2022. április 2., szombat

HAJÓS ANDRÁS: „MA ESTE BULIZZATOK, TOMBOLJATOK ESZEVESZETTEN, DE MOST AZ ÉJJEL ÉRJEN VÉGET, ÉS AZ AFTER A SZAVAZÓFÜLKÉBEN LEGYEN”

24.HU / VIDEÓ
Szerzők: KATZ DÁVID, BICSÁK BOGLÁRKA
2022.04.02.


Az ellenzéki összefogás a választások előtt utoljára mutatta meg magát: a Madách Imre téren rendeztek kampányzárót.


A MAGYAROK ÉLETE

HUPPA.HU
Szerző: Rezeda
2022.04.02.


Mondhatnám, hogy unalmas, ha nem szórakoztatna fenségesen az a habzás, ami a NER-ben ezekben a hetekben a szivárvány és a térdeplés körül kialakult, mintha ezen múlna az életünk. És lehet, hogy tényleg ezen is múlik. Fölvetülhet az is kifogásként, amikor újra és újra, most itt a hét végén és a belőle fakadó hétkezdeten mondjuk Deutsch fideszistával foglalkozom, hogy miért, és nincs-e ennél fontosabb dolog. Momentán nincsen. És nem csak ezért, mert ez látványos, de ahogyan a nagyközönség tartja, terelés a még nagyobb ganyéságok feltárásától, hanem, mert ilyen terelések már nincsenek.

A Fidesz működése, minden lélegzetvételük önmagában a mocsok, de egyéb mentségem is akad. Az én életem értelme, a célja, s ha pátoszos óhajtanék lenni a mélységes tartalma, ami miatt az Úr engemet ideküldött a Föld nevű bolygóra, hogy a Fidesz és Orbán bukását elősegítendő munkálkodjak és dolgozgassak. Teszem is évtizede lassan a tőlem telhető erővel, szinte egy szorgos sün minden elszántságával, s mindeközben arra a tapasztalatra jutottam, hogy nem mindig az eget rengető dolgok azok, amik megmozgatják a népek fantáziáját, tenni akarását és a bennük élő fájásokat.

Amire az első csudálatos példa az volt, amikor a nyugdíjuk ellopását szó nélkül tűrték, de a netadó miatt tízezrével mentek az utcára a jámborak. Így most is, mit nekik Fudan, milliárdos alapítványok és más hatalmas lopások, ezeket egy sztoikus házi nyúl nyugalmával veszik tudomásul, más, apróbb ügyek azonban jobban megmozgatják a fantáziájukat. Most például az, hogy a forma egyes Vettel mért térdepel szivárványos pólóban a Hungaroring betonján, mert emlékei szerint ez nem tartozik az autóversenyzés rituáléi közé, valami tehát van. És tényleg van valami.

Vettel szivárványos pólóban letérdelt, és most Deutsch (megint) és Kovács levelező vette őt a szájára ezért, és egyik jobb mint a másik, ezek versengenek, hogy ki az ostobább. Azt hiszem, Deutsch győzött mellbedobással, de ezt döntsék el önök. És voltaképp ez a bevezető ahhoz, amiről ezen a kiábrándító hétfőn mesélni akarok. Nos hát. Kezdjük az egyszerűbbel, aki képességei, készségei és a reá jellemző önbizalom és ego, amit bízvást nevezhetünk a butaság bátorságának is, Deutsch kollégista. Ő most, hogy öregszik, olyan egyszerű, mint egy faék, vele túl sok gondunk nincsen is.

Ezúttal azt delirálta ez a szerencsétlen, hogy Vettel, midőn szivárványos pólóban és szájmaszkban jelenik meg és térdepel a kipcsakok földjén, nem tesz egyebet, mint követi a német trendet, és inkább idézem, hogy aszongya a Tomi: „A németek mindig is értettek ahhoz, hogyan kell az aktuális kordivatnak megfelelő píszí szimbólumokat megjeleníteni a sportban”. Aztán mindehhez odabiggyesztett egy képet az 1936-os berlini olimpia horogkeresztjéről, ami így összehozva és párhuzamba állítva annyira abszurd, hogy az ember már azt sem kérdezi, mi van.

