2020. április 29., szerda

NYUGDÍJ 2020: HA KI AKARUNK MÁSZNI A GÖDÖRBŐL, ABBA KELLENE HAGYNI AZ ÁSÁST

G7.HU
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2020.04.29.



A koronavírus járvány elég hamar válságba lökte mind a magyar, mind a világgazdaságot, és sokunkat számos területen a teendők újragondolására késztet. Sok éve bírálom az egymást követő kormányok nyugdíjterveit. Túllépve a szélesebb körnek szánt publicisztikámon, most szakszerűbben igyekszem fogalmazni, vállalva az esetleges értetlenséget. Egyaránt kritizálom a jelenlegi kormányzati és ellenzéki nyugdíjelképzeléseket, bár a fő felelősség a kormányzatot terheli. Hat pontra bontom mondanivalóm.




1. Az azonnali teendők. A válság miatt most ugyanolyan segítségben kellene részesíteni a legkisebb nyugdíj tulajdonosait, mint általában a kispénzűeket.

2. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos teendők. A 13. havi nyugdíjat nehéz elutasítani, viszont ha egy plafonnal maximalizáljuk, akkor a rossz célzás által okozott kárt minimalizálhatjuk.

3. A rugalmas korhatárhoz való visszatérés. A rugalmas korhatárt azonnal be lehetne vezetni, egyszerre növelve a jólétet és enyhítve a kialakuló munkanélküliséget.

4. A járulékkulcs emelése. A járulékkulcs (szochó, azaz szocális hozzájárulási adó) további csökkentésével a kedvezőtlen körülmények miatt még inkább le kellene állni.

5. A nyugdíjdegresszió szélesítése. Mivel 2012/2013 óta megszűnt a progresszív szja és a nyugdíjplafon, a polarizáció megállításához ideje lenne szélesíteni a nyugdíjdegressziót, amely a legmagasabb nettó kereseteket csökkentve veszi figyelembe a kezdőnyugdíj kiszámításánál.

6. A hosszú távú mérlegelés. Az elmúlt 10 év alatt a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon még inkább fenntarthatatlanná vált, a tervezett intézkedéseknél ideje lenne ezt is figyelembe venni.

Érdemes lenne megszívlelni az amerikai mondást: „Ha a gödörből ki akarsz mászni, akkor először hagyd abba az ásást!”

Részletesebben:

NEKEM A SELEJTET CSEMEGÉNEK SZÁNJÁK, KÉT ÉHEZÉS KÖZÖTTI MOTIVÁCIÓKÉNT

KOLOZSVÁR SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.04.29.



Tárgy: Kész

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

De most aztán tényleg ne ácsingózzon kend, hogy honvágy így, meg hazajövetel úgy! Bevégeztetett! „A koronás vírus a gondoskodó állam hóhéraként belökte a Fényessegűt a történelembe”. Tudnám hosszabban is írni, de a Tamás bácsi mindig kerülte a cirádákat, mert olyan munkája volt, amelyik maximum a bővített mondatokat tűrte. Ez a mondat a leghosszabb hitelesített csúcsteljesítmény tőle. A Tamás bácsi törzsön kívüli, mélyen a potrohosok uralma alatt vegetál, vagyis nem lételeme a mismásolás.

Másrészről ez a legrövidebb megfogalmazása volt annak, hogy mit tett ezzel az országgal és ezzel a néppel ez a néhány tucat aljadék harminc esztendő alatt. Tisztázzuk. Ezt se én mondtam. Hallottam. Továbbítom, mint közvélekedést, kend meg tűzheti a kalapja mellé nemzettestvéri árvalányhaj helyett, mert ott az árva lányokat viszik a szerájba, ahogy hallom. (azt meg itt hallottam sutyiban, hogy nagy bajban vannak a testi szabadfoglalkozású lányok munkaadói, a KKV-k, mert pang az üzlet, a népképviseletben szolgáltatásukat fogyasztó kormánytagoknak nincs potenciálja, a potenciális ügyfeleknek meg pénze. Csak tudnám, mit is jelent ez, meg miért kellett ezt előttem sutyorogva mondani, meg kacsintani hozzá).

Én ugye sajátos nevelési igényű, ugyanakkor átlagon felüli memóriával rendelkező gyerek vagyok, ráadásul lány létemre hátrányos helyzetű is, mert a várbéli szakácsságot már lenyúlta a Gundel, dekázni is csak 13 megy, úgyhogy kicsi az esélyem az udvartatásba kerülni.

Márpedig én a süssünk-főzzünk felé tendáltam erősen. És a tata pártolta is a törekvésem: „Kisunokám! Kiváló éca! Főleg a cukrászság. Az egyetlen szakma, ahol a selejtet is meg lehet enni!” Márpedig amilyen jövő elé nézünk, hát nekem a selejtet csemegének szánják, két éhezés közötti motivációként.

Eszembe is jutott kend, mikor a vírus miatt sumákoló egyik kistalpas várjobbágy Takonypóc a tévében álságos szemforgatással előadta, hogy „egy hajóban evezünk…..”. Mert kend megírta a nénikénknek a kend hajókázását Boszporusznál, ahol magyar gályarabok eveztek és azt mondták kendnek, hogy szívesebben gályáznak a török, mint a magyar uraknak. Na, ahogy kend nem evezett velük, nos, ezek se mivélünk...

MIÉRT NEM HAGYJA OTT AZ ELLENZÉK EZEK UTÁN AZ ÁLPARLAMENTET?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.28.


Költői kérdés, a válasz egyértelmű: a pénz miatt. Orbán a járványt kihasználva az ellenzéki pártok állami támogatását csökkentette (formailag ez a Fideszt is érintette, de a “Fidesznek” annyi pénze van, amennyit akar), ám arról gondoskodott, hogy a fasiszta rendszert és az immár nyílt diktatúrát legitimáló képviselők alapfizetését egymillió forint fölé emelje. Az ellenzéknek semmiféle jogosítványa, beleszólása nincs sem a törvényhozásba, sem az ország életébe. Egy cirkuszi látványosságban vesz részt pénzért, ami nem ártalmatlan, mert a diktatúra legitimálása hazaárulással ér fel.

Nézzük meg a tényeket, figyelembe véve a magyar átlagfizetéseket. A parlamenti képviselők alapbére havi 1 millió 103 ezer 400 forintra emelkedett. Ez csak az alapbér, a frakcióvezetők fizetése például 2 millió 206 ezer 800 forintra, a helyetteseké 1,87 millióra nőtt. Hazaáruló álellenzéki parlamenti képviselőnek lenni anyagilag nagyon is megéri. Ezért nem kell mást tenni, mint eljátszani, mintha demokrácia lenne, és néhány kekeckedő kérdést feltenni. Amikor már erre sincs mód, valamilyen performanszt bemutatni. Miközben a rendszerrel szembeni egyetlen és leghatásosabb ellenzéki magatartás a legitimáció megvonása lenne.

Sokszor lett volna nemcsak alkalma, hanem kötelessége az ellenzéknek, hogy távozzon a parlamentből, magára hagyja Orbán és Kövért a csicskásaival együtt, hogy játssza el a demokráciát Orbán és világ előtt ellenzék nélkül. Ehhez csak erről a mesés havi fizetésről és egyéb juttatásokról kellett volna tudni lemondani. De az nem sikerült, mert komoly munka és felelősség nélkül ennyi pénzt csak akkor keresne bármelyik képviselő, ha futballistának áll. Főleg, ha Felcsúton. De annál nagyobb ok, mint a rendeleti kormányzás bevezetése, a járvány ürügyén nyílt diktatúra bevezetése, nem lehet. Az egész világ hangos attól, hogy Orbán Hitler módjára vezette be a rendeleti kormányzást, kizárva a parlament szerepét, és helyezte magát a törvények fölé, és az ellenzék bejár a parlamentbe, hogy cáfolja a világ értékítéletét.

