Szerző: GULYÁS BALÁZS
2019.07.08.
2019. július 8., hétfő
VOLT EGYSZER EGY FESZTIVÁL - MIHEZ A NER-NEK KÖZE LESZ, AZ SÁRRÁ VÁLTOZIK A REZSIM KEZÉBEN
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2019.07.08.
A 90-es évek elején létezett egy avantgárd popkulturális lap, a Volt Magazin, amit én kiskamaszként áhítattal lapozgattam, holott talán a felét sem értettem akkor az abban leírtaknak. Érezhető volt ugyanakkor, hogy ez fontos kezdeményezés, és a lapba csak a legjobbak írnak. A Volt Fesztivál a magazin kísérőrendezvényéből nőtte ki magát azzá az óriásrendezvénnyé, ahogy ma ismerjük a fesztivált.
Pár hete írtam ugyanitt Nagy Feró és életműve kapcsán, hogy aszongya: „csakhogy Magyarországon vagyunk, ahol törvényszerű, hogy az idoloknak állított szobrokat maguk az idolok rombolják porig. Nagy Ferónak nemcsak saját emlékműve lezúzása sikerült, hanem ő még rá is vizelt a földdel egyenlővé tett maradványokra”. Az élet a legnagyobb tanár vagy rendező, valamint: historia est magistra vitae, mondja a svéd, ha tanult latinul. Mindenesetre pár héttel Nagy Ferenc úr után egy újabb magyar idol alázta magát porig. Ezúttal egy intézmény, a Volt Fesztivál szervezői gondolták úgy, hogy tönkre szükséges tenniük a csaknem három évtizede építgetett rendezvényük nimbuszát. Pedig ismerhetnék már a rendszert, amely fogságban tartja az országot: s mihez a NER-nek köze lesz, az sárrá változik a rezsim kezében...
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2019.07.08.
“TÁMADÁS AZ ISKOLA ELLEN” - A PÜSPÖK NEM ELŐSZÖR TÁVOLÍTOTT EL EGY ISKOLAIGAZGATÓT MEGALÁZÓ MÓDON
HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: SÁNDOR ANNA
2019.07.08.
A győri püspök tavaly és idén is indoklás nélkül távolította el egy-egy győri katolikus iskola vezetőjét, ráadásul mindkét iskola élére egy teljesen ismeretlen igazgatót hozott jóval kisebb településekről. A szülők és a diákok most nem hagyják annyiban a dolgot, és több fronton tiltakoznak a döntés ellen. Kérdés, hogy mi lesz az erőfitogtatás vége, a törvény ugyanis a püspöki gyakorlatot védi akkor is, ha az méltatlan.
Légi felvételek tanúsága szerint valamivel több, mint hétszáz fő tiltakozott Veres András győri püspök döntése ellen vasárnap a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Apor előtt.
A tiltakozást az váltotta ki, hogy az idei tanévzáró ünnepség után, június 25-én a megyéspüspök bekérette az Apor igazgatóját, Kiss Zoltánt, majd a váratlan raporton közölte vele, hogy ötéves igazgatói ciklusának lejártával augusztustól nem hosszabbítja meg a megbízatását.
Mivel az intézmény fenntartója az egyház, a győri megyéspüspök eljárása jogszerű volt, ám döntését hatalmas felháborodás fogadta az iskolában, a tiltakozás élére a Szülői Munkaközösség állt - ők múlt pénteken tiltakozó levelet és 902 aláírással petíciót juttattak el a püsköknek, amelyben Kiss Zoltán (a képen alább) leváltását, és annak méltatlan körülményeit kifogásolják...
Szerző: SÁNDOR ANNA
2019.07.08.
Légi felvételek tanúsága szerint valamivel több, mint hétszáz fő tiltakozott Veres András győri püspök döntése ellen vasárnap a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Apor előtt.
A tiltakozást az váltotta ki, hogy az idei tanévzáró ünnepség után, június 25-én a megyéspüspök bekérette az Apor igazgatóját, Kiss Zoltánt, majd a váratlan raporton közölte vele, hogy ötéves igazgatói ciklusának lejártával augusztustól nem hosszabbítja meg a megbízatását.
Mivel az intézmény fenntartója az egyház, a győri megyéspüspök eljárása jogszerű volt, ám döntését hatalmas felháborodás fogadta az iskolában, a tiltakozás élére a Szülői Munkaközösség állt - ők múlt pénteken tiltakozó levelet és 902 aláírással petíciót juttattak el a püsköknek, amelyben Kiss Zoltán (a képen alább) leváltását, és annak méltatlan körülményeit kifogásolják...
A MI CSERNOBILUNK
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS:
2019.07.07.
Életre szóló élmény a HBO Csernobil sorozata. Nem teszi nyugodtabbá az álmot – sőt –, de annak ellenére, hogy 33 évvel ezelőtti eseményeket dolgoz föl, mai dilemmákat is segít eldönteni.
Aki végignézi, két konklúziót szinte bizonyosan megfogalmaz magában. 1. Bűnös felelőtlenség ilyen embertelen technológiát energiatermelésre használni, ha van más választás (aki eddig a felismerésig nem jut el, az valószínűleg átaludta az ötször egy órát). 2. Nem lehet olyan rendszerben élni (nem maradhat tartósan életképes az a rendszer), ahol a rendszer működésének logikájából adódóan ilyesmi megtörténhet. Utóbbit a Szovjetunió története visszaigazolja; az utolsó pártfőtitkár maga mondta ki, hogy a birodalom összeomlásához hozzájárult a csernobili katasztrófa.
Párhuzamok
A látszat az, hogy a két pont közül „csak” az első releváns Magyarország szempontjából: a politikai elitünk épp egy referenciák nélküli, az EU-ban még sehol nem működő, az európai biztonsági szabványoknak nem megfelelő (ebből adódóan engedélyezésre alkalmas tervekkel sem rendelkező) orosz atomerőmű-prototípus fölépítésén fáradozik, amiről semmivel sem tudunk ma többet, mint a csernobili reaktorokról az 1986-os robbanás előtt. De sajnos van más, talán az előbbinél riasztóbb párhuzam is.
Szerző: HARGITAI MIKLÓS:
2019.07.07.
Aki végignézi, két konklúziót szinte bizonyosan megfogalmaz magában. 1. Bűnös felelőtlenség ilyen embertelen technológiát energiatermelésre használni, ha van más választás (aki eddig a felismerésig nem jut el, az valószínűleg átaludta az ötször egy órát). 2. Nem lehet olyan rendszerben élni (nem maradhat tartósan életképes az a rendszer), ahol a rendszer működésének logikájából adódóan ilyesmi megtörténhet. Utóbbit a Szovjetunió története visszaigazolja; az utolsó pártfőtitkár maga mondta ki, hogy a birodalom összeomlásához hozzájárult a csernobili katasztrófa.
Párhuzamok
A látszat az, hogy a két pont közül „csak” az első releváns Magyarország szempontjából: a politikai elitünk épp egy referenciák nélküli, az EU-ban még sehol nem működő, az európai biztonsági szabványoknak nem megfelelő (ebből adódóan engedélyezésre alkalmas tervekkel sem rendelkező) orosz atomerőmű-prototípus fölépítésén fáradozik, amiről semmivel sem tudunk ma többet, mint a csernobili reaktorokról az 1986-os robbanás előtt. De sajnos van más, talán az előbbinél riasztóbb párhuzam is.
