2022. november 9., szerda

SZÜKSÉG VOLNA ITT EGYÉB TULAJDONSÁGOKRA IS

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.09.


Ha valaki olvasta Balzac regényeit, akkor emlékszik egy bizonyos Vautrin nevű gazemberre, aki Balzac több regényében is felbukkan, s aki hol fiatalemberek mentoraként, hol spanyol papként, hol párizsi rendőrfőnökként mutatkozik. Kijár-e ugyanaz a tisztelet Vautrinnek, ami megilleti a fiatalokat nevelő tanítót, a hitéhez meggyőződéssel ragaszkodó papot vagy egy sikeres rendőrfőnököt, avagy nem, hiszen Vautrin csak látszólag tanító, pap és rendőrfőnök, valójában egyik sem, csak egy ócska és veszedelmes bűnöző. De ugyanez a kérdés feltehető Tartuffe-öt illetően is: tiszteljük-e benne a mélyen vallásos, erkölcsös férfiút, avagy undorodjunk tőle, az erkölcstelen, minden aljasságra kész kalandortól?
A fenti kérdésekre, legalábbis az épelméjű ember számára, magától értetődő a válasz, s erre számított Molière is és Balzac is.
Csak azért kérdezem mindezt, mert napok óta, szakmán belül és szakmán kívül a fél ország azon gondolkodik, hogy kell-e válaszolnia egy újságírói kérdésre a politikusnak, avagy joga van megtagadni a válaszadást. A szellemi torna rendkívül léleképítő és izgalmas, csakhogy én előtte egy másik kérdést tennék fel. Jelesül azt, hogy – amiként Vautrin valójában nem tanító, nem pap, s nem rendőrfőnök – az éppen kérdezői pozícióba engedett, tolt vagy ajánlott személy valóban újságíró-e? Ugyanis az újságírás professzionális szakma, amelynek ugyanúgy megvannak a maga szabályai és feltételei, a műveléséhez szükséges és elengedhetetlen képességek, az etikai-morális elvárások, mindazok a tulajdonságok, attribútumok, amelyek valakit újságíróvá avatnak. Vagyis nem elég valakinek az ajtajára vagy a névjegykártyájára kitenni azt, hogy újságíró, nem elég a neve alá rendre odaírni ezt a foglalkozást, az összes többi valódi újságíró és az egész szakma megvetéseként és semmibe vételeként, nem elég valakinek egy mikrofont nyomni a kezébe, vagy leültetni egy klaviatúra elé, s főként nem elég, ha az illető mínuszos tartományba hajló IQ-val rendelkező mocskos szájú, alpári, trágár, obszcén, agresszív, eszement, ám a fennálló hatalom feltételek nélküli alattvalója, a morális minimumtól mentes, minden önreflexióra képtelen és kritikátlanul hűséges, elborult agyú propagandistája.
Szükség volna itt még egyéb tulajdonságokra is.
Így aztán nem értem, miről folyik a vita immár napok óta. Miért épp ez az eset dobta felszínre ezt a vitát? Hol vannak itt az újságírók? Miért neveznénk újságíróknak ama minden minőség alatti pártközponti faliújság beosztottjait, akik azért kapnak a közpénzből, hogy viselkedjenek minél mocskosabban, aljasabban, gazemberek módjára, vagyis nyugodtan hozzák eredendő önmagukat, s tegyék ennek megfelelően azt, amihez viszont tényleg értenek: a hatalom szerető védelmét élvezve és annak simogató árnyékába megbújva okádják össze azt, akire vagy amire megkapják a kilövési engedélyt.
Mert miután felmerült ugyebár eme mélykeresztény-mélynemzeti körben, hogy vajon kecskét dugjanak-e inkább, avagy egy polgármester asszonyt, ezt az intellektuális alternatívát az alábbi kijelentéssel oldották fel: „inkább egy kecskét dugnának meg, mert azt utána meg lehet enni.” Nos, akik ezt a mondatot megszülték, akik elmondták, akik ezen önfeledten nyerítettek, akik adásba adták, s akik mindezeket újságíróknak képesek nevezni, azok mind elhomályosult és elborult agyú, perverz figurák, akiknek fogalmuk sincs, mi az újságírás, ám akik ugyanezzel az erővel e mondat után nevezhetnék valamennyiüket szexológusoknak, zoológusoknak, avagy gasztronómiai szakembereknek.
És tessék szépen, komótosan ízlelgetve újraolvasni a fent idézett mondatot: meggyőződésem, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg a leghánytatóbb, legpocsékabb, legbarbárabb, legpogányabb, legbetegebb és legszennyesebb mondatról van szó, amely a köz terében elhangozhatott.
Hol maradnak most az elhatárolódók?
Tehát újságírók? Ne röhögtessük egymást, s tisztelettel kérem, ne szórakozzon senki ezzel a fantasztikusan szép, rettentően fontos és napról napra komoly felkészülést igényló szakmával, a szólásszabadság pillérével. Ami – legalábbis az én fogalmaim szerint – nem azonos a perverz gyűlölködéssel, a hatalmat kiszolgáló agitálással, uszítással és megfélemlítéssel.

JORDÁN TAMÁS: AZ UNOKA CÍMŰ FILM TANULSÁGAI

HIT RÁDIÓ EXTRA
Műsorvezető: BÁRÁNY ABIGÉL
2022.01.27.



Az adás vendége Jordán Tamás színművész volt, akivel az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjéről, Az unokáról beszéltünk. Megtudhattuk, hol és hogyan kapta meg a nagypapa szerepét, mi a jó forgatás titka, és milyen fiatalokkal együtt dolgozni. Arról is mesélt, hogy a „régebb óta fiatal”, legendás színész kollegáknak is szükségük van gondoskodó szeretetre és figyelemre. Sőt, nem csak nekik: mindannyiunknak. Hiszen ez korunk legnagyobb hiánycikke. 

Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzeti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház egykori igazgatója.




Miután egy csendes irodista imádott nagyapja lelketlen csalás áldozata lesz, a férfi elhatározza, hogy saját maga szolgáltat igazságot, bármi legyen is az ára.

Szereplők:Gergely Blahó,Jordán Tamás,Jászberényi Gábor


A KREML TROLLHADSEREGE - KREKÓ PÉTER SZOCIÁLPSZICHOLÓGUS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.11.09.



A Reggeli Személy november 9-i adásában Para-Kovács Imre vendége Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója volt.

TÖBB SZÁZAN KÍSÉRTÉK BUDAPEST BELVÁROSÁBAN AZ EGYHÁZI ISKOLÁK TANÁRAINAK BALLAGÁSÁT

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2022.11.08.


Most is pedagógusok, szülők, nagyszülők, diákok és szimpatizánsok hívták fel a figyelmet a közoktatás egészének tarthatatlan állapotára.