Amikor már a parlamentnek nincsenek jogai, a végrehajtó hatalom abszolút hatalmat kapott, egy komplett elmebeteg a kérdést megfogalmazó képviselőnőket a személyi számuk alapján minősíti, ezek az emberek még mindig bejárnak, mert nem lehet őket semmivel eléggé megsérteni, nem lehet a jogállamiságot úgy megcsúfolni, hogy ők a futballista méretű fizetésükről le tudjanak mondani, és elmenjenek valahova dolgozni, megvonva a legitimációt a diktatúrától. Nem is mondom végig a legsunyibb kifogásokat, indokokat, hogy Orbán úgyis megcsinálná az ellenzékét, de mondanánk, hogy az nem ugyanaz. A kifogások mindegyik hazugság, ócska kifogás: az egyetlen valódi ok a pénz szerelme. Nem tudnak lemondani a pénzről a haza javára. Ebben az értelemben nem különbek, mint Orbán és bűnszervezete...

TÚL KEVÉS A FERTŐZÖTTEK SZÁMA, A KORMÁNY ELSZABADÍTJA A KORONAVÍRUST - EDDIG CSAK MONDOGATTÁK, HOGY A TÖMEGES MEGBETEGEDÉSEK IDŐSZAKA JÖN, MOST MÁR NYÍLTAN TESZNEK IS ÉRTE...

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2020.04.28.


...A szociális távolságtartás, a bolti nyitvatartás és az ún. kijárási korlátozás enyhítése nem stratégiaváltást jelent, hanem

visszatérést az eredeti tervhez.

A koronavírus-pandémia kezelése az Orbán-kormány részéről március végéig főként PR-szinten történt, a kormány hozzáállása a másvalaki problémája, ide úgyse tört be; az ááá, csak egy influenza és a nyájimmunitás között ingadozott.

Mígnem az utóbbi vált dominánssá. A nyájimmunitás elérése azt a várakozást jelentette, hogy a népesség 50-55 százaléka megfertőződik, így kevés lesz az esély arra, hogy a többiek fertőzöttel találkozzanak (meg súlyosan megbetegedjenek vagy meghaljanak).

Innen nézve érthető, Orbán miért nem akarta bezárni az iskolákat, és miért tiltotta meg az államigazgatás home office-át, vagy az ügyintézés felfüggesztését. Nem az volt a cél, hogy ne terjedjen a fertőzés, hanem éppen az ellenkezője:

minél többen fertőződjenek meg azokból a korosztályokból - mint a tanulóifjúság és a munkavállalók - akikre - elvileg - a legkevesebb veszélyt jelenti a koronavírus.

Viszont erről nem beszéltek, még a nyájimmunitás szót is kerülték (ellentétben pl. a brit vagy a svéd kormánnyal). Annyira, hogy az már önmagában feltűnő volt. A Fidesz-elit meggyőződése szerint azonban nincs olyan, hogy valóság, csak az arról tett állítások vannak. Ezét nem számít, hogy mi az igazság, az számít, mit hisznek el a népek.

Lásd még: nem azt nézzék, amit megválasztásom érdekében mondok, hanem azt, ami valójában teszek.

Innen nézve minden máshogy van. Amit kijárási korlátozásnak neveztek, az valójában kijárási engedély volt. Lehetővé tette például a fodrászhoz menést, noha a fodrászok már hetekkel korábban bezártak (egyszerre ügyfelek hiányában és saját - nem ok nélküli - óvatosságuk miatt).

Orbán stratégiája (az átfertőződés növelése, a nyájimmunitás elérése, miközben hullanak a gyengék és alkalmatlanok) ütközött a választók akaratával, akik egyértelműen a járvány megállítását és megfékezését várták a kormánytól.

A miniszterelnök ezért volt kénytelen engedélyezni az iskolabezárásokat egy péntek este, mikor még aznap reggel is azt mondta, hogy ez kizárt, és tanárok nem fognak fizetését kapni. Ezzel csak elébe ment a várható dolgoknak: a tanárok és megtagadták volna a munkát, és a szülők java része se értett egyet azzal, hogy a gyerekei megfertőződése segítse hozzá az országot a nyájimmunitás eléréséhez.

- A kormány nemhogy nem tett semmit a járvány megállítása érdekében (mert meggyőződése volt, hogy ez lehetetlen, miközben Vietnam, Új-Zéland vagy akár Szlovákia példája is azt mutatja, hogy igenis lehetséges), hanem éppen ellenkezőleg: az átfertőződések számának növelésén dolgozott.
- Az emberek viszont éppen ellenkezőleg. Példásan betartották a szociális távolságot, és otthon maradtak.

Ha a kormány meg akarta volna állítani a járványt, akkor először is tesztelt volna, valamint felkutatja a fertőzöttek kontaktjait, korlátozza a közlekedést (helyette Orbán növelni igyekezett a parkolás ingyenességével), valamint leállítja a nem nélkülözhetetlen gazdasági tevékenységeket.

Úgyis leálltak maguktól. Csak nem a kormány, hanem az emberek akaratából. Indokolatlan tehát Orbánt - vagy a világ szinte bármelyik kormányát - hibáztatni a kereslet radikális csökkenése miatt. Ez nem az ő akaratából, hanem annak ellenére történt így.

A kormány arra számított, és azon dolgozott, hogy a fertőzés terjedjen, és majd elérje a remélt 50-55 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon kb. 5 millió ember fertőződik meg. Amiből pedig az következik, hogy a halottak száma 0,5-1 százalék lesz. Azaz 25 és 50 ezer ember hal meg.

A Fidesz-kormány értelmezésében ennyien áldozzák fel magukat a nemzet érdekében.

(Sose titkolták, hogy kollektivisták, antiindividualisták és antiliberálisok: szerintük a nemzet, az állam, a "közösség" érdeke előrébb való, mint az egyéné, az egyes emberé. Csak azt nem mondták ki - és soha nem is fogják, mert azzal lelepleznék az "illiberalizmus" természetét -, hogy ez végső esetben néhány tízezer ember feláldozását jelenti majd.)

Ez a szám viszont ennek többszöröse is lehetett volna, ha az egészségügyi kapacitás nem bírja el a terhelést. Az orvosok szelektálni ("triázsolni") kénytelenek, nem tesznek mindenkit lélegeztetőgépre (mert nincs elég), és 100 ezren halnak bele a járványba.

Ezzel nyer magyarázatot, hogy miért rendelt a kormány 6 ezer(!) lélegeztetőgépet (ott rozsdásodnak majd Deutsch Tamás beléptetőrendszerei mellett), valamint hogy miért állították át a kórházakat háborús működésre.

Néhány ezer idős, magatehetetlen, rehabilitációra szoruló, esetleg demens beteget máris feláldoztak a nemzet érdekében, hogy helyet csináljanak a tüdőgyulladással majd kórházba áramló ezreknek és tízezreknek.
- Ha a hazaküldöttek otthon halnak meg, azt nehéz bemutatni a tévéhíradóban.
- Ha a kórházak intenzív osztályain fekszenek ezrek, az sokkal látványosabb.

Viszont a várt apokalipszis csak nem akart bekövetkezni, és így elég fölöslegesnek tűnhet az embertelen eljárás, a betegek hazaküldése és
a NER regnálása alatt leamortizált, szétvert és kivéreztetett egészségügy katonai működésre való átállítása.

Az emberek ugyanis tartották és tartják a szociális távolságot. Már csak azért is, mert azt hiszik, a kormány erre kötelezi őket (noha ez nincs így). Ezért tenni kell valamit, mert a járvány terjedése ugyan lassú, de folyamatos, a megállítására kísérlet se történt, ezért éveket is tölthetünk bezárva, mire elérjük a népesség felének átfertőződését.

Fel kell tehát gyorsítani. Ezért nyitnak a boltok, és ezért az érettségi - ezek biztosan jelentős szerepet játszanak majd a járvány terjedésében.

Eddig csak mondogatta a kormány, hogy a tömeges megbetegedések időszaka jön, most már nyíltan tesz is érte. Várhatjuk tehát az apokalipszist. Hacsak a vírus vagy az időjárás másként nem gondolja.
- A jó hír az, hogy a kormány tudja, mit csinál.
- A rossz viszont az, hogy amit csinál, az embertelen.

INAKTÍVKÉNT TARTJÁK NYILVÁN AZ ÁLLÁSUKAT VESZTŐK TÖBBSÉGÉT - EZ MÉG CSAK A KEZDET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.29.


A járvány első (tulajdonképpen még nem is teljes) hónapjában – derült ki a hivatalosan közzétett adatokból – 56 ezren vesztették el munkájukat. Közülük azonban csak kétezren kerültek a munkanélküli kategóriába, a többieket a statisztika inaktívként tartja nyilván.

