2018. december 1., szombat

JANISCH ATTILA: NE LEGYENEK KÉTSÉGEINK, HAMAROSAN TETTEK KÖVETKEZNEK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: JANISCH ATTILA
2018.12.01.



A tehetségtelenek, az ámokfutók, a kisebbrendűségi komplexusokban vergődők szabad világa ez.

Ha lenne még, aki azt hinné, hogy nem nagy a baj, akkor neki csak annyit, hogy mindössze hét hónap telt el a választások óta, amikor Orbán kihirdette az elkövetkező négy év programját: a teljes letámadást, az ellenzék és a kollaboráns hívek teljes megsemmisítését. És a folyamat beindult.

Egyelőre még csak szavakban teljesítenek a mindig készséggel és gerinc nélkül teljesítők. De a tendenciákat figyelve nem sok kétségünk lehet: hamarosan a tettek következnek. Talán már nincs messze az ellenségnek kikiáltott, napi rutinnal nyilvánosan megvádolt emberek bebörtönzése, olyanoké, akiknek semmi más vétkük nincs, csupán annyi, hogy nem fogadják el Orbán egyeduralmát.

“Úgy benne vagyok a vérben, olyan messze, hogy átgázolni és visszafordulni egyformán nehéz" – mondja Macbeth, és persze a továbbhaladást választja. Magyarországon a vér még csak képletesen értendő. Még.

Még vissza lehetne fordulni, még be lehetne húzni a fékeket.

Még elejét lehetne venni a teljes őrületnek, ami pedig percről percre közeledik. Csakhogy Orbánnak esze ágában sincs behúzni a fékeket. Neki kevés a kétharmad. Kevés a harmadszori kétharmad is.

Az ellenfél (még ha gyenge és erőtlennek látszó is most) veszélyes, mert bármikor erőre kaphat, és ez a pillanatnyilag virtuális veszély nagyon is valóságos fenyegetést jelent azok számára, akiknek a legfőbb tevékenységük az ország kirablása. Ezért kellett a harmadik kétharmad. Mire ennek végére érünk (ha megérjük), minden olyan tényező ki lesz iktatva, ami bármiféle módon destabilizálhatja a rendszert. Ez a szakasz minden épülőben lévő diktatúra fontos fordulópontja. Ha ezen túljut a megerősödésben, úgy onnan már valóban nincs semmiféle visszaút.

Milyen elme képes arra, hogy ilyen ridegen racionális pragmatizmussal használja ki egy ország társadalmának belső ellentmondásait? Márpedig Orbán rideg racionalizmussal szabadította fel a magyar társadalom, össztársadalmi pszichopátiáját. De egy (korlátlan) hatalom mi másra is építhetné hatalmát, mint a társadalmi szintű és törvényesített pszichopátiára? Ez volt Orbán alapvető felismerése, amely őt a liberalizmustól a szélsőséges nacionalizmushoz vezette.

A szisztematikusan kiépített, kollektív és racionalizált elmebajban pedig már semminek nem az eredeti olvasta, hanem a csak fordítottja igaz. Ahol a pszichopaták (és gazemberek) uralkodnak, ahol kizárólag az ő törvényeik érvényesek, ott már nem ők azok, akik egy irracionális, alternatív világban élnek, hanem az ő irracionális, alternatív világuk lesz az egyetlen érvényes, racionális világ mindenki számára, és mindenki ellenség lesz, aki ezen a világon kívül próbál létezni.

A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.

Az egyedüli érték a szolgálat, a hűség, a feltétel nélküli betagozódás.

S minthogy a hagyományos emberi értékek (amelyek mindig szabadok és függetlenek) megszűnnek, eltaposódnak, eltűnnek, a betagozódók jutalma az, hogy az ő értéktelenségük lesz ennek a világnak az értékrendje.

A tehetségtelenek, az ámokfutók, a kisebbrendűségi komplexusokban vergődők szabad világa ez, ahol végre nem kell tartaniuk az igazi vetélytárstól, a tehetségtől, amiként az ámokfutóknak sem kell tartaniuk a józan ész képviselőitől. Mindeközben a gazemberek (e világ szervező, irányítói, uralkodói) gátlástalanul, és törvényesítetten rabolnak mindent, ami elrabolható. Ez Magyarország útja 2018-ban. S ez még csak az út fele. A most következő, egyre meredekebb lejtő juttat végül mindannyiunkat az éjszaka mélyére, amelynek sötétje hosszú időre fog elnyelni minden fényt, amely a józan ész jelenlétét jelezhetné.


FÉLANALFABÉTA IDIÓTÁK, SZÁNALMAS SENKIK VAGYUNK, SZOROZVA A VÉGTELENNEL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.12.01.



Aki eddig nem szavazott, ezután sem fog és 25 éve próbálják ezt a tömeget megszólítani és mégsem megy. Egyszerű igazság.

Ezt sokan, sokszor próbálták már megfejteni. Április 8-a előtt és azóta is. Mindenki úgy véli, sikerült is, de mivel tíz megfejtő tíz különféle megoldással áll elő és mindegyik hisz a maga igazában, valószínűleg nincs egyértelmű válasz. Elméletek vannak, mindegyikben lehet igazság, féligazság és tévedés. Én is annyit tudok csak tenni, mint mindenki más, aki a maga egyszerű módján elgondolkodik a történéseken. El tudom mondani a véleményemet igazságokkal, féligazságokkal és tévedésekkel.

Tartok tőle, hogy sokan az internet világából kiindulva igyekeznek megfejetni azt, amit pedig a való életben kellene megérteni. Az internet alapvetően egy elég torz leképezése a valóságnak. Pontosabban: akár fedheti is a valóságot, de szelektíven. Ahhoz, hogy reális képet kapjon az ember, mindent végig kellene bogarászni az online médiától kezdve a blogokon és fórumokon keresztül a hogyan fogyj 10 kilót 3 perc alatt, miközben durván menő sminket rittyentesz a kutyádra típusú oldalakig. Ezt szerintem élő ember nem bírná ki komolyabb agykárosodás nélkül.

Aki olvassa a Szalonnát, az azt látja: nekünk nem tetszik az a politikai/közéleti/társadalmi berendezkedés, ami most van. Nem tetszik, mert torznak, igazságtalannak, hazugnak, korruptnak és károsnak tartjuk. A hozzászólásokat nézve két dolog biztos: nagyon okosakat mondunk és a kommentelő is így látja, illetve leszerepelt kommunisták/liberálfasiszták/szélsőjobbosok/szélsőbalosok – attól függően, hogy éppen egy baloldali pártról, vagy a kormánypártról mondjuk el a magunkét – vagyunk, akik a sikertelen életük felett ülnek gyásztort. Megtudhatjuk még, hogy mocskos hazaárulók, bakancsos munkásőrök, bölcs látnokok, félanalfabéta idióták, gondolatébresztő írók, szánalmas senkik vagyunk, szorozva a végtelennel. Vannak jól megfogalmazott ellenvélemények, de döntő többségében fájdalmasan primitív személyeskedések a jellemzőek. Ha megnézem a hazaffyas kommentelőket, azt látom, hogy csordában járnak, szinte minden létező (nem kormánypárti) felületen jelen vannak, mindenhol hasonló módon okádják az epét. Általában több néven futnak (a stílus árulkodó), napi több órában igyekeznek kifejteni áldásos tevékenységüket.

A valóság azonban nem az, ami a virtuális térben történik. A valóság a városokban, de méginkább a falvakban, a házakban, a családokban és egyes emberekben van. A politikusok mintha nem látnának túl az elemzéseken, a politika- és királycsinálók papírízű bölcsességein.

Ha akarom, úgy látom: az emberek döntő többsége támogatja a kormányt, boldog és elégedett. Az ország virágzik, fejlődik és nincs ennél jobb hely a Föld kerekén.

Ha akarom, akkor mindennek az ellenkezője igaz. Csak attól függ, honnan nézem. Pedig a kettő között kell lennie a valóságnak.

Szerintem az interneten, vagy a médiában zajló csatározások el sem jutnak azokhoz a bizonyos mozdíthatatlan szavazókhoz. Azért, mert eleve sincs internetjük, sem számítógépük. Akár a koruk, akár az anyagi helyzetük miatt. Ez vidéken talán jellemzőbb, mint a nagyvárosokban.