Egyházi iskolák pedagógusai szervezték kedd délutánra azt tanárballagást, amely - mint az elmúlt hónapokban a közoktásban tartó sztrájkok, polgári engedetlenségi megmozdulások, tüntetések - a magyar oktatás katasztrofális helyzetére kívánt egy újabb eseménnyel, a tanárballagással felhívni a kormány figyelmét. A menet a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomtól a Szent István Bazilikáig tartott, a résztvevők száma megközelíthette az ezret is. Az egyik szervező azt közölte: 34 egyházi fenntartású, római és görög katolikus, református, evangélikus, baptista felekezethez tartozóintézményből csaknem 300 tanár jelent meg ezen a rendhagyó ballagáson...

A NYUGDÍJAKAT IS A BÉREKHEZ KELLENE IGAZÍTANI – VÉLI A NYUGDÍJSZAKÉRTŐ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.11.09.


„Magyarországon azért nem lehet a nyugdíjrendszert megreparálni, mert a „luxusnyugdíjasok” ellenérdekeltek ebben, és ők tudják érvényesíteni az érdekeiket – véli a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke. Karácsony Mihály szerint ugyanakkor tisztázni kellene végre, hogy biztosítási elven, vagy szolidaritási elven számoljuk a nyugdíjakat. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis az Alaptörvény szerint szolidaritási, a gyakorlatban biztosítási alapon működik. A Hírklikknek elmondta, éppen ezért adtak be a jogelvekről egy népszavazási kérdést, a hatalom válaszát a napokban várják.


Három fontos téma is napirenden van napjainkban a nyugdíjakkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kihozta a sokakat érdeklő októberi inflációs adatokat. Pénteken kezdik folyósítani a nyugdíjasoknak a megemelt nyugdíjat, a januárig visszamenően felhalmozott, és korábban ki nem fizetett nyugdíjhátralékot, valamint a nyugdíjprémiumot. Ennek összege nem függ azonban a most napvilágra került hivatalos inflációs adatoktól, bár az összehasonlítás kétségkívül érdekes lehet.

A másik téma, hogyha nem infláció követő, hanem például vegyes indexálású lenne a nyugdíj, akkor mennyivel több lehetne az összeg. Vagyis mi az a vetítési alap, amivel a nyugdíjat kiszámolják. Karácsony Mihály azt mondja, a vegyes indexálást nem a Fidesz szüntette meg, hanem még a Bajnai-kormány idején szűnt meg, és akkor lett inflációkövető. Ami az egészet pikánssá teszi, hogy 1997 előtt a nyugdíjakat mindig a bérekhez igazították, bérindexálás volt. Ahogy a bérek nőttek, úgy nőttek a nyugdíjak is. Így természetesen nem is nagyon maradtak el a bérektől, általában 70-80 százalékát tették ki. Most az átlagnyugdíj az átlagbérnek 49,2 százaléka...


AMERIKA ELKEZDETT TŰZSZÜNETRŐL BESZÉLNI AZ UKRÁNOKNAK, HERSZON FELSZABADÍTÁSA UTÁN TALÁN VALÓDI TÁRGYALÁSOK JÖHETNEK

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.11.09.


Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szinte teljesen befagyott a kommunikáció Washington és Moszkva között, az ukránok a Kremllel pedig egyáltalán nem hajlandók tárgyalni. Miután az oroszok szeptember óta szisztematikusan támadják az ukrán polgári infrastruktúrát is, Zelenszkij elnöki rendeletet adott ki arról, hogy Putyinnal nem ül le tárgyalni, csak a következő orosz elnököt tekinti potenciális partnernek. A háború bármiféle tárgyalásos megoldása emiatt sokaknak még távolibbnak tűnik, mint valaha, és a híreket most is az újabb nyugati fegyverszállítmányok – ezekről pénteken a G7 államok németországi találkozóján volt legutóbb szó – határozzák meg.

Sajtóértesülések szerint azonban a háttérben az Egyesült Államok elkezdte nyomni az ukrán vezetést abba az irányba, hogy legalábbis mutasson nagyobb hajlandóságot a tárgyalásokra, és belátva, hogy az orosz elnök reálisan nem távolítható el a hatalomból, fogadja el, hogy nagy valószínűséggel Putyinnal kell megoldást találni a konfliktusra.

A Fehér Ház környékéről származó információk szerint valójában az amerikai és az orosz vezetés között rendszeres kapcsolat volt a háttérben az elmúlt hónapokban is. Ennek amerikai részről kulcsfigurája a washingtoni Ukrajna-politikára egyébként is nagy befolyással lévő nemzetbiztonsági főtanácsadó, Jake Sullivan, aki a Wall Street Journal szerint több titkos megbeszélést folytatott Putyin közvetlen környezetébe tartozó figurákkal. Egyrészt a korábbi washingtoni nagykövet Jurij Usakovval, aki a Kremlben most külpolitikai tanácsadó, másrészt Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Biztonsági Tanács titkárával, akit általában a háborús héják közé szoktak sorolni a kremlinológusok.

A talán szivárogtatásnak minősíthető washingtoni információk alapján ezek a rendszeres megbeszélések nem közvetlenül a háború lezárására irányultak, céljuk inkább a további eszkaláció megakadályozása és az atomháború veszélyének elhárítása volt. A megbeszélések tényét a Kreml nem erősítette meg, nyilvános forrásokból biztosan csak annyi tudható, hogy – öt hónapos szünet után – októberben Lloyd Austin amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kétszer is beszélt egymással.

Sullivan múlt pénteken Kijevben járt, a Zelenszkijjel való találkozója utáni híradások főleg arról szóltak, hogy biztosította az ukrán vezetést a további nyugati segítségről, azt hangsúlyozva, hogy ezt nem fenyegeti a keddi amerikai félidős választás. A nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Kijev az amerikai belpolitika alakulásától függetlenül számíthat Washington támogatására, a háború vége pedig Moszkván múlik: „Oroszország kezdte, Oroszország dönthet arról is, hogy véget vet az Ukrajna elleni támadásnak, és felhagy Ukrajna okkupációjával”.

Ez idáig a szokásos vonal, sajtóinformációk szerint azonban Sullivan arra is kérte az ukrán vezetést, hogy mutasson egyértelmű nyitottságot a konfliktus lezárására. Ha ez így van, az legalábbis retorikai szinten elmozdulást jelent az eddigi amerikai hangsúlyoktól. Arról nincs szó, hogy Washington rögtön tárgyalóasztalhoz ültetné az ettől idáig élesen elzárkózó Zelenszkijéket, de immár azt kérik, hogy mutassanak elvi hajlandóságot és készséget valamiféle diplomáciai megoldásra. Az ukrán vezetés erre utoljára április elején volt hajlandó, de a bucsai tömeggyilkosság hírei után megszakították a tárgyalásokat az oroszokkal, mondván, minimálisan sem lehet komolyan venni Putyin békeszándékát.

