2023. április 12., szerda

DIREKT36 PODCAST - MIÉRT OLYAN ERŐS MÉG MINDIG A FIDESZ?

DIREKT36 / PODCAST (TILOS RÁDIÓ)
Szerző: DIREKT36
2023.04.06.



Hiába a hatalmas infláció és az EU-s pénzek visszatartása, a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz egy mostani választáson is tarolna. 

Mindeközben az ellenzék belharcokkal van elfoglalva. 

Mi történt a 2022-es választás óta eltelt egy évben a magyar politikában, mit mutatnak az események a NER erősségéről és mit várhatunk jövő évi önkormnyzati és európai parlamenti választásokon? 

Erről beszélgetünk a Direkt36 műsorában Szabó Andreával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatójával és Tóth-Biró Mariannával, a Telex újságírójával.

"SZEGÉNY MATOLCSY NEM ÉRT A MONETÁRIS POLITIKÁHOZ." - BODNÁR ZOLTÁN VOLT MNB ALELNÖK A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.04.08.



A Klubdélelőtt 2023. április 8-i adásában Kun Zsuzsa vendége Bodnár Zoltán jogász, bankár, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke 1983-tól, amióta lediplomázott nagyon komoly pályát futott be. Tanársegédként kezdte az egyetemen, majd adjunktus lett, majd jöttek a különböző munkahelyek, számos nemzetközi szervezetek, ahol szinte mindenütt csúcsvezető tisztséget töltött be. Különös érdeklődést mutat a kortárs magyar irodalom iránt, fanatikus gyűjtője a kortárs képzőművészeti alkotásoknak.

AZ USA AZ ORBÁN-KORMÁNY BOKSZZSÁKJA, MOST SZANKCIÓKIG MÉRGESEDHET AZ AMERIKAI–MAGYAR VISZONY

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2023.04.12.


A diplomáciában szokatlannak mondható lépéssel sajtótájékoztatót hirdetett meg szerdára az Egyesült Államok tavaly szeptemberben kinevezett budapesti nagykövete. Azt egyelőre csak találgatni lehet, milyen nagy horderejű ki- vagy bejelentése lehet David Pressmannek; a 444.hu diplomáciai forrásokra hivatkozva azt sejteti, hogy a nagykövet három, kormányzati vagy a kormányhoz közel álló személy beutazási tilalmát jelentheti be. Az amerikai kormányzat előtt több jogi lehetőség is kínálkozik, amellyel szankcionálni lehet egyes személyeket, elsősorban a korrupcióra hivatkozva. 2014 őszén például egy elnöki rendelettel tiltottak ki hat, korrupcióval tanúsított magyart – azonban az ő nevüket nem hozták nyilvánosságra. A mai napig csak Vida Ildikó akkori NAV-elnököt sikerült a szankcionált személyek közül beazonosítani.

De pontosan mi is a baja az Egyesült Államoknak Magyarországgal?

Az USA a magyar kormány régi bokszzsákja

A kérdés megválaszolásához először is érdemes (rettentően lecsupaszítva) meghatározni az USA Magyarországgal kapcsolatos elvárásait, melyek igen korlátozottak és egyáltalán nem ország/kormány/rendszerspecifikusak: be kell tartani a NATO-kötelezettségeket, és nem szabad a térség stabilitását és békéjét felforgató hazárdjátékba kezdeni. A Fidesz 2010-től kezdve helyesen ismerte fel, hogy ha ezeket az alapszabályokat betartja (megfejelve némi amerikai fegyver vásárlásával), akkor úgy istenigazából nem égetheti meg magát...


KARDOS ANDRÁS A DIKTATÚRA "TÜNDÖKLÉSE" ÉS BUKÁSA – ELSŐ RÉSZ

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.04.11.


A mostani század sajátsága az, hogy Európában létrejöhetett egy a valóságot felfüggesztő diktatúra. Tudomásul kell venni, hogy a (pszeudo-) kommunikatív diktatúrában a liberális demokráciából megörökölt többpártrendszer nem működik. Sőt: egypártrendszer sincs, ugyanis a Fidesz nem párt valójában, hanem az önkényuralom transzmissziós szervezete, egyetlen dolga a párt látszatának legitimálása és az Első Ember mindenkori akaratának végrehajtása.

Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy az Orbán rendszerének megértéséből fakadó fogalmi és egzisztenciális következmények egy részét felvázoljam, és a „zsákutcás magyar történelem” (Bibó) jelen tragikusnak tetsző helyzetében legalább felvillantsam a lehetőségét annak, hogy igenis van esélyünk még kifarolni a zsákutcából.

Tudományos korrektséggel a Magyar-Madlovics szerzőpáros nyomán patronális autokráciának hívjuk Orbán rendszerét, közérthetőbben pediglen (pszeudo-) kommunikatív diktatúrának. Azért így, mert a 21. századi Nyugaton vagy annak vonzáskörében alapított diktatúrák nem lehetnek a szó hagyományos, 20. századi értelmében vett önkényuralmak. Az önkény eredeti működésmódjához ma már egy másik látszatvilág tartozik, mint a múlt századi diktatúrákhoz.

Ott is volt egy álnyelv, melyet kvázi hivatalosan használni kellett, mondjuk „elvtárs” volt a tanár is, meg a tanácselnök is, ám az intézményrendszer egyáltalán nem volt látszat: minden az államé, illetve a Párté volt, (igaz, azt is „társadalmi tulajdonnak” becézték), minden és mindenki őket szolgálta, senki nem rejtette véka alá, hogy a „szocialista demokrácia” voltaképpen diktatúra, rosszabb éveiben proletárdiktatúra. (Soha nem volt az: mindig csak a nómenklatúra diktatúrája volt, hol véresebb, hol enyhébb.)

