2021. január 12., kedd

RÁADÁS: 500 MILLIÓBÓL 250 VISSZA KÉSZPÉNZBEN. A FIDESZ PÁLYÁZATI MŰKÖDÉSE ELSŐ KÉZBŐL

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.01.07.



Exklúzív interjú Nagy Szilárddal, Kengyel volt polgármesterével, a Boldog István ügy kirobbantójával. Megtudhatod belőle, hogyan csatornázza ki a Fidesz rendszerszinten a közpénzt egyéni gazdagodásra és a párt kampánycéljaira. Most először nevekkel.

ISKOLAÉRETTSÉGI KÉRVÉNYEZÉS: A KORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÁS CSŐDJE A SZÜLŐI VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN

SZÜLŐI HANG KÖZÖSSÉG
Szerző: SZÜLŐI HANG
2021.01.12.


Összefoglalás


A Szülői Hang Közösség online felmérést végzett azon érintett szülők körében, akik a további egy év óvoda érdekében kérelemmel fordultak az Oktatási Hivatalhoz (OH). A felmérés január 1. és 10. között zajlott 1179 önkéntes résztvevővel.

Mivel legkésőbb január 15-ig adhatók be a kérvények az Oktatási Hivatalhoz, a szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek. Az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntés igen összetett: függ az értelmi fejlettségtől, szerepet játszik benne többek között az érzelmi és szociális érettség, monotóniatűrés, önirányítási képesség és alkalmazkodóképesség, a mozgás fejlettsége, a fejlett beszéd és beszédértés is. Miután ebben a nehéz kérdésben a az óvoda jogkörét megszüntetve a döntés felelősségét a kormány a szülők vállára tette, alapvető fontosságú, hogy a szülők széleskörű és egyénre szabott szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg.

A felmérés legfontosabb eredményei:

- Az óvodában csupán az esetek 44%-ában tájékoztatták a szülőket az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, sőt az esetek 15%-ában az óvoda még az OH kérelmezés lehetőségéről sem adott tájékoztatást a szülőknek.

- A kérvényező szülők 70%-a találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradhasson. Ezen belül 42%-ban szembesültek a szülők azzal, hogy egyáltalán nem állították ki az írásos szakmai véleményt, 28%-ban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt nem meri írásban is felvállani a szakmai véleményében.

- A tájékoztatással és támogatással kapcsolatos problémák jelen voltak minden fenntartó esetén, összességében látható, hogy jobb volt a helyzet az egyházi fenntartású óvodákban, és még jobb az alapítványi/magán óvodákban, mint az önkormányzati intézményekben.

Bár az OH eljárásban viszonylag magas, kb. 90%-os az elfogadási arány, még így is több mint tízezernyi gyermek lemaradhat a további egy év óvoda lehetőségéről, hiába lenne szükségük rá. Ez azért van, mert egyrészt a szülők gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást és támogatást, így nem tudatosul bennük, hogy a gyermek érdekében január 15-ig kérvényezniük kell, másrészt elrettenti őket a bizonytalanság, a stressz és az esetleges megaláztatás abban a hatósági eljárásban, ahol idegenek döntenek sorsukról, és amelynek keretében minél rosszabb színben kell feltüntetniük gyermeküket. Nincsenek nyilvános kritériumok és nincs érdemi jogorvoslati lehetőség...

2021 LEGNAGYOBB KÉRDÉSE: MIKOR LEHET ELÉG VAKCINA EURÓPÁBAN A JÁRVÁNY MEGÁLLÍTÁSÁHOZ?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.01.12.


Ha az eddig ismert összes vakcinarendelés a tervek szerint befut, akkor a második negyedévben elérhető a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottság az Európai Unióban – állapították meg friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az év első fele még a bizonytalanság jegyében telhet a gazdaságban, bár a tavasz beköszöntével visszaszorulhat a járvány az időjárás és a bezártság csökkenése miatt.


Európa lemaradt a vakcinaversenyben, most próbálja behozni

Az Európai Bizottság az élen járó országokhoz képest kis késéssel rendelte meg a Pfizer és a BioNTech vakcináját, ezért az oltások kezdetekor lemaradásban van 2021 egyik legfontosabb versenyében – állapítja meg a Commerzbank elemzése. Éppen emiatt

NINCS ESÉLY ARRA, HOGY TAVASZ ELŐTT JELENTŐS ÁTOLTOTTSÁGOT ÉRJENEK EL EURÓPÁBAN, AHOGY PÉLDÁUL IZRAELBEN.