Sokan vannak olyanok, akik hozzáférnek ugyan az információkhoz, de elfásultak, bizonytalanok, vagy egészen egyszerűen nem találnak olyan pártot, mozgalmat, csoportot, bármit, ahová be szeretnének csatlakozni.

Jó ideje két oldal birkózik azért, hogy aktuálisan kormányra kerüljön. A baloldal vergődik, jobboldal pedig nem létezik. Fájdalmasan hiányzik a szélsőségektől mentes, konzervatív, vagy akármilyen jobboldal. A Fidesz annyira jobboldali, amennyire én metróalagút vagyok.

Kormányon van egy jól szervezett Zrt., kiterjedt médiafölénnyel, határtalanul pitiáner, mohó, dilettáns, vezérelvű működéssel. Blöffökre, hazugságokra épített populizmussal bűvöli a híveit és – mint minden rajongótábor esetében-, itt is működik a kritika nélküli vakhit. Bizonyos körön belül. Sokan azonban látják a visszásságokat, sokan el is fordulnak a kormánypárttól...


A TRAPPER FARMER ÍZLÉSES, MODERN, JÓPOFA, AHOGYAN EFFAJTA HOLMIHOZ ILLIK

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.11.30.


A divat a hétköznapokban az öltözködés, tágabb értelemben a fogyasztás aktuális trendjeit jelenti. Tudományos szempontból viszont ennél jóval többet: az egyéni és társadalmi viszonyok jól látható jeleiből összeálló szimbólumrendszert. Ebben az olvasatban a divat egyszerre gazdasági, kulturális, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai és politikai, illetve ideológiai jelenség, amelynek komplex vizsgálatát a társadalomtudományi diskurzusban divat tanulmányok (fashion studies) gyűjtőnév alatt emlegetett, önálló egyetemi tanszékekkel és folyóirattal büszkélkedő irányzat művelői vállalták magukra.

Magyarországon az 1980-as évek elején a divatszociológia, illetve viselettörténet címszavai alatt jelent meg az akadémiai diskurzusban ez a sokféle tudományág módszertanait és eredményeit ötvöző szemlélet. Az egyik úttörő az idén májusban elhunyt F. Dózsa Katalin művészettörténész-muzeológus volt, aki a Budapesti Történeti Múzeum kötelékében az első között vizsgálta a fent vázolt összefüggések rendszereként a múltbeli öltözködési és ruházkodási szokásokat. A korabeli ruházkodásból kiinduló, az 1800-as évek elejétől a kora Kádár-korig tartó időszak magyarországi női életmódját, családi és társas viszonyait feltáró kutatásairól ismert viselettörténész tiszteletére tanítványai szerveztek konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeumban november 21. és 24. között Letűnt idők... címen.

A fent vázolt tudományköziség jegyében a háromnapos eseményen az olyan klasszikus témák mellett, mint Erzsébet-királyné gardróbja, vagy egy száz évvel ezelőtt élt kalotaszegi asszony ruhatára, szó esett a viselet társadalom- és mentalitásformáló hatásáról, a bizsuról mint jelenségről, továbbá arról, hogy miféle szerepet játszott a divat a megkésett és részleges magyarországi polgárosodásban...

MIÉRT PONT 9 HÓNAPIG TART A TERHESSÉG?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2018.12.01.


A babák szuperaranyos kis teremtmények, és ahhoz képest egészen jófejek is, hogy azt se tudják, hogyan és minek kerültek ide. De mindezzel együtt azért be kell vallani, hogy elég kis magatehetetlenül jönnek a világra.

Jó, jó, de hát így működik a természet, a kicsi eleinte nem nagyon képes egyedül semmire, de pár hónap alatt már egészen összeszedni magát – gondolhatnánk. Csakhogy egyáltalán nem törvényszerű ez a helyzet, hiszen más főemlősökkel összehasonlítva az emberi utód kifejezetten fejletlenül érkezik: a mi agyunk a felnőttkori méretének csak 30 százalékát éri el a születésig, míg legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál ez az arány 40 százalék. Ahhoz, hogy mi is elérjük ezt a szintet, 9 helyett 18-21 hónapot kellene az anyaméhben töltenünk.

A legelterjedtebb magyarázat erre az, hogy ha még odabent nagyobbra nőne a baba feje, egyszerűen nem férne át az anya medencéjén. Ezt hívják szülészeti dilemmának: míg az emberek agya egyre nagyobbra nőtt, a két lábon járáshoz-futáshoz kisebb medencére volt szükség. Az evolúció ezért azt a kompromisszumot hozta, hogy a babák az ideálisnál korábban születnek meg.

Egy másik elmélet szerint viszont ha nemcsak a fej, hanem a test méretét is számításba vesszük, valójában nem is születünk idejekorán. Ez alapján ugyanis arányaiban a miénk a második leghosszabb terhesség az orangutánok után, a gorillákat és a csimpánzokat pedig 37 nappal verjük. Ráadásul az emberi anyák az anyagot se sajnálják az utódból: az emberi baba agya 47 százalékkal nagyobb, mint a méretben őt követő bébigorilláé, az újszülöttjeink pedig összességében kétszer akkorák...

PROSTITÚCIÓ: ERŐSZAK ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS

MÉRCE
Szerző: VIDÁK ANNA
2018.12.01.


Ez a cikk a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen sorozat része. A 16 akciónapot november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között rendezik meg világszerte, célja, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak jelenségére. Ebben a 16 napban a Mércén is mindennap megjelenik egy-egy cikk, ami tematizálja a nők strukturális elnyomását, a nők elleni erőszak jelenségét, annak társadalmi hátterét, illetve a nők helyzetét Magyarországon.)

A 16 Akciónap idei eseményei, programjai itt találhatóak.


Kajsa Ekis Ekman svéd újságíró, író és aktivista így ír a prostitúcióról: „A prostitúció igen egyszerű dolog. Szex két ember között: az egyik akarja, a másik nem. A vágyat fizetség pótolja.”

Nem is próbálkozom ennél egyszerűbben és találóbban megfogalmazni a prostitúció lényegét. Az egyik legalapvetőbb egyenlőtlenség, amire a prostitúció épül, az, hogy a prostituált nem szexelni akar, hanem arra a pénzre van szüksége, amit a használó szexért fizet neki. A prostitúcióban tehát gazdag férfiak használnak és zsákmányolnak ki kedvükre szegény nőket.

A prostitúció a nők elleni erőszak legszélsőségesebb, szegény nőket, lányokat tömegesen érintő formája. Hogy miért nők elleni erőszak a prostitúció, többek között az a mélységesen elkeserítő tény is bizonyítja, hogy a világon több mint 40 millió nő van elkerítve arra, hogy férfiak szexre használják őket. Egy prostituáltnak átlagosan naponta legalább 5 klienst (a továbbiakban: használó) kell fogadnia azért, hogy ki tudja fizetni a futtatóját, és a hely (legyen az szoba, kirakat vagy utcasarok) bérleti díját, a saját napi bevételét pedig még ezen felül kell megszereznie.

Szeretjük ilyenkor azt gondolni, hogy a prostituált nők abban különböznek a nem prostituált nőktől, hogy ők szeretnek naponta több, mint 5 vadidegennel szexelni. Vegyük észre, hogy mekkora aljasság bárkiről ilyet állítani. Ez az állítás pontosan úgy hangzik, mintha azt állítanánk, hogy vannak nők, akik kifejezetten szeretik, ha a hét minden napján többször megerőszakolják őket.

Ez az elképzelés egyrészt elfedi a prostitúció valóságát, vagyis azt, hogy mélyszegénységben élő nőknek és lányoknak anyagi kényszerből idegen férfiakkal kell szexelniük; másrészt normalizálja a nemi erőszakot, hiszen a prostitúcióban a szexet kényszerhelyzet és nem szexuális vágy szüli.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy amikor a prostituált kettesben van a használójával, mennyi verbális, szexuális és fizikai erőszaknak van kitéve,semmiféle védőháló nincs mögötte, és senki nem avatkozik be, amikor a használó erőszakos vele, és sajnos az sem ritka, hogy az őket fogva tartó, emberkereskedő stricik erőszakosak a prostituáltakkal...

