2019. november 8., péntek

DEBRECENBE KÉNE MENNI...

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.11.08.


Egyre többen mondják, hogy a 2023-as atlétikai VB-nek ne Budapest, hanem Debrecen legyen a házigazdája.

1. Budapest már korábban a labdarúgást választotta, hiszen az elmúlt években öt új stadion épült/épül: Vasas, MTK, Fradi, Kispest és a Népstadion. Ez azt igazolja, hogy Pesten nem az atlétika a „sportok királynője”, hanem az egészen különleges mutatványként számon tartott „magyarfoci” ül a képzeletbeli trónon, és viszi a töméntelen pénzt. A fővárosiak már unják az arénák, betonozott terek és új szoborkompozíciók létesítését, és az október 13-i választás eredménye azt bizonyítja, hogy másra van itt igény, nem előolimpiára. Az új városvezetés kormányoldali minősítése: „teljességgel alkalmatlan”. Akkor, hogy szabad erre az amatőr brigádra rábízni a világ harmadik legjelentősebb sporteseményének (1. olimpia, 2. foci VB) megrendezését? Még a végén el…el…elszúrják!

2. Több, mint hat évtizede élek Budapesten. Hosszú pályám alatt rengeteget utaztam az országban és mást se hallottam, hogy a vidék lenézett, megalázott és kizsákmányolt, mert minden a fővárosban dől el és a pesti csibész csapatnak maga felé hajlik a keze. Jelentem, hogy Budapest nem ácsingózik sem olimpia, sem grandiózus világverseny után. (Az idősebbek emlékezhetnek arra, hogy a Forma 1-es futamokat eredetileg a Városligetben(!) akarták lebonyolítani, de akkor még a józan ész számított és kipaterolták a versenyt Mogyoródra. Mennyire igazuk volt!)...

NEM VICCELNEK: A RENDŐRSÉG A TÜNTETŐKRE IS HÁRÍTJA A FELELŐSSÉGET A CSÜTÖRTÖKI KÖZLEKEDÉSI KÁOSZÉRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.11.08.


Ja, és a Budapesten játszott Ferencváros-CSZKA Moszkva mérkőzés közlekedésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkezni.

A tüntetőkre hárítaná az elképesztő csütörtöki budapesti káosz miatti felelősséget a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A BRFK szóvivője pénteken az MTI-nek nyilatkozott arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása mellett jelentős ráhatással volt a főváros közlekedésére csütörtökön négy, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény is. Ezek egy részét a szóvivő szerint a bejelentők nem az egyeztetéseknek megfelelően bonyolították le, eltértek például az előzetesen bejelentett útvonaltól. Csécsi Soma alezredes hozzátette, ebből az is következik, hogy az ezekkel a gyűlésekkel érintett terület kiterjedt, a főváros közlekedésére gyakorolt hatásuk megnövekedett. Még azt is megjegyezte, hogy a labdarúgó Európa-liga csoportküzdelmeinek negyedik fordulójában csütörtökön Budapesten játszott a Ferencváros-CSZKA Moszkva mérkőzés közlekedésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkezni - ez alkalomból valóban megesett, hogy lovasrendőrök kergették az autók között az orosz szurkolókat az FTC stadionja körül. Végül a szóvivő statisztikai adatokkal oszlatná el a maradék kétséget is afelől, hogy bizony már megint a civilek a felelősök mindenért:

az alezredes szerint a török elnök Budapest közúthálózatának csak mintegy 94 "ezred százalékán" közlekedett, és 15 kerületet nem is érintett...

A LIGET-PROJEKT 150 MILLIÁRDJÁNAK KÉTHARMADA KORMÁNYKÖZELI VÁLLALKOZÓKAT GAZDAGÍTOTT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.11.08.


A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései. Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle...

HORVÁTH CSABA ÚJABB GYANÚS ELŐTERJESZTÉST NYÚJTOTT BE ÉS VONT VISSZA, BORKAI LEMONDOTT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.11.08.


444.hu: Horváth Csaba: A zuglói parkolási szerződés erkölcsileg aggályos, de szakmailag jó

A lap az önkormányzat honlapjára feltöltött, a frissen megválasztott ellenzéki polgármester által jegyzett előterjesztés alapján megírta, hogy Zugló azoktól venne egy rakás parkolóautomatát, akiket korábban több tízezer rendbeli parkolási csalásért elítéltek. Horváth Csaba (MSZP) először sajtótájékoztatót tartott a cikk nyomán, és magyarázkodott, hogy a szerződés jó, és az önkormányzatnak egyébként is meg van kötve a keze – aztán meghátrált, és a parkolóautomatás szerződés lekerült a napirendről. Horváth korábban ugyanígy visszavonta egy másik gyanús előterjesztését, amelyről az Átlátszó számolt be.
Népszava: Hatszor annyi tartozása van Miskolcnak, mint amennyi a büdzsében rendelkezésére áll

Az első körös szakmai anyagokból, melyeket a polgármesteri tisztség átadás-átvétele után kért be és kapott meg a Veres Pál polgármestert segítő szakemberek csapata, az derül ki, hogy a városnak több mint hatszor annyi tartozása van, mint amekkora összeg a rendelkezésére áll. Az elektronikusan és papír alapon átadott dokumentumok részletes vizsgálata ugyan még folyamatban van, de néhány fő adat már világosan látszik: az önkormányzatnak – a Miskolc Holding Zrt. adatai nélkül – 14,4 milliárd forint tartozása-kötelezettsége volt partnerei felé, ám csak 2,3 milliárd forint áll az új városvezetés rendelkezésére.

Index: Szólt, hogy a NAV-osok dézsmálják a bűnjelraktárt, kirúgták

Héttonnányi dohánytermék eltűnése miatt tett feljelentést még januárban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik pénzügyőre, aki állítja: a NAV bűnügyi raktárát rendszeresen és szervezetten dézsmálják. Az ügyben nyomozás folyik. A pénzügyőr a belső elhárítással is megosztotta az információt, ám nemrég egy nemzetbiztonsági átvilágítás eredményére hivatkozva őt távolították el a testülettől.

Napi.hu: Szociális tűzifa lesz a luxusszálloda építése miatt kivágott fákból

Szociális tűzifaként osztják szét a rászorulók között azokat a fákat, amelyeket a 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból épülő Grand Hotel Tokaj nevű ötcsillagos szálloda építése miatt kell kivágni. A helyhatóság az építkezéshez szükséges ingatlanokat a beruházó kérésére belterületté nyilvánította. A tokaji képviselő-testület és Posta György polgármester már korábban is segítette a 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami (költségvetési) támogatásból épülő luxusszállodát. A Tokaj név használatát ugyanis kedvező fizetési feltételekkel kapta meg a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonos, Szepesi Richárd, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében összesen közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére.

24.hu: Borkai: Viszontlátásra, menjenek pihenni

„Tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom, Isten engem úgy segéljen” – tette le polgármesteri esküjét csütörtökön a győri városházán a Fideszből már kilépett, korrupciós és szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt, aki korábban bejelentette, hogy pénteken már le is fog mondani hivataláról, mert levonta a konzekvenciákat és vállalja a felelősséget. „Rohadt kurvapecér”, „gyere ki”, kiabálták Borkai eskütétele közben dühös tüntetők, akik országgyűlési képviselőkkel egyetemben próbáltak bejutni az alakuló közgyűlésre. Odabent Borkai elmondta, szerinte miben egyedülálló ő a magyarországi polgármesterek között, és hogy az ellenzék kuplerájt csinál a közgyűlésből. Volt olyan fideszes képviselő, aki boldog karácsonyt kívánt az újságíróknak.

MIÉRT FONTOS, HOGY MI TÖRTÉNIK A KURDOKKAL?

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.11.06. 