A hivatalosan közzétett statisztikai adatsorok rendre sokaknál kiverik a biztosítékot. Elsősorban a kereseti számokon nagy a háborgás, de más adatsorokkal kapcsolatban is rendre hallhatunk kételkedő hozzászólásokat. A KSH által frissen közzétett foglalkoztatottsági, illetve munkanélküliségi számok némiképp rávilágíthatnak arra, miért érthetőek a kifogások.

A járvány első (tulajdonképpen még nem is teljes) hónapjában – derült ki a hivatalosan közzétett adatokból – 56 ezren vesztették el munkájukat. Közülük azonban csak kétezren kerültek a munkanélküli kategóriába, a többieket a statisztika inaktívként tartja nyilván. A munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis – indokolta meg ezt a meglehetősen furcsa jelenséget a KSH – nem keresett aktívan munkát, illetve nem tudott volna 2 héten belül munkába állni. Hozzáfűzték még, hogy ez a nemzetközi összehasonlításra is hivatott, ILO-definíciók (az ILO a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet rövidítése) szerinti számbavétel.

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2020. márciusban 4 millió 442 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel, tavaly márciushoz képest pedig 22 ezer fővel csökkent. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalékra rúgott, ami az előző havi értékhez képest 0,9 százalékpontos mérséklődés.

A munkanélküliek átlagos létszáma 2020 márciusában – tudatta a KSH – 168 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. Az előző hónaphoz és a 2019. márciusi adathoz képest tehát a hivatalos statisztikában lényegében sem a munkanélküliek száma, sem a munkanélküliségi ráta nem változott. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 0,9 százalékkal, 281 ezer főre nőtt...

HELLÓ, MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOM, VISZLÁT, RÖFI!

QUBIT
Szerző: PAPDI-PÉCSKŐI VIKTOR
2020.04.29.


Már elkezdődött az évtized, amely felforgatja a világ mezőgazdaságát. Bombasztikus analógiával élve: olyasmi készülődik, mint amit Elon Musk és a Tesla tett az autógyártással. Persze míg az autózás százharmincvalahány évre tekinthet vissza, a mezőgazdaság történetét tízezer éves léptékben mérjük, meg hát működő elektromos autót gyártani ezerszer kisebb kihívás, mint elismerést aratni a laboratóriumban tenyésztett őssejtfasírt pompás zamatával.

Az előrejelzések szerint a 2020-as évtized végére a mesterséges húsok és más fehérjetartalmú élelmiszerek ára az ötödére esik vissza, miközben tápértékük, ízük, minőségük, választékuk messze megelőzi a mai termékekét. Ez ráadásul csak a kezdet, mert a prognózis szerint az ezt követő években a tizedére zuhanhatnak a hústermékek árai. Ezzel párhuzamosan a tradicionális állattenyésztési és halászati ágazat felére-harmadára zsugorodik, a farmok és vágóhidak tömegesen mennek tönkre. A szarvasmarhatartással összefüggő ágazatok, a tejipar, a bőripar 90 százalékkal, a takarmánytermesztés 50 százalékkal esik vissza. A disznó- és csirkebiznisz hasonló utat fog bejárni. Mindez a RethinkX amerikai független think tank tavalyi előrejelzésében áll, és ha a fele igaz, akkor is bőségesen releváns a magyar gazdaságra nézve...

MIND A HÁROM MÁSIK VISEGRÁDI ORSZÁG NAGYOBB TÁMOGATÁST AD A BAJBA KERÜLT CÉGEK DOLGOZÓINAK, MINT MAGYARORSZÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.29.


A koronavírusjárvány előrehaladtával Európa-szerte jelentették be a kormányok az eredetileg Németországban alkalmazott munkaidőcsökkentésért cserébe járó bértámogatási intézkedés, a kurzarbeit valamilyen formáját. Ez a típusú támogatási forma azért különösen népszerű, mert az állam viszonylag alacsony költséggel tudja vele a válság idejére a vállalatoknál tartani munkavállalóikat, akik aztán a gazdasági bajok lecsengése után könnyedén vissza tudnak állni a munkába eredeti cégüknél.

Április közepén a többi országhoz képest viszonylag nagy késéssel a magyar kurzarbeit szabályait is kihirdették, azonban annyira szűkmarkúra és túladminisztráltra sikerült kitalálni, hogy a munkaadók nyomására már egy héttel később is lazítottak rajta.

Tény, hogy a német rendszert nem érdemes egy az egyben lemásolni, amikor a gyakorlatba ültetik egy másik országban, érdemes figyelembe venni a helyi gazdaság sajátosságait.

De pontosan milyen lehet az így létrejövő feltételrendszer? Szerencsére a magyar gazdaságra a németnél sokkal inkább hasonlító visegrádi országok mindegyikében elfogadtak hasonló intézkedést, ezért utánanéztünk, hogy milyen a kurzarbeit Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.

Bár azt csak utólag lehet majd megítélni, hogy a programok mennyire jelentettek valódi segítséget a helyi cégeknek, összességében az látszik, hogy

a többi visegrádi országban nagyobb támogatást jelent a kurzarbeit helyi verziója, mint Magyarországon...


ITT OLVASHATÓ

A POFÁTLANSÁGNAK NINCS HATÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.04.29.


Ahogy azt sejteni – de akár tudni is – lehetett, a rendeleti kormányzás biztosította korlátlan hatalmánál fogva bevezetett intézkedések közül, Orbánék a járvány lecsengése után is ragaszkodni fognak a szívükhöz – zsebükhöz – közelállókhoz. Ilyen a kiskereskedelmi különadó, amelynek törvénytervezetét most nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a Parlamentnek. Orbánék kedvelik a különadókat – ezt már 2010-ben megtapasztalhattuk: bevezették a pénzintézeteket, majd a kiskereskedelmi, az energiaellátó és a távközlési cégeket sújtó különadókat. Borítékolható: ahogy azokkal, úgy a válság-ürüggyel kirótt extra-teher kivezetésével is kényelmesen el fognak szöszmötölni, ha egyáltalán lemondanak idővel a plusz bevételről (vélhetően nemigen). Hogy kitől és mire, hova, kinek kellenek az újabb és újabb tíz- és tízmilliárdok? Végiggondolva a láncolatot, azt kell mondjuk: a pofátlanságnak nincs határa!

Nem kellett komolyabb jóstehetség ahhoz, hogy kitaláljuk: törvény formájában is hosszú évekig élni fog velünk a kiskereskedelmi különadó, amit Orbán a felhatalmazási törvény birtokában rendelt el arra hivatkozva, hogy a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek is hozzá kell járulniuk a járvány okozta károk enyhítéséhez...

A KORONAVÍRUS CSAK A KIFOGÁS VOLT ARRA, HOGY A KORMÁNY MEGSARCOLJA A KERESKEDŐKET

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.04.29.


...Az emberek vagy kevesebbet vásárolnak, vagy megfizetik

A Pénzügyminiszter általánosságban alapvetően két dologgal indokolja a különadó bevezetését:

1. „A Kormány elkötelezett a munkát terhelő adók, a jövedelemadók csökkentése, a gazdasági növekedés erősítése mellett. A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében pedig az adórendszerben továbbra is a forgalmi-fogyasztási adókra kívánja helyezni az adórendszer súlypontját.”
2. „A fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet.”

Ami az első pontot illeti, magyarra fordítva nagyjából annyit jelent, hogy kell a pénz,

és a kormány (ahogy eddig) nem a jövedelmeket vagy a vagyonokat akarja adóztatni, hanem a fogyasztást. És valóban, az elmúlt években az adórendszer látványosan a fogyasztási adók felé tolódott el. Egyébként az sem mellékes körülmény, hogy az adók e csoportjánál lehetett a legnagyobb gazdaságfehérítést elérni, vagyis az állam ezeknél tudta a legnagyobb mértékben adminisztratív és ellenőrzési eszközökkel növelni a bevételeit.

Sokkal érdekesebb a második pont, ez az érvelés ugyanis új. Azt írják,

"a kisebb fogyasztás környezetvédelmi szempontból kívánatos, és ehhez a fogyasztás adóztatása hozzájárul".

