2020. április 19., vasárnap

„EGY NEMRÉG MÉG DEMOKRATIKUS EURÓPAI ORSZÁGBAN ILYEN RÖVID IDŐ ALATT LE LEHET ÉPÍTENI A SZABAD KULTÚRÁT…”

MAGYAR NARANCS
Szerző: KRUSOVSZKY DÉNES
2020.04.19. 



Daniel Gustafsson műfordító, író fordításában olvasható svédül többek között Tóth Krisztina, Krasznahorkai László vagy Bartis Attila is. A Stockholmban élő műfordító-íróval a koronavírus kezeléséről, illetve az orbáni politika svédországi fogadtatásáról beszélgettünk.

Narancs.hu: A legtöbb európai országgal szemben Svédország nem a bezárkózás útját követi a koronavírus-járvány kezelésekor. Beszélgetésünk idején még nyitva vannak az óvodák, a bárok, éttermek.

Daniel Gustafsson: Egy hosszabb ideig kint élő magyar ismerősöm szerint mi svédek kissé sótlanok vagyok. Talán éppen ez segít most. Svédország sokáig jóléti állam volt, ahol a társadalmi bizalom kulcskérdésnek számított, és bár a helyzet az utóbbi években sokat változott, a svédekben még mindig van egy fajta bizalom a hatalom iránt, betartják azt, amit kérnek tőlük, talán éppen emiatt nincs szükség olyan kényszerintézkedésekre, mint máshol. Az óvodák, iskolák elsősorban azért vannak nyitva, mert ha bezárnák őket, olyan kulcsszereplőknek is otthon kellene maradniuk, akikre most aktív szükség van, és hiányuk nagyobb veszélyt jelentene, mint a fertőzés maga.

A hatóságok az emberek egyéni felelősségérzetével számolnak, és ez egyelőre működni látszik. Svédország egyfajta neoliberális kísérletté vált, ennek jegyében kórházak, iskolák, gyógyszertárak kerültek magánkézbe, és ugyan az egészségügy területén kívülről minden modernnek és makulátlannak tűnik, a gazdasági szempontok sok mindent felülírnak. A mostani helyzetben pedig a munkaerőhiány is nagy kihívást jelenthet.

Narancs.hu: A koronavírus mennyire hat a kulturális életre?

DG: A járvány itt is az elsők között érintette ezt a szektort. A könyvesboltok ugyan még nyitva tartanak, de többnyire üresek. A színházak, mozik többsége bezárt, de nem a tiltás miatt, mert elvileg ötven néző alatt még üzemelhetnének, de az emberek inkább otthon maradnak. Rövidtávú mentőcsomag már van: a kulturális minisztérium elkülönített ötvenmillió eurót a szektor támogatására. Magam is csodálkoztam a kormány bőkezűségén...


HAT FILM, HOGY A KARANTÉNBÓL IS BEJÁRHASD ARGENTÍNÁT

MÉRCE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2020.04.19.


Aki szeret utazni, nem annyira vakációzni vagy turistáskodni, sokkal inkább úton lenni, az bizonyára szereti a vándorfilmeket.

Jobb ötlet hiányában adtam ezt a magyar nevet a road movie kifejezésnek : nem útifilmek, hanem mozik, amikben a hősök főképp úton vannak, céljuk felé haladva vagy csak vagabundok módjára, random tekeregve kalandoznak. Sztorijuk az utazás története is egyben – ősi allegória: út = fejlődés, változás, ki- és beteljesedés, összekovácsolódás és magány. Kaland. A helyszín persze sosem érdektelen, unalmas háttér, ellenkezőleg. A néző mozizik, és világot is lát, 2in1. Íme, hat argentin road movie, utazzuk be Argentínát!
Miért épp Argentína?

Ez a világ egyik legszerencsésebb országa, ami a természeti adottságokat illeti. Szubtrópusi őserdős vegetáció északon, sarkvidéki jéghegyek, gleccserek délen, az Andok hegycsúcsai, kristálytiszta tavak, végtelen pampák, ötezer kilométer óceánpart.

Az amerikai kontinens egyébként is tálcán kínálja magát a műfajnak: a hatalmas távolságok, a metropoliszokon kívüli gyér lakosság úgyszintén helyváltoztatásra ösztönöz. Nem véletlen, hogy a vándormozi műfaja észak-amerikai eredetű: a filmtörténet az 1939-ben készült Hatosfogat című westernt mondja az ős-road movie-nak. Míg az irodalmi elődnek egészen Homérosz Odüsszeiáját és Cervantes Don Quijotéját szokták citálni, nem elfeledkezve itt sem az amerikaiakról: John Steinbecktől Jack Kerouac-ig.

Argentína már csak azért is, mert egészen kiválóak az argentin filmek. Márpedig ez sajnos még a moziínyencek között sem alap Európában. A latin-amerikai országok összesen 4 Oscar-díja közül kettőt is begyűjtöttek: a katonai diktatúra egyik legádázabb szokását, a likvidált ellenzékiek gyerekeinek elrablását és rezsimhű családokba csempészését bemutató La historia oficial (1985, rendezte: Luis Puenzo), illetve a remek, törvényszéki krimibe ágyazott történelmi példázat és romantikus dráma, az El secreto de sus ojos (Szemekbe zárt titkok, 2009, Juan José Campanella) vitte el a szobrocskát, utóbbi főszerepében az argentin mozi első számú exportcikkével, a mára méltán világsztárrá vált Ricardo Darínnal.

A kelet-európai nézők otthonosan érezhetik magukat az argentin filmvilág témaválasztásában és megközelítésében is. A fő topikok, mint a diktatúra, a gazdasági válságok, ezekre adott túlélési stratégiák, a kivándorlás/bevándorlás okozta egyéni és társadalmi krízis ismerősek.

Argentína a migráció mindkét ágán érintett: befogadója európai történelmi viharok hajótöröttjeinek éppúgy, mint a latin kontinens országaiból ilyen-olyan okokból menekülőknek, és kibocsájtója a katonai junták és a hiperinfláció áldozatainak.

A déli rendezők nem maradnak adósok az újabb korok szociális dilemmáinak feldolgozásával sem: remek filmek szólnak a környezetpusztítás következményeiről és a szexuális, identitásbeli, genderkisebbségek elfogadásának problémáiról. A filmek hangulata: pikareszk-szerű, hosszú utazások, zseniális képek, máskor pedig éppen ellenkezőleg – vaskos, vidám hangoskodások. Mindez nagyon is komfortos a kelet-európai nézőnek. Mintha Nyikita Mihalkovot, Jiří Menzelt, Emir Kusturicát, máskor Mészáros Mártát néznék.

Az sem lesz csalódott, aki „csak” szórakozást vár a mozizástól: térdcsapkodós vígjátékokban és körömrágósan borzongató krimikben is erősek az argentinok.

Akárcsak a totálisan lila művészfilmekben: a nemrég elhunyt Eliseo Subiela mozijait például biztos, hogy van, aki értékeli Bódy Gábor országában. (Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, ezen a blogon talál magyar nyelvű filmismertetőket – általában – a teljes filmekre vezető linkekkel. A filmek eredeti nyelvűek, ahol elérhető felirat, az angol nyelvű.)

És akkor végre utazzunk. Az első két film a varázslatos Patagóniába kalauzolja a nézőt, három az észak-nyugati Misiones tartományba, a paraguayi-brazil-argentin hármashatárhoz. Az utolsó pedig a kakukktojás: nagyvárosi, Buenos Aires-en belüli vándorlást ígér. [A filmek a megosztott linkeken csak spanyol nyelven érhetők el; a szerk.]
...

NEM TARTJÁK MAGUKAT ÚJSÁGÍRÓNAK, MÉGIS MEGCSINÁLTÁK AZ ELSŐ MAGYAR ONLINE TÉVÉT

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.04.19.


- Gulyás Márton politikai aktivista 2015-ben indította el baloldali, közéleti Youtube-csatornáját, amire kezdetben hagyományos, szobából jelentkező vlogok kerültek fel. 

- Majd gyorsan bővült a repertoár. Az elmúlt években a Partizánon láthattunk grandiózus dokumentumfilmet Trianonról, a Fideszről, portrét Polt Péterről, Pintér Sándorról, Tarlós Istvánról, tényfeltáró anyagokat, vitákat, politikai, gazdasági, történelmi, társadalmi, elemző háttérműsorokat, paródiákat.
- A 2019-es önkormányzati választás ellenzéki előválasztási vitáját már nem egy országos televízió, hanem a partizán csatorna mutatta be. A Rablópártok oknyomozó filmjük 2019 egyik legerősebb produkciója volt.
- A Partizán a járvány eleje óta napi közéleti, háttérműsorral jelentkezik. Ezzel mérföldkőhöz érkezett a hazai média, mert elindult az első független magyar online televízió.

Miért hoztad létre a Partizánt?

