2021. július 14., szerda

NEM TARTOTTÁK BE AZ ORBÁN-SZABÁLYT, ELBUKTÁK A GYÁRAIKAT

444.HU
Szerző: 444.hu
2021.07.13.



Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák megfelelő jelöltet, vagyis Fideszét. 

A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. Az ellenzéki önkormányzatok több pénzt vesztettek a kormány megszorításaival: a fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés. 

A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat: „Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”. Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás: az Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos. 

Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé bevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából. 

Pedig az önkormányzatnak szerződései voltak arról, hogy megkapják az onnan származó bevételek felét, mert anyagilag is hozzájárultak a beruházásokhoz. Ehelyett július óta a fideszes vezetésű megyei önkormányzat osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.

ORBÁN VS VALÓSÁG - MIKET BESZÉL?! #17

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.07.13.



Orbán, a bátor hős, aki közel egy évtizede nem mer interjút adni valós újságírónak, aki az elmúlt 15 évben nem mert leülni politikai ellenfelével vitára, most bátran elmegy az újságoshoz, hogy bebizonyítsa, hogy szabad a sajtó Magyarországon...

A FIDESZ EZÚTTAL IS IGYEKSZIK LENYÚLNI AZ ELLENZÉK LEGJOBB TÉMÁIT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.07.14.


Orbán Viktor a médiakormányzás apostola, amit az ellenfelei sem igazán vitatnak. Más kérdés, hogy az érdemi témák emiatt vagy elsikkadnak, vagy gellert kapnak, vagy egyszerűen tudomást se vesznek róluk a döntéshozók. Most azonban egy régóta a felszín alatt fortyogó problémát vetett fel a Fudan Egyetem ügye. A külföldi kölcsönből épülő gigaberuházás helyett ugyanis a magyar diákok lakhatását támogatná inkább a közvélemény, amit a Fidesz érzékelt is. Azonnal új stratégiát dolgozott ki, és nekilátott a hálás kampánytéma kisajátításának.

A Fidesz eddigi sikereinek egyik kulcsa, hogy a legtöbb esetben az ellenzék által felvetett témákat sikerült a saját narratívájába emelnie. Ilyen volt például az internetadó elleni tiltakozás okozta csapda, melyből az utolsó pillanatban sikerült kimenekülnie a kormánynak, aztán pedig úgy tett, mintha a digitális fejlesztések élre állna. Igaz, a projekt arcaként megjelenített Deutsch Tamás hitelessége sokat elárult a terv komolyságáról.

A legutóbbi eset azonban ennél is többet árul el a kormánypárt kommunikációs trükkjeiről. Amikor Kaleta Gábor perui nagykövetről kiderült, hogy pedofil tartalmakat tárolt a számítógépén, akkor egy látványos mentőakcióval hazahozták, majd egy nem túl nagy port kavart perben felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a történteket a volt diplomata. Tavaly év végén pedig Szájer József uniós képviselőt egy meleg partiról történt bravúros menekülése sem tudta attól, hogy karrierje végleg ketté törjön.

A Fidesz azonban a szükségből kovácsolt erényt. A kormány ugyanis érzékelte, milyen előítéletek feszítik a magyar társadalmat az ilyen kényes témákban, ezért fél évvel a történtek után átverte a parlamenten az úgynevezett pedofiltörvényt, amely egyrészt rájátszott a társadalmi igényekre, másrészt ma már senki sem beszél Kaleta botlásáról, illetve Szájer szexuális irányultságáról. E stratégia sikerességét tűnik igazolni, hogy a törvény keltette belpolitikai és nemzetközi botrányok ellenére a Fidesz támogatottsága ismét nőni kezdett, az ellenzéki összefogásnak viszont szűkült a tábora...

JÖN AZ ÚJ KLÍMAVÉDELMI ESZKÖZ: KARBONVÁM FÉKEZHETI MEG A PISZKOS ÁRAMOT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.07.14.


Versenyképesebb lehet a magyar acél- és cementgyártás, ha a jövőben nem kerül azért hátrányba, mert az unióban szén-dioxid-kvótát kell fizetni, máshol meg nyugodtan szennyezhetnek a gyártók. Ugyanakkor, ha elindul az unió által tervezett karbonvám, sok kereskedelmi partner „hisztizhet”, és a már így is rekordmagas áramár még jobban elszállhat, mert drágább lesz az import. Alighanem ezt az árat megéri a hasznos intézkedés.


A karbonvám alapvetően tisztábbá és igazságosabbá teheti a világot. Fontos hangsúlyozni, hogy még egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan milyen lesz, de érdemes megismerni az elképzeléseket. Az unió szennyező gyártói, legyen az egy acélipari cég, mint az ISD Dunaferr, vagy valamelyik nagy cementgyártó, mint a Duna–Dráva Cement, vagy a Lafarge Cement, amelyekről itt olvashat, esetleg egy műtrágyacég vagy egy fosszilis erőmű joggal gondolhatta azt eddig, hogy az unió rendre lábon lövi magát.

Hiszen micsoda önsorsrontás az, hogy egy globálisan nagyon kicsi lakosságú és még kisebb területű régió, vagyis az EU a környezetvédelem és a bolygó megmentésének valóban nemes célja miatt korlátozza a szennyező tevékenységét, de az eredményeink korlátozottak és a környezetünk ezt csak kihasználja...


