2020. április 30., csütörtök

A RENDŐRÁLLAM ERŐDEMONSTRÁCIÓVAL ÜZENT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.30.



„Rendőrállam van: a hatalom ezzel a figyelemfelhívásával demonstrálja, hogy nem tűri a társadalmi elégedetlenséget; ez nem más, mint erődemonstráció, hogy megmutassák, ki az úr a házban” – értékelte a Hírklikk megkeresésére Magyar György ügyvéd az elmúlt napok fenyegető fejleményeit. Négy példát hoztunk fel neki: az ATV-t az egyik műsorában egy politikus részéről elhangzott kijelentésért büntették meg; pénzbírság fenyegetik a Budapesten dudálva demonstrálókat; jelentős pénzbüntetést kapott a Pesti úti idősek otthona; ahol emellett ombudsmani vizsgálat is indult. Mi ez a frontális támadás? – kérdeztük Magyar Györgyöt.

„A hatalomnak ezt a helyzetet is fel kell tudnia használni arra, hogy megmutassa: az történik, amit ő megenged” – mondta az ügyvéd. Kifejtette: „állandóan figyelmeztetnie kell a lakosságot arra, hogy a koronavírus elleni védekezés miatt, az egészség védelmében általa hozott rendszabályok fontosabbak mint a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága”.

Magyar szerint azonban ez nem így van.


"A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis éppen úgy alkotmányos alapjogunk, s nem szabad eltiporni akkor sem, amikor járvány- vagy vírushelyzet van”. Hangsúlyozta, hogy meg lehet találni azokat a formákat és felületeket, ahogyan és amelyeken az emberek élni tudnak ezzel a két alapjogukkal úgy, hogy közben mégsem sértik a többiek egészségét”.

És hogy konkrétan miért és kiket büntettek vagy fenyegettek elmúlt napokban? Tanulságos végignézni, hogy a médiától a szociális ellátóhálózaton át, a civil állampolgárokig bezáróan, kiket „rendszabályoztak” meg csak az elmúlt néhány napban...


A JÁRVÁNY IDEJÉN BANKKÁRTYA ÉS SZÁMLA NÉLKÜL MARADHAT, AKI NEM VÁLT IDŐBEN - MÁJUSBAN MEGSZŰNNEK A RAIFFEISEN LEGJOBB SZÁMLACSOMAGJAI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.30.


Május 8-tól nem használhatja a bankkártyáját, május 22-étől pedig a számlája is megszűnik annak a Raiffeisen-ügyfélnek, aki a most megszűnő számlacsomagok egyikében ül. A pénzintézet még a tranzakciós illeték bevezetés előtti, legjobb árazású termékeitől szabadul. A koronavírus-járvány nem ok a halasztásra – tudtuk meg a banktól.

A koronavírus-járvány idején bankkártya és bankszámla nélkül maradhatnak a Raiffeisen Bank azon ügyfelei, akik nem választanak másik számlacsomagot a napokon belül megszűnők helyett. Mint megírtuk, a Raiffeisen először 2018 őszén próbálkozott azzal, hogy aki 2018. november végéig hajlandó volt a Díjnullázó, az Aktivitás, a Bázis, a Mindennapok vagy a Lendület számlákról újabb konstrukciókra váltani, 5000 forint ajándékot kapott. Tavaly ősszel aztán arról értesítette a bank az érintett ügyfeleket, hogy ha zökkenőmentes szolgáltatást akarnak, október 11-ig kezdeményezzenek csomagváltást.

A pénzintézet újabb körben 2020. január 15-ig adott határidőt a váltásra. Végül a még mindig nem mozduló ügyfelek március elején kapták meg a felmondólevelet. Ebben az állt, hogy csomagváltás hiányában a bankkártyát május 8-tól nem használhatja az ügyfél, a számláját pedig május 22-én szüntetik meg. Ugyanakkor május 7-ig lehetőség van a díjmentes csomagváltásra, ráadásul a váltást kérheti az ügyfél egy jövőbeli, de legkésőbb május 7-i időpontra. Annak, aki nem vált csomagot, a bankszámla megszűnése után a bank legfeljebb 5 évig kamatfizetés nélkül őrzi meg és bocsátja rendelkezésre a pénzét,.

A Raiffeisen márciusban azt közölte portálunkkal, hogy a kártya felmondási ideje rövidebb, a jogszabályban előírt 2 hónap. A bankszámlára további 15 napot biztosítanak. Azoknak az ügyfeleknek, akik rendelkeznek bankkártyával, a kártya felmondási idejének végét közölték váltási határidőként, mert akkor az megszűnik. Ettől függetlenül csomagot még válthatnak május 21-ig, a számla megmarad, de kártyát újra kell igényelni. Akinek nincs kártyája, azzal május 21-et közöltek határidőként...

MEGSZÓLALT CSÁNYI SÁNDOR: NYÍLTAN BESZÉLT A KORONAVÍRUSRÓL, A GAZDASÁGRÓL, A FORINTRÓL ÉS A FOCIRÓL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.30.


A Brain Bar alapítója, Böszörményi-Nagy Gergely az OTP Bank vezérigazgatójával, az MLSZ frissen újraválasztott elnökével, Csányi Sándorral beszélgetett, aki a magyar gazdaság kilátásairól, a világgazdasági helyzetről, a krízis tanulságairól és a futball jövőjéről is megosztotta gondolatait a hallgatókkal. A legfontosabb kérdéseketet az alábbiakban foglaltuk össze...

OLIGARCÍA ŐRMESTER

KLUBRÁDIÓ
Szerző: HARDY MIHÁLY
2020.04.30. 


Meglehet, ezt az egész haditornát, járvány-ellenes hadviselést megúszhattuk volna, ha a kormányfő még kisgyerek korában, úgy ötven évvel ezelőtt, kap egy doboz ólomkatonát és kijátssza magából ezt az állandó harci-Marci késztetést. Hogy mindent, de mindent csakis erőből, parancsra lehet megoldani.

Háborús helyzet van, kérem szépen. Ha lehet hinni a hivatalos előrejelzéseknek, akkor vasárnap lesz a koronavírus Sztálingrádja. Stratégiai fordulat a harcok menetében. Olyannyira, hogy hétfőn már indulhat is az „Érettségi Hadművelet”. Jó-jó, persze lehetnek áldozatok. Itt-ott egy újabb koronavírusos megbetegedés, egy-két belázasodó nyugdíj előtt álló pedagógus, legyengült szervezetű nagymama otthon stb. Na, de kérem szépen, áldozatok nélkül nincs győzelem, nem igaz? Hát nem tudom...

Meglehet, ezt az egész haditornát, járvány-ellenes hadviselést megúszhattuk volna, ha a kormányfő még kisgyerek korában, úgy ötven évvel ezelőtt, kap egy doboz ólomkatonát és kijátssza magából ezt az állandó harci-Marci késztetést. Hogy mindent, de mindent csakis erőből, parancsra lehet megoldani. Hogy ne állandóan csak ostromlott várnak lássuk Magyarországot és afféle XXI. századi Dobó Istvánként tekintsen saját magára a miniszterelnök? Hadvezér, várkapitány, marsall? Vagy csak egy egyszerű őrmester, aki most csak nagyon nehezen tudja megülni a lovat?

Mert hogy a világ másképpen működik. A koronavírusra sem elég rárivallni, hogy „takarodj!” és akkor egy-kettőre vége is lesz a járványnak. Persze, egy darab ideig hozzá lehet igazítani az egészségügyi statisztikákat a felsőbb elvárásokhoz, elsumákolni a tömeges tesztelést, csak hogy ne legyenek túl magasak a számok. De például az elbocsájtott emberek tömegét már nem lehet a végtelenségig elrejteni.

Hallottuk: senkit sem hagyunk az út szélén. Csakhogy azon a bizonyos útszélen már lassan sokkal többen vannak, mint az út közepén átszellemült arccal masírozók - hogy még egy katonai hasonlattal éljek.

Azt is hallottuk: annyi új munkahelyet teremtünk, amennyi a koronavírus miatt megszűnik. Naná: lelki szemeimmel már látom magam előtt idén augusztusban a balatoni ötcsillagos szállodát, ahol a közmunkás szobalány leszól a közmunkás recepciósnak, hogy a 205-ös szobába a közmunkás főszakács küldjön fel egy adag brassóit. Az lesz ám a szép új világ!

És ha már Balaton: a járványveszély sem akadályozta meg, hogy a magyar tenger partján ne folytatódjon a közvagyon átlényegülése - magánvagyonná. Újabb szállodák, kikötők, vitorlás yachtklubok kellenek az örökké éhes családtagok, a barátok és üzletfelek, az éhes oligarchák jóllakatásához. Mint a tévésorozatban: jön a köpcös García őrmester, mondhatni Oligarcía őrmester és szépen elviszi az aranypénzes ládát - jelzem a mi közös pénzüket - a hóna alatt. És az orrunk előtt. A kérdés csak az, hogy ezek után ki fog itt rendet tenni? Vagyis az igazságtevő hős, Zorro szerepe - egyelőre még kiadó...