Szerettem volna saját médiaplatformot, ahol azzal foglalkozom amivel és ahogyan akarok. Nyilvánvaló az is, hogy a hazai médiában máshova nem is nagyon férnék el.

A politikai szerepvállalásod miatt?

Persze. Nekem ez konkrét tapasztalatom. Limitáltak a munkavállalási lehetőségeim, mint sok más ellenzékinek az országban. Sőt mások is sérültek azért, mert velem dolgoztak. Hogy mondjak egy egyszerű példát, van olyan magyarországi mobilszolgáltató, aki szerződést bontott egy olyan újságíróval, aki engem pozitív színben tüntetett fel egy vele készült interjúban. Ők piaci alapon gondolták azt, hogy nekik rosszabb, ha szerződésben maradnak egy olyan személlyel, aki rólam elismeréssel nyilatkozik. És kifejezetten a youtube-os tevékenységem miatt, nem is a közéleti renomém okán...

AZ OTTHONRÓL DOLGOZÁS VESZÉLYE NEM A MUNKAKERÜLÉS, HANEM A KIÉGÉS

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2020.04.19.


Lébecolástól és látszatmunkától tartanak a munkáltatók. Pedig a valós helyzet ezzel pont szembe megy: már egy-két hónap alatt is el lehet jutni odáig, hogy kiégéshez hasonló tüneteket produkálunk, ha nem figyelünk néhány alapszabályra.

Már több mint egy hónapja tart a koronavírus miatti országos veszélyhelyzet, melynek egyik fő intézkedéseként minden olyan munkát, amit csak lehetett, home office-ba tereltek. A dolog egyfelől beszédes: amit eddig cégek százai hangoztattak lehetetlenként, az most láthatóan igenis lehetségessé vált, szolgáltatva némi tanulságot a munkaerőpiaci és HR-szakértőknek. A társadalmi trendek mellett persze az egyéni vetületek sokkal érdekesebbek: hirtelen százezrek tapasztalják meg a remote working, azaz a távoli munkavégzés előnyeit – és hátrányait is. De hogyan lehet ezt jól csinálni? A tapasztalat azt mutatja, a kulcs a szigorú keretezés...

AMIT TANULUNK...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.04.19.


Rémes a járvány, tele vagyunk bizonytalansággal, félelemmel, mégis, világosan látszik már most, öt héttel a korlátozások elindítása után, hogy kényszerből olyan tanulási folyamatok részesei vagyunk, aminek pozitív hozadéka is lesz.

Érzem ezt a csapaton belül és kívül is. Belül abban, hogy a home-office munka során a mi digitális kompetenciáink is fejlődnek, rákényszerülünk a különféle online meeting programok használatára, és a munkaterületekről történő heti közös beszámolás is magában hoz pozitív változási lehetőségeket. Önállóságban, felelősségben, tervezésben és a munka láttatásában is. Szóval, szervezetfejlesztési szempontból is érzem a hozadékát. Látják pl. hol nő fel túl sok teher egy-egy területen, és ott ajánlkoznak, segítenek egymásnak. Nagyon jó ilyet megtapasztalni, mindig ezt akartam, hogy belülről érezzék a csapat tagjai, hol kell tolni a szekeret, hogy jobban menjen, és ne üljenek csendben, hogy majd, ha szólnak, akkor megcsinálják, de addig nem mozdulnak. Mert ez egy olyan munka, ahol nagyon fontos figyelni a munka intenzitására, a többiekre, egymásra, és ez azonos viszonyulást feltételez.

Aztán, a kapcsolatrendszerünkben is egészen biztos, hogy új területtel gazdagítja a jövőt, az online meetingek technikájával. Eddig is jelen volt ez, pl. egyetemi előadásokra kapcsoltak be a skype segítségével, de nagyon sok olyan munkamegbeszélés, workshop, tapasztalatcsere volt jelen az életünkben, mikor egy egyórás megbeszélésért utaztam 2 x 3,5 órát, és, bár próbáltam mindig több programot is összeszervezni, nagyon sokszor éreztem, hogy kár volt utaznom, ezt meg tudtuk volna beszélni online. De sokan óckodtak tőle, hogy személyesen jobb, és nagyon sokszor technikailag sem tudták hozzá biztosítani a hátteret. Most viszont tobzódunk a jobbnál jobb digitális lehetőségek között, és világosan látszik, teljesen pótolható a személyes jelenlét így is. Megtanuljuk, mindannyian. Szóval, abban teljesen biztos vagyok, ha véget és a járvány, nem fogok annyit utazni, a találkozók, megbeszélések jó része hatásromlás nélkül tehető át a digitális térbe.

Tanulás történik a távoktatással is. A szülők részéről. Két területen is érzékelem ezt. Ahol sikerül digitális eszközt adni, tabletet, laptopot, és persze internetet, ott, főleg, az alsós gyerekeknél muszáj a szülő segítsége a tanuláshoz. Tanulják hát ők is, nemcsak a tananyagokat, hanem a digitális eszközök használatát is. Mert ez azért más, mint a telefonon a facebookozás, a letöltések, megoldások, feltöltések rendszerében bizony nagyon kell figyelni és tanulni a szülőknek is.

Eszembe juttat megint egy érdekes szempontot ez az egész. Sok-sok uniós forrást töltöttek a digitális szakadék csökkentésébe, hogy be tudják húzni a digitális térbe azt a generációt, akik ezt iskolarendszerben nem tanulhatták, nem értik a működését, miközben ez, lassan mindenkit érintően az élet részévé válik. A programban résztvevők egy részénél bizonyosan hasznos volt, de a generációs szegénységben élő, alapkészséghiányos felnőtteknél nem igazán hozott változást.

Kapcsolták hát a közmunkához az informatikai képzést, aztán próbálták más módon is a bevonódást segíteni, gondolom, létszámot kellett produkálni, így aztán bejött az “aki elvégzi, kap egy okostelefont” vonal is. Ez meghozta a kedvet, bár, ahol én ráláttam, ott csak a fizikai jelenlét volt az indikátor, a telefonért, ami aztán a tanfolyam után nagyon gyorsan gazdát is cserélt. Akik végigülték, az idejüket adták, hozzáadott érték, elsajátított tudás náluk nem volt, de ez nem is érdekelt különösebben senkit. A jelenléti ív volt az indikátor.

Ha nem így lett volna, most gond nélkül mehetett volna be az okostelefon ebben a társadalmi csoportban is abba a szerepbe, amit a távoktatásban kellene betöltenie. Csakhogy erre nem lett tudás, a digitális szakadék áthidalása max. a telefonálás szerepéig történt meg. Az meg talán előtte is megvolt.

Most viszont megy ez a tanulás is, és meggyőződésem, hogy ez most, ahol van tablet, laptop és internet, de még talán megfelelően működő okostelefon is, ott csakugyan csökkenti a digitális szakadékot. Mert most ezen tanulnak a gyerekek, velük pedig a szülők is. Már, ahol van segítő ehhez. Nálunk a tanodásaink végzik ezt a munkát, máshol pedagógusok, akik nem sajnálják az időt, és tesznek ebbe is energiát. Mert el kell magyarázni távoktatással, a gyerekek távoktatása előtt a szülőnek is, hol, mit nyomjon meg, mire klikkeljen, miért és hogyan, együttes fejlesztés ez a javából.

Van ám másik tanulási hozadéka is ennek. A szülők, akik sok esetben alapkészséghiányosak, most belekényszerülnek a tanulásba, újra tanulnak olyan területeket, amelyek lehet, náluk kimaradtak. A feladatok letöltése, kitöltése közben együtt tanulnak a gyerekeikkel, közben az ő olvasási-szövegértési kompetenciáik is fejlődnek, tantárgyi ismereteket alapoznak meg. Volt ilyen régebben is, a nyolc osztály megszerzésére, állami keretek között. De most valahogy máshogy telik meg ez is tartalommal. Ezekben az állam által szervezett tanfolyamokban mindig a jelenlét igazolása volt a legfontosabb, mellette ott volt, hogy kötelező tartozéka lett a közmunkának, sőt, aláírták azt is, ha nem járják végig, akkor vissza kell fizetni a képzés árát. Ez tartotta benne a résztvevőket, bár volt, akit ez sem. Maga az ismeretek elsajátítása a gyakorlatban nem jelent meg ekkora súllyal.

Azért hozom ezt ide, mert el kellene gondolkodni rajta, jó beavatkozási pontokkal igyekeztek-e megszervezni? Mert motiváció a tanulásra, az ismeretelsajátításra nem volt… csak a jelenlétre. És ez nem lett jobb sem a tanfolyam árának visszafizetési fenyegetettségével, sem az ajándék okostelefonnal. Most, ez a helyzet viszont láthatóan a tudásra segít rá. Talán a következő etapban, amikor munkaerőpiaci szempontból fontos képzéseket szerveznek, újragondolhatnák ezt. Persze valószínű, hogy az egész szervezeti kultúráját kellene átgondolni, a teljesítés indikátoraival együtt…. ez pedig hangsúly-áthelyezést jelentene, de nem a célcsoportban, hanem a képzéseket szervezők szemléletében. Ez pedig úgy megszilárdult már nálunk, mint a hálapénz rendszere. És nem enged újratervezést.

