2020. június 26., péntek

AZ INDEX NÉLKÜL TÉNYLEG NEM MARADNA SOK A SZABAD INTERNETBŐL MAGYARORSZÁGON

G7.HU
Szerző: SZENTKIRÁLYI BALÁZS, STUBNYA BENCE
2020.06.26.


A koronavírus-válság legsűrűbb napjaiban, március végén érkezett a hír, hogy Vaszily Miklós, a TV2 Médiacsoport Zrt. elnöke vette meg az Index Zrt. működtetésében kulcsfontosságú cég, az Indamedia Network 50 százalékát. Az Indamedia azért fontos, mert a cég tulajdonában lévő Indamedia Sales Kft. értékesíti az Index.hu hirdetési felületeit, ezért ide folynak be az Index bevételei, ráadásul ebbe a csoportba tartozik az a cég is, amely az Indexet magát birtokló alapítvány alapítója. Így a saleses cég tulajdonosainak döntő befolyása van a lap működésére.

Ez eddig sem volt másként. A lap már egy évetizede NER-közeli üzletemberek érdekeltségébe tartozik, a befolyásolási kísérletek azonban a szerkesztőség vezetőinek ellenállása miatt eddig csak jelentéktelen ügyekben vezettek eredményre, ami az újságíróknak elviselhető kompromisszum volt.

Ez a helyzet most megváltozott. A tulajdonosváltás óta eltelt pár hónap belső történései miatt az Index szerkesztősége néhány napja közleményben jelezte, hogy a lap politikafüggetlen működése közvetlen veszélyben van.

A kormány és a kormánypárt kétségtelenül célul tűzte ki, hogy kontroll alá helyezze a sajtó függetlenül működő részét. Ezt a legkönnyebben az Indexnél tudják megtenni, hiszen a kiadó már jó ideje házon belül volt.

Nem csak a legkönnyebb, hanem a legfontosabb lépés is ez lehet. Az Index lassú áthangolása ugyanis olyan változás, amivel a tévés, rádiós és nyomtatott lappiac után az interneten is egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül túlsúlyba kerülhet a NER-nek kedvező hangvétel.

Az Index túlzás nélkül a magyar internet nyitóoldala.

Nem csak egy híroldal vagy újság, hanem egy intézmény, aminek közszolgálati és kulturális szerepe van. Címlapja az egyik leglátogatottabb pontja a magyar internetnek, de az Index különleges pozíciója a nagy horderejű események gyors és alapos feldolgozásakor is látványos. Másban is meghatározó az újság befolyása, az olvasóit az Index címlapjáról szerző blog.hu például a civil nyilvánosság legfontosabb hazai fóruma.

Ha a kormánypárt el szeretné kerülni a Népszabadság bezárásával és az Origó átállításával előidézett botrányokat, miközben megőrizné az Index üzleti potenciálját is, akkor reális forgatókönyv, hogy megpróbálják puha eszközökkel, óvatosan áthangolni az újságot. Például a politikai, közéleti témák háttérbe szorításával és a könnyedebb tartalmak előtérbe tolásával. Egy könnyedebb Index akár a mostaninál is több olvasót vonzhat, ami a fogyasztói szokások és az internetes média üzleti modellje miatt a jövőben még több kattintást és több pénzt termelhet a tulajdonosoknak...

AMIKOR AZ ELTULAJDONÍTOTT MILLIÁRDOK MÁR FEL SEM TŰNNEK, MERT ANNYIRA MEGSZOKOTTÁ VÁLT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.06.25.


Mindenki tudja, Tiborcz István – mint ahogy drága felesége, Orbán Ráhel is – saját erőből jutott el oda, ahova. Nekik ne mondja azt senki, hogy közpénzen élősködnek, sem azt, hogy nem vért és verejtéket izzadva küzdöttek meg a mai milliárdjaikért. Ők zsenik és kész. Az csak véletlen, hogy pont Orbán hatalmának köszönhetően sikerült minden különösebb bármihez értés nélkül meggazdagodniuk. Mészáros Lőrinc is a szerencsés zsenik közé sorolható, ő is megdolgozott minden milliárdjáért, szállodájáért és kempingjéért. Tiborczot a luxusingatlanok bizniszébe dobta a NER, hogy ott kamatoztassa rendkívüli tehetségét, amely tehetség kibontakoztatásához mi is hozzájárultunk. Az OLAF büntetést (ennél persze kicsit öszetetteb a dolog) lényegében mi, magyar adófizetők álltuk, amivel Tiborcz megalapozta első milliárdjait. Ettől függetlenül vallja, hogy ő nem közszereplő, ezért hagyjuk őt békén.

A közpénzt szívesen nyeli be, de ha ezért cserébe elszámoltatást kér bárki is, az felháborítja. Így képződik közpénzből pillanatok alatt magánvagyon, ami egyébként a NER egyik alapvetése. Úgysem tudunk semmit sem tenni ez ellen, akkor meg miért ne lopnák szét az államvagyont? Hogy az utánuk következőknek majd mi marad, az nem érdekel senkit, sosem a jövőben gondolkodtak, hanem kizárólag a jelenben. Ha valamit most el lehet lopni, akkor lopjuk el most, ne várjunk senkire, különben a végén még más csap le a pénzekre. Jelen állás szerint nem túl kifizetődő a vendéglátóiparba fektetni, hiszen a koronavírus-járvány letarolta az ipart. Időre lesz szükség ahhoz, hogy újra normális állapotok uralkodjanak. Mészárosék ezzel vélhetően milliárdoktól esnek majd el, noha ez nem fogja őket földhöz vágni, pláne nem úgy, hogy továbbra is a haverok rendelkeznek az állami milliárdok felett, amelyeket gond nélkül különítenek el számukra.

