2019. december 29., vasárnap

SZABAD SZEMMEL - FISCHER ÁDÁM: NÁLUNK SOHA SEM LESZ DEMOKRÁCIA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.29.



Der Standard 

Fischer Ádám borúlátó Magyarország jövőjét illetően: úgy véli, hogy nálunk soha sem lesz demokrácia. A karnagy, aki sűrűn vezényel a bécsi Operában, és akinek most jelent meg életrajzi kötete Ausztriában, azzal indokolja álláspontját, hogy a magyarokban mindig is marad némi feudális ösztön. Aki kormányoz, az mondja meg a frankót. Ha netán Orbán megbukik, akkor két-három millió ember azt állítja majd, hogy egyáltalán nem szavazott rá. Egyszerűen átáll a másik oldalra. A miniszterelnök személye ugyancsak pesszimizmusra sarkallja, mert Orbán intelligens. Pontosan tudja, mit miért csinál. Tisztában van azzal, hogy mérgezi a társadalmat az idegenek kirekesztésével. Csak éppen nem érdekli, hogy milyen úton éri el, amit szeretne. Adott esetben ugyanilyen jó szociáldemokrata lenne, ha éppen az szolgálná az érdekeit. A dirigens kitér arra is, hogy szerinte a magyaroknak nem kellett volna belépniük az EU-ba, de az akkori cél, a bővítés megelőzte az integráció elmélyítését. Utóbbiból viszont a mai napig nem lett semmi. A művészt szintén aggasztja, hogy a közösségi háló tele van álhírekkel. Senki sem ellenőrzi azokat és ez hatalmas veszélyt jelent a demokrácia szemszögéből. 

A Bizottság elnök asszonya szerint Brüsszel egyáltalán nem nézi tétlenül, amint Magyarország és Lengyelország tekintélyelvű irányban halad. Sőt, nagyon is egyértelműen a két kormány értésére adta, hogy a jogállamiság alapérték az unióban és az EU minden lehetséges eszközt bevet, ha valahol e tekintetben rossz irányba mennek a dolgok. A döntő szót az Európai Bíróság mondja ki, de szerencsére a tagállamok elfogadják az ítéletet. Igaz, időnként fogcsikorgatva, vagy ökölbe szorított kézzel, ám lenyelik a békát. Azt viszont nem tartja jó ötletnek von der Leyen, hogy kapcsolják le Orbán Viktort és adják fel az egyhangúság elvét az uniós döntéshozatalban. A kérdés egyébként a rendkívül vitatott migráció kapcsán vetődött fel, és úgy szólt, hogy mit kellene tenni a magyar vezetővel, aki szívesen elfogadja a brüsszeli anyagi támogatást, de egyébként szinte mindent elutasít, amit Európa képvisel. Olyannyira, hogy a német politikus példaképe, Schäuble, a Bundestag elnöke felvetette a többsebességes EU eshetőségét. Ám a Bizottság első embere szerint az integráció ereje éppen abban rejlik, hogy képes összefogni az eltérő érdekeket és kulturális irányzatokat. Vagyis meg kell küzdeni egymással, de együtt kell maradni. Nem könnyen, de egyezségre lehet jutni. Amúgy a migrációról úgy gondolja, hogy az még évtizedekig napirenden marad, de az nem hozza meg a megoldást, ha erővel próbálják rávenni bizonyos dolgokra a tagállamokat. Az utóbbi hónapokban lezajlott tárgyalásai alapján úgy érzékeli, hogy a nemzeti vezetők valamennyien szeretnék maguk mögött tudni a jelenlegi blokádhelyzetet. A Bizottság tavasszal terjeszti elő részletes tervét a dublini rendszer megreformálására. A cél a külső határok védelme, amely emberséges migrációs politikával párosul. Von der Leyen úgy véli, hogy a Brexit keserű lecke volt a populistáknak, akik szintén a kilépésről ábrándoztak. De most már szép csendben eltemették ezeket a terveket. Az elmúlt öt év egyértelműen bizonyította, hogy egyetlen államnak sem tesz jót, ha magára marad. Az EU viszont megy tovább a maga útján, noha a távozási folyamat rettenetesen sok politikai erőt emésztett fel. Ahelyett, hogy olyan fontosabb témakörökről esett volna szó, mint az éghajlat, a migráció vagy az egységes piac elmélyítése. Az Egyesült Európai Államok viszont megítélése szerint csak egy nemzedék múlva lesz időszerű. Addig minden tagállamnak fel kell készülnie. Jelenleg a földrész pozícióit kell megerősíteni. Merthogy az EU gazdasági tényezőként jól áll és elismerik szerepét a világban a demokrácia védelmezőjeként is. De akadnak helyzetek, amikor képesnek kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjen. Ugyanakkor von der Leyen továbbra is megvan győződve arról, hogy a kontinens és Amerika is a jogállam oldalán áll, minden jelenlegi nézeteltérés ellenére is.

