2019. április 26., péntek

MIÉRT KELL NEKÜNK A MÉREGDRÁGA KÍNAI VASÚT?

INDEX
Szerző: -MT-
2019.04.26. 


Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. 

Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.

Kevés olyan érthetetlen és értelmetlen projekt van a magyar gazdaságtörténetben, mint a Budapest és Belgrád közti vasúti beruházás magyar szakasza: az évek óta hánykolódó kínai–magyar projekt Orbán Viktor hétfői bejelentése szerint meg fog valósulni, mégpedig eszméletlenül drágán.

A MAGA 750 MILLIÁRDJÁVAL EZ LESZ A LEGDRÁGÁBB MAGYAR VASÚTI BERUHÁZÁS. ENNYIBŐL EGY MINDÖSSZE 160 KILOMÉTERES VONALAT ÚJÍTANAK FEL ÉS KÉTVÁGÁNYÚSÍTANAK

Ferencváros és Kelebia között. Amely teljesen pusztában vezet, ezért még csak a különlegesebb tereptárgyak iránti igény sem indokolja a drágaságot...

NYUGDÍJ: ÍGY BÍZZON ABBAN, AMIT ORBÁN VIKTOR ÍGÉR

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.04.26.


Bő nyolc éve döntött a kormány a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlásáról, s akkor azzal nyugtattak: mindenkinek biztonságban lesz a megtakarítása. Hogy vonzóbbá tegye a magánnyugdíjpénzek államosítását, 2010. december 6-án Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos politikai nyilatkozatot fogalmazott meg (utóbb Selmeczi Gabriella is csatlakozott hozzájuk), úgymond a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelmében. A nyilatkozat szerint:

- Az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magánnyugdíj-pénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy garantálni kell
- az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári tagoknak;
- az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát;
a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását;
- az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették;
- ki kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.

GŐZERŐVEL FOLYIK A MAGYAR TÁRSADALOM MISZLIKBE APRÍTÁSA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.04.25. 


Egyre nagyobb a jövedelmi szakadék a társadalmi csoportok között, folytatódik a régiók közti különbségek növekedése, a politikai hovatartozás szempontjából pedig szinte háborús frontvonalak alakultak ki a magyar választók között. Mindez persze nem véletlen: A Fidesz tudatosan szaggatja szét a magyar társadalmat, mert így tudja a leghatékonyabban érvényesíteni az akaratát. A most kialakult egyenlőtlenségek azonban akkor is a fejlődés akadályai lesznek, ha egyszer a kormánypárt megbukik.

A viharos gyorsasággal gazdagodók szinte észre sem veszik, hogy Magyarországon több millió ember vesztese az elmúlt 10 évnek. Főként a kormánypárthoz kötődő munkavállalók és vállalkozók tollasodtak meg, ugyanakkor a leszakadók egy része is támogatta tavaly a szavazatával azt a pártot, amelynek politikája előidézte a társadalom vagyoni szétszakadását. Alig van középosztály, így a politikai demagógia jól működik akár a gazdagok, akár a szegény sorban tengődők soraiban.

A helyzet nemzetközi kitekintésben még ennél is lehangolóbb. A közép-kelet-európai országok többsége nagyobb ütemben fejlődött nálunk, vagyis jobban használták ki a kedvező nemzetközi trendeket. Persze, korrupció, a források felhasználásának nem megfelelő hatékonysága máshol is probléma, ám a kedvező gazdasági folyamatok nem az társadalmi csoportok közti űr növekedését, hanem ezeknek a közelítését szolgálták általában...

ROSSZ TANÁCSOT ADOTT A PAP, FIZETETT A BIZTOSÍTÓ - NEM MINDENÜTT BÍZZÁK A VÉDELMET CSAK A HITRE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.26.


Sokan meglepődtek, hogy a párizsi Notre Dame nem volt biztosítva tűz ellen. Az állami épületeket általában máshol sem biztosítják. Az egyházak azonban többnyire óvatosabbak. Angliában és az USA-ban pedig a biztosítók kifejezetten versengenek a templomi biztosítások piacán.

Általános meglepetést keltett a párizsi Notre Dame leégését követően, hogy a székesegyháznak nincs biztosítása. Mint a sajtó megírta, a franciaországi egyházi épületek 1905 óta állami tulajdonban vannak, az egyház csak kezelője azoknak, a kormányépületekre pedig – néhány kivételt leszámítva – sehol nem kötnek biztosítást. Nincs ugyanis olyan költségvetés, amely ennek rendszeres díját elbírná. Az állam tehát – tartja a mondás – önmaga biztosítója, ha kár éri, azért saját maga kénytelen helytállni. Így van ez nálunk is, a Parlament vagy a budai Vár után horribilis díjat kellene fizetni, arról nem is szólva, hogy szó szerint nincs annyi pénz, ami ezeknek az épületeknek az eszmei értékét fedezné...

KI KAPHAT OSZTRÁK NYUGDÍJAT?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.04.26.


Rengeteg magyar dolgozik Ausztriában és ahogyan telik az idő, egyre többen lesznek majd jogosultak osztrák nyugdíjra, ami egyébként (például Magyarországra visszaköltözve) nem is olyan kellemetlen összeg. De milyen is az osztrák nyugdíjrendszer és milyen feltételekkel lehet bekerülni? Következzen tehát Dr. Farkas András szakértői sorozatának következő része, azaz az osztrák nyugdíjrendszer dióhéjban 2019-ben!

“Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára.

Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével.

Apropó nyugdjkorhatár: az a férfiak (és a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó hölgyek) számára 65 év, (a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó) nők számára jelenleg 60 év.

A nők általános nyugdíjkorhatára szintén 65 év lesz az 1992-es szövetségi alkotmánytörvény alapján, így a jelenleg 60 éves korhatár 2024. január 1-jétől évente 6 hónappal emelkedik - így 2033-ra éri el a 65 évet.

Ennek eredményeként az 1968. június 2-án vagy azt követően született hölgyek már csak 65 éves koruktól igényelhetik az öregségi nyugdíjat, akárcsak a férfiak (és a közalkalmazott hölgyek).

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként.

Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Járulékot csak a kereset egy meghatározott maximális összegéig kell fizetni.

A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege...

"MÁR NINCS DEMOKRÁCIA" - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.04.25.