NEM ELKÜLDTÉK, HANEM ELMENEKÜLT AZ ALKALMAZOTTAK EGY RÉSZE A SZÓRAKOZÓHELYEKRŐL ÉS A MOZIKBÓL

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, JANDÓ ZOLTÁN
2021.07.14.


Volt olyan szórakozóhely, ahol a koronavírus miatt le kellett mondani a fizetés egy részéről, máshol a bizonytalanság miatt álltak fel többen a járvány alatt, ami most munkaerőhiányt okoz. A kulturális eseményeknek otthont adó intézmények, klubok, szórakozóhelyek és a mozik is megérzik azokat a munkaerőpiaci nehézségeket, amelyektől például az éttermek is szenvednek. Hozzájuk képest azonban sok szempontból máshogy élik meg a problémákat, hiába volt mindkét iparág egymáshoz hasonlóan bezárásra kényszerítve. Amellett, hogy a helyszínek egy része nem a magánszektorhoz tartozik, és így némi védelmet élvez a piaci hatásokkal szemben, kormányzati pályázatok is segítettek a vállalkozások egy részén.

Volt aki áruházba menekült a bizonytalanság elől

Az ágazatban a tavalyi lezárásokat követően ugyan előfordultak felmondások, de nem volt kifejezetten jellemző, hogy tömegesen küldjenek el embereket, vagy csoportosan álljanak fel maguktól a munkatársak. Más kérdés, hogy esetenként ez az alkalmazottaktól komoly kompromisszumokat követelt meg. A dzsesszkoncerteknek is helyt adó budapesti Jedermann Kávézóban például úgy sikerült elkerülni a komolyabb leépítést, hogy a fizetéseket – a személyzet kollektív döntése alapján – a vállalkozás megcsappant bevételeihez, tartalékaihoz igazították. Márpedig néhány ismertebb magyar kulturális helyszín tavalyi árbevételeit elnézve az ágazat üzleti helyzetét 2020-ban jócskán megtépázta a pandémia...

CSAK LÁTSZAT, HOGY A KORMÁNY TÖRŐDIK A NYUGDÍJASOKKAL

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.07.14.


A szakértő a kormány sunyiságának bizonyítékát látja a pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában. Varga Mihály többek között a nyugdíjak további emeléséről is beszélt. Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy változatlanul a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak, hiszen mindig utólag kapják meg a járadék esedékes növelését, de legalább akkor sem annyit, amennyi reális lenne.


Kétszer ad, aki gyorsan ad – tartja a közmondás. A magyar kormány azonban nem elégszik meg ennyivel. Többször is ad, de mindig kevesebbet, mint amennyit kellene és lehetne. Célja nyilvánvalóan kettős: az érintettek érezzék, hogy törődnek velük, miközben csak a látszatra ügyelnek. Valódi segítség nem érkezik, és ami jön, általában az is késve. Röviden így foglalható össze a nyugdíjügyek egyik legjobb hazai szakértőjének véleménye a mind gyakrabban ismétlődő bejelentésekről, amelyek szerint további kiegészítésekre számíthatnak a nyugdíjasok. Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője szerint mindez nem független a jövőre esedékes választásoktól.

A pénzügyminiszter a hét elején a kormány politikáját feltétel nélkül népszerűsítő Origónak adott nyilatkozatában festett rendkívül optimista képet a magyar gazdaságról. Varga Mihály nem kevesebbet állított, mint hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehet a gazdaság növekedése, egész évben pedig 6,5 százalékkal bővülhet a GDP. Vagyis arra számítanak, hogy másfél év alatt ledolgozhatják a koronavírus-válság miatt elszenvedett veszteséget. Még az sem zavarja, hogy – mint fogalmazott – nem várt módon megugrott az infláció. A miniszter szerint ugyanis ezzel még nyernek is a nyugdíjasok. Már júniustól emelték a juttatásokat 0,6 százalékkal, aztán novemberben újra ezt teszik, méghozzá visszamenőleg. Továbbá az idén is lesz nyugdíjprémium, amire az idei költségvetésben félretettek több mint 50 milliárd forintot...

MAGYAR ÓVÓBÁCSIKÉNT BÉCSBEN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelők / Krisztián, Attila
2021.07.13.


Krisztián (legalábbis Magyarországon) igazán ritka szakmát művel, hiszen óvodapedagógus. Méghozzá Bécsben. Hogy miként került oda és miért választotta éppen ezt a hivatást, arról Attilának mesélt.


Krisztián német nyelvtudás nélkül költözött Bécsbe, fő célja elsősorban a nyelvtanulás volt, hogy utána az osztrák fővárosban tudjon továbbtanulni. Mint oly sokan mások, ő is a bébiszitterkedésben látta meg a lehetőséget egy kis plusz pénz megkeresésére.

A választás kifejezetten jól sült el, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést kapott, olyannyira, hogy egy idő után belekeveredett az ausztriai Napraforgók gyerektánccsoport mindennapjaiba, majd következett egy játszóház – mindez arra ösztönözte, hogy hosszabb távon is gyerekekkel foglalkozzon.

Férfikép az óvodában is

Óvodapedagógusként Krisztián fontosnak tartja, hogy az óvodában is legyen férfikép a gyerekek előtt, hiszen nagyon sok gyereket érintenek a válások, ilyenkor a gyerekek jellemzően az édesanyánál maradnak.