A Bizottság felveszi a normál munkatempót, hogy valóra váltsa von der Leyen nagyratörő terveit, ám a végrehajtás idegesítő gondokon el fog akadni. A szervezet túl van a gazdasági válságon, már ameddig nem jön a következő, és lecsengett a menekülthullám is. A 3. nagy veszélytényező, a populizmus is elhalványul lassanként. Orbán Viktor elvesztette Budapestet a választásokon. Kezelhetőnek tűnik a Brexit végjátéka is. Mindebből az következne, hogy nő az uniós végrehajtó testület vezetőjének mozgástere, és ő tényleg nagy témákkal akar indítani. a klímaváltozással, a digitalizálással és a befogadóbb Európa megteremtésével. Ezen felül el kívánja érni, hogy az EU a tényleges súlyának megfelelő szerepet töltsön be a világkereskedelemben. Elképzelései között megtalálható a közös kül- és biztonságpolitika erősítése is. Hát, úgy néz ki, hogy mindebből az idén nem sok lesz, mert mindent felülír a vita a következő hosszú távú költségvetésről. A brit távozás miatt eleve évi 10 milliárd eurónyival kevesebb befizetéssel kell számolni, mint idáig. Emiatt azután a tagállamok jó részének nemigen lesz kedvük az eddiginél többet beadni a közösbe. Inkább azon marakodnak majd, hogy ki mennyit kapjon az új előirányzatból. Magyarország és Lengyelország már így is kivételezett helyzetben van, figyelembe véve gazdasági fejlettségét. De mindenki foggal-körömmel harcolni fog, nehogy von der Leyen át tudja csoportosítani a pénzeket a három nagy célra az agrár-, illetve infrastruktúra fejlesztési alapoktól...

LŐRINC BARÁT TOVÁBB HÍZIK, A SZÍNHÁZAK MEG SATUBA FOGVA – DÉSI JÁNOS JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2019.12.28.


Ez is egy számvetés, abból a bizonyos kolostorból. Lőrinc barát tovább hízik az EU zsírján (amúgy le a brüsszelitákkal!), a CEU Bécsben, az Akadémia darabokban, a színházak sarokba szorítva, egyre több iskola egyházi kézben, az új, méregdrága stadion meg szépen világít. Éjszaka boldogítja a baglyokat és az arra járó ufókat.

Ahogy azt illik ilyenkor i’tenhívő, vallásos lelkületű focistának, a szotyihéjat ügyesen kiköpve mérleget készít az ember így az év végén.

Ugye itt van rögtön a felebaráti szeretet, amely önzetlen és hófehér, mint a frissen fejt tej.
Vegyük Lőrinc barátot, aki pár száz milliárdot tisztán nyilvánvalóan keresett az évben, de lehet, hogy többet is. Ez még akkor is öröm és boldogság, ha éppen Lőrinc barát szíves közléséből tudjuk, hogy neki aztán nincs üzleti kapcsolata a miniszterelnökkel. Ugyan már, honnan is lenne? Nem úgy van az, hogy gyerekkori barát és akkor rögtön őt kérjük meg strómannak.

Lőrinc, emlékszel, mennyit nevettünk, amikor titokban dohányoztunk a ház sarkánál, és az apám úgy elvert? No, akkor itt van egy erőmű, tedd el nekem pár hétre, aztán majd beszélünk. Család jól van?

Szóval Lőrinc szépen hízik nekünk itt az Európai Unió zsírján ( le a brüsszeli brüsszelitákkal), csak így tovább, fiatal barátom, jövőre még nagyobbak leszünk.

És aztán mi történt?

Épült egy szép stadion, különösen éjszaka csudás, amikor ki van világítva az arra járó éjjeli baglyok és ufók legnagyobb örömére.

Szép nagy stadion és szerencsére igen sokba került – mert egy stadion akkor jó, ha drága, bárki megkérdezheti ezt Mészáros Lőrinctől, aki a zseb a rendszerben.

Jó, a csapatot elverte az amúgy pénzen vett ellenfél, de sebaj, az aranylábú fiúk talicskában tolják haza a lóvét – és olyan is van köztük, aki még meg is tudja számolni.

De nem ez a lényeg, hanem, hogy a felcsúti utánpótlás-akadémia is szépen hozta az elvárt számokat. Néhány milliárd, amiért ki lehetett osztani pár állami megrendelést, jó a rendszer, bár néha kis reformra szorul, hogy senki ne bízza el magát.

Aztán mi volt még? A CEU ugye Bécsben. Az Akadémia a levesben. Nem kell annyit okoskodni.

Az iskolák egyre nagyobb része egyházi kézben – ez fontos, mert ott még tudják mi a dörgés. Le a lázadó ifjúsággal. Le a szabadsággal. Rend, csend, fegyelem.

A színházak már nem nagyon fognak okoskodni. Szorítóba kerültek, néha csavarunk rajta egyet, oszt jónapot.

Idén már csak a Civil rádiót tudtuk bezáratni, más már alig maradt, és PR-marketing-osztály reklamációt nem fogad el. Aki nem azt gyűlöli, akit mi mondunk, az rövidesen nem is lesz.

