2020. szeptember 19., szombat

KENTAURBESZÉD – LENGYEL LÁSZLÓ: SZOMORÚ TAVASZRA KESERŰ ŐSZ

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.09.18.


Nem tanultak és nem felejtettek


Orbán és emberei nem tanultak meg törődni a magyar társadalommal. A nyáron se értek rá erre: magukkal kellett törődniük. Maguknak osztottak százmilliárdokat. Nem készültek a második járványhullámra. Nem készítettek terveket. Nem költöttek pénzt az egészségügyi és oktatási intézmények védekezésére, szakmai programjaira. Nem kezdtek ingyenes tesztelésbe, nem adtak védőfelszerelést egyetlen állami szolgálatnak se. Nálunk jár kéz a kézben emelkedő infláció és munkanélküliség, romló külső mérleg és növekvő adósság, hazug öntömjénezés és dicsekvő tudatlanság. Azért nincs valamennyi iskolás asztalán laptop, azért védtelenek az óvodák, az iskolák, az öregotthonok, azért mentek csődbe támogatás nélkül a kisvállalkozások, mert Orbán a mi százmilliárdjainkat Mészáros, Tiborcz, Garancsi szállodáira, lakóparkjaira, offshore számláira ömlesztette. Ők ülnek jachton, ők szijjártóznak a vízben. Nincs aljasabb dolog, mint válság idején meglopni a válságba jutottakat. Látjuk őket, belenéznek a kamerába: igen, enyém itt minden, van ezzel valami baj? Morális mocsárlakók. És minden hatalom és pénz, felelősség és gyalázat egyetlen emberé: Orbán Viktoré.

„Nincs reménytelenebb vállalkozás, mint egy nemzetnek megmagyarázni hibáit” - írta Márai 42-ben. De meg kell próbálni – teszem hozzá. Az Orbán-rendszer nemcsak jogtalan, de erkölcstelen is. Egy erkölcstelen rendszer legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb ellenfele az erkölcsi lázadó. 1956-ban az elnyomottak nem tűrtek tovább, a rendszer korábbi hívei tükörbe néztek és szégyenkeztek. Ma a kirablottak és megalázottak még tűrnek, a rendszer hívei pedig összetörték tükreiket. Annyira régen követik fordított Robin Hood vezérüket, aki elvesz a szegénytől, hogy a gazdagnak, de leginkább magának adja, hogy nem értik, kinek mi a baja ezzel.

Négy földmozgás

Az Orbán-rendszer alatt eddig négyszer mozdult meg a föld, s most megint reng...

PIKÓ ANDRÁS A KERESZTÉNYÜLDÖZÉS ELLENI ÁLLAMTITKÁRHOZ FORDULT IVÁNYI GÁBORÉK EGYHÁZA ÉRDEKÉBEN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.09.19.


Józsefváros polgármestere, Pikó András közösségi médiás oldalán péntek este tett közzé két levelet, amelyben arra kéri Azbej Trisztánt, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárt és Vecsei Miklós miniszterelnöki biztost, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, lépjenek fel a gázelzárással fenyegetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) karitatív intézményeinek érdekében.

A hvg.hu számolt be arról, hogy a MET, konkrétabban az Oltalom Karitatív Egyesület által működtetett józsefvárosi, Dankó utcai hajléktalanszállásán csütörtökön a Nemzeti Közművek képviselői megpróbálták leszerelni a gázórákat, ugyanis az Iványi Gábor által vezetett MET-nek országosan nagyjából 100 milliós tartozása van az NKM felé.

Az önkéntesek által létrehozott riadóláncnak köszönhetően csütörtökön végül sikerült megakadályozni a gázórák leszerelését és a gáz kikapcsolását, ám a problémát ez sajnos nem oldotta meg, jövő héten újabb csapelzárásra számítanak a Dankó utcában és a MET vidéki intézményeinél. Ahogyan Ónodi István, a MET és az Oltalom gazdasági igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, 2018 óta nem tudják fizetni a gázszámláikat, ugyanis a kormány diszkriminatív intézkedéseinek köszönhetően a közösség komoly anyagi gondokkal küzd.

A MET-től az Orbán-kormány 2011-ben vonta meg az egyházi státuszt, és így komoly bevételektől esett el. 2017 óta pedig az állam még az elismert jogcím után járó támogatásokat sem utalja el Iványiéknak, így több milliárdos tartozást halmozott már fel a Testvérközösség irányába. A hatóságok a MET-től azt a lehetőséget is elvonták, amivel szja egyszázalékot fogadhatna a lakosságtól. Augusztus végén az is kiderült, hogy az EMMI 95 millió forintot von el a MET iskoláitól is...

SZIJJÁRTÓ RENDŐRSÉGI HELIKOPTERREL REPKED, RAKTÁRT ÉPÍTENEK A LÉLEGEZTETŐGÉPEKNEK 2,5 MILLIÁRDÉRT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.18.


Mfor.hu: 2,5 milliárd forintból épít lélegeztetőgép raktárt az Orbán-kormány


A kormány már júniusban bejelentette, hogy támogatja: európai uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készletnek legyen raktárbázisa Magyarországon. A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat pedig már arról is rendelkezik, hogy ez egyelőre mennyibe fog kerülni: november 30-ig 2,5 milliárd forintot szánnak rá.