Itt van egy kimondatlan logikai lépés, mégpedig az, hogy a fogyasztásra terhelt adók megjelennek a (kiskereskedelem esetén a lakosság által fizetett) bruttó árakban, a magasabb árak pedig értelemszerűen visszafogják a fogyasztást. Mivel ez az érvelés a kiskereskedelmi különadó indoklásában jelenik meg, a Pénzügyminisztérium logikailag arra számít, hogy az érintett cégek a sarcot be fogják építeni az áraikba – más szóval végső soron a sarc miatt az emberek vagy kevesebbet fognak tudni vásárolni, vagy pedig a lakosság fogja megfizetni.

A fogyasztás adóztatása mögött egyébként eddig az volt a jellemző erkölcsi alapú kormányzati érvelés, hogy igazságos, mert mindenki fogyaszt. Az adórendszer kritikusai szerint éppen ezért nem igazságos a fogyasztás kiemelt adóztatása: az alacsony jövedelmű és vagyonú emberek ugyanis arányaiban (összjövedelmükhöz és összvagyonukhoz képest) jóval többet fogyasztanak, mint a tehetősebbek (például nem tudnak befektetéseket felhalmozni, külföldön nyaralni), így arányaiban jobban terhelik őket az adók...

„HOGY MIÉRT NEM KÜLDÖTT MÉG A GYEREK FELADATOT? HÁT AZÉRT, MERT NEM TUD MIVEL”

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.04.29.


...Egyes családokban két-három gyermeknek kellene egy közös telefont használni, így az élő óra megtartását nem lehet megoldani, ezért igyekeznek olyan házi feladatokat adni a diákoknak, amelyek segítségével a megszerzett tudást ellenőrizhetik, ezek inkább egy házi dolgozathoz hasonlíthatók – a gyerekek így a gyakorlatban alkalmazzák a megszerzett tudást.

"Az iskolánk tanulóinak 99 százaléka cigány származású, körülbelül a gyerekek fele mélyszegénységben él. Eleve egy olyan közegből érkeznek hozzánk, ahol a tanulás nem menő"

– mesélte egy Kaposvár környéki iskolában dolgozó pedagógus, hozzátéve: itt egyébként is nehéz a tanítás, a digitális oktatás bevezetése óta pedig csak még nehezebb lett.

A mélyszegénységből jövő gyerekeknél nincs internet, az iskola diákjai közül akad, akinek otthonában vezetékes víz sincs. Így akikkel a tanárok nem tudnak online kapcsolatba lépni, azokkal marad a papír alapú kommunikáció, ami a vírus szempontjából sem a legszerencsésebb megoldás.

A gyerekekhez a tananyag így sok esetben az ebéddel együtt kinyomtatott formában jut el, majd a diákok ezeket kitöltés után szintén az ebédes autóval küldik vissza az iskolába.

"Nagyjából az iskolába járók feléről pedig szinte semmit nem tudnak a tanárok".

Általánosságban elmondható, hogy gyakran azokat a tanulókat sem tudják elérni, akiknél van otthon internet. A pedagógus szerint ez részben azzal is magyarázható, hogy az iskolában ragaszkodnak a Krétához, így csak azon keresztül küldhetik el a tanulóknak a tananyagot. A rendszer viszont tökéletesnek aligha nevezhető, a tanítványok rendszeresen írnak, hogy nem látják az elküldött feladatokat, a tanár így kénytelen Facebookon magyarázni nekik. A pedagógus szerint a gyerekek e miatt nagyon nehezen haladnak, a helyesírási, tartalmi hibák javítása pedig végképp nehézkesen megy így.

"Sokszor csak beszélgetni akarnak, mert otthon szerintem nincs kivel"

– jegyezte meg. A tanárnő úgy látja, a tankerület irreális elvárásai állnak a helyzet nem megfelelő kezelése mögött, de mint mondta, ő inkább a gyerekeknek szeretne megfelelni, noha van olyan kollégája, aki egyest ír be annak, aki nem küldi el a házi feladatokat.

A digitális oktatás körüli anomáliák nem csak vidéken jelentkeznek: egy VIII. kerületi pedagógus is arról számolt be, hogy nincs elegendő eszköze az iskola tanulóinak, így nem tudják megoldani az online tanítást a kívánt módon.

"Kérdezték, hogy miért nem küldött még a gyerek feladatot. Hát azért, mert nem tud mivel"


– utalt az egyik diákjára, aki egy otthonban lakik, ahol ez idáig egyetlen számítógép sem volt, a tanárnő jóvoltából most már van egy, de így is csak körülbelül naponta tíz percre tudnak odaülni elé a gyerekek, annyian használják.

A pedagógus szerint a munkát nehezíti egyébiránt, hogy a tanárok rengeteg különböző helyre töltik fel a tananyagot és a megoldásra váró feladatokat, a gyerekek pedig már elvesznek az elvárások tengerében. Sok esetben a szülők jelezték, hogy próbálnak segíteni a folyamatban, de nem tudják figyelemmel kísérni, éppen mit hol kellene csinálni.

A tanárnő földtől elrugaszkodott dolognak tartja a digitális oktatásra való átállást ilyen rövid idő alatt. Tapasztalatai szerint a gyerekek belefáradnak az előttük tornyosuló millióféle elvárás teljesítésébe, míg a szülők próbálják emellett a saját munkájukat végezni, így nem tudnak elegendő időt fordítani a támogatásukra.

"Hívott már szülő azzal, hogy bármennyit fizetne, csak menjek segíteni, mert ők képtelenek boldogulni"


– mondta a pedagógus, aki felhívta a figyelmet, hogy nem csak a digitális eszközök hiánya okoz gondot sok háztartásban, hiszen van, ahol a tanuláshoz szükséges alapvető kellékek hiányoznak: egy diákja például a geometriai feladatokat azért nem tudta elkészíteni, mert nemhogy laptop, de vonalzó sincs otthon...

ÖRDÖGI, VAGY ZSENIÁLIS A MÁSODIK SOROS-TERV?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.04.29.


Ha Soros György javasol valamit, mint most egy ezermilliárd eurós, soha vissza nem fizetendő kötvényt, az természetesen azonnal politikai térbe kerül. Az őt démonizálók szerint Sorost senki sem kérdezte, és éppen örökre eladósítaná Európát. Rajongói szerint zseniális unortodox megoldást talált ki a járvány kezelésére. A kötvénypiaci szakemberek szerint se nem ördögi, se nem zseniális a terv, hanem egy hosszú kötvénykibocsátásról van szó, becsomagolva némi „rendkívüliséggel”.

Soros György időnként előáll valamilyen javaslattal a nagy európai gondok idején, legyen az a menekültkérdés, vagy éppen a koronavírus, és ezek a szövegek jellemzően később önálló életre kelnek, vagy ördögi Soros-tervként, vagy egy filantróp követendő megoldásaként terjednek el.

A hazai kormánypárti kommunikációban csak második Soros-tervnek elkeresztelt javaslat voltaképpen két írást jelent, amelyek itt és itt érhetők el...

KEDVES KORMÁNY! MOST ÉN ÍROK ÖNNEK

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.04.29.


Nem magam miatt, mert nyugdíjasként én elvagyok, és jelentem, rendesen betartom az előírt szabályaikat. Sokak nevében fordulok Önökhöz. Azok érdekében,
akik dolgoznának, de nem tudnak, mert elvesztették az állásukat vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerültek;
- akiknek be kellett zárniuk a vállalkozásaikat;
- akik a lefagyott gazdaságban alkalmi munkához sem tudnak hozzájutni;
- akik külföldről haza lettek paterolva;
- akik nem tudnak a határzárak miatt, a szomszédos országokban munkát vállalni;
- akik az intézmények zárlata miatt, bölcsődés, óvodás vagy iskolás gyermekeiket csak munkájuk feladása árán képesek ellátni és felügyelni;
- akiknek azért kellett otthagyniuk az állásukat, mert a kórházakból hazaküldött hozzátartozóik gondozását nem áll módjukban másként megoldani.

Hányan vannak?

Nem tudom. Csak azt, hogy sokan és növekvő számban. Erről nem Önök tehetnek. Önöknek meg kellett hozni az emberéletek mentése érdekében azokat a korlátozásokat, amelyek következtében a munkahelyek megszűntek és/vagy embertársaink azok feladására kényszerültek.