„Bécsben végeztem el a képzést, visszatekintve nem volt ördöngösség, bár a képzés alatt persze voltak hullámvölgyek. Összességében nagyon tetszett a képzés, az óvódapedagógia nagyon jó oldalát tapasztaltam meg” – mesélte Krisztián.

A képzés nagyon gyakorlatias, csoportmunka-orientált volt, nagyon jól felkészítette a munkára...

A SZPUTNYIK TELJESÍTETT A LEGJOBBAN, A SINOPHARM A LEGROSSZABBUL A SEMMELWEIS EGYETEM ELLENANYAGTESZTJÉN

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.07.14.


1195 beoltott személyen vizsgálta meg a Semmelweis Egyetem, hogy a koronavírus elleni vakcinák után hogyan áll szervezetükben az ellenanyagok szintje. A június 15-én meghirdetett vizsgálatra olyanok jelentkezését várták, akik korábban magánúton negatív ellenanyagtesztet kaptak, hiába oltatták be magukat már két adaggal.

Az egyetem szerdán közölte a vizsgálatok eredményeit: az esetek 88 százalékában pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD doménnal (vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével) szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztje azoknál, akik egy korábbi antitestvizsgálat negatív eredményével érkeztek az egyetemre.

Mint írták, azért tartották fontosnak ellenanyagtesztekkel megvizsgálni a kérdést, mert a közvéleményt erősen foglalkoztatja ez a téma, és „az eltérő érzékenységű ellenanyagtesztek bizonytalanságérzést okozhatnak”. Az egyetem által elvégzett vizsgálatokon a pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést.

A korábban negatívnak mért résztvevők 88 százalékánál találtak ellenanyagot

A Semmelweis Egyetem 1195 vérvételt végzett el a vizsgálat során, olyan személyeknél, akiknek volt megelőző negatív teszteredménye. A korábban negatívnak mért személyek 88 százaléka az egyetem mérésében pozitívnak mutatkozott, azaz van kimutatható és elegendő szintű vírus ellenes ellenanyaga...

ÜGYÉSZI PARANCSRA ÚJRA NYOMOZNAK A 34 MILLIÁRDOS CSATORNAÜGYBEN, TÖBB TUCAT TANÚT IDÉZTEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KIS ZOLTÁN
2021.07.13.


Az Átlátszó hónapokig tartó adatigénylés-sorozatának eredményeként bebizonyosodott, hogy a Duna Aszfalttal és a Közgéppel kötött szerződések közbeszerzési szabálytalanságai miatt kellett az adófizetőknek 1,4 milliárd forintot visszafizetnie az Európai Uniónak a 34 milliárd forintos érdi csatornázási beruházás befejezése után. Úgy tudjuk, a rendőrség eddig legalább 25 tanút kötelezett írásbeli vallomástételre – a csatornapénzek ügyében a jelek szerint gőzerővel folyik az ügyészek utasítására újraindított nyomozás.


A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, ám az érdi ügyészség erélyes hangvételű határozatban leszögezte: a rendőrség elmulasztotta feltárni az érdi csatornaügy lényeges körülményeit. Így a büntetőeljárás újraindult a 34 milliárdos érdi, diósdi és tárnoki, a 2015-ben lezárult, uniós pénzekből is finanszírozott projekt zűrzavaros körülményeinek felderítése érdekében.

Nem csak hűtlen kezelés, sikkasztás is lehet

Az Érdi Járási Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak találta a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát, azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás folytatását – értesült az Átlátszó a birtokába került dokumentumból...

ORBÁN VIKTOR BUKÁSA AZT JELENTHETNÉ, HOGY A SZAVAZÓKNAK FONTOSABB AZ ERKÖLCS, MINT A PÉNZTÁRCÁJUK

HVG360
Szerző: WINDISH JUDIT
2021.07.14.


Ügyes húzás a Fidesztől, hogy minden támogatást a választás évére tartalékol és megad mindent, ami fontos a szavazóknak – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Szerinte ilyen helyzetben az ellenzék akkor nyerhet, ha a Fidesz intézkedéseit és ígéreteit felülírják az erkölcsi dilemmák.


Drága a megélhetés, alacsonyak a fizetések és nem jó az egészségügyi ellátás színvonala – az év elején pártállás nélkül erre panaszkodtak leginkább az emberek. Ugyanez volt a válasz akkor is, mikor nem úgy általánosságban, hanem a személyes problémáikról kérdezték őket.

"Ez arról szól, hogy kevés a pénz az embereknél, egzisztenciális dolgokkal muszáj foglalkozni, ha valaki erre veszi az irányt, az nagyon nem tévedhet"

– mondja a kutatást végző Závecz Resarch ügyvezető igazgatója, Závecz Tibor.

Bár nem tudni, hogy a magának készíttetett kutatásokban mit lát a Fidesz, az mindenesetre elgondolkodtathatja, hogy a Bige László megrendelésére készült 5 ezer fős, reprezentatív felmérés szerint a párt támogatói közül sem mindenki érzi magát a kormányzás nyertesének, konkrétan a fideszesek 27 százaléka gondolja ezt így. Valamivel kevesebb, 16 százalék egyenesen vesztesnek érzi magát. Országosan az embereknek csak a tizede igazán elégedett...

SZABAD SZEMMEL: VON DER LEYEN HARAPÓFOGÓBA KERÜLT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.14.