Egy nagyszerű nép tragédiája mindannyiunk figyelmét meg kellene ragadja. Amikor Hitlert arról kérdezték követői, hogy nem fogja-e az utókort borzalommal eltölteni, amit a nácik a zsidókkal tettek, Hitler azt válaszolta, senki nem emlékszik, hogyan gyilkolták meg 1915-ben az örményeket. Igaza volt, alig emlékszik valaki az örmény népirtásra (másfél millió halott), és a világ tele van Holokauszt-tagadókkal, nem beszélve azokról, akik be kívánnák végezni.

A kurdoknak – ahogy akkoriban az örményeknek és a zsidóknak – nincs államuk. Szétszórva élnek Törökországban, Irakban, Iránban, Szíriában és más országokban, ahol elkülönülő, autonóm kisebbséget alkotnak, saját komplex politikával és kultúrával, de anélkül a legcsekélyebb védelem nélkül, amelyet még a legszörnyűbb államok is biztosítanak a területükön élőknek.

Bátran védekeznek ellenségek sorával szemben, de a nemzetközi jog számukra nem biztosít jogokat, ahogyan az örményeknek és a zsidóknak sem biztosított. A következményeket ismerjük.

A nyugati hatalmak sorsukra hagyták az örményeket és a zsidókat – az Évian-les-Bains-i nemzetközi konferencián (1938. július 6-15.) a Dominikai Köztársaság kivételével az összes állam elutasította a zsidó menekültek befogadását, Golda Meir zsidó küldöttnek szót sem adtak, a náci sajtó pedig azt írta, lám, a zsidókat senki sem hajlandó eltűrni –, most pedig a kurdokat is.

Mindannyian tudunk Erdoğan elnök és a török hadsereg szíriai kurdok ellen indított gyilkos támadásáról. De ez még nem minden. Ne felejtsük, hogy járnak el Törökországban egy teljesen törvényes parlamenti párt ellen. A híradások szerint a török rendőrség kurd vezetésű önkormányzatokat rohant le, polgármestereit „terrorista propaganda terjesztése” és „nemzetközi terrorcsoportban való részvétel” gyanújával letartóztatta. A kormány Hakkari, Nuszajbin és Jüksekova városok élére „helytartókat” ültetett, így már nyolc HDP által vezetett önkormányzatot vezetnek „helytartók”. Korábban menesztett polgármestereket „folyamatban lévő jogi eljárások” miatt vettek őrizetbe. És így tovább. Ezek az emberek életben vannak, de egy pillanatra se feledjük, hogy a küzdelem minden fronton folyik, a kérdéses „tűzszünetek” és Erdoğan egyéb trükkjei ellenére.

A kurd nép erős, de nemzetközileg elismert közös állam hiányában a világ legerősebb hadseregeivel szemben nem képes vég nélkül ellenállni. Mivel saját szuverén állammal nem rendelkezik, az erőszak elleni nemzetközi szabályok nem alkalmazhatóak rá...

KUKÁBA KERÜL AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY? - CSAK ÚGY SZÁGULDANAK A MAGÁNSZOLGÁLTATÓK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.08.


Több magánszolgáltató is újabb klinika, rendelő nyitását tervezi, de felvásárolások is jöhetnek. Mindezt a megugró igényekkel indokolják. Örömmel várják, hogy a jegybank javaslatának megfelelően minden munkavállalót egészségpénztárba tereljen a kormány, ami az árakat is növelheti.

Ma nincs rögzítve a társadalombiztosítás alapú, szolidaritási elven működő egészségügyi finanszírozás rendszere az Alaptörvényben, szemben a korábbi Alkotmánnyal. Az ellátás így nem jár automatikusan. Ezzel tulajdonképpen a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy újraépítse az egészet, persze plusz befizetésekkel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjában úgynevezett Jóléti alap (később alapok) ötletét vetette fel. Az elképzelések szerint ez azt takarja, hogy minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.

A jegybank hazánk „fenntartható felzárkózását” figyelve létrehozott egy olyan rendszert, amiben 330 pontos versenyképességi javaslatainak teljesülését figyeli. Mint megállapították: programjuk 22 százalékban már megvalósult. Szomorúan jegyzik meg, hogy a Jóléti alapok koncepciója­ még­ nem­ érvényesült,­ miközben ­ez­ „lehetőséget­ biztosítana ­a­ hazai ­intézményi­ befektetői­ kör ­erősítésére­, és ­a­ háztartási­ megtakarítások­ további ­aktivizálására”.(A teljes kiadvány itt nézhető meg)...

„RÁJÖTTEM, HOGY MAGYARORSZÁGON NEM TUDOK MIT TENNI"

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.08.


Egyre több magyar dolgozik háziápolóként Ausztriában (tudjuk, tudjuk, „már többen jönnek haza, mint elmennek”) a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének legfrissebb tanulmánya szerint. Vajon kik vállalkoznak erre a munkára, milyen háttérrel indulnak és mi mindenen kell keresztülmenniük?

Átlagosan 55-65 eurós napidíj, cserébe kemény, lelkileg is megterhelő munka, a család hátrahagyása, beilleszkedés egy idegen környezetbe, ingázás – csak pár ötletszerű jellemző arról a munkáról, ami sok magyar számára jelenti a meg- és túlélést Ausztriában.

Róluk készített felmérést a KSH Népességtudományi Kutatóintézete Gábriel Dóra vezetésével („A Magyarországról Ausztriába irányuló idősgondozói migráció. Egy kvalitatív kutatás eredményei a dél-baranyai térségből induló idősgondozói migráció mechanizmusáról” – a teljes tanulmány itt olvasható el).

Céljuk az volt, hogy terepmunka és 28 mélyinterjú segítségével megvizsgálják, milyen összefüggés van a jelenlegi idősgondozók korábbi pályája, életkörülményei és jelenlegi külföldi munkavállalása között.

Sokan vannak az idősgondozók között, akik életükben nem hagyták még el családjukat vagy otthonukat, sőt, olyan is akad közöttük, aki korábban még külföldön sem járt...

KÖSZÖNŐLEVÉL A TEK-NEK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.11.08.


Kedves Terrorelhárítási Központ! Olvastam a csütörtökön este kiadott közleményeteket, amelyben megköszönitek a budapestiek türelmét és együttműködését, amelyet állításotok szerint az ideiglenesen hazánkban állomásozó Erdogan török elnök látogatásakor tanúsítottunk. Javítsatok ki, ha tévednék, de vérforraló cinizmust olvastam ki a közleményetek szövegéből.

Mi, budapestiek nem voltunk sem türelmesek, sem együttműködők. Iszonyú dühösek voltunk és elkeseredettek, Haragudtunk rátok, gyűlöltünk benneteket. Nálatok jobban csak azokat utáltuk, akik megbíztak benneteket ezzel a feladattal.

Nem türelmesek és együttműködők voltunk, hanem semmibe vettek. Kényszerhelyzetben voltunk, engednünk kellett a fizikai erőszaknak. Ezt ti is tudjátok, és remélem, kellően szégyellitek magatokat emiatt. Tudjuk, hogy az Erdogan nevű tömeggyilkos diktátor a védett férfiak közé tartozik, és bárhová megy, biztosítani kell vonulásának vonalát. Amit azonban ti csütörtökön biztosítás címén elővezettetek, az túlment minden normális határon. Jó, tudjuk, nem a saját ujjatokból szoptátok a szívatásunkat, mindenki számára nyilvánvaló, hogy megbízótok, a legkisebb magyar bosszújáról van szó. Orbán Viktor rágott be ránk, budapestiekre, amiért nem a Fidesz jelöltjét, Tarlós Istvánt választottuk főpolgármesternek...


