének, ha nem a kiszemelt intézménybe veszik fel, de még akkor sem, ha nem kerül be sehova – erről már Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus beszélt lapunknak. Szerinte sok esetben nemcsak a gyerekekkel, hanem még a szülőkkel is foglalkozni kellene annak érdekében, hogy ne stresszeljenek annyira a felvételi miatt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a tavalyi év általános felvételi eljárása során a 9. évfolyamra jelentkezők 97 százalékát vették fel középiskolába, de akik nem jutottak be, a májusi rendkívüli felvételi eljárásban próbálkozhattak újra...

MATOLCSY GYÖRGY CÍMZETES EGYETEMI TANÁR LETT AZON AZ EGYETEMEN, AHOL VOLT BEOSZTOTTJA, A MAGYAR BANÁN ATYJA A KURATÓRIUMI ELNÖK

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2024.01.19.


Pataky Attila – Miskolc.
Majka – Ózd.
Nádas Péter – Gombosszeg.

Vannak Magyarországnak települései, amelyek neve összefonódik egy-egy ismert ember nevével. A fenti, tetszőlegesen bővíthető listába feltétlenül fel kell vinnünk ezt a sort is:

Matolcsy György – Kecskemét.

Bár az MNB jelenlegi elnöke, Orbán volt gazdasági minisztere, Matolcsy György Huba néven Budapesten született, családja anyai ágon ide, a homoki ember leleményességének városához kapcsolódik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester például Matolcsy másod-unokatestvérének, Szemerey Szabolcsnak a felesége. Az MNB az elmúlt időkben jelentős erőket mozgósított, hogy a városban komoly egyetem legyen, a korábbi kecskeméti és szolnoki főiskolákat az összevonásuk után egy évig épp úgy Pallas Athénénak hívták, mint a jegybank alapítványait (amelyek egyébként az egyetem campusainak építését is finanszírozták).

A most már Neumann Jánosról elnevezett intézmény, illetve jogelődje 2014 óta van szoros szakmai együttműködésben is az MNB-vel. Az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke pedig az a Csizmadia Norbert, aki előbb államtitkára volt Matolcsynak, majd az MNB-ben három évig, 2016-ig gazdaságstratégiai és tervezési ügyvezető igazgató volt. Ebben a pozíciójában lett a Magyar Banán kitalálója.

És most az általa kuratóriumi elnökként vezetett egyetemen kapott címzetes egyetemi tanári állást Matolcsy György. Akinek a tudományos eredményeit nehéz lenne elvitatni, akár egyetlen tanulmánya, az 1998-ban született exponenciális szabadságbővülési eszmefuttatás után. A hivatalos indoklás szerint nem a korábbi Csizmadia-Matolcsy munkaviszony, de sajnos nem is a modern társadalmak mozgástereit determináló tényezőket és azok állami és társadalmi változását vizsgáló munka miatt kapta az elismerést, pedig ilyen ábrákkal illusztrált műről van szó:


hanem azért, mert „elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézmény fejlesztésében és gyarapításában... már a 2010-es évek elején hangoztatta, hogy Kecskemétnek egyetemre van szüksége”.


A Telex észrevette azt is, hogy az egyetemet fenntartó kuratórium tagja az a Bánkuty Tamás József is, aki szintén Matolcsy mellett kezdett a nemzetgazdasági tárcánál, majd 2013-ban ment át az MNB-be (amikor Matolcsy és Csizmadia), ráadásul közreműködött Matolcsy Egyensúly és növekedés című kötetének elkészítésében is.


POLÓNYI ISTVÁN: MIKÖZBEN KIZÁRÓDUNK EURÓPÁBÓL, ELVESZÍTJÜK A TEHETSÉGEINKET IS 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.20.


A beszélgetés első részét itt olvashatják.

Előbb-utóbb minden feltörekvő fideszes potentát majd valamilyen egyetemi címre, rangra fog törekedni, mert az presztízst ad, de az a politika, hogy érdemtelenül neveznek ki egyetemi tanárokat, mert „jól fekszenek”, egyre inkább kizár minket Európából – véli Polónyi István. Az oktatáskutatóval az előző részben arról beszéltünk, hogy a privatizált egyetemeken a vezetők és oktatók NER-elkötelezettsége a fontos. Most arról lesz szó, hogy ez a diktatúrák problémája. A tehetségeket viszont nem lehet megfogni, ha valamelyikük egy kicsit is talpraesett, nem lehet megakadályozni, hogy azonnal ne menjen külföldre, és soha többé ne is jöjjön haza.

Mi a legnagyobb veszélye ennek a „majd mi magunktól megcsináljuk” magyar álláspontnak, az, hogy nem férünk be partnerként Európába, vagy a legjobb kutatók elhagyhatják Magyarországot? Mi lesz a magyar tudomány renoméjával?