Van ennek a tanulásnak egy harmadik hozadéka is, amit a tanodásaink munkája révén tapasztalhatunk meg. Mivel mi egészen picikkel is foglalkozunk, a baba-mama klubbal, és az iskola-előkészítővel, meg a logopédiával, ezt az egészet korban is előre tudjuk tolni, de legmarkánsabban az iskolás korosztálynál van jelen. Ez pedig egy tanulásmódszertani tudásátadás a szülők részére. Mert ahol jelen kell, hogy legyenek a gyerekek tanulási folyamatában, ott kapnak egy mintát a tanoda-pedagógusainktól. Kommunikációra, figyelemráirányításra, türelemre, az önálló tanulás támogatására. Hihetetlenül fontos, és hatékony, személyes tanulás ez.

Ahogy a fiatal anyukák online klubtalálkozóin beszélnek az asszonyok a gyerekeik tanulásáról, ahogy rányílik a szemük a pedagógiai szerepre, az is nagyon meggyőzően mutatja ezt. Mert ebben már sokan képesek értelmezni a járvány előtti iskolai hatásokat is, és érezhetően jobban értik a saját gyerekeik problémáit is. És jobban tudnak segíteni nekik. Más viszonyulást hoz ez. Persze nem mindenkinél van ez így, de most óriási beavatkozási pontnak látom ezt a felzárkóztatásban.

Persze tudom, ezzel most senki sem fog foglalkozni rendszerszinten. Maximum digitális eszközök eléréséig jut az állami szerep, ha egyáltalán lépnek ebben, a legnehezebb helyzetben levők felé. Ez viszont, általuk elfogadott, és támogató szerepben levő szakember nélkül nem hiszem, hogy hatékony beavatkozási pont lesz.

Ha viszont ez menne, ebben a kényszerű helyzetben nagyot tudnánk lépni a generációs szegénységben élő gyerekek és szüleik együttes fejlesztésében. Mert azt az alapelvet, amit az Igazgyöngyben vallunk, hogy egy generáción át a gyerekeket és a szüleiket is fejleszteni kellene a változásokért, azt most itt megint igazolva látjuk.

JÁRVÁNY KIBIZTOSÍTVA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ANDREA ÉVA
2020.04.19.


Szakértő civilszervezetek és magánemberek szerint folyamatosan nyomon követhető, ahogy a koronavírus okozta válság nem csupán egészségügyi, hanem elhúzódó gazdasági és szociális krízisbe vált a legszegényebbek között. A roma és nem roma civilek azt tapasztalták, hogy szociális és humanitárius katasztrófa fenyegeti a kistelepüléseken mélyszegénységben élő hazai cigányságot, majd egymillió embert. Ezt az aggodalmat igazolják például a kalocsai telepeken élők is.

Világbanki felmérések szerint a járványok áldozatai manapság elsősorban a telepszerű körülmények közt élő romák. A szegénység, az elégtelen higiénés feltételek, a zsúfolt és alacsony komfortfokozatú lakókörülmények – mind növelik a fertőzés kockázatát.

A magyarországi romák jelentős részének a megfelelő mennyiségű – és különösen a megfelelő minőségű – étel járványok nélkül sem áll rendelkezésére. Nemzetközi vizsgálatok az igazolják, hogy a köreikben gyakori korai halálozás okai között első helyen az életmódbeli és a táplálkozási szokások állnak, ezeket sorrendben követik az egészségtelen munka- és életkörülmények, a szociális és pszichoszociális körülmények, valamint a környezetszennyezés.

A magyarországi romák többsége ma környezet-egészségügyi szempontból veszélyeztetett területeken él, ott, ahol az extenzív iparosítás korábban a legtöbb kárt tette. A közgyógyellátás fokozatos szűkítése, illetve az önkormányzati szociálpolitika krízishelyzetek kezelésére fordítható forrásainak szűkülése rendkívül hátrányosan érinti a beteg romákat. Ráadásul a rossz anyagi helyzetben lévő cigányok nem tudják megvásárolni a gyógyulásukhoz szükséges kedvezőbb körülményeket. Mindezt több hazai és nemzetközi kutatás és terepmunka tárta fel, támasztja alá. Ezekre az egyébként sem kedvező jelenségekre csapott le most a koronavírus-járvány...

TUNKOLT KENYÉR A KISNYUGDÍJAS VASÁRNAPI EBÉDJE

NÉPSZAVA 
Szerzők: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2020.04.19. 


Nemhogy nem él jobban a nyug­díjasok kétharmada az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés után, de az emelést jócskán megha­ladó infláció miatt még tovább romlottak anyagi körülményeik. Magyarországon több mint 17 ezer idős ember még 28 500 forintot sem kap egy hónapban. Rajtuk az sem segít érdemben, hogy 2021 februárjában plusz egyheti pénzt kapnak majd a koronavírussal kapcsolatos válságintézkedések részeként.

A böhönyei Margit néninek 73 ezer forintot kell beosztani hónapról hónapra. Hűtőjében egy kis darab margarin, arasznyi főzőkolbász, négy tojás, zacskós tej és 15 deka baromfifelvágott árválkodik, a fagyasztórészben pedig zománcos láboskában finomfőzelék. „Eltettem szombatra a szociális ebéd felét, hogy legyen valami meleg aznapra is – magyarázza. – Vasárnap főzök egy kis pörköltet, vettem csir­ke­levescsomagot, van benne háta, püspök, nyak, láb, egy kis máj és zúza, krumplival pont jó lesz.” 

A nyolcvan felé járó asszony élete nagy részét a terebezdpusztai állami gazdaságban dolgozta végig, no és a háztájiban, ám a rendszerváltás után utóbbit szép lassan felszámolták. Tavaly valamivel kevesebb mint 71 ezer forintot hozott neki a postás, 2047 forinttal kap többet az idén. Csakhogy nem elég, hogy egy újabb, csonterősítő gyógyszert írt fel neki az orvos, a kenyér, a tej, a hús, a zöldség drasztikusan drágult, ráadásul bármennyire is spórolt – négy szobából csak egyet fűtve –, március elejére elfogyott a tűzifa is, így kellett még egy keveset hozatnia. 

„Ruhát nem vettem legalább tíz éve – szégyenkezik egy keveset –, karajt utoljára tavaly nyáron a fiam születésnapi ebédjére. Néha belefér egy kis csokoládé, keksz, ennyi a luxus, amit a mindennapi szükségletek mellett elbírok. A legjobban a zöldség és a gyümölcs hiányzik, amíg bírtam a keretet, megtermeltem mindent, most már nem megy, a boltban pedig csak almára futja, arra is hetente maximum kétszer. Persze mindig egy szemre.” Juliska néni szerencsésebb, a mesztegnyői ház kertjében még úgy is terem néhány gyümölcsfa, hogy láthatóan nem gondozzák őket. A 71 éves asszony bottal tud csak közlekedni, így esélytelen, hogy nekiálljon metszeni, pláne szüretelni. 

„Ami lehullik, az is áldás – mondja, miközben megmutatja a nyugdíjcsekket: 62 937 forintot kap havonta az államtól 38 évi téeszmunka után. – És ebből még úgy is elvisznek tízezret a gyógyszerek, hogy kapok közgyógyellátást. A víz, a villany ötezer, aztán ott van a tüzelő, a tévé, nagyjából a fele nyugdíj marad megélhetésre. Ha nem lenne a szociális ebéd, valószínűleg éhen halnék, vagy ha nincs szociális tűzifa, megfagynék. Tudja, mi volt az ebéd hétvégén? A hétközi zöldséges hús szaftjába tunkoltam kenyeret, meg főztem egy kis rántott levest. Üresen.” 

Náluk is rosszabb helyzetben vannak azok, akik nemhogy hatvan-hetvenezer, de még 28 500 forintot sem kapnak havonta, vagyis nem érik el az öregségi nyugdíjminimumot. Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint Magyarországon 17 771 ilyen ember él: nekik legfeljebb havonta 798 forintnyi pluszt hozott az idén januári 2,8 százalékos nyugdíjemelés, s ők vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. Zömüknek azért ilyen alacsony a nyugdíja, mert nem volt elegendő szolgálati idejük: háztartásbeliként otthon voltak, gyerekeket neveltek vagy a téeszben dolgozó férjük mellett kisegítő családtagi státuszban voltak...

J’ACCUSE,,,! – VÁDOLOM ORBÁN VIKTORT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.19.


...Vádolom tehát Orbán Viktort, amiért olyan alkotmányt fogadtatott el, amely nem tükrözi a nép akaratát, kizárólag az ő politikai hatalmát és akaratát szolgálja.

