2020. január 30., csütörtök

ELLENŐRZÉST KAPOTT A HORTOBÁGYI JUHÁSZ, MIUTÁN A FÖLDÜGYEKRŐL NYILATKOZOTT A SAJTÓNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.01.30.


  Idén már kétszer is ellenőrizte a Hortobágyi 
  Nemzeti Park természetvédelmi őre azt a 
  juhászt, aki nemrég az Euronews 
  csatornának elmondta a véleményét a 
  földbérleti szerződéseknél tapasztalt 
  visszásságokról. Mavranyi Zsigmondot most 
  a saját részére tartott 25 liba és három    
  disznó miatt büntethetik meg.

  „A fideszes jóbarátok, azok kapták, 

  sajnos. Meg a műgazdák, mert a valós 
  gazdáknak nem jutott.

  Ezt nyilatkozta Mavranyi Zsigmond, amikor 

  négy évvel a föld nélkül maradt hortobágyi gazdákról szóló riportunk után az Euronews riporterével visszamentünk a helyszínre. A helyiek egyértelműen a földárverésekről szóló Ángyán-jelentésekben foglaltakat erősítették meg: nem a helyi gazdálkodók, hanem a jó politikai kapcsolatokkal bíró, sokszor a mezőgazdasággal még csak köszönőviszonyban sem lévő, a földterületektől gyakran távol élő, tehetős emberek jártak jól az állami termőföldek újraosztásával...

A ZSENI DOKTOR POLGÁRMESTER

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.01.30.


Képzelt interjú Győr új polgármesterével, Dézsi Csaba Andrással. De lehetne akár valóságos is. Azzal az emberrel, aki miatt megint törvényt módosítanak, hogy ő több lábon állhasson.

Jó napot kívánok, doktor úr!

– Jó napot, én már polgármester vagyok!

Rendben, doktor polgármester úr.

– Most gúnyolódik?

Hogyan is merném? Győr vezetőjével, egy kardiológussal? Rendben van a szíve?

– Rendben, tökéletesen, főleg, amióta a városomért dobog.

Konkrétan kiért, Dézsi úr?

– Mindenkiért, az egész városért.

Önért meg a Kövér László tesz meg mindent.

– Ezt hogyan érti?

Ő a törvény egyik legfőbb őre a Polttal együtt.

– …és?

Bajban lehet most. Vagy a közért közpénzen muzsikál, vagy közpénzen gyógyít. A törvény szerint. De majd Kövér kihúzza a passzust, hogy ne legyen vagy-vagy.

– Mind a kettőt vállalom.

Nem lehet. Ezt nem tudta, mielőtt elindult a polgármesteri székért?

– Sok mindent nem tudtam, de bíztam a pártban, Orbánban. Mindent meg lehet oldani, hogy az emberekért dolgozhassak, hogy tovább épüljön édes városom meg az orbáni Magyarország.

Á, orvosok nem lehetnek polgármesterek.

– Mi a kérdés? Borkai barátom sem lehetett volna városvezető, de az előrelátó, megbízható, értünk aggódó Orbán-kormány alkotmányt módosított miatta...

NAGYKAMARA: ÖNKÉNYRE AD ALKALMAT A MAGYAR VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY

ÁTLÁTSZÓ / STRASBOURGI FIGYELŐ
Szerző: GÖNCZI GERGELY
2020.01.30.


Egyezményt sértett a magyar kormány a Kétfarkú Kutya Párt érvénytelen szavazásra buzdító alkalmazásának betiltásával. A választási szervek ugyanis a törvény “jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra” vonatkozó alapelvére hivatkoztak. Az alapelv tág megfogalmazása azonban nem nyújt kellő védelmet az önkényes jogkorlátozás ellen. Egy politikai párt népszavazási kampányával kapcsolatos kommunikációja pedig csak kellően egyértelmű, az önkényes értelmezés ellen megfelelő garanciákat nyújtó jogszabály alapján korlátozható...

A PUSKÁS STADIONBAN TARTOTTAK SZÜLETÉSNAPI BULIT MÉSZÁROSÉK

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FARKAS MELINDA
2020.01.30. 


Zárt körű, zenés-táncos mulatságot tartottak a Puskás Stadionban egy Mészáros Lőrinchez köthető építőipari cég születésnapja alkalmából. Néptáncosok mellett fellépett Horváth Charlie, dübörgött az AC/DC.

Egy hazai sztár, Horváth Charlie élőben, az ausztrál rockbanda, az ausztrál AC/DC örök érvényű Thunderstruck című száma a lejátszóból dübörgött a nemzeti stadionban, ahol nagyszabású ünnepséget rendeztek.

A nagyszerű élményt meg is örökítette a buli egyik résztvevője, aki történetesen nem más, mint Schmidt Zoltán, a Mészáros Lőrinc gyermekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, illetve az egyik leghallgatottabb magyar rádiós csatorna, a Rádió 1 újdonsült tulajdonosa...

LENULLÁZOTT HADERŐ – A 168 ÓRA 2020. JANUÁR 30-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.01.29.



  Magyarország a 2017-ben bejelentett 
  Zrínyi 2026 program keretében tíz év alatt 
  várhatóan 3500 milliárd forintot fordít új 
  fegyverek hadrendbe állítására. A 
  programnak csak egy szépséghibája van: 
  senki sem látta, senki sem olvasta. Erről 
  írtunk lapunk december 5.-i számában 
  hiányolva a háttérdokumentumokat, 
  hiszen a kormány honlapján 
  Magyarország Nemzeti Katonai 
  Stratégiája címen egy 2012-es irat 
  olvasható.

  


Lenullázott haderő

Magyarország a 2017-ben bejelentett Zrínyi 2026 program keretében tíz év alatt várhatóan 3500 milliárd forintot fordít új fegyverek hadrendbe állítására. A programnak csak egy szépséghibája van: senki sem látta, senki sem olvasta. Erről írtunk lapunk december 5.-i számában hiányolva a háttérdokumentumokat, hiszen a kormány honlapján Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája címen egy 2012-es irat olvasható. Kifogásoltuk azt is, hogy a billiós nagyságrendű beszerzések fölött érdemi kontrollt az országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága sem gyakorolhat. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár a Magyar Nemzet december 12.-i számában megjelentetett cikkében hazugságnak nyilvánította állításainkat, levitézlett és bukott embereknek nevezve interjúalanyainkat. Január 9.-én érveink tisztázása érdekében interjút kértünk az államtitkártól, erre azonban a minisztérium nem is reagált. Kérdéseinre most Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, katonai szekértő válaszol.

A varázsszó: karbonsemlegesen

Az olyan új technológiák alkalmazása lehet a leghatékonyabb eszköz a globális gazdasági kihívások legyőzéséhez, amelyek nem növelik a légkör szén-dioxid-tartalmát, vagyis karbonsemlegesek. Ebben nagyjából egyetértett egymással az idei davosi Világgazdasági Fórum összes résztvevője – leszámítva az Egyesült Államokat. „Helyes politikával és kezdeményezésekkel lendületet adhatunk a tétlenkedő világnak” – fogalmazott Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a svájci üdülőparadicsomban megtartott tanácskozás záró rendezvényén.

DOKU

A nyugalom szerény díja

Az időskorúak hazai élethelyzetét vizsgáló tanulmányok egyértelműen azt állítják, hogy a 2008–2009-es gazdasági válság hatásai indították el a lavinát, amikor a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíj folyósítását, a nyugdíjemelések meghatározásakor a vegyes indexálás helyett az infláció követésére tértek át. Az előbbi döntést indokolta a forráshiány, az utóbbi, az akkor még magas infláció miatt, látszólag kedvezett az idősek társadalmának. Azóta alapvetően megváltozott a helyzet. A gazdaság stabilizálódott, a munka hatékonysága javult, a GDP teljesítménye akár fel is hatalmazhatná az Orbán-kormányt arra, hogy fontolóra vegye az idősek érdekképviseleteinek javaslatait.