Április 26-tól kapható a Magyar Hang 2019. évi 17. száma! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

– „Magyarországon már nincs demokrácia” – Szél Bernadett az új ellenzéki harcmodorról, a szinte már csak hivatástudatból működő ellátórendszerekről. Interjú

– „Legyünk irgalommal!” – Ungár Péter magánéletről, Pride-ról és arról, hogy szerinte legyőzheti-e Puzsér Róbert Tarlós Istvánt. Interjú

– Borravalós hivatás marad a gyógyítás

– A nagyiváni út, amelynek kátyúiban a malac is fürödhetne – Inkább helikoptert küldenek a betegért, mint mentőt, még sincs pénz a felújításra

– Futóhomok és „vadkokain” – A rendőrség drogtanyára, mi elkeseredett emberekre bukkantunk Bocskaikert sínen túli utcáin – riport

– „Nem az a baj, hogy ukránok” – Székesfehérváron sorra alakítanak át ingatlanokat a vendégmunkásoknak

Gyarmativá tették gazdaságunkat – A magyar kormány kiszolgálja a német nagyipart, cserébe az megvédi Orbánt

– Fűre lépni szabad! – Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt esszéje budapesti terveiről

– Szendvicsdemokrácia – Számháború a belgrádi kormány és az ellenzék között – Olyan tüntetésen jártunk, ahol még Szijjártó Péter is szerbül szónokolt – riport

– Keleten csak kihasználnak minket – Szent-Iványi István szerint az unió elleni állandó harc és az autokrata keleti rendszerek istenítése oda vezethet, hogy egyre jobban lemaradunk a kontinens élvonalától, és csökkennek a közösségi támogatások. Interjú

– Véres vetélkedés – Hatalmi harc miatt nem foglalkoztak a figyelmeztetésekkel Srí Lankán

– Néhol megették a termeszek a szavazóurnát – Indonéziában is érzelmi töltetű kérdések mozgatják meg az embereket

Zelenszkij egyelőre csak egy jó ígéret – Nehéz örökséggel és a hozzá fűzött hatalmas elvárások terhével kell megbirkóznia az új ukrán elnöknek

– Legyőzhetők-e Kaczynskiék? – A lengyel pártok már az őszi parlamenti választásokra készülnek. Az addig vezető úton csak egy állomás lesz az európai parlamenti választás

– Egészségünket adják az autóiparért? Nem állította meg Brüsszelt a magyar kormány, sőt szavazatával hozzájárult ahhoz, hogy újrainduljanak a sokat vitatott szabadkereskedelmi tárgyalások

– Szevasz, kuvasz! – Milyen ez a magyar kutyafajta? Egy nyárádi tenyésztőnél jártunk

– Kiárusított hazai élelmiszeripar – 1991: a növényolajipar „fehérgalléros” privatizációja. Harminc év, harminc történet

– „Benedek pápa rájött…” – a XVI. Benedek expápa cikke körüli viharról és a ferdítésekről

– Negyven kiló műanyag – Szabad szemmel nem látható, hatását rejtélyek övezik, mégis az egyik legveszélyesebb szennyezést jelentheti a mikroműanyag

– A borzalom belőlünk ered – Minden idők legjobb sorozataként ünneplik a Trónok harcát – Mit tanulhatunk egy kitalált világ kegyetlen háborúiból?

– Az állam majd betömi a lyukakat… – Újabb százmilliók mennek el a sportgazdálkodás miatt bajba jutó szövetségek, önkormányzatok és klubok anyagi megsegítésére

Publicisztika:

Ficsor Benedek: Kedvezőtlen páratartalom
 
Dévényi István: 911
 
Tompos Ádám: Nem a nyugdíj kicsi, a pofánk nagy
 
Szerető Szabolcs: Pápább a pápánál
 
Reichert János: Gyilkos, szép szavak – Felelős politikus csak reális célt tűzhet ki, aki rosszul méri fel hazájának súlyát és erejét, az bűnös, hazárdjátékos
 
Szécsei József: A keresztény kultúra és más politikai termékek
 
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (45. rész)
 
Hegyi Zoltán: Madárbölcselet
 
Benedek Szabolcs: Eredeti angol
 
Gazda Albert: Keleti népek
 
Puzsér Róbert: A gazdátlan bolygó
 
Marabu: Diplomácia

Kritika:
– Utolérnek, kitakarnak – Kiss László–Bérczesi Róbert: Én meg az Ének
– Bravúros kamaradarab – Ian McEwan: A Chesil-parton
– Szépet álmodni alvás nélkül – Molnár Ferenc Riviérája
– A medve nem játék – Spiró György: Egyéni javaslat
– Átnevelt melegek – Garrard Conley: Eltörölt fiú
– Az emlékezet postagalambja – Meir Shalev: Egy galamb és egy fiú

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.26.


I N T E R J Ú


Beszélgetés Sári B. Lászlóval

F E U I L L E T O N

Urbán Bálint: Emlékezés, alkotás, valóság 
Knausgård monumentális vállalkozása

K R I T I K A

Králl Csaba: Sok is, kevés is
(Góbi Rita Társulat: Freestyle – MU Színház; Artus: A Szél kapuja – Nemzeti Táncszínház)

Ahonnan csurran-cseppen valamiféle kihívás a Tavaszi Fesztivál táncprogramjába, az a hazai függetlenek, de hogy miért Góbi Rita és az Artus az idei két kiválasztott, az a korábbi fesztiválok ismeretében épp annyira provizórikusnak tűnik, mint a BTF felhajtóerejét a magyar táncművészetre bármilyen tekintetben megjósolni.

Károlyi Csaba: Autokefál
Kompolthy Zsigmond: Pannon pestis. Képzelt regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 208 oldal, 3500 Ft

A negatív jövőkép megfogalmazásához a reménytelenség élethelyzete adhat alapot, ám maga a disztópia léte mégis reményt kelt, hiszen még előtte vagyunk sok mindennek, elvileg akár el is kerülhetjük a nagy bajt. Ráadásul itt happy ending van. Az alaphelyzet röviden a következő. Magyarországon a Befejezetlen Forradalom második ideiglenes befejezése után megerősödik az „autokefál pannon összkeresztyén-demokratikus” hatalom, legalábbis a fővárosban, mert a vidéket valahogy nem sikerül uralma alá hajtania. A diktatúra élén az Első Demokrata és az Első Keresztyén áll. Vallási szólamok mögé bújtatott politikai diktatúra van, működtetői nem hisznek semmiben, viselkedésük álságos, hitük hamis. A regényben éppen le akarják igázni a fővároson kívüli magyar területeket, mikor kitör a járvány. Először persze titkolni akarják, ám olyan méreteket ölt, hogy ez nem lehetséges. Ráadásul az orvosok megállapítják, hogy teljesen ismeretlen típusú pestisről van szó, mely ugyanakkor főleg a gazdagabbakat támadja meg. Bár a járvány egyformán kiszolgáltatottá tesz szegényt és gazdagot, hatalmon levőt és elnyomottat.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Teplán Ágnes: Ex libris


Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv
Karl Ove Knausgård: Játék
Linn Ulmann: A nyugtalanok
Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg

Keresztesi József: A jelen idő vitrinében
Art Spiegelman: A teljes Maus. Fordította Feig András. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 296 oldal, 3999 Ft

A Maus képi világa nem akar se „szép”, se – néhány hangsúlyos kivételtől eltekintve – „mellbevágó” lenni: a grafikai hatás a legmesszemenőbben az atmoszférateremtés szolgálatában áll. És itt válik jelentőségteljessé, hogy ez az ábrázolásmód a történet jelen idejében is ugyanaz. Mert hiszen a Maus olvasása során nem pusztán az apa, Władek Spiegelman egykori történetének lehetünk tanúi, hanem annak is, ahogy elmeséli mindezt a fiának, aki képregényt tervez rajzolni a család történetéből. Ez a jelen idejű történetszál pedig jóval több egyszerű kerettörténetnél. Ahogy Władek elbeszélésében a holokauszt a személyes emlékezet tárgyaként nyer formát, úgy a nyolcvanas évekbeli találkozások révén egy másik személyes történet bontakozik ki.

