2021. május 6., csütörtök

ZUSCHLAG ARRÓL BESZÉL EGY TELEFONBESZÉLGETÉSBEN, HOGY ROGÁN ÜGYVÉDJÉN KERESZTÜL KAPOTT INSTRUKCIÓKAT A 2014-ES VÁLASZTÁSOKNÁL

TELEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2021.05.06.


A Partizán készített hosszabb anyagot a kamupártokról, illetve azon belül is a Seres Mária-féle SMS pártot mutatta be, hogyan ment a jelöltek papírzacskóból történő kifizetése, és hogyan másolták ipari mennyiségben az ajánlóíveket, aláírásokat, hogy indulni tudjanak a jelöltjeik. Erről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Ebben az anyagban a párt egyik jelöltje arccal, névvel vállalva meséli el, hogy a párt irodájában az ajánlóívek másolásánál látta, hogy más pártok ajánlóíveiről is másolgatják át a neveket, és aláírásokat 2018-ban. Ezen belül pedig állítja, hogy voltak fideszes ajánlóívek is, amikről másoltak.

A Patrizán videójában az ugyan nem derül ki, hogy kin keresztül kerülhettek Seres Máriáékhoz a fideszes ajánlóívek, de ezzel párhuzamosan egy érdekességre rámutatnak, amelynek főszereplője Zuschlag János, a börtönbüntetésre ítélt egykori MSZP-s képviselő.

Egy Zuschlaggal szemben folytatott büntetőeljárásban került elő egy lehallgatási jegyzőkönyv, amiben egy 2018-as országgyűlési választások előtt lezajlott telefonbeszélgetésének leirata olvasható, és amelyet most Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is megosztott Facebook-oldalán. A képviselő azt írta hozzá, hogy a kamupártoknál segédkező Zuschlagék egy biztosítási alkusztól loptak személyes adatokat az ajánlásokhoz 2018-ban, emiatt lett aztán büntetőeljárás is a dologból, ami most is folyamatban van a Kecskeméti Törvényszéken...


HOL LEHETNEK MÉG TARTALÉKOK A NAGYON BELASSULT OLTÁSI PROGRAMBAN?

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2021.05.06.


Az EU-s közös beszerzésnek és a keleti vakcinavásárlásoknak köszönhetően elértünk abba az ideális állapotba, hogy aki akar, az simán tud időpontot foglalni valamelyik oltópontra, besétált, és be is oltják. Már amennyiben mindegy neki, hogy mivel oltják.


Hogy sokaknak nem mindegy, azt két adat is elég fényesen bizonyítja. A regisztráltak száma valahol 4,7 millió körül van - pontos, követhető adatsort erről sem publikál az operatív törzs -, de tegnapig ennél 550 ezerrel kevesebb (4 153 038) ember kapta meg az első oltását. Ők nem rohanták meg az oltópontokat.

Az elmúlt 4 napban - amikor a kínai vakcinára és az Astrazenecára lehetett bejelentkezni - összesen 88 834-en kapták meg az első oltásukat. Összehasonlításul: a múlt pénteki Pfizer-napon az online időpontfoglalási rendszer összeomlása ellenére, akár többórás sorbanállást is bevállalva egyetlen napon 109 587-en adatták be az első vakcinájukat...

TÍZ ÉVEN BELÜL MEGÚJÍTHATNÁNK A MAGYAR DEMOKRÁCIÁT, CSAK NEKI KELLENE ÁLLNI

24.HU
Szerző: Dr. KOVÁCS ILDIKÓ
2021.05.06.


- Milyen válaszokat adhatunk Magyarországon a demokráciák legitimációs deficitjére?

- Miképp növelhetnénk egyszerre a demokratikus részvételt és a döntéshozatal minőségét, vagyis hol lenne szükségünk több demokráciára, és hol kevesebbre?

- Hogyan csökkenthetnénk a demokrácia elfogadottságát aláásó szélsőséges politikai polarizációt?

Ezekre a kérdésekre keresik a választ az Egyensúly Intézet (EI) szakértői, akik csütörtökön hozták nyilvánosságra legújabb szakpolitikai javaslatukat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megújítani a demokráciát. Mint megjegyezték, Magyarországon az elmúlt évtizedben a demokrácia folyamatosan heves viták tárgya volt, ez jelenleg is zajlik és valószínűleg a közeljövőben sem lesz ebben változás.

Hazánk azonban nincs egyedül ezzel a problémával, világszerte érzékelhetők olyan tendenciák, amelyek a demokráciák fenntarthatóságát ássák alá, és ezek pártállástól függetlenül is aggasztó helyzetet teremtenek. Az Egyensúly Intézet most arra vállalkozott, hogy ötleteket adjon a demokratikus válság megoldására, előbb azonban három pontban vázolták a demokrácia előtt álló fő kihívásokat...

OROSZ DEZINFORMÁCIÓ A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON - KREKÓ PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN (2021.05.05.)

KLUBRÁDIÓ / YOUTUBE
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.05.06.



Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával beszélgetett Para-Kovács Imre a 2021. május 5-i Reggeli személyben az orosz dezinformációkról és propagandáról. Vendégünk bemutatta, hogyan működik az orosz dezinformáció manapság, mely nem egy üzenetet akar sulykolni, sokkal inkább elbizonytalanítani. Kitért arra, hogy megtalálják azokat az embereket, akik az adott ország problémáira reflektálva tudják mélyíteni a konflikusokat. Például ilyen az amerikaiaknál a 2016-os elnökválasztás elemzése szerint a klímaváltozás tagadása és az oltásellenesség, nálunk meg a nemzeti öntudat, elvett területek visszaszerzésének igénye és (eurázsiai) eredetmítoszok. És hol jön a képbe Kína? Hallgassa meg az egész beszélgetést, érdemes! 

A KONTÉNERBÖRTÖNÖKKEL A NER-CÉGEK MILLIÁRDOKAT KERESTEK, DE A TELJES KÖLTSÉG 10 ÉVIG NEM NYILVÁNOS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.05.06.


Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésére. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános...

LESZAKADÓ CSALÁDOK SEGÍTÉSE A JÁRVÁNY SÚJTOTTA IDŐSZAKBAN

SZOCIO BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.05.06.


Az Igazgyöngy Alapítvány munkáját, más segítő civil szervezetekhez hasonlóan, a Covid alaposan átrendezte. Már össze tudjuk hasonlítani a tavalyi és a mostani időszakot, hiszen tapasztalatokat szerezhettünk tavaly tavasszal, amelyekre most építhettünk, bár a helyzet azért nem volt ugyanaz.


Kezdjük talán az oktatással. A digitális oktatás fogalmát ismerjük már rég, de a karantén azért nagy kihívást jelentett – a pedagógusoknak és a gyerekeknek is. A szakmai részbe most nem mennék bele, csupán a feltételekbe. Mivel tavaly az ingyenes internetet a szolgáltatók biztosították, így az eszközök hiánya jelentette a legnagyobb gondot. Mi is is gyűjtöttünk digitális eszközöket, aztán hamar rájöttünk, hogy az asztali gépek nem jók a lakhatási szegénységben: nincs hely, asztal, vagy elosztó, túl sok a gyerek egy szobában, kicsik és nagyok is, ezért jobban használható a laptop vagy a tablet. Jobban el tudnak vonulni vele, bár így is lehetetlen volt, hogy a családokból minden gyerek kapcsolódjon a tanórákhoz. Sok helyre tudtunk eszközt adni, amelyeket aztán a nyári szünetre visszaszedtünk. Épp azért, hogyha szükség lesz még rá, kéznél legyen.

Így is lett. Az elmúlt pár hét újra otthontanulással telt, és biztosan így lesz még május 10-ig.

Ám az internet most csak ott volt ingyenes, ahol már előfizetéssel rendelkeztek. De ott többnyire eszköz is van, különben minek lenne előfizetés. Ezért hiába tudtunk volna eszközt adni, internet nélkül nem tudtak a gyerekek az iskolájukhoz kapcsolódni.

Maradt tehát a papíralapú feladatmegoldás, ami persze bizonyos tantárgyaknál, akár az elsősök olvasás tanulásánál, akár az idegen nyelvnél, vagy az informatikánál nehezen értelmezhető. És azt is pontosan látjuk, hogy mindkét időszakban nagyon sok gyerek egyáltalán nem kapcsolódott az oktatáshoz. Ez az időszak kimaradt, és kimarad most is, tényleges pótlásra pedig nincs kidolgozott protokoll. A rendszer kozmetikáz, mint mindenben, és sikeres tanévet zár mindenki újra, mint tavaly.

