2017. november 15., szerda

ON THE SPOT: SOHA NEM VOLT ANNYI KOZMOPOLITA A VILÁGBAN, MINT MOST

24.HU - KULT
Szerző: LÁSZLÓ PÁL - JANKOVICS MÁRTON
2017.11.15.


Az utcán sokszor úgy tűnik, a politika lemondott az értelmiségről és a fiatalokról – véli Cseke Eszter és S. Takács András. Szerintük az On The Spotnak titokban mindenki örül, mert ritka ma az olyan szellemi termék, amit a barikád mindkét oldalán fogyaszt a közönség. Az új évad a traumafeldolgozásról szól, amelyben társadalmi szinten is elég rosszul állunk. Nem véletlen, hogy több a magyar kötődésű történet, mint eddig. A friss epizódot szerda este 22.25-kor vetítik a Duna TV-n. Interjú.

András, megvan már a KRESZ-vizsgád?

Cs. E.: Jaj, de jó kérdés!

T. A.: Legutóbb Eszter nagynénje tette fel ezt a keresztkérdést, és már akkor is gyomron vágott. Nincs, és ez nagyon kínos. Apám előtt végképp, akitől három hónapja KRESZ-tanfolyamot kaptam a 30. születésnapomra.

Hány napig vagytok még itthon?

T. A.: 25 napig, de a jogsit bárhonnan lehet csinálni, és muszáj is lesz. De köszönöm, ez nagyszerű, hogy már nemcsak a család, hanem a sajtó is ezzel nyaggat, hogy miért nincs meg a KRESZ-vizsgám.

Jó, jó, csak te nyilatkoztad, hogy meg kell csinálnod, amíg itthon vagytok. Egyébként ez a 90 nap, amit most itthon töltötök, segít abban, hogy körülnézzetek, mi történik az országban?

Cs. E.: Sajnos nagyon kevés időnk van rá. Folyamatosan a vágószobában vagyunk, és ez leginkább a barlanglakó életéhez hasonlít. Voltak olyan hetek az elmúlt három hónapban, amikor alaphírekkel sem voltam tisztában, hogy épp mi történik a világban. Tíz darab 52 perces filmet csinálunk, amihez olyan introvertáltnak kell lennünk, amennyire csak tudunk. Furcsa állapot ez, tulajdonképpen sokkal kevésbé vagyunk jelen, mint amikor külföldről tekintünk haza.

T. A.: A traumafeldolgozás mint téma, amiben most nyakig benne vagyunk, eleve nagyon komoly elmélyülést igényel. Egy-egy filmet nagyjából 25 órás nyersanyagból rakunk össze. Egyszer a szarajevói ostrom idejét kell átéreznünk, aztán meg Visky András kolozsvári író-költő életébe, lelkivilágába kell beleásnunk magunkat, akinek lelkész apját az 50-es évek politikai tisztogatása során bebörtönözték, őt pedig anyjával és hat testvérével együtt kitelepítették a román pusztába. Ez sajnos kevés teret hagy arra, hogy itthon is körül tudjunk nézni.

Pedig azt gondolnám, hogy ha már traumafeldolgozásról csináltok sorozatot, akkor a mai Magyarország épp izgalmas eset lehet.

T. A.: Nyilván nem véletlen, hogy az idei évadban három magyar történünk is van. A mi társadalmunk kikerülte a traumafeldolgozással járó munkát, aminek millió oka van, és nem hiszem, hogy ezért bárki kipécézhető vagy hibáztatható lenne.

Cs. E.: Ahogy az is hiányzik, hogy meghalljuk a másik sérelmeit.Hogy ne méricskéljünk folyamatosan, és ne mondjuk azt, hogy az én családom traumája nagyobb, mint a tied, vagy az egyik tragédia nagyobb volt, mint a másik.

András: Egyik filmünk Máté Gábor Kanadában élő magyar orvosról szól. Valamelyik amerikai előadásában szóba hozta, hogy milyen tudatos kegyetlenséggel irtották ki az őslakos indiánok kultúráját és családszerkezetét, mire valaki felpattant, és azt mondta: ez annyira hazafiatlan, hogy hallgatni sem bírja. Majd kirohant és becsapta az ajtót. Pedig ő is szakember volt...

EDDIG NEM ENGEDTÉK BE A KORMÁNY EMBEREIT AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBA, DE MOST FÉLRETOLTÁK AZ ÚTBÓL AZ AKADÉKOSKODÓ BÍRÁKAT

444.HU
Szerző: erdelyip
2017.11.15.


Miniszteri rendeletben változtatta meg a bírák kinevezésének szabályait a kormány - november elején.

- Az új rendszer megnyitja a kapukat a kormány közeléből érkező bírójelöltek előtt.

- Ezzel egy időben pedig félreállítja az útból az eddig akadékoskodó bírákat.

- Jövőre 200 új bírát vehetnek fel, már az új szisztéma szerint.

Nagyon sok külsős jelentkezik, de egy sem jut be

- ezt néhány hete mesélte az új bírák kinevezésének menetéről G., aki jól ismeri a magyar igazságszolgáltatás működését. Akkor még nem tudta, hogy néhány napon belül át fogják rendezni a bírák kinevezésének szabályait, éppen a "külsősök" érdekében. Eddig a régebbi bírák tudták megakadályozni, hogy kívülről ejtőernyőzzenek kormányközeli embereket a rendszerbe, de a felvételi szabályok megváltoztatásával most zárójelbe tették ezt a lehetőségüket.
A bírák érdekképviselete most nyíltan tiltakozik, arról beszélnek, hogy alapjaiban változik meg, kiből lesz bíró...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? (ONLINE KÖNYV - ELŐSZÓ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyokfoldje
2017.11.15.


Európa közepén nem diktátornak születnek a politikusok, hanem azzá válnak, miközben olyan demokratikus értékeket dobnak sutba, amelyeket egykor magukénak vallottak. Miért? Mert a csillagok – számukra kedvező – együttállása miatt megtehetik és mert narcisztikus, ellentmondást nem tűrő személyiségük, oldhatatlan hatalomvágyuk és kapzsiságuk erre készteti őket. Egyeduralomra törésük során igyekeznek elfelejteni mindazt, honnan jöttek és egykoron milyen demokratikus elvekért szálltak harcba és mindent elkövetnek azért, hogy a népüknek se legyenek ezek már fontosak és lehetőleg senki se követelje a „liberális eltévelyedést”. Az új helyzetért azonban nemcsak a diktátori álmokat dédelgető politikusok a felelősek, hiszen egyedül ők is csak nagy nullák és támogatók nélkül maximum a diliházban kötnének ki kényszerzubbonyban, ahol aztán a többi kezeltnek tarthatnának világmegváltó kampánybeszédeket. A történet mindig sokszereplős, a lövészárokban pedig ott vannak azok, akik segítsége nélkül a zsebdiktátorok nem tudnák sem megszerezni a hatalmat, sem pedig megtartani.