Ha a Bizottság elnöke beadja a derekát és fokozza a nyomást Budapestre, akkor megszegi az állam- és kormányfők megállapodását. Viszont ha megnyitja a pénzcsapot, akkor alapos fejmosás éri mind Strasbourg, mind több tagország részéről.

Die Presse

Politikailag és jogilag gyenge lábakon áll, hogy az unió be akarja fagyasztani a Magyarországnak szánt fejlesztési alapot. Ugyanakkor von der Leyen harapófogóba került, mert egyrészt szorongatja az Európai Parlament, hogy élesítse be a jogállami mechanizmust. Csakhogy a múlt év végi csúcson kötött kompromisszum úgy szólt, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az Európai Bíróság véleményt mond az új szankciós rendszerről. Az meg még nincs meg.

Ha a Bizottság elnöke mégis beadja a derekát és fokozza a nyomást Budapestre a reformok érdekében, akkor ezzel megszegi az állam- és kormányfők megállapodását. Viszont ha megnyitja a pénzcsapot, akkor 100 százalék, hogy alapos fejmosás éri mind Strasbourg, mind több tagország részéről. Brüsszel ugyanakkor nem csupán abban nem biztos, hogy az Orbán-kormány tényleg a megjelölt nagy célokra: klímavédelem, digitalizálás költi el a segítséget, hanem hogy a pénz nem jut-e rossz kezekbe, és hogy a végén még vissza sem lehet követelni. Emellett Gentiloni gazdasági biztos fontosnak nevezte a jogállami kritériumokat. Merthogy a jelenlegi közbeszerzési rendszer egyáltalán nem zárja ki a korrupciót. Azon felül az ország nem csatlakozott az új európai ügyészséghez.

Daniel Freund, német zöld EP-képviselő arra emlékeztet, hogy Orbán nem egy esetben saját hatalma bebetonozására fordította a forrásokat, illetve zsebre vágta azokat. És nem lehet kizárni, hogy ugyanez fog most is történni. Ezért alaposan a hatalom körmére kell nézni, nem lehet egyszerűen átengedni a tervet. Viszont az nem megy, hogy preventív jelleggel tartsák vissza a pénzt. Ugyanakkor Magyarországnak már a nyáron nagyon kellenének az első milliárdok, hogy gazdasága magához térjen a járvány után.

Bloomberg

Mélyül az LMBT-vita Brüsszel és Budapest között, ezért az EU meglebegtette, hogy Magyarország csak még később kapja meg a pénzeket a helyreállítási alapból. A gazdaságért felelős biztos megerősítette, hogy a csúszás akár két hónapos is lehet. Hivatalosan a Bizottság szerint ugyanis kellő biztosítékok szükségesek, nehogy a korrupció fölözze le a támogatást. Egyben nehezményezi a jogállam, valamint az üzleti környezet állapotát is. Ám a magyar fél úgy véli, hogy az unió valójában bünteti a nemi kisebbségek ügyében hozott törvény miatt. Azaz politikai szempontokat érvényesít.

Amire a másik fél azt válaszolja, hogy nem kötheti a források folyósítását az LMBT-jogszabályhoz. A már idézett biztos, Gentiloni úgy fogalmazott, hogy nem a törvény jelenti a viszály almáját, bár azt ezzel együtt sem mondhatja, hogy túlságosan oda lennének a szabályozásért. Ugyanakkor a jelek szerint a magyar kormány felismerte, hogy egyhamar nem juthat hozzá a szubvencióhoz. Erre utal, hogy Varga Mihály kijelentette: az idei növekedési célok eléréséhez pótlólagos hazai ösztönző intézkedéseket kell tenni. Szerinte azonban a szintet akkor is megugorják, ha az EU nem utal egy fityinget sem.

NZZ

A korábbi meghitt viszony helyett ma már a rózsák háborúja dúl Magyarország és Bajorország között. Sőt, most már ott tartanak, hogy a kapcsolatok teljes megszakadását igyekeznek elkerülni. Az elhidegülésben Orbán vitte a prímet, de szerepet játszott benne az is, hogy a CSU új elnöke, Söder felmérte: a német középosztályok számára Orbán elfogadhatatlan az európai jobboldal egyik szószólójaként. Hiszen még inkább rátesz az autokráciára, a nacionalizmusra és Putyinnal flörtöl. A korrupcióról és a jogállam leépítéséről nem is beszélve.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy Söder szivárványszínű maszkban nézte végig a magyar-német Eb-találkozót a müncheni Bayern Arénában. Vagyis kifejezte szolidaritását a magyar LMBT-közösséggel. Monika Hohlmeier, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának CSU-s elnöke, aki pár éve személyesen győződött meg a felcsúti kisvasút gazdasági előnyeiről, úgy értékelte, hogy Orbán gyakorlatilag a szétválást tette közzé, amikor több nyugati lapban is fizetett reklámban publikálta hét pontját a jövő Európájáról. Azt is hozzátette viszont, hogy a keleti tagok nem véletlenül érzik magukat másodrendű polgároknak, mert nem sok megértést tapasztalnak a Nyugat részéről.

Ezen felül nyugodtan lehet beszélni kettős mércéről is, mert az európai szociáldemokraták Orbánt igen kritikusan figyelik, ellenben amikor az ő szövetségeseik követnek el valamit, akkor már sokkal kevésbé vannak oda.