Németh Orsolya: Nagy pohárból ittuk a vodkát”
Sergiusz Piasecki: A Nagy Medve szerelmese. Fordította Bárász Péter. Rézbong Kiadó, Budapest, 2018, 357 oldal, 3200 Ft

Ha létezne ilyen műfaj, A Nagy Medve szerelmesét csempészregénynek kellene titulálni. Cselekményének középpontjában ugyanis az 1920-as években, az akkori lengyel-szovjet határon zajló, elképesztő méreteket öltő csempészet áll, hősei értelemszerűen az itt tevékenykedő csempészek. Csempész pedig – ahogy az Piasecki regényéből viszonylag hamar kiderül – szinte bárkiből lehetett, sőt azon a vidéken akkoriban majd’ mindenki űzte ezt a „foglalkozást”, és az áru is lehetett gyakorlatilag bármi: apróságoktól kezdve az értékes szőrméken át az emberig minden. Segítőik is akadtak bőven, akiknek mindentől távol eső tanyáikon viszonylag biztonságos szajrélerakatokat alakíthattak ki.

Szokács Kinga: Szibéria mon amour
Per Petterson: Irány Szibéria. Fordította Patat Bence. Scolar Kiadó, Budapest, 2018, 238 oldal, 3750 Ft

Petterson egyik nagy érdeme, hogy a testi érzetek leírása gyönyörűen rímel az időjárás viszontagságaira, a szél, a vizek, a hideg, a hó minőségeire, a tenger ringatására. Az állatok éppúgy a mindig jelenlévő, de különösebb jelentőséggel nem bíró táj részei. Érzékletes leírást kapunk arról, hogyan kell az istállóban fekvő teheneken aludni, hogy azok milyen finoman melegítik az embert éjszaka. A két testvér viszonya a regény egyik kulcseleme. Túl a testvériségen, de innen a szerelmen, valami kölcsönös egymásra utaltságban és egymásra hangoltságban van együtt a lány és a fiú. Ez utóbbi egyébként megrögzött szindikalista, húga szerint titokban arra vágyik, hogy az ágya fölött lógó Greta Garbo és Rosa Luxemburg képmás eggyé válik, miközben ő egy új világról álmodik. Titkos, a tengerparton maguk építette kunyhójukban a Jézus él-feliratú anyjuk által kötött csipkefüggöny fölött Lenin képmása áll. Nem csoda tehát a Szibáriába vágyakozás.

Bárány Tibor: Változatok az egyedire
Ketten egy új könyvről – György Péter: Faustus Afrikában. Szerződés a valósággal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 324 oldal, 4999 Ft

A Faustus Afrikában esszéi a kívülállás és az önazonosság – egymással összefüggő – kérdéseire keresik a választ. A „magyar” fejezet további írásai (az Ajtony Árpádról és Szerb Jánosról készült portré, illetve a Kertész Imre korai vígjátékait elemző esszé; ezeket részben az köti össze egymással, hogy a kortárs kulturális kánonokból kihullott vagy eleve bele sem került szövegekkel foglalkoznak) éppen úgy, mint a később Londoni Iskolának nevezett, részben „emigráns” festőkből álló brit művészcsoport tevékenységéről szóló rész írásai. A kötet főhőse Frank Auerbach – valamint két közeli rokona: Samuel Beckett és William Kentridge; róluk a nyitó- és a zárófejezet szól. (A Faustus Afrikában cím és a borító szintén a johannesburgi képzőművész híres színházi produkcióját idézi.) Három olyan alkotó áll tehát a középpontban, aki a saját identitásán végzett kitartó munkájával képes volt eljutni a „politikán túli szabadsághoz”, s műveivel úgy színre vinni a személyiség megalkotásának részben szükségképpen politikai természetű kérdéseit, hogy maguk a művek kívül maradjanak a közvetlen ideológiai értelmezhetőségen.

Pál Sándor Attila: A realizmusra várva
Ketten egy új könyvről – György Péter: Faustus Afrikában. Szerződés a valósággal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 324 oldal, 4999 Ft

Nehéz könyv, nem könnyű olvasmány, s széttartóbbnak is érzem az utóbbi évek munkáinál. Valamivel kiábrándultabb is talán. Ugyanakkor számomra nagyon imponáló a szerző szinte végtelen demokratizmusa: a Zámbó Jimmy-musicalról írott kritikája és Jimmy-nekrológja kapcsán fejti ki, hogy miért ne hathatna célközönségére ugyanolyan katartikusan Jimmy, mint egy komolyzeneértőre bármely darab? „(...) hihetetlennek és hiteltelennek tartjuk mindazok katarzisát, akik egy számunkra nyomasztó művészetben ismerik fel önmagukat” (15). E demokratizmus jegyében, és persze a realizmusfogalom viszonyrendszereit tekintve került egymás mellé megannyi alkotói karakter és művészi felfogás, Beckett-től magyar naplóírókon és a Londoni Iskola festőin át a True Detective és a The Leftovers sorozatokig valamint Kentridge-ig.

Ruff Borbála. Túl sok végtelenség
(Egressy Zoltán: Júlialepke. Előadja Ónodi Eszter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2019)

Noha Egressy 2017-ben, az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Júlialepke című novellagyűjteményéből – amelynek, ki tudja, miért, a benne foglalt harminc novella ellenére Harminckét vallomás alcíme – csak tíz került a hangoskönyvre, mégsem veszített tematikai sokszínűségéből, hacsak abban nem, hogy a válogatás mellőzi a „férfinovellákat”, kizárólag nőket állít középpontba. Az ő életük krízisei is épp eléggé változatosak: a kilátástalanság, meg nem értettség, kártékony szülő–gyerek vagy házastársi viszony, pedofília, keserű kompromisszumon alapuló munka érintettjei a lemez elbeszélői.

Széplaky Gerda: Ránk kényszerített szerepek
(Gaál Kata: Iskolapélda, Várfok Project Room, megtekinthető május 4-ig.)