A sztori asszisztensei (azaz a rendszer lakájai)
  • a kormányra kerülő párt funkcionáriusai, akik erkölcsi elveiket sutba dobva elkötelezettek vezérük mellett. Ők azok, akik a hatalom valamint a soha nem látott anyagi haszon reményében a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül felsorakoznak, csápolnak és korteskednek.
  • a képviselők, azaz a parlament nép által megválasztott tagjai, akik nem a választóikat szolgálják, hanem pártjuk urát és parancsolóját – azaz minden további nélkül bármilyen népnyúzást, jogtiprást megszavaznak,
  • a választott, illetve kinevezett főméltóságok (köztársasági elnök, parlament elnöke, alkotmánybírók, számvevőszék elnöke, legfőbb ügyész, főbíró, ombudsmanok, stb.), akik elfelejtik, mire esküdtek fel és kiknek az érdekeit kellene képviselniük (azaz kinek az adójából származik a hivatalos fizetésük). Az sem zavarja őket, hogy isten őket úgy segélje abban a tevékenységükben, amely minden ízében ellenkezik azzal, amire a hagyományos európai értékek alapján vállalkoztak.
  • az oligarchák (nagyvállalkozók, bankárok, földesurak), akik saját gazdagodásuk érdekében – a legkisebb aggály nélkül – támogatják az antidemokratikus kormányt. Az ő céljuk röviden összefoglalva: hajrá rablógazdálkodás, csak dőljön a lé.
  • azok, akik véleményükkel hathatósan befolyásolni tudják a közvéleményt (médiaszakemberek, kamarai és szakszervezeti vezetők, művészek, élsportolók, egyetemi professzorok, stb.) és másokat is arra kényszerítenek írott vagy íratlan hatalmuknál fogva, hogy tűzön-vízen át a vezérhez legyenek lojálisak,
  • a sok-sok pitiáner „házmester”, „vérnyugdíjas”, munkahelyi besúgó, a diktátor szavait szajkózó tanár és felkent egyházi személy, akik bárkit bármikor feljelentenek, ha nem a kormány dalát éneklik, illetve azok,
  • akik nemzetközi szervezet (pl. Európai Unió) főrangú politikusaiként pénzügyileg támogatják a rezsimet megakadályozva azt, hogy az elhatalmasodó korrupció költségvetési feszültséget (csődhelyzetet) és polgári engedetlenségi mozgalmakat eredményezzen.
Sok-sok, egykori elveikről különböző okból lemondó szereplő segítsége szükséges tehát ahhoz, hogy egy diktátor Közép-Európában diktátor lehessen – ők azok, akikre a vezér bizton számíthat és akik garantálják, hogy a rendszer tartós maradhasson. Erkölcsi aggályaik nincsenek és lépten-nyomon önigazolnak, azaz fennen hangoztatják, ők olyan igazi hazafiak, akik fáradtságot és vért-verítéket nem kímélve a népükért dolgoznak a nap huszonnégy órájában a hét minden napján. A társadalom szempontjából azonban ők csak paraziták, akik a gazdatestet, azaz az adófizetőket gátlástalanul szipolyozzák, és akiktől a nép ilyen vagy olyan okból nem képes megszabadulni. De miért is? A rendszer titka, hogy az apátiába süllyedt tehetetlen pórnép még véletlenül se gyújthassa nagyjaira a parlament épületét...

A VEZÉRKARI FŐNÖK NYILATKOZATA

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.15.


Kadosa Elemér altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnökének nyilatkozata.

Nemzettestvéreim, a határon innen és túl. Mindenekelőtt szeretném kijelenti, hogy Népünk Atyját, országunk kormányzóját, a Legfőbb Hadurat, Orbán Viktor excellenciás nemzettestvért és családját a fegyveres erők biztonságba helyezték. Egyes nyugati híresztelésekkel ellentétben, a második piliscsabai páncélosdandárt kizárólag a kormányzat körül megjelenő bűnöző elemekkel szembeni fellépés okán vezényelték a fővárosba. A magyar légierő egységei biztosító repüléseket végeznek Budapest felett, a kötelék rutinfeladatokat lát el, de kérjük a nemzettestvéreket, amennyiben a Parlament épületében keletkezett kisebb tűz eloltása után robbantótesteket észlelnek a Kossuth tér környékén, értesítsék a Nemzeti Megmentés Tanácsának karhatalmi egységeit.

Az elmúlt negyven évben sokat fejlődött az ország Orbán Viktor excellenciás nemzettestvér vezetésével. Az Európai Unió meghaladása után természetes szövetségeseinkkel, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal együtt számos nagyszerű eredményt ért el nemzetünk. Mindazonáltal a Nemzeti Megmentés Tanácsa ma felkérte az albán ügyvivőt, hogy jelezze az Unió elnökségének, országunk milyen feltételekkel lenne esetleg hajlandó megkezdeni az újracsatlakozási tárgyalásokat...

NYOMOZNAK A VÁRGONDNOKSÁG ÜGYÉBEN, MÉGIS GYUTAI CSABA IRÁNYÍTJA A KASTÉLYPROGRAMOT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2017.11.15.


Hajszálon múlt az állása nemrég, olyan súlyos dolgokat állapított meg vele kapcsolatban egy szupertitkosan kezelt kormányzati átvilágítás. A rendőrség is nyomoz az ügyében, tudta meg az Átlátszó. Mégis Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezetheti azt a miniszterelnökségi tulajdonú állami szervezetet, amely az országos kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét kezeli.

„A büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak adandó tájékoztatásról szóló 26/2003. (VI.26.) BM-IM együttes rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében „A nyomozó hatóság – a 6. §-ban meghatározott kivétellel – nem adhat olyan tájékoztatást, amelynek során a gyanúsított, a sértett, a tanú, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy azonosíthatóvá válik”. Fenti normára való tekintettel megkeresésére nem áll módunkban válaszolni”.

A kacifántos üzenetet a Budapesti Rendőr-főkapitányság írta érdeklődésünkre, hogy mi a helyzet azzal a feljelentéssel, amit Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja tett fél évvel ezelőtt. A BRFK sajtóelhárító mondatából annyi azért kiderül, hogy folyik a nyomozás, hiszen éppen erre hivatkozva tagadták meg az érdemi választ.

Pataki ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával kérte büntetőeljárás megindítását a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft. és Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. viselt dolgai miatt. Mindkét cég állami tulajdon miniszterelnökségi kezelésben, mindkettőt Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezeti...

AZ ELLENZÉK ELLENÉRDEKELT A MOMENTUM NÉPSZAVAZÁSÁBAN

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.15.