A magyar diplomácia ugyanakkor azt emeli ki, hogy a pártpolitikai ellentétek dacára, szakpolitikai síkon zavartalan az együttműködés. Fidesz közeli források pedig azt hangsúlyozzák, hogy a magyarok mások, mint a bajorok és az ő szemükben nem számít szélsőségesnek Orbán irányvonala sem a nemi kisebbségek, sem a migráció ügyében.

A CSU is igyekszik elkerülni, hogy töréspontig jusson a viszony, annál is inkább, mert nem szeretné, ha Európa kettészakadna a Kelet-Nyugat között mutatkozó kulturális és szellemi ellentétek miatt. Ám a Passaui Egyetem egyik korábbi politológia tanára szerint minden megváltozik, ha Orbán Viktor még inkább hátat fordít az EU-nak és az európai értékeknek.


A nemzeti-konzervatív lengyel kormány hat éve macska-egér harcot játszik az EU-val, Kaczynski rendre megszorongatja Brüsszelt, mert tudja, mennyire fontos annak a klímapolitika, illetve hogy a német ipar nyomást gyakorol az unióra. Sőt, most már ott tart, hogy felkérte a lengyel Alkotmánybíróságot: mondja ki, hogy mi a fontosabb: a közösségi vagy a nemzeti jog.

Von der Leyen annak idején csupán hajszálnyi többséggel, a zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok voksaival lett a Bizottság elnöke, és ezt honorálta utána az új klímavédelmi programmal. Az rendben is van, hogy az évszázad közepéig széndioxid semlegessé akarja tenni a földrészt, csak éppen ezt nehéz megcsinálni a lengyeleknél, mert ők szinte kizárólag szénből nyerik az energiát. Morawiecki ebből a hátrányból kétszeres előnyt faragott: először is országa mind a mai napig nem kötelezte el magát az EU éghajlati céljai mellett.

Azon kívül amikor Brüsszel felhánytorgatja neki a jogállamot, finoman, illetve kevésbé finoman utal arra, hogy Varsó nélkül nincs közös klímapolitika. Berlinben el is ismerik a jelentős zsarolási potenciált. Amit csak fokoz, hogy a keletre települt német gyáraknak nem érdekük a civódás, hiszen Magyarország pl. a meghosszabbított munkapadjuk. Ez azután meg is magyarázza, hogy Merkel miért nem foglalkozott behatóan a jogállami aggályokkal.

FT 

Az igaz, hogy a vasárnapi választás után megint befagyni látszik Bulgáriában a belpolitikai viszály, de csak jobb jöhet – mutat rá a vezércikk. Pillanatnyilag persze az van, hogy hiába hívták az embereket három hónapon belül már másodszor az urnákhoz, a jövő teljesen bizonytalan, nincs esély stabil kormánykoalícióra. Az viszont pompás hír, hogy Boriszov nem tud visszatérni a hatalomba. Ez már önmagában okot ad az örömre, mind a bolgároknál, mind Európában.

Hiszen a volt miniszterelnök alatt a korrupció olyan méreteket öltött, hogy az ország a földrész szégyene lett, a jogállamot illetően pedig egy szintre került a tekintélyelvű Magyarországgal és Lengyelországgal. Ez azután alaposan visszafogta a gazdasági előrelépést, amiben szerepe volt az uniós alapok elsikkasztásának is. Az már az EU sara, hogy Boriszov alatt éveken át becsukta a szemét a visszásságok láttán. A politikus azért úszhatta meg ilyen sokáig, mert nem provokálta az európai partnereket, nem úgy, mint Budapest és Varsó. Aggályosan lojális maradt a Néppárt iránt, ez pedig azt jelentette, hogy élvezte Merkel védelmét. Hogy mi jön most a belpolitikában, azt senki sem tudja. A győztes protestpárt elnöke, akinek elképzelései végig homályban maradtak, azt közölte, hogy megpróbálnak egyedül kormányozni. Ám ez nem sok jót ígér az átláthatóság és az igencsak szükséges konszenzus teremtés szempontjából. Különösen ha az igazságszolgáltatás reformjáról van szó, mert anélkül nem lehet mit tenni a korrupció ellen. A teljesen megosztott politika további instabilitást vetít előre. Ezzel együtt sem kizárt, hogy tisztább kezű vezetés veszi át az irányítást Szófiában.

A BOLGÁR KORMÁNY AZ EU SZÉGYENE – BORISZOV KORMÁNYÁT AZ AUTOKRATA MAGYAR ÉS LENGYEL KORMÁNYOK MELLETT EMLÍTIK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.14.


Az Európai Bizottság intézkedésével 2030-ra 55 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, írja a New York Times. A Financial Times a rövid időn belül harmadszorra tartott bolgár választásokról számol be. Bojko Boriszov, 12 éves regnálása alatt az országban tombolt a korrupció.


A New York Times egyik beszámolója szerint az Európai Bizottság nagyon ambiciózus intézkedéscsomagot készített elő annak érdekében, hogy felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának a kivezetését, magyarán azt, hogy kevésbé támaszkodjanak a szénre a villamos energia előállításakor. A várhatóan ma előterjesztendő indítvány értelmében az 1990-es évet véve alapul, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a légkörbe. Ezzel Európa sokkal nagyobbat lépne előre, mint a világ többi térsége.