Fölösleges volna itt kiselőadást tartani a szvasztika náci jelentéséről, tartalmáról és folyományairól, aminek következtében többek között annak idején a szivárványos embereket is irtották. Ha Deutschnak ehhez esze nincs, akkor én nem adok neki, csak ismételten rámutatok a Fidesz és csapata nívójára, ami Deutschnál már csak egy vonyító, eltátott szájjal írható le érzékletesen és teljes hitelességgel. A köznyelv ezt úgy mondja, elmentek neki otthonról, és mégsincs ember, aki szólna neki. Igaz, a gazdájával sem közlik, hogy hülyeségeket csinál és beszél, mert a diktatúrák már csak ilyenek.

Kovács levelezőnek sem szól senki, igaz ő szofisztikáltabban hülye. Ő már hálózatot – másképpen nemzetközi összeesküvést tételez –, ezért szólalnak meg a magyariak közé érkező pilóták szerinte, és nem azért, mert van nekik lelkiismeretük. (Bár Kovács ilyet nem ismerhet.) A legszebb mégis, amikor kifogásként azt sorolja, ezek a pilóták nem tudják, hogyan élnek a magyarok, és mégis meg akarják mondani nekik, hogyan tegyék azt. Kezdjük a végén. Hogy hogyan éljenek a magyarok, azt Orbán Viktor szeretné dirigálni, a vettelek, hamiltonok épp azért szólalnak fel, hogy ne mondják meg nekik.

Mert másutt, ahonnan ők jönnek, ez így van szokásban. Nehéz ezt fölfogni és megemészteni ott, ahol a nézőpont és az értékítélet leírható egy összetett hangsorral, miszerint zsidocigánybuzikomcsi, amire új fogalmat találtak a Kovács félék: liberális. És máris előttünk áll a bajok eredője, a feudálfasiszta világlátás, és a szabadság szeretete. Ezek úgy nagyjából akkor voltak ilyen élesen szemben egymással, ahonnan Deutsch a hülye példáját hozta, mert és ugyanis ezek nem egylényegűek, ahogyan ő képzelni akarja, hanem épp ellenkezőleg, egyik nem tűrheti a másikat.

Ennek itt és most vége van, de azt hiszem, úgy vélem, a szivárványos sztorinak még egyáltalán nincsen. És itt utalnék vissza arra, hogy életem értelme a Fidesz bukása, s bár nem vagyok jós és napkeleti bölcs, de ebben a sztoriban kezdem ezt megérezni. Ebbe nagyon beleálltak, természetükből fakadóan kijönni belőle nem tudnak, és mindehhez a jelek szerint egyre mélyebbre süppednek az iszapba. Ez a sztori nem a vég kezdete, hanem a kezdet vége, mint idéztem már nemrégen Churchillt, tehát tartsuk szárazon a puskaport, Istenben meg az bízik, akinek ilyen a gusztusa.

KELL-E NEKÜNK EURÓ?

QUBIT / PODCAST
Szerző: DOLLÁRPAPA
2022.03.02.


Igaza lehet-e Matolcsy Györgynek és az MNB-s közgazdászoknak abban, hogy az elmúlt 12 év gazdasági sikereit jórészt a forintnak köszönhetjük? Kónya Istvánnal, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal folytatódik a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.

Az elszabadult euróárfolyam es az esedékes parlamenti választások előtt felizzott euróvita adják a mai beszélgetés apropóját. Vajon miért használ több ország közös pénzt, és mitől lesz sikeres egy valutaövezet? Működhet-e hosszú távon monetáris unió politikai unió nélkül is? Mire tanít az USA mint valutaövezet példája? Milyen a húszéves eurózóna mérlege, jól vagy rosszul kezelte a zóna a válságokat? Igaza lehet-e Matolcsy Györgynek és az MNB-s közgazdászoknak abban, hogy az elmúlt 12 év gazdasági sikereit jórészt a forintnak köszönhetjük? Egyáltalán mekkorák is ezek a sikerek, hogyan szerepeltünk a régiós növekedési versenyben? Valóban csodafegyver a forintleértékelés? Mi dolga a jegybanknak a versenyképességgel és a növekedéssel? Matolcsy György egy tavaly nyári cikke szerint beragadtunk a közepes jövedelem csapdájába, de mi is ez a csapda, és hogyan szabaduljunk ki belőle? Friss hírek szerint 2023-ban végleg bezárhatnak a jegybanki alapítványok, mi a monetáris és mi az intézményi tanulsága ennek a történetnek? És persze: csatlakozzunk-e az eurózónához, milyen távol vagyunk tőle, és erős vagy gyenge forinttal lépjünk-e be?