Számukról a foglalkoztatási adatok nem adnak megbízható képet. És erről sem Önök tehetnek. A statisztikák mindig késésben vannak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – amely a leggyorsabb – április végén a márciusi regisztrált munkanélkülieket közli (281 ezer fő). De tudjuk, hogy ők csak azokat veszik nyilvántartásba, akik álláskeresés céljából jelentkeznek náluk. Az ilyenek pedig jóval kevesebben vannak, mint a tényleges állást vesztők. Mert sokaknak nincs pénzük arra, hogy elutazzanak a járási szolgálathoz, de még inkább, mert – a kialakult országos helyzet ismeretében – reménytelennek tartják a jelentkezést, és hát ki van adva, hogy maradjon otthon.

A másik statisztikával, a KSH munkaerő-felmérésével is számos gond van. Az ugyanis három havi csúszó átlagot tartalmaz; most, április végén, a január-márciusban rögzített számok átlaga jelenik meg (173 ezer). Ebben pedig még benne vannak az első két, erős, „békebeli” hónap adatai is. (Most kivételesen a márciusi adatot is közölte a hivatal: 168 ezer.) A március-április-május havi adatok átlagát – amikor a vírus kibontakozott – csak június végén fogjuk látni. Persze az is kérdéses, hogy a statisztikai hivatal hogyan tudja megoldani a személyes kikérdezést on-line módon, amire most kénytelen volt átállni. Valószínűsíthető, hogy a jelentős módszertani váltás miatt, az eddig standardnak tekintett mintavételi hiba változni fog. Erről sem Önök tehetnek...

NEM JÁRVÁNYCSÚCS JÖN, HANEM A NEHEZE: MERKELY FEL, KÁSLER EL?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.04.27.



A járvány elején egy kormánylap névtelen szerzője Kásler Miklós lemondatását kérve Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát ajánlja miniszternek. Egy hete a rektor szembemegy Káslerrel, amikor kimondja: Cserháti Péter felmentésénél a menesztett főigazgatónak, nem pedig a miniszternek volt igaza. Merkely ott van a vérplazmán alapuló klinikai vizsgálatoknál, az új magyar lélegeztetőgép kifejlesztésénél és információink szerint négy orvosi egyetemen eddig összesen 30 ezer tesztet végeztetett. Magyarország sosem látott kihívásra készül, a korlátozások lassú oldásával ugyanis ki fog derülni: a járványcsúcs még hátravan, tovább nő a betegek és a halottak száma is. Az Orbán Viktor által kijelölt május 3-i határnap személyi váltást hoz, és ezért építgeti a kormánysajtó Merkely Béla Semmelweis-rektor képét a nyilvánosság előtt? Nem akármilyen hét előtt állunk...

VEZÉNYLÉS ÉS KÖZMUNKA IS LEHET ORBÁN VIKTOR ÍGÉRETE

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.04.29.


Elérhetetlenné tették, hány munkanélküli maradt ellátás nélkül és azt sem tudni, milyen állást kínál majd az állam a most elküldött dolgozóknak.

Pár órával Orbán Viktor újabb hangzatos parlamenti bejelentése előtt a szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a kormány hétfői internetes egyeztetésén (VKF) még szóba sem került, hogy az állam állást kínál mindenkinek, aki a járvány miatt kialakult gazdasági válságban veszíti el a munkáját és nem talál új piaci munkahelyet. Ezt megerősítette lapunknak Mészáros Melinda, a Liga és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Így aztán a gazdaság szereplői csak találgatnak, mit takarhat a miniszterelnök kijelentése, hogy ha lejár a három hónapos álláskeresési támogatás ideje, „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”...
ITT OLVASHATÓ

A VÉLEMÉNYSZABADSÁG SÚLYOS SÉRELME A DUDÁLÓ TÜNTETÉS BÜNTETÉSE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.28.


Működik Orbán Viktor nyílt diktatúrája: a rendőrök megbüntetik azokat, akik a vírusjárvány miatt a tüntetés formájaként dudálással fejezték ki véleményüket az Orbán-rezsim alkalmatlansága és visszaélései miatt. Az “Indokolatlan hangjelzés elkövetése” címén indított szabálysértési eljárások a véleményszabadság súlyos korlátozását jelentik. Megfelel annak, mintha gumibotokkal vernének szét a rendőrök egy kormányellenes tüntetést. Ha nem lenne járvány, vagy lehetne tömegmegmozdulásokat tartani a fertőzés veszélye nélkül, akkor mostantól a rendőrök “indokolatlannak” minősíthetnek bármilyen tüntetést vagy rendszerellenes véleménynyilvánítást?

Ahol a karhatalom, a rendőrség dönti el hogy “indokolatlan” vagy nem egy figyelemfelkeltő demonstráció vagy a hatalom válságkezelésével kapcsolatos vélemény, az nyílt diktatúra. A tiltakozások szervezői nyilvánvalóvá tették, hogy a dudálás célja nem hangzavar okozása, nem a közlekedésben használatos “indokolatlan hangjelzés” hanem tiltakozás Orbán fasiszta államának elfogadhatatlan válságkezelése kapcsán. Ezt írták: „Dudáljunk a kórházakból kitett betegekért, a segítség nélkül maradt munkanélküliekért, a védőfelszerelés nélkül dolgozó orvosokért és ápolókért, az ellehetetlenített önkormányzatokért!”

Ez nem közlekedési szabálysértés, hanem a véleményszabadság gyakorlása körébe tartozó megmozdulás. Ha lennének bíróságok, meg kellene támadni a rendőri intézkedések jogszerűségét, és bírósági ítélettel kellene eltöröltetni a szabálysértési büntetéseket. Nem lehet megbüntetni senkit azért, mert kifejezte a véleményét. Mivel jelenleg nem lehet egymással fizikailag érintkezni, a fertőzés a beszéddel is terjed, ezért ebben az esetben a dudálás a szólásszabadság része. Ennek megbüntetése a szólásszabadság durva megsértése. Ezért az megbüntetett autósoknak kollektíven meg kellene tagadniuk minden büntetés kifizetését, amíg a bíróság nem dönt az ügyben...

KARANTÉN BEZZEG-NIZZÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Francis
2020.04.29.


Nizza azért lett Franciaországon belül „bezzeg város”, mert ott rendelték el először az éjszakai kijárási tilalmat. De vajon hogyan éli meg mindezt egy ottani magyar, Francis? 

„Szerencsés vagyok, mert irodistaként távmunkázhatok március 17-től, amikortól hivatalosan is életbe léptek a kijárási korlátozások. A karantén elrendelése nem ért váratlanul. Figyelve a kínai, majd az olasz eseményeket nem volt kérdéses, hogy Franciaország is sorra kerül. Persze, nem én voltam az egyetlen, aki ilyen előrelátó volt. Kézfertőtlenítőt még tudtam venni, de maszkot már sehol nem kaptam március közepén.

Március idusán, a magyar nemzeti ünnep napján még megtartották az önkormányzati választások első fordulóját, de a március 22-re meghirdetett második fordulót lefújták, ami most érdekes „belpolitikai” helyzetet eredményez.

Nizzának – sok más nagy- és kisvároshoz hasonlóan – nincs polgármestere. Christian Estrosi ugyanis az első fordulóban nem lett újraválasztva a szavazatok 50 százalékával. Ennek ellenére, vagy éppen azért, hogy újra válasszák ősszel, Estrosi hiperaktív. Személyesen érintett, mert ő már márciusban átesett a Covid-19-en.

Bezzeg Nizza

Nizza „bezzeg város” lett. Itt rendelték el elsők között az éjszakai teljes kijárási tilalmat. Nem verték nagydobra a miértet, hogy március 14-én éjszaka egy fiatalokból álló banda felgyújtott egy kanapét a nyílt utcán, tiltakozásul a bevezetendő karantén miatt. (Macron elnök március 13-án este jelentette be, hogy a karantén március 17-én kezdődik.)

Nizza március végén már hírül adta a családon belüli erőszak potenciális áldozatainak, hogy „joguk van elmenekülni otthonról”, azaz szükség esetén bőven van hely a „titkos lakásokban” és kijelölt szállodákban.

Országos szinten mozgósították a gyógyszertárakat. Ha valaki „19-es maszkot kér”, akkor a patikus felveszi az adatait (név és lakcím), majd értesíti a forró vonalat, hogy a bántalmazott segítségére siessenek.

Nizza – azaz Estrosi – szembement a „hivatalos” egészségügyi állásponttal, amelyik a malária ellen kifejlesztett gyógyszert egyelőre nem ajánlja a fertőzés kezelésére. Estrosit állítólag ez a gyógyszer és a híres doktor Didier Raoult gyógyította meg. A nizzai kórházak és magánklinikák mindenesetre felöltötték klorokin-készleteiket.