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2019.11.08.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Szerelmesek a hatalomba

Ben Cardin demokrata szenátor kedden a washingtoni Brookings Intézet fórumán fölidézte júliusi magyarországi látogatását. „Úgy éreztem magam, mintha Kínában volnék; ezt azért mondom, mert Kínában minden tisztviselő, akivel találkoztam, ugyanazt a választ adta minden kérdésemre. Ezek olyan beszédtémák [talking points: a kifejezés vitatémát, előkészített érvet is jelent – SZ. J.] voltak, amiket a kormányuk adott a szájukba, megkövetelve, hogy ezekkel válaszoljanak bármire, amit mondunk. És ezt tapasztaltam Budapesten is. Minden egyes kormánytisztviselő a tényeket meghazudtoló információt adott nekünk. (...) Magyarország, a NATO-szövetségesünk, többé nem demokrácia.” Utána elmesélte, hogy a kongresszusi küldöttséggel elment az Aurórába, ahol megjósolták, az amerikaiakkal való találkozásnak biztosan lesz valamilyen visszahatása (az eddigi zaklatások után). És lám, két hete bűnözők megtámadták az Aurórát, a kormány pedig nem tett semmit.

A hetvenhat éves Cardin világra nyitott politikus, viszonylag nehéz átverni, és tudja hová illeszteni a külföldön látott dolgokat. Hogy a magyar viszonyokat alaposan ismeri, legalább azóta tudjuk, hogy 2013-ban igen kritikusan szólt a NER-ről az ottani Helsinki Bizottság által szervezett kongresszusi meghallgatáson, nem zavartatván magát Szájer József és Gulyás Gergely már akkor is előregyártott talking pointjaitól (Aur szisztem íz gud, ÉS, 2013/12., márc. 22.). De ha nem tiszteletlenség ezt mondani, még ő is fejlődött az Obama-korszakhoz képest. A tételesen sorra vett alapjogok megsértésének rosszallása helyett – amit Kim Lane Scheppele némi gúnnyal kipipálós módszernek nevezett, mert ugyan alkalmas egy rezsim elítélésére, de nem derül ki belőle az egésznek mint rendszernek a romlottsága – itt már a kormányzás minőségéről, az állam karakteréről beszél, és kimondja az ítéletet: ez olyan, mint Kína. Ami tudvalevőleg nem demokrácia...

Bajomi-Lázár Péter: Természetellenes szelekció

Losoncz Miklós: Brexit: sikerül a kör négyszögesítése?



A 2019 szeptemberében újrakezdett megbeszélések eredményeként október 17-én a brit és az uniós tárgyalófelek megállapodtak a 2018. november 25-én elfogadott, jogilag kötelező kilépési szerződés és az ahhoz kapcsolódó, jogilag nem kötelező politikai nyilatkozat módosításáról. A változtatások döntően az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti kapcsolatokat érintik, a politikai nyilatkozatra vonatkoznak, a kilépési megállapodásban csak az ebből következő szükséges technikai kiigazításokat végezték el. A dokumentumokat a brit kormány és az Európai Tanács is jóváhagyta. Ezzel fontos akadály hárult el az EU-ból való brit kilépés elől. Mérséklődött ugyan az EU-ból való rendezetlen kilépés kockázata, ugyanakkor a december 12-ére előirányzott előrehozott parlamenti választás miatt fokozódott a kiválás körüli bizonytalanság...

Kovács Zoltán: Kapart, jutott

Kenesei István: Igazságok, választások


Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a politikusok nem mindig azt mondják, amit valójában gondolnak. A közkeletű amerikai vicc szerint: „Honnan tudni, hogy egy politikus hazudik? Onnan, hogy mozog a szája.” A politikus ugyanis szavazatmaximálásra kell (kell?) törekedjen, ezért – tartja a mindennapi gyakorlati gondolkodás – mindenkinek igyekszik a kedvében járni, legalábbis szóban.

A tudós azonban kénytelen igazat mondani vagy inkább írni, mert állításai ellenőrizhetők kell legyenek, kísérleteit mások megismételhetik, következtetéseit a formállogika szabályai szerint újra levezetik, tehát nem beszélhet a levegőbe. És azt is elvárhatjuk tőle, tudományos meggyőződésével ellentétes állításokat ne hangoztasson, illetve ilyen nyilvános megszólalások tanújaként tegyen meg mindent azok megcáfolása érdekében...

Rajk Judit: A halottak nem válaszolhatnak

Hegedüs Judit: Tisztelt Schmidt Mária Kormánybiztos Asszony!


Bócz Endre: Elődeink a hunok?

Gadó Gábor: Nagyobb, mint kellene


Dénes Iván Zoltán: A szabadság ügye és a közösség ügye


Gervai András: A 99 éves ember, aki bejött a hidegről
Egy „ellenséges elem” megfigyelése

Ifj. Miske-Gerstenberger Jenő számára a sors sok megpróbáltatást tartogat. Születése után három évvel törvénytelen származásúnak nyilvánítják, aminek hosszú ideig viseli a stigmáját. Megsebesül a világháborúban, túlél Gulag-táborokat, belekeveredik a forradalmi eseményekbe, megtapasztal üldöztetést.


V I S S Z H A N G

Venetianer Pál: A kínai tudomány igazi nagy ugrása

Szaday Rezső: ...És a civilek hova álljanak?

Szilasi György: Zűrzavar

Mándy Gábor: Szabad Európa vagy Euronews?

Benda László: Helyesbítés: Bocsánat, Albin!


P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

CsA: ÉN BUTA

pá-ti-: GÖR(L)PARK

-iar-: KIVÁLÓ

Bakos András: IGAZI PROBLÉMÁK

-páti: ZÁRÓJELENTÉS

Haskó László: TÉVEDNI VESZÉLYES!

msz: GÖDÖRBEN

-hg-: ŐSZ, UTÓ

Völgyi Ferenc: TAPS HAGYOMÁNY

H. Áth Izsák: MOZIBAN

-y -n: AKTUÁLIS KINEVEZÉSEK

Kuszálik Péter: NEM KERÜL, NEM ZAJLIK
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.11.08.


I N T E R J Ú

Szalay Zoltán: „Most a romok korszaka van”
Beszélgetés Csehy Zoltánnal

F E U I L L E T O N

Géczi János: Bestiáriumaink

K R I T I K A

Darida Veronika: Menekülésregény

Krasznahorkai László: Min­dig Homérosznak. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2019, 96 oldal, 3999 Ft

A Mindig Homérosznak nem egy kortárs Odüsszeusz útját, sokkal inkább a modern (talán skizofrén) tudat odüsszeiáját jeleníti meg. Ezért nem a menekült személye, hanem a menekült létállapot az, ami érdekes. Ez pedig nem feltételez semmilyen konkrétan megragadható fenyegetést vagy létező veszélyt, mivel egzisztenciális tény. Ezáltal az egész szövegre tekinthetünk az emberi (és nem pusztán az emberi) létezés egyfajta parabolájaként. Itt a menekülőnek, a menekülésen kívül, nincsen másik élete. Menekülése emiatt – látszólag – végtelen. Ami azt is jelenti, hogy szemben a hazafelé tartó Odüsszeusszal, számára nem létezik olyan végpont, ahova megérkezhetne. A menekülőt senki se várja, és ő sem vár semmire, még arra sem, hogy ennek az űzött állapotnak egyszer vége legyen, hiszen a megállás számára a biztos halál. Mozgásának célja ezért a céltalanság, a sehová sem tartás, annak érdekében, hogy útvonala az üldözők számára minél kiszámíthatatlanabb legyen. A menekülés stratégiájának fő alapelvei: a helyes (vagyis az összevissza, kaotikus) sebesség és a tetszőleges irány megválasztása, a védett helyek kerülése, a tömegben való elvegyülés, a kommunikáció minimálisra korlátozása, valamint az alvástól, az evéstől és az ivástól való tartózkodás. Továbbá kerülni kell mindent, ami jó, mert az a legveszedelmesebb csapda. Bármilyen jó dolog az elkényelmesedéshez és a megálláshoz vezet, az előrelátott bukáshoz. Ha a menekülő csak egy pillanatra kiesik a szerepéből, ha csak egy másodperc töredékére megfeledkezik a stratégiájáról, máris utolérhetik...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

B. Kiss Mátyás: Ex libris
Vass Norbert: Indiáncseresznye
Xaver Bayer: Az átlátszó kezek
Ricardo Piglia: Az eltűnt város
Rafael Pinedo: Plop

ÉS-KVARTETT – Závada Pál Hajó a ködben című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2019. október 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb november 27-én, szerdán Berta Ádám Nem attól vizes a hal című regényéről lesz szó.

