NÉPSZAVA ONLINESzerző: SZELESTEY LAJOS2020.09.19.
Az Index, a SZEF, a menekültpolitika, a járványkezelés - egyre több kormányzati ügy válik állandó témává a nemzetközi sajtóban
Politico
Magyarország után a lengyel kormány is azzal fenyeget, hogy megvétózza az EU 1,8 milliárd eurós gazdasági csomagtervét, benne a hosszú távú költségvetéssel, illetve a gazdasági segélyalappal, ha az Európai Parlament, illetve több tagország sürgetésére a jogállami feltételek betartásától teszik függővé, mely tagok kaphatnak támogatásokat. Mint emlékezetes, mind Budapest, mind Varsó ellen az a vád Brüsszel részéről, hogy megszegik a demokrácia alapelveit. Az Orbán-kabinet már pár napja jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog, ami nem hatott a meglepetés erejével. Ám most mégis mindkét vezetés kiteszi magát a veszélynek, hogy úgy néz ki: blokkolni akarják a nagy nehezen tető alá hozott megállapodást, miközben a koronaválság miatt ennyire leülnek a gazdaságok.
Most a soros német elnökségre, illetve Merkelre hárul a feladat, hogy valamilyen kompromisszumot találjon. Diplomaták szerint a magyar és a lengyel fél is azt helyezte kilátásba, hogy már szakértői szinten meghiúsítja a a két tervezet önrészre vonatkozó előírásait, márpedig anélkül nincs garancia új forrásokra a hétéves büdzsé esetében, és nem lehet elindítani a 750 millió eurós újjáépítési programot sem. Így viszont szó sem lehet aláírásról. (Korábban a magyar szándékokról még az a hír érkezett, hogy adott esetben az Országgyűlés nem szavazza a két előirányzatot, de ezek szerint módosult az álláspont, amiben szerepet játszhatott a netán a lengyelekkel lezajlott egyeztetés – a szerk. megj.)
Az unió helyzetéről elhangzott beszédében von der Leyen három napja kifejtette, hogy össze kell kapcsolni a szubvenciókat, illetve a jogállamot, de ő inkább arra gondolt, hogy ily módon kell meggátolni a brüsszeli pénzek elsikkasztását. Amikor utána a sajtóértekezleten rákérdeztek, a Bizottság elnöke kibújt a válasz alól. Annyit mondott, hogy a részletek kidolgozása a német elnökség feladata. A döntés pedig a Tanácsra és a Parlamentre tartozik.
Financial Times
Belviszály miatt az összeomlás szélére került a lengyel kormánykoalíció. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött össze két kisebb partnerével, olyannyira, hogy a párt vezetői már arról beszélnek: készek kisebbségbe vonulni és új választást kiírni. A törülközőt a radikális igazságügyi miniszter, Ziobro dobta be, mert a többi közt nem ért egyet azzal, hogy szüntessék be a prémjükért tartott állatok tenyésztését. Kaczynski ugyanakkor nagy macskabarát és ügy feltárta, hogy az ügyben ideológiai ellentétek vannak a szövetségen belül. De tiltakoznak érintett gazdák is, pedig ők a hatalom fontos támaszát jelentik.
Az agrártárca vezetője kijelentette, hogy ha az állatok fontosabbak, mint az emberek, akkor az a keresztény civilizáció végét jelenti. De még a PiS 17 képviselője is az indítvány ellen voksolt. Lehet, hogy őket most kizárják a pártból. Azonban már a korábban meghirdetett kormányzati személycserék is eléggé felzaklatták a kedélyeket. Emellett a két koalíciós párt vezére, valamint a miniszterelnök is pályázik Kaczynski helyére a lengyel jobboldal élén. Ebben Ziobro nagyon nyomult, de az ország erős embere inkább Morawieckit pártolja. Ezzel együtt azért még nincs minden veszte, így elképzelhető, hogy tárgyalások útján előzik meg a kormányválságot.
Die Presse
Kaczynski és Orbán is engedelmességre igyekszik kényszeríteni az igazságszolgáltatást, ezért nagyszabású személycseréket hajtott végre a bírói karban, amire az EU éles bírálattal reagált. A magyar vezető azonban engedékenyebbnek tűnik a kérdésben, mint a lengyel erős ember. A PiS szinte forradalmi hevülettel szabadul meg a neki nem tetsző szereplőktől, és ez vonatkozik a politikára, valamint a kultúrára is. Leginkább persze a bírákra. A háttér az, hogy a kormánypárt elnöke nem szeretné, ha még egyszer le tudnák váltani, ezért siet az új elit kialakításával. Folyamatosan új és hűséges káderekkel tölti meg a 3. hatalmi ágat, annál is inkább, mert a választási eredményt a Legfelsőbb Bíróság hagyhatja jóvá, esetleg utasíthatja el.