Szerintem a magyar tudománynak sosem volt renoméja, mert az arról szólt, hogy aki magyarként érvényesült, az sosem Magyarországon érvényesült, és az sosem a magyar tudományt, hanem a magyar oktatást dicsérte. Most már azt se nagyon lehet. Úgy gondolom, valóban az a veszély fenyeget, hogy a tehetséges kutatók azonnal összepakolnak, és elmennek külföldre, mert itthon semmi esélyt nem látnak. Pont az a politika visz oda, amit abból is látunk, hogy kiket neveznek ki egyetemi tanárnak. Persze tisztelet a kivételnek, mert van, aki megérdemli. Csakhogy én azt látom, hogy egyre több olyan van, aki nem érdemli meg, de „jól fekszik”. Vagy a miniszterelnök által kinevezett egyetemi kancellárnak a felesége vagy régi fideszes politikus, vagy az MMA-ból, netán az olimpiai bizottságból terjesztik fel. A Magyar Akkreditációs Bizottság ezeknek eleinte ellenáll, de végül simán meg lehet kerülni őket. Azt látom, hogy ez a diktatúrák problémája. Minden feltörekvő fideszes potentát majd valamilyen egyetemi címre, rangra fog törekedni, merthogy ez presztízst ad. Azt is látom, hogy igen, kizáródunk Európából, egyre kevésbé működnek velünk együtt. Ez törvényszerű. Az unió tagországai részéről ez egy teljesen automatikus reakció: „ha nem fogadjátok el a mi irányelveinket, elképzeléseinket, értékeinket, akkor ne gyertek ide”. A tehetségeket viszont nyilvánvalóan nem lehet megfogni, nem lehet megakadályozni, ha valamelyikük egy kicsit is talpraesett, azonnal ne menjen külföldre, és soha többé ne is jöjjön haza. Vagy csak látogatni, mint a 2023-as Nobel-díjasaink, Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Ugyan Krausz Ferenc kapott egy csomó pénzt, Merkely Béla, a SOTE rektora kiudvarolta Orbántól, és a SOTE-n csináltak neki egy nagy kutatóbázist, de ez nem azt jelenti, hogy hazaköltözik, hanem azt, hogy itt is lesz neki egy kutatóintézete. Ők azonban már befutott emberek, de a kérdés éppen az, hogyan lesz valaki befutott ember. Magyarországon már nem lehet, mert ki van zárva a nemzetközi együttműködésekből. Csak zárójelben jegyzem meg, amúgy is egyre csökkenő volt a magyar részvétel a nemzetközi kutatásokban, mert nincsenek meg hozzá a hazai feltételek. Ahhoz, hogy valaki egy nemzetközileg értékelt kutatópályázaton részt tudjon venni, nagyon sok előzmény kell. Jó kapcsolatok, sok olyan kutatás, aminek van referenciája. Ha itthon nincsen lehetőség arra, hogy valaki bekapcsolódjon nemzetközi kutatásokba, ha nincs pénz és infrastrukturális feltétel ahhoz, hogy ezeket a referenciákat megteremtse, akkor kiszorul. Ez a folyamat a Fidesz-kormányok alatt már megindult, mert az elmúlt 13-14 év alatt jóval kevesebb pénzt adtak a felsőoktatásra, mint amennyit korábban kapott, és főként a felsőoktatási kutatások kerültek nagyon rossz helyzetbe. A koncentrált államosítás az akadémiai kutatóintézeteket is érintette, az MTA-tól leválasztották, központosították, és a legújabb fejlemény, hogy már vállalkozásba akarják vinni azokat. Ugyanúgy megpróbálják a vállalkozási gondolatot oda is bevinni, mint az egyetemekre a privatizációval...

EDDIG ÖSSZESEN HÉT AKKUMULÁTORIPARI BERUHÁZÁST JELENTETTEK BE DEBRECENBEN, DE TÖBB IS LEHET MÉG

DEBRECINER
Szerző: POLGÁR TÓTH TAMÁS
2024.01.17.


CATL, Eve Power, EcoPro BM, Semcorp, Halms, Inpark és BMW – ezek már biztosan érkeznek vagy már itt is vannak. A NingBo ZhenYu gyárépítéséről hírt adott ugyan a sajtó, de hivatalosan még nem erősítették meg a beruházást. Kínai cégek uralják az egyre nagyobbra duzzadó debreceni akkumulátoripart.

Január 10-én a Debreciner írta meg először, hogy egy újabb akkumulátor-összeszerelő üzemet épít Debrecen déli gazdasági övezetében az Inpark Szigma Kft. A létesítményt a közelben akkumulátorgyárat építő kínai CATL fogja bérelni, a cég közleménye szerint elsősorban raktározásra. A beruházás kapcsán indokoltnak láttuk összegyűjteni, hogy az elmúlt években milyen akkumulátorgyártással kapcsolatos projekteket jelentettek be Debrecenben. Úgy tapasztaltuk ugyanis, hogy még a téma iránt érdeklődők számára is nehézséget okoz eligazodni az ezzel kapcsolatos híranyagban, ráadásul egyes sajtótermékek rendre következetlenül használják az akkumulátoripari beruházások elnevezéseit, akkumulátorgyárnak neveznek például olyan üzemeket, ahol csak a legyártott egységek összeszerelése zajlik, vagy ahol csak az akkumulátor egy bizonyos alkatrészét állítják elő.

Egy kínai akkumulátorgyár északon, egy délen

A Debreciner összesen hét beruházást tudott beazonosítani akkumulátoripari fejlesztésként. Egyelőre két akkumulátorgyárról tudni, tehát két olyan üzem lesz, amelyekben a gyártás teljes folyamatát végzik. Elsőként a CATL akkugyárát jelentették be még 2022 augusztusában. A déli gazdasági övezetben jelenleg is gőzerővel épülő üzemben anód és katód szuszpenzió készítése mellett cellagyártást és összeszerelést is fognak végezni, a tervek szerint a gyártást 2025-ben indítják el...