György Péter: „Nincs semmiféle üzenet”

(Molnár Vera Rendetlenség a rendben című kiállítása a Kiscelli Múzeumban)

A logika, a geometria, a művészet mechanizmusainak az értelem megfontolásai általi követése, a hibák keresésének és az érvelő ész intenzív használatának eredménye az elme működésének és az érzelmek elragadtatottságának kísérleti körülmények közti nagy találkozása. Mindez együtt nagy művészetet teremtett, amelynek radikálisan más a pszichológiája, a hírnévhez való viszonya, mint az egomán kortárs művészetnek. Molnár Vera minden egyes műve, sorozata új világokat, összefüggéseket, lehetőségeket tár fel...

Végső Zoltán: A kitérő

(John Coltrane: Blue World – Impulse, Verve, Universal, 1964/2019)

A lemezkiadók egyik mai fontos szerepe mozgásban tartani a zenében lakozó ősenergiákat: ezért nem feledkezünk meg John Coltrane-ről és ezért nem került még az elképzelt szobra egy múzeumi vitrin mögé. A másfél éve megjelentetett, elveszettnek hitt felvételekből összeállított Both Directions at Once, az A Love Supreme háromlemezes kiadása, a Coltrane-dokumentumfilm mind segítenek mélyebbre látni és motiválnak abban, hogy akár csak a jól ismert, mással össze nem hasonlítható sound miatt elővegyük a többi, klasszikussá vált lemezeket, és ezen az úton elindulva számot vessünk a nagy kérdésekkel. Hiszen – ahogy Sonny Rollins mondta a dokfilmben – Coltrane abban volt több másoknál, hogy ő a nagy képet nézte...

Mélyi József: Helyszín, keretben

(Barakonyi Szabolcs Hűlt hely című kiállítása november 30-ig látható a Deák Erika Galériában.)

Egy olyan egynemű világot érzékelünk, amelyben valami nincs a helyén – ezt a gondolatot a legerősebben a budapesti galéria bejáratánál mintegy mottóként elhelyezett hatalmas és kaotikus raktárkép sugallja. Ha jobban megfigyeljük a különböző tetthelyeken, különböző bűnügyekhez tartozó képeket, úgy tűnik, tényleg minden egyforma; ahogy egy régi krimiben a helyszínelés során egy felügyelő megfogalmazta: „a baj, ha meglátogat egy házat, legyen az szegény vagy gazdag, ízléses vagy ízléstelen, mennyire egyformává tesz mindent”...

Báron György: Magos Déva vára

(Déva. Magyar film. Rendező-forgatókönyvíró: Szőcs Petra. Társ-forgatókönyvíró: Nagy V. Gergő. Operatőr: Dévényi Zoltán.)

A történetet, ha létezik egyáltalán, könnyedén követjük, ám a Déva igazi erejét a kaleidoszkópszerűen elénk kerülő képek és helyzetek adják. A város körüli hegyek s a környéket uraló vár égbe nyúló oromzata, alatta a mélyben a jellegzetes kelet-európai-balkáni lepusztultság, a soha ki nem nőhető államszocializmus omladozó romjai. S falai között a reménytelenség végvidékének bentlakói: nyűtt, bánatos arcok, megfáradt testek, ócska öltözetek...

Csengery Kristóf: Látomás és indulat

(Jevgenyij Kiszin zongoraestje – Müpa, november 5.)

Kiszin előadásmódja tele volt drámaisággal, kontraszttal. A Patetikus szonáta lassú bevezetését színpadiasan szólaltatta meg, a szonáta-főszakaszt igen gyorsan és szikrázó virtuozitással. Az Eroica-variációkban minduntalan mellbe vágott a zongorakezelés ütőhangszerszerű jellegének hangsúlyozása, és általános értelemben egy olyan vadság, szilaj, zabolátlan karakterizálás, amely az indulatkitörésektől sem visszariadó, szélsőséges Beethovent állítja elénk...

Molnár Zsófia: Habparti

(Szirmai–Bakonyi–Gábor: Mágnás Miska, Vígszínház, október 26.)

És ha már a mulatságnál tartunk: Eszenyi szereti a látványos gesztusokat és a méretes kellékeket. Nos, ezekből az előadásban akad bőven, de a javuk megmarad felkapott (státusz)szimbólumnak. Ilyen értelemben adekvát a báljelenetet fürdőruhásan jacuzziban kezdeni, majd elárasztani a színpadot habbal – csak nem praktikus: teszem azt, fel kell takarítani, ami a második szünetben jelentős közönségveszteséggel járhat, és jár is. A csúszásveszély mellett a Rollát alakító, Kecskemétről frissen szerződtetett Dobó Enikőt szerelmi bánatában többször földre küldeni sem színészbarát – és az egészhez képest túlságosan sztanyiszlavszkiji – megoldás: hason fekve, négykézláb énekelni nem könnyű, ugyanakkor itt jegyezzük meg, hogy Dobó Enikő állja a habot, és gyakorlatilag egyedül neki vannak meg a műfajhoz szükséges hangi adottságai...

Fáy Miklós: Johann Sebastian Overdose

(Bach: Csellószvitek – Zeneakadémia, október 31.)

Ez most nem leleplező jellegű írás, Várdai ezer okból megérdemel mindenféle tapsokat és hangos tetszésnyilvánításokat. Nem minden élmény zenei élmény, bizonyos értelemben a hat (mind a hat) szvit műsorra tűzése is mintha másról szólna, mint a művekről. Mondjuk így: állapotfelmérés, itt vagyok, eddig jutottam, innét lépek tovább, hogy feljebb vagy lejjebb, az más kérdés...

Grecsó Krisztián: A cseh–román határ

(„Bács-Kiskun megye? Az Romániával és Csehországgal határos”, a Mi vidékünk sorozat, Index, 2019. november 4.)

Talán maga a tájékozatlanság szüli, az ismeretek hiánya, de a magyar lélek összerándul, ha arról hall, hogy egy átlagos amerikainak fogalma sincsen róla, hol van Magyarország, és még azt sem tudja megtippelni, hogy Európában vagy Ázsiában.

Ez a fájdalom és borzongás elég indokolatlannak tűnik, ha megnézi az ember az Index a Mi vidékünk sorozatának tájegységnyitó filmetűdjeit. Ezekben a rövid összeállításokban azt a nem túl bonyolult dolgot kérdezik az utca emberétől, merre van az adott régió, város vagy megye. A héten Bács-Kiskun került a kínpadra, de korábban nem járt jobban se Csongrád, se Vas, a járókelők őszinte megdöbbenéssel állnak a probléma előtt, nagyjából úgy, mintha Utah és Nevada pozícióját kellene tisztázni, hogy határosak-e, és hogy melyikben van Salt Lake City.

Fuchs Lívia: 1 in 2

(Szentpáli Roland–Feledi János: Orfeusz, zenei montázs – Feledi János: Revenge (Élektra), Feledi Project; Mádi László–Mészáros Máté: Ketten, Mádi László–Juhász Péter: Sinni, Közép-Európa Táncszínház)

Amikor Feledi elnyerte a KET művészeti vezetői helyére kiírt pályázatot, egy kicsit megfáradt és elszürkült előadókból álló társulatot örökölt. Talán ez is visszariaszthatta attól, hogy valóban a „sajátjának” tekintse az együttest, bár akkor meg nem világos, miért is pályázott a vezetésére. Új társulatvezetőként akár az összes táncos helyett újakat szerződtethetett volna, ha lettek volna koreográfusi tervei az együttesben, amelynek fele azonban így is kicserélődött. Az új arcok és friss energiák nagyon is jót tettek a KET-nek – igaz, a Café Budapest alkalmából nekik nem olyan üres handabandázásban kellett helyt állniuk, mint a Feledi Project ismét sokfelől összesereglett – operaházi sztártáncossal és egyetemi növedékekkel is feldúsított – előadóinak.