A gyerekek is köszönjük, megvannak, csurran-cseppen nekik is, hol egy Andrássy úti háztömb, hol vidéki kastélyocska, hol egy divatszabóság – hát játsszon a gyerek, ha annyira akar.

Eldicsekedhetnénk még a kórházakkal, meg, hogy ott miként megy az élet macisajttól – adósságig. De a szerénység nekünk alapkövetelmény, nem tehetünk róla, hogy mi mindent tudunk és merünk.

Jó, október 13-án akadt egy kis megingás. Ez a legnagyobbakkal is elő szokott fordulni. De vegyük ennek is a jó oldalát. Akad egy újabb ellenség, amit lehet aprítani. Ó, mert a mi balga népünk azt szereti, ha itt harc van és férfias küzdelem – amiben mindig mi győzünk.

Mije van még ennek az önkormányzatnak? Színháza? Ide vele. Adóbevétele? Haha, azt ők csak úgy érzik! Hatósági jogai? Na nehogy már! Iskola, az nincs, remélem. De kapnak majd a pofájukra akkora csinos stadiont, hogy attól koldulnak.

Hát így élünk, éldegélünk itt. Szinte kolostori körülmények között. Épphogy néhány Nagy-Magyarország-térképre futja, meg hadseregfejlesztésre. Jó ott a százalék, és már fehér lovas órákat veszünk, ha szükség lenne rá.

Szeretet, mi csak azt mondjuk, szeretet. Majd két püspök megáldja nekünk – a tenyerünkből esznek, bármit megáldanak egy jó stadionért. (Meg azok a bespájzolt ügynökakták, - sátáni kacaj.)

Ráadásul új év, új ehetőségek. Csak tudnám miért kaptam most ajándékba egy Walesi bárdokat?

KLÍMATÖPRENGÉS SVÁJCBÓL ÉS MAGYARORSZÁGRÓL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.12.29.


A lassan mögöttünk maradó év egyik nagy témája a klímahelyzet volt, úgyhogy bár nem egy vidám kérdéskör, arra gondoltam, az utolsó vasárnapot részben szenteljük ennek. Milyennek látszik a kérdés Svájcból és Magyarországról?

Előrebocsátom, hogy mindkét szerző hasonló álláspontot képvisel (majd a kommentekben ti úgy is elmondjátok, miért nincs vagy van igazuk). Zuzzer például egyre inkább úgy érzi, hogy valami nem kóser a világban. Valami olyasmi, amiről az életben nem gondolta volna, hogy időnként ennyire fogja csípni a szemét.

„Elég régen meg vagyok egyébként róla győződve, hogy mi, emberek, csak vírusok, vagy baktériumok vagyunk Földanya testén, amit aztán majd jól leráz magáról és nyom nélkül eltűnünk a …ba.

Manapság egyre több erre utaló jel van, nem én találtam ki és nem csak én látom, hogy rohanunk a végzet felé ezerrel. Most éppen nem is a bolygórombolásra gondolok, hanem a mentális leépülésre, aminek példáit nap mint nap láthatjuk.

Tehát….. Kedves férfitársaim (bár a hölgyek egy része is idevehető lenne)! Pár héttel ezelőtt még röhögtem azon a poénon, hogy Ausztráliában segélyvonalat akarnak létrehozni a Gréta Thunberg jelenség hatására meghasonlott férfiak számára.

Aztán mostanában meg nézem, ahogy egyes emberszabásúak mit meg nem engednek maguknak egy kislányt illetően. Nevezik mindennek aminek lehet, állítják Hitlerrel párhuzamba, hogy csak néhányat emeljek ki az össznépi hányadék tengeréből.

Veletek meg mi van vazze? Az asszonynak fáj a feje két éve folyamatosan és a jobbkezetek már elfáradt? Jöttök itt, hogy „… meg a mögötte álló körök”. Milyen körök, vazze? Ez (...) egy kislány, aki kimondja azt, amit kell, provokálja azt akit kell.

Ki áll mögötte? Hát a családja, meg egy halom olyan ember, akinek nem csak azért van a fejében agyszövet, hogy azt a fene nagy lyukat kitöltse, hanem azért, hogy gondolkodni is megpróbáljon vele.

Azok, akik a világ legegyszerűbb diagramjait értelmezni is tudják; emlékeztek még az általános iskolára? X tengelyen az idő, az Y tengelyen a hőmérséklet…. Azok, akiknek számít mi lesz a gyerekükkel, meg azok gyerekeivel, ha ez a nyomorult világ a Ti legyingetéseitek hatására a fejükre omlik.

De ha lenne is mögötte valami titokzatos háttérhatalom, Soros György, vagy maga a Télapó… leszarom, ha a téma fontos és igaz. Az igazság nem attól függ, hogy ki mondja – azaz egy hely van ahol ettől függ, egy lángoktól ölelt kis banánköztársaság -, hanem attól, hogy igaz-e, vagy sem.