444: Nyomozni kezdett a rendőrség a hatvani körzet közbeszerzései miatt

Hadházy Ákos az oldalán tette közzé azt a levelet, amiben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatta, hogy az egyik feljelentése nyomán nyomozást rendeltek el bizonyos közbeszerzések és koncessziós eljárások befolyásolása miatt. A levél szerint ezeket megállapodással vagy más összehangolt magatartással követték el. A független képviselő arról írt, hogy a fideszes Szabó Zsolt hatvani körzetében az önkormányzatok EU-s beruházásainál (építések, energetikai felújítások) 18 településen ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre. Ezek közül legtöbbször egy papíron turbinagyártással foglalkozó cég nyert.

Hvg.hu: Hét év fegyházat kért az ügyész KGBélára

Hét év körüli letöltendő fegyházbüntetést kért kémkedés és más bűncselekmények miatt Kovács Béla volt jobbikos politikusra az ügyészség vádbeszédében a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. Az ügyészség szerint a volt jobbikos EP-képviselő diplomáciai fedésben hírszerző tevékenységet folytató oroszokkal tartott fenn kapcsolatot.

24.hu: A rendőrségnek vették tripla áron, de Szijjártó is repked a szolgálati helikopterrel

A külügyminiszter az utóbbi időben többször használta azt a bőrülésekkel berendezett rendőrségi helikoptert, amely az EP-választási kampányban határszemlét tartó Matteo Salvinit is szállította. Az MD 902-es helikoptereket három éve vette a Belügyminisztérium jócskán túlárazva a rendőrség számára, és bár az ORFK szerint az összes gép ellát szolgálati feladatokat is, a VIP-kabin ilyen esetekben jókora átalakításra szorulhat.

Népszava: Aki marja, kapja: kikötőbiznisz a láthatáron

Csakis egyben lehet pályázni 11 balatoni vitorláskikötőre, a szerencsés nyertes pedig 15 évre veheti ki bérbe az értékes ingatlanokat – derül ki abból a Népszava birtokába került előterjesztésből, amelyről pénteki, rendkívüli közgyűlésén dönt az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. A további pályázati feltételek is arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak.

BÁRÁNDY PÉTER: „AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉG ARRA, HOGY BÉKÉBEN MEGSZŰNJÖN EZ A MOSTANI HATALOM”

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.18.


„Nézzünk körbe: Nagy Britannia Boris Johnson, Amerika Trump, Magyarország Orbán… Amikor kormányozni kell, amikor valós problémával találják szembe magukat, akkor ezek az emberek nemhogy szörnyű erővel nem rendelkeznek, még azzal a minimális erővel sem, amire szükség lenne a hagyományos kormányzati technikák alkalmazásához. Mindegyik alól kicsúszik a talaj” – így fogalmazott Bárándy Péter volt igazságügy miniszter, a V21-es tagja. Azt is elmondta: 2022 az utolsó esély arra, hogy a váltás, a Fidesz elküldése a hatalomból békésen történjen meg
.

Miként lehetséges az, hogy ma egy miniszterelnök teljesen függetlenítheti magát a tényektől, és azt mond, amit akar?

– Ha ez úgy lenne igaz, ahogy a kérdés sugallja, nekem nem is lenne vele semmi bajom. Kis ország, kis országban a vezetők hazudnak; ilyen volt már sokszor. Ez most azért aggasztó számomra, mert világjelenségről beszélünk. A világ egyetlen igazi nagyhatalmát egy ilyen őrült vezeti, tökéletesen függetleníti magát a valóságtól. A következő hatalmak között számos ilyen vezető található. Példaként annak az országnak az első emberét említem, amely ország pedig döntő szerepet játszott a joguralom kialakításában. De nem csak a kormányfők, hanem a többi politikai vezető is így viselkedik, hogy aztán az ellenzéket is belerángassák ebbe a képzelt világba...

AZ ELSZEGÉNYEDÉS KÜSZÖBÉN – A JEGYBANK FELADATA VOLNA ŐRKÖDNI AZ ÁRSTABILITÁS FÖLÖTT

168 ÓRA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.09.19.


Augusztusban ismét az Európai Unió legmagasabb évesített áremelkedését mérték Magyarországon, 3,9 százalékkal, de a nyugdíjasoknak mindez a pénzük 4,3 százalékos leértékelődését jelentette. Bár novemberben lesz egy egyszeri, 20 ezer forint körüli korrekció, az azonban elkerülhetetlen, hogy a kormány előbb-utóbb átfogó nyugdíjreformot hajtson végre, mert különben a (főleg régi) járadékosok tömegei elszegényednek.


Éppen egy évtizede nem jártak olyan rosszul az év eleji nyugdíjemelés elhibázott mértékével a járadékosok, mint az idén. Akkor, 2010 januárjában 1,6 százalékkal emelkedett a havi nyugellátás mértéke, de abban az évben az infláció 4,9 százalékos volt. Az azóta eltelt években a járadék emelésének mértéke csaknem mindig meghaladta az inflációét, bár 2017-ben és 2019-ben épp egálban voltak.

Az idei esztendő ebben a tekintetben is – negatív értelemben – kilóg a sorból, mert a KSH hivatalos adatai szerint 2020 augusztusában 3,9 százalékos volt az infláció, aminek valóságtartalmát ugyan sokan megkérdőjelezik. Ez az érték, illetve a statisztikai hivatal által a nyugdíjasok fogyasztására vonatkozó 4,3 százalékos inflációs adat abban az értelemben meghatározó, hogy a majd novemberben esedékes nyugdíjkorrekció mértékét az esztendő nyolcadik hónapjában mért inflációhoz igazítják, vagyis ahhoz, hogy augusztusban mekkora volt a fogyasztói árindex a megelőző esztendő azonos időszakához képest...