A VALÓSÁG BEKOPOGOTT AZ ABLAKON – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.04.29.


A TARTALOMBÓL:

„Jóval több a politikai döntés, mint a szakmai” – Gémesi György szerint megdöbbentő, hogy a kormányoldal ezt az időszakot is hatalmi célokra használja fel. Interjú

A valóság bekopogott az ablakon – Szociális katasztrófa küszöbén állunk, de mintha a kormány erről sem akarna tudomást venni – Páros interjú Cseh Katalinnal, a Momentum, valamint Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik EU-képviselőjével

„Korábban sokan köhögni jártak a színházba” – Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója szerint új nézőtéri protokoll kialakítására van szükség, míg Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda vezetője a kulturális online tartalmak fizetőssé tételében látja a túlélés egyik esélyét – Veszélyeztetett szakmák járvány idején (2.)

Változhat a stratégia, több teszt és szigorúbb maszkhasználat jöhet – Sürgető a gazdaság újraindítása, mert hetente 200 milliárd forinttal csökken a GDP

Visszatér-e a normális életünk? – Hamis biztonságba ringathatják az európaiakat a járványügyi lazítások

„Még gyertyát sem bírok venni” – Csipogó házak: segítség nélkül maradt 100 ezer, előre fizetős villanyórával felszerelt háztartás. Baksi riport

Csőd szélére vitte a VII. kerületi céget, áttért a divatiparra – Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során

Önkormányzati rádiót csuklóztat a Médiatanács – Ilyen még nem volt: a székesfehérvári Vörösmarty Rádió havonta elhallgat, mert sugárzási engedély hiányában kéthetes szünetekre kényszerül

Intézményesített vírusjárvány – A lazítással növekedhet a fertőzésszám, de így talán nem omlik össze a gazdaság

Fellázadnak végre az észak-koreaiak? – Kulcsfontosságú lehet a hozzáállásuk, ha legalább ideig-óráig megroppan a diktatúra

Kínában is felerősödött a „koronarasszizmus” – Míg az év elején még a kínai negyedeket méregették bizalmatlanul a világban, addig most Kantonban diszkriminálják a külföldieket

Nagyot kaszálhat a válságon az olasz maffia – A bűnszövetkezetek otthonosan érzik magukat az áruhiány közepette

Messze még a magyarbarátság Szlovákiában – Csalódással fogadták a felvidéki magyar pártok a szlovákiai kormányprogram megszavazását

Nincs összefüggés az 5G-hálózat és a koronavírus között – Az Európai Bizottság illetékeseit és összeesküvéselmélet-kutatót is kérdeztünk az új konspirációs teóriáról

Már csak mínusz negyven fok van télen – Székely Anna mikrobiológus és Török Zoltán természetfilmes, a Vad Magyarország alkotója évek óta Svédországban élnek, így a saját bőrükön tapasztalják a „különutas” svéd járványstratégiát. Interjú

Röhejes észverseny – Vészy vagy Vészi, illetve egészen pontosan Weisz István története, avagy egy nem mindennapi csaló vakmerő és történelemfomáló furfangjai
HIRDETÉS

Mintha egy disztópiában élnénk – Miként lehet túlélni ebben az új világban? Milyen lehetőségei vannak jelen keretek között egy írónak? Erről is kérdeztük Szeifert Natáliát. Interjú

Betegség, szárnyakon – Miért ilyen tökéletes vírushordozók a denevérek?

„A kedvetlenségtől jobban tartok” – A karanténzenéléstől már kissé herótom van, inkább arról énekelnék már, milyen jó lenne újra odakinn – többek között erről beszélt lapunknak adott interjújában a Belmondo frontembere, Czutor Zoltán

Zombik a derengő kék fényben – A gyerekek és a kamaszok néhány éve egyre ritkábban mennek el otthonról, és egyre gyakrabban lesznek depressziósak. Mi is történt valójában? A társadalomban gyökeres változást észlelhetünk: az okostelefonokhoz már a legszegényebbek is hozzáférnek. Digitális bennszülöttek, 2. rész

– „Kingámmal pingpongoztunk az ebédlőasztalon” – Kis karanténinterjú a Libri irodalmi díjra jelölt Darvasi Lászlóval – avagy: milyen most a világ, és milyen lesz?

Ezer folyóirat – Nemcsak monitor előtt böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárát, hanem személyesen is elmentünk a budafoki családi házban működő vállalkozáshoz

A „féllábú” bajnok – Halassy Olivér öltönyben álldogált a Duna-parton, majd a rajt előtt csak ledobta a ruháját, és megnyerte a versenyt. Rejtélyes körülmények között gyilkolták meg. Retrolimpia

Publicisztika:

Gulyás Balázs: Bujaság (luxuria) – A Fidesz és Orbán hét főbűne
Szerető Szabolcs: Egy politikai fenevad öröksége
Dévényi István: Boldog háborúidők
Pályi Márk: Fogadásból tett erőszak – Miért a Fomo az elmúlt évek legjobb magyar filmje?
Szabó Antal: Ez itt a reklám ideje?
Pápay György: Őrület és rendszer – Több a zászló
Torkos Matild: Egy emberi erőforrás feljegyzéseiből
Híd Jenő rajzol: A jövő kovásza
Wekerle Szabolcs: Másabb – Újbeszél
Gazda Albert: Mándruc
Puzsér Róbert: Levél Miniszterelnök Uramnak
Marabu: Érik a ségi

Tárca:

Lackfi János: Fegyelmezettek
Haklik Norbert: Mellesleg

Kritika:

– Közelítve távolítani – Keresztesi József: Inverz Ophelia
– „Jól van megírva” – Gáspár András Gáspár: Föld 2 záróvizsga
– (világra, csodálkozás) – Jász Attila: Belső angyal
– Eliramlik az élet – Marie Fredriksson – Helena von Zweigbergk: Hallgass a szívemre – A Roxette énekesnőjének önéletrajza
– Befelé szúró szegecsek – K. K. Downing: Éjjel-nappal Judas Priest
– Útmutató kezdő lázadóknak – Nadya Tolokonnikova: Lázadj!

A 168 ÓRA 2020. ÁPRILIS 30-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2020.04.30.


Nagyon szórakoztató nézni, hogy a populizmus miként udvarol a legprimitívebb emberi ösztönöknek, a legalantasabb világnézeteknek, gonoszságoknak.

Az persze, amit a magyar értelmiség egy része művel, mely részét ne is nevezzük értelmiségnek, hisz aki a NER-be beáll, az örökre lemond az értelmiségi stallumáról, rémületes és megbocsáthatatlan. De mindez nem teljesen esik egybe azzal a világgal, amiben az emberek a hétköznapi életüket töltik. Rengeteg emberrel lehet normálisan beszélgetni. - mondja Péterfy Gergely író a lapunknak adott interjúban.

Ma kulcskérdés a bizalom

A vírus nem veszi figyelembe az emberi jogokat, vagy azt, hogy mi lenne az ideális politikai berendezkedés vagy ideológia. Szerintem a legnehezebb kihívás még hátravan ennek a válságnak a kezelésében. Ennek ideje akkor jön el, amikor megpróbálunk visszatérni a normalitásba, de a vírus itt-ott még felüti a fejét, kialakulhatnak a fertőzés új hullámai. Ilyen körülmények között csak úgy tudjuk elkerülni a gazdasági összeomlást, ha a szabadságunk egy részét átengedjük az államnak. – A többi között erről fejti ki véleményét Lakos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

Divatba jön a felelősségvállalás

Fontos témává nőtte ki magát az utóbbi hónapokban a társadalmi felelősségvállalás a hazai közéletben. Arról mégsem lehet szinte semmit tudni, hogy pontosan hány magyar segít bajba jutott embertársain, miután átfogó elemzés az adakozás témakörében eddig nem készült. Gerencsér Balázzsal, az adjukössze.hu kezdeményezést életre hívó NIOK Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Otthon, ellátatlanul

A kórházi ágyak „felszabadítása” nyomán hazaküldött emberek, például a krónikus betegek közül sokan kerültek nagyon nehéz helyzetbe. Élnek azonban több ezren az országban, akikről most mindenki elfeledkezett, miközben a járvány alatt folyamatosan romlik az állapotuk, mert nem jutnak hozzá a szükséges egészségügyi kezelésekhez, és a szociális ellátásuk is döcög.

Manipulációs nagyüzem

A manipuláció magasiskolája. Így lehet jellemezni a Pesti úti idősek otthona körüli eseményeket. Legyen bármi az igazság, és bárkié a felelősség, a kormánypárti kommunikáció ezt a történetet megfelelőnek találta a főpolgármester lejáratására.

