2022. január 31., hétfő

MÁRKI-ZAY PÉTER: SOKKAL OKOSABBAN ÉS IGAZSÁGOSABBAN FOGJUK CSÖKKENTENI A REZSIT, MINT A FIDESZ

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.01.31.


Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy ózdi panelba látogatott és azt mondta, hogy a panelprogram a valódi rezsicsökkentés.


„A kormányváltás után igazságos, környezetbarát és fenntartható lesz a rezsicsökkentés. Egyszóval: valódi” – írta a „Valódi rezsicsökkentést: végigvisszük a panelprogramot!” címmel a Facebookon vasárnap közzétett videójában Márki-Zay Péter.

„A mi rezsicsökkentésünk többek között falszigetelést, nyílászáró-cserét, napkollektorokat és napelemeket jelent, ami akár 77 százalékos megtakarítást is jelenthet, hisz' ilyen jelentős csökkenést értünk el Hódmezővásárhelyen miután felújítottunk egy idősek otthonát” – írta a videóhoz.

A Fidesz folyamatosan azzal támadja, hogy megszüntetné a rezsicsökkentést, miközben Márki-Zay Péter a plakátjain is azt hangsúlyozza: „Orbán megy. Rezsicsökkentés marad!”

A poszthoz Jámbor András (Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes munkatársa) is kommentárt fűzött, ebben azt írta, „A rezsicsökkentés marad, de úgy kell átalakítani, hogy ne mi fűtsük Mészáros Lőrinc uszodáját, és ne mi fizessük, hogy vízzel feltöltik. Mindeközben pedig a lényeg, hogy csökkentsük az energia felhasználását, felújításokkal, ezzel legyen olcsóbb a rezsi, és még a bolygónkat is megvédjük!”


"A 2022-ES VÁLASZTÁS LEHET A HARMADIK CSODA" - A KLUBRÁSDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.01.31.


Márki-Zay Péter populista diktátornak nevezte Orbánt, aki mindig megtalálja annak módját, miként tegye még gazdagabbá magát, a családját és a barátait. Csernyánszky Judit lapszemléje.

Európai védelmi politikai csúcsot tartottak a hétvégén Madridban a jobboldali és szélsőjobboldali pártok, s a Süddeutsche Zeitung szerint az elhangzottak azt bizonyították, véleményük korántsem egységes arról, hogyan kellene, de leginkább abban, hogy kitől kellene egyáltalán megvédeni Európát. A találkozó legillusztrisabb politikai posztot betöltő vendége Orbán Viktor és a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki voltak, de jelen volt természetesen Marine Le Pen is. Brüsszel-ellenességükben viszont volt egység és egyetértés, hogy az Európai unió bürokratikus gépezet, ami nem veszi tekintetbe az egyes országok nemzeti érdekeit és saját ideológiáját akarja rákényszeríteni mindenkire. A végül megszületett közleményük szerint elítélik Oroszország katonai akcióját Ukrajna keleti határa mentén, amely a háború szélére sodorja Európát. A közleményben azonban Putyin nevét nem írták le. Morawiecki ellenben élesen bírálta a berlini vezetést, hogy miért nem hagy fel az Északi Áramlat 2-vel (amit még nem helyeztek üzembe), hisz az tovább növeli Európa Oroszországtól való energiafüggőségét, és Orbán Viktort pedig arra bíztatta az El Mundo spanyol újságnak adott interjújában, rendezze Ukrajnával a konfliktusát. És említést tett arról is, hogy Orbánt már csak pár óra választja el attól, hogy találkozzon Putyinnal. A lengyel kormányfő nem titkolta, ezekben a kérdésekben nézeteltérés van köztük. Azonban nem valószínűsíthető, hogy Orbán ennek a csúcstalálkozónak elviszi az üzenetét, s erre utaló egyik jel, hogy nem állt ki a sajtótájékoztatót tartani. Úgy tudni, hogy a közös – az Oroszországot, gyakorlatilag a Putyint elítélő – nyilatkozatot egyedül Marine Le Pen nem írta alá. A spanyol házigazdák egyedül maradtak az eseményt záró minősítésükkel, miszerint mindent felülmúló siker lett volna a kétnapos csúcs.

Később francia sajtóhírek szerint Le Pen nem volt hajlandó aláírni az oroszokkal szemben kritikus változatot, ezért törölték a kérdéses bekezdést. Ez abból derült ki, hogy Le Pen nyilvánosságra hozta a teljes szöveget, amiben már szó sincs Oroszországról.

Ugyan szűkszavúan, de minden számottevő orosz sajtóorgánum (TASZSZ, Gazeta, Pravda) beszámol Orbán február 1-én Putyin elnökkel esedékes találkozójának céljáról: 1 milliárd köbméterrel emelni szeretné a hazánkba irányuló orosz gázszállítások nagyságát. Szijjártót is idézik, aki nyomatékosította, hogy Magyarország e tekintetben mindig megbízható partnere volt Oroszországnak.

RIA Novosztyi orosz hírügynökség pedig arról ír, a Kreml arra számít, nagyon eredményes, termékeny lesz Putyin tárgyalása Orbán Viktorral. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője bejelentette, reményeik szerint közös sajtótájékoztatót is fognak tartani a megbeszélést követően.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Pravda Orbán pénteki rádiós interjúját is ismerteti, miszerint a + 1 milliárd köbméter gázvásárlást szeretne nyélbeütni Oroszországgal, s a címben azt ugratja ki a Pravda, hogy azt Ukrajnának akarja eladni. Szijjártót idézi az ATV-nek adott interjúja alapján: a nemrég 15 évre Oroszországgal megkötött hosszútávú gázszerződésnek köszönhetően sokkal kedvezményesebb áron jut hazánk az orosz gázhoz, mint annak idején, amit a 90-es évek végén kötött a kormány.

Csodára van szüksége az ellenzéknek, hogy legyőzze Orbánt, de csoda volt az is, ahogy megnyerte Hódmezővásárhelyt és ahogy ő került ki győztesen az ellenzéki előválasztásból is – nyilatkozta a brit The Telegraphnak Márki-Zay Péter. Aki szerint a 2022-es választás lehet a harmadik, illetve a negyedik csoda. Populista diktátornak nevezte Orbánt, aki mindig megtalálja annak módját, miként tegye még gazdagabbá magát, a családját és a barátait – ez hangzott el Márki-Zay Chatham Hosue-ban tartott előadásán is. S nem titkolta azt sem, hogy nem kis fejfájást okozott az ellenzék egybentartása.

Tucker Carlson által készített és a Fox Newson levetített, Orbánt méltató dokumentumfilmről Panyi Szabolcs a Rolling Stone magazinnak nyilatkozott: miért nélkülöz minden alapot a Soros-elleni támadásra épített propaganda. Az elején a szerző rögtön meg is jegyzi, hogy nemcsak Orbán számára mumus Soros György, de az amerikai konzervatívok állandó céltáblája is. Trump elnöksége alatt pedig megsokszorozódtak a róla szóló konspirációs elméletek. Panyi szerint – legalábbis belső köreiből úgy értesült – Orbán meg van győződve arról, hogy a CIA meg akarja puccsolni. S az évek óta tartó Soros-ellenes kampány dacára a magyar kormányfő mégsem gondolja azt, hogy mindezek mögött a Soros állna. A Tucker Carlson- jelenség nem is igazán a magyar közönségnek szól, sokkal inkább az amerikai republikánusoknak, hogy az általa épített Orbán portréban ne tűnjön fel nekik a magyar politikus orosz- és Kína-barát politikája, amivel esetleg betámadhatnák. És fontos megemlíteni – mondja Panyi Szabolcs, hogy Tucker Carlson apjának egyik vállalkozása a magyar kormány által megfizetett lobbicég, amelynek feladata Amerikában Orbán jóhírét kelteni. Panyi nem zárja ki, hogy Trump eljön Magyarországra kampányolni Orbán mellett.


ITT A JELENTÉS, 300 EMBERT FIGYELTEK MEG, DE ÁLLÍTÓLAG MINDEN RENDBEN A PEGASUS KÉMSZOFTVER MAGYARORSZÁGI HASZNÁLATÁVAL - ÉRDEMI RÉSZÉT 2050. DECEMBER 31-IG TITKOSÍTOTTÁK

NÉPSZAVA
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2022.01.31.


