2019. február 27., szerda

ANYÁD TUDJA, HOGY HAZUDOL? - VÁLASZLEVÉL MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2019.02.27.



Miniszterelnök Honfitársam!

Engedd meg, hogy az idősebb jogán felajánljam a tegeződést. Rendes, tisztességes, kölcsönös tegeződésre gondolok, nem olyan csendőr pertura, ami nálatok, újgazdagoknál szokás.

Kedves Viktor, megkaptam a leveledet, és el is olvastam rögtön.

Lennének kérdéseim. Rögtön az első: Anyád tudja, hogy hazudol? Biztosan nagyon szomorú lenne, ha megtudná, hogy a fia nem mond igazat. Nem hinném ugyanis, hogy így neveltek téged annak idején odahaza. Hogy félelemben tartsd a embereket, az idős néniket például, akik egy életet keményen végigdolgoztak, s most attól rettegnek, hogy jönnek a migránsok, és megerőszakolják őket.

Erre neveltek téged annak idején odahaza? A párttitkár papád, a Győző bácsi, aki elmondásod szerint alaposan eltángált, ha nem úgy viselkedtél, ahogyan elvárta tőled? Hazugságra neveltek az iskolában? Arra, hogy lenézd az embereket, cinikus, pökhendi, lekezelő legyél a sajtóval, amely nem magát, hanem a nyilvánosságot képviseli?

Anyád tudja, hogy hazudol a fiataloknak, amikor azt mondod nekik, hogy jöjjenek haza, mert itt jobb lesz nekik? A középkorúaknak sem mondasz igazat, sem az egyenruhásoknak és a civileknek. Hazudsz az ápolóknak és az ápoltaknak, diákoknak és tanároknak.

Anyád tudja, hogy Brüsszel terveiről hadoválsz az embereknek, miközben a vejed, Tiborcz István ügyeiről kellene beszélnetek? Vagy arról, hogy a gázszerelő haverod álmában is százszor annyit keres, mint az a magyar munkás, akit te most a rabszolgatörvénnyel fenyegetsz? Mit szól apád ahhoz, hogy rendszeresen megdézsmáljátok a Brüsszelből érkező pénzeket, ami marad, azt hazug plakátokra és kampányokra költitek?

Anyád tudja, hogy rohad az egészségügy? Szó szerint és átvitt értelemben. Nem ott, ahova ti jártok, vagy a Nagy Feró, aki nyakoncsapást ígért azoknak, akik bírálni merik a kórházi viszonyokat. Anyád tudja, hogy a hazug médiád nem számol be arról, hogy a gyerekkórházakban az édesanyák gyermekeik mellett, a földön kénytelenek aludni? Hogy a nővérszálláson egér potyog a plafontól?

Anyád arra nevelt téged, hogy még véletlenül se mondd el az igazat? Hogy te és a haverjaid Soros Györgynek köszönhetitek, hogy kikászálódhattok abból, ahonnan jöttetek? Soros taníttatott benneteket a saját pénzén, a fél kormány, és a Fidesz legtöbb vezetője az általatok most mocskolt Gyuri bácsi pénzén pallérozódott. Már akinek sikerült, mert van köztetek olyan, aki még mindig ott tart, hogy helló Röfi!

Brüsszelt vádoljátok, hogy fel akarja számolni Magyarország függetlenségét. Anyád tudja Viktor, hogy az ideiglenesen hazánkban állomásozó új orosz bank alkalmazottai szabadon mozoghatnak az ország területén? Ráadásul úgy, hogy még téged sem tájékoztatnak arról, mikor mit csinálnak, mit hoznak be az országba, és mit visznek ki innen?

Anyád tudja, hogy Paksról sem mondasz igazat az embereknek? Azzal áltatod őket, hogy ez számunkra egy előnyös üzlet, miközben évtizedek múltán is ennek a nyűgét nyögjük? Anyád tudja, hogy - ki tudja mennyiért -, eladtad a gyerekeink jövőjét? Vagy, teszem azt, apád mit szól ahhoz, hogy eltitkolod az igazat az emberek elől. Nem mondod el nekik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter látogatását épp most mondta le Baden-Württemberg kormánya, a hazudós plakátkampányotok miatt.

Köszönöm Viktor honfitársam, hogy elolvastad a levelem. Kérlek, ne mondd meg édesanyádnak, hogy írtam neked. Szomorú lenne, ha megtudná, hogy a fiát már megint hazugságon kapták.


NYOMTASS TE IS! - HÍREK, AMELYEK NEM JUTNAK EL MINDENKIHEZ

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.02.27.


Nyomtassteis #84

Angela Merkel német kancellártól az osztrák kancellárig rengeteg nyugati politikus ítélte el, hogy Orbán Viktor ismét hazug plakátokkal árasztotta el az országot, és hergeli a magyarokat az Európai Unió ellen. Mindezzel választási csalást is elkövet, hiszen kormányzati tájékoztatásnak hazudja a Fidesz milliárdokból zajló uniós választási kampányát...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

SZÉP A MAGYAR POLITIKA, DE AZ ORBÁN-KORMÁNY NÉHÁNY MINISZTERÉNEK AZ EGYETEMTŐL KAPOTT TÖBB SZÁZEZER FORINTOS FIZETÉS IS KELL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2019.02.27.



A parlamenti képviselők közül is csak kevesen szüneteltetik az oktatói tevékenységüket, pedig 2018-ban a miniszterekkel együtt fizetésemelést kaptak. Körkép:...

L. RITÓK NÓRA: SOKSZOR MEGKAPOM, HOGY ÚGYSEM VÁLTOZNAK A CIGÁNYOK

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: HVG
2019.02.27.


A többségi társadalom azt gondolja, az a jó, ahogy ő él, és ezt akarja lenyomni mindenki más torkán. Pedig nem cigányként fogalmunk sem lehet arról, milyen ma roma identitással élni. Vagy arról, milyen lehet mélyszegénységben élni. Mert nem így szocializálódtunk – véli L. Ritók Nóra, pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

Diákként jó élményei voltak a szegregált osztályáról, de évtizedekkel később, mikor kezdő tanárként hasonló osztályban kezdett el dolgozni, a gyerekek észre sem vették, hogy ott van. „Sokkal nagyobb volt a zaj annál, hogy feltűnjön nekik az én túlságosan lágy hangszínem. Miután semmi sem érdekelte őket abból, amit mondtam nekik, a rajztudásommal próbáltam elérni, hogy figyeljenek rám" – mesél a kezdeti nehézségekről L. Ritók Nóra a HVG hetilapnak adott interjúban.

A pedagógus ma mást gondol a sikerről, mint húsz évvel ezelőtt: már nem gondolja, hogy egy-egy tehetséges gyerek mögé kell minden erőforrást csoportosítani, hogy ő futhasson be karriert, és így példa lehessen a többieknek. Sokkal fontosabbnak gondolja, hogy olyan hatással legyenek, ami mondjuk száz gyerek életesélyén változtat, ha csak kicsit is.

"Sokszor megkapom, hogy úgysem változnak a cigányok, ezer éve nem lehet őket integrálni. De azért, mert eddig nem volt sikeres, hagyjam abba ezt az egészet?"

– teszi fel a költői kérdést a pedagógus.

Évértékelő blogbejegyzését azzal kezdte, hogy „elégedett lehetnék, de…”. Bár az alapítványa és a gyerekeik sikert sikerre halmoznak, L. Ritók Nóra az utóbbi években fokozottan megtapasztalta a tehetetlenséget, hogy miközben biztos abban, hogy jó úton haladnak, ezt egyre kevésbé tudja képviselni a mai félreforduló, hibáztató, gyűlölettel átitatott rendszerben. „A kirekesztés és az elutasítás olyan fokú, ami miatt nem tudok eredményesen fellépni az ügy érdekében. Például beletört a bicskám az egyházi iskolák szegregáló hatásának megakadályozásába, pedig még a pápáig is elmentem. Ez az, ami igazán elkeserít, az, hogy lenne megoldás, mégis egy helyben toporgunk.”

