2020. szeptember 26., szombat

RÁADÁS: MIÉRT HÜLYESÉG AZ ELEKTROMOS AUTÓ?

YOUTUBE
Szerző: WINKLER RÓBERT
2020.09.11.



Szpojlerveszély: 20+ percig azon rugózok, hogy szerintem miért káros és igazságtalan az elektromos autókat támogatni...

RÁADÁS: MI A BAJ A MODERN VILLANYAUTÓKKAL?

TOTALCAR.HU
Szerző: STURCZ ANTAL
2020.09.08.31.



Önöknek is feltűnt, hogy hirtelen elkezdtek ránk záporozni a villanyautók? Elektromos Opel Corsa, Peugeot 208, Mazda CX-30, kicsit korábban a Mercedes EQC és az Audi E-tron, ráadásul sok gyártó még csak éppen készül utcára engedni a saját elektromos autóját. Viszont az utóbbi idők kellemetlen villanyautós élményei miatt elkezdtünk gondolkodni, vajon mi állhat a trend mögött? A kérdés összetett, videóban fejtjük ki.

MINDENKIBŐL A LEGROSSZABBAT HOZZA KI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2020.09.26.


Tegnap belefutottam egy Facebook-posztba, amelynek apropója az a Magyar Orvosi Kamara által megosztott néhány fotó, amin egy magyarországi kórház covid centrumának, orvosi pihenőjének és mosdójának elborzasztó állapota tárul a szemlélődő elé.

A poszt szerzője Ágoston László művész, aki saját bevallása szerint a társadalom számára (általa) fontosnak tartott üzeneteket próbál a nyilvánosság figyelmébe ajánlani a humanizmus, a békés együttélés, a gondolkodó felnőttség nevében, és aki egy, a MOK eredeti, szeptember 18-i bejegyzése alatti komment kapcsán teszi fel a kérdést: Azért valahol mégis zavarbaejtő, hogy egy romániai (erdélyi) szerzetes nem tudja elképzelni ezt a szegénységet, nem?

A hozzászólás ugyanis Böjte Csabától, ferences rendi szerzetestől, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójától származik, aki az általa létrehozott gyermekmentő szervezet révén az Erdélyben mostoha körülmények között, sokszor a életben maradás szélén tengődő gyermekeket karol fel; aki kétezernél is több gyermekről gondoskodik intézményeiben és további százakról nevelőszülői rendszerben. Böjte Csaba ezt írta a MOK bejegyzése alá:

"A pap a maga plébániáját rendbe tartja, s akinek így nézne ki a fürdőszobája azt a püspök elzavarná. Nem a püspök kell rendet rakjon, hanem aki ott él és dolgozik!! … A kórház igazgatóját és is el kell zavarni, ha így néz ki a kórház! Nem az állam, hanem az ott dolgozók szégyene ez!"

Ahogy Ágostont, úgy engem is zavarbaejtett és elszomorított ez a hozzászólás, sőt. Ez egészen enyhe kifejezés arra, amit ez a vélemény kiváltott bennem. Hogy sokkot kaptam, az talán túlzás, de túltenni magam nem sikerült rajta. És nem azért, mert képtelen vagyok elviselni és tiszteletben tartani, hogy a valóságnak ugyanarról a szeletéről vagy pillanatfelvételéről annyiféle percepció lehetséges, ahány félék vagyunk, mi közönséges halandók, mert ez alapvetően jó. Hanem mert számomra fájdalmas, amit ezzel a véleménnyel egy olyan ember üzen, akinek a tevékenységét nem csak Romániában és Magyarországon, de Nyugat-Európában és a tengeren túl is ismerik és elismerik. Akire teljes joggal figyelnek sokan, akire felnéznek, akit csodálnak, tisztelnek és megbecsülnek. Aki nem csak az általa oltalmazottak alapvető életfeltételeiről gondoskodik, de tanítattásukkal erkölcsi nevelésükkel is foglalkozik, aki rengeteg ember számára mutatott példát, aki rengeteg ember számára példakép volt, és ma is az...

KÖZPÉNZTEMETŐ NYÍREGYHÁZÁN

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.09.26.


2019. január 31. Régóta beszédtémát szolgáltat a nyíregyházi stadion. A Magyar Közlönyben megjelent, hogy 10,3 milliárd forintos támogatással egy új, 8 ezer férőhelyes stadiont húznak fel a jelenlegi helyén, a Sóstói úton. Többféle koncepció volt, végül nem a 6, hanem a 8 ezer férőhelyes tervet fogadták el. A beruházó nem az önkormányzat, hanem az állam lesz. A multifunkcionális létesítmény a tervek szerint, 2020 nyarára készülne el. (SZON - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál)


A nyírségi aréna persze nem készült el idén nyárra, de a Közbeszerzési Értesítő napokban megjelent 2020/187. számában olvasható a „Nyíregyháza sportlétesítmény tervezés-kivitelezés” megjelöléssel az ajánlati/részvételi felhívás. A beruházás célja egy 8.150 néző befogadóképességű „MLSZ-C”, „UEFA-II” minősítési szintű labdarúgó stadion megvalósítása a meglévő stadion elbontásával, egyes elemeinek megtartásával történő újraépítése, valamint egy szabadidő centrum kiegészítő épület, az ezekhez kapcsolódó külső közműcsatlakozások, tér- és útburkolatok, valamint térépítészeti/kertépítészeti feladatok megvalósítása. Tehát ami késik, nem múlik: a központi állami költségvetés terhére a már hosszú ideje másodosztályban tengődő Nyíregyháza Spartacus FC kap egy új stadiont. Már éppen ideje volt, hogy Debrecen (új stadion átadás éve: 2014., kapacitás: 20.340 fő, bekerülési érték: 13,5 milliárd Ft) és Miskolc (új stadion átadási éve: 2018., kapacitás: 15.000 fő, bekerülési érték: 10,8 milliárd Ft) után Nyíregyháza is kapjon egy 8 ezer férőhelyes foci arénát, potom 10,3 milliárd forintért. (Lesz az még több is!)

Hajdú és BAZ megyeszékhelyei után, a nyírségi főváros is kap egy újabb közpénztemetőt. A 2018-ban átadott kisvárdai Várkerti Stadionra 2014-ben eredetileg még 120 millió forintot szánt az Orbán-kormány, később viszont észvesztően drágulni kezdett, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, plusz 800 milliót még 2014-ben adtak rá, amelyből idővel 1,5 milliárd, aztán pedig kétmilliárd lett, mígnem rájöttek, hogy van mellette egy strand, amely termálvizének hulladék hőjét hasznosíthatnák. Az emiatt kiépítendő hőszigetelt távvezeték-rendszer 473 millió forint pluszköltséget jelentett, így a stadion ára a 2014-es 120 millió hússzorosára, 2,5 milliárd forintra nőtt. Áfa nélkül. Ez a költségnövekedési ütem elég rémisztő, csaknem megismételhetetlen!
...

BÉCS A TÉRKÉPEN CSAK 250 KILOMÉTERRE, ÉLHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL VISZONT FÉNYÉVEKRE VAN BUDAPESTTŐL

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.09.25.


A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök csapott óriási reklámot az osztrák környezetvédelemnek azzal a megjegyzésével, hogy vannak országok, amelyek lényegében erdők; itt van mindjárt Ausztria, ahol az emberek „erdővárosokban élnek”, mégsem lángol a rengeteg úgy, mint Kaliforniában, mert szorgosan ápolják. Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági, regionális és turisztikai miniszter gyorsan reagált is az elhangzottakra, utalva Trump klímaváltozás-tagadására is: „nekünk ez lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet erdeink és országunk szépségére, de közben felfedjük az igazságot is a vitatható szavak mögött. Ausztria mindazok sorsát a szívén viseli, akik jelenleg is elszenvedik a klímaváltozás szörnyű következményeit, és őszintén reméljük, hogy a nyugati parti tüzeket sikerül megfékezni, amilyen gyorsan csak lehet.”

Azt már a 2020. júniusban elfogadott új bécsi zöld terekről szóló koncepcióból idézzük, hogy „Bécsnek sok dolga lesz a klímaváltozással a következő néhány évben. A zöld felületek különösen nagy szerepet játszanak a klímaváltozás lassításában, illetve a változó klímához való alkalmazkodásban. Elengedhetetlenek a biodiverzitás megőrzéséhez, a levegő tisztaságához, a városi klíma mérsékléséhez, a vízszabályozás egyensúlyához, emellett természetes árnyékolóként szolgálnak.”