2050. december 31-ig titkosították annak a jelentésnek az érdemi részét, amelyet Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság írt az izraeli kémszoftver, a Pegasus magyarországi használatáról – derült ki Péterfalvi Attila NAIH-elnök hétfői sajtótájékoztatóján.


A jelentés összeállításához száz esetben vizsgálták a Pegasus használatát, amit minden esetben jogszerűnek is találtak. E szerint a magyar hatóságok egyszer sem szegték meg a szerződésben foglalt kötelezettségvállalásaikat, vagyis kizárólag nemzetbiztonsági kockázat fennállásakor használták volna csak terrorizmussal gyanúsítható személyek vagy szervezett bűnözői körök lehallgatására vetették be a kémszoftvert. Használatára az engedélyt egyébként Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt adta meg. A jelentést folyamatosan bővítik.

Mivel minősített adatnak számít, Péterfalvi Attila azt nem árulta el, hogy Magyarországon ki és mennyit fizetett a Pegasus kémszoftverért, illetve hogy ki és mennyi időn át használta, illetve esetleg használja-e ma is, csak annyit mondott, hogy hatszor kérték az Amnesty Internationaltól (négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától), de nem kapták meg azt a telefonszámlistát, amelyre hivatkozva a Direkt36 leleplezte a nemzetközi botrány magyarországi szálait. Az sem világos – fűzte hozzá –, hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista,

ő várhatóan feljelentést fog tenni, hogy kiderítendő, történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során...

OLVASOM A SZALAY-BOBROVNICZKY VINCÉVEL KÉSZÜLT INTERJÚT A SZOMBATBAN. SZAVAI A NETTÓ HAZUGSÁG, A LEGTISZTESSÉGTELENEBB HITELRONTÁS ÉS A KRITIKÁTLAN BENYALÁS FELETTÉBB VISSZATASZÍTÓ ELEGYE

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.31.


Ha akad, akinek az alábbi szöveg hosszú, haladjon nyugodtan tovább, de kérem, utólag ne tegyen szemrehányást.
Olvasom a Szalay-Bobrovniczky Vincével készült interjút a Szombatban. Szavai a nettó hazugság, a legtisztességtelenebb hitelrontás és a kritikátlan benyalás felettébb visszataszító elegye.

Legelébb elmondja, hogy a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít „a zsidósággal kapcsolatos párbeszédre, illetve a történelmi múltunk közös feldolgozására.”
Nyilván ennek a „párbeszédnek” és „közös múltfeldolgozásnak” a leglátványosabb szimbóluma a Szabadság térre csempészett velejéig hazug trágya; ennek a párbeszédnek és közös múltfeldolgozásnak az eredménye a naponta átkozmetikázott Horthy-rendszer restaurációs igénye; ennek a párbeszédnek és közös múltfeldolgozásnak az eredménye azoknak az agyonpénzelt, a történelmet a politika kívánalmai szerint átsatírozó pszeudo-intézeteknek a létrehozása, amelyeknek az egyik főigazgatója a kamenyec-podolszkiji deportálást és tömegmészárlást könnyed eleganciával idegenrendészeti eljárásnak nevezte. Nem sorolom tovább, pedig lenne mit.

Aztán arra a kérdésre, hogy mit szól a Kovács András professzor által koordinált, 16 EU-országra kiterjedő antiszemitizmus kutatás eredményéhez, amely szerint „Magyarország az első öt között van, ami a lakosság antiszemita előítéletekkel való fertőzöttségét illeti”, Szalay-Bobrovniczky nem szégyelli kapásból kétségbe vonni a szociológiai felmérés hitelességét, s miután a szociológiai kutatás nem azt az eredményt hozta, amit elvártak tőle, amit megfinanszíroztak, s amit politikailag reméltek, obskúrus magabiztossággal jelenti ki, hogy ez a közvélemény-kutatás „nem tükrözi a valóságot”, mert hogy mi a valóság, azt vagy Szalay-Bobrovniczky mondja meg, vagy Orbán Viktor, s ha ez utóbbi, akkor ahhoz Szalay-Bobrovniczky rögvest igazodik. És még a hitelrontástól sem riad vissza, ha pártját és főnökét kell szolgálnia: „egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást” emleget, s leszögezi, hogy „Kovács András a CEU professzora, így nem is várhatunk objektív eredményeket.” (Csak zárójelben jelzem, hogy egy ilyen mondat a civilizált világban Kovács András lemenői számára, több generációra kiterjedően, egzisztenciális jólétet biztosítana.)

Aztán minthogy neki is fel kellett cserélnie az agyát a centrális közagyatlanság kormánypárti módijára, azt állítja, hogy Márki-Zay „a Fideszes zsidók listázását javasolja.” Szögezzük le: ha Szalay-Bobrovniczky fogalom- és szókészlete megegyezik a magyar nyelv szókészletéből, grammatikájából és az univerzális logika érvrendszeréből következő szó- és fogalomkészlettel, akkor bátran állíthatjuk: Márki-Zay nem listázott, ellenben Szalay-Bobrovniczky hazudik.

Ezután Szalay-Bobrovniczky nagy hevületében magára a Legfőbb Tekintélyre hivatkozik, idézve Orbán egyik legaljasabb, ám legárulkodóbb mondatainak egyikét: „Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt bűnt követett el, amikor nem védte meg Magyarország zsidó származású polgárait.” Orbán szégyellhetné magát, ha volna benne parányi szégyenérzet: a sokszázezer áldozatot Magyarországnak elsősorban önmagától kellett volna megvédenie: a numerus clausustól, az egymást követő és egyre radikálisabb, a fajelmélet teóriáján nyugvó zsidótörvényektől, a zsidótörvényeket megszavazó magyar országgyűléstől, a kirekesztés és dehumanizálás megannyi módjától és formájától, a kilakoltatást és bevagonírozást végző magyar hatóságoktól, a népi feljelentőkedvtől, az üresen maradt lakások szomszédok általi kifosztásától, vagy a haláltáborokból hazatérőkre zúduló gyűlölettől: nem szívesen, de sorolom tovább, ha Szalay-Bobrovniczky igényli, hiszen láthatóan hadilábon áll az elemi történeti tényekkel.

Aztán elmondja a régi mantrát: „Soros György és civilnek álcázott impériuma Magyarország lejáratásán dolgozik… hosszú évek óta törekszenek minden fórumon, így az EU-ban is arra, hogy hazánkat elítéljék, pellengérre állítsák és forrásokat vonjanak meg tőle.”
A HuffPoston épp ma jelent meg egy remek cikk és egy interjú Emily Tamkinnal, aki a „The Influence of Soros” és a „Bad Jews” c. hamarosan megjelenő könyv szerzője, s aki elmondja, hogy a magyar kormánypropaganda rafinált módon Sorost nem tartja zsidónak, mert hiszen maga mondta, hogy nem vallásos, nem hisz Istenben, másfelől azonban a középkor óta leghagyományosabb és leghatásosabb antiszemita sztereotípiákat használják fel: a keresztény világ elleni nemzetközi összeesküvő, háttérből manipuláló pénzspekuláns, aki titkos seregével a keresztény-magyar civilizáció tönkretételén munkálkodik: nem Soros személyéről van szó, őt minden további nélkül lehetne támadni, hanem az évszázados mítosz került elő, hogy a legförtelmesebb politikai haszonszerzés okán építsék azt tovább, annak valamennyi jól ismert antiszemita toposzával.

