2024. március 12., kedd

INNOVÁCIÓ VAGY SZABADRABLÁS A KÖZÉPISKOLÁK EGYETEMI FENNTARTÁSBA VÉTELE? – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.


Az Óbudai Egyetem volt az első fecske, amely alapítványi egyetemként tavaly szeptembertől átvette a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium, valamint az óvodát, általános-, illetve középiskolát is működtető Orchidea Köznevelési Intézmény fenntartói jogait. Ma már 60 fenntartóváltási kérelem sorakozik a belügyminiszter íróasztalán, az alapítványi egyetemek és az egyházak sorra nyilvánították ki szándékukat az állami iskolák átvételére. Ez sokakban aggodalmat kelt a közoktatás jövőjét illetően. Erről beszélgettünk prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával.


Az Óbudai Egyetem tavaly már fenntartásba vett két budapesti iskolát. Az idén február végén két székesfehérvári iskola fenntartói jogaira vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújtott be az Óbudai Egyetem a mostani fenntartóhoz, nevezetesen a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskoláéra, valamint a Vasvári Pál Gimnáziuméra. Miért jó az egyetemnek, ha átveszi ezeket az iskolákat?

Azt előre kell bocsátanom, hogy a szándéknyilatkozatok megküldésével még semmi végleges nem történt, az átvételi folyamat most kezdődött el, de az majd csak május 31-én fog kiderülni, hogy mindenben meg tudtunk-e állapodni.

Ahhoz, hogy mindenki megértse, miért is fogtunk bele egy új oktatási ökoszisztéma kialakításába, messzebbről kell kezdenem a magyarázatot. Ma Magyarországon senki nem foglalkozik komolyan innováció-menedzsmenttel, pedig e nélkül nem lehet valódi áttörést elérni a gazdasági területen. Nagyon sok jó ötletük van a magyar fiataloknak már középiskolás és egyetemista korukban, de a mai iskolarendszer nem készíti fel a gyerekeinket arra, hogy ne csak ötleteljenek, hanem tanulják is meg kivitelezni, megvalósítani azokat. A magyar fiatalok többsége nem tudja piacra vinni a saját szellemi ötletét, nem tudja – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – érvényre juttatni azt az innovációs folyamatot, amelyben az elképzeléséből termék vagy szolgáltatás lesz. Így pedig mindig a valakiknek a valakijük leszünk, társadalmi szinten a szemléletváltás hiánya kiszolgáltatottá tesz bennünket a gazdaságilag erősebb, az iparosításban előttünk járó országokkal szemben. Elsősorban a műszaki lehetőségekről beszélek, de igaz lehet ez művészeti, orvosi, bölcsész területen is. Ma nem tanítjuk meg a gyerekeinket arra, hogy piacosítás szempontjából élelmesek legyenek, hiszen az innovációmenedzsment egy szakma, amit mi is csak most tanulunk, de ha nem kezdjük el, tíz év múlva is minden marad a régiben. Amire mi törekszünk, az egy hosszú távú folyamat, szemléletváltás, egyfajta gondolkodásmód, amely a tantervekbe beillesztve komplex csomagként jelenik meg az egyetemhez tartozó középiskolákban. Az alapvető kiindulópontunk az, hogy amennyiben jó nevű középiskola szeretne velünk együtt dolgozni, azt minden esetben megfontoljuk. Egyébként most már nem is nekünk kell megkeresni a középiskolákat, ők fordulnak hozzánk, ez így történt a székesfehérvári intézmények esetében is...

ÉLETÜK VÉGÉIG KAPJÁK A FIZETÉST A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖK – JÓL VAN EZ ÍGY?

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.03.12,



Ötmilliós havi fizetés, állami rezidencia, háromfős titkárság, szolgálati autó sofőrrel és évi több tízmilliós jótékonysági keret. Ezt mind mi fizetjük a korábbi köztársasági elnököknek. Akkor is, ha kitöltötték a hivatali idejüket, és akkor is, ha megbuktak. Megérdemlik? L. Dézsi Zoltán riportja.

HELSINKI BIZOTTSÁG: NEGYEDIK ÉVE ÉL VISSZA A KORMÁNY A VESZÉLYHELYZETTEL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.03.12.


Hétfőn volt a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány, élve – jogvédők szerint visszaélve – korlátlan felhatalmazásával, számos olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírus-járványhoz vagy az orosz–ukrán háborúhoz.


A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el.

Számos ilyen rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.

Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja

A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig tart, de egy törvénytervezet szerint a kormány újból felhatalmazást kapna arra, hogy újabb 180 nappal meghosszabbítsa, 2024. november 19-ig – írja a Helsinki Bizottság, amely összeszedett jó pár olyan rendeletet, amelyben a járványra vagy a háborúra hivatkozva a kormány valamilyen egészen más területet szabályozott...

GÁBORT GYÖRGY: AZ ÁLLAMFŐ BEIKTATÁSÁT KÖVETŐ POSZTOM UTÁN SOKAN KÉRDEZTÉK, HOGY HA RAJTAM MÚLNA, MIT TENNÉK VAGY MIT JAVASOLNÉK EGY ILYEN ESETBEN

FACEBOOK
Szerző. GÁBOR GYÖRGY
2024.03.12.


Ha én volnék az állam vagy én volnék a hatalom, mindenekelőtt betartanám az Alaptörvény és a 2011. évi, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló CCVI. törvény vonatkozó passzusait. Így az Alaptörvény VII. cikkének (3) bekezdését: „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek”, valamint a 2011. évi CCVI. törvény preambulumában foglaltakat, azt, hogy „tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre…”

Ez konkrétan azt jelentené, hogy miután az államfő beiktatása állami ceremónia, azon az egyházak képviselői más vendégekkel együtt természetesen jelen lehetnek, de nem kapnának szót. Csak emlékeztetnék: ahogy most sem kapott szót mondjuk az MTA elnöke, s nem kaptak szót az oktatás, az egészségügy, a tudományok és a művészetek, a civil szervezetek, az egyetemek stb., stb képviselői sem.

A „történelmi egyházak” minden jogszerűséget nélkülöző, semmiféle jogi relevanciával nem rendelkező fogalmát végképp elfelejteném. Tetszik, nem tetszik, adott a 27 „bevett egyház”, ezeknek egy-egy képviselőjét meghívnám (ahol létezik vallási és világi vezetés, ott természetesen mindkét vezetőt), de egyiket sem emelném ki azzal, hogy az övé „történelmi egyház”, így ő beszélhet, a többi pedig maradjon csöndben, ahogy ez most megtörtént, hiszen mindez súlyosan diszkriminatív és szögesen ellentétes az Alaptörvény és a 2011. évi CCVI. törvény szellemiségével. Mi van azokkal az állampolgárokkal, akik egyik megszólaló egyházhoz, felekezethez sem tartoznak, vagy mert felekezeteken kívüliek, vagy mert mondjuk a Mazsihiszhez, az Unitárius Egyházhoz vagy a Hit Gyülekezetéhez stb. sorolják be önmagukat? Mind a 27 bevett egyház képviselője – ha óhajtja – legyen jelen, de ne emelkedjen szólásra, s kiváltképp ne történhessen meg, ami megtörtént, hogy a hatalom rábök négy egyházra, azt mondja, hogy ezek „történelmi egyházak”, következésképp ők megszólalhatnak, a többinek azonban csönd! Az állam nem turkászhat kedvére a bevett egyházak között, ezt szeretem, ezt nagyon-nagyon szeretem, ezt nem szeretem, ezt egyenesen gyűlölöm, hiszen mindegyik felé egyforma távolságtartásra kötelezett. És ha ezek igazán büszke egyházak lennének, ezt az autonómiát maguk követelnék meg, ahogy azt egykor Deák Ferenc mondta: „Szabad egyház szabad államban.”

A hivatalos beiktatást követően az államfő, élve a vallási és lelkiismereti szabadság jogával, saját egyházától, felekezetétől természetesen részesülhet áldásban, s az érintett egyház vagy felekezet a maga hagyományainak és szokásainak megfelelően, szakrális keretek között felköszöntheti az államfőt, ám ez semmiképpen sem minősülhet állami, kizárólag privát eseménynek.

SÍKLAKI ISTVÁN: VÉGLEG ELMULASZTOTTUK A SZEMBENÉZÉST ELŐDEINK TETTEIVEL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.


Míg a saját tetteinkkel nem nézünk szembe, jobb, ha békén hagyjuk az elődeinket, tanácsolja mindannyiunknak Síklaki István szociálpszichológus. Hisz tudjuk, hogy ebben az országban a nyilasokból lettek a kommunisták, a komcsikból most az új nyilasok. Ez így működik folyamatosan. Ez egy szilárd trend, és amíg ez valahogy meg nem törik, addig teljesen mindegy, hogy számolgatjuk-e, hogy pontosan hány történelmi szembenézést mulasztottunk el. Sokat. De szerinte ez a lehetőség már végleg elmúlt
.