A NER ELŐKÉPEI – ÍGY ALAKULT A SORSA A HIBRID REZSIMEKNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.04.02.


Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe, és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent. Ezúttal azt igyekszünk végignézni, hogy a nemzetközi példák alapján hogyan lehet leváltani a hatalmon lévőket egy hibrid rezsimben, milyen más országok vannak, ahol hasonló politikai rendszer alakult ki, azok miben térnek el, vagy egyeznek meg a hazai helyzettel. Cikksorozatunk második, befejező része következik.

Március közepén megjelent cikkünkben végignéztük, hogy mit értünk hibrid rezsim alatt, hogyan került a demokrácia és az autokrácia közötti szürke zónába Magyarország, és egyáltalán: melyek a magyar rezsim sajátosságai. Mindezt megpróbáltuk a választások kontextusába helyezni, és röviden arról is írtunk, hogy a hazai rendszer nem példa nélküli a nemzetközi színtéren sem.

Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni –, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.

Legutóbbi cikkünkben kifejtettük, hogy a magyarhoz hasonló hibrid rendszerekben általában két közös pont van: a rendszer nem alkalmaz erőszakot, illetve hogy a hatalmon maradást segíti, hogy az adott országnak vagy nincs egységes ellenzéke, vagy olyan pártokból, politikusokból áll az ellenzék, akiket politizálni nem tudó, inkompentens szereplőkként mutathat be a rendszer...

TELJES NEMZETKÖZI ELSZIGETELŐDÉS VÁR AZ ORBÁN-KORMÁNYRA? | INTERJÚ FELEDY BOTONDDAL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.04.02.



Teljes nemzetközi elszigetelődés vár az Orbán-kormányra? | Interjú Feledy Botonddal Több mint egy hónapja támadta meg Oroszország a hazánkkal szomszédos Ukrajnát, az oroszok gyors katonai előretörését viszont az ukránok ellenállása megtörte, Putyin pedig egy még véresebb stratégiát választott. A magyar külpolitika eközben zsákutcába került, Orbán Viktor már nem csak az Európai Unióban, hanem a Visegrádi Négyek között is páriává vált oroszbarátsága miatt. Ma adásunkban Feledy Botond külpolitikai szakértővel értékeljük az orosz-ukrán háború elmúlt bő egy hónapját, a magyar diplomácia mozgásterét, valamint Magyarország és Oroszország helyét az átrendeződő globális politikában.

ORBÁN JOBBAN TENNÉ, HA NEM A VILÁGRA, HANEM A SAJÁT FEJÉRE ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGANNYI BÓLOGATÓ KOBAKJÁRA HÚZNÁ FEL A BOHÓCSIPKÁT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.04.01.


A sok Shakespeare-figura közül az egyik legjobban megírt alak a Lear király Bolondja. Lear őt nevezi bolondnak, valójában Lear vált bolonddá, s lett körülötte egyre őrültebbé az egész világ. A Bolond látszólag zagyvalékokat hord össze, ám valójában ő az egyetlen józan, az egyetlen tisztánlátó, aki joggal kínálja fel bohócsipkáját a királynak. Egy helyen ezt mondja: „A bohócnak most rossz nagyon: / a bölcsek meghülyültek, / és mint az utánzó majom, / a mi helyünkbe ültek. (Nádasdy Ádám fordítása)
Vagyis a bölcsnek tűnő világ és a király meghülyült, s a kettős tagadás értelmében a Bolond, akit a meghülyült világ bolondnak tart, az egyetlen normális.
Orbán azt mondta, hogy „a világnak elment az esze”. Mint az autós a sztrádán: még hogy egy autó jön szemben a forgalommal? De hiszen valamennyi!
Orbán a világot bolondnak látja, mint Lear király a Bolondját. Csakhogy a Bolondról amott kiderült, hogy normális, míg Lear király és környezete vált valódi bolonddá. Orbán tehát jobban tenné, ha nem a világra, hanem a saját fejére és környezetének megannyi bólogató kobakjára húzná fel a bohócsipkát.
Mert emitt is érvényes a kettős tagadás. Sőt, emitt érvényes igazán!

EZ IS ORBÁN MÉRLEGE: MINIMUM KÉTES HÍRŰ UKRÁNOKAT, ARABOKAT ÉS ÉSZAK-MACEDÓNOKAT LÁT VENDÉGÜL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.02.