És végül: ugyancsak a minap jelent meg Jan Grabowskinak, az Ottawai Egyetem történész professzorának egy írása a NYT-ban. Az írás történeti és jelenkori tényekkel igazolva elemzi azt a „holocaust-torzítást” (Holocaust distortion), amely oly gyorsan terjed Kelet-Európában, kiváltképp az új lengyel történelmi revizionizmusnak köszönhetően. Ennek fő törekvése részben az áldozati versengés, a hamis áldozati egyenértékűség, másrészt az államilag támogatott, mi több, kikényszerített erőfeszítés, amely a lengyeleket megpróbálja hófehérré suvickolni, s a megszálló németekkel szemben zsidómentőkké transzponálni. A szerző ennek számtalan dokumentumára utal az írásában, s arra, hogy a lengyel hősiességről és vitézségről szóló lengyel narratívát miként támogatja Lengyelország nacionalista kormánya. Ennek során említi a magyar kormány hasonló relativizáló és „önfelmentő” gyakorlatát, a helyi bűnrészesség minimalizálását, eljelentéktelenítését, Magyarország kifehérítését, s a katasztrófának a német megszállókra történő hárítását. Végül a szerző felidéz egy bírósági esetet, amikor az általa szerkesztett Night Without End c. könyv egy helyén egy holokauszt-túlélő felidézi azt az esetet, amikor falujának polgármestere hívta fel a nácik figyelmét az ott bujkáló zsidók egy csoportjára. A könyv megjelenését követően derék lengyel hazafiak megtették a feljelentést, amelynek során a bíró a könyv szerzőitől bocsánatkérést várt el, mert, mint mondta: az ilyen vélemény az identitástudatot és a nemzeti büszkeséget sérti, s a lengyel nemzetnek tulajdonítani felelősséget a holokausztért, a zsidók második világháború alatti meggyilkolásáért és vagyonuk elkobzásáért a nemzeti örökség szféráját érinti, következésképp, mint abszolút valótlan és káros állítás, jelentősen befolyásolhatja a nemzeti méltóság érzését…”

Az ítéletet végül hatályon kívül helyezték, de nem baj, ha Szalay-Bobrovniczky tisztában van azzal, hogy a magyar kormány legjobb barátja az a lengyel kormány, amely a „zsidókkal való párbeszéd” és a „közös múlt feldolgozásának” fenti, a magyar kormánytól sem oly idegen útját járja.

HÁNY NAP ALATT SZABADULHATSZ A BANKTÓL? - MA LEJÁR A DÍJKIMUTATÁS KIKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.01.31.


A mai nap az utolsó, amikor meg kell érkeznie a bankköltségekről készített éves kimutatásnak. Aki túl magasnak találja a díjakat, akár egyszerűsített módon is válthat. Körbejártuk, ez miként néz ki a gyakorlatban.


Mintegy hatmillió ügyfélnek kell (ismét) megkapnia bankjától az éves díjkimutatást. Az ingyenes tájékoztatás megérkezésének határideje a mai nap. A banki tájékoztatás postán vagy elektronikusan érkezik, aszerint, hogy az ügyfél milyen kapcsolattartásról állapodott meg hitelintézetével. Ha egy bankszámla fölött többen is rendelkeznek, csak a számlatulajdonos kapja meg.

A kimutatás bemutatja a számlavezetésre kifizetett díjakat, s külön-külön sorokban összegzi a különböző fizetések (például utalások, beszedések), bankkártyás műveletek, folyószámlahitel és egyéb szolgáltatások összesített terheit is. Felsorolja, hogy az ügyfél hány tranzakciót végzett, mennyi volt ezek egységnyi díja, vagy ha voltak ingyenes tranzakciók, akkor hány műveletért kellett ténylegesen fizetni. A kimutatás tartalmazza a kamatbevételt, illetve a folyószámlahitelének kamatköltségét is...

DRÁGA ÜVEGGYÖNGYÖK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZEGŐ MÁRTA
2022.01.28.



„Még magasról nézvést / Megvolna az ország, / Werbőczi-utódok / Foldozzák, toldozzák.”
(Ady Endre)


Választási kampányában a kormány most nem ígérget. Ad. Újabb és újabb adományokkal sorozza meg népét. Holott üveggyöngyöknél alig több ez a kárpótlás abból a 11 év alatt felhalmozott jövedelemből, amelyet az Orbán-rendszer megvont – elcsent – az általa mellőzött néprétegektől, miközben a költségvetési forrásokat leginkább saját felső- és felső-középosztályának a javára csoportosította és – ne tévedjünk, a most folyó osztogatásokkal is – csoportosítja át.

Források pedig bőséggel buzogtak: a 2010–2020 közötti jólét, amire oly hangzatosan hivatkoznak, kevésbé a gazdaság kiugró teljesítményének, mint az évtizedes inflációmentes nemzetközi konjunktúrának, ezáltal az olcsó pénzeknek, még inkább a kiátkozott Brüsszelből érkező ingyen-eurómilliárdoknak köszönhető. S ne feledkezzünk meg arról az évi mintegy négymilliárd eurónyi tételről sem, amelyet külföldön dolgozó honfitársaink utalnak haza itteni családjuknak, kisegítve őket lakáshitel-törlesztésükben, és könnyebbé téve mindennapi életüket az ország mostohább sorsú szegleteiben is.

Valójában ezek hajtották a magyar gazdaság robogó motorját az elmúlt évtizedben előre – nem hátra – a lejtőn, hogy versenyképességi, szegénységi, egy főre eső jövedelmi, átlagbér-, egészségügyi stb. mutatóink tekintetében derekasan leküzdjük magunkat az Európai Unió sereghajtói közé.

Nagy a NER tartozása a magyar társadalomnak. Kormányzása három ciklusában nagyjából 180–200 ezer milliárd forint állami költségvetési bevétel, azaz a megtermelt nemzeti jövedelem közel fele felett rendelkezett.

Ebből 10 év alatt fejenként átlag 2–2,5 millió forintot tett ki a 2,5 millió nyugdíjasnak ki nem fizetett prémium a gazdaság reálnövekedési többlete kapcsán („svájci indexálás”) . Nem csupán a 3 ezer milliárd forintnyi magánnyugdíjalapra tette rá a kezét, de ennek további 10 évnyi lehetséges hozamára is, amely a kirobbanó formába lendülő pénz- és tőkepiacokon megduplázódhatott volna mint a megtakarítók magánvagyona. A nyugdíjbefizetések teljes körét bevonva a költségvetésbe, ennek mozgástere legalább további 3 ezer milliárd forinttal tágult az elmúlt évtizedben. Az alacsony jövedelmi csoportok nemcsak szja-adójukkal, de fogyasztásuk 27 százalékos adóztatásával is hizlalták az állami költekezéseket. Eközben a magas jövedelmű rétegek adómegtakarításuk javát bankbetétekben, állampapírokban, részvényekben és a drámai módon felértékelődő devizabetétekben fialtatták, illetve beszálltak az ingatlanrallybe. A különadók, a banki tranzakciós illetékek sora mindenki előtt jól ismert, éppúgy, mint a rezsicsökkentés, valójában árbefagyasztás idején bekövetkezett nemzetközi energia-áresés bezsebelt haszna is...


STABIL ÉVES KÖLTSÉGVETÉSRE ÉPÜLŐ INTÉZMÉNYRENDSZERT ÉS NEUTRÁLIS KULTURÁLIS POLITIKÁT VIZIONÁL INKEI PÉTER

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2022.01.31.


Az ellenzék kulturális szakpolitikai vezetője azt ígéri: ő lesz az első, aki utcára hívja az embereket az új kegyencek támogatása ellen.

Hogyan vált az Egységben Magyarországért kulturális szakpolitikai vezetőjévé?

A hat párt közös kulturális munkacsoportja nyár óta dolgozik. Engem november végén kerestek meg a miniszterelnök-jelölt környezetéből, majd maga Márki-Zay Péter kérdezte, hogy van-e hozzá bátorságom. Igent mondtam. Jól jellemzi a hazai kulturális életet: a néhány főből álló kabinetben ketten is jelezték, hogy a munkahelyük, közösségük, produkciójuk támogatását kockáztatná, ha nyilvánosságra kerülne a nevük. Ezért úgy döntöttünk, hogy egyelőre rajtam kívül mindenki inkognitóban marad. 

Mi a feladatuk?

Jelenleg a közös választási program egyes kiválasztott, legfontosabbnak ítélt területeit járjuk körbe. Ilyen a már a megszűnés szélén emlegetett Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelynek megőrzése rendkívül fontos. Döntő, hogy ne a miniszter, hanem a tárcától független ember vezesse. Az NKA-nak meg kell növelni az eszközeit, a működésében pedig változtatni kell néhány dolgot. Meg kell például szüntetni a miniszteri keretet, mert az sok irritáló támogatás forrása, ráadásul elviszi a szakkollégiumoktól a pénzt. 