I R O D A L O M

Németh Gábor: Csótány, mormotával
A véglegesítő – XII.

K. éppen azt álmodta, hogy jönnek érte, amikor érte jöttek. Két nemzetvédelmis állt a küszöbén, fekete, recsegő esőkabátban. Tapasztalatlanságukat határozottsággal álcázták. A magasabbik K. csuklójához érintette a hordozható leolvasót.

– Károj vértárs? – kérdezte fölösleges óvatossággal. – Velünk kell jönnie.

– Mijen ügyben? – kérdezte K., de nem kapott választ, ha csak azt nem tekintjük válasznak, hogy az alacsonyabbik envés színpadiasan elnevette magát.

– Felöltözhetek?

– Szükségtelen – mondta a magasabbik. – Tökéletesen megfelelő az öltözék, amelyet visel. A kocsiban meleg van, biztosíthatom, még nem fordult elő, hogy bárki is megfázott volna odabenn. Inkább melegük szokott lenni, az igazat megvallva.

Az alacsonyabbik ismét könnyed kacagással jutalmazta társát. K. burgundivörös flanellpizsamát húzott előző este, a bájosan fölösleges mellényzsebet hímzés díszítette. A gyakori mosástól megfejthetetlen arabeszknek látszott, de K. halványan még emlékezett rá, hogy eredetileg mormotát ábrázolt...

Kollár-Klemencz László: Budi

Amúgy meg mire lehet használni egy rossz helyre épített budit? Nem sok mindenre, garázsnak vagy szerszámtárolónak túl kicsi, egyszemélyes buszmegállónak alkalmas lenne, de zárt kertben busz nem áll meg, azért az egy emberért meg végképp nem. Polcokat lehetne belepakolni, telerakni üres festékesdobozokkal, azokért nem kell idejönni külön, mert azok már nem kellenek. Nehezen kidobható tárgyakat is mind ide lehetne rakni, itt gyűjteni eldugottan a kertben. Aztán lassan a ház összes tárgya itt találná magát. A tárgyaknak is vannak időszakaik: fiatalok, felnőttek, öregek, mint az emberek, róluk találták ki őket...

Szentléleky-Szabó Ágnes: Göteborg

Tíz év múlva Netti nem lép fel egyetlen fontos kijevi nagykoncerten sem, nincs benne a tévében, nem hibáztat engem semmiért. Egy trafikot kapott a szüleitől, így mondják, kapott, abban eladó. Inkább menedzser, mert intézi a rendeléseket, a könyvelést, és van egy alkalmazottja is, akinek ő szabja meg a munkaidejét. Kolos meséli ezt a hazafelé tartó vonaton, amin a helyjegyünk véletlenül egymás mellé szól. Nem ismertem fel. Nincs klíma, egy kemény papírra nyomtatott oklevéllel legyezi magát, azon látom a nevét. A kilencven perc késéshez mindenki szokva van, az utasok mögöttünk így mondják, szokva van, nem is nyugtalan senki. Ha lenne klíma, Kolos nem legyezné magát, nem ismerném fel, nem kezdenénk beszélgetni. Nem mondaná azt, hogy elvisz motorozni. Nem töltenénk az egész nyarat a kifli alakú tónál, ősszel nem mondaná, hogy Göteborgból lehetetlen gyakrabban hazajönni, karácsonykor meg azt, hogy legközelebb csak a következőre jön. Nem gyűlölném Göteborgot, csak egyszerűen az a város marad, ahonnan nem lehet gyakran hazajönni...

Kustos Júlia: Klára mama viszonya a fikcióhoz

Terka dédi szeme ekkor a teliholddal bevilágított szobában sose látott fénnyel villant meg, s hanyatt fektéből macskapuhasággal gördült férje mellé az öreg sezlonyon, hogy a fülébe súgja: itt vannak. Figyelnek. A dédpapa csak pislogni tudott. A szobában eddig nem érintett tónussal csengtek a szavak. Fektében, görbe ujjaival szemeiből kikaparta az álmot. Terka dédi pedig folytatta azzal, hogy nem kell félnie, hiszen oda – ezt csak tátogta, miközben szemével az éjjeliszekrény felé intett – már ásott egy alagutat, ami a pincén át a pöcegödör titkos mellékszobájába vezet. Sose lehet mindez az övék. A dédapám igazán nem tudta ezt mire vélni. Kicsodák, Terkám, hát miről beszélsz?, kérdezte a titkokkal terhes helyzethez mérten túlságosan hangosan, és kapcsolatuk során talán ha másodszor tegezve dédanyámat. A dédi nem kockáztathatta meg, hogy meghallják őket, és az egész terv dugába dőljön, így egy jól irányzott mozdulattal beletenyerelt dédapám szájába, aki a riadalomtól és a fájdalomtól felváltva ordított és harapta a száraz parasztkezet, egészen addig, amíg Klára mama a szomszéd szobából át nem rontott, s fel nem kapcsolta a villanyt. Terka dédi nem ismerte fel a saját lányát. A kést előrántotta a párna alól, s Klára mama felé hadonászva felszólította, hogy hagyja el a házát, vagy átvágja a torkát, és ő ugyan nem viccel...

Gulisio Tímea: Korrupt kedvesem

Gulisio Tímea: Destruktív

Gulisio Tímea: Katonadolog

Karafiáth Orsolya: Emlékcsapda

Lackfi János: A halottal szelfizés zsoltára

MÉGIS BEVEZETNÉK A NULLADIK ÉVFOLYAMOT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.11.08.


Korábban úgy tűnt, a kormány elvetette az ötletet, mégis bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok.

A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem mondott le a kilenc osztályos általános iskola tervéről, a készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész – értesült lapunk. Ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. Úgy tudjuk, a nulladik évfolyam bevezetéséről a november 5-7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett. 

A közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket. Lapunk megkeresésére azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a Natban külön fejezetet kapnak majd az óvodák, egész pontosan az óvoda-iskola átmenet – az Emmi ezt sem cáfolta...

NEM VOLT BORKAI-HATÁS, AZ ELLENZÉKET VÁLASZTÓKNAK ELEGÜK LETT A FIDESZBŐL

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.11.08.

Egy hónappal a Borkai-ügy kirobbanása után nehezen mutatható ki a botrány önkormányzati választásokban játszott szerepe. Az IDEA Intézet 2019. október 29 és 31. között végzett kutatása szerint Budapesten az ellenzéki szavazók leginkább az ellenzéki összefogás ténye miatt szavaztak, más szempontokat, így például a polgármesterjelöltek alkalmasságát vagy a programokat kevésbé vettek figyelembe. Minden tizedik fővárosi szavazópolgár egyenesen Orbán Viktor és a Fidesz politikája ellen voksolt október 13-án. Nem a jelöltek, hanem az ellenzéki összefogás győzött egy hónappal ezelőtt.
A nyilvánosságban az önkormányzati választást követően számos vita zajlott arról, hogy Borkai Zsolt botrányának mekkora jelentősége lehetett az eredmények alakulásában. Csakhogy egyrészt maga a „hatás” kérdése is nehezen definiálható, másfelől azt sem könnyű kimutatni, hogy a választópolgárok döntésében az ügy, annak virális jellege, illetve politikai kezelése játszott-e katalizáló szerepet. Az IDEA Intézet legfrissebb kutatásának eredménye nem igazolta, hogy a Borkai gerjesztette problémahalmaz érdemi befolyást gyakorolt volna a választók döntésére. Ez a megállapítás az ellenzéki és a kormánypárti szavazókra egyaránt vonatkozik.