Gaál munkáiban az a különös, hogy egyfelől mintha elvont téziseket jelenítenének meg narratív-figuratív eszközökkel, minek okán nagyon könnyű „érteni” a bennük megfogalmazódó állításokat; másfelől viszont a feje tetejére is állítják ezeket: olyan sokféle jel, üzenet van kódolva egy-egy kompozícióban, hogy az szükségképpen ellentmondások vizuális halmazává változik. A falakon függő alkotások eleve nem is képek, hanem sokféle műfajból összegyúrt alkotások: egyszerre ready made-ek és montázsok, szobrászati tárgyak és grafikák.

Báron György: Állat az emberben
(Eksztázis. Rendező-forgatókönyvíró: Gaspar Noé.)

A francia film fenegyereke, Gaspar Noé legújabb műve, az Eksztázis (eredeti címén: Climax), amelyet Cannes-ban ünnepeltek és díjaztak, két dologról győz meg: a „botrányrendezőként” emlegetett alkotó vizuális talentumáról s gondolati ürességéről. Már legjobb filmjével, a Visszafordíthatatlannal is ez volt a gond. Hogy egyetlen, nem túl eredeti ötletre épült: hátulról előre elmondani a bosszútörténetet.

Végső Zoltán: Tavaszodó
(GoGo Penguin, április 10.; Judith Hill, április 18. – Budapesti Tavaszi Fesztivál, Műpa)

Löttyedten karikírozó intró, majd csend, és vörös bőrszerkóban belép Hill. Hatalmas formátum, jó mozgás és elképesztő hang. De ami igazán mellbevágó: a zene sokkal összetettebb, mint ami egy entertainertől várható lenne. Hill az éneklés mellett lazán penget, mint Prince.

Molnár Zsófia: Szép Ernő akusztik
(Szép Ernő–Guelmino Sándor: Lila ákác, József Attila Színház, április 7., 15 óra)

A zeneválasztás tulajdonképpen pozitíve merész – és remekül működik is, a dalok sokat tesznek hozzá az eredeti regényből jó ízléssel és humorérzékkel adaptált, ahogy Déry Tibor fogalmazott a Nyugatban: Szép Ernő »csodálatosan szép érzékeltető stílusát« megtartó szöveghez (Guelmino Sándor munkája), még ha az utalásokat értő cél- és a teátrum törzsközönsége nem feltétlenül esik is egybe. Példának okáért a Csókolom zenekar Repeta/Persze című számára hangszerelt süteményevés egyenesen nagyjelenet.

Fáy Miklós: A kéthangú ember
(Joseph Calleja áriaestje – Müpa, április 19.)

Van egy kis baj, nem egy Calleja van, de kettő. Két hangja, ami önmagában nem probléma, még ha színben eléggé távol esnek is egymástól ezek a hangok, ami fönt van, az vékony és meglehetősen mekegős, de nincs minden fönt. Ami lent van, az nekem tetszik, ereje is van, meg szép színe, elmegy a Müpa hátsó faláig, és visszajön onnét, betölti a termet. Férfihang, ahogy énekesnek szokatlanul férfias az ember is, és vannak erre fogékonyak a nézőtéren: a Képária hosszan kitartott, finoman meghalasztott záróhangjára asszonyi sóhajok feleltek a nézőtéren: az üzenet célba jutott.

Grecsó Krisztián: Nincs itt senki
(Én vagyok itt, Petőfi tévé, április 23.)

Popzenei magazinműsor mára egy maradt, az egykor M2-nek nevezett Petőfi tévében Én vagyok itt címmel, ami inkább amolyan futottak még terep, vegyesvágott, érdekesnek gondolt, máshová nem illő anyagok, úgynevezett kisszínesek raktára, hatalomközeli előadók és fesztiválok reklámhelyszíne, könnyednek gondolt, de leggyakrabban inkább kellemetlen interjúkkal és konzervanyagokkal. A keddi adást az egykori énekesnő Lola és Fodor Imre vezette, ők a jobb és felkészültebb műsorvezetők közül valók, de több körben szórakozhatunk a kollégáik döbbenetes alkalmatlanságán és felkészületlenségén.

I R O D A L O M

Németh Gábor: A Veltelini-papírok
A véglegesítő – V.

Mindazok, akik nem tudtak megbékélni II. Szent István országával, éberálmokon osztozva kerestek menedéket. K. meg volt győződve róla, hogy ezek egyikét, a „Kaptárt” az egykor Magyarországon is elérhető, úgynevezett Világháló méjébe rejtett, de az istenfélő alattvalók számára csak rémtörténetekkel megközelíthető, törvényen kívüli birodalom mintájára alkotta meg a vágyteljesítő képzelet. Budapest összeesküvés-elméletekre fogékony népe hol a kéregvasút eltemetett állomásaiba, hol a budai Vár kazamatáiba, hol az egykori Köztársaság tér alatt húzódó, 1956 óta feltáratlan pincelabirintusba álmodta az elsüjjedt alvilágot. Állítólag legalább száz bejárata van, de egyszerre legfeljebb tizenhárom használható, suttogták a jólértesültek.

– Persze, Negro Kaballo és a Ringelhuth bácsi előszobaszekrénye. Meg amit a paci himbál – mondogatta gyanútlanul K., amikor valaki a társaságból előhozakodott a városi legendával. Most viszont éppen a Kaptárba tartott, a tíz évvel korábban betiltott Madártani Intézet székházának szeméjzeti felvonójával. Ezen a napon ez volt az egyik nyitva hagyott Átjáró.

Kollár-Klemencz László: Karácsonyi óda


Az ember megpróbál úgy nekimenni az ünnepeknek, hogy ne várjon előre semmit, hogy el tudja fogadni a szeretet idei ünnepét, ahogy adatik, azokkal, akikkel együtt töltik, éppen amilyen formában lesznek, meg amilyen fáradt lesz az ember maga is arra az estére, hogy éppen csak becsúszik a fa alá. Nem tudja, hogyan lesz, de ahogy alakul, azt fogja elfogadni, szeretni, ahogyan átkarolja egymást a nagy család, és a kör közepén lesz, akinek Isten, lesz, akinek meg a nagymama fog topogni, hogy engedjék már el, ne szorítsák annyira, mert nem kap levegőt.

Petőcz András: Feküdni, mozdulatlanul

Minden este. És most is. Csak néz maga elé. A sötétben. Mindenféle hangok. Váratlan reccsenés. Kopogás a falban. Valami zizeg. Meg surrog. Ismeretlen lények.

Öt éve már, hogy egyedül van. Öt éve nem tudja megszokni ezt a furcsa zizegést. Vagy surrogást. Meg a váratlan reccsenéseket, koppanásokat. Mondták, hogy jobb lesz. Hogy nyugodtan elalszik. Hogy nem szorong majd a sötétben.

Azt is mondták, hogy „a Róza néninek csak az emlékei zizegnek! Nem kell azoktól félni, Róza néni! Az emlékek nem bántanak sem nappal, sem éjszaka, csak vannak, és az, hogy vannak, az talán nem is baj. Addig jó, amíg vannak emlékeink.”