A rendszerváltás utáni, 21. századi autokráciák azonban kétfenekű látszatrealitásba kénytelenek csomagolni a diktatúrát. Egyfelől a nyelv orwelliánus használata szükségeltetik, másfelől az intézményrendszer látszatdemokratikus átbábozása. Vagyis: formálisan, látszat szerint, nem tudják megszűntetni a demokratikus intézményrendszert (választás, többpárti parlament, Számvevőszék, Alkotmánybíróság, Független Ügyészség stb.), ezért egyfelől kiüresítik őket, valójában az önkényúr szolgálatába állítják, és a klientúra érdekkörének védelmére használják...

ITT OLVASHATÓ 

ÚJABB TANÁRSZTRÁJK KÉSZÜLŐDIK, MA EGYEZTET A KORMÁNY A PEDAGÓGUSOK KÉPVISELŐIVEL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.04.12.


Munkabeszüntetéssel indulhat április utolsó hete az iskolákban.


Április 24-ére ismét egységes sztrájknapot hirdetett a köznevelési és szakképzési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezzel együtt az érdekképviselet hálózatépítésbe is kezdett – nyilatkozta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Céljuk, hogy minél több tankerületben jöjjenek létre olyan csoportok, amelyek nemcsak a sztrájk szervezésében aktívak, hanem a tájékoztatást, információáramlást is elősegítik például az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban, Nagy Erzsébet szerint ugyanis

sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, mi vár rájuk, ha a kormány idén nyártól megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát...

HOGYAN TANÍTOTTAK ENGEM? HOGYAN TANÍTOK ÉN?

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.04.11.


Talán hihetetlen, de a tanárok is voltak gyerekek, és ők is jártak iskolába. Cikksorozatunk első részében nyelvtanárok mesélnek arról, mi változott az alatt az idő alatt, amíg eljutottak az iskolapadból a katedrára.

„Amikor egy vegyészmérnök apával és egy olyan anyával, aki bár tanár szeretett volna lenni, az 50-es években ez nem jött össze neki, kiderült, hogy tanárnak készülök, közölték velem viccesen, hogy én vagyok a család szégyene, de igazi probléma azért nem lett belőle” – mondja tanárrá válásának kezdeteiről a most 64 éves Szombatiné Fülöp Ildikó, aki a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán diplomázott 1981-ben.

Hogy miért éppen az orosz? „Akkor nem igazán volt másra lehetőség, az angol, német vagy más nyelvszakokra kellett valami háttér, pártfunkci család vagy Mercedes-kulcs, de oda nagyon kevés embert vettek fel”.

Amikor elvégezte a főiskolát, visszatért Győrbe (egyébként ott is érettségizett a Révai Miklós Gimnáziumban), és 12 évig egy általános iskolában tanított magyart és oroszt, de volt könyvtáros és osztályfőnök is. Csakhogy a rendszerváltás után a legtöbb orosztanár feleslegessé vált, így 1991-ben a Veszprémi Egyetemen (ma Pannon Egyetem) lediplomázott németből. A győri Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikumban 28 évet tanított, majd a 2020-ban Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnáziummá alakult iskolából 2021-ben ment nyugdíjba. Kezdetben magyart és németet, az utolsó 10 évben pedig már csak németet tanított a szakiskolai, a szakközepes, a gimis és a két tannyelvű szakközép osztályaiban. „Más módszerek kellettek a különböző iskolatípusokhoz, de a szakmunkás gyerekek voltak a leghálásabbak mind közül. Én nem vártam hálát tőlük, de tüneményesek a mai napig – mondja Szombatiné, aki végül 40 év tanítás után ment nyugdíjba. – 40 év ebben a szakmában szerintem untig elég”...

VÉDJEN MEG ORBÁN VIKTOR? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.04.12.


A budapesti kormány azt hirdeti, hogy meg kívánja védeni a kárpátaljai magyarokat, de vajon ők akarják-e ezt? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A nemzetközi hírmédia nagy terjedelemben foglalkozik a Szijjártó Péter által Moszkvában megkötött energetikai megállapodásokkal – a további gázszállítások biztosításával, illetve Paks II. megépítésének megújított finanszírozási terveivel. A Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség szerint ezek az ügyletek újra megerősítik, hogy Budapest és az Európai Unió többi része között szakadás következett be az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy növelje országa függését az orosz energiaellátástól, miközben más EU-tagok szabadulni igyekeznek – írja a Bloomberg.

A Paks-II-ről szóló megállapodások módosítása jöhet, ha az EB elfogadja

Reuters ismertetése kitér arra, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélése után bejelentette: a Mol a Barátság vezetéken továbbított orosz kőolaj tranzitdíját közvetlenül a csővezeték ukrajnai szakaszát fenntartó Ukrtransznafta vállalatnak fogja fizetni. Az ukrán cég a Reuters múlt hónapban szerzett értesülése szerint arról tájékoztatta a Transznyefty orosz vezetéküzemeltetőt, hogy a maga részéről a tranzitdíj emelését tervezi. Ami a Paks-II-ről szóló megállapodások módosítását illeti, azt Szijjártó közlése szerint az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia.