Ahhoz azonban, hogy az elképzelésekből európai jogi norma váljék, hogy az összes tagállam és az Európai Parlament is közös álláspontra jusson, még minden bizonnyal hosszú hónapokat kell tárgyalásokkal, alkudozásokkal tölteni – írja a New York Times. A cikk kiemel két EU-térségbeli energiaforrást, amiről alighanem nehéz lesz lemondani: az Északi-tengeren található fúrótornyokból a németek által kinyert olajat és gázt, valamint a lengyel szénmezőket.

A New York Times azt valószínűsíti, hogy az Európai Bizottság egyes javaslatai többek közt Lengyelország és Magyarország ellenkezésével is találkozhatnak majd.

Az intézkedéscsomag legvitatottabbnak ígérkező eleme – egy júniusban kiszivárogtatott tervezet értelmében - az úgynevezett karbonkiigazítási határadó, ami illetékkel terhelné az Unión kívüli országokból származó olyan termékek behozatalát, aminek az előállítása jelentős mértékben jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ilyen termék például az acél, a vas, a cement és a műtrágya. Ezzel az adóval az európai vállalatokat arra ösztönöznék, hogy csökkentsék importjukat a kevésbé környezettudatos országokból. A tervezett intézkedést azonban az ellenérdekelt külső országok protekcionizmusként is értelmezhetik, és a kérdés vitát válthat ki a Kereskedelmi Világszervezetben, valamint új törésvonalat idézhet elő a novemberi glasgow-i nemzetközi klímatalálkozón.

A bolgár miniszterelnök nem marad a helyén

Örömének ad hangot a bulgáriai változások nyomán a Financial Times, annak ellenére, hogy az ország bizonytalan politikai jövő elé néz, miután a vasárnapi választások – három hónap elteltével immár másodszor szólították a polgárokat a szavazó fülkékhez – nem eredményeztek olyan párterőviszonyokat, hogy szilárd koalíció körvonalazódjék. A tekintélyes londoni lap örömének az oka az, hogy egy dolog mindazonáltal világos: a konzervatív Bojko Boriszov, aki az elmúlt 12 év nagy részében kormányozta az országot, nem marad hatalmon, senki nem akar az általa vezetett párttal együtt kormányozni.

A Financial Times szerint Boriszov alatt Bulgária szégyenfoltja lett a jogállamiságot felmutató Európai Uniónak, egy kategóriába került az autokrata Magyarországgal és Lengyelországgal. Szűnni nem akaró korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés jellemzi az EU legszegényebb országát. Gazdasági fejlődése is lelassult, ami szembeötlően megmutatkozik abban, ahogyan növekszik az elmaradása a szomszédos Romániához képest.

Az Európai Unió szégyene, hogy Boriszov hivatali idejének jó része alatt tétlenül szemlélte az uniós adófizetők pénzével való visszaéléseket, az igazságszolgáltatás és az ügyészi szervezet zaklatását és azt a kliensrendszert, amelynek a kiépítésével Boriszov, aki egykor éjszakai bárban volt kidobóember, megszilárdította a hatalmát.

Boriszov – folytatódik a cikk – azért művelhette ezt ilyen sokáig, mert nem okozott gondokat uniós partnereinek. Ellentétben a magyar és a lengyel vezetéssel, nem hirdetett csatákat Brüsszellel saját konzervatív táborának a feltüzelése érdekében. Úgy tartott fenn jó viszonyt Oroszországgal és Törökországgal, hogy nem állt érdekeik szolgálatába. A legapróbb részletekben is lojális volt a jobbközép irányzatú Európai Néppárthoz, és annak világítótornyához, Angela Merkelhez.

Most a folk-rock énekes, népszerű televíziós műsorvezető Szlavi Trifonovon a sor, hogy megpróbáljon kormányt alakítani. A választáson az ő elitellenes pártja szerezte a legtöbb szavazatot, 24 százalékot, pedig voltaképpen nem is folytatott kampányt, nincs politikai programja, és felismerhető személyiségek is alig találhatók a soraiban. Maga Trifonov nem is indult a képviselői helyért, és tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint a korrupt elitet támadta a tévéműsorában. Most azt mondta – anélkül, hogy konzultált volna a másik két reformista párttal –, hogy megpróbál egyedül kormányozni. Ez – figyelmeztet a Financial Times – nem sejtet sok jót az átláthatóság és a konszenzusépítés szempontjából, amire pedig Bulgáriának nagy szüksége lenne, amikor meg kell reformálni az ügyészséget és a bíróságokat, hogy fel tudjanak lépni a vesztegetésekkel szemben. Bulgária széttöredezett és polarizált politikai viszonyai instabilitást jelentenek, és talán még további választásra is szükség lehet. De még mindig van lehetőség arra, hogy tisztább kormányzat jöjjön létre – vélekedik a londoni lap.

FRANCIAORSZÁG UNATKOZIK – SZABADSZÁJÚ, ORBÁNISTA ÚJSÁGÍRÓ LEHET MACRON ELLENFELE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.07.14.


