2020. április 25., szombat

KISZOLGÁLTATOTTSÁG MINDEN ÉRTELEMBEN – A VÍRUS ÉS A VÁLSÁG LEGNAGYOBB VESZTESEI IS A NŐK LEHETNEK

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI CSAJOK BLOGJA
Szerző: RUTAI LILI
2020.04.23.



A kijárási korlátozás, az iskolák és munkahelyek bezárása világszerte sok nő és gyerek számára jelenti azt, hogy a bántalmazójukkal összezárva kell lenniük a nap minden percében. Az Európai Unió és más szervezetek is figyelmeztetnek: a vírus következménye lehet a nemek közötti gazdasági egyenlőtlenség elmélyülése is. A média világszerte foglalkozik a nőkre leselkedő veszélyekkel, de a magyar hatóságok csak érintőlegesen foglalkoznak a témával.

A vírus által először fertőzött kínai tartományban, Hupejben a rendőrség arról számolt be, hogy a családon belüli erőszakot bejelentők száma már az év első negyedében több mint háromszor akkora, mint az egész 2019-es évben volt.

Rio de Janeiroban a kijárási korlátozás első heteiben 50 százalékkal nőtt a különböző segélyszervezeteket felkeresők száma. Berlinben 10 százalékkal többen fordulnak a rendőrséghez, mint korábban. Katalónia területén már az első hetek után az átlagosnál 20 százalékkal, Nagy Britanniában 25 százalékkal, Cipruson 30 százalékkal, Párizsban 36 százalékkal több hívásról számoltak be a segélyvonalak üzemeltetői. Olaszországban viszont a hívások száma lényegesen (55 százalékkal) csökkent, de az eddiginél több email és üzenet érkezett.

Boglacsik Tímea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igazgatója az Inforádióban mondta el, hogy hazánkban is nőtt a telefonálók száma. Egyre többen az otthon tapasztalt erőszak miatt hívják őket – naponta 10-15 nőről van szó. A Patent Egyesület és a NANE munkatársai is hasonló növekedésről számolnak be. Mindketten hozzáteszik: fizikailag sem tudnának több hívást fogadni most, mint a békeidőben, vonalaik mindig leterheltek, és a kihasználtság maximális, de több online megkeresést, üzenetet kapnak, mint korábban...


KORONAVÍRUS: A MEZŐGAZDASÁG RÖVID TÁVON MEGÚSSZA, HOSSZABB TÁVON VISZONT MÁR BAJ LEHET

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.25.


A koronavírus 100 éve nem látott mértékben veti vissza a gazdaságot, vállalati csődöket hoz el, a munkanélküliség az egekbe ugrik, és nem kizárt, hogy az életszínvonal csak 1-2 év múlva éri el a március eleji szintet. Egy dolog azonban válságban sem változik: az embernek ennie kell. Ez az egyszerű gondolat adja az alapját annak, hogy az agrárium miért nem sorolható a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé. A Portfolio ágazati körképének többi iparági megszólalójához képest a mezőgazdasági szereplők optimisták, mi azonban felhívjuk a figyelmet néhány veszélyes tényezőre, ami miatt hosszabb távon is gondot okozhat az ágazatban a járvány. Valamekkora kibocsátáscsökkenés - bár nem lesz akkora, mint sok másik ágazatban - azért valószínű forgatókönyv.

Egyre többet tudunk a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról, nagyjából kezdjük látni, hogy mely ágazatokat milyen mértékben érinti a válság, pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre. A koronavírus-válság sajátos hatása, hogy több ágazatban a kibocsátás szinte nullára esett vissza, más ágazatokban az időszakosan megugrott kereslet még átmeneti szárnyalást is okozott.

Cikksorozatunkban makrogazdasági szempontból mutatjuk be, hogy az egyes ágazatokra milyen hatást gyakorol a járvány, milyen visszaesést (vagy épp növekedést) él meg az iparág. Mivel a teljesítményt pontosan mutató „hard adatok” még nem állnak rendelkezésre, így elsősorban iparági forrásokra támaszkodtunk, hogy a szereplők szemével láttassuk az egyes iparágak helyzetét a válságnak. Ahol már rendelkezésre állnak adatok, ott persze feltüntetjük azt. Cikksorozatunk korábbi részei ide kattintva érhetők el.

Eddig gyűjtésünkből is az látszik, hogy a legtöbb ágazatban a koronavírus jelentős visszaesést okoz, de vannak olyan területek is (sőt, az ágazatokon belül egyes alágak is), amelyeknél a visszaesés kicsi, vagy egyáltalán nem jelentkezik. Cikksorozatunk jelenlegi részében a mezőgazdasággal foglalkozunk, amelyik ágazat az utóbbi csoportba sorolható...

CSERNOBILBAN A HALÁLNAK EZER ÚJ ARCA VOLT

INDEX
Szerző: M. NAGY MIKLÓS
2020.04.25.


Az erre a hétvégére tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált elsodorta a koronavírus-járvány, és a rendezvény díszvendége, Szvetlana Alekszijevics sem jöhetett el Budapestre. Az írónő azonban telefonon adott egy exkluzív interjút a könyvfesztiválra készülve az Indexnek, amit most közlünk.

A Minszkben élő Alekszijevics a szovjet és poszt-szovjet térség talán leghíresebb élő szerzője, az egymást váltó diktatúrák szókimondó kritikusa, aki 2015-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. Hosszú nyugati emigráció után 2011-ben költözött vissza Belaruszba. Legismertebb művei a Csernobili ima című riportkötet, amely az atomkatasztrófa szemtanúival készített interjúk alapján mutatja be Csernobil hatását, és a Szovjetunió afganisztáni háborújáról szóló Fiúk cinkkoporsóban. Az interjút az írónő magyar kiadója és Utolsó tanúk. Gyermekként a második világháborúban című, magyar nyelven 2017-ben megjelent kötetének fordítója, M. Nagy Miklós készítette.
Orosz nyelven beszélgetünk, és nem beszélgethetnénk ezen a nyelven, ha gyerekkoromban a magyar iskolákban nem lett volna kötelező az orosz nyelv tanulása. Belorusz íróként miért orosz nyelven ír? És milyen a viszonya ehhez a nyelvhez? Mellesleg ez, hogy „belorusz író”, talán nem is egészen pontos meghatározás…

Tudja, a belorusz nyelv helyzete nagyon nehéz. Az iskolákban is, az egyetemeken is, mindenhol orosz nyelven folyik az oktatás nálunk. És még a faluban is, ahol felnőttem – a szüleim egyébként tanárok voltak, apám történelmet tanított, anyám idegen nyelvet –, otthon oroszul beszéltünk. A Nobel-díj átvételekor mondott beszédemben úgy fogalmaztam, hogy három otthonom van: Belarusz – mert apám belorusz, és ott éltem le az életemet (leszámítva azt a tíz évet, amit emigrációban töltöttem), Ukrajna, azaz édesanyám hazája (nagyon szerettem az ukrán nagymamámat, és Ukrajnában is születtem) és természetesen az orosz kultúra – ez a harmadik otthonom, a harmadik hazám. Ami pedig a belorusz kultúrát illeti… hát, hogy is mondjam… ha nem lennének olyan írók, akik nagy hatással voltak rám, mint például Dosztojevszkij, Csehov, vagy olyan filozófusok, mint Fjodorov, Ciolkovszkij, akkor nem írhattam volna meg a könyveimet. Természetesen az orosz kultúra gazdagsága tette számomra lehetővé, hogy bizonyos problémák mélyére hatoljak… Nem is beszélve arról, hogy majdnem negyven éven át egy utópia történetét írtam. Mind az öt könyvem a „vörös birodalomról” szól: a kezdetétől a bukásáig. Ez a birodalom orosz nyelven beszélt. Beutaztam ezt az egész hatalmas országot: és Alma-Atiban, Taskentben, Kijevben, Üzbegisztánban, Minszkben – mindenhol oroszul beszéltek velem. Ez volt a bolsevizmus nyelve, az utópia nyelve – és ugyanakkor egy nagy kultúra nyelve is...

ORBÁN DIKTÁTORKÉNT KORMÁNYOZ, ÉS MEGÁLLÍTHATATLAN

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.25.