Mély a repedés Washington és Budapest közt

Szintén Magyarország és a Nyugat közötti szakadás témakörébe tartozik, hogy a Wall Street Journalnek, az amerikai üzleti körök vezető lapjának a cikke szerint a kiszivárgott amerikai titkosszolgálati anyagok egyike, egy CIA-helyzetértékelés kitér arra: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Államokat a Fidesz három fő ellenfelének egyikeként említette. Ez – írja a a Wall Street lapja – aláhúzza, mennyire mély az a régi keletű repedés, amely elválasztja Washingtont a NATO-tag, de orosz és kínai kapcsolatait egyre inkább védelmező Magyarországtól.

Bizalom helyett kontroll

Az, hogy Ausztria időben újra meghosszabbítja az ellenőrzést magyar és szlovén határszakaszán, ellentmond a közösségi szellemnek, ezért az osztrák kormánynak kreatívabb megoldást kellene találnia – írja kommentárjában Thomas Mayer, a bécsi Der Standard munkatársa. A szerző szerint az európai politikának aligha van vitatottabb és tökéletlenebb területe, mint az úgynevezett közös migrációs politika, amelybe beleértendő a belső határok nyitottsága és a külső határok ellenőrzése. Csaknem az összes tagállamnak problémái vannak ezzel, és ritkán értenek egyet az uniós intézményekkel. A közösség 24 évvel azután, hogy megteremtette úgymond a szabadság, biztonság és jog térségét, ma is távol van a kitűzött céltól, nevezetesen attól, hogy értelmesen szétválasszák egymástól a szabályozott bevándorlást, a menekülteknek nyújtott menedéket és az illegális migráció, illetve a csempészmaffia elleni küzdelmet – állapítja meg a kommentátor.

Emlékeztet arra, hogy ennek következményeként a 2015-ös migrációs hullám óta egyes tagállamok ellenőrzést vezettek be bizonyos határszakaszaikon. Ezt Németország kezdte, Ausztriában pedig az egymást követő, különböző politikai színezetű kormányok folytatták a gyakorlatot. Most ismeretessé vált, hogy májusban Gerhard Karner belügyminiszter x-edszer is indítványozni fogja a határellenőrzés további folytatását a magyar és a szlovén határon. Ehhez az Európai Bizottságnak hozzá kell járulnia. A brüsszeli testület tavaly decemberi értékelése szerint Ausztriát különösen súlyosan érinti az irreguláris migráció. Az alapvető problémán azonban ez nem változtat – írja a Der Standard szerzője –, hiszen a bizalmat kontrollal helyettesítik, márpedig ez nem a nyitott társadalom megalkotóinak a szellemisége.

A kárpátaljai magyarok akarják-e, hogy orbán védje őket?

Végül röviden arról, hogy Niklas Zimmermann, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője Kárpátalján – Beregszászon, Ungváron, Munkácson – járt, és onnan keltezett írásában kiemeli: Orbán Viktor ugyan a támadó Oroszország és a védekező Ukrajna harcát két szláv ország háborújaként jellemzi, amely úgymond nem a mi háborúnk, a valóság azonban mást mutat, így például kárpátaljai magyarokból verbuválódott saját zászlóalj is harcol Ukrajnáért. A budapesti kormány azt hirdeti, hogy meg kívánja védeni a kárpátaljai magyarokat, de vajon ők akarják-e ezt? – teszi fel a kérdést a német lap helyszíni tudósítója.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KIMONDTA A KÚRIA, AZ ÁLLAM MÉGSEM KÖTELES TÁMOGATOTT LAKHATÁST BIZTOSÍTANI BUDAPESTEN A HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKNEK

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2023.04.12.


Hiába született tavaly ezzel ellentétes jogerős ítélet, a Belügyminisztérium a Kúriához fordult. A családok jogi tanácsra a korábban – családonként – megítélt tízmillió forintos sérelemdíjat sem vették fel, mint sajnos kiderült, helyesen, ugyanis a mostani ítélet következtében vissza kellene fizetniük.

Mégsem köteles az állam támogatott lakhatást biztosítani Budapesten azoknak a halmozott fogyatékossággal élő embereknek, akikről jelenleg idősödő szüleik gondoskodnak – ekképp döntött a Kúria az rtl.hu beszámolója szerint.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be tavaly augusztusban a Kúriához, miután a hat, halmozottan fogyatékos gyereküket otthon ápoló család áprilisban másodfokon is nyert az állam ellen egy 2017-ben indított eljárás keretében.

A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indította az édesanyák és már felnőttkorú, 30-50 éves gyermekeik képviseletében. Boros Ilona, a civil szervezet jogásza korábban elmondta, a szülők szerették volna, hogy az évtizedek óta tartó otthonápolás után segítséget kapjanak, és az éjjel-nappal gondozást, ápolást igénylő, súlyosan és halmozottan fogyatékos felnőtt gyerekeik beköltözhessenek egy kis létszámú, úgynevezett támogatott otthonba. Az állam felajánlott ugyan elhelyezést, de csak a határ menti, fővárostól 200-300 kilométerre lévő, régi kastélyokból átalakított, több száz fős tömegintézetek egyikében. Ezeket meg is nézték a szülők, de amit ott tapasztaltak, az traumatizálta őket – fogalmazott Boros hozzátéve: „Szedált emberek vegetáltak a nagyipari léptékű intézményi keretek között. A szülők kijelentették, amíg ők élnek, a gyerekük biztosan nem kerül ilyen helyre”...

MÉG AZ EDDIGINÉL IS RIASZTÓBB ADAT ÉRKEZETT: BELEROKKAN MAGYARORSZÁG AZ EXTRÉM MAGAS KAMATBA?