Kudarcot vallott a nemzeti válogatott, a delta variáns miatt nő a betegek száma – morózus hangulatban üli meg ma nemzeti ünnepét Franciaország. A politika a regionális választások főpróbájával ráfordult a jövő áprilisi elnökválasztásra, amelyen az egyre erőtlenebbnek tűnő Marine Le Pen ismét megpróbálkozik Emmanuel Macron legyőzésével. A megszokott szereplők sokak által unt játékát viszont új politikai vállalkozók zavarnák meg. Közülük a legmeglepőbb Éric Zemmour algériai zsidó származású publicista. Jelenleg ő a legfontosabb francia médiaszemélyiség. Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az Európai Uniót ostorozó újságíró még lebegteti indulását, máris mérhető tábora van.


Még Fiola Attila is felelős a mai francia nemzeti ünnep morózus hangulatáért. Miután június 19-én a remekül játszó válogatottunk a hátvéd góljának köszönhetően az Európa-bajnokságon döntetlent játszott a franciákkal, az addig a végső győzelemre is esélyesnek tartott csapatot számos bírálat érte odahaza. Ötlettelenségről, fáradtságról szóltak a kritikák, s egyes vészmadarak gyors búcsúról károgtak. Igazuk lett, mert a szupersztárok szégyenszemre már a nyolcaddöntőben kiestek Svájc ellen. Azóta napvilágra kerültek a csapaton belüli feszültségek, amelyek közül a legmeghökkentőbb, hogy a francia játékosok szülei a nyolcaddöntő alatt a lelátón úgy kakaskodtak egymással, mintha egy serdülőmeccsen szotyiznának.

Az álom tehát szertefoszlott, a mai nemzeti ünnepen Franciaország nem ünnepelheti a 2018-as világbajnoki cím után ismét dicsőséget hozó fiait. A figyelem ismét a hagyományos katonai parádéra összpontosul, amelynek jelmondata – „Megnyerni a jövőt” – derűlátónak tűnik a járvány sújtotta jelenben. Ráadásul a felvonulás még a fájdalmas közelmúltra is emlékeztet. Díszvendégként ugyanis felvonulnak a Champs-Elysée-n a városukban 2016-ban és 2020-ban iszlamista merényletekkel szembesülni kénytelen nizzai helyi rendőrök...

DEMETER ERVIN: EURÓPA AHHOZ SZOKOTT, HOGY AZ ERŐSEBB KUTYA IZÉL, ÉS MOST CSODÁLKOZIK, DE MAJD MEGSZOKJA

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2021.07.13.


Egy éve „szar, szemét szekusokat” látott a Fidesz környékén Orbán egykori titokminisztere. Ma már megelégszik a mádi szőlősgazdasággal. Rendszerváltós, aktuálpolitizálós Nagyinterjú.


„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta?

Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot.

Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat?

Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció.

Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását?

Nem, de közölni akartam, ami bánt. Mutatni egy másik dimenziót. De a beszéd idején már tudtam, hogy más fog a helyemre kerülni...

HARMADIK OLTÁS - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.07.14.


Jó reggelt! Kegyetlenül meleg lesz ma, de holnapra javul a helyzet.

4 legfontosabb cikkünk most

A kínai vakcina szerepelt a legrosszabbul a Fővárosi Önkormányzat antitestvizsgálatán

- Most lenne igazán fontos még egyszer felpörgetni az oltásokat

Nem tartották be az Orbán-szabályt, elbukták a gyáraikat

- Halálos áldozata is van a kubai tüntetéseknek

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

KEMENESI: HA MINÉL TÖBBEN FELVESZIK AZ OLTÁST ÉS FEGYELMEZETTEK VAGYUNK, LEPATTANHAT RÓLUNK A NEGYEDIK HULLÁM

TELEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2021.07.13.


Nagyon valószínű, hogy lesz negyedik hullám, hiszen a természetben így működnek a járványok, de ha megteszünk bizonyos lépéseket, akkor felkészülhetünk rá – írja a Facebookon Kemenesi Gábor virológus.

Arra számít, hogy növekedni fognak az esetszámok, több lesz a fiatal és a nem-oltott új fertőzött, idővel a halálozások száma is emelkedni fog, már a nyáron ideérhet és az ősz is rásegíthet majd.

Úgy készülhetünk fel a következő hullámra, hogy a lehető legtöbben beoltatják magukat, akiknek kell, azok megkapják az emlékeztető oltást, és ha a hatóságok időben meghozzák a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket.

Az eddig lezajlott vizsgálatok alapján azok az oltottak, akiknél tapasztalható némi immunválasz, védettek maradnak a súlyos fertőzéssel szemben, és egyelőre úgy néz ki, hogy a gyerekeknél általában enyhébb a betegség lefolyása – bár a hosszútávú hatásokat még vizsgálják.

„Fontos azonban, hogy a krónikus megbetegedéssel rendelkező fiatalok veszélyeztetett csoportnak számítanak, az ő esetükben (és ő értük is) nagyon fontos a maszk-távolságtartás-higiénia hármasának gyakorlása”

– emeli ki Kemenesi...


ZACHER GÁBOR: BÍRJA KI TENGER NÉLKÜL AZ IDEI NYARAT, MERT BAJ LESZ

INDEX
Szerző: NAGY FLÓRA
2021.07.13.


Tombol a nyár, lekerültek a maszkok, útnak indult a nyaraló tömeg. Szakértők szerint azonban nem dőlhetünk hátra: az ősz vészesen közeleg, ahogy a negyedik hullám is. Zacher Gábor toxikológust, a hatvani kórház főorvosát kérdeztük
.