Szívszerelem

Volt totális mozgósítás, óriásplakát erdő, leleplezés és az unalomig ismert „lesz pénz gyerekek, szavazzatok rám” zsarolás. Szerepet kapott a jelölt karaktere. A sportos vonalvezetés után a papagáj és Porsche-kedvelő Dézsi Csaba András szívgyógyász mutatta fel az értelmiségi imázst. Az ellenzéki oldalon az MSZP által indított Pollreisz Balázs könyvtáros állt. Csekély érdeklődés mellett simán nyert a Fidesz Győrben.

Raporton a vezérnél

A miniszterelnök múlt heti indonéziai útja csak megszakította, de nem zárta le a Fidesz jövőjéről kezdett beszélgetéseket. Orbán Viktor mind a 106 választókerületi elnökkel tárgyal, s közülük feltehetően jó néhánynak meg is mondja, hogy ennyi volt. Érdemi információk nem nagyon szivárognak ki a Várból, de az bizonyos, hogy érdemi döntések lesznek.

Nem keresztények, és nem demokraták

annak szélsőjobboldali populisták, akik a kleptokráciát próbálják leplezni azzal, hogy kereszténydemokratának mutatják magukat. A nemzeti hovatartozás alapján egységesként próbálják bemutatni országukat, hogy saját hatalmi szempontjaikat érvényesítve elkerülhessék az eltérő érdekek közötti egyeztetést, a nemzetállam védelmének örve alatt támadják az európai integrációt. Erről beszélt a CEU-n a kereszténydemokráciáról és az illiberális államról tartott előadásában Jan-Werner Mueller, a világ egyik legismertebb politológusa, a Harvard Egyetem professzora.

Rabbi az iskolában

A 2012-ben alakult Tett és Védelem Alapítvány antiszemitizmus elleni fellépése három pilléren nyugszik: a zsidóság jogvédelmén, az antiszemita jelenségek megfigyelésén és elemzésén, valamint az oktatáson. Ilyen összetett tevékenységet más zsidó szervezetek nem végeznek Európában, ezért az alapítvány úgy döntött, hogy - Tett és Védelem Liga néven - más országokban is megjelenik. Február végén megnyitják brüsszeli irodájukat.

Megint kampány

Egy éven belül harmadszorra rugaszkodnak neki a választásoknak Izraelben, miután a mandátumeloszlás olyan patthelyzetet hozott, hogy egyetlen jelöltnek sem sikerült kormányt alakítania az előző két alkalommal. Az összetett pártpolitikai palettát, illetve a lehetséges koalíciós viszonyokat tovább bonyolítják Netanjahu bírósági ügyei. Sőt, míg a tavaly márciusi választások után ezek a koalíciós tárgyalásoknak csupán a mellékszálát jelentették, az őszi koalíciós tárgyalások kudarca már kifejezetten ezeknek az ügyeknek tudható be.

Álom-e a függetlenség?

A skót kérdés az angolok számára is komoly identitásprobléma. Skócia nélkül Nagy-Britannia megszűnne brit lenni, csak a kicsiny Wales és az egyre írebb Észak-Írország maradna Anglia mellett. Máris sok angol felveti, hogy ha van skót parlament, akkor miért nincs saját angol parlament, amelyet csak az angolok választanának meg. Van jövője a brit identitásnak, vagy a birodalom széthullásával eltávolodnak egymástól a sziget különböző népei? Ez egyike a Brexit utáni nagy kérdéseknek.

KULTÚRA

Győzelmi mámor

Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogyan képzelte el Boross Péter – rövidre szabott – miniszterelnöksége idején a kormánya szemszögéből ellenséges média problémájának megoldását. „Egészséges, vidéki gyerekek kellenek a televízióba és a rádióba” – mondta egyszer, és komolyan is gondolta, hogy ezzel véget vethet az akkori áldatlan helyzetnek, amely „médiaháború” néven idézhető vissza hazánk történelméből. Kijelentése óta eltelt több mint 25 év és az egykori kormányfő – a jelenlegi rendszer nagy barátja –, örömmel láthatja, hogy kései utódai megvalósították, amiben ő egykor csak reménykedett.

Aki fut, sokáig él

A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy a magyar diákok eredményeiben nem történt lényeges változás. Vannak, akik szerint ezt nem kell misztifikálni.

A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A „tényekre alapozott” oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője.

A tények a hazai oktatáspolitikát nem igen zavarják. Holott ez a negyedik ipari forradalom ideje, ami az élet minden területén, így az oktatásban is változást hoz.

Filmkritika: Csak a munkáját végezte

Richard Jewell, az atlantai nyári olimpia egyik biztonsági őrének az arcképe bejárta a hazai sajtót is. A fotón riportereknek nyilatkozik 1996. július 28-án, egy nappal azután, hogy csőbombát talált az atlantai Centenárium Olimpiai Parkban. Jewell riasztotta a rendőrséget, mielőtt a szerkezet két ember halálát okozva felrobbant. Az ismeretlenből egy csapásra hős lett, de három napba sem telt, hogy forduljon a kocka: Jewell a bombamerénylet fő gyanúsítottjává vált az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szemében. Clint Eastwood, az amerikai film egyik legidősebb és legaktívabb történetmesélője ezt a valós eseményt vitte mozgóképre

A hazudozó álszent

Virtuóz álszent Keresztes Tamás a Katona József Színház ütős Tartuffe előadásának címszerepében. A professzora az álszentségnek, a mestere a hazugságnak, a nagydoktora a köpönyegforgatásnak. Úgy és oda csűri-csavarja a dolgokat, ahová csak akarja.

Kettőnek annyi, hátra van négy

Ő nem a messiás, csak egy nagyon haszontalan fiú! - emlékeznek a mondatra a Brian életéből? Fejhangon visító, kellemetlen, zsémbes asszonyság korholja feszt a fiát. Terry Jones zseniálisan bírta ezeket a károgó figurákat, de igaz, ami igaz, ők is őt. Kivételes komikus, színész író, történész - és python, most már mindörökké. Terry hetvenhét földi év után súlyos betegség ellen adta fel a küzdelmet.

Erőközpont

Most épp az irodalomban keletkeznek csúnya sárfoltok. Az első lépés a jelek szerint kipipálható, visszajött a tűrt kegyeltek és a támogatottak csoportja, két év múlva pedig jöhet az újabb szelekció. Akkorra talán, remélheti a központosításra kész kormány, a felhorgadás is elcsendesedik, nem állnak útjába mindenféle értelmiségi aggályok az NKA beszántásának sem, és létrejöhet egy sokkal nagyobb, kézi vezérlésű irodalmi erőközpont is.

Véget ért egy álom…

A portugálok elleni vereséget követően, amikor a magyar férfi kézilabda válogatott befejezte idei olimpiai kvalifikációs Európa bajnoki szereplését, illetve véglegessé vált, hogy a csapat nem szerezheti meg az indulási jogot a tokiói olimpiára, többen is szomorúan jegyezték meg: véget ért egy álom. Egy frászt! Az álom majd csak ezután kezdődhet! Megvalósulásához – fölösleges mellébeszélésre most nincs szükség – a játékosállomány lényegében adott. De ehhez a szövetség és a szakvezetők összehangolt szakmai munkájára lesz szükség.

A fenntartható visszafejlődés

Olyan mintha azt remélnénk, hogy egy teli kád víz sosem fogy el, ha kihúztuk a dugót. A fenntartható fejlődés eszméje a fenti hasonlatot folytatva így hangzik: mennyi vízzel ereszthetek ki többet most, mint egy perce tettem, hogy ne fogyjon el a kádból a víz?


EZ A GYEREK NEM NORMÁLIS, CSIGÁKAT HORD A ZSEBÉBEN

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.01.30.