Az összeomlás stációi

Magyarországnak rossz a híre, hazánk afféle miniatűr világbotrány középpontjában áll. A címlapokon New Yorktól Montevideóig bérelt helyünk van a tragikus meghatalmazási törvény miatt. Ám a civilizációs válság, a Covid–19 és a gazdasági összeomlás a helyi botrányokat meghaladja. Két héttel ezelőtt azt kutattuk, miben hibáztak, miben léptek helyesen a sokkos állapotban vergődő politikai pártok. Van-e fogalmuk, víziójuk a felfordult világról, vagy sötétben botorkálunk? Most azt kutatjuk, mit várhatunk a ránk szakadó gyötrelmes esztendőktől. /Buják Attila

Haza,család, rezsicsökkentés

Orbán 10 - Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével: ez a címe annak a kutatásnak, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung megbízásából készített a Závecz Research. Ez eddig a legátfogóbb felmérés arról, hogyan látják a választók az Orbán-kormányzás erősségeit és gyengéit. Kiderült: még a Fidesz-szavazók is erősen kritikusak, de van, ami mégis ott tartja őket a táborban. Bíró-Nagy Andrással, a kötet felelős kiadójával és szerkesztőjével, a Policy Solutions igazgatójával beszélgettünk.

A túlélésben bíznak a boltosok

A koronavírus nemcsak a hétköznapi emberek mindennapjait forgatta fel, hanem a kereskedelmet is. A legtöbb üzletben ugyan sikerrel birkóztak meg a vásárlók márciusi rohamával, hosszabb távon azonban a vírus érezhető mértékben csökkentette a forgalmat.

A hátsó kapu

Mostanában egyre több szó esik bizonyos „hátsó kapukról”, amelyeket az elektronikai készülékek tervezői kéretlenül csempésznek be azokba az okoskütyükbe, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a mindennapjainknak. Ott figyelnek és fülelnek a telefonokban, az okostévékben, az internetes routerekben, a kamerákban, amelyekkel mondjuk a lakásunkat, a boltjainkat, a bankjainkat próbáljuk megvédeni az illetéktelenektől. Mindhiába.

Javul a CDU imázsa

Ha eltekinthetnénk az emberi tragédiák tömegétől, a társadalmi sokktól és a gazdaság megrendülésétől – miként természetesen ezektől nem tekinthetünk el, hiszen a közélet nem steril laboratórium –, azt mondhatnánk, hogy a legszűkebb értelemben vett pártpolitikai, hatalmi szempontból a legjobbkor jött a német kormánykoalíció vezető pártjának a koronavírus-járvány. Legalábbis úgy tűnik, uralja a helyzetet, és lassan visszaszerzi a népszerűségét.

Macron új korszakot hirdet

Franciaországban a jelenlegi állás szerint május tizenegyedikével oldják fel a szigorúbb karanténszabályokat az ország teljes területén. Ez elsősorban az iskolák megnyitását és az emberek szabad mozgásának újraengedélyezését jelenti, azaz távolról sem a normális élet teljes visszatérését. Az első lépések bejelentése mindenesetre azonnal véget vetett a nagy nemzeti egység – valószínűleg egyébként is illuzórikus – korszakának.

A járvány áldozata a zenei élet

A koronavírus járvány kitörése után külföldön és idehaza is a színházakat és a koncerttermeket zárták be elsőként. A művészeti ágak közül talán a komolyzenét érte a legnagyobb csapás. A nemzetközi zenei élet ugyanis abszolút globalizált, a versenyekre, fesztiválokra a világ minden tájáról érkeznek a muzsikusok, a neves szólisták pedig egyfolytában úton vannak. Most minden leállt egyszerre. Vajon hogyan hat ez a művészekre és a zenei piacra?

A FRISS MAGYAR NARANCS TARTALOMJEGYZÉKE ÉS AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.04.30.


Interjú
„Úgy teszünk, mintha ez a rendszer még működne”
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő

A valódi ellenzéki politizálásnak ma a parlamenten kívül kell zajlania – mondja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, akivel a felhatalmazási törvényről, a járvány elleni fellépésről és az ellenzéki politizálás értelméről beszéltünk.

VÉLEMÉNY

Bánki György
A rejtett hibák ünnepe
Járványnapló

Pirinyók vagyunk.
Bódis Kriszta
Tudni kell beszélni
Járványnapló

Azon a napon kezdődött. Amikor be kellett zárni az iskolákat és az óvodákat.
Gaal Ilona
Gúzsba kötve táncolók
Az egészségügyi dolgozók lehetőségei járvány idején

Hamar alábbhagyott a tapsolás, amivel az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját köszönte meg az erkélyek népe. Körülbelül akkoriban csendesedett el, amikor elkezdtek sűrűsödni a hazaadott betegekről szóló hírek és a felháborodott beszámolók, posztok, kommentek.

A szerk.
Blokád alatt

„Eljött az idő, hogy az emberek megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését – amennyire lehet – helyreállítsuk”, áll a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalára kedd délelőtt fölkerült bejegyzésben.

A szerk.
Csengőfrász

Nem könnyű, majdhogynem lehetetlen a kijárási korlátozás és a szükségszerű távolságtartás idején tüntetést szervezni. De Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a Momentum mégis megoldotta a feladatot: gépkocsis demonstrációt gründoltak Magyarország miniszterelnökének a királyi várhoz ügyesen odabiggyesztett erkélye alá, a Clark Ádám térre.

POLITIKA

Az etikus gyógyítás problémái járvány idején
Koronás krétakör

Dönthet-e egy orvos abban, és ha igen, milyen megfontolások alapján, hogy a betegei közül kit próbáljon megmenteni? Ehhez hasonló súlyos dilemmákkal nap mint nap szembesülnek a járvány ellen küzdő egészségügyi dolgozók.

Betehet a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programnak a járvány
Fegyverletétel

A koronavírus bedöntheti a honvédelmi fejlesztéseket. A kormány kiemelten kezelte a fegyverkezési beruházásokat az elmúlt években, amit az is mutat, hogy Orbán Viktor begyűrte maga alá ezt a területet is.

A kórházi ágyak kiürítésétől a reformgondolatig
Menet közben rájöttek

A kórházi ágyak 60 százalékának kiürítését néhány hete rendelte el Kásler Miklós, komoly nehézséget okozva számos betegnek és a családjaiknak. Az intézkedésre máig nincs egyértelmű magyarázat. A kormány újabban azt sugallja, kórházreformot készít elő.

Mélyponton a felsőoktatásba jelentkezők száma
A fejvesztés terhe

Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. Mi állhat a csökkenés hátterében?

Járványkezelés a baráti Közép-Ázsiában
A láthatatlan kistestvér

A magyar kormány kommunikációjában mind gyakrabban bukkan fel a Türk Tanács, mint a bajban megismert egyetlen igaz barát.

A Covid-19 és az Egészségügyi Világszervezet
Bekerítve

A járvány kirobbanása óta kritikák kereszttüzében áll a WHO a lassúnak tartott intézkedések és vélelmezett Kína-barátsága miatt. A valóság ennél összetettebb.

Nekrológ
A Halál angyala nevetett
Pulai Miklós (1925–2020) halálára

Amikor a Halál komoran és fojtogatóan jár körbe, tömegsírokat hagyva maga után, nem ér rá mosolyogni. Mégis azt hiszem, hogy Pulai Miklóssal párbeszédbe elegyedve nevetett. Reszelős hangján, összecsippentett szemmel mondott neki egy jó történetet.

KULTÚRA

tévésmaci
Mint kecske a fűben

Tévésorozat
Little America

Közösségi műsor
Karanténshow

Rádió
Elment a vízérzékelés
Vegyesúszás

A sajtó két hírt kapott fel az úszóvilág háza tájáról az elmúlt hetekben: a válogatottban felbukkanó pozitív vírusteszteket és Kapás Boglárka karanténedzését a kerti medencében.

mi a kotta?
Bál a kolhozban

Lemez
Fiona Apple: Fetch the Bolt Cutters

Lemez
Little Dragon: New Me, Same Us

Interjú
„Eredeti nyelven”
Mózes Tamara zongorista, énekesnő

A járatlan utakat keresi, műfajok feletti a gondolkodása. Világszerte fellép. Összművészeti produkciókban is részt vesz, tanít, kurzusokat tart. Hamarosan megjelenik negyedik szerzői-előadói lemeze.

tűrés a présben
Nyitott kapuk, izgalmas lépcsőházak

Színház
Karanténdráma

Könyv
Győri Balett 40

Könyv
Vissza a valóságba
Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai

Chabonnak több regénye olvasható magyarul, fő műve, a 2001-ben Pulitzer-díjjal elismert Kavalier és Clay bámulatos kalandjai hazai megjelenésére azonban majdnem húsz évet kellett várni.

Könyv
Mutánsok vagyunk
Alessandro Baricco: Barbárok

A szerző 2006-ban egy esszésorozatban osztotta meg megfigyeléseit a La Repubblica olvasóival a 2000-es évekre kifejlődött új típusú emberekről, akiket ő szimplán barbároknak nevez.