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban olvashatja el...

HIÁBA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, MÉG MINDIG LÉLEGEZTETŐGÉPEN VAN AZ ORSZÁG

444
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.02.27.


- A Fidesz tényleg kifehérítette a gazdaságot, a közmunka-program viszont egész másképp sült el, mint várták.

- Épül a nemzeti tőkésosztály, csak egyáltalán nem tiszta, kié a vagyon.
- Közben tömik ki a multikat, csak éppen ez ellen kampányoltak ellenzékben.
- A kormány elmúlt 8 évéről beszélgettek közgazdászok.

A Fidesz már 8 éve van hatalmon Magyarországon, de kik ennek a kormányzásnak a nyertesei és kik a vesztesei? - ezt a témát vitatta meg három közgazdász kedd este az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett beszélgetésen. Utóbbi vezetője, Jörg Bergstermann azzal nyitotta meg a beszélgetést, nagyon is fontos, hogy a Fidesz mit gondol a gazdaságról, és nem csak szerinte,

2018-ban Orbán Viktor az Andrássy Gyula Egyetemen tartott beszédében két dolgot ajánlott a világnak, amit eltanulhat Magyarországtól: hogyan kell kezelni a migrációt és az unortodox gazdaságpolitikát.

Orbán és a jegybankelnök - korábban gazdasági miniszter - Matolcsy György tényleg lépten-nyomon arról beszélt az elmúlt években, mekkora siker az unortodox gazdaságpolitika. A beszélgetésen jelenlévő balos és liberális - azaz főleg ellenzéki - közgazdászok azonban már abban is vitába szálltak a kormányfővel, hogy egyáltalán lehet-e unortodoxnak nevezni azt, amit a Fidesz az elmúlt években a gazdaságban csinált.
Viszont többen is érveltek amellett, hogy a Fidesznek igenis voltak jó intézkedései az elmúlt 8 évben és a legtöbbet vitatott intézkedéseik közül volt, amit csak a kényszerpálya szült.

Pogátsa Zoltán a szervezők részéről a beszélgetés elején megjegyezte, hogy hívtak ugyan Fidesz-közeli, konzervatív szakértőt is a beszélgetésre, de mindenki lepattintotta őket. Így Pogátsán kívül ketten tartottak még előadást: Mihályi Péter, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára (amúgy a korábbi MSZP-SZDSZ kormány tanácsadója) és Büttl Ferenc közgazdász, aki jelenleg a Párbeszéd Magyarországért alapítványának munkatársa...

ÖSSZEFOGOTT PÉCS EGY HAJLÉKTALAN FÉRFIÉRT

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.02.27.


Hihetetlen összefogással mentettek meg egy pécsi férfit az utcán éléstől. Bár a hajléktalan férfi viskóját a közteresek lerombolták, a helyiek segítségével hozzájutott egy pici házikóhoz, amihez még tűzifát is kapott, mostanra pedig már munkát is találtak Jánosnak.

A 21 éves Balázs polgárőrként dolgozik Pécsen, még korábbi főnöke hívta fel a figyelmét egy János nevű hajléktalanra, akire időnként rá kellett nézni, hogy nem esett-e valami baja. Elkezdtek beszélgetni és hamarosan barátok lettek, akkoriban még nem volt arról szó, hogy elbontják a viskót, az csak 3-4 héttel később derült ki. “János egy barátságos ember, sosem volt mogorva, akárhányszor odamentem hozzá, sosem volt berúgva, jó érzés volt meglátogatni őt, a viskóját is tisztán tartotta” – idézi fel a megismerkedést Balázs.

A fiatal polgárőr navigál minket Pécs Uránváros nevezetű városrészében, ahol korábban a bódé állt. A panelházak tövében garázssor húzódik, egy kisebb erdős rész szomszédságában állt János bódéja, ahol közel öt évig élt, míg azt tavaly augusztusban le nem bontották. Balázs nem szeret errefelé járni, rossz emlékei fűződnek ehhez a helyhez, a mai napig nehezen tudja megérteni, hogy ha valaki nagy nehezen felépítette a kis házát, azt miért kellett elbontani.

Amikor János mondta, hogy lebontják a viskót, olyan volt, mintha késsel szurkálták volna a mellkasom, próbáltam neki valamilyen megoldást találni” – emlékezik vissza Balázs...

ÁMEN A ZŰRKORSZAKBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2019.02.27.


Az a jó hír van így, a tavasznak az ő küszöbén, hogy hasítanak az egyházi iskolák, mint a szél. Orbán Viktor uralkodásának első hat évében megháromszorozódott az egyházi iskolákba jelentkező diákok (vagy inkább szülők, mert egy hatéves nem igazán szokott még önállóan döntéseket hozni ilyen ügyekben) száma az általános és a középiskolákban is. Nem is lenne ezzel baj, ha önkéntes választásról beszélhetnénk, de arra azért elég ritkán van példa a huszonegyedik században, hogy hirtelenváratlanul vallásos lesz háromszor annyi ember, mint amennyi addig az volt.

Ilyesmi akkor szokott előfordulni, ha valami új, nagyhatású vallás születik. A kereszténység nem annyira új még akkor sem, ha Orbán Viktor egyszülött fiúgyereke napi szinten személyesen trécsel Istennel. Oka lehet még az ilyen dinamikus megvilágosodásnak az is, ha egy ország uralkodója úgy határoz, hogy mostantól minden alattvaló köteles azt a vallást követni, amelyiket ő. Ehhez akár saját vallást is lehet alapítani, az eléggé tuti. Erről meg lehet kérdezni az anglikánokat, tudnának mesélni. A keresztény vallásra ez sem igaz. Amennyire én tudom, sem Jézus, sem az ő anyukája nem jelent meg mostanság egyik magyarországi településen sem, hogy vattacukrot, vagy seggenfütyülős kakast osztogassanak némi csodatevés kíséretében, tehát ettől sem kaphatott lendületet az áhítat.

Marad a betonszürke valóság. Csodatévő Orbán Viktor nagy erőkkel szivattyúzza ki a pénzt az oktatásból – szerencsére nem csak az alapfokú oktatásból, hanem az összesből -, minek örömére olyan szinten leromlott az egész, hogy az valami csuda. Az iskolák államosítása külön hasznos volt – mármint az, hogy hatalmi eszközökkel elvették az önkormányzatoktól az intézményeket, bár gyanítom, az iskoláknak helyet adó ingatlanokra csorgott a nyáluk leginkább -, de azért az önkormányzatoktól szippantják el a fenntartáshoz sükséges pénzt, mégpedig sok esetben többet, mint amennyibe akkor került a dolog, amikor az önkormányzatok maguk működtették az iskolákat. És itt már akár isteni csodáról is beszélhetünk, bár beszéljünk inkább orbáni csodáról, az közelebb áll a valósághoz. A több pénz ellenére – mármint az önkoriktól elvont többletforrás ellenére – az intézmények kevesebb pénzhez jutnak. És mindeközben kormányék döngetik a mellüket, hogy átvették az önkormányzatoktól ezt a rettenetes terhet, hádejóemberek! A csoda része az, hogy a feldühödött szülők nem kaptak kapára-kaszára. Hanem.

Hanem alkalmazkodnak a helyzethez és a közpénzből prostituált keresztény egyház kebelére menekítik a csemetéket. Oda jóval több pénzt tol Vallásos Orbán Viktor, mint az állami iskolákba, jobb az ellátás, még fűtés is van télen és a menzán is ehető a táp. Sok településen még erre sincsen szükség a lakosság megvallásosodásához (tudom, mostmár van ilyen szó és kész), merthogy a faluban egy darab iskola van, az az egy pedig egyházi. Választhat belőle a polgár. Zsír.