Bécs vezetése tehát komoly veszélynek tartja a klímaváltozást, amit nemcsak lassítani kell, de együtt is kell élni vele. Nem csoda, hogy egymás után érkeznek a hírek az osztrák főváros zöldítéséről: hol a klimatizált utcákat bővítik jelentősen, hol a belvárosi 1. kerület részleges autómentesítéséről hoznak döntést. A Budapestnél népesebb, de kisebb területű Bécs többször elnyerte a világ legélhetőbb városa címet, idén áprilisban pedig a világ legzöldebb városának választotta a Resonance nevű tanácsadó cég, amely a rangsorhoz olyan szempontokat vett figyelembe, mint a növényzettel borított nyilvános terek aránya, a megújuló források részesedése az energiatortából, a tömegközlekedés használata, a légszennyezettség, a vízfogyasztás, az újrahasznosítási és komposztálási rendszer, a piacok száma és a város „besétálhatósága”. Az indoklásban azt írták, hogy Bécsnek számos újszerű ötlete van a városi közlekedésre és a közparkok kialakítására, de az eredményt inkább „a módszeres várostervezésnek” köszönhetik, valamint annak, hogy Bécs a közösségi közlekedés fellegvára, a város 1,8 millió lakójának csaknem 50 százaléka éves bérletet vásárol, és lelkesen használja is. Ma már a városi utaknak csak a 26 százalékát intézik autóval, a Bécsi Mobilitási Ügynökség számításai szerint az autóutak mégis az útfelületek 67 százalékát foglalják el, míg a kerékpárutak csak 1-et...

MÉSZÁROS LŐRINC 18 MILLIÁRDOS TENGERPARTI LUXUSHOTELJÉRŐL ÍR A HORVÁT SAJTÓ

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.09.26.


50 millió eurós hotelt épít az NK Osijek tulajdonosa, a magyar mágnás Ičićiben - áll a patinás horvát lap, a Novi list cikkének címében. A csodásan hangzó mađarski tajkun kifejezés Mészáros Lőrincet takarja, akiről azt eddig is lehetett tudni, hogy a focicsapata és a villája mellé egy szállodás céget is beszerzett, de hogy mire készül vele, az csak most lett világos.

Ičići az Isztriai-félsziget északkeleti partján, Opatija és Lovran között fekszik az Ucka hegység lábainál, a tengerparton. A Novi list szerint ide épít

ötcsillagos, 180 szobás hotelt mintegy 20 ezer négyzetméteren

a Riva’s Hotels & Resorts nevű cég, amelyet nyáron vásárolt meg a felcsúti milliárdos családi cége, a Talentis. A települést minden bizonnyal alaposan átformálja a közvetlenül a strand mellett, a központban fekvő elhanyagolt terület fejlesztése...

GYŐRI KÓRHÁZ FŐIGAZGATÓJA: EGYMÁS UTÁN FERTŐZŐDNEK MEG AZ INTENZÍVES ORVOSOK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.09.26.



A betegszám sokszorosa a tavaszinak, esnek ki az ellátásból az intenzív orvosok, miközben jelentősen emelni kell a koronavírusos betegek intenzív ágyainak a számát – sorolta higgadt és józan nyilatkozatában a kórház előtt álló kihívásokat Tamás László János.


Az öt megye intenzív ellátását végző győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban az ellátandó feladat nagyjából a 3-4-szerese a tavaszi legrosszabb napoknak – nyilatkozta a győri HírCity-nek az intézmény főigazgató-főorvosa, aki hozzátette: miközben tavasszal harmadával, időnként 25 százalékkal volt kevesebb a fekvőbeteg-szám a kórházban és a járóbeteg-ellátás is megfelelőzött, így szabad kapacitásaik lettek, most teljes üzemben kell egy járványügyi ellátórendszert működtetni.

Tamás László János elmondta azt is, jelenleg hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírusos beteg számára, de néhány napon belül harmincra kell emelni az ágyszámot.

Jelenleg az intenzív ágyak csaknem tele vannak, a Covid-osztályon 60 százalékos a kihasználtság – mondta a főigazgató, aki kiemelte azt is, a koronavírusos betegek ellátása mellett naponta 150 beteg érkezik a sürgősségi osztályra, 150-180-an pedig a kórház járványügyi ambulanciájára.

A főorvos szerint ez nagyon komoly erőket igényel, és valószínűnek tartja, hogy „lesz egy pillanat, amikor meg kell állnunk.” Szerinte ez a pillanat nagyon hamar elkövetkezhet: a hétvégén vagy a jövő hét elején...

KORONAVÍRUS: AKÁR EGÉSZ MAGYARORSZÁG KOCKÁZATOS BESOROLÁST KAPHAT A NÉMETEKTŐL, BUDAPEST AZ EGYIK LEGFERTŐZÖTTEBB EURÓPAI FŐVÁROS

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.09.26.


Két héttel azután, hogy meghaladta Budapesten, illetve Győr-Moson-Sopron megyében a német járványügy számára kritikus határértéket a fertőzöttek száma, rögtön rákerültek a kockázatos besorolású térségek listájára. Ebből a német reakcióidőből, illetve a legfrissebb magyar járványterjedési adatokból kiindulva sajnos pár héten belül akár egész Magyarország is kockázatos besorolásúvá válhat a németeknél, de legalábbis Csongrád-Csanád, Pest, Fejér, Vas és Komárom-Esztergom megyék tényleg a veszélyzónában vannak ebből a szempontból. Közben már most is elmondható az a nyugtalanító tény, hogy az egész Európai Unióban Budapesten terjed a hatodik leggyorsabban a koronavírus-járvány...

„MI CSAK DOLGOZUNK, DE A MÉDIATANÁCSNAK EZ NEM TETSZIK” – A KLUBRÁDIÓ FŐSZERKESZTŐJE A HELYZETBEN

AZONNALI.HU
Szerző: GALAVITS PATRIK
2020.09.26.


Legrosszabb esetben netes rádióként folytatja a Klubrádió, de a főszerkesztő biztos benne, hogy a frekvenciaengedély is megmarad. A nehéz körülmények közé került, éppen adománygyűjtést folytató Klubrádió főszerkesztője, Pataki Gábor a Helyzet vendége. Miért hízik a mája a főszerkesztőnek, kik menthetik meg a rádiót, és tehet-e érte bármit Köves Slomó? Podcast!


Szeptember 11-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményben tudatta, hogy nem hosszabbítja meg a Klubrádió 92.9-es frekvenciára szóló jogosultságát. A döntést indoklása szerint a Klubrádió „működése során több alkalommal megsértette a médiatörvény rendelkezéseit, amely jogsértések miatt a Médiatanács különböző jogkövetkezményeket alkalmazott”.

Bár a rádió február 14-ig még biztosan sugározhatja adásait a mostani frekvencián, az Azonnalinak a az NMHH közleményének megjelenése után nyilatkozó Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója és jogásza elmondta, hogy szerintük „semmilyen jogalapja nincs a döntésnek”, és komolyan vehető érveket sem sorakoztatott fel a Médiatanács az engedély elvételének jogosságára...

MEGTÖRT A LENDÜLET: A KORMÁNY CSAK A TERVEZETT PÉNZ DUPLÁJÁT TOLTA KI HATÁRON TÚLRA

HVG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.09.26.


Az országgyűlési választás utáni évben csökkent a Bethlen Gábor Alapon keresztül határon túlra juttatott állami támogatások összege, bár még így is 60 milliárd lett. A külügyminisztérium saját támogatásaival együtt majdnem 100 milliárd ment határon túlra, és akadnak még ismeretlen tételek a költségvetésben.


A határon túli magyarok itt költik el a pénzüket, és ez a magyar államkasszát hizlalja, a magyar államnak kötelessége ebből visszajuttatni valamennyi pénzt ezekre a területekre – érvelt két éve Dunaszerdahelyen Világi Oszkár, a Mol egyik vezetője, akit a leggazdagabb határon túli magyarnak tartanak. Azt nem tudni, hogy a kormányt is ez a gondolat vezérli-e, de tény, hogy hosszú évek óta tízmilliárdok áramlanak a határon túli területek gazdaságának fejlesztésére, hol hitelkeret, hol támogatás formájában.