Zelenszkij azóta egyre hangsúlyosabban az oroszok teljes legyőzéséről beszél, és azt kommunikálja, hogy a háborúnak Ukrajna teljes felszabadításával lesz vége, amibe a még 2014-ben annektált Krím-félsziget visszafoglalása is beleértendő...

HASZNÁLHATATLAN BETONHEGY, ESZTELEN PAZARLÁS – ÍGY FEST MOST A BIODÓM BELÜLRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.11.09.


38 ezer tonna vasbeton Budapest szívében: ez rejtőzik a befejezetlen Biodóm fóliakupolái alatt. A Válasz Online a helyszínen bizonyosodhatott meg róla, hogy bár maga a betonhegy tulajdonképpen elkészült, ahhoz, hogy használható legyen, többet kéne rákölteni, mint amennyibe eredetileg az egész került volna. Januártól a főváros nem tudja fizetni a százmilliós nagyságrendű fűtési költséget, és emiatt a téli hidegben az építmény romladozni kezdhet. Állami támogatás nélkül Persányi Miklós súlyos öröksége egy ész nélkül építkező, pazarló korszak emlékműveként omolhat rá az állatkertre. De ami elkészült, túl nagy és túl drága ahhoz, hogy sorsára hagyják: most már csak befejezni lehet bármi áron, ha másként nem megy, két-három részletben.


A látvány, ami a felső teraszról elénk tárul, semmihez sem fogható. Bizarr és valószínűtlen. Leginkább filmdíszletre emlékeztet, de nincs az a hollywoodi szuperprdukció, ami annyit költhetne díszletre, mint amibe ez került. És itt minden valódi, nem gipszkarton, hanem vasbeton: 38 ezer tonna beton lerakva a Városligetbe, Budapest kellős közepén. Egy igazi vasbetonhegy, teraszokkal, járatokkal, tornyokkal, medencékre emlékeztető növénykazettákkal és igazi medencékkel, amelyek közül némelyikben víz is van. A legnagyobban éppen búvárok gyakorolnak, az akváriumi medence belső dekorációjának részleteit tervezgetik, mintha ez egy épülő beruházás lenne, ahol már csak az utolsó simításokat kell kitalálni, és jöhetnek is át az Állatkert cápasulijából a cápák, aztán meg a látogatók, hogy megcsodálják Európa legnagyobb biodómját.

A helyzet persze egyáltalán nem ez: a Biodóm félkész, és a befejezésére a fővárosi önkormányzatnak – az állatkert fenntartójának – nincs pénze. A mostani városvezetés megörökölte a projektet elődjétől, s az örökség minden értelemben súlyos: tonnában, hiányzó milliárdban, esztelen pazarlásban egyaránt. A felelősök már rég nincsenek sehol: Persányi Miklós korábbi főigazgató nyugdíjas, minden közszerepléstől visszavonult, Tarlós István főpolgármester miniszterelnöki megbízottként dolgozik, és szóban ad tanácsokat a kormányfőnek Budapest ügyeiről. A félbehagyott betonpiramis ügyeivel jelenleg Bősz Anett főpolgármester-helyettes és Szabó Roland, az állatkert operatív vezetője foglalkozik, de a feladat nem ígér látványos sikereket...

RASKÓ GYÖRGY: OLYAN TERHET VESZÜNK MAGUNKRA, AMIHEZ KÉPEST AZ UKRÁN-OROSZ HÁBORÚ TERHEI KISMISKÁNAK SZÁMÍTANAK

DELLA / 24.HU PODCAST
Szerző: RASKÓ GYÖRGY
2022.11.09.



Jövőre akár 1500 forintba is kerülhet egy kiló kenyér – ez az egyáltalán nem megnyugtató üzenete a vásárlóknak Raskó György agrárközgazdásznak, volt parlamenti képviselőnek, gazdálkodónak, akit a Della legújabb adásában kérdeztünk a hazai élelmiszerinfláció alakulásáról, az agrárágazat jövőképéről. A szakember szerint az árak elszabadulásáért a gyenge forint és az ársapka bevezetése a felelős, amit a nagy diszkontok kompenzálni tudnak, de a kisebb boltok belerokkannak. Sokat elmond a kereskedelmi multik elleni kormányzati harcról, hogy nagyobb a diszkontok piaci részesedése, mint egy évtizede – emeli ki Raskó, aki nem látja sok értelmét az ársapka kiterjesztésének, az árakat ezzel nem lehet megfékezni, arra pedig végképp nincs esély, hogy azok visszatérjenek a válság előtti szintre. (A műsort november 7-én, hétfőn vettük fel, még az előtt, hogy a kormány bejelentette volna az ársapka kiterjesztését a tojásra és a burgonyára.) Szóba került az is, hogy ahogyan az idei termést agyonvágta az aszály, és minden esély megvan rá, hogy jövőre még rosszabb terméseredmények legyenek búzából, kukoricából, mert az idei ősz sem hozta el azt a csapadékmennyiséget, amire a földeknek szükségük volt. A gazdálkodók költségei eközben meredeken emelkednek, az energián, műtrágyán túl ma már az elképesztően megdrágult hitelek is rontják a magyar termelők versenyképességét: míg itthon 16–18 százalékos kamattal lehet forgóeszközhitelhez jutni, addig Szlovákiában 2 százalékot kér a bank – hasonlítja össze vállalkozásai forrásszerzési lehetőségeit Raskó György...

TÖBB TÍZEZER EGYETEMISTA ÉRZI MAJD MEG A SPÓROLÁST: VAN, AHOL BEZÁRNAK A KOLLÉGIUMOK, MÁSHOL TÖBBHETES KÉNYSZERPIHENŐ LESZ

EDULINE
Szerzők: CSÍK VERONIKA, SZABÓ FRUZSINA
2022.11.09.


Több egyetemen teljesen átírták a vizsgaidőszak rendjét az elszállt rezsiköltségek miatt: van, ahol három hétre lezárják az oktatási épületek nagy részét, így csak minden ötödik tantermet lehet majd használni vizsgáztatásra, máshol úgy döntöttek, hogy az egyébként is fűtött gyakorlóiskolákban és kollégiumokban tartják majd meg az írásbeliket és a szóbeliket. Az online oktatástól azonban láthatóan ódzkodnak a felsőoktatási intézmények.