A HÍRESEN LAZA SVÉD JÁRVÁNYKEZELÉS AZ ELSŐ HULLÁM IDEJÉN SZIGORÚBB VOLT A MOSTANI MAGYARNÁL

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.09.18.


- Európában mindenhol próbálják elkerülni a teljes lezárásokat, de ahol hasonló a járványhelyzet a magyarhoz, ott sokkal szigorúbban járnak el.

- Nagy-Britannia, Hollandia, Csehország és Ausztria is komoly korlátozásokat vezetett be pont azért, hogy ne kelljen leállítani az országot.

- Orbán szerint „a svédek még csak nem is védekeznek”, pedig az ő tavaszi stratégiájukhoz képest is lazának tűnik a mostani magyar járványkezelés.

- A kormány azt üzeni, ne a fertőzésszámra, hanem a halálozásokra figyeljünk. De a napokban ez is növekedésnek indult.

„Magyarországnak működnie kell” – így szól a kormányzati szlogen a koronavírus-járvány második hullámára, ami már most sokkal súlyosabbnak tűnik az elsőnél.

„Nem akarunk kijárási tilalmat, kijárási korlátozást, nem akarunk visszalépni a digitális oktatáshoz. Hanem azt akarjuk, hogy normális életkeretek lehessenek Magyarországon. Nem mondom, hogy minden ugyanúgy tud működni, mintha mi sem történt volna, de a dolgok működőképességét fenn lehet tartani” – mondta múlt héten Orbán Viktor, aki pénteken is arra kérte az embereket, tartsák be a távolságtartásra, a maszkviselésre és a kézmosásra vonatkozó szabályokat, de már nem az a feladat, hogy mindenki maradjon otthon.

Ez a megközelítés részben egybevág a többi európai országéval, ahol a vírus intenzív terjedése ellenére sem vezettek be a tavaszihoz hasonló kijárási tilalmakat, lezárásokat. Ilyen ötletek legfeljebb helyi szinten merülnek fel, például Madridban és környékén, ahol a tartományi vezetés egyelőre visszakozott.

De ez nem jelenti azt, hogy ne vezetnének be szigorú korlátozásokat. Sőt, ha összehasonlítjuk a mostani magyar intézkedéseket olyan országokéval, ahol hasonló szintű a járvány,

senki sem tűnik lazábbnak Magyarországnál...

ÖVÉK A LEGNAGYOBB CSALÁDI VÁLLALKOZÁS, DE CSAK MÉSZÁROS LŐRINCNEK OSZTOTTAK LAPOT - A CSALÁDTAGOK NEM HORDHATJÁK SZÉT A NYERESÉGET CSAK ÚGY A KEDVÜK SZERINT.

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2020.09.19.


Magabiztosan vezetik Mészárosék a Forbes családi listáját: a legnagyobb hazai családi vállalkozás 252,3 milliárd forinttal a Mészáros csoport, csaknem 50 milliárddal előzik meg a második Felcsuti családot. A sorrendet nem fogja felborítani Mészáros Lőrinc válása sem, már csak azért sem, mert a lap a családi vállalkozásokba azokat az érdekeltségeket számítja be, amelyekben vér szerinti rokon a tulajdonos vagy a felső vezető, így a házastárs, Mészárosné Kelemen Beatrix cégrészét vagy vezető pozícióját 
nem veszi figyelembe.

Igaz, a nyilvános bázisokban elérhető adatok szerint nem is sok minden maradt Mészáros Lőrinc nejének a nevén. Pedig korábban komolyabb portfóliót mondhatott magáénak: volt idő, amikor vezette az Echo TV-t, ugyanakkor egy 16,5 milliárd forint felett diszponáló alapkezelőt birtokolt felesben a férjével, és három tőzsdei cégben is érdekelt volt. Szerepe a cégbirodalomban azonban ugyanúgy formális, mint Mészáros Lőrinc gyerekeié. Beatrix, Ágnes és az ifjabb Lőrinc ugyan több vállalkozásban résztulajdonos, sőt vezető tisztségviselők is egyes cégekben, mégis azt állítják a Mészáros-féle céghálót közelebbről ismerők, hogy mivel az egykori felcsúti polgármester a vagyonkezelő, így feladatot és vagyont nem engedhet át a családtagjainak sem. Tény, hogy egyik gyerek sincs ott a milliárdosok toplistáján, és Mészárosnét sem jegyzik a legvagyonosabbak között, vagyis a listakészítők nem találtak a családtagok nevéhez köthető akkora cégvagyont, amivel az elitbe kerülhettek volna. Pedig 10 milliárd forintnál kevesebb is elég a top 100-ba kerüléshez a Szakonyi Péter által szerkesztett A 100 leggazdagabb listáján.

A 252 milliárdos családi vállalkozás alapján úgy tűnhet, hogy a felcsúti multimilliárdos jelentős cégvagyonon osztozik a családtagjaival. A Forbes 2019 végén Mészáros Lőrinc vagyonát 407,7 milliárd forintra tette, és ha ez nem vethető is össze egy az egyben a családi vállalkozásra kihozott 252 milliárd forintos becsléssel – mert más időpontra vonatkoznak és más a számítási módszer –, a két adat érzékelteti a nagyságrendet...

CÉLKERESZTBEN A KLUBRÁDIÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: POLYÁK GÁBOR - URBÁN ÁGNES
2020.09.18.


Egyébként is mozgalmas időszakban robbant a hír, hogy a Médiatanács nem hosszabbítja meg a Klubrádió jövő januárban lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát. Könnyen lehet tehát, hogy elveszíti utolsó frekvenciáját is az a rádió, amelyik valóban unikum volt a magyar piacon, és amelyik az egyszerű talk rádióból egy évtized alatt emblematikus médiamárkává vált.