„Ha Orbán kezdené is elveszíteni a támogatóit, addig tarthatja fenn korlátlan felhatalmazását a rendeleti kormányzásra, amíg magáénak tudhatja a parlament harmada, és/vagy az államfő támogatását. Ráadásul a jogi eljárások rendeleti úton történt megváltoztatása következtében, Orbán lépéseinek jogi felülvizsgálata alighanem csak túl későn történhet meg ahhoz, hogy hatása legyen” – szögezi le a „Ne dőljünk be az autokratáknak! – Avagy miért sérti a magyar vészhelyzet a jog uralmát” címmel megjelent közös elemzésében Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor. A Princeton egyetem alkotmányjogász professzorának és a CEU emberi jogi programja alapítójának, volt vezetőjének írását a Verfassungsblog alkotmányjoggal foglalkozó német szakportálon tették közzé.

Illuzórikusak azok a felügyeleti mechanizmusok, amelyekre a magyar kormány hivatkozik, hogy megnyugtassa a világot: Magyarország még tiszteletben tartja a jog uralmát – állítják a szerzők. „Orbán diktátorként kormányoz, és nincs olyan észszerű hazai mechanizmus, amely még meg tudná ebben állítani” – teszik hozzá a rendkívül terjedelmes cikkben, amelyben részletes érveléssel támasztották alá megállapításaikat a szerzők...

MÉG MIBEN ÉS MENNYIT HAZUDTAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.04.25.


Szép estét! Nem nagyon jött be az esőtánc, csak a szél ért ide, víz nincsen hozzá. Kár. De még ennél is sokkal nagyobb baj az, hogy kezd szétzuhanni a szépen felépített díszlet. A nagy varázsló a függöny mögül még igyekszik bevetni a mágiát, de egyre kevésbé sikerül. Ahogy a napok telnek, úgy fog kopni a csoda még azok szemében is, akik eddig elbűvölten tapsikoltak.

Egyetlen magyar sincs egyedül. Biztosan bennem van a hiba, amiért nem biztatást, hanem fenyegetést érzek ezek mögött a szavak mögött.

Egy fikarcnyi őszinteség sincs ebben az emberben. Feneketlen cinizmus, magamutogatás és igen, félelem. Én ezt látom, mást nem.

A rengeteg hazugság meg fogja bosszulni magát. A magyar kormánynak esze ágában sincs partnerként tekinteni az országban lakó emberekre. Soha nem is volt. Miközben Orbán propagandavideókat tölt fel a Facebookjára – természetesen nem ő, hanem a közpénzből fizetett cselédség – Varga Mihály interjút ad a Reutersnek. Nem arról van szó, hogy összehívja a magyar sajtót és az ő segítségükkel tájékoztatja az ország lakóit. Ez eszébe sem jut. Igaz is, mi a fene közünk lehetne ahhoz, ami előttünk van?
...

"ORBÁN NEM TUD VÁLASZTÁST NYERNI"

HÍRKLIKK
Szerző:Hírklikk

2020.04.25.


Az egyik legismertebb magyarországi kampányguru, Bruck Gábor, a Népszavában megjelent elemzésében azt írja, hogy szerinte Orbán már nem tud választást nyerni. Egy közepesen felkészült és jól szervezett ellenzékkel szemben nincs esélye. Azért, mert az életünknek nincs egyetlen olyan szegmense, ahol Orbán és az ország jól teljesítene.

Az elemzésben Bruck Gábor arról is ír, hogy Orbán Viktor tíz éves kormányzása teljes kudarc, tíz magyarból hét érzi úgy, hogy gyenge és kiszolgáltatott. Viszont ennek ellenére, az ellenzék elvesztheti a választást.

A 2022-es választáson 5-5,5 millióan fogunk szavazni. Jelenleg 2,3-2,7 millió ember támogatja Orbánt. Az ellenzék feladata világos: 200 ezer szavazót kell leszakítania a Fideszről, és egy részüket az ellenzéki oldalra csábítani. A szavazók átcsábítása rendkívül nehéz és lassú folyamat. Másfél, de inkább két év kitartó és konzisztens kampányt követel.
...

NEM HALLJUK MEG A KIÁLTÁST – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.04.23.



A TARTALOMBÓL:

A sajtóban minden rosszabb lesz – Urbán Ágnes szerint fontos médiumok lehetetlenülhetnek el. A kormányzat még mindig kockázatosnak tartja az őszinte kommunikációt – Veszélyeztetett szakmák járvány idején, 1. rész. Interjú

Nem halljuk meg a kiáltást – Alapjövedelem, „cigány-Trianon”, rejtőzködő szegénység: csak néhány azon témák közül, amelyeket Ferge Zsuzsa szociológussal és Székely János püspökkel jártunk körül páros interjúnkban. Szó esik a koronavírus-járványról és a „vihar levonulását” követően eljövő új világról is

„Ők sivalkodnak a legjobban” – Különösen a daganatos betegek számára veszélyes az, ami ma a vírusra hivatkozva az egészségügyben történik

„Mintha egy szellemvárosban közlekednék” – Nincsenek berántott turisták, szenvednek a hiénák, futárkodással próbálkoznak a taxisok – Riport

A módosított gazdaságvédelmi terv is kevés – Az érdekvédelmi szervezetek kritikájára nem, a multinacionális cégekére reagált a kormány

„A temetkezés nem hitéleti tevékenység” – Tízezreket szedett be a gyászolóktól az egyházi temetkezési cég jogtalanul, még a padokért is bérleti díjat számoltak fel

„Talán találok valamit feketén” – Munkaügyi központokat kerestünk fel, hogy a sorban állóktól érdeklődjünk. Riport

Könnyebb lesz őket kirúgni, és kevesebbe is kerül – Válság idején kerülnek ki a kulturális dolgozók a közszférából

Hogyan indul újra az élet a karantén után? – Mit javasol az Európai Bizottság?

Megrettent a világ Kína térnyerésétől – Eljött az ideje az eddig csak egymást kóstolgató két nagyhatalom nyílt összecsapásának

Elfáradt a transzatlanti viszony – A realitások végképp megkerülhetetlenné tették az „Európa az első!”-politika meghirdetését

Újra itt az éhezés kora? – Egyre több közgazdász kéri a tehetős országokat, azonnal nyújtsanak segítséget a szegény országoknak

Lázadás kísértete járja be Európa migránstáborait – A bevándorlók nehezen viselik a járvány miatt bezárt befogadóközpontokat

Bedobozolt jogvita – Az állam felügyelete alá vont Kartonpack és a brókerbotrány árnya – A félmúlt homálya

Nem fütyült a kultúrára – Fekete György pályája végén vitte véghez évtizedek óta dédelgetett álmát, hogy a magyar kulturális élet vezető alakja legyen. Öröksége felett azonban hamar kíméletlen ítéletet mondott a hatalom

A derű embere – 100 éve született Zenthe Ferenc, mindenki Tenkes kapitánya

Egy kis konteólélektan – A gonosz 5G, a járvány terjedését segítő mikrohullámú frekvencia és a koronavírus mint biológiai fegyver

Elrabolt föld, megsemmisített parasztság – Ha megnézzük a magyar mezőgazdaság és birtokszerkezet utóbbi hetvenöt évének történetét, szomorú megállapításokra juthatunk. Földtörténet Magyarországon

Zombik a derengő kék fényben – A gyerekek és a kamaszok néhány éve egyre ritkábban mennek el otthonról, és egyre gyakrabban lesznek depressziósak. Mi is történt valójában?

Az elfeledett Johannus Belsius – Verancsics Antal 1555-ös követsége I. Nagy Szulejmán szultán kegyeit kereste, közben pedig valami olyasmire bukkantak, amivel örökre beírták magukat a régészet nagy könyvébe: Ankarában újra felfedezték, és visszaadták a világnak Augustus császár politikai testamantumát, a Res Gestae Divi Augustit.

Csak még egy sakkparti, és megmenekül… – Villamos vitte a halálba a háromszoros olimpiai bajnokot. Szögre akasztotta a kardot, zöldségest nyitott, majd visszatért, és mindent megnyert

Publicisztika:


Dévényi István: Magyarország végstádiuma
Gulyás Balázs: Irigység (invidia) – A Fidesz és Orbán hét főbűne
Torkos Matild: A kettészakított nemzet
Szerető Szabolcs: Undor és megvetés
Pápay György: Karácsony karanténban – Több a zászló
Monika Vana: A demokrácia kiárusítása
György Zsombor: Tehenek és emberek – Helyzet-Kép
Híd Jenő rajzol: Őskarantén
Pethő Tibor: Coki neked! – Ószleng
Gazda Albert: Beszökött az ősz
Puzsér Róbert: Vezetők nélkül
Marabu: Hajrá

Tárca:


Kontra Ferenc: Havaznak a fák
Benedek Szabolcs: Hát akkor hol fogunk élni?