Február 20. és 25. között tartják majd az „előrehozott tavaszi szünetet” az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A vizsgaidőszak december 19-től február 11-ig tart majd, vagyis egy héttel hosszabb lesz, az előadások és szemináriumok pedig csak a február 27-ig héten indulnak el. A kollégiumokat nem zárják be – erről az ott lakók körlevelet is kaptak múlt héten –, viszont a vizsgákat nem a tanszékeken tartják meg, hanem olyan épületekben, amelyeket egyébként is fűtenek. Például az egyetem gyakorlóiskoláiban, kollégiumokban.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is át kellett alakítani takarékossági okok miatt a tanév rendjét: elmaradt az őszi, és el fog maradni a tavaszi szünet is. A vizsgaidőszakat két "turnusban" tartják majd meg: az első szakasz december 12-től 19-ig, a második január 9-től február 11-ig tart majd. Az egyetem december 19. és január 9. között zárva lesz...

“HA NEM TETSZIK, VISSZAMEHETSZ” – SZEGREGÁCIÓ ÉS MEGALÁZTATÁS SÚJTJA A KÁRPÁTALJAI ROMA MENEKÜLTEKET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÉDL BOGLÁRKA
2022.11.09.


A kárpátaljai romák az Ukrajnából menekülők egyik legkiszolgáltatottabb csoportját képezik: jelentős részük a külvilágtól szinte teljesen elszigetelt szegregátumokban nőtt fel, alapvető higiéniai eszközök és oktatás nélkül, jó páran még a saját nevüket sem tudják leírni. Ez a kiszolgáltatott csoport Magyarországon egy szinte teljesen leépített menekültügyi ellátórendszerbe és egy előítéletekkel teli társadalomba csöppent, elhelyezésük és integrációjuk jelentős részét a civil társadalom próbálja megoldani – több-kevesebb sikerrel. A magyar kormány ehhez lényegében semmilyen segítséget nem nyújt. A kárpátaljai romákat segítő civil szervezetek munkatársaival beszélgettünk.


A Máltai Szeretetszolgálat ukrán határ menti segítségpontján kora tavasszal még esett az eső, éjszaka akár mínusz 10 fok alá is esett a hőmérséklet. Így, amikor a szeretetszolgálat egyik segítője (akinek a nevét megváltoztattuk, mert a téma érzékenységére tekintettel anonim szeretett volna maradni) egy csapat menekült gyermekkel a játszótérre indult, rászólt egy 14 éves roma kislányra, hogy vegyen fel egy pulcsit. Kiderült, hogy a kislánynak nincsen melegebb holmija egy hosszú ujjú pólónál...

THE NEW YORK TIMES: AKI NEM RETTEG A FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK MIATT, AZ NEM FIGYELT ELÉGGÉ

HUPPA
Szerző: PAUL KRUGMAN
2022.11.09.


Ezt Paul Krugman írta a lapban.

A közgazdasági Nobel-díjas szerint az élet megy tovább, bármi történjék is a politikai színpadon, és a kormány politikája továbbra is nagy hatással lesz az emberek életére. Tíz-húsz évvel ezelőtt még sokan legyintettek azokra, akik figyelmeztettek, hogy a Republikánus Párt egyre szélsőségesebbé és demokráciaellenessé válik. Ám a figyelmeztetők intései lépésről lépésre beigazolódtak. Ma már szinte bevett bölcsesség, hogy a GOP (Great Old Party – ahogy Amerikában nevezik a republikánus pártot) ha teheti, valami olyasmivé alakítja Amerikát, mint Orbán Viktor Magyarországa, amely papíron demokrácia, de a valóságban etnonacionalista, tekintélyelvű, egypártrendszer. Az amerikai konzervatívok nem is csináltak titkot abból, hogy Magyarországot szerepmodellnek tekintik, ünnepelték Orbánt és konferenciákon hallgatták a beszédeit.

Ma már azonban ez a bevett bölcsesség is téves. Ha Amerika egypártrendszerbe süllyed, akkor Krugman szerint sokkal rosszabb és sokkal rondább lesz annál, mint ami a mai Magyarországon látható. Ami a mostani választás hagyományos politikai kérdéseit illeti: ha a demokraták elvesztik a többségüket a két ház egyikében vagy mindkettőben, hangos vádaskodások lesznek, és sokan azt mondják majd, hogy inkább hétköznapi dolgokról kellett volna beszélniük, nem pedig a demokráciát fenyegető veszélyekről. A szerző a lap kommentárjait idézve szólt számos republikánus jelöltről, majd rámutatott: a hatalmon lévő elnök pártja szinte mindig veszít mandátumokat a félidős választáson, és ez azt jelzi, hogy a demokratáknak még többet kellett volna beszélni a gazdaságon túli kérdésekről.

“Azt is mondanám, hogy alapvetően tisztességtelen volt úgy tenni, mintha ez egy átlagos választási szezon lenne, ahol csak a gazdaságpolitika a tét” – tette hozzá a szerző.

Még azoknak a választóknak is aggódniuk kellene amiatt, hogy a kormánypárt elutasítja a demokratikus normákat, akiket jobban érdekel a fizetésük és a megélhetésük, mint a demokrácia. Egyrészt a republikánusok nyíltan beszéltek arról a tervükről, hogy a gazdasági káosz fenyegetésével olyan engedményeket akarnak kicsikarni maguknak, amelyeket a szokásos jogalkotási folyamat során nem tudnának elérni. Továbbá, bár érthető a választók ösztönös reakciója, hogy más sofőrt szeretnének választani, ha nem tetszik nekik, merre tart a gazdaság, meg kell érteniük, hogy ezúttal a republikánus szavazat nem csak azt jelenti, hogy valaki másnak adnak esélyt a kormánykeréknél; ez egy nagy lépés lehet afelé, hogy a kormánypártnak adják át az irányítást, és a választóknak esélyük sincs arra, hogy felülvizsgálják ezt a döntést, ha nem tetszik nekik az eredmény.

“Ezzel eljutottam ahhoz a kérdéshez, hogy milyen lenne egy egypárti Amerika” – írta Krugman.

Már-már szállóige, hogy a republikánusok Magyarországgá akarják változtatni az Egyesült Államokat. Magyarország valóban tálcán kínálja az esettanulmányt arról, hogyan halhatnak meg demokráciák a 21. században. De Orbán uralmáról olvasva feltűnik, hogy miközben a rendszere mélyen elnyomó – az elnyomás viszonylag finom. Ahogy egy éleslátó cikk fogalmazott, “puha fasizmus“, amely a gazdaság és a hírmédia ellenőrzése révén tehetetlenné teszi a másként gondolkodókat anélkül, hogy megveretné vagy börtönbe zárná őket...

ITT OLVASHATÓ

ELMARADT A VÖRÖS HULLÁM, TRUMP BEÉGETT, A DEMOKRATÁK MEGŐRIZHETIK A SZENÁTUST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.11.09.