A szakma azonban lázadozik és veszélyben látja a jogállamot. A hatalom már lefejezte az Alkotmánybíróságot, maga alá gyűrte a kerületi bíróságokat, a képzést és a kinevezéseket. A viszály legújabb almáját a nemrégiben létrehozott Fegyelmi Tanács jelenti, mert azzal meg lehetne rendszabályozni azokat a bírákat, akik sokat ugrálnak. A lengyelek közben ugyanazt mondják, mint Orbán Viktor: itt nemzeti kompetenciáról van szó. A Bizottság azonban másként ítéli meg. Az Európai Bíróság pedig azt tanácsolta a fellebbviteli bíróságoknak, hogy mindig nézzék meg: a korábbi ítéleteket nem olyan testületek hozták-e meg, amelyek már a mostani hatalomnak köszönhetik a tisztségüket. Mert akkor vélhetően nem elfogulatlanok. Csakhogy ez veszedelmes kettőséghez vezethet az igazságszolgáltatásban.
A lengyel reform nagyban épít a magyar tapasztalatokra, hiszen nálunk az Alkotmánybíróság már 2010-ben a Fidesz felügyelete alá került. Ám Orbán járatosabb a világban, ezért sokkal békülékenyebb hangot üt meg az EU-val szemben, mint csökönyös Kaczynski. Budapest és Brüsszel vitájának fontos eleme, hogy a kormányfő legtöbbször a hazai publikumnak szánja az éles unióellenes bírálatot. És szükség esetén visszakozik, lásd a közigazgatási bíróságok ötletét. Ezzel együtt sikerült készséges igazságügyi apparátust kialakítania. Ráadásul folyik az oligarchásodás, ami a bíróságokra is kiterjed.
Viszont a lengyeleknél sokkal szélesebb körű a társadalmi ellenállás a változtatásokkal szemben. Ugyanakkor Orbán és Kaczynski a szlovák példából láthatja, hogy a nép leválthatja még az olyan, megingathatatlannak tűnő miniszterelnököt is, mint amilyen Fico volt.
Reuters
A járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel járhat együtt, hogy Orbán Viktor akár még a hatalmat is elveszítheti a két év múlva esedékes választásokon. Ezt magyar szakértők mondták a hírügynökségnek, miután úgy néz ki, hogy igencsak visszaesik a gazdaság és az emberek könnyen a miniszterelnököt tehetik felelőssé a súlyos megélhetési gondokért. Ekkora kihívással a politikus még nem került szembe az eltelt 10 év alatt. Pedig már jócskán kapott Európától az illiberális demokrácia, valamint a migránsellenes kirohanások miatt.
Ám idáig nem lehetett megkérdőjelezni hazai támogatottságát, aminek az okát Bíró-Nagy András, a Policy Solutions szakértője elsősorban abban látja: a Fidesz el tudta hitetni, hogy jó a gazdaságpolitikája. Ám a ragály miatt megrendült az autógyártás helyzete, sőt a gazdaság egésze nagy bajba került. Növekedés immár csak 2022-23-ban várható. A fertőzés az év végén éri el csúcspontját, ami nagy aggállyal tölti el az üzleti életet. És ha a hatalom nem enyhít az emberek megpróbáltalásain, akkor megnézheti magát – mondja Bíró-Nagy.
Nem tud már sokat segíteni a jegybank sem, sőt, maga is tömeges csődre számít. Nő az állástalanok száma, hanyatlanak a beruházások, zuhan a belső fogyasztás. A béremelkedések üteme ugyanakkor lefékeződött. Az Orbán-kabinet ez évre 5-7 %-os recessziót vetít előre, és közben tarol a vírus. Ily módon csak egyre rosszabbra készül a lakosság és az üzleti szféra.
Der Standard
A német alkancellár úgy foglalt állást az Index korábbi, menesztett főszerkesztőjének kitüntetésekor, hogy minden esetben fontos a szabad, minőségi és tényekre alapozó újságírás. Mert a demokráciában szükség van a nyilvánosságra, a szabad vitára és hozzáférhető tényekre. Scholz Potsdamban szólalt fel, ahol Dull Szabolcs átvette az M100 médiadíjat, amiért kiállt a sajtószabadság mellett.