Könyv
A kor szava
Sólyomfi Andrea Hanna és Virányi Péter (szerkesztők): A propaganda propagandája

Meglepő kötet, már csak azért is, mert nem derül ki belőle, hogy mit takar a szöveggyűjtemény nehezen dekódolható címe.

Könyv
Minden csak átmenet
Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Vallomásos önéletrajz Bereményi Géza leg­újabb könyve, a Magyar Copperfield. A magyar irodalomban is hosszú hagyományra visszatekintő, gyermekkorról szóló memoárok azon sorába illeszkedik, amelynek a legutóbbi csúcsteljesítményei Nádas Péter Világló részletek és Bartók Imre Jerikó épül című művei.

Wilhelm Droste
Élő a halottak között
Esterházy Péter 70. születésnapjára

Idén április 14-én lett volna hetvenéves Esterházy Péter, s bár 2016. július 14-én, hatvanhat évesen meghalt, legelevenebb kortársaink egyike.

„Az államnak semmit nem jelentünk”
Képzőművészek, galériák és aukciósházak járványhelyzetben

A kiállítások és a galériák bezártak, a műkereskedelem megállt. Mire számíthatnak az ágazat szereplői, mi lesz a képzőművészekkel a járvány idején? Úgy tűnik, hogy a „nagy gazdasági mentőcsomag” róluk is megfeledkezett.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Karanténkantin 6. – Spárgaszezon

étel, kihordó
NPU bisztró

Eucharisztikus világkongresszus 1938-ban
Oltáriszentség és országimázs

Egy évvel elhalasztották az idén szeptemberre tervezett budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek nyilvánvaló előképe az 1938-ban megrendezett hasonló esemény. A 82 évvel ezelőtti kongresszus a két világháború közötti Magyarország legnagyobb rendezvénye volt, százezrek látogattak a fővárosba a világ minden tájáról.

BLOG

Film
Éles késsel

Film
Romlott oktatás

Film
Körkörös erőszak
Hajdu Szabolcs: Békeidő

Egy végtelen éjszaka a békés háborús övezetben.
Interjú
„Valaki a múltadból”
Vicky Jones rendező, producer

A színpadi változat rendezőjeként ő is kivette a részét a Fleabag sikeréből, de a munka Phoebe Waller-Bridge-dzsel ezután is folytatódott: az HBO új sorozata, a Futás is közös gyermekük, de ezúttal Jones a főnök, Waller-Bridge pedig csendestárs és vendégszereplő.

A VÁLASZTÓK VISZONYA A KÖVÉREKHEZ -- 1944 UTÁN ÚJRA

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.29.


Nem az érdekel, hogy egy szemlátomást, sőt a saját elmondása szerint is (amennyiben a mondatai önmagukért beszélnek) beszámíthatatlan ember mit gondol arról, hogy mégis kicsoda ő -- méghozzá most épp annak kapcsán, amit kétmillió választó felhatalmazásából a parlamentben ülő "balliberális ellenzékről" megengedett magának --, hanem az, hogy mit gondolnak róla a választók, méginkább a Fidesz-szavazók. Nem Kövér személye számít, hanem a követőinek száma és véleménye. Kövérek voltak, van(nak), és lesznek (speciel a főfoglalkozásukban, a "nemzetidegenek" és a "hazaárulók" osztályozásában, kijelölésében és szankcionálásában 1944-hez képest még erőtlenek is vagyunk, akkor még a mostaninál is népszerűbb volt ez a szakma), de Kövér híveinek tudniuk kell, hogy a léte őket minősíti. A Kövérek léte mindig a szavazóikat minősíti. A kutya se figyelne a Kövérekre, ha nem volnának szimpatizánsaik, ezért a szimpatizánsaiknak tudniuk kell, hogy a Kövérek léte őket minősíti. A Kövérek -- joggal -- abban a hitben vannak, hogy igényt elégítenek ki; árusok ők is a politika piacán és váltig azt hiszik, tódulnak hozzájuk a vevők, keletje van a létüknek és gondolataiknak.

Van-e? Nem lehet tudni. Nem tudni, mai Kövérünk nélkül gyengébb vagy erősebb lenne-e a Fidesz, valószínűleg nem tudja ezt a Fidesz delegálta miniszterelnök se. Lehetne jóindulatúan mondani, hogy Kövér nem oszt, nem szoroz, havi hárommillióért nem is túl drága (ahhoz képest, amit elvtársai ellopnak), elbírja ez a szegény ország még őt is. De hát ilyet persze nem mondhatunk, súlyos cinizmus volna. A mai -- fedőfoglalkozása szerint házelnök -- Kövér náci szövegbe ojtott bolsevik propagandája (hogy mindent össze tudott gereblyézni, ami az emberiség százéves szégyene és mindennek az alja!), ez pedig a magyar nemzet ürügyén (hát, amit, bírjuk el itt ezt a persze megosztó beszúrást, ő és a csapata -- nyilván csak a számok szerint, de mégis -- nap napba öltve rabol le), szóval, kérem, ez az ember kurz und gut visszakézből lebolseviknácizta a magyar nemzetet, hm, szóval ez olyasmi, amit a magyar nemzetnek véleményem szerint ki kellene kérnie magának...

ELADÓSODÁS, NÖVEKVŐ ANYAGI GONDOK – SZAKSZERVEZETI TAGOK ARRÓL, HOGY HOGYAN ÉRINTI ŐKET A VÁLSÁG

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.04.30.


A szakszervezeti tagok közel kétharmada úgy véli, hogy a magyar kormány eddig bejelentett intézkedései nem nyújtanak elegendő védelmet a munkavállalóknak az IDEA Intézet szakszervezeti tagok körében végzett felmérése szerint.

Az IDEA először 2020. február–márciusában, a koronavírus-járvány kitörése előtt online kérdőív formájában végzett, úgynevezett problémafeltáró, szervezetkutatást a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozat megbízásából. Ebben a megkérdezettek véleményt formáltak többek között a saját háztartásuk anyagi helyzetével, adósságállományával és az ország gazdasági várakozásaival kapcsolatos kérdésekben is. Az adatokat a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, és a Távközlési Szakszervezet szolgáltatták.

A koronavírus-járvány viszont számos tekintetben új helyzetet teremtett, így az IDEA Intézet az előbbi kérdéskörben megismételte kutatását.

A szakszervezeti tagok véleménye már a koronavírus-járványt megelőzően sem volt kifejezetten kedvező az ország gazdasági folyamatainak megítélésével kapcsolatban. 41 százalékuk ugyanis úgy vélte, hogy az elmúlt 12 hónapban valamelyest vagy sokat romlott az ország helyzete, 23 százalékuk pedig kedvező helyzetről számolt be.
A járvány, a korábbi helyzetértékelést drámai módon alakította át. 2020. április második felében ugyanis a szakszervezeti tagok 88 százaléka véli úgy, hogy a következő 12 hónapban a magyar gazdasági helyzete sokat, illetve valamennyire romlani fog.

Nem volt olyan megkérdezett szakszervezeti tag, aki a gazdaság alapvető javulására számítana, és csak 4 százalékuk számít valamicske javulásra...

TÉVEDÉS, HOGY A KARANTÉN A MAGÁNYOS EMBEREK PARADICSOMA

24.HU
Szerző: SZIJÁRTÓ RITA
2020.04.30.


A koronavírus terjedését lassító szociális távolságtartás miatt sokan ezekben a hetekben döbbennek rá, hogyan és meddig bírják kapcsolataik megszokott formáinak felborulását. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályt, mások úgy érzik, otthonuk magánzárkává változott. Miért reagálunk ennyire különbözően az egyedüllétre? Milyen változások mennek végbe az agyban egy Antarktisz-expedíció során? Mi hajt valakit, aki 25 évre az erdőbe költözik? Pszichológusok segítségével jártunk utána.

A pszichiátria 1959 óta ismeri a loneliness kifejezést: ekkor jelent meg Frieda Fromm-Reichmann tanulmánya, melyben elsőként írt a jelenségről. Fromm-Reichmann, aki Freud kortársa volt, és a II. világháború alatt menekült az Egyesült Államokba, posztumusz publikált értekezésében azt írja:

A magány annyira fájdalmas és ijesztő tapasztalat, hogy az ember mindent megtesz, hogy elkerülje.

Ha ez valóban így van, mivel magyarázható, hogy vannak, akik önként kivonulnak a társadalomból, és hosszabb-rövidebb ideig mindentől és mindenkitől távol, magukra utalva élnek?
...

A KÖZPONTILAG BESZERZETT KÍNAI GYORSTESZTEK „ALKALMATLANOK A COVID–19-FERTŐZÖTT, AKTUÁLISAN FERTŐZŐ SZEMÉLYEK KIMUTATÁSÁRA”

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.04.30.



A 444 az utóbbi napokban több cikkben foglalkozott azzal, hogy a magyar kormány által Kínából vásárolt egyik gyorsteszt, az Anhui Deep Blue referenciái minimum nem megnyugtatók, vagyis a gyártó olyan dokumentumokat publikált, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy a gyorstesztnek van forgalmazási engedélye Amerikában és igazoltan megfelel az Európai Unió minőségi követelményeinek, pedig egyik sem igaz.

