NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.09.
Guardian
Kemény megpróbáltatásokra kell számítania Trócsányi Lászlónak, hogy Orbán Viktor kiszemelt uniós biztosaként vegye a jóváhagyásához szükséges akadályokat, hiszen igazságügyi miniszterként, a kormányfő akaratának végrehajtójaként ő vezényelte le azokat a reformokat, amelyek miatt viszály támadt Magyarország és Brüsszel között. EP-képviselők máris jelezték, hogy a meghallgatások során nem lehet eltekinteni a kabinet emberi jogi mérlegétől, márpedig abban a bíróságok jogkörének megnyirbálásával, az új rendszer építészeként nagy szerepe volt a politikusnak. Így az ő felügyelete mellett hoztak olyan törvényeket, amelyek büntetik a menekülteket segítő civil szervezeteket, létesítették a déli határon a tranzitövezeteket, és nevéhez fűződnek olyan intézkedések, amelyek a CEU kipaterolásához vezettek. Jelölése az egyik első vizsga lesz von der Leyen számára, aki holnap teszi közzé csapatának névsorát. A liberális holland Sophie in t’Veld provokációnak nevezte, hogy Magyarország Trócsányit akarja biztosnak. Hiszen miként lehetne rábólintani olyasvalakire, aki nem tartja tiszteletben az EU alapszerződéseit. Szóval, a volt miniszternek cseppet sem lesz könnyű dolga Strasbourgban. A frakciók ezen a héten kezdik tárgyalni a kiválasztottak személyét és a lista csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha mindenkit kipipálnak rajta. Ráadásul az uniós miniszterek a következő napokban vitatják meg, megszegte-e az Orbán-kormány a jogállamot. De már Navracsics Tibornak sem volt egyszerű a helyzete, mert az öt év során egy uniós diplomata szerint mind Brüsszel, mind Budapest csak azt figyelte, van-e a legcsekélyebb jel is arra, hogy ki lehessen jelenteni: a biztos elárulta őket. Ennélfogva kezdettől fogva ellenségesség vette körül a Bizottságban, és alighanem ugyanez vár Trócsányira is, már ha átmegy a rostán.
Az EU soros elnökeként Finnország azt szeretné, hogy a jövőben a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától tegyék függővé, csakhogy ez a lépés várhatóan még inkább kiélezi a feszültséget az olyan kormányokkal, mint amilyen a magyar és a lengyel is. Mindenesetre az európai ügyek finn minisztere azt közölte, hogy nincs fontosabb a közösségi értékek védelménél, mivel a világban egyre több az ilyen-olyan mértékben totalitárius rendszer. Megismételte, hogy Helsinki nem kíván senkire sem ujjal mutogatni és nem is arról van szó, hogy elvennének pénzt bizonyos tagállamoktól. A cél a megelőzés és minden országra vonatkozik. Egyúttal érdekesnek minősítette a magyar és a lengyel bírálatokat, mert mint mondta, itt egy olyan eszközről van szó, amivel a közös költségvetést védenék meg. Ám bízik abban, hogy a végén legyűrnek minden ellenállást a tervvel szemben. A javaslat a nyugati és északi tagoktól indult ki, mert zavarta őket, hogy az uniónak csak korlátozott eszközei vannak saját sorain belül a lopakodó illiberalizmussal szemben. Ám még nem dőlt el, mekkora részt tartanának vissza, ha egy ország megszegi a szervezet demokratikus normáit. A magyar vezetés azóta támadja Finnországot, hogy az a 2. félévben átvette a soros elnöki teendőket. A tét csak emelkedik, amikor Magyarországot a jövő hétfőn meghallgatják az EU miniszterei a kifogásolt jogsértésekről.
Hogy az Egyesült Államok a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásainak felújítására készül, az a konzervatív lap szerint azt jelzi, hogy az USA meg akarja dorgálni a mind inkább tekintélyelvű Orbán Viktort, mivel az lehetővé tette, hogy a magyar sajtó túlnyomó része saját szövetségeseinek kezébe kerüljön. A lépés mindössze négy hónappal követi, hogy Trump a Fehér Házban fogadta a magyar vezetőt, és a keresztény érdekek védelmezőjeként méltatta, akit „tisztelnek egész Európában”. A SZER jelenleg 22 nyelven sugároz a nyugati demokrácia értékeit közvetítve. Mégpedig olyan államokba, amelyekről Washington úgy ítéli meg, hogy elhallgattatta vagy korlátozta a független médiát. Az amerikai Kongresszus jóváhagyása esetén a magyar program előreláthatólag májusban indul. Magyar részről hivatalosan még nem nyilatkoztak az elképzelésről, de úgy tudni, hogy Cornstein budapesti nagykövet próbált közbenjárni, mert Orbán és Trump nagy barátjaként nem szeretné, ha a csatorna bíráló anyagokat közölne a magyar vezetésről.
A magyar kormány ugyan hangosan ellenzi a bevándorlást, mégis egyre több külföldi vendégmunkást enged be, tekintettel az erős növekedésre, az apadó népességszámra és az emelkedő bérekre. Az utóbbi időben tízezrek kaptak munkavállalási engedélyt, mivel egyszerűen nincs elég ember. Magyarország ugyan az EU-n belül azok közé tartozik, akik szavakban a leghatározottabban elutasítják a migrációt, a hatóságok azonban nemigen nyilatkoznak a törvényes bevándorlásról, noha a rendszer újabban a legliberálisabbak közé tartozik Európában. Pl. az amerikai lapnak sem sikerült szóra bírnia egyetlen illetékest sem. De hát a vállalkozók mostanság 80 ezer helyre keresnek embert. A hatalom kb. egy éve szánta rá magát, hogy képzett szakembereket csábítson be a határokon túlról, nehogy azok engedjenek a tehetősebb Nyugat csábításának. Ennek köszönhetően az engedélyeket immár hetek, és nem hónapok alatt állítják ki, elsősorban ukránoknak, mongoloknak, indiaiaknak és vietnamiaknak. Szerbiában és Ukrajnában reklámkampány indult a toborzás érdekében. Aki e két országból jön, annak a kijelölt jó 100 szakmában nincs is szüksége a hatósági pecsétre. Hivatalos adatok nincsenek, Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi főtitkára 150 és 200 ezer köztire becsüli a tényleges számot. Mindettől függetlenül a miniszterelnök nemrégiben megint csak kifejtette, hogy egyes erők lakosságcserén dolgoznak, de ezt Magyarország nem fogadja el. Akik jöhetnek, azok általában 2-3 évig maradhatnak, ám többszöri hosszabbítás esetén állandó lakhatást, sőt, esetleg állampolgárságot is kaphatnak. Az ügynökségek szerint különösen a muzulmán államokban nehéz jelentkezőket találni, de ott sem teljesen lehetetlen, ha magasan képzett szakértőkről van szó. A magyar példát más kormányok is követik szép csendben a térségben, elsősorban Lengyelország...