Gerald Durrell indiai születésű brit író és zoológus miatt ismeri egy generáció egyáltalán azt a szót, hogy természetbúvár, és ő tehető felelőssé azért is, hogy a világon van egyáltalán valaki, aki tudja, mi az a kolóbusz. Az is valószínűsíthető, hogy Korfu szállodatulajdonosai A családom és egyéb állatfajták, illetve a szigeten játszódó önéletrajzi regénytrilógia után naponta többször is hálát adtak a sorsnak a természetbúvár születéséért. A regények után úgy tűnik, hogy Gerryt, azaz Durrelt mindenki ismeri (természetesen szigorúan Réber László illusztrációival), ahogy a család többi tagját is, de a regények persze nem érintenek mindent – Durrell pedig egy önéletrajz írásához ugyan hozzáfogott, de végül nem jelentette meg. Maradtak a regények.

Te milyen állatfajhoz tartozol?

A családom és egyéb állatfajták, a Madarak, vadak rokonok és Az istenek kertje után az ember hajlamos azt gondolni, hogy Durrellék tényleg idilli életet éltek Korfun, ahová Gerald tízéves korában, 1935-ben költöztek, és ahol hamisítatlan brit kozmopolitaként azonnal otthon is érezték magukat, a családtagok pedig tulajdonképpen azzal foglalkozhattak, amivel csak akartak. Ahogy Gerald is írja az egyik regényben: mindannyian fiatalok voltak, és legalábbis görög mércével elképesztően gazdagok is, így nem volt különösebb akadálya, hogy mindenki a hobbijának élhessen, ez pedig Gerald esetében javarészt az állatok begyűjtését és megfigyelését jelentette. Testvérei közül a legidősebb, Lawrence, aki a század végére Anglia ünnepelt írójává vált, az írásra koncentrált, Leslie fegyvereket gyűjtött, Margo napozott, a Durrellek édesanyja pedig ivott – és épp ez állt a család Görögországba költözése mögött is, nem pedig a regényekben emlegetett hivatalos indok, miszerint Angliában nem embernek való az időjárás...

„A MUNKA NEM BÜDÖS” – LEVELEK HÁFIZNAK (18.)

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2020.01.28.


Az Egyiptomban élő Jászberényi Sándor író-haditudósító Magyarországon élő kisfiának ír mindarról, amit apaként érdemesnek érez átadni neki. A mostani, immár tizennyolcadik levélben azt mondja meg, milyenné ne váljon soha a tízéves kisfiú. Folytatódik a Válasz Online levéltárca-sorozata.
-----------
A munka nem büdös. Illetve nagyon kevés esetben az.

Amikor ezt megtanultam, akkora voltam, mint most te, fiam. Tízéves koromra rengeteg változás történt a körülöttem lévő világban. Ezek közül a számomra a legfontosabb az volt, hogy bejelentették: nem vagyok többé a „Batman őrs” tagja.

Ez határozottan meglepett. Elég nagy botrányt kavartunk, hogy Gagarin, Tyereskova és a többi elfogadott kisdobos brigádnév helyett a miénket a saját hősünk után nevezhessük el.

Összesen háromszor hangzott el a tanítónéni részéről, hogy „engem ezért a reakciós viccelődésért börtönbe visznek”, hogy „ki fognak rúgni”, meg hogy „recsk”. Egy idő után azonban befejezte a könyörgést. Látta, hogy hajlíthatatlanok vagyunk.

„Szarok én bele” – gondolta, majd azon okoskodva, hogy ami nincs tiltva, az engedve van, beírta a könyvbe a nevet. A miénk lett a város legmenőbb kisdobos őrse.

El tudod képzelni a csalódottságomat, amikor az első osztályfőnöki órán közölték velünk, hogy soha többé nem építjük a szocializmust, mert a „történelem szemétdombjára került”.

Mint utólag kiderült, több mindent vitt magával. Vitte a papírból kivágott Auróra cirkálókat, vitte a mozgalmi dalokat, de nem állt meg, és még az emberek megszólításait is elvitte, az iskolai köpenyekkel és az üzenőfalakra írt inspirációs Lenin-idézetekkel együtt.

Ezek közül a legjobban persze a Batman őrs fájt nekem. A konyhában sugdolózó és cigarettázó szüleimhez hasonlóan én is tartottam kissé a jövőtől. „Nem lehet annyira klassz dolog az a demokrácia, ha nem fér bele a Batman őrs” – gondoltam.

Nem jól éltem meg a rendszerváltást, Háfiz. Azt, hogy nem büdös a munka, ezzel összefüggésben tanultam meg, apám áldásos felügyelete alatt...

MEGVÁLTOZTUNK, EZ MÁR NEM CSAK EGY VICCPÁRT

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.01.30.


Százezer kitartó szavazójuk van, Budapest egyes részein tíz százalék körül állnak. Viccpárt? Még mindig? Változott-e valami azzal, hogy öt budapesti kerületben (II., IX., XII., XIV., XV.) is a képviselő-testületben dolgoznak ősz óta? Turulról, ellenzékről, parlamentről és az önképükről is beszélgettünk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt két legismertebb arcával, Ferencváros alpolgármesterével, Döme Zsuzsával és a hegyvidéki önkormányzat képviselőjével, a párt vezetőjével, Kovács Gergellyel, akik történetesen egy párt alkotnak.

Kezdjük a magánéleti szállal.

Kovács Gergely: Az van, hogy mi járunk. Volt, hogy jártunk, volt, hogy nem, aztán igen, aztán megint nem. Most megint igen.

Döme Zsuzsa: Így van.

Hogy kommunikálják ezt? A pártjuk ma már százmilliós támogatást kap az államtól, van működési rendje, alkalmazottjai, szóval olyan lett, mint egy nem is kicsi cég. Van ebből bármilyen feszültség, konfliktus?

Kovács Gergely: Ebből nincs. Ez nyilvános, mindenki tudja itt, nem titok.

Döme Zsuzsa: Amikor a pártot elkezdtük nagyobban csinálni, akkor már együtt voltunk.

Kovács Gergely: Előtte Dobrev Klárával éltem, de őt a Gyurcsány ugye lenyúlta.

Döme Zsuzsa: Én akkor még bálna voltam.

Nagyon vicces. Amúgy a viccpárt sértés?

Kovács Gergely: Nem sértő, csak nem pontos. Mást értenek viccpárt alatt ahhoz képest, amit mi csinálunk. De igaz, mi is viccpártnak indultunk...

A FIDESZ RAGASZKODIK SAJÁT MÉDIAKOLHOZÁHOZ ANNAK ELLENÉRE, HOGY NEM TELJESÍT TÚL JÓL

SZEGED KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.01.29. 


Orbán Viktor ismét bebizonyította, hogy a törvények nem szabhatnak gátat az akaratának. Kormánya ugyanis tovább folytatja azt a bújócskát, melynek segítségével kicselezheti a törvényeket, felülírhatja a különböző ellenőrző szervezetek feladatait. Ami most a kormányzati médiakolhoz (KESMA) körül zajlik, az nem csak a jogállamiság megcsúfolása, de egyben a sajtószabadság lábbal tiprása is.

Többször foglalkoztunk már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) névre keresztelt kormányzati szörnyszülött körüli anomáliákkal, de bármennyire is abszurd, hogy a lakájmédia közel 500 sajtótermékét egyetlen cégben egyesítik, Orbán Viktor és csapata továbbra is úgy érzi, hogy a részben általuk hozott törvények úgy hajlíthatók, ahogy nekik tetszik.

Most, hogy a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette azt a hatósági bizonyítványt, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a KESMA tulajdonszerzését azokban a cégekben, amelyeket kormánypárti üzletemberek egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án, még mindig úgy gondolják kormányzati körökben, hogy az általuk teremtett birodalmi lépegető továbbra is törvényesen működik, és hinti a Fidesz központi propagandáját.