Az eseményen Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosan arról beszélt, hogy amikor az újságírók függetlenségét támadják, a demokráciát alapjait gyengítik meg. Tavaly ugyanebben az elismerésben részesült a skót miniszterelnök, korábban pedig a Charlie Hebdo, francia szatirikus magazin, amelynek szerkesztősége pár éve terrortámadás célpontja volt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Dull Szabolcs szerint nem szabad némának maradni, amikor a hatalom rátenyerel a szabad sajtóra. Ő maga ezt már a Kossuth Rádiónál megtapasztalta, amikor a Fidesz győzelme után sorra távozni kényszerültek a kollégák. Egy részüknek felmondtak, másik részük tanácsosabbnak látta, ha maga adja be felmondását. A maradóknak megmondták, hogy egyetlen olyan jelentés sem mehet le, amelyet nem hagyott jóvá a minisztérium. Már ez a sajtószabadság végét jelentette.
De utána nem volt jobb az Origónál sem. Ott meg megtiltották, hogy kiderítsék Lázár János igen költséges és titokzatos londoni útjának hátterét. Vagyis már akkor látszott, hogy a helyzet csak romlani fog. Azóta pedig egészen ellenséges lett a média és a hatalom viszonya. A régi Indexnek kormánypárti politikusok nem voltak hajlandók nyilatkozni. Dull maga tudta, hogy az ő napjai is meg vannak számlálva, amikor új tulajdonos került a portál reklámcégének élére.
Hogy mi lehet az orvosság a hatalom egyre látványosabb nyomulása ellen, arra az újságíró úgy válaszolt, hogy egyre többen ismerik fel: a hiteles információ pénzbe kerül, és hogy az olvasóknak áldozniuk kell a tények kiderítésére. Nem szabad túlzottan támaszkodni a hirdetési bevételekre. Szerencsére már látszik az újonnan induló Telexnél, hogy mennyien állnak mögé. És ennyi pénz még sosem gyűlt össze.
Az uniónak pedig intézményesen, pénzügyi eszközökkel kellene szavatolnia a sajtószabadságot. Nem lehet arra várni, hogy Merkel a végén majd megfegyelmezi Orbánt. A média munkatársainak pedig azt tanácsolja Dull Szabolcs, hogy ne féljenek. Hiszen minél hangosabban tiltakoznak, annál könnyebb lesz a dolguk. Ki kell mondani az igazságot, és minél többen hajlandók rá, annál erősebbek lesznek.
Süddeutsche Zeitung
Megtanultuk a leckét – nyilatkozta a lapnak az Index korábbi főszerkesztő helyettese, aki vagy ötven munkatársával együtt a jövő héten közadakozásból indítja útnak a Telex nevű netes kiadványt. Több mint 30 ezren küldtek pénzt, ezért Munk Veronika derűlátóan ítéli meg a kilátásokat. A nagy tanulságnak azt tartja az Index történetéből, hogy sebezhető egy szerkesztőség, ha nagy, külső befektetők tulajdonában van és függ a reklámoktól. Ezért saját maguk gazdái kívánnak lenni, amihez kifejlesztenek egy előfizetési modellt. Ilyesmire Magyarországon még nem volt példa, de azt tapasztalják, hogy sokan hajlandók pénzt áldozni a megbízható tényekért cserében.
Egy sor kisebb, független orgánum áll szemben a kormány médiapolitikájával. A sajtó nagy része azonban a KESMA kezében van. Pár napja veszélye került a Klubrádió jövője is. Munk Veronika ezért azt gondolja, hogy ennélfogva nagyon is jó esélyekkel rajtolnak az olyan, új szereplők, mint a Telex.hu. A Facebookon máris 300 ezren követik, úgy hogy itt jó sokat tudnak spórolni a reklámon. Orbán ugyanakkor a minap azt közölte, hogy Magyarország jobban áll a média sokszínűsége szempontjából, mint Németország. A jogállamot tekintve pedig nagyjából egy szinten mozognak, a nagy államokra azonban általában az a jellemző, hogy mindig mindent jobban tudnak – tette hozzá.