Nizza nem várta meg, hogy a kormány koordinálja a maszkok és egyéb védőfelszerelések szétosztását, hanem rendelt – saját forrásból – 900.000 maszkot.

Április 20-tól a város honlapján vagy egy megadott telefonszámon tudja leadni az igényét az, aki nizzai lakcímmel rendelkezik. Minden lakos két mosható maszkra jogosult, amit ingyen kap. Természetesen én is regisztráltam magam és várom, hogy értesítsenek: mikor és hová kell mennem a két maszkért...

A MAGYAR GAZDASÁG JÖVŐJÉT IS DERÉKBA TÖRI A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.29.


Az épphogy éledező vállalati digitalizációt szintén derékba törte a járvány. Az információs és kommunikációs ágazat vállalatai maguk is visszaesésről számoltak be, az elmaradó informatikai beruházások pedig - jobb esetben rövid távon - kihatnak a potenciális GDP-re is. Az ágazat többi alágazatában nagyon vegyes képet látunk: a kiadói tevékenység teljes leállást él meg, a távközlés ezzel szemben pörög. A koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását bemutató cikksorozatunk jelenlegi állomása az információs és kommunikációs ágazat.

...Magyarország a koronavírus-járvány előtt sem számított digitális éllovasnak, az informatikai célú beruházások csak most kezdtek szárnyra kapni. A koronavírus miatt a termelésüket leállító vállalatok az elbocsátások és az általános költségcsökkentés mellett aligha az informatikai beruházásokra fordítanak – azok a vállalatok, amelyek mégis megteszik ezt, a jövőben nagy versenyelőnnyel indulhatnak. Az információs és kommunikációs ágazat fejlesztései segítik a vállalati versenyképességet és a hatékonyságot, így fontos tudni, hogy milyen hatást fejt ki rá a koronavírus.

Cikksorozatunkban a koronavírus-járvány ágazati hatásait vizsgáljuk Magyarországon, elsősorban a szereplők beszámolói alapján. Korábbi cikkeinkben makrogazdasági szempontból foglalkoztunk a válság kereskedelemre, turizmusra, szállítmányozásra, mezőgazdaságra, iparra, pénzügyi szektorra gyakorolt hatásaival, és kitértünk a közszférát felölelő gazdasági ágazatokra, valamint a háztartásokra is. Most az információs és kommunikációs ágazatot vizsgáljuk meg.

Az információs ágazat súlya a GDP-n belül nem kiugró, de ahogy azt már fent is írtuk, és ami igaz több másik ágazatra (például a pénzügyi szektorra), az itt is elmondható: beágyazottsága és a fejlesztések hatékonyságjavító jellege miatt a digitális ágazat szerepe a többi ágazatra nézve is meghatározó...

AKI ORBÁNNÁL IS MESSZEBBRE TUDOTT MENNI - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.29.


A magyar demokrácia lecsúszófélben, a koronavírus terjedésére hivatkozva bevezetett rendeleti kormányzással a hatalommegosztás megbillent. A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát azonban más ország esetében is súlyos kétely övezi. A demokrácia leépítésében Szerbia szintén erős, Orbán balkáni partnere, Vucic szerb elnök működése kapcsán már államcsínyt emleget a helyi független sajtó. Külföldi lapszemle.

A szerbiai „koronadiktatúráról” ír a Der Spiegel című német hírmagazin. A cikk szerint a járvány nyomán, a rendkívüli helyzetre hivatkozva Közép-, illetve Délkelet-Európa számos országában korlátozzák jelentős mértékben a polgári szabadságjogokat, növelik a végrehajtó hatalom jogkörét, de e tekintetben Aleksandar Vucic szerb elnök megy a legmesszebb.

A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát több esetben övezi súlyos kétely, és például Magyarországot szerte Európában bírálják az időkorlát nélküli rendkívüli állapotról szóló törvény miatt – jegyzi meg a szerző, Keno Verseck, aki egyébként tudósításaival sok borsot tört már a budapesti kormányzati főkommunikátorok orra alá.


Mint az államcsíny
Összességében azonban – teszi hozzá – Szerbiában korlátozzák a leginkább a jogállamiságot. Ellenzéki politikusok, polgárjogi aktivisták és független médiafelületek csaknem egyöntetűen alkotmánysértésről és államcsínyről beszélnek, amit Vucic számlájára írnak. „Szerbiában karanténba zárták a demokráciát” – mondja a Spiegelnek Natasa Kandic, a szerb emberi jogi mozgalom ismert vezetője.

Vladimir Gajic ügyvéd ennél is tovább megy, és diktatúráról beszél. Szerbiában valójában csak a parlament rendelheti el a szükségállapotot, de az államfő rendelkezésére áll az a kiskapu, hogy ezt ő is megteheti, ha a törvényhozás akadályoztatva van. Vucic, arra hivatkozva, hogy betiltották az ötven főnél nagyobb létszámú összejöveteleket, megállapította, hogy a parlament akadályoztatva van, így ő maga kihirdette a szükségállapotot.

Hiányosságokról írt, letartóztatták

A kijárási korlátozások keményebbek, mint a többi olyan, hasonló helyzetű országban, amelyet a járvány egyelőre nem érint annyira súlyosan. Tilos közterületen tartózkodniuk a nyugdíjas korúaknak este és éjszaka, valamint egész hétvégén. A karanténszabályok megszegéséért börtönbüntetés is kiszabható. Kormányképviselők, illetve Vucic pártjának aktivistái eközben minden további nélkül áthághatják az előírásokat.

Április elején letartóztatták Ana Lalic újságírónőt, mert saját maga által begyűjtött információk alapján a kórházak ellátottságának a hiányosságairól számolt be. Egy rendelet értelmében a koronaválsággal kapcsolatban csak a szerbiai operatív törzs által jóváhagyott tájékoztatást volt szabad közzétenni. A dekrétumot csak az újságírónő letartóztatása miatti felháborodás nyomán vonta vissza Ana Brnabic miniszterelnök. Miként Magyarországon is, a kormányzat és az operatív törzs sajtótájékoztatói videón mennek, és csak e-mailben lehet kérdéseket feltenni.

A volt háborús uszító szabad keze és Koszovó

Sonia Biserko, a szerb Helsinki Bizottság elnöke bírálja az Európai Uniót, amiért az tétlenül szemléli Vucic eljárását. Szerinte Brüsszelben azért adnak szabad kezet belpolitikai kérdésekben a szerb elnöknek, mert azt remélik, hogy hozzá fog járulni a Koszovóval fennálló konfliktushelyzet megoldásához.

A Der Spiegel megjegyzi: Aleksandar Vucic a kilencvenes években még Slobodan Milosevic diktátor tájékoztatási minisztere és az ultranacionalista háborús uszítók egyike volt, most pedig Szerbia megmentőjeként adja el magát minden nap a tévében. Az államfőnek valójában nem volt szüksége arra, hogy kiszélesítse saját jogkörét, hiszen évek óta semmi sem korlátozza őt a hatalomgyakorlásban. Az eredetileg április 26-ra kitűzött parlamenti választást, amelyet végül a járvány miatt lefújtak, pártja egyértelműen megnyerte volna, már csak azért is, mert a legtöbb ellenzéki párt bojkottra szólított fel.
Magyarország lecsúszófélben

A bajor Süddeutsche Zeitung előre ismerteti a Bertelsmann Alapítvány úgynevezett átalakulási indexének a főbb megállapításait. Az éves jelentést ma teszik közzé hivatalosan. Az index a demokráciák globális állapotát igyekszik felmérni, ezúttal 137 ország alaposabb átvizsgálásával. A jelentés leegyszerűsítően tömör összefoglalása az lehet, hogy egykor szilárd demokráciák meggyengültek, az autokráciák ugyanakkor még elnyomóbb jellegűekké váltak.

A Süddeutsche kiemeli: Magyarországot ugyan a demokráciák közé sorolja az index, de az indexhez kapcsolódó elemzés szerint az ország lecsúszófélben van. Orbán Viktor ugyanis rendeletekkel kormányoz, miként azt a parlament március végén megszavazta, és a hatalommegosztás megbillent.