A filmből kiderül, hogy a csernobili erőmű azért került bajba, mert egy olyan biztonsági tesztet végeztek el a végül felrobban reaktorban, amelyet még soha nem próbáltak ki, hiányzott hozzá a megfelelő szaktudás. A robbanás után tetőzött a vállalati, a hatósági és az állami inkompetencia: az illetékesek közül senki nem tudta, hogy mi a teendő, az igyekezet nem a károk mérséklésére, hanem a botrány elleplezésére és a felelősség alóli kibújásra irányult, ami jelentősen növelte a bajt. A szembenézés helyett pedig a titkolózás, a félretájékoztatás és a máig tartó indoktrináció következett: még ahhoz is az egyik vezető kutató demonstratív öngyilkossága kellett, hogy a szovjet állam hajlandó legyen lépéseket tenni az országban működő további „Csernobil-típusú”, ugyanolyan balesetekkel fenyegető atomerőművek átalakítása érdekében. 2019-ben sem tudhatjuk pontosan, hányan haltak meg a tragédia következtében és mekkora az okozott kár. A tényleges hatásokat még mindig jóval kisebbnek próbálják beállítani a valóságosnál.
1986, Szovjetunió, pártállam, düledező diktatúra – elmúlt, és vele a veszély is. Tényleg elmúlt?
MUNKAERŐHIÁNY? A DROGÉRIÁBAN AKKOR SE DOLGOZZON CIGÁNY!
ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.07.08.
Sokan azt remélik, a munkaerőhiány végre megmenti a nincstelenségben tengődő tömegeket, köztük a romákat. A számok szerint ebben van igazság, egyre többen jutnak álláshoz, a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A sikerhez jó felnőttképzés kellene, de az állami munkaügyi központok elvétve sikeresek, a civilek pedig kapacitás híján keveseknek tudnak segíteni. Közben sok cégnél még mindig ódzkodnak a cigány emberektől, még ha találni is pozitív példákat. Megnéztük, hogyan próbálják meglovagolni a munkaerőhiányt a szabolcsi Nagyecseden és a Pest megyei Csobánkán.
Varga Enikő halkszavú, szorgalmas és alázatos ember. Egyedül neveli 13 és 15 éves gyerekeit, miközben minőségellenőrként dolgozik egy mátészalkai multi gyártósorán, ahová a nagyecsedi romatelepről buszozik be hétfőtől szombatig, három műszakban. Enikő annyira csendes, hogy a főnöke egyszer rá is szólt, legyen kicsit merészebb, és nyugodtan kiabáljon, ha hibázik a gépkezelő. A kollégái persze pont azért szeretik, mert nem emeli fel a hangját. Mióta másik szalaghoz került, a régiek folyton kérdezgetik, mikor megy már vissza hozzájuk.
Havonta 240 ezer forintot keres, plusz 12 ezret kap SZÉP-kártyára, ami sokkal több az előző fizetésénél. Korábban egy konzervgyárban dolgozott 130 ezerért, ráadásul az csak szezonális munka, kevés embert vesznek fel tartósan. Sokak számára mégis ez az egyetlen út, ha fix bevételt akarnak, itt ugyanis nem várnak általános iskolai végzettséget. Márpedig 2016-ban 26 ezren voltak Szabolcs megyében, akik elmúltak 15 évesek, és nem végezték el a nyolc osztályt.
Enikő nem tartozik közéjük, mégis izgult, felveszik-e vajon Mátészalkára dolgozni. Azt mondja, ha Balázs Ferencné Vicu nem segít neki a felkészülésben, esélye sem lett volna...
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.07.08.
Varga Enikő halkszavú, szorgalmas és alázatos ember. Egyedül neveli 13 és 15 éves gyerekeit, miközben minőségellenőrként dolgozik egy mátészalkai multi gyártósorán, ahová a nagyecsedi romatelepről buszozik be hétfőtől szombatig, három műszakban. Enikő annyira csendes, hogy a főnöke egyszer rá is szólt, legyen kicsit merészebb, és nyugodtan kiabáljon, ha hibázik a gépkezelő. A kollégái persze pont azért szeretik, mert nem emeli fel a hangját. Mióta másik szalaghoz került, a régiek folyton kérdezgetik, mikor megy már vissza hozzájuk.
Havonta 240 ezer forintot keres, plusz 12 ezret kap SZÉP-kártyára, ami sokkal több az előző fizetésénél. Korábban egy konzervgyárban dolgozott 130 ezerért, ráadásul az csak szezonális munka, kevés embert vesznek fel tartósan. Sokak számára mégis ez az egyetlen út, ha fix bevételt akarnak, itt ugyanis nem várnak általános iskolai végzettséget. Márpedig 2016-ban 26 ezren voltak Szabolcs megyében, akik elmúltak 15 évesek, és nem végezték el a nyolc osztályt.
Enikő nem tartozik közéjük, mégis izgult, felveszik-e vajon Mátészalkára dolgozni. Azt mondja, ha Balázs Ferencné Vicu nem segít neki a felkészülésben, esélye sem lett volna...
ÚJABB KLÍMASOROZATTAL TÉR VISSZA DAVID ATTENBOROUGH, AKIT ÚGY ÉLTETETT A GLASTONBURYI TÖMEG, MINT EGY ROCKISTENT
QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.07.08.
A színpadról megköszönte a közönségnek, hogy műanyagmentesen bulizik, ezzel több mint egymillió kidobott vizespalacktól mentesítve a Földet, és bejelentette, hogy újabb sorozatot készít Seven Worlds, One Planet címmel, amely az Imdb szerint egyelőre csak terv formájában létezik, de Attenborough azt mondta, az elmúlt négy évben készítették, és még idén bemutatják. Mint mondta, a filmben kontinensekre bontva tervezik bemutatni az élővilág jellegzetességeit és problémáit...
EGYES BUDAPESTI ÜGYEKRŐL
PUBLICUS INTÉZET HONLAPJA
Szerző: Publicus Intézet
2019.07.07.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 11-14 között 800 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a budapesti lakosoknak a város fontos ügyeivel kapcsolatos véleményeit.
A budapesti választók majd’ kétharmada említette, hogy az egészségügyi ellátás problémái jelentik számára a legfontosabb problémát. A második legfontosabb problémát a magas lakás- és albérletárak, a harmadikat pedig közösségi közlekedés állapota. A közösségi közlekedés helyzetét részletesen vizsgálva látszik, hogy a legnagyobb gond a járművek állapota, a valamint járművek zsúfoltsága. Összességében a közösségi közlekedéssel a megkérdezettek átlagosan elégedettek, ám tízből kilenc budapesti szerint szükség lenne az M3-as metró légkondicionálására.
Az autós közlekedéssel való elégedettség alacsony; tízből négy fővárosi támogatja a dugódíjat, míg több mint a felük nem.
A megkérdezett fővárosiak negyede gondolja úgy, hogy a város biztonságosan bejárható a jelenlegi kerékpárutakon kerékpárral, míg több mint felük szerint nem...
Szerző: Publicus Intézet
2019.07.07.
A budapesti választók majd’ kétharmada említette, hogy az egészségügyi ellátás problémái jelentik számára a legfontosabb problémát. A második legfontosabb problémát a magas lakás- és albérletárak, a harmadikat pedig közösségi közlekedés állapota. A közösségi közlekedés helyzetét részletesen vizsgálva látszik, hogy a legnagyobb gond a járművek állapota, a valamint járművek zsúfoltsága. Összességében a közösségi közlekedéssel a megkérdezettek átlagosan elégedettek, ám tízből kilenc budapesti szerint szükség lenne az M3-as metró légkondicionálására.
Az autós közlekedéssel való elégedettség alacsony; tízből négy fővárosi támogatja a dugódíjat, míg több mint a felük nem.
A megkérdezett fővárosiak negyede gondolja úgy, hogy a város biztonságosan bejárható a jelenlegi kerékpárutakon kerékpárral, míg több mint felük szerint nem...
ELINDULT A ZÖLD INDEX! MI AZ A ZÖLD INDEX?
INDEX
Szerző: HERNÁDI LEVENTE HARALAMPOSZ
2019.07.08.
Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő. Ezek nemcsak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mostantól mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal.
Nem új rovatot indítunk, a célunk sem az, hogy egy közelgő klímakatasztrófa hírével riogassunk napról napra. Zöld kiemelést és saját gyűjtőoldalt kapnak azok az anyagaink, amikről úgy gondoljuk, hogy fontos tájékozódási pontok lehetnek az élhető jövőt tudatosan tervező és a jelen környezeti kihívásaira odafigyelő olvasóinknak.