Ebből pedig arra következtethetünk, hogy jókora felárral sikerült Tiborcz István cégének (Hotel VSGRD Kft. Szerk.) túladnia az ingatlanon. A sajtóban korábban megjelentek szerint a vételár 2017-ben 1,6 milliárd forint körül lehetett. Ha ezt elfogadjuk, több mint kétszeres haszonnal (3,65 milliárd forint – szerk.) sikerült megszabadulnia a félbehagyott szállodától a miniszterelnöki vőnek.

A kérdés már csak az, hogy Tiborcz ennyire szerencsés, vagy egyszerűen ekkora üzleti zseni? Valahogy úgy gondolom, hogy egyik sem igaz Orbán Viktor vejére, noha ez vélhetően Polt Péter munkássága idején nem fog kiderülni. Ez „csak” egy hotel eladása, mégis milliárdos osztalékról beszélhetünk, amit Tiborcz kimentett okosba. Ameddig korábban pár tízmilliókon, meg a Nokiás dobozokon akadtunk fenn, addig ma egy mellékhírben számol be arról a hazai sajtó, hogy a Orbán Viktor veje 3,65 milliárd forinttal lett gazdagabb. Olyan pénzösszeg ez, amelyre már tényleg fel sem kapjuk a fejünket. A kormányzati sajtó letudja annyival, hogy ezzel a magyar gazdaságot segítették, hiszen magyar vállalkozó lett gazdgabb az üzlet által, miközben a valóság az, hogy ezekből a pénzekből mi vajmi keveset fogunk viszontlátni a gazdaságban adó formájában.

Az Orbánékhoz befolyó összeg – mert nevezhetjük ezt állami költségvetésnek, de végső soron maga Orbán rendelkezik ezen pénzekkel – újra visszakerül a haverokhoz, amivel magukat ugyan hatalmassá növelik, a valódi gazdaságot azonban egyáltalán nem. Attól ugyanis, hogy felpumpáltak pár tucat NER-es céget több tízmilliárdos értékűre, és létrehoztak ezáltal néhány ezer munkahelyet, még nem jelenti azt, hogy az ország valódi fejlődéséről lenne szó. Ezek az emberek nem saját tehetségükből gazdagodtak meg, és az is elképzelehetetlen, hogy egy rendszerváltást követően megtarthatják vagyonukat, ezért mindaz, amit „felépítettek” teljességgel értelmetlen volt. Nem értéket teremtettek, hanem saját vagyonukat növeltők az adófizetők pénzéből...

VÍRUS - ELIT - KIÚT

MÉRCE
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2020.06.22.


Ez év márciusának végén, tehát a koronavírus miatti korlátozások harmadik hetében az Összkép című online magazin szerkesztősége levelet intézett „a magyar szellemi, üzleti, és állami világ néhány fontos szereplőjének” – vagyis jórészt az uralkodó elit tagjaihoz. Ebben arra kérték a megszólítottakat, hogy vázolják elképzeléseiket, várakozásaikat arról, hogy milyen irányba halad, és milyen lesz majd a világ a járvány után. A levélben jelezték azt is, hogy a válaszokat anonim módon fogják kezelni: „Egyrészt nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy kinek mi a hivatalos álláspontja. Másrészt jobb, ha az érvek, gondolatok értelmezésénél nem zavar minket a nyilatkozó pozíciója, vagy az illetőről alkotott véleményünk. Egyszerűen ne az alany legyen a fontos, hanem az állítás”.

Jelen írásomban magam is kísérletet teszek a beérkezett 52 írás elemzésére. Számomra hiányosságként jelenik meg a nyilatkozók személyének és pozícióinak titkossága, mindazonáltal a szövegek így is módot adnak a nyilatkozók attitűdjeinek, habitusának elemzésére és bemutatására.

De mire jó ez?

Nyugalmi helyzetben – Bourdieu nyomán – a habitusok az őket szülő struktúrák tudattalan újratermelésének szolgálatában állnak – a struktúrák határozzák meg a habitusokat. Azokban az időszakokban azonban, amikor a társadalmi változások nyomán a régi struktúrák meginognak, a habitusok átmenetileg kiszakadnak fogságukból, elkezdenek önálló életet élni, és az újonnan kialakuló struktúrák egyik döntő alakítójává válhatnak. Különösen azok habitusai bírnak ilyen erővel, akik az adott társadalom hatalmi pozícióit töltik be.

Nos, a koronaválság pontosan ilyen helyzetet jelent – ezért a jövőre nézve nagy jelentősége lehet a társadalmi elitek habituális beállítódásának és várakozásainak. A beérkezett, a jövő perspektíváit felvázoló 52 szöveget ezekből a szempontokból elemzem...

A KÖZÉPOSZTÁLY KÁRÁRA HÍZHATNAK A LEGGAZDAGABBAK - A JÁRVÁNY MELLETT IS JÓCSKÁN GYARAPODHAT A LEGFELSŐ ELIT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.26.


Idén a nemzetközi átlagot jelentősen meghaladva, 8-10 százalékkal, 6200 milliárd forint fölé nőhet Magyarországon a kezelt privátbanki vagyon összege – állítja egy friss elemzés. Közben a hazai középosztály vagyoni ereje csökken.