A két névtelenséget kérő kabinettaggal kapcsolatban Ön is említette: inkognitójuk jól példázza a hazai kulturális viszonyokat. A 2018-ban a kormányfő által meghirdetett kultúrharc kettéosztotta kulturális élet. Mit lehet tenni a pacifikálás érdekében?

Márki-Zay Péter a Magyar Kultúra napján tett megnyilvánulásában úgy fogalmazott: ha nyer, szeretetkormányt alakít. A leghatározottabban ellene leszünk mindenféle revansnak. Azt szeretnénk, hogy a következő időkben egyre többen megéljenek egy harcmentes kulturális életet. Azok is, akik most harcosnak tekintik magukat. Meg kell haladni, hogy minden kulturális tevékenység valaminek a szolgálatában álljon, bizonyságtétel legyen, lojalitástól függjön vagy azt igazolja. Úgy tűnhet, hogy ez teljesíthetetlen vállalás, de nem az. Az országok nagy részében - akár Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, sőt Lengyelországban, is - legfeljebb értékkülönbségek láthatók, nem érték-, vagy inkább érdekalapú kultúrháború. 

A szakmai alapú döntéseket emberek hozzák. Mi ment meg minket attól, hogy ők valamelyik oldalhoz sorolódjanak? Hogy lehet elérni, hogy ne legyen panasz: azért nem kaptam pénzt, mert eddig a Fidesz rendezvényein léptem fel?

A tao helyett a minisztériumba bevont közel negyvenmilliárd forint elosztása egy majdnem kétezer soros excel táblát tölt meg. Kóros, hogy ennyi kulturális tevékenység alkalmi döntéstől függjön. Arra törekszünk, hogy az éves költségvetés visszanyerje a meghatározó szerepét. Közismert, hogy a magyarországi kulturális ráfordítás európai összehasonlításban kiemelkedő. Ez azonban nem érvényes az éves költségvetés olyan visszatérő, meghatározó elemeire, mint a közgyűjtemények, a közművelődési terület vagy a művészet támogatása, ami csak az összesítésben mögöttünk hagyott országok mértékével változott. Helyette viszont felduzzadtak az ad hoc juttatások. Ha nem külön rendeletekből ömlene a pénz ilyen projektekre, akkor az intézmények a programjaikat az éves stabil, kiszámítható költségvetésükből tudnák finanszírozni. Nem szorulnának arra, hogy döntnökök szimpátiájától függjön a a tevékenységük...

„MÁR RÁKERESTEM, JÁR-E PÉNZ EGY PETESEJTDONORNAK” – NEM AKARNAK SZORONGANI ÉS NÉLKÜLÖZNI A PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2022.01.31.


Van, aki állandóan retteg, mikor lesz rosszul a kutyája, mert fél, hogy segítség nélkül nem tudná kifizetni az állatorvosi költséget. Akad, aki azt mondja, lassan menekülni próbál, másnak sokszor csak a túlélés a legfőbb motiváció. Pályakezdő pedagógusok számolnak be arról, hogyan kerültek a pályára, milyen megélhetési gondokkal küzdenek a szerintük megalázóan alacsony fizetésük miatt, illetve szerintük 
pedagógusok lesznek-e még néhány év múlva.

- „A hónap közepén már nem vehetek meg akármilyen élelmiszert.”

- „Kétszer is meg kell gondolnom, mennyire csavarjam fel a fűtést az albérletben.”

- „Állandóan rettegek, mikor lesz rosszul a kutyám, mert félek, segítség nélkül nem tudnám kifizetni az állatorvosi költségeit.”

- „Hó végére nulla forint van a számlámon, és rettegek, hogy mikor jön valami nagyobb kiadás.”

Olyan, pályájuk elején járó pedagógusok mondatai ezek, akik hosszú éveken át azért tanultak az egyetemen, hogy a diplomájuk megszerzése után végre azzal foglalkozzanak, amire legtöbbjük mindig is vágyott: gyerekeket taníthassanak.

Az utóbbi időben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, melyek azt mutatják, nem véletlenül esett vissza brutálisan a pályakezdő pedagógusok száma: a tanítás iránti vágyat, motivációt és tenni akarást az iskolai munka során elfedi a szorongás, a nélkülözés és a rettegés...

„AMIKOR AZ EMBER NEM TUDJA, MIBŐL FIZESSE KI A SZÁMLÁIT, VAGY MIBŐL VÁSÁROLJON BE, AKKOR NEM TUD SZÍVVEL-LÉLEKKEL DOLGOZNI”

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2022.01.31.


A sztrájk mellett kiálló Szülői Hang Közösség hónapokkal korábban indította online tiltakozó akcióját, hogy felhangosítsák az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémákat. Az immár több mint kétezer részt vevő szülők és pedagógusok észrevételeit az ország térképére vitték, ezáltal bárki számára láthatóvá válik, hogy az oktatási rendszerünkben helyi szinten milyen bajokat jeleznek az érintettek. Érdemes egy kis időt eltölteni a térképen, íme néhány húsba vágó példa:

„Agyonterhelnek a felesleges adminisztrációval, a kivitelezhetetlen órarenddel, idegesítenek és szorítanak sarokba a hülye portfólióval, amit hónapokig írnunk kell. Tök bizonytalan, hogy mikor hány órát kell helyettesíteni, persze nem fizetik, néha többet kell bemenni, mint amit megenged a törvény!! Más írja be néha az órát, pont azért hogy ez le legyen fedve, nem tudom kipihenni magam idegileg! A fizetés éppen arra elég, hogy megéljünk. 6 éve nem nyaraltam.”

(Pedagógus, Budapest)

„Évek óta egyedül viszem az óvodai csoportomat, választásom sem volt, hogy vállalom-e. Fizetésemben ezért semmi plusz juttatást nem kapok, a rengeteg adminisztráció és túlóra miatt egyre kimerültebben járok dolgozni. Mindezek mellett a folytonos ellenőrzések, minősülés kötelezettség mind nehezíti a munkámat és elvonja az óvónőt a gyerekektől. Miután sem megfizetve nem vagyok, se megbecsülve a rengeteg plusz munkáért, ezért a pályámat elhagyom. A gyermekeket sajnálom, de ilyen körülmények között nem lehet dolgozni úgy, hogy közben itthon a családomnak is szüksége van rám.”

(Pedagógus, Budapest)

„Itt mindennel probléma van… Amikor az ember nem tudja miből fizesse ki a számláit, vagy miből vásároljon be a boltban, akkor nem tud szívvel-lélekkel, feszültség nélkül dolgozni. Ráadásul az emberhiány, az eszement, felesleges elvárások, papírmunkák és a nem megfelelő körülmények miatt, sokszor dupla annyit dolgozni… szegény gyerekek!”

(Pedagógus, Budapest)

„A rengeteg adminisztráció, hatalmas felelősség, teljesen feltöltött csoportok ellehetetlenítik a szakmát. A bér messzemenően alacsony, másodállást kell vállalni, hogy a kiadásokat ki lehessen fizetni.”

(Pedagógus, Siófok)

„A gyógypedagógusokból nagyon nagy hiány van, mely a gyerekek fejlesztésének elmaradásához vezet. Mint szülő megteszek mindent, amit tudok, de nem ez a szakmám. Sok gyógypedagógus magánban tanít, az utazó-gyógypedagógusok száma kritikusan alacsony. Gondolom az alulfizetettség miatt.”

(Szülő, Nógrád)

„Semmi nem a gyerekek érdekét szolgálja.”

(Pedagógus, Balassagyarmat)

„Az egyenmaszlagot ömlesztik mindenhonnan. Lassan olyan érzése van az embernek (szülőként és pedagógusként egyaránt), hogy a gyerekeket bábként kezelik, akikkel bármit meg lehet tenni. A vizsgák sorozatára felépített oktatás helyett nagyobb teret kellene engedni a pedagógusok szakmai kreativitásának, és több segítséget kellene adni az oktatási intézményeknek a speciális igényű gyerekek integrálásához.”