A Zöld Index egy Facebook-csoport is lesz, ahol valódi párbeszédet szeretnénk indítani a környezetünket formáló jelenségekről, az otthoni hulladékgyűjtéstől, az élhető városi életmódon át a globális klímapolitikáig. Azokról a kérdésekről, amik akár egyéni szinten is hozhatnak változást és eredményt ebben komplex és globális problémahalmazban. Nem szeretnénk parttalan vitákban szélsőségekig eljutni, helyette a mindennapok gyakorlatait észszerűen és minden szempontból fenntarthatóan átalakító megoldásokat próbálnánk meg közösen kitalálni.
Zöld emberkísérleteinkhez kapcsolódóan mi is itt fogjuk majd megosztani azokat a kihívásokat, amikkel nap mint nap szembesülünk, és ugyanerre buzdítanánk önöket is.
A facebookos párbeszédek eredményeképp szeretnénk sokkal több olyan magyarázó cikket visszahozni az újságba, amik naponta százezrekhez eljutva segíthetnek élhetően fenntartani a környezetünket. Számítunk tehát mindazokra, akiknek van véleményük róla, mit jelent környezettudatosan élni, és szívesen megosztanák a tapasztalataikat egy érdeklődő közösséggel.
Szerző: HERNÁDI LEVENTE HARALAMPOSZ
2019.07.08.
Nem új rovatot indítunk, a célunk sem az, hogy egy közelgő klímakatasztrófa hírével riogassunk napról napra. Zöld kiemelést és saját gyűjtőoldalt kapnak azok az anyagaink, amikről úgy gondoljuk, hogy fontos tájékozódási pontok lehetnek az élhető jövőt tudatosan tervező és a jelen környezeti kihívásaira odafigyelő olvasóinknak.
A Zöld Index egy Facebook-csoport is lesz, ahol valódi párbeszédet szeretnénk indítani a környezetünket formáló jelenségekről, az otthoni hulladékgyűjtéstől, az élhető városi életmódon át a globális klímapolitikáig. Azokról a kérdésekről, amik akár egyéni szinten is hozhatnak változást és eredményt ebben komplex és globális problémahalmazban. Nem szeretnénk parttalan vitákban szélsőségekig eljutni, helyette a mindennapok gyakorlatait észszerűen és minden szempontból fenntarthatóan átalakító megoldásokat próbálnánk meg közösen kitalálni.
Zöld emberkísérleteinkhez kapcsolódóan mi is itt fogjuk majd megosztani azokat a kihívásokat, amikkel nap mint nap szembesülünk, és ugyanerre buzdítanánk önöket is.
A facebookos párbeszédek eredményeképp szeretnénk sokkal több olyan magyarázó cikket visszahozni az újságba, amik naponta százezrekhez eljutva segíthetnek élhetően fenntartani a környezetünket. Számítunk tehát mindazokra, akiknek van véleményük róla, mit jelent környezettudatosan élni, és szívesen megosztanák a tapasztalataikat egy érdeklődő közösséggel.
MÉLYREPÜLÉS
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: CSAPODY BARBARA
2019.07.07.
20 nappal azután, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén a kormánypárti többség leszavazta a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmára vonatkozó előterjesztést, 13 nappal azután, hogy Semjén Zsolt benyújtotta Kásler Miklós a közoktatási törvény módosítására vonatkozó, a tanszabadságot tovább korlátozó előterjesztését, 7 nappal azután, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén a fideszes többség megszavazta az MTA megcsonkítását célzó törvényjavaslatot és 4 nappal azután, hogy Magyarország képviselete megvétózta az EU klímavédelmi célkitűzésének elfogadását.
Nem bírom feldolgozni, követni is alig, hogy milyen tempóban pusztulnak értékeink, fogy a szabadságunk, és válik egyre reménytelenebbé a jövőnk. Rengeteget gondolok arra, mi lehet döntéshozóink fejében, gondolkodnak-e egyáltalán a felelősségükre, milyen lehet egy-egy szavazás után a bőrükben lenni. Szörnyű lehet.
Szörnyű lehet úgy kelni, hogy tudjuk, ellopjuk, ami a másé. Szörnyű lehet, ha a gondolataink csak a még több pénz körül forognak. Szörnyű lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a való világgal. Szörnyű lehet, ha félünk a szegényektől és még szörnyűbb, ha megvetjük őket. Szörnyű lehet, ha attól kell rettegnünk, hogy a mentő egy közkórházba visz, mert nincs rám írva, ki vagyok.
Szörnyű lehet, ha félünk a szabad szellemtől. Szörnyű lehet, ha zsíros vacsorák fölött ülünk és tudjuk, nem dolgoztunk meg érte. Szörnyű lehet nem érteni valódi szellemeink sziporkáit, mert csak legyárta(t)ni akarjuk a gondolatokat. Szörnyű lehet rádöbbenni, hogy mi is ismerünk olyat, aki kórházi fertőzésben halt meg.
Szörnyű lehet félni tanártól, szülőtől, diáktól. Szörnyű lehet csak a mának élni, másokat lerabolva. Szörnyű lehet ugyanazokat a bayerzsoltos paranoid sorokat olvasni/írni nap nap után. Szörnyű lehet azt gondolni, hogy a góloktól függ a nemzet dicsősége, és üres, uszító szónoklatoktól igazsága. Szörnyű lehet akár csak egy percre is beengedni tudatunkba, hogy a tranzitzónákban embertelenül bánnak emberekkel, családokkal, és mindezt a mi jóváhagyásunkkal,
Szörnyű lehet megvetni, lenézni, gyűlölni.
Szörnyű lehet azt hinni, keresztények vagyunk, miközben szembe megyünk a krisztusi tanítással.
Szentnek kellene lennem, hogy mindezért sajnáljam őket, de még ahhoz is igazabb kereszténynek, hogy ne kívánjak nekik rosszat. Pedig szörnyű lehet nekik, Isten látja lelkem, nem irigylem őket. De én az országomat sajnálom, mert mélyrepülésben
vagyunk, és ezt a legtöbben észre sem veszik. Mert hazudnak nekik...
Szerző: CSAPODY BARBARA
2019.07.07.
Nem bírom feldolgozni, követni is alig, hogy milyen tempóban pusztulnak értékeink, fogy a szabadságunk, és válik egyre reménytelenebbé a jövőnk. Rengeteget gondolok arra, mi lehet döntéshozóink fejében, gondolkodnak-e egyáltalán a felelősségükre, milyen lehet egy-egy szavazás után a bőrükben lenni. Szörnyű lehet.
Szörnyű lehet úgy kelni, hogy tudjuk, ellopjuk, ami a másé. Szörnyű lehet, ha a gondolataink csak a még több pénz körül forognak. Szörnyű lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a való világgal. Szörnyű lehet, ha félünk a szegényektől és még szörnyűbb, ha megvetjük őket. Szörnyű lehet, ha attól kell rettegnünk, hogy a mentő egy közkórházba visz, mert nincs rám írva, ki vagyok.
Szörnyű lehet, ha félünk a szabad szellemtől. Szörnyű lehet, ha zsíros vacsorák fölött ülünk és tudjuk, nem dolgoztunk meg érte. Szörnyű lehet nem érteni valódi szellemeink sziporkáit, mert csak legyárta(t)ni akarjuk a gondolatokat. Szörnyű lehet rádöbbenni, hogy mi is ismerünk olyat, aki kórházi fertőzésben halt meg.
Szörnyű lehet félni tanártól, szülőtől, diáktól. Szörnyű lehet csak a mának élni, másokat lerabolva. Szörnyű lehet ugyanazokat a bayerzsoltos paranoid sorokat olvasni/írni nap nap után. Szörnyű lehet azt gondolni, hogy a góloktól függ a nemzet dicsősége, és üres, uszító szónoklatoktól igazsága. Szörnyű lehet akár csak egy percre is beengedni tudatunkba, hogy a tranzitzónákban embertelenül bánnak emberekkel, családokkal, és mindezt a mi jóváhagyásunkkal,
Szörnyű lehet megvetni, lenézni, gyűlölni.