A mi környékünkön élő családoknál más volt a tavalyi és az idei időszak. Tavaly a pánikká fokozódó rémülettel indult az egész, a kiürült boltokkal, az elharapózott álhírekkel. Ekkor, miközben mi a családjainknál nem érzékeltünk megfertőződést, a lenyugtatás, a fertőtlenítőszer-, élelmiszer-, és segélyosztás váltakozó sorrendjével dolgoztunk. Amikor egy időre még a feketemunka is leállt, az volt a legnehezebb. Aztán jött a nyár, a visszarendeződés, majd az újabb hullám, ami most elért ide is, de nem volt pánik. A megbetegedések megtapasztalása ellenére sokkal nyugodtabban viselkedett mindenki. Azt, hogy felelősségteljesebben, azt azért nem mondanám, hiába volt folyamatos figyelmeztetés, magyarázat, hogy miért viseljenek maszkot, miért ne csoportosuljanak, ez nem mindenkinél jelentett gyakorlati megvalósulást.

Sok híradásban lehetett hallani, hogy a szegregátumokban mennyivel többen halnak meg a járvány miatt. Ezt nem tudom megerősíteni, bár sok családnál sem a higiéniai feltételek, sem a szabálytartás nem támogatja a védekezést, a mi kapcsolatrendszerünkben mégsem történtek tragédiák.

Valószínűleg nem ezekkel, vagy nem csak ezekkel a tényezőkkel függhet össze a dolog. Előfordult, hogy valaki kórházba került, de ezek is szerencsés kimenetelű esetek voltak. A környékbeli vírus okozta halálesetekben mi nem látunk szociális vonatkozást.

De lehet, hogy csak szerencsénk volt. Ez is benne van.

Ami viszont fontos tapasztalat, hogy a tesztelések, az orvoshoz jutás esetében egyértelműen nehezebb volt a helyzetük. Sokan estek át úgy a fertőzésen, hogy nem jutott el hozzájuk a vírusfertőzést megerősítő tesztelés, és orvossal is maximum telefonon beszéltek.

Ez azért aggasztó, mert ha nem a Covid okozta a tüneteket, az hamis biztonságérzetet adhat, és a védőoltás felvételét is befolyásolhatja.

Az oltási hajlandóság kezdetben elég gyenge volt, aztán a megbetegedések megtapasztalása felgyorsították. Mi is igyekeztünk személyes példával alátámasztani az oltás fontosságát, lehetőséget adva a regisztrációra azoknak, akik ezt valamilyen ok miatt nem tudták megtenni. Éltek is a lehetőséggel, de sokan maguk is megoldották. Egészen jól alakul a beoltottak száma a kezdeti elutasításhoz viszonyítva.

Persze mindezek mellett voltak más nehézségek is, például amikor az autóbuszon csak online megváltott jeggyel lehetett utazni. Az, hogy ebben azért nem rugalmatlan a rendszer, a sofőrökig nem minden esetben jutott el, így saját hatáskörben intézkedtek, vagy fenyegetőztek, hogy utoljára engedik fel azt, akinek nincs lehetősége online jegyet váltani.

De minden baj ellenére lettek pozitív hozadékai is a járványnak.

Egyrészt azt gondolom, hogy a szabálytartásban, felelősségérzetben sokan erősödtek. Másrészt, a digitális tér használatában mindannyian előre léptünk. Mikroközösségeinkben a messenger-csoportok a gyerekeknek és a felnőtteknek is a kapcsolattartás, az információátadás és a fejlesztő foglalkozások színterei lettek.

Azt hiszem, a digitális kompetenciákra ez jobban hatott, mint bármelyik e célra irányuló uniós pályázat. Nagyon sokat fejlődött ebben gyerek és felnőtt is, nem egyszer egymást támogatva.

Így képesekké váltunk a gyerekekkel vitt tanulási alkalmak mellett például szülői klubot tartani, vagy a fiatal anyukák klubját sikerült áttennünk az online térbe, ami így is heti rendszerességgel tudott működni. A járvány hozta be az otthonmesélés műfaját, amikor a tableteken keresztül sokszor gyerek és szülő is hallgatta a mentor meséjét. A digitális térben ment leggyorsabban az értesítés, és itt történtek a folyamatos figyelmeztetések is, no meg a hírek értelmezése, ami sokszor nekünk sem volt egyszerű, annyiféle információt lehetett és lehet is hallani.

Az a felismerés, hogy micsoda fejlesztési lehetőség rejlik az online térben, amiben a leszakadó társadalmi csoportok is jelen vannak és sok időt töltenek, most, ebben a kényszerhelyzetben megerősítést nyert. Persze ennek van egy nagyon fontos feltétele is, az internet elérhetőség, aminek a hiányát ebben a hullámban nagyon megszenvedtük. Nagyságrendileg több beavatkozási ponttal dolgozhattunk azon a településen, ahol a tableteket internettel együtt tudtuk a családoknak adni.

Örülünk, hogy lassan lecseng ez a hullám is. Hálával tartozunk mindazoknak, akik ebben a nehéz időszakban is szolidárisak voltak, segítettek: cégeknek és magánszemélyeknek, baráti társaságoknak, családoknak és más alapítványoknak. Azoknak, akik támogattak minket, hogy tudjunk segíteni – tisztító- és fertőtlenítőszerrel, élelemmel, tüzelővel, ruhával, pelenkával a kisbabáknak, szájmaszkokkal, digitális eszközökkel, internetelérés biztosításával, családok átmeneti „örökbefogadásával”, online korrepetálással, megerősítéssel, jó tanáccsal, és kapcsolatokkal.

Nélkülük biztosan nehezebben és több veszteséggel éltük volna meg ezt az időszakot. Köszönet érte.

ORBÁN KÍNAI PÉNZBŐL AKARJA FASIZÁLNI A BALKÁNT ÉS EURÓPÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.05.05.


Mint megírtuk, Orbán szándékosan nyitja meg az Európai Unió ajtaját a kínai kommunista diktatúra előtt, mert az a célja, hogy Kína ellensúlyozza Amerika és a liberális Európai Unió hatalmát. Orbán Amerika és az EU ellen segíti Kínát, mert ha gyengíti a szabad világot, az stabilizálja az ő fasiszta diktatúráját is. Van azonban a kínaiakkal való összefogásnak egy másik fontos oldala, amely összefügg a kínaiakkal kötött korrupt üzletekkel. A Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan egyetem budapesti megépítése kínai hitelekből, kínai cégekkel, hatalmasan túlárazva és a magyar adófzetők terhére, nemcsak a pénz ellopásáról szól.

Orbán fontosnak tartja, mint minden diktátor, hogy ő a világ egyik leggazdagabb embere legyen, mert a pénz hatalom. De ezt részben már elérte (lásd Mészáros “Stróman” Lőrinc helyét a világ leggazdagabb emberei között a Forbes listáján), részben ő a pénzt mindig a hatalom megszerzésére, kiépítésére és fenntartására (is) használta. Biztos, hogy nem ez a két biznisz az utolsó (olyan apróságról, mint a vakcina üzlet nem is beszélve, ami aprópénz, és a magyarok potenciális megfertőzését jelenti), de ez a két üzlet akkora pénzt jelent, amit Orbán nyilván nemcsak a magyar diktatúra fenntartására akar felhasználni.

Orbán szisztematikusan igyekszik a Balkánt és Közép-Kelet-Európát fasizálni, ahogy ő nevezi: “keresztény és nemzeti alapokra” helyezni, az illiberális világbirodalom részévé tenni. Lehetőleg a saját uralma alatt. Ehhez próbálja csatolni a nyugat-európai szélsőjobboldalt, amit Putyin igyekszik felerősíteni és pénzelni. Orbán csatlósállamokat épít a Balkánon. Igyekszik befolyásolni a politikai erőviszonyokat és neki megfelelő illiberális fasisztákat próbál hatalomra juttatni. Ennek érdekében saját médiavállalkozásokat hoz létre, befektet és használja a magyar kisebbséget is...