Hauke Hartmann elemző arra is kitér, hogy a jelentés szerint összesen hatvan országban érzékelhetően kiüresítették a hatalommegosztást. Példaként kiemeli Lengyelországot, ahol egyre több független bírót mozdítanak el hivatalából.
A legnépesebb demokrácia?

A jelentés gazdasági kitekintést is tartalmaz abban az értelemben, hogy megállapítja: tíz esztendővel ezelőtt még a górcső alá vett országok 38 százaléka pénzügyi értelemben stabilnak volt mondható, most viszont már csak húsz százalék, ami felettébb aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a világjárvány további súlíos eladósodással jár.

A Bertelsmann indexe megállapítja azt is: India szereti önmagát a világ legnépesebb demokráciájának nevezni, de az országban a demokrácia érzékelhetően megszenvedi azt, hogy Narendra Modi miniszterelnök a hindu nacionalizmust hirdeti.

„ILYEN SZÉPEN KEVESEN SZÓLTAK A NOSZTALGIÁRÓL” - BESZÉLGETÉS WERTHEIMER GÁBORRAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2020.04.24.


Vannak regények, amelyeknek saját léte is külön regény. Sorsuk van, néha hányattatáson mennek keresztül, máskor meg a csúcsra érnek. Ez a hullámzás biztosan független az író szándékától, aki állandóan a csúcson szeretné látni alkotását. A regény életébe persze beépül a szerzőé is, különösen akkor, ha az negyvennégy éves korában meghal. Francis Scott Fitzgerald 1924-ben megírta A nagy Gatsby című regényét. A nevezetes jazzkorszak világa ez, amely azóta már nosztalgiává távolodott Amerikában és Európában is. Különös, hogy e műnek most egyszerre három fordítása is „él”; a legutóbbi az Európa Könyvkiadónál jelent meg, és Wertheimer Gábor munkája...

...– A nagy Gatsby Amerikában kultuszregény lett, és amiből kultusz lesz, az gyanús. Ez jó regény?

– Szerintem jó regény, nagyon hitelesen tudja felidézni ezt a kort. Elsőként mutat rá ilyen kendőzetlenül és egyértelműen az amerikai álom mérhetetlen ürességére, arra, hogy mennyire elértéktelenedett, és nincs semmilyen tartalma. Gatsby az amerikai álom megszemélyesítője, a rongyokból a gazdagságba – from rags to riches – elképzelésnek a megtestesítője. Ennek ellenére a regény utolsó lapjain látjuk, hogy valójában nem kapott bebocsátást a felsőbb körökbe. Ebből a szempontból ez nagyon fontos regény, és ezt irodalmilag, nyelvileg igényes módon valósította meg. A másik szempont az, hogy ez a nosztalgia egyik örökbecsű regénye.

Mi iránti nosztalgia?

– A múlt boldogsága iránti nosztalgia. Az a kérdés, hogy lehet-e újraélni a múltat, vagy sem. A múltbeli boldogság a jelenünk épülését szolgálja-e, vagy éppen a jelenünk szomorúságát, mert már nem vagyunk részesei ennek a boldogságnak. Ilyen szépen és érzékletesen kevesen szóltak a nosztalgiáról.

Biztosan az sem véletlen, hogy sok filmet készítettek belőle, az elsőt 1926‑ban, de azt akkoriban Európában nemigen ismerték. Ugyanakkor 1927‑ben megjelent egy magyar esszékönyv, az Amerikai írók. A szerző, Reményi József A nagy Gatsbyt nem vette bele, Fitzgeraldot meg sem említi. Vajon miért nem figyeltek fel rá akkoriban?

– A maga idejében a Gatsby nem aratott osztatlan sikert a kritikusok körében Amerikában, az író korábbi műveit többre értékelték. Több kortársára viszont felfigyeltek. A ma már alig ismert Sherwood Anderson például, akit egyébként Reményi úgyszintén nem említ, jóval hamarabb ideért, az idő tájt elég népszerű amerikai író volt. Több regényét, novelláját is lefordították. Hemingwaynek is megjelent a harmincas évek második felében az első regénye, a második, a Búcsú a fegyverektől pedig már 1934-ben. John Dos Passos is jóval hamarabb ismertté vált. Nem világos, Fitzgerald miért maradt ki ebből a sorból. De hajlamosak vagyunk úgy gondolni Fitzgeraldra, mint csak a Gatsby írójára, jóllehet jegyez még néhány regényt, és remek novellákat is írt. És van egy nagyon fontos regénye, magyarul Az éj szelíd trónján címmel jelent meg, sokak szerint ez talán még a Gatsbynél is komolyabb. Ez azonban más közegben tűnt föl, akkor, amikor már túl vagyunk a tőzsdekrachon, a nagy gazdasági válság legsanyarúbb éveiben járunk. Életében nem sikerül a visszatérés, a csúcsra nem sikerült visszakapaszkodnia. 1940-es halála után eltűnt egy időre az amerikai irodalmi köztudatból, és az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején tért vissza.

Vagyis amikor meghalt, akkor a művei is vele haltak?

– Igen, eltartott egy ideig, amíg az amerikai irodalom újra fölfedezte magának a Gatsbyt, azóta viszont biztos helye van a kánonban. Még ebben a kánonokat oly intenzíven kikezdő korban is, amikor állandóan újak születnek. Magyarországi fogadtatása viszont nem mérhető a sikeres és népszerű, ismert, nálunk megjelent amerikai szerzőkéhez. Vannak olyan kortársai, akik a harmincas években úgyszintén nem kaptak nagy teret, viszont a hatvanas-hetvenes években felfedezték őket.

Például ki volt ilyen és miért?

– William Faulkner. Ő már 1928-ban egy elég komoly regényt letett az asztalra, A hang és a tébolyt, de a háború előtt Magyarországon csak novellái jelentek meg. A nagy Gatsby soha nem volt a figyelem középpontjában, talán az elmúlt néhány évben került oda. Egyébként pedig az is sokat mond, hogy az első és a második fordítás között csaknem hatvan év telt el.

Most van egyszerre három fordításunk, gyakorlatilag egyszerre mind a három forgalomban van, különböző kiadóknál. Az olvasó válogathat, ugyanakkor zavarba is hozhatja őt ez a Gatsby-gazdagság. Ehhez fogható eset talán nincs is még egy. Ez jót vagy rosszat tesz egy ilyen regénynek?
– Van egy kialakult gyakorlat: az új fordítás gyakorlatilag kitörli az előzőt. Erre sok példát tudunk, Theo­dore Dreiser nagyregénye, az Amerikai tragédia 1930 és 1964 között háromszor jelent meg magyarul, és ahogy megjelent a következő, az előzőt eltüntette a piacról. Ilyenről, hogy egyszerre három a piacon van, nem tudok. De nem lenne rossz, ha lenne hagyománya annak, hogy egy mű egyszerre több fordításban is hozzáférhető. Kérdés, hogy az olvasó mi alapján választ. Nem tudom, hogy mennyire „fordítótudatos”, az a félelmem, hogy kevéssé. Az olvasó azt látja, hogy három különböző formátumban, borítóval és különböző áron lehet megvenni ugyanazt a könyvet. Remélem, ez nem hangzik úgy, hogy le akarnám becsülni őket. És a címmel sem nagyon lehetett játszani, mind a háromnak ugyanaz a címe...


VISKY ANDRÁS: NEM AKARUNK SZABADOK LENNI, MERT A SZABADSÁG MINT NEHÉZ ÉLETFELADAT, SZORONGÁST OKOZ

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.04.29.



A József Attila-díjas író, dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója épp Chicagóba repült volna, ahol a Theatre Y bemutatta a Júlia című darabját, és Visky-évet hirdetett. A szerző azonban az esemény megnyitójára már nem jutott ki, mivel a vírusjárvány miatt Romániában kijárási tilalmat vezettek be. Úgy véli, a karantén arra is megtanít, hogy a szabadságunk lehetőségei bezárva is végtelenek. A mindenható gazdasági fejlődésbe vetett hit pedig csupán a politikai haszonszerzés tévútja.

Több hete élünk már karanténban, van időnk leltározásra, sok mindent átértékelni. Önt például mi foglalkoztatja?