Újságírói eszközökkel én addig tudtam eljutni, hogy az mindenképp gyanús, ha egy termékhez kamu, de legalábbis félrevezető dokumentumokat csatolnak referencia címén. Az Anhui valós hatékonyságáról azonban ez önmagában még semmit sem mondott. Az már többet, hogy kiderült, hogy az Anhuit amerikai kutatók április elején már alkalmatlannak találták a fertőzés kimutatására.

Az Orvosi Hetilapban viszont most olyan tanulmány jelent meg, aminek az a végkövetkeztetése, hogy az Anhui, illetve egy másik, azzal egyidőben beszerzett, szintén Kínában gyártott gyorsteszt, a Clungene

„a betegség kimutatására, az aktuális fertőző állapot szűrésére alkalmatlanok”.

Ráadásul nem is akármennyire alkalmatlanok, hanem nagyon. A kutatócsoport által vizsgált húszezres mintán, amiben 6 százalékos volt a PCR-pozitivitás (vagyis az aranysztenderdnek számító, drága, lassú, ám igen megbízható, a vírus örökítőanyagát kimutató, úgynevezett polimeráz láncreakciós vagyis PCR-teszt szerint az alanyok 6 százaléka volt fertőzött) tesztelték a kínai teszeteket is, és kiderült, hogy

„100 Anhui-, illetve Clungene-gyorsteszt-pozitív eredmény közül 7, illetve 13 esetben áll fenn PCR-pozitivitás, vagyis aktuális fertőzőképesség.”

Vagyis ha adott csoportot a két kínai gyorsteszttel vizsgálja valaki, 100 pozitív eredményt produkáló alany közül a valóságban, a garantáltan megbízható teszttel vizsgálva csak 7, illetve 13 bizonyul tényleg fertőzöttnek.

A negatív eredményeknél már egészen más a helyzet. Itt 100 negatív gyorsteszteredmény közül 95-öt a PCR is visszaigazol.

A tudóscsoport – Vásárhelyi Barna, Kristóf Katalin, Ostorházi Eszter, Szabó Dóra, Prohászka Zoltán és Merkely Béla – megállapítja:

A számolt szenzitivitási és specificitási értékek a vizsgált két teszt esetében gyakorlatilag vállalhatatlanok. Ez a gyakorló klinikus számára azt jelenti, hogy 100 fertőző/fertőzésen átesett betegből az Anhui teszttel 33, a Clungene teszttel 35 személyt lehet azonosítani. Egyben 100 nem fertőző/fertőzésen még át nem esett személyből tévesen érintettséget jeleznek 27, illetve 15 esetben. Ezek az arányok egyértelműen jelzik, hogy a gyorstesztek a betegség kimutatására, az aktuális fertőző állapot szűrésére alkalmatlanok.”...

AZ MTA KUTATÓINAK ELEMZÉSE SZERINT A MAGYAR MUNKAHELYEK KÖZEL FELE VESZÉLYBE KERÜLT

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO
Szerző: KATUS ESZTER
2020.04.30.


A becslés szerint egyrészt a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. A kockázatot ezekben az ágazatokban nemcsak a munkahely elvesztése jelenti, hanem a fertőzés veszélyének nagyobb valószínűsége is. A magyar munkavállalók több mint fele magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének két munkatársa, Csizmadia Péter és Illéssy Miklós rövid tanulmányban ismertette a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását. A kutatók az ENSZ munkaügyi szervezete, az International Labour Organization (ILO) legfrissebb beszámolóját vették alapul.

A tanulmány szerint a gazdasági sokkhatások munkaerőpiaci következményei általában késleltetetten jelennek meg, azonban a COVID-19 okozta krízis abban is különbözik a korábbi válsághelyzetektől, hogy azonnal éreztette a hatását a munka világában.

“Az ILO becslése szerint 2020 második negyedévében a globális munkaórák száma 6,7%-kal csökken, ami nagyjából 195 millió teljes munkaidejű munkahely elvesztésének felel meg.”

A veszteség ugyanakkor nem egyformán érinti az egyes ágazatokat – mutatnak rá a tanulmány szerzői. A leginkább sújtott szektorok a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások (stb.). Ezekben az ágazatokaban jelenleg körülbelül 1,25 milliárd ember, a globális összfoglalkoztatottaknak körülbelül 38 százaléka dolgozik.

Az ILO egy táblázatban foglalta össze, melyek azok a munkák, amelyek jobban ki vannak téve a krízisnek, és melyek azok, amelyek kevésbé. Emellett ezek munkaerőpiaci összefüggéseit is bemutatták...

„MINTHA NEM KAPNÁNK LEVEGŐT” – ZENÉSZEK, ZENEIPARI SZAKEMBEREK A RENDEZVÉNYSTOPRÓL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: NÉMETH RÓBERT
2020.04.30.


Augusztus 15-ig egyetlen 500 fősnél nagyobb tömegrendezvényt sem tarthatnak meg, jelentette be ma a kormány. Hazai zenészeket, zeneipari szakembereket és újságírókat kérdeztünk arról, hogyan éreznek most, miként érinti munkájukat, alkotói tevékenységüket a bejelentett korlátozás és hogy középtávon mi lehet a következménye annak, amilyen helyzetbe a hazai zeneipar került.

A most bejelentett döntés nem valaminek a kezdete, hanem egy újabb stáció a hazai zeneipart már több hete érintő vesszőfutásban. A zenészeket, menedzsereket, szervezőket, turnémenedzsereket, kiadókat és a sokszínű technikai személyzetet, a háttéripart (roadok, szállítók, technikusok, fénytechnikusok, és így tovább) magában foglaló iparág ugyanis a járvány és az abból következő válság első pillanatában omlott össze, vált gyakorlatilag a földdel egyenlővé.

„Reméljük, hogy visszakaphatjuk a régi életünket”

„Az én esetemben a Sziámi AndFriendset és Bródy János zenekarát is súlyosan érinti az összes jelenlegi korlátozás, de nyilván értjük, aggódunk és elfogadjuk” – mondja Kirschner Péter gitáros-producer. „Valójában az ember próbál úgy csinálni, mintha a helyzet elfogadható vagy normális lenne. Ahogyan rövid idő alatt megszoktuk, hogy megváltozott minden és ahogyan egyetlen apró jó hír-morzsa hallatán mind fellélegzünk egyszerre. Az, hogy a fesztiválszezon lényegében elmarad, az körülbelül olyan, mintha nem kapnánk levegőt. Nemcsak egzisztenciálisan, úgy is, de, sőt, inkább spirituálisan. Nem tudom, milyen állapotban leszünk a lelkünkben augusztusban vagy szeptemberben mi, zenészek, színpadmunkások, szervezők, és hogyan fogunk visszatérni a színpadra. Na és persze hogy miről fogunk dalokat írni. Erre kíváncsi is vagyok, hogy ez a trauma mit hoz ki végül belőlünk és az új dalok mit adnak majd a nézőknek. Nyilván ki kell majd írni magunkból, ez művészi kihívás lesz a javából. Ha addig élünk is.”...

„AZ ELSZEGÉNYEDETT FALVAK EGY RÉSZÉT MÁR AZ ALVILÁG VEZETI”

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.30.


A rendszerváltás utáni kormányok módszeresen fölszámolták a társadalmi szolidaritást, szegény-és cigányellenes hangulatot teremtettek az országban, amivel lényegében gettóba zárták a magyar cigányokat – nyilatkozza a Hírklikknek Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke. Horváth szerint, az Orbán-kormány politikája további milliókat zár a nyomor karanténjába. Az elszegényedett magyar falvak egy részét már az alvilág vezeti, nem ritkán maga a polgármester is uzsorás. Ezeken a településeken egyszerre van jelen az afrikai nyomor, illetve a harmadik világbeli kaotikus viszonyok, mert az állam kivonult. Nincs rendőr, nincs orvos, vagy tanító. Olyan mértékben forráshiányosak, hogy sok helyen maszkra sem telik. Ha az éhezés után a járvány is eléri a településeket, humanitárius katasztrófa lehet a következmény.

A roma parlament egyebek mellett azt kérte a kormánytól, hogy a mai járvány okozta vészhelyzetben a cigánytelepekre is terjesszék ki a feltétel nélküli egészségügy ellátást. Jött válasz?

Egyelőre semmi. A miniszterelnöki kabinet annyit jelzett, hogy a kéréseinket átküldték a belügybe. Elvileg onnan várjuk a választ. Egyébként több hasonló horderejű javaslatunk is volt. Ezek közül kettőt bevezetett a kormány: a kilakoltatások felfüggesztése, és a tanulók részére a napi egyszeri meleg étel biztosítása – amelyek plusz forrásokkal nem járnak – bevezetésre kerültek. De a közüzemi tartozások beszedésének átmeneti felfüggesztése, az idősek egészségvédelme, a családi pótlék, a minimálbér, az öregségi nyugdíjminimum megduplázása – ami generálisan kezelhetné a nyomort – nincs napirenden. A legfontosabb kérésünk, ha tetszik követelésünk a mai járványos helyzetben: az elzárt szegénytelepek speciális válságkezelésének megszervezése. Lassan már másfél hónapja, tehát a járvány eleje óta várjuk a választ, de ahogy az általunk képviseltek, mi sem vagyunk emberszámba véve...