(Szülő-pedagógus, Tamási)

„Az alacsony bérezés azt eredményezi, hogy vagy azok mennek tanárnak, akiket nem vesznek fel máshova és utálják az egészet vagy pedig a nagyon elhivatottak, akik előbb utóbb kiégnek a munkában. Aki csak teheti menekül, aki nem az pedig nulla életkedvvel tart órát és se türelme, se pedig energiája a diákok problémáival foglalkozni hiszen a minősítés és egyéb adminisztratív hülyeségek kötik le. Egy ideális világban én is pedagógus lennék, de ilyen feltételek mellett valószínűleg valami mást fogok keresni magamnak.”

(Diák, Tiszaújváros)

„Csak óriási szerencsével tud rászoruló gyermek jó intézménybe/iskolába kerülni. S még ott is szakemberhiány van, a vezetők ügyességén és ügyeskedésén múlik, hogy hány gyerek jut elegendő fejlesztéshez.”

(Szülő, Pilisvörösvár)

„Az iskolák kézivezéreltek a tankerületektől. A pedagógusok túlhajszoltak, fizikailag és mentálisan is egyre terheltebbek, és ez sokszor a gyerekeken csattan. A bántalmazó hagnem napi szinten megjelenik. Nincs elég tanár és tanító, aki van, sokszor nem felel meg a pálya alapvető követelményeinek emberileg. A tananyag katasztrofális, olyannyira nem készíti fel a gyerekeinket semmilyen, az ő életükben várható kihívásra, hogy az már bűn. Teljes mértékben hiányzik a szellemiség. Az utolsó mohikánok, azok a gyerekszerető, fantasztikus pedagógusok, akik még a pályán vannak, egyre reménytelenebb és elkeseredettebb módon küzdenek, napról-napra. Teljes változásra van szükség. Szeretetteli, anyagi és erkölcsi megbecsülést is mutató, nem a versengést, hanem az együttműködést támogató, hasznos tudást adó oktatásra!!!”

(Szülő, Szentendre)

„Sok esetben a gyermek mindenekfelett álló érdeke sérül a sok értelmetlen adminisztráció, statisztika és egyebek miatt. A pedagógusoktól ez sok energiát von el, amit a gyerekek nevelésére-oktatására is fordíthatnának. Ez egy elhivatott pedagógus számára nagyon frusztráló. Így az adminisztráció jó része munkaidőn kívülre, otthonra marad.”

(Pedagógus, Kaposvár)

ITT OLVASHATÓ

A MI HAZÁNK-DILEMMA: OLTÁSELLENES TÁBOR A VÁLSÁGÖVEZETEK CIGÁNYSÁGÁBÓL LENNE ÉPÍTHETŐ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
2022.01.31.


Sokan hiszik, mégsem igaz, hogy a Mi Hazánk bázisa a legkisebb településeken van. A Választási földrajz elemzői a Válasz Online megbízásából bemutatják a róka fogta csuka helyzetet, amibe a radikáljobbosok kerültek. Noha az oltásellenessé válás világszerte jellemző efféle pártokra, a leginkább ilyen érzületű választókorúak itthon legnagyobb arányban a válságövezetek cigányságából kerülnek ki. Ami aligha jó hír Toroczkai László pártjának. Rárabolhatnának azonban a Fidesz legelkötelezettebb bázisára: az oltásszkeptikusokban bővelkedő erdélyi magyarságra. Választási elemző sorozatunk következő része
...



TÖBB MINT 20 EZREN VETTEK RÉSZT A PEDAGÓGUSOK FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKJÁBAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.31.


Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azzal kezdte a PDSZ és a PSZ figyelmeztető sztrájk sajtótájékoztatóját, hogy „nincs szégyellni valónk, az eddigi részadatok szerint 20 ezren vettek rész a január 31-i figyelmeztető sztrájkban.” A kormány igyekezett azt a képet közvetíteni a pedagógusok mai két órás figyelmeztető sztrájkjáról, hogy az a teljes érdektelenségbe fulladt, és jogsértő volt. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke arról is beszélt: akármekkora energiát is ölt bele a kormány, hogy megakadályozza a sztrájkot, mégis csak megvalósult a figyelmeztető sztrájk.


„Semmi mást nem tettünk, mint megfeleltünk Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter elvárásainak, aki azt mondta december 23-án, hogy egy jó pedagógus, az nem csak tanár, hanem példakép is, aki megtanítja, megmutatja a gyermekeinknek, hogy hogyan kell kiállni önmagukért, és küzdeni másokért.” Hozzátette, a pedagógusok ma megmutatták, miként kell ezt csinálni. Beszélt arról, hogy az oktatásban nagy baj van, nem lesz tanár, aki tanítsa a gyerekeket, akkor pedig ennek a társadalomnak nem lesz jövője. A tanárok célja, hogy egy életpályát nyújtsanak a gyerekeknek. „Azonban a tanárok már kaptak egy életpályát, köszönjük szépen, ezt nem kértük” Amiért kiálltak, az nem a bérről szólt, hanem arról, hogy legyen elég tanár.

Elmondta azt is, a gyerekeknek nincs olyan érdekérvényesítő képességük, mint a pedagógusoknak. „Büszkék lehetünk a pedagógusokra, megmutatták a gyermekeinknek hogyan kell kiállni az érdekeikért.”...

SZABAD SZEMMEL: HA VLAGYIMIR PUTYINT NEM ÁLLÍTJÁK MEG, RÉMÁLOM JÖN AZ EU SZÁMÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.31.


FAZ


Az európai jobboldali populisták hétvégi tanácskozása azt mutatta, hogy Vlagyimir Putyin és az ukrán válság megosztja ezeket a pártokat. Mély árkok húzódnak a földrész „hazafiai” között az ügyben, milyen viszonyt alakítsanak ki az orosz elnökkel, noha az eseménynek azt kellett volna demonstrálnia, hogy teljes az egység. Ám arra csupán egyetlen mondat utal a zárónyilatkozatban: Oroszország hadmozdulatai a háború szélére sodorták a földrészt a keleti határon.

Úgy tudni, hogy a spanyol Vox elnöke, Santiago Abascal a zárt ajtók mögött elhangzott megnyitóbeszédben még csak szóba sem hozta az ukrán viszályt. Inkább az illegális migrációról beszélt volna, ám nem tudta megakadályozni, hogy ne kerüljön középpontba az egyre súlyosbodó orosz-ukrán ellentét. Egyértelművé vált, hogy a szélsőjobb ugyan egy éve próbál összefogni, ám igen széles a belső törésvonal.

Hárman vonták magukra a figyelmet: Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Marine Le Pen. A lengyel kormányfő meghúzta a határt még Putyin barátai számára is, amikor az El Mundónak kijelentette, hogy vagy megállítják a Kreml birodalmi terveit, vagy rémálom jön az EU számára. A magyar politikus visszafogottan csupán annyit közölt, hogy a helyzet igen bonyolult. Marine Le Pen pedig kinyilvánította, hogy nem támogatja a záróközleményben az orosz-ukrán részt, mert nem szeretne olyasmit tenni, ami kedvezőtlenül hathat Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin tervezet tárgyalására.

A szöveg francia változatából ki is maradt az Oroszországot bíráló passzus. Sok minden ugyanakkor továbbra is meglehetősen bizonytalan. Így Madridban nem jutottak előbbre a nagy jobboldali EP-frakció megteremtése kapcsán. Változatlanul igen messze vannak a közös fronttól. Hiszen Olaszországból a két szélsőjobboldali pártvezér Matteo Salvini (Liga) és Giorgia Meloni (FdI) el sem ment a fórumra, mint ahogy hiányzott a német AfD is.

Marine Le Pen azzal próbálkozott, hogy igazolja: minden a legnagyobb rendben van a sorokon belül, nem szerette volna feldühíteni a potenciális orosz hitelezőket. Pártja ugyanis súlyosan eladósodott, vissza kell fizetnie a korábbi kölcsönt, amelyet Moszkva révén kapott. Emellett újabb orosz anyagi támogatásban reménykedik. Egyben igyekszik megakadályozni, hogy további hívek álljanak át tőle Éric Zemmourhoz. Ezért szorgalmazta annyira, hogy Orbán Viktor úgy ünnepelje, mint aki a legjobb alternatívát jelenti Franciaország számára.