A szexkereskedelemnek – szemben az önmagát az utcán áruló prostituált mítoszával – elkövetői vannak: stricik, madamok és futtatók.

Az egyik oldalról a kínálatot anyagilag kiszolgáltatott, mélyszegénységben élő nők és lányok (a prostitúcióba szervezés átlagos életkora ugyanis 13 év) alkotják. A másik oldalon a kereslet patriarchális: létezzenek nők, akik rendelkezésre állnak a férfiak szexuális igényeinek kielégítésére. A kielégítendő férfiak teljesen tisztában vannak a nők kiszolgáltatott kényszerhelyzetével, pontosan ezt használják ki; hiszen ők azok, akik fizetnek.

Ahogy ez a pénz forog, a stricik, bordélyház tulajdonosok, futtatók, pornóproducerek profitérdekei tartják fent az intézményt – sőt, olykor az állam is beszáll a legális bordélyházaktól beszedett adókon és prostitúcióturizmuson keresztül. Németországban, ahol a prostituálthasználatot és futtatást legalizálták, hatalmasat ugrott a prostituálthasználók száma. Mára a német köztereket nőket árusító bordélyházak reklámjai borítják, de a prostitúció digitális térbe vonulásával, akár még online is megrendelhetik őket a kényelemre vágyó férfiak.

A prostitúció elleni harcnak része kell, hogy legyen azon mechanizmusok és uralkodó ideológiák megnevezése, amelyek legitimálják és fenntartják a prostitúciót...

GYARMATI ANDREA: SUPERMAN A RENDELŐBEN

24.HU - POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.12.01.



Valamint egy hadovás sármőr és egy hercegkisasszony.

Divat manapság szidni az orvosokat, megjegyzést tenni az egészségügyre. Én kicsit másképp látom a helyzetet. Igaz, a másik oldalon vagyok, és többek között abból is áll a munkám, hogy a mindennapjaimat aranyos gyerekek között töltöm.

Hogy olykor akadnak nehézségek, szerintem természetes. Nekem épp ezek legyőzése is ad gyakran szakmai örömet. Ma néhány olyan történetet osztanék meg, mely a gyógyításon és a segítségnyújtáson túl külön is megszépíti az életemet.

Tízéves forma, igazi „szeme se áll jól” fazon. Nagyon jóképű. Látszik, az lesz egész életben, és ezt tudja is.Bejön. Már nagyfiú olykor, ha nincs komoly baj, és az szerencsére nem szokott lenni vele, egyedül is ellátogat a rendelőbe. Néha az az érzésem, kisebb a baj, mint a körítés, valószínűleg lógna, és nem is érzi annyira rosszul magát, mint állítja. Most azonban piros a torka, köhög, hányingerre panaszkodik. Én pedig elhiszem, amit mond. Áll szépen, tűri a vizsgálatot, nyitja a száját, amikor kell. Szóval elvagyunk. Felírom a gyógyszert, megkérdezem, van-e pénz nála a kiváltásra. Bólogat lelkesen, hiszen ő már megbízható nagyfiú, és a szülei tudják, ha valódi a gond, úgyis hívom őket.

– Megbízhatsz bennem, Doktor néni – mondja, és rám villant egy elbűvölő mosolyt.

Igaza van, én is tudom, gyógyszerkiváltás és gyógyulás ügyben valóban megbízható. Nem így a hiányzások, pontosabban az igazolt napok tekintetében: abban eddig is szerette kitolni a határokat.

Elkövetem az alaphibát, és felteszem az álnaiv kérdést:

– Meddig akarsz otthon maradni, Lacikám?

Ami ugye azt jelenti: elég szerinted néhány nap, vagy legyen az egész hét?


– Végleg, Doktor néni – mondja, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb, de azért érzi, ez nem reális vágy, tehát hozzáteszi, ha az nem megy, akkor a héten.

Imádom, nincs mese, varázslatos egy pasi...

SZÉP CSENDBEN DÖNTÖTT PUTYIN - JÓVÁHAGYÁSÁVAL TÖBB EZER MILLIÁRDOS ÜZLETBE NYÚLHAT BELE MAGYARORSZÁG

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2018.12.01.


Magyarországra is elér majd a Gazprom vezetésével épülő Török Áramlat gázvezeték második ága - döntött az orosz állami gázmonopólium november végén. A magyar kormányzati reményeket igazoló döntés értelmében a South Stream Lite néven is emlegetett vezeték útvonala a Fekete-tengert átszelve, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érne el Magyarországra. A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által "fapados Déli Áramlatnak" nevezett vezeték teljes beruházási költsége 7 milliárd euró, vagyis kevesebb mint fele annyiba kerül majd, mint amennyibe az eredeti Déli Áramlat került volna

Putyin jóváhagyásával ezermilliárdos üzletbe nyúlhat bele Magyarország

Az útvonaltervről szóló döntéskor állítólag az is sokat nyomott a latban, hogy a Déli Áramlat projekt leállításával Oroszország akaratlanul is némi súrlódásba került Magyarországgal és Szerbiával, amelyek a moszkvai álláspont szerint Oroszország fő "gázszövetségesei" a térségben. A döntés így egyben egyfajta politikai gesztus is Moszkva részéről a két kelet-európai ország irányába.

Bulgáriába és Szerbiába 2020-től, Magyarországra pedig 2021-től érkezhet orosz gáz az új útvonalon, az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válik lehetővé ezáltal. A Kommerszant értesülései szerint a Gazprom által az egyes országokkal aláírt szállítási szerződések értelmében Magyarország évente 4,7 milliárd köbméter gázt kap majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Az országok így szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre.

A másik opciót az jelentette volna, hogy Görögországon keresztül nyugat felé, Olaszországig vitték volna el a gázvezetéket. Ebbe az irányba az EU támogatásával a Déli Gázfolyosó diverzifikálhatná az ellátást, ennek vezetékeiben azonban nem orosz, hanem azeri gázt szállítanak majd. Az ennek részeként 2020-ra elkészülő transzadriai gázvezeték (TAP) jelentette konkurencia vélhetően jelentősen befolyásolta a Török Áramlat nyomvonaláról szóló orosz döntést. Ahogyan az is, hogy az olaszok részéről állítólag nem mutatkozott heves érdeklődés az orosz tervek iránt...

TÍZÓRÁS MUNKANAPOK JÖHETNEK A RABSZOLGATÖRVÉNY MIATT

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2018.12.01.



"Írmagja sem maradhat ennek a törvénymódosító javaslatnak"

– szögezte le Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese a csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslatról, amelyet a Kósa Lajos–Szatmáry Kristóf duó jegyez, és jelentősen kitolná a túlórakeret határait. Az Audi-szakszervezet – egy sor ágazati érdekképviselet mellett – már jelezte, hogy kész részt venni az országos demonstráción is, amelyet december 8-ára hirdettek meg, ha addig nem vonják vissza a javaslatot.

Erre pedig egyelőre nem látszik esély az eddigi fejlemények alapján:


- Összehívták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát keddre, de ott csak a munkavállalók és a munkáltatók véleménye hangzott el, a kormány nem foglalt állást. És részükről úgy tudni, nincs is szándék további egyeztetésre.
- Kósa Lajos egyeztetésre hívta a szakszervezeteket, de a szerdai találkozónak csak annyi „eredménye” lett, hogy esetleg bekerülhet, hogy a kollektív szerződésekben kelljen rögzíteni a maximális túlórák számát, ahogy egyébként ez most is történik.
Nagyon kiszolgáltatottá válhatnak a dolgozók

Jelenleg a Munka Törvénykönyve külön rendelkezik általában a túlóráról (ami maximum 250 óra lehet), és a kollektív szerződés szerint elrendelhető túlórák számáról (legfeljebb 300 óra lehet).

A tervezetben azt írják, a 250 óra emelkedne 400 órára, a kollektív szerződésekre vonatkozó sort pedig hatályon kívül helyeznék. Ez azt jelenti, hogy alapesetben 400 túlóra lehetne, és a 300 óra értelmét veszti, minden munkáltató elrendelheti a 400 túlórát.