Ilyeneket mondanak az ismerősei meg a rokonai. Főleg a rokonai. Ezeket mondja Eszter is, a dédunokája. Aki feljár hozzá hétvégeken, hogy hozzon neki egy kis meleg ételt. Meg segítsen. Bevásárolni, mosogatni, mosni. Mikor mit. Ami kell.

Gáspár-Singer Anna: Vakáció

Állj arrébb, öcsi, kiabálja nagyapa, ahogy a túloldalra érünk. A szeme villámokat szór, görcsbe rándul tőle a gyomrom. Zugló vasútállomástól rohanunk a trolimegálló felé, a Ligetbe akarunk eljutni. Ömlik rólam a víz, egyre jobban kapkodom a levegőt, miközben a többiekkel loholunk, kerülgetjük a gyalogosokat. Átszaladunk a zebrán, egy rozoga Fiat csikorogva fékez. A sofőr torkaszakadtából ordít. Nem törődünk vele, fél óra múlva a fürdőben leszünk, nekem is csak ez lebeg a szemem előtt. Tegnap végre kitört a vakáció, az egész hetet a nagyiéknál töltjük.

Berta Ádám: Az esküvő

Berta Ádám: Karcsi képzeli

Berta Ádám: Mit mond a fa?

Lesi Zoltán: A tökéletes német nő 1.

Lesi Zoltán: (naplórészlet)
1943. szeptember 16.

Lesi Zoltán: Dr. Johannes Fischbein

A RÁSZORULÓ EMBER

TÖRTÉNETEK A  KERÍTÉS TÖVÉBŐL
Szerző: KONOK PÉTER / EURÓPA KÖNYVKIADÓ
2016.


Élt egyszer egy rászoruló ember. No, az olyan rászoruló volt, hogy a szociális hálójából nemcsak a segge, de az egész ember kilógott, asszonyostul, csimotástul. Csak úgy életvitelszerűen tartózkodott leginkább, mert hát életnek ezt csak nem nevezhette.

Ennek a rászoruló embernek volt három kis potenciális adóalanya, hiszen azért akármilyen rászoruló volt is, maga is emberierőforrás-termelőnek számított, sőt annál
inkább: mert bár többnyire a rászorultságán kesergett a feleségével, de néha csak elfogta őket a házastársi termelőmunka igénye, és hát sok örömük amúgy sem volt a keserű életvitelszerűségben; aztán persze jött a várandósság – nem volt pénzük se óvszerre, se áldottállapot-megszakításra, amit a plébános úr is ellenzett erősen.

Élt a falujukban egy nagyon-nagyon nem rászoruló ember is. Az meg annyira nem volt rászoruló, hogy fedett sportlétesítményt építtetett a pitvara végibe, mert ilyen csúnya öröme volt. És láss csodát – akármennyit dolgozott is a rászoruló ember, abból csak a nem rászoruló ember gyarapodott, vastagodott és pocakosodott.

Ezt hívták munkaalapú társadalomnak: az egyik munkája volt az alap, amire a másik
építkezett.

Történt, hogy a rászoruló ember legkisebbik potenciális emberi erőforrása iskolába
került, hogy realizálni tudja majd a benne rejlő potenciált. Doktor akart volna lenni, vagy
garabonciás bölcsész legalább, de a nagy rászorultság miatt csak erősáramú lakatosnak
tanulhatott a szomszéd kisvárosban, Lejjebsincspusztán; és bár utálta az erősáramot is, a
lakatolást is, de tanult szorgalmasan, hogy kvalifikált munkakereső lehessen, mert azok
könnyebben találtak közmunkát a nem rászoruló ember fedett sportlétesítményében.

A nem rászoruló embernek is volt egy nagy talpú leánya: akkora talpa volt, mint egy
egész ország, azon állt biztosan, sajátlag. Ő is tanulásra adta a fejét: fogadósnénak
tanult, mert azt szerette. Igen ám, de rendes fogadósnénak csak a messzi Kukutyinban
lehetett tanulni, mert ott konfitálták legszebben a hegyezett babot. Úgyhogy ott tanult a
leány, mert nem akart csak úgy akármilyen-semmirevaló fogadósné lenni. Tellett rá a
sok-sok rászoruló ember munkájából.

Messze esett Lejjebsincspuszta Kukutyintól, mintha nem is egy világon lettek volna.
Ezért aztán sose találkozott a rászoruló ember legkisebbik potenciális adóalanya meg a
nem rászoruló ember szívének balzsamos rózsabimbója. Egymásba sem szerettek első
látásra. Össze sem házasodtak. Milyen kár! Pedig az Isten is egymásnak teremtette őket.

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.26.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Fotelcsapkodók

A stúdióban négy ember ül, vitatkoznak. Színhely az egykori Nap Tv, később Echo Tv, legújabban Hír Tv tágas szobája, a bútorok: egészen különlegesen rossz ízlés szerint összeválogatott cseh varia dohányzóasztal, kiegészítve Kádár-kori miniszteri előszobákat idéző, nyolcvanas évekből itt maradt irodai fotelekkel. Bár az is lehet, Gyárfás Tamástól maradt rájuk. A fotelek kellőképp mélyek, a kamera látószögéből csak a vita hevében fölcsapkodó kezek és felsőtestek látszanak: négy, fürdőkádban felejtett, jól táplált csecsemő. Van itt szó mindenről. Különös izgalomba jönnek, amikor a notre-dame-i tűzvész kerül szóba. „Az utolsó figyelmeztetés volt. Jel arra, hogy nem mehet így tovább – mondja a Magyar Demokrata főmunkatársa, szerinte nincsenek véletlenek: „Azt a kérdést kell feltenni, hogy tetteinknek, gondolatainknak van-e bármiféle következménye az életben, vagy nincs. A primitív magyarázat, amelyet a hazai baloldali sajtó egyöntetűen vall, hogy van egy tűz, ami kiüt egy templomban, leég a tetőszerkezet, aztán majd felépítjük, és minden megy tovább. A tragédia mögött sokkal mélyebb, lelki okok húzódnak.”

Nem szeretnék cinikus lenni, de amikor a négy ember beszélgetett, akkor a francia hatóságok már megjelölték a tűz okát, és kizárták a szándékos bűncselekmény eshetőségét. Tudom én, hogy nagyhét hétfőjén egy katedrális leégése miféle gondolatokat képes gerjeszteni keresztény erkölcsiségű emberekben – jelentsen ez bármit is –, de ha tűz­eset van, a mély lelki okok mellett talán rá lehetne tekinteni a tűzrendészeti szabályzatokra is, vagy legalábbis meghallgatni azokat, akiknek hivatalból van erre lehetőségük.