Ti meg ki vagytok bukva, mit bukva, borulva attól, hogy egy kiscsaj az orrotok alá nyomja a büdös zoknit, mondván, hogy ez a zokni vazze büdös. Hámerőtám irányíccsa a nemzetközi karvalytőke… Az….Magasról teszek rá, mint minden egyéb gondolkodó lény, még ha így is lenne, mert pont azt mondja, ami van.”

A teljes posztot itt találjátok...

„AZ SEM BAJ, HA NINCSEN CIPŐD” - MENEKÜLTEK ÉS HŐS UTCAI GYEREKEK EGYÜTT JÁTSZANAK AZ OLTALOM UTCAFOCI CSAPATÁBAN

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: TOMPOS ÁDÁM
2019.12.29.


Részlet a Magyar Hang karácsonyi (2019/51-52.) számában megjelent riportból!

Kanyargós folyosón imbolygunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem józsefvárosi épületeiben. A tornatermet keressük, úgy érezzük, eltévesztettük közben a házszámot. De nem: egyemeletnyi távolságból már halljuk, hogy jó helyen járunk. Trappolás, cipőtalpak csikorgása, és a falnak meg a kapufának lőtt labdák csattanása hallatszik a tornateremből.

Odabent kicsik és nagyok, kisfiúk és felnőttek hajtják a bőrt. Van, akinek térd alá ér a láthatósági mellénye, van, akin ugyanaz feszül. Van, aki csupa piros belga mezre húzza, van, aki mélykék PSG-trikóra, és van, aki zöld-fehér Fradi-felsőre. Itt edzenek azok, akik az Oltalom Sportegyesület utcafocijára érkeztek.
– Ha gondolod, beállhatsz te is – szól egyikünknek Szikszay József, és nem viccel. Már a gesztikulációjából látszik, semmi akadálya, hogy valaki farmerban szántsa fel a parkettát, de inkább úgy döntünk, félrevonulunk beszélgetni a szertárba. Az edző egyik szeme közben vagy a stopperen, vagy a teremben zajló meccsen pihen. Csak egyetlen becsúszásért kell szólnia, hogy „ilyet legközelebb ne”. Azt sem felemelt hangon, csak határozottan. Elég is...

SÜRGETŐ FELADAT A PANELHÁZAK HŐSZIGETELÉSE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: B.M.
2019.12.28.


Eddig csupán a házgyári lakások felét hőszigetelték, a jövő évtől viszont egy új előírás nyomán akár a duplájára is nőhet az energetikai korszerűsítés költsége.

A panelházak jelentős dilemmák hordozói: a tartószerkezeteik akár 80-100 esztendeig is ellenállnak az időjárás viszontagságainak, viszont a többi szerkezet és a hőszigetelés csak néhány évtizedig szavatos. Szerencsére megfelelő karbantartással és felújítással utóbbiak élettartama is meghosszabbítható. Az épület szerkezetét érintő első gondok általában 15-20 esztendő múlva jelentkeznek, mégpedig a tetőszerkezetben. Ennek oka rendkívül egyszerű: mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka eltávozik, még az olyan házakban is, ahol jól záródó, modern nyílászáró szerkezetek vannak. A tetőszerkezet utólagos szigetelése közvetlenül befolyásolja a lakók mindennapi életét, különösen a legfelső szinten, viszont néhány hét alatt elvégezhető. (Most van terjedőben nálunk is egy új technológia, amely fújható üveggyapotot alkalmaz, azzal az ígéretek szerint egyetlen nap alatt be is fejezhető a művelet.) 

A megfelelő hőszigetelés elvégzése egyre sürgetőbb, ugyanis hamarosan duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer, még nem szigetelt panelháznak az esetében, amelyek nem lépnek időben. Szinte biztosan lehet állítani, hogy meghatározó többségük – a kényszerítő okok ellenére – nem lesz képes arra, hogy 2020. december 31-e után a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével elvégezze az energetikai célú felújítást.

Magyarországon a statisztikai adatok szerint mintegy 798 ezer úgynevezett ipari technológiával készült lakás van. Ezeknek napjainkig hozzávetőleg a harmadát, 250-300 ezret újítottak fel, azonban az energiahatékonyság szempontjából kulcsfontosságú homlokzati szigetelést csak a felüknél végeztek. A panelfelújítási program legnagyobb hányada, 50 százaléka Budapesten valósult meg. A tempó felgyorsításának számos akadály szab határt: az építőipar kapacitása, a rendelkezésre álló források szűkössége, a szigetelőanyagok folyamatos drágulása. Egy panelház teljes homlokzati szigetelése – az anyagköltségekkel és a munkadíjakkal együtt – nagyságrendileg négyzetméterenként 30 ezer forintba kerül, ez az összeg az új szabályozás nyomán közel a duplájára is nőhet. A költségnövekedés fő oka, hogy az eddigi átlagos 15-16 centiméter helyett 25-30 cm vastagságú szigetelést kell majd használni ahhoz, hogy az épület a szigorúbb hőátbocsátási értéknek is megfeleljen. Ugyanakkor az is tény, hogy a panelprogramban részt vevő lakóházaknál a szigetelést követően a fűtési költségek átlagosan 30 százalékkal csökkentek a falszigetelés nyomán. Ha az ingatlanban a nyílászárókat is korszerűsítették, akkor a fűtési díjak meg is feleződhettek, de volt példa idehaza ennél nagyobb mértékű megtakarításra is...