A múlt hétig a Pfizer oltóanyaga mellett a Moderna vakcinája kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA), ebből a két hatóanyagból összesen 460 millió adagot rendelt a Bizottság november végén, ez 230 millió ember beoltására elegendő. A hét végén aztán két fontos hír érkezett, melyek alapjaiban változtatják meg a képet:

- A Bizottság további 300 millió darab Pfizer-oltást rendelt meg.

- Az EMA engedélyezte, hogy egy ampullából ne öt, hanem hat adagot használjanak. A gyártó tájékoztatása szerint hivatalosan öt adagra elegendő egy ampulla, a fennmaradó rész kárba veszne, a jelek szerint ezt próbálja felhasználni az EU.

EZEKKEL A LÉPÉSEKKEL EURÓPA IGYEKSZIK LEDOLGOZNI KEZDETI LEMARADÁSÁT A VAKCINÁÉRT FOLYÓ HARCBAN.

Már csak az a kérdés, hogy a fenti mennyiséget mikor tudják leszállítani a gyártók. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 300 milliós újabb szállítmánnyal kapcsolatban annyit mondott, hogy abból 75 millió már a második negyedévben megérkezhet Európába. Ha ezen felül az eredetileg megrendelt 460 millió oltóanyag is június végéig befut, ahogy azt korábban kommunikálták, akkor

AZ ÉV KÖZEPÉRE AZ EURÓPAI LAKOSSÁG 63%-ÁNAK ELEGENDŐ OLTÁS ÁLLHAT RENDELKEZÉSRE, AMIVEL MÁR SIKERÜLHET ELÉRNI A NYÁJIMMUNITÁST, AMIT 60-70 SZÁZALÉKOS ÁTOLTOTTSÁGRA TESZNEK A SZAKEMBEREK. HA PEDIG EHHEZ HOZZÁVESSZÜK, HOGY EGY AMPULLÁBÓL HAT ADAGOT KI TUD HOZNI AZ EURÓPAI UNIÓ, AKKOR A 69 SZÁZALÉKOT IS ELÉRHETI AZ ÁTOLTOTTSÁG AZ ÉV KÖZEPÉRE...

10 MILLIÁRDDAL MEGVÁGTA A KORMÁNY HÁROM ELLENZÉKI KERÜLET EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.01.12.


A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben.


Havasi Gábor, a Főváros egészségügyi tanácsnoka a napokban közzétett Facebook posztban számolt be arról, hogy december 31-én a kormány komoly forráselvonásról döntött a II., III., illetve XV. kerület esetében: összesen 10 milliárd forinttal csökkentette az eredeti tervek szerint egészségügyi fejlesztésekre fordítandó kormányzati támogatás összegét a három ellenzéki vezetésű kerületben.

Ezzel párhuzamosan viszont két kormánypárti vezetésű kerületben, a XII. és XVII. kerületben tervezett szakrendelő-fejlesztés támogatását 8,8 milliárd forinttal megemelték a határozat szerint.

Az egészségügyi tanácsnok Kásler Miklóshoz intézett nyílt levelében leszögezi: Budapest egészsége – különösen egy világjárvány idején – nem lehet pártpolitikai kérdés.

A fejlesztésekre az Egészséges Budapest Program keretein belül nyílik lehetőség, amelynek indulását 2017-ben jelentette be az emberi erőforrások minisztere. A program az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését tűzte ki célul a fővárosban és Pest megyében.

A II. kerülettől 6 milliárd forintot vett el a kormány az év végi döntéssel – derül ki a polgármester, Őrsi Gergely Facebook-bejegyzéséből. A pénzt a kerület egy meglévő orvosi rendelő felújítására, valamint egy új rendelő kialakítására használta volna. A rendelő felújítása már 2018 óta tervben van, márciusban azonban egy új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki, de több mint fél éve nem érkezett hivatalos visszajelzés az Emberi Erőforrások Minisztériumától a beadott kérelmükre.