A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy mi alapján szavaztak a polgármesterjelöltekre. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy október 13-án az ellenzéki együttműködés polgármestereit támogatók jelentős része magát az ellenzéki összefogást támogatta, legalábbis 28 százalékuk ezt választotta a legfontosabb szempontnak. Hasonlóan fontos támpont csak az együttműködés jelöltjének alkalmassága volt (29 százalék), további 18 százalék viszont annyira elutasító a kormányzattal, hogy szinte bárkire szavazott volna, aki az elégedetlenségét megfelelő módon kifejezte. Ami a Borkai-faktort illeti, október végén

az ellenzéki jelöltre szavazók mindössze két százaléka jelölte meg legfontosabb szempontnak a Borkai-ügy miatti felháborodását...

TÉNYLEG IRATHEGYEKET DARÁLNAK LE AZ ÖNKORMÁNYZATOK?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.11.07.


Ha a Borkai ügyben valóban készültek dokumentumok, akkor ezeket ugyan le lehet zúzni, az iratkezelő rendszert is lehet manipulálni, valamint a kompromittáló dossziék eltüntethetőek. Viszont ezek a dokumentumok, feltéve, hogy vannak ilyenek, sok irattárban megtalálhatóak, az önkormányzat példányainak ledarálása semmit sem old meg! – nyilatkozta a Hírklikknek a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós, akit az iratmegsemmisítés rejtélyeiről kérdeztünk.

Ma megalakult a győri önkormányzat immár Borkai Zsolt nélkül, aki tegnap lemondott a tisztségéről. Az ellenzék szerint a távozása azért történt csak most, mert így a megválasztott alpolgármesterek segítségével a Fidesz kézben tudja tartani a város ügyeit, esetleg el tudja tüntetni a korrupció megmaradt nyomait. Van erre mód?

Előrebocsájtom, hogy a Transparency International Magyarország nem foglalkozik politikai elemzéssel. Viszont az tényként fogadható el, hogy a választók akaratából a győri városvezetés a közgyűléssel együtt a kormánypárt kezén maradt, a helyi hatalom tehát Borkai Zsolt botránya és lemondása ellenére megőrizte a folytonosságot. Azonban semmi nem utal arra, hogy iratmegsemmisítés és bizonyíték eltüntetésének szándéka állna a történések mögött.

Egyszerű politikai vádaskodásnak tartja tehát, hogy a Fidesz hatalomban maradó alpolgármesterei eltüntethetik a korrupcióra utaló bizonyítékot?

Nézze, amíg új polgármestert nem választanak Győrben, addig a távozó Borkai Zsolt helyettesei legitim módon viszik tovább az ügyeket. Az persze kétségtelen, hogy Borkai Zsolt lemondását nem lehet magyarázni azzal, hogy a családjával akar több időt tölteni. Hisz itt azért súlyos dolgok kerültek nyilvánosságra. És a korrupció lehetősége sem pusztán feltételezés.

Technikailag van-e arra mód, hogy egy polgármesteri hivatalban ledarálják a bizonyítékokat?

Ha az ügyekről valóban készültek dokumentumok, akkor ezeket nyilvánvalóan le lehet zúzni, és az iratkezelő rendszert is lehet manipulálni, bizonyos kompromittáló dossziékat pedig valóban el is lehet tüntetni. De ezek megtörténtére nincs semmilyen információ. Nem tudjuk ugyanis, hogy a győri városházához, vagy a helyben illetékes kormányzati szervekhez köthető-e például az Audi cég logisztikai központjának helyéül szolgáló telkekkel kapcsolatos machináció. Fogalmunk sincs, hogy a panamázások hogyan is történtek, s hogy erről készültek-e egyáltalán városházi ügyiratok. Ha lenne is ilyen, a földhivatal is őrzi az adás-vételt bizonyító szerződéseket, amelyeket a földterület korábbi tulajdonosai aláírtak. Ezek a dokumentumok olyan sok irattárban megtalálhatóak, hogy az önkormányzatnál lévők megsemmisítésével semmit nem lehet elérni...

VISSZAMENŐLEG VÁLTOZTATTA MEG A KÉPZÉS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIT A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS / FELSŐOKTATÁS
Szerző: UZONYI ÁDÁM
2019.11.07.


Az ELTE ÁJK egyik hallgatója vette észre, hogy a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvényben 2017. szeptember 1-én, olyan törvénymódosítást léptettek hatályba az egyetemisták feje felett, ami nem csak az egyetemista diákok érdekeit, de a jogállami normákat is semmibe veszi. Ugyanis a 2016 őszén beiratkozott egyetemi hallgatóknak több kreditet, és magasabb tanulmányi átlagot kell teljesíteni, mint amit beiratkozáskor elfogadtak. Az egyetemista levélben kereste fel az Alapvető Jogok Biztosát, aki szintén kritikával illette a módosítást.

Az ELTE jogi kar egyik hallgatójának tűnt fel, hogy az egyetem e-mailben arra figyelmezteti a hallgatókat, hogy csak az maradhat államilag finanszírozott képzésen, aki az utolsó két aktív, egyetemén elvégzett félév átlagában megszerzett 18 kreditet és elért 2,75-ös tanulmányi átlagot.

A joghallgatónak rögtön feltűnt, hogy a figyelmeztető levélben “és” szó szerepel a két feltétel között, tehát 18 kreditet és a megjelölt átlagot is el kell érniük a hallgatóknak, ha államilag finanszírozott képzésen szeretnének maradni. Minden egyetemi hallgató, aki 2016 őszén kezdte meg felsőfokú tanulmányait, beiratkozásakor még más feltételekkel kezdte egyetemi tanulmányait. Akkor ugyanis elég volt a két feltétel egyikét teljesíteni, tehát azokat nem fenyegette átsorolás, akik 18 kreditet vagy a kijelölt átlagot elérték. Ez egy sokkal könnyebben teljesíthető feltételt jelentett a hallgatóknak, hiszen sok hallgató eléri a szükséges átlagot, viszont 18-nál kevesebb kreditet sikerül csak teljesítenie az utolsó (két?) aktív, egyetemén elvégzett félév átlagában.

Sőt, a kijelölt átlag is alacsonyabb volt a 2016-os kezdésekor. Ekkor a szükséges tanulmányi átlag 2,25 volt, ez a későbbiekben egészen 3,0-ig, bizonyos szakokon pedig 3,5-ig fog növekedni. A változás alapja a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény 2017. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása, amely a jogállami normákat semmibe veszi. Az oktatásban megszokott felmenő rendszerben alkalmazott szabályokkal szembe menve, a 2017-es törvénymódosítás azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik még 2016-ban kezdték meg egyetemi tanulmányaikat...

A TANÁROK SZABADSÁGA BÁNHATJA AZ INGYENES KÜLFÖLDI NYELVTANFOLYAMOKAT

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.11.08.


Februártól jelentkezhetnek a 9.-es és 11.-es diákok az ingyenes külföldi nyelvi kurzusokra, az előzetes felmérések alapján a 140 ezer érintettből 90 ezren élnének is a lehetőséggel. A programmal kapcsolatban sok még a kérdőjel, nem világos például, hogy honnan lesz elég kísérőtanár. Azt ígérik viszont, hogy méltányos díjazásban részesülnek. A jelentkezőknek pedig résen kell lenniük, mert ha nem elég gyorsak, lehet, hogy lecsúsznak a kiszemelt helyről.

Orbán Viktor februári évértékelőjén jelentette be, hogy a kormány minden 9. és 11. évfolyamos tanulónak térítésmentesen kéthetes nyári külföldi nyelvtanfolyamot biztosít. A magyarok idegennyelv tudása lehangolóan gyenge, uniós szinten sereghajtónak számítunk, ami többek között az ország versenyképességét veszélyezteti, ezért több elképzelés is volt már ennek javítására. Nyilván ez a mostani nagyszabású – csak logisztikai szempontból is példátlanul bonyolult – terv is egy ezek közül.

Azóta kiderült, hogy évente 90 milliárd forintot fordít a kormány a programra, aminek élére miniszteri biztost neveztek ki Bartos Mónika személyében, a szakmai koordinációs feladatok ellátásra pedig a Tempus Közalapítványt (TKA) jelölték ki.