Ez nagyon kiszolgáltatottá tenné a dolgozókat,

bármikor elrendelhetnék a túlórát.

Igaz, hogy a munkavállalóval új munkaszerződést kell kötni.

De ki látott olyan dolgozót, akinek ha a főnöke felkínálja, hogy vagy aláírja az új munkaszerződést, vagy holnaptól nem kell jönnie, az az utóbbit választja?


– vetette fel Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A rendkívüli kiszolgáltatottság igaz lenne azokon a munkahelyeken is, ahol van kollektív szerződés, ha nem kerül bele a Munka Törvénykönyvébe, hogy a szerződésbe be kell írni a túlóra maximumát.

Ha viszont bekerül, akkor a szakszervezeteknek lesz mozgásterük, alkupozíciójuk. Mondhatják azt a túlórakeret emelésére, hogy nem járulnak hozzá. Vagy mondhatják azt, hogy 350-ig elmehet, viszont cserébe emeljék meg mondjuk 100 százalékkal a túlórapótlékot. Ezért fontos, hogy bekerüljön a Munka Törvénykönyvébe, hogy a kollektív szerződésben rögzíteni kell a túlórák maximumát – magyarázta Kordás László. De erre egyelőre nincs ígéret...

TARLÓS SZERINT AZ E-JEGYVILÁG

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2018.11.30.


Tarlós István főpolgármester menesztené a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját az elektronikus jegyrendszer fiaskója miatt. Ehhez önmagában akár gratulálhatnánk is. Ha nem kopogtatna az a kisördög azzal a kitétellel, hogy Tarlós tulajdonképpen a saját menesztését is kezdeményezhetné. Okként a krónikus hablaty-kipüfögést is megjelölve. A vezetési hibák mellett.

Mert azért egy vezetőt az is minősít, hogy mennyi ideig regnáló, és milyen beosztottjai vannak. Az elektronikus jegyrendszer például több, mint egy éve dőlt össze, amikor pár napos élet után derültek ki alapvető problémák a megvalósulással kapcsolatban. Azzal, hogy Tarlós nem azonnal kezdeményezte az illetékes vezetők felfüggesztését, azzal tulajdonképpen a saját vezetési inkompetenciáját is bizonyította. Függetlenül attól, hogy erősen kontraszelektált kiválasztási rendszer vélelmezhető a háttérben. Tulajdonképpen a főpolgármester személyét is beleértve. Mert az a rendszer, ahol a vezéri hátsó fényezési képességéhez képest alárendeltek a szakmai, városvezetési kompetenciák, akkor Tarlós esetében is feltételezhető, hogy az Orbánnal való szotyihéj-köpési barátsága fontosabb a városvezetési képességeinél. De térjünk vissza a BKK-val kapcsolatos kijelentéseire.

Köztük is arra, hogy a fővárost Tarlós szerint nem érte kár. Mégpedig azért, mert a BKK, szerinte, a saját pénzéből finanszírozta eddig a projektet. Azonban ezzel kapcsolatban elég közkeletű vélelem, hogy a BKK költségvetése mögött elég jelentős mértékben állnak önkormányzati források. Legalább is kevés olyan közleményre emlékszem hirtelenjében, ami a kiugró jegybevételekre alapozva számolt volna be a városi mágnesvasút-rendszer kiépítéséről. Mondjuk, az utóbbi egyáltalán nem épült ki, és talán nem is hiányzik. Más azonban ettől még hiányozhat. Így aztán az embernek támadhat olyan érzése, hogy minden feleslegesen elszórt pénz számít. Illetve kárt okoz. Vagy azért, mert a semmire költik el, vagy azért, mert máshova nem jut. Szinte szabadon választott. Így aztán azt is hihetnénk, hogy a tarlósi szólamok hazugan csengenek. Akkor is, ha a főkönyvelői bravúrok nyomán esetleg tényleg nem lehet konkrét, egy adott projekt kudarcához köthető, anyagi kárról beszélni. A kétségeket persze csökkenthetné, ha Tarlós közleménye megnevezné a konkrét szállítót, és a vele szemben érvényesített kötbér összegét is. Azonban az MTI szövege minderről szemérmesen hallgat.

Holott a beszállítók legalább egyike a korábbi, elsősorban szoftverminőségi botrány kapcsán ismert. Annak idején a HVG közölte, hogy a hunyók egyike a T Systems Magyarország, és nem emlékszem helyreigazításra ezzel kapcsolatban. Ennek fényében mostani hallgatás a beszállítóról szimpla maszatolásnak tűnik. Ilyen megfogalmazásban: „A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szerződést egy szállítóval”. Amelyet az előz meg, hogy a „Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), de ez a szerződés továbbra is érvényben van”. Tehát Tarlós az egyik oldalon egy finanszírozási szerződésről beszél, míg a következő kitételben egy kivitelezővel kötött szerződésről. Talán abban bízva, hogy az MTI közleményeit nem sokan olvassák, és azok is funkcionális analfabéták...

ÖSSZEOMLÁS FELÉ TART A REZSICSÖKKENTETT VÍZSZOLGÁLTATÁS, DE AZ ÁLLAMI MÉDIAMONSTRUM MAJD EZT IS MEGMAGYARÁZZA / HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: Átlátszó
2018.11.30.



Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű-szolgáltatás több magyarországi kistérségben, itt az új, kormányközeli médiakonglomerátum amely 476 médiacímet birtokolhat, és törvénymódosítás készül, ami ünnepnapokon betiltaná a fontos budapesti helyeken a tüntetéseket. Ezekről írtunk a múlt héten.

Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet

Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű-szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.


Infografika: mától így néz ki a kormánypárti média tulajdonosi szerkezete

476 médiacím vándorolt át az új, kormányközeli médiakonglomerátumba, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványba. Két lépcsőben jelentették be, hogy előbb Mészáros Lőrinc megvásárolta Heinrich Pecina osztrák “üzletember”, Puch László “szocialista”, “baloldali” “üzletember”, továbbá Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és Liszkay Gábor kormányközeli jogász médiaérdekeltségeit. Majd bejelentették, hogy Mészáros Lőrinc a médiaportfolióját átadja alapítványnak, amely aztán bejelentette, hogy többek közt az Echo TV, a Figyelő, a 888.hu és a Lokál, a Ripost és az Origo tulajdonosai is felajánlották részleges vagy teljes megvételre a médiaérdekeltségeiket.

Ünnepnapokon sok fontos, szimbolikus budapesti helyszínen betiltaná a tüntetéseket a kormány

Helyesírási és logikai hibákkal van tele az a törvénymódosítás, ami ünnepnapokon betiltaná a fontos budapesti helyeken a tüntetéseket. Az alapötlet, a fontos helyszínek betiltása is alkotmányellenes, mert üres utcákat védene a törvény: akkor is tilos lenne ezeken a helyeken tüntetni, ha az állami ünnepséget máshol szervezik.

Az elmúlt héten ezen kívül többek között:

- beszámoltunk róla, hogy nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni.


- megírtuk, hogy a Székesfehérvári Törvényszéken november 27-én immár jogerősen úgy ítélte a bírói tanács, hogy nem szegett kötelességet munkavégzés során a Fejér Megyei Hírlap két kirúgott szerkesztője, akik emiatt munkaügyi pert indítottak volt munkaadójukkal, a Mediaworks Zrt.-vel szemben. A meghamisított miniszterelnöki interjú ügyében egyébként mindmáig nincs valódi tettes, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő médiavállalat viszont időközben büntetőpert is indított a veszprémi bíróságon. Nagyon keresik a bűnbakot.

- a héten észrevettük, hogy újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban: a Barnes & Thornburg ügyvédi iroda egyik embere két és fél hónapon át dolgozik majd a követségnek, és ezért 50 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint 14 millió forintot kap.