Szörnyű lehet azt hinni, keresztények vagyunk, miközben szembe megyünk a krisztusi tanítással.
Szentnek kellene lennem, hogy mindezért sajnáljam őket, de még ahhoz is igazabb kereszténynek, hogy ne kívánjak nekik rosszat. Pedig szörnyű lehet nekik, Isten látja lelkem, nem irigylem őket. De én az országomat sajnálom, mert mélyrepülésben
vagyunk, és ezt a legtöbben észre sem veszik. Mert hazudnak nekik...
KILENC ÉV NEM VOLT ELÉG
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.08.
Egyre közeledik az őszi önkormányzati választás, beleértve a budapesti főpolgármester választást is, ezért nem lehet elég korán kezdeni az ígérgetéseket. Tarlós keményen bele is csapott, és elmondta, azaz jól megígérte, hogy 4 éven belül – az elmúlt 9 évben erre nem volt ideje – az összes budapesti belterületi földutat leaszfaltozzák. Minden csak és kizárólag az elkövetkezendő 4 évben lehetséges, ezért a polgármesterúrnak még egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy véghez vigye fontos terveit. Az elmúlt években fontosabb volt az, hogy Orbán végre felköltözhessen a Várba, mint az, hogy a budapesti lakosokért tegyenek valamit. Ez az első ígéret a sorban, kíváncsian várjuk mi lesz a következő. Klíma a BKV járatokon? Felújított kőbányai pályaudvar? Kerékpárutak építése? A sor végtelen, mint ahogy az ígéretek tárháza is...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.08.
KISÖPÖRTÉK A PADLÁST ANDY VAJNA VAGYONKEZELŐJÉNÉL, EGYETLEN ÖRÖKÖSRE UTALNAK A CÉGIRATOK
G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN, KASNYIK GÁBOR
2019.07.08.
A Vajna András György által 2018. évben felvett osztalékelőleg (…) Vajna András Györgyöt, illetve az örökösét illeti meg.
– ezzel a mondattal ér véget egy dokumentum, ami Andy Vajna fő vagyonkezelő cége 25 millió dollárjának, azaz hétmilliárd forintjának sorsáról rendelkezik. Ennyi osztalékot fizetett ugyanis 2018-ra az év elején meghalt filmproducer és üzletember legfontosabb vagyonelemeit – kaszinókat, rádiókat, korábban papíron a TV2-t is – összefogó AV Investments Kft., amely közel egy hónapos késéssel adta le 2018-as beszámolóját.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tavalyi, több mint tízmillió dolláros nyereséget, hanem a korábban felhalmozott profitot is kivették a cégből. A 25 millió dolláros osztalékfizetés több mint másfélszer annyi, mint amennyit a tulajdonos a korábbi években kivett ebből a társaságból...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN, KASNYIK GÁBOR
2019.07.08.
– ezzel a mondattal ér véget egy dokumentum, ami Andy Vajna fő vagyonkezelő cége 25 millió dollárjának, azaz hétmilliárd forintjának sorsáról rendelkezik. Ennyi osztalékot fizetett ugyanis 2018-ra az év elején meghalt filmproducer és üzletember legfontosabb vagyonelemeit – kaszinókat, rádiókat, korábban papíron a TV2-t is – összefogó AV Investments Kft., amely közel egy hónapos késéssel adta le 2018-as beszámolóját.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tavalyi, több mint tízmillió dolláros nyereséget, hanem a korábban felhalmozott profitot is kivették a cégből. A 25 millió dolláros osztalékfizetés több mint másfélszer annyi, mint amennyit a tulajdonos a korábbi években kivett ebből a társaságból...
ORBÁN FANTÁZIÁTLAN FORRADALMÁBA ILLESZKEDIK AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK ELLENI TÁMADÁS
MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2019.07.06.
Nemrég jött a hír, hogy az Orbán-rezsim jelentősen meg akarja nehezíteni az alternatív iskolák dolgát (talán el is lehetetlenítené őket) azzal, hogy előírja számukra, legfeljebb 30%-ban térhetnek el a hivatalos tantervektől. Ellenzéki érzelmű ismerőseim részéről érkezett is a menetrendszerű felháborodás, hogy lám, a szabadság, az autonómia utolsó védőbástyáit is be kívánja venni a hatalom és ha még ezt is hagyjuk, magunkra vessünk. Még olyan megjegyzést is hallottam, amelyik szerint ez még súlyosabb csapás, mint az MTA ügye, ám hogy eközben az érintettek ráhatása a közvéleményre, érdekérvényesítő képessége lényegesen kisebb.
Természetesen fontosnak tartom, hogy ha az érintettek úgy döntenek, hogy tiltakoznak, érezzék, hogy nincsenek egyedül. Az autoriter rendszer beavatkozásával szembeni ellenállás azonban legfeljebb csak az igazolható önvédelmi mechanizmusa lehet egy megtámadott csoportnak és legfeljebb rövid távra tud megoldásokat kínálni. Nem lenne fair elvárni ilyenkor, hogy az érintettek a rezsim összes gondját-baját magára vegyék. Az a mi dolgunk, a többi állampolgároké, akiknek nem csak erre a konkrét ügyre kell ilyenkor gondolnunk, de arra is, hogy mit tanulhatunk belőle arról, milyen világban szeretnénk majd élni, ha a rendszer egyszer megdől, s egyúttal azt is, hogy hol lesz benne a helye az alternatív iskoláknak.
Kezdjük ott, hogy bár vita tárgya, mennyire tekinthető koherens ideológiának az orbánizmus (én magam azt gondolom, nem az, s talán nem is ideológia egyáltalán), de ez az intézkedés is azt mutatja, hogy abban, amit a kormány csinál, igenis van rendszer (még ha őrült is). Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy ez a hatalom zsigeri ellenszenvvel viseltetik az autonómia mint elv és mint gyakorlat iránt. Amint érdeklődése olyan terület felé fordul, amelyben az autonóm hatalomgyakorlás elemei megfigyelhetők, első dolga az, hogy letiporja az autonómia garanciáit.
Függetlenül attól, hogy konkrétan van-e elképzelése, hogy mit is kellene csinálni, vagy hogy mennyire kidolgozottak, átgondoltak ezek az elképzelések, vagy hogy mennyire tehetne nekik jót az érdekeltek véleményének, ellenvetéseinek, javító szándékú javaslatainak figyelembevétele. Az alternatív iskolák most kerültek a látókörükbe, hát most mennek nekik. Amikor az Alkotmánybíróság volt útban, azt gázolták le. Amikor a földrajzinév bizottság, akkor azt. Amikor a magánnyugdíjpénztárak, akkor azokat. Amikor az önkormányzatok, azokat. És így tovább.
Az is látszik, hogy a zsigeri ellenszenv mellett van egy forradalmi hevület is a rezsimben.
Kezdettől hittek benne, hogy nem tehetik meg, hogy pusztán kormányt váltsanak, ha már egyszer alkotmányozó hatalom került a kezükbe, még ha az is világos, hogy a magyar történelemben példátlanul képzeletszegénynek indult ez a forradalom. A hatalom megragadása, a politikai versenyfeltételek eltorzítása, a hatalom megtartásához szükséges erőforrások koncentrálása kötötte le minden figyelmüket kezdetben, s ehhez csak siettében összeeszkábált szimbolikus díszítményként adódtak hozzá az Alaptörvény preambulumához hasonló ideológiai zagyvaságok...
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2019.07.06.