A Momentum nagyot nyerhet a hétfőn kezdődő népszavazási aláírásgyűjtésen akkor is, ha esetleg nem jön össze a 200 ezer érvényes aláírás -- és nem csak az adatbázisának bővítését. A mai állás szerint világos, hogy a baloldali ellenzék nem fog segíteni a Momentumnak a kampányban, inkább érdeke agyonhallgatnia azt, ahogy a TASZ is jelezte már, hogy nem áll pártcélok mögé még ha az adott esetben a létérdeke is. Ha a Momentum ilyen körülmények között sikerre viszi a kezdeményezését, az nyilvánvalóan kiemeli a több párt közül és kompetens színben fogja feltüntetni az ellenzéki erózió közepette.

A népszavazási aláírásgyűjtés tovább erősítheti a Momentum országos szervezetét. E teher alatt a megfeszített 120 nap végén a párt akár a legerősebb országos bázissal rendelkező ellenzéki párttá is válhat, aminek előnyeit nem kell ecsetelni...

A SZÍNÉSZNŐ TESTE

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.15.


Nem ítélkezem. Azaz nem vádolok és nem védek. De valakinek azt is le kell írnia, ami alant következik. Alaposabban belegondoltam: a színi világban nincs „írhatnám” ember. Aki benne van, az éli a színházat, filmet, televíziót, rádiót, nem ír hivatásszerűen. Aki meg ír, annak felületes, érintőleges a kapcsolata a színészekkel. Egy embert ismertem közelebbről, aki írónak is jó volt meg valamennyire a komédiások között zajlott az életének egy része – talán még a barátomnak is nevezhetem.

Török Tamásról van szó, ő írta például Az eltüsszentett birodalom című, évtizedekig betiltott filmet (csak hogy általánosan ismert adattal is szolgáljak). A vértanú című regényének a fülszövegében van egy – tárgyunk szempontjából – fontos mondat: „A rendezéssel, amely az én hitem szerint mindenekelőtt olvasástudomány, olvasásművészet, az idők során úgy körülfontam, begubóztam magam, hogy egynémely pályatársam igazolására már csaknem kételkedni kezdtem: megtarthatom-e jogomat az írói kifejezéshez is.” Tamás elsősorban író volt, a Rádiót és a színházat a munkahelyének tekintette, nem „vegyült”. Elvégezte a munkáját, hazament a családjához. Thomas Mann nem tudta volna róla mintázni Tonio Kröger figuráját, Török Tamás kiváló és érzékeny művész volt, aki teljes természetességgel élte a kiegyensúlyozott budai polgár harmonikus életét. A Vár alatt lakott egy kis utcában, szerettem a lakását, a feleségét, nyugalom volt náluk. Tamás nem írt arról, amiről én most fogok, nem is írhatott volna, mondom, ő máshol élt.

Én beleszülettem a színi világba. Azaz születésileg éppen csak mellé, de mikor átmentem a „szomszédba”, ott is maradtam. Balatonföldváron a Kulipintyó nevű ház volt a miénk, eggyel fölöttünk állt a Germán-villa, Germán Tibor orvosprofesszor nyaralója. A professzor felesége Bajor Gizi volt, akinek annyira tetszett az a kisgyerek, akit anyám hazavitt a Kulipintyóba, hogy megkérdezte, lehetne-e a keresztanyám. Később általa kezdtem bejárni a Nemzeti Színházba, általa ismertem meg a legnagyobb színészeket. Még később már saját jogon lettem díszletező segédmunkás a Vígszínházban, majd operatőr a Televízióban. És ugyancsak saját jogon, a fentiekkel végig párhuzamosan kerültem be a Rádióba 7 éves koromban mint a Horváth Mihály téri általános iskola kórusának tagja (Lukin László vezetésével), és maradtam ott különböző funkciókban 2004-ben történt végleges eltávolításomig, leghosszabban dramaturgként és rendezőként.

Tévéoperatőri munkálkodásom során elég közeli kapcsolatba kerültem a velem naponta együtt dolgozó színészekkel, közülük is elsősorban és természetesen az akkori főiskolásokkal. Egyikük a feleségem lett, többükkel éltem hosszabb rövidebb ideig úgynevezett élettársi kapcsolatban, laktam vidéki színészházakban (így nevezik a vidéki színházak alkalmazottai számára épített, hotelszerű, leginkább csóró házakat vagy inkább emeleteket más épületeken belül)… hosszú meg nem is fontos, a részletek csak rám meg rájuk tartoznak, ennyit is csak azért mondtam, hogy jelezzem, elég pontosan tudom, miről beszélek.

A színi világ minden más világtól különbözik, az összes többi művészeti ágtól is, egy igazán egyszerű oknál fogva: az abban élő emberek a testükkel dolgoznak, a szó szoros értelmében. Ha úgy jobban érthető, a színésznek a teste a munkaeszköze, ahogyan a muzsikusnak a hangszere az, a szobrásznak a véső, a festőnek az ecset. Értelemszerűen másképp is bánik vele, mint bárki más a saját testével, mert rajta (a színészen) kívül senki nem lesz mindennap másik test, amennyiben mindennap egy másik embert kell ábrázolnia. Az arcával, a hangjával, a karjával, a lábával – a többit most nem írom ide, pedig a többi is fontos. (Hogy valamennyire érthető legyen, másképp kell viselnie a testének még a legintimebb részeit is egy színésznőnek, amikor Szép Ernő Tóth Manciját játssza, mint amikor Wedekind Luluja.)...


A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT IS VIZSGÁLTA A FIDESZES KÉMÜGYBEN LEFOGLALT ADATHORDOZÓT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2017.11.15.


Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.

Maxin Norbert és társa kémkedési ügyéről legutóbb az Átlátszó azt írta meg, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt meghallgatott NNI-s nyomozók eltérően számoltak be arról, hogy miként zajlott az eljárás során a bűnjelkezelés.

Az ügy legfontosabb bizonyítékával, egy merevlemezzel kapcsolatban nem tudták pontosan megmondani, hogy a lefoglalást követően egy jó ideig hol volt, és ki férhetett hozzá. Ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár az eszköz bizonyítékok közül történő kizárását is jelentheti.

A helyzet tisztázása érdekében az egyik vádlott védője, Dániel-Szabó Mátyás megkereste a nyomozó irodát, és a bűnjelek, illetve kimondottan a merevlemez tárolásával kapcsolatban kérdezősködött. Az NNI válaszlevele, amely szerkesztőségünk birtokában van, további kérdéseket vet fel a kémügy nyomozásával kapcsolatban.

A büntetőeljárás lényege, hogy a vádhatóság szerint Maxin Norberték hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, társa révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.

Ha a kémkedés bebizonyosodik és ezekben az ügyekben a vádlottakat bűnösnek találják, akkor akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak...

MA KEZDŐDIK A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM, CSAKHOGY EZ NEM MEGOLDÁS

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.15.