Azt, hogy számítottak a számukra kedvezőtlen bírósági döntésre, az is bizonyítja, hogy az ítélet kihirdetését követő órákban máris közleményben reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ a fejleményekben. Indoklásuk természetesen olyan jogi csűrcsavar, amit ember legyen a talpán, aki megért. Lényeg, hogy szerintük a bíróság nem arról döntött, hogy jogszerűtlenül egyesítették a magyar médiapiac közel ötszáz sajtótermékét, előidézve ezzel egy olyan torz hirdetési piacot, melyben behozhatatlan hátrányba kerülnek a független és ellenzéki termékeket kiadó cégek...

KRISZTUS NEVÉBEN KENJÜK BE SZARRAL

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.01.29.


Niedermüller Péter az ATV egyik vitaműsorában megjegyzést tett a magyar nacionalizmusra, mondván: "mi marad, hogyha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye felsoroltuk, a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen, ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak és nők is vannak közöttük, ez a családelképzelés, és ez azért borzalmas, mert hogyha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze, ebből."
Hát, mondjuk fogalmazhatott volna feszesebben is a DK politikusa, de hát ezt egy élő vitaműsorban tette, ahol a szereplők szükségszerűen pongyolábban fogalmaznak, mint írásban tennék, de a lényeg azért érthető: a gyűlöletkeltés politikája jellemzi ezt a társadalmi irányzatot, melynek képviselői természetesen szeretik magukat szentéletűnek és erkölcsösnek feltüntetni.
Fel is horgadtak azonnyomban, élükön a kétlábon járó biológiai csodával, a száján át szaró Bayer Zsolttal, aki tüntetést szervezett a polgármester hivatala elé, így követelve azonnali távozását a közéletből.
Joga van hozzá, tegye.

Ami megdöbbentett, az a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia reakciója az ügyre.
Ha nem is értettem vele egyet, hogy a neves testület nem nyilvánít véleményt a migránsokkal való bánásmódról, a nem is nagyon burkolt rasszizmusról, az esélyegyenlőség romjainak ledózerolásáról, de tudomásul vettem, hogy a Katolikus Egyház nem akarja magát besározni a napi politikával.
Azt is gondoltam, hogy a mai helyzet egyik legfőbb haszonélvezőjeként nem akarja kockára tenni a regnáló hatalom jóindulatát, a dús anyagiakat, melyeket oly szorgalmasan gyűjtöget a rendszerváltás hajnala óta, megpróbáltam megmagyarázni, hogy Isten szolgái is emberek, erényeik mellett hibákkal is.
Hogy bele-belemásztak azért a napi politikába, azt a választási harc kiélezett légkörének tudtam be, mondván, a papok között miért ne lehetnének sajtkukacok, akik nem képesek megmaradni a számukra kijelölt úton, Isten szolgálatát a maguk sajátos módján képzelik el.
Híveik egy részének ez tetszik, ők szívesen gyűjtenék és hordanák a rőzsét az ellenkező politikai oldal képviselőinek máglyájához, még ha a rőzséért közelharcot is kellene vívni a büdös cigánnyal, aki nem átall tüzelőt gyűjteni, hogy didergő purdéja meg ne fagyjon...

NÁCI PROPAGANDÁVAL TÁMOGATTA A CSALÁDBARÁT KORMÁNYT A PÉCSI KDNP

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.01.29.


A Szabad Pécs vette észre, hogy a KDNP pécsi szervezete milyen ötletes módon hirdetett náci propagandát. A családbarát kormány eszméjét támogatni kívánó kereszténydemokraták nagy buzgóságukban ugyanis egy igen kétes szellemiségű, leginkább nácinak nevezhető fotót találtak erre a legalkalmasabbnak. Az SS felirat azonban már nekik is sok lehetett, vagy legalábbis, gyanúsnak találták, ezért a Facebook posztjukon megjelentetett képen ezt már nélkülözni volt kénytelen az oldalukra látogató, nem nagyszámú közönség.

Aztán úgy gondolhatták, hogy ez a fotó még így – az SS felirat nélkül – is nagyon ciki, ezért utóbb az egészet eltávolították a Facebookról, s megpróbáltak úgy tenni, mintha soha nem is lett volna.

De volt. A pécsi KDNP által preferált kép felirata egyébként hevenyészett magyar fordításban a következő: A férfi a család védelmezője. A nő a család szíve. A gyerekek a család jövője. Férfi és nő természetes szövetségesek...

EGY BÍRÓSÁGI ÍTÉLETET CSAK ÚGY LEHET VÉGREHAJTANI, AHOGY AZ ÍTÉLET SZÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.


Orbánt meghívták a gyöngyöspatai romák uzsonnázni, hogy elbeszélgessenek vele a kártérítési perükrül, amelynek ítéletét nem akarja végrehajtani a kormány és az önkormányzat. Orbán természetesen nem fog elmenni soha erre az uzsonnára, mert törvénytelenséget és rasszizmust nem lehet megmagyarázni. Márpedig nemcsak a roma gyerekek szegregációja volt rasszista indattatású, de a javukra hozott ítélet végrehajtásának megtagadása is az. Orbán a rasszista indulatokra játszott, amikor azt mondta, hogy nem igazságos ennyi pénzt munka nélkül megkapni. Ez cigányellenes üzenet, ha nem romákról lenne szó, ez fel sem merülne.

A híradások szerint “Orbán Viktor február 16-án tartandó érvértékelő beszédében is szó esik majd a gyöngyöspatai kártérítési per hátteréről és mindezek lehetséges megoldásairól”. De egy jogerős bírósági ítéletnek nincsenek “lehetséges megoldásai”. A bíróság ítéletének egyetlen lehetséges megoldása van, hogy az alperes az ítéletet végrehajtja úgy, ahogy az ítéletben szerepel. Ez egy kártérítés, az okozott kár ellentételezése. Véleményünk szerint az okozott kár mértékéhez és az aljas indítékhoz képest nagyon szerény kártérítés, de mégiscsak az, és a rasszistáknak ez sem tetszik. Ennek azonban semmi köze nincs ahhoz, hogy a pervesztes nem keresheti a kártérítés “lehetséges módjait”. A vesztes nem dönthet úgy, hogy másképp kárpótolja a perben nyertes felet.

Képmutató és ugyancsak propagandaízű az ajánlat, hogy az oktatás pótlásával váltanák ki a kártérítés összegét, mert ha erre nemet mondanak a romák, akkor rájuk sütik, hogy őket nem az oktatás érdekli, hanem a pénz. A szegregáció miatt megvont oktatás az állam kötelessége, amit a bírósági ítélettől függetlenül, annak végrehajtása után is köteles az állam elvégezni. Azzal nem lehet kiváltani és helyettesíteni a megítélt kártérítést. Maga az ítélet is rasszizmus miatt született, mert származási alapon különböztettek meg gyerekeket, akik ennek alapján alacsonyabb képzesben részesültek. Most pedig az ítéletet is rasszista uszításra és propagandára használják fel.

Már külföldi lapok is írják, hogy a Fidesz visszaesése, Orbán önkormányzati választási veresége azt bizonyítja, hogy a menekültek elleni uszítás propagandaértéke erősen csökkent, mert nincsenek migránsok, és az emberek rájönnek, hogy Orbán egy nem létező veszélyyel fenyegeti őket. Ezért új bűnbakokat kell keresni, és ezeket a hátrányos társadalmi helyzetben levő csoportoknál, a romák, a zsidók körében találja meg, mert a cigányok elleni hangulatkeltés is keveredik az antiszemitizmussal: a jogvédőket Soros-ügynököknek nevezik, akik pénzt akarnak kihúzni az államból, ami nem igaz. Emellett a börtönlakók ellen irányul, mert egy bűnöző emberi jogai vajon kit érdekelnek. Mindezt összekapcsolják az igazságszolgáltatás elleni uszítással és hadjárattal...

MEGINT MINŐSÍTIK A TANÁROKAT: BÉREMELÉSRE NEM MINDENKI SZÁMÍTHAT EGYFORMÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.01.30.


Tavasszal már egy új rendszerben értékelik a szakképző iskolák oktatóit, ettől függ a fizetésük is.