PORTFOLIO
Szerzők: BEKE KÁROLY, CSÍKI GERGELY
2023.04.12.


Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából...

ПИТЕР СИЙЯРТО MOSZKVAI ÚTJA MEGSÉRTI AZ EU ÉS A NATO EGYSÉGÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.12.


Magyarország nem veszi tudomásul, hogy az Európai Unió és a NATO tagja, a tagsággal pedig kötelezettségek járnak. Az EU és a NATO egysége megköveteli az egységes fellépést Oroszországgal szemben, amely megtámadta a szomszédos országot, nem ismeri el az európai határokat, háborús bűnöket és tömeggyilkosságokat követ el, népirtást folytat. Az Európai Unió szankciókkal sújtotta ezért Oroszországot, s e szankcióknak nyilvánvaló része a gazdasági kapcsolatok megszüntetése és az orosz terrorállam politikai elszigetelése.

Ennek megfelelően európai politikusok nem utaznak Oroszországba és nem fogadnak orosz politikusokat. Még az orosz labdarúgó válogatottat is kirekesztették az európai tornákról, az orosz sportolókat is eltiltották a nagy sportrendezvényektől. Az fel sem merül, hogy egy európai politikus találkozzon vagy kezet fogjon a háborús bűnös Oroszország képviselőivel, politikusaival és vezetőivel. Питер Сийярто magyar külügyminiszter moszkvai útja (az atombombával fenyegető oroszokkal való nukleáris egyezmény aláírása) súlyosan sérti az EU és a NATO egységét és érdekeit...

ELROHADTAK TYUKOD ELHÍRESÜLT KILÁTÓI – UTÁNAMENTÜNK, MI MARADT AZ ELMÚLT ÉVEK LEGHÍRHEDTEBB UNIÓS PÉNZKÖLTÉSEIBŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.04.11.


Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Nos, több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtuk. Az egykori botrányok helyszínei közül az akkoriban kerékpáros kalandparkot építő Hatvant és az élményparkos Sárazsadányt is felkerestük. A látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.


Ennek a cikknek a nyitóképét nem volt könnyű elkészíteni. Tyukod nincs közel: a falu Fehérgyarmattól még negyed óra autóval, a román határ közelében. A Google térképén Diana-kilátóként jelölt pont eléréséhez a kocsit le kellett rakni a község szélén, ahol egy betonhíd vezet át a Keleti-övcsatornán, mert a tavaszi esőktől sártengerré változott úton legfeljebb egy terepjáró vagy buhánka tudna végigmenni. A nehéz, sűrű sár a gyalogosnak is vendégmarasztaló: néhány perc alatt vastag vekniket alkot a cipő körül. Körülbelül egyórányi vánszorgás következik a Lápi-mellékcsatornának nevezett árok mentén futó földúton. Kihalt, teljesen néptelen vidéken át. Végül csak odaérünk a térképen jelölt ponthoz, ahol… Ahol nincs semmi.

Pedig itt kilátónak kellene lennie, vagy legalább a hűlt helyének. A Google azt mondja, hogy a torony nem pont az út mellett állt, hanem attól kissé balra, ezért lemászunk az előbb derékig, majd nyakig érő bozótba. A mélyebb, vizes részen nád nő, a szárazabb területeken bokrok és gyomfák. Öt kullancsot viszünk majd innen haza a nadrágszáron. Végre megpillantjuk a betonozott placcot, rajta négy Adria-kővel burkolt toronyláb csonkja és egy semmibe vezető betonlépcső. Tényleg itt volt! A nádban félbetört műanyag tábla hever, a fotó kedvéért odaállítjuk a lépcsőhöz. Még kibetűzhető a felirat: „Építtető: Szabóné Parragh […] Kivitelező: Parker Bau […] Kilátó padlószint: 11,5 m, Max. terhelhetőség: 8 fő, Az építmény csak saját felelős[…] használható.” Körülöttünk néma csend, végtelen elhagyatottság, csak az elszáradt, tavalyi nád zizeg. Mintha évek óta nem járt volna ezen a helyen ember, pedig valakik biztosan megfordultak errefelé:

azok a munkások, akik lebontották a 2015-ben uniós pénzből emelt kilátótornyot.

Azért jöttünk ide, hogy megnézzük, mi lett az elmúlt évek legértelmetlenebb uniós pénzköltésének helyszínével. 2017 augusztusában jártunk itt legutóbb, amikor Tyukod nevétől volt hangos a magyar sajtó, hiszen ki ne akart volna utánajárni annak a bizarr történetnek, hogyan épített tizenegy darab kilátótornyot egy alföldi falu. Cikkek sora született, Tyukod nevezetessé vált, aztán gyorsan el is felejtette mindenki a sztorit. Jöttek új ügyek, új felháborodások. 2023 Tyukodja Nyírmártonfalva, az erdő nélküli lombkorona-tanösvény faluja; nincs is egyébként messze innen...

VAN MÉG 33 911 EMBER, AKINEK FONTOS A VÉLEMÉNYSZABADSÁG ÉS A SZAKMAI ÖSSZETARTOZÁS

G7.HU
Szerző: Dr. RÉKASSY BALÁZS
2023.04.11.