Ezzel párhuzamosan Keresztény Orbán Viktor és szektája nyírja kifelé a gimnáziumokat és a felsőoktatást is nagy erőkkel, amit csak lehet elüldöznek az országból, amit meg nem lehet – a Magyar Tudományos Akadémia mégse költözhet Bécsbe, vagy Prágába – azt szétbarmolják, eltapossák vagy simán ellopják. Kötelező tankönyvekből kötelezően butulnak a gyerekek, de legalább imádkozni, népdalolni és bordásfalról lógva célba lőni garantáltan megtanulnak. Az egész hóbelevanc feje, Nagytudású Kásler Miklós doktorprofesszorminiszterúr közben kézrátétellel gyógyít és vagy olvasni, vagy számolni nem tud (esetleg egyiket sem), de boldogan jelenti be, hogy csökkentek a műtéti várólisták, miközben meg nem...

NEM VITT MELLÉ AZ IRÁNYZÉK, ORBÁN EGÉSZ EURÓPÁT TÁMADJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.27.


"Mindenki azt hitte, Orbán rosszul mérte fel a helyzetet, amikor Junckert tette Soros mellé, mert nem számított rá, hogy ez valakit is jobban érdekel, mint amikor egyedül Soros volt a bűnbak. Ez azonban tévedés: átgondolt stratégia, nyílt hadüzenet ez egész Európa, a liberális demokratikus jogállami rendszer ellen. Orbán ezzel azt mondja, hogy a zsidó világösszeesküvés megtévesztette a liberalizmus eszméjével a “kereszténydemokráciát” is, ezért a demokratikus jobboldal is ellensége a “keresztény Európának”, vagyis az antiliberális (kódolt nevén: “illiberális”), antidemokratikus, antiszemita, antiparlamentáris középkori feudális “keresztény” államformának, amit ő támasztott fel, és ő képvisel."

Orbán nem adott még egy ciklust annak a látszatnak, mintha ő demokrata lenne. Mindent egy lapra tett fel: frontális támadást intézett a liberális demokratikus Európa ellen. Elsőre úgy tűnhetett, elvétette a célt, és melléfogott, amikor a néppárti kereszténydemokrata Jean-Claude Juncker-t tette Soros bábjaként a bevándorláspárti erők képviselőjeként plakátra.

Hiszen Orbán azt mondta: az európai parlamenti választás a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző pártok csatája. Mindenki azt gondolhatta, a liberális, szociáldemokrata, zöld,és más baloldali pártokat bélyegzi “bevándorláspártinak”, míg a kereszténydemokrata, konzervatív jobboldalt nevezi a bevándorlás ellenzőinek, hiszen a Néppárt tagjaként maga is e pártcsaládnak gyűjt szavazatokat.

Orbán Európája a keresztény abszolút monarchiához való visszatérés. Az Európai Néppárt kereszténydemokratái még mindig nem értik, hogy Orbán velük együtt akarja elsöpörni egész Európában a hatalmi ágak szétválasztására, a fékek és ellensúlyok rendszerére, az emberi jogokra épülő liberális demokráciát.

Az ő példaképe az alaptörvénye preambulumába bekerült keresztény uralkodó (I. “Szent” István), aki felnégyeli a politikai ellenfelét. Államformája a sötét, feudális, középkori királyság, amelyben minden hatalom (s az egész ország) birtokosa a keresztény uralkodó, akinek uralma Istentől van (lásd.: Szent Korona hazug legendája). Egy istenkirályság. Küldetése a nép “kereszténnyé” tétele, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti identitás azonos a “keresztény” vallással, a nemzet azonos a kereszténységgel. A hatalom legitimitása a keresztény Istentől származik. Ezért leválthatatlan...

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK MAGYAR EMLÉKNAPJÁT EL KELL TÖRÖLNI

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: LÁZÁR GYÖRGY
2019.02.26.


A kommunizmus áldozatainak magyar emléknapját újabban minden évben február 25-én tartják annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Azt az első Orbán-kormány idején 2000-ben fogadta el az Országgyűlés az emléknapot.

Sehol a világon nincsen emléknapja a „kommunizmus áldozatainak”. Ez magyar találmány, igazi Hungarikum. Hogyan okolható a kommunista eszme Kovács Béla és mások szenvedéseiért? Diktátorok, Sztálin és Rákosi követtek el bűnöket a kommunizmus jelszava alatt, azt félremagyarázva működtették véres diktatúráikat.

Kovács Bélát 1947 márciusában a Szovjetunióba deportálták és ott kényszermunkára ítélték, de Sztálin halála után hazaszállították Magyarországra majd 1956 tavaszán szabadon bocsátották – a „kommunisták” tették azt. Sőt, Kovács 1958. novemberétől a kommunista magyar országgyűlés képviselője volt, azonosult a kommunista eszmékkel. Hogyan lehetett a kommunizmus áldozata? Sokkal inkább a sztálinizmus magyar verziójának, a Rákosi-rezsimnek volt az áldozata.

De mindez Schmidt Mária „voodoo történészt” a legkevésbé sem érdekli. Szerinte elkeserítő hogy ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában. Nem csak léteznek, hanem a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, például többek között Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában és Svédországban is. Azon lamentál hogy az Európai Bizottság elnöke sem veszíti el azonnal az állását, ha Marx-szobrot avat Németországban, ahol mellesleg ünnepi megemlékezést tartottak Európa marxistái. Ez az a Németország, amelynek fővárosát a kommunisták nem is olyan régen fallal választották ketté, no, nem azért, hogy megvédjék a fal mögött élő polgárokat, hanem azért, hogy megakadályozzák reményt vesztett menekülésüket!

A jeles magyar történész egy logikai duplaszaltóval Marxot vádolja a Berlini fal építéséért is! Miért is ne?

Rossz hírem van Schmidt Mária számára. Amerikában minden elit egyetemen tanítanak marxizmust, és a kurzusokra tódulnak a diákok. Amikor 1999-ben a BBC megkérdezte a hallgatóit, hogy ki volt az elmúlt ezer év (!) legjelentősebb gondolkodója, Marx Károly nyerte a versenyt. (A Yale Egyetem Marxizmus kurzusáról többet itt.)

Az Európai Unió inkább A Sztálinizmus és Nácizmus Áldozatainak Emléknapjáról (European Day of Remembrance for Victims of Stalinism and Nazism) emlékezik meg. Nincs szó kommunizmusról és azt minden évben augusztus 23-án tartják, a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulóján. Persze Magyarországon még ezzel is trükköztek! A Sztálinizmus és Nácizmus Áldozatainak Emléknapjából A totalitárius diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja lett orbáni fordításban. Schmidt szerint hazánk képviselői “az európai politikában olyan nyugati politikusokkal kényszerülnek egy asztalhoz ülni, akik nem egyszerűen tagadják a kommunizmus bűneit, hanem a kommunizmushoz kísértetiesen hasonlító eszmerendszerrel és módszerekkel igyekeznek egyneműsíteni Európa polgárait.” Figyelmét elkerülhette hogy Orbán Viktor a kommunista Ho Si Minh hatalmas szobra alatt ülve azokat a keleti politikusokat nevezi legjobb barátainak, akik a marxizmus feltétlen hívei...

MÉG MINDIG DRÁGUL A BALATON

KLUBRÁDIÓ / INGATLANPIAC
Szerző: Klubrádió / TÖRTEI TAKÁCS KRISZTA
2019.02.27.


Töretlen a magyar tenger népszerűsége, a vízparti ingatlanok ára igencsak elszabadult. Az egykori, szocreál üdülők is kelendőek.

Még 15-20 százalékos áremelkedésre számítanak a balatoni ingatlanszakértők, erről számolt be Kovács Zsolt az Ingatlanpiac című műsorban. Eddig is szárnyaltak, egy olyan ház, amely két évvel ezelőtt még 25 milliót ért, ma már 42-be kerül. Az árakat egyébként az szabja meg, hogy az ingatlan milyen messze van a parttól. Egy közvetlenül vízparti ingatlannál az egy-másfél milliót is elérheti a négyzetméterenkénti ár a déli oldalon, száz méterrel arrébb ez már hétszázezerre csökken...