Orbán Viktor még az új államfő, Sulyok Tamás beiktatása előtt adott egy interjút az M1-nek és azt mondta, most pont egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarország érdekét, amilyen ő. Amikor pedig – persze, a részletek említése nélkül – megkérdezték tőle, mit szól az új államfőt ért „támadásokhoz”, csak annyit mondott: „Ez Magyarország, ez ilyen.” Ön szerint valóban el lehet intézni Sulyok botrányát ezzel?

Igen. Mert ez Magyarország, ez ilyen.

A botrányt valójában az váltotta ki, hogy Sulyok azt mondta, apjának egy kommunista, ügyvédi leszámolás miatt kellett bujkálnia, történészek viszont kiderítették, a valódi ok feltételezhetően az lehetett, hogy szerepet vállalt egy hazai náci pártban.

Igen, csakhogy itt mindenki látványosan hazudozik össze-vissza. Kit érdekel, hogy ez az ember mikor, mit hazudott? Azokat a választótömegeket, akik Orbánt választják, ez egyáltalán nem érdekli.

A pár napja hivatalban levő államfő „nemtelen támadásnak” minősítette az édesapjával kapcsolatban elhangzott vádakat. Mint mondta, „méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” Valóban Magyarország az az ország, ahol tabu volt a múlt, és a mindenkori politikai áramlatnak megfelelően változtak mindig is az önéletrajzok, és a család egykori szerepe a történelemben?

Persze. Hát tudjuk, hogy a nyilasokból lettek a kommunisták, a komcsikból most az új nyilasok. Ez így működik folyamatosan.

De miért?

Hát azért, mert ez egy ilyen ország.

De miért ilyen ez az ország?

Azért, mert már sok-sok nemzedék óta nyomorult emberek lakják, akiknek életben kellett és kell maradniuk. Az életben maradáshoz pedig egy olyan típusú berendezkedésben, amilyen itt az elmúlt 200 évben volt, ez az út. Ezért.

Végül is hány történelmi szembenézést nem végzett el Magyarország, és hová vezet mindez?


Oda vezet, ahol most is tartunk éppen. Én nem számoltam, hogy hány történelmi szembenézést nem végeztünk el, de végül is teljesen mindegy, hogy kettőt vagy ötöt. Mert ez egy szilárd trend, és amíg ez valahogy meg nem törik, addig teljesen mindegy, hogy számolgatjuk-e, pontosan hányat mulasztottunk el. Sokat, persze...

KITÖRT A BOTRÁNY A ZENEAKADÉMIÁN, LÁZADNAK A HALLGATÓK

INDEX
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.03.12.


Az Index információi szerint feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor ma, 2024. március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke. Beszédében azt mondta, hogy az egyetemi vezetés egy részének döntései és azok következményei miatt úgy gondolják, eljött az idő, hogy kritikusan szemléljék 
a jelenlegi helyzetet.

Az elmúlt napok üzengetései után az Index információi szerint feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke, amiben elmondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű válasz,

arra számíthatunk, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van.

Beszédét az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük....

MAGÁN VAGY KÖZEGÉSZSGÜGY - HOL GYÓGYULJUNK?

TELEX PODCAST
Szerző: TELEX PODCAST
2024.03.12.



A Téma heti adásában Álmos Pétert (Magyar Orvosi Kamara) és Kóka Jánost (Doktor24) láttuk vendégül, a téma pedig a magánegészségügy és a közegészségügy helyzete, viszonya volt


UNGVÁRY KRISZTIÁN: A GYURCSÁNY-VILLA - ÉS MÁS TÖRTÉNETEK

UNGVÁRI KRISZTIÁN PODCASTJA
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.03.11.



Ez az adás a Szemlőhegy utca 42-ről, valamint Gyurcsány Ferencről, Kövér László családjáról és egy tönkretett kiállításról szól, amelyet Gyekiczki András és Rajk László hozott létre és Pápa fideszes önkormányzata lehetetlenített el.

MIBŐL ÉLÜNK AZ IDÉN? A GAZDASÁG KILÁTÁSAI 2024-BEN. PALÓCZ ÉVA, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN
2024.03.12.