(A szerző orvos, egészségügyi szakmenedzser, egészségpolitikai szakértő, „egy a 33 911 közül”. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az elmúlt hetekben a politika új ellenséget talált a Magyar Orvosi Kamarában, és egy hétvége alatt megszületett egy koncepciós eljárás, annak érdekében, hogy ellehetetlenítse egy potenciális véleményalkotó csoport működését. Az ügy azért érdemel nagyobb odafigyelést, mert messze túlmutat egy szakmai szervezet és a kormány viszonyán, itt a szakmai összetartozás, bajtársiasság, illetve a politikai döntéshozatal általános kérdései lettek letesztelve az elmúlt napokban.

Sajnos mára itthon a politikai vezetés megszokta, hogy egyedül, ellenvélemény nélkül vagy szakmai szempontok megkerülésével hozhat változtatásokat, saját kénye-kedvére. Itt a kezdetekben volt egy látszólagos szakmai együttműködés – az államtitkár elment az orvosi kamarába nyilvános egészségpolitikai egyeztetésre. A közös gondolkozás ott kapta az első lényeges pofont, amikor a kamara vezetősége és több tag is erőt és energiát nem kímélve a karácsony előtti napokban komolyan vette a minisztérium felhívását, és valóban véleményezni kezdte az egészségügyi államtitkárság reformelképzeléseit. Ebből az államtitkárság sajnos semmi lényegeset nem fogadott el, hiszen a véleményezési határidőre, illetve a nyilvános egyeztetésre a minisztériumi reformelképzelések már jogszabályi formában a közlönyt megjelenítő nyomdában voltak.

Az ügy jelentősége nem egy szimpla udvariassági gesztus be nem tartása, hanem egy szakma bevonása a róla szóló döntéshozatalba. Kicsit olyan ez, mint amikor egy autoriter apuka úgy hoz döntést a családi programról, hogy elfelejti megkérdezni a család többi tagját. Majd az általa szervezett családi program alatt csodálkozik, hogy nem minden családtag lelkes és együttműködő.

Ne feledjük, semelyik háziorvos se mondta, hogy nem vállal ügyeletet. Az új ügyeleti rendszerben való részvétel vagy nem részvétel egy a véleménynyilvánítás szabadságára és szakmai szempontok figyelembevételének fontosságára felhívó fontos eszköz. Egy tiltakozást megmutató forma, olyan, mint egy ellenzéki politikus számára a kordonbontás vagy a parlamentben egy figyelemfelhívó felszólalás. Akkor és ott az orvostársadalom közösen ezt tudta megszavazni saját közgyűlésén, hogy így tudja felhívni a politika és a társadalom figyelmét arra, hogy ne döntsenek a feje felett, a szakma megkérdezése nélkül.

A kormány megijedt, vagy inkább a kormányzati döntéshozók közül valaki dühös lett – nehogy már az orvosi kamara meg tudjon akadályozni bármilyen politikai döntést. Olyan ez, mint amikor egy cég élén valaki sokáig van vezető pozícióban, megszokta, hogy a saját kénye-kedve szerint történnek a dolgok, olajozottan működik a lenti gépezet, de jön egy új ügyfél, új munkatárs, aki valamit másképp akar, másképpen kommunikál. Nem bírja elviselni a vezető, hogy bármi, bárki megingassa a hatalmát, ezért inkább gyorsan kirúgja.

Itt is ez történt, egy látszólagos porszem fennakadást okozott a gépezetben. Nem volt más választás, mint a porszemet eltávolítani, kifújni a fogaskereket közül.

Igen ám, csak ebben az esetben a porszemnek, azaz az orvosoknak van egy a politika számára is fontos melléktulajdonsága: óriási társadalmi véleményformáló ereje van ennek az alapvetően konzervatív, a legtöbb esetben nemzeti gondolkodású, sőt az átlagosnál nagyobb arányban vallásos, keresztény értelmiségi rétegnek. Képzeljük csak el, hogy ez a kormánnyal szemben döntően lojális társadalmi réteg, ez a körülbelül 30-35 ezer praktizáló orvos – vagy csak egy háziorvos – a saját közösségének tagjai körében elkezd politizálni, beszélget a betegeivel, és ne adj Isten megmondja, hogy kire érdemes és kire nem érdemes szavazni. Gondoljunk bele, ennek milyen jelentősége van országos vagy helyi szinten, hiszen a kutatások szerint az emberek leginkább az orvosuknak hisznek, legkevésbé pedig az autókereskedőknek és a politikusoknak.

Tehát az orvostársadalom megnyerése fontos, de legalább ilyen fontos, hogy nehogy csorba essen a tökéletesre kiépített államapparátusi gépezeten és annak kommunikációs ágain, és ne fordulhasson elő, hogy egy Dávid méretű, jelentéktelen civil szervezet megakadályozza Góliát terveit és működését.

Itt mégis majdnem ez történt, az állam döntött, hogy átalakítja a háziorvosi ügyeleteket. Mellesleg ez a döntés helyes volt, és sokan úgy gondoljuk szakemberek, hogy jó az irány, bizonyos szolgáltatásokat össze kell vonni, koncentrálni kell, hiszen csak úgy tartható fent megfelelő minőség, garantálható egységesebb ellátás. Ennek a változásnak az ütemtervébe szólt bele most az orvosi kamara. Ezt nem tudta elviselni a kormányzat, hiszen ha bebizonyosodik, hogy egy pici szervezet meg tudja akadályozni az ő működését, akkor talán más civil szervezetek is vérszemet kapnak, és követik a példát...

ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGBÓL VISSZA A TANÁCSRENDSZERBE: ÖNKORMÁNYZATISÁG ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKA II.

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.04.12.