Kritika:


– Az oligarcha, a pátriárka és a tátongó szakadék – Mellékhatás, RTL Klub
– Az otthon kedves ízei – Losonczi Zsuzsa: Házi sütemények
– Bódy Gábor két filmje – Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
– Szenvtelen valóság – Raymond Chandler: Asszony a tóban
– Kinevetni Zeuszt – Stephen Fry: Mítosz – Görög mitológia angol humorral


ITT OLVASHATÓ

ELJÖTT AZ ÉSSZEL VÁSÁRLÓK ÉS A KORREKT SZERVIZEK ARANYKORA?

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2020.04.24.



A termelés és a fogyasztás társadalmi és gazdasági szinten sokat kárhoztatott visszaesésének egy nyertese biztos van, a környezetünk. A járvány miatt leálló gyárak, a visszaszorulóban lévő légi- és a sok országban hatóságilag korlátozott közúti közlekedés miatt számottevően csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és egyéni szinten is kétszer meggondoljuk, hogy kidobjuk vagy inkább megjavíttassuk elromlott laptopunkat, mosógépünket.


Ezzel úgy tűnik, eljött a körkörös gazdaság ideje, a megveszem-használom-eldobom pazarló zsákutcája helyett.

A körkörös gazdaság kisebb környezeti lábnyommal jár az energia- és nyersanyagigény és a végső hulladék mennyiségének csökkenése miatt, miközben új munkahelyek jönnek létre a szolgáltató szektorban a megnövekedett javítási-szerelési igények kielégítésére, ami segíti a helyi kis-és középvállalkozások túlélését, sőt, fellendülését is.

Az autószerelők, elektronikai cikkekkel foglalkozó szervizek mellett nagy szeletet hasít ki ebből a tortából a tartós fogyasztási cikkek, ezen belül is a háztartási gépek javításának kérdése. Korábbi cikkünkben bemutattuk a tervezett elavulás jelenségét, és az Európai Bizottság erőfeszítéseit a termékek hatékonyabb javíthatóságához szükséges feltételek megteremtésében. ..


ORBÁN VIKTOR 10 ÉVE: A TÁRSADALOM SZÉTHULLÁSA

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2020.04.25.


Mihez kezdett a 2010-ben a rendszerváltó liberalizmusból kiábrándult munkásoktól és nemzeti tőkétől kapott rendkívüli felhatalmazással a Fidesz? Hova jutott a felhalmozó állam politikai gazdaságtani modellje 10 év alatt? Kik a rendszer nyertesei? Mit tudott elérni a gazdaság és társadalompolitika terén nemzetközi összehasonlításban? A háromrészes sorozat a rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú területeket tekinti át. Nem törekszik tehát teljes kép kialakítására, hanem a hatalmi viszonyok és társadalmi konfliktusok alakulása szempontjából meghatározó folyamatok összegzésére. A sorozat második része azt elemzi, hogyan alakult a társadalmi dezintegráció Orbán Viktor rendszerében.

A háromrészes sorozat első darabja itt olvasható, a befejező 3. rész holnap jelenik meg a Mércén...

CSEHÁK JUDIT: KÁSLER ERKÖLCSILEG ÉS SZAKMAILAG IS FELELŐS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.25.


„Nem arról van szó, hogy a Titanic kapitánya utolsóként hagyhatja el a hajót, hanem ha a kapitány nem tudja jól irányítani a mentési munkálatokat, akkor át kell adnia a terepet olyasvalakinek, aki ehhez jobban ért, vagy jeleznie kell a nyilvánosság számára, hogy lehetetlen a feladatát ellátnia az adott körülmények között” – ezt nyilatkozta Kásler Miklós szerepével kapcsolatban Csehák Judit volt egészségügyi miniszter a Hírklikknek adott interjúban. A szakember három „K" köré csoportosította a koronavírus okozta járvány hazai kezelését: a késve, a kritizálandó módon és károsan meghozott intézkedésekre.

Hosszú ideje nem szólalt meg. Tudatosan tartotta magát távol a nyilvánosságtól?

– Igen. Úgy ítéltem meg, hogy azok az információk, amelyeket én meg tudok szerezni – tulajdonképpen hétköznapi állampolgárként – akár az internetről, vagy a tömegkommunikációból, nem adnak elegendő alapot egy magabiztos és hiteles szakmai vélemény kifejtéséhez. Van persze benyomásom, véleményem, de most, a koronavírus járvány ,Falus Ferenc, Pusztai Erzsébet, Kincses Gyula, vagyis a szakemberek álláspontja sokkal hitelesebb és pontosabb, mint az enyém. Azt közhírré tenni pedig, hogy velük egyetértek, és mélységesen együtt érzek a mellőzött szakemberekkel, nem volt elegendő indok a megszólalásra. De hozzátehetem, hogy mióta az elmúlt nyolc évben megtaláltam a helyem, mégpedig egy hajléktalan ellátóban dolgozva – egészen a mostani karanténig. Ez az, amit jó szívvel vállalhatok, és el is tudom látni, és ahova a járvány elmúltával szeretnék is visszatérni...

HOGYAN MÉRJÜK EGY ÁLLAM TELJESÍTMÉNYÉT?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.24.


Államok azért lehetnek, mert az a közfelfogás, hogy ezek az intézkedési területükön élő emberek által megtermelt érték egy (jelentős) részéből -- döntően adók beszedése és a beszedett pénz újraosztása révén -- értéktöbbletet állítanak elő, tehát növelik a társadalmi összhasznot. Furcsa módon (lehet, hogy az én hibám) mégsem találom a közgazdaságtanban ennek az értéknövelésnek a bevett mérőszámrendszerét és -- eleve -- a mérés módját. Sőt, ha már itt tartunk, az értéknövelés (állami) módszertanát sem, benne bizonyos algoritmusokkal.

Meg kell adni, államnak "azért nehéz lenni", mert a közgazdaságtan az értéket egyfelől a piacon méri, másfelől elismeri az érték (és árának) végső szubjektivitását, és ennek megfelelően az ideális piac mindig természetes és jogi személyek garmadának találkozásaiból épül fel, amelyek között az állam és intézményei csak egy (vagy korlátozott számú) résztvevő(k). Való igaz: egy jól működő állam első ismertetőjegye, hogy gazdasági szereplőként csak egynek tartja magát a többi között -- ha elefánt nagyságúnak is. (Nem témám most az államok szabályozó, szankcionáló, védelmi, kulturális, szimbolikus stb. szerepe, hanem kizárólag a gazdasági és jóléti funkciója, amellyel közvetlen gazdasági hatással van a területén élő emberek életére -- akár közvetlenül, akár közvetetten a vállalatokon, pénzen, piacon keresztül. Ez az, ami a "szocialisztikusabb" és "konzervatívabb" pártok politikai csatározásainak tengelyében van nyugati mércével szabad társadalmakban. De ugyanígy nem témám az állam felelőssége a polgárai minimális létbiztonságáért, vagy az adószedés és az állami elsajátítás erkölcs- és politikai filozófiai vetületei. Ezek mind releváns szempontok és behatárolhatják a pusztán gazdasági és jóléti funkciók gyakorlását, általában azonban nem teszik. Ahogy kevesen állítják már, hogy a tulajdon lopás, azt is kevesen gondolják, hogy az adóztatás lopás.)...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPA SÚLYOS PRÓBATÉTELLEL NÉZ SZEMBE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.25.