A kínálat még mindig bőséges, idén, vagy jövőre fog összeérni a kereslet és a kínálat. Egykori társasüdülőket is felújítottak, modernizáltak, így már azokat is szívesen veszik. Sokan menekülnek el a nagyvárosokból és ha nem is közvetlenül a tónál vásárolnak ingatlant, egy-egy közeli településen tudnak venni, jóval olcsóbban.

A szakértő nem számít arra, hogy csökkennének az árak, legfeljebb stagnálni fognak a közeljövőben.
Törtei Takács Kriszta interjúját a felső „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg.

NÉPSZERŰNEK LENNI MAGYARORSZÁGON

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.02.27.


Szögezzük le mindjárt: attól, hogy kevesen szeretik a kanalas orvosságot, az attól még nagyon egészséges. Ezzel szemben szerethetik sokan a cigarettát, abba viszont elég jól bele lehet halni. Nagyjából ennyit tesz a népszerűség is. A tömeg hálátlan, ezt is leszögezhetjük. Ahogy felemel valakit és istenít, ugyanúgy leejt és felejt el egy pillanat alatt, tapos bele a sárba. Mehetsz a lecsóba, a feledés homálya meg hulljon reád.

Ezeket a népszerűség-dolgokat mindenféle tényezők motiválják és irányítják. Ezek eleinte erősítik egymást, aztán meg vagy tovább erősítik, vagy kioltják. Volt nincs.

Annak idején volt nekünk, szerencséseknek, egy ének-zene tanárunk a gimnáziumban. Nevezzük is nevén: Ungár István tanár úr, Ungár Imre Kossuth díjas zongoraművész fia. Különös fiatalember volt akkoriban. Kissé mulatságos, kissé megszállott, kissé egzaltált figura. Eleinte meg is mosolyogtuk, mi nagyfiúk és nagykislányok. Mit akar ez itt nekünk Bartókkal, Mozarttal, Kodály és Erkel bolondériáival. Aztán azon kaptuk magunkat, hogy a furcsa kis ember úgy megszerettette velünk az operát, és a komoly zenét, olyan észrevétlenül, hogy azóta sem tudtunk kigyógyulni belőle. Már akik aztán odafigyeltünk arra, amit mond és tanít nekünk. Ez mindig egy fontos feltétel. Ungár tanár úr egyszer korabeli kritikákat olvasott fel nekünk Erkelről, Bartókról, Verdiről és más zenei hatalmasságokról. Kevés dehonesztálóbb dolgot hallottam még az említettekről. A kortársak ítélete, a korszellem üvöltött bele az arcunkba. Némely esetben bizony a becsületsértés határát súrolta a kritikus kritikája. Végül a tanár úr megkérdezte:

– Tudják kik írták ezeket a kritikákat?

Természetesen nem tudtuk.

– Azt viszont még mindig tudjuk, hogy kikről írták – mondta.

És ez valószínűleg talán örök időkre így is marad.

Nagyjából ennyit érnek a kritikák, az arcunkba üvöltött vélemények és általában annál sokkal de sokkal többet az ember, akiről a kritikák szólnak. Akiket talán a saját koruk nem is ért meg, vagy elutasít, mert messze meghaladják a korszellemet, amelyben élnek. Nota bene ugyanez érvényes, csak ellenkező előjellel azokra, akiket egy adott kor magas piedesztálra emel, hogy aztán a történelem igazságszolgáltatása majd letaszítsa őt az Olimposzról, fedje őt a feledés sűrű homálya. Mondják, hogy a jó elnyeri jutalmát. Az a jó, ha igen. Csak néha már nem éri meg szegény, fűzhetjük hozzá szomorúan.

Ez jutott nekem eszembe a Medián január végi felméréséről. Kiderült ugyanis belőle, hogy a Fidesz veszített a népszerűségéből, de az ellenzék ebből még nem tudott sokat profitálni. A vezető kormánypártot jelenleg a szavazókorú népesség 38 százaléka támogatja. Októberben ez a mutató még 45, decemberben pedig 41 százalékon állt. Hogy ebből a 38%-ból mennyi a Fidesz és mennyi a KDNP azt nem tudhatjuk, az azonban biztos, hogy ez a szám meg sem közelíti azt a kétharmadot, amelyre a populista szélsőjobboldalai párt folyamatosan hivatkozik. Különösen érdekes ez, ha azt vesszük, hogy a választókorú népesség 30%-a nem hajlandó választ adni a pártpreferenciákat firtató kérdésekre. Ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül a kormányoldal nyomasztó kommunikációs- és propaganda túlsúlya, tömegtájékoztatási túlhatalma. Főleg a vidéki térségek kerülnek ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe a kormányzati propaganda számára.

Az is kiderült, hogy kik a népszerű és kevésbé népszerű figurái a magyar közéletnek. Elég mulatságos, hogy ezt az utóbbi listát az az Áder János vezeti, akit a köznyelv már csupán vulgáris és általam most nem is idézhető, de roppant szemléletes gúnynéven emleget, amelyből mellesleg az is kiderül, hogy bajszos. A második meg az a miniszterelnök, akiről már ország világ tudja, hogy O1G. Érdekes dolog ez a magyar néplélek. Nem mennék még sem végig a listán, aki akarja majd úgyis megnézi. Jó összefoglalót közöl erről a HVG tegnapi száma...

JÓ NÁCI, ROSSZ NÁCI

MAGYAR HANG
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2019.02.26.


Egy antiszemita pártból csinált egy filoszemita pártot – ezt vágta Vona Gábor fejéhez a miniszterelnök 2017. február 20-án a parlamentben. Orbán Viktor a Jobbik középre húzását kifogásoló kinyilatkoztatása kissé elsietettnek látszik, legalábbis propagandagépezete mai álláspontja szerint. Különös, a kormányfő mintha némi nosztalgikus ízzel beszélt volna a Jobbik azon korszakáról, amikor a radikalizmus vadhajtásai még szabadon növekedhettek.

Számos példa igazolja, hogy a Fideszt korábban nem zavarták jobboldali ellenzéke vállalhatatlan megnyilvánulásai. Sneider Tamás mai pártelnök szkinhedmúltja például már akkor ismert volt, amikor a baloldal tiltakozása ellenére a kormánypártok asszisztálásával alelnökévé választotta az Országgyűlés. A Jobbik körül tenyésző szélsőjobb szubkultúra sohasem szégyellte a nem éppen szalonképes nézeteit, miközben már jóval a néppártosodás meghirdetése előtt nyilvánvaló volt minden józanul gondolkodó ember előtt, hogy sem az akkori pártelnököt, sem a párt szavazótáborát nem lehet az antiszemitizmussal, a rasszizmussal vagy a náci ideológiával azonosítani...


A RENDSZER ELLEN

MÉRCE
Szerző: ANTAL ATTILA
2019.02.26.



Az a rendszer, amely „nyomokban jogállamiságot” is tartalmaz, az nem jogállam, és mint rendszer ellen kell ellene fellépni...

...Rendszer a társadalom ellen

A 2018-as választás utáni időszak a maga brutális valóságában mutatta be és bizonyította a rendszer autoriter jellegét. Az Orbán-rendszer a magyar társadalom ellen fordult, legalábbis célul tűzte ki azt, hogy végső csapást mér azokra, akik valamilyen oknál fogva nem illeszkednek a rendszerbe. Mondhatnánk, hogy a rendszernek nincs „mesterterve”, de ha van, akkor az az állandó félelemkeltés, elbizonytalanítás. Ennek fő eszköze a jognak, a jogbiztonságnak az olyan példátlan „cseppfolyósítása”, amely oda vezetett, hogy az autoriter rendszer fegyverként használja a társadalom ellen a jogszabályokat.
Értelmét vesztette tehát minden olyasfajta érvelés, hogy ez vagy az a jogszabály „alkotmányellenes”, hiszen maga az alaptörvény a legnagyobb bizonytalanság forrása.