Hatalmas bukás a republikánusoknak, hogy elmaradt a beharangozott “vörös hullám”, és nem arattak elsöprő győzelmet a félidős választásokon. Régi tradíció, hogy az elnökválasztás győztesének pártja elveszíti a félidős választásokat, mert az amerikai politikai rendszerben a választók mindig kiegyenlítik a politikai viszonyokat. De a republikánusok most sokkal nagyobb győzelemben bíztak a gazdasági nehézségek, a magas benzinárak és az Amerikában is jelentős (de a magyart meg sem közelítő) infláció miatt. De nemcsak ezért.

Miután Trump sikertelenül próbálta elcsalni az elnökválasztást, csapdába ejtette saját pártját, és ahol csak lehetett, trumpistára cseréltek mindenkit. Trump emberei pedig keményen dolgoztak a választás elcsalásán. A republikánus többségű államokban átrajzolták a választási körzeteket számukra kedvező módon, a demokrata körzetek jelentős részét megszüntették, feldarabolták, azokat a szavazókat, akikről tudható, hogy demokratákra voksolnak, minden eszközzel akadályozták és korlátozták, hogy szavazhassanak.

A rabló kiáltott tolvajt, a választási csalásról handabandázó Trump csal, ahol tud. Biden nem túl népszerű az infláció miatt, s a felmérések szerint a választókat leginkább ez érdekelte, az abortusz tiltása második helyen szerepelt a szempontok között. Ráadásul, a demokrata párt meglehetősen ügyetlenül kezelte és nem használta ki eléggé az abortusztilalom miatti hatalmas felháborodást is, amit még a republikánus nők többsége is elutasít, mert közegészségügyi veszélyt jelent, és még több abortuszt, csak feketén, és másik államokban. Ez az ostobaság csúcsa, ami visszaüt.

Ademokraták nem használták ki eléggé a január 6-i vizsgálóbizottság eredményeit sem, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy Trump az alkotmányosság ellen puccsot szervezett. Ehhez képest a republikánusok mérsékelt győzelme nagy bukásnak számít, ami azért jó hír, mert a szavazók 70 százaléka szerint Amerikában veszélyben van a demokrácia, és csak hülyék hiszik azt, hogy ezt a veszélyt a demokraták okozzák, és nem a szélsőjobboldali Trump, akinek visszatérése alapjaiban veszélyezteti az alkotmányos rendet és a demokráciát.

Miközben bizonyított bűncselekmények miatt folynak ellene eljárások és nyomozások, amelyek miatt mindenki más már régen börtönben lenne, Trumpnak nem is maradt más opciója, mint a 2024-es elnökválasztás, mert egyedül így tudja azt a hamis látszatot kelteni, hogy politikai üldözés (boszorkányüldözés, amiből a “boszorkány” stimmel) folyik ellene. Még ez sem elég, mert ha elveszíti a 2024-es elnökválasztást, és többé már nem indulhat, elveszítheti a politikai védelmet és számos bűncselekménye miatt valamiért elítélhetik végre. A trükközések egyszer kimerülnek.

Az igazságügyi minisztérium a hírek szerint mindent megtesz azért, hogy miután Trump várhatóan november 14-én bejelenti az elnökválasztáson való indulását, az ellene folyó nyomozások ne álljanak le, és olyan jogállami, független ellenőrzést kérjenek a nyomozásokra és az igazságügyi indítványokra, amelyek a nyilvánosság előtt kizárják a politikai üldözés gyanúját. Egyes hírek azt sugallják, hogy a bejelentéstől függetlenül Trump ellen akár több vádemelés is történhet, részben Georgiában a választási csalás kísérlete miatt, részben az államtitkok floridai birtoklása miatt.

Mindezek miatt is fontos volt, hogy a republikánusok által remélt és előre bejelentett hatalmas győzelem, a “vörös hullám” bekövetkezzen, és betonba döngöljék a kék demokratákat, mert Trump a hatalmas győzelmet magának akarta tulajdonítani. Ennek azonban az ellenkezője történt, mert a Trump embereivel harcba szálló republikánusok még olyan sima győzelmet sem arattak, mint ami a félidős választásokon az elnökválasztást elveszítő pártnak kijár. Pedig a demokraták már előre egymást okolták a nagy vereségért, ami nem is következett be...

SZEMFORGATÁS, A SZEMTELEN CINIZMUS ÉS A GÁTLÁSTALAN HAZUDOZÁS

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.08.