Süddeutsche Zeitung

A Madridban rendezett jobboldali csúcs szembeszállt Vlagyimir Putyinnal: az elfogadott közlemény meglepően egyértelműen ítéli el az orosz katonai előkészületeket. Ugyanakkor a részvevők most azon vitáznak, hogy tényleg egységesek-e. A két fő vendég, a magyar és a lengyel miniszterelnök szereplése azt mutatja, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítani az ügyben, miként lehetne megvédeni Európát és főként: ki ellen.

A találkozó elvileg arra szolgált, hogy jól odaszúrjanak az Európai Uniónak, hiszen a részvevők szerint az unió nem más mind egy bürokratikus gépezet, amely önállósította magát a nemzetekkel szemben és ideológiai célokat követ. Ebben nem is volt nézetkülönbség, ám a világpolitika kikényszerítette, hogy határozottan üzenjenek, még ha a záródokumentum nem is említi Vlagyimir Putyin nevét. A dokumentum elítéli az orosz katonai akciókat Európa keleti határán, megállapítása szerint a hadműveletek mozgások a háború szélére taszították a kontinenst.

Az állásfoglalás javarészt a lengyel felfogást tükrözi. Mateusz Morawiecki az egyik spanyol lapban óvta Vlagyimir Putyint a birodalmi álmoktól és megismételte, hogy Németország rosszul áll hozzá a kérdéshez. Szerinte az Északi Áramlat 2 fokozza az orosz függőséget. Jelezte továbbá, hogy rá akarja venni Orbán Viktort, rendezze vitáját Ukrajnával. Közölte ezt közvetlenül a magyar vezető moszkvai látogatása előtt.

Nem valószínű, hogy a magyar politikus magával vinné az útra a találkozó üzenetét. Annál is kevésbé, mert hiába részesült megkülönböztetett fogadtatásban a vendéglátó spanyol párt, a Vox részéről, utána nem mutatkozott, még sajtótájékoztató sem tartott.

Die Presse

Az Európai Parlament első alelnöke úgy ítéli meg, hogy Oroszország nem enged beleszólást az EU-nak az ukrán kérdésbe, mi több Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában is destabilizálni igyekszik a földrészt. Az osztrák néppárti Othmar Karas, aki következetesen a Fidesz kizárása mellett érvelt az Európai Néppártban, hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az orosz hadsereg bevonuljon Ukrajnába.

Közölte, ő már nyolc éve, a Krím annektálása óta attól fél, hogy a Kreml próbálja visszaforgatni az idő kerekét, ám ha megindul az invázió, akkor minden lehetséges szankciót fontolóra kell venni, beleértve, hogy ne kezdhesse meg működését az Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték. Nem szabad tétlenül nézni az orosz fenyegetőzést, a Kreml ugyanis agresszor, amely átgázol jogon és szerződéseken, és meg kell fizetnie, ha behatol a szomszédos államba.

Othmar Karas a lehetséges megtorló intézkedések között említette, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT bankközi fizetési rendszerből, beutazási tilalmat rendelnek el a rezsim magas rangú képviselői ellen, de szóba jöhetnek más intézkedések is a pénzügyi szektor, vállalatok és oligarchák ellen. Jelezte ugyanakkor, hogy Európa tárgyalásokat akar és nem híve a szemet szemért elméletnek, a jog és az értékek vezérlik.

Washington Post

Vlagyimir Putyin hamis sérelmekre és ősrégi mítoszokra hivatkozik, amikor próbálja megmagyarázni, hogy miért készül Ukrajna lerohanására. Ezt hangoztatja Timothy Snyder, a neves amerikai történész, aki fél tucat könyvet írt Oroszországról és Ukrajnáról. Mint rámutat, amit az orosz elnök csinál, az színtiszta imperializmus, szerinte az ukránoknak vissza kell térniük az orosz anyaállamhoz, azaz megtagadja tőlük a nemzeti szuverenitás jogát.

Vlagyimir Putyin a Nyugatot okolja, amiért Ukrajna nem úgy válaszol az orosz felszólításra, ahogyan azt a Kreml szeretné, miután az ukrán fél nem kér a „történelmi egységből”. Valamiféle orosz birodalomról álmodik, holott az soha nem volt nemzetállam. A cári család, az elit külföldről származott, az országlakók nagy részének nem az orosz volt az anyanyelve, a Szovjetunió úgy jött létre, hogy szövetségre lépett Ukrajna, Oroszország, Belarusz és a kaukázusi köztársaságok.

Timothy Snyder emlékeztet, hogy erőszakba torkollik az a politika, amely az ártatlanság mítoszával nyit. A Kremlre jellemző propaganda azt hirdeti, hogy az oroszok egyfolytában a történelem áldozatai. Tényleg sokat szenvedtek, Sztálintól, a német megszállástól.

A Varsói Szerződés azért bomlott fel, mert a többi tagállam NATO-tagságért folyamodott a szocializmus összeomlása után. Oroszországnak ma már nem számítanak az egyezmények, amelyeket akkoriban írt alá részben a katonai szervezettel, részben az ukrán féllel. De hogy az addigi szövetségesek menekültek tőle, az a szovjet, illetve az orosz politika következménye volt.

A NATO-belépés csak a Krím elfoglalása után lett népszerű Ukrajnában. Miközben Kijev 1994-ben, a Budapesti Memorandum keretében nemzetközi biztonsági garanciákat kapott, amiért megvált atomfegyvereitől.

És ha egy ország azt állítja, hogy a másik nem létezik, akkor birodalomként viselkedik, az pedig Timothy Snyder szerint „több mint gyanús”, amikor azzal indokolják egy szomszéd megtámadását, hogy egy etnikai csoportot kívánnak ott megvédeni. Ezt már Adolf Hitler is bevetette Ausztria és Csehszlovákia ellen, Sztálin pedig ugyanerre hivatkozva szállta meg 1939-ben Lengyelországot. Csakhogy a biztonságot nem lehet elérni mítoszok révén, miközben ebben a gondolatkörben az oroszok mindig ártatlanok, az ukránok nem léteznek és az egészért az amerikaiak felelősek.

Project Syndicate

Joschka Fischer szerint amikor Vlagyimir Putyin Ukrajnát fenyegeti, akkor birodalmi ösztöneit elégíti ki és azt reméli, hogy semmissé teheti a megaláztatást, amit Oroszország történelmi hanyatlása jelent. Törekvése befolyásolja Európa helyét a világban. A jelek ugyanis arra utalnak, hogy lesz háború, az pedig megkérdőjelezi az egész 1945 utáni rendet a földrészen, ideértve a meghatározó elveket.

Az agresszió nyomán a kontinens ismét kettészakadna: Keleten lenne az orosz Európa, a másik oldalon, ideértve a középső részt is, pedig az EU és a NATO. A birodalmi érdekek újból ütköznének a jogállam alapján együttműködő demokráciák törekvéseivel. De még ennél is rosszabb, hogy megint beindulna a fegyverkezés, és főként az energiaiparban át kellene szervezni gazdasági kapcsolatokat, mert a földrész nem hagyhatja magát zsarolni, ha válság üt be.

A mostani baj oka, hogy Vlagyimir Putyin alatt Oroszország revizionista lett. Nem érdeke a status quo fenntartása, annak megváltoztatására még katonai erőt is kész bevetni. Itt igazából nem az a tét, hogy a NATO állítólag be akarja keríteni az oroszokat. Az elnök szándéka az, hogy helyreállítsa az orosz birodalmat, mert fél attól, hogy gyökeret ver és terjedni kezd a demokrácia. Az ukrán válság központi eleme az önrendelkezés, hogy Kijev eldönthesse, milyen szövetségi rendszerhez szeretne tartozni.

Ahogyan most Ukrajna függetlensége van vágódeszkán, úgy holnap sorra kerülhet akármelyik másik szovjet utódállam, a vége pedig az uralom Európa fölött. A kontinens ezt már ismeri, csak az a kérdés, hogy akkor mire vár? Meg kell erősítenie a helyét a kiújult nagyhatalmi politizálás, illetve geopolitikai versengés közepette. Ehhez elsősorban Németországnak kell újragondolnia a saját szerepét. Ehhez mindenek előtt ki kell nyilvánítania, hogy támogatja Ukrajnát és az európai elveket. Olyan üzenet volna, amit értene a Kreml. Ám egyre kevesebb a hátralévő idő.