Vádolom Orbán Viktort, aki olyan médiavilágot teremtett Magyarországon, hogy lehetőleg csak az ő hangja, az ő meggyőződése, az ő véleménye jusson el a többséghez.

Vádolom Orbán Viktort, hogy a gazdasági és jog ügyleteihez olyan szisztémát dolgozott ki, amellyel bármikor, bárkinek a javaihoz hozzáférhet – lásd magánnyugdíj pénztárak 3000 milliárdja – és eme szándékaihoz simította a jogszabályokat is.

Vádolom Orbán Viktort, mert szép, fokozatosan távolított el a kormányából minden olyan embert, akinek egy picit is önálló véleménye volt, aki a szakmai szempontokat az ő akarata elé akarta helyezni.

Vádolom Orbán Viktort, hogy a kormányába és a politikai holdudvarába olyan embereket gyűjtött össze, akik kizárólag az ő akaratának vetik magukat alá (Semjén, Varga J., Novák K., Szijjártó, Hollik, Kovács Z., Dömötör Cs., Rétvári B., Németh Sz., és a többiek), és akik bármikor hajlandóak elvtelen támadást indítani bárki ellen.

Vádolom Orbán Viktort, hogy a parlament munkáját kiürítette, működését formálissá tette, maga mögé pedig csak olyan „bátor” embereket engedett, akik bizonyosan nem mondanak neki soha ellent, és boldogan asszisztálnak egy nevetséges, helyenként megalázó színjátékhoz.

Vádolom Orbán Viktort, hogy hazámat olyan országgá változtatta, amely szégyenteljes politikájáról ismerszik meg a világ legtöbb országában, és amely kivetnivaló tagja egy olyan közösségnek, amelyhez tartozni akart.

Vádolom Orbán Viktort, amiért olyan rendszert alakított ki, ahol egyesek látványosan gazdagodnak, de nem tudni, hogy a vagyon valóban az ő tulajdonuk-e, vagy netán valaki másé?

Vádolom Orbán Viktort, aki olyan vádhatóságot hozott létre, amely szemet huny a politikai hatalom birtokosainak csalárd ügyletei fölött, és amely nem is akarja tudni, hogy mi a valós helyzet, és amely hajlandó a politikai ellenfelet bármikor eljárások alá vetni.

Vádolom Orbán Viktort, amiért idegengyűlölővé tette a hazámat, ahonnan száműzte a szolidaritást, a békét, helyette háborús tereppé változtatta az országot.

Vádolom Orbán Viktort, mert becsapott.


MIRE IS KELLETT ORBÁNNAK A KORLÁTLAN HATALOM?

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.04.18.





Egyre-másra jelennek meg elképesztő hírek, lassacskán kiderül, mire is kellett a kormánynak a rendkívüli felhatalmazás.

Megjelentek például a kormányrendeletek a különadók részleteiről. A pártok éves bevételének a felét elvették, az önkormányzatok gépjárműadó bevételeiből több mint 30 milliárdot elrekviráltak. Ingyenessé tették a parkolást, ezzel megnőtt a gépkocsiforgalom, mellesleg újabb bevételtől estek el az önkormányzatok. A kormány összesen 91 milliárdot vár a bankok és a kiskereskedelmi üzletek különadóiból. Utóbbiaknak havonta kell fizetniük a sarcot, a bankoknak viszont három részletben, mégpedig az év végéig. Ezzel a könnyítéssel jött a pofátlanság teteje: a bankszektor gyakorlatilag nem adózik, csak kölcsönad pénzt az államnak! Öt év után ugyanis ezt az összeget visszakapják, ráadásul a kölcsönadandó pénzből még jót is cselekedhetnek, ha támogatják a látványcsapatsportokat. A kormány ugyanis lemond a bankok különadójának feléről, ha azt inkább a sportra fizetik be! Mit kockáztatnak a bankok? Semmit! Alaptevékenységüket végzik, hiteleznek. Igaz, most nem az ügyfeleiknek, hanem a kormánynak.

„A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a stratégiai fontosságú vállalatok működőképessége fennmaradjon és a lakosság ellátása folyamatosan biztosított legyen” – ezzel az indoklással, azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot, amelynek részvényei a tőzsdén forognak. Az oda kinevezett állami tulajdonjogok gyakorlásával megbízott kormánybiztos pedig – élve a rá ruházott felhatalmazással – a tőzsdén jegyzett cég vezetőségének visszahívásáról döntött, és fideszes, vagy a párthoz közel álló személyeket nevezett ki az igazgatóságba...


LEGYEN MINDENKI PÉNZÜGYMINISZTER!

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Róza néni
2020.04.18.


Miután ma is elkészültem a mindennapi olasz nyelvleckével (ezt még 12 évvel ezelőtt ígértem meg magamnak nyugdíjas éveimre, Cavinton helyett tudom ajánlani) és szót fogadva Domokos László ÁSZ-elnöknek, kineveztem magam a családom pénzügyminiszterének. Az lehet, hogy összetévesztettem a családi kasszát Magyarország idei költségvetésével, de hát édes istenem, előfordul ez magasabb szinteken is kishazánkban. 

És hát látva, hogy úgy állnak a számok, ahogy… eldöntöttem, hogy készítek egy túlélő csomagot, gazdaságélénkítő csomag helyett. Ez utóbbiból már talán több is van, mivel felgyűrt ingujjal fáradozik Orbán Viktor. Ezen is. És az ő szeretett Matolcsy Rómeója is. Jójó, tudom, hogy Rómeó nem Viktorba szerelmes, meg azt úgyis hamarosan törvény is tilthatja.

Noha tudom, hogy nem mindenki (vagy igen?) tölti az idejét a karanténban azzal, hogy a költségvetés számaival sakkozgasson, most mégis kérem azokat, akik unatkozós idejükben ilyen perverzitásra adnák a fejüket, hogy segítsenek nekem összerakni ezt a túlélő csomagot. Játsszunk pénzügyminiszterest, papás-mamás helyett.

Ehhez első körben megpróbálom bemutatni egy áttekinthető formában, fő címenkénti részletezésben a 2020. évre tervezett bevételeinket és kiadásainkat. Csak hogy képben legyünk, hogy miből élünk idén. Íme Magyarország 2020. évi költségvetése rövidebben, mint a törvényben, a részletek kibontása nélkül. Noha tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik...

MÍTOSZ, HOGY A DIKTATÚRÁK JOBBAN KEZELIK A JÁRVÁNYT

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG / KREKÓ PÉTER
2020.04.18.


Korai megmondani, hogy a világ közvéleményét permanensen megvezető Kína jobban kezelte-e ezt a válságot, mint a Nyugat. Az igazi különbség a járvány hatékony kezelésében nem az autokráciák és a demokráciák között húzódik majd, hanem a kompetens és az inkompetens államok között. A történész a „kompetens és hatékony demokráciák” eredményességére számít. Második karantén-podcastunk vendége ANNE APPLEBAUM...

...Diktatúrák és demokráciák

Mítosz, hogy a diktatúrák jobban kezelik a járványt. Kína nyomást gyakorolt az orvosaira, hogy ne beszéljenek a vírusról, és még most is nehéz hinni a kínai statisztikáknak. Egyértelmű, hogy Kína ezzel nagy mértékben hozzájárult a vírus terjedéséhez. Applebaum az Egyesült Államokat sem menti fel: Donald Trump is bagatellizálta a vírus jelentőségét és kockázatát, amikor az megjelent Amerikában. Egy influenzakutató igyekezett hamar figyelmeztetni az embereket, amikor Seattleben a vírus aktivitását felfedezte, de jelezték neki, hogy ne teszteljen a vírusra. Az elnök pedig félt a gazdasági és választási következményektől, emiatt a válaszlépések túl későn érkeztek – ez nem áll túl messze Kína példájától.

Applebaum szerint összességében gyengék a nyugati reakciók. Az USA részéről ez részben Trumpnak köszönhető; bármely más elnök már régen egy G7-es és egy NATO-reakciót forszírozott volna. „Európa ugyanakkor még nincs kész arra, hogy vezesse a világot.” Kína és Oroszország eddig viszonylag sikeresen tetszeleg a világ megmentőinek szerepében, de tudjuk, hogy a kínai védőfelszerelések gyakran selejtesek, és persze a vuhani statisztikák sem valószínű, hogy megbízhatók.

A tudományos felfedezések terjedését pedig nem foghatja vissza az elavult nemzetközi bürokrácia, ami a WHO-ra is jellemző – nem véletlen, hogy az egészségügyi világszervezeten kívül születnek most a leghatékonyabb együttműködések.