VIHAR ELŐTTI CSEND: A JÓSOLT ÁREMELÉS MÉG NEM ÉRKEZETT MEG AZ ÉLELMISZERBOLTOKBA

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.05.06.


Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, szinte biztosra vehető, hogy jelentősebb élelmiszerár-emelkedés előtt állunk. A szakértők azért ennyire biztosak most a jóslatukban, mert az inflációt nem egyetlen fő trend, hanem számos piaci tényező egyaránt nagyon valószínűvé teszi. Az utóbbi időben gyakorlatilag minden jelentősen drágult már az alapanyagoktól kezdve a takarmányon és a szállításon keresztül a csomagolóanyagokig, ráadásul a járvány várható enyhülése minden jel szerint általános keresletnövekedésbe fog torkollni.

Ezek tükrében a szokásosnál is kíváncsibbak voltunk arra, hogy ha április utolsó napján megejtünk egy nagy bevásárlást, akkor mit tapasztalunk március végéhez, vagy akár éves szinten 2020 áprilisához képest. A havi és éves összehasonlítást az teszi lehetővé, hogy 2020. január vége óta minden hónap utolsó napján elmegyünk az áruházakba, és ugyanazt a bevásárlólistát ugyanazzal a meghatározott módszerrel végignézzük, azaz virtuálisan bevásárolunk.

Fogyasztói kosarunk a legtöbb alapélelmiszert tartalmazza, a konkrét bevásárlólistát ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva lehet elérni*. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy pontosan milyen módszertannal vesszük fel az árakat, annak leírása ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva nyílik meg*..
.

PINTÉR SÁNDOR BIZALMASÁTÓL VETT MAGÁNKÓRHÁZAT AZ EGYIK LEGGAZDAGABB MAGYAR

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.05.06.


Beérett az Orbán-kormány egészségügyi reformja: sorra fektetnek be a magánegészségügybe hazánk milliárdosai. Most éppen Rahimkulov Ruszlan szerzett magának érdekeltséget.

Eddig is sejthető volt, de most már egyértelmű: Magyarország leggazdagabb emberei kinézték maguknak a hazai magánegészségügyet. Sőt, már egymás között adják-veszik. Lapunk írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkárának, Tasnádi Lászlónak a BLK Corporation Kft. nevű cége tavaly május közepén többségi tulajdonos lett a MOM Szent Magdolna Magánkórház Kft.-ben. Már nem az...

ITT A POLITIKAI KORREKTSÉG MÁSODIK HULLÁMA – HERMAN VUIJSJE A BEVÁNDORLÁS HOLLANDIAI TAPASZTALATAIRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2021.05.06.


Herman Vuijsje holland szociológus és közíró annak a „nagy generációnak” a tagja, amely a hatvanas években egyfajta generáció- és rendszerváltással a korábbinál jóval demokratikusabbá tette a holland társadalmat. Számos nemzedéktársától eltérően azonban Vuijsje nem adta fel korábbi kritikus szemléletét, így idővel a kialakuló politikai korrektség egyik legkeményebb bírálója lett hazájában. Már a hetvenes években figyelmeztetett arra, hogy a tabusítás nem gyengíti, épphogy erősíti az előítéleteket, és hogy az nem szabadság, ha a jogok mellé nem társítunk kötelességeket. Vuijsje, akinek Korrekt Hollandia című könyve magyarul is megjelent, az itt olvasható interjúban is tanúbizonyságát adja: igenis lehetséges a bevándorlásról úgy beszélni, hogy az ember egyaránt elkerüli a politikailag korrekt és a rasszista felhangokat. A beszélgetés része Bérczes Tibor ősszel megjelenő interjúkötetének, amely a bevándorlás és az integráció hollandiai tapasztalatairól szól. A szöveget – amelyet szerkesztve közlünk – a szerző bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére...

GYŐZTEK A CIVILEK: MEGHOSSZABBÍTOTTA A KORMÁNY A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUMOT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.05.06.


A veszélyhelyzet utáni 15. napig meghosszabbította a kormány a kedd éjfélkor lejárt kilakoltatási moratóriumot – derült ki a szerda este megjelent Magyar Közlönyből.

Az erről szóló rendelet szerint „a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani”, azaz kilakoltatni a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon lehet. Ugyanez a határidő igaz a lakóingatlanok elárverezésére is.

A veszélyhelyzet egyelőre május 23-áig tart, így a moratóriumról szóló rendelet is ekkor veszti hatályát, de mint azt már korábban jelezte Orbán Viktor miniszterelnök, a veszélyhelyzet őszig tartó meghosszabbítását kezdeményezik a kormánypártok, hogy „akcióképes” maradhasson a kormány a nyári időszakban is, amíg nem ülésezik az országgyűlés...

DOBSZAY JÁNOS: BANÁN, KÖZTÁRSASÁG - A HVG AJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző. DOBSZAY JÁNOS
2021.05.06.


"Rögvest előkerültek a frigók mélyén őrzött Pfizerek, amelyekért hajlandók voltak hosszú órákat sorban állni a magyarok, annak ellenére, hogy a kormány a statisztika manipulálásával a leghalálosabb vakcinának állította be". Ez a HVG hetilap ajánlója.


„Mire anyu megtudja, hogy melyik boltban van, addigra el is fogyott” – panaszkodott Tibi bácsinak címzett levelében Gál Péterke 1987-ben. A kisfiú csupán annyit kért a Három kívánság című tévéműsor befolyásos szerkesztőjétől, Dévényi Tibi bácsitól, szerezzen neki annyi banánt, hogy degeszre tömhesse a hasát. A boldog végkifejletről bárki meggyőződhet; elég megguglizni a „banánt kért a kisfiú” szavakat. A tudósításban megszólalnak a sorban állók is, akiket Petike – öt kiló banán várományosa – boldogan előz be. Ám mielőtt a kamerák előtt látványosan meglincselnék, Tibi bácsi mindenkit megnyugtat: csak Petikének köszönhetik, hogy egyáltalán van miért sorba állni.

Hasonló jeleneteknek lehettek tanúi, akik a hétvégén valamelyik oltópontnál jártak. Csakhogy ezúttal nem Péterkének, hanem a nála úgy húsz évvel korábban született Viktornak akadt egy kívánsága: mire lemegy a nap, legyen meg a négymilliomodik beoltott is. S láss csudát, rögvest előkerültek a frigók mélyén őrzött Pfizerek, amelyekért hajlandók voltak hosszú órákat sorban állni a magyarok, annak ellenére, hogy a kormány a statisztika manipulálásával a leghalálosabb vakcinának állította be. Mindeközben a kínai mixtúrára lasszóval is alig lehet delikvenseket fogni.

Az oltások felpörgetése közel sem lett volna annyira fontos, hogy a kelendő Pfizert is bevessék, ha a járvány alatt szállodákból, vendéglőkből, miegyebekből bespájzoló NER-lovagoknak nem állna érdekükben a mielőbbi nyitás. Hisz a végtelenségig mégsem lehet olyasmikkel indokolni a rájuk hulló állami pénzesőt, hogy felújításhoz meg terjeszkedéshez kell a támogatás.

Mint címlapsztorinkból kiderül, korántsem arról van szó, hogy Orbán kegyeltjei a turisztika és rendezvényszervezés legfőbb szereplőivé akarnak válni (az már megtörtént); az ágazat irányító és pénzosztó struktúráját is az ő igényeikhez szabják. Már a természet törvényeire is fittyet hánynak: a Mátrából készülnek ősszel és tavasszal is üzemelő síparadicsomot varázsolni. Jöhet újabb járványhullám, tűzkár, vízkár, kormányváltás, nekik már semmi sem árthat. A

kárcsak a közalapítványokba kiszervezett/kilopott állami vagyon esetében, Orbán elv-társai birtokon belül vannak és maradnak. A kuratóriumokba bebetonozott káderek személye – lásd Hű béresek című cikkünket – a garancia arra, hogy a Fidesz Magyarország Zrt.-je akkor is működni fog, ha a törvényeket már mások írják. A szabad rablást olyan képviselők is megszavazták, akik korábban maguk is szidták a rendszert – derül ki Magyarország rovatunkból, ahol arról is írunk, hogyan szolgálja a megbízhatósági vizsgálat lehetőségének kiterjesztése a birodalom alattvalóinak félelemben tartását.