További cikkeink:

Világtérkép: Semmis a vádalku az orosz beavatkozás ügyében – Mueller mégis vádolja Manafortot; Cohen vallomást tett

Szocio: Karácsonyi adománygyűjtés – az utolsó pillanatra hagyott csomagok nem mindig érnek célba

Országszerte: Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak a kecskeméti Szalagházat működtető szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatban

Országszerte: Fontos döntés: a dunaújvárosi polgármesternek e-mailben is ki kell adnia a vagyonnyilatkozatát

Országszerte: Hatalmas indulatokat szült a kölyök tacskót megölő szombathelyi fiatalember esete

Országszerte: Magasfeszültségű távvezetéket építenek az alföldi tanyavilágban, az érintettek perre mentek a nyomvonal ellen

Világtérkép: Semmis a vádalku az orosz beavatkozás ügyében – Mueller mégis vádolja Manafortot; Cohen vallomást tett

Szakirodalom: A Putyin-rezsim bűneinek leleplezése Orbán Viktor egyik kedvenc könyvkiadójától 2001-ből

Vastagbőr: A roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó

OCCRP: Meghamisított aláírások és kisemmizett gazdák: így jutottak milliós vagyonhoz Putyin testőrei

Mértékblog: Hírfogyasztás egy torz médiarendszerben

PC-blog: Öt pontban a Kercsi-szorosban lezajlott orosz-ukrán incidensről és hatásairól

Video: Kevés a börtönőr és túlzsúfoltak a cellák, ezért giccses reklámfilmet csinált magáról a BVOP

GÁLVÖLGYI JÁNOS: GONDOLKODNI TALÁN MÉG SZABAD

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.12.01.


„Sok-sok bűn van ebben a mai rendszerben, de ezt a gyűlölködést, ezt megbocsáthatatlannak tartom” – nyilatkozta Gálvölgyi János színművész a hírklikk.hu-nak. Az idén lett hetven éves, és éppen ötven éve áll a színpadon; állítja: kegyes volt hozzá a sors, sikeres pályát tudhat maga mögött. A világ azonban és Magyarország nagyon rossz irányba megy, de ő már nem tud ellene tenni, mert úgy érzi a helyzet reménytelen.

- Mi visel meg jobban: a hetven év, vagy az, ami ebben az országban van?

- Tulajdonképpen egyik sem. Maga a dátum, vagyis az, hogy hetven éves lettem, az egy kicsit megviselt, mert olyan hihetetlennek tűnik, és ezt tudom mondani a kérdésed második felére: oly hihetetlennek tűnik az egész.

- És ezt te képes vagy egyfajta derűvel feloldani?

- Igen. Három évvel ezelőtt volt egy váratlan helyzet az életemben, kórházba kerültem, és én addig nem találkoztam ilyesmivel. De jött ez a kis zökkenő, és akkor rájöttem: sokkal fontosabb bármi, mint az, hogy mi történik az országban, vagy hány éves vagyok; csak az a lényeges, hogy egészséges legyen az ember.

- Mondod ezt, cigarettával a kezedben…

- Ez teljesen más dolog… Azt akarom mondani, hogy akkor, ott a kórházban, eszembe nem jutott, hogy mi folyik itt Magyarországon… Tudod, amikor ott ülsz éjszaka a kórházi ágy szélén, lehet, hogy nagyon hazafiatlan, amit most mondok, de akkor inkább olyan gondolatok foglalkoztatnak inkább, hogy másnap ki tudjak menni a wc-re pisilni. Szóval csak praktikus dolgok jártak az eszembe, és semmit nem foglalkoztam az ország dolgaival. Azóta is visszafogom magam, noha megveszek két bulvárlapot, meg a Népszavát, hetente pedig három vagy négy hetilapot; nagyjából ez az én luxusom.

- Amikor kórházba kerültél, megijedtél?

- Időm nem nagyon volt rá… De igen, megijedtem. Meglepett a dolog. A sors addig elkényeztetett engem, egyáltalán nem tudtam, mi is az a kórház. Egyszer fordult elő, amikor elrepedt a bokám, hogy három napot a kórházban kellett töltenem… Most persze, hogy megijedtem. Ez a hetven év meg, amit kérdeztél, olyan valószínűtlennek tűnik. Most olvastam valahol, tudod én olyan olvasós ember vagyok, hogy a szerző azt írta magáról, többmilliárd évig nem volt, és aztán többmilliárd évig nem is lesz, mégis az embert úgy megdöbbenti ez a hetven… Főként az, hogy lehet látni a végét.

- És ezért fordultál el a közélettől?

- Nézd, én elolvasom a híreket, a Heti Hetes rászoktatott, hogy képben legyek, de nem foglalkoztatnak a pártok, nekem van véleményem arról, amit látok, tapasztalok, de az hangsúlyozottan az én véleményem. Én soha semmilyen pártnak nem voltam a szócsöve. Sajnos az embereket szeretik felcímkézni, hogy ilyen, meg olyan, jobboldali, vagy baloldali, és egy ideig kapálózol ez ellen, de aztán rájössz, hogy lehetetlen…

KORASZÜLÖTT INTENZÍV ELLÁTÁS: EGYRE NAGYOBB A BAJ A FŐVÁROSBAN

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2018.11.30.


Bár a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának munkáját részben a Semmelweis Egyetemnek kellene átvennie, a kapacitáshiány itt is mind súlyosabb: a közelmúltban három szakorvos jelezte távozását a Perinatális Intenzív Centrumtól. Az egyetem közlése szerint semmi gond.

Nagyon súlyos gondok lehetnek december közepétől a fővárosi koraszülött intenzív ellátásban: a Magyar Hang értesülései szerint a Semmelweis Egyetem (SE) Perinatális Intenzív Centrumától (PIC) a közelmúltban három szakorvos jelezte távozását. Az osztály működését ez önmagában még nem veszélyeztetné. Ám részben ennek az intézménynek kellene átvennie az ellátást a Honvédkórháztól, amely szakemberhiány miatt december 16-tól felfüggeszti működését. Kérdés, hogy a többletfeladatok ellátását így miként oldják meg.

Lapunk úgy tudja, a feladat átvételére kijelölt másik intézménynél, a Szent János Kórház koraszülött intenzív osztályán sem áll rendelkezésre akkora kapacitás, hogy gond nélkül helyettesítsék a Honvédkórházat – különösen, ha a Semmelweis sem tudja fogadni a veszélyeztetett kismamákat és a koraszülött csecsemőket.

A Magyar Hang megkereste a koraszülött intenzív ellátás átvételére kijelölt intézményeket. A Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint nem három, hanem „csak” két szakorvos távozik – egyikük az idei év második felében hagyta el az intézményt, másikuk pedig jelezte ez irányú szándékát. Ez formálisan minden bizonnyal megfelel a valóságnak. Lapunk információi szerint ugyanakkor a PIC-et ténylegesen mégis három orvos hagyja el, akiknek egyike az intézmény berkein belül marad ugyan, de más osztályon. Az SE válasza szerint az orvosok távozása valójában nem is jelent gondot. – Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően az egyetem felkészült a megnövekedett feladatok ellátására, és mindent megtesz azért, hogy az ellátás folyamatosságát biztosítsa. Az osztály jelenlegi szakdolgozói és orvoslétszáma nem veszélyezteti az ellátás biztonságát – zárta válaszát a SE...

"SZOLIDARÍTÁS": JÓL HANGZÓ RIGMUS VAGY A KÖZÖS ÉRDEKEK FELISMERÉSE?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.12.01.


Elvárjuk-e a buszon utastársunktól, hogy ha köhög, a szája elé tegye a kezét? Igen. És nem csak azért, mert hát milliárdnyi bacilus, meg különben sem esztétikus. Hanem azért is, mert nekünk is ezt tanították, szóval ha mi a szánk elé tesszük a kezünket, minimum tegye meg más is. Közösségi érdekünk, hogy telente óvjuk egymás egészségét.

Ám ha a kérdés az: elvárhatjuk-e más polgártársainktól, hogy szolidárisak legyenek velünk, a mi nyomorunkkal, a válasz már nem lesz ennyire egyértelmű. Pedig..
.