Ehhez képest olyasmi történt 2019-ben, amire 2013 óta nem volt példa: a határon túlra irányuló állami támogatások kezeléséért és szétosztásáért elsődlegesen felelős Bethlen Gábor Alap (BGA) tényleges büdzséje visszaesett a megelőző évhez képest – derül ki az alapot kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közhasznúsági jelentéséből. Az év közbeni módosításoknak köszönhetően az alap büdzséje csak 70,5 milliárdra hízott, ami nemhogy a 2018-as, de a 2017-es összegnél is kisebb. Sőt, az előirányzat menet közbeni növekedésének üteme is elmaradt a korábbi évekétől, az eredeti terv ugyanis 33 milliárd volt. 2018-ban még 26-ról 90-re hízott az alap mérete év közben...

VIDÉK, PROPAGANDA, HAZUGSÁG (AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉG A MAJDANI DEMOKRÁCIÁBAN HELYI FÜGGETLEN SAJTÓRA?)

NÉPSZAVA
Szerző: BOD TAMÁS
2020.09.26.


...Nem csupán jókora országos, de európai visszhangot is keltett, hogy május 13-án, a hajnali órákban Csóka-Szűcs János gyulai MMM- és Momentum-aktivista házát rendőrök lepték el. Rémhírterjesztés állítólagos gyanúja miatt házkutatást tartottak nála, informatikai eszközeit lefoglalták, a rendőrségre előállították, rabosították és kihallgatták. Csupán azért, mert egy Facebook-bejegyzésben megírta, hogy a gyulai kórházban közel 1200 ágy üresen áll és emiatt rengeteg beteget hazaküldtek az akkor e térségben nem, vagy elvétve jelentkező koronavírus-járvány miatt. Két nap múlva a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Végül robbant a bomba! Kiderült, hogy a NER által - minden ok nélkül - megszigorított rémhírtörvényre hivatkozva a túlbuzgó gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő jelentette fel Csóka-Szűcs Jánost. 

Az elképesztő és felháborító történet óta hosszú hónapok teltek el. Mindez azonban kevés volt a helyi sajtónak, így az önkormányzati tulajdonú Gyulai Hírlapnak, a Szeged-Csanádi Egyházmegye kezében lévő Gyula Televíziónak és a KESMA érdekeltségébe tartozó Békés Megyei Hírlapnak, hogy ha röviden is, de megszólaltassák az érintettet. Esélyt adva arra, hogy saját szavaival mondja el, mi történt. A történteknek semmi köze a szakmához és a lapolvasók megbecsüléséhez. Amit az is jól mutat, hogy német, holland, belga, japán, amerikai televíziók és újságírók kopogtattak be a gyulai ellenzéki aktivistához, egymásnak adva a kilincset, hogy a demokráciákban nehezen érthető történetet bemutassák. Sőt, Csóka-Szűcs még Giuseppe Conte olasz miniszterelnöktől is meghívót kapott egy konferenciára. A történtek másnapján Brüsszelben, az Európai Parlamentben és Berlinben, a német törvényhozásban, a Bundestagban is szóba került a gyulai eset...

BORBOLY GAZDAGODOTT TÖBBET, VAGY GÁLFI? KORODI VAGY RÁDULY?

ÁTLÁTSZÓ / ERDÉLY
Szerző: EGYED UFO ZOLTÁN
2020.09.25.


Ki mennyit keresett, és mennyit tudott félretenni? Megnézzük a legfőbb jelöltek vagyonbevallását. Vajon megérte-e Hargita megyei politikusnak lenni az elmúlt évtizedekben?


A Hargita megyei tanács elnöki tisztségére két veterán nagypályás politikus is pályázik: Borboly Csaba és Mezei János. Melléjük jönne fel a második ligából Rákossy Botond.

Borboly Csaba, a medvék és a koronavírus fő szakértője

azután kerülhetett a ringbe, hogy hosszas viadal után kiütötte gyergyói ellenfelét, Barti Tihamért, de olyannyira, hogy Barti rögvest koronavírusba esett. Borboly, aki alatt idén azért rezgett a léc, az elmúlt négy évben élő közvetítésekkel próbálta népszerűségét növelni a lakosság körében, de közben arra is tudott figyelni, hogy a vagyonnyilatkozata ne mutasson túl nagy anyagi gyarapodást.

Borboly tulajdonában jelenleg 14 földterület van. A legnagyobb birtokai Siménfalva községben vannak, ahol 22 hektár földet bír, a javát Tordátfalván. Többnyire örökölte őket, vagy a rokonaitól vásárolta. Több földnél szerepel a nyilatkozatban, hogy nem műveli őket és semmiféle jövedelme nincs belőlük. Van 4 kisebb telke Gyergyóújfaluban is, apai örökségből. A területek egyikét sem a legutóbbi mandátum alatt szerezte.

Sőt, az utóbbi tíz évben is csupán 5 ár területtel gazdagodott a portfoliója, Keresztúron. Ez gyaníthatóan az a szőlős, amiről régebb oly szívesen beszélt élő közvetítéseiben, de amiről pár évvel megvásárlása után azt mondták keresztúri ismerőseink, hogy erősen elhanyagolja Elnök úr – a kezdeti lelkesedés megszűnt...

NEM LEHET VÉLETLEN, HOGY A HAZAI KKV-K KRÉMJE JÓL TELJESÍT A JÁRVÁNYBAN IS

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2020.09.26.


Készítettünk egy mini, nem reprezentatív felmérést azoknak a cégeknek a körében, amelyeket eddig portrészerűen bemutattunk a G7-en. Három kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy ezeknek a sikeres, befutott magyar kis-és középvállalatoknak mi jelentette a legnagyobb feladatot a tavaszi korlátozások miatt, bevezettek-e valamilyen innovatív megoldást, és mire számítanak a következő hónapokban.

A legtöbb válasz az informatikai szektorból érkezett, és ezek a cégek jóval kevesebb nehézségről számoltak be, mint a többiek. A szektort csak közvetve érintette a járvány, és általában rövidebb távon okozott problémákat.

A legnagyobb feladat az informatikai vállalatoknál általában a belső munkafolyamatok átszervezése volt, az otthoni munkavégzés komoly szervezést igényelt. Üzleti oldalról viszont kisebb lejtmenet után lendületbe került a szektor, ha vissza is mondtak projekteket, ez általában átmeneti nehézség volt, az első sokkot követően visszatértek a megrendelők, akár a korábbinál is többen.

A Supercharge például azt mondta nekünk, az izoláció első heteiben érezni lehetett, hogy a partnerek figyelme a járvány okozta azonnali üzleti problémák elhárítására irányult, de pár hét múlva jó részük lehetőségként (is) kezdett tekinteni a helyzetre. Ilyenkor elő lehetett venni az addig fiókban tartott digitalizációs ötleteket...

AZ AZ EMBERKÍSÉRLET, AMI AZ ISKOLÁKBAN TÖRTÉNIK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.26.


Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karantén-kötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.


Egy budapesti tanítónőnél megfázáshoz hasonló tünetek jelentkeztek, így múlt hétfőn felkereste a háziorvosát, aki a tünetek miatt, koronavírus tesztet kért neki. Másfél nap elteltével sem jelentkezett senki, értesítést sem kapott arról, hogy regisztrálták a rendszerben, noha a protokoll szerint, 48 óra alatt leveszik a mintát. A tanítónő alsó tagozatba járó osztálya változatlanul az iskolában van, vagyis a legjobb esetben is négy nap telik el, mire haza tudják küldeni őket, ha kiderül, hogy a teszt pozitív lett – olvasható a 24.hu témát feldolgozó írásában.

Egy másik iskolában már az első héten három diák és egy pedagógus tesztje lett pozitív. Két osztályt néhány napra karanténba helyeztek, tanáraikat viszont egyik esetben sem. Nagyon lassú az eljárás, és a tanárokkal senki nem foglalkozik. A tankerülettől maszkot se kaptunk, az iskola saját forrásból vett – mondta egy, az említett iskolában tanító pedagógus...

SOMODY IMRE A FÜLKÉBEN: BE KELL LÁTNI, HOGY NEM ÉRJÜK UTOL AZ OSZTRÁKOKAT

FÜLKE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.09.26.


Vagyonát a Plussz pezsgőtablettával alapozta meg, még a rendszerváltás előtt. Szerette volna az oktatást és az egészségügyet is megreformálni, de belátta, nem megy. Ma vácegresi birtokán homoktövissel foglalkozik, és független önkormányzati képviselő. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja, benne az első magyarországi milliárdosok egyike
.

