2023. október 29., vasárnap

ORBÁNT MOSTANTÓL NÁDORNAK KELL NEVEZNI, HATVANPUSZTA A NÁDORSÁG KÖZPONTJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.28.



Orbán Viktor megkezdte az „érzékenyítést” a Hatvanpusztai hercegi birtok használatával. Elkezdtek csordogálni a hírek, hogy Orbán urunk Hatvanpusztára tette át a széhelyét, és onnan irányítja a birodalmat. Jelképes, hogy Orbán József nádor birtokába költözött, azzal is demonstrálva, hogy a király utáni második legmagasabb méltóságot tölti be. Király pedig majd kerül idővel a feje fölé a családból, mi 2010 óta Ráhel királynőre tippelünk.

Az Amerikai Népszava 2010 óta mondja, hogy ennek királyság lesz a vége, méghozzá az Orbán-dinasztia megalapításával. Ez a dinasztia vagy 300 évig fog uralkodni, vagy már a második generációt sem éri meg, mert a tagjait nyilvánosan felakasztják, a többiek pedig a lopott vagyonnal elmenekülnek, az ostoba magyar demokraták pedig a „békesség” nevében elengedik őket a pénzükkel együtt. Mindenesetre a dinasztiához a szaporulat megvan.

Nincs abban semmi különös, hogy az uralkodónak van vidéki birtoka, hercegi kastélya, és onnan intézi az államügyeket. A szokatlan ebben az, hogy nem egy királyi család (még az erre a célra létrehozott magyarságkutató kimutathatja az árpádházi rokonságot), hanem az ország legnagyobb tolvajcsaládja költözött a hercegi birtokra, megszerezve közpénzekből az uradalmat. Nem az államé a hercegi birtok, hanem az államot kisajátító tolvajé.

A megjátszott királyi méltósághoz képest faramuci helyzetet jól mutatja, hogy noha Orbán birtokba vette a 11,5 millárdért felújított versaillesi-i hatvanpusztai kastélyt, megtette azt a birodalma központjának, de maga a birtok az apja nevén van. Az is különös, hogy valaki a saját apját használja strómannak, de az analfabéta gázszerelő nevére mégsem irathatta rá a hercegi birtokot. Ez mindent elmond a bűncselekménysorozatról, ami a birtok mögött áll.

Az sem szokásos, hogy Orbán közjogi státusza szerint négyévenként megválasztandó és kötelezően megválasztott miniszterelnök, miközben az ország informális struktúrája és a működése szerint egyfajta királyság, a tartalmát tekintve diktatúra, stílusát tekintve maffia. De a szándék a magyar királyság „helyreállítása”, ezek az átmenet zavaros évei, amikor az ország főhercege és nádora közjogilag még csak miniszterelnök, valójában már több annál.

Orbán ugyanis nemcsak formálisan került Habsburg József nádor birtokára, hanem valódi értelemben is átvette a helyét és a szerepét. I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse az ország nádora volt, amely pozíció a király helyettesének felel meg. A nádorságot Szent István király alapította, s ezt a tisztséget most – az uradalommal együtt – Orbán elfoglalta. A hírek szerint már ott tartja a megbeszéléseit, most járatja be a nádorság központját.

Mi csak egy köztörvényes bűnözőt látunk, nem egy főherceget.

Miután a magyarok hozzászoknak, hogy Orbán az apja nevére írt lopott nádorságban ül, és onnan irányítja az országot, mint egy herceg (egyesek még büszkék is lesznek a pompára, megfeledkezve arról, hogy ez nem állami kúria a miniszterelnökségnek, hanem az Orbán-család nevére írt lopott vagyon, ahol egy felkapaszkodott felcsúti paraszt játssza a királyt a magyar emberektől ellopott pénzen és uralkodva rajtuk), beindul majd a nagyüzem.

Orbán itt fogadja majd a politikusokat, külföldi küldöttségeket, méltóságokat. Szoktatja és érzékenyíti a magyarokat arra, hogy amiképpen a Habsburg hercegi birtok, úgy az ország is a magántulajdona, amivel már ma is ekképpen bánik. Mintha neki az családi öröksége és tulajdona lenne. De nincs az a korrupt állami megrendelésekkel kitömött kőbánya, amiből a hercegi birtokot ilyen színvonalon meg lehet szereni, fel lehet újítani, a környékkel együtt.