Tóth Krisztina: Autoriter apáink, avagy a visszaélés poétikája
Karl Ove Knausgård köszöntése

Avar János: Tagadók tarolnak

Gadó Gábor: Belátási képességem

Váncsa István: Ha harc, hát legyen harc

Huszár Ágnes: Kötelező nyelvvizsga

Balázs Imre József: Az út szakirodalma
Deréky Pál 70

Mélyi József: Szimbolikus térolvasás
A Kossuth tértől az Alaptörvény utcájáig

Molnár Erzsébet: A Rajna kincse


Dobrovits Mihály: Egy választás tanulságai

Mizsei Kálmán: Ukrajna új elnököt választott

Ádám Péter. Törésvonal és válság

Franciaországban korántsem ma kezdődött a képviseleti demokrácia válsága. Jóllehet már a közelmúltnak (sőt, talán a régmúltnak is) állandó kísérőjelensége a végrehajtó hatalom iránti bizalmatlanság meg a politikai intézmények legitimitásának megkérdőjelezése, még mindig ott a kérdés: miképpen lehetséges, hogy a köztársasági elnök, akire nem is olyan régen még több mint húszmillió francia (vagyis a választásra jogosultak nem kevesebb, mint hatvanhat százaléka) adta szavazatát, alig két évvel megválasztása után már minden hitelét, tekintélyét elvesztette?

Kenesei István: Mit, miért, hogyan?
Az Akadémia közgyűlése elé

Papp Lídia: Örökkévalóság elvitelre

V I S S Z H A N G

Gyarmathy Éva: Tananyag manipulátoroknak

Váradi Róbert: Infantilis illúziók

Schüttler Tamás: Helyesbítés

Várhegyi Éva: Emlékezés és jövőbe látás

Bényei Tamás: Genderideológia és Széchenyi-díj

P Á R A T L A N

-pé-: HIVATÁSTUDAT

feribácsi: GLOBUS

Fábri Ferenc: JOBBAN TELJESÍT

Róna György: A NAP KÉRDÉSE

D. N. J.: EGY KIS FOCI

Dobozi István: KAZ VEGAS

Völgyi Ferenc: MOSODA

-hg-: ORBI

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

MEGIJEDT A FIDESZ, HOGY A TÖBBSÉG NEM AZT GONDOLJA, AMIT A PÁRT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.04.26.


Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör.

Aggódva vették tudomásul év elején a keszthelyiek, hogy a város képviselő-testülete úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton Szállók környékét.

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót...

HA ELMONDOM, HOGY ÁPOLÓ VAGYOK, AZT KÉRDEZIK, NORMÁLIS VAGY?

INDEX
Szerző: MATALIN DÓRA
2019.04.25.


Eddig kocsival jártam, most nem fogok, eddig minden ruhát, cipőt megvettem, amit szerettem volna, most nem így lesz, eddig ott ettem, ahol csak akartam, most lehet, hogy hónap végére pár ezer forintom marad kajára - Németh Franciska, akit korábban a Barátok köztben ismert meg az ország, aztán kommunikációs igazgató lett, pár éve úgy döntött, hogy ápolónőként folytatja. A János Kórház gyereksebészetén folytatott munkája mellett fejlesztett egy online gyermekügyelet-keresőt, egy ápolóknak szóló online közösséget, és most egy gyermekszakorvos-kereső applikáción dolgozik. Egyik fő célja, hogy többen menjenek ápolónak, és ne tekintsünk szerencsétlen áldozatként ezekre az emberekre.

A Barátok köztben váltál ismertté több mint tíz éve. Mennyire jellemző, hogy még ma is a sorozat alapján azonosítanak be az emberek?

Mindennapos.

És zavar? Szerettél a sorozatban dolgozni?

Nagyon szerettem a Barátok köztben dolgozni, de egy csomó olyan velejárója volt, ami távol áll tőlem. A bulvárszereplések, amikor arról kérdezgettek, hogy mi újság a fiúkkal, meg mit csinálok szabadidőmben. Nem tudtam azt mondani, hogy bungee jumpingolok, mert otthon szoktam olvasni. De ez meg ugye nem volt elég izgalmas válasz.

Akkoriban ez még más volt, mint manapság, amikor az Instán követnek az emberek, de élőben nem szólnak hozzád. Volt olyan, hogy anyukámmal vásároltunk egy nagy üzletházban. Onnantól kezdve, hogy beléptünk, állandóan azt hallottam, hogy a nevemet mondogatják. Egy idő után megkérdeztem anyut, hogy megőrültem, és hallucinálok, vagy tényleg mindenhol azt mondogatják, hogy Franciska meg Barátok közt? Anyu válaszolt, hogy nem őrültem meg, tényleg mindenhol ezt mondogatják. A feléig sem jutottunk a vásárlásnak, amikor azt éreztem, hogy nem bírom, ki kell mennem onnan...

TURA MÉG AZ IDÉN RENDBE TESZI A TIBORCZÉK KASTÉLYÁHOZ VEZETŐ UTAT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.04.26.


Őszre elkészülhet az exkluzív rendezvényhelyszínné átépített kastély, ahogyan a szép új burkolat is a Park utcában. Tiborczék új nevet adnak a Schossberger-kastélynak: benne lesz, hogy Tura és hogy kastély.

A Pest megyei Turán hat utcát fejlesztenek az idén, ebből az egyik éppen az, ami két oldalról is a kalandos úton Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez került Schossberger-kastélyt határolja. A Park utca vezet el a kastély homlokzati oldala és a szomszédos futballpálya mellett is.

A munkát az önkormányzattól a gödöllői székhelyű Penta Építő Kft nyerte el, a közbeszerzesi hirdetmény szerint 287,1 millió forintos áron. A cég összesen 2,4 kilométernyi turai utat tesz rendbe, ebből a Park utca 741,8 méter. Az április 4-én aláírt szerződésből (amit pdf-ben itt talál) pedig az is kiderül, hogy a munka határideje 180 nap, tehát a Park utcának legkésőbb októberig el kell készülnie...


GYORSAN AKTIVIZÁLÓDIK AZ OROSZ VEZETÉSŰ BANK BUDAPESTEN, HIÁBA VAN MIATTA NEMZETKÖZI IDEGESKEDÉS

DIREKT36
Szerző: PANYI SZABOLCS, SZABÓ ANDRÁS
2019.04.25.  


Úgy tűnik, a Vlagyimir Putyin elnök által pár éve újjáélesztett egykori KGST bank Budapestre költözését nem akaszthatja meg semmi. Hiába tiltakozik nyíltan az Egyesült Államok, mondván, hogy ez szerintük a fenyegető orosz befolyás terjedésének újabb nyilvánvaló jele. Hiába elégedetlenkednek európai diplomaták a háttérben amiatt, ahogy a magyar kormány magyarázza az ügyet. És hiába ismerik el zárt ajtók mögött még a magyar titkosszolgálatok is, hogy ők sem tudják kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bank nem jelent hírszerzési veszélyt Magyarországra.

A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik ugyanis a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet Magyarországra költözése, derül ki a Direkt36 által gyűjtött információkból:
- A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre.
- Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít).
- Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is.
- A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg. (Boros tagadja az ügynökvádat.)
- A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó.
- A magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel.