A hír első látásra teljesen másnak tűnik, mint abban az esetben, ha alaposabban megnézzük a teljes történetet. Felületes szemlélőként nincs semmi dráma, a Klubrádiónak lejárt a médiaszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács kiír egy pályázatot, amit majd megnyer a legjobb pályázó. Egy normálisan működő európai demokráciában nem lenne ezzel semmi probléma, egy közigazgatási ügyről lenne szó.

A Klubrádió története mögé azonban nehéz egyszerű közigazgatási ügyet látni. A magyar nyilvánosság emblematikus szereplőjéről van szó, amelyik minimum három okból szúrja a hatalom szemét. Egyrészt a NER sokkal korábban szerette volna ellehetetleníteni az adót, és a vidéki frekvenciákat el is vesztette a rádió a 2010-es kormányváltás után. A Klubrádió még a 2010-es országgyűlési választások előtt, az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán elnyerte a jelenleg is használt Budapest 92,9 Mhz frekvenciára szóló újabb hétéves jogosultságát, azonban a 2010-ben létrejött Médiatanács nem volt hajlandó aláírni a műsorszolgáltatási szerződését. Hogy ne maradjon frekvencia nélkül, 2011-ben a Klubrádió megpályázta a 95,3 Mhz frekvenciára szóló médiaszolgáltatási jogosultságot. Miután a bíróság kimondta, hogy a Médiatanács által nyertesnek kikiáltott pályázó ajánlata értékelhetetlen, és ezért érvénytelen, a hatóság megpróbálta a Klubrádiót is kizárni az eljárásból. Ez az az emlékezetes persorozat, amelyben a Médiatanács hiányolta a pályázati dokumentáció hátsó üres oldalairól az oldalszámokat és a szignókat. A dolog érdekessége volt, hogy 2015-re a Mérték és a TASZ együttműködésében sikerült kiperelni az adott időszak pályázatainak dokumentációját, és kiderült, hogy más pályázóktól egyáltalán nem várta el a Médiatanács a hátsó oldalak aláírását, számozását. Meglehetősen szelektíven kezelte tehát a Médiatanács a formai követelményeket, jól azonosíthatóan a Klubrádió ellehetetlenítése volt a cél. Miután a Médiatanács a 92,9 és a 95,3 Mhz frekvenciákra vonatkozó médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatban összesen hét pert elbukott, az ügyek jogerős bírósági lezárása előtt kihátrált a kínos eljárásból. Végül a Klubrádió 2013-ban megszerezte hét évre a 92,9 MHz-es frekvencián a médiaszolgáltatási jogosultságot: ez az, ami jövő februárban lejár. Ebben a sikerben alighanem szerepe volt annak is, hogy a Klubrádióval szembeni médiatanácsi packázás volt az első olyan ügy a magyar médiarendszer átalakításában, amely a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette, akkor már Brüsszeltől Washingtonig követték a rádió sorsának alakulását.

A rádió pénzügyi fenntarthatósága a másik ok, ami miatt a Klubrádió szálka lehet a hatalom szemében. Számtalan példát láthattunk arra az elmúlt években, hogy a Fidesz mindent megtett a kritikus média gazdasági ellehetetlenítéséért. Az állami hirdetések tendenciózus költése, a menedzsment politikai alapú döntéshozatala, a kiadó fölötti tulajdonszerzés vagy éppen a médiacéget körülvevő holding tulajdonjogának megszerzése mutatja, hogy a független média felszámolásának széles eszközrendszere alakult ki. Az Origón át a Népszabadságon keresztül az Indexig sok példát láthattunk az elmúlt években, de a Fidesz mindig próbálta úgy intézni a dolgokat, hogy egy adott médiavállalat megszűnése vagy teljes átalakulása gazdasági törvényszerűségnek látszódjon, és ne égjen rá a kormányra a közvetlen beavatkozás vádja. A Klubrádiónál ez a taktika csődöt mondott, mert a rádió és közönsége máshogy gondolta: a Klub az ország legsikeresebb közösségi finanszírozású médiamárkája lett, a 2018-as pénzügyi évben 200 millió forint felett volt az összegyűjtött adományok összege. Többet szoktunk beszélni a sikeres online portálok üzleti modelljéről, de összegszerűen a Klubrádió az a média, amelyik a legjelentősebb összeget gyűjti a fogyasztóktól, ráadásul a frekvencia miatt leginkább csak a budapesti közönségre építhet az adó. Ez az egyetlen olyan üzleti modell, amely gazdasági eszközökkel kikezdhetetlen, bármit csinált is eddig a Fidesz, a hallgatók kitartottak a rádió mellett.

Végül, de nem utolsósorban a Klubrádió műsora nyilvánvalóan tartalmilag is zavarja a kormánypárt kommunikációját. Nem igazán köthetők hozzá olyan ügyek, amelyeket újságírói eszközökkel maga tárt volna fel, de nagy szerepe van abban, hogy a nyilvánosság ilyen-olyan szeleteiben megjelenő közéleti témák eljussanak a hallgatókhoz. Kormánykritikus szakemberek, civil szervezetek képviselői számára jóformán ez az egyetlen platform, ahol interjút adhatnak, ahol néhány percben kifejthetik szakmai álláspontjukat egy-egy kérdésről. Olyan beszélgetések hangoznak el ebben a rádióban, amelyek néhány éve még magától értetődően a közéleti diskurzus lényegét képezték, és a Fidesz mindent meg is tett azért, hogy ezeket a beszélgetéseket minél inkább kiszorítsa a nyilvánosságból. Most az utolsó várat ostromolja, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne több független média az országban, azt viszont igen, hogy közéleti eseményeket értékelő szakemberekkel máshol nemigen készülnek interjúk...