„Korai lenne megmondani, hogy Kína jobban kezelte-e ezt a válságot, mint a Nyugat. Az igazi különbség nem az autokráciák és a demokráciák között fog húzódni, hanem a kompetens és az inkompetens államok közt.” Kína és Oroszország narratíváját az is cáfolja, hogy Dél-Korea, Tajvan és Japán mind demokráciák, és elképesztően jól teljesítettek a vírus kontrollálásában. A transzparens kommunikáció, a tömeges tesztelés és a vírus kapcsán a kontaktok felderítése mind a demokrácia berkein belül történt. Amikor viszont autokráciákról van szó, nem lehetünk benne biztosak, hogy egyáltalán hihetünk az oroszországi, a kazahsztáni vagy épp a türkmenisztáni híradásoknak. Applebaum arra számít, hogy a „kompetens és hatékony demokráciák” – mint például Németország – fognak relatíve jól kijönni ebből a válságból.

Anne Applebaum, amellett, hogy a kommunista és a posztkommunista országok történelméről írt könyveket, a XXI. századi propagandával és dezinformációval is foglalkozik, melyet a Johns Hopkins Egyetem Agora intézetében Peter Pomerantsevvel közösen kutatnak. „A Gulag története I-II.” című könyvéért 2004-ben Pulitzer-díjat kapott. Az Atlantic szerzője.

SZABAD SZEMMEL - ÉPPHOGY MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS BRÜSSZELBEN A MEGASEGÉLYRŐL, ORBÁN MEGINT NEKIMENT AZ EU-NAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.19.


Spiegel 

„És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!” – így fakad ki a lap, miután kiderült, hogy Magyarországnak több forrás jut az unió gyorssegélyéből a járvány következményeinek enyhítésére, mint a nagy bajban lévő Olaszországnak. A Bizottság döntése értelmében a diktatórikus módszerekkel irányító és a demokráciát leépítő magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8%-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője képtelenségnek minősíti az unió eljárását. Hiszen Orbán a magyar gazdaság éves teljesítményének csak 4 %-ának megfelelő ajándékot kap Brüsszeltől, noha éppen diktátorrá lép elő. Ez sokat árt az EU-nak, amely demokratikus értékközösségként hirdeti magát, amely jó ideje vitázik a jogállami mechanizmus bevetéséről, ám milliárdokkal dob meg egy olyasvalakit, mint Orbán. De hát ilyen bürokratikus tehetetlenség jellemzi a segélyek elosztását – mutat rá a Spiegel. Ráadásul akkor dől a pénz Brüsszelből, amikor a felhatalmazási törvény jóvoltából Orbán minden eddiginél több hatalmat összpontosít a saját kezében. Korábban megtorpedózta a kvótadöntés végrehajtását, járszalagra fogta a sajtót, elűzte a CEU-t. Erősen antiszemita beütésű jelszavakkal kampányol Soros kapcsán, ráadásul nyíltan beismeri, hogy illiberális demokráciát akar. De még ezen is túlment a vadonatúj teljhatalmával. Hogy mégsem zárják el számára a pénzcsapot, az mutatja, milyen tehetetlen az unió azokkal a tagokkal szemben, amelyek megszegik az alapértékeket. A segélycsomaghoz ugyanis a pénzt a felzárkóztatási alaptól csoportosították át, ám pontos feltételek híján Orbán még az eddigieknél is szabadabban használhatja fel ezt a hatalmas összeget – mutat rá a német zöldek egyik EP-képviselője, aki pont ezért azt követeli, hogy a következő EU költségvetésben kössék ki a jogállami normák betartását a támogatások fejében. Ami pedig az Európai Parlament hozzáállását illeti, a jelek szerint Strasbourgot szorította az idő, így a testület alighanem szándékosan elfordította a fejét, amikor szembesült azzal, hogy a ravasz magyarok milyen aránytalanul sokat markolhatnak fel. Miközben a kormányfő többször is a Varsói Szerződéshez hasonlította az uniót. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés legutóbbi anyaga szinte megdöbbenve konstatálja, hogy alig született meg a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint csak nekiment az EU-nak: amikor Ferihegyen egy kínai küldeményt fogadott, maszkokat, tesztkészleteket, lélegeztető gépeket, kijelentette: Peking jó szövetséges, ellenben az uniótól nem igazán érkezik támogatás.

Magyarországon csaknem 40 ezer kórházi ágyat szabadítanak fel a koronavírus várható fertőzöttjeinek, még azon az áron is, hogy ez sokszor azzal jár: súlyos állapotban lévő betegeket raknak ki. Több ezer pácienst gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra küldtek el, noha a járvány a hivatalos adatok szerint egyelőre egyáltalán nem érinti komolyan az országot. Ám az emberi erőforrások minisztere mégis ukázt adott az ágyak kiürítésére, bár a tisztifőorvos azt bizonygatta, hogy ez nem vonatkozik azokra, akik szakellátást igényelnek. Ám a szociális hálón és a független sajtóban megjelenő nyilatkozatokban az érintettek pont az ellenkezőjéről számolnak be. A tévében azonban többen nem engedik mutatni az arcukat az interjú során, mert félnek a megtorlástól. Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász ugyanakkor teljesen irreálisnak tartja a hatóságok számait, amelyekkel az intézkedést indokolták. Orbán Viktor azt mondta, hogy az ágyak egyharmada eleve üres volt. Akkor viszont hozzávetőleg 16 ezer embert kellett elküldeni, noha sokuknak nincs családja, illetve nem tudja megfizetni, hogy szakképzett ápolót fogadjon. Hadházy Ákos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány fertőzöttjeinek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, csak éppen az operatív törzs nem szolgáltat olyan adatokat, amelyekből ez kiderülne. A kórházak pedig nem nyilatkozhatnak, noha a parlamenti képviselőknek joguk van megkapni az általuk kért felvilágosítást. Közben egyre többen bírálják hozzá nem értése miatt az ultranacionalista Kásler Miklóst, még a Fideszen belül is.

19 EP-képviselő úgy ítéli meg, hogy Európában meg kell akadályozni a tekintélyelvűség térnyerését, épp azért közös nyilatkozatban sürgetik, hogy Brüsszel alkossa meg a kereteket, nehogy a tagállamok – magyar és lengyel mintára – hasznot húzzanak az olyan egészségügyi válságból, mint amilyen pl. a mostani koronavírus. Az aláírók többségükben liberálisak és zöldek, köztük van az Európai Parlament magyar jelentéstevője valamint Donáth Anna. Az nyugtalanítja őket, hogy a földrészen bizonyos politikusok aránytalanul nagy hatalmat halmoznak fel a kezükben, éspedig meghatározatlan időre. Példa erre Orbán Viktor, aki egészen valószínűtlen módon kibővített jogkörére azzal teszi fel a koronát, hogy maga döntheti el: meddig tartson a saját jogosítványa. A kontinensen egyetlen más vezető sem tud felmutatni ilyesfajta hatalomkoncentrációt. Az állásfoglalás kifejti, hogy a populisták az utóbbi időben erősen nyomulnak, több helyütt is kormányra kerültek, hála a szép ígéreteknek. Ezek a rezsimek azonban gúnyt űznek az alapértékekből, a szabadságból, a demokráciából, a jogállamból. Ám ezt még a jelenlegi ragály sem igazolhatja. Az nem a polgárok jogainak védelmét jelenti, ha elnémítják a tiltakozás minden formáját. A nehéz helyzet persze különleges eszközöket tesz szükségessé a kormányok számára, ám itt az idő, hogy felfegyverezzük Európát az alapértékek megóvására. Ezért rögzíteni kell a fő elveket, hogy a különleges rendelkezéseket csakis a válság idején lehessen alkalmazni. Ide tartozik, hogy a rendkívüli szabályok automatikusan érvényüket veszítsék, mondjuk, egy év elteltével. De a nemzeti törvényhozás már előtte is eltörölheti azokat. Fontos az arányosság és az időkorlát, és hogy az adott parlament döntsön róluk. A képviselőtestületnek rendszeresen, önállóan és nyilvánosan ellenőriznie kell a végrehajtó hatalom ténykedését. Ez persze triviális, ám a történelemből ismert, hogy voltak bőven többségi kormányok, amelyek azután diktatúrába vezették országukat. Épp ezért szükséges, hogy a Bizottság és az Európai Tanács minden lehetséges eszközzel lépjen fel azon tagok ellen, amelyek feladják az alapértékeket. Be kell vetni ellenük a rendelkezésre álló szankciókat. Csak ily módon lehet közösen legyűrni a válságot és megerősíteni az európai tervet. 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a kínai tekintélyuralmi rendszer csak súlyosbította a járványt, és feltárta a zárt rezsim gyengeségét, miután a pekingi kormány többedizigilen megpróbálta elleplezni az igazságot. Hiba volna azonban azzal vádolni Kínát, hogy az rászabadította a vírust a világra, de az biztos, hogy a rendszerfüggő megtévesztés csak rontott a helyzeten. A jó megoldás a nagyobb átláthatóság és a tények teljes feltárása lett volna. A kórokozó valószínűleg többszörös mutációval alakult ki, de azt sem lehet kizárni, hogy netán véletlenül szabadult ki a vuhani virológiai intézetből. A legtöbb szakértő azonban azt mondja: nincs bizonyíték, hogy a Covid-19 biológiai fegyvernek készült. Ám Kína részéről segíteni kellene, hogy kiderüljenek az előzmények. De az biztos, hogy amikor a múlt december elkezdődtek a bajok – a betegség először tüdőgyulladásnak látszott - a helyi hatóságok először eltitkolták a helyzetet. Majd amikor az év első heteiben elkezdett terjedni a vírus, a központi szervek is tájékoztatási tilalmat rendeltek el. Pedig az elnök már január 7-én tudott a kórokozóról, de csupán majdnem két héttel később állt ki a közvélemény elé. 3 nappal később jött a vuhani karantén, és annyi forrás özönlött a térségbe, amennyi csak egy autoriter rendszerben lehetséges. Így a világ időt nyert. Viszont a halottak száma túl kevésnek tűnik, ajánlatos volna, hogy Kína közölje a valós adatokat. Peking most kampány indított, mert igyekszik az államfőt hősnek beállítani, aki legyőzte a járványt. De még ennél is zavaróbb, hogy a hivatalos propaganda úgy állítja be: más országoknak át kellene venniük a kínai modellt. A megtévesztés, a titkolózás, a történtek újraírása azonban a probléma részét jelenti, nem pedig a megoldást.