Az iskolaigazgatók meggyőzése az egyik kulcsa a szakképzési rendszer sikeres átalakításának – olvasható abban a lapunkhoz eljutott tájékoztató levélben, ami a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) tárgyalódelegációja és Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár közötti, január 23-ai egyeztetésen elhangzottakat összegzi. A levél szerint a helyettes államtitkár leszögezte: az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete február elején jelenhet meg, ebből minden információ kiderül majd a várható változásokról. 

Egy-két részletre azonban Pölöskeiné is rávilágított. Az egyik ilyen, hogy az intézmények felett a korábbinál erőteljesebben diszponálnak majd a szakképzési centrumok, mert – mint az NPK tájékoztató levelében olvasható - „a cél a gazdaság kiszolgálása, nem az iskolák és tanáraik céljaihoz kell alkalmazkodni”. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, s már tavasszal ez alapján értékelik a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is. 

A kormány bejelentette: átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki ennyit fog kapni. A minősítés alapján lesz, aki kevesebb, és lesz, aki több pénzre is számíthat. Az NPK tájékoztatója szerint a januári egyeztetésen az is elhangzott: a későbbiekben – a minőség függvényében – elképzelhető, hogy lesznek olyan dolgozók, akiknek akár 20 százalékkal is csökkenhet a bérük. A bérről az iskola igazgatója dönthet „egy kapott minőségértékelő eszköz” segítségével. Továbbá az iskolákat is a minőségük alapján fogják finanszírozni. 

„Senki nem fog rosszabbul járni, senki sem kereshet kevesebbet korábbi bérénél” - ezt már a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) írta a Népszava megkeresésére. Szerintük törvény garantálja, hogy azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet. Azt elismerték, hogy a bérek meghatározásában lesz beleszólásuk az iskolaigazgatóknak, hiszen a tanári munka minőségére ők látnak rá közvetlenül...

ENNYIT ADNAK IDÉN A CÉGEK BÉREN KÍVÜL - AHOGY A MUNKÁLTATÓK SZÁMOLNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.30.


A cafeteria átlagos keretösszege a tavalyi zuhanás után az idén is csökkent – derül ki egy kutatásból. Változás viszont, hogy egyre kevesebb cég alkalmazza az úgynevezett bruttó juttatási rendszert. A szakértő elmagyarázza, miként számolnak a munkáltatók.

Tavaly kigyűjtöttük, hogy néhány nagyobb bérmegállapodásban mi maradt meg a béren kívüli juttatási elemek közül. Mint az akkori táblázatból látszott, a kép meglehetősen változatos lett. Sokan irigykedve nézhettek néhány számot, amihez viszont érdemes tudni, döntő többségüket a helyi szakszervezet harcolta ki. Összességében azonban 2019-ben hosszú évek óta először csökkent a béren kívüli juttatások átlagos kerete.

Az idén – derül ki a Cafeteriatrend.hu felméréséből – kicsit még tovább mérséklődhetett az átlagos keret. A béren kívüli juttatásokkal foglalkozó társaság 354 munkáltató megkérdezésével vizsgálta meg, hogy miként alakulnak a 2020-as juttatások. Arra jutottak, hogy az átlagos keret 370 ezer forint lehet, miközben tavaly ez az összeg 375 ezer forintra jött ki. Az előző évi zuhanás után így mutatható ki még további csekély csökkenés, de a helyzet ilyen szempontból nem egyértelmű.

Külön-külön vizsgálták ugyanis a nettó és bruttó keretösszegeket, és ezzel a módszerrel tapasztalták azt, hogy nettó értékben (ez 270 ezer forintra jött ki) nagyjából a tavalyi értékeket nyújtják a munkáltatók. Lényeges változás, hogy az előző évekhez képest csökkent a bruttó cafeteria keretet alkalmazó munkáltatók száma. A jövedelemként adózó juttatások alkalmazása mellett többen (ez a korábbi kétszeresére rúg) használnak hibrid megoldásokat, ahol a munkáltató és munkavállaló osztozik a terheken...

ÚT A BUGATTITÓL A KIS VELENCÉIG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.30.


Ha a világ legnagyobb autómúzeuma és egy csodálatosan szép, az olaszországi Velencére hajazó település egy környéken található, akkor az egy elég jó régió lehet. A franciaországi Elzászról van szó, ahonnan Hari Seldon küldött részletes beszámolót sok fotóval.

„Korábban már írtam néhány posztot Lotaringiáról, most úgy gondoltam, hogy vele történelmileg összeforrt régióval, Alsace-al (Elszász) folytatom. A régió most már hivatalosan is egyesült a mi vidékünkkel, és most Grand Est néven alakultak újjá. (Hozzájuk csapódott még nyugat felől Champagne-Ardenne, bár ők már valóban nagyon különböznek a két keleti résztől.)

Alsace azért is speciális ebben a nagy keleti régióban, mert noha ez a legkisebb, egyben a legsűrűbben lakott terület, és itt van a régió fővárosa, Strasbourg. A térség legjelentősebb repülőtere Mulhouse-ban van, ami egyben Baselt is kiszolgálja (Mulhouse-Basel-Freibourg repülőtér), az Easyjet repül ide Budapestről is.

Alsace azért is népszerű, mert sok látnivalót kínál viszonylag kis területen, ezért egy rövid utazás alkalmával is sok szépet és érdekeset lehet látni. Persze, aki mind meg akarja nézni, amit most az alsace-i posztjaimban írok, ahhoz kell 5-6 nap.

Belfort, a kakukktojás

De először is kezem egy „kakukktojással”, Belforttal, mert ez a kisváros jelenleg nem Alsace-hoz, hanem Franche-Comté-hoz tartozik, viszont a XIX. század előtt Alsace része volt.

Először a 30 éves háború idején került Franciaországhoz. A következő időszakban XIV. Lajos megbízta Vaubant, hogy a városban alakítson ki egy erődrendszert.

Vauban hadmérnökként és hadiépítészként felelt az ország védelméért. Olyan szorgalmas volt, hogy jutott még néhány erődje a mai Baden-Würtenberg területére is, például Freiburg erődjét is ő építette. A Vauban-jellegű erődök később elterjedtek Közép-Európában is.

Ez annyira jól sikerült, hogy még az 1870-71-es francia-porosz háború idején is kiállt egy nagy porosz ostromot. A védők 107 napig védték a várat, és csak a fegyverszünet idején vonultak el a csapatok a városból.

Ennek emléke a város jelképe a Lion de Belfort (belforti oroszlán), Auguste Bartholdi-nak a munkája, aki a New York-i Szabadság-szobrot is készítette. Ez a munkája is elég nagyszabású: az oroszlán 22 méter hosszú és a 11 méter magas...

CSODAGYEREKTŐL CSODAFELNŐTTIG

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: HALÁSZ LÁSZLÓ
2020.01.24.


Jöjjön hát Wolfgang Amadeus Mozart. Elég felidéznem, hogy ötéves korában már kisebb darabokat komponál. Első szimfóniáját nyolcévesen írja. Tízes évei közepén a híres bolognai Accademia Filarmonica tagja. Egy-két év, és öt hegedűversenyét, több zongoraversenyét komponálja. Húszas, illetve harmincas éveibe lépő felnőttként produktivitása önmagában is csodaszámba megy: több mint hatszáz zeneművel. Közülük hosszú sort alkotnak azok, amelyek a szimfonikus, koncert-, kamara-, egyházi és operazene – ma is a világ minden részén játszott – csúcsteljesítményei. Utókora száz éven belül ilyen tehetséget nem lát, vélte Haydn. Akár két és félszáz évet is mondhatott volna.

Neumann János hatévesen nyolcjegyű számokat oszt fejben és az ókori görögök nyelvén társalog. Nyolcévesen már ismeri a differenciál- és integrálszámítást. A tizenötéves fiú felsőfokú tanítására felkért matematikai analízis szakembere könnyezni kezd, amikor Neumann tehetségének tudatára ébred. Huszonnégy évesen havonta egy alapvető matematikai munkát közöl – de ez már jócskán a felnőtt teljesítménye. Tudósként ugyanolyan csoda, mint gyerekként. Az önreplikáció struktúrájának analízisétől a játékelmélet megalkotásáig. „Olykor elcsodálkozom – így a Nobel-díjas Hans Bethe –, vajon a Neumannéhoz hasonló agy az emberi agynak nem felsőbbrendű fajtája-e?