A gimnáziumban és szakgimnáziumban tanuló nappali tagozatos diákok az első idegen nyelvként választható angol, német, francia és kínai nyelvet tanulhatják majd hét célországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Kínában. Utóbbi országba csak egyetlen, a nyelvet első idegen nyelvként tanító iskola diákjai mehetnek...

ORBÁN MENEKÜLTÁRADATOT REMÉL A TÖRÖK DIKTÁTORTÓL - ORBÁN AZOK TÁRSASÁGÁBA KORMÁNYOZTA MAGYARORSZÁGOT, AKIK A SÍRJÁT ÁSSÁK A SZABAD, DEMOKRATIKUS ÉS CIVILIZÁLT VILÁGNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.07.


A mai Orbán Viktort nyilvánvalóan leköpné az ifjú Orbán Viktor. Bár, aki ekkora fordulatra képes, annak korábbi elveinek őszinteségét és tisztaságát sem hisszük el. Orbán Viktor a világ egyik legaljasabb diktátorát fogadta Budapesten. Erdogan nemcsak politikai ellenfeleit, újságírókat börtönzött be, de háborús bűnös tömeggyilkos is. Kurdok elleni vérengzését támogatja Orbán, aki az Európai Unióban is a török diktátor mellé állt. Orbán azt állította, hogy a “bevándorláspárti” erők tiltakoznak Erdogan látogatása ellen, miközben Erdogan éppen azzal fenyegeti és zsarolja az Európai Uniót, hogy a menekülteket ráengedi Európára. Legújabb katonai inváziójának célja pedig az, hogy újabb menekültáradat induljon el Szíriából Európa felé. Ez Orbán titkos vágya is, hogy működjön a “migráns” propagandafegyver.

Aki diktátort és gyilkost lát vendégül, az meggyalázza az ártatlan áldozatokat, és közösséget vállal a diktátor tetteivel. A legjobb szöveg, amellyel Budapesten tiltakoztak Erdogan látogatása ellen, hogy “Nem akarunk diktátorokat vendégül látni! Van nekünk sajátunk”. Orbán immár a világ diktátorainak nemcsak barátja, hanem társa. Ezúttal is azzal a nevetséges szöveggel utasította el a török diktátorral szembeni tiltakozást, hogy “Törökország nemcsak nagy ország és nagy nép, hanem nagy nemzet is. Magunkat is ősi, történeti nemzetnek tartjuk. És a nemzeteknek tisztelniük kell egymást. Meg kell adni a tiszteletet, mindig meg fogjuk adni”. Csakhogy senki nem a török nemzetet bírálja, hanem az Erdogan nevű gyilkos diktátort, akitől szenved a török nép. Orbán sem a magyar nemzettel azonos, hanem a magyar nemzet legártalmasabb ellensége.

Felháborító, hogy Budapest a keleti despoták, véreskezű diktátorok második otthona. Magyarország mindig a Nyugathoz akart tartozni, és erre megadatott a lehetőség, amit Orbán semmibe vesz és megtapos. Putyin után Erdogan a vendég. Orbán azok társaságába kormányozta Magyarországot, akik a sírját ássák a szabad, demokratikus és civilizált világnak. Senki nem hatalmazta fel erre, hogy Magyarországot egy szörnyországgá tegye és visszavezesse a sötétségbe. Tiszteletre méltó, hogy több ezren tüntettek Budapesten, de ennek súlya sokkal nagyobb ennél. Ezt nem szabadna megengedni, és Orbánnak világossá kellene tenni, hogy nem árusíthatja ki zsebre az országot, nem játszhatja át a keleti diktátorok kezébe, és nem teheti Magyarországot aljas, beteg emberek, gyilkosok, háborús bűnösök cinkosává. Orbán az, aki szervezi a menekültáradatot Magyarország felé, és Erdogán radikális iszlám iskolájával a muszlim terrorizmus fészkévé teszi Budapestet.

Orbán és Magyarország két külön világ és két külön érdek. Ha van Magyarországnak nemzeti érdeke, akkor az, hogy ezt a bűnözőt, aki elrabolta az országot, infantilis, nevetséges szövegeivel hülyének nézi Babits Mihály, Ady Endre, József Attila és Bartók Béla országát, eltakarítsa az ország éléről és bevágja a börtönbe, ahova való. A bűnszervezet többi tagjával, aljas kiszolgálóival együtt. A vagyonelkobzásról egy pillanatig meg nem feledkezve. Minél később, annál rosszabb. Nincs mire várni. Ez az ember bemocskolja a kereszténységet, Isten nevét, a magyar nemzet méltóságát és az ország becsületét. Az országot rabszolgájává tette, Magyarországot megalázta és kizsigerelte. Az emberek alapvető jogait lábbal tapossa. Ha nem állítják meg, ennek csak nagyon rossz vége lehet. Aki kíváncsi arra, mi vár a magyarokra, az tekintsen Orbán példaképeire, barátaira, diktátortársaira és azok nemzeteire. Ugyanez vár a magyarokra is, ha nem zavarják végre el a diktátorukat, az ország első számú köztörvényes bűnözőjét...

A KURVAPECÉR ÉS A DIKTÁTOR NAPJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.11.08.


Igen szép volt az, ami tegnap történt, szó se róla. Az orosz diktátor elnök után néhány nappal, a törökök véres kezű vezetője is kicsiny hazánkba érkezett Orbán Viktor meghívására. Hogy rajta kívül vélhetően igen kevesen látták szívesen Erdogant Budapesten, az nem érdekelte az államvezetést. A török elnöknek Magyarországon van a helye, pár héttel a kurdok ellen indított offenzívát követően. Noha az öldöklés a mai napig nem állt le Észak-Szíriában, ez nem gátolta meg Erdogant abban, hogy hozzánk érkezzen diplomáciai kapcsolatokat építeni. Az ő kedvéért Orbán lezáratta a fél várost, nehogy még véletlenül is tüntetésbe fusson a török elnök konvoja. Ezt mondjuk Karácsony Gergely frissen beiktatott főpolgármester nem annyira díjazta:

"A rendőrség és a főváros között eddig korrekt volt a szakmai együttműködés a diplomáciai események biztonságának megteremtésében. A ma este történtek azonban elfogadhatatlanok: lehetetlen helyzet, hogy metrók tartósan ne közlekedjenek egy államfői látogatás miatt. Arra kértem fel a BKK és a BKV vezetőit, hogy haladéktalanul tegyék meg a tömegközlekedés helyreállításához szükséges intézkedéseket, és a jövőben csak főpolgármesteri engedéllyel folytassanak egyeztetést a rendőrséggel a hasonló esetekben."

A rend éber őrei elég nagy gondba fognak kerülni, ha nem tudják majd kinek a parancsát kell végrehajtaniuk. Eddig minden esetben azt tették – legalábbis a közelmúlt tapasztalatait figyelembe véve –, amit a pártközpontból vagy épp a belügyminisztériumból, esetleg Kubatovtól parancsba kaptak. Karácsony új helyzetet teremthet azzal, hogy olyan utasítást ad számukra, ami nem a Fidesz érdekeivel esik egybe. Emellett azt is jó látni, hogy Karácsony elég tökös volt ahhoz, hogy dolgozószobája ablakába kihelyezze a kurd zászlót. Igencsak felüdülés végre egy olyan polgármestert látni Budapest élén, aki nem egy olyan Fidesz-báb, akinek szinte teljesen mindegy, mi történik a fővárosban.

Noha a fél várost lezárták a török elnök érkezése miatt, azért akik előre gondolkodtak, még időben ki tudtak jutni a városba, hogy ott nemtetszésüket fejezzék ki Erdogan érkezével kapcsolatban. Ezrek vonultak fel városszerte, egy hatalmas kurd zászlót a fejük fölött kifeszítve, ezzel szolidaritásukat kifejezve az Észak-Szíriában lemészárolt és üldözött nép iránt. A budapestiek ezzel megmutatták nem csak az ország, de az egész világ számára, hogy ugyan Orbán minden gond nélkül fogadta Erdogant, a magyarok egy része biztosan nem látta szívesen a török diktátort Budapest utcáin. Szerintem köszönet illeti mindazokat, akik tegnap kifejezték a magyar emberek jelentős részének véleményét Recep Tayyp Erdogannal kapcsolatban.