New York Times 

A vírusválság eddigi nagy tanulsága az, hogy Amerika immár nem viszonyítási pont a világban, de a légüres térbe nem lépett be senki, miközben az önkényuralom és a demokrácia harcol egymással – mutat rá a lap véleménycikke. És akármennyi kínai segélyszállítmány sem feledtetheti, hogy a biológiai Csernobil Vuhanban kezdődött, ám ezt heteken át leplezték, köszönhetően a diktatúrák valutáját jelentő terrornak. De az USA is ott tart, hogy elbillenhet a tekintélyelvűség felé. Európa más tészta. Az észak-déli megosztottságot kiélezte a járvány, továbbá még jobban kirajzolódott a törésvonal a demokratikus Nyugat és a magyar, illetve lengyel illiberális/autoriter rendszer között. A földrész súlyos próbatétellel néz szembe, az egységet és a szolidaritást illetően. Idáig alulteljesített, de nem szabad leírni. Ám ahogy arra reagált, hogy Orbán Viktor szinte teljhatalmat szerzett, az patetikusan hangzott, igazából azonban a megbékítéssel ért fel. Jacques Rupnik francia politológus őrültnek, rossznak és veszedelmesnek tartja, hogy az EU éppen akkor ígért sok milliárd dollárt Magyarországnak az újonnan létrehozott befektetési alapból, amikor a miniszterelnök hozzálátott, hogy meghatározatlan ideig dekrétumokkal kormányozzon. Mellesleg a magyar vezetőt Donald Trump nagyra becsüli. Viszont Angela Merkel személyében a kontinensnek megint van egy vezetője, akinek tiszteletre méltó az őszintesége, józansága, a szilárdsága. Emmanuel Macron pedig arról beszélt, hogy az európai összefogás fontosabb, mint a féktelen amerikai kapitalizmus. Hogy azután lesz-e foganatja a szándékának, azt még meglátjuk. Viszont az egyértelmű, hogy ha az unió nem áll ki a liberális, demokratikus értékekért, akkor ezek az értékek egytől egyik odavesznek Trump, Putyin és Hszi Csin-ping fenyegető világában. A rendkívüli helyzetek az autokraták kezére játszanak, de megmutatkoznak az ilyen rendszerek gyengeségei is. A kulcsdátum november 3., mert ha a mostani amerikai elnök győz és folytatja támadásait az igazság ellen, akkor nehéz helyzetbe kerül Merkel és Macron demokratikus tábora. De ha Biden kerekedik felül, akkor sem tér vissza az Amerika vezette világ, mert annak örökre vége. Ám az mégis csak nagy jelentőségű, ha az USA ismét tisztességes és elvhű lesz. Hogy ne hozzunk más példát arra nézve, mit von ez maga után: az önkényurak onnantól kezdve nem kapnak biankó csekket Washingtonból. Az elemzés végül idézi Carl Bildt volt svéd külügyminisztert, aki úgy fogalmazott, hogy a vírus egy zavaros, a nemzetközi együttműködést feladó világban támad. És ameddig ez így marad, addig a kórokozó nyer.

Budapesten a Pesti úti idősek otthona a frontvonalba került a rendkívüli felhatalmazás nyomán felbátorodott Orbán Viktor, valamint a nehéz helyzetben lévő ellenzék egyre keményebb csatájában. A miniszterelnök és a főpolgármester vezette önkormányzat egymást vádolja, amiért kitört a járvány az intézményben. A kormány azt állítja, hogy az ellenzéki pártok nélkül is képes kezeli a járványt. Hegedűs Dániel, a Berlinben élő elemző azt mondja, ennek a stratégiának a célja, hogy Orbán még több hatalomhoz jusson, de azért vannak kockázatai is. Hiszen ha súlyos hibák csúsznak be a kórokozó elleni küzdelemben, az visszaüthet a Fideszre. Az erőpróba azután éleződött ki a nacionalista politikus és a vele szemben álló erők között, hogy az Országgyűlés lehetővé tette a rendeleti kormányzást, de úgy, hogy semmilyen határidőt nem jelölt meg hozzá. Magyarország eddig viszonylag szerencsésen megúszta a ragályt, hála a gyorsan bevezetett korlátozásoknak. De a halálozási arányszám igen magas, ellenben nagyon kevés tesztet végeznek, állapította meg az OECD. László Róbert a Political Capitaltől arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány azt sulykolja: csakis Orbán mentheti meg az országot. Ugyanakkor bűnbakokra van szükség: az ellenzékre, az önkormányzatokra, ha netán bármi félresikeredik. De hogy a Pesti úton mi történt, az eléggé áttekinthetetlen. A hatalom a múlt októberi választás óta fokozza a nyomást Budapestre és más településekre. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatójaként viszont azt magyarázza, hogy a megszorítások érintenek sok Fidesz vezette várost is. Viszont szerinte az ellenzék így eljátszhatja az áldozat szerepét a két év múlva esedékes parlamenti választások előtt. Ezzel szemben Hegedűs Dániel úgy ítéli meg, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen Orbán megfosztja az ellenzéket és az önkormányzatokat a befolyástól és pénztől, ugyanakkor őket teszi felelőssé a tragédiákért. 

FAZ 

Erősen kérdéses, hogy a hivatalos statisztikák szerint Kelet-Európában sokkal kevesebben fertőződtek meg a vírussal, mint nyugaton, sőt a különbség csak még markánsabb, ha a lakosság nagyságához viszonyítjuk a halottak számát, miközben itt többnyire olyan országokról van szó, ahonnan rengeteg orvos és nővér vándorolt ki, ráadásul az egészségügy már jó ideje alulfinanszírozott. Az okokat illetően a bécsi Orvosi Egyetem egyik szakértője arra emlékeztet, hogy nehéz összevetni az adatokat, mert más és más rendszerekről van szó, eltérő az adatgyűjtés módja, arról nem beszélve, hogy a térségben nem forszírozzák túlzottan a teszteket. Azt persze sehol sem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány beteg van. De az bizonyosan belejátszik az eddigi, viszonylag kedvező helyzetbe, habár a magyarok és a románok csak ezután várják a tetőzést, szóval hogy a régió országait nem érinti a nagy nemzetközi utasforgalom. Bár az tény, hogy a baj felbukkanása után százezrek tértek haza vendégmunkásként nyugatról. Ugyanakkor, mivel a Covid-19 ezen a tájékon viszonylag későn bukkant fel, volt idő reagálni. Úgyhogy ezek az államok gyorsan lezárták a határokat, de épp ezért már napirenden van a korlátozások enyhítése. Az is igaz ugyanakkor, hogy a tilalmak az esetek többségében sokkal keményebbek és húsba vágóbbak voltak, mint Ausztriában vagy Németországban. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik elemzője azonban felhoz egy másik, igaz, nehezen számszerűsíthető tényezőt is, nevezetesen azt, hogy ezekben az országokban bőségesen van tapasztalat, milyen az, amikor beüt valami igazán rossz. Úgyhogy az emberek nem kis része valószínűleg már akkor reagált, amikor a kormányok még ki sem adták a megfelelő parancsot. A gazdasági következmények elsöprőek. Egyre több a munkanélküli, leállt az export. Az üzemek és a dolgozók megsegítésére nincs igazán pénz, egyes helyeket leszámítva még a rövidített munkára sem. Magyarországon és Horvátországban, ahol jelentős az idegenforgalom, jelentős veszteségekre kell felkészülni. 

Kovács Zoltán postafordultával válaszolt a Human Rights Watch igazgatójának tegnap megjelent cikkére, miszerint az EU-nak nem a kezeit kellene tördelnie, hanem meg kellene állítania a tekintélyelvű rothadást az unióban, miután Orbán felhatalmazásával létrejött az első diktatúra a demokratikus közösségen belül. A szóvivő szerint Kenneth Roth beállt azok sorába, akik nyilvánosan bírálják az Orbán-kormányt és sértegetik a magyar népet, éspedig azt állítva, hogy a vírus ellen hozott különleges intézkedések önkényuralmat jelentenek. Ám arról nem beszélnek, hogy ezek a lépések lenyomták a megbetegedések számát és életeket mentenek meg. Az olvasói levél itt a WHO budapesti irodájának vezetőjére hivatkozik. Azt is felhozza, hogy a magyar emberek támogatják a korlátozásokat. Vagyis amíg a HRW igazgatója a köldökét nézi Genfben és autoriter rothadásról elmélkedik, a magyarok biztos kormányost igényelnek a viharban. Az üzenet megismétli, hogy más államok is hasonló, átfogó jogköröket adtak a végrehajtó hatalomnak. De ott Roth és serege nem aggódik a diktatúra miatt. Az államtitkár meg is adja a választ, hogy miért nem: mert nálunk szó sincs a jogállam megsértéséről. Éppen ellenkezőleg. Meg egyébként is, az emberi jogi szervezet vezetője csak azt szajkózza, amit sokan mások is – liberális magyar forrásokból. Noha Magyarország a Bizottság kifogásai alapján orvosolta a hiányosságokat, a bíróságok, a tanszabadság és a civil társadalom kapcsán. A hatalmat bíráló tévék és internetes oldalak pedig magasan vezetik a népszerűségi listákat, jóllehet Orbán állítólag megtizedelte a független sajtót. Kovács az egész nemzet nevében sértésnek és teljesen megalapozatlannak veszi, hogy a nehezményezett cikk szerint 10 millió EU-polgár él tekintélyuralomban. Ráadásul, teszi hozzá, az engedelmes nyugati sajtó segédkezet nyújt az ilyen embereknek, hogy visszautasítsák, illetve teljesen figyelmen kívül hagyják a bőséges és tényekre alapozó ellenvéleményeket. „Hát nem fura, kérdi a levél, hogy amikor Európa ekkora gonddal néz farkasszemet, akkor a liberális elit klikkje szerint az a legfőbb gond, hogy egy kicsiny ország kormánya mindent megtesz az emberek egészségének és megélhetésének védelmében? Úgyhogy az állásfoglalás következetése az: itt a idő megállítani a globalista rothadást, mert az aláássa az európai szolidaritást, miközben egy szuverén nemzeti vezetés tettei hatékonynak bizonyulnak.