MAGYARORSZÁG 2030? VENDÉGÜNK BALÁZS ZOLTÁN ÉS FILIPPOV GÁBOR [HETIVÁLASZ 39]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.09.17.


Újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastadása. Műsorunk vendége két politikatudós, Balázs Zoltán és Filippov Gábor. Azért ültettük őket egy asztalhoz, mert a minap a Magyarország 2030 című jövőképpel nyilvánosság elé állt Egyensúly Intézet nevű agytrösztben mindketten szerepet vállalnak. A konzervatív, korábban a Közjó és Kapitalizmus Intézetet vezető Balázs Zoltán tanácsadóként, a két éve a hibrid rendszer leírásával népszerűvé lett Filippov Gábor kutatási igazgatóként. Mi az Egyensúly és milyen pénzből működik? Milyen jövőt képzelnek el az országnak? Mit gondolnak az ellenzéki „csodafegyverről”, az alapjövedelemről? Vendégeinket Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi...

SZABAD SZEMMEL: OLYASMIT LÁTNAK, AMI MIATT ORBÁN ELVESZTHETI A VÁLASZTÁSOKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.19.


Az Index, a SZEF, a menekültpolitika, a járványkezelés - egyre több kormányzati ügy válik állandó témává a nemzetközi sajtóban


Politico

Magyarország után a lengyel kormány is azzal fenyeget, hogy megvétózza az EU 1,8 milliárd eurós gazdasági csomagtervét, benne a hosszú távú költségvetéssel, illetve a gazdasági segélyalappal, ha az Európai Parlament, illetve több tagország sürgetésére a jogállami feltételek betartásától teszik függővé, mely tagok kaphatnak támogatásokat. Mint emlékezetes, mind Budapest, mind Varsó ellen az a vád Brüsszel részéről, hogy megszegik a demokrácia alapelveit. Az Orbán-kabinet már pár napja jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog, ami nem hatott a meglepetés erejével. Ám most mégis mindkét vezetés kiteszi magát a veszélynek, hogy úgy néz ki: blokkolni akarják a nagy nehezen tető alá hozott megállapodást, miközben a koronaválság miatt ennyire leülnek a gazdaságok.

Most a soros német elnökségre, illetve Merkelre hárul a feladat, hogy valamilyen kompromisszumot találjon. Diplomaták szerint a magyar és a lengyel fél is azt helyezte kilátásba, hogy már szakértői szinten meghiúsítja a a két tervezet önrészre vonatkozó előírásait, márpedig anélkül nincs garancia új forrásokra a hétéves büdzsé esetében, és nem lehet elindítani a 750 millió eurós újjáépítési programot sem. Így viszont szó sem lehet aláírásról. (Korábban a magyar szándékokról még az a hír érkezett, hogy adott esetben az Országgyűlés nem szavazza a két előirányzatot, de ezek szerint módosult az álláspont, amiben szerepet játszhatott a netán a lengyelekkel lezajlott egyeztetés – a szerk. megj.)

Az unió helyzetéről elhangzott beszédében von der Leyen három napja kifejtette, hogy össze kell kapcsolni a szubvenciókat, illetve a jogállamot, de ő inkább arra gondolt, hogy ily módon kell meggátolni a brüsszeli pénzek elsikkasztását. Amikor utána a sajtóértekezleten rákérdeztek, a Bizottság elnöke kibújt a válasz alól. Annyit mondott, hogy a részletek kidolgozása a német elnökség feladata. A döntés pedig a Tanácsra és a Parlamentre tartozik.

Financial Times

Belviszály miatt az összeomlás szélére került a lengyel kormánykoalíció. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött össze két kisebb partnerével, olyannyira, hogy a párt vezetői már arról beszélnek: készek kisebbségbe vonulni és új választást kiírni. A törülközőt a radikális igazságügyi miniszter, Ziobro dobta be, mert a többi közt nem ért egyet azzal, hogy szüntessék be a prémjükért tartott állatok tenyésztését. Kaczynski ugyanakkor nagy macskabarát és ügy feltárta, hogy az ügyben ideológiai ellentétek vannak a szövetségen belül. De tiltakoznak érintett gazdák is, pedig ők a hatalom fontos támaszát jelentik.

Az agrártárca vezetője kijelentette, hogy ha az állatok fontosabbak, mint az emberek, akkor az a keresztény civilizáció végét jelenti. De még a PiS 17 képviselője is az indítvány ellen voksolt. Lehet, hogy őket most kizárják a pártból. Azonban már a korábban meghirdetett kormányzati személycserék is eléggé felzaklatták a kedélyeket. Emellett a két koalíciós párt vezére, valamint a miniszterelnök is pályázik Kaczynski helyére a lengyel jobboldal élén. Ebben Ziobro nagyon nyomult, de az ország erős embere inkább Morawieckit pártolja. Ezzel együtt azért még nincs minden veszte, így elképzelhető, hogy tárgyalások útján előzik meg a kormányválságot.