Alapjaiban forgatta fel a koronavírus a privátbanki szektor szereplőinek életét is – állítja friss elemzésében a leggazdagabbakat kiszolgáló üzletág első számú szakértőjének számító Blochamps Capital. A társaság alapítója, Karagich István kiemelte: a járvány negatív gazdasági hatásai ellenére a nemzetközi adatokat jelentősen meghaladó mértékben, 8-10 százalékkal, 6200 milliárd forint fölé nőhet idén a kezelt privátbanki vagyon összege Magyarországon.

A járvány végérvényesen megváltoztatja a nemzetközi vagyonkezelői modellt. 2020-tól megkerülhetetlen része lesz a privátbanki szolgáltatásoknak az utódlásra való fókuszálás, a Big Data felhasználása, a hibrid, azaz a személyes és a digitális megoldásokat ötvöző tanácsadás, ahogy a digitalizált adatkezelés és adathitelesítés is - prognosztizálja összegzésében a Blochamps

Az elit klubba tartozók száma Karagich szerint közben érdemben nem emelkedik, a tavalyi 44,5 ezer fő mellé legfeljebb néhány száz új belépő jelentkezhet. A csoport tehát meglehetősen zárt. A Blochamps azt is megállapította, hogy miközben a felső középosztály és az elmúlt években kialakult új gazdasági elit csoportja folyamatosan gyarapodik, a hazai középosztály vagyoni ereje csökken. Sokatmondó lehet, hogy a magyar társadalom a jövedelmi mobilitás terén az utolsó helyen áll az OECD-országok rangsorában (erről részletesebben itt olvashat)...

A DEMOKRÁCIÁRA IS VESZÉLYES A KORONAVÍRUS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.26.


Az amerikai elnök is fegyelmezi a médiát. Erős német vezetés nélkül nincs Európai Unió. A járványhelyzetet használják ki a demokrácia ellenzői. Nemzetközi lapszemle.

Kérdésessé vált a Szabad Európa, illetve a Szabadság Rádió függetlensége – írja korántsem valamilyen orosz állami propagandaportál, hanem az Economist című brit hetilap online kiadása, Szabad Trump Rádió című cikkében, annak a minap közzétett hírnek a kapcsán, hogy leváltották a rádió vezetőjét. Az Egyesült Államokban a Globális Médiaügynökség elnevezésű intézmény felügyeli a szövetségi pénzből külföldre sugárzó médiát, jelesül az Amerika Hangját, a Szabad Európa és a Szabadság Rádiót, a Szabad Ázsia Rádiót, a kifejezetten Kubának szóló Martí Rádiót és még néhány további intézményt. Donald Trump elnök új embert jelölt a Globális Médiaügynökség élére, és a republikánus többségű szenátus június negyedikén jóvá is hagyta jelöltjét, azt a Michael Pack nevű embert, aki korábban az őskonzervatív Claremont Intézet elnöke volt, és közeli barátjának tudhatja Steve Bannont, Trump volt stratégiai tanácsadóját, az amerikai szélsőjobboldal ismert alakját. Pack kinevezése már önmagában elég volt az Amerika Hangja vezetőjének ahhoz, hogy magától lemondjon. Két nappal később az új főfelügyelő menesztette lényegében az összes többi intézményvezetőt, beleértve a Szabad Európa eddigi főnökét is. Az Economist - érzelmes hangvételű írásában – megszólaltatja Sztojana Georgievát, az egyik bolgár hírportál igazgatóját, aki visszaemlékszik arra, hogy nagyapja annak idején titokban hallgatta a rövid hullámon sugárzó Szabad Európát. „Nem csak egy volt a médiavilág szereplői közt, hanem egy ügyet szolgált, ablakot nyitott egy olyan világra, amilyenben majd mi is élhetünk” – mondja Georgieva. Ez a rádió egyébként, mint az közismert, a kommunizmus bukása után nem sokkal beszüntette működését a demokratikus útra lépett európai országok nyelvén, nemrégiben azonban bolgár és román nyelven újraindult, és tervbe vették a magyar adás beindítását is. Az Economist keserű hangon állapítja meg: „a törvény tiltja, hogy a kormány beavatkozzon a hírek összeállításába és a szerkesztői döntésekbe, de az igazgatók elbocsátása világos jelzés”.

Ismét bírálják Orbán menekültügyi politikáját

És akkor most szűkebb kis világunkról. A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség megírja, hogy az Európai Unió Bíróságának kijelölt főtanácsnoka azt javasolja: marasztalják el Magyarország menedékügyi gyakorlatát, mert az nem biztosítja a menedékkérők számára az uniós jog által megkövetelt garanciákat. A kérdés tranzitzónákkal kapcsolatos vonatkozásában egyébként nemrég már ítéletet is hoztak Luxembourgban, aminek nyomán a magyar hatóságok kénytelenek voltak felszámolni ezeket a börtönrácsos intézményeket.