Financial Tiimes

A szlovén parlament ma szavaz a devizahitelesek megmentéséről, de tiltakoznak az érintett bankok, köztük az OTP, az Erste, az UniCredit és az orosz Szberbank, mert úgy látják, hogy a Jansa-kabinet velük fizettetné ki a számlát, ez pedig súlyos következményekkel járna az egész pénzügyi szektor számára. Merthogy a tervezet szerint visszamenőleg vissza kellene utalniuk az ügyfeleknek az elejétől kezdve felmerült költségeket, az ügyfelekre csak 10 százalék hárulna az árfolyamromlás okozta veszteségekből.

Ily módon hozzávetőleg 300 millió eurót kényszerülnének leírni a pénzintézetek és ez szerintük egész további működésüket fenyegeti. A nyilatkozat sürgeti, hogy a szabályozást hozzák összhangba az uniós elvekkel, a törvényhozás ne avatkozzon bele érvényes szerződésekbe. Jelzik, hogy ellenkező esetben készek szlovén, illetve uniós bírósághoz fordulni. De jelenleg úgy áll, hogy büntetést szabnak ki rájuk, sőt még a működési engedélyüket is visszavonhatják, ha nem engedelmeskednek. A bankok ugyanakkor hivatkoznak arra is, hogy az EKB állásfoglalása nekik ad igazat, bár az nem kötelező érvényű.

Viszont az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy beperli a szlovén államot, a károsultak egyik szervezete azonban rámutat, hogy a hitelezők folyamatosan próbálnak kibújni a felelősség alól, miközben tisztességtelenül jártak el a kliensekkel szemben, megállapodásra viszont nem hajlandóak. Az új jogszabály ugyanakkor kedvezően hatna a gazdaságra, amint azt a horvát példa is igazolja – mutat rá a nyilatkozat.

AZ EURÓPAI CSALÁS ELLENES HIVATAL (OLAF) MOST LEZÁRULT VIZSGÁLATA SZERINT IS CSALÁS VOLT A 9 MILLÁR FORINT EU-S TÁMOGATÁSBÓL VÁSÁROLT CT-K ÉS RÖNTGENEK BESZERZÉSE

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.01.31.


Na ugye! Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt a 9 millár forint EU-s támogatásból vásárolt CT-k és röntgenek beszerzése, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek.

Az ügyről még 2016-ban számoltam be egy Korrrupcióinfón. Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány "csomagoló cég" (akik a nyugati orvosi eszközöket “átcsomagolják", majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak.

Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal egész korrekt vizsgálatot folytatott és többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár is részt vett a buliban. Az ő "büntetése" az lett, hogy azóta ő kordinálja kormánybiztosként a kormány ezermilliárdos fegyverbeszerzéseit. A rendőrség a feljelentésem után először nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, de miután az OLAF-nál is vizsgálat indult, a magyar rendőrség is elindított egy nyomozást. Elvileg. Nos, az OLAF-vizsgálat már lezárult. A magyar pedig - gondolom - fekszik valamelyik asztalon, hiszen az egyik főszereplő cég tulajdonosa még mindig ezermilliárdos fegyverbeszerzésekről tárgyal Orbán megbízottjaként.

Az ügy részleteiről itt számoltam be 2016-ban:

A GVH vizsgálatról, Maróth és Homolya szerepéről itt olvashat:
Az elindult nyomozásról itt olvashat:

„NÁLUNK SENKI NEM SZTRÁJKOL, AHOGY ÉN SEM. SZÉGYELLEM IS MAGAM MIATTA. NINCS RÁ SEMMI MENTSÉGEM. KATOLIKUS ISKOLA MEG MIEGYMÁS”

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2022.01.31.


Hétfőn délelőtt országszerte több iskolában figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg: a kormány közölte, hogy a sztrájkot jogszerűtlennek tartja, az EMMI azt mondta, nem fenyegetőznek, de a tanárok sztrájkja „nem maradhat következmények nélkül”.

A hétfő délelőtti eseményekről több diák, szülő és tanár osztotta meg velünk tapasztalatait, miszerint sok iskolában csak a tanárok egy része sztrájkolt, és akadtak intézmények, ahol egyébként sem mentek iskolába a diákok, mert a tanári kar most tartotta félévzáró tanítás nélküli munkanapját.

Egy diák azt írta nekünk, neki mindenképpen be kellett mennie kora reggel az iskolába, annak ellenére, hogy a tanárai sztrájkoltak, mert nulladik órája volt. „Miután vége lett az órának, mindenki visszament az osztálytermébe, és elfoglalta magát. Az 1. óra elején belépett az igazgató, és megkérdezte hogy kérünk-e felügyeletet, vagy elleszünk egyedül. Miután a 2. óra is véget ért, a tanítás normálisan folytatódott tovább.”

Egy másik, végzős gimnazistának szintén nulladik órával kezdődött a napja, ő azt írta, a tanáruk elmondta nekik, hogy „támogatja a sztrájkot, de a végzősöknek inkább megtartja” a nulladik és az első órára ütemezett dupla történelemórát...

ITT OLVASHATÓ

A KRÍZISKEZELÉS KIHÍVÁSAI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.30.


A szociális munka fontos és nagyon kényes területe a kríziskezelés. Az Igazgyöngyben folyamatos ez is, 17 településen…Gondosan mérlegelünk minden kérést, meggyőződve a szükségességéről, egyeztetve az intézményrendszerrel. Hogy megakadályozzuk a nehéz helyzetek még nehezebbé válását, és a lehető legtöbb oldalról támogassuk az elmozdulásokat. Ezt csak együtt lehet, ha a hatások egymás ellen irányulnak, az nem segít. Az intézményrendszerrel szemben állva, ellenük harcolva sem fog menni, és úgy sem, ha a hatósági oldalt erősítjük, a családokkal szemben.

Fontos a kríziskezelésben, hogy ne a tanult tehetetlenséget erősítsük azokban, akik kéréssel fordulnak hozzánk, és figyeljünk arra is, hogy nem mindig az van a legnehezebb helyzetben, aki kommunikálja. A csendben maradók krízishelyzetei gyakran sokkal mélyebbek, mint azoké, akik hangosak.

Aztán a rendszer mellett működő segítő szervezetként a tanult tehetetlenséget látnunk kell az intézményrendszerben is. Mert amit megoldunk mi, abból ők könnyen kihátrálnak, és áthárítanak olyan feladatokat is, ami egyébként benne van a működésükben. Nagyon világossá kell tenni, hogy mi van eszközben náluk, és mi nálunk, és azt is, hogy ez csak megfelelő ötvözésben lehet hatékony. Csak partneri viszonyban lehet megfelelően működtetni, és persze úgy, hogy az ember érti a rendszerben a protokoll szerinti működést, és az emberi tényezőket is.

Persze a döntések közel sem egyszerűek. A kríziskezelésnek külön módszertana van, és azt hiszem, csak a terepen elsajátítható, mert minden eset más, és a családok a tanult tehetetlenséget különböző módon ötvözik más problémákkal, amelyeket csak a gyakorlatban ismerhetünk meg. De ennyi év után azért már képesek vagyunk bizonyos tipikus reakciókat azonosítani, melyeket sok településen azonosnak látunk.

Ezek legtöbbször a kérések elutasítása esetén játszódnak le, nagyjából azonos forgatókönyv szerint, azért, mert valaki nem jut hozzá ahhoz, amit elvár, vagy valami miatt elesik valamilyen, már meglevő segítő juttatástól.

Az ilyen posztok után kapom meg többnyire, hogy rasszista vagyok, és mélyítem az előítéleteket. De ebben semmilyen rasszizmus nincs, ezt is egyfajta szocializációnak látom, aminek a kialakulásában nagyon sok felelősség van, a társadalmi közeg és a rendszer működtetéséből megerősítve, építve. Aki a terepen dolgozik, fel fogja ismerni- ha akarja- az azonosságokat. A jelenség van, létezik, akkor is, ha nem beszélünk róla, és engem az érdekel, hogyan tudunk változtatni rajta.

Az első ütközőpont az lesz, aki a nemleges választ közli velük, azok közül a kollégáim közül, akik ezen a területen dolgoznak. Sokszor itt is végigmegy a “forgatókönyv”, de gyakran lefutják velem is, még egyszer.