Die Presse

Kaczynski és Orbán is engedelmességre igyekszik kényszeríteni az igazságszolgáltatást, ezért nagyszabású személycseréket hajtott végre a bírói karban, amire az EU éles bírálattal reagált. A magyar vezető azonban engedékenyebbnek tűnik a kérdésben, mint a lengyel erős ember. A PiS szinte forradalmi hevülettel szabadul meg a neki nem tetsző szereplőktől, és ez vonatkozik a politikára, valamint a kultúrára is. Leginkább persze a bírákra. A háttér az, hogy a kormánypárt elnöke nem szeretné, ha még egyszer le tudnák váltani, ezért siet az új elit kialakításával. Folyamatosan új és hűséges káderekkel tölti meg a 3. hatalmi ágat, annál is inkább, mert a választási eredményt a Legfelsőbb Bíróság hagyhatja jóvá, esetleg utasíthatja el.

A szakma azonban lázadozik és veszélyben látja a jogállamot. A hatalom már lefejezte az Alkotmánybíróságot, maga alá gyűrte a kerületi bíróságokat, a képzést és a kinevezéseket. A viszály legújabb almáját a nemrégiben létrehozott Fegyelmi Tanács jelenti, mert azzal meg lehetne rendszabályozni azokat a bírákat, akik sokat ugrálnak. A lengyelek közben ugyanazt mondják, mint Orbán Viktor: itt nemzeti kompetenciáról van szó. A Bizottság azonban másként ítéli meg. Az Európai Bíróság pedig azt tanácsolta a fellebbviteli bíróságoknak, hogy mindig nézzék meg: a korábbi ítéleteket nem olyan testületek hozták-e meg, amelyek már a mostani hatalomnak köszönhetik a tisztségüket. Mert akkor vélhetően nem elfogulatlanok. Csakhogy ez veszedelmes kettőséghez vezethet az igazságszolgáltatásban.

A lengyel reform nagyban épít a magyar tapasztalatokra, hiszen nálunk az Alkotmánybíróság már 2010-ben a Fidesz felügyelete alá került. Ám Orbán járatosabb a világban, ezért sokkal békülékenyebb hangot üt meg az EU-val szemben, mint csökönyös Kaczynski. Budapest és Brüsszel vitájának fontos eleme, hogy a kormányfő legtöbbször a hazai publikumnak szánja az éles unióellenes bírálatot. És szükség esetén visszakozik, lásd a közigazgatási bíróságok ötletét. Ezzel együtt sikerült készséges igazságügyi apparátust kialakítania. Ráadásul folyik az oligarchásodás, ami a bíróságokra is kiterjed.

Viszont a lengyeleknél sokkal szélesebb körű a társadalmi ellenállás a változtatásokkal szemben. Ugyanakkor Orbán és Kaczynski a szlovák példából láthatja, hogy a nép leválthatja még az olyan, megingathatatlannak tűnő miniszterelnököt is, mint amilyen Fico volt.

Reuters

A járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel járhat együtt, hogy Orbán Viktor akár még a hatalmat is elveszítheti a két év múlva esedékes választásokon. Ezt magyar szakértők mondták a hírügynökségnek, miután úgy néz ki, hogy igencsak visszaesik a gazdaság és az emberek könnyen a miniszterelnököt tehetik felelőssé a súlyos megélhetési gondokért. Ekkora kihívással a politikus még nem került szembe az eltelt 10 év alatt. Pedig már jócskán kapott Európától az illiberális demokrácia, valamint a migránsellenes kirohanások miatt.

Ám idáig nem lehetett megkérdőjelezni hazai támogatottságát, aminek az okát Bíró-Nagy András, a Policy Solutions szakértője elsősorban abban látja: a Fidesz el tudta hitetni, hogy jó a gazdaságpolitikája. Ám a ragály miatt megrendült az autógyártás helyzete, sőt a gazdaság egésze nagy bajba került. Növekedés immár csak 2022-23-ban várható. A fertőzés az év végén éri el csúcspontját, ami nagy aggállyal tölti el az üzleti életet. És ha a hatalom nem enyhít az emberek megpróbáltalásain, akkor megnézheti magát – mondja Bíró-Nagy.

Nem tud már sokat segíteni a jegybank sem, sőt, maga is tömeges csődre számít. Nő az állástalanok száma, hanyatlanak a beruházások, zuhan a belső fogyasztás. A béremelkedések üteme ugyanakkor lefékeződött. Az Orbán-kabinet ez évre 5-7 %-os recessziót vetít előre, és közben tarol a vírus. Ily módon csak egyre rosszabbra készül a lakosság és az üzleti szféra.

Der Standard

A német alkancellár úgy foglalt állást az Index korábbi, menesztett főszerkesztőjének kitüntetésekor, hogy minden esetben fontos a szabad, minőségi és tényekre alapozó újságírás. Mert a demokráciában szükség van a nyilvánosságra, a szabad vitára és hozzáférhető tényekre. Scholz Potsdamban szólalt fel, ahol Dull Szabolcs átvette az M100 médiadíjat, amiért kiállt a sajtószabadság mellett.

Az eseményen Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosan arról beszélt, hogy amikor az újságírók függetlenségét támadják, a demokráciát alapjait gyengítik meg. Tavaly ugyanebben az elismerésben részesült a skót miniszterelnök, korábban pedig a Charlie Hebdo, francia szatirikus magazin, amelynek szerkesztősége pár éve terrortámadás célpontja volt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Dull Szabolcs szerint nem szabad némának maradni, amikor a hatalom rátenyerel a szabad sajtóra. Ő maga ezt már a Kossuth Rádiónál megtapasztalta, amikor a Fidesz győzelme után sorra távozni kényszerültek a kollégák. Egy részüknek felmondtak, másik részük tanácsosabbnak látta, ha maga adja be felmondását. A maradóknak megmondták, hogy egyetlen olyan jelentés sem mehet le, amelyet nem hagyott jóvá a minisztérium. Már ez a sajtószabadság végét jelentette.