Természetesen fontosnak tartom, hogy ha az érintettek úgy döntenek, hogy tiltakoznak, érezzék, hogy nincsenek egyedül. Az autoriter rendszer beavatkozásával szembeni ellenállás azonban legfeljebb csak az igazolható önvédelmi mechanizmusa lehet egy megtámadott csoportnak és legfeljebb rövid távra tud megoldásokat kínálni. Nem lenne fair elvárni ilyenkor, hogy az érintettek a rezsim összes gondját-baját magára vegyék. Az a mi dolgunk, a többi állampolgároké, akiknek nem csak erre a konkrét ügyre kell ilyenkor gondolnunk, de arra is, hogy mit tanulhatunk belőle arról, milyen világban szeretnénk majd élni, ha a rendszer egyszer megdől, s egyúttal azt is, hogy hol lesz benne a helye az alternatív iskoláknak.
Kezdjük ott, hogy bár vita tárgya, mennyire tekinthető koherens ideológiának az orbánizmus (én magam azt gondolom, nem az, s talán nem is ideológia egyáltalán), de ez az intézkedés is azt mutatja, hogy abban, amit a kormány csinál, igenis van rendszer (még ha őrült is). Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy ez a hatalom zsigeri ellenszenvvel viseltetik az autonómia mint elv és mint gyakorlat iránt. Amint érdeklődése olyan terület felé fordul, amelyben az autonóm hatalomgyakorlás elemei megfigyelhetők, első dolga az, hogy letiporja az autonómia garanciáit.
Függetlenül attól, hogy konkrétan van-e elképzelése, hogy mit is kellene csinálni, vagy hogy mennyire kidolgozottak, átgondoltak ezek az elképzelések, vagy hogy mennyire tehetne nekik jót az érdekeltek véleményének, ellenvetéseinek, javító szándékú javaslatainak figyelembevétele. Az alternatív iskolák most kerültek a látókörükbe, hát most mennek nekik. Amikor az Alkotmánybíróság volt útban, azt gázolták le. Amikor a földrajzinév bizottság, akkor azt. Amikor a magánnyugdíjpénztárak, akkor azokat. Amikor az önkormányzatok, azokat. És így tovább.
Az is látszik, hogy a zsigeri ellenszenv mellett van egy forradalmi hevület is a rezsimben.
Kezdettől hittek benne, hogy nem tehetik meg, hogy pusztán kormányt váltsanak, ha már egyszer alkotmányozó hatalom került a kezükbe, még ha az is világos, hogy a magyar történelemben példátlanul képzeletszegénynek indult ez a forradalom. A hatalom megragadása, a politikai versenyfeltételek eltorzítása, a hatalom megtartásához szükséges erőforrások koncentrálása kötötte le minden figyelmüket kezdetben, s ehhez csak siettében összeeszkábált szimbolikus díszítményként adódtak hozzá az Alaptörvény preambulumához hasonló ideológiai zagyvaságok...
KÖZEL 8 MILLIÁRD FORINTÉRT ÉPÍTHET SPORTCSARNOKOT RÁKOSMENTÉN A ZÁÉV ÉS AZ ÉPKAR
ÁTLÁTSZÓ / KÖZBESZERZÉS
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.07.08.
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában található tájékoztatóból derül ki, hogy a felcsúti milliárdos üzletember megállíthatatlan a nagy projektek megszerzésében. Most a főváros egyik részén, Rákosmentén húz fel a ZÁÉV az Épkarral együtt egy olyan épületet, amely alkalmas sportolási, oktatási, kulturális és rekreációs funkciókra, illetve helyet biztosít verseny- és tömegsportoknak is.
A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A beruházás végleges összértéke nettó 7,98 milliárd forint.
A multifunkcionális csarnok megépítéséhez a cégek alvállalkozókat vesznek igénybe. Ez nem meglepő, hiszen a Mészáros-érdekeltség úgy nyeri egymás után a munkákat, hogy csoda, miként győzi kapacitással...
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.07.08.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában található tájékoztatóból derül ki, hogy a felcsúti milliárdos üzletember megállíthatatlan a nagy projektek megszerzésében. Most a főváros egyik részén, Rákosmentén húz fel a ZÁÉV az Épkarral együtt egy olyan épületet, amely alkalmas sportolási, oktatási, kulturális és rekreációs funkciókra, illetve helyet biztosít verseny- és tömegsportoknak is.
A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A beruházás végleges összértéke nettó 7,98 milliárd forint.
A multifunkcionális csarnok megépítéséhez a cégek alvállalkozókat vesznek igénybe. Ez nem meglepő, hiszen a Mészáros-érdekeltség úgy nyeri egymás után a munkákat, hogy csoda, miként győzi kapacitással...
TÖBB TÍZMILLIÁRDNYI KÖZPÉNZT HASZNÁL A MÉSZÁROS-CÉG, ÁM CSERÉBE ALIG KÉRT TULAJDONT AZ ÁLLAM MÉSZÁROSÉKTÓL
24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.07.08.
Ötvenmilliárd állami támogatás és hitel nem volt elég, most újra fizetni kell.A 24.hu megtudta: az újabb 5,6 milliárdos tőkebefektetésért az állami cég csak 17 százalékos tulajdonrészt kap.
- A kormány 2015 végén 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ítélt meg egy mindössze hét főt foglalkoztató projektcégnek, a Tisza-TK Projekt Kft.-nek (mai nevén Kall Ingredients).
az 5,6 milliárd forintos befektetéssel az állam 17 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben.
Az állam egyébként ennél már sokkal többet invesztált a gyárba, nagyjából úgy állta a cechet, mint bármely állami vállalat esetében, de megelégedett a finanszírozással, tulajdonrészre eddig egyáltalán nem tartott igényt. Az izocukorgyár a cégbejegyzés szerint mindvégig magántulajdonban állt, az üzletrészek zöme most is Mészároséké.
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.07.08.
- A kormány 2015 végén 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ítélt meg egy mindössze hét főt foglalkoztató projektcégnek, a Tisza-TK Projekt Kft.-nek (mai nevén Kall Ingredients).
- Előtte két hónappal már megállapodtak az állami Eximbankkal, a külgazdasági tárcával és az – akkoriban privatizált, végül Mészáros Lőrinc érdekkörébe került – MKB Bankkal arról, hogy összesen 35 milliárd forintnyi hitelt nyújtanak az éppen csak pislákoló társaságnak.
- A közpénzzel kitömött vállalkozásba 2017 májusában szállt be Mészáros Lőrinc, 2018 júliusára pedig tőzsdei cégével bekebelezte azt.
- 2019 július 4-én jelentették be, hogy ismét közpénz érkezik a Kall Ingredientshez: az állami MFB Invest Zrt. 5,6 milliárdos tőkeinjekcióval száll be a cégbe. A 24.hu megtudta: a milliárdos tőkebefektetésért cserébe az állami cég mindössze 17 százalékos tulajdonrészt kap.