A vírus a demokráciára is veszélyes

A londoni Reuters hírügynökség – a New York Times által is átvett tudósításában – arról ad hírt, hogy volt kormány-, illetve államfők, Nobel-díjjal kitüntetettek és törvényhozók népes, mintegy ötszáz fős nemzetközi csoportja nyílt levélben hívja fel a figyelmet arra, milyen veszélyekkel jár a koronavírus-járvány a demokráciára nézve. A stockholmi székhelyű Demokrácia- és Választássegítő Intézet – rövidítve: IDEA – által kezdeményezett nyílt levélben megállapítják: több ország autoriter rezsimje a válságot a bírálók elhallgattatására használja fel, egyebek közt a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásával. „Lehetnek legitim indokai a vészhelyzeti felhatalmazásnak. Az viszont problémás, ha egy kormány ezt a független média fegyelmezésére használja fel” – idézi a Reuters az aláírók egyikét, Kevin Casas-Zamora volt Costa Rica-i alelnököt. A hírügynökség az IDEA intézet főtitkárának a kiemelése alapján azt írja, hogy például a Fülöp-szigeteken, Magyarországon, Salvadorban és Törökországban foganatosítottak önkényuralmi intézkedéseket.

„Ha Németország nem vállalja Európa vezetését, akkor nem lesz Európa.”

Végül néhány mondat arról, hogy a Politico című amerikai hírportál európai kiadása terjedelmes írásban foglalkozik Németország Európában, az unióban elfoglalt helyéve – azzal, hogy Berlin immár nem vonakodik, amikor a hegemón szerep vállalásáról van szó.

A Politico szerint Németország évtizedeken át tartózkodott attól, hogy nyíltan érvényesítse súlyát az európai porondon, nehogy megsértse bizalmatlan szomszédait. A mostani világjárvány – és az azzal járó hatalmas gazdasági kiesés – azonban rákényszeríti Berlint annak beismerésére, amit több európai gondolkodó már évek óta hangoztat: az Európai Unió nem képes a túlélésre erőskezű német vezetés hiányában. A portál hivatkozik arra, hogy Angela Merkel kancellár a múlt héten úgy fogalmazott képviselők előtt, „Európának szüksége van ránk, miként nekünk is szükségünk van Európára”. A Politico értelmezése szerint Berlinban ráébredtek arra: Németországnak segítenie kell Európát a mostani helyzetben, mert ez egyben a németek központi érdeke is. A cikk idézi James D. Bindenagel volt amerikai nagykövetet, aki most, immár a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms egyetem professzoraként megengedheti magának a szókimondást, és ennek jegyében úgy fogalmaz: „ha Németország nem vállalja Európa vezetését, akkor nem lesz Európa”.

KERESZTÉNY TERVGAZDASÁG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2020.06.26.


Gulyás miniszter az infóján lélegeztetőgépekről értekezett, amely készségek máma a valuta a világban, mint megtudhattuk, kies hazánk kormánya pedig ebben a felállásban a gonosz szatócs. Az a fajta, amelyben Füst Milán Hábi Szádija kegyetlenül csalódik, de erről majd későbben. Gulyás miniszter egyáltalán nem gondolta végig, miket beszél, de ez nem újság, ezek ilyenek. Nos, kiindulásként megtudhattuk, ártunk és ormányunk háromszáz milliárdot vert el lélegeztetőgépekre. Ez sok pénz nagyon. Például háromszáz évig lehetne belőle világra szóló tűzijátékot rendezni a Duna fölött, kijönne belőle másfél kisebb stadion, vagy húszezresekkel ki lehetne tapétázni az aranyozott budit.

Arra gondolni sem merek, hány Lánchidat újíthatna fel ebből a summából Karácsony főpolgi, mert ilyenen mélázni maga az istentagadás. Mintha hangzókkal töltenénk ki a JHVH szemlesütött szimbólumát, amiért minket hegyes és lapos kavicsokkal meg kellene kövezni. Hogy mért szórt el ennyi pénzt ártunk, arra az a farizeus válasz, hogy az emberélet mindennél szentebb, ilyenkor nem nézünk pénzt, nem garasoskodunk, hanem két marokkal hajigáljuk a húszezreseket az ismeretlenbe. Még Gulyás miniszter előtt egy másik mókamester azzal szórakoztatott, hogy a libsik évtizedek óta lélegeztetőgépért visongtak, tessék, most megkapták, be lehet fogni a pofát.

Hát, nem igazán. Mert ugyanis nem smakkolnak a számok, amiket Gulyás miniszter meggondolatlanul előadott. Azt mondotta csillogó szemüveggel, hogy tizenhatezer gépet ügyeskedtek össze. Ha és viszont tudjuk, az a gép, amiből most minálunk Dunát lehet rekeszteni, a piacon három, három és fél milla, akkor vagy négyszeres áron vették, és akkor hülyék, vagy Gulyás miniszter hazudik, vagy pediglen valaki zsebre rakott uszkve kétszázötven milliárdot. A járványt egyébként arra használta ártunk, hogy tényleg mindenféle kontroll nélkül lehessen lopni annak leple alatt, s ha valaki ezt szóvá teszi, akkor víruspárti és ki akarja nyírni a nemzetet. Meg még sorosista is, ezt se feledjük...

MI IS IGAZÁBÓL EZ AZ ÚGYNEVEZETT GERÉNYI-TERV, AMI ÁLLÍTÓLAG MEGSEMMISÍTENÉ AZ INDEXET?

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ

2020.06.25.



- Aki szokott magyar nyelven internetes híreket olvasni, azt most semmi más nem érdekli jobban, mint az Index sorsa. Az Index annyira nagy és fontos, hogy a sorsa egyformán meghatározza a rajongói, az olvasói, a gyűlölői, a semlegesek, valamint a piaci és nempiaci vetélytársai életét is.

- Az összes tulajdonosa alatt függetlennek megmaradó Index nagyjából 15 éve védekezik a fideszes és pont tíz éve a fideszes + kormányzati befolyásolási, felmorzsolási és megsemmisítési próbálkozások ellen.