„A konkrét számok 2019-ben még arról szóltak, hogy 8 009 827 130 forint jut a fejlesztésre, amiből 1 201 200 000 forint önkormányzati önerő. A december 31-i kormányhatározatban (2067/2020. (XII.31.) Kormányhatározat 1. melléklete) a támogatás összege 1 873 700 000 forint, amiből 1 201 200 000 az önkormányzati önerő, vagyis a kormány 6 136 127 130 forinttal, 672 500 000 forintra csökkentette a hozzájárulását.” – írja a polgármester...

A FIDESZ NEM SZAVAZTA MEG A 13. HAVI NYUGDÍJAT, ÉS PRÉMIUMOT SE NAGYON ADOTT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.01.12.


...A 13. havi nyugdíj igaz története

(A Népszava korábbi cikke
alapján)

– Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.

– 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, „Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."

– A Fidesz kormánypártként úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.

– A Fidesz és az MDF – már ellenzéki pártként – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merte vállalni döntése felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.

– A 2006-os országgyűlési választások kampányában a Fidesz bedobta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének az ötletét 2007. január 1-jétől, önálló képviselői indítvány („2006. évi ….törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról”) született, de a kormánypártok nem engedték általános vitára.

– A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.

– 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.

– 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.

– Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály: 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezetik a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.

– A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a II. Orbán-kormánynak.

Tíz év alatt csak háromszor fizettek nyugdíjprémiumot

A Gyurcsány-kormányt váltó válságkezelő Bajnai-kormány döntött tehát a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről, s egyben a nyugdíjprémium bevezetése jogszabályi feltételeinek megteremtéséről. Tette ezt a II. Orbán-kormány színre lépése előtt azért, mert a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt (kompenzáció nélkül) rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét meg akarta teremteni annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot.

2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele, s miután azt a törvény szerint a tárgyév novemberében kell kifizetni, akkor, ha a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül, Orbánéknak nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére. – Merthogy – emlékezzünk csak! – a Bajnai-kormány 2010. május 28-án adta át a kormányrudat.

Arról pedig már nem a baloldal tehet, hogy a gazdaságot Orbánéknak hosszú évekig – az országba dőlő uniós források és a kedvező világgazdasági körülmények, plusz a bezuhanás utáni törvényszerű felpattanási dinamika ellenére – sem sikerült a gazdaságot 3,5 százalékot meghaladó éves növekedési pályára állítani, ami kötelezővé tette volna számukra a nyugdíjprémium fizetését.

Összességében 2010 óta az egymást követő Orbán-kormányoknak (2010-et természetesen nem beszámítva) tíz év alatt összesen háromszor sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy tudjanak nyugdíjprémiumot fizetni.

– Először 2017-ben, azaz csak a kormányzás átvétele utáni hetedik évben fizették, ám ennek ellenére Orbán erre nagyon büszke volt: „Először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés. Az Idősek Tanácsa ülésén, az Országházban azt állította, hogy 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasokkal arról, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, amit sikerült tartani, sőt, szerény növekedés is történt. A nyugdíjprémium a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak 0,6-szorosa volt.

– 2018-ban magasabb volt a nyugdíjprémium, a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak 0,9-szerese.

– 2019-ben tovább gyorsult a növekedés, így a nyugdíjprémiumot is bőkezűbben osztogatták: a havi nyugdíj negyedére vetítve, annak 1,1-szerese lett...

EURÓPA KÉSZÜLJ: ORBÁN ELIGAZÍTOTTA EMBEREIT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.01.12.


Eligazítást tartott Orbán Viktor a Fidesz EP-képviselőinek, a Karmelita Kolostorban. Nem tudom, hogy van-e pontos szabályzat, törvény ma arra, ami különválasztja a pártpolitikát és a kormányzati tevékenységet, de ha nincs is, abban egészen biztos vagyok, hogy ezt a megbeszélést a Fidesz-székházban kellett volna tartani. Hogy miért, az elég egyértelmű: Orbán nem miniszterelnöki minőségében, hanem pártvezérként osztotta ki a feladatokat a Fidesz küldötteinek.