Kis ijedségből persze nagy dolgok is születhetnek. Példa rá annak az amerikai asztaliteniszezőnek az esete, aki 50 éve rossz buszra szállt fel, így egyszeriben az ellenfél, a kínai csapat járművén találta magát. A tévedés történelemformáló következményeiről, amit pingpongdiplomáciaként tart számon a szakirodalom, Szellem rovatunkban írunk.

Világ rovatunkban eközben annak a 30 éve tartó buszozásnak az állomásait idézzük fel, amelyen a visegrádi országok zötykölődnek együtt. Orbán viszont – Putyinnal kötött megbonthatatlan barátságán alapuló Kreml-pártiságával – ma már eltérítené a járatot. Pöttyös labda jár annak, aki kitalálja, miért vonzóbb alternatíva a kormány számára Moszkva és Peking felé eladósodni, mint lehívni az unió helyreállítási alapjában rendelkezésre álló forrásokat. Utóbbiról és a választási kampány alatti kiköltekezésről Szép remények című cikkünkben írunk.

Pénzesőt ígért az új amerikai elnök is. Ám míg Biden például az oktatás ingyenessé tételével kecsegtet, Orbán ugyanezen a területen a GDP-hez mért kiadások csökkentésével számol, ami így 2070-re érnél el újra a tavalyelőtti szintet. A tudásalapú társadalom kiépítésében akkorra már alighanem a banánköztársaságok is jobban állnak majd. Az akkori Petikének pedig az lesz a legfőbb kívánsága, bárcsak bejuthatna egy ottani egyetemre, mert a budapesti kínaiból, köszöni, de nem kér.

REKORDRA UGROTT TAVALY A HALÁLOZÁS - AZ 1941-ES ARÁNYOKAT IS FELÜLMÚLTUK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.05.06.


Amióta a statisztika figyeli, nem volt annyira magas az ezer lakosra jutó halálozás, mint tavaly – derül ki a KSH népmozgalomról közzétett jelentéséből. A népesség leginkább Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében csökkent. Győr-Moson-Sopronban viszont a bevándorlás növekedést tudott hozni.

Rányomta bélyegét a koronavírus a demográfiai folyamatokra – fogalmazott meglehetősen finoman a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom, 2020 című kiadványában. A hosszú adatsorokból ugyanis – állapította meg az Azénpénzem.hu – kiderül: az elmúlt hetven évben (1941-gyel indul az adatsor) egyszer sem volt annyira magas az ezer lakosra jutó halálozás, mint tavaly.

A születések száma 2020-ban kismértékben, a halálozásoké jelentősen emelkedett – 92233 gyermek született, és 140900 fő hunyt el –, ami felgyorsította a természetes fogyás (48667 fő) ütemét. Utóbbi mutató 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2021. január 1-jén száz gyermekkorúra közel 140 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 137-tel.

Tehát még a háborús 1941-et is sikerült 2020-ban felülmúlni. Nem is kevéssel. Akkor ugyanis ezer lakosra 13,2 halálozás jutott, míg a tavalyi adat 14,5 volt. A koronavírus jókora halálozással járó harmadik hulláma pedig csak idén februárban indult. Hiába okolta a miniszterelnök két hete a szokásos rádióinterjúban a magas covidos halálozásért a magyar statisztikai módszereket (ahogy Orbán Viktor fogalmazott, itt nem a covidban, hanem a coviddal elhunytakat mutatják ki), most kiderült, akárhogy is nézzük, nagyon megugrottak a számok...

EX LIBRIS

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ KÖNYVKRITIKA
Szerző: ISZTRAY SIMON
2021.04.30.


...Erdős Virág: Hősöm

Foucault előadásában részletesen értelmezi a nevezetes történetet, amely szerint a delphoi jósda azt nyilatkoztatta ki a hozzá forduló Diogenésznek, hogy „Változtasd meg a pénz értékét!” A görögben ez többértelmű mondás: ugyanis a nomiszma pénzérmét, a nomosz pedig törvényt, szabályt jelent. Foucault az ókori gondolatot úgy érzékelteti, hogy kezünkbe veszünk egy pénzérmét, amely „valakinek a képét viseli magán, eltüntetjük ezt a képet róla, és egy másik képpel helyettesítjük”. Pontosan ezt teszi Erdős Virág is, amikor a Hősöm címet adja verseskötetének, amely a Hős utcai nyomortelepről szól.

A költeménynek először le kellene törölnie a képet a pénzérméről, a legértéktelenebb, mondhatni filléres pénzről. Ez a pénz semmit sem ér, ahogy a Hős utcaiak házai, lakásai sem, amelyek lebontásra várnak. A képet, amit a társadalom vetít ide, természetesen nem lehet letörölni. Megmutatni viszont lehet, és fel lehet mutatni azt is, hogy milyen is valójában itt élni.

A könyv szerző által készített fotói élesen a részletekre fókuszálnak, arra, ahogyan a civilizáció tárgyai, elveszítve jelentésüket, kezdenek tönkremenni. A házak ablakai szétesnek, felbomlik, ami egykor családok otthona volt, szétterül az utcán a lakások tartalma.

E világ bemutatásának legfontosabb eszköze azonban a gyermeki fantázia, a gyerekek szavai, a dőlt betűs versek, amelyek a kötet nagy részét alkotják. Ezek a kérdező és felelő, általában csupasz és roncsolt, mégis bájosan nyílt szavak mindig többet mesélnek el, mint amit mondanak: a képzelet világában megjelenik az is, ami kívülről nem látható. Felbomlik a ténylegesség szövete, és feltűnik mögüle a fenyegetés: a szörnyek, szellemek, falak. Sok (fekete) humorral: „Cifra palota... / ...zöld a bla-bla-bla. / Nem érdekel. / Elhiszi? / Az én kedvenc zeném a Freddi. / A Freddi? / Az egy hologramszörny. / Egy robotzombi.” És a befejezés: „Az egyébként arról szól, hogy te csináltad. (...) / Hogy miattad vagyok ilyen” (You made me).

Aki kívülről néz a szegregátumra, szívesen behunyná a szemét, hogy ne kelljen szembesülnie ezekkel a sorsokkal. Alig észrevehető, de lényeges különbség ehhez a rossz közérzethez képest – itt tart most a politika –, hogy tüntessük el a közterekről a szemünk elől a nincsteleneket. E felfogás szerint már nem ők a fenyegetettek, hanem ők jelentik ránk, többiekre a fenyegetést. „Semmi / Csak egy magas kerítés. / Meg egy tábla. / Hogy vigyázat, / elektromos.”

Erdős Virág könyve a mai magyar társadalom erkölcsi válságát elviszi a végsőkig. A közöny ránk rakódott kérgét feloldja, és a végletek felé lendít: a gyűlölet és szeretet pólusai felé. A gyűlölet a Tükör című versben jelenik meg, ami nem pusztán a túlhabzó, minden mértéket áthágó gyűlöletbeszéd tükre, hanem a címe arra is céloz, hogy a „Hős utca” és a benne élők a mi érzéseink, kivetítéseink tükrei. A szeretet pedig az Anyegin című versben, amely egy hároméves, gyomorszondán élő kislányról szól. A költemény így kezdődik: „drágám nincs mit félned: / Tatjána nem ír levelet. / Kényelmesebb így mindkét félnek: / neki is, pláne teneked.” És a vége: „Szeretik, látod? Szeresd te is. / Én írom ezt most, de helyette is.

Egyszer majd mást mutat a kép a pénzérmén, s akkor más képet látunk a tükörben is.

(Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 116 oldal, 2699 Ft


„MINTHA A SZEMÉLYES VAGYONA LENNE” - MAGYAR BÁLINT SZOCIOLÓGUS, VOLT OKTATÁSI MINISZTER AZ EGYETEMEK ELBITORLÁSÁRÓL

MAGYAR NARANCS / INTERJÚ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2021.05.06.


A „felsőoktatás átalakítása” és a „modellváltás” kifejezések fedezékében a kormány az egyetemek közel háromnegyedét vagyonkezelő közalapítványokba szervezte ki. A kormány által kinevezett ötfős kuratóriumok örökre teljhatalmat kaptak. Ez önmagában választási csalásnak is tekinthető, de egy következő kormány mégsem lesz gúzsba kötve, állítja Magyar Bálint
.