Der Standard
Az EU-tól vár segítséget a színiegyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László. A tanszékvezető rendező teljesen képtelenségnek nevezi a hatalom eljárását és megerősíti, hogy vissza akarják kapni az autonómiát. Egyelőre azonban nem tudják, hogy mire számíthatnak, bár a lemondással a hónap végén lejár a megbízatásuk. De hétfőtől már Vidnyánszky Attila szabja meg a dolgokat. Ami azért érdekes, mert az új kuratóriumnak fogalma sincs, milyen oktatás folyik az iskolában. A politika diktatórikusan lép fel, az új vezető – Orbán parancsára – immár az egész színházi életet uralja.
Bagossy az interjúban kifejtette, hogy itt Dávid és Góliát csap össze, és a gyengék csak a mesében győznek. De ha veszítenek, akkor fontos volna, hogy Európa átvegye a „menekült” diákokat. Már eddig is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Ausztriába. De Magyarországon kívánnak dolgozni és harcolni is fognak érte, már ameddig lehetséges.
De hogy igazából mit takar a nacionalista kurzus, azt a szakember nem tudta megmondani, hiszen nincs program. Valójában hatalmas blöffről van szó. Vidnyányszky sosem tárta fel a terveit. Csak hazugságokat és politikai közhelyeket hallani, ami voltaképpen tragikomikus. Az viszont kirajzolódik, hogy a másik oldal hatalmat és ellenőrzést akar magának. Ám azt még az új vezető sem hiszi, hogy ennyi posztot be tud tölteni egyszerre. Hiszen nincs rá ideje sem. A hatalom megszervezésével van elfoglalva.
De itt is csak az orbáni térfoglalás mutatkozik meg: nem okvetlenül kell valami újat építeni, ami az SZFÉ-n történik az hatalmi demonstráció az EU-val szemben. Viszont Bagossy nem hitte volna, hogy egyszer még kénytelen lesz tekintélyuralmi rendszerben élni, mint ahogy azon is csak hüledezik, hogy Brüsszel csak nézi, miként nyirbálják meg a demokráciát. De szerinte ez már innentől kezdve az unió felelőssége. Ám botrány, hogy Európa mindezt eltűri.
Azt nem feltételezi, hogy Orbán kiüríttetné a megszállt épületet, mivel annak igen rossz sajtója volna. De a miniszterelnök mégsem fél, mert látja, hogy Brüsszel erőtlen. Az iskolát elfoglalva tartó diákok és tanárok ugyanakkor egyre fáradtabbak, mert a forradalom nonstop elfoglaltságot jelent.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A jobboldali lap nagy bajnak tartja, hogy ennyire nyomorúságos viszonyok vannak a görög menekülttáborokban, épp ezért segítséget sürget az athéni kormány számára. A kommentár ugyanakkor hozzáteszi, hogy a szolidaritás kötelezettsége vonatkozik Ausztriára is. Azaz Bécs nem tagadhatja meg a humanitárius támogatást, noha az nem jelent megoldást. Az osztrák kormányt ezzel együtt nem lehet egy lapon említeni Budapesttel vagy Varsóval, mert elismerés illeti mindazért, amit idáig tett a menekültekért. Hiszen itt is egy európai értékről van szó.
CBS News
Hamar lebukott Amerikában az egyik Politikai Akció Bizottság, amely Trump kampányához gyűjt adományokat, miután egy Magyarországon készült képpel igyekezett lejáratni Biden gazdaságpolitikáját. A felvételen egy óriási, elhagyatott üzemcsarnok látható, a felirat pedig azt állította, hogy a demokrata elnökjelölt képtelen megvédeni az amerikai állásokat. Ám hamar kiderült, hogy a helyszín Istvánteleken, egy régi vasúti javítóműhely volt, és ezt a fotóriporter, Svéd Olivér meg is erősítette. Az épület részben még állami tulajdonban van, egy részét használják is. A rendszerváltásig Landler Jenő nevét viselte.
Korábban felsült egy másik republikánus reklám is, mert az meg egy ukrán áruház fényképével próbálta igazolni, hogy a Demokrata Párt alatt semmi jóra nem lehet számítani a foglalkoztatási politika kapcsán. Azon kívül a múlt héten a Tegyük Újra Naggyá Amerikát Bizottság egy orosz vadászgép, illetve orosz egyenruhába bújtatott figurák fotójával buzdította adakozásra a híveket, mondván, hogy Trump megvéd a terrorizmustól. De az is megesett, hogy az elnök kampányát olyan felvétellel próbálták megtámogatni, amely a 6 évvel ezelőtti kijevi demokráciapárti megmozdulásokat örökítette meg. A felirat az volt: káosz és erőszak vár Amerikára, ha Biden lesz a befutó.