Ha jól láttam egyébként, a csapatot Deutsch Tamás vezette fel őexelenciája elé, vagyis – bár D.T. minden európai tisztségétől megfosztatott – ő maradt a Fidesz-csoport vezetője. Ez azonban tényleg a kormánypárt ügye, mint ahogy az is, hogy kire bíz egy ilyen feladatot Orbán Viktor. Bizonyára megvan a jó oka arra, hogy Deutschnak adta, adatta ezt a funkciót; az olvasó fantáziájára bízom, hogy ezt megfejtse.

A lényeg azonban nem is ez. Sokkal inkább az, hogy miért volt szükség erre a találkozóra? A szűkszavú tudósítások szerint a képviselők előtt álló időszak elemzését kaphatták meg a meghívottak, de erősen valószínűsíthető, hogy Orbán azt magyarázta el nekik: miről, miként kell nyilatkozni a jövőben, hogyan képviseljék a magyar álláspontot a várható vitákban. A miniszterelnök-pártelnök – ismétlem: a tudósítások szerint – a koronavírus okozta gazdasági válságról, a vakcina-beszerzés nehézségeiről, a Brexit következményeiről és a bevándorlás brüsszeli ösztönzéséről (is) beszélt. Vagyis, ha jól olvasunk a sorok között, egyfajta itinert kaptak a brüsszeliek ahhoz, hogy miként kell magyarázni a kialakult helyzetet, melyek azok a komponensek, amelyek miatt nehéz lesz a válságból való kilábalás...

PIKETTY, A TŐKE ÉS AZ IDEOLÓGIA

MÉRCE
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2021.01.12.


Könyvrecenzió Thomas Piketty legújabb könyvéről, a Tőke és ideológiáról, melyben a gazdasági struktúrák mellett az ideológia igazoló szerepét is mélyrehatóbban vizsgálja.

Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek a korábbi műnek az volt a jelentősége, hogy visszahozta a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését a közgazdasági főáramba, amely azt korábban externalizálta (kiszervezte) a szociológia és szociálpolitika területeire, két tudományághoz, melyet a legtöbb közgazdász nem követ. Megfelelő ok nélkül, tegyük hozzá, mivel a szociológiának gyakran több hasznos mondanivalója van a létező társadalomról, mint a közgazdaságtannak, amely túl gyakran inkább egy elvont helyettesítő valóságot hoz létre ahelyett, hogy a létező világgal foglalkozna...


A DIREKT36 ÉS A G7.HU ÚJSÁGÍRÓI NYERTÉK AZ IDEI TRANSPARENCY-SOMA DÍJAT

G7.HU
Szerző: G7.HU
2021.01.11.


Panyi Szabolcs, a Direkt36, valamint Fabók Bálint és Jandó Zoltán, a G7.hu újságírói megosztva nyerték el az idei Transparency-Soma Díjat. Az összesen egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International Magyarország által szervezett online díjátadó eseményen adták át hétfő délután.


A Transparency International Magyarország által felkért szakmai zsűri a beérkezett 25 pályamunka közül két pályaművet díjazott. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség.

Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának díjazott cikke a német-magyar kapcsolatok történetének elmúlt bő két évtizedét tárja fel rendkívüli részletességgel, nyomon követve a gazdasági és politikai érdekek összefonódását.

Fabók Bálint és Jandó Zoltán (G7.hu) győztes cikksorozata 
a magyar közvélemény számára kevéssé ismert, a gazdaságban mégis meghatározó befolyással rendelkező Rahimkulov-család magyarországi érdekeltségeit, továbbá társasági adókedvezményekkel kapcsolatos visszaéléseit tárja fel cégadatokra és egyes érintettek beszámolóira hivatkozva...

NÉGYSZER RÚGTÁK KI AZÉRT, MERT MEG AKARTA VÉDENI AZ ÁLLAM PÉNZÉT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2021.01.12.


Negyvenhárom évig szolgálta a magyar államot Kemény Attila, aki az Antall-kormánytól a Medgyessy-kabinetig minden formációnak dolgozott. Ő az, akit köszönet helyett négyszer is kirúgták az államapparátusból. Mindig novemberben kellett mennie. Interjú az egykori környezetvédelmi közigazgatási államtitkárral, aki már mindent látott...

„A SZÍNHÁZIGAZGATÁS VÁLSÁGMENEDZSELÉS LETT” - BESZÉLGETÉS MÁCSAI PÁLLAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2021.01.08.