Magyar Narancs: A most létrehozott közalapítványok kuratóriumai nemcsak döntenek az adott intézmény gazdálkodásáról, elfogadják a hosszú távú fejlesztési terveket, de állami vagyontárgyakat is kaptak ajándékba, miközben az államnak a törvény szerint továbbra is biztosítania kell az intézmények pénzügyi stabilitását. Ráadásul az egyetlen biztosíték a magánvagyonosítással szemben az, hogy az államnak elővásárlási joga van, vagyis újra megveheti, amit most odaadott. Azon túl, hogy így is ezermilliárdos nagyságrendű vagyon vándorolt ki az állam felügyelete alól, hiszen a közalapítványok a köz érdekében, de szabadon gazdálkodhatnak, milyen hatása lesz az átszervezésnek a magyar felsőoktatásra?

Magyar Bálint: Nőni fog az egyetemek intézményi kiszolgáltatottsága, ugyanis az intézkedés autonómianövelő jellege hamis álca, ürügy. Csak Orbán politikai klánjának az autonómiáját növeli. A teljes egyetemi szféra politikai ellenőrzés alá vonása ugyanakkor nem most kezdődött. Talán első állomása volt a rektorkinevezések szokásjogának felrúgása 2010-től: a szenátus jelöltjét hagyományosan a miniszter továbbította a köztársasági elnöknek kinevezésre. Eszembe nem jutott volna miniszterként megakasztani a folyamatot és zsarolni az adott intézményt – hozzáteszem, már az Antall-kormány is élt ezzel az eszközzel. A Fidesz-kormány később azt kérte, összes jelöltjét továbbítsa a szenátus, hogy választhassanak, amire válaszként a szenátusok egy része csak egy nevet terjesztett fel, erre a minisztérium egyszerűen megakasztotta a folyamatot, és nem továbbította a köztársasági elnökhöz a jelöltet...


VAN, AKI A MÁSODIK OLTÁST MÁR FEL SEM VESZI

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2021.05.06.


Volt olyan hely az országban, ahol az érintettek 15 százaléka nem ment el a második oltásra. Akadnak, akiknek vélhetően csak a védettségi igazolvány számít – amit már az első oltás után postáz az állam –, mások az erősebb mellékhatásoktól való félelmükben hanyagolják az ismétlő dózist. Egy háziorvosi érdekképviselet szerint ugyanakkor elvétve fordul csak elő ilyesmi.


Az elmúlt hétvégén több kollégámmal egy kórházi oltóponton oltottunk lakosokat Szputnyik V vakcinával. Tapasztalataink alapján a második oltásra a páciensek körülbelül 15 százaléka nem jött el, döntően a negyvenes korosztályból – írta szerkesztőségünknek lapunk olvasója, egy pécsi orvos, akinek nevét a kérésére nem közöljük. Mindennek hátterében szerinte az áll, hogy a legtöbben csak azért mennek el koronavírus elleni oltásra, hogy megkapják a védettségi igazolványt, amelyet már az első vakcinálást követően megkaphat bárki. – Ennek persze lehetnek súlyos következményei, hiszen növekszik a bizonytalan védettségű egyének száma – tette hozzá forrásunk...


A KORONAVÍRUS ÁLDOZATAINAK NAGY TÖBBSÉGE ÉVEKET VAGY ÉVTIZEDEKET VESZÍTETT AZ ÉLETÉBŐL

QUBIT
Szerző: CSIBRA GERGELY
2021.05.06.


A sajtóban és a közösségi médiában az utóbbi időben egyre többen hasonlítják össze a koronavírus-járvány halálos áldozatainak számát a halálozási statisztikákkal. Ezt jól teszik, de sokszor helytelen következtetésekre jutnak: egyesek szerint a számok a halálozási adatok hamisítását sejtetik (igazolván azt a közkeletű, de téves nézetet, miszerint a statisztika a hazugság tudománya), mások szerint pedig azt, hogy a járvány nem is olyan gyilkos, mint gondolnánk. Hadd mutassam meg egy példán, miért tévedés a számokat így értelmezni, és hogy milyen következtetéseket lehetne valóban levonni az ilyen adatokból.

Bergengóciában 1 millió ember él. Minden évben a lakosság 2 százaléka (azaz 20 ezer bergengóc) meghal, és ugyanennyi bergengóc születik. Az egyik évben azonban január 1-én egy nagy földrengés rázza meg az országot, amelynek áldozatául esik a lakosság 10 százaléka, 100 ezer bergengóc. Mekkora lesz a teljes halálozás Bergengóciában ebben az évben? Egyrészt van a földrengésnek 100 ezer áldozata, másrészt ott van az a 20 ezer bergengóc, aki egyébként is elhunyt volna más okokból ebben az évben. Azonban mielőtt ezeket összeadnánk, ebből a 20 ezerből ki kell vennünk azokat, akiket a földrengés már újévkor elvitt, hiszen ők nem tudnak kétszer meghalni. Ha a szerencsétlenség áldozatai egyenletesen oszlanak meg a lakosságban, akkor a 100 ezer áldozat 2 százaléka, azaz 2000 olyan bergengóc is odaveszett a földrengésben, aki egyébként később halt volna meg abban az évben. Az újévi 100 ezer áldozatot tehát 18 ezer további halott követi az év további részében. Így a halálozás évi végösszege 118 ezer, vagyis az előző év 20 ezres halálozási összegéhez képest az összes halálozás nem a földrengés áldozatainak számával (100 ezerrel) nő, hanem annál kevesebbel (98 ezerrel). Ennek nem az az oka, hogy a földrengés áldozatait rosszul számolták meg, hanem az, hogy egy bergengóc csak egyszer tud meghalni...

AZ 50 ALATTIAK TIZEDE KAPTA CSAK MEG EDDIG A MÁSODIK OLTÁSÁT

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.05.06.


Minden tekintetben lehagytuk Máltát, a fiatalok körében pedig gyakoribb az orosz vakcina a kínai oltásnál.


György István
államtitkár az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján elmondta, megkezdik az oltást a Johnson & Johnson által fejlesztett egydózisú, Janssen névre keresztelt vakcinájával. A vakcinából 28 ezer dózis érkezett eddig az országba, ami ugyanennyi ember teljes védettségét jelenti majd. Lenti oltási statisztikánkban ez a védőoltás egyelőre nem szerepel, ugyanis a legfrissebb adatokat vasárnappal bezárólag közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Múlt héten így alakult a vakcinák statisztikája:

- AstraZenecából érkezett 343 200 darab, az 1,1 millió dózis 60 százalékát adták be eddig.

- A kínai Sinopharmból az előző heti 600 ezer után újabb 400 ezer adag érkezett, az összesen 2,1 milliónak a kétharmadát oltották el eddig.

- Pfizerből is jött 355 ezer dózis, ezzel együtt már 2,55 milliót szállított a cég Magyarországra – ezeknek a 96 százaléka már gazdára is talált. Emlékezetes: április utolsó napján éjféltől lehetett időpontot foglalni a Pfizerrel történő aznapi oltásra, viszont a rendszer lefagyott, így az oltópontoknál kígyózó sorok alakultak ki – ezekben többen foglalt időpont nélkül, a szerencsében bízva álltak, hogy védőoltáshoz jussanak. Helyszíni videós riportot is készítettünk, amit itt megnézhet.

- Modernából 82 800 érkezett – ezzel együtt 367 ezer adag érkezett hazánkba, aminek 86,2 százalékát vasárnapig bezárólag be is adták.

- Szputnyikból jelentős szállítmány érkezett: 480 ezer adag oltóanyag jött, ezzel együtt pedig már 1,8 millió jutott Magyarországnak. Háromnegyedét már be is adták...

1680 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK, 500-NÁL KEVESEBBEN VANNAK LÉLEGEZTETŐGÉPEN

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.05.06.


- Napi új fertőzöttek száma: 
1680 (az előző naphoz képest: +550)

- Napi új halálos áldozatok száma: 
124 (az előző naphoz képest: -4)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 
4104 (az előző naphoz képest: -270)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
485 (az előző naphoz képest: -26)

- Napi mintavételek száma: 
20 890 (az előző naphoz képest: +4374)

- Az első dózissal oltottak száma: 
4 153 038 (az előző naphoz képest: +29 341)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
2 315 428 ( az előző naphoz képest +66 653)

– közölték az elmúlt 24 óra adatait a hivatalos honlapon.