A szocializmusban jobb autóra, utazásra, telefonra, házra, szabadságra vágytunk, a rendszerváltással azonban nem járt együtt az értékváltás – mondja a volt üzletember. Somody Imre Magyarország első milliárdosainak egyike volt, mára visszavonult, utolsó üzleti vállalkozását, a Centrál Kávéházat két éve adta el. A beszélgetésből kiderül,

- mi a baja a kapitalista rendszerrel,
- miért dőltek be sorra a szuper, innovatív ötletei,
- miért nem érdekli a pénz,
- mit keres a vácegresi képviselő-testületben.

Az interjút, amelyet a magyarországi rendszerváltás 30. évfordulóján a Független Médiaközpont támogatott, itt hallgathatja meg:

TÖBBSÉGÜK FÉRFI, ÉS NEM JÓ KEDVÉBEN ÉL EGYEDÜL – ELKÉSZÜLT A MAGYAR SZINGLITÉRKÉP

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS SZŰTS RÓBERT
2020.09.26.


Először készült olyan térkép, amely megmutatja, hol és hány szingli él Magyarországon. Az eredmények igazán nem egyeznek a játékfilmekben sugallt képpel.

Elkészült a magyar szinglitérkép a témát feldolgozó első településszintű kutatás alapján. Ez alapján a hosszabb időtávokra visszatekintve az látszik, hogy egyre többen élnek egyedül, a legutóbbi – amúgy majd tíz évvel ezelőtti – népszámlálás adatai és egy erre épülő kutatás definíciói szerint több mint 200 ezer embert lehetett szinglinek tekinteni Magyarországon. Ez 60 ezer fővel több, mint az eggyel korábbi, 2001-es népszámlálás idején volt. Majd a 2016-os, úgynevezett kisnépszámlálás szerint némi csökkenés történt, így a legfrissebb adatfelvétel azt mutatta, 188 ezer szingli élt az országban. A módosulásban szerepet játszhatott, hogy a vizsgált években megnőtt a házasságkötések száma – mondta el a kutatást végző Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője.

A tanulmány azokat a nőtlen, illetve hajadon családi állapotú, 20–49 éves külön magánháztartásban egyedül élő férfiakat és nőket tekinti szinglinek, akiknek se gyermekük, se élettársuk nem volt. E szerint tehát azok, akik korábban már éltek házasságban vagy tartós párkapcsolatban, nem számítanak szinglinek, ahogy azok sem, akik még a „mama hotelben” élnek, vagyis nem költöztek el szüleiktől. Utóbbi egy másik jelenség – jegyezte meg Rövid Irén.

A szociológus első körben a 2001-es és a 2011-es népszámlálások adataiból dolgozott, majd bővítette a vizsgálatát kiterjesztette a negyvenes éveikben járó magyarokra, illetve a 2016-is úgynevezett kisnépszámlálás adataira is. Ez alapján négy évvel ezelőtt a 20-39 év közötti szinglik száma 188 ezer volt, a negyvenes éveikben járóké pedig 63 ezer.

A legtöbb egyedülálló ember arányaiban Budapesten él, majd az egyetemi városok, mint Szeged és Pécs, illetve a nagyobb megyei jogú városok következnek, a legritkábban pedig a községekben találkozni szinglikkel. A fővárosban minden negyedik 20-39 éves személy még házasság előtt álló fiatal volt 2016-ban. És lehet, hogy meglepő, mert a játékfilmek talán nem ezt sugallják, de a szinglik között több a férfi, mint a nő. Igaz, a 2016-os adatok alapján a vizsgált 20-49 éves korcsoportban eleve a férfiak vannak többségben.

ELKÉPESZTŐ DUTYIVISZONYOK – A BÖRTÖNÜGYEKKEL A REGNÁLÓ HATALOM BIZNISZEL

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.09.26.


Hosszú évek után lekerült a tiltólistáról, így szeptember elején a könyvesboltok polcaira kerülhetett Tódor János regénye, a Börtönhakni. A ’80-as évek közepén a baracskai börtönben nevelőtisztként dolgozó szociográfus-újságíró a saját élményeit, a fogvatartottak és őreik sorsát, a büntetés-végrehajtási intézmények belső működését igyekszik az olvasók elé tárni. A szerzővel a börtönvilág aktuális eseményeiről is beszélgettünk.


Miért Börtönhakni lett a könyv címe?

Ez egyben a kötet egyik fejezetének is a címe. Abban azt mesélem el, milyen is az, amikor egy fővárosi mutatványosokból álló haknibrigád szórakoztatja a rabokat. Hát meglehetősen vicces és abszurd. Akár egy Ionesco-színdarab. Többen azt gondolták az én kétéves smasszeri pályafutásomra céloz a cím, de bár áttételesen ez is igaz, nem erre gondoltunk a kötet szerkesztőjével, Stépán Balázzsal és tervezőjével, Ivanics Zsolttal.

Évtizedek óta újságíróként dolgozik, mégis milyen indíttatásból helyezkedett el a baracskai börtönben, vagy ahogyan a könyvében nevezi, a Bahamákon?

Többször is próbálkoztam, hogy bejussak, és szabadon írhassak a börtönről, de ez akkoriban nem volt egyszerű. Tegyük hozzá, ma sem az. Látva, mennyire érdekel a kriminológia, egy pszichológus barátom hívta föl a figyelmemet, hogy elmehetnék nevelőnek a büntetés-végrehajtáshoz. Otthagytam a szerkesztőséget, és „beadtam a téeszt”, ahogy akkoriban mondták...

KENTAURBESZÉD - TAMÁS ERVIN: ÜDV A KLUBBAN

NÉPSZAVA
Szerző: TAMÁS ERVIN
2020.09.26.


A sajtószabadság romlásának számos állomásán jutottam arra a naiv következtetésre, hogy innen nincs tovább. Mint annyi másban: volt. Írhattam a következő cikket, óvatosabban fogalmazva, de azért némi egérutat hagyva az eredeti prognózis életben tartására. Mármint, hogy ha a sajtómunkások egésze a szakmát féltve összefog, és rádöbben: csak a mesterség alapkövetelményeinek tisztelete őrzi meg számukra a mundér becsületét, s csak akkor csillapodik a kényszer, a béklyó szorítása. Mindössze annyi történt, hogy kis csoportok szakadtak le a pártszolgálatra szakosodott és a megszűnt (átállított) lapoktól, minden erejüket, tehetségüket bedobva, rokonszenvezőik támogatásából próbálnak a víz felszínén maradni – a masszív táboroknál szélesebb körben nyújtva érdemi olvasnivalót. Munkájuk természetszerűleg összeér a szintén nehezen megkapaszkodó más fórumokkal, amelyek még újságírókat és nem harci kutyákat foglalkoztatnak. Értékrendben, a témák megközelítésében különböznek egymástól, ahogy a véleményük is - de ez teljesen mindegy: a kormányemberek tétele szerint ellenzéki, aki nem az ő előírt dalaikat zengi. A szektás mentalitás kisöpör a kíváncsiság udvarából mindent, ami nem szűk propaganda, nem a pártérdek ágyából mászik a napra. S ha van hálózat, az inkább a kormánymédiáé, amelyik az agytröszt által kiagyalt, megbélyegző kifejezéseket kóboráramként futtatja körbe fórumain (Németh Róbert, hvg.hu 2020. 09.19.).

Közhely, hogy nem lehet minden kormányzati intézkedés jó, mint ahogy rossz sem, ahogy nem minden írás készülhet kormánybarát, vagy ellenzéki kaptafára. Ebből következően a kormánytól független sajtó nem automatikusan ellenzéki – mindössze sajtóként funkcionál. Ennek ellenére a stigma megragadt, a hírfogyasztók zöme már hajlamos szintén így kategorizálni, s ezzel maga a minőségi sajtó, a minőségi munka devalválódik, szorul egy neki nem passzoló skatulyába. Tudniillik Magyarország médiavilága szintén unortodox: a kormányközeli orgánumok beleolvadnak a kormányzati kommunikáció rendszerébe, a propaganda szerves részeivé válnak, szolgaian követik a direktívákat, bátorságukat vadul és önfeledten az ellenzékkel szemben érvényesítik, esetleg olyan szélsőjobb verzióknak hízelegnek, melyek a kormányzati tényezőket is foglalkoztatják, de hangosan beszélni róla egyelőre nem akarnak. Leleplezéseik egy része nem több rágalomnál, provokációnál, pletykánál, amely sebesen hírré válik mindenütt, hogy azután vállrándítással fizessék az elvesztett pereket, áttételesen közpénzből. Publicisztikáik az érveket jobbára gúnyos jelzőkkel helyettesítik, elemzéseik sántítanak, bármiféle változást kizárólag maguknál fogadnak el, másoknál „leleplezik”, interjúik jobbára alákérdezők, vagy – ha az alany ellenzéki – gorombák, személyeskedők, letámadók. Rádióik, televízióik, lapjaik munkája mintha másból sem állna, mint a kormány aktuális politikai céljainak aládúcolásából. Szó sincs ezekben igazi konzervativizmusról, keresztényi értékrendről, mert még a szólamok és a gyakorlat ütközéséből fakadó ellentmondásokat is kerülik, elfedik...