A koronavírus-járványra adott válaszként az Örkény Színház a játszóhelyek közül elsőként építette ki saját stream stúdióját, s így elindíthatta rendszeres élő online előadásait. Ez a megszokott igazgatói feladatok sokszorosát igényelte Mácsai Páltól, aki emellett egyre aktívabban jelzi nyilvánosan is, mit gondol mindarról, ami a színházzal, filmmel és ezek oktatásával történik a mai Magyarországon.


Most már vannak visszajelzések arról, hogy bejött-e az ötlet, s hogy ez az előremenekülési stratégia mennyit könnyít az Örkény jelenlegi helyzetén. Megúszták a nagy bajt? Fáradtnak látszik.

– Fontos azzal kezdenem, hogy az egész színházi szakma jól vizsgázott. Függetlenül műfajtól, világnézettől mindenki gyorsan és sokszor fantáziadúsan reagált. És igen, az ötlet bejött, mi a „Verscsakneked” akcióval és a streameléssel a márciusi leállás óta tizenötezer embert értünk el, szóval a színháznyitásig – idén márciust, talán áprilist lehet remélni – harmincezer nézőnk lesz a neten, vagy több. Az, hogy üres nézőtérrel is végezzük a dolgunkat, inkább feldob, nem deprimált vagyok, csak kicsit túlhajtott. Ez nem szokatlan és nem is probléma. A probléma az, hogy túl rég óta tart a krízis, és túl sokféle.

– Éppen egy évvel ezelőtt fogadták el a Semjén Zsolt által benyújtott, alapvetően színházellenes színházi törvényt, amely részben a tao eltörlését célozta.

– Aztán jött a COVID 1, aztán az SZFE, most a COVID 2. A színházigazgatás egy év óta válságmenedzselés lett. Kevés időt töltünk a művészettel...


EGY MÍTOSZ VÉGE – EZÉRT NEM NYITOTTAK MA ÚJRA A KÖZÉPISKOLÁK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.01.11.


Novemberben egyetlen hét alatt kétezer 15 évnél fiatalabb gyerek fertőződött meg Magyarországon a koronavírustól. Igaz lenne mégis, hogy a vírus hatására a gyerekek kevéssé betegszenek meg, és kevéssé is fertőznek? Több friss kutatás szerint ennél bonyolultabb a helyzet, a tíz év feletti gyerekek szerepét át kell értékelni a vírus hordozásában. A kormány január 11-én tervezte a középiskolák újranyitását, de végül elállt a tervtől, marad a digitális oktatás. Az általános iskolák viszont nyitva maradnak. De miért, ha a rettegett angol vírusmutáció a gyerekek körében is erőteljesen terjed?


Epidemiológus tervez, az élet végez – nagyjából így lehet összefoglalni a szeptemberi iskolakezdést követő tapasztalatokat. Történt ugyanis, hogy tavasszal a világ nagy része a gyermekeket féltve azonnal bezárta az iskolákat, így ősszel nem volt elegendő tapasztalat arra, hogyan viselkedik a vírus a gyermekközösségekben. Az a néhány hely, ahol az iskolák tovább működtek – például a svédeknél 16 éves kor alatt és egy-két ausztrál tartományban –, nem keltett aggodalmat. Nem tűnt riasztónak, hogy általában több tanár fertőződött meg, mint gyerek. Bár a pedagógusokat ez nyilván nem nyugtatta meg, a tudósok arra következtettek, hogy a kicsik kevéssé adják át a vírust.

Mindenesetre, amikor a nyár végén néhány hétre több európai országban kinyitottak az iskolák, nem nőtt meg a fertőzések száma. A második hullámot nem a tanév kezdete, hanem a nyári szünet, a tengerparti bulik és az ottalvós táborok indították el...

NEMCSAK A JOGÁLLAMISÁGNAK KELL MEGFELELNÜNK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.12.


A demokráciát veszélyeztető, valamint a különböző diszkriminációt megvalósító programokra szánt pénzeket is visszatarthatja az unió. Az EurActiv cikke szerint az ezzel akarják az alapjogi charta betartására szorítani például Magyarországot és Lengyelországot. A The Atlantic arról ír, hogy azok is elfordultak a leköszönő amerikai elnöktől, akik – mint Nigel Farage, a brexitet kezdeményező brit politikus, vagy Matteo Salvini, az olasz szélsőjobboldali Liga vezetője – egyébként nagyon hasonlóan gondolkodnak
.