Kétes hírnévre tett szert Magyarország, amikor Budapesten talált menedéket Orbán Viktor – börtön elől menekülő – észak-macedón kebelbarátja, Nikola Gruevszki bukott kormányfő, vagy éppen a nemzetközi körözés alatt állt néhai szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon. De az ő esetük csak a jéghegy csúcsát jelentette, több, másutt kőrözött (ex-)politikusnak és „üzletembernek” biztosított menedéket vagy menekülés útvonalat és állomást, lehetőséget a vagyonkimentésre a jelek szerint bizonyos típusú embereket szívélyes vendégszeretettel fogadó orbáni Magyarország. Legutóbb – a Napi tényfeltáró munkájának köszönhetően – a sokáig nemzetközi körözés alatt álló oroszbarát ukrán ex-miniszterekről derült ki, hogy Magyarországra szöktek, sőt, bizonyára ide mentették ki a vagyonukat is.

Az elmúlt években a szökött oroszbarát ukrán politikusokról, üzletemberekről szóló hírekben visszatérő elem volt, hogy Budapestre és Magyarországra menekültek, vagy ide mentették ki vagyonukat – írta a Napi.hu. A lap maga is ilyen esetekről közölt cikket a héten, miután a 2015 előtti moszkvai bekötésű Janukovics-kormány két minisztere – Mikola Priszjazsnyuk és Eduard Sztavitszki – nyomaira bukkant egy fővárosi ingatlan szövevényes offshore-céghálójában. Nem tudni, hogy a magyar hatóságok milyen lépéseket tettek a sokáig nemzetközi körözés alatt álló személyek esetében, de a közelükbe érő vagyontárgyakat biztosan nem fagyasztották be – írja a lap...

„A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY NEM DÖGLŐDŐ LÓ, MÁR MEGDÖGLÖTT”

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.04.02.


...Az Elmúlt 20 év sorozatban megjelent cikkek alapján egyértelmű, hogy hiába volt szinte mindenhol némi javulás 2002 óta, nemhogy a nyugati országokhoz, de még a saját régiónkhoz sem sikerült felzárkózni sem az egészségügy kimeneti, sem a bemeneti mutatóiban.

- A születéskor várható élettartam ugyan nőtt, de az ez alapján összeállított rangsorban így is romlott Magyarország helyezése.

- Az EU közel 250 régiója közül Budapest és a Nyugat-Dunántúl kivételével valamennyi magyar a húsz legalacsonyabb várható élettartamot produkáló között van.

- Az unióban a nők nálunk élik meg a legkisebb eséllyel a 65 éves kort, és a férfiak esetében is csak Romániát előzzük meg ebből a szempontból.

- Az egészségben eltöltött évek számában sokat léptünk ugyan előre, de ennek a mutatónak a kiszámítása részben szubjektív adatokon alapul, így érdemes fenntartásokkal kezelni.

- Különösen, hogy a kelet-közép-európai régióban nálunk szedik a legtöbb áldozatot a daganatos betegségek és az ischaemiás szívbetegség, de nagyon sokan halnak meg légzőszervi és emésztőrendszeri betegségekben vagy éppen cukorbetegséghez köthető okok miatt is.

- Az elmúlt 20 évben durván egymillió magyar veszítette úgy az életét, hogy meg lehetett volna menteni.

- Mindeközben még a kelet-közép-európai régióban is teljesen egyedi módon hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya.

- Így nem csoda, hogy kevés olyan ország van, ahol az egészségügyi költségek nagyobb arányát fizeti közvetlenül a lakosság, mint Magyarországon.

Nagyon leegyszerűsítve tehát az látszik, amit a nyitóidézet is remekül szemléltet: a mindenkori kormányok nem kezelték prioritásként az egészségügyet az elmúlt 20 évben, és ennek megfelelően nem is sikerült annyit javítani az egészséges életre való kilátásainkon, mint amennyit lehetett vagy inkább kellett volna. Ennek persze sok eleme van: nemcsak a sok képen megörökített omladozó kórházakról, az intézmények WC-jéből hiányzó szappanról, a túlhajszolt és sokáig nagyon alulfizetett egészségügyi dolgozókról van szó, de hatalmas probléma például a magyar lakosság egészségtudatosságának hiánya is...