Az első része itt olvasható

Hogyan üresítette ki a kétharmad az egykor kormányzati ellensúlynak számító önkormányzatokat? Hogyan lettünk Európa egyik legközpontosítottabb országa? Hogyan hat ez a demokráciára, és miért tudott az önkormányzatiság társadalmi tiltakozás nélkül elfogyni? Cikksorozatunk második része.

A helyi önkormányzatok feladata a közszolgáltatások szervezése és közhatalmi (szabályozási, hatósági) jogosítványok gyakorlása. 1995-től a települési és megyei önkormányzatok kiadásai a magyar GDP közel 13 százalékát tették ki. 2011 után ez a felére, hat százalékra esett vissza. Ezzel 2016-ra az önkormányzatok az államháztartás mindössze 13 százalékát tették ki. Az Európai Unión belül a leginkább központosított országok közé kerültünk.

A közigazgatás és a régiós felzárkóztatás (cikksorozatunk erről szóló első része itt olvasható) összefügg: a partnerség, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvei mindkettőben fontosak.

Természetesen politikai szempontok is befolyásolták az önkormányzatok szabályozását. Az 1994-ben hatalomra került MSZP, amelynek tagjai között akkor még sok régi megyei tanácselnök volt, a megyét szerette volna visszaerősíteni, de ebben szembekerült koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel is. Így az első, 1996-os területfejlesztési törvény egy új területi szintű intézményrendszert, a Területfejlesztési Tanácsokat hozta létre a megyék mellett/helyett...

KIOKTATÓ ÁLLAMTITKÁRI MAGYARÁZAT A KASTÉLYOSZTOGATÁSRA - CSEPREGHY NÁNDOR ÁLSÁGOSNAK NEVEZTE A SZOCIALISTA KÉPVISELŐK AGGODALMÁT

24.HU
Szerző: FEKETE GYÖRGY
2023.04.12.


Tóth Bertalan
és Gurmai Zita az építési és közlekedési minisztert kérdezte arról, miért akar tizenkét közpénzből felújított állami kastélyt magánkézbe adni, ingyen. A szocialista képviselők ezt furcsállották, hiszen ezek a nemzeti örökség védelmén túl immár bevételt termelhetnének az államnak, amelynél viszont éppen az elhanyagolt állapotban lévő ingatlanok maradnának. A Válasz Online cikke alapján Lázár Jánostól arra is választ vártak,

- miért gondolja, hogy egy magánpiaci szereplő jobb gazdája lesz az állami tulajdonban lévő kastélyoknak,

- mennyi pénzt költöttek a kastélyok felújítására, milyen értéken tartják azokat nyilván,

- helyénvaló-e, hogy éppen a nagy értékű ingatlanokat ajándékozzák el,

- miért nem a felújítás előtt álló kastélyokat szervezik ki vagyonkezelő alapítványokba, ha azokat jobb gazdának tartják, mint a magyar államot,

- a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében maradó ingatlanokat is elajándékozzák, vagyonkezelésbe adják a felújítás után?

Lázár János megbízásából helyettese, Csepreghy Nándor múltidéző, kioktató választ adott. A pontos pénzügyeket teljesen mellőzte, de leírta, álságosnak tartja, hogy

"az MSZMP jogutódjának képviselőiként fejezik ki aggodalmukat, annak tudatában, hogy a kérdésükben érintett kastélyokat a kommunista párt és annak helyi és országos vezetői lopták el eredeti tulajdonosaiktól. Ha ez nem lenne elegendő, a rendszerváltást követően az MSZP vezette kormányzatok talán lelkiismereti okokból, talán csak nemtörődömségből fikarcnyi figyelmet sem fordítottak az épített örökség gondozására. Tehát ezen kastélyok méltatlan helyzete többszörösen is felróható Önöknek".

Szerinte az épített örökség megújítása és annak méltóképpen történő bemutatása csak azért
képezheti ma vita tárgyát, mert Orbán Viktor kormányai 2010 óta jelentős forrásokat fordítottak ezen épületek felújítására...


MÉG RÉSZLETESEBB ADATOKAT GYŰJTHETNEK AZ ORVOSOKRÓL, ÚJABB ÁLLAMI VAGYONT KAPNAK A MAGÁNALAPÍTVÁNYOKBA SZERVEZETT EGYETEMEK

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.04.12.


Egyebek mellett ezt is tartalmazza az a 46 oldalas újabb egészségügyi salátatörvény-javaslat, amely tárgyalását ma kezdi meg az Országgyűlés.


Nyártól az állami kórházak vezetői is ellenőrizhetik, hogy orvosaik kezelték-e a közelmúltban a magánszférában pácienseiket a közszolgáltatásban ellátandó betegségekkel. Egyebek mellett ezt is tartalmazza az a 46 oldalas újabb egészségügyi salátatörvény-javaslat, amely tárgyalását ma kezdi meg az Országgyűlés. E törvénytervezet szerint kapnak újabb állami vagyont (hat kórházat és 25, hozzájuk tartozó ingatlant) a magánalapítványokba szervezett egyetemek.

Még részletesebb és pontosabb adatokat gyűjthetnek – a javaslat elfogadása esetén – az egészségügyi hatóságok az orvosokról. Így például arról, hogy a praxisjoggal rendelkezők részt vesznek-e az új ügyeleti rendszerben, valamint az általuk a gyógyításhoz használt gépek milyen korúak, minőségűek, alkalmasak-e a biztonságos használatra.