Fürjes Balázs ismét megmerítkezett a Léthé feledést hozó vizében, tett néhány karcsapást az amnézia hullámaiban, majd kijövet a vízből, levezetésként szemforgatott egy kiadósat. Baranyi Krisztinához írott újabb levelében az alábbiakat vetette papírra: „Ahogy a politikai kínálatból a választók jogosultak választani és ők osztják el az arányokat, úgy a sajtótermékek zsűrizése meggyőződésem szerint az olvasókra, nézőkre és hallgatókra tartozik.”
A fent emlegetett olvasói zsűri munkásságával egyetértenék, csakhogy nem emlékszem arra, hogy ez az olvasókból verbuvált zsűri határozott volna úgy, hogy a Népszabadságnak ki kell esnie a versenyből, s nem juthat tovább, nem emlékszem, hogy az olvasók zsűrije határozott volna arról, hogy az Origo cseréljen helyet a mai Origóval, az Index helyét foglalja el a mai Index, nem emlékszem, hogy az olvasói zsűri döntött volna úgy, hogy a közszolgálatiságot hívják mostantól pártszolgálatiságnak, továbbá nem emlékszem arra, hogy az olvasói zsűri határozott volna arról, hogy a Klubrádiót váltsa le a Spirit FM, és a zsűri látá, hogy ez jó, s lőn este és reggel Spirit FM, nem emlékszem arra, hogy az olvasói zsűri írta volna elő, hogy kinek juthat reklámbevétel és kinek nem, s arra sem emlékszem, hogy az olvasói zsűri mondta volna ki, hogy privát pártszolgálatos fórumok, amelyeknek a nézői, hallgatói és olvasói teljes létszámukban kényelmesen elférnének a 70-es trolibusz egy-egy járatán, tán még ülőhely is akadna, szóval hogy a Fürjes Balázs emlegette olvasói zsűri döntött volna arról, hogy ezek a mérhetetlenül szerény képességű, ám pártszócsövekként a manipulációban remekül teljesítő láthatatlan partizánsejtek mekkora részt hasíthatnak ki a köz pénzéből, mert magukat aligha tudnák eltartani ezek a sötétben bujkáló elvtársi különítményesek.
Fürjes Balázs az első levelét követően továbbra sem értesült arról, hogy a szemforgatás, a szemtelen cinizmus és a gátlástalan hazudozás még mindig nem olimpiai szám, hiába folytat komoly edzéseket.
Tudom, Baranyi Krisztina más megfontolások alapján tesz és dönt, nehéz a polgármesterek sorsa, miegyéb, de én egészen biztosan nem ülnék le ezzel az emberrel beszélgetni. A beszélgetés alapfeltétele ugyanis nem az, hogy egyetértsünk, hanem az, hogy a fogalmi készletünk, amelyet megvitatni kívánunk, azonos legyen. Ha Fürjes teljes meggyőződéssel mondja a villanyóráról, hogy az egy búvárszemüveg, a kazánházról, hogy az egy Stradivari-hegedű és a bokszkesztyűről, hogy az a királyné nyakéke, minden beszélgetés csak látszat, porhintés és teljesen értelmetlen erőlködés, amely legfeljebb arra jó, hogy azt a látszatot keltsük, mintha két legitim álláspont csapna össze, s az igazság valahol a kettő között, félúton tanyázna.
Pedig egy nagy túróst!
Szóval ezekről a pszeudoporhintéses látszatálvitákról érdemes lenne leszokni.
Igen, tudom, de még akkor is… Sőt, éppen azért!
...
És lezajlott a Nagy Vita Fürjes Balázs és Baranyi Krisztina között.
Abban nincs semmi meglepő, hogy Fürjes Balázzsal szép alaposan föl lett törölve a stúdió járófelülete, mi több, Fürjes Balázs ezt a feltörlést saját kezűleg, önként és dalolva végezte el önmagával.
Nagyon örültem, hogy Baranyi Krisztina bejátszotta azt a vitathatatlan elmeállapotot tükröző ganajt, amit a NER szellemi műhelyében követtek el, s amihez hasonlót naponta abszolválnak az IQ-jukat szobahőmérséklet alatti állapotban konzerváló szellemi (helyesebben szellemtelen) verőlegények.
Három dolgot tettem volna másként Baranyi Krisztina helyében:
1. Habár maga is hangsúlyozta, de nyomatékosítottam volna a közpénzek milliárdjaiból működtetett Fidesz őrs őrsi naplójaként fenntartott Kunigunda utcai pártkirendeltség napi munkásőri praxisának mikéntjét, különös tekintettel a nemzet sajtószabadságának elkötelezett harcosa, Fürjes államtitkár úr aspektusának tükrében.
2. Miután a nemzet sajtószabadságának elkötelezett harcosa, Fürjes államtitkár úr szerint az egészséges állapot az, ha az olvasók, nézők, hallgatók zsűrije dönt egy-egy sajtótermék sorsát illetően, érdeklődtem volna, hogyan is fordulhat elő, hogy ezt a nemes piaci versengést a Fidesz őrs őrsvezetője, mókamestere, nótafája és kultúrosa az őrsgyűlés során előre eldöntik, s ugyancsak számolatlan mennyiségű közpénzek (f)osztogatásával tartják versenyben az amúgy minden versengésre teljesen alkalmatlan reszlit, azokat, akik ha egyes egyedül versenyeznének, akkor is legfeljebb a tizennyolcadik helyen végeznének.
3. Végezetül Baranyi Krisztina megkérdezhette volna a nemzeti-keresztény kormány államtitkárát, Fürjes urat, hogy azért hát mégis hogyan van az, hogy amott, abban a lepusztult szellemi hátsóudvarban a nemzeti-keresztény kormány által közpénzből fenntartott nemzeti-keresztény szellemiség apostolai egy műsorban azon tanakodnak, hogy kit dugjanak inkább meg, a polgármester asszonyt, avagy egy kecskét. A téma, kiváltképp keresztény-nemzeti megközelítésben, belátom, megválaszolásra váró roppant metafizikai összefüggéseket rejt magában, de annyit elárulnék a nemzeti-keresztény szellem bajnokainak, hogy a Biblia (az a vaskos könyv, amelynek alábbi része elkerülhette a hezitálók figyelmét) ebben a tekintetben egyértelmű eligazítást nyújt: „Ha valaki állattal hál együtt, meg kell halnia, és az állatot is meg kell ölni.” (3Mózes 20,15). Szóval a nemzeti-keresztény szellemiségű alkotók ezen elgondolkodhatnának, legfőképp azért, mert ha mégis a kecskét preferálnák, akkor halálbüntetés várna rájuk, ám ami ennél sokkalta szomorúbb lenne, hogy ugyanez várna a szegény ártatlan kecskére is.
...
2022.11.09.


Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója, a Spirit FM egyesület elnöke, reagálva arra, amikor Baranyi Krisztina megtagadta a választ a Pesti Srácok nevű szennylap újságíróknak delirált propagandistáitól, végtelen szerénységgel, példás visszafogottsággal és nagy empátiával személyes példával hozakodott elő, amikor ezt mondta: „Személy szerint nekem sem volt lehetőségem az egyetemen megválogatni a vizsgabizottságot egy szigorlaton…”
Németh Szilárd konfessziójának cseppet sem elhanyagolható része, hogy végzett egyetemet, amihez ezúton is tiszta szívvel gratulálok.
Sajnos nem derült ki, hogy mely egyetemen és mely szakon abszolvált, de voltaképpen mindegy is. Ha valóban végzett egyetemet (bármelyiket, bármikor), akkor aligha élt volna a fenti hasonlattal, s nem állította volna párhuzamba az egyetemet (semmilyen egyetemet) a Pesti Srácok nevű intézménnyel. E sorok írójának igen sok hazai és külföldi egyetemen volt alkalma megfordulni, hallgatói és oktatói minőségben egyaránt, vagyis van némi tapasztalata az egyetemek világáról, mi több, azt is tudja jól, hogy komoly minőségi eltérések akadnak, hallgatók és oktatók tekintetében egyaránt, de sosem vetemedne arra, a legvégletesebb pillanatban sem, hogy a Pesti Srácokkal kapcsolatosan (és akad még egy-két hasonló fórum) az egyetem hasonlatával éljen, sokkal inkább egészen más rendeltetésű és funkciójú intézményekkel vetné egybe a Pesti Srácokat és a többi hasonló intézményt, ha már egyáltalán. Németh S. Szilárdot tisztelettel emlékeztetni szeretném arra, hogy a hasonlat (metafora) két elem tartalmi (hangulati stb.) hasonlóságán alapul, az azonosítóén és az azonosítandóén. Ugyanakkor figyelmébe ajánlanám Paul Ricoeur neves filozófus megállapítását, miszerint egy átgondolatlan, hamis hasonlat esetében nemcsak a két elem sérül, hanem legfőképpen az igaztalan, hamis vagy manipulatív hasonlatot tevő személy maga, akire egyszerűen ráég a megtévesztő vagy hazug hasonlat.
Amúgy nem pusztán a Pesti Srácok nevű szennylapot és annak magasan díjazott ítéletvégrehajtóit, de az ATV-t és egyáltalán: egyetlen médiumot, tévét, rádiót, nyomtatott vagy elektronikus sajtóterméket sem hasonlítanék össze az egyetem (univerzitás) intézményével, s ha Németh S. Szilárd valóban rendelkezik diplomával, akkor maga tudja a legjobban, hogy miért nem, s hogy miért volt rendkívül sértő vagy kínosan komikus (vérmérséklettől függ) az egyetemekre (bármilyen egyetemre!) nézve ezzel a hasonlattal élni, ha meg nem tudja, akkor – mondjuk ki – nem sokat ér az a diploma.
De ha mégis ragaszkodik az egyetemek világához, akkor javaslom, hogy elevenítse föl Németh S. Szilárd azt a minap lezajlott egyetemi történetet, amivel – legalábbis morális szempontból – bátran összevetheti mindazt, ami az ATV stúdiójában esett meg. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre gondolok, ahol az egyetemi autonómiát páros lábbal megtipró, mindenbe belepofázó autoriter hatalom és annak kiszolgálói egyszerűen kidobták, ellehetetlenítették, megalázták és elbocsátották azokat az oktatókat, mestereket, akik vitathatatlanul a szakma legjobbjaiból kerültek ki, akik több évtizedes oktatói rutinnal, páratlan szakmai felkészültséggel, hazai és nemzetközi reputációval rendelkeztek, s helyükbe állítottak olyanokat, akik sem oktatói múlttal, sem szakmai felkészültséggel, sem hazai és nemzetközi reputációval nem rendelkeznek, ámde velejéig és sírig hű alattvalói az egyeduralkodónak. Mit tettek ezután a hallgatók? Szépen kivonultak a „stúdióból”, nem fogadták el az új „szigorlati bizottságot”, tanáraikkal együtt, akiknek a tanítványaik fontosak maradtak, s a hallgatók, akiknek továbbra is ezek a mesterek jelentették a szakmai garanciát, inkább a semmiből, pénz, paripa és fegyver nélkül, a teljes egzisztenciális kilátástalanság ellenére bátran belekezdtek valami teljesen újba, illetve folytatták ott, ahol a legfőbb monarcha rendelkezése nyomán számukra befejeződött a képzés.
Szerintem ez jobb, illőbb, morálisan emelkedettebb és szakmailag sokkal megalapozottabb hasonlat lehetne, még akkor is, ha ez – adott esetben – együttjárna az ATV stúdiójának elhagyásával.