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és családtagjai közbeszerzési sikereiről gyakran írunk, a Kall Ingredients Kft.-hez azonban ennél is hatékonyabb és közvetlenebb módon ömlik a közpénz. Hol állami támogatás, hol állami közreműködéssel nyújtott hitel, hol állami tőkeinjekció érkezik a cégbe. A miniszterelnök barátja az Opus Global Nyrt.-n keresztül tulajdonos a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukor-gyárban, amelyben évi 500 ezer tonna kivont izocukrot, illetve magas minőségű alkoholt és takarmány-alapanyagot állítanak elő kukoricából. Legutóbb azt jelentették be, hogy a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., pontosabban annak leánycége, az MFB Invest Zrt. 17,5 millió euró forrást nyújt az izocukorgyárnak, a mintegy 5,6 milliárd forintból a Kall Ingredients fejleszt, az állam pedig tulajdonrészt kap a közpénzért. Az MFB Invest amolyan állami kockázati tőkebefektető, amely üzletpolitikája szerint ígéretes cégekbe fektet be, és üzletrészét néhány év múlva hozammal növelt értéken vissza- vagy kivásárolják. Megkérdeztük az MFB-t, hány évre tervezte a befektetést és mekkora hozamot vár el az üzlettől, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Más forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és családtagjai közbeszerzési sikereiről gyakran írunk, a Kall Ingredients Kft.-hez azonban ennél is hatékonyabb és közvetlenebb módon ömlik a közpénz. Hol állami támogatás, hol állami közreműködéssel nyújtott hitel, hol állami tőkeinjekció érkezik a cégbe. A miniszterelnök barátja az Opus Global Nyrt.-n keresztül tulajdonos a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukor-gyárban, amelyben évi 500 ezer tonna kivont izocukrot, illetve magas minőségű alkoholt és takarmány-alapanyagot állítanak elő kukoricából. Legutóbb azt jelentették be, hogy a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., pontosabban annak leánycége, az MFB Invest Zrt. 17,5 millió euró forrást nyújt az izocukorgyárnak, a mintegy 5,6 milliárd forintból a Kall Ingredients fejleszt, az állam pedig tulajdonrészt kap a közpénzért. Az MFB Invest amolyan állami kockázati tőkebefektető, amely üzletpolitikája szerint ígéretes cégekbe fektet be, és üzletrészét néhány év múlva hozammal növelt értéken vissza- vagy kivásárolják. Megkérdeztük az MFB-t, hány évre tervezte a befektetést és mekkora hozamot vár el az üzlettől, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Más forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy
az 5,6 milliárd forintos befektetéssel az állam 17 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben.
Az állam egyébként ennél már sokkal többet invesztált a gyárba, nagyjából úgy állta a cechet, mint bármely állami vállalat esetében, de megelégedett a finanszírozással, tulajdonrészre eddig egyáltalán nem tartott igényt. Az izocukorgyár a cégbejegyzés szerint mindvégig magántulajdonban állt, az üzletrészek zöme most is Mészároséké.
Hét alkalmazott, 9,2 milliárd ingyenpénz...
MILLIÓKAT AKARSZ KERESNI? - ÍGY ADD KI A LAKÁSOD!
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.07.08.
Az új lakásokat elnézve sok kérdés felmerülhet egy leendő vásárló fejében, többek között, hogy hol, mekkorát és milyen célra vásároljon. A pénzügyi korlátok általában adottak, és aki nem saját célra vásárol még mindig választhat aközött, hogy rövid távra adja ki az új "szerzeményt", ez esetben a vásárlásnál érdemesebb a belső kerületekre koncentrálni, vagy inkább valamelyik külső kerületben vásárol alacsonyabb vételáron, és hosszú távra keres bérlőket. Megnéztük ezeket az eshetőségeket a VII. és a XIV. kerületben, hogy kiderüljön vajon mekkora különbség van a vételi árakban és a havi bevételekben.
A szűkös kínálat miatt nincs egyszerű helyzetben az, aki a belvárosban nézelődik új lakások után. A telekhiány miatt csupán pár száz új lakást építenek az egyes belső kerületekben, a VII. esetében ez valamivel több mint 410 lakóingatlant jelent, azokban a legalább négylakásos projektekben, ahol még van minimum egy szabadon álló lakás. A kerületben 128 szabad új lakás szerepelt a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában májusban, a kiemelt lokáció, a kedvező hozamú befektetési potenciál, a kevés kínálat egyaránt hozzájárul az itt jellemző 1,31 millió forintos átlagos négyzetméterárhoz. Az még szabadon álló új lakások átlagosan 47 négyzetméteresek, ez szintén jó mutatója annak, hogy sok fejlesztő tudatosan a befektetőket célozza meg az itteni új projektekkel, akik akár rövid távra adnak ki egy-, vagy kétszobás lakásokat az ideérkező turistáknak...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Portfolio
2019.07.08.
A szűkös kínálat miatt nincs egyszerű helyzetben az, aki a belvárosban nézelődik új lakások után. A telekhiány miatt csupán pár száz új lakást építenek az egyes belső kerületekben, a VII. esetében ez valamivel több mint 410 lakóingatlant jelent, azokban a legalább négylakásos projektekben, ahol még van minimum egy szabadon álló lakás. A kerületben 128 szabad új lakás szerepelt a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában májusban, a kiemelt lokáció, a kedvező hozamú befektetési potenciál, a kevés kínálat egyaránt hozzájárul az itt jellemző 1,31 millió forintos átlagos négyzetméterárhoz. Az még szabadon álló új lakások átlagosan 47 négyzetméteresek, ez szintén jó mutatója annak, hogy sok fejlesztő tudatosan a befektetőket célozza meg az itteni új projektekkel, akik akár rövid távra adnak ki egy-, vagy kétszobás lakásokat az ideérkező turistáknak...
ITT OLVASHATÓ
EZEK A TRÜKKÖK A BABAVÁRÓ KÖLCSÖNNÉL - TÖBB MINT 2 MILLIÓ FORINTOT AZONNAL FIZETNI KELL, HA NEM JÖN A GYEREK
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.08.
Hatalmas hírverés és ennek megfelelően nagy érdeklődés mellett indult el a babaváró kölcsön. Az első adatok alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy – alighanem az eredeti célnak megfelelően – igazán a magasabb jövedelműeknél landol a támogatás. A jobban rászorultakat különböző trükkökkel zárják ki.
Naponta mintegy kétezren intéznek ügyet a családvédelmi akciótervhez kapcsolódóan a kormányablakokban és járási hivatalokban – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a hétvége előtt az MTI-vel. Novák Katalin arról is beszélt, hogy a bankok visszajelzése alapján a legtöbben a babaváró támogatás maximális összegét igénylik. Az már korábban kiderült, hogy az első folyósított kölcsönök 10 millió forintosak voltak...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.08.
Naponta mintegy kétezren intéznek ügyet a családvédelmi akciótervhez kapcsolódóan a kormányablakokban és járási hivatalokban – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a hétvége előtt az MTI-vel. Novák Katalin arról is beszélt, hogy a bankok visszajelzése alapján a legtöbben a babaváró támogatás maximális összegét igénylik. Az már korábban kiderült, hogy az első folyósított kölcsönök 10 millió forintosak voltak...
A HAZATÉRÉST IS MEG KELL TANULNI
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.07.08.
Tényleg mindenkinek van határátkelő rokona vagy ismerőse? Mennyire vált a mindennapok részévé a határátkelés és vajon ugyanígy megszokjuk majd a hazatérést (és az esetleges újbóli külföldre költözést) is? Kudarc a hazatérés? Ezekről a kérdésekről is beszélgettem Hárs Ágnessel, a Kopint-Tárki vezető kutatójával és Simon Dáviddal, az ELTE oktatójával, kutatójával, akik a határátkelés legismertebb magyarországi szakemberei közé tartoznak.
A beszélgetés apropója egy most folyó, átfogó kutatás, melynek célja minden eddiginél pontosabb képet nyújtani a határátkelésről. (Ebben ti is segíthettek, hogy miként, arról a poszt végén olvashattok részletesebben.) A kutatók – a blog szóhasználatához alkalmazkodva – a határátkelő kifejezést használják a tudományos szóhasználatban szokásos elvándorló helyett.
Tényleg mindenkinek van határátkelő rokona vagy ismerőse?
Az a közvélekedés, hogy szinte minden magyart érint a határátkelés, hiszen akad olyan rokona, ismerőse, aki külföldön él vagy élt. A kérdés csak az, hogy vajon ez a vélekedés igaz-e.
Hárs Ágnes szerint a nagy átlagot nézve akár még igaz is lehet, ugyanakkor vannak olyan régiók, társadalmi csoportok, amelyeket kevésbé ér el az elvándorlás. Jellemzően ilyenek a nagyon szegények, az elzárt helyen élők és az idősek.
Ettől még a probléma valós, különösen, hogy a legérzékenyebb, leginkább a jövőt támogató csoportok (azaz a diplomások, a fiatalok) mennek el, ami halmozott problémát jelent.