A korábbi évekhez képest korábban, már ma megkezdődik a kilakoltatási moratórium: eddig december 1-től március 1-ig nem lehetett kilakoltatni senkit, most viszont már november 15-től 2018. április 30-ig tart a moratórium.

A parlamenti képviselők által egyhangúlag elfogadott törvényjavaslatot a KDNP nyújtotta be idén ősszel – így talán nem is meglepő, hogy a kormánypártok a jövő év áprilisára esedékes országgyűlési választások utánra tették a kilakoltatási moratórium végét. Erre utalt a javaslat egyik benyújtója, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is, amikor közölte:

“Ilyen helyzetben, amikor több ezer ember érintett, az államnak be kell avatkoznia.”

Igaz, azt is rögtön hozzátette: csak átmeneti időre tudtak segíteni a családoknak, de a jövőben átfogó megoldást kell találni a problémára, ami már a következő parlament dolga lesz.

Szép is mindez, pláne kampányidőszakban, de azért arra is fontos emlékezni, hogy a Fidesz-KDNP kormány 2010 óta jóformán semmit sem tett azért, hogy úgy általában véve megakadályozza, hogy bárki is az utcára kerüljön.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása természetesen rengeteg ember számára fontos segítség, ám a valódi problémát nem oldja meg, legfeljebb elfedi. Erre hívta fel a figyelmet mai írásában A Város Mindenkié csoport (AVM) is...

A FIDESZES TANÁR ELLOPTA AZ OSZTÁLYPÉNZT, A RENDŐRSÉG PARÁDÉS MAGYARÁZATTAL MOSTA TISZTÁRA AZ ILLETŐT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.11.15.


Nem ellopta a pénzt, csak hazavitte.


Innentől ha valaki ellop egy autót az utcáról és beáll vele a hátsó udvarára, majd visszaviszi, amikor az újságírók rákérdeznek, akkor „csak hazavitte” az autót. Legalább is a magyar rendőrség szerint, ugyanis nem találták bűncselekménynek, hogy egy fővárosi iskola tanára több millió forintot vett fel a diákok pénzéből, rendszeresn, hónapokon keresztül. A hvg.hu birtokába került a határozat, amiben ezt még meg is magyarázzák: a tanár azért vett ki folyamatosan pénzt az alapítvány számlájáról, hogy azt otthonában, egy „külön dobozban” tartsa.
A HVG csak kérdezve mer véleményt nyilvánítani: 
vajon van-e köze annak, hogy a tanár fideszes és a belvárosi önkormányzat tagja volt, ahhoz, ahogy a rendőrség bánik vele?
Nézzük, mi történt:
  • Májusban a HVG megírta, hogy egy „fideszes tanár úr” - így emlegették a tanárt az iskolában - 3,2 millió forintot vitt haza apránként az osztálypénzből, a bankszámlán végül 1592 Ft maradt;
  • a pénz folyamatosan tűnt el majdnem egy év alatt bankkártyás kifizetések/kivétek formájában, miközben az egyetlen alapítványi bankkártya végig Király András kuratóriumi tagnál, az iskola napközis oktatójánál volt;
  • tanár egy darabig még Belváros-Lipótváros Önkormányzatában a jogi bizottság Fidesz–KDNP által delegált tagja is volt, emiatt sokáig az iskola és az önkormányzat megpróbálta eltussolni az ügyet (a tantestület tagjaival még egy titoktartási nyilatkozatot is aláírattak);
  • amikor a botrány kirobbant, a tanár fizetés nélküli szabadságra ment, tagadott, az iskola mentegetni próbálta, majd feljelentés történt a rendőrségen;
  • Király Andrást állítólag visszavitte a pénzt, de csak egy hónappal a botrány kirobbanása után; a Klik egy másik iskolába helyezte át (erről mi is bővebben írtunk),
A hvg.hu névtelenséget kérő, belső források segítségével hozta nyilvánosságra a történteket, a kuratórium feljelentése alapján eljárás indult „nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette” miatt az V. kerületi rendőr-kapitányságon...

MIT TEHETNE AZ ELLENZÉK, HA SZÁMOLNA A REALITÁSOKKAL?

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON
Szerző: ADLOVICS BÁLINT
2017.11.15.


Építhetne identitást! Meg bázist is!

A jövő évi választásra készülve az ellenzéki stratégiaalkotás egyik alapvető eleme a győzelmi esélyek számbavétele. Van rá reális esély, hogy meg tudják dönteni az Orbán-rezsimet, vagy nincs? Ennek eldöntése nem mást jelent, mint a realitások fölmérését, melyből aztán – az igenlő vagy nemleges válasznak megfelelően – különböző stratégiák, különböző utak következnek. Ha van reális esély, akkor érdemes lehet többet kockáztatni: a kampányban magasra tenni a választás tétjét, belemenni az ekkor szokásos ígéretlicitbe, vagy akár kompromisszumokat is érdemes lehet kötni alapvetően nem annyira szimpatikus pártokkal, már amennyiben ez vezet el a győzelemhez.

Más a helyzet viszont, ha nincs reális esély, és ez már komoly fejtörést okoz, nemcsak a politikusnak, hanem az elemzőnek is: ha esélytelenségről kezd el beszélni, túl könnyen rásüthetik az önbeteljesítő jóslat bélyegét, mondván „ha ebből indulunk ki, akkor biztos veszítünk”. De ha tényleg nincs esély, akkor mindenképp veszítünk – csak ha a realitásokkal szemben győzelemre készülünk, akkor még pazaroljuk is az erőforrásainkat. Ha az ellenzék a helyzetből a legtöbbet akarja kihozni, számolnia kell a realitásokkal. A realitás pedig véleményem szerint ma az, hogy az ellenzéknek nincs tényleges esélye az Orbán-rezsim megdöntésére a 2018-as választásokon.

Lándzsát törtek

A legtöbb elemző vitába szállna ezzel az állítással. Mióta az év elején többen is levezették, hogy elvileg hogyan is tudná a baloldali-liberális ellenzék az egyéni körzetekben megakadályozni – akár a Jobbik nélkül is – a Fidesz abszolút többségét 2018-ban, sok elemző tört lándzsát a koordinált indulás vagy „jelöltritkítás” taktikája mellett. Mások szerint viszont még erre sincs szükség: ha nem is koordinálnak a pártok, a szavazók akkor is fogják látni, hogy melyik jelöltnek van esélye, és ez alapján lesznek majd annyira bölcsek, hogy őrá szavaznak majd, érvényesítve a magyar társadalomban relatív többségben lévő kormányváltó akaratot...

EGY ISMERETLEN BALÖSSZEKÖTŐ LEVELE ORBÁN VIKTORHOZ

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2017.11.15.


