Szerző: LAKNER DÁVID
2018.11.16.
– Rákérdezett már Németh Kristófnál, hogy miért is szelfizget Kálmán Olgával?
– Beszéltem vele a történteket követően. Már nem a szelfizgetésünk után, hanem amikor valaki volt olyan kedves, hogy dühösen meg is emlékezzen a találkozónkról. Kristóf nem hatalmazott fel arra, hogy elmondjam, miről volt szó, de talán nem haragszik meg annyi magánbeszélgetés kiteregetéséért, hogy ő is nagyon felháborodott a Magyar Idők cikkén.
– Mit várhatunk? Nem is áll majd sorba többet Németh Szilárd pincepörköltjéért Kötcsén?
– Ilyenről nem volt szó, ahogy soha az életben nem is beszéltünk Németh Kristóffal politikáról. A fenti is egy nagyon jó hangulatú találkozó volt, ezer éve ismerjük egymást. Furcsa, hogy vannak emberek, akik számára elképzelhetetlen, amikor politikailag köztudottan mást gondolók egymással jó viszonyt ápolnak. Németh Kristóf és köztem soha fel nem merült, mit gondolunk a közéletről. Ettől még nagyon tiszteljük egymás munkáját.
De meg kell mondjam, a cikkíró által említett Alföldi Róberttel sem beszéltem még soha politikáról. Keserédes sírva nevetéssel fogadott írások az ilyenek. Sok embert ismerek azok közül, akik mostanában előszeretettel kritizálnak balos vagy balosnak vélt újságírókat, művészeket, nem igazán értem, miért teszik, pontosabban miért ilyen stílusban teszik. Jeszenszky Zsolttal például együtt dolgoztunk még a Rádió Bridge-nél, és nagyon jó volt a munkaviszony, évekig tartottuk is a kapcsolatot iWiW-en. Nem értem, mi történt nagyon sok emberrel...