Szerdán is megtartotta szokásos tájékoztatóját az operatív törzs, ahol elhangzott, hogy a Sinopharm- és AstraZeneca-vakcinák mellett már a Szputnyik V-re is lehet időpontot foglalni az EESZT-n, a regisztrált 16–18 éveseket pedig a tervek szerint jövő hét második felében kezdik oltani. Kiderült az is, hogy valószínűleg Gődény György ellen rémhírterjesztés miatt vádemelést javasol a rendőrség...


SZABAD SZEMMEL: ORBÁN FELTEHETŐLEG IGYEKSZIK MEGNEHEZÍTENI A DOLGOT A KÖVETKEZŐ KORMÁNY SZÁMÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.06.


Yahoo/AFP


Baranyi Krisztina továbbra sem érti, miként üthette nyélbe a magyar kormány a megállapodást a kínai egyetem létesítéséről, miközben a világon senkinek a véleményét nem kérte ki a kerületből, ahol a tervek szerint a campus létesül. A ferencvárosi polgármester azonban továbbra is bízik abban, hogy a népszavazás majd helyre teszi az igencsak homályos gigaprojekt ügyét. Ahogyan tiszta helyzetet teremtett az olimpia ügyében kezdeményezett népszavazás is.

Karácsony Gergely azt sürgeti, hogy a hatalom ne kényszerítsen rá semmit sem a fővárosra. Budapesti vezetők ugyanakkor magánemberként elismerik, hogy sok eszközük nincs a program meghiúsítására, miközben a költségek nagyobbak lesznek, mint amennyit az egész magyar felsőoktatás egy év alatt kap az államtól.

Ugyanakkor a hatalmas beruházás gondolata fokozta az aggályokat, hogy Magyarország egyre inkább kelet felé billen el a diplomáciában, és hogy csak még jobban eladósodik Pekinggel szemben. De ez csak az legújabb állomás a keleti nyitásban, amiről szakértők azt mondják: egyensúlymutatvány. Ellenzők ugyanakkor trójai falónak minősítik a nacionalista Orbánt az EU-n belül Kína és Oroszország szolgálatában.

De idetartozott az orosz és kínai vakcinák megvásárlása, a paksi bővítés, a Huawei helyzetbe hozatala, és a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújítása is. Krekó Péter úgy véli: nehéz bármiféle magyar előnyt belemagyarázni abba, hogy a Fudan egyetemet kínai munkások építik majd, de a cechet a magyar adófizetők állják.

A Political Capital igazgatója a magyar szuverenitás elvesztésének tartja a hatalmas beruházáshoz lekötött kínai hitelt, annál is inkább, mert Magyarország a múlt héten közölte: nem tart igényt az unió kedvezményes kölcsönére a koronaválság gazdasági következményeinek enyhítésére. Ám ily módon igazából azt jelezte, hogy támogatáshoz kötött jogállami kikötésekből nem kér. Pedig Krekó szerint még veszélyes lehet az adósság ekkora szintje Kínával szemben.

Deutsche Welle

Orbán Viktor ellenőrizni kívánja az egyetemeket és nem is csinál titkot abból, hogy a felügyelő testületeket olyanokkal akarja telerakni, akik ugyanolyan nemzeti gondolkodásúak, mint ő. Az ellenzék szerint viszont ily módon állam jön létre az államban. Hiszen a kurátorokat nem lehet leváltani, illetve minősített többség kell majd az egész rezsim átalakításához.

Pálinkás József attól tart, hogy a Fidesz nem egyszerűen saját magát igyekszik bebiztosítani anyagi oldalról az új törvénnyel egy választási kudarc esetére. Azt is meg akarja határozni, hogy mit tanítsanak és kutassanak, a cél az ideológiai felügyelet. Továbbá professzorokat lehet majd politikai okokból szélnek ereszteni.

Közben pedig jön a Fudan Egyetem, amelynek kapcsán Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója két gondot is lát: mert az igaz, hogy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményéről van szó, ám félő, hogy meggyengíti a többi magyar egyetemet, mivel hihetetlen anyagi fölénye folytán elcsábítja majd a tanárokat. De az is megkérdőjelezhető, hogy Magyarország miért ad ekkora ajándékot Kínának – az adófizetők zsebéből?

Mások felvetik, hogy az iskola kapu lesz Európában a kínai befolyás növelésére. Pálinkás József azt mondja: kínai erőd jön létre a földrész kellős közepén. Matura szerint ugyanakkor Peking éppen azért Budapestet választotta helyszínül, mert Párizsban vagy Berlinben politikailag a körmére néznének. Magyarországon viszont ilyesmitől nem kell tartania, legalábbis, amíg helyén van a jelenlegi kormány.

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap felfoghatatlannak tartja, hogy az Európai Unió változatlanul küldi az óriási anyagi támogatást Lengyelországnak, noha az kétségbe vonja a közös alapelveket és bontja le a jogállamot. Azt pedig csak még lehangolóbbá teszi a képet, hogy Magyarországgal is pont ez a helyzet, pedig ott már régebben beindultak a negatív folyamatok. Ám a két kormány továbbra is szabad belátása szerint tesz a pénzzel.

Ehhez Varsóban most már a baloldal egyik ereje is segédkezett a PiS-nek, miután bagóért eladta magát a héten az uniós segélycsomag ratifikálásakor. Pedig legalább annyit el kellett volna érnie, hogy független testület kövesse nyomon a milliárdok elköltését, máskülönben a hatalmas összeget megint a csókosoknál kötnek ki, az ellenzék viszont ezúttal is hoppon marad.

Miközben a Jog és Igazságosság kutyaszorítóba került, mivel saját szövetségese, a szélsőséges Ziobro igazságügyi miniszter pártja nem volt hajlandó megszavazni az uniós pénzügyi csomagot. A politikus, aki oroszlánrészt vállal a jogállam bedarálásában, meg is erősítette, hogy nem tágít, az ő szemében az ország „szuverenitása” mindennél fontosabb. És ha ennyi nem volna elég, a kormányfő előzőleg felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy az határozza meg: elsőbbséget élvez-e a nemzeti jog az uniós jogrenddel szemben.

A kommentár azt kérdezi: ezek után miként juthat még mindig uniós alapokhoz a magyar és a lengyel vezetés? Amikor Lengyelország semmibe veszi az Európai Bíróság jó pár határozatát, ezért azonnal be kellett volna szüntetni részére az utalásokat. Ugyanakkor az elemzés azt tanácsolja, hogy senki ne bízzon túlságosan az új jogállami mechanizmusban, mert miért is bújna ki bőréből az EU? Úgy hogy Varsó nyugodtan számíthat a következő években is a neki megítélt 168 milliárd euróra.

Ám mivel két év múlva választások lesznek, ez az irdatlan összeg, ha tetszik, ha nem, a PiS-nek tesz nagy szolgálatot. Miközben az már – Magyarországgal együtt – messzire eltávolodott az uniós ideáloktól.

Politico

Orbán Viktor hozzálátott, hogy megőrizze hatalmát, még akkor is, ha jövőre kikap a választáson. Ezt Fábián Tamás, a Telex újságírója írja az amerikai hírportálon, miután a két szerkesztőség között partneri megállapodás van. Véleményét arra alapozza, hogy megkezdődött az állami vagyon kiszervezése magán alapítványokba, éspedig nagy valószínűséggel azzal a céllal, hogy a kudarc esetén is fennmaradhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Ezért Orbán feltehetőleg igyekszik megnehezíteni a dolgot a következő kormány számára, ha azt a jelenlegi ellenzék alakíthatja meg. Emellett láthatólag fenn kívánja tartani a hozzá hű hálózatot arra az esetre, ha elapadnának a NER-t életben tartó források. Pedig a rendszer cseppet sem olcsó. A Fidesz-hű sajtó pl. két éve milliárdos veszteséget termelt, noha özönlenek hozzá az állami hirdetések.

Az ellenzéknek két fő kifogása van az alapítványokkal szemben: az egyik, hogy gyakorlatilag életük végéig tisztségükben maradhatnak a kuratóriumi tagok, másrészt, hogy a most kialakított rendszeren csak kétharmaddal lehet választani. Arató Gergely a DK-tól azonban megnyugtat mindenkit, hogy lesz jó pár lehetőség az egyetemi autonómia helyreállítására, de hogy mi, azt nem árulja el, mert nem akar tippeket adni azok kivédésére a Fidesznek.