Jelenleg ott tartunk, hogy a szolidaritás a tüntetésen leggyakrabban skandált szavak közt is igen előkelő pozícióba küzdötte fel magát (érzésre lassan kezdi lenyomni az „Európát”, de persze a „demokráciát” azért még nem). Sőt, immár ott tartunk, hogy függetlenül attól, milyen tüntetésen vagyunk, szónokok sora kiáltja mikrofonba is.

Szóval ideje feltenni a kérdést:
ki mit ért szolidaritás alatt?

Jellemzően ugyanis azt látjuk, hogy ma leginkább akkor kiált szolidaritást bármilyen csoport, ha éppen őt szorongatják. A szolidaritás tehát egy jól körülhatárolt ügy érintettjeinek szájából hangzik el, potenciálisan az utolsó utáni pillanatban, amikor már lényegében mindegy is, hogy szolidáris-e velük valaki, és ha nem, miért nem.

A szolidaritás ebben az esetben kiüresedett fogalommá válik, elvárt dolog, ami azonban csak általánosságban szólítja meg a társadalmat, anélkül, hogy pontosan megmondaná, hogy kitől vár szolidaritást, és azt is, hogy a szolidaritás azon kívül, hogy mondjuk busongva gondolunk az ő nehézségeikre, miben csúcsosodjék ki.

Az elvárt szolidaritás így azonban legfeljebb szimbolikus, de semmire sem jó gesztusokban testesül meg – mint például petíciók aláírásában, amik e formájukban semmire nem jók, hiszen senkit semmire nem kényszerítenek, de cserébe azt az érzetet keltik az emberekben, hogy ezen egyszerű, erőbefektetést nem kívánó szolidaritási gesztussal mindent megtettek egy adott ügyért, amit meg lehetett. Tudjuk, hogy ez nincs így.

De ha például arról van szó, hogy akkor kimegy-e az ember a Kossuth térre, hogy szolidaritást vállaljon az éppen ott sátorozó diákokkal és az általuk felkarolt ügyekkel, már egészen más a helyzet.

Hideg van. Korán sötétedik. Olyan programok vannak, amik nem feltétlenül érdeklik az embert. Sejtjük, hogy ez a tiltakozási forma (hozzá hasonlók kudarcai okán) nem fog eredményre vezetni. Kimegyünk? Nem, nem megyünk ki.

Szerdán – már csak a szolidaritás és az érdeklődés végett is – én magam kisétáltam a Kossuth térre, de sokáig nem maradtam, leginkább azért, mert fogalmam sincs arról, hogy mibe és hogyan kellene becsatlakozni, és hogy pontosan mi is a célja a táborozásnak...

TGM: PUCH!

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.11.30.


Miért engedte át a vagyonát és a sajtóját Spéder és Simicska? És Puch? És kinek? Vélemény.

Köztudomású, hogy dúsgazdag oligarchák bárányszelídséggel mondanak le a vállalataikról, különösen az ún. médiavállalkozásaikról „Mészáros Lőrinc” és hasonlók javára.

„Mészáros Lőrinc” egyszerűen Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzleti célokra rendszeresített álneve, amely alatt bizonyos magán- és közjavak az állam és a nemzet vezetőjének a közvetlen befolyása vagy rendelkezése alá kerülnek. Korábban a „Simicska Lajos” álnevet használta. Amikor a báb föllázadt a bábjátékos ellen, akkor visszaszerezték tőle azt a vagyont (különösen a médiavagyont), amelyről így kiderült – amint persze mindenki tudta –, hogy nem a stróman sajátja, csak jogilag. De amikor eljött a döntő pillanat, a hűtlennek bizonyult vagy hűtlennek gondolt stróman egyszerűen visszaadta az állítólagos magánvagyonát a „magyar kormány” vagy „Orbán Viktor” néven ismert (a két kifejezés fölcserélhető) entitásnak.

Miért nem tudták a jogilag „tulajdonosnak” vélt oligarchák (helyesebben: aligarchák) megtartani az Orbán Viktor = a magyar kormány = a magyar állam megbízásából elnyert vagyonukat? Hiszen, amint a híres Simicska-eset bizonyítja, olykor megpróbáltak független tőkésnek, tulajdonosnak, vállalkozónak lenni egy darabig – tekintet nélkül vagyonuk eredetére, s a benne fekvő rengeteg állami vagy állami forrásból csörgedező pénzre. Mégis, amint fölharsant a kürtszó, úgy rázták le magukról a cégeiket, mint zakóvállukról a korpát...

CSAK AKKOR VIZSGÁLJÁK A CEU-T, HA MÁR ELÜLDÖZTÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.12.01.


A kormány ma még aláírhatja a CEU-megállapodást – ha nem teszik, az egyetem jövőre Bécsben indítja meg képzéseinek nagy részét. Az Oktatási Hivatal majd januárban kezd vizsgálódni.

A magyar kormány elrendelhette volna, hogy az Oktatási Hivatal folytasson szakmai vizsgálatot a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében, ám ezt várhatóan csak jövő év elején folytatják le – hetekkel azután, hogy az egyetemnek döntenie kell arról, a jövőre beiratkozó diákok számára Budapesten vagy Bécsben hirdesse meg amerikai akkreditáltságú képzéseit. 

Az Orbán-kormány több mint egy éve halogatja annak az államközi megállapodásnak az aláírását, amely garantálná, hogy a CEU továbbra is amerikai egyetemként működhessen Magyarországon. A felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása ugyanis előírja: külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha székhelyállamában is van államilag elismert oktatási tevékenysége. New York állam már két alkalommal is biztosította a magyar kormányt: a CEU megfelel ennek a feltételnek. A kabinet ennek ellenére nem hajlandó aláírni a megállapodást. Érvelésükből az látszik: még a New York-i Oktatási Hivatalnak sem hiszik el, hogy a CEU-nak vannak államilag elismert képzései az Egyesült Államokban. 

Az egyetem vezetése jelezte: december 1-ig, azaz a mai napig tudnak várni. Ha ma sem születik megállapodás, kénytelenek lesznek bécsi campusukon meghirdetni amerikai akkreditációval rendelkező képzéseiket. Hangsúlyozták: a határidőt nem ultimátumként kell értelmezni, egyszerűen csak arról van szó, decemberben már meg kell tudni mondaniuk jövőbeni diákjaiknak, hova adják be jelentkezésüket. 

– Érdekes, hogy a magyar Oktatási Hivatal még nem lépett az ügyben, holott ez az egyetlen olyan szerve a magyar államapparátusnak, amelynek van fogalma arról, hogyan működik egy egyetem, hogy néz ki pontosan a jogi szabályozás – nyilatkozta lapunknak Enyedi Zsolt rektorhelyettes. Szerinte feszültségoldó gesztus lett volna, ha a hivatal is szakmai vizsgálatot indít az ügyben. Igaz, ehhez a kormány közbenjárására lett volna szükség; a CEU-nak van érvényes működési engedélye, annak következő felülvizsgálatára törvény szerint csak jövőre kell sort keríteni...

HOGYAN ÁLLNAK ORBÁN BALKÁNI BARÁTAI A BÜNTETŐBÍRÓSÁGOKKAL?

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2018.12.01.


A magyar parlamentben is szóba került már többször, hogy Orbán Viktor balkáni barátainak igencsak meggyűlik a baja hazájukban az igazságszolgáltatással. Különösen a büntetőtörvényszékekkel. Áttekintjük, hogy a kormányfő és földije, Mészáros Lőrinc kikkel barátkozik – tőlünk délre. Kiderült, hogy nem egy délkelet-európai politikai szövetséges, illetve helyi „Orbán-imitátor” a börtön szélén evickél vagy már rács mögé is került. Sőt megtörtént, hogy egyik barátja a börtönből járt be a parlamenti ülésekre.

Ha az elítélt Orbán-barátokat vesszük sorba, elsőként nyilvánvalóan adódik az elmúlt hetek slágertémája, a macedón szökevény, Nikola Gruevszki magyarországi befogadása. A menekültstátuszt kapott szkopjei exminiszterelnök miatt Orbán Viktor számtalan bírálatot kapott a magyar parlamentben. Gruevszkit egy nagy értékű Mercedes zavaros beszerzésében játszott szerepe miatt ítélték el jogerősen két évre. A letöltendővé vált büntetés elől Magyarországra szökött a politikus. Unokatestvére, Szaso Mijalkov volt titkosszolgálati főnök viszont már őrizetben van.