Közben a bankkal kapcsolatos történéseket közelről követő források – diplomaták és banki szakemberek – is találgatnak arról, vajon miért érheti meg a magyar kormánynak ennyire szorosra fűzni a viszonyt az orosz dominanciájú IIB-vel. A bank gazdasági jelentősége ugyanis meglehetősen kicsi, főleg azokhoz a nyugati pénzügyi intézményekhez képest, amelyeknek Magyarország már amúgy is tagja. A Budapestre költözéssel azonban az oroszok további hírszerző kapacitásra tehetnek szert Magyarországon, miközben a befektetéseik révén betekintést kaphatnak nagy stratégiai magyar vállalatok működésébe. Az IIB egy hivatalos közleményt adott ki, melyben tagadja a kémkedéssel kapcsolatos vádakat...

MOHÁCSI EMBERÜNK – PUCH LÁSZLÓ, AVAGY A PÁRTPÉNZTÁRNOK, AKI SEMMIRE SEM EMLÉKSZIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.04.26.


Harminc éve politizálgat Puch László. Már hatvanöt éves, lassít, egy ideje a parlamenti frakcióban sem vállal szerepet. A pártpénztárnoki poszt a múlté. Mit is lehetne az MSZP költségvetésén menedzselni az adósságon kívül? Pedig ez valaha nagyon jól ment neki. De Puchnak itt már nincs sok dolga. Maga a nagy átalakulás, jegyezzük meg, áldásos működése idején következett be. Puchnak szállodája van, jachtja röpül az Adrián. Ha teheti, azt is bérbe adja. Takarékos. Mai politikai státusza meghatározhatatlan. Még mindig valaki. Úgy távozik, hogy érkezik. Hogy ki is ő voltaképpen, fogas kérdés. Médiamogul? Kampánypénzguru? Királycsináló? Üzleti előtárgyaló? Ő az, akinél a politikai érdek és az üzleti pénz termékeny áramlásban összeér? A „politizálgat” kifejezés azért helytálló, mert Puch eszméiről, baloldali elkötelezettségéről harminc év alatt nem esett sok szó. Praktikus lépéseiről, szinte már görcsös kompromisszumkereséseiről gyakrabban.

Puch László maga is gyakorlatias pályáról jött. Kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát végzett kereskedelem szakon. Az ország egyik legvirulensebb szegletében, Baranyában, Mohács mellett, Lánycsókon gyermekeskedett. Nem véletlen, hogy mezőgazdasági befektetéseihez bázisként Csányi Sándor ezt a környéket szemelte ki. Ide, a közelbe telepíti „húserőművét”, tehenészetét, tejét-vaját, csirkéjét és pénzét. Ide, ahol a népesség áttekinthetetlenül vegyes, ahol egy tömbben élnek-éltek a török hódoltságba áttelepült magyarok, Mária Terézia idején betelepített svábok, északra sodródó sokácok, Bukovinából menekült székelyek, és a vészkorszak kezdetéig nagy számban éltek errefelé kétkezi zsidók. Az efféle kevert kultúrák ritkán unalmasak. A baranyai háromszögben, mondjuk úgy, Bátaszéktől délre, a keleti Mecsek és a Duna közé ékelődve az élni és megélni akarás olyan koncentrációja jött létre, amely még a legsoványabb hiánygazdaság korában is pezsgéshez, sikeres túléléshez vezetett. Nem Bonyhád vagy Somberek körül terülnek el az ország legjobb földjei, de mindig éltek a Duna mentén csavaros eszű ötletemberek, sajtmesterek, akik innen elhajózva megtalálták a megfelelő piacot Pesten, mészárosok, extra hentesek, csontra legürcölt fóliások, villányi borászok. Pár kilométerrel odébb mellbevágó a váltás, ott kezdődik a depresszió fészke, az Ormánság ínségvidéke...

SZÉL BERNADETT: MAGYARORSZÁGON MÁR NINCS DEMOKRÁCIA

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: TORKOS MATILD
2019.04.26.


Nem elég a demográfiai fordulat szükségességéről beszélni, meg kell nézni azt is, hogy a már megszületett gyermekek milyen körülmények között élnek – mondta lapunknak Szél Bernadett. A független képviselővel az EP- és az önkormányzati választás tétjéről is beszélgettünk.

Részletek a Magyar Hang április 26-i (2019/17.) számában olvasható interjúból!


(…)

Azt mondta az imént, hogy Magyarországon már nincs demokrácia. Akkor ez micsoda?
– Ebben a rendszerben nem szabad elbábozni azt, hogy itt minden rendben van. Semmi nincs rendben, minden független intézményünket betörték, a médiát jórészt felzabálták, aki meg fordítani tudott volna, vagy megvették, vagy megzsarolták, vagy kicsinálták. Mégis, az emberek között járva, sok tisztességes és szolidáris egyénnel találkozva elképzelhetetlennek tartom, hogy teljesen megtörjék az ország gerincét.

Az én vízióm szerint Magyarország mindannyiunk rendezett, élhető otthona lesz, ahol kevesebb idegeskedéssel, kiegyensúlyozottan tudunk élni. Mert a valóság az, hogy jelenleg rengeteg elkerülhető stresszt szabadítanak ránk, a sokszor súlyos anyagi problémák mellett a kiszámíthatatlanság, a rossz minőségű közszolgáltatások folyamatosan megnehezítik a mindennapokat, és kilátástalanná teszik a jövőt...

HÜLYE VAGYOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.26.


Kende Péter szociológus-politológus-író megállapította, hogy Semjén miniszterelnök-helyettes mindközönségesen buta. A Notre Dame kapcsán Semjénünkből kifakadt prófétálás miatt jutott erre a megállapításra, elég későn, de még épp időben. Mi, akik nem vagyunk sem szociológusok, sem politológusok, írók meg pláne nem, mi is tudtuk mindezt, csak nem mondtuk ki ilyen letisztultan és sallangmentesen. Mindig tettünk hozzá még egy jelzőt, képzeltünk mögé még valamit, elborított bennünket az indulat, ha Semjén elvtársra gondoltunk, és ez nem helyes, befolyásolja az ítélőképességet ugyanis.

Kende Péter azonban franciaországi magányából és biztonságos menedékéből hideg fejjel tudja felmérni, hogy mi is ez az ember és milyen. Helyesen állapítja meg, hogy egyszerűen buta. Itt áll előttünk Semjén, az ember, megfosztva minden hatalomtól és minden illúziótól, nem védi őt Orbán aklának melege sem a templom homálya. Semjént látjuk pőrén és csupaszon, egy embert, aki buta. És még mennyi ilyen van a bandában, aki hasonló oldalon szerepel a mi fideszes Brehmünkben. Németh Szilárd, ugye, Kósa Laja vagy a kisegítő személyzetből például a volt ifjú gárdista, Gajdics főszerkesztő. Ők ilyen naturálisan buták.