A DK vagyonvizsgálatot kezdeményez a parlament illetékes bizottságában, amelyen azóta is nevetnek a hatvanpusztai hercegségben és szerte az Orbán-birodalomban a főispánokig bezárólag. Ennél nagyobb viccet még nem hallottak. Magyarországon két párhuzamos világ van, az egyik a valóságos, a másik a Patyomkin-világ, egyik a hercegi nádorság, a valódi, a másik a külvilág és a hülyék számára fenntartott látszat a demokratikus köztársaságról.

Tulajdonképpen a Várat is a nevére írathatná, az semmiben nem különbözne attól, ahogy a Habsburg hercegi nádorbirtok a tulajdonába került. Apja majd lesz olyan kedves haver, és az etyeki borozóban két kisfröccsért „eladja” a főhercegi birtokot a fiának. A haramiák jól ismert öblös röhögése közepette. Ezek az emberek álomvilágban élnek, az álom azonban valósággá vált. Még Putyinnak is rejtegetnie kell a kastélyát, Orbán büszkén mutogatja.

A magyarok úgy nézik ezt, mint egy filmet, hogy ellopták a fejük fölül az országot és egy koszos felcsúti tolvajcsalád király lett. Nem fogják fel, hogy mi történt. Már helikopterekkel repkednek oda a csickások és a talpnyalók, akik egy csődbe ment, eladósodott országban játsszák a nagyfiút és az arisztokráciát, rázzák a rongyot, lenéznek, leugatnak mindenkit.

Nagyon kíváncsian várjuk, mi lesz ennek a vége. A népmesei befejezés sem kellemes, de azzal kiegyezne a mi nádorunk, ahhoz képest, ami vár rá. A „nádor” boldog lehet majd, ha börtönben végzi, s nem a főhercegi birtok első fájára húzzák fel. Mert így szoktak végződni az ilyen pünkösdi királyságok. Reméljük, az Orbánok előtti meghajlást már nem érjük meg.

Előre mondjuk: nem szabad futni hagyni őket.

„AZ OKTATÁS BIZONYOS ÉRTELEMBEN MÁR ÖSSZEOMLOTT, DE A TÁRSADALOM JELENTŐS RÉSZE NEM VESZI ÉSZRE”

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.10.28.


A rossz minőségű oktatás hatása nem most érződik rögtön, hanem tíz év múlva. És nem fogunk tudni azonnal javítani rajta, ahhoz kell további tíz év, vagyis rögtön húsz éves lemaradásban vagyunk – állítja Lannert Judit oktatáskutató. Interjú.


Az október 23-i tüntetés a sokadik olyan demonstráció volt az elmúlt több mint egy évtizedben, amely az oktatás fenntarthatatlan helyzetére hívta fel a figyelmet. Mégsem változott semmi. Lehet még várni bármit is egy ilyen demonstrációtól?

Fontos, hogy életben tartják a lángot, még akkor is, ha ez jelenleg elsősorban csak Budapesten sikerül. És arra is biztosan jók ezek a tüntetések, hogy az oktatás helyzetével elégedetlenek láthatóak maradjanak, aktív állampolgárok lehessenek. Emellett kezdenek egymásra találni azok a civil szervezetek, amelyek az oktatás ügyével foglalkoznak. Ugyanakkor nekem nagyon hiányoznak az egyetemisták.

A 2010-es évek elején ők kezdtek el először szerveződni, tiltakozni. Hova lettek azóta az egyetemisták?

A professzorok és az egyetemi vezetők többsége beállt a sorba, totálisan behódolt a hatalomnak, egyáltalán nem mutatnak példát a diákjaik számára ilyen szempontból. Egészen dermesztő élmény, hogy az egyetemi és akadémiai szféra ennyire hallgat, miközben egy ilyen helyzetben nekik lenne a legnagyobb szerepük a tiltakozásokban. És közben egészen különleges dolog, hogy ennyire fiatal gyerekek állnak ki, és próbálnak változást elérni.

Vidéken is ugyanolyan rossz az iskolák helyzete, sőt. Miért mondja mégis, hogy ez látványosan budapesti történet jelenleg?