HABONY ÁRPÁD DIPLOMATAÚTLEVELE, MŰTÁRGYAK A KARMELITÁBAN, SZENNYEZÉS A MÁTRAI ERŐMŰNÉL – TOP5 ADATIGÉNYLÉSÜNK 2019-BEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.12.27.


Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is rengeteg közadatigénylést adtunk be különböző állami szervekhez változatos témákban. Több alkalommal sikerrel jártunk, és könnyedén megkaptuk a kért közérdekű adatokat, de – szokás szerint – néhány esetben megtagadták az adatgazdák az információk kiadását, ezért az adatvédelmi hatósághoz vagy a bírósághoz fordultunk jogorvoslatért. Összefoglaló a 2019-ben beadott öt legfontosabb adatigénylésünkről.


1, Múzeumi műtárgyak a Karmelitában

Orbán Viktor miniszterelnök és apparátusa 2019 januárjában költözött be a Miniszterelnökség új épületébe, amelyet az egykori Karmelita-kolostorban alakítottak ki. A költözés előtt néhány nappal, december 23-án néhány újságírónak megmutatták az új miniszterelnöki hivatalt, és ezen a sajtóbejáráson hangzott el, hogy az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára.

Ezt követően adataigénylésekkel jártunk utána a részleteknek, így sikerült kiderítenünk, hogy a Szépművészeti Múzeumból 34 festményt és 4 szobrot, a Nemzeti Múzeumból pedig 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek. A szőnyegekről egyelőre nem derültek ki részletek, mert az Iparművészeti Múzeum nem adta ki az általunk kért adatokat, és bűnmegelőzési hivatkozva titkosíttatni akarja őket. Közben azonban megtudtuk, hogy a Miniszterelnökség a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-től további 40 állami tulajdonú műtárgyat kölcsönzött ki a Karmelitába dekorációnak...

MINDENT FÖLÜLÍR AZ „ÚJ NORMALITÁS”?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2019.12.19.



Európa gazdaságát az „új normalitás” kísértete járja be. Másféle jelenségeket és összefüggéseket tapasztalunk, mint amiket megszoktunk. A gazdag országokban eltűnőben van a korábban rettegett infláció, többségükben a növekedés is alig érzékelhető, hiába ösztökélnek költekezésre a jegybankok negatív kamataikkal és pénzinjekcióikkal. A fejlett világban megjelent „új normalitás” azt a tévhitet kelti a magyar döntéshozókban, hogy nekik sem kell olyan „régimódi” inflációs tényezőkkel számolniuk, mint az árfolyamgyengülés, a béremelkedés vagy a hitelbőség.

Az „új normalitás” fogalmát 2009‑ben bevezető M. A. El‑Erian egy előadásában úgy értelmezte a „csontig hatoló” válságot, mint „szükségszerű következményét egy olyan többéves periódusnak, amely minden volt, csak nem normális” (Navigating the New Normal in Industrial Countries, 2010. okt. 10.). Azóta tanulmányok sokasága foglalkozik a 2008‑as válság nyomán megváltozott renddel: azokkal az új a jelenségekkel, amelyek az addigi gazdaságpolitikai eszköztár felülvizsgálatára késztetnek.

A jegybanki döntéshozók is rendületlenül keresik a monetáris politika új körülményekhez igazodó, újszerű módszereit. Átütő eredményt eddig nem sikerült felmutatniuk, túl azon, hogy bőséges pénzinjekcióikkal legalább a recessziót megállították. Még nem lehet tudni, hogy nulla közelébe vagy a negatív tartományba levitt kamataikkal sikerül‑e tartósan elkerülni a deflációt és erősíteni a gazdasági növekedést. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a monetáris politika valójában nem is alkalmas a gazdaság élénkítésére: ez inkább a költségvetési politika feladata. Vajon kivétel‑e a Magyar Nemzeti Bank, amely sikerpropagandájával azt a látszatot kelti, mintha megtalálta volna az üdvözítő megoldást?

Nézzük meg először, milyen kihívásokat jelent a világ vezető jegybankjai számára a 2008‑as válság után megjelent „új normalitás”. Ezt követően lehet megválaszolni a kérdést, hogy vajon a magyar gazdaság fejlődését is hasonló problémák nehezítik‑e meg, mint amelyek a gazdag országokra jellemzőek, vagy nálunk mégiscsak érvényesülnek a régi rend összefüggései...


UTÓVÉDHARCOK HELYETT – A KULTURÁLIS SZABADSÁG ÁRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2019.12.29.


Az indulatok és a sok esetben terméketlen viták helyett talán érdemes bizonyos távolságból szemlélni a jelenlegi kulturális változásokat vagy az azokat előlegező folyamatokat, mert így az állandó meglepődést, amit a 10 éve tartó kormányzati átalakítás kelt, magunk mögött hagyva a kultúra olyan szegmenseire láthatunk rá, melyeket a „kultúrharc” többnyire elfed. Barna Emília és Szarvas Márton kultúrszociológusokkal beszélgettünk.