LÉGY FEGYELMEZETT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.30.



Kaszáld le a kertedet, vagy megdöglesz. – Tömören így lehetne összefoglalni azt a törvényjavaslatot, amelyet Pintér Sándor jegyez és gondoz, s amelynek költői neve van, úgymint “Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról”. Tudjuk, a Fidesz híres arról, hogy ilyen salátákban a lehető legképtelenebb dolgokat képes eldugni, így ebben is azt, ha nem kaszálod le a kertedet, föl is fordulhatsz. Egyébként, miképpen minden ebben a rühös országban, ez is Orbán Viktor Mihálytól indult el, mint koszos kályhától: „Aki elveszti az állását, az három hónapig segélyt kap, mire az lejár, mindenkinek lesz munkája. Nem lesz olyan, aki ne kapna munkaajánlatot a gazdaságból vagy a magyar államtól.”

Ilyet mondott a kedves vezető, aki a munka alapú társadalom prófétája, istene és papja egy személyben. Akkor mondta ezt, amikor épp miatta, aki cseszett mentőövet dobni a gazdaságnak, szóval éppen őmiatta naponta ezrek veszítették el a munkahelyüket, amit pedig ő prófétaként, istenként és papként a duci kis ujjaival malmozva nézett. Hogy a gazdaságból ki milyen állást kap, ahhoz a kedves vezetőnek az ég egy világon semmi köze nincsen, a magyar államtól pedig közmunka néz ki, mert nem lehet mindenki miniszterelnök és gázszerelő. A közmunka olyan kincs, amit nem lehet nyakló nélkül osztogatni, a közmunkával dresszírozni lehet az alattvalót, nem győzöm elégszer hangsúlyozni, oly módon, hogy kaszáld le a gazt, vagy megdöglesz...


ÓDA A SZOCIÁLIS MUNKÁSOKHOZ VILÁGJÁRVÁNY IDEJÉN

MÉRCE
Szerző: PAPADOPULOSZ DÓRA
2020.04.29.



Az Utcáról Lakásba! Egyesület életét is felforgatta és megnehezítette a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Egyesületünk hajléktalan embereknek és rászorulóknak segít szociális bérlakásba jutni, majd hosszú távú szociális munkával támogatja a bérlőket a társadalomba való visszailleszkedés nehéz útján. Hogyan tudják a szociális munkások feladataikat úgy végezni, hogy közben megőrzik saját és ügyfeleik egészségét? Mit tehet egy szociális munkás a szociális távolságtartás időszakában? Kommunikációs munkatársként erről kérdeztem kollégáimat.

Az ULE szociális munkásai „békeidőben” minden héten meglátogatják ügyfeleiket. Bérlőink között vannak idős emberek, gyerekes családok, krónikus betegséggel küzdők. A feladatok sokszínűek, mint általában a szakmában. Van, hogy elkísérik az ügyfeleket az orvoshoz, segítenek egy csekkbefizetésében, hivatali ügyintézésben, vagy épp információt nyújtanak a szociális ellátórendszer lehetőségeiről. A kapcsolataik személyesek, a bizalom nem születik meg egyik napról a másikra, hosszú hónapok munkája van egy-egy sikeresen megoldott krízis mögött.

A világjárvány az ügyfeleink életét az átlagosnál jobban megnehezíti,

sokan alkalmi munkákból élnek, nincsenek tartalékaik, veszélybe kerül nem csak a számlák és a lakbér kifizetése, de van, ahol az alapvető élelmiszerek beszerzése is gondot okoz.

Ebben a helyzetben a szociális munka is átalakul, a fókusz a krízis időszakának átvészelésére kerül.

A járvány megjelenése utáni első fontos teendő az ügyfelek tájékoztatása volt. Orosz Ancsa, az egyesület szociális munkása veszélyesnek látja, hogy nem tudni, milyen információk jutnak el az ügyfelekhez. A koronavírussal kapcsolatban több álhír is terjedt a médiában, ezért minden ügyfelet tájékoztatni kellett a megfelelő higiéniás szabályok betartásának fontosságáról és a kialakult helyzet miatt bekövetkezett változásokról az egészségügyi ellátások területén.

„Amiatt is féltem őket, hogy – tudom, hogy most nagyon sok embernek a megélhetése kérdéses lesz – de talán náluk ez még nagyobb rizikó, mivel megtakarításuk nem nagyon van, nincs mihez hozzányúlni. Nagyobb kiadás az is, hogy bevárásoljanak, betárazzanak”

– sorolja az aggodalmakat. Az egyesület a megnövekedett terhelés miatt krízisgyűjtést indított, és ételadományokat is gyűjt az ügyfelek számára, akiknek hetente bevásárolunk. Ezt emeli ki Sipos Zoltán, az ULE egyik alapítója is: „Ez egy olyan helyzet, amiben még nem voltunk, sem a szociális ellátás, sem a világ. Új megoldásokat kell találnunk, például, hogy elvisszük a bevásárlást az ügyfeleinknek.”

A jelen helyzetben mindenkinek nagyon fontos a saját egészségének a védelme. Emellett nálunk nagyon fontos az is, hogy az ügyfelek, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt veszélyeztetettebbek az átlagnál, biztonságban legyenek, ezért is kellett a személyes találkozókat a minimálisan szükségesre csökkenteni, és azokat a lehető legtöbb óvintézkedés mellett bonyolítani. FFP-2-es maszkból, amely véd a fertőzések egy részétől, csak néhányat tudott az egyesület szerezni, de felajánlásokból kaptunk mosható textilmaszkokat, így ezekkel, gumikesztyűkkel és a távolság tartásával tudnak védekezni a szociális munkások, és így tudják az ügyfeleket is védeni, ami azért fontos, mert a bevásárláson kívül más feladatok is vannak, amelyek személyes jelenlétet igényelnek, például kérelmek és más hivatalos papírok aláírása, ha kormányhivatalban vagy kormányablaknál kell az ügyfeleket segíteni a szociális, vagy egészségügyi helyzetükkel kapcsolatos ügyintézésben...

CSALÁDI BICIKLITÚRA A KARANTÉN ALATT? A GYERMEKOTTHONOK FIATALJAI ADDIG AZ UDVARON SZÁMOLJÁK A FŰSZÁLAKAT

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.04.30.


...„Egy százhúsz négyzetméteres udvaron csoszognak fel-alá hat hete”

Két gyermekvédelemben dolgozó szakember a 444-nek is megerősítette, hogy teljes kijárási tilalom van érvényben azokban a nyugat-magyarországi intézményekben, ahová nekik bejárásuk van. Szerintük a nevelők
- egy műszakban egyedül (vagy a munkaidő felében egy gondozóval) „kis csoportokban” képtelenek lennének kivinni 12 gyereket,
- de még inkább jellemző, hogy ez fel sem merül, mert a főigazgatói/intézményvezetői utasítás még mindig az, hogy a gyerekek nem hagyhatják el az intézmények területét.

A dolgozók és az otthonvezetők többsége inkább túlbiztosítja a helyzetet, semmiképpen nem akar a központi szabályok ellen véteni” -mondta egyik forrásunk, egy gyermekotthonokat látogató pszichológus. Hozzátéve, különösen rossz csoportdinamikájú közösségekben a vezetők attól is tartanak, hogy ha valamiben nem a központi előírásokat követik, azt előbb-utóbb jelentik róluk a felettesüknek. Annak pedig következményei lehetnek.

A pszichológus szerint nagyon intézményfüggő az is, mennyire sikerül betartatni a járványhelyzet idejére hozott szabályokat.

Azokban az otthonokban, ahol eddig sem működtek jól együtt a felnőttek és a gyerekek, ott most is nagyobb a fejetlenség

- magyarázta. Tapasztalatai szerint most is előfordul, hogy elszöknek az otthonokból egyes gyerekek. De leginkább azok teszik, akik eddig is hajlamosak voltak meglépni.

Ami valamennyire elrettentő lehet, az az, hogy a visszatérésük után karanténba kell helyezni őket.”

Erre a legtöbb intézményben igyekeztek külön lakrészeket kijelölni, ahol a szökött és megkerült gyerekek 14 napig semmiképp sem érintkeznek a társaikkal. Bár vannak intézmények, ahol ezt valójában nem igazán lehet kivitelezni, az izoláltság, és a tényleges bezártság ígéretének lehet némi visszatartó ereje a szökésekre nézve.