Öt fő társadalmi csoport ellen pörgött fel a már a korábbi ciklusokban megindított támadás: a munkások; az értelmiségiek; a politikai ellenzék; bíróságok és államigazgatás; végül a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők.

A rabszolgatörvény minden eddiginél nyilvánvalóbbá tette, hogy az Orbán-rendszer eladta a magyar munkásokat a neoliberális tőkének – ráadásul mindezt büszkén vállalja. Az élesedő kultúrharc keretében először listázni kezdték, majd pedig nyíltan megfenyegették nem csak a rendszerkritikus értelmiséget, hanem válogatás nélkül mindenkit, aki olyan humántudományi témákkal foglalkozik, amelyek ellenszenvesek a kormányzat számára. Az értelmiség elleni nyílt polgárháború brutális állomása a CEU ellehetetlenítése, valamint aktuálisan a MTA kutatóhálózatának szétverése, amelynek célja a tudományra szánt közpénzek privatizálása és a kutatók megfélemlítése. Eközben az ellenzéki pártokat bármikor a megszűnés határáig sarcolhatja az Orbán-rendszer az Állami Számvevőszékkel és az állami apparátus teljes erejét (rendőrségtől egészen az ügyészségig) veti be a kibontakozó tiltakozások, mozgalmak ellen. Azonban nem szabad elfelejteni egy percig sem, hogy az államigazgatás maga is áldozat, bár az előbb említett ügyekben politikai „bunkósbot” szerepet töltenek be, de ebbe szakmailag és morálisan tönkre is mennek a különféle szervezetek.

Az Orbán-rendszer úgy próbál mentesülni mindenféle felelősségre vonástól, hogy az ügyészség után a bírósági szervezetrendszernek is megpróbálja végleg eltörni a gerincét és felállította a kormány teljhatalma alatt működő közigazgatási bíróságot. Végül a magyar államhatalom teljes szigorával sújtott le a legrosszabb helyzetben lévő emberekre: előbb alkotmányos szinten „tiltották be” a hajléktalanságot, majd pedig megalkották ennek embertelen végrehajtási szabályait. Ezzel tehát bezárult a kör, a társadalom a legszélesebb körben tapasztalhatja meg az állami szigort, az öncélú rendpártiságot, továbbá azt, hogy a jog nem a társadalmat, hanem a hatalom gyakorlóit védi.

Mindezek alapján érdemes néhány következtetést levonni, amelyek talán felhasználhatók egy rendszerellenzéki alternatíva kialakításához:...


NYUGDÍJBA KÉSZÜL? KÉPEZZEN TÖBBHAVI TARTALÉKOT! - TÍZEZER FORINTOT KAP, AKINEK ÜGYÉT KÉSVE BÍRÁLJÁK EL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.27.



Többen jelezték, hogy bár az év elején nyugdíjba vonultak, még egyetlen forint járandóságot sem fizettek ki számukra. Az Azénpénzem.hu látott olyan határozatot, amiben döntést csak április közepére ígértek. Ha pedig ezt sem tudják tartani, akkor kap 10 ezer forintot a kérelmező. És ez nem vicc.

Januárban botrány tört ki, mert a nyugdíjak számlára folyósítása késett. Az időskori ellátás minden hónap 12-én kerül a nyugdíjasok számláira, kivéve, amikor az hétvégére esik, akkor a megelőző utolsó munkanapon kapják meg az összeget. Az idén januárban azonban 11-én reggel sokan hiába lesték a pénzt. Akkor kiderült: meglehetősen sokan vannak, akiknek már néhány nap késés is komoly fennakadásokat okozhat a családi költségvetésben.

Több olvasónk jelezte, hogy a nyugdíjfolyósítónál négy órát meghaladóan várakozott. Az Azénpénzem.hu is körülnézett a Fiumei úton és sajnos ezt teljesen reálisnak találtuk. Mindössze néhány ügyintéző foglalkozik ugyanis a beadványokkal, így hiába nincs tömeg, nagyon sokáig kell várakozni. Mindenképpen érdemes tehát igénybe venni az online időpontfoglalás lehetőségét.

A frissen nyugdíjba vonulókat azonban ilyenkor év elején sokkal kellemetlenebb meglepetés érheti. Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Ezt nevezik valorizációnak (nem tévesztendő össze a fogyasztói árakat figyelembe vevő, ugyancsak így nevezett folyamattal). A szorzószámok összegét évente módosítják...


AZÉRT NEM TALÁLSZ TÖBB RÁDIÓT, HOGY NE LEGYEN KONKURENCIÁJA A KORMÁNYKÖZELIEKNEK

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.02.25.


Nehéz másra gondolni, mint hogy a Fidesz-közeli üzleti körökhöz tartozó rádióknak próbál kedvezni a médiahatóság a budapesti kereskedelmi rádiók számának alacsonyan tartásával. A fővárosban jelenleg mindössze három kereskedelmi adót lehet fogni széles körben, miközben bő tíz éve ez a szám még nyolc volt. A most működő három rádió közül pedig legalább kettőnek egyértelműen kormányközeli tulajdonosa van.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciagazdálkodását már korábban is érték kritikák. A hivatal, egészen pontosan annak ügydöntő szerve, a médiatanács ugyanis elég egyértelműen a kormánynak kedvezően sáfárkodik ezekkel a szűkös erőforrásokkal.

Emlékezetes történet volt, hogy az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió*. Közben sorra írtak ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. A legutóbbi furcsa húzásuk pedig az volt, hogy szemet hunytak a tavaly életre hívott fideszes médiaalapítvány jogszerűtlen működése felett.

Bár az NMHH honlapján nem egyszerű megtalálni a vonatkozó adatokat, egy lekérdezhető táblázatból az látszik, hogy az elmúlt években a kínálat igencsak eltolódott a piaci alapon működő, hirdetésekből élő kereskedelmi rádióktól a jelentős részben közszolgálati műsorokat sugárzó közösségiek irányába. Hét éve 10 kereskedelmi rádió mellett tucatnyi közösségi működött az országban, 2017-ben viszont már 6-19 volt az arány.

Azóta friss számokat nem tett elérhetővé a médiahatóság, de a nyilvántartásuk alapján úgy tűnik, hogy sokat nem változott a helyzet: jelenleg 17 közösségi adóra 7 kereskedelmi csatorna jut. Utóbbiak közül pedig három egyértelműen kormányközeli: az egyetlen országos adó, a Retro Rádió és az Alföldön fogható Gong a tavaly év végén gründolt fideszes médialapítványé, míg a Rádió 1 Andy Vajna tulajdonában volt*...

BREXIT-MENEKÜLTEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.02.27.


Azt ugyan még nem nagyon lehet tudni, mi történik március 29-én és utána az Egyesült Királyságban, az azonban már biztos, hogy a Brexit komoly gazdasági károkat okozott a szigetországnak. A történet emberi oldala azonban legalább ennyire elgondolkodtató: a kilépésről szóló népszavazást követően feléledt idegenellenesség és rasszizmus sokakat gondolkodtatott el arról, hogy érdemes-e maradni, legyen akármilyen is az uniós távozás. Négy történet következik.

#1 „Azért szavaztam így, hogy a hozzád hasonlók hazatakarodjanak”

A pénzügyi tanácsadóként dolgozó Andrew Smith London központjában éppen egy orosz ismerősével beszélt oroszul telefonon, amikor egy őt meghalló férfi odalépett hozzá.

„Nagyjából hozzám hasonló korú, 50 körüli fehér fickó volt. Annyit mondott: azért szavaztam, hogy a hozzád hasonlók hazatakarodjanak. Majd olyan gyorsan leszállt a metróról, hogy válaszolni sem volt időm” – mesélte az Irish Timesnak.

Az egyébként teljesen brit Andrew Smith anyanyelvén és az oroszon kívül franciául és németül is beszél. Az incidens pár nappal a 2016-os Brexit-népszavazás után történt.