ÖVEKET BECSATOLNI: JÖHET MÉG PÁR ÜTŐS MEGLEPETÉS A HONVÉDSÉG FEJLESZTÉSÉRŐL

PORTFOLIO
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2020.09.26.


Gőzerővel folyik a Honvéds
ég eszközeinek korszerűsítése: az elmúlt hónapokban egymást érték a dollár és euró milliárdos beszerzésekkel kapcsolatos bejelentések és az is kiderült, hogy Magyarországon fogják gyártani a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a KF41 Lynxet. Az eddigi bejelentések közel sem jelentik a korszerűsítési projekt végét, számos olyan képesség kiépítése, megújítása zajlik, melyekről eddig szinte semmilyen hivatalos hírt nem hallhattunk még. A Honvédség lövészrajai például még mindig szovjet támogató fegyvereket használnak, szovjet gyártmányúak az irányított páncéltörő rakétafegyverek is, kivonták az utolsó rámpás közepes szállító repülőgépeket és nincs érdemben önjáró légvédelmi kapacitásunk sem. Jó esély van rá, hogy ezen képességekkel kapcsolatosan is lesznek hamarosan beszerzési hírek...

KÖNYVOLVASÁSI ÉS KÖNYVVÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK, 2020

TÁRKI
Szerzők: BERNÁT ANIKÓ, HUDÁCSKÓ SZILVIA
2020.


Vezetői összefoglaló

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2020 nyarán kutatást végzett a rendszeresen olvasó, interneten elérhető felnőtt népesség és a teljes felnőtt magyar lakosság olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére. A rendszeresen olvasó népességet egy online kérdőív megválaszolására kértük, melyet a TÁRKI online platformjain tettünk közzé, valamint számos könyvpiaci szereplő által (könyvkiadók, könyvesterjesztők weboldalán, hírleveleiben és Facebook-oldalain, valamint könyvolvasással kapcsolatos egyéb Facebook-csoportokban) terjesztettünk, hogy elérjük a kutatás célcsoportját. Az online kérdőívet 2020. június 26. és augusztus 5. között 2910 fő töltötte ki. Közülük 2704 fő Magyarországon, 82 fő valamely környező országban lakik, míg 111 fő távolabbi külföldi országban él, 13 fő pedig nem adta meg (külföldi) lakóhelyét. Az országos reprezentatív kutatást Magyarországon élő 998 felnőtt válaszolta meg, amely minta a 18 éves és idősebb, nem intézményes háztartásban élő magyarországi magyar népességet nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhelyének településtípusa szerint reprezentálja.1 A személyes megkérdezéssel végzett reprezentatív adatfelvétel a TÁRKI negyedéves omnibusz kutatásai keretében zajlott, július 16 – 25. között. A személyes adatfelvétel során lekérdezett kérdőív kérdései teljes mértékben megfelelnek az online kérdőív egy részének, így a személyes és online kutatások eredményei összehasonlíthatók, azonban az online kutatás során egy részletesebb kérdőív került lekérdezésre, ezért az adatok egy része csak a kifejezetten könyvolvasó internethasználók csoportjára, és nem a teljes népességre vonatkoztatva ismert.

A TÁRKI 2002-ben és 2005-ben tartalmilag hasonló országos kutatásokat végzett2 , így tanulmányunkban az elmúlt közel két évtizedben végbement változásokról is beszámolunk. A kérdések összeállításakor – a korábbi eredményekkel való összehasonlíthatóság mellett – törekedtünk arra, hogy megismerhessük a könyvpiac területén zajló újítások társadalmi vetületét (például e-könyvek és hangoskönyvek népszerűsége, új vásárlási lehetőségek). Emellett a kutatás idejére esett koronavírusjárvány illetve az azzal járó bezárkózás könyvolvasására, könyvvásárlásra gyakorolt hatásait is megvizsgáltuk az online kutatásban résztvevők válaszai alapján.

Tanulmányunkban bemutatjuk a 2020. évi kutatások eredményeit, a releváns társadalmi tényezők hatását és az egyes kérdésekre adott válaszok közötti összefüggéseket. A válaszadók számát csak azokban az esetekben tüntetjük fel, ahol csak a minta egy része, például csak a könyvvásárlók számára tettük fel a kérdést. Az online vizsgálat eredményeinek bemutatásakor az 1. és 2. fejezetben a Magyarországon élő online válaszadók (2704 fő) válaszait mutatjuk csak be annak érdekében, hogy összevethetőek legyenek az országos reprezentatív mintán válaszolók eredményeivel. A nem magyarországi online válaszadók (206 fő) válaszait, összevetve a magyarországi online kitöltők illetve az országos reprezentatív mintán válaszolók eredményeivel külön fejezetben (3. fejezet) mutatjuk be. Ugyanakkor elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy e három csoport (az online válaszoló határon túli magyarok, az online válaszoló magyarországi magyarok és az országos reprezentatív mintán, azaz Magyarországon élő teljes felnőtt népesség) válaszai lényegében nem térnek el egymástól. Az idei kutatásunk főbb eredményeit jelen fejezetben foglaljuk össze.

Könyvolvasási szokások

A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. 

Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzőklegfeljebb 10 könyvet olvanak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet olvasnak el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak (46%). 

A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók háromnegyede, 76%-a olvasott szépirodalmat (38%-uk gyakran, és további 38%-uk pedig alkalmanként), és 2020-ban is hasonló ezeknek a könyvtípusoknak, műfajoknak a népszerűsége: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók. Az online kitöltők között is a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek, 69%-uk rendszeresen olvas szépirodalmat vagy szórakoztató irodalmat. 

2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46%-a évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90%-a angolul olvas. 

A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%). Említésre méltó, hogy 2002- ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22%, illetve 17%); a korábbi felmérések alkalmával inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%). 

Könyvvásárlási szokások

 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány. 

A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértük fel, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. Mintákban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). Az éves költési szint a a települési lejtővel csökken: legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben. 

A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy év során a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29%, hangoskönyvet pedig 8% vásárolt. A vonatkozó arányok az országos reprezentatív kutatásban a következőképpen alakulnak: nyomtatott könyvet a teljes népesség 34%-a (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 6%-a), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3%-a) vásárolt az elmúlt évben. Mindhárom könyvformátum esetében – csakúgy, mint az olvasás, a vásárlás terén is – a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a két legnépszerűbb műfaj. 

A kifejezetten könyvkedvelők legalább annyira szeretnek könyvesboltban vásárolni, mint online megrendeléseket bonyolítani, ugyanis az online kitöltők 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet könyvesboltban az elmúlt egy év során és szintén 88% azoknak az aránya, akik interneten keresztül magyar online áruházban szereztek be könyveket. Ugyanakkor az internetező könyvkedvelők gyakrabban látogatnak online, mint hagyományos könyvesboltot. A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája...

NEM ANYANYELVI SZINTEN AVAGY A HAZATÉRÉS KÍNJAI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.09.26.


Külföldről hazaköltözni sokszor semmivel sem könnyebb, mint kiköltözni (lásd még: a már többször megénekelt fordított kultúrsokk, ám felnőttként annyiban talán mégis más, hogy legalább a saját döntésünk. Azok a már külföldön szocializálódott (vagy egyenesen ott született) gyerekek, akik a szülőkkel együtt hazatérnek, néha egészen komoly problémákkal szembesülnek.


A mai napig élénken emlékszem arra, amikor Fenyő Miklós egy interjúban arról mesélt, hogy a családjával 1956-ban (akkor ő 9 éves volt) emigráltak az Egyesült Államokba.