Az új kulturális törvénytervezettel nem szimpatizálók Madách téri tüntetése idején sokan tették rá a Facebook-profiljukra a monoszkóp hátterű, „A kultúra nemzeti alap” feliratot. Hangzatos szlogen, de manapság sokan a társadalmi egység létezésében sem hisznek, pláne nem az igen heterogén kultúra közösségformáló erejében. A nemzeti színezet pedig szintén devalválódott nem kevés ideje. Mit érthetünk mégis magyar kulturális minimumon?

Barna Emília: Az egyetemen a kultúraszociológia-kurzust is azzal kezdjük, hogy a kultúrának többféle lehetséges definíciója van. A hagyományosan értett meghatározás elsősorban a magas művészeteket foglalja magába, a kultúrpolitika jórészt ezzel foglalkozik. Ellenben a kulturális antropológusok, a szociológusok a sokkal tágabb értelemben vett fogalommal dolgoznak. E szerint a kultúra a mindennapi élet egészét magába foglalja, és ilyen értelemben annyiféle magyar kultúra létezik, amennyiféle közösség a társadalomban, és pontosan annyira egyenlőtlen, mint maga a magyar társadalom. Ezt az egyenlőtlenséget az iskolarendszer, az oktatáshoz, a művelődéshez való hozzáférés lehetőségei formálják igen erőteljesen. A különböző kulturális ízlések jól jellemeznek különböző társadalmi osztályokat. Ízlésszociológiai szempontból a legitim kultúrát az elit kulturális ízlése szabja meg – ennek elérése nem könnyű, a számukra művészi-kulturális értékkel bíró alkotások értelmezéséhez bizonyos kódok szükségesek, amiket egyrészt az otthoni szocializációval, másrészt az iskolai oktatás segítségével lehet elsajátítani. A legitim státust az biztosítja, hogy az alsóbb osztályok is elfogadják ezt az értékítéletet, noha nem fogyasztják az adott kulturális terméket. Tehát például az is kimagaslónak tartja Bartók zenéjét, aki maga nem szereti és nem is hallgatja, nem jár klasszikus zenei koncertekre, inkább lakodalmas muzsikát hallgat.

Szarvas Márton: Érdekes jelenség – anomália – e téren a jelenlegi trash kultusz, amikor középosztálybeli, magas kulturális tőkével rendelkező fiatalok kisajátítják az elnyomott osztályok ízlésvilágát, zenéjét. Most globálisan nagy divat a gopnyik kultúra, ami a kelet-európai lakótelepi suhanc öltözködését és zenei ízlését részesíti előnyben. A használat révén az egyenlőtlenséget is kisajátítva, ám mégis más jelentéssel. 

B. E.: Korábban a rapzene kapcsán is hasonló mutatkozott, nem csak abban a közegben hallgatták előszeretettel, ahol megszületett. A fehér középosztálybeliek ezzel a nyitottságukat, a toleranciájukat nyilvánították ki a szegény, hátrányos közegbeli, eltérő etnikum sorsa, küzdelme iránt...

SPORTOLÓK, AKIK IDÉN TÖRTÉNELMET ÍRTAK

HVG ONLINE
Szerző: HORN ANDREA
2019.12.28.


Egészen elképesztő sporteredményekkel volt tele ez az év. Milák Kristóf az amerikai úszólegenda, Michael Phelps világcsúcsát adta át a múltnak. A Győr női kézilabdacsapata vesztes meccs nélkül győzött a bajnokságban és a Bajnokok Ligáját is így hozta le. A Juventus sorozatban nyolcadszor nyerte meg a Serie A-t. Az amerikaifocista Tom Brady hatszoros Super Bowl-győztes, a tornász Simone Biles huszonkét évesen 19-szeres világbajnok lett... valamennyi csúcs döbbenetes elkötelezettségről, alázatról és küzdeni tudásról árulkodik. Akadt azonban három, még ezeknél is őrültebb rekord, teljesítőik lettek nálunk az év sportemberei...

13 VIDEÓ AZ ÉVBŐL, AMIT NEM SZABAD KIHAGYNI

INDEX
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2019.12.28.


Az Index videórovatában minden évben összeszedjük azokat a videókat, amikre különösen büszkék vagyunk, amiket mindenképp megmutatnánk azoknak, akik nem látták őket – de azoknak is, akik szívesen újranéznék ezeket a videókat. És nem hiszem, hogy valaha is volt ennyire sűrű évünk, mint az idei:

- bejártuk az elárasztott Velencét,
- voltunk Greta Thunberg tiszteletére rendezett klímatudatos slam poetry versenyen (komolyan),
- és készítettünk portrét egy nagyon kedves magyar MMA-harcosról, aki kegyetlenül tud mások fejébe térdelni.