(AUTO)IMMUNITÁS ÉS JÁRVÁNY

MÉRCE
Szerző: LOSONCZ MÁRK
2020.04.19.


Szinte az összes hivatalos nyilatkozatban szó esik arról, miszerint „az idősebb, gyenge immunrendszerű és krónikus betegségekkel küzdő emberek„ kiszolgáltatottabbak a koronavírus szövődményeinek.

Közismert, hogy az idős embereket számos módon éri hátrányos megkülönböztetés. Évszázadokig különféle előítéletek szóltak róluk (bizonyos közösségekben meggyilkolták őket, hiszen hasznavehetetlennek számítottak), a kapitalizmus pedig még inkább megnehezíti a helyzetüket, hiszen az idős emberek többé-kevésbé kívül esnek a munka és a fogyasztás rendszerén.

Ugyanakkor egy lényegi különbséget is felfedezhetünk. Az idős emberek könnyen felismerhetők, már első pillantásra megkülönböztethetjük őket a többi állampolgártól. A politikusok és a szakértők rendszeresen utalnak a szerepükre, amikor például arról van szó, hogy korlátozzák a mozgásukat, amikor a segítségükre sietnek az élelmiszer (vagy gyógyszer) házhoz szállításával, vagy amikor az áruházak szombaton hajnalban 4 és 7 óra közt csakis az ő részükre nyitnak ki.

Ellentétben az idősekkel, a hibás immunrendszerű emberek láthatatlanok maradnak.

Láthatatlanok abban az értelemben is, hogy a problémáik ritkán jutnak a felszínre. Így van ez az autoimmun betegségekkel küzdők esetében is. A láz, a migrén, a teljes kimerültség, a megduzzadt nyirokcsomók és egyéb problémák egyszerűen észrevehetetlenek mások számára. Még kevésbé láthatóak a betegségük súlyos formái, mint például a vesegyulladás vagy az idegrendszer gyulladása. Nem véletlen, hogy néhány humoros YouTube-videó arra figyelmezteti a hibás immunrendszerű betegek ismerőseit, hogy soha ne forduljanak hozzájuk ezekkel a szavakkal: „Tényleg beteg vagy? Egyáltalán nem látszik rajtad!„

Azonban a hibás immunrendszerű betegek testi láthatatlanságát a koronavírus-járvány idején megkettőzi a hivatalos diskurzusból való mellőzöttségük. Nem kapunk részletes képet azokról a kihívásokról, amelyekkel szembe kell nézniük. Ők csupán függelékként szerepelnek minden hivatalos bejelentés végén. A problémáikról pusztán zárt Facebook-csoportokban, magánlevelezésekben, vagy az orvosokkal való találkozók alkalmával esik szó...

A KORONAVÍRUS MÉG JÓ IDEIG AZ ÉLETÜNK RÉSZE MARADHAT

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.04.19.


Remélhetőleg jövőre már lesz hatékony vakcina az új koronavírus ellen. De mi lesz, ha kudarcba fulladnak a kutatások, és a járvány szezonálissá válik a többi koronavírus fertőzéséhez hasonlóan? A járvány az új norma része lesz, és folyamatos megszorítások közepette kell élnünk?

Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.

Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.

Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat...

FESZ LESZ: NÉMETH SÁNDOR ELÜLDÖZTE TALLÉR JÁNOST, ÍGY LETT TELJHATALMÚ URA A HIT GYÜLEKEZETÉNEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.18.


Bartus László Fesz lesz című könyvét bemutató sorozatunkban azt a részt szemlézzük ezúttal, hogyan lett Németh Sándor a Hit Gyülekezete egyszemélyi kontroll nélküli vezetője, teljhatalmú ura, amiből hamis teológiát is gyártott. Az egyszemélyi vezetés és a hierarchikus (a pápaságra jellemző) felépítés bibliaellenes. Ez az egyházban is ugyanolyan diktatúrát hoz létre, mint a világban. Ez adja Németh Sándor és Orbán Viktor hasonlóságát. Németh Sándor ugyanolyan diktátor, mint bármelyik világi diktátor, csak még az Isten tekintélyét is mögé állítja, ezért súlyosabb.

Ennek azért van lényeges szerepe, mert a Hit Gyülekezete legendáriumában ez úgy jelenik meg, hogy Isten elhívta ezt a csodálatos embert, aki nemcsak Magyarország, hanem egész Európa apostola. Ő az egyetlen “szolgálati ajándék”, ezért mindenkinek engedelmeskednie kell neki. Aki neki ellentmond, az Istennek mond ellent. Németh Sándor Isten kiválasztottja és Isten embere, mindenki csak az ő szolgája lehet. Ennek az “elhívásnak” ellentmondani látszik az, hogyan lett Németh Sándor a Hit Gyülekezete egyedüli, korlátlan, egyszemélyi vezetője: úgy, hogy megragadta a hatalmat, és mindenki mást elüldözött.

Ezzel függ össze, hogy Tallér Jánost, akié a budaörsi ház volt, ahol a Hit Gyülekezete megalakult, elüldözte nemcsak a saját házából, hanem még az országból is. Németh Sándor harminc éve nem tud egy viszonylag koherens történetet elmondani arról, hogyan alakult meg a Hit Gyülekezete. Legutóbb a CBN műsorában mutatta a négy ujjával, hogy négyfős imacsoportból alakult a Hit Gyülekezete, miközben heten voltak. Ezúttal három embert retusált ki, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjában a harmincas években, de a saját internetes oldalán már csak ketten vannak a feleségével alapítók.

Tallér János története olyan, mint egy horrorfilm. A katolikus teológián ismerkedtek meg Németh Sándorral, amit Németh soha nem végzett el, bár a Wikipedia oldalán ez áll. Tallér János vásárolt egy nagy házat Budaörsön, ahova befogadta Németh Sándort és családját, akik nagyon rossz körülmények között éltek. A vége az lett, hogy Németh Sándor kiüldözte a saját házából: ráragasztotta a “leprás” bélyegét, kitalálta a “Tallér-szellemet” (egy olyan erős démont, amely körülveszi Tallér Jánost és a feleségét, “amely akadályozza az Úr munkáját”), és először kitiltotta a gyülekezetből, aztán elüldözte saját házából, majd kiüldözte pici gyerekekkel és terhes feleséggel az országból is...

MIT KELL TUDNIUK AZ IDÉN ÉRETTSÉGIZŐKNEK?

A TASZ JELENTI
Szerző: TASZ
2020.04.18.


Mit kell tudniuk a diákoknak és a tanároknak az idei érettségiről? Milyen szabályok változtak és mit tehetnek, ha nem akarják magukat kitenni a koronavírus fertőzés veszélyének? Minden, amit tudni érdemes, a kisokosunkban.

Ez a tájékoztató 2020. április 18-án frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenéskor hatályosak voltak, de a szabályozás azóta meg is változhatott. 
Anyagainkat folyamatosan frissítjük.

AZ ÉRETTSÉGI MENETRENDJE

MIKOR LESZNEK IDÉN AZ ÉRETTSÉGIK?

Az írásbeli érettségi vizsgákat 2020. május 4. és 2020. május 21. között kell lebonyolítani. Az egyes vizsgák időpontjai itt olvashatók. Az érettségit át lehet tolni őszre is (ennek szabályait ld. lejjebb), de az őszi vizsgaidőszak pontos idejét még nem árulták el. Lehetséges, hogy ez a rendes őszi érettségi időszakban lesz (október-novemberben), de az is lehet, hogy korábban szervezik majd meg.

Az emelt szintű szóbelik – amit egyáltalán megtartanak – június 4. és 9. között lesznek.

A középszintű szóbelik június 11–13-án, vagy 15–16-án lesznek.