Ő New Yorkban járt általános iskolába (életre szóló élménye volt, hogy látta Elvis Presley-t élőben fellépni a Madison Square Gardenben), majd pár év múlva hazaköltöztek – nekem pedig az jutott az eszembe, mekkora sokk lehetett egy tinédzser gyereknek az Egyesült Államokból visszatérni Magyarországra.

Ugyan a világ azóta szerencsére rengeteget változott és már messze nincs akkora kulturális különbség egy nyugat-európai és egy volt szocialista ország között, mint egykoron, de a hazaköltözés még így is nehéz lehet egy tinédzsernek.

Mindez onnan jutott az eszembe, hogy a Szabad Európa oldalán belefutottam egy cikkbe, melyben hazatért bolgár határátkelők mesélnek gyermekeik tapasztalatairól. Mit mondjak, elgondolkodtató.

A legfőbb probléma, hogy ugyan a gyerekek többsége szinte tökéletesen beszél bolgárul (nyilván, hiszen a legtöbb családban mindkét szülő az, így otthon is ezen a nyelven beszélnek), az írás-olvasással azért már meggyűlik a baju
k.

Nem csoda: míg a beszéd természetesen adja magát, olvasni (és főleg helyesen írni) megtanítani egy gyereket, ahhoz már elszántság és tudás kell, hiszen pedagógusnak lenni szakma.

Még ha lenne is ideje a szülőknek (ami általában nincs), otthon írni megtanítani egy kisgyereket nem reális elvárás. Persze olyan helyeken, ahol nagyobb magyar közösségek élnek vannak vasárnapi iskolák, de ott is inkább csak minimális alaptudást tudnak átadni a gyerekeknek...

BÁRSONYSZÉKBŐL NEM LEHET PROVOKÁLNI... - INTERJÚ DANIEL COHN-BENDITTEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.09.25.


Daniel Cohn-Bendit (75) a ’68-as párizsi diáklázadás vezéralakja, aki radikális anarchistából lett mérsékelt zöld politikusként az európai föderáció szenvedélyes szószólója. 1994 és 2014 között az Európai Parlamentben a zöld frakció társelnöke volt, felváltva német és francia színekben választották újra. A „legnémetebb francia és a legfranciább német” számára nem fontos a nemzeti identitás. 2018‑ban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök felkínálta neki a zöld tárcát, de nem fogadta el. A közelmúltban a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Claus Leggewie-vel közös írásukban sürgetik a német–francia föderáció fokozatos megteremtését, amely gyógyír lehetne az Európát megosztó válságokra is. Bírálja Orbánt és Kaczyńskit téves demokráciafölfogásukért, „azt hiszik, hogy a parlamenti többség birtokában bármit megtehetnek”...


A POLITIKÁNÁL IS NAGYOBB RÉM FENYEGETI A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MÉNYEI PÁL
2020.09.25.


A kultúrharc közepette éppen magáról a kultúráról szokás megfeledkezni, márpedig a magyar (kő)színházi világ a Fidesz és a fideszes nyomulás nélkül is válságba jutott – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. Író, magyartanár vendégszerzőnk szerint ebben a krízisben nincs különbség „oldalak” között: a rémség „Ascherestül, Vidnyánszkystul, Új- és Vígszínházastul” mindenkit befal. Úgy hívják: bemerevedett és belterjes sznobéria, illetve művészi válság és kifáradás. Hogyan lett a színházból a nagy filmsikerek testén élősködő parazita? Miért gyáva a legtöbb intézményvezető? Miért Pintér Béla az oázis a sivatagban? Személyes érintettséggel átitatott színházügyi vitaindító az SZFE-foglalás huszonötödik napján...

SZABAD SZEMMEL: UGYAN MEGROGGYANT AZ ORBÁN-REZSIM ÉVEI ALATT, DE MÉG NINCS A FÖLDÖN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.26.


Reuters

Orbán Viktor időnként úgy érzi, hogy ő a nemzeti szuverenitás szabadságharcosa Brüsszelben. A politikus éppen a belga fővárosban adott hosszú interjút a brit hírügynökségnek, miután lengyel és cseh kollégája társaságában találkozott a Bizottság elnök asszonyával. Egyszerűen blablának minősítette a vádat, hogy Magyarország megsérti a jogállamot. Mint mondta, ő maga sem szegi meg a demokratikus szabályokat, viszont ellenáll azoknak, aki birodalmi jellegű uniót akarnak. Olyat, amely az intézményekre és nem a nemzetállamokra épül. 

Szerinte a konzervatív költségvetési politikát folytató északi országok politikai fegyverként igyekeznek összekapcsolni a jogállamiságot, illetve a gazdasági újjáépítési csomagban előirányzott támogatást. Nem ért ugyanakkor egyet azzal, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. (A válasz arra vonatkozott, hogy az OLAF nálunk tárja fel messze a legtöbb anyagi visszaélést az uniós alapok felhasználása körül – a szerk. megj.) 

A kormányfő úgy véli: itt az idő visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte a kereskedelemben nyitni kell Moszkva felé, viszont katonai vonatkozásban keménynek kell lenni. Egy európai hadsereg korlátozná a Kreml hatalmát. Csakhogy jelenleg pont az ellenkezője az igaz, ám ez ésszerűtlen politika az EU részéről. 

Amikor arról faggatták, rendeljen-e el Brüsszel megtorló intézkedéseket Navalnij megmérgezése miatt, azt felelte, hogy ő nem látja, miért volna rá szükség, de ha az unió ezt szeretné, a magyar fél hajlandó megfontolni a kezdeményezést. Egyúttal védelmébe vette, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszer értelmében akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a neki nem tetsző határozat elfogadását. Szerinte a többieknek tiszteletben kell tartaniuk az eltérő véleményt. 

Bátornak nevezte a britek döntését az uniós tagság felmondásáról, hozzátéve, hogy Európa csak magát okolhatja a kiválásért, miután úgy bánt Nagy-Britanniával. Ám Magyarország nem követi ezt az utat, mert nem sziget és gazdaságilag túlságosan is összefonódott a többiekkel. Úgy hogy nem engedheti meg magának a kilépést. 

Elismerte, hogy a szervezet továbbra is igen népszerű a magyarok körében, noha az országnak sok vitája van a többi taggal, a migrációtól kezdve a jogállamig. Ugyanakkor nagy hibának nevezte, hogy 6 éve, a brit és a magyar ellenállás dacára – Juncker lett a Bizottság elnöke, mert az EU-t nem a brüsszeli intézmények jelentik, hanem a szuverén tagországok. És azok véleményét csak olyan súlyos következmények árán lehet figyelmen kívül hagyni, mint a Brexit. 

A kormányfő meg van győződve arról, hogy Amerikában Trump nyeri a novemberi választást, nincs is terve arra az esetre, ha mégsem ez lenne az eredmény. Szerinte az elnök győzelme nagy csapás volna az öreg földrészen mindazok számára, aki nem a tagok egyszerű közösségének tekintik az uniót, hanem a központosított brüsszeli hatalomból indulnak ki. 

Megerősítette, hogy nem fogadja el a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak értelmében Magyarországnak migránsokat kellene átvennie. Megjegyezte azonban, hogy még korai magyar vétóról beszélni, mivel hónapokig tart, amíg minden állam kialakítja a maga álláspontját.

Ezzel együtt üdvözölte, hogy a tervben immár nincsen benne néhány korábbi tabu. Jónak nevezte, hogy a jövőben fokozott figyelem irányul az elutasított kérelmezők hazazsuppolására. Hangsúlyozta, hogy a beadványokat már a külső határokon el kell bírálni. Hozzáfűzte, hogy a bevándorlás Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés, és a magyarok nem szeretnének párhuzamos, vagy nyílt társadalmat, illetve kevert kultúrát. 

Azt hangoztatta, hogy a magyar közvélemény fölöttébb türelmes, az alaptörvény szavatolja a melegek jogait, habár az ilyen párok nem házasodhatnak össze és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Mert az nem lenne jó dolog – mondta. 

Úgy vélte, hogy napjainkban a migráció, továbbá az európai keresztény identitás, valamint az életszínvonal megvédése jelenti a legnagyobb kihívást. 

Jelezte egyúttal, hogy a kormány a befektetések ösztönzésével, illetve adócsökkentéssel villámgyorsan újra kívánja indítani a járvány miatt leült gazdaságot. Kifejtette, hogy a beruházások önmagukban berúgnák a fejlődés motorját, mert állást teremtenek, még az uniós mentőcsomag nélkül is. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán került ekkora próbatétel elé az utóbbi 10 évben, hiszen a gazdaság az idén előreláthatólag 6 %-kal zsugorodik. Márpedig idáig – a migráció elutasítása mellett – éppen a gazdaság volt a nyerő kártya a választásokon a Fidesz számára.