MAGYARORSZÁGON LEHET EURÓPÁBAN A LEGMAGASABB AZ INFLÁCIÓ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.09.


Az Európai Bizottság csomagtervét torpedózhatja meg Orbán Viktor, aki számos politikai és pénzügyi csatát vív Brüsszellel. Magyarország átfogó reformokra készül az igazságszolgáltatásban, de csak jövőre derül ki, hogy milyen sikeres, így kérdéses, hogy az Európai Bizottság az idén megígéri-e a pénzt a magyaroknak. A félidei amerikai választásokkal kapcsolatban nagy a veszély, mert az Orbánt utánzó republikánusok nem egy kifinomult elnyomásra készülnek. Nemzetközi lapszemle. 

Az európai infláció forró pontjává válik Magyarország – írja a Bloomberg, annak kapcsán, hogy a KSH ma teszi közzé a fogyasztói árak októberi alakulásáról szóló adatokat. Az amerikai pénzügyi hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a tíz legmagasabb európai inflációs ráta mindegyike a kontinens keleti felén található országban van. Pillanatnyilag a három balti állam vezeti az uniós országok mezőnyét, őket Magyarország követi, amely azonban a trendek alapján átveheti a vezetést, tekintettel gyenge valutájára és az élelmiszerárak éves szintre vetített 38 százalékos emelkedésére, ami több mint kétszerese az EU átlagának. A kenyér, a vaj és a sajt csaknem kétseresére drágult az elmúlt év során – emeli ki a Bloomberg. (Éppen ma tart kormányülést a magyar kormány, amely további árstopokat jelenthet be - A szerk.)

The Wall Street Journal arról a – szintén ma várható – fejleményről számol be, hogy az Európai Bizottság csomagtervet kíván előterjeszteni Ukrajna pótlólagos pénzügyi megsegítéséről, amelynek értelmében jövőre havonta mintegy másfél milliárd eurót juttatnának az országnak, részben vissza nem térítendő támogatás, részben kölcsön formájában. Ehhez azonban módosítani kell az EU hétéves költségvetési keretét, ami viszont mind a 27 tagállam egyetértését kívánja meg. Az uniós végrehajtó testület itt – írja a lap – beleütközik egy immár jól ismert akadályba: Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya, amely egyszerre számos politikai és pénzügyi csatát vív Brüsszellel, ellenzi a tervet, mondván, nem járul hozzá ahhoz, hogy az EU ebből a célból hitelt vegyen fel a pénzpiacon.

Politico brüsszeli kiadása részletesen taglalja, hogy Magyarország átfogó reformokra készül az igazságszolgáltatásban – így az Országos Bírói Tanács jogkörének a jelentős kiterjesztését, a Kúria függetlenségének a megerősítését tervezi - annak érdekében, hogy hozzájusson a COVID-világjárvány utáni uniós helyreállítási alapból neki szánt 5,8 milliárd euróhoz, illetve a többéves büdzsékeret alapján előirányzott, de részlegesen befagyasztott forrásokhoz.

A hírportál tudomása szerint az Európai Bizottság valamikor november vége előtt alakítja ki álláspontját a kérdésben – talán már a jövő heti, de lehet, hogy csak az azt követő ülésen vitatják meg az ügyet. Ha ez megtörténik, a tagállami pénzügyminiszterek – mert az ő jóváhagyásukra is szükség van - december 6-ikai ülésükön szavaznak. De hogy megígérik-e a pénzt a magyaroknak Mikulás napján, az – mint a Politico cikkéből kiderül – összekapcsolódik bizonyos brüsszeli elvárásokkal, egyebek közt azzal, hogy Budapest egyezzen bele Ukrajna imént vázolt, havi másfél, vagyis az egész jövő évre vetítve összesen 18 milliárd eurós megsegítésébe, valamint abba is, hogy az EU testületileg csatlakozzék a nagyvállalatok nyereségadó-minimumáról kidolgozott globális megállapodáshoz. A portál hozzáteszi: a feltételes igen esetén is ott van még az Európai Parlament, ahol az alku alighanem ellenreakciókat vált majd ki. Hollandia is azt szeretné, ha az EU keményebben sújtana le a jogállamiság elleni fenyegetésekre.

A cikk arra is felhívja a figyelmet: a tervezett igazságügyi reformok a jövő év első negyedében lépnének hatályba, és – ami talán a leglényegesebb pont – ezeket a reformokat teljesen végig is kellene vinni, mielőtt a magyar kormány bármilyen folyósítási igénnyel fordulna a brüsszeli Bizottsághoz.