Honnan tudom meg, hogy mikor és hol lesznek az érettségi vizsgáim?

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi vizsgák időpontjairól, valamint a vizsgák helyszínéről a fogadó intézmény fog értesíteni minden vizsgázót. A kapcsolatfelvételhez a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében tárolt adatokat fogják felhasználni, és alapvetően elektronikus úton (emailben) küldenek majd tájékoztatást – senki ne várjon hivatalos, postai levélre! Az egyes vizsgák időpontjai itt is elolvashatók.
Mikor lesznek meg az eredmények?

A dolgozatokat május 22. és 26 között javítják ki, a betekintés pedig május 28–29-én lesz.

A vizsgadolgozat értékelésére a szokott rend szerint lehet észrevételt tenni, amit június 2-án 16:00 óráig lehet benyújtani. Arról, hogy hogyan lehet az érettségi eredményét megtámadni, itt részletes útmutatóban írtunk.

A LEGFONTOSABB MEGVÁLTOZOTT SZABÁLYOK
...

KATOLIKUS KÁMA-SZÚTRA - PAOLO SORRENTINO: AZ ÚJ PÁPA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BACSADI ZSÓFIA
2020.04.19.


A történelem legfiatalabb és első amerikai pápája kerül a Vatikán élére, és viharos sebességgel mindent felforgat, amit a hívek a katolicizmusról és az intézményes egyházról gondoltak. Karizmája bálványimádást szül, és amikor hirtelen kómába esik, újra fellángol a revizionizmus, a dogmatizmus és a korrupció.

Paolo Sorrentino ott folytatja a felforgató, lüktető Az ifjú pápát, ahol abbahagyta. Vizuális és narratív stílusát tekintve Az új pápa folytatása, de filozófiáját és konfliktusait tekintve továbbgondolása is elődjének. Amit látunk, az ízléstől függően fogyasztható utópiaként és disztópiaként is, de Sorrentino mindenképpen arra invitál, hogy tekintsünk a neonfényes, csábítóan fényképezett felszín alá.

A kómában fekvő XIII. Piuszt, a szorongó, befelé forduló Sir John Brannox követi a pápai trónon III. János Pál néven. Sorrentino paradox módon egyszerre bízza történetét a gyors tempóra (a felfokozott vizuális hatások és az egymást gyorsan és erőszakosan váltó pápák sora) és a lassan épülő feszültségre (Brannox csak vonakodva mond igent a jelölésre, egyszerre táncolva a bíborosok és a nézők idegein). Egy narratív csavar folytán pedig ott lebeg a modorában és temperamentumában is igen eltérő XIII. Piusz „szelleme” is az új pápa felett.

Sorrentino újfent arra használja a sorozatot, hogy nyelvét köszörülje az egyház korruptságán, illetve, hogy különböző módokon felszabadítsa a vallási dogmák által elnyomott szexualitást. Most is egy katolikus Káma-szútrát láthatunk, ahol minden egyes tabu kibontakozhat (a bíborosok közti vágy, a pápa vonzalmai, egy apáca és egy Vatikánba befogadott muszlim menekült szerelme, az apácák közti szexuális játékok)...

VÁLTOZATOK A TÚLÉLÉSRE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.04.19.


Terveket, karriereket, felépített vállalkozásokat tett és tesz tönkre a járvány és az azzal járó bezárkózás. Következzen három történet arról, külföldi magyarok hogyan próbálják meg túlélni ezt az időszakot.

Kezdjük az Egyesült Államokban, ahol a Modern Wander szerzője éppen az év elején kezdett vállalkozásba, amiben egy appon keresztül bevásárol embereknek. Ami tulajdonképpen most kifejezetten jó üzletnek tűnik, ám akadnak problémák. Nem is beszélve arról, hogy egy régóta dédelgetett, fontos terv is dugába dőlni látszik.

„Számomra a 2020-as év hihetetlenül jól kezdődött, január végén végre zöldkártyás lettem és a férjemmel elkezdtük tervezni a nyári utunkat haza Magyarországra.

Sosem gondoltam volna, hogy friss zöldkártyásként majd nem fogom tudni kihasználni a lehetőséget, hogy végre 8 év után újra hazalátogathassak. Ugyanis jelen állapot szerint nagyon kevés esélyt látunk arra, hogy augusztus elején haza fogunk tudni menni. (...)

Kb. 1 hónapja elkezdtem pénzkereseti lehetőség ként a Shipt/Instacart nevű appekkel dolgozni. A lényege az, hogy valaki a bolti bevásárlási listáját az appen leadja, én pedig bevásárolok és házhoz szállítom.

Egy hónappal ezelőtt még teljesen jól működött a dolog, de amint a múlt héten az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy Európából csakis kizárólag amerikai állampolgárok jöhetnek vissza, mondhatni elszabadult a pokol.

WC-papírt és kézfertőtlenítőt már február közepétől nehézkes volt kapni, de határon való belépés korlátozása után az emberek őrültek módjára elkezdtek mindent felvásárolni, amivel a boltok nem bírtak lépést tartani. Az elmúlt 1 hétben szinte teljesen kiürültek a nagyobb boltok (Target / Smart&Finals / Ralph's / Vons / Albertsons /Stater Bro's).

Én az appek segítségével ezekbe a boltokba járok, igy ezekről tudok csak beszámolni, de ahogy ismerősöktől hallottam, a többi boltokban is nagyon sok probléma volt.

Sajnos egy bolt sem volt ennyire felkészülve egy ilyen időszakra, így nagyon hamar kiürült minden tartalékkészlet és amint utánpótlást kaptak, az azonnal el is fogyott.

Kb. 1 hétbe telt, hogy a boltok végre belássák, hogy ez így nem mehet tovább és limitálni kell, hogy ki miből mennyit vehet. Igy jutottunk el oda, hogy 2020. március 16-tól WC-papír, papírtörlő, baby popsitörlő, a pelenka, szappan, kézfertőtlenítő (amikor éppen van), hús, tojás – ezekből mindenki csak egyet kaphat, és mindezért sorba is kell ám állni.

Én múlt hét csütörtök óta ma láttam először újra banánt, tojást, tegnap pedig végre darált húst is kaptam, de abból is csak kisebb tálcával vehettem. Bár én '86-ban születtem és nem emlékszem mi volt otthon a rendszerváltás előtt, de a szüleim és ismerősök elmondása alapján, teljesen úgy érzem magamat, mintha újra a '80-as években lennénk, amikor is sorba kellett állni, amikor jött a banán és mindenki csak egy kicsit kaphatott. (...)

A pozitív dolog az, hogy az itt élők egyre komolyabban veszik a „Mindenki maradjon otthon” dolgot, hiszen a Kaliforniára egyáltalán nem jellemző üres utakat járom két vásárlás és házhozszállítás között.

Félelmetesen üresek az autópályák. Ahol máskor reggel 6 és 9, valamint délután 3 és este 7 között szó szerint lépésben lehet haladni, most teljesen olyan érzés fogja el az embert, mintha a Walking Dead című sorozatban szerepelne.

Viszont ennek köszönhetően végre tiszta levegőt szippanthatunk be és eltűntek a vastag szmogfelhők is Los Angeles és vonzáskörzetéből.

Az, hogy én a másoknak való bevásárlást meddig fogom csinálni, attól függ, hogy meddig engedik majd meg, hiszen egyelőre most jelen helyzetben nekem ez az egyetlen bevételi forrásom, a férjem pedig otthonról dolgozik.

Természetesen folyamatosan odafigyelek arra, hogy a lehető leghigiénikusabban vásároljak, folyamatosan használok fertőtlenítő-kendőket és amikor csak tudom megmosom a kezemet.”

A teljes posztot pár nagyon elgondolkodtató képpel itt találjátok...

TIPRANI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.04.17.


Bizonytalanságok voltak, vagy legalábbis lehettek volna, mostantól azonban nincsenek. Mostantól úgy látunk valamennyien, mint a sas­madár, mármint a rendkívüli jogrendet érintő ügyekben, arra vonat­kozólag ugyanis minden tiszta, minden világos, félreértések kizárva. Ismereteink forrása maga az igazságügy-miniszter, akit mi, magyarok, mindig e tisztség első betöltőjéhez, a haza bölcséhez hasonlítunk. V. J. ≥ D.F., ehhez kétség nem fér. Olyat nyilatkozott a Weltnek, hogy azt taní­tani lehetne, egyértelműt, keményet, katonásat.