- A legfrissebb próbálkozás arca Gerényi Gábor Index-alapító lett, aki tanácsadóként vezetett elő egy olyan tervet, ami az alapvetően mindig is klasszikus újságként működő Indexet lényegében egyfajta gyűjtőfelületté tenné, ahol a korábbi rovataiból megalakuló kis, önálló leányvállalatok és különböző külső beszállítók anyagai jelennének meg.

- A terv ellen, amit a lesokkolt olvasótábor részleteiben eddig nem ismerhetett, fellázadt a szerkesztőség, de Gerényi ma, csütörtökön reggel publikálta azt, vagyis a blogján posztolt egyet arról, hogy szerinte mi is volt igazából ez a hatalmas botrányt kavart reformelképzelés.

- Ez a írás egy játék, de annak talán hasznos: megpróbálom végiggondolni, hogy ha eltekintünk az egész ügy politikai hátterétől - mondtam, hogy ez játék! - mit jelent, mennyire értelmes, és mivel járna Gerényi Index-reformja médiapiaci szempontból.

Spoiler: A Gerényi-reform az alapján, amit az ötletgazda ma elmesélt róla, egy nyilvánvaló önellentmondásoktól hemzsegő, gazdaságilag eléggé értelmetlennek tűnő, sem a hatékony tartalomgyártást, sem a bevételnövelést nem szolgáló, ráadásul nem is új ötlet, amiről a gyakorlatban már rég kiderült, hogy nem működőképes, és ami gazdasági értelemben kizárólag néhány kisebb külsős tartalomgyártó érdekeit szolgálná. Miközben a szerkesztőséget az eddigieknél sokkal jobban kiszolgáltatná a külső befolyásolási kísérleteknek.

JÁTSSZUK TEHÁT AZT, HOGY EGY ÁTLAGOS-UNALMAS, PIACGAZDASÁGI ALAPON ÁLLÓ PARLAMENTI DEMOKRÁCIÁBAN ÉLÜNK, AHOL A SAJTÓ EBBŐL KÖVETKEZŐEN SZABAD, ÉS AHOL A PIACVEZETŐ INTERNETES HÍRÚJSÁGNÁL ÚGY ÉRZIK, HOGY HIÁBA A PIACVEZETÉS, IDEJE MEGÚJULNI, EZÉRT EGY TANÁCSADÓ ELŐVEZET EGY REFORMTERVET.

Gerényi levezetése szerint a világ médiapiaca afelé tart, hogy a nagy médiacégek a saját - és drága - tartalomgyártás helyett olyan, baromi látogatott gyűjtőoldalakat futtassanak, ahol döntően más, külső szereplők által előállított tartalmak olvashatók, nézhetők és hallgathatók. Ezekre a gyűjtőoldalakra ad el hirdetéseket a Gerényi által “tartalomdisztribútornak” nevezett főszereplő, amivé szerinte fokozatosan át kéne alakítani az Indexet. Gerényi konkrét nevesített példának a Google-t és a Facebookot hozza fel erre. Hősünk tehát azt javasolja, hogy az Index is kezdjen ebbe az irányba alakulni, nyitásnak azzal, hogy néhány, majd egyre több rovatát önálló, saját márkanévvel rendelkező leányvállalattá alakítja át.

Az anya-Index ebben az elképzelt rendszerben egyszerre lenne a rovatokból létrehozott cégek tulajdonosa és megrendelője, aki a saját nevet és arcot kapó leányvállalatok cikket-videóit - Gerényi az “Index-rovat-leányvállalat” kifejezést használja rájuk - , illetve más, külső partnerek anyagait rakná ki az egyre inkább egy gyűjtőcímlappá vagy híraggregátorrá átalakuló index.hu oldalra. Gerényi víziója szerint végső soron egyetlen rovat maradna az eddig ismert Index-szerkesztőségben, a politika, mert “az érzékeny közéleti-politikai tartalmakat semmilyen esetben sem szabad kiszervezni”.

VAGYIS HA GERÉNYI ÖTLETE MEGVALÓSULNA, AZ EDDIG ISMERT INDEX HELYÉN A GYAKORLATBAN MARADNA EGY POLITIKA ROVAT ÉS EGY CÍMLAPSZERKESZTŐ STÁB, AKIK AZ EGYKORI ROVATOKBÓL LÉTREJÖTT MINIÚJSÁGOK, A TECH TÓDOR, A KULTÚR KAROLA, A SPORT SAROLTA, A GAZDASÁG EFRAIM, ILLETVE - ÉS EZ KÉSŐBB IGEN FONTOS LESZ! - MÁS, AKÁR AZ INDEX-UNIVERZUMTÓL TELJESEN FÜGGETLEN SZERZŐDÖTT PARTNEREK ANYAGAIT FUTTATNÁK A CÍMLAPON.
Nézzük tehát, hogy van-e ennek bármi racionális gazdasági értelme!...

TUDATMÓDOSÍTÓ, KÖZVESZÉLYES, PÁRTMANUFAKTÚRA – HARDY MIHÁLY JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: HARDY MIHÁLY
2020.06.25.