Az Európai Unó alapjogi chartája tiszteletben tartásának a kötelezettségére hivatkozni lehet olyan uniós pénzek visszatartásakor, amelyeket demokráciaellenes, illetve nemi vagy rasszista alapú diszkriminációt megvalósító programokra költenének el – nyilatkozott egy EU-illetékes az EurActiv elnevezésű brüsszeli hírportálnak. A cikk szerint Lengyelország és Magyarország az unió regionális alapjaiból fizetendő támogatások leállításának az eshetőségével kénytelen szembenézni az alapjogi charta miatt.

Az Európai Parlament ugyanis decemberben keresztülvitte azt a megállapodást, amely utalást tartalmaz erre a chartára, valamint a nemek közötti egyenlőségre és diszkriminációmentességre azon előírások között, amelyek arról szólnak, hogy milyen szempontok szerint kell elkölteni az EU-támogatásokat. Ezekbe a pontokba a nyilatkozó uniós illetékes szerint bele lehet kapaszkodni, amikor vissza akarnak tartani olyan pénzt, ami nem jó irányba menne. Az EurActiv forrása felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető jogok európai chartáját mind az Uniónak, mind tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk.

A megállapodás, amelyre a cikk utal, decemberben született. Nem a nagy visszhangot kiváltott jogállamisági kritériumrendszerrel kapcsolatos vitáról van szó, hanem arról a szabálykönyvről, amely az úgynevezett strukturális alapok kérdéseit rendezi, két éven át folyt egyeztetések nyomán. Ebben szerepelnek a részletes szabályok a regionális támogatások folyósításáról. Az ilyen kifizetések fedik le a jövőben az EU-költségvetés csaknem egyharmadát.

Az EurActiv megjegyzi: az alapjogi charta tiszteletben tartása eddig is kötelezettség volt, de az unió végrehajtó szervei ezt az eszközt eddig nem vették igénybe a kötelezettségszegő országokkal, illetve régiókkal szemben. Az idézett tisztségviselő szerint az Európai Bizottság szeme elé korábban is kerültek konkrét példák arra, hogy kételyek ébredtek bizonyos intézmények, adott esetben úgynevezett civilszervezetek támogatásának a helyességét illetően bizonyos tagállamokban, ahol potenciális visszaélési ügyek merültek fel. Tavaly nyáron az EU visszautasította, hogy támogatást folyósítson uniós projektre olyan lengyel városoknak, amelyek úgymond LMBT-mentes övezetté nyilvánították önmagukat. Decemberben – olvasható az EurActiv cikkében – a magyar parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely egyebek közt kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi. Ugyanazon a napon az egyedülállókat kötelezték arra, hogy az örökbefogadáshoz folyamodjanak különleges miniszteri engedélyért. Ez – jegyzi meg a portál – csaknem lehetetlenné teszi a meleg, illetve a leszbikus párok számára az örökbefogadást.

Ugyancsak decemberben – derül ki az EurActiv beszámolójából – az Európai Bizottság elfogadta az alapjogi charta érvényesítését célzó stratégiájának a módosítását.

Már a populisták is szabadulnának Trumptól

És most pillantsunk át az Atlanti-óceánon túlra, ahol ezekben a napokban különösen izgalmas dolgok folynak. A The Atlantic című amerikai magazin arról ír, hogy a külföldi populisták végre szakítanak Trumppal, mert a Capitolium minapi ostroma – amire a tavaly novemberi választást elvesztő elnök lényegében felbátorította szélsőséges híveit – még azok közül is többeknek a tűréshatárát túllépte, akik egyébként az elnökhöz nagyon hasonlatosan gondolkodnak.

Azon túl, hogy történteket az Egyesült Államok számos szövetségese, valamint az EU és a NATO is elítélte, néhány hangos eddigi Trump-támogató is csatlakozott a kórushoz – írja a The Atlantic. Megemlíti Nigel Farage brit politikust, a Brexit egyik fő kezdeményezőjét, aki szerint ami történt, az rossz dolog volt, Matteo Salvinit, az olasz szélsőjobboldali Liga vezetőjét, aki úgy nyilatkozott, hogy az erőszak sohasem hoz megoldást, illetve Geert Wilders szélsőjobboldali holland politikust, aki arról beszélt, hogy a demokratikus választás eredményét mindig tiszteletben kell tartani, akár győzünk, akár vesztünk.