Mert nekik, főleg a fővárosi elitgimnáziumokban, még vannak olyan pedagógusaik, akik mernek példát mutatni ilyen téren, és támogatják őket, hogy kiálljanak a jobb oktatásért. És az is igaz, hogy paradox módon Budapesten és Pest megyében a legnagyobb a pedagógushiány, mert itt van a tanároknak a legtöbb lehetősége továbblépni, ha el akarják hagyni a szakmát, vagyis ez valójában a főváros erősségét mutatja. Jártam mostanában több vidéki iskolában, ahol mindenki aláírta a státusztörvényt, és ez teljesen érthető, de ez azért nem jelenti azt, hogy nincsen baj.

Az OECD legfrissebb, szeptember közepén megjelent oktatási jelentésében (Education at a Galnce 2023) több mutatóban is utolsó helyen végzett Magyarország. De a tanár-diák arányra vonatkozó adatokat a kormányzat is szívesen idézte, mondván: míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák. Kinek higgyünk, hogy kell értelmezni ezeket a számokat?

Az adatok félreértelmezése zajlik. Nem nyíltan hazudnak, csak kivesznek a kontextusból egy valós számot, és teljesen félremagyarázzák. Az a probléma, hogy hiába jut kevesebb gyerek egy tanárra, mint az uniós átlag, a rendszer nagyon pedagógus-intenzív; sok a kicsi iskola és nagyon sok a tantárgy, viszonylag sok tanórával. Vagyis túl sok pedagógust alkalmazunk, ami persze abszurdnak hangzik a jelenlegi helyzetben, amikor mindenki a tanárhiányról beszél. Meg kellene látni az összefüggést: minél több a tanár, annál kevesebbet tudnak nekik fizetni. Ha alulfizetett a pedagógus-szakma, a fiatalok nem fogják ezt a pályát választani. Először mindig a béreket kell nézni. Ha nem marad el a diplomások átlagbérétől a pedagógusok bére és úgy jut kevés tanuló egy pedagógusra, akkor ott valóban minőségi oktatás lehet. De ha a viszonylag jó tanár-diák arány ára, hogy alulfizetett, rosszul felkészült pedagógusok tanítanak, annak még akkor sincs értelme, ha egyébként kicsik a csoportok...

TANÍTANÉK: VANNAK A GERINCESEK ÉS A GERINCTELENEK – PÖFFEDÉK MAFFIÓZÓK CÉLKERESZTJÉBEN VAGYUNK (VIDEÓ)

KLUBRÁDIÓ / VIDEÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.10.25.



Alternatív népszavazást indított az Egységes Diákfront és az aHang nevű civil szervezet a magyar oktatás helyzetének javítására. Hét kérdést tettek fel. A kezdeményezők többek közt arra kíváncsiak, a szavazók egyetértenek-e azzal, hogy a kormánynak új oktatási jogszabályt kellene alkotnia a mostani státusztörvény helyett, helyeslik-e, hogy a rezsim mostani gyakorlatával szemben, önálló minisztérium foglalkozzon az oktatásüggyel, valamint, hogy a pedagógusok kapjanak azonnali minimum 50 százalékos béremelést, és kapják vissza a valódi sztrájkjogukat. 

Az alternatív oktatási népszavazáson online és személyesen is véleményt lehet nyilvánítani. Személyesen először október 23-án lehetett voksolni. Erre a napra támogató demonstrációt szerveztek, amelyen több ezer ember vett részt, a tömeg a Hősök teréről a Kölcsey Ferenc Gimnázium és az orosz nagykövetség érintésével az Oktogonig vonult, ahová a Fővárosi Önkormányzat és tucatnyi civil szervezett hirdetett október 23-i megemlékezést. A rendezvényen többek között beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester, valamint az Egységes Diákfront és a Tanítanék civil mozgalom képviselői. Videónkban, a Tanítanék tagjainak felszólalását nézhetik meg. A színpadon Törley Katalin, a Kölcsey Gimnázium kirúgott tanára, Berta Bea, a Karinthy Frigyes Gimnázium volt tanára, aki a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozásként, 23 év után hagyta el a tanári pályát, valamint Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, aki tiltakozásképp szintén elhagyja iskoláját, jelenleg épp felmondási idejét tölti.