– Váratlan fordulat az, ami most az egész világban történik: átélhetjük összemberi veszélyeztetettségünket. Erre nem lehetett felkészülni, viszont ezentúl így fogunk élni, ezzel a tapasztalással. A természet föllázadt ellenünk: nem tudjuk minden határon túl leigázni és kiszipolyozni. Itt van vége a modernitás növekedésvallásának. Növekedni persze szükséges, de végre befelé. Mintha megint emberré lettünk volna. Kiszálltunk a mindennapi rutinból, vége az érzéstelenítő gályázásnak, nincs hova rohanni, eltűntek a régi célok, át kell gondolni eddigi életünket.

Önnek is van mit átgondolnia?

– Persze. Például többet kellene nemet mondanom, kevesebb munkát elvállalni még akkor is, ha az írói, színházi hivatásomat a legkevésbé sem érzem gályázásnak. Ez nem a pénzről szól még akkor sem, ha a darabomat Amerikában mutatják be. De olykor ki kell szállni a dolgokból, hogy ne ismételjem önmagamat, és fel tudjak töltődni. Csak hát a magamfajta embert az állandó jelenlét vágya kísérti...


AZ AMBICIÓZUS HÁZIORVOS AZ ORSZÁG NAGYMAMÁJA LETT

INDEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2020.04.29.


Országos tisztifőorvosként mindennap látjuk a képernyőn, ahogy beszámol az aktuális koronavírus-helyzetről, majd néha szabadon életvezetési praktikákat oszt meg. Több évtizedes szakmai múltja van, és ott volt a vörösiszap-katasztrófánál is. Az egészségügy mellett van egy másik élete is, világi lelkipásztori munkatárs. Közben mémek, paródiák kiapadhatatlan forrása. Hónapok óta halljuk a nevét, de életútjáról nem sokat lehetett tudni. Portré Müller Cecíliáról.

Mostanra valószínűleg mindenki hallotta már a Müller Cecília nevet, ha máshonnan nem, az operatív törzs napi tájékoztatóiból. Bár a többi felszólaló gyakran váltakozik mellette, az országos tisztifőorvos szerepe örök: egy-két kivétellel január eleje óta mindennap beszámol a koronavírus-helyzetről, és gyakran különféle jótanácsokkal, praktikákkal is ellátja az embereket.

Egy országos tisztifőorvost alapvetően nem szokás széles körben ismerni, Müller Cecíliát viszont az utóbbi időben annyira a középpontba tolták, hogy néhány helyen már az ország nagymamájának nevezik, stílusával pedig paródiákat és mémeket ihlet...

CSOKINYÚLLAL ÉS MINIMÁLBÉRREL VÁRJA NYUGAT-EURÓPA A KISZOLGÁLTATOTT KELET-EURÓPAI VENDÉGMUNKÁSOKAT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.04.29.


- A koronavírust követő határzárak után láthatóvá vált, mennyire függ az olcsó kelet-európai munkaerőtől a nyugati élelmiszerpiac.

- Ennek ellenére a keleti vendégmunkásokat sokszor szörnyű körülmények és megalázó bánásmód várja, nem véletlen, hogy hazai munkásokkal nem is lehet feltölteni a helyeket a földeken.
- Reggel öttől este 11-ig tartó spárgaszedésről, a gazdaságokba karanténszerűen bezárt munkásokról szólnak a beszámolók.
- És vannak, akik arra számítanak, hogy a nyár után egy új világ kezdődik, melyben a mezőgazdaság jóval fontosabb szerepet fog betölteni.

Amikor a koronavírus-járvány elérte Európát, olyasvalami történt, amire már nagyon hosszú ideje nem volt példa: az országok elkezdték lezárni a határaikat, egyik napról a másikra megszűnt az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, a szabad mozgás lehetősége.

A teljes tiltás azonban nem tartott sokáig: nem sokkal az első lezárások után jöttek a különféle kivételezések is, amik rendkívül élesen mutatnak rá a tagállamok közötti egyenlőtlenségek természetére. Mert míg az eredeti terv úgy szólt, hogy a járvány idejére maximum csak az árufuvarozókat fogják átengedni a határokon, nem sokkal később épp Európa legszegényebb polgárai számára kezdték lehetővé tenni, hogy nyugatra mehessenek dolgozni.

Hamar kiderült ugyanis, hogy a nyugati országok több területen is komoly bajba kerülnek, ha nem állhatnak munkába a kelet-európai országokból érkező emberek. Az ápolási, idősgondozási feladatok mellett van még egy szektor, ami nagyon megsínylette volna a keleti munkaerő távolmaradását: a mezőgazdaság...

ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT A MAGYARORSZÁGON DOLGOZÓ KÜLFÖLDIEK SZÁMA NÉGY ÉV ALATT, KÖZELÍTÜNK A VENDÉGMUNKA-ALAPÚ TÁRSADALOMHOZ

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.04.28.


Akad olyan megye, ahol huszonháromszorosára nőtt a vendégmunkások száma az elmúlt négy évben. A kiugró emelkedés mögött az is áll, hogy a kormány megkönnyítette az ukrán és a szerb munkavállalók magyarországi alkalmazását. 2018 óta több külföldi érkezett már, mint amennyivel a munkanélküliek száma csökkent.

A koronavírus-járvány miatt ugyan átmenetileg leállt a gazdaság egy része, a határokat pedig lezárták a külföldiek előtt, a vendégmunkásokat mégis sok helyen engedik ingázni. Nincs ennél ékesebb bizonyítéka, hogy Magyarországnak mennyire szüksége van a külföldi munkaerőre, és ez számokkal is igazolható: 2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma...

MI KÖZE VAN ORBÁN RÁHELNEK A BOOKING.COM BRUTÁLIS MEGBÜNTETÉSÉHEZ? - MIKOR JELENIK MEG AZ ÚJ "NEMZETI" SZÁLLÁSFOGLALÓ RENDSZER, AMELY VÉLETLENÜL ORBÁN RÁHEL, TIBORCZ ISTVÁN VAGY MÉSZÁROS LŐRINC ÉRDEKELTSÉGE LESZ?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.29.


Ezért sem megengedett, hogy a miniszterelnök lánya irányítsa informálisan az állami turisztikai ügynökséget és jelentős érdekeltsége legyen az ágazatban. A Gazdasági Versenyhivatal 2,5 milliárd forintos brutális bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egészen nevetségesnek mondható indokok alapján. Ilyen okokkal, ekkora büntetést csak akkor szabnak ki, ha el akarnak távolítani valakit a piacról. Az Orbán-rezsim másik velejárója, hogy senki nem hiszi el, hogy ebben az országban bármilyen hivatal önálló és szakmai döntéseket hoz.

Az összeg nagysága azért is feltűnő, mert a versenyhivatal tavaly egész évben összesen 8,3 milliárd forint bírságot szabott ki, most pedig egyetlen céget büntettek ennek majdnem a harmadával. Nem tudjuk, mekkora a holland cég piaci részesedése Magyarországon és mennyire terheli meg a kasszájukat ez a büntetés, de ekkora rekordösszegű bírság kiszabásához olyan súlyos visszaélésekre lenne szükség, amilyeneket itt nem sikerült a büntetés nagysága mögé állítani.

Az egyik indok az volt, hogy az ingyenes lemondással hirdetett szállások drágábbak voltak így, mint ingyenes lemondás nélkül. Megsúgjuk a magyar versenyhivatalnak, hogy ez általában mindenhol így van, a szállodák drágábban adják azokat a foglalásokat, amelyeket bármikor ingyen le lehet mondani, ahogy minden más egyébkedvezményt is beépítenek az áraikba. Számos hasonló jelenséggel találkozhatunk az Expedián és más online szolgáltatók kínálatában. Még jó, hogy nem azért büntették meg a bookline.com-ot, hogy drágábbak a tengerre néző szobák.

A másik indok az volt, hogy az egyes foglalások előtt a website olyan pszichikai eszközökkel igyekezett vásárlásra ösztönözni, hogy kiírták, hányan akarnak abban az időben szintán foglalni, hányan foglaltak az elmúlt 24 órában ugyanott szállást, hány hely van még. A sajtóban megjelent indoklásokból nem derült ki, hogy ezek hamis közlések lettek volna, csupán azt kifogásolták, hogy ez pszichés nyomásgyakorlás, mert az ügyfél úgy érezheti, ha nem foglalja le azonnal, akkor elveszítheti a helyet. És mi van, ha tényleg így van, ahogy ez nem egyszer elő is fordult már?
...