Másik névtelenséget kérő interjúalanyunk, egy gyermekvédelmi gyám, aki folyamatos telefonos kapcsolatban van a gyámsága alatt álló nagyjából harminc fiatallal, azt mondta:

a korlátozásokat azok a gyerekek viselik most a legnehezebben, akiknek aktív kapcsolata van a vér szerinti családjukkal.

Az ő esetükben még reális esélye van a családjaikba való hazakerülésnek, és a kapcsolattartás érdekében kéthetente egy-egy hétvégét a szüleikkel is tölthettek. Ez azonban a mostani helyzetben ellehetetlenül. „Az ezen való szomorkodást leszámítva én úgy látom, az én gyerekeim türelmesen viselik a helyzetet” - állapította meg gyám interjúalanyunk.

Nevelőhiány = figyelem
hiány

Pszichológus forrásunk szerint azért könnyebb lenne kibekkelni a kényszerű bezártságot, ha nem lenne óriási hiány felnőttekből, akik foglalkoznak a gyerekekkel. „Egy lakásotthoni csoportban élő 12 gyerekből átlagosan 9 iskolás. Különböző korúak és különböző képességűek, gyakran többen sajátos nevelési igényűek is. Csak a tanulás velük egész emberes feladat”, emellett alig marad idő például közös játékra, beszélgetésekre - mondta.

Pszichológusként ő általában csoportos foglalkozásokon, játékokon keresztül foglalkozik a gyermekotthoni gyerekekkel. Ez most a járványügyi óvintézkedések miatt nem teljesen működik. „Így én is jobbára a tanulásba segítek be most, a legutóbbi látogatásom alkalmával is olvasónaplót írtunk és verset tanultunk egy kisfiúval, de igyekszem időt szánni némi játékra is” - mondta. „Mindezt úgy, hogy a környéken én vagyok az egyetlen pszichológus, aki szakellátásban, intézményben élő gyerekekkel dolgozik.”

Az oktatási nehézségekről mindkét interjúalanyunk említést tett. Az egyik intézményben a legnagyobb probléma, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számítógép a gyerekeknek, hogy a digitális oktatásban rendesen részt tudjanak venni. De olyan otthon is van, ahol több nyomtatóra lenne szükség, hogy az online elküldött feladatokat a nevelők kinyomtathassák a gyerekeknek.

A legnagyobb probléma azonban mégis az, hogy az önálló munkát nehezebben végző, sokszor tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek napközbeni tanulásának segítése úgy szakadt egyik napról a másikra a nevelők nyakába, hogy semmilyen plusz segítséget nem kapnak ehhez.

UNICEF: Traumatizált, mentális problémákkal küzdő gyerekek a bezártságot is nehezebben viselik

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek többsége súlyos traumákat cipel magával, amelyek miatt „ezért személyiségük, pszichés állapotuk különösen sérülékeny”

- figyelmeztet a UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője, Szlankó Viola, aki egy a szervezet honlapján megjelent blogbejegyzésben foglalta össze, milyen kockázatokat rejt a járványhelyzet az állami gondozott gyerekek estében.

Szlankó szerint a járványhelyzet okozta bezártság, bizonytalanságérzés, és a társas kapcsolatok lecsökkent intenzitása súlyosbíthatja a sérülékeny gyerekek már meglévő mentális betegségeit: a szorongást, a depressziót, és az ezek nyomán kialakuló szuicid viselkedést, esetleg szerhasználatot.

A teljes izoláltságban lényegesen kevesebb impulzus éri a gyerekeket, nincs lehetőségük kiszabadulni az olykor nyomasztó világukból, a rájuk nehezedő unalom, illetve társas ingerek hiánya a kilátástalanság érzetét növeli bennük

- fogalmaz a gyermekjogi szakértő, aki szerint a bezártság okozta feszültség akár az intézményeken belüli (mind kortárs, mind gyerek és felnőtt közötti) erőszak kockázatát is növelheti. Mindezek miatt is fontos, hogy a gyermekotthonokat érintő zárlat csak addig tartson, ameddig az járványügyi szempontból tényleg szükséges, és ne korlátozza az állami gondozott gyerekek szabadságát a családban nevelkedő gyerekekénél jóval nagyobb mértékben - mondta Szlankó.

SZABAD SZEMMEL: AZ ÁLLAMTITKÁR SZERINT KISMISKA, A BIZOTTSÁG ALELNÖKE SZERINT NINCS KOMPROMISSZUM - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.30.


A vírus a "keleti nyitás" politikáját is komoly mutatványokra kényszerítheti: például dinamikusan távolodni kell Moszkvától.

Die Welt
A nemzetközi nyomás ellenére egyelőre menlevelet kapott a Bizottságtól Orbán Viktor, de nem lélegezhet fel, mert az EU-nak van terve a későbbiekre, jóllehet jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy eljárást indítson a felhatalmazási törvény miatt. A lap úgy tudja, hogy jogi szakértők azt tanácsot adták Ursula von der Leyennek: egyelőre ne forszírozza az ügyet, mert e pillanatban nem lehet kimondani, hogy Magyarország megsértette a demokratikus alapjogokat. Így momentán nincs szükség közvetlen ellenlépésekre. Jól értesült körök szerint a brüsszeli álláspont az, hogy aggódnak a magyar helyzet miatt, behatóan figyelik annak alakulását, tehát, hogy a magyar kormány miként él a különleges jogosítványokkal. Egyben utalnak arra, hogy más államok, így Franciaország és Románia is jócskán korlátozta a személyi szabadságjogokat. Továbbá hangsúlyozzák, hogy meglehetősen képlékeny a magyar jogszabály megfogalmazása, amikor az álhírek terjesztéséről vagy arról van szó, hogy az Országgyűlés miként vethet véget a szükségállapotnak. Ilyenformán előbb meg kell nézni, hogyan festenek ezek a rendelkezések a gyakorlatban. Ugyanakkor nem tetszik a Bizottságnak, hogy megvonják az önkormányzatoktól az adóbevételek jó részét.
Financial Times
A jogállamiságért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy Brüsszel proaktív módon nyomon követi, Orbán Viktor miként alkalmazza a rendeleti kormányzás jogátl. Vera Jourová akkor nyilatkozott, amikor a testület bejelentette, hogy jogi eljárást indított Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségének megsértése miatt. Mint mondta, első olvasásra a magyar jogszabály nem indokolja a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezését, de hozzátette: egyelőre. Ám a körülmények és az előzmények miatt erősödnek az aggályok, hogy mi történik Magyarországon. A lap itt magyarázatként hozzáteszi, hogy a kormány folyamatosan bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban és átvette a sajtó túlnyomó többségének ellenőrzését. Továbbá idézi, hogy a bírálók szerint a felhatalmazási törvény túl nagy hatalmat ad Orbán kezébe, mert nincs időkorlát, valamint a felügyeleti jogot gyakorló Alkotmánybíróság tele van a bizalmasaival. Közben a különleges jogkör alapján hozott intézkedések elvonták a települések anyagi forrásainak felét, így fokozódik a félelem, hogy a miniszterelnök csak még tovább növeli hatalmát, fél szemmel már arra tekintve, hogy 2022-ben megőrizze a kétharmadot. Jourová arra figyelmeztetett, hogy a járvány ürügyén autokrata kormányok nem csikarhatnak ki még nagyobb jogokat maguknak, bár a fertőzés miatt félő, hogy bizonyos vezetők még inkább kezükbe kaparintják az állami intézményeket és a civil társadalmat. Ám hozzátette, hogy az alapjogok és értékek kapcsán nem lehetséges semmiféle kompromisszum. A vírus nem ölheti meg a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter azzal vádolta meg a Bizottságot, hogy az túllép a számára megszabott felhatalmazáson.

Der Standard
A lap azt idézi Vera Jourovától, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli megoldásokat tesznek szükségessé és a kormányok igyekeznek kibővíteni a mozgásterüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alkotmányokat és parlamenteket kell hatályon kívül helyezni, továbbá újságírókat kell elnémítani. Megismételte, hogy a Bizottság jelenleg behatóan elemzi azokat a különleges intézkedéseket, amelyeket összesen 20 tagállamban léptettek életbe.

Kurier
Az osztrák szociáldemokraták és zöldek több EP-képviselője is cselekvésre szólította fel Brüsszelt, miután kiderült, hogy a Bizottság egyelőre annyiban akarja hagyni Orbán Viktor teljhatalmát. Azt hangsúlyozták, hogy a testületnek komolyan kell vennie szerepét az alapszerződések őreként. A környezetvédők küldötte azt kérdezte, mi kell még ahhoz, hogy az EU végre eljárjon Magyarország ellen? Hiszen a jogszabály egyértelműen a diktatúra irányába mutat. És ha a testület megengedi, hogy a magyar kormány módszeresen bedarálja az alapvető jogokat, akkor azzal az unió jövőjét teszi kockára demokratikus jogállamok szövetségeként. Azon kívül végre komolyan kell venni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást.