97 milliárd forint. Elképzelhetetlenül sok pénz. A kormány szándéka szerint pedig jövőre, azaz egy évvel a parlamenti választások előtt ennyit kívánnak költeni a mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből az úgynevezett közmédia, értsd tudatmódosító hatású, közveszélyes termékeket előállító pártmanufaktúra támogatására. Vegyük csak sorra: 

Tudatmódosító hatású, hiszen – ugyanúgy, ahogy a Kádár-rendszer médiája – alternatív valóságot próbál építeni az alattvalók fejében arról, hogy ez a lábszagú magyar valóság, az orbáni maffiaállam a létező világok legjobbika. Pangloss mester csak irigykedhet.

Közveszélyes, hiszen bármilyen társadalmi csoport ellen büntetlenül bevethető egy kis uszításra, legyen szó akár roma polgártársainkról, ellenzéki politikusokról, civil szervezetekről, Közép-Európai Egyetemről, a menekültekről, a szegénységben élő magyarokról, a főpolgármesterről vagy a kerékpárosokról. Szóval mindenki ellen, akit a hatalmi téboly éppen ellenségnek kiált ki ebben az országban. Joseph Goebbels sem tudná jobban művelni, bár könyvégetésben még kicsit le vagyunk maradva.

Pártmanufaktúra, hiszen egyetlen párt, a gyorsan rothadásnak indult narancs szolgálatába állították minden frekvenciáját és csatornáját. Ráadásul elképesztően alacsony színvonalú termékeket, máshol műsornak nevezett produktumokat állítanak elő benne többszörösen kontraszelektált, felelőtlen szerkesztők. Hiszen akinek tudása vagy gerince volt, azt az elmúlt tíz évben már rég elüldözték vagy messzire menekült az MTVA háza tájáról. Andrej Zsdanov elvtárs, a sztálini rendszer kultúrpápája is elégedetten dörzsölhetné a markát.

Nyilván sokan demagógiának gondolhatják, de azért jegyezzük itt meg, hogy pontosan ugyanennyi pénzbe, azaz mintegy 100 milliárd forintba kerülne (a kormány becslése szerint) egy új budapesti szuperkórház, azaz a Dél-Budai Centrum Kórház felépítése. Persze ebből semmi nem lesz belátható időn belül, mert ugye azt senki sem gondolja, hogy ennek a Karácsony-vezette Budapestnek bármit is juttatnak a közpénzből.

Szóval, ha mostanában a tévé távirányítójával az M1-re tévednének vagy az autórádión az MR1 Kossuth Rádió szólalna meg véletlenül, ne felejtsék a kulcsmondatot: a lehetséges mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét…

MINT XIV. LAJOS UDVARÁBAN – JÓ DIKTÁTOR SOHASEM HAGYJA KI A KAPÓRA JÖTT VÁLSÁGOKAT

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.06.26.


Orbán Viktor és a Fidesz célja, hogy a rendkívüli állapot váljon normálissá. Fleck Zoltán jogász, szociológus szerint tehát semmi sem változik, miután a kormány – egyelőre – megszüntette a vészhelyzetet. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Fidesz a hatalomra kerülése óta szisztematikusan igyekszik leépíteni a kormányzat alkotmányos korlátait. Közben pedig már senki sem meri megmondani a nagyfőnöknek, mi is igazán a helyzet.

A parlament már több mint egy hete visszavonta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, és így a kormány megszüntethette a veszélyhelyzetet. De ez jelentett igazi változást?

Valószínűleg nem. Már csak azért sem, mert a mellette benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy lényegében permanenssé tegyék a vészhelyzetet. A hatalom tulajdonképpen egy biankó csekket ad magának. A parlamentet és más alkotmányos szerveket kihagyva a kormány maga rendelhet el – hat hónapra és utána bármeddig – úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet. Ehhez nem is kell más, mint az országos tiszti főorvos jelzése, hogy valamilyen pandémia közeleg. Így a rendkívüli állapot válik normálissá. Szó nincs tehát arról, hogy a kormány most visszaadna valamit, hiszen az ő hatalmát legfeljebb korlátozni lehet jogi garanciákkal. Ahová vissza lehetne lépni, azt jogállamnak nevezik, az pedig itt már régóta nincs. Azt mondják, visszaállítják a rendet, csakhogy az a rend már régóta nem létezik. Helyette az a cél, hogy a kormány maga átírhassa a törvények lényeges rendelkezéseit.

Ez azonban nem most kezdődött.

A Fidesz a hatalomra kerülése óta folyamatosan, szisztematikusan igyekszik leépíteni a kormányzat alkotmányos korlátait. Minden eddigi közjogi reform ezt célozta. A járványveszély kapóra jött nekik, mert lassan már tarthatatlanná vált a migráció által okozott vészhelyzet jogi kategóriája, amelyet csak az alaptörvény megsértésével és intenzív hazugsággal lehetett fenntartani. A járványhelyzetben nagyon hatékonyan működtek a felhatalmazással kiterjesztett kormányzati hatáskörök, és – függetlenül az egészségügyi vészhelyzettől – a törvényalkotásban is kihasználták a politikai szabadságjogok és a tiltakozások lehetőségének korlátozását. Emlékezhetünk a facebookos kommentelők elleni rendőri intézkedésekre, illetve a dudálós tüntetések résztvevőire kirótt nagy összegű bírságokra. A jogállam lebontásának végpontja a rendkívüli felhatalmazás volt, amelyet egyébként közönségesen önkénynek szoktak nevezni. Ez persze vírustól független. Az újdonság az, hogy most jogi formát próbálnak teremteni hozzá...

SZABAD SZEMMEL: A MAGYAROKNAK A SZEME SE REBBEN A TISZTOGATÁS LÁTTÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.26.