Milyen állapotban van Magyarország gazdasága 2024 tavaszán? Hogyan értékelhető az elmúlt év és az idei évkezdet? Milyen külső és belső okok a meghatározóak ezen a téren? Növekedés vagy/és egyensúly? 

Mire számít a Kopint-Tárki: idén mekkora lehet a növekedés? Mivel lehet számolni a környező országokban illetve Európában? Mire számít a Kopint az infláció alakulásában a következő hónapokban és az év egészében? Lehet-e bízni abban, hogy egy tartós dezinflációs folyamat indult el Magyarországon? Van-e olyan tényező, ami kibillentheti a gazdaságot a dezinflációs folyamatból? Vannak-e munkaerőpiaci tartalékok? Hogyan növelhető a munkapiaci aktivitás? A kiskereskedelmi forgalomról milyen friss adatok vannak? Mit mutanak az ipari termelésre vonatkozó számadatok? Mennyiben nőhet a fogyasztás az idei évben? Mit jelenthet a fogyasztásalapú növekedés? 

Van-e veszélye a magas államháztartási hiányadatnak? Milyen következményei lehetnek mindennek a gazdaságra? Hogyan és mennyiben változott a magyar export szerkezete? Honnan érkeznek most leginkább külföldi befektetések Magyarországra? Elindult a jegybanki kamatcsökkentés. Mikor indulhat be komolyabban a vállalati és lakossági hitelezés? MIlyen árfolyamokkal számolhatunk az euróval és a dollárral szemben? Mennyire lesznek tartósak az árfolyamok? 

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.03.12-én. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.

ORBÁN VIKTOR ELÁRULJA MAGYARORSZÁGOT ÉS EURÓPÁT DONALD TRUMP TÁMOGATÁSÁVAL

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.03.12.



Orbán Viktor és Donald Trump randiztak. Azzal, hogy a vezér Trumpot támogatja, elárulja Európát, és benne Magyarországot is.

MIT KEZDJÜNK A MAGYAROK ALKOHOLIZMUSÁVAL? ZACHER GÁBOR VÁLASZOL

BIZOTTSÁG #1 / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.12.



Valamiben, úgy tűnik, szinte biztosan világelsők vagyunk: az alkoholizmusban, amelynek társadalmi mértéke bátran nevezhető hungarikumnak. De az állam felelőssége-e visszaszorítani a magyar emberek alkoholfogyasztását? Szükség van-e nemzeti alkoholstratégiára, és ha igen: miről szóljon, meddig merészkedjen? A hozzáférést korlátozza központilag, tiltson, vagy a megelőzésre, nevelésre helyezze a hangsúlyt? Politikai kérdés-e a magyar emberek kóros boldogtalansága? Többet árt vagy használ a száraz november? Kellenek-e „nemzeti italboltok”? 

Indul a Partizán új műsora, a Bizottság, amelynek első vendége Zacher Gábor orvos, oktató, toxikológus – vele beszélget az adás házigazdája, Tóth Jakab, valamint öt bizottsági tag is kérdezi. És kik ők és miért hívtuk őket? Ez is kiderül az adásból.

POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.03.12.


Nagyfőnök és kisfőnök: Orbán és Trump; Endre bácsi nem nyugszik; Osváth Zsolt, a gonosz mumus...

BESZÁMÍTHATATLANOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.12.


F. J. huszonhét éves magyar állampolgár egy Hódmezővásárhely közeli ültetvényen marihuánát termesztett, mint először kiderült azért, hogy az ebből befolyó profitból fedezze a háza felújítását. Ahogyan látszik, ez eddig színtiszta közgazdaságtan kiadásokról és bevételekről azzal az elégedett felsóhajtással: de jó, hogy a fiatalember nem lopni akart, ami tevékenység bevett és a nagyoknak legális pénzszerzési mód a NER-ben.

S bár a lopás még lehet megengedett, a marihuána termesztése azonban sohasem, mert olyan ez a Fidesznek, mint az ördög cimborasága, azaz például egyszerűbb lett volna pálinkát főznie, és abból bevakoltatni a házat. A pálinka közkeletűen (lásd Orbán apánk) alapvető élelmiszer, így attól elhülyülni magyar virtus, a jointtól elszállni pedig üldözendő. Innen nézvést tehát kulturális kérdés, mi tetszik a hatalomnak és mi nem.