A MAGYAR-ROMÁN HATÁR MEGÁLLÍTOTTA A KORONAVÍRUST

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.04.24.


Miközben a magyar-román határ hazai oldala a koronavírus-járvány szempontjából az ország legbiztonságosabbnak tűnő része, addig Romániában a Magyarországgal szomszédos megyék a leginkább fertőzöttek között vannak. Azt eddig is tudni lehetett, hogy náluk számszerűleg és népességarányosan is jóval több fertőzött van, mint itthon, Békés és a vele szomszédos Arad megye között viszont egészen döbbenetesen nagy a különbség.

Hatalmas különbség

Itthon sokáig Hevesben és Borsodban volt népességarányosan a legkevesebb fertőzött. Utóbbi megyében azonban igencsak megugrott ez a mutató, miután a borsodnádasdi idősek otthonában több mint harminc fertőzöttet találtak, Hevesben pedig ugyan továbbra is kevés a regisztrált eset, de március végéhez képest arányaiban itt is nagyon sokat emelkedett ez a szám. Így egymillió lakosra vetítve az elmúlt napokban már Békésben volt a legkevesebb fertőzött Magyarországon, míg a második helyen ezen a listán egy másik Romániával szomszédos megyénk, Hajdú-Bihar állt, és ezen a ma közölt számok sem változtattak...

MILYEN CSODÁT LÁT MAGYARORSZÁGON AZ IMF? VAGY TÉNYLEG MI LESZÜNK A NAGY MEGLEPETÉS?

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2020.04.25.


A múlt héten körbejárta a magyar sajtót, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint az EU-ban Máltával együtt Magyarországon lehet a legkisebb a gazdasági visszaesés 2020-ban, és a régióban is csak Szerbiában lehet kisebb a recesszió. Részletes adatok híján egyelőre csak találgathatunk, mire alapozza kifejezetten optimista véleményét a szervezet, mindenesetre 

ha igazuk lesz, akkor Magyarország lehet a régió nyertese idén.

Szokatlanul optimista az IMF


Magyarországon 2020-ban 3,1%-kal eshet vissza a GDP, majd ezt jövőre 4,2%-os visszapattanás követheti – állapította meg múlt héten közzétett World Economic Outlook (WEO) kiadványában az IMF. Ennél kisebb visszaesést a régióban csak a szerb gazdaságban jeleznek, a többi országban 4-6%-os recesszióval kalkulálnak, Szlovéniában és Horvátországban pedig 8-9%-os is lehet a visszaesés...

VARGA MIHÁLY: NAGYOBB RECESSZIÓ JÖHET, MINT A KORMÁNY GONDOLTA

444.HU
Szerző: NEUBEGER ESZTER
2020.04.25.


Magyarországon nagyobb lehet a recesszió, mint azt korábban a kormány gondolta - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Reuters hírügynökségnek, vette észre az Index. Varga szerint a költségvetés korábban becsült 3 százalékos hiánya sincs „kőbe vésve”, a kormány április végén vizsgálja fölül a bruttó nemzeti össztermékre és a költségvetési deficitre vonatkozó korábbi becsléseit.

Varga emlékeztetett, ez a becslés még március második felében készült, amikor még azzal számolt a kormány, hogy az év második negyedében megkezdődik a kilábalás a járványból. Ehhez képest a mostani elemzések alapján „a számok feltehetően rosszabbak lesznek” - mondta Varga.

A pénzügyminiszter 202 000 online pénztárgép adatai alapján kijelentette, hogy az elmúlt hét napban a kiskereskedelmi eladások az erre az időszakra jellemzőeknek csak a 54 százalékát tették ki, így az adóbevételek is jelentősen alacsonyabbak lesznek.

"Ha a gazdaság vissza tudna térni a normális kerékvágásba május végére, vagy júniusra, akkor lenne 3 százalékos recesszió, de úgy látjuk, lassabb lesz a visszaállás – mondta. Hozzátette, a legnagyobb kérdés rövidtávon, hogy milyen ütemben tud újra indulni a járvány miatti szállítási nehézségek, határzárak, és a lecsökkent kereslet okán lelassult export.

A Reuters arról is kérdezte Vargát, hogy reálisnak tartja-e azokat a szakértői véleményeket, amik a GDP 4,5 százalékának megfelelő gazdasági visszaesést jósolnak. Varga azt mondta, hogy a járvány tovább fékezi a gazdaságot, és az nem tud újraindulni, akkor igen.

Varga Reutersnek adott interjújából tudhatja meg a magyar nyilvánosság, hogy a 10 évre titkosított Belgrád-Budapest vasútvonal felújításához

1,855 milliárd euró kölcsönt kapott a kormány éves 2,5 százalékos kamattal és előtörlesztési lehetőséggel...

ORVOSI KAMARA: AZ ORSZÁG ORVOSAI NEM KATONÁK, NEM PARANCSOKAT TELJESÍTENEK

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.04.24.


...A Magyar Orvosi Kamara javaslatai az operatív törzsnek: 

- Új betegutak, központi diszpécserszolgálat – Most sem a betegek, sem az orvosok nem tudják pontosan, hogy milyen ellátások hol érhetőek el, a szakrendelők nagy része leállt, ez a kapacitás a 65 év feletti orvosok hiányában csak részlegesen pótolható. A MOK egy 24 órás diszpécserszolgálat létrehozását javasolja a régiós szakrendelői és kórházi ellátások koordinálására és a betegek tájékoztatására.
- A normál betegellátás újraindítása: „A járvány kapcsán a normál egészségügyi ellátások hiánya miatt bekövetkező esetleges egészségkárosodások és halálozások ismeretlen mértékűek” - olvasható a levélben. Az elektív beavatkozások jelentős hányada nem halasztható hosszú ideig. „A jelenlegi helyzetben sajnos reális veszély, hogy a »szokásos« betegségek elmaradó ellátásából adódó tartós egészségromlás és emelkedő halálozás meghaladja a járvány által okozott egészségveszteséget”. A MOK ezért szakmai ajánlások kidolgozását javasolja a nem vírusfertőzött betegek járvány alatti ellátására.
- Sokkal átfogóbb tesztelés: A Kamara a járvány kezelésére a „tartós elfojtás” stratégiáját látja célszerűnek. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy sokkal több tesztet végezzenek el (alapvetően PCR-módszerrel) a fertőzöttek azonosítására. A MOK elsősorban a koronavírus-fertőzés jellemző tüneteit mutató betegeket, egészségügyi dolgozókat, idősotthoni gondozottakat, 65 évnél idősebb, krónikus betegeket, a fontos munkahelyeken vagy a bentlakásos intézményekben dolgozókat tesztelné. A tünetmentes emberek közül csak azokat tesztelnék, akik fertőzött személlyel érintkeztek, vagy olyan közösségben vannak, ahol előfordul a COVID-19 betegség. Ezen kívül véletlen mintavétellel a lakosság fertőzöttségének rendszeres felmérését is javasolják, hogy a járványügyi és egyéb korlátozó intézkedések hatását pontosabban lehessen követni.

- A kontaktok alapos felkutatása – A felmerülő feladatok mennyiségétől függően akár 100–200, több személyből álló járványügyi felderítő munkacsoportok felállítását javasolják. A kontaktkutatásnál a mobiltelefonok cellainformációit is lekérhetnék.
Szigorú izoláció (karantén) „A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges feloldásának, a gazdasági aktivitás és a mindennapi élet szokásoshoz közelítő visszaállításának alapfeltétele a rizikót jelentő személyek nagyon szigorú izolációja.” A MOK azt javasolja, hogy a jelenleg meghatározottnál tágabb körben, minden beteget otthon különítsenek el akkor is, ha tesztet nem végeztek.

- Arcmaszk kötelező használata – Mivel a fertőzés terjedésének csökkentésére ez az egyik legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszer, más országok példájához hasonlóan a MOK is azt javasolja, hogy a nagyobb forgalmú, illetve zárt helyeken (üzletek, tömegközlekedés) mindenki viseljen maszkot. 

- Egészségügyi kapacitások differenciált átcsoport
osítása – A kórházakra most kirótt, az ágyak azonos arányú átcsoportosítását előíró kötelezettségek helyett a MOK azt javasolja, hogy koronavírusos betegeknek szabaddá tett ágyaknál vegyék figyelembe az egyes kórházak szakmai profil- és ellátási igényeit. 