„Megértettem, hogy a szavazók szabadon engedtek valamit, teljesen megváltoztatva azt az országot, amiben felnőttem, különös tekintettel a külföldiekkel szembeni ellenséges légkörre” – tette hozzá Andrew Smith.

A metrós találkozó egyfajta fordulópont volt a londoni férfi számára, ekkor döntötte el, hogy elköltözik az Egyesült Királyságból.

„Középkorú, fehér, magániskolát végzett férfi vagyok – minden elképzelhető privilégiummal. Soha olyan zaklatásnak nem voltam kitéve, mint amit a színesbőrűek vagy más kisebbségek megtapasztalnak. Egészen rendkívüli volt, hogy csak azért, mert nyilvánosan idegen nyelven beszélek, valaki úgy döntsön, hogy ’takarodjak haza’, amikor egyébként éppen oda tartottam: Dél-Londonba” – tette hozzá.

A brit fővárosban született férfi azóta már Dublinban él, 2017-ben költözött el az Egyesült Királyságból, most a dublini egyetemen, az UCD-n tanít. Ő a maradás mellett voksolt a referendumon és továbbra is egy uniós országban szeretne élni.

Azt mondta, nem a Brexit volt költözése egyetlen oka, de nagy szerepet játszott benne. Felesége és kisebbik fia Londonban maradtak, amíg a gyerek 2020-ban be nem fejezi az iskolát.

Andrew úgy érezte, már jóval a népszavazás előtt jelen voltak a bevándorlásellenes érzelmek a brit médiában és politikában, az Európai Unió pedig „ideális bűnbak” volt az egészségügy és az oktatás terén megmutatkozó problémák esetében.

„Ismerek pár embert, aki a kilépésre szavazott, de ismerőseim többségének az volt a véleménye, hogy a kilépésre szavazni végtelen önsorsrontó és buta döntés” – mondta, hozzátéve, hogy ha három éve a többség a maradásra szavaz, akkor alighanem még ma is az Egyesült Királyságban élne...

A HARMINCHARMADIKON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.02.22.



Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon, adja hírül a g7.hu, hozzátéve, hogy az UEFA januári jelentése szerint 2017-ben az NB1‑es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Gyönyörű eredmény, noha persze nem jegyárbevételből származik, egyebek között már csak azért se, mert nyájas olvasónknak meccsre járni eszében sincs. Ha járna, akkor a kluboknak volna rendes jövedelmük, és az államkincstárból valamelyest kevesebbet kéne beléjük önteni.

Azért ezt ne vegyük igazán komolyan.

Ha annyian volnánk, mint az oroszok, és minden pénzünket meccsjegyekre költenénk, a klubjaink akkor se keresnének annyit, amennyi Orbániában jár nekik. A klubok a pénzt nem érdemeik szerint kapják, hanem a kávéautomata-elv alapján. E tekintetben a foci ugyanolyan, mint a népesedéspolitika. Felül bedobjuk a pénzt a családokba, alul kijönnek a gyerekek, illetve bedobjuk a klubokba, és kijönnek a gólok. A gyakorlat ugyan azt mutatja, hogy nem jönnek ki, ebből azonban a rendszer logikája szerint az következik, hogy még többet kell bedobni ugyanoda. Ezért van az, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben, négyszázötven százalékkal, mármint euróban számolva. Ha forintban nézzük, az élvonalbeli csapatok konyhapénze csaknem a hétszeresére növekedett. A magyar focinál a térségben csak az osztrák és a lengyel gazdagabb, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerbek büdzséje pedig a magyar együttesekének csupán a negyede. Az UEFA adataiból az is kiderül, hogy nálunk a jegyárak és a nemzetközi szövetségektől kapott díjak a teljes büdzsének mindössze öt százalékátfedezik, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.

Tehát a magyar csapatok bevételének a kilencvenöt százalékát azok a magyar adófizetők állják, akik meccsre évtizedek óta nem mentek ki, vagy azért, mert nem szeretik a focit, vagy azért, mert szeretik. Holott a foci, akárhogy nézzük is, népszórakoztatás, a római circus kései utóda, és mint ilyen, a szórakozni vágyó nép tüntető távolléte mellett minden létjogosultságát elveszíti. Ezt nyilván az alcsúti ember is látja, viszont ő látja a megoldást is: még több pénzt a klubokba, még több pénzt a sportba, még több fociakadémiát. Ez nála nem elméleti megfontolás, hanem a mindennapi gyakorlat vezérfonala. Tavaly áprilisban az mfor.hu kimutatta, hogy 2010 óta a magyar kormány mintegy ezerötszázmilliárd, vagy ha úgy tetszik, másfélbillió forintot nyomott a sportba.

A társadalmi lét más szféráiban ettől eltérő szabályok érvényesek:...



ORBÁN INTELLIGENSEBB DONALD TRUMPNÁL - INTERJÚ BERNARD-HENRI LÉVYVEL

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2019.02.26.


Európa jövője Orbán Viktoron múlik, mert ő egyfajta keresztapa minden európai szélsőséges számára: ha az illiberális rendszerek nyernek, Európa összeomlik – mondja Franciaország egyik legbefolyásosabb politikai aktivistája, filozófusa és írója, Bernard-Henri Lévy.

Lévy mindent meg akar tenni ez ellen, ezért körbeturnézza Európát a saját maga által írt és előadott színdarabbal, a Looking for Europepal. Húsz országban fogja eljátszani a darabot, de csak Magyarországon és Lengyelországban okozott nehézséget a szervezés: itthon egy színház sem volt hajlandó befogadni az előadást, amelyre végül egy nem állami fenntartású színházat béreltek ki, itt lesz a bemutató április 10-én, Looking for Europe – Keressük Európát címen.

Lévyvel az előadás kapcsán készítettünk interjút Párizsban; szóba került a filozófus régi ismerőse, Soros György, de az is, milyennek látta Orbán Viktort, amikor közvetlenül a rendszerváltás után Budapesten találkoztak.

Miért érzi fontosnak, hogy még az európai parlamenti választások előtt körbeturnézza az előadással egész Európát?

Ki akarok állni Európáért, és fel akarok szólalni az új tendencia ellen, amely az egész kontinensen terjed, mint a pestis, és amelynek Budapest a központja: az illiberális demokrácia ellen. Ez katasztrófa, a legfontosabb európai eszmék megtagadása. Szeretnék mindent, amit csak tudok, megtenni azért, hogy a lehető legkevesebb olyan képviselő kerüljön be az Európai Parlamentbe, aki ezt a vonalat képviseli. Le Penről, Orbánról, a Fideszről beszélek, és minden szélsőjobboldali pártról. Szeretnék közreműködni a populizmus és az illiberális rezsimek bukásában, és szeretném minél többször és minél hangosabban elismételni, hogy igenis van egy csomó minden, amiben hihetünk, és hogy a liberális értékek nagyszerűek. Tudom, hogy rengeteg budapesti – talán a felük, de az is lehet, hogy a többségük – hisz ebben. De mivel ma szellemi értelemben sakkban tartják őket, nem merik ezt kimondani.

Miért pont színdarabot írt Európa jelenlegi politikai és társadalmi helyzetéről? Nem illene jobban a témához egy esszé vagy egy tanulmány?

Mert a színház önmagában is politikus. A mentorom, Jean-Paul Sartre mindig azt mondta, ha politikáról akarsz beszélni, válaszd a színházat. És ő is mindig így tett. A színházban közvetlen a kapcsolat a közönséggel, és ettől kiélezettebb minden üzenet. Vészhelyzetben mindig jó a színházhoz fordulni...

FÉL MAGYARORSZÁG BENNE VAN AZ EU LEGGYENGÉBB FERTÁLYÁBAN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.02.26. 



Négy magyar nagy régió van, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag felét sem. Összességében a magyar gazdaság hátulról a hatodik az EU-tagok sorában.