Illik rájuk hajdani rovatvezetőm frappáns meghatározása, aki egy bizonyos embertípusról csak annyit mondott, a butaság bátorságával éli az életét. Mert buta ember sokféle van, alfajok és elágazások, de a Semjén-féle butaság az archetípus. Mondhatnánk, hogy ez a butaság minden butaságok alfája és eredője, így meg kell köszönnünk Kende szociológus-politológus-írónak a frappáns besorolást, sokat segít kajla világunk megértésében és az általa okozott traumák feldolgozásában. Vagy csak egyszerűen abban, hogy nem bolondul meg tőle az ember, bár erre utaló jelek bőséggel vannak. Mert, ha a vizes síkon körbenézünk, azt kell látnunk, hogy ez a típus uralja az életet...

ERŐSEN SZENNYEZETT OLAJ JÖN A BARÁTSÁG-VEZETÉKEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.26.



- Orbán már messzire jutott a fékek és ellensúlyok felszámolásában, most éppen a bíróságok függetlenségét darálja be

- Grasszálnak a világban a megválasztott önkényurak, az uniós tagállamok politikai középpártjainak mégsem kellene összecsinálniuk magukat miattuk, mert az emberek nagy része nem szereti a szélsőségeseket

- Az menekültügyi főbiztosa gyalázatosnak tartja, hogy egyes kormányok politikai okokból uszítanak a migránsok ellen és megtagadják a bajba jutott emberektől a menedékjogot

Reuters

Az utóbbi csaknem egy hétben jelentősen romlott a Közép-Európába szállított orosz olaj minősége, mert vegyi anyag szennyezte meg és ez igen nagy gondot okoz a feldolgozóknak. Kereskedők, valamint orosz hivatalos források is megerősítették, hogy jelenleg Magyarországra, Németországba, Lengyelországba, Csehországba, valamint Fehéroroszországba olyan energiahordozó érkezik a Barátság vezetéken át, amely nagy mennyiségben tartalmaz szerves kloridokat. A folyadékot a kitermeléshez használják, de külön kellene választani, mielőtt a csőrendszerbe töltik, mert tönkreteheti a feldolgozó berendezéseket. Az adatok szerint a szintje időnként eléri a megengedett határérték 33-szorosát.

Az orosz Energiaügyi Minisztérium elismerte a minőségi gondokat, de azt közölte, hogy a vezetéket kezelő Transznyeft már dolgozik a megoldáson, ám hogy mikorra várható eredmény, azt nem árulta el. Egy másik orosz forrás szerint a hét végére megoldódhat a helyzet. Hasonló bajok kb. 10 éve fordultak elő utoljára, igaz, akkor jóval kisebb mértékű volt a szennyeződés. Most viszont annyira jelentős, hogy a lengyeleknél és a németeknél több feldolgozó is fontolgatja: leállítja a vásárlásokat a Barátság-vezetéken keresztül, pedig azon át jön a legtöbb olaj. Ráadásul legalább öt tankhajó is úton van a balti-tengeri Ust Luga kikötőjéből, tartályaiban a kifogásolt kőolajjal. A vásárlók jelezték, hogy adott esetben kártérítésre tartanak igényt.

Bloomberg

A hírügynökség szerint éppen az unió által vizsgált bírói függetlenség ügyében tárt fel törésvonalat Kövér László, amikor arra biztatta a bírákat, hogy a nemzet szuverenitását erősítsék munkájuk során, és ne a saját autonómiájuk miatt aggályoskodjanak. Az Országgyűlés elnöke az igazságszolgáltatás önállóságát kimondó törvény megszületésének 150. évfordulóján beszélt, de amit mondott, az elárulja, milyen messzire jutott Orbán Viktor a demokratikus normák felszámolásában. Így kiterjesztette befolyását a független intézményekre, propaganda gépezetet épített ki és törvényekkel igyekszik elfojtani az elégedetlenséget, ideértve az egyetemeket és a civil szervezeteket. A fokozódó szembenállás jele, hogy a Néppárt jó egy hónapja felfüggesztette a Fidesz tagságát és a kormány ellen jogállami eljárás is folyik.

A legújabb fejlemény, hogy a fideszes képviselők döntése értelmében a közigazgatás felügyeletét külön bíróságok veszik át a Kúriától, ideértve olyan kényes kérdéseket, mint a választások és a korrupció. Az új testületekben javarészt az igazságügyi miniszter dönt a kinevezésekről. Ennek ellenére Darák Péter azt közölte a tegnapi eseményen, hogy semmi gond nincs a bíróságok önállósága körül.

FT

A kommentár ’Populizmus’ felcímmel arról ír, hogy itt a megválasztott despoták kora. Az emberek hinni akarják, hogy egy igazságtalan világban erős és karizmatikus vezető áll az oldalukon. Pedig az olyanok, mint Putyin, Erdogan, Maduro, Duterte, Bolsonaro, Netanjahu, Salvini és Trump a félelemre és a haragra építi politikáját – ráadásul sokszor bejáratott demokráciákban. Ám különböznek abban, hogy mennyire körmönfontak. Ezzel együtt nem véletlen, hogy valamennyien előkelő helyen szerepelnek a Freedom House idei jelentésében, amely kimondja, hogy a világban immár 13 éve hanyatlik a demokrácia. Leginkább azokban az államokban, amelyek a rendszerváltás után léptek új útra, de idetartozik az USA, a demokratikus értékeke legfontosabb védelmezője is.

Hogy milyen emberekről is van szó, azt már Plato úgy írta le, hogy ők – a csőcselékkel a hátuk mögött – nem éreznek bűntudatot az ígéreteik, illetve tetteik miatt. De mindenképpen az „igazi emberek” védelmezőként lépnek fel az idegenekkel, a kisebbségekkel és az áruló elittel szemben, ám könnyen zsarnok lesz belőlük. Politikájukra jellemző a paranoia is. Ha valami félrecsúszik, azért csakis belső vagy külső ellenség a felelős. Jan-Werner Müller populistáknak nevezi őket. Egy ír szerző szerint az ilyen vezetők narcisztikusak vagy pszichopaták. Laikus szemmel nézve őket: félresiklottak, mert különben miként állíthatná bárki is, hogy kizárólag ő mentheti meg a nemzetet?

Ha egy ilyes valaki fel akarja forgatni a demokráciát, könnyű dolga van. Meg kell kaparintania a bíróságokat, az adóhatóságot, a hírszerzést és a rendőrséget, ügyészséget. Hatástalanítania kell a politikai ellenfeleket és mindenekelőtt a sajtót. Át kell írnia a választási szabályokat. A nép bízni akar az ilyen politikusokban, ha megrendül a hit az intézményekben és a normákban. Ekkor lép színre a törzsfőnök. És a demokratikus fékrendszer önmagában nem képes kivédeni a fenyegető önkényuralmat. Olyan politika kell hozzá, amely részben a reményre épül.