Kedves Viktor! Nehogy már kicselezz mindenkit. A fejjátékoddal amúgy is gond van, ne akarj olyan magasra ugrani ilyen alacsonyan. Állóképességed sem a régi, ötven után már leszállt a strúmád neked is. Olyan vagy, mint Stadler az akasztói stadionnal. A kerti pottyantósotokból ti is ráláttok milliárdokba kerülő focipályátokra.

Nem kéne lerúgnod mindenkit onnan, ahol baloldalon kergetik a bőrt. Lesre sem kéne annyit szaladnod, kiéhezve a sikerre, hogy jobban teljesítesz már megint. Fújd ki magad, rád fér ennyi futkosás után. Ne hallgass Mészáros Lőrincre, aki elmondja neked, hogy lehetsz milliárdos bundázva, izzadtság nélkül, rád is hivatkozva.

Ne fogadj szót Habony hablatyolásának se, tudod, a haza nem lehet ellenzékben, tartsd csak a labdát ezentúl csak a saját térfeleteken. Nézz a tükörbe! Hajdan szakállal és hosszú lobonccal fejeden szépreményű játékosnak tűntél. Akkoriban még sokan szurkoltak neked, tán még hittek is abban, amit akkor mutattál. Kiégtél mára.

Szerintem vesztedet érzed. Már nem úgy mozogsz a pályán, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Törődj bele. Reflexeid tompultak, erőnléted sem a régi. Eljárt az idő feletted is. Ne akarj úgy futkározni, mint huszonévesen. Amiben viszont nem változtál, elismerem, ugyanúgy játszod most is az eszed, mint hajdanán.

Sárga lapjaidat őrizd meg, később kiadhatod majd okulásul az ifjú marsallbotosoknak. Ne reménykedj, hogy a cseréd elmarad. Ideje már. Több mint húsz év ezen a pályán nem múlik el nyomtalanul. Ebből a majd nyolc éves csapatkapitányságodból is bőven elég volt. Te mondtad a minap: „Nem voltunk profik, csak a lelkesedésünk hajtott, de hát tudjátok: a Titanicot szakértők építették, Noé bárkáját meg egy laikus.”...

EX LIBRIS

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
- SZABADPOLC
Szerző: LAPIS JÓZSEF
2017.11.10.


Terék Anna: Halott nők
Halasi Zoltán: Bella Italia
Ferencz Mónika: Hátam mögött dél
Horváth Veronika: Minden átjárható


Holtakkal beszélgetni felforgató, megrázó, különleges élmény. Ki ne vágyná birtokba venni a tudást, amelyre más forrásból aligha tehetünk szert? Túllépni a „nem felelnek, úgy felelnek” paradoxonán, és bepillantást nyerni abba az idegen birodalomba, amelynek puszta létezése is kétséges számunkra. Nem véletlen, hogy a líra természetét kutatva több gondolkodó is az első személyben írott sírfeliratokhoz jut el: hogyan szökken ki az élő, bennünk rezonáló hang a kő vésetéből, hogyan szól hozzánk az, aki nincs, hogy válik általunk beszélgetésünk részesévé, s végül: hogyan húz magával minket a sír felé a hang erőtere? Ki az, aki ne rettenne meg akkor, amikor az „állj meg, vándor!” feliratot olvassa a kövön, hiszen az élők számára tiltott területről nyúl felé valaki.

Terék Anna: Halott nők

című verseskötetének megszólalói már túlvannak az átlépésen, s felénk intenek kezükkel, beszélnek hozzánk, közvetlenül, életükről, halálukról. S Edgar Lee Masters híres könyvéhez, A Spoon River-i holtakhoz hasonlóan itt is nevek állnak a monológversek, versciklusok fölött (Jelena, Judit, Maja), amelyek a sírként értett költemények felirataiként is olvashatóak.

S hogy miféle volt-életek elevenednek meg a kötetben? A cím másik eleme, a „nők” igencsak hangsúlyos a könyv egészében, s talán nem tévedünk, ha komolyabb etikai téteket is tulajdonítunk neki. A nemi szempontból is jelentésessé lett különbség nem szembenállásként mutatkozik meg. Ha beszélhetünk is ellentétről, akkor a „halott nő” nem a „halott férfi” ellentéte, nem annak a mása, hanem az „élő nő”-é – ám a síron túlról szólás retorikája nem élezi ki ezt az ellentétet, hiszen mintha velünk volna az, aki szól. Ami izgalmas, hogy nem is mossa el: az átjárhatóság nem viszonylagosítja az életet és a halált, ám a sajátos beszédhelyzet miatt a halál botránya az élet botrányává válik. Mert rendre abban a tapasztalatban részesülünk, amelynek előrefutása a halál, akár az öngyilkosság háttereként, akár a délszláv háborús közegek következményeként jelenve meg. S az erőszakélmény nincs kisajátítva: Jelena, az első hosszabb monológ alanya csakúgy szól fia, mint apja szenvedéseiről (arról az apáéról, aki egyszerre háborús áldozat és bűnös). S bár a kórházban fekvő fiú idegensége még nem a halál távlatából, hanem a medikalitás kiforgató jellegéből ered („valaki mássá gyógyítják”), az én, az egykori „saját” bizony már emiatt radikálisan más („Nem tudom, milyen színe volt a szememnek”). A Maja-versek hatása nem kis részben a gyermeki távlat és hang kizökkentő, különös voltából származik – a szegény kisgyermek panaszainak dísztelenebb, keményebb, kiszolgáltatottabb, egyenesebb utódai ezek, s a svéd típusú gyermekversek megszólalásmódjának nyomai is érzékelhetőek bennük. Bár olykor akár hatásvadászattal is vádolható a könyv, ezzel együtt is egészen megdöbbentő Szarajevo ostromát egy kislány szemszögéből látni. („Az öcsém, ha ki lehet menni, / háborúsat játszik az utcán. / Nem szeretem, / ha a játszótéren / játékból főbe lövi / pálcával a barátait.”)

Terék Anna kegyetlenségeket elbeszélő monológversei egyszersmind intések is: állj meg, vándor, s okulj e példán. Antal László illusztrációi nem kevésbé nagyszerűek, legyen szó bár egy torzzá nagyított (módon valóságos) testrészletről, egy szomorú halálmadárrá váló anyáról vagy a felakasztott öregek stilizált alakjáról. S ahogy a határhelyzetekben fogant történetek esetében az lenni szokott: nem a halálról, hanem az életről (a születésről, a gyermekről, a vágyról, az Istenről) tudunk meg rengeteget általuk – más nézőpont(ok)ból. „És megmarad / az élet a kérdőjelek / görbületében, / az öröm a szögek / fokában, / a bánat a szavak hordalékában.” A megrendítő kötet ormai mellett elnyugszanak ténylegesen esendőbb részletei...

KORÓZS: FÉLREVEZETTE A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKAT

HÍR TV
Szerző: HírTV
2017.11.15.