Összesen húsz olyan régió van az Európai Unióban, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag felét, ezek közül négy Magyarországon található – derül ki az Eurostat jelentéséből. A négy nagyon alacsony gazdasági teljesítményű magyar régió:

- Észak-Alföld (az EU-átlag 43 százaléka);
- Dél-Dunántúl (45 százalék);
- Észak-Magyarország (46 százalék);
- Dél-Alföld (48 százalék).

Magyarország nyolc nagy régióból áll, ez a négy régió mind területileg, mind lakosság alapján nagyságrendileg az ország fele.

Az unió leggyengébb gazdasági teljesítményű, az EU-átlag 35 százaléka alatti régiói közül kettő Bulgáriában van, egy Franciaországban. A legerősebb régió az Egyesült Királyság fővárosa, London egyik belső része, ahol az egy főre eső GDP 626 százaléka az uniós átlagnak. Ettől messze elmarad a második helyezett Luxemburg az EU-átlag 253 százalékával. A legerősebb magyar régió, Budapest egy főre eső GDP-je az uniós átlag 139 százaléka, nincs egyetlen olyan másik régió sem, amelyik akár megközelíteni az EU-átlagot...

OLAF-JELZÉSEK: HATSZOROSAN TÚLÁRAZTÁK A SZEGEDI VADASPARK JÁTSZÓTERÉT ÉS LÁTOGATÓ-TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERÉT


ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.02.26.


Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a brüsszeli csalás elleni hivatal által a magyar ügyészség felé jelzett problémás ügyek között. Ezúttal a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról lesz szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.

A bíróság még nem hozott ítéletet, az eljáró bíró eddig tíz tárgyalást tartott és további bizonyítási cselekmények folynak – ezt tartalmazza a Szegedi Törvényszéknek az Átlátszó megkeresésére adott válasza a helyi vadaspark játszóterének és interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás jelenlegi állásáról.

Ez az ügy is szerepel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyar ajánlásai között. Azt a szervezet 2015. december 4-én tette meg a magyar ügyészség felé, mivel a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észlelte, pontosan azt, hogy a beruházás során hatszoros túlszámlázás történt. Az OLAF lépésekor egyébként a nyomozás már folyamatban volt.

Az uniós támogatás megcsapolása olyan szembeötlő volt, hogy bekerült a hazai korrupció 2010 és 2018 közötti történetét bemutató Fekete Könyvbe, amelyet a Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország készített el. Az ügyben a feljelentést Ménesi Imre (MSZP) szegedi önkormányzati képviselő tette meg 2014 nyarán, és az ő jelzése alapján kezdett el vizsgálódni a csalás elleni hivatal.

A történteket a korábban megjelent cikkekből, többek között az Átlátszó írásaiból és az ügyészségnek az üggyel kapcsolatban kiadott közleményéből elevenítettük fel...

A BBC RIPORTERE AZT MONDTA SZÍJJÁRTÓNAK INTERJÚ KÖZBEN, HOGY "PÁRHUZAMOS UNIVERZUMBAN ÉL"


24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.02.26.


Behívták egy interjúra a BBC Hard Talk című műsorába Szijjártó Pétert. Stephen Sackur riporter főleg az EP-választási kampányról, és a magyar kormány EU-ellenes plakátkampányáról kérdezte a magyar külügyminisztert.

A miniszter szerint a plakátok azért vannak kint, mert kampányidőszak van. A riporter erre megkérdezte Szijjártót, hogy miért nincs akkor rajtuk pártlogó, amire a fideszes azt mondja, hogy a kormánynak kötelessége tájékoztatni az állampolgárokat azokról a fejleményekről, amelyek hatással vannak az életükre.

Ezzel Szijjártó lényegében elismerte, hogy kormányhirdetésnek álcázva, közpénzből kampányol a Fidesz.

Soros, Soros, Soros

Ezután Soros Györgyre tereli a szót a miniszter, és kifejti azt, amit mi, magyarok már jól ismerünk Soros-terv néven. Azaz azt, hogy a milliárdos migránsokkal akarja elárasztani Európát, és a háttérből ő mozgatja a szálakat. A Fidesz ezért kampányol ellene...

MIKÖZBEN A BÉREMELÉSÜKRŐL BESZÉLTEK, MILLIÓKTÓL ESTEK EL A TANÁROK

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.02.27.


A Pedagógusok Szakszervezete szembesíti a tanárokat azzal, mekkora jövedelemtől estek el az utóbbi négy évben: akadnak, akik több mint kétmillió forintnak mondhattak búcsút a bérszámítási módszer miatt.

Az elmúlt évek kormányzati kommunikációjában rendre befért az aktuális Soros-kampányok közé, hogy mekkora béremelésnek örülhetnek éppen a tanárok. Legutóbb január elején Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a pedagógusoknál 13 százalékos béremelés várható, ami jól hangzik, ám a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pontosított: az emelés csak azokra vonatkozik,

- akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének,
- akiket az előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni,
és akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek.

Arról nem is beszélve, hogy a béremeléseket beárnyékolja, hogy 2015 januárja óta a tanárok fizetését nem a minimálbérhez, hanem egy úgynevezett vetítési alaphoz rögzítik.

Ez az összeg pedig azóta változatlan, a 2014-es minimálbér összege: 101 500 forint. A minimálbér ehhez képest az idén már 149 ezer forint, de 2015-ben is 105 ezer forint volt.

A szakszervezetek évek óta azt kérik, a kormány emeljen a vetítési alap összegén, és lehetőleg a mindenkori minimálbér képezze a pedagógusok fizetésének alapját.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mostanra megunta a várakozást. Ezért elkészítette az úgynevezett bérnyomásmérőt, ami megmutatja, mekkora bruttó összegtől estek el a pedagógusok 2015. január 1-jétől 2019. január 1-jéig a vetítési alap változatlansága miatt. 

A táblázat használatához három adatot kell megadni a szembesülésre vágyó tanároknak:
- az adott évekhez tartozó besorolási szintet,
- a legmagasabb iskolai végzettségüket és
- a besorolás szerinti fokozatot.

A besorolási szinteknél négy kategória lehetséges

- gyakornok (pályakezdő pedagógusoknak két évig tart), 

- Pedagógus I. (ebben 6-9 évet tölthetnek a tanárok), 

- Pedagógus II. (legalább 8 éves tapasztalattal rendelkező tanárok érhetik el), 

- illetve Mesterpedagógus (ehhez legalább 14 év szakmai gyakorlat szükséges). 

A pályán eltöltött időt mutató fokozatokat 1-től 15-ig számozzák, egy fokozat három évet ölel fel, míg a végzettségi szintnél középfokú, főiskolai és egyetemi végzettség adható meg. Az illetményalap a vetítési alap 120 százaléka középfokú végzettség esetén, 180 százaléka alapfokozat esetén és 200 százaléka mesterfokozatnál. Ez az alap a pályán töltött idővel arányosan nő, így egy két éve tanító gyakornoknál 100 százalék, míg egy 30 éve a pályán lévő pedagógusnál minimum 170 százalék...

A CEU ÚJABB SIKERE - ETTŐL MAGYARORSZÁGI HELYZETE VÁLTOZATLAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.02.27.


“Magával keveredne ellentmondásba Orbán Viktor kormányfő és Palkovics László miniszter, ha megvonnák a vállukat a QS rangsorban a CEU által elért előkelő helyezésen, hiszen mindketten többször is fontosnak mondták, hogy legyenek Magyarországon olyan egyetemek, amelyeket a világ első száz, kétszáz felsőoktatási intézménye között rangsorolnak” – nyilatkozta a Hírklikknek Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese. A CEU a Quacquarelli Symonds (QS) képzési területekre lebontott most közzétett legfrissebb globális rangsorában a világ 41. legjobbja lett a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok tárgyakból, négy tudományterületen pedig az első 100 között kapott helyet.