Amin alkalom adtán csodálkozunk, gyakran egyáltalán nem csodálatra méltó, nemhogy csoda volna. A csoda fantasztikum, valami, aminek megtörténte hiába elképzelhető, nem csak valószínűtlen: lehetetlen. A csodagyerek viszont kivételes hús-vér személy, aki már tízéves kor alatt tehetséges felnőttől is dicséretes művészi vagy tudományos teljesítményt mutat fel. Ez azonban nem garantálja, hogy a későbbi teljesítmény is hasonképpen kiemelkedő; a remeklést és ne a semmibe veszést véssük emlékezetünkbe. Ezért először arra gondoltam, hogy az abszolút és jól ismert megtestesüléssel, Mozarttal kezdem. De úgy döntöttem, hogy provokatívabb, ha e ritka jelenséget egy vele határos, ám még ritkább jelenségen keresztül közelítem meg. Nem a kuriózumvadászat kedvéért, hanem az emberi természet=lehetőség bemutatása/megértetése céljából. A csodagyerekek különös változatai a „tudós idióták”. (Az elnevezés: idiots savants, az amerikai Down doktortól való; a XIX. század végén számolt be róluk.) Maguk a két lábon járó, hihetetlennek tűnő ellentmondás megtestesítői. Miközben kiáltó értelmi fogyatékosságaik vannak, némely képességük egészen bámulatos. Kiválóságuk általában az emlékezettel kapcsolatos: képző- vagy zeneművészi, illetve téri teljesítményben nyilvánulhat meg...


EZÉRT NAGYON NAGY BAJ, HOGY ROSSZUL SZEREPLÜNK A KOMPETENCIATESZTEKEN

INDEX
Szerző: E.F.
2020.01.30.


A kompetenciamérések elterjedésével végre pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói.

A Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András és Varga Júlia által jegyzett cikk állítása teljesen logikus, annyiban ugyanakkor mindenképp mérföldkő, hogy hazai adatokkal alátámasztva eddig még sosem láthattuk:

A KOMPETENCIAMÉRÉSEKEN ELÉRT MAGASABB TESZTPONTSZÁMOK AZ ÉLETPÁLYA SORÁN JÓL SZÁMSZERŰSÍTHETŐ ELŐNYÖKKEL JÁRNAK MAGYARORSZÁGON IS.

Amerikában a hasonló kutatások arra jutottak, hogy a tesztpontszámok egységnyi javulása átlagosan mintegy 12 százalékkal növeli a felnőttkori éves kereseteket. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora az oktatás szerepe a dologban, hogyan zárjuk ki, hogy nem pusztán a veleszületett magasabb intelligencia okozza mind a jobb teszteredményeket, mind a későbbi jobb fizetést.

Egyes vizsgálatok eredményei azonban arra mutatnak, hogy az általános intelligencia szintje nem határozza meg teljes egészében a későbbi munkapiaci eredményeket, a tanulás ugyanis javítja a kognitív készségeket - és ezen keresztül az intelligenciatesztek eredményeit is -, még ha nem is növeli magát az általános intelligenciát. Egyértelmű tehát, hogy az oktatásnak komoly szerep jut (vagy inkább juthat) a készségfejlesztésben, a készségeknek pedig nagy hatása van a későbbi esélyekre. Ezért érdemes tanulmányozni, hogy néznek ki ezek az összefüggések a magyar diákok és fiatal felnőttek esetében...

A FIDESZES MÉDIAMONSTRUM JOGHÉZAGBA RÁNTOTTA A VERSENYHIVATALT

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.01.30.


Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból” kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

Elsősorban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hibája, hogy pert vesztett a Fidesz-közeli médiaholding (a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, avagy KESMA) létrejötte körüli eljárása ügyében, hanem az országgyűlés fideszes többségéé és a kormányé. A Fidesz ugyanis olyan helyzetbe hozta a versenyhivatalt, aminek megoldása a hatályos jogszabályok értelmében valóban nem egyértelmű – és a bíróság szerint a GVH rossz megoldást választott.

A bíróság csak a jogalkotói szándékot tudta nézni

Az országgyűlés 2013-ban módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt. avagy versenytörvény), ez szabályozza egyebek mellett, hogy milyen vállalati összefonódásokat kell bejelenteni a GVH-nak, és hogyan kell ezeket a versenyhatóságnak kezelnie. Ekkor került be a jogszabályba az a kiskapu, hogy a kormány rendeletileg nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíthet egyes fúziókat, amiket így be sem kell jelenteni a GVH-nál.

Épp ezt tette a kormány 2018-ban, miután számtalan Fidesz-közeli vállalkozó ajándékozta oda cégeit (és azokkal a magyar sajtó jelentős részét) a KESMA-nak. Ám eddigre az összeolvadást a KESMA már bejelentette a GVH-nál. A kormány számára kiskapuval felszerelt Tpvt. azonban semmit nem mond arról, mit kell tenni, ha már folyamatban lévő ügyet nyilvánít nemzetstratégiai érdekűvé a kormány. Értelemszerűen egy már bejelentett ügyet nem lehet nem-bejelentetté tenni.

A GVH eljárását bíróság előtt megtámadó Szabad Pécs és a TASZ pont ezzel (is) érveltek: a kormányrendelet adta bejelentési kötelezettség alóli felmentés nem vonatkozhat a KESMA-fúzióra, hiszen azt már bejelentették. A bíróság ezt az érvet azonban nem fogadta el, de nem a Tpvt. (vagy bármely más jogszabály) valamely konkrét paragrafusára hivatkozva, hanem a jogalkotói szándékra, amely kiolvasható a törvény indoklásából. Más szóval a bíróság sem talált konkrét paragrafust, amely alapján kijelenthető, hogy a GVH megfelelően járt el. A bíróság szerint a törvény indoklásából viszont egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta elérni, hogy a GVH ne vizsgálja a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított ügyeket, ezért a GVH mégiscsak helyesen járt el, amikor nem vizsgálta a KESMA-fúziót, hiába érkezett a kormányrendelet a bejelentés után...

ELVEHETIK AZ ÓVODÁKAT IS AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÉRES MÁTÉ
2020.01.30.


Úgy értesültünk, a kormány nem tett le arról, hogy tovább szalámizza a pedagógustársadalmat.

Az 2019-es helyhatósági választások előtt már felmerült, hogy a kormány elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat, de később elült az ügy. A Narancs.hu viszont úgy értesült, hogy a kabinet tovább sem tett le erről a tervéről.

„Ehhez csak a jogalkotói akarat kell, minden további nélkül megvalósítható” – mondta érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke megkeresésünkre.

Felmerül a kérdés, hogy milyen intézményes rendszerben működhetnének tovább az óvodák? A szakember szerint meglenne a helyük, ugyanis értesülései szerint a Belügyminisztérium oktatási osztályát kibővítették. „Egyszer már fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor cáfolták, hogy ilyen terveik lennének” – tette hozzá.

Totyik Tamás elmondta: jelenleg a pedagógustársadalom nagyjából 150 ezer főállású munkavállalóból áll. A közelmúltban leválasztották a szakképzést, így „benne van a pakliban, hogy tovább szalámizzák” a területet, hiszen könnyebben lehetne a pedagógusokat kezelni, illetve egymással szembeállítani őket.

„Ügyes taktika. A bölcsődés SNI-s (sajátos nevelési igényű – a szerk.) gyerekek után jár pótlék, viszont az SNI-s óvodások után nem. Próbálják megosztani az egyes társadalmi és szakmai csoportokat” – mondta az alelnök.