Az ígértnél jóval kevesebb nyugdíjprémiumot és -korrekciót kaptak a nyugdíjasok a novemberi utalásnál.

A Magyar Nemzet szerint sokan egy fillér plusz pénzt sem kaptak. A lapnak egy nyugdíjszakértő azt mondta, a félreérthető kormányzati nyilatkozatok vezették meg az időseket, a kormány által emlegetett 24 ezer forintos prémium helyett például volt, akinek alig 10 ezer forint érkezett számlájára.

A Magyar Államkincstár szerint a nyugdíjasok nem tudnak számolni, a reklamációk megvizsgálásakor ugyanis nem találtak hibás kifizetést.

Korózs Lajos szocialista politikus a Hír TV reggeli műsorában azt mondta, a kormán szándékosan vezette félre a nyugdíjasokat, a pénzeső beharangozásakor ugyanis átlagnyugdíjat számoltak, a nyugdíjasok kétharmada ugyanakkor nem kapja meg az átlagnyugdíj összegét.

„Propagandakormányzás van, ezt nyilvánvalóan mindenki tudja, vagyis a legtöbb ember tudja, kivéve a fideszes szavazókat. 40-45 ezer forintot hangoztattak hónapokon keresztül, és ennek a töredékét kapják a nyugdíjasok. A nyugdíjprémium és a visszamenőleges kiigazítás összecsúszott. Ezt szándékosan csinálták egyébként, hogy a nyugdíjasok kapnak egy összegben valamilyen pénzt, és azzal majd meg lesznek elégedve” – jelentette ki a képviselő...

TEKINTSE MEG A TELJES BESZÉLGETÉST

SZIVÁRVÁNYOS ÁTVERÉS

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2017.11.15.



A szexuális kisebbségek jogai adják a kortárs nyugati világ egyik legfeszültebb kultúrharcának témáját. A kultúrharcok egyik meghatározó tulajdonsága, hogy bár látszólag egy fontos társadalmi kérdésre próbálnak választ adni, valójában egyetlen céljuk a harc maga. Amikor egy politikai ügy kultúrharccá változik, akkor már nem az a célja, hogy egy kérdésre a lehető legelfogadhatóbb választ adja, a lehető legtöbb embernek javítsa az életét, hanem az, hogy a harcoló felek értékeit, identitását megjelenítse. A kultúrharc révén a felek megmutathatják, mennyire haladók és elfogadók, vagy épp mennyire konzervatívak és tisztelik a hagyományokat.

A kultúrharc ideális kimenetele nem a kompromisszum és a megoldás, hanem folytonos küzdelem általi önmarketing. A kultúrharcban összeférhetetlen értékek ütköznek, így a harc csak akkor tudna megszűnni, ha az ellenfél megszűnik létezni.

Probléma az is, hogy mivel a kultúrharc számára csak egyetlen fontos dimenzió létezik, ezért sokszor érthetetlen árukapcsolásokat hoz létre, hiszen az ellenségem ellensége a barátom.

Nincs is erre jobb példa, mint az, ahogyan az utóbbi időben sokszor a szexuális kisebbségek jogai és a nagyvállalati érdekek összefonódtak. Múlt heti hír, hogy az amerikai Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council, HRC) a legjobb LMBTQ munkahely címmel tüntette ki Monsanto nevű amerikai multit...


A MAGYAR TUDOMÁNYRÓL (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.14.


...Magyarázza már meg nekem valaki, hogyan lehetséges az, hogy ebben az országban van ez is, meg van "az" is, Schmidt Mária, Molnár Tamás Izébigyóközpont, Veritas, mitomén. Ez olyan, mintha két országunk lenne, egy egészen tűrhető nyugatos darab, meg egy posztszovjet rémálom. Pálinkás gyakorlatilag miniszterként funkcionál, de nem nemzetirokolyás szart finanszíroz, hanem valóban értékes, nemzetközi színtű kutatásokat. A magyar tudományos élet egyik része Ausztriához közeli szinten van, bizonyos területeken meg is előzi Ausztriát, a másik, ideológiailag terheltebb része pedig tökéletesen hozza Tádzsikisztánt.

Nincs még egy ilyen ország a világon.

KETTÉSZAKADT AZ ORSZÁG - RÖGHÖZ KÖTNEK AZ INGATLANÁRAK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2017.11.15.


Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást az ingatlanárak: hiába mennének sokan a munkalehetőség után, ha a leszakadó térségekben teljesen elértéktelenednek a házak, lakások.

A főváros egyes részein fél évtized alatt 84 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. Ilyen léptékű emelkedésre vidéken még nem volt példa, ám az ország gazdaságilag legjobb helyzetű megyéjében, Győr-Moson-Sopronban is több mint másfélszeresébe kerül egy négyzetméter, mint öt esztendeje, harmadával drágábban lehet ingatlanhoz jutni Hajdú-Biharban vagy Vasban, de látványos a változás Bács-Kiskunban is.

– Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén már belső-pesti árakkal lehet kalkulálni – magyarázta Telekes Péter ingatlanszakértő. – Ez azt jelenti, hogy jobb környékeken félmillió forint körüli négyzetméterekkel kell kalkulálni. A növekedés oka nem a minőségjavulás, hanem a rettenetesen megnövekedett kereslet: az észak-nyugati országrészben működő cégek, gyárak vonzzák a munkaerőt, s aki teheti, oda is költözik. Viszont az elmúlt tíz évben rendkívül kevés új ingatlan épült, vagyis a lakásszám nem követte népességgyarapodást, aminek egyenes következménye az ingatlanok drágulása.

A szakértő szerint a gazdaságilag szintén prosperáló Tatabánya és Székesfehérvár esetében azért nem érződik ekkora változás, mert közelebb fekszenek a fővároshoz, így sokan inkább vállalják az ingázást, illetve a vidékről ott munkát vállalók egy része Budapesten és környékén keresett magának új otthont.

– Természetesen az ellenhatás a szegényebb megyékben jelentkezett – folytatta Telekes Péter. – Az aprófalvas területeken szinte már nincs értéke az ingatlanoknak, ugyanis - függetlenül az állapottól - tulajdonképpen lehetetlen túladni rajtuk. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, Hevesben, Békésben, valamint a Dél-Dunántúlon, akadnak olyan kis falvak, ahol néhány százezer forintért száz négyzetméteres házat lehet venni négy-ötezer négyzetméteres telekkel. A legnagyobb egy megyén belüli differencia Somogyban található: míg a Balaton keleti medencéjében az új építésű ingatlanok négyzetméterára 700 ezer forintról indul, s millió fölött áll meg, addig alig 15 kilométerre a parttól akadnak ötszáz forintos négyzetméterek is. Utóbbira egyébként az Ormánságban, s még inkább Nógrádban rengeteg példa akad. Ráadásul ezeken a vidékeken nemcsak a kisebb településeken, de a városokban is olcsóbbak lettek az ingatlanok fél évtized alatt...