Frankfurter Rundschau
Magyarország és Lengyelország vezetői tekintélyuralomba fordítják a demokráciát, ezért az EU-nak a továbbiakban nem szabad feltétel nélkül támogatni a két államot, emeli ki a kommentár. A lengyel kormány a vírus ellenére meg akarja tartani az elnökválasztást és ez veszélyes mind a lengyelek, mint az unió számára. A PiS azon ügyködik, hogy meggátolja az ellenzék jelöltjének sikerét, amivel demokráciaelméleti szempontból nincs is semmi gond. Ám a választott mód arcátlan és aljas, hiszen csakis Duda államfő tud kampányolni a járvány kellős közepén. Ez nem tisztességes és nem felel meg a demokratikus normáknak. Azon kívül hibádzik a demokratikus választás jó pár feltétele. Így módon Magyarország után létrejöhet az EU 2. koronaautokráciája, hiszen Orbán immár rendeletekkel gyakorolja a hatalmat. Európa elmulasztotta, hogy megfelelő eszközöket találjon ki az ilyesfajta fejlemények ellen. Ez pedig nem csupán a magyaroknál és a lengyeleknél fenyegeti a demokráciát.

Bloomberg
Kovács Zoltán nem hagyta szó nélkül a hírügynökség öt napja megjelent kommentárját sem, amely azt tartalmazta, hogy Orbán Viktor egy hitvány diktátor, aki nagyrészt semlegesítette a hazai ellenzéket, a bíróságokat, valamint a sajtót, továbbá arra használta a járványt, hogy bevezesse a rendeleti kormányzást. Az államtitkár szerint azonban az elemzés megfeledkezett arról, hogy sok más európai ország hasonló korlátozásokat vezetett be, és nem egy esetben a felhatalmazás jóval túlmegy azon, mint amekkora jogkört a magyar miniszterelnök kapott. Ilyen Németország, Svájc, Spanyolország. Ezekhez képest kismiska a magyar jogosítvány. Még sincs újság, aki megkérdőjelezné a jogállamot az említett 3 országban. És bizonyosan senki sem meri bármelyik vezetőjüket hitvány diktátornak minősíteni. Azon kívül a hírügynökség munkatársa nem törődik azzal, hogy a magyarok támogatják a rendkívüli intézkedéseket. Továbbá a WHO magyarországi képviselője azt mondta, hogy hála a kormányzati lépéseknek, sikerült elkerülni a fertőzések számának exponenciális növekedését. Ám a kettős mérce tovább él.
Financial Times
Az autokraták sem immunisak és a járvány igencsak zavarba hozta mind Pekinget, mind Moszkvát, a két nagy vesztes: Hszi Csin-ping és Putyin – mutat rá a kommentár. Itt nem egyenlő felek viszonyáról van szó, hiszen a vírus globális, nem ismer nemzeti határokat, politikai rendszereket. A demokrácia sem jelent védelmet, de a zsarnokság sem. Divatos azt mondani, hogy a ragály újabb lépést jelent a tekintélyelvűség felé. A despoták lecsapnak a veszélyre, fokozzák az elnyomást odahaza és nyomatják az érdekeiket külföldön. A technológiát az emberek megfigyelésére vetik be. Ami Kínát illeti, a leírás tökéletesen illik rá. Hszi elnök kiaknázta, hogy a Nyugat figyelmét leköti a kórokozó elleni küzdelem és megerősítette a vitatott szigetek ellenőrzését a Dél-Kínai-tengeren, demokratikus aktivistákat vett őrizetbe Hong Kongban és igyekezett megfélemlíteni Tajvant. Egyidejűleg növeli befolyását a világban, amikor segélyszállítmányokat küld a fertőzéssel küszködő államoknak. Az „erős emberek” spektrumának másik végén Orbán Viktor különleges felhatalmazást szerzett, hogy kiiktassa a Parlamentet. A török és az indiai elnök átgázol a polgári jogokon. Ám tévedés úgy értelmezni a hatalom effajta megragadását, hogy az azt bizonyítaná: a Covid-19 az illiberális rezsimek kezére játszik. A legtöbb esetben könnyebb az ellenkezőjét igazolni. Hiszen kiderült, hogy Hszi mennyire sebezhető, amikor a válság kezdetén nyilvános tüntetések robbantak ki az ellen, ahogyan a hatóságok kezelték a bajt. 

Az elnök erejét hiába hasonlítják Maoéhoz, a tiltakozások arra utalnak, hogy hatalma törékeny. Kína a világban csaknem teljesen barátok nélkül maradt, hiszen az elején leplezni próbálta a hatalmas gondot. Amikor pedig mostanság diplomáciai úton fenyegetőzik, hogy feloldja magát minden felelősség alól, akkor csak megerősíti a véleményt, hogy igenis titkolózik. A gyanú egyértelmű. És a kínai politikai húzások láttán elillant Európa tárgyalási hajlandósága. Most már kezd visszavágni. A revansista orosz elnök az idén meg akarta szilárdítani uralmát és az ország nagyhatalmi státuszát. De egyelőre kénytelen jegelni mindkét álmát. Elfuserált árháborúba bonyolódott Szaúd-Arábiával, emiatt jócskán az orosz költségvetésben előirányzott 40 dollár alá esett az olajár. A következmény az, amint az a Kreml elismeri, hogy a gazdasági válság rosszabb, mint a 2009-es volt. Most már fölöttébb drágának tűnik a szíriai és ukrajnai katonai kaland. A kínai-orosz kapcsolat elvileg egyenlő felek szövetsége, ám jelenleg immár úgy néz ki, hogy a kínaiak stratégiailag bekerítik az oroszokat. A Selyemút kezdeményezéssel Peking megerősítette, hogy igényt tart Közép-Ázsiára. Az pedig, hogy Hszi elsőszámú eurázsiai hatalommá akarja változtatni országát, nagyjából feleslegessé teszi az oroszokat Európában. Kérdés, hogy Putyin meddig tűri az alárendelt fél szerepét ebben az egyenlőtlen viszonyban. Nem várhat segítséget csodálójától és utánzójától, Orbán Viktortól. Magyarország súlya csökken, a népességszám a politikus alatt elkerülhetetlenül tart a hanyatlás felé. Ám mindez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák épen kerülnek ki a válságból. Hiszen minden eddiginél keményebb próbatétel elé került a Nyugat által sokat hangoztatott kölcsönös támogatás és együttműködés. Hogy a németek önző módon reagáltak a vírus felbukkanására, az aligha növelte a szolidaritásba vetett bizalmat. Ha változik az erőviszony a ragály elültével az önkényurak és a demokraták között, akkor az nem azért lesz, mert a fertőzés az előbbieknek kedvez, hanem mert az utóbbiak eltolták a dolgokat.

Independent
Orbán Viktor kiaknázza a vírusválságot, hogy megtegye azt, amit mindig is akart, vagyis hogy megtagadja a jogokat a transzneműektől, de ez ellen a civil társadalomnak tiltakoznia kell. Ezt Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transgender Társaság második embere, a Transgender Europe társelnöke írja. Mint kifejti, Magyarországon az érintett közösséget immár nem csupán a járvány fenyegeti, hanem a készülő új törvény is, amely előírja, hogy a hivatalos személyi okmányokban csakis a születéskori nemet tüntetik fel. A transzneműeket már eddig is érték hátrányos megkülönböztetések és ezen csak tovább ront a hatalom húzása. A tekintélyelvű Orbán-kabinet mentségként tekint a ragályra, hogy megragadja a teljhatalmat és lerombolja az emberi jogokat. Nem véletlen, hogy Semjén Zsolt éppen a Láthatóság Transzgender napján nyújtotta be a tervezetet az Országgyűlésben. Ha elfogadják, amire nagy az esély, akkor nem lehet nemet változtatni. Nem sok olyan állam van, amely nem szabályozza a nemek elismerésének törvényes módját, de Magyarország közéjük tartozik. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a gyakorlat sérti a transzneműek méltóságát és emberi jogait. A strasbourgi Európai Bíróság két hete június 4-ig adott időt a magyar vezetésnek, hogy rendezze a kérdést. Erre válasz a készülő tilalom.

INGYEN NÉZHETŐ LESZ A CSINIBABA, A TANÚ, A MOSZKVA TÉR ÉS MÉG 17 VÍGJÁTÉK

INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: KB
2020.04.29..


Nyolc évtized húsz magyar vígjátékát teszi ingyenesen elérhetővé online a Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar film napja alkalmából csütörtöktől 10 napon át a magyarfilmnapja.hu oldalon – közölte az NFI szerdán az MTI-vel.

Május 10-ig ingyenesen elérhető lesz többek között a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, minden idők legnézettebb magyar filmje, a Mágnás Miska, a Liliomfi, a Mici néni két élete, a Roncsfilm és A legényanya című vígjáték is. Teljeskörűen felújítva és digitalizálva lesz látható a szocializmus szimbólumává vált A tanú, a 90-es évek egyik legnagyobb közönségsikere, a Csinibaba és a Moszkva tér című generációs kultfilm is...

ITT OLVASHATÓ