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK GYALOGOSOKRÓL ÉS DROGOSOKRÓL

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.10.28.


Október utolsó hétvégéjén is felidézzük az elmúlt hét nagyobb, olvasgatósabb-nézegetősebb anyagait. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

IZRAEL

Péntek este az izraeli hadsereg kiterjesztette a szárazföldi műveleteit, hogy megsemmisítsék a Hamászt. Hiába a jelentős katonai fölény, kőkemény harcok várhatnak az izraeli hadseregre a szétlőtt gázai romok köz
ött, a légicsapások okozta humanitárius katasztrófa miatt pedig a nemzetközi nyomás is nő.

KÖZLEKEDÉS


A Wizz Air járatain elvileg nem kell fizetni az ülőhelyért, ha az indulás előtti 24 órában végezzük el az utasfelvételt, csakhogy a 444 olvasója 18 órával a felszállás előtt sem kapott ingyenes opciót a honlapon. Szerinte a légitársaság szándékosan kényszeríti az utasokat felár fizetésére, a GVH vizsgálatot indított az ügyben.

A két éve alakult Járda a gyalogosoké Facebook-csoportnak elege lett abból, hogy az egyébként is szűk járdákat elfoglalják az autók. Matricákat ragasztottak az Újlipótvárosban tilosban parkoló autók szélvédőjére. Az akciójukat nem fogadta osztatlan öröm.

Végre felújították, mégis életveszélyes a rákosrendezői vasúti átkelő: amíg macskaköves volt az átjáró, addig a kerékpárosok lassan gurultak át a tilosban is, a tükörsima aszfalt veszélyes helyzetekbe sodorhatja őket, ezért semmire se jó kerítéseket építettek.

LAKHATÁS

A fővárosi fiatalok fele nem hiszi, hogy valaha is tudna lakást venni: az OTP szakértője szerint az új lakásvásárlási támogatásra a korábbinál sokkal kevesebben lesznek jogosultak, pedig lenne kit segíteni.

PROPAGANDA

Megint a mi felhatalmazásunkat kéri Orbán, hogy egyszerű vidéki legényként kioktathassa Brüsszelt az élet értelméről: jön az újabb, brüsszelező-mozgósító nemzeti konzultáció.

Megnéztük, hogyan dolgozza fel a nyolcadikos történelemtankönyv az elmúlt száz év világtörténelmét. Bibó Istvánt a NER egyik legfőbb ideológusa cáfolja. Mao után már Kína már nem annyira fenyegető. Szó esik Tajvanról – az ötvenes évekig. Afrika szinte szót sem érdemel.

Az MCC és a Drogkutató Intézet szakemberei kifejtették, miért jelent óriási veszélyt az ukrajnai marihuánalegalizáció. Volt szó Kalasnyikovokkal flangáló, drogfüggő veteránokról, Szent Ágostonról és a romlott Prágáról is, ahol füvet árulnak a boltokban.

OKTÓBER 23

Ott voltunk a Mi Hazánk tüntetésén, a párt és a főváros rendezvényén kérdeztük a résztvevőket, írtunk Orbán Viktor beszédéről, és beszélgettünk a miniszterelnök rajongóival – köztük Bohár Dániellel. De érdemes megnézni az utóbbi idők leggyümölcsözőbb közéleti vitáját is.

SPORT

Az olimpiai bajnok Milák Kristófnak elment a kedve az úszástól, csakhogy abban a rendszerben, ami az élsportot a Rákosi-korszakhoz hasonlóan kezeli, az eset bonyolulttá vált.

Podcastok

Esterházy Mátyás focistaként kezdte, de idővel belátta, hogy nagy sikereket a pályán nem fog elérni, ezért menedzsernek állt. Szoboszlai Dominik 13 éves volt, amikor a fiú családjának panellakásában először kezdték el tervezni a közös jövőt. A nemzetközileg is jegyzett magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast újabb adása.

ITT OLVASHATÓ

EGY HAZAÁRULÓ VALLOMÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.10.29.