TRUMP: AZ ELSŐ ÉVAD

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Institute
2017.11.15.


Republikánusok és demokraták, konzervatívok és liberálisok ragadtak tollat Donald Trump győzelmének első évfordulóján, hogy saját nézőpontjukból elemezzék a történteket. Jonathan Tobin, a National Review szerzőjének és Max Boot, a Foreign Policy munkatársának cikkei.
„Egy évvel vagyunk beljebb az elnökségi ciklusban” – írja Tobin Apokalipszisre várva című cikkében – „de a demokrácia végét jósolgató vélemények ugyanolyan nevetségesek”. Boot ezzel szemben még mindig letaglózó élményként írja le Trump megválasztásának estéjét, de kijelenti, hogy „Amerika túl fogja élni Trumpot, bár soha nem lesz már ugyanaz”.
Tobin és Boot, bár más értékrendet képviselnek, egyetértenek az elnökség eddigi főbb fejleményeiben. Trumpból nem lett diktátor, nem rombolta le a szólásszabadságot, nem börtönözte be politikai ellenfeleit vagy állította vissza a kínzást a gyakorlatba.„Természetesen semmi ilyesmi nem történt” – írja Tobin. „Jó, hogy nem vitte véghez a kampányretorika bizonyos elemeit” – véli Boot. Trump nem vont ki haderőt Japánból, Dél-Koreából vagy Németországból, nem oldotta fel a szankciókat Oroszország ellen sem. Nem kezdett bele egy kereskedelmi háborúba Kínával, vagy próbálkozott meg vele komolyan, hogy Mexikóval fizettesse ki a határfalat. Ezzel együtt kilépett a párizsi klímaegyezményből és a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP) is.
„Érdemes elemezni egy kicsit a liberális oldalról érkező jóslatokat” – írja Tobin. „Trump lehet nem beszél és viselkedik úgy, mint az eddigi elnökök, ami gyakran nyugtalanító. De elődeihez hasonlóan az Alapító Atyák által kijelölt ösvényen jár”. Tobin szerint mi sem mutatja jobban Trump betagozódását az establishmentbe, mint az, hogy egyetlen nagyobb tervezetet sem sikerült keresztülnyomnia a Kongresszuson, még azt sem, amiben a republikánus tábor elvileg hét éve egyetért: az Obamacare eltörlését. A rendeleti kormányzás eszközét kénytelen alkalmazni, csakúgy mint elődje. Boot ezzel szemben már Trump inkompetenciáját jelöli meg okként: „még ha valóra is akarná váltani az agenda bizonyos pontjait, nem tudja hogyan kezdjen hozzá”.
Tobin szerint az ellenzéki média kolumnistái gyakran vádolják azzal Trumpot, hogy a Twitter-függőségének következményei lesznek a demokráciára és a szabad sajtóra nézve. Ennek ellenére a New York Times és a többi liberális média zavartalanul folytathatja napi működését. „Furcsa lenne egy olyan zsarnokságot elképzelni, amiben napi 24 órán keresztül szapulják a diktátort” – véli Tobin. Az ellenzéki oldal showjaiban és szórakoztató műsoraiban a Trump név a legelcsépeltebb tapsvadász kifejezéssé vált. Boot egy másik aspektusból nézi a dolgot. „Reménykedtem benne, hogy Trump elnökibbé válik egy év alatt” – írja...

NA UGYE, LIBABŐR!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.11.15.


Orbán csapata győzött, megverte Costa Rica válogatottját, és szurkolók újra a játékosokkal együtt énekelték a himnuszt. Valami borzalom, hogy nem tudnak erről a nyálas pátoszról leszokni, amely jól tükrözi a B-középben késelő futballszurkolók szellemi színvonalát. Ezek lejáratják a himnuszt. Nem a Holdra szálltak a magyarok, nem a rák ellenszerét fedezték fel, nem a világot mentették meg, hanem egyetlen góllal nyertek egy közepesnél gyengébb csapat ellen. A nagy szám az, hogy nem verték hülyére ezek is őket. Elő a Himnuszt.

Az egészben az a visszataszító, hogy Orbán éppen erre találta ki a stadionokat, épp ezért öli bele ebbe a sportágba az adófizetők százmilliárdjait, hogy ilyen hamis pátoszban forrjon egybe az ország népe, süllyedjen erre a szellemi színvonalra, mert a röhejes vereségek után megvertek végre egy másik kutyaütő csapatot. A himnusznótázásban nem egy erősen relatív sportsikert ünnepelnek, hanem azt, hogy megint megmutatták a magyarok, megint bizonyították, hogy mindenkinél jobbak. Ez az érzés erősebb mindennél.

Ezeknek a szurkolóknak a vereség sem azért fáj, mert egy sportág nem sikeres, hanem azért, mert ezt a hamis pátoszt, ezt a nacionalista önbutítást és hazug mámort nem élhetik át. A sportnak ehhez semmi köze, nem a sportolókat tisztelik (“Ronaldo homoszexuális”), nem a játék szépsége érdekli őket, hanem a nacionalista bizonyítási vágy. A nemzet, mint kirekesztő vallás, a stadion szentélyében. Legyőzzük a másik népet, jobbak vagyunk nála.

Ez a funkciója Orbán csapatának és Orbán futballjának, és ha ez sikerül, akkor boldogok, ha nem tudtuk bebizonyítani, hogy a magyaroknál nincs jobb, akkor frusztráltak. Akkor olyan elfogadhatatlanul és bunkón viselkednek, mint amit láttunk Androrra és Luxemburg után. Ezeknek, akik nem szolidárisak, nem együttérzők, soha az életben nem venném fel azt a címeres mezt, amit egyszer levetettek rólam...

LESZ-E RÖVIDESEN FIDESZES KÉZBEN A MOL / OTP?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.15.



Ma még csak Tállai egyéni akciója, és az őt megvédő rezsim, de lehet, hogy Hernádi meg Csányi foghat még csodálkozni, amikor az elnökölt-vezérigazgatott cégeik néhány éven belül átkerülnek közvetlenül fidesznyik kezekbe. Az OTP Bank kapcsán megelőlegeztem ezt már 2020-21-re, de egyszerűbb lesz az államnak a MOL-lal kezdeni, több a mozdíthatatlan vas benne, van benne állami tulajdon, Hernádi több ok miatt gyengébb és lenne orosz "segítség" is. Nincsenek illúzióim.

Az ok a szokásokon túl a Kárpát-medencei stratégia. Mondanom sem kell, mit lehet kezdeni olajjal és pénzzel a környező országokban.


MULTIMILLIOMOS LETT A TRAFIKOS ÉS A KASZINÓS

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2017.11.15.