Szerinte az is elképzelhető, hogy idővel a bölcsődéket is elveszik, hiszen a kormány ki akarja üríteni az önkormányzatokat. „Intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a vidéki kisiskolákat megszüntessék, de legalább a felső tagozatokat, mert nem tudják ellátni a feladatokat” – tette hozzá...

FÉNYMÁSOLT AJÁNLÓÍVEKET ÉS KUBATOV-LISTÁKAT TALÁLTAK AZ EGRI POLGÁRMESTERI HIVATALBAN

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.01.30.


Az egri választópolgárok nevét, lakcímét és „aktivitását” is feltüntették azokon a 2014-es listákon, amiket most találtak meg az egyik volt alpolgármester irodájában. 

A dokumentumokat közlő Egri Ügyek azt írja, ezek bizonyítják, hogy az országgyűlési választások előtt, a fideszes városvezetés idején listákat készítettek az egriek pártszimpátiájáról. Mirkóczki Ádám, a város októberben megválasztott, jobbikos polgármestere személyes adatokkal való visszaélés és választási család gyanújával fog feljelentést tenni.
Íme, így néz ki egy ilyen lista, a cikk szerint az utolsó oszlopban az 1-es mutatja a Fideszt leginkább elutasító, a 7-es a leginkább elfogadó választókat:...

GYÖRGY PÉTER: MI, AKIK ITT ÉLÜNK, MIND KIVÁLTSÁGOSOK VAGYUNK

LITERA
Szerző: Litera
2020.01.18.


Egy dologban vagyok bizonyos: az értelmiségi panaszkodás semmit sem ér, és sehova nem vezet. Azt sem hinném, illetve abszurd tévedésnek látom, hogy a műveltség mint eszmény halálra lenne ítélve. – A dolgok állása című sorozatunkban kérdéseinkre György Péter válaszol.

Az elmúlt harminc év tükrében korszaknak, avagy korszakhatárnak tekinthető-e ön szerint, amiben élünk? Hogyan látja, mik a jellegzetességei?

A korszak vagy korszakhatár fogalma egyaránt arra jó, hogy különösebb gond vagy épp gondolkozás nélkül olyan megállapításokat tegyünk, amelyek aztán alkalmasak a kortárs világ látszat-paradigmájának leírására. Általában egy korszakról csak utólag derül ki, hogy az korszakként volt érthető, értelmezhető. 1989 persze számos dolgot megváltoztatott, kezdve a politikai berendezkedéstől a politikai rendszerek globális politikai földrajzának radikális átírásáig, s ezek nyomán nem volt különösebben nehéz egy új korszakot bejelenteni. Mégis sokkal bonyolultabb, azaz vizsgálódásra akár érdemesebb a „hosszú tartamok” fennmaradása, „a megalvadt struktúrák” eltűnése, visszatérése, majd azok egymásra gyakorolt hatásai. Az 1989 utáni új Magyarországon mindössze négy év után, 1994-ben a választások visszatérést jelentettek az államszocializmus politikai kultúrájához, és ezen az sem segített, hogy az MSZMP utódpártja és az MSZMP egykori radikális, demokratikus ellenzékéből 1989 után létrejött SZDSZ együtt kormányzott. Ez a helyzet nem pusztán azt idézte elő, hogy a jobboldali pártokat különösebb szellemi munka nélkül azonnal identitáshoz juttatta, de azt is, hogy értelmezhetetlenné vált a rendszerváltozás korszakhatára. (Itt kell megjegyeznem, hogy én is igent mondtam az MSZP/SZDSZ koalícióra, olyannyira, hogy hosszú hónapokon át politikai tanácsadóként tevékenykedtem, s teljesen mindegy, hogy erről ma mit gondolok, de ez megtörtént.) Mindenesetre a politikai filozófia és meggyőződés nélküli MSZP és a politikai kultúráját, morális fölényét pillanatok alatt felélő SZDSZ koalíciója véget vetett a komolyan vehető politikai valóságnak, azaz a tettértékű szavak legalább egy része melletti elkötelezettségünk komolyan vételének. Hogy ez milyen jelentőségű ajándék volt a jobboldalnak, illetve az oda átmenekült pártoknak, ma látjuk. Azt a politikai kultúrát, amelyben bárki játszhatja egy időben Kossuth és Görgei szerepét, azaz lehet polgár, aztán ’azemberek’ küldötte, végül a kereszténység védelmezője, amelyben különösebb következmények nélkül bárki bármit mondhat, a történetiség, az idő rendjeinek, egymásutániságának megváltoztathatatlansága sem feltétlen érvényes többé. 1945 valóban szakadék volt az időben, s lám: ez is láthatatlanná lett, ahogyan 1989 tapasztalata sem létezik többé. Összefoglalva: a mai magyar társadalom egyre jobban emlékeztet egy ugyancsak eltűnt civilizáció, az egykori Anglia utolérhetetlen paródiájára: a Monty Pythonra. Bármi lehetséges. S hogy mindez utóbb mikor válik korszakká, azt majd akkor tudjuk meg, amikor az ostobaság, a taktikai hazugság, a látszatok látszatainak folyamatos újraírása érvénytelen lesz. Akkor majd az utánunk jövő nemzedékek kauzális láncokat állíthatnak fel, hogy miért épp akkor ért véget az a rettenetes állapot, amelyben élnünk adatott. Ennek megfelelően: a mai magyar politikai viszonyokat elemző „politológusok” évtizedeken át megállapítják, hogy kedden volt kedd, és az alkonyra éjszaka következik. Tamás Gáspár Miklós ritkán tévedett, legfeljebb abban, hogy mindössze Lengyel Lászlót nevezte fordított Kasszandrának, amiben amúgy igaza volt. Csakhogy majdnem az összes többi hivatásos politológus ugyanúgy a téves jóslások nagy- vagy kismestere. Az pedig különösen zavarba ejtő, hogy közben a nagy kivételek egyike maga Tamás Gáspár Miklós, aki amilyen pontosan tudja, ugyanolyan pontosan is írja meg, ami történik velünk, a magyar történelem egyik mélypontján, ahonnan nem látszik kiút. S bárcsak olykor tévedne. De sajnos, nem úgy tűnik.

Az értelmiség szerepe ebben a környezetben miként változott? Szükség van-e új külső és belső életstratégiákra?
...

LESZ EMLÉKMŰVE A HÁBORÚS NEMI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK – MÁR CSAK AZ A KÉRDÉS, MILYEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PETŐ ANDREA
2020.01.29.


Ma fogadta el a fővárosi közgyűlés a javaslatot, amely szerint 2022-re emlékműve lesz a háborús nemi erőszak magyar áldozatainak. A téma fontosságára néhányan az elmúlt években is felhívták már a figyelmet – például Pető Andrea, aki Elmondani az elmondhatatlant címmel kötetben dolgozta fel a szovjet hadsereg által a magyar nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakot. A CEU tanára most vendégszerzőként a Válasz Online-on foglalja össze, milyen lehetőségeink vannak egy emlékmű állítása kapcsán. Már itt jelezzük: holnapi podcast-adásunk is a témával foglalkozik majd. Abban Pető Andrea mellett Skrabski Fruzsinával és Kunt Gergellyel beszélget majd munkatársunk.