De utána nem volt jobb az Origónál sem. Ott meg megtiltották, hogy kiderítsék Lázár János igen költséges és titokzatos londoni útjának hátterét. Vagyis már akkor látszott, hogy a helyzet csak romlani fog. Azóta pedig egészen ellenséges lett a média és a hatalom viszonya. A régi Indexnek kormánypárti politikusok nem voltak hajlandók nyilatkozni. Dull maga tudta, hogy az ő napjai is meg vannak számlálva, amikor új tulajdonos került a portál reklámcégének élére.

Hogy mi lehet az orvosság a hatalom egyre látványosabb nyomulása ellen, arra az újságíró úgy válaszolt, hogy egyre többen ismerik fel: a hiteles információ pénzbe kerül, és hogy az olvasóknak áldozniuk kell a tények kiderítésére. Nem szabad túlzottan támaszkodni a hirdetési bevételekre. Szerencsére már látszik az újonnan induló Telexnél, hogy mennyien állnak mögé. És ennyi pénz még sosem gyűlt össze.

Az uniónak pedig intézményesen, pénzügyi eszközökkel kellene szavatolnia a sajtószabadságot. Nem lehet arra várni, hogy Merkel a végén majd megfegyelmezi Orbánt. A média munkatársainak pedig azt tanácsolja Dull Szabolcs, hogy ne féljenek. Hiszen minél hangosabban tiltakoznak, annál könnyebb lesz a dolguk. Ki kell mondani az igazságot, és minél többen hajlandók rá, annál erősebbek lesznek.

Süddeutsche Zeitung

Megtanultuk a leckét – nyilatkozta a lapnak az Index korábbi főszerkesztő helyettese, aki vagy ötven munkatársával együtt a jövő héten közadakozásból indítja útnak a Telex nevű netes kiadványt. Több mint 30 ezren küldtek pénzt, ezért Munk Veronika derűlátóan ítéli meg a kilátásokat. A nagy tanulságnak azt tartja az Index történetéből, hogy sebezhető egy szerkesztőség, ha nagy, külső befektetők tulajdonában van és függ a reklámoktól. Ezért saját maguk gazdái kívánnak lenni, amihez kifejlesztenek egy előfizetési modellt. Ilyesmire Magyarországon még nem volt példa, de azt tapasztalják, hogy sokan hajlandók pénzt áldozni a megbízható tényekért cserében.

Egy sor kisebb, független orgánum áll szemben a kormány médiapolitikájával. A sajtó nagy része azonban a KESMA kezében van. Pár napja veszélye került a Klubrádió jövője is. Munk Veronika ezért azt gondolja, hogy ennélfogva nagyon is jó esélyekkel rajtolnak az olyan, új szereplők, mint a Telex.hu. A Facebookon máris 300 ezren követik, úgy hogy itt jó sokat tudnak spórolni a reklámon. Orbán ugyanakkor a minap azt közölte, hogy Magyarország jobban áll a média sokszínűsége szempontjából, mint Németország. A jogállamot tekintve pedig nagyjából egy szinten mozognak, a nagy államokra azonban általában az a jellemző, hogy mindig mindent jobban tudnak – tette hozzá.

Der Standard

Az EU-tól vár segítséget a színiegyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László. A tanszékvezető rendező teljesen képtelenségnek nevezi a hatalom eljárását és megerősíti, hogy vissza akarják kapni az autonómiát. Egyelőre azonban nem tudják, hogy mire számíthatnak, bár a lemondással a hónap végén lejár a megbízatásuk. De hétfőtől már Vidnyánszky Attila szabja meg a dolgokat. Ami azért érdekes, mert az új kuratóriumnak fogalma sincs, milyen oktatás folyik az iskolában. A politika diktatórikusan lép fel, az új vezető – Orbán parancsára – immár az egész színházi életet uralja.

Bagossy az interjúban kifejtette, hogy itt Dávid és Góliát csap össze, és a gyengék csak a mesében győznek. De ha veszítenek, akkor fontos volna, hogy Európa átvegye a „menekült” diákokat. Már eddig is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Ausztriába. De Magyarországon kívánnak dolgozni és harcolni is fognak érte, már ameddig lehetséges.

De hogy igazából mit takar a nacionalista kurzus, azt a szakember nem tudta megmondani, hiszen nincs program. Valójában hatalmas blöffről van szó. Vidnyányszky sosem tárta fel a terveit. Csak hazugságokat és politikai közhelyeket hallani, ami voltaképpen tragikomikus. Az viszont kirajzolódik, hogy a másik oldal hatalmat és ellenőrzést akar magának. Ám azt még az új vezető sem hiszi, hogy ennyi posztot be tud tölteni egyszerre. Hiszen nincs rá ideje sem. A hatalom megszervezésével van elfoglalva.

De itt is csak az orbáni térfoglalás mutatkozik meg: nem okvetlenül kell valami újat építeni, ami az SZFÉ-n történik az hatalmi demonstráció az EU-val szemben. Viszont Bagossy nem hitte volna, hogy egyszer még kénytelen lesz tekintélyuralmi rendszerben élni, mint ahogy azon is csak hüledezik, hogy Brüsszel csak nézi, miként nyirbálják meg a demokráciát. De szerinte ez már innentől kezdve az unió felelőssége. Ám botrány, hogy Európa mindezt eltűri.