Alig fial a pénz a bankban, és ez nemcsak most igaz, hanem az elmúlt néhány évre is, 2-3 százalék közötti éves kamatot kínálnak a lekötött megtakarításokra. Prémium magyar államkötvénybe már kicsit jobban megéri tartani a megspórolt pénzt, 3-4 százalékos éves többlet is kisajtolható. Ennél is vonzóbb az ingatlanbefektetés, bérbeadással sikerülhet 6-8 százalék közötti éves hozamot produkálni. Ezek gyakorlatilag kockázatmentes vagy viszonylag kis kockázatú befektetések. Aki vállalkozik, az kevésbé mehet biztosra, ezért érthetően valamivel többet szeretne kapni a pénzéért.

Mit gondolnak, a magyar gazdaság húzóágazatának számító autógyártásban mennyi profitot lehet bezsebelni?

Az autógyártó cégek tulajdonosai által a vállalkozásukba betett pénz tavaly nem egészen 14 százalékos hasznot hajtott – vagyis ha egy autógyártó cégbe a tulajdonosok 1 milliárd forint saját tőkét raktak bele, akkor 140 millió forint nyereséget termelt a vállalat átlagosan (voltak cégek, amelyeknek jobban ment, másoknak kevésbé). Ezt a mutatót nevezzük sajáttőke-arányos nyereségnek (az angol névből rövidítve ROE), ezzel mérik az egyes vállalati szektorok jövedelmezőségét. Ami egy magánszemély esetén a bankba betett pénzre fizetett kamat vagy a bérbe adott lakás hozama, az egy vállalat esetében a sajáttőke-arányos nyereség.

Imponálóan hangozhat a 14 százalékos jövedelmezőség, és sejteni lehet, hogy mondjuk a magánkórházak, magán egészségügyi szolgáltatók sem panaszkodhatnak, egyre többen keresnek fel magánrendeléseket és gyógyíttatják magukat így az állami egészségügy helyett. Tavaly a magán-egészségügyben a betett pénz 22,5 százalékát elérő profit volt az átlagos.

De van ennél is jobb biznisz...

NEKIK SEMMI KÖZÜK HOZZÁ, HOGYAN ZAKLATJUK, ERŐSZAKOLJUK ÉS VERJÜK AGYON EGYMÁST KERESZTÉNYI SZERETETBŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2017.11.14. 


Najó. Tudom én, hogy Németh Szilárdot kényelmesebb kreténnek tartani, kiröhögni a pacalpálinka levesét és mindazt, ami elhagyja a mindent és mindenkit túlordító pofáját. Szerintem óriási tévedés, nekem is idő kellett hozzá, ameddig megértettem. Nem hülye, nem kretén, hanem egy stratégiai politikai kommunikációs úthenger, amelyik annak dacára is tök eredményesen működik, hogy civilizált kultúrországokban kocsmai kidobó sem lehetne belőle.

Tállai András – miniszterelnöki lájkot és világsajtó címlapot érő – benzinár-csökkentő húzása mellett kissé elkerülte a figyelmünket a rezsibirkózó úr tegnap esti váratlan feltűnése az ATV stúdiójában. Ahol miután tájékozatlan hülyének tettette magát a NAV-elnök zseniális manőverével kapcsolatban és miután letagadta, hogy szexista, lekezelő megjegyzésekkel illette volna Demeter Márta képviselőt, így folytatódott a beszélgetés:

Rónai Egon: Egyetért Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével abban, hogy a magyar nőket nem a magyar férfiak zaklatásától, hanem az iszlámhitű tömegtől kell elsősorban megóvni?

Németh Szilárd: Teljes mértékben egyetértek evvel a kijelentésével. Nyilvánvalóan jól látjuk, hogy mit jelent az illegális bevándorlás, jól látjuk, hogy mit jelent az a kísérlet, ami Nyugat-Európában zajlik az úgynvezett integrációval, ha csak a kölni eseményeket nézzük, ugye, 2015 szilveszterén, ami ott történt, ott azok a bevándorlócsoportok, akik tudtak egy ezerfős csapatot összerakni, akiknek egyetlenegy céljuk volt, hogy azon az ünnepségen, ami egyébként hagyományosan európai ünnepség, tehát az európai kultúrához tartozik, nem csak a szilveszter miatt, hanem Kölnben ennek egy nagyon komoly hagyománya van. Ezer embert meg tudtak úgy szervezni, hogy avval a céllal, hogy a nőket alázzák meg, a német nőket alázzák meg, és minden eszközzel… De ezt Európában nem lehet megengedni...

ITT OLVASHATÓ

AZ IGAZI KULTÚRSOKK: MEZTELENÜL A FŐNÖKKEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.11.15.


Sok szó esett már a kultúrsokkról (oda is, meg vissza is), ám még ebben is mindig lehet újat találni. A mai poszt alap kiindulóhelyzete a következő: ott ülsz a szaunában meztelenül, közvetlenül a főnököd mellett. Furcsa? Nem kicsit. Zavaró? Naná. Meg lehet szokni? Biztosan…

„Sosem fogom elfelejteni az első alkalmat, amikor vállat vállnak vetve ültem a saját főnökömmel a szauna fapadján. Az első hetem volt egy számítógépes start-up cégnél a németországi Heidelbergben. Skót lévén nálunk a munka utáni társasági élet a pubban legurított söröket jelenti. Soha még csak nem is álmodtam volna, hogy egyszer ott állok a szabadban a kollégáimmal, miközben hópelyhek landolnak a meztelen bőrömön.” 
Erős kezdés, nem igaz? Nos, a skót Lennox Morrison számára mindez egy, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű kultúrsokkal ért fel, és őszintén szólva nagyon meg tudom érteni. 
Ráadásul míg Németországban, vagy Finnországban is természetes dolog, ha az ember a kollégáival megy szaunázni, addig utóbbi helyen mindezt ráadásul teljesen meztelenül szokás elkövetni. 
„Finnországban mindenki egyenlő, nincsenek élesen szétváló társadalmi osztályok. Teljesen átlagos dolog, ha az ember a főnökével megy szaunázni. Az egy olyan hely, ahol el lehet felejteni a rangokat és a fizetéseket” – magyarázta a BBC-nek Katariina Styrman, a Finn Szaunatársaság (mert hát persze olyan is van) ügyvezetője. 
Az 5,5 milliós országban minden két emberre jut egy szauna, szóval még csak elugrani sem lehet előlük, és ha ez nem lenne elég, a legtöbb cégnek saját szaunája van, hogy ha esetleg a fáradt szakemberek felfrissülnének munka után, legyen hol. 
Míg Németországban a szaunák koedukáltak, addig a finneknél a férfiak és a nők általában külön használják őket (kivéve persze a családokat). Ezzel együtt a határátkelőknek az első egy (két, három) alkalom nem kis megpróbáltatást jelenthet, főleg, ha kollégákkal kell beülni..."...