Ezen kívül
- lemerültünk a vidéki kampányok migránsozós mocsarába,
- elérkeztünk a Kéktúra utolsó részéhez,
- egy hatalmas válogatással búcsúztattuk el Tarlós Istvánt,
- rommá áztunk, miközben Erdélyben a pápára vártunk,
- forgattunk a Szaharában egy minidoksit arról, hogy az afrikai bevándorlók miért indulnak el Európába egy sokak számára halálos úton,
- és elmentünk a magyar Velencébe is, hogy megnézzük, mégis mi az istenért tettek le száz széket a tűző napra, háttal a vízpartnak.

De ezek mind nem nem fértek bele a legjobb, legokosabb, legkülönlegesebb, legszebb, legviccesebb videóink közé: mert azok csak most jönnek. Jó nézelődést!
...

MELYEK VOLTAK A MUNKÁSOK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI 2019-BEN?

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2019.12.29.


A napokban több cikkben is összegyűjtjük a Mércén a 2019-es év baloldali szempontból meghatározó eseményeit. Az alábbi szövegben a munkások érdekérvényesítésével foglalkozunk, amelyre több szép és jelentős példát láthattunk az év során.

Félpályás útlezárások a „rabszolgatörvény” ellen

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői indítványként, 2018. november 20-án nyújtották be az Országgyűlésnek „A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslatot – amely rabszolgatörvényként híresült el. Ennek értelmében a rendkívüli munkaidő emelésének lehetősége a munkavállalóval történő, egyéni megállapodás alapján 250 óráról 400 órára nőhet, valamint kollektív szerződés esetén 36 hónapra emelkedhet a munkaidő kerete...

ÍGÉRD MEG, HOGY LELÖVÖD MAGAD! – NÉMETEK EZREI MASÍROZTAK ÖNKÉNT A HALÁLBA

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2019.12.29.


A II. világháború végnapjaiban az Adolf Hitlerben csalódott, ugyanakkor a megszálló orosz katonák megtorlásától rettegő németek ezrei érezték úgy, hogy vesztes helyzetükből csak az önként vállalt halál jelenthet kiutat. Florian Huber és Imogan Taylor új könyve (Ígérd meg, hogy lelövöd magad!) megpróbálja felhelyezni a német történelem tablójára ezeket az embereket, akik nem tartoznak sem az elkövetők, sem az áldozatok, sem a hősök közé.

Margaret Bourke-White
39 évesen, az Egyesült Államok első női haditudósítójaként érkezett Németországba a II. világháború végén, azt követően, hogy megjárta többek között az észak-afrikai és az olasz frontot. A háború borzalmainak számos formájával találkozott, ezek közül sokat meg is örökített a saját fotóin, köztük egy olyat is, amelyről azonban utóbb évtizedekig nem beszéltek.

Az 1945 áprilisában a lipcsei városházán készült képein egy bútorokkal telezsúfolt iroda látható, és három ember alakja. Egy öltönyt viselő középkorú férfi az íróasztalnál ül, fejét a kezeire hajtja. Egy vele egyidős nő szoknyában és télikabátban egy bőr karosszékben látható, a bal karja lelóg a szék karfájáról, ujjával a szőnyeg felé mutat. Mögötte egy hosszú kabátot viselő fiatal nő fekszik egy bőrkanapén, kinyújtott lábai a földön pihennek. A fotó készítésének pillanatában már mindhárman halottak.

A férfi Kurt Lisso, Lipcse kincstárnoka, az asszony a felesége, Renate, a fiatal hölgy a lányuk, Regina. Mérget vettek be, miután megtudták, hogy Németország elveszítette a háborút, az amerikai katonák elérték a várost, és úgy érezték, nincs más választásuk, mint a halál. Ők hárman azok közé tartoznak, akik áldozatai lettek az 1945-ben Németországban kitört öngyilkossági hullámnak.

Történetük sokáig feledésbe merült, most azonban ismét reflektorfénybe került, miután megjelent Florian Huber és Imogen Taylor új könyve, amelynek címe, Promise Me You’ll Shoot Yourself, vagyis Ígérd meg, hogy lelövöd magad röviden és tömören össze is foglalja azt a kilátástalanságot, elkeseredettséget és csalódottságot, amely ilyen megrázó lépésre késztetett több ezer német polgárt...

ÉS AKKOR MEGNÉZTÜK, MI ÉRDEKELTE ÖNÖKET 2019-BEN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.28.


Az év nagy gazdasági-politikai történetei, izgalmas egyéni sztorik és kicsit számunkra is meglepően népszerű hírek is bekerültek 2019 legolvasottabb gazdasági cikkei közé. Sokféleképp lehetne összefoglalni az év történéseit, mi ezúttal azt néztük meg, önök melyik cikkeinket olvasták a leginkább a Gazdaság és a Vállalkozás rovatokban:...


NAGYON GAZDAGOK, IMÁDTÁK HITLERT, MOST MEGFIZETNEK ÉRTE

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.12.29.