Azt nem feltételezi, hogy Orbán kiüríttetné a megszállt épületet, mivel annak igen rossz sajtója volna. De a miniszterelnök mégsem fél, mert látja, hogy Brüsszel erőtlen. Az iskolát elfoglalva tartó diákok és tanárok ugyanakkor egyre fáradtabbak, mert a forradalom nonstop elfoglaltságot jelent.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A jobboldali lap nagy bajnak tartja, hogy ennyire nyomorúságos viszonyok vannak a görög menekülttáborokban, épp ezért segítséget sürget az athéni kormány számára. A kommentár ugyanakkor hozzáteszi, hogy a szolidaritás kötelezettsége vonatkozik Ausztriára is. Azaz Bécs nem tagadhatja meg a humanitárius támogatást, noha az nem jelent megoldást. Az osztrák kormányt ezzel együtt nem lehet egy lapon említeni Budapesttel vagy Varsóval, mert elismerés illeti mindazért, amit idáig tett a menekültekért. Hiszen itt is egy európai értékről van szó.

CBS News

Hamar lebukott Amerikában az egyik Politikai Akció Bizottság, amely Trump kampányához gyűjt adományokat, miután egy Magyarországon készült képpel igyekezett lejáratni Biden gazdaságpolitikáját. A felvételen egy óriási, elhagyatott üzemcsarnok látható, a felirat pedig azt állította, hogy a demokrata elnökjelölt képtelen megvédeni az amerikai állásokat. Ám hamar kiderült, hogy a helyszín Istvánteleken, egy régi vasúti javítóműhely volt, és ezt a fotóriporter, Svéd Olivér meg is erősítette. Az épület részben még állami tulajdonban van, egy részét használják is. A rendszerváltásig Landler Jenő nevét viselte.

Korábban felsült egy másik republikánus reklám is, mert az meg egy ukrán áruház fényképével próbálta igazolni, hogy a Demokrata Párt alatt semmi jóra nem lehet számítani a foglalkoztatási politika kapcsán. Azon kívül a múlt héten a Tegyük Újra Naggyá Amerikát Bizottság egy orosz vadászgép, illetve orosz egyenruhába bújtatott figurák fotójával buzdította adakozásra a híveket, mondván, hogy Trump megvéd a terrorizmustól. De az is megesett, hogy az elnök kampányát olyan felvétellel próbálták megtámogatni, amely a 6 évvel ezelőtti kijevi demokráciapárti megmozdulásokat örökítette meg. A felirat az volt: káosz és erőszak vár Amerikára, ha Biden lesz a befutó.

A FELCSÚTI PER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.19.


Kásler sámán ismét nyugtalan. Ilyen röneszánsz embernek véli magát, aki mindenhez is ért, a magyarok eredetkutatása mellett most átment Andy Vajnába, és történelmi, a nemzet múltját bemutató, a nemzeti tudatot erősítő, valamint nemzeti filmek forgatásáról tárgyal, miközben tombol a járvány. Igaz, azt egy rendőr igazgatja, moderálja, a kórházak élén pedig katonák csücsülnek. Kásler, mint tudjuk, állítólag onkológus volt, míg Orbán testmelege el nem vette az eszét, meg nem perzselődött mintegy a csillag közelségétől. Így a magyar oktatás első embereként tátott szájjal nézi, hogyan hülyülnek el nemzetünk gyermekei, valamint nemzeti.

Külügyeinket egy futsalos irányítja, külügyeinknek gerosan és nicoflex szaga van, és úgy ordibálnak benne, mint részeg nézők a lepusztult pálya szélén. Igazságügyeinkért egy bírósági segédfogalmazó felel, akinek két érdeme van, hogy csattog a foga, és jól tud dekázni. A hadügyekért egy elbutult könyvtáros felel, főzni állítólag tud, de csak ólomnehéz, zsírtól tocsogó ételeket. A keresztény párt vezetője egy vérgőzös vadász, aztán van egy műgyűjtő, unortodox bankosunk, a magyar gazdaság legnagyobb szereplője pedig egy ostoba gázszerelő, aki a hamut is mamunak mondja. Ezek az elitünk, aki alá dolgozik a dicsőséges százharminchárom.

Ami már csak százharminckettő. Őket pedig egy kretén pedellus igazgatja a té házban. Ilyenek között könnyű királynak lenni, mert az összes hasonszőrű, és akkor képzeljük el, mi van az alsóbb szinteken, a sufniban és a kamrában, miféle párttitkárok meg verőlegények, valamint nemzeti. Mindezt azért kellett fölskiccelni újólag, hogy meglegyen az alap, a nemzeti baromfiudvar az irányultság miatt, hogy értsük a kritika élit. Mert ugyanis ennek a díszes bagázsnak a kakasa, ez az Orbán tegnap megint nekilátott hörögni, hogy a baloldal, amely, mint tudvalévő ráuszul mintegy permanensen a nemzetre, aki ő. Mármint a kakas.

Ezt a nemzetáruló baloldalt arra kérte most a baromfiudvar királya, hogy ha már “nem lehet rájuk számítani” a védekezésben most sem, akkor legalább a járványügyi szakembereket ne támadják hátba, mert az országot támadják meg ezzel. Ez a Kossuthon volt megint és szokás szerint, ahol eddig kérdés nem hangzott el, most viszont igen, hogy nem jelenti-e fel a szaktárca ezeket a baloldalokat. Emlékszünk még az újságírás első ormára, hogy: nem perel elnök úr, nem perel? Ez volt az Obersovszky Schmitt páros, akik ketten lefektették az alapokat, ez volt a leendő KESMA újságírás első leckéje máig visszhangzóan. Viszont ma már van rosszabb...