Kurier/Die Presse

A jogállamiság nem alku tárgya – ezt fejtette ki az osztrák Európa-ügyi miniszterasszony Budapesten Szíjjártó Péternek. Karoline Edtstadler elmondta: ez ügyben hagyott semmiféle kétséget. Arra is kitért, hogy összefüggés van az uniós anyagi támogatások és a demokratikus normák érvényesülése között, vagyis nem fizetik ki a pénzeket, ha valamely tagállam letér a közös értékek útjáról. 

Szerinte azonban nincs semmi különös abban, hogy időnként különbség mutatkozik a szomszédok és barátok megközelítése között. A házigazda ugyanakkor azt magyarázta, hogy a magyar részről objektív szempontokat igényelnek az országok jogállami teljesítményének elbírálásához. 

A tárgyaláson szóba került a menedékügy megújítása is, amiről a vendég azt mondta, hogy a magyar fél borúlátóbban ítéli meg a javaslatot, mint Ausztria. Szerinte azonban ezzel együtt van lehetőség a kompromisszumra, mert az Orbán-kormány tárgyalási alapnak tekinti a csomagot. Abba egyébként az osztrákok sem mennek bele, hogy kötelezően elosszák a menedékkérőket, és azt is hasonlóképpen ítélik meg, hogy véget kell vetni az illegális migrációnak.

Deutsche Welle

Közép- és Délkelet-Európa az eddiginél több figyelmet és támogatást érdemel a Nyugattól, mert a térség társadalmai példát mutatnak az egész földrészen kísértő populizmus ellen. Az emberek – esetenként nagy személyes bátorságot tanúsítva bizonyítják, hogy szabadságot, egyenlőséget és jogot akarnak. Azt, hogy ne mondják meg nekik, miként éljenek, hanem maguk dönthessek róla. Pedig most már ott tartanak a dolgok, hogy ahhoz is merészség kell: valaki ne a „helyes kockát ikszelje be a szavazófülkében. Vagy akár hogy nyilvánosan elmondja véleményét, illetve tüntessen. 

Lengyelországtól, a Nyugat-Balkánon át, egészen Bulgáriáig jóformán mindenütt tekintélyuralmi erők gyakorolják a hatalmat. Minimum megvetik a jogállamot, annak intézményeivel egyetemben. Nacionalista, részben etnicista identitás- és emlékezetpolitikát folytatnak. Az ideológia örve alatt korrupt kegyencrendszert hoztak létre. Az Orbán-félék uralomra jutása nagy aggodalmat váltott ki a demokratikus táborban és mély bizonytalansághoz vezetett. 

Ám a helyzet cseppet sem reménytelen: a térség új fordulat felé közeleg, mert az utóbbi években jóformán minden országban nagy tiltakozások robbantak ki a korrupt és tekintélyelvű hatalmasságok ellen. A földrészen sehol másutt nem követelik ennyire erőteljesen a demokráciát. Ideértve, hogy mindenki szabadon kifejthesse a nézeteit, és utána ne kelljen az állásáért reszketnie. Továbbá hogy ugyanolyan jogokat élvezhessen az egészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban, mint a kiválasztott kevesek. Azon kívül ne lehessen megvesztegetni a bíróságokat, és hogy azokat, ott fent, meg lehessen büntetni, ha közpénzből szedik meg magukat. 

Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel.

Süddeutsche Zeitung

Az osztrák kancellár jobbról igyekszik előzni, mert neki csak az számít, hogy megnyerje a választásokat, teljesen hidegen hagyja az európai szolidaritás. Ennélfogva hajlandó még a nemzeti populizmusra is, mert hasznot húzhat abból, hogy a migráció kapcsán megosztja a nemzetet. Így látja Kurzot a legolvasottabb német lap, illetve a szerző, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt. 

Megállapítja, hogy a földrészen egyetlen téma sem kavarja fel annyira az érzelmeket, mint a bevándorlás és a külső határok biztosítása. A Bizottság két napja közzétett elképzelése gyakorlati alapot jelent a kérdés rendezésére, de megtorpedózzák azt a megosztók, elsősorban Ausztria. Kurz már akkor azt mennydörögte, hogy a menekültek elosztása kudarcot vallott, amikor a tervet még nem is tették le az asztalra. Kötelező kvótákról pedig szó sincs benne, de a V4-ek voltak legalább annyira udvariasak, hogy egyeztetést kértek és nem utasították el eleve a tárgyalásokat. 

Az osztrák kancellár újólag bizonyítani kívánja, hogy a témában ő hangadó, de főleg akkor élesíti be a kérdést, amikor választások jönnek. Márpedig alig két hét múlva az urnákhoz járulnak az emberek Bécsben. És jó volna átcsábítani a Néppárt oldalára az Ibiza-botrány miatt kiábrándult FPÖ-híveket. A szavazás megmutatja, mennyire mehetnek el jobbra a konzervatívok. Merthogy a politikus szabadságpárti sínekre állítja rá az ÖVP-t. Ideértve a némileg finomított idegenellenességet. 

Amúgy a kormányfő olyan pártot vezet, amely elkötelezte magát a keresztény-humanista emberkép mellett. De ezúttal még Kurz nagy tisztelője, a német bulvárlap, a Bild is azt írta, hogy a politikus szívtelen, hiszen egyetlenegy embert sem volt hajlandó befogadni a kiégett görög táborból. Ám a politikus csak azzal törődik, hogy magára vonja a közfigyelmet. Hogy kapható a nemzeti populista vonalra, az közös nevezőre hozza Visegrádi Csoporttal. Ezek az erők profitálnak a megosztásból, a kedélyek felizgatásából. Ez viszont megnehezíti, hogy az EU tartós megoldást találjon a migráció problémájára és ez érinti a német elnökséget is.

Amerika Hangja

Megroggyant, de azért még nincs a földön a független magyar újságírás, bár egyre szűkül a sajtószabadság. Mindenesetre a nyáron olyan változások voltak, amelyek tartósan kihatnak a média önállóságára és arra szolgálnak, hogy Orbán Viktor még inkább kézben tartsa a 4. hatalmi ágat. Idetartozik az Index újságíróinak távozása, valamint a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása. Mindkét szerkesztőség kritikusan viszonyult a kormányzathoz, amely egy évtizede hatalmi és pénzügyi eszközökkel, illetve a tulajdonviszonyok átalakításával igyekszik megzabolázni a szuverén magyar sajtót. 

Hogy felállt az Index stábjának javarésze, az nagy csapást mért a médiára, hiszen az oldalt naponta egy millióan olvasták. Az elfogulatlan tájékoztatás zászlóshajójának számított, miközben az Orbán-hívek vezette KESMA központosította jóformán az egész szakmát. És bár az Index szerepét nem tudja betölteni a most induló Telex sem, a főszerkesztő szerint amit kitaláltak, ha megváltoztathatja az egész független sajtó működési módját. Hiszen az állam a legnagyobb hirdető, az pedig a neki kedves orgánumoknak adja a reklámokat. Ezért Munk Veronika csapata közadakozásból gyűjtötte össze az anyagi alapokat, a hírszolgáltatás egy része pedig fizetős lesz. 

A médiahatóság tagadta, hogy el akarja hallgattatni a Klubrádiót. Ezzel szemben Polyák Gábor, a Média Médiaelemzőtől úgy látja, hogy a döntés ugyan jogszerű, ám a testület tagjait egytől egyik a hatalom nevezte ki, így megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk, mint ahogy az is, vajon a csatorna javára határoznak-e az új pályázat során. A szakértő egyértelműen politikai kérdésnek nevezte, hogy a rádió folytathatja-e az eddigi keretek között. Munk Veronika a Telextől úgy gondolja, hogy a rádió liberális irányvonala befolyásolhatta az eddigi szerződés felmondását. 