Mijalkov letartóztatása azért lehet fontos, mert ő a kulcsszereplője azoknak az ügyeknek, amelyek a Gruevszki elleni fontosabb vádak alapját képezik. A legkritikusabb ügy a 20 ezer ember lehallgatásával kapcsolatos 2015-ös botrány – ezekben az esetekben még folyik a jogi eljárás. Ennek az ügynek az egyik mellékszála, a lehallgatóberendezések beszerzése volt. A beszerzéskor esetleg kifizetett jutalék is talán egy budapesti bankon keresztül bonyolódott, erről szintén beszámoltunk már a 24.hu-n...

"MEGTANULTA ORBÁN SIMICSKÁTÓL, CSAK CSICSKÁKKAL MŰKÖDIK A RENDSZER"

ZOOM
Szerző: KOVÁCS ISTVÁN
2018.11.30.


A héten komoly átrendeződés zajlott le a kormánypárti médiánál, az eddigi fideszes médiatulajdonosok sorban ajánlották fel érdekeltségeiket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaműhely vezetője szerint bár az átlagembereknek szinte semmit nem jelent ez a változás és a NER is “csupán” évi pár milliárd forintot spórolhat mindezzel, a kormánypárti médiumok vezetőinek viszont komoly fejtörést okozhat, mert a kiskirályok elkezdték magukénak érezni ezeket a sajtótermékeket és kiszivattyúzni belőlük a pénzeket.

Ennek a világnak most vége, ez egy világos üzenet volt számukra Orbán Viktortól” – mondta.

Az elemző ugyanakkor figyelmeztetett, a folyamat nem most indult, vissza kell tekintenünk egészen 2015-ig, amikor Simicska Lajos „önálló életre kelt”. Akkoriban Orbán még több kis erőközpontban gondolkodott, főként súlytalan szereplőkkel.

A mostani centralizáció sokkal jobban elő van készítve, körül van bástyázva, nem lesz Simicska 2, ha mozdulnak, akkor a fejükre omlik minden” – véli Polyák.

Szerinte a G-napnak éppen az volt a komoly tanulsága, hogy csak „csicskákkal” lehet megcsinálni ezt a rendszert...

AZ EMBERÉLET ÚTJÁNAK FELÉN... - AZ ÉLET NAGY FORDULÓPONTJAI III. - AZ ÉLETKÖZEPI VÁLSÁG

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2018.11.30.


C. G. Jung szerint az emberi élet két szakaszra osztható. Az első felében az a feladatunk, hogy „valakivé váljunk” a világban, megtaláljuk a helyünket, karriert építsünk, kialakítsuk az identitásunkat. A fiatal korosztály tagjai akkor büszkék magukra, ha megerősítést kapnak az eredményeikért, és – úgymond – a világi mérce szerint érnek el sikert. Ezzel szemben az emberi élet második felében egyre hangsúlyosabbá válik a lélek mércéje: fontosabbá válnak az kapcsolatok, az élet nagy kérdései felé fordulunk, afelé, hogy mi ad értelmet az életünknek, és az elmúlt évtizedek tanulságain töprengünk. Ám a két szakasz között nem feltétlenül könnyű az átmenet…

Mert az ember tagad. Tagadja, leginkább maga előtt, hogy öregszik. Igyekszik elhessegetni a kétségbeesést. Természetesen ezen a ponton sokaknak eszébe juthatnak azok a férfiak (vagy akár nők), akik maguknál jóval fiatalabb párnál kötnek ki, akár egy házasságot felrúgva; hiszen az ilyesmi szúr a leginkább szemet. Ám annak, hogy belül krízis van, kevésbé nyilvánvaló jelei is lehetnek, például a depresszió, vagy hogy egy szülő erősen kontrollálja vagy a fészekben tartja már felnőttnek számító gyerekeit. Talán kívül még minden olyannak tűnik, amilyen azelőtt volt, ám belül már tombol az életközepi krízis...

A LOS ANGELES-LONDON-BUDAPEST TENGELY

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.01.


Hogy micsoda a Los Angeles – London – Budapest tengely? Ha még nem hallottatok róla, akkor hallgassátok meg – ez ugyanis nem más, mint a Határátkelő vadonatúj kezdeményezése. Egy (reményeim szerint) rendszeresen jelentkező podcast-sorozatról van szó, amiben hárman beszélgetünk majd érdekes (és néha esetleg fontos) témákról.

Az ötletet már régóta forgattam magamban, de mostanra jutott el a megvalósításig. A lényege pofonegyszerű: időről időre leülünk hárman egy Skype köré és beszélgetünk. Nem megváltani akarjuk a világot, csak elmesélni, hogyan néz ki az az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Magyarországról nézve.

Los Angelesből Tamás a beszélgetőpartner, aki lassan három éve él kint és akivel már többször beszélgettem, podcastot is készítettünk, amikor Magyarországon járt.

Londonból Bandosz csatlakozott, aki kifejezetten rutinos határátkelő, hiszen kevés híján negyedszázada él Angliában.

Így beszélgetünk tehát mi hárman, a távolságból adódóan néha nem a legtökéletesebb, de azért élvezhető hangminőségben. (Ha valakinek van jobb ötlete, mint a Skype, azt nagy örömmel fogadjuk.)

Mint írtam, semmilyen világmegváltó tervünk nincs, a hétköznapokról akarunk beszélgetni. Mindjárt ebben az első adásban a Hálaadásról (a beszélgetést múlt vasárnap vettük fel), a Black Friday-ról, arról, hogy lehet-e jó töltött káposztát csinálni Angliában, mi történik, ha az ember Amerikában visszaviszi a belül poshadt uborkát, hogyan sikerült kevesebb, mint egy dollárért megvenni egy drága farmert és az is kiderül, mi köze a Stone Rosesnak a Brexithez.

A podcastot direkt hétvégére időzítettem (ez így lesz a jövőben is), hiszen ilyenkor több időtök van talán meghallgatni és nem zavartok vele senkit a munkahelyen sem… :)

Azért gondolok azokra is, akiknek nincs kedvük, idejük meghallgatni, vagy egyszerűen csak nem szeretik a műfajt, úgyhogy alább következzen egy összefoglaló az elhangzottakból – de azért mindenkit arra biztatok, hogy hallgassa végig, fél óra nem olyan sok idő, a reggeli kávé alatt a végére is lehet érni...

MIT VESZÍT MAGYARORSZÁG? - A CEU KISZORÍTÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KLANICZAY GÁBOR
2018.11.29.


Most, hogy közeledik a kormányzat végsőnek tekinthető – és saját előrejelzésük szerint minden bizonnyal negatív – döntésének az időpontja a CEU-ügyben, nem árt újra végiggondolni ezt a kérdést. Személyes érintettség okán, a Középkortudományi Tanszék (Medieval Studies) alapítójaként írok erről, hiszen szinte a kezdetétől részt vettem a CEU felépítésében. A személyes szálon túl a történész reflexióit is rögzítem, aki végig­élte és figyelemmel kísérte az elmúlt negyedszázad eseményeit.

1991-ben jelen voltam azokon a tervező megbeszéléseken, amelyeken Soros György a nyolcvanas években általa támogatott közép-európai „ellenzéki” tudósok egy csoportjával és az őket hosszú ideje ösztöndíjakkal, nyugati kutatási lehetőségekkel segítő angol és amerikai értelmiségiekkel elhatározta a CEU megalapítását. Itt döntötték el, hogy azt a pénzt, amelyet egy évtizeden át a kelet-közép-európai fiatal kutatók nyugati ösztöndíjaira biztosított a Soros Alapítvány, a rendszerváltás után egy olyan egyetem alapítására fordítják valamelyik volt szocialista országban, ahová helybe jön a világszínvonal és a nemzetközi együttműködés. Nagy öröm volt, hogy Budapestet választották az egyik helyszínnek. Az első években Prágában és Varsóban is működött a CEU – újszerű, több campuson oktató nemzetközi intézményként alakult, és azért költözött a 90-es évek végére teljességgel Budapestre, mert az itteni egyetemi környezet kínálta a legkedvezőbb feltételeket.