Ugyanakkor – folytatja a The Atlantic – Trump választási vereségével nem tűnt el azonnal és teljesen az a szemlélet, amely egyfajta élharcosnak tekinti az eddigi amerikai elnököt. Többen a szavazatok összeszámolása után is kitartottak mellette. Így például a francia Marine Le Pen az eredmény kihirdetése után is megkérdőjelezte Joe Biden győzelmét. Janez Janša szlovén vezető idő előtt még gratulált is Trumpnak. Múlt szerda – a washingtoni törvényhozás épületének a megrohamozása – után azonban mindketten irányt váltottak: Le Pen elítélte a demokratikus folyamatok erőszakos megzavarását, Janša pedig Twitter-bejegyzésben hangoztatta aggodalmát az erőszak miatt.

Továbbra sem tartja minden vezető intő példának azt, ami Washingtonban történt – állapítja meg a The Atlantic, és azt írja: Andrzej Duda lengyel államfő amerikai belügynek minősítette a történteket, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig, aki Trump újraválasztásának a hangos támogatója volt, úgy foglalt állást, hogy nem kellene beavatkozni Amerika dolgába.

BŰN ÉS BŰNHŐDÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.12.


Emlékszünk még talán, milyen buzgó is volt a rendőrség, amikor a kedves vezető ellen dudálással tiltakozókat kellett vegzálni és büntetni. Mire véget ért a móka, cuzammen ötmillió pénzt róttak ki az engedetlen alattvalókra befizetésül, mert rendnek kell lenni. Emlékszünk talán arra is, amikor egy kakóscsiga elviteléért egy év három hónapot kapott a bűntett elkövetésekor még csak fiatalkorú delikvens, és látjuk, hogy Kaleta a pedofilkodásért kellet fizessen félmilliót. Dudálás, éhség, perverzió. Egymástól távol eső dolgok, de bíróságot érnek. Hogy egy társadalom mit büntet – például a hajléktalanságot –, az a társadalom morális állapotáról állít ki bizonyítványt. Hogy mit nem torol meg – milliárdos lopásokat –, az is. Innen láthatjuk, hogy Hadházy Ákos egyszemélyes lelkiismeret és partizánhadsereg nincs jóban Istennel, aki veri őt.

Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen Isten is korrumpálódott, az állam szolgálatába állt jó pénzért, és a rendőrség formájában veri Hadházyt. Vagy pedig nincsen is mindenható, csupán magyari hazánk romlott a velejéig, de egyik sem szívderítő opció. Hadházy is megkapta a maga tételét a dudálásért, a Pintér Sándor felügyelte rendőrség kiszabta rá a büntetést, hiszen már az első két hét után rend lett, ami azóta csak fokozódik. A rend már akkora, hogy néha átcsap entrópiába, aminek a szálait épp Hadházy bogozgatja ki babramunkával, mint például a maszkgyártó gépek ügyét, amit feketén-fehéren a hatóság elé tárt kékszegélyű kistányéron. Nem részletezném a dolgot, elég annyi, hogy mintegy tízszeres túlárazás mutatkozik az ügyben, valaki tehát irgalmatlanul sokat lopott. De nem dudált. Óriási különbség.

Sőt, kakaóscsiga sem szerepel a történetben, következésképp a rendőrség szerint nem méltó a vizsgálódásra, és erre egészen elképesztő indoklást voltak képesek kitalálni: „A feljelentéshez csatolt adásvételi keretszerződés tárgyát képező maszkgyártó gépsor ára nem hasonlítható össze az internetről letöltött és a feljelentéshez mellékelt, hasonló funkciójú és teljesítményű gépsorok ellenértékével, valamint ugyancsak a feljelentéshez csatolt, a Babosi Mérnökiroda Kft. részére adott, maszkgyártó gépsorra vonatkozó árajánlatban közölt összeggel. A világméretű pandémiás helyzetben a piaci egyensúly felborult, a megelőzéshez és védekezéshez szükséges eszközök, berendezések iránti kereslet jelentős mértékben megnövekedett, ami az árak emelkedését idézte elő.” – Ez a maga nemében zseniális...