Reuters

Magyarország, Törökország, a Fülöp-szigetek és Salvador tekintélyuralmi intézkedéseket vezetett be a Covid-19 során, illetve nem adott számot arról, hogy miként élt a különleges jogkörrel. Ezt a Stockholmban működő IDEA Intézet főtitkára közölte, miután a szervezet kezdeményezésére több száz korábbi vezető politikus, Nobel-díjas tudós, művész és törvényhozó csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amely arra figyelmeztet, hogy a kormányok által foganatosított autoriter lépések egyre jobban veszélyeztetik a demokráciát. 

A dokumentum rámutat, hogy a tekintélyelvű rezsimek a járványt a bírálók elhallgattatására, uralmuk megerősítésére használják. De még demokratikusan megválasztott kormányok is korlátozzák az emberi jogokat, még jobban ellenőrzik a lakosságot parlamenti felhatalmazás nélkül. Ennek következtében – nyilatkozta az IDEA főtitkára – felvizeződtek a demokratikus normák. Casas-Zamora, aki korábban Costa-Rica alelnöke volt, szólt arról, hogy a kezdeményezéssel fel akarták hívni a figyelmet arra, milyen bajokkal küszködik a jogállam a járvány kellős közepén. Kiemelte, hogy a demokrácia alapvető a fertőzés visszaszorításához, mint ahogy ahhoz is, hogy az államok felkészüljenek a következő ragályra. 

A nyilatkozat félőnek nevezi, hogy a polgárok elfogadják a tekintélyelvűség térnyerését, de mindenütt meg kell védeni a szabadságot és az emberek méltóságát.

Economist
Trump embere éppen lefejezi azoknak az amerikai állami rádióadóknak a vezetését, amelyek a washingtoni puha diplomáciai eszközeként a demokratikus erőket támogatták a tekintélyelvűség által sújtott régiókban, így Kelet-Európába, ahol napjainkban túlnyomórészt a hatalom, illetve hozzákötődő üzletemberek hada vezérli a sajtót. Vagyis nélkülözhetetlen az olyan, elfogulatlan hírforrás, mint a SZER. 

Ám most a bigottul jobboldali Michael Pack a felügyelő testület új első embereként sorra távolítja el ezeknek az adóknak a főnökeit. A Washington Amerika Hangja igazgatója nem várta meg, amíg lapátra teszik, már előtte lemondott. Az elbocsátások önmagukért beszélnek, noha a kormányzat elvileg nem szólhat bele a szerkesztőségi autonómiába. (Az új erős ember a populista Steve Bannon bizalmasa és korábban az egyik ókonzervatív agytröszt élén segítette Trumpot.) 

A magyaroknak, románoknak, bolgároknak, oroszoknak a szemük nem rebben a tisztogatás láttán, hiszen ők ahhoz vannak hozzászokva, hogy egy-egy párt vagy oligarcha szépen rátenyerel az éppen soros orgánumra és az onnantól kezdve a hivatalos propagandát szajkózza. Annál is inkább, mert aki ezzel nem ért egyet a munkatársak közül, annak fel is út, le is út. 

Magyarországon a legtöbb orgánum immár a KESMA kötelékében működik, illetve „baráti” vállalkozók kezén van, ezért ha minden igaz, pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független tájékoztatási eszköz. Vannak ugyan remek tényfeltáró újságírók itt-ott, de rajtuk könnyen bosszút állhat a kormány, ha nagyon kellemetlenkednek. Az amerikai támogatás ugyanakkor védelmet nyújthat nekik. Ám majd meglátjuk, hogy így lesz-e, miután Cornstein nagykövet nemrégiben kicsikarta az ígéretet a rádió eddigi vezetésétől, hogy Orbánnak nem kell kemény bánásmódtól tartania. De ha Washington rátehénkedik ezekre a csatornákra, akkor oda azok több évtizedes renoméja, mert a közönség azt mondja majd: ezek sem különbek, mint a nemzeti kormányok által befolyásolt lapok, rádiók, tévék, netes hírportálok.

New York Times

Az amerikai elnök szerint Lengyelország éberen őrködik a jogállam fenntartásán, és éppen ez volt az egyik ok, hogy a lengyelek tavaly óta vízummentességet élveznek, ha az Egyesült Államokba akarnak látogatni. Trump ezt akkor mondta, amikor a Fehér Házban fogadta lengyel kollégáját. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Bizottság az utóbbi években keményen támadja Varsót, mivel úgy látja, hogy az visszalép a demokrácia területén. Brüsszel ilyen okokból már négy szerződésszegési eljárást kezdeményezett, sőt, megindította a felelősségre vonást a 7-es paragrafus alapján is, ami elvezethet ahhoz, hogy a lengyel kormány elveszti szavazati jogát az EU-ban.

Financial Times
A lengyel államfő kulturális harcot robbantott ki, mert a vasárnapi választás előtt mozgósítani igyekszik a konzervatív vidéki tábort, miután liberális kihívója, a varsói polgármester egyre jobban áll a közvélemény kutatások tanúsága alapján. Duda elsősorban az LMBT-„ideológiát” támadja, mondván, hogy az ellentétes a hagyományos lengyel értékekkel, sőt még kártékonyabb, mint a kommunista eszmerendszer. A felmérések azt jósolják, hogy ő nyeri az első fordulót, nagyjából 10 %-os előnnyel, ám ez a különbség eltűnik a két hét múlva esedékes 2. körben, ha senki sem kap többet 50 %-nál az első menetben. 