Különleges történelmi pillanat volt a rendszerváltást közvetlenül követő időszak a tudomány és az egyetemek világában is. Egy egész régió diktatúra alól felszabaduló szellemi energiáit és a szélesebb világ (köztük a hazatérő emigránsok) segíteni akarását sikerült az akkor alapított új intézményeknek magukba ötvözni. Ugyanekkor, 1992-ben jött létre, ugyancsak külföldi anyagi támogatással a princetoni mintájú Collegium Budapest is, amely híres tudósok és kiemelkedően tehetséges fiatal kutatók számára biztosított Budapesten féléves–éves kutatási lehetőséget. (Működött 19 évet – ez volt a Fidesz egyik első áldozata a tudomány intézményei közül.)...

AZ ELTE BTK DÉKÁNJA A FELJELENTŐSDIRŐL: A VÉDELEM A HALLGATÓINKAT ÉS AZ OKTATÓINKAT IS MEGILLETI

444
Szerző: URFI PÉTER
2018.11.30.


Múlt héten a Fidesz a különböző médiafelületein támadást indított elsősorban az ELTE médiatudomány szakja, másodsorban az egész egyetemi szféra ellen. 

A pártsajtó többek között kifejtette, hogy „a szélsőliberális egyetemi elit gátlástalanul ideológiai agymosást folytat a magyar egyetemeken”, ahol „ideológiai terror” uralkodik. Az egyik cikk ezt a „kultúrharcot” a náci népirtáshoz hasonlította, mondván, hogy ez „egy Endlösung, végső megoldás a magyar kultúra és a nyugati természettudomány kipusztítására”. A központi kormányzati médiaholding másik portálja a nem megfelelően gondolkodó oktatókat a szexuális bűnözőkkel vetette össze, „egyetemi metoo”-ról írt, mert a tanárok „szellemi erőszakot tesznek a diákokon”.

A Fidesz-média ezen kívül felszólította a hallgatókat, hogy küldjenek feljelentő leveleket azokról a tanárokról, akiket „baloldali politizáláson” érnek.

A napokban több olyan tanárral is beszéltünk, akik azzal az indokkal nem nyilatkoztak, hogy az egyetem és/vagy a kar vezetésének reakciójára várnak, arra, hogy kiálljanak a saját oktatóik és a tanszabadság mellett. Szerdán kérdéseket küldtünk az ELTE rektorának és a bölcsészkar dékánjának. A rektor nem reagált, Dr. Sonkoly Gábor dékán viszont pénteken válaszolt, ezt:

Az ELTE BTK intézményként politikamentes oktatási és kutatási tevékenységet folytat. Bármilyen etikai tekintetben kifogásolható esemény etikai eljárás keretében kezelendő.

A kar vezetéséhez nem érkezett olyan etikai bejelentés, amely etikai eljárás megindítását indokolta volna. A védelem hallgatóinkat és oktató-kutatóinkat is megilleti.

Az elmúlt napok sajtó-megnyilvánulásait nem kívánjuk kommentálni, és névtelen sajtó-bejelentéseket sem kívánunk kezelni
.”...

RABSZOLGASORS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BECK TAMÁS
2018.11.30.


...Már-már közhelyszerűen hangzik, hogy hazánkat a jelenlegi kabinet egyetlen hatalmas összeszerelő-üzemmé tette, melynek magasan kvalifikált munkavállalókra nincs szüksége. Annál inkább az aktuális oktatáspolitika által diszfunkcionálissá tett közoktatásból, illetve lebutított szakképzésből kiáramló zombik tömegére, akik nulla érdekérvényesítő képesség birtokában gyakorlatilag rabszolgaként robotoltathatóak a multinacionális cégek üzemi gyártósorainál. Az Orbán-kabinet tisztában van azzal, hogy az ominózus nagyvállalatok épp úgy irtóznak az öntudatos munkavállalóktól, ahogyan a jelenlegi kormány sem szereti az önnön jogaikkal tisztában lévő, rezisztenciára hajlamos állampolgárokat. Ebben az értelemben a kiszolgáltatott dolgozókra vadászó külföldi nagyberuházók, valamint a tekintélyelvű politikai garnitúra érdekei hazánkban igenis egybeesnek.

A rabszolgatörvénnyel idecsábítani kívánt nagyberuházókra azonban nem csupán a munkaerő-piaci statisztikák kozmetikázása miatt van szüksége a hatalomnak. A külföldi, elsősorban német nyelvterületről érkező tőkének kardinális szerepe van abban, hogy a nyugat-európai kormányok mindeddig jórészt tétlenül nézték, miként építi le hazánkban Orbán Viktor a jogállamot. A nagymértékben nyitott magyar gazdaságba komoly összegeket invesztáló, külföldi cégvezetők nem restek hazájuk politikai elitjét nyomásgyakorlás révén passzivitásra ösztönözni, befektetett tőkéjük biztos megtérülése érdekében. Többek között ezért nem akarnak hallani például a német kereszténydemokraták vagy az osztrák ÖVP politikusai a Fidesz kizárásáról az Európai Néppárt frakciójából. Orbán taktikai játszmájának árát pedig a miniszterelnök által sokat emlegetett, „keményen dolgozó kisemberek” fizetik meg, akiket önös érdekből éppen ő taszít most rabszolgasorba.

HA APÁD ROSSZAT MOND A KORMÁNYRÓL, TE IS PONTOKAT VESZÍTESZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.12.01. 


Ha online élünk, mindent tudnak rólunk: kik vagyunk, kik a barátaink, milyen a politikai beállítottságunk, hol, mit és mennyiért vásárolunk, mi érdekel bennünket, milyen a szexuális irányultságunk, az egészségi állapotunk. És ez csak a kezdet. Kína a vége felé tart egy olyan módszer bevezetésének, amely soha nem látott szintre emeli a polgárok megfigyelését.

Aki nincs fent a Facebookon, az Istagramon, a Linkedinen, nem twittel, nem használja a Skype-ot, a Whatsupot, a Vibert vagy a Messengert, nincs okostelefonja, okostévéje, okosórája, ha nem vásárol a világhálón, nem elektronikusan intézi az ügyeit, ha nem tölti fel összes adatát egy felhőbe, vagyis nem érzi a flow-t, amit a digitalizáció nyújt, arra minimum furcsán és értetlenül néznek. Egyelőre ugyanis még kevesen gondolnak arra, hogy miközben élvezik a digitalizáció előnyeit, olyan mértékben szolgáltatják ki magukat a különböző cégeknek és kormányoknak, hogy mára gyakorlatilag megszűnt a magánszférájuk.

Ha online élünk, mindent tudnak rólunk: kik vagyunk, kik a barátaink, milyen a politikai beállítottságunk, hol, mit és mennyiért vásárolunk, mi érdekel bennünket, milyen a szexuális irányultságunk, az egészségi állapotunk. Egy angliai példa: fiatal pár gyermeket várt, s még el sem mondták a családnak és a barátoknak, de a terhesség ötödik hetében a különböző cégek terhességi vitaminokról, babakellékekről szóló kéretlen levelekkel árasztották el őket csak azért, mert ezekre a témákra kerestek rá korábban az interneten. Óriási felháborodás lett az ügyből.

És ez csak a kezdet. Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban a térfigyelő kamerák olyan fejlettek, hogy lehetővé teszik a valós idejű arcfelismerést. Vagyis nem kellenek napok arra, hogy biztosak legyenek benne, ki van a képen. Kína a vége felé tart egy olyan módszer bevezetésének, amely soha nem látott szintre emeli a polgárok megfigyelését. Pekingben és Sanghajban már tesztelik azt a rendszert, amely a járásáról is képes felismerni az embert, és nincs szükség arra, hogy a kamera lássa az arcát.

Az a terv, hogy a mesterséges intelligencia általi megfigyelést az egész országra kiterjesztik. A rendszer minden eddiginél magasabb fokra emelheti a kisebbségi csoportok megfigyelését, amelyek tagjait a kínai kormányzat előszeretettel zárja átnevelő táborokba
...