Washington Post

Bidennél hoppon maradnak azok az autoriter erős emberek, akik nem győztek törleszkedni Trumphoz. Az új kormányzat máris kiosztotta Kínát és Oroszországot az emberi jogok, valamint a szomszédokkal szembeni bánásmód miatt. Az előző elnök viszont igencsak felértékelt olyanokat, mint a brazil vagy a lengyel államfő. Ám utódja mindezidáig még csak telefonon sem beszélt velük. Idáig 29 külföldi politikust hívott fel, de valahogy Magyarország, Egyiptom és a Fülöp-szigetek első embere nem volt közöttük.

Úgy hogy ezek a vezetők azt látják: szerencsecsillaguk hanyatlik Washingtonban. Hogy az USA hátat fordít nekik, az összefügg Bidennek azzal az ígéretével, hogy nem babusgat diktátorokat, illetve nem szorítja háttérbe a szövetségeseket. Ennek megfelelően hetekig váratta Netanjahut, míg végre felhívta, és ez jelképes dorgálás az izraeli miniszterelnöknek, aki azzal büszkélkedett, hogy be tud jutni Trumphoz.

Az új stratégia része, hogy az elnök összefog mindazokkal, akik osztják, hogy Moszkva és Peking fenyegetést jelent. Ettől azonban már beszélt Putyinnal és Hszivel, de a Fehér Ház előző gazdájától eltérően a részletek intézését a munkatársakra hagyja. Ez azonban nem tetszik a tekintélyelvű politikusoknak, akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy velük egyeztessenek a fontos kérdésekben.

Hogy ezek után miként reagálnak a Washington részéről tapasztalt közönyre, az még nem világos. Putyin máris kapott jó pár pofont, de a leginkább az aggasztja, hogy az Egyesült Államok újraépíti a transz-atlanti szövetséget, őt meg a sarokba szorítja.

Washington Post

A vezércikk úgy foglal állást, hogy Liz Cheney csak az igazságot mondta, amikor visszautasította Trump x-ik kirohanását, mármint hogy ő nyerte az elnökválasztást, csak elcsalták. A lap szerint a republikánusoknak most el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a valóság vagy a politikus. Mindenesetre a jövő hét döntő lesz a párton belül, mert várhatóan szavaznak majd arról, hogy eltávolítsák-e a volt alelnök lányát a köztársaságiak 3. legfontosabb kongresszusi posztjáról.

A tét: olyan pártról van-e szó, amelyben a vezetés feltétele, hogy valaki valótlanságot terjesszen az USA kormányzati rendszeréről. Cheney válasza erre az, hogy nem, mert a közé a pár republikánus hazafi közé tartozik, aki nem osztja Trump mérgező állítását a választási csalásról, illetve a törvényhozás épületének megrohamozásáról. Számára mindkettő vörös vonalat jelent. Ezért a héten kijelentette: nem lopták el az előző elnöktől győzelmet, és aki az ellenkezőjét vallja, az terjeszti a hatalmas hazugságot, valamint hátat fordít a jogállamnak, mérgezi a demokratikus rendszert.

Hozzátette, hogy a köztársaságpártiak fordulóponthoz érkeztek, és dönteniük kell, hogy ragaszkodnak-e az igazsághoz, valamint az alkotmányhoz. Továbbá aki Trump mellé áll ebben a kérdésben, bármennyire is kifizetődőnek tűnik az anyagilag vagy politikailag, az igen nagy károkat okoz mind a pártnak, mind az országnak.

Ám szavai – mutat rá az újság – nyilvánvalóan olyan botrányosak, hogy az rendkívüli büntetést igényel, bár nem biztos, hogy elveszti tisztségét. De akik el akarják távolítani, azoknak a kommentár azt ajánlja, hogy fontolják meg: vajon tényleg még inkább el akarják magukat kötelezni egyetlen ember mellett – az igazság, az elvek, az amerikai demokrácia feddhetetlensége ellenében?

Süddeutsche Zeitung

A Hertha labdarúgó csapata a Petry-ügy után ismét bizonyította, hogy fontosak számára az olyan értékek, mint az etnikai sokszínűség és a rasszizmus elleni küzdelem: a klubot támogató holding azonnal hatállyal menesztette a korábbi válogatott kapust, Jens Lehmannt, miután az nyilvánvalóan tévedésből, de éppen annak küldte el telefonon fölöttébb sértő megjegyzését, akire az vonatkozott.

Az üzenetben az állt, hogy a korábbi válogatott fekete bőrű labdarúgó, Dennis Aogo csak azért lehet kommentátor a Sky, illetve Sport 1 csatornánál, mert így ki lehet pipálni a színesbőrűek kvótáját. Amikor a címzett nyilvánosságra hozta a történteket, a Hertha tulajdonosai, akik két év alatt 300 millió eurót tettek bele az egyesületbe, felmondták a tanácsadói szerződést, így megszűnt Lehmann tagsági is a felügyelő bizottságban. Az sem számított, hogy a delikvens bocsánatot kért és azt bizonygatta, hogy nem úgy gondolta.

Az indoklás szerint a kijelentés ellenkezik a holding felfogásával, mivel egy multietnikus világcégről van szó. A klubelnök pedig úgy foglalt állást, hogy a megnyilvánulás ellentétes a csapat értékeivel és elhatárolódnak a rasszizmus minden formájától. Dárdai Pál, az edző örömét fejezte, hogy a reakciót ilyen gyors és helyénvaló volt. Az újság emlékeztet arra, hogy a Petry kontra Gulácsi-ügy főként Magyarországon keltett hullámokat, mert az Orbán-tábor megpróbálta a történteket bevetni az EU és Németország ellen a jogállami vitában.

Neue Kronen Zeitung

Zúgolódnak a burgenlandi gazdák, mert érik az uborka, a paradicsom és a paprika, ám leszedését hátráltatja, hogy az ingázó magyar vendégmunkások minden nap legalább egy órát kénytelenek vesztegelni a határon a vírus kapcsán bevezetett szigorú ellenőrzés miatt. Márpedig ha csak késve futnak be, akkor az áru nem jut el időben a kereskedőkhöz, emiatt pedig büntetést szabhatnak ki a termelőkre, sőt, még az is lehetséges, hogy át sem veszik tőlük az árut.

Az egyik érintett osztrák agrárvállalkozó azt mondja: teljes képtelenség, hogy a határon hárman vizsgálnak egyetlen autót, amelyben csak a vezető ül. Hiszen minden nap ott kel ál, és elég volna egy pillantást vetni az útlevelére. Ráadásul náluk rendszeresen tesztelik a dolgozókat.

KÉRDÉSEK ÉS PROJEKTEK – A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT MÓDSZERTANI AJÁNLÁSAI DIGITÁLIS MUNKAREND IDEJÉN

DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
Szerző: DPMK
2021.04.16.


- Vajon minden út a digitális világba vezet?

- Hogyan kötheti össze egy projekt New Yorkot Péccsel?

- Mire képes egy középiskolásokból szerveződő stáb?

- Hogyan készíthetünk rajzfilmet óvodásokkal?

- Hogyan lehetséges a tehetséggondozás a pandémia idején?

A fenti kérdések mögött olyan megvalósított projektek állnak, amelyek mindegyike digitális pedagógiai jó gyakorlatként példa és minta lehet a pedagógusok számára az online térben és a jelenléti oktatásban egyaránt.

Öt olyan jó gyakorlatot ajánlunk a figyelmükbe, amelyek az elmúlt években a Digitális Témahét programjának kiemelt, díjazott projektjei voltak. Bár a digitális munkarend során a jelenléti projekthetek személyes kapcsolatainkra ható erejét nem élhetjük meg, azonban a módszer alkalmazása több szempontból mégis indokolt és hatékony megoldás lehet az online tanulás, vagy akár a hibrid/jelenléti oktatás idején is. A projektekben leírtak mögött megbúvó gyakorlati segítségen túl ösztönözni is szeretnénk Önöket, hogy a digitális munkarendben szerzett tapasztalataikra alapozva csatlakozzanak a Digitális Témahét programjához...