Simon Dávid példát is hozott: azt mondta, még őket is meglepte, hogy míg a Dél-Dunántúlról viszonylag magas a mobilitás, a Duna túloldalán, a Dél-Alföldön hasonló helyzetű csoportok között alacsonyabb és ezt a különbséget nehéz megmagyarázni.
A határátkelés szempontjából a legtöbb ember életében a gyermek születése (és különösen az iskola kezdete) egyfajta fordulópont, mert ekkor már nehezebb mozdulni.
Ez alighanem a hazaköltözés esetében is igaz, azzal kiegészítve, hogy vannak, akik kifejezetten azért térnek haza, hogy a gyermekük az anyanyelvén tanuljon...
Szerző: Határátkelő
2019.07.08.
A beszélgetés apropója egy most folyó, átfogó kutatás, melynek célja minden eddiginél pontosabb képet nyújtani a határátkelésről. (Ebben ti is segíthettek, hogy miként, arról a poszt végén olvashattok részletesebben.) A kutatók – a blog szóhasználatához alkalmazkodva – a határátkelő kifejezést használják a tudományos szóhasználatban szokásos elvándorló helyett.
Tényleg mindenkinek van határátkelő rokona vagy ismerőse?
Az a közvélekedés, hogy szinte minden magyart érint a határátkelés, hiszen akad olyan rokona, ismerőse, aki külföldön él vagy élt. A kérdés csak az, hogy vajon ez a vélekedés igaz-e.
Hárs Ágnes szerint a nagy átlagot nézve akár még igaz is lehet, ugyanakkor vannak olyan régiók, társadalmi csoportok, amelyeket kevésbé ér el az elvándorlás. Jellemzően ilyenek a nagyon szegények, az elzárt helyen élők és az idősek.
Ettől még a probléma valós, különösen, hogy a legérzékenyebb, leginkább a jövőt támogató csoportok (azaz a diplomások, a fiatalok) mennek el, ami halmozott problémát jelent.
Simon Dávid példát is hozott: azt mondta, még őket is meglepte, hogy míg a Dél-Dunántúlról viszonylag magas a mobilitás, a Duna túloldalán, a Dél-Alföldön hasonló helyzetű csoportok között alacsonyabb és ezt a különbséget nehéz megmagyarázni.
A határátkelés szempontjából a legtöbb ember életében a gyermek születése (és különösen az iskola kezdete) egyfajta fordulópont, mert ekkor már nehezebb mozdulni.
Ez alighanem a hazaköltözés esetében is igaz, azzal kiegészítve, hogy vannak, akik kifejezetten azért térnek haza, hogy a gyermekük az anyanyelvén tanuljon...
HAZUGSÁGOK HÁLÓJA - A LEX PALKOVICS A PARLAMENTBEN
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.07.05.
Legutóbbi cikkemet a Hérosztratoszra tett utalással fejeztem be. Barátaim arra hívták fel a figyelmemet, hogy ezt a templomrombolót felejtésre ítélték, hiszen csak az hajtotta őrült cselekményében, hogy neve fennmaradjon. De nem őt feledték el, hanem azokat, akik erre kárhoztatták (volna) a bűnöst. Azóta a történelem annyi negatív szereplőt produkált, hogy nélkülük a história tudománya már nem is létezhetne. Nekem pedig meggyőződésem, hogy az utókor tanulja csak meg a nevüket, mert bármennyit titkolóddzanak is ma, addigra már tudni fogják, pontosan mi, miért és kik által történt. És mivel az ITM minisztere elvállalta az MTA kutatóhálózatának (KH), illetve a KH autonómiájának gyakorlati felszámolását, maradjon csak fenn az ő neve is, legalább a tudóstársadalom emlékezetében.
A törvény elfogadásához vezető utóbbi pár hétben csúcsra járatták a mellébeszéléseket, torzításokat, csúsztatásokat és hazudozást, mind a parlamenten belül, mind azon kívül. Pedig tudhatták volna, ha igazat mondanak, akkor is meg fogják szavazni a készséges képviselők, amit Palkovics és a főnöke kitalált, hiszen látni fogjuk, később már vitára sem méltatták az ellenvéleményeket.
Elővágások
Június 5-én az Országgyűlés Kulturális Bizottsága ülést tartott. A napirend 1. pontjában az MTA 2015–16. évi beszámolója szerepelt „A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről”. Ezt a feladatot, vagyis a kétévenként esedékes jelentés elkészítését az MTA számára törvény írja elő, amit általában a tárgyalt időszakot követő második év elejére tud teljesíteni, amikor a releváns statisztikák eredményei már a rendelkezésére állnak. Ez alkalommal is így történt: a 135 oldalas beszámolót csaknem másfél éve, 2018 januárjában küldték el a parlamentnek, de csak mostanra került az illetékes bizottság elé.
Megjelent az ülésen Lovász László, az MTA elnöke, hogy röviden kiegészítse a szöveget, lényegében felmutatva a magyar tudomány nagy sikereit, például a térség országaival összehasonlítva a nagyszámú elnyert európai pályázatot, másrészt megemlítve fenyegető veszélyeket, többek között az elégtelen finanszírozást. A bizottság elnökének, Pósán Lászlónak a felkérésére azután a kormány nevében Cseresnyés Péter szólt hozzá.
Az ITM parlamenti államtitkára váratlanul nem a jelentés tartalmára, hanem az abban felsorolt több statisztikai adat pontatlanságára utalva vonta kétségbe, hogy az ott levont következtetések és megállapítások helyénvalók lennének. A kb. tíz percig tartó felsorolás után Lovász elnök kapott válaszadási lehetőséget, és ő arra hivatkozott, hogy nyilvános kormányzati statisztikákból dolgoztak, például az EMMI Oktatási Hivatala alá tartozó felvi.hu adatbázisaiból, tehát ha azok és a KSH adatai között nincsen összhang, az nem az MTA felelőssége.
A jelenlévők egy része számára a meglepetés ekkor érkezett: Pósán elnök a beszámoló megbízhatatlanságára hivatkozva javasolta, hogy annak megvitatását halasszák el egy későbbi ülésre. Noha az ellenzéki képviselők mind tiltakoztak, a kormánypárti többség a halasztást rövid úton megszavazta, ami után Lovász László elhagyta a termet.
Vegyük először is szemügyre, miképpen alakulhatott ki ez a beavatatlanok számára váratlan helyzet. Tehát a másfél éve (!) kezükbe adott jelentésben a pár százalékos eltérést mutató statisztikák közötti különbségeket az államtitkár egy papírból magán az ülésen olvasta fel – ahelyett, hogy azokat az ITM (elődje) az MTA-val előzetesen tisztázta volna. Alighanem az történt, hogy amikor az ITM ráébredt arra, hogy nem kíván az MTA beszámolójáról vitázni, mert például zavarná a KH elcsatolásáról szóló törvény előkészületeit, hiszen lehetőséget adna egy tartalmi vitára az Akadémia és a magyar tudomány állapotáról, egy gyors egyeztetés révén mondvacsinált ürüggyel akadályozta meg a tárgyalását. Ezt aztán a sajtó egy része Lovász és az MTA megalázásának minősítette.
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.07.05.
A törvény elfogadásához vezető utóbbi pár hétben csúcsra járatták a mellébeszéléseket, torzításokat, csúsztatásokat és hazudozást, mind a parlamenten belül, mind azon kívül. Pedig tudhatták volna, ha igazat mondanak, akkor is meg fogják szavazni a készséges képviselők, amit Palkovics és a főnöke kitalált, hiszen látni fogjuk, később már vitára sem méltatták az ellenvéleményeket.
Elővágások
Június 5-én az Országgyűlés Kulturális Bizottsága ülést tartott. A napirend 1. pontjában az MTA 2015–16. évi beszámolója szerepelt „A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről”. Ezt a feladatot, vagyis a kétévenként esedékes jelentés elkészítését az MTA számára törvény írja elő, amit általában a tárgyalt időszakot követő második év elejére tud teljesíteni, amikor a releváns statisztikák eredményei már a rendelkezésére állnak. Ez alkalommal is így történt: a 135 oldalas beszámolót csaknem másfél éve, 2018 januárjában küldték el a parlamentnek, de csak mostanra került az illetékes bizottság elé.