A rangsor olyan felsőfokú intézményeket vizsgál, amelyek egyetemi alap- és/vagy posztgraduális képzést nyújtanak, megfelelnek a megszabott tudományos és munkáltatói elvárásoknak, és a publikációik száma tudományterületenként eléri a meghatározott minimumot. A QS 1222 intézményt rangsorol 48 tudományterület alapján világszerte. Hasonló szempontok alapján készül egy másik neves tematikus rangsor, a Shanghai is, amelyben a CEU szintén jó helyezéseket ér el.

„Nem csak az a jó, hogy ilyen előkelő helyezéseket ért el a CEU ebben a tematikus rangsorban, hanem az is, hogy a tavalyi eredményekhez képest is sikerült egy nagy ugrást elérni” – mondta megkeresésünkre Enyedi Zsolt, hozzátéve: ez egy komoly megerősítése annak, hogy a CEU mind a kutatás, mind pedig az oktatás területén komoly renoméra tett szert az elmúlt években. Ez a presztízsen túl komoly hasznot is hoz – s ez alatt nem pénzbeni hasznot kell érteni. Ma már ugyanis a diákok és a tanárok egyaránt nézik ezeket a tematikus rangsorokat, amelyek számukra többet árulnak el egy-egy képzésről, mint az olyan általános értékelő besorolások, amelyek pozíciókba tesznek egy-egy egyetemet, ám azt már nem részletezik, hogy az adott egyetem által kínált egyes képzések hogyan állják meg a helyüket világviszonylatban. Pedig a diákok és a tanárok elsősorban ez alapján döntenek, hogy hol tanulnak, illetve szeretnének oktatni – szögezte le a rektorhelyettes, aki szerint a CEU számára azért is fontosak az ilyen rangsorok, mert „a kifejezetten az egész egyetemet rangsoroló értékelésekben általában nem szerepel, mivel ott feltétel, hogy az egyetem kínáljon alapfokú, azaz BA oktatást is, s így azokból graduális és posztgraduális képzést kínáló intézmények ki szoktak maradni”...

MÁR NEM A MEDENCÉBEN ÜLDÖGÉLVE VIZELNEK BELE A VÍZBE, HANEM A TRAMBULINRÓL, MINDENKI SZEME LÁTTÁRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.02.26.


Február 23-án mutatják be Budapesten a Hurok című színdarabot, amelynek szerzője, Kerékgyártó István sokszor felzaklató közelképet tár a nézők elé arról, milyen az a társadalom, amelyben élni kénytelenek. Az író, aki volt már egyetemi oktató, jogász, üzletember, helyettes államtitkár, semmi különöset nem lát abban, hogy irodalommá formálja a jelenről szerzett tapasztalatait és véleményét, azon meg csak mosolyog, hogy a kormány le akarja váltani a minőségi irodalmat.

Új, vagyis nem is annyira új darabja, a Hurok olyan happy enddel végződik, ami valójában nem az. Mélyebb a baj, nagyobb a reménytelenség annál, hogy az élet egyetlen szerencsés fordulattal megjavulhatna?

– Azt hiszem, ez valóban nem happy end, hiába mondja a szereplő, ez a szegény lány, hogy azzal a talált vagy inkább lopott pénzzel, ahogy ő mondja: „majd mindent rendbe teszünk”. A néző tudja, hogy a szerelme átverte, és arra is van esély, hogy a lányt majd letartóztatják. Nincs egy lépésben feloldás.

Egy társadalmi attitűd az, ami a Hurok tragédiaspiráljához vezet? Rossz minta? Igénytelenség? Reménytelenség? Általános korrumpálhatóság?

– A színmű végigmegy a társadalom különféle rétegein – miniszter, államtitkár, vállalatvezető, boltvezető, pénztáros, drogos fiú, prostituált az elénk lépő szereplők –, miközben a cselekmény mozgatórugója ember és ember alá- és fölérendeltsége, kiszolgáltatottsága, a szolidaritás hiánya. A kegyetlen hatalmaskodás mindazok fölött, akikről úgy gondoljuk, hogy a hierarchiában alattunk állnak. Messzire vezet ez vissza. Amikor elindult a rendszerváltás, voltak, akik véletlenszerűen gazdagodtak meg. Persze tehetséges emberek is voltak, de a legtöbbnek nem volt pénze, amiből tőkéssé válhatott volna, az számított, akadt-e jó helyen ismerőse. A kapcsolat számított, hogy ott állt meg a lift, amelyik emeleten pont volt egy osztálytárs. Ilyeneken múlt. Aztán, ahogy ölükbe hullt a gazdagság, elkezdték lenézni a többieket. Nálunk, Keleten, ez a lenézés gyakran azzal jár, hogy belerúgsz abba, aki rosszabb helyzetben van nálad. A helyzet ma még rosszabb. Ez a „mindenki annyit ér, amennyije van” világa. A rablás, a csalás nem hiba, kijavítandó elem lett, hanem a rendszer szerves része. A politikusok a saját vagy rokonaik gazdagodását firtató kérdésekre megrántják a vállukat. Nem magyarázkodnak, nem szégyenkeznek. Már nem a medencében üldögélve vizelnek bele a vízbe, hanem a trambulinról, mindenki szeme láttára. Már semmi nem zavarja őket...

FILLÉRES EMLÉKEINK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.02.27.


Ott bukott le a Nap, ahol ilyenkor, tél végén le kellett ereszkednie, épp a domb tetejénél, mintha az emlékmű csúcsára lett volna tűzve, mint egy világító, lüktető vattacsomó. Aranysárga, giccses képeslap lett a világ, amelynek a szélén, a domb aljában állt a két, reszkető fejű öreg, és néztek bele a fénybe. Illetve csak egyikük állt, egy szalmaősz hajú vékonyka asszony, aki kerekesszékben toligálta az urát, annak lábain pléddel, fején kalappal, és ürességgel is abban, de mégis kérdezett tőle az asszony, ahogyan belefordította a Napba, irányba állította, s nem azért, hogy érjék a nyalogató sugarak, hanem, hogy képeket csalogasson elő a remegő fejében, és ezért is szólt hozzá melegen.

– Emlékszel, Béla, emlékszel… – kezdte szelíden – ott, fenn, az emlékmű melletti padon fogtad meg először a kezem, néztél a szemembe, és mondtad, hogy szeretsz. Emlékszel Béla szívem?

Az öreg szemében fények gyúltak, ahogyan a múlt megjelent a fejében, és reszketeg szavakkal válaszolt.

– Mekkorát szóltak azok a kalasnyikovok. Fújt a májusi szél, amikor volt itt a KISZ avatás, és a szovjet elvtársak sortüzet lőttek a tiszteletünkre, csattogtak a zászlók a szélben, csak úgy ragyogott a vörös csillag a betonon, emlékszel, Irén? – ilyenek jöttek ki a száján, Irénnek azonban nem ment el a kedve, és ő is sorolta, ami benne kavargott.

– És Béla, emlékszel a nyárra, amikor csorgott rólunk a víz a sötétben ugyanazon a padon. A tiéd lettem és megkérted a kezem? – ábrándozott a nő tovább, és az ura is.

– Az Ifjú Gárda, amikor már mi álltunk sorfalat a KISZ avatáson, Irén, a sapka a fejeden, a gyönyörű, acélkék egyenruhád, meg az enyém, és fújt a szél, itt mindig fúj a szél. – így az öreg a lebukó Napnak.

– És igent mondtam… – folytatta az asszony – és fölkaptál, és dobáltál az izmos kezeddel, de kértem, hogy tegyél le, mert valamit mondani akarok.

– A május elsejék, Irén – folytatta az útját az öreg – álltunk az emelvényen az elvtársakkal, itt, a domb alatt, kalapunkat fújta a szél, ömlött a nép, a sör, a virsli, emlékszel, Irén?

– Terhes vagyok – mondta szakadatlan a nő -, ezt mondtam el neked. És ugráltál, és nevettél, és legurultál a dombon, és elvettél aztán, Béla.

– A kommunista szombatok, Irén. – volt kérlelhetetlen vagy monomániás a férfi – Itt építettük a járdát, csatornáztunk, magunknak építettük...