KATONA TAMÁS: A KORMÁNYNAK FOGLALKOZNIA KELL A HITELMORATÓRIUMOT IGÉNYBE VEVŐK PROBLÉMÁJÁVAL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.05.05.


Közeledik a hitelfizetési moratórium lejártának 2021. június 30-i határideje. A lakossági hitelállomány hozzávetőleg 57 százalékát érintette a törlesztési és kamatfizetési kötelezettség elhalasztásának lehetősége a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A CFI Hungary, a vállalati versenyszférában tevékenykedő független tranzakciós és befektetési tanácsadó cég arra figyelmeztetett közleményében, hogy ha a jogszabályi környezet nem változik, a hitelmoratóriumban részt vevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő képessége helyreállna. 
Dr. Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár szerint akár véget ér a moratórium, akár meghosszabbítják azt, miután a kormány nem volt hajlandó pótolni a pandémia miatt kieső bevételeket, valamilyen komoly társadalmi segítségre szükség lesz. A kormány nem teheti meg, hogy nem foglalkozik ezzel.

Június 30-án lejár a hitelfizetési moratórium, tudjuk-e, hogy meghosszabbítja a kormány, vagy sem?


Azt mondták, hogy mérlegelik. Egy-két napja mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Milyen bajt okoz, ha véget ér?

Akkor akár cégek, akár magánszemélyek valószínűleg nagyon sokan kerülnek komoly anyagi zavarba. Merthogy, aki elvesztette a bevételét, akár cég, akár magánszemély, aki egyik napról a másikra elvesztette az állását, nem tudja majd fizetni a törlesztőrészleteket. Még akkor sem, ha a meghosszabbított törlesztési idő miatt az nem növekszik meg. Vagyis nagyon jelentősen megnőhet a problémás hitelek aránya...

TOVÁBB ÉPÜL ORBÁNÉK ÁRNYÉKBIRODALMA

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava
2021.05.06.


Kereszténydemokrata Intézet néven új agytrösztöt gründöl a Fidesz – értesült a Népszava. Az új szervezet fenntartásánál kormányzati megrendelésekkel is számolnak.


Az intézmény célja hivatalosan a párt nemzetközi szerepének és megjelenésének az erősítése, valamint a kereszténydemokrata értékek népszerűsítése. Az elképzelések szerint az angol rövidítése miatt CDI néven futó és alapítványi formában működő kutatóintézet széleskörű kapcsolatokat ápolna a hasonszőrű szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal Európában és szerte a világon. Létrehozásának ötlete nyilván összefügg azzal, hogy a Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppártból (EPP) és együttműködő partnerekre vadászik, többek között a Kereszténydemokrata Internacionáléban. Az ernyőszervezetnek Orbán Viktor az egyik alelnöke, és tagja egyébként az Európai Néppárt is. A magyar kormánypárt számára elsősorban olyan szövetségesek jöhetnek szóba, akik osztják ultrakonzervatív nézeteit és az EPP-ből való távozása után hajlandók egy platformot alkotni vele. A Kereszténydemokrata Intézet a Fidesz által összeverbuvált nacionalista, populista szövetség egyik politikai, ideológiai támasza és gyűjtőpontja lehet. Orbánék hasonló szerepet szánnak a Polgári Magyarországért Alapítvány nemrégiben kialakított brüsszeli irodájának is.

Információink szerint a CDI hagyományos feladatokat látna el. Kutatásokat, felméréseket készítene, rendezvényeket szervezne és tanácsadói feladatokat látna el – főként kormányzati megrendelésre.

A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen...

HOGYAN TÁRULTAK FEL AZ ORBÁN-BÁNYA TITKAI?

DIREKT36
Szerzők: ZÖLDI BLANKA, PETHŐ ANDRÁS
2021.05.05.



Orbán Viktor állítja, hogy egy fillérje sincs a bankban, de a családtagjai szépen gyarapodtak, méghozzá közpénzből. Animációs videón a Direkt36 nyomozásának története.

Orbán Viktor több mint tíz éve van hatalmon, de állítása szerint ez idő alatt nem vált vagyonos emberré: a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint egy fillér megtakarítása sincs.

Családtagjai eközben viszont milliárdokkal gazdagodtak. Ez a gazdagodás pedig, legalábbis részben, közpénzből történt – ahogy azt a Direkt36 cikksorozata feltárta és bizonyította.

Most elmeséljük a több mint négy éve tartó nyomozásunk történetét:

- Hogyan követtük az Orbán apjának bányájából távozó, jól megrakott kamionokat

- Hogyan találtuk meg az első írásos bizonyítékokat arról, hogy Orbán apjának cégei állami beruházásokhoz szállítanak építőanyagokat

- Hogyan pereltünk ki és dolgoztunk fel közel százezer oldalnyi belső dokumentumot

- Hogy tártuk fel, hogy Mészáros Lőrinc állami milliárdjainak egy része az Orbán családhoz kerül

- És hogyan szembesítettünk mindezzel Orbán Viktor Brüsszelben, apját pedig a gánti bányájánál

BECSÓ, TAKONY, KÉTHARMAD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.06.


Hűvös ez a tavasz. Az április különben is szeszélyes, az idei pedig módfelett. Mindemellett megértjük, hogy Becsó képviselő a szabadba vágyik, kirándulgat, mint arról beszámolt, amikor kiderült, hogy koronavírusosan, pláne tünetekkel terhesen ment be a parlamentbe, mert szólította őt a kötelesség. Erről majd később, most a járvány és a józan ész kapcsolatát vizsgálva annyit, hogy úgy egy éve verik az emberek fejébe, milyen tünetekkel jár, ha ezek a kis tüskés bigyók belefészkalódnak a romlandó testébe. Becsó képviselő nem nézi eleget az operatív törzset, tán még a nyunyókájától sem vált meg az eltelt egy évben, lehet, még azzal is kirándulgatott, és a tojásait sem hypózta ki.

Az elmúlt egy év alatt azonban azt sulykolták a mimagyarok fejébe, hogyha tapasztalnak magukon valamit abból, amit a kis tüskések okoznak, ne menjenek emberek közé. Ez az egy év a tesztelésről és a karanténról szólt, illetve kellett volna szólnia, ám ezek a pillanatnyi politikai és hatalmi szándékok szerint működtek, így nem csoda, ha Becsó képviselő tudata is föllazult a kuplerájban. Az ember, főleg, ha képviselő, ott őrlődik a kötelesség, pláne a hazamegmentő és felvirágoztató feladatok és a saját egészsége között, de ő mindig a föladatot választja. Csak a munka, csak a robot. Kivéve, ha az ellenzék hívná össze a házat, akkor mindig van más halaszthatatlan dolog.

De most nem ez a vizsgálat tárgya, hanem a takony. Szóval azt mondja Becsó képviselő, hogy ő április 25-én (vasárnap) kirándulgatott, hétfőn viszont folyt az orra, a kis nózija neki, de nem tulajdonított neki nagy jelentőséget. Azt hitte, megfázott a lelkem. Itt utalnék vissza az operatív törzs intelmeire, de ezek szerint a nemzet hőse nyunyó nénit Becsó képviselő le sem szarja, semmibe veszi, ami nem komilfó egyáltalán. Kedden is folyt a kis nózija a képviselőnek, sőt, „kevésbé érezte jól magát”, de hívta a haza. Hogy világos legyen, ezen a napon kellett minden egyes szavazat a Fidesznek az alapítványos rablás jóváhagyásához, így Becsó képviselő buzgalma legott értelmet nyer.

Amikor mindez lezajlott, Becsó szavazatával (is) törvénybe iktatódott az ország újabb kifosztása, már nem volt akadálya annak, hogy kiderüljön, ez nem nátha és megfázás, hanem a vírus maga. Ezen a ponton pedig több dolog is fölbukik az árból. Elsőként, hogy akadt olyan, aki buzgón kiszámolta, Becsó képviselő sztorija takonyról, vírusról, kirándulásról, szavazásról és karanténról nem igazán áll össze, és előjönnek azzal a feltételezéssel, tudta ő, hogy mi a baja, csak szólította a haza, illetve a Párt. De annyira, ha otthon maradt volna, s így miatta nem törvényesült volna a rablás, a vírusnál sokkal rosszabb dolog várt volna rá. Az, hogy csalódott volna benne a kedves vezető...