- Tegyék átláthatóvá a járvány elleni védekezés stratégiáját – A MOK szerint ez fontos lenne ahhoz, hogy az egészségügyben dolgozók együttműködjenek a járvány kezelésében. „Az ország orvosai nem katonák, nem parancsokat teljesítenek.” Tegyék közzé a fertőzöttek számát, lakhelyét, demográfiai és klinikai adatait, hogy az alkalmas legyen tudományos elemzésre. Az intézményeken belül osztályokra lebontva, legkevesebb egy óra pontossággal legyenek nyilvánosan (online) elérhetőek az ágykihasználtságra vonatkozó adatok. 

- Intenzív osztályo
s ágyak létrehozása – A MOK szerint gépi lélegeztetés csak az intenzív ellátás teljes spektrumát felmutató osztályokon megengedhető, vagyis a lélegeztetőgépek mellé minden, a jelen tudásunk szerint elérhető szervpótló és támogató kezelés biztosítására kell törekedni. „Lélegeztetőgépeket csak akkor lehet és szabad üzemeltetni, ha azok mindegyikéhez biztosítani tudjuk a szükséges egyéb eszközöket, a speciális gyógyszeres kezeléseket és a szakembereket.”

- Gyógyszerkészletek tartalékolása – Elegendő mennyiségű tartalék kell a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerekből mind a fertőzöttek ellátása, mind a nem COVID-os betegek gyógyítására.

- Megfelelő védelmet biztosító intézkedéseket minden nyilvános szolgáltatást nyújtó helyen, illetve munkahelyen – A kamara azt javasolja, hogy mérjenek fel minden nyilvános szolgáltatást nyújtó helyet és munkahelyet, lássák el azokat védőeszközökkel vagy alakítsák át, hogy minimalizálják a vírus terjedését az üzletekben bevezetett szabályokhoz hasonlóan...

CSERHALMI GYÖRGY: TELE LESZ ZOMBIKKAL A VÁSZON, ELŐRE RETTEGEK

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.04.25.


Karanténos, telefonos, rendszerváltós Nagyinterjú arról, hogy „hülyék lettünk, de nem azért, mert eleve hülyének születtünk, hanem mert hülyítjük egymást”.

Szorongós. Sose titkolta.

Most nem csak szorongok. Félek is. Szorongok az unokáim, Gazsi és Lenke miatt, elkezdhetik-e szeptemberben az iskolát, az óvodát. És szorongok a megélhetés miatt; mondom egy orvos barátomnak, hogy augusztusban már jó lenne valamit dolgoznom, mert fogytán a lóvé, azt feleli, felejtsd el, nyár végén még javában tart majd a karantén.

S mitől fél?

Magamat féltem, a vírustól.

Kapott elég gyomrost mostanában. Elveszítette a feleségét, az édesanyját és a húgát, túlesett gerincműtéteken, térdoperációkon, és ha jól fejtem meg a legutóbbi interjúit, kemózták is.
Ja, most jöttem ki a rákból, ha egyáltalán kijöttem. Nem beszéltem róla nyilvánosan, mert azt javasolta a doktornő, hogy maradjon ez kettőnk édes titka, de félelmemben csak kifecsegem.Lefejezték a hasnyálmirigyet, kipakolták az epehólyagot, az epevezetékeket, meg a patkóbelet. Létezik ennek a műveletnek szép összefoglaló neve: Vater-papilla. Azzal biztatnak, ha nem cseszem el, megmaradok.Kérdem, hogyan lehet elcseszni. Hát, arról fogalmuk sincs.

Én még ott tartok, hogy Cserhalmi elnyűhetetlen, a golyó se fogja, hasonlóan egy korai szerepéhez, Vereczkey Ádámhoz, az Amerikai anzix szabadságharcos tisztjéhez.


Vereczkey Ádám is addig feszegette a határait, míg egy óriáshintáról lezuhanva a nyakát szegte. Az én óriáshintám az utóbbi négy év: egyre csak pofára esem, csoda, hogy nem szegtem nyakam. Mintha folyamatos büntetésben részesülnék. De végül is megérdemlem.

Meg?

Azt nem állítom, hogy kiérdemeltem, de azt igen, hogy meg. Éltem, ahogy éltem, egyetlen brahiból se maradtam ki, én voltam a saját kaszkadőröm, sokat tettem, hogy szétmenjen a gerincem meg a térdem. Szóval jár nekem a szenvedés...

AKIK A JELENT ÁTÍRTÁK: 25 KÉP A 10 ÉVES NER SZÜLETÉSNAPI ALBUMÁBÓL

HVG ONLINE
Szerzők: GYÜKERI MERCÉDESZ, WINDISCH JUDIT
2020.04.25.


Tíz éve ezen a napon, április 25-én győzött a fülkeforradalom: Orbán Viktor és pártja kétharmaddal tarolt. A rendszerváltás óta nem tapasztalt területfoglalás kezdődött, kiépült és megszilárdult a Nemzeti Együttműködés Rendszere, létrejött egy új elit, közben egykori szövetségesek pillanatok alatt váltak kegyvesztetté, majd tűntek el. És Orbán hosszú távra tervez, reményei szerint még legalább ennyi van ebben a buliban. A NER-ről szóló cikksorozatunk első része e fölöttébb mozgalmas évtized ikonikus mozzanatait idézi fel - a teljesség igénye nélkül.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A TÁVOLLÉT BŰNTUDATA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.04.25.


A családtól, barátoktól távol élni sosem könnyű, de a mostanihoz hasonló időkben talán minden eddiginél nehezebb. Hiszen az ember ilyenkor teljesen tehetetlennek érzi magát – na nem mintha akár Németországból könnyebb lenne most hazajutni, mint mondjuk Ausztráliából, ahol az ír Nicole él.

„Tíz éve élek a világ másik végén, szóval bárki azt gondolhatná, megszoktam már, hogy nem látom napi szinten a családom és a barátaim. Csakhogy ez az érzés nem lesz könnyebb az idő múlásával.

Minden különösebb terv és cél nélkül költöztem Ausztráliába 2010-ben és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy olyan életet építhettem itt magamnak, melyben nagyszerű barátok, szuper idő és ígéretes karrier vesz körül.

Mint sok határátkelőt, a világ másik végére költözés okozta bűntudat mindig velem van. Időről időre keményen mellbe vág. A mostani koronavírus-járvány okozta válság miatt megtízszereződött a bűntudat, hogy olyan messze vagyok a családomtól és a barátaimtól.

Korábban az a tudat hozott némi megnyugvást, hogy bármikor felugorhatok egy repülőgépre és 24 óra múlva otthon is vagyok. Ám az élet most elvette ezt a lehetőséget.

A tehetetlenség egészen különös érzése az, amikor a világ másik felén élsz, távol a neked legfontosabb emberektől. Mindig aggódom, milyen hírekre ébredek reggel.

A hozzám hasonló, külföldön, másik időzónában élő emberekhez hasonlóan gyakran aggodalommal a szívemben fekszem le, attól félve, ha bármi történik az éjszaka folyamán, reggelig nem is szerzek róla tudomást. A szintén itt élő ír barátaim különösen az idősebb szeretteik miatt aggódnak.

Mit tehetek hát én és a világ más országaiban élő több millió határátkelő? Számomra a helyzet újraértelmezése segít és az, hogy tudatosan megpróbálom elkerülni a pánikot.

Az egymástól távol élő emberek mindig megtalálták a kapcsolattartás módját. A régóta itt élő, idősebb határátkelők sokat mesélnek arról, milyen volt néha hónapokat várni egyetlen, otthonról érkező levélre.

Sokat tanultam a mostani járványból, rájöttem például, milyen fontosak a nehéz időkben is az emberi kapcsolatok. Ahelyett, hogy a fizikai távolság miatt aggódnék, próbálok a családomhoz és a barátaimhoz kötő szoros kötelékre összpontosítani. Segített az is, hogy rendszeresen tartjuk a kapcsolatot telefonon, videóchaten, üzenetekben és még a jó öreg levél is segít.

Ausztráliában élő határátkelőként mindig is sokra értékeltem a családommal és barátaimmal töltött írországi időt, de mostantól ez még különlegesebb lesz. Végtelenül hálás vagyok azért, hogy a családom otthon egészséges és bár fizikailag messze vagyunk egymástól, tudom, ez nem tart örökké. Az idő nem távolít el a családtól és a barátoktól – és a távolság sem.”

Nicole írása először itt jelent meg...