A marihuána nem. De nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy az emlegetett F. J. a hódmezővásárhelyi Fidelitas alelnöke volt, s mint ilyen a Fidesz utánpótlásának ormain helyezkedett el. Később lehetett volna akármilyen államtitkár vagy netán miniszter is, voltaképp már rajta volt a sínen, ami a hatalom belső köreibe vezet, s hogy lebukott, ezt cseszte el. Várhatott volna a házfelújítással, amíg felemelkedve eleget tud lopni hozzá.

Így járt. Türelmetlen volt, de nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy most volt a tárgyalása épp, ahol a törvény teljes szigorával – netán statuálással – kellene szembenéznie, mint Pelikán gátőrnek A tanúban. F. J., illetve a védőügyvédje azonban egy huszárvágással mentené a törvény markából a megtévedettet, és azzal állt elő, hogy a védenc, a Fidelitas alelnök tettének elkövetésekor nem volt beszámítható. Delikát, jegyezzük meg gyorsan.

Olvasatunkban a nem beszámítható azt jelenti, nem tudja, mit cselekszik, ami azt a felettébb érdekes folyományt hozza maga után, hogy az akármilyen okból beszámíthatatlan ember arra alkalmatlan, hogy őt elítéljék, arra azonban igen, hogy a Párt ifjúsági élcsapatának oszlopos tagja legyen a még fényesebb jövő ígéretével. Nem tudom, érezzük-e itt az ordas ellentmondást, bár még az is lehet, ilyen egyáltalán nincsen benne.

Mert, ha rossz szándékunk volna, akkor csuklyás szemeinket a Fidesz nagyjaira is vetnénk, miniszterekre, államtitkárokra, EP választási listavezetőre, s ha alaposabban megnézzük őket, arra kell jutnunk, nem sokban különböznek ettől az F. J.-től, a beszámíthatatlanságban. Annyi csupán, hogy ők nem buktak meg vadkenderrel, a listavezető például nem is ezt, hanem a kokót kedveli. Ehhez van szokva. Ám ezen a ponton kognitív készségekről elmélkedünk inkább.

És innen haladunk tovább. F. J. védőügyvédje ugyanis megcifrázta a dolgot, s arra hivatkozott, „Az elmeműködés kóros állapotában, személyiségzavarban szenvedett, ami enyhe fokban korlátozta őt abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje”. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindeközben a Fidelitas oszlopos tagja volt a terhelt, de ezzel a tárgyalóteremben senki nem foglalkozott. Azon kívül is csak én, úgy látszik.

De haladjunk tovább a szakértőhöz, aki szintén a tárgyaláson terítette ki kártyáit, ami szerint „mentális zavara neuraszténiás tünetekben nyilvánul meg, tehát folyamatosan, családi konfliktusok kapcsán elkerülő, elhárító magatartás kialakulása jellemezte. Mindezek miatt az alkoholt és a kábítószert is terápiás célzattal használta”. Ez már annyira sz
ép, hogy festeni sem igazán lehet szebbet, mert ezen a ponton jelenik meg előttünk Szájer az ereszen.

Nem azért, amit amúgy gondolnának, hanem abban a kontextusban, hogy van ez a párt, a Fidesz, amelyik a társadalomra olyan normákat akar rákényszeríteni, amelyet maga soha nem tart be. S emiatt, ha olykor lebuknak, az nem azért kínos, mert netán gyengének bizonyulnak, hanem azért, mert itt látunk bele a hazugságok mélyire (nemi identitás, kereszténység és most a kábszer), hogy dirigálnak, de romlottabbak, mint egy kilukadt egysejtű.

Mindezt azonban eddig is tudtuk. Ez az ügy azonban az első, amikor valamely fideszistáról bebizonyosodik – vagy csak így próbálják kivakarni a szarból -, hogy amikor élénk közéleti tevékenységet folytatott, pofázott, vádaskodott vagy más módon rontotta a levegőt, nem volt beszámítható állapotban. Igaz lehet ez sok fideszi nagyemberre is, egészen a piramis csúcsáig gondolva a történetet, de ezt mindenkinek a képzeletére bízom.

Hátra lenne még mindenféle következtetések levonása, de ez több szempontból is teljesen fölösleges. Azért mégpedig, mert eddig is tudtuk, ez így van, ez a sztori azonban adott egy újabb igazolást, egy kis szeletkét a nagy egész tortáról. Arról, hogy romlott az egész, a velejéig és a legalsóbb ganajtúró szintig, itt örömünk és tovább-gondolkodásunk majd akkor keletkezik, ha ezt a fidelitaszos F. J.-t ezek miatt és ilyen körülmények között tényleg felmentik.

ITT OLVASHATÓ