Az amerikai félidei választással kapcsolatban Paul Krugman a New York Timesban azt írja: akiben nincs rettegés az eredményeket várva, az eddig nem figyelt eléggé. Az ilyen választások hagyományos tétje a gazdaságpolitikára, a szociális juttatásokra, a környezetvédelemre, a polgári szabadságjogokra, illetve a születésszabályozásra gyakorolt hatás. De közben elmondható, hogy bárhogyan alakul a politika, az élet megy tovább. Most azonban Krugman szerint létkérdések forognak kockán, és immár közhelyszerű megállapítás, hogy a Republikánus Párt, ha teheti, valami olyasmivé változtatja át Amerikát, amilyen Orbán Viktor Magyarországa: papíron demokrácia, a gyakorlatban azonban etnonacionalista, autoriter, egypárti állam.

Krugman azonban ennél a hagyományos bölcselkedésnél is tovább lép, és azt állítja: ha Amerika lesüllyed az egypárti uralomba, akkor az sokkal rosszabb lesz, mint amit most Magyarországon látunk. Megfogalmazása szerint „ronda” dolog lenne a trumpi értelemben vett „tegyük naggyá Amerikát” szlogen megvalósulása. Orbán rendszere mélységesen elnyomó jellegű ugyan, de ez az elnyomás viszonylag kifinomult. Krugman szerint Amerikában erre a kifinomultságra nem lehetne számítani. „Hallgassák meg Trump szónoklatát bármelyik gyűlésén. Tele van vádaskodással, azzal, hogy be fog börtönözni és meg fog büntetni mindenkit, akit az ő mozgalma nem kedvel” – írja a New York Times kommentátora, és felhívja a figyelmet arra: az ellenfelekkel szembeni erőszak rokonszenves, de legalábbis nem elítélendő az amerikai jobboldal nagy része számára. A demokráciára nézve szerinte mélységes veszély jelent a tekintélyelvű jobboldal.

„Amerika, ahogyan ismerjük, még nem veszett el, de már eljutott annak a határára” – zárja írását Paul Krugman.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÜLÉSFŰTÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.11.09.


Szaporodnak a jelek. Kigyulladtak a debreceni, Szabadság-telepi református templom padsorai, olyannyira, hogy a tetőszerkezetet is át kellett vizsgálni. Viszont senki nem sérült meg, csak úgy, mint nemrégiben, amikor egy katolikus iskola plafonja szakadt le talán szintén figyelmeztetésképpen, de ügyelve ott is arra, hogy emberépségben kár ne keletkezzen. Jónás ül csak a halban, Ninive egyelőre áll. A két baleset vagy ügy szorosan összefügg a szakrális térben, főleg, ha azt a toldást is hozzá tesszük a debreceni esethez, hogy a templom padsorai az ülésfűtés meghibásodása miatt gyulladtak ki, s innentől már döfi az eset, mert olyan időket élünk, amikor döfinek kell lennie.

Nem akarnánk mi itt sem élcelődni, sem ujjal mutogatni az ülésfűtésre, mint olyanra, mert a templomokban hideg szokott lenni, és a hívők segge is fázhat. A hívő valaga éppoly érzékeny a hidegre azonban, mint akármely hitetlen ülep, így ennek a pikantériáját épp az adja álkeresztényi hazánkban, hogy míg a templomba nem járó, s ezért itt, minálunk másodrendűnek tekintett állampolgár hátsó fele minden további nélkül fagyhat le az ember összes más alkatrészével együtt, a templomokban eszerint kényeztetik a delikvenseket. Ott nincs celziuszlimit, nem jön a hatalom embere a hőmérővel, hogy ellenőrizze a szabályszegést, mint egy hivatalban vagy iskolában, amely helyeken kirúgás jár a túlfűtés vétségéért.

Sok irányba indulhatunk tovább a hír kapcsán, mielőtt eljutnánk a szándékoltan prófétai szerepig és pózig. Elsőként az ülésfűtés, mint a civilizáció dekadenciájának biztos jele. Mert, ha emlékszünk az Agymenőkre, abban pedig a részeg Rajesre, aki az egész világot, de legfőképp az apját szidta, mert ugyan BMW-t vett a fiának, de abba ülésfűtést nem, amitől az elkényeztetett kölyök elnyomva érezte magát, másodrendűnek, mint mi a templomjárókkal szemben, akiknek a valagát is melengetik, míg minekünk a kedves vezető azt vetette oda rezsipanaszainkra, hogy fogyasszunk kevesebbet vagy keressünk többet, és részéről ezzel a rólunk való gondoskodás le is volt zárva.

A templom tehát – amelyre hőkorlátok nem vonatkoznak a központi hatalomtól – ezek szerint nem fogyaszt kevesebbet, hogy többet keres-e, az meg titok, de minden egyes fillér, amivel ott a hívők seggét langyítják, tőlünk származik, felhorgadásunk tehát ezen a ponton jogosnak mondható. Hogyhogy neki futja a dekadenciára az én pénzemből, míg én ezt saját magamnak nem engedhetem meg, és máris előttünk áll a konfliktus forrása, ami olyan szinte, mint a stadionok gyepének napoztatása. Ugyanekkor és szintén ide tartozóan az állam az új szociális törvényével azt mondja, hogy felőle mindenki ott dögölhet meg, ahol van, ami az orbáni rezsiútmutatások egyenes folytatása és folyománya...

ÖTVEN SZÁZALÉK FELETT AZ ÉLELMISZEREK DRÁGULÁSA, ÉS AKKOR MÉG JÓINDULATÚAN SZÁMOLTUNK

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.11.09.


A G7-nél már csaknem három éve minden hónap végén több boltláncban is feljegyezzük ugyanannak a 42 alapvető élelmiszernek az árát (a lista erre a csillagra kattintva jelenik meg*), és felmérésünket változatlan módszerrrel végezzük (ennek részletei a csillagra kattintva érhetők el*). Ahogy arra korábbi cikkeinkben többször is utaltunk, célunk nem lehet az, hogy árversenyt hirdessünk a boltok között, hiszen a saját fogyasztói kosarunk szubjektív alapú mérés. Nem arra koncentrálunk tehát, hogy megmondjuk, hol olcsóbb éppen a burgonya, hanem éves alapú ár- és piaci változásokat, trendeket szeretnénk bemutatni. Ezért többek között módszertanunknak az is része, hogy sosem az akciós árakból indulunk ki. Ha nem így tennénk, akkor az akciók, vagyis az átmeneti árcsökkentések torzítanák, alacsonyra helyezhetnék az éves összehasonlítások kiindulási értékét...