Módosítják az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályait. Eszerint “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet egyéni vállalkozóként nem folytathat” egyes terapeuta szakmák mellett a mentőápoló, a betegszállító és orvosi ügyeleti autó sofőrje, valamint a járványügyi ellenőr. A fogorvosi alapellátást ez a szűkítő intézkedés nem érinti, ez a személyes közreműködői tevékenység megmaradhat egyéni vállalkozói formában is.

Ha a döntéshozók jóváhagyják a javaslatot, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetője ellenőrizheti, hogy a magánszolgáltatók eleget tesznek-e az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Így például vizsgálhatják, hogy a magánellátásban kezelte-e már az állami rendszerben jelentkező beteget egy évnél nem régebben ugyanaz az orvos...

25,2 SZÁZALÉK VOLT AZ INFLÁCIÓ MÁRCIUSBAN

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.04.12.


Továbbra is 25 százalék felett az infláció Magyarországon, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a KSH szerdán közzétett adataiból. Orbán Viktor többször is azt ígérte, hogy az év végére egy számjegyűre faragják le az inflációt, de mint látható, igen lassan csökken a drágulás mértéke. Januárban 25,7, februárban 25,4 százalék volt az infláció.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva, míg a háztartási energia 43,1 százalékkal drágult.

Az élelmiszereken belül a tojás ára (74 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben egy év alatt, de a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68 százalék), valamint a kenyéré (67 százalék) is jócskán emelkedett.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia ára 27,6 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, a szeszes italokért és dohányárukért átlagosan 19,7, míg a szolgáltatásokért 13 százalékkal kellett többet fizetni márciusban, mint tavaly ugyanekkor.

A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek az elmúlt egy hónapban. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak februárhoz képest, míg a háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött...

Van, aki jól keres rajta, mégis leküzdené...


ITT EGY NOVÁK KATALINNAL KÉSZÜLT ÁLLAMFŐI INTERJÚT KELLENE OLVASNIA. CSAKHOGY…

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2023.04.12.


Bő három hete telefonhívást kaptunk a Sándor-palotából: készítenénk-e interjút a köztársasági elnökkel? Ez az a kérdés, amelyre újság nem mond nemet. Elindult a beszélgetés szervezése, ment minden, mint a karikacsapás: jeleztük a készítő újságírók nevét, összeállítottuk a tematikát, a hivatallal közösen egyeztettük az interjú időpontját, körülményeit. Aztán a célegyenesben a kezdeményező fél a Válasz Online számára elfogadhatatlan feltételt támasztott. Tanulságos történet következik sajtóról, befolyásolásról és határokról...

AZ ÉSZT PÉLDA HELYETT A KORMÁNY MÉG MÉLYEBBRE TASZÍTJA A MAGYAR OKTATÁST

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.12.


Az oktatáshoz tudományos szempontból közelítő magyar oktatáskutatók 99 százaléka egyetért abban, hogy a magyar oktatást Európában mára nem csak a finn, hanem a portugál, az észt, sőt, már a lengyel oktatás is jócskán lekörözte. Az ő titkuk – ha van egyáltalán – egyszerű: az eredményes oktatáshoz nagy szabadság és kis terhelés kell. Ha összehasonlítjuk a most bevezetésre szánt státusztörvény követelményeivel, jól látható, Magyarország pont az ellenkező irányba, és nagyon rossz úton halad.



Az észtek oktatási módszerét Juhász Ágnes, képzési információs szakértő, a Civil Közoktatási Platform (CKP) munkacsoport-vezetője gyűjtötte csokorba. Azt írja, van egy ország, amelyik a PISA mérés szerint Európában első a természettudományban, második a matematikában, harmadik a szövegértésben, az elsők között van az angoltudásban, és kiugróan kevéssé függenek az eredményei a családi háttértől. Ugyanakkor a legkisebb az éves óraszám és az egyik legrövidebb az iskolaév. A gyerekek csak hét éves kortól járnak iskolába. Nincs tanfelügyelet és minősítés, nincs kötelező tanterv, a tanárok teljes szakmai szabadságot kapnak: Sőt, tankönyv sincs, az iskolatáska pedig legfeljebb 1,5 kilót nyomhat. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, működésükbe és az igazgatók kinevezésébe senki sem szól bele.

Pedig Észtországban sem voltak jobbak a feltételek az oktatás átalakításához, mint nálunk. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyjából annyi, mint Magyarországon, nyelvük ugyanúgy finnugor és mások által nem értett, mint a mienk. Az ország múltja ugyanúgy szocialista, mint a magyaroké, sőt, a történelme ugyanolyan zivataros, és náluk nincs komoly polgári demokratikus hagyomány...

PACAL, LABDA, VERS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.12.


Pár évvel ezelőtt, amikor a San Francisco-i kosárlabda csapat, a Golden State Warriors megnyerte az NBA-t, ami ennek a sportágnak a csúcsa és a krémje, az akkor hatalma ormain élvezkedő Trump meghívta őket a Fehér Házba, hogy az ő dicsőségükben fürödhessen. A harcosok ekkor nemes egyszerűséggel azt mondták Trumpnak, fuck, és otthon maradtak, míg azonban tavaly ugyanez okból keletkezett Biden meghívásnak meg eleget tettek. Más kérdés, hogy rossz nyelvek szerint a korosodó és minden jel szerint a szenilitás felé haladó elnök azt sem tudta, kik vendégeskednek nála, ami azt mutatja nekünk a sors kezével, nem komilfó mások sikerét a magunkénak tudni be, és szavazatokat remélni tőle.