A német Reimann-család vagyonát 33 milliárd euróra, azaz közel 11 ezer milliárd forintra becsülik. Övék a Calgon, a Jacobs, a Gucci, a Durex vagy a Dr Pepper márka. A família most több százmillió eurót fordít kárpótlásra és demokráciára nevelésre, miután az általuk felkért történész kiderítette: a család felmenői Hitler lelkes hívei voltak, gyárukban kényszermunkások dolgoztak, akiket erőszak, megaláztatás és szexuális bántalmazás ért. A család a Harmadik Birodalom bukása után sem vesztette el vagyonát, sőt az igazi gazdagság csak ezután jött. A családi alkotmány szerint az örökösöknek tilos kérkedni a vagyonukkal, és a hipergazdag tulajdonosok nagyon visszafogott életet élnek...

KOMOLY ÉV VOLT, KOMOLY TÉMÁKKAL, MÉGIS ÚGY NÉZTÉK A VIDEÓINKAT, MINTHA KÖTELEZŐ LENNE (AZ IS)

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.12.28.


Hagyományosan minden évben szembesítjük a kedves nézőket és drága olvasókat, hogy mire izgultak, mire kattintottak, mit zabáltak leginkább. 2019-ben úgy nézték a 444 videóit, mintha kötelező lenne: nézettségi rekord követett nézettségi rekordot. Pedig komoly időket élünk, így a 444 is egyre komolyabb témákról forgatott. Készítettünk videót a szűnni nem akaró médiaháborúról, Juditról, akit feldarabolt hentes férje, a kormány egyre értelmetlenebb pálinkaharcáról, a Budapesten eltűnt parkolási milliárdokról, a fociról, ami a világon mindenhol a felemelkedés lehetősége, kivéve a magyar romák számára vagy éppen a bíróságokért folytatott csatákról. Hosszú a szigorú témák sora, de jöjjön a lista, ami nincs tekintettel komolyságra, humorra, minőségre, befektetett munkára, csupán a nézők számára:...

KISHAJMÁSI TAN(ODA)MESE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÖVESDI PÉTER
2019.12.28.


Visszafoglalták a falut, hogy legyen végre munka, és újra működhessen a tanoda. Egy különös történet, különös emberi sorsokkal, a déli végekről. Kacskaringók, sikerek, bukások, egy egykori rocksztárral és néhány önfeláldozó emberrel.

„Csak tegyétek le a sarokba, mindjárt szólok Janikának, ő majd felviszi a tanodába.” Az apró, csillogó szemű asszony maga is nekiveselkedik, és elkezdi lepakolni a kocsiról a dobozokat. A kartonrekeszek majdnem akkorák, mint ő maga. Karácsonyi segélycsomagot hoztunk Kishajmásra, egy alig 150 lelkes baranyai faluba. Egyikébe azoknak a településeknek, ahol a magyar gazdaság dübörgése legfeljebb távoli morajnak tűnik, és ahol a „nemzeti” még dohányboltot se igen jelent. Ahol minden második ember cigány, de aki nem, az is szegény. Ahol ha dolgozni akar az ember, minimum Dombóvárig kell buszoznia, de az igazi megélhetés az, ha valaki a családból „Németbe” megy, és onnan küldi haza a pénzt. Ahogy például Jani édesapja is. Vajon Jani tudja, hogy ki az a Bán Mária, pontosabban, hogy ki volt valamikor? – kérdezem az asszonyt, miközben a nagydarab legény sorra viszi fel a dobozokat a polgármesteri hivatal emeletére, ahol a „közgyűlési termen” át lehet bejutni a tanoda kis szobájába. „Itt mindenki tudja, ki vagyok és ki voltam, de ez ma már nem annyira érdekes” – mondja Bán Mária. De persze ez nem igaz, nagyon is fontos a történet szempontjából. 

 Bán Mária (akkor még Mari) a legendás alternatív rockbanda, az A.E. Bizottság dobosa volt, valamikor a ’80-as évek közepén. Később a Mora Lisa nevű formációban is dobolt. Évekkel később egész másfajta ismertséget hozott neki Bódis Kriszta dokumentumfilmje, a Falusi románc, amely egy fővárosból leköltözött leszbikus zenész és a szomszédságában élő roma nő szerelmének történetét meséli el...

AMIT ORBÁNÉK CSINÁLNAK, AZ OLYAN, MINT EGY BANKRABLÁS!

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.12.28.

Jól értem ami történt??? Tavalyelőtt „Mészáros Lőrinc" vett egy nyereségesen működő erőművet. Tavaly kivett belőle 11 milliárd forint (!) osztalékot, a hozzáértő szakembereket elüldözték, a céget lepusztították, kifosztották olyannyira, hogy az idén már veszteséget termelt.

Ezek után december 23-án az állam – titokban tartott összegért – megvásárolta az erőművet „nekünk", hogy a veszteséget a továbbiakban mi finanszírozzuk.

Ez olyan, mint egy bankrablás! Csak a bank helyett itt mi, adófizető állampolgárok vagyunk kifosztva és teljesen hülyére véve. Már régóta a látszatra sem ügyelnek! És ezt tényleg meg lehet csinálni?! Eddig azt gondoltam, hogy nekem már nem tudnak meglepetést okozni. Tévedtem.