Bírálók szerint az EU vonakodott határozottabb lépéseket tenni az idők során Magyarország ellen, és ez csak rontott a helyzeten. Nem túl bizakodó az unió szerepét illetően Munk Veronika sem, mert mint mondta, sorra történnek szörnyű dolgok a magyar sajtópiacon, Brüsszel mégsem tesz semmit. Szerinte a magyar média jövője a közönségtől függ. A hallgatóknak, nézőknek és olvasóknak kell megvédeniük a független tájékoztatást. Csak a társadalom tud segíteni a jelenlegi helyzeten.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az UEFA ugyan azt hangoztatja, hogy kifogástalan volt a csütörtöki budapesti kupadöntő megszervezése, de a konzervatív német újság megjegyzi, hogy azért ez nem mindenki látja így. A szövetség szerint a nézők elfogadták az elővigyázatossági, illetve biztonsági intézkedéseket, betartották a higiéniai előírásokat. Úgy hogy most a magyar házigazdákkal együtt megvitatják a tapasztalatokat. Így várhatóan a jövő héten döntenek arról, lehessenek-e nézők a Bajnokok Ligájának találkozóin, illetve a válogatott mérkőzéseken a jövő hónaptól kezdve. 

Mindenesetre az európai futball illetékesei szerint nagyszerű volt ismét megtapasztalni a labdarúgás igazi légkörét a Puskás Arénában. A lap ugyanakkor magyar sajtójelentéseket idéz, miszerint azért voltak hiányosságok a lebonyolítás során. Így pl. a Népszava on-line változata szerint nem mindig tartották be a kötelező távolságot a lelátókon. Aggasztó volt a tülekedés a bejáratoknál, ahol sokan maszk nélkül zsúfolódtak össze. A Magyar Nemzet viszont azt közölte, hogy a tribünökön nem voltak csoportosulások. 


AZ ERDÉLYIEKNEK SZEREPE LESZ ABBAN IS, HOGY A FIDESZ KISGÖMBÖCE MIKOR PUKKAD KI

AZONNALI.HU
Szerző: VASS CSABA
2020.09.25.


Ha az erdélyi magyaroknak valaki el szeretné magyarázni, miért káros a magyar kormány hatalomközpontosítási politikája, akkor csak szemléltetnie kell azt, hogy mi történne, ha mondjuk a román kormány tenné ugyanezt.

A Fidesz története lassan kezd hasonlítani a magyar népmeséből ismert kisgömböcéhez, ami a padlásról leszakadva, látván, hogy semmi sem állhat az útjába, igyekszik felzabálni mindent, ami az útjába kerül.

A magyarországi közélet hajlamos a határon túli, köztük elsősorban az erdélyi magyarokra úgy tekinteni, mint mindenkori Fidesz-szavazókra, akik mindig készen állnak, ha egy jó kis kétharmadhoz kell hozzásegíteni Orbán Viktorékat. Ilyenkor – a főként ellenzékiekből álló bíráskodók – hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem minden határon túli magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, nem minden magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyar szokott szavazni, és

van olyan elvetemült határon túli magyar állampolgár is, aki nem Fidesz-szavazó.

Magyarországról nézve sokaknak úgy tűnik, hogy a Fidesz az erdélyi magyarságra mindig feltétel nélkül számítani tud, hogy az erdélyi magyarságnak bőven elég Orbán Viktor évenkénti tuványosi beszéde egy évnyi szellemi táplálék gyanánt. Ostobaság lenne tagadni, hogy az erdélyi magyarok többsége szereti Orbán Viktort.

Miért is ne szeretné? A 2004-ben vérig sértett határon túli magyar közösségeket, köztük az erdélyi magyarságot is 2010-ben az általa vezetett kormány engesztelte ki, ezzel pedig egy jó ideig azt is elkönyvelhette, hogy az erdélyi magyarok zöme egyetlen magyarországi szövetségesnek a Fideszt tekintse, és ha szükséges, akkor ellenségként kezelje azokat a magyarországi politikusokat, akik bár nem vétettek soha semmit a határon túli magyarság ellen, sőt, de mégis Orbán Viktor politikai ellenfelei az anyaországban...

SCHILLING ÁRPÁD: NEM LEHET EGYÜTTMŰKÖDNI A GAZEMBEREKKEL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.26.


„Micsoda felelőtlenség ettől a maréknyi fiatalembertől azt követelni, hogy védjék Magyarországon a tanítás és tanulás szabadságát. Hát nézzünk már tükörbe! Hova jutottunk? Az én felszólításom nem arról szól, hogy essetek neki baseball ütővel ezeknek az embereknek, és hogy tegyétek tönkre az életüket, hanem arról, hogy legyenek következetesek: ne pusztán beszéljenek, cselekedjenek is, szinkronban a szavaikkal” – így nyilatkozott a Hírklikknek Schilling Árpád rendező, aki családjával együtt itt hagyta Magyarországot, és most Franciaországban él. Azt mondja: a szakmának és az intézményeknek kell kiállniuk a színművészeti mellett, úgy például, hogy a kuratórium hazug embereivel nem hajlandók együttműködni.


Bizonyára a véletlen műve, hogy azon a napon, amikor Orbán Viktor a Magyar Nemzetben a 2022-es választásokra mozgósítja táborát, te egy Facebook-bejegyzésben arról írsz, hogy nem elég szóban kiállni a színművészeti mellett, tenni is kell. Véletlen ez az egybeesés?

– Én nem arra reagáltam, hanem a kuratórium üzenetére, miszerint elítélik a szenátus működését, amiből is én azt olvastam ki, hogy Vidnyászkyék egy újabb frontot nyitottak meg; törvényességre, illetve törvénytelenségre való hivatkozással próbálják nyomás alá helyezni az autonómiáért küzdőket. A közösségi oldalon közzétett posztomban tehát arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha valóban segíteni akarunk ezeknek a diákoknak, akkor nekünk is nyomás alá kell helyeznünk a kuratórium tagjait. Tehát Vidnyászky Attila, Lajos Tamás, vagy az egyik legharcosabb társuk Kálomista Gábor; nos nekik dolgoznak színházi emberek, filmesek tucatjai, olyanok is, akik az SZFE ügyében megnyilvánultak. Ha azt akarjuk, hogy legyen eredménye a hallgatók megmozdulásának, akkor nem elég ezt szavakban, Facebook-üzenetekben kinyilvánítani, hanem tenni kell. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kuratóriumban ülők – elsősorban Vidnyánszky és Lajos Tamás – legitimációját az adja, hogy mind színházi, mind pedig filmes területen nagyon sok ember dolgozik a kezük alá. Ha ez léket kapna – mint amit például Bánsági Ildikó Nemzeti Színházból való távozása jelentett –, vagyis arról lehetne olvasni, hogy tucatjával állnak fel színészek, vagy filmesek, és közlik, hogy ezeket az embereket, pont az SZFE-ügy miatt nem hajlandók támogatni, és náluk dolgozni, az elvezethetne oda, hogy ellehetetlenülne a kuratórium. Ellenkező esetben viszont az egyetem autonómiájáért folyó küzdelem lehetetlenülne el...

B-TERVE NINCS, AZ ÁTKOZOTT A-TERVEIBE MEG BELEROKKANUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.26.


Áldás, békesség, fényesség! Fussunk neki megint, ahogy szoktuk, hátha van értelme, még ha nincs is. Senkit ne zavarjon össze az, hogy szombat van, a hulladék természeténél fogva hétvégén is képes bűzölögni. A közéleti hulladékra gondolok, még mielőtt esetleg eltévelyedett, nemzetileg is öntudatos mimózalelkek félreértenék.

Minden más előtt, minden mást félredobva, a plebejus kormány egyik legkiemelkedőbb, toporzékoló mimózájához szeretnék visszakanyarodni, aki részben Menczer nevű sötét alattvalója semmire választ nem jelentő, semennyire nem meggyőző csúsztatásait felsorakoztatva, részben áldozatos és megfeszített munkahely-megvédési munkájának nehézségeit hosszasan ecsetelve méltatlannak nevezte (meg kell a szívnek szakadni), hogy ezzel a helikopterezéssel basztatják újságírók és hazug, pitiáner ellenzéki politikusok. Pedig mi a szart keresne ő egy borászatban, ha nem a munkát? Pont ő járna szórakozásból borászatba, aki életében még nem ivott alkoholt? El is szégyelltem magam: egyáltalán hogy merészelik számonkérni ezt a nem is nyolc, hanem 18 ember munkáját végző táltost? Végignéztem a szűk 7 perces magyarázkodó hepciáskodást, amit levágott (újabb politikatörténeti Csomolungma), és már én is belátom, hogy nem lehet mindenhonnan mindenhova luxusjachttal közlekedni. Mindössze két kérdés nyugtalanít azon kívül, ami már tegnap is...