...Most ugye azt rebesgetik, és a héten tartott uniós csúcs után sem érkezett határozott cáfolat, hogy bizonyos feltételek esetén megszavazzák, és elindítják a pénzeket Magyarország felé. És ezek a feltételek most nem arról szólnak, hogy az Orbán-kabinet egyik napról a másikra korrigálja tizenhárom éves működését, demokrácia-rombolását, hanem arról, hogy a mi Vezérünk beadja a derekát, és nem vétózza meg az unió szándékait. Vagyis partner lesz abban, hogy Európa ott álljon továbbra is Ukrajna mellett, változatlanul támogassa – jelentős összegekkel – az orosz agresszor elleni harcát. A döntés decemberben várható, de feltehető, hogy a háttérben addig komoly alkuk folynak majd. Persze tudom: a Bizottság, és egyáltalán az unió vezetése, no pláne az európai parlament már rég kiakolbólintotta volna a magyarokat a szövetségből, ha erre a szabályok lehetőséget biztosítanának. De nem biztosítanak. Ezért kell alkudozni. Amire az én állításom az, hogy nem szabadna alkudozni. Már csak azért sem, mert, ha engednek Orbánnak, szépen belesétálnak a következő csapdába. Megszavazza majd, amit az EU akar, de változatlanul szolgálni fogja Putyint. Hogy miként teszi majd, ne kérdezzék tőlem, nem tudok úgy gondolkodni, ahogy a magyar miniszterelnök. Pontosan tudjuk róla, ezer ténnyel tudjuk igazolni, hogy nála igazán nem számít, mit mondott tegnap, mit ígért meg nekünk, de talán még az sem, hogy mit írt alá.

Persze tudom: a pénz nagyon kell nekünk. A magyar gazdaság nagy bajban van, és most ne is firtassuk azt, hogy kinek, kiknek a hibájából. Bármit is hazudik nekünk a kormány, bármit állít háborúról, meg szankciókról, pontosan tudjuk, hisz van összehasonlítási alapunk, hogy mekkora rész vállalt a válságból a kabinet, sok-sok hibás döntéssel, és választási pénzszórással. A végeredmény a lényeg: bajban vagyunk. Az európai pénzek hiánya még mélyebbre lök bennünket. És ez a bennünket meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás; akik miatt a baj van, azok nem fogak sérülni. A hatvanpusztai komplexum birtokosai, a leggazdagabb magyarok nem fognak sérülni (ráadásul nagy eséllyel már külföldi bankokban van a pénzük…). Sérülni mi fogunk, vagyis azok, akik tartalék nélkül élik az életüket, akik hó végére kifogynak mindenből, forintból, élelemből – jövőképből. És igen, igazuk van, ha nem jönnek az uniótól a pénzek, akkor a levegőjük is elfogy, nemhogy a jövőt, a másnapot sem fogják látni. Mégis azt mondom: ne utalják az eurókat nekünk. Mert lehet, hogy most egy kicsit könnyebbé válik a közeljövő, de az ország lesüllyed újra a diktatúra világába, és átmenetileg el is süllyed.

Rossz lesz, ha nem jön a pénz? Rossz lesz. De mi lesz ebből az országból, ha minden úgy marad, ahogy ezt Orbán kiépítette magának. Hogy egy szűk réteg kiemelkedik a hétköznapok világából, a többség azonban nem pusztán vergődik, kénytelen együtt is élni azzal a tudattal, hogy alárendelt szerepet játszik a saját országában. Ahol egy tollvonással elvehető a szabadság, ahol a rendszer arra van beállítva, hogy csak a hatalmat szolgálja.

Tényleg hazaáruló lennék? Hazaáruló lennék, ha azt állítom: az Európai Unió nem asszisztálhat ahhoz, hogy az egyik tagja nem csak őt, hanem saját népét is folyamatosan elárulja. Tudom persze, hogy kívülről nem lehet megdönteni ezt az adminisztrációt. Kívülről nem lehet elérni, hogy megszűnjön az önkény, hogy megszűnjön a jogfosztottság. De nem kötelező segíteni sem, hogy még ennél is tartósabb legyen ez a társadalmi megosztottság. Szóval azt állítom: nem szabad pénzt adni ennek az országnak. Nem szabad pénzt adni mindaddig, amíg a lakosság, pátoszosabban a társadalom, a magyar társadalom nem akarja felszabadítani magát.

Vagyis: állítom, hogy nem vagyok hazaáruló. Ellenkezőleg: akkor lennék, ha nem vágynék egy valódi demokráciára.

Egyedül lennék?