A tét hatalmas, mert ha veszít a hivatalban lévő elnök, akkor az ellenzék onnantól kezdve egy sor kérdésben meg tudná torpedózni a PiS döntéseit, beleértve az erősen vitatott igazságügyi reformot. És úgy néz ki, hogy Traskowski jön fel erősen, nem utolsósorban a járvány hatására. Ez volt az oka, hogy két napja sietve összehozták Duda és Trump tárgyalását, mármint hogy mutassa, milyen szoros Duda kapcsolata az USÁ-val, a lengyel állam biztonságának fő letéteményesével. Elemzők szerint azonban a társadalom annyira megosztott, hogy a verseny valószínűleg csak az utolsó pillanatban dől el.

Die Presse
A szlovák elnök nem ért egyet a három másik visegrádi országgal abban, hogy túl sok pénz jutna az uniós újjáépítési csomagból az olaszoknak és a spanyoloknak. Azzal érvel, hogy azokat kell leginkább megsegíteni, akik a legtöbbet szenvedték a vírus miatt. Hiszen ha minden tag erős, akkor a közösség is a közösség együtt is erős. Caputová szerdán elvileg találkozott volna osztrák kollégájával, ám az utat lefújták, mivel felmerült, hogy vírusos megbetegedés történt a pozsonyi államfői hivatalban. 

A politikus abból a szempontból is jónak tartja a Bizottság által kidolgozott mentőcsomagot, hogy annak révén módosulhat a szlovák gazdaság szerkezete, azaz csökken a függés az autógyártástól. Caputová, aki korábban jogi szakértőként dolgozott környezetvédelmi ügyekben, ugyanakkor arra is kitért, hogy országa nem tud lemondani az atomenergiáról, mert az kulcselem az áramtermelésben, ráadásul fontos szerepet tölt be az üvegházhatás enyhítése szempontjából is. Beszélt továbbá arról, hogy a Kuciak-gyilkosság nyomán megtisztul a társadalom, folyik a korrupció visszaszorítása és eltávolítják az igazságszolgáltatásból mindazokat, akik nem oda valók.

Politico
A portál úgy látja, a közelgő német uniós elnökség kapcsán, hogy Európa első számú hatalma már nem vonakodik betölteni a rá háruló vezető szerepet, vagyis Merkel felülvizsgálta eddigi álláspontját. Hiszen Berlin évtizedeken át – legalábbis nyíltan – nem volt hajlandó bevetni egyre növekvő hatalmát, nehogy kivívja a szomszédok bizalmatlanságát. Ám a koronaválság és az utána következő súlyos gazdasági bajok miatt belátta, hogy ha nem áll az élre, arra rámehet az EU. Úgy hogy a kancellár megüzente a világnak: az országnak érdeke, hogy segítsen a földrésznek. Vagyis többet kell tennie annál, hogy nagyvonalú csekkeket állít ki és tanácsokat ad a megszorítások ügyében. 

Az egyik korábbi berlini amerikai nagykövet úgy véli: német irányítás nélkül vége Európának. Hiszen az EU működése akadozik, Amerika harcias, az oroszok agresszívak, Kína pedig jön fel – a németek ilyen körülmények között küszködtek azzal, hogy kidolgozzák új stratégiájukat. Ivan Krasztev szerint Németországot a vírus ébresztette rá arra, hogy újra meg kell határoznia a maga helyét. Addig Merkel fő gondjának az számított, hogy ki veszi át tőle a stafétabotot, mert látszott, hogy már elfogyott a lendülete és tettvágya. Ám a Covid-19 hatására az egykori természettudós visszanyerte régi önmagát. Rájött, hogy az unió létveszélybe került – mesélik bennfentesek. És a válság sikeres kezelésével politikai tőkére, illetve bizalomra tett szert, hogy meginduljon az európai színtéren is. 

A tagállamok a kezdeti zavar után ráébredtek, hogy a kórokozó ellen csakis közös erővel boldogulnak. Emellett kénytelen voltak felébredni mindazok, akik korábban Amerikától vagy Kínától vártak volna támogatást. A kérdés csupán az, mennyire hajlandó Európa eltűrni a német fölényt, hiszen az EU-t éppen annak a csillapítására hozták létre. A válasz röviden az, hogy nincs más választása. De azt is látni kell, hogy Berlin belátta: tévedett, amikor a korábbi gazdasági válság idején a megszorításokat erőltette az érintett országokban. 

A fordulópontot az 500 milliárdos adósságfinanszírozási program jóváhagyása jelentette. Jól értesült körök szerint Merkel továbbra is ragaszkodik a takarékoskodáshoz és a nemzeti felelősségvállaláshoz, ám nem akarja engedni, hogy összeomoljon az EU. Kétséges, hogy erre ennyi pénz elegendő-e, viszont az biztos, hogy a németek immár átlépték a Rubicont. De azért Krasztev felhívja a figyelmet, hogy szó sincs az Európai Egyesült Államokról, ez nem a föderalisták pillanata. Ám ezzel együtt nagyobb együttműködés szükséges, főleg a gazdaságban. Így a német elnökség szorgalmazza Schengen korrekcióját, a versenyszabályok felülvizsgálatát és adók bevezetését az unió finanszírozásához. 

Ha Merkel meg tudja mutatni, hogy Berlin dominancia nélkül képes betölteni a vezető feladatkört, akkor eléri azt, amire 15 éven át áhítozott: örökséget hagy maga után.