A török háborús bűnös látogatás mellett volt még egy olyan esemény Magyarországon, ami miatt éghetett az ember arcáról a bőr. Borkai Zsolt, bukott győri polgármester befáradt az önkormányzatba, hogy részt vegyen a közgyűlés megalakulásán. Ott tüntetők várták, akiket a már megszokott fideszes gyakorlat szerint, kopaszok fogadtak és tartottak fel. Még a rendőrségnek sem volt fogalma arról, hogy kik ezek az emberek, bár nem tűnt úgy, mintha ez őket olyannyira érdekelte volna. Ez történt annak idején az MTVA székházánál is, ahol olyan fegyveres biztonsági őrök dobtak ki országgyűlési képviselőket a közmédia épületéből, akiknek személyazonosságáról akkor még a rendőrségnek sem volt fogalma. De fellépni ők sem akartak a kidobókkal szemben, noha vélhetően fentről erre kaptak utasítást. Na nem mintha ez felmentené őket...

ORBÁN VIKTOR NEM VÁR, AZ ASZTAL FELETT MOSOLYOG, ALATTA MÁR RUGDOS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.11.08.


Szabadság szigetcsoport című cikkében Lengyel László már a választások előtt javasolta, hogy a győztes ellenzéki városok, kerületek hozzák létre a Szabad Városok Szövetségét. Most, a választások után még kézenfekvőbb, hogy összefogva könnyebben valósíthatnak meg közös fejlesztéseket, környezetvédelmi beruházásokat, segíthetik egymást szakemberekkel, közös korrupcióellenes vizsgálatokat vihetnek végig, rádiókat, televíziókat, újságokat működtethetnek. A politológus így írt erről még a nyáron: „Az önkormányzati választásokkal létrejöhet a szabadság összefüggő szigetrendszere. Ahol erkölcsös, gerinces, szembenéző, meg nem alkuvó magatartással más légkört lehet teremteni […] Egy másik civilizációban, ahol több a szabadság és az egyenlőség, létezik testvériség és együttérző szolidaritás.”

A magyar politika kulcsembere természetesen maradt Orbán Viktor, aki egyelőre megpróbál jó arcot vágni ahhoz, hogy Budapest és tíz megyei jogú város az ellenzéké lett. Vajon komolyan vehetők-e a gesztusai, amelyekkel együttműködést ígért? Vagy ahogyan azt Krekó Péter jövendölte, az asztal felett mosolyog, alatta pedig rugdosni fog?

– Nem fog. Már rugdos. Az, hogy a Momentumot pillanatok alatt megszállták, nagyon komoly jel.

Annak a jele, hogy komolyan veszik.

– Így is lehet mondani, de végig fognak gyalogolni az ellenfeleken. Először a Jobbikon gyalogoltak végig, amely nem is képes magához térni az Állami Számvevőszék vizsgálata óta. A következő áldozat a Momentum lehet. Ne feledjük: a megfélemlítés eszközei a Fidesz kezében vannak. Orbán a napokban két olyan lépést is tett, amelyekkel meg akarta mutatni egyrészt a saját táborának: abszolút az övé az ország. Másrészt meg akarta mutatni az ellenzéknek: nektek semmitek sincs. Azzal, hogy Polt Péter legfőbb ügyészi mandátumát meghosszabbították újabb kilenc évre, megüzeni a sajátjainak, az ügyészség velünk volt, velünk van és velünk is lesz.

A teljes interjút lapunk csütörtökön megjelent számában olvashatják el...

ORBÁN „CSODÁLJA” ERDOGAN POLITIKAI STÍLUSÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.11.08.



Nagy visszhangja volt a nemzetközi sajtóban az Orbán-Erdogan találkozónak: a Reuters azt emeli ki, hogy a török elnök Budapestről is megfenyegette az EU-t a menekültek beengedésével, az AP a lehetséges gázvásárlásról ír, a Der Spiegel pedig arról, hogy a magyar miniszterelnök már a magyar érdekektől is eltávolodva pártolja csütörtöki vendégét. Kárpáti János János lapszemléje.

Gázüzlet

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítása a Washington Post és a New York Times honlapján is olvasható, azt emeli ki Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan tegnapi budapesti közös sajtótájékoztatójából, hogy Magyarország – a miniszterelnök közlése szerint - 2021 végétől remél földgázt a Török Áramlat elnevezésű, készülő gázvezetékből. A beszámoló megjegyzi, hogy Magyarország nagyban függ az orosz gáztól, ami most Ukrajnán keresztül érkezik, de Budapest szeretné diverzifikálni a szállítási útvonalat. Ami a menekültpolitikát illeti, az AP azt a kijelentést idézi a török államfőtől, hogy országának kötelessége ugyan gondoskodni a csaknem négymillió menekültről, akiknek a nagy része Európába kívánna továbbmenni, és eddig meg is akadályozta ezeket az embereket a távozásban, de az Európai Unió mindmáig csupán 3 milliárd eurót folyósított, nagyjából a felét a megígért összegnek. „Természetesen továbbra is ellátjuk vendégeinket, függetlenül attól, hogy megkapjuk-e az unió támogatását. De ha nincs megoldás, akkor meg kell nyitnunk a kapuinkat” - fogalmazott Erdogan. Az AP tudósítása kitér arra is, hogy Budapesten több ezren – köztük kurdbarát, illetve háborúellenes aktivisták – tiltakoztak a török elnök látogatása ellen.

Menekültek

A londoni székhelyű Reuters szintén felhívja a figyelmet arra: Erdogan a magyar fővárosban megismételte azon korábbi fenyegetését, hogy kénytelen lesz megnyitni az utat a szíriai menekültek előtt, ha az EU nem nyújt elég támogatást Törökországnak. Megemlíti a Reuters azt is, hogy Ankara olyan biztonsági övezetet kíván létrehozni Észak-Szíriában, ahol akár kétmillió menekültet is le tudna majd telepíteni, miután eltávolították a térségből a kurdok fegyveres milíciáját.
Kurdok

Egy másik tudósításában a Reuters azt taglalja, hogy Erdogan – még Budapestre érkezése előtt – megvádolta az Egyesült Államokat és Oroszországot, mondván, nem teljesítik a maguk vállalását azzal az alkuval kapcsolatban, amelynek alapján a kurd milíciának távoznia kell a Törökországgal határos szíriai térségből. Erről a török államfő – mint elmondta – jövő szerdán tárgyalni kíván Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, majd nem sokkal azután Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A törökök által kialakítani tervezett biztonsági övezet területén még most is vannak kurd fegyveresek, és tovább folynak velük a harcok – tette hozzá Erdogan.

Fegyvervásárlás

Azt, hogy az amerikaiak és az oroszok teljesítsék Ankara elvárásait Szíriában, Erdogan fegyvervásárlással hajlandó ellentételezni. Budapesti látogatása alatt olyan kijelentést is tett – és erről már a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség számol be -, hogy az orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszer beszerzése már lebonyolított ügylet, nincs visszalépés, de ha az amerikaiak megfelelő feltételekkel Patriot rendszert kínálnak, akkor Törökország abból is venne. Az amerikaiak már 2013 óta kínálnak a törököknek Patriot rakétavédelmi rendszert, de nem sikerült megállapodni. A törökök ugyanakkor a méregdrága F-35-ös vadászgépekből is vennének, és azt mondják, hogy ha az amerikaiak vonakodnak, akkor orosz harci gépekkel is kielégíthetik igényeiket. Washingtonban arra hivatkoznak, amikor aggályokat fogalmaznak meg az F-35-ösök Törökországnak történő eladási tervét illetően, hogy az orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszer nem kompatibilis a NATO-szabványokkal...