A második világháború befejezésének 75. évfordulóján kiújult az emlékezetpolitikai harc, amely már akkor, a hidegháborúval elkezdődött. 1989 után egy ideig úgy tűnt, ezekről a kérdésekről nem is lesz többet vita. Mostanra világos, hogy elődübörög újra – talán fenyegetőbben, mint valaha: akár a szovjet–német együttműködés értékelésére, akár a holokauszt emlékezetének paradigmaváltására gondolunk. Egy történelmi tényt azonban minden, a 2. világháborúban résztvevő országnál egységesen és folyamatosan a csend összeesküvése vett körül. A nők elleni háborús nemi erőszakét. Főleg ha a saját katonáik voltak az elkövetők. Arról, hogy mások mit csináltak, minden propagandagépezet szívesen beszélt. 2020-ra készült csak el a Délkelet-Ázsia japán megszállása után a katonák számára a helyi női lakosságból erőszakkal létrehozott és fenntartott katonai bordélyházak térképe. Döbbenetes látni a szexrabszolgákat fogvatartó táborok számát, miközben a japán kormány még mindig tagadja a létüket. A háborús nemi erőszak mértékét csak becsülni lehet az egészségügyi statisztikák, a nemi gondozókban nyilvántartásba vett új betegek, valamint a születési szám változása alapján, és csak a jelenség tömegességét lehet érzékeltetni. Pontos számokkal soha nem fogunk rendelkezni, hiszen az elkövető és gyakran az áldozat is abban érdekelt, hogy a történtekre ne derüljön fény. Minden katona erőszakolhat, de nem minden katona erőszakol, mert a militarizmus a testek (és ezek közül a legsérülékenyebb, a női test) feletti korlátlan hatalmat jelenti, de a hatalom csak egyes háborús helyzetek és egyes hadseregek esetében korlátlan.

Azt hihetnénk ezek után, hogy Európában a második világháborúban megerőszakolt nőknek nincs emlékművük. Ám egy mégis van. Csongrádban egy bronz emléktáblán ruganyos tesű, hosszú hajú, meztelen fiatal nő kezét a melle előtt összekulcsolva próbálja eltakarni magát egy lepellel, miközben fenyegető kezek nyúlnak felé. „Az isten letöröl szemükről minden könnyet” – vésték fel a táblára az idézetet a Jelenések könyvéből (Jel 21, 3-4). Az emléktábla felállításáról csak a helyi sajtó számolt be...

LESZAVAZTÁK A MOBILGÁTAT A RÓMAIN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.01.30.


A Római-parton a Királyok útja - Nánási út árvízvédelmi nyomvonalon már meglévő védmű fejlesztését is megvizsgáltatja Budapest, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a városvezetés azon javaslatát, amely szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat. Ezzel lekerült a napirendről az a korábbi, sokáig Tarlós István volt főpolgármester által is támogatott koncepció, amely egy úgynevezett mobil gát révén, a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat. Ez a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul komoly műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet.

Ez a döntés talán végre pontot tesz egy régóta húzódó vita végére. S mert bizonyára nincs mindenki képben a Római-partot illetően, ezért röviden összefoglaljuk, miről is van szó a fővárosiak kedvelt szórakozóhelyén. A rendszerváltozás körül a Római-part fokozatosan megváltozott, ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Van viszont helyette más. Szép és drága társasházak, hotelek és az egykori kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Ezzel párhuzamosan a Római-part összetétele is megváltozott – a melósok, diákok és kisnyugdíjasok helyett, „új nép, másfajta faj” vette birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a társadalmi változásokat, időnként persze ma is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek. A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat...


ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉS A ROMA SZOÁRÉ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.30.




Mekkorát lehetett volna már szelfizni partedlivel a nyakban, bal kézben késsel, a jobbikban villával, előttünk sült malac, de Gyöngyöspata nem a karmeliták erkélye, a helyi more meg nem Farkas Flóri, s ha húzná is valaki, az nem Mága. Pedig szeret étkezés közben fotózkodni a kedves vezető. S ha látta valaki Gáspár Győző hogyan főzött és sütött meg egy disznócsordát, illetve egy egész baromfiudvart az egyik ilyen celeb vendéglátós műsorban, az tudja, a roma lakoma, még ha szerény is, felér egy gasztronómiai űrutazással. Kulináris atombomba, hogy nem árt magunkkal vinni szódabikarbónát, vagy egyéb emésztés-rásegítő kelléket.

Hogy ne a napos oldalát mutassuk, a gyöngyöspatai romák meghívták Orbán Viktor Mihályt egy kis eszegetésre, amellyel összekapcsolva nyílt, baráti és őszinte beszélgetést folytattak volna a kedves vezetővel ügyükről. Orbán Viktor Mihály azonban nem megy el. Pedig ha olyan csudanagy politikus volna, mint ahogy hiszi magáról, s mint amekkorának gondolják sokan alaptalanul, leugrana legalább egy csirkeszárnyra, jól körbefotóztatná magát roma honfitársaival, és máris begyűjtene sok-sok szavazatot, mert ő ilyen kontextusban éli az életét, a duci kis ujjain számolgatja szüntelen, mi mennyi voksot hoz. Más gondolata nincsen is.

És most az a matematikája, hogy jobban fial, ha a romák ellen uszít, mintha velük eszegetne, az élet ilyen egyszerű, és ennyire gyalázatos Magyarország. Másrészről ne legyünk idealisták, mert mi lenne, ha kies hazánk összes gondokkal birkózó társadalmi rétegével ozsonnázna miniszterügynök elvtárs. Reggeltől estig ennie kéne szüntelen, egy permanens zabálás lenne az élete, és lássuk be, az nem megy. Magyarország nem a Római Birodalom, Orbán sem Néró vagy Caligula, bár hajaz rájuk. Viszont a gondjaink nagyok, ezek a szegény romák is azt hitték, ember módjára lehet intézni dolgokat, és most épp húzgálják ki az ujjukat a csurig lévő biliből...

KOVÁCS VADÁSZNI MENT; SEMJÉN, LÁZÁR MEGLŐTTE; NÉMETH MEGSÜTÖTTE. MEGETTÉK, ÉS MI KIFIZETTÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.01.29.


...Az embereknek annyira kell a vadászati világkiállítás, mint görénynek a Biblia. Pontosan annyira. De lesz, hiába minden orrhúzás, lesz. Mert mi vadász nemzet is vagyunk. Minimum 50 milliárd forintért. (Megjegyzem, ennyi hitelt írt alá Varga Mihály pénzügyminiszter iskolák, tornacsarnok építésére). Az urak szórakoztatására ez igazán nem sok, ugye? De a büdös életbe, a nem urak szórakoztatásra mikor jut ennyi pénz? Persze, csak akkor, ha már tele van a spájz meg a bukszánk is. Amiből elmehetünk színházba, nyaralni. Nem ám lövöldözni kis- és nagy vadakra.

A Soros-ösztöndíjból megbutult Kovács Zoltán előlépett Semjén Zsolt, Lázár János, mellett fővadásznak. Is. Arról nem tudok, hogy a Vezér mikor mennyit ül a lesen, csak arról, hogy az ellenzék minden rezdülését lesi – nehogy elszaporodjanak földön, vízen, levegőben. Kovács két pökhendi aljassága között most éppen Dortmundban élvezkedik. Nem focimeccsen, oda a főnök szokott röpülgetni. Kovács hirtelen lett vadász szakértő, úgy vágták ki miatta a közkedvelt Nimród vadászati újság főszerkesztőjét, mint egyszerű magyar futballista a zöld gyepre a teli orra maradékát. Ámulj világ, annak a Kittenberger Kálmán világhírű vadásznak és természetbúvárnak az örökébe lépett vagy inkább erőszakosan betolakodott, aki szakmai hitelességével alapozta meg a Nimród jó hírnevét. Ennek most kampec.

Lett is még a világkiállításért felelős kormánybiztos. Ahelyett, hogy a déli határon még embertelenebbül, még jobban gyűlölködve segítené a hadsereget, a rendőröket meg a Pintér nyugalmazott minisztert. Ott is lehet lőni, kicsi koma, nem baj az sem, ha nem állatokra, hanem emberekre.

Kovács már azt is tudja, hogy legalább egymillió látogatót várnak a 2021-es vadászati világkiállításra, melyet Budapest mellett négy vidéki helyszínen rendeznek meg jövő ősszel. Lesz abból kettő millió is, forduljanak bizalommal Rákay Philiphez, aki Kálmánról magyarosította a nevét, történész, Csiszár Jenő hasonmás és Orbán-kampány tudós. Minden sínen van, mint a nyugdíjas Marika néniék plusz a munkanélküli unokájuk élete...