A járványok modellezésével is foglalkozó Vattay Gábor fizikus hétfő este az RTL Klub híradójának nyilatkozva elmondta: a múlt hét fordulópont volt a Magyarországon a járványhelyzet tekintetében, innentől exponenciálisan emelkedni fog a a megbetegedések száma.

A SZAKEMBER A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK ADATAIT VIZSGÁLVA AZT JÓSOLJA: SZEPTEMBER ELEJÉRE A MAI SZÁMOK TÍZSZERESE VÁRHATÓ...

KÖZÉPOSZTÁLY – VAGY AMIT AKARTOK

NÉPSZAVA
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2021.07.11.


Mi az a középosztály? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak. A középosztály képzetével legalább két komoly gond van. Az egyik, hogy nincsen középen, a másik, hogy nem osztály. De legalább a többi stimmel – mondhatnánk, csakhogy a többi sem stimmel. A középosztály valójában egy osztályelmélet nélküli osztálykategória – írja Egy demokrácia halála című könyvében Scheiring Gábor, majd így folytatja: „A középosztályt egyének alkotják, akiket lakóhelyük, képzettségük és fogyasztási szokásaik kötnek össze. Középosztályról beszélni tehát azt jelenti, hogy lemondunk az osztályok létéről, amelyek a munkamegosztásban elfoglalt egyenlőtlen pozíciók alapján antagonisztikus viszonyokat takarnak.” 

Ennek ellenére rengeteg szó esik a középosztályról. Talán a leggyakrabban használt kategória azok közül, amelyek a társadalom valamely konkrét szegmensét próbálják megjelölni. A közéleti-politikai diskurzusok középpontjában visszatérően ez áll: ismerős politikai jelszó és identitáskategória egyben. Egyesek inkább a világra nyitott, liberális, illetve városi középosztályért lelkesednek, mások a nemzeti, keresztény, konzervatív, illetve polgári középosztályt kívánják megerősíteni vagy inkább újrateremteni. A különbség ellenére az elképzelés magja ugyanaz. A középosztályt a nemzet gerincének, a piacgazdaság letéteményesének, a demokrácia stabilizáló ballasztjának szokás gondolni: józan, polgári középnek, mértékadó, tiszteletreméltó, független, önálló, becsületes, szabad és művelt emberek összességének. Egy ideális társadalom széles és erős középső sávjaként képzelik el, ami életvitelével, mentalitásával és munkaetikájával példaként állítható mindenki elé. A polgári középosztályba tartozás jó életet jelent, középosztálybelinek lenni annyit tesz, mint jól élni. Ez tehát egy mozgósító, újabb és újabb erőfeszítések megtételére sarkalló eszmény. Ha az emberek jól akarnak élni, akkor azt úgy képzelik el, ahogyan elképzeltetik velük: középosztálybelivé akarnak válni. A centrista, illetve polgári erők azt ígérik, hogy segítik és támogatják őket felzárkózni ehhez az ideálhoz. Mára ez a polgári politika közös pillérévé vált...

A HAZUGSÁG ÁRA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.13.


Ha jól emlékszem, Füst Milán esztétikájában (Látomás és indulat a művészetben) olvashatni a fikciós irodalom alapvetését, miszerint a szerző bármit és bármekkorát hazudhat, egy dologra kell ügyelnie, hogy ezt következetesen tegye. Ha konzekvensen viszi végig a hazugságot, ügyel a részletekre, s ez irányú figyelme nem lankad, akkor a hazugság (mű) nem szenved csorbát és révbe ér. Ámde – hívja fel a figyelmet Milán bácsi – ha csak egy csöppnyi rés keletkezik a hazugság épületében, ha csak egy apró hibát vét, ha csak egy kicsit, a legapróbb részletben is megbomlik a hazugság szövete, és kiviláglik a turpisság, akkor az egész épület omlik össze, és mindennek vége.

Ilyen szemszögből nézzük azt, hogy Varga Judit, úgy is mint igazságügyi miniszter, tegnap nagy hangon, ha úgy vesszük, teli pofával tagadta, hogy az Európai Bizottságnak baja volna a magyar helyreállítási tervvel, aztán nem kiderül, hogy deigen? Ciki volna, ha nem Varga Juditnak hívnák a hazugságtévőt, őt azonban ilyen apróságok nem zavarják, nyugodtan dekázgat tovább. Viszont nem is ez a legnagyobb baj, bár az épület már ettől is recseg-ropog, hanem amitől majd össze is dől. Mert mégis csak meghosszabbította ez a bizottság ennek a magyar tervnek az értékelési határidejét, s ami ekörül van, na, az a delikát, hogy kő kövön nem marad.

Egészen egyszerűen fogalmazva Európa megunta, hogy Orbán ellopja a pénzüket, hogy a haveroknak – ergo saját magának – adja a német traktorista befizetett adóját. Ezt – mivel az Unió az orbánizmust még mindig úriemberként és visszafogottan kezeli –, virágnyelven fogalmazták meg, miszerint a magyar helyreállítási terv átláthatatlan és nagy benne a korrupciós kockázat. Magyarán, nem tudni mire költik, és azt sem, ki lopja el. Az Unió viszont jobban tenné – bár ilyet soha nem fog, mert köti az amúgy rendszeresen történelmi katasztrófákat okozó diplomáciai protokoll és diplomáciai nyelv –, ha feketén-fehéren kimondaná, miszerint tolvaj, fasiszta államot nem finanszíroz...