A rendkívüli helyzetnek akkor lesz vége, amint a veszély elmúlt, de hogy mikor múlik el, „arról minden országnak önállóan kell dönte­nie”. Vagyis a rendkívüli helyzet akkor szűnik meg, amikor kormányzó urunk unni kezdi, és szeretne helyette valami kipcsákabbat. Ha soha­sem un rá, akkor végleg itt marad, ami persze nem baj, sőt. Ellentét­ben avval, amit a liberális véleménydiktátorok állítanak, a hazánkban ideiglenesen állomásozó jogszabályok nem veszélyeztetik a demokráci­át, vagy legalábbis nem addig, amíg az alkotmány keretein belül van­nak és az Alkotmánybíróság működik. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy evvel a két kondícióval semmi gond, hiszen kormányzó urunk az Alaptörvényt bármikor újrafazonírozza, ha tud erre a célra pár perc időt szakítani, az Alkotmánybíróság működésének tökéletes voltát pedig az bizonyítja, hogy e nagy tekintélyű szervezet állásfoglalásai az ő akara­tát mindig aggályos precizitással tükrözik. Ami viszont a demokráciát il­leti, nem mindennapi szórakozottságra vallana elfelejtenünk, hogy a történelem ezen zsákutcájának ledózerolását kormányzó urunk már a kétezres években megígérte, 2010-ben pedig viharsebesen abszolválta is. Demokráciaügyben további tennivalónk belátható ideig aligha lesz.

Mindazonáltal a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyű­lés dönt, hangsúlyozta V. J., másképpen fogalmazva kormányzó urunk­nak az ülésteremben helyet foglaló vitézei döntenek. „Aki ezt kifogá­solja, annak valójában a magyar választókkal van gondja”, tette hozzá igen éles elméjűen, mert hát akárhogy is nézzük, csakugyan er­ről van szó. Az a körülmény, hogy kormányzó urunk Európa hátsó ud­varában egy közép-ázsiai típusú diktatúra aprócska makettjét építgeti, csakis a választóknak köszönhető, senki másnak. Igazságügy-minisz­te­rünk azt is mondta, hogy ez nem jogi, hanem politikai kérdés, és ezzel megint a fején találta a szöget, hiszen egy normális diktatúrá­ban a szó valódi értelmében vett jogi kérdések nincsenek is. Erre vonatko­zó­lag igen sok történeti adalék áll rendelkezésünkre, a mostani csen­des időszak pedig a legalkalmasabb arra, hogy naphosszat ked­vünk­re olvasgas­sunk...


BALLADAI HOMÁLY A NYUGDÍJAK KÖRÜL - MIT HOZ A KORMÁNY MENTŐCSOMAGJA AZ IDŐSEKNEK?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.04.19.


Csak a bizonytalanságot növeli, ha olyan bejelentéseket tesznek, mint amilyenek a skót balladák: rövidek és ködösek. Így értékelte lapunknak az új gazdasági csomagterv nyugdíjasokról szóló részeit a szakértő. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint most tovább romolhat a nyugdíjasok amúgy sem rózsás helyzete.

A miniszterelnök szerint az új gazdasági csomagtervben a munkahelyek megőrzését és teremtését tartják szem előtt, s nem kívánnak visszatérni a segélyalapú gazdasághoz. Legutóbbi pénteki rádióinterjújában a nyugdíjasokról egy szót sem ejtett. Ez lehet véletlen?

A jelek szerint fokozatosan bontják ki a csomagot, de még mindig sok részlet és intézkedés hiányzik. Azt látom, hogy a tervezett intézkedéseket sokan kritizálják formai és tartalmi oldalról is. Ez azt jelzi, hogy igazából még „nem állt össze”, van mit javítani a szerkezeten is. Nem ártana a szakembereknek egymásra figyelniük, mert egyedül üdvözítő megoldás nincs, hisz a kihívások is atipikusak. Őszintén mondom, én az úgynevezett munka- vagy segélyalapú gazdaság kifejezésekkel sokat nem tudok kezdeni, azaz a „vagylagossággal”. Nem hiszem, hogy van, aki a „segélyalapú” gazdaságpolitikát szorgalmazza, ugyanakkor a segélyezésnek – ha célzott, és nem „ellenösztönző” – bizonyos időszakokban helye van. Erősíteni kellene a csomag emberi oldalát, vagyis a termelő, szolgáltató, alkotó munkaerő védelmét, mert ők kaphatják el a vírust vagy kerülhetnek az utcára, nem a gazdaság más szereplői.

Érthető-e, ha a nyugdíjasok nyugtalanok, miközben emelkednek az élelmiszer-, a gyógyszer- és a szolgáltatási árak?

Abszolút érthető, hisz az idei rendkívül méltánytalan és megalapozatlan januári 2,8 százalékos emelés hatása már elillant. A járványveszély-helyzet kihirdetése után a nyugdíjasok kiköltekeztek, többjüknek semmi tartaléka nincs. Az alapvető élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek. Az idő múlásával és az infláció emelkedésével egyre nehezebb a nyugdíjasok többségének a helyzete.

A miniszterelnök sosem felejti el megemlíteni, hogy a járvány idején különösen a legveszélyeztetettebb korosztályt, vagyis az időseket kell óvni. Ennyi elég? Nem kellene segíteni, hogy a kisebb összegből élő emberek – és ők a többség – ne menjenek teljesen tönkre? Vagy ez színtiszta demagógia?

Nem tartom demagógiának, ha a korábban jogosan felvetett rendszerszerű nyugdíjjavaslatokat most félretéve, elsősorban az átlagnyugdíj összege alatti nyugdíjasok (és egyéb ellátottak) kapnak gyors, akár egyszeri juttatást. Helyes, ha a miniszterelnök különös figyelmet szentel az idősebbek egészségének megóvására. Ez azonban szerintem még akkor is kevés, ha egyre több a segítségre szoruló, munkáját elvesztő honfitársunk.

Komoly segítséget jelenthet a most nehéz helyzetben lévő embereknek, hogy jövő februártól – a 13. havi nyugdíj részeként – évente kapnak egy-egyheti pluszt?

Határozott álláspontom, hogy a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” rossz időben jelentették be, ezért sok a kérdés, és nagy a bizalmatlanság. Félő ezért, hogy a társadalmi fogadtatása megosztó lesz. Itt és most ugyanis mást kellene tenni, nem olyan bejelentésekkel élni, mint a skót balladák, amelyek rövidek és ködösek...

A NÉMET AUTÓGYÁRAK ÚJRANYITÁSA ELKEZDHETI FELHÚZNI A MAGYAR IPART, DE LASSÚ LESZ A KILÁBALÁS

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.04.19.


Április 14-a óta éledezik a győri Audi gyár, a 13 ezer dolgozó közül első körben százan kezdték el a munkát. A létszámot és a termelést folyamatosan, várhatóan már az április 20-tól kezdődő héten emelni fogják, de arra még valószínűleg sokat kell várni, hogy az üzemben visszaálljon a járvány előtti foglalkoztatási és termelési szint. A magyar Suzuki, az Opel és a Mercedes egyaránt a jövő héten indulhat újra (szintén korlátozott kapacitással).

A német autóiparnak erősen kitett Magyarországnak óriási szerencséje van azzal, hogy Németország a jelek szerint hamarabb tudja újraindítani a gyárait, mint például Olaszország, Spanyolország vagy akár Franciaország. Azzal, hogy a német állam például a Kurzarbeit valódi segítséget nyújtó, működő formáját választotta, és végig indulásra készen tartotta még a kisebb cégeit is, annak a lehetőségét is megteremtette, hogy többek között a magyar leányvállalatokba is hamarabb visszatérhessen az élet.

Mivel a magyar kormány érdemben nem segélyezi sem a cégeket, sem a dolgozókat (pénzt ingyen nem ad, csak munkáért cserébe, dolgozni viszont az intézkedések miatt csak korlátozottan lehet), ezzel nagy nyomást helyez a gyárakra és a munkásokra is. Anyagi szempontból mindkét félnek az az érdeke, hogy mihamarabb újrainduljanak a szalagok, függetlenül attól a bizonytalanságtól, hogy a járványnak milyen súlyos pontján tart éppen az ország. Az autógyárak bővítették és szigorították a higiéniai előírásokat, és igyekeztek a munkakörnyezetet is a járvány veszélyeinek megfelelően átalakítani.

Viszonylagos jó helyzetünk azonban nem jelenti azt, hogy a járvány hatásai hamar eltűnhetnek. A számunkra nagyon fontos német cégcsoportok közül a Volkswagen több gyára megkezdi a termelést a jövő héten (a Porsche kivételével, amely egyelőre nem tud újraindulni). A Daimler szintén elkezd gyártani, egyedül a BMW van hozzájuk képest némi késésben.

A gyártósorokat nem olyan könnyű újraindítani, mint leállítani, mert a termeléshez működnie kell a háttérben lévő többszintű beszállítói hálónak is. Mivel Magyarországon számos ilyen beszállító is van, az összeszerelő üzemek elindulása ezeket is magával kellene hogy rántsa. Ám sokszor az is elég, ha csak pár alkatrésznek Olaszországból kellene érkeznie, de mivel ott továbbra sem megy az ipar jelentős része, ez megakaszthatja a teljes láncot – kis túlzással egy csavar hiánya is elég ahhoz, hogy a terméket ne lehessen legyártani...