MIT CSINÁLT FELSÉGED 3-TÓL 5-IG? - ORBÁN TUDTA, DE NEM TETTE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.04.24.


Orbán Viktor tudhatta, mit jelent a járvány, mert az tavaly decemberben és januárban már tombolt Délkelet-Ázsiában. Tudhatta, hogy a feltartóztatásához milyen védekezési eszközökre van szükség: maszkokra, tesztekre, fertőtlenítőszerekre, védőruházatra, immunerősítő gyógyszerekre. Tudhatta, hogy a gyógykezeléshez oxigénpalackok és lélegeztetőgépek kellenek, és kórházi ágykapacitások – megfelelő személyzettel. Tudhatta, hogy a járvány januárban átjutott Európába is, és tudhatta, hogy előbb-utóbb minket is el fog érni. Tudhatta, hogy a vírus egyik országból a másikba behurcolással kerül át, tudhatta, hogy ennek esélyét miként lehet mérsékelni: szűréssel, szűréssel valamennyi külföldről belépő esetében.

Tudhatta, hogy milyen állapotban éri el a járvány a hazai egészségügyet: orvosok, egészségügyi kiszolgálószemélyzet hiányában és leromlott eszközállománnyal. Tudhatta, hogy ennek az egészségügynek nagy kihívás lesz a vírus elleni küzdelem, hogy azt nagy összegekkel kell megtámogatni.

Tudhatta, hogy az egészségvédelem gazdaságvédelem is. Tudhatta, hogy a magyar gazdaság a maga extra nyitottságával a legveszélyeztetettebbek közt van a világjárvány kiváltotta világgazdasági védekezés következményeit illetően. Tudhatta, hogy az utóbbi években erősen beépültünk abba a globalizált világba, amelynek szövetét a járvány felszaggatja. Tudhatta, hogy ez nemcsak az áru- és tőkekapcsolatokat, de a szolgáltatási szektort is érinti. Tudhatta, ha mástól nem, Ráhel lányától, hogy a turizmus a kapcsolódó területekkel együtt több mint a 10 százalékát adja a bruttó hazai terméknek. Tudhatta, hogy az uniós forrásokat a 2014–2020-as ciklus vége előtt már túlszívatta, hogy több ingyen pénz Brüsszeltől nem tud jönni, vagyis az extra növekedési erő is elgyengül.

Mindennek tudatában mégsem ezen követelményeknek és feltételeknek megfelelően vezette az országot. Nem az országot, az országlakókat védte, hanem a költségvetési forrásokat a járványtól. Azokat a költségvetési forrásokat, amelyekkel úgy bánik, mintha a sajátja volnának, meg akarta menteni a koronavírustól. Nem vett időben, a válság kitörése előtti kegyelmi időben védőfelszereléseket, maszkokat, teszteket, fertőtlenítőszereket, lélegeztetőgépeket. Helyette törzsfőnök asszonya azt bírta állítani, hogy arcmaszkot egészséges embernek nem kell hordania. De honnan tudja a polgár, hogy egészséges-e, amikor ez a dög vírus a tünetmenteseken keresztül is fertőz? Ja, ha lett volna teszt, és teszteltek volna, akkor tudhatta volna. De a tesztelésről is le lettek beszélve és haza lettek küldve még a betegséggyanúsak is – a hozzájuk tartozókkal együtt. Nem teszteltek a határokon se. Már rég kitört Európa-szerte is a járvány, amikor nálunk a határok simán átjárhatók voltak, még lázat sem mértek. Hetente többször leszálltak Ferihegyen a kínai és a dél-koreai gépek – mintha mi sem történt volna.

A tesztelés tekintetében még ma is hihetetlenül gyenge arányt mutatunk a lakosság lélekszámához képest. Ausztriában például a mienknek több mint négyszerese ez a mutató. A kontaktok nincsenek szűrve, a betegeket szűrés nélkül küldik haza az ágyakat felszabadítandó, az orvosokat, ápolókat nem szűrik teljes körűen, a gyógyszerészeket egyáltalán nem. Nem véletlen, hogy az egészségügyben dolgozók egy része is megfertőződött – megfelelő védőfelszerelés hiányában. Ja, hogy a jó teszt drága, igen, de egyrészt az emberi egészség még drágább, másrészt most már persze mindennek iszonyúan felment az ára, különösen az USA keresletének berobbanásával.

Orbán tudta, hogy Kínában kórházakat kellett építeni, tudta, hogy milyen áldatlan állapotok hatalmasodtak el Olaszországban a felkészületlenség miatt. Tudta, hogy milyen figyelmeztetést tett le az asztalra március elején az Orvosi Kamara, de azt politikai akciónak minősítve lesöpörte. Januárban még a kórházak tavalyi adósságának kifizetése fölött alkudoztak, mert nem akarták elismerni azt a követelést, amit egyébként az intézmények azért halmoztak fel (és halmoznak fel évről évre), mert az államháztartástól nem kapják meg a normál működésük fenntartásához szükséges forrásokat. Vagyis a beszállítóknak való tartozás az állam szűkmarkúságának hibájából keletkezik – a betegek gyógyítása érdekében (pedig, tegyük hozzá, a betegellátásból a kezeltek hozzátartozói is kiveszik a részüket). Igaz, február közepén a Fővárosi Önkormányzat kapott 2 milliárd forintot és 19 kerület is 8,4 milliárdot arra, hogy fessék ki az egészségügyi intézményeket. Patyomkin mai magyar utódja, Orbán rendelte el, ezzel vélve megoldhatónak az egészségügyben felhalmozódott gondokat...

Mire mentek a pénzek?

Átnézve ez év februárjától a Magyar Közlönyökben megjelent kormányzati döntéseket, március 11-ig, a vészhelyzet fennállásának kihirdetéséig, nyomát nem találni a világjárványra való felkészülésnek. Ehelyett folytatódtak a költségvetésen belüli átcsoportosítások, a Maradványelszámolási alapból, a Rendkívüli kormányzati intézkedések alapjából és a Beruházási tartalékalapból, ami simán a tartalékok felélését jelezte – más tételek átcsoportosításain túlmenően. Mire is? Minisztériumok igazgatásai kaptak milliárdokat, a határon túliakról gondoskodó Bethlen Gábor Alapot is rendesen töltögették amellett, hogy mintegy 3,3 milliárd forintot osztogattak szét a világ magyarjainak a Nemzeti Összetartás Évének címe alatt. Ugyanerre hivatkozva juttattak 7 milliárdot a NER-hez közelálló intézményeknek (Irodalmi Múzeum, Közép- és Kelet-európai Történelmi és Társadalmi Kutatások Közalapítvány, Trianon Múzeum Alapítvány, Veritas Történelmi Kutató Intézet, Nemzeti Színház stb.), amelyektől vélhetően elvárható a megfelelő felkészülés Trianon századik évfordulójára. Olyan sportrendezvények kaptak szintén milliárdokat, amelyek azután rendre mind elmaradtak, mint például a labdarugó Eb (3,8 Md forint). A február 18-i közlöny szerint csak sportberuházásokra 14,4 milliárd forintot csoportosítottak át. A Puskás Aréna ez évi fenntartására is ekkor engedélyeztek 1,9 milliárd forintot a következő indoklással: „A Kormány egyetért azzal, hogy a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen” (1049/2020. II.18. Kormányhatározat). Néhány héttel később az Arénát be kellett zárni, úgyhogy az elmaradt rendezvényekkel együtt itt is van megtakarítás. Vajon mi lesz ezekkel a pénzekkel? Biztos, hogy nem tudjuk majd nyomon követni, noha a mi pénzünkről lenne szó.

Olyan döntések születtek, mintha az élet normálisan folyt volna, és semmi veszély nem leselkedett volna rá. Mintha láthatóan a kormánynak nem lett volna más gondja, mint hogy melyik hűbéresének mire mennyit adjon...


NEKI KÖSZÖNHETJÜK A TUSK–ORBÁN-CSÖRTÉT? PETRI LUKÁCS ÁDÁM ÚTJA AZ SZDSZ-TŐL A FIDESZIG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.04.24.


Az egykor a Magyar Narancsba író vadliberális ifjú Horn Gábornak adott tanácsokat a Gyurcsány-korszakban, ma meg nemhogy Orbán-támogató, de könnyen lehet, hogy ő az éceszgébere az immár nemzetközi szintre nőtt Tusk–Orbán-csörtének. Miért változott meg ennyire Petri Lukács Ádám? Hogy viseli, ha egykori liberális természetes közege most apja, a költő Petri György szellemének elárulásával vádolja? Interjú magyar zsidó identitástól a Fideszen át egészen addig, miért van igaza a pártnak még abban is, hogy nem kell a kultúrába közalkalmazotti státusz.