Húsvét vasárnapján fatornyosom kosárlabda csapata, a Falco KC megnyerte a magyar kupát, ami nem NBA, mert kicsi is, savanyú is, de a miénk, viszont ők nem tudták azt mondani a hatalomnak, hogy bassza meg, mert Hende Csaba képében odaette a rosseb a NER-t a pálya szélire, és senki nem tudja, hogyan. Hogy miért, az a fentiekből sejthető. A gukkeros ember adta át a döntő legértékesebb játékosának (magyarul MVP) járó különdíjat. Hende nyakában fordítva viselt Falco sállal fotózkodott a díjátadó közben, de annyi nem volt benne, hogy a díjazott (Matthew Tiby) szemébe nézzen, s nem azért, mert a melléig ért, és a szeméig gukkert kellett volna használnia, hanem, mert eszében sem volt arra tekinteni.

Bámult bele oldalvást a fényképezőgép kamerájába, míg Tiby nyájasan mosolygott rá, de, hogy a fejében járt-e az: fuck Hende, nem tudható. Valószínűleg nem, mert azt sem tudta, ki lehet ez a bohóc, miért került oda, és egyáltalán. Hende egyébként a lehető legarcátlanabb módon igyekszik a sport által népszerűséget kapargatni magának, olykor Haladás (fatornyosom futball csapata), máskor SZKKA (szintén helyi illetőségű kézilabda csapat) sáljában vagy mezében fényképezteti magát, és senki nem küldi el melegebb éghajlatra, csak a szurkolók, mert ők nem függnek anyagilag tőle és a NER-től. A csapatok igen, ezért nem mondják kollektíven neki, amit az amerikai harcosok Trumpnak megtehettek.

Hogy kapja be. Függetlennek lenni úgy is lehet, mint a Golden State, ami franchise dollármilliárdokat ér, játékosai milliókat keresnek szintén zöldhasúban, de nem az állam pénzéből. A szabadság másik foka, amikor semmije sincs az embernek, veszítenie sem nagyon van mit, ilyenkor is kiállhat, és a hatalom képbe vághatja, hogy fuck, mint ahogyan Erdős Virág tette szó szerint Novák Katalinnal, aki az ő versével akart népszerűséget hajhászni a költészet napján, de nem kérdezte meg a költőtől, szabad-e. Nem kapott engedélyt, ezért a költőnő odaírta a nevével kurválkodó Novák Facebook-oldalára, hogy fuck NER, és csak remélni tudjuk, hogy a kijelölt elnök ettől erősen hápogott. Vannak viszont védtelen emberek...

MÉG NEM LÁTOTT OLYAT A VILÁG, AHOGY A MAGYAR KORMÁNY PRÓBÁLJA MEGZSAROLNI SVÉDORSZÁGOT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.12.


A legfurcsább az egészben az, hogy még most sem tudni, mi is ezzel a célunk. Céljuk…

A mondás az, hogy a magyar kormány az uniós pénzek kifizetésének felgyorsítását szeretné ezzel a cigánykodással valamilyen módon elérni.

A Fidesz-tábort erősítheti, az országot elszigetelheti az, ha Washington odacsap Orbánéknak

Magyarország mindenképpen rosszul jár, akkor is, ha a Fidesz táborát egy ellenséges lépés csak még inkább összezárja.

Jeszenszky Géza: Orbánék Amerika-ellenessége öngyilkos politika

A volt külügyminiszter szerint semmiféle racionális magyarázat nincs arra, hogy a magyar diplomácia jó ideje sértő hangnemben üzenget az amerikai kormányzatnak.

Módosították Paks II. szerződéseit

Szijjártó reményei szerint Brüsszelben gyorsan jóvá fogják hagyni, és haladhat tovább a beruházás.

Újabb, Magyarországon is bevetett izraeli kémszoftvert fedeztek fel

A célszemélyeket egyelőre nem nevezték meg.

Rogán Antal: Nem ismertem Schadl Györgyöt

„Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania” (RA). Rogán több mint öt év után megszólalt a parlamentben.

Kiemelt rendezvényre adnak családpolitikára szánt milliárdokat

A Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó gyermek, ifjúsági és családpolitikai programok keretéből 5,1 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány. A nyertes a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely „kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására” használhatja a pénzt.

Az Európai Bizottság vizsgálódik a magyar sztrádakoncesszió miatt

Majdnem egy éve hirdette ki Rogán Antal kabinetminiszter, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A bejelentéskor a tárcavezetőt elmondta, hogy nem tart a kormány EU-s vizsgálattól az ügyben, mivel uniós források nem érintettek az új, szerződéses rendszerben.

Hatalmas pofont kaptak a Kúriától a halmozott fogyatékossággal élő felnőtt gyermekeiket ápoló anyák

Az államtól nem lehet kikényszeríteni a segítséget, még akkor sem, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el… (ETAJKA!)

Titokban, értelmezhetetlen feladatokkal zajlik a tanárok teljesítményértékelése

Nevük elhallgatását kérő, tesztelésre kötelezett pedagógusok számoltak be Pintérék furcsa pontozási módszereiről.

A Normafán is lombkoronasétány épül

A beruházás elakadt, a betonépítményre viszont költenek: téliesítették és közpénzért őriztetik.

Büfék lettek a vécének szánt vizesblokkokból a siófoki nagystrandon

A vécéből büfé funkcióváltáshoz testületi hozzájárulás kellett volna, de annak nyomát nem találták sehol

BARÁTOK ÉS ELLENSÉGEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.04.12.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb cikkeivel.