Első a kérdés, amelyekkel a szempontokról érdeklődnek. Mi az alapja a döntéseknek? Megválaszoljuk, érthetően, hiszen több szemszögből leellenőrzött minden háttér, mielőtt valamire igent, vagy nemet mondunk. Ezután jön a kisarkítása a segítségnyújtásnak: “Szóval maguk csak azokon segítenek, akik mocskosak, kábítószereznek, isznak, nem törődnek a gyerekeikkel, mi meg, akik fel tudunk mutatni valamit, mi meg maguktól nem kapunk segítséget.”

Ez egy nehéz pont, mert szinte reménytelen megértetni velük, miért a legkilátástalanabb helyzetben élőket támogatjuk. Ugyanis ők is ítélkeznek egymáson, szerintük is vannak “érdemesek” és “érdemtelenek”. Magukat támogatásra érdemesnek tartják, és a krízishelyzeteiket sem tudják megindokolni, csak azzal, hogy őket kellene tovább támogatni, nekik “jár”, ők már bizonyítottak, a másik meg úgy sem érdemli meg.

Ha ezen is túl vagyunk, a beszélgetés következő szakasza a vádaskodás. Ebben már az indulati fok is magasabb. Először csak így: “Igen? És mi a helyzet azzal, mikor valakinek adnak valamit, és másnap már árulja a faluban? Maguk az ilyeneket támogatják! Maguk a becsületes embereket nem segítik, csak az ilyeneket. ” Ez a szakasz elején még név nélkül, aztán lakcímmel, vagy nevesítve. Annak bizonyítására, hogy igazságtalanok vagyunk, mert olyanoknak is adunk, akik eladják, becsapnak bennünket. Bezzeg ők, ők megbecsülnek mindent… és nekik mégsem adunk. Erre mi úgy reagálunk, hogy megígérjük, utánanézünk, amit meg is teszünk, ám az esetek 90%-ban valótlan volt az állításuk.

A következő fokozat a fenyegetésé. A kollégáimat azzal, hogy majd nálam “jelentik” (ilyenkor persze olyan szavakat is adnak a szájukba, amiket biztosan nem mondtak, ezért, ha tudom, ilyenkor a telefont kihangosítva beszélek velük, és odahívom az érintett kollégát is), no meg azzal, hogy feljelentenek. Hogy hova, azt általában nem mondják, de azért voltak már cifra esetek a működésünkben. És a végén: ezt nem fogjuk ennyivel megúszni, kihívják az RTL klubot… Ha nagyon nem sikerül a nyugodt érveléssel visszaterelni a normális kommunikációba őket, előfordulhat fizikai fenyegetés is, szerencsére ez felénk már ritka, de mint kockázat, ez is ott van a csomagban.

Egy-egy ilyen menet kemény, és nagy kiégésfaktora van a kollégákra nézve. Az erre való felkészítés és a szupervízió nagyon fontos.

Persze nem mindenkivel jutunk a teljes forgatókönyvig, ami szintén generációk alatt, feltehetően a reagálások következtében fejlődött ki ilyenné. Nagyon érdekes különben ez is…hogy miféle hatások terelték ebbe az irányba őket. Érdemes lenne ezeket is vizsgálni.

Van, amikor elejét tudjuk venni ennek. De ez is tanulás volt a részünkről. Komoly tapasztalatszerzések során.

Vannak családok, akik beiktatták az életükbe a kríziscsomagokért jelentkezést, és ritmikus rendszerességgel kérnek. Aminek lehet egy idült krízishelyzet az alapja, de ugye mi a változást szeretnénk támogatni. Az, hogy a kérések indokainak ilyenkor utánanézünk, sok esetben már elég is. Preventív hatása van már a lecsekkolás lehetőségének is.

Néhány típus ebből: Azért nincs jövedelmük, mert őket nem hívják be közmunkára (rendben, utána érdeklődünk, mi az oka), ők nem kapnak munkát sehol (példákat tudunk mondani a környezetükből, akik máshol dolgoznak, esetleg segítséget ajánlunk, szívesen megkérdezzük, hogy a másik hol dolgozik, van e ott felvétel, stb.), ők tartós betegek, ezért nem dolgozhatnak (megemlítjük, hogy utánanézünk az orvosnál), hiába kérnek segítséget az önkormányzattól, nekik sosem segítenek (szívesen megkérdezzük mi is, miért nem kapnak), akarhattak ők bármit, az ügyintéző az önkormányzatnál nem segített (megkérdezzük mi, mi volt a baj), stb.

Nehéz helyzetek ezek, és majdnem mindig az a vége, hogy azt látjuk, a tanult tehetetlenség az alap-probléma, amiben mindig a másik (többnyire a környezet, a rendszer) felelőssége, mulasztása, lelketlensége kerül kihangosításra, változó valóság-tartalommal és érzelmi töltettel.

Ezekben az esetekben segítséget nyújtani értelmetlen. Ha segítünk, akkor az üzenet ez: kértem, másokat hibáztattam a helyzetemért, és lám, kaptam is, megoldották a problémámat. És megerősíti az adományhoz jutásnak ezt az útját, vagyis a tanult tehetetlenséget, mások hibáztatását. Ez pedig gátja annak, hogy valaki elhiggye: képes boldogulni másképp is.

Érdekes helyzeteket produkál a covid is, pláne, hogy az első hullám rémületében milyen szintű kríziskezelést végeztünk. Ehhez viszonyítva a helyzetek most sokkal inkább megoldhatók. De vannak itt is furcsaságok: pl. egy családban megfáztak (vagy covidosak), és önként karanténba vonultak, majd jelentkeztek nálunk kríziscsomagért. Mikor érdeklődünk az orvosról, a válasz az, hogy beszéltek vele, telefonon, javasolta a tesztet, de ők nem mennek. Nem akarják, hogy az orrukba turkáljanak. A kérdés után, hogy akkor honnan tudják, hogy elkapták a fertőzést, és nem megfáztak, már nem tudunk továbblépni. Innen egyből a “feljelentem magukat” szintre léptek.

Ebben dolgozunk évek óta…és azt látjuk, hogy a következetesség, meg a szembesítés célravezető. A családok egy része (szerencsére a nagyobbik része) már elfogadja, hogy nem a segítők megvezetésére kell energiát fordítani, hanem élni kell a felkínált lehetőséggel, és erőfeszítést tenni.

Van olyan is, aki csak akkor akar élni ezzel, ha ég a ház, pl. kiemelés előtt állnak, és akkor jelentkezik, hogy szeretne rögtön együttműködni, mert nem akarja, hogy elvigyék a gyerekeit. Ezt is megpróbáltuk már, de azt láttuk, hogy amint a veszély elmúlik, azonnal visszarendeződtek, és semmilyen változási szándékot nem mutattak. Aztán a helyzet megint kiéleződött, és ők megint jöttek… Ma már azt hangosítjuk ki, hogy csak ott tudunk garanciát vállalni az együttműködésre a Gyámhivatal felé is, ahol érezzük, a részükről is van nyitottság az együttműködésre, van aktivitás, hosszú távon. Különben nem tudunk segíteni.

A kríziskérésekben is ott vannak a szocializációs minták, pontosan leolvasható módon. Ezek a minták szinte észrevétlenül épülnek be a gyerekekbe, és a megoldáskeresések úgy rajzolódnak ki előttük, ahogy azt a környezetük csinálja. Megtanulnak ebben jövőképet építeni.

Ebben a szocializációban változásokat elérni a munkánk legnagyobb kihívása. Ám a legnagyobb öröm, ha sikerül. Még nagyobb, ha mindez tartósnak tűnik.

Segíteni csak annyit szabad, amennyivel elkerülhető, hogy még nehezebb helyzetbe kerüljenek, és nem azt az üzenetet küldi nekik, hogy “megoldják helyetted”. Az Igazgyöngy fő vezérelve a “képessé tevés”. Ami egyben önmagunk felszámolását is jelenti a segítő folyamatban. És azt is el kell érni, hogy ezt a segített megértse. Hogy legyen rá büszke, ha pozitív változás következett be az életében, és úgy érezzük, már nem kellünk neki.