Szép kis ribilliót okozott.

– Én?

Nemzetközit ráadásul.

– Ne mondja!

Ön kezdte azzal vádolni Donald Tuskot, hogy nácizza Orbán Viktort. Aztán ezt átvette a Fidesz, a propagandistáik ráadásul kamufotóval, amire a lengyelek kiakadtak…

– A Spiegelben Tusktól azt olvasni, hogy Carl Schmitt, aki a hitleri jogrend megalapozója volt egyebek mellett, büszke lenne a miniszterelnökre: ezt csakis kódolt nácizásnak lehet értelmezni. A lap olvasóinak zöme sem értelmezhette másként. Ez akárhogy is, de holokauszt-relativizálás, sérti a jó ízlés és a valós beszéd követelménye mellett a nagyszüleim emlékét is. Ezért írtam róla.

Carl Schmittet Orbán Viktor ideológusai régóta nyíltan éljenzik: Megadja Gábor, Mandiner, Alapjogokért Központ, Schmidt Mária blogja… Tusk bőven utalhatott tehát a tudós politikaszemléletére, amelyet Orbán tényleg magáénak vall.

– Mérsékelten valószínű, hogy Tusk ismeri ezeket az írásokat. Én – szégyen, nem szégyen – nem ismertem, így nem tudom, mit jelent az éljenzés. Nem hiszem ugyanakkor, hogy a miniszterelnöknek vannak ideológusai. Abban viszont bizonyos vagyok, hogy Tusk úgy szúrt oda Orbánnak, hogy az megengedhetetlen.

És mit szól a Pesti Srácokhoz, akik nácizni kezdték Tusk nagyapját – egy hamis fotó alapján? Az az alaptalan nácizás belefér?

– Egyrészt semmilyen apák és fiúkozást nem bírok, másrészt átvenni egy hamis képet és történetet: buta és ízléstelen.

Nincs vita. Nagy utat tett meg a másokat nácizó libsi Magyar Narancs-publicistától az Orbán Viktor nácizását magának kikérő jobbosig, aki gyakran a Fidesz mögé áll nyilvánosan. Mondja már el, mi történt!
– Tizenhat éves sem voltam, amikor az a csoda ért, hogy a Magyar Narancsba elhívtak szerkesztőnek. A Molnár utcában volt a szerkesztőség, az egyik szoba a Narancs szerkesztősége volt, a másik szoba meg a Fidesz. Nap mint nap találkoztam ott azokkal a nagyon idős emberekkel… már 25, 26 évesek is voltak! Iszonyúan felnéztem azokra a vénemberekre. Mára egy részükkel ugyanaz történt, ami velem: ahogy idősödtek, megváltozott a politikai véleményük és a kulturális attitűdjük. A Churchill-i tézisben van valami: negyven után azért illik már konzervatívnak lenni. Negyvenhat évesen úgy látom: rengeteg hülyeséget beszéltem ifjúkoromban...

700 MILLIÁRD FORINTOS KÍNAI HITELLEL ADÓSÍTOTTA EL MAGYARORSZÁGOT AZ ORBÁN-KORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.04.25.


Kettes számú Soros tervről beszélt pénteken reggel a miniszterelnök a Kossuth rádióban, bírálva a magyar származású amerikai milliárdost, amiért hitel felvételére biztatja az Európai Uniót. Ugyanezen a napon, alig két órával később, ugyanez a távirati iroda arról számolt be, hogy Varga Mihály aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos hitelfelvételről szóló szerződést. Utóbbi hírből kimaradt a kínai Eximbanktól felvett hitel összege, valamint az, hogy a vasútvonallal kapcsolatos iratokat tíz évre titkosították.

Pénteken reggel 9 óra 28 perckor a következő hírt adta ki az MTI: „A hét legfontosabb hírének nevezte Soros György írását a járvány gazdasági következményeinek kezeléséről Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Ezt a 2-es számú Soros-tervnek nevezte. Soros szerint, arra van szükség, hogy az EU nagy kölcsönöket vegyen fel, amelyek alapösszegét nem is kellene visszafizetni, viszont lejárat nélküli kamatot kellene fizetni utánuk, amíg élünk, addig fizetünk. A kamatot szeretik ők nagyon, fogalmazott.”

Alig két órával később, 11 óra 11 perckor a következő szöveg jelent meg a távirati iroda honlapján: „Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest-Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitel-megállapodást.

A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint, a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek. A pénzügyi tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású, így a piaci körülmények esetleges romlása esetén sem változnak a feltételek.”
...

AZ EMBERSÉG ÉS A GAZDASÁGI ÉRDEK MOST EGY IRÁNYBA MUTAT

G7.HU
Szerző: SCHARLE ÁGOTA
2020.04.24.


Az osztrák munkanélküli ellátás minimális időtartama is hosszabb, mint a magyar maximuma. A német kormány épp arról döntött, hogy átmenetileg az eddigi 12 hónap helyett 15 hónapig jár. Miért annyira fontos ez a lépés, és mire lenne szükség Magyarországon?

Miért nem elég a munkahelyeket menteni?

Az április 20-ig bejelentett válságkezelő intézkedések elsősorban a meglévő munkahelyek megmentését célozták (bár messze nem a kellő intenzitással, ahogy azt már mások megírták, például itt és itt). A vásárlóik nagy részét elvesztő kisvállalkozók, a szolgáltató- és kulturális szektorban dolgozó szabadúszók jó esetben (ha nem maradtak le a listáról) adókedvezményt kapnak, kieső jövedelmüket nem pótolja az állam. A munkájukat elvesztett álláskeresőknek legfeljebb 3 hónapig jár támogatás, a közmunkáról is hazaküldött legszegényebbeknek havi 28 500 forintból kell kihúzni a válság végéig.

A szolidaritás erkölcsi parancsa mellett (amit baloldaliként, keresztényként vagy felvilágosult európaiként is követendőnek tarthatunk) számos pragmatikus érv is szól a bajba jutott emberek és családjaik megsegítése mellett. Az első, hogy a nekik adott forintok szinte biztosan a hazai fogyasztást növelik (azaz hazai kereskedők és nagyrészt hazai termelők és szolgáltatók túléléséhez járulnak hozzá), és nem a megtakarítást vagy a külföldi fogyasztást. A második, hogy ezzel a segítséggel olyan személyes és családi kríziseket lehet megelőzni, amelyeknek a kezelése később már lehetetlen (öngyilkosság, válás) vagy sokkal többe kerülne (családon belüli erőszak, depresszió, más betegségek, lakhatás elvesztése, vagyontárgyak eladása használati érték alatt).

A harmadik érv kevésbé könnyen megragadható, de nem lebecsülendő. A gazdaság olajozott működése ugyanis nemcsak fizikai vagy pénzügyi tényezőkön, hanem információkon és a szereplők közötti kapcsolatokon is múlik: amikor a sarki boltos lehúzza a rolót, a rajziskola becsukja a kapuját, vagy a gyár kénytelen elbocsátani a tapasztalt műszakvezetőt is, akkor információk és kapcsolatok vesznek el, és apad a bizalmi tőke. Ezek a veszteségek nagyrészt maradandóak, ha új cég lép a régi helyébe, vagy másutt talál végül munkát a dolgozó, az újrainduláskor nem állnak helyre automatikusan: a felhalmozott információ- és tudástőke egy része végleg elvész. Amit a műszakvezető tudott arról, hogy hogyan lehet a csapatának egyes tagjait motiválni, az egy másik gyárban vagy másik csapatban már nem ér annyit. 

Kit kell támogatni és mivel?

A válságokat többnyire a gazdaság rossz működése idézi elő, vagy egy olyan külső körülmény megváltozása (például az olajárak emelkedése) amihez muszáj alkalmazkodni. Ilyen helyzetben nem feltétlenül jó minden munkahelyet megmenteni, sőt, felgyorsíthatja a kilábalást, ha a hatékonyabbak, az alkalmazkodóképesebbek maradnak talpon (bár az álláskeresők mentése ilyenkor is indokolt). A mostani válság azonban nem ilyen: a hatékonyság vagy az előrelátás nem menti ki azokat a cégeket, vállalkozókat és munkavállalókat, akiket most közvetlenül érint a járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. Ilyen helyzetben nem működnek az érdemesség megállapítására szokásosan alkalmazott mutatók: így például nem sokat mond egy cég hatékonyságáról, hogy 20 vagy 40 százalékkal csökkent a termelése. Ezért nem érdemes szűkre szabni a megmentendők körét sem...