Megjelent az ülésen Lovász László, az MTA elnöke, hogy röviden kiegészítse a szöveget, lényegében felmutatva a magyar tudomány nagy sikereit, például a térség országaival összehasonlítva a nagyszámú elnyert európai pályázatot, másrészt megemlítve fenyegető veszélyeket, többek között az elégtelen finanszírozást. A bizottság elnökének, Pósán Lászlónak a felkérésére azután a kormány nevében Cseresnyés Péter szólt hozzá.
Az ITM parlamenti államtitkára váratlanul nem a jelentés tartalmára, hanem az abban felsorolt több statisztikai adat pontatlanságára utalva vonta kétségbe, hogy az ott levont következtetések és megállapítások helyénvalók lennének. A kb. tíz percig tartó felsorolás után Lovász elnök kapott válaszadási lehetőséget, és ő arra hivatkozott, hogy nyilvános kormányzati statisztikákból dolgoztak, például az EMMI Oktatási Hivatala alá tartozó felvi.hu adatbázisaiból, tehát ha azok és a KSH adatai között nincsen összhang, az nem az MTA felelőssége.
A jelenlévők egy része számára a meglepetés ekkor érkezett: Pósán elnök a beszámoló megbízhatatlanságára hivatkozva javasolta, hogy annak megvitatását halasszák el egy későbbi ülésre. Noha az ellenzéki képviselők mind tiltakoztak, a kormánypárti többség a halasztást rövid úton megszavazta, ami után Lovász László elhagyta a termet.
Vegyük először is szemügyre, miképpen alakulhatott ki ez a beavatatlanok számára váratlan helyzet. Tehát a másfél éve (!) kezükbe adott jelentésben a pár százalékos eltérést mutató statisztikák közötti különbségeket az államtitkár egy papírból magán az ülésen olvasta fel – ahelyett, hogy azokat az ITM (elődje) az MTA-val előzetesen tisztázta volna. Alighanem az történt, hogy amikor az ITM ráébredt arra, hogy nem kíván az MTA beszámolójáról vitázni, mert például zavarná a KH elcsatolásáról szóló törvény előkészületeit, hiszen lehetőséget adna egy tartalmi vitára az Akadémia és a magyar tudomány állapotáról, egy gyors egyeztetés révén mondvacsinált ürüggyel akadályozta meg a tárgyalását. Ezt aztán a sajtó egy része Lovász és az MTA megalázásának minősítette.
Pósán elnök és Cseresnyés államtitkár (vagy a főnöke) tehát a tudományban – de a politikában eszerint nem – méltatlan trükköt vetett be, és nyilvánvalóan nem Lovásszal, hanem az ellenzéki tagokkal szemben, ezzel igyekezve lefegyverezni őket, nehogy szóhoz jussanak, és az MTA újabb hányattatásairól kezdjenek beszélni. Lovászt ebben a kicsinyes játszmában éppenséggel lehet ártatlan áldozatnak tekinteni, de az egész eljárást megalázásnak aligha. Egy Lovász kaliberű tudóst és az általa képviselt Akadémiát ugyanis tiszavirág jelentőségű politikusok ebben az egyenlőtlen küzdelemben legfeljebb legyőzhetik, kifoszthatják, elnémíthatják, de megalázni nem tudják...
HATÉKONY AZ OROSZ „CSODAFEGYVER”, A DEZINFORMÁCIÓ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.07.08.
Joe Biden demokrata elnökjelölt szerint az oroszok beavatkoztak a magyar választásokba, ám az amerikaiba nem. Ukrajna a legszexibb ország. Nemzetközi lapszemle.
Az egy dolog, hogy az oroszok dezinformálják a világot Ukrajnáról, de az már egy kicsit komplikálja a helyzetet, hogy a magyar kormány ugyanazt visszhangozza – nyilatkozta a New York Timesnak Jakub Kalenszkij, az Atlanti Tanács szakértője. Igaz, hozzáteszi, hasonló a helyzet, amikor Litvánia, szoros kapcsolatot tartva az Egyesült Királysággal, az onnan érkező oroszellenes propagandát nyomja. A cikk hosszasan elemzi az oroszok dezinformációs politikája elleni és a választásokba való beavatkozás megakadályozására kidolgozott rendszer hiányosságait.
Együtt Európa és Amerika?
Noha az Európai Unió már 2015-ben sokkal árnyaltabban és látványosabban artikulálta a problémát, mint az Egyesült Államok, de az oroszok szervezte propaganda elleni harc igazából csak most, 2019-re állt össze. Az úgynevezett Rapid Alert System (RAS), azaz a gyors figyelmeztető rendszer még korántsem hatékony, de az önmagában nagy eredmény, hogy az unió 28 tagállama érzékeli a problémát és adott esetben hatékonyan tudják már egymást riasztani. A vezető politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből azonban az derült ki, hogy gyenge lábakon áll a rendszer, hatékonysága egyelőre a nullától nem mozdult el. Ami egyben a megoldási stratégiák hiányára is felhívja a figyelmet, szakértők szerint azt jobban át kellene gondolni. Merthogy kevés az, hogy a civil szervezetek jelentéseket esetleg összefoglalókat küldenek, de egyelőre nincs, aki ezeket átlátná, át- és feldolgozná a kitűzött cél érdekében.
Kampánybaki
Az angol nyelvű, de az orosz kormány szócsövének tekinthető Russia Today (a magyar kormány ennek mintájára hozta létre a Hungary Today portált, aminek hírei naponta tucatszám elözönlik a nemzetközi sajtót), nos ez a weboldal Joe Bidennek, Obama egykori alelnökének a CNN-nek adott nyilatkozatából idézett. Ahol Biden nagyot bakizott, amikor azt mondta: Barack Obama elnöksége alatt Putyin nem avatkozott be az amerikai választásokba. Putyin Európában avatkozott be. Nézzék csak meg Magyarországot vagy éppen Lengyelországot. Azt gondolják, hogy ilyen a mi ellenőrzésünk alatt megtörténhetett? – fogalmazott a 23 demokrata elnökjelölt közül a jelenleg még az első helyen álló jelölt. Nem, ilyen nem történhetett volna meg és nem is történt meg. Persze ezzel magának, de a pártjának is ártott, hisz a demokraták lassan négy éve igyekeznek bebizonyítani, hogy az oroszok keze is benne van Trump megválasztásában...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.07.08.
Joe Biden demokrata elnökjelölt szerint az oroszok beavatkoztak a magyar választásokba, ám az amerikaiba nem. Ukrajna a legszexibb ország. Nemzetközi lapszemle.Az egy dolog, hogy az oroszok dezinformálják a világot Ukrajnáról, de az már egy kicsit komplikálja a helyzetet, hogy a magyar kormány ugyanazt visszhangozza – nyilatkozta a New York Timesnak Jakub Kalenszkij, az Atlanti Tanács szakértője. Igaz, hozzáteszi, hasonló a helyzet, amikor Litvánia, szoros kapcsolatot tartva az Egyesült Királysággal, az onnan érkező oroszellenes propagandát nyomja. A cikk hosszasan elemzi az oroszok dezinformációs politikája elleni és a választásokba való beavatkozás megakadályozására kidolgozott rendszer hiányosságait.
Együtt Európa és Amerika?
Noha az Európai Unió már 2015-ben sokkal árnyaltabban és látványosabban artikulálta a problémát, mint az Egyesült Államok, de az oroszok szervezte propaganda elleni harc igazából csak most, 2019-re állt össze. Az úgynevezett Rapid Alert System (RAS), azaz a gyors figyelmeztető rendszer még korántsem hatékony, de az önmagában nagy eredmény, hogy az unió 28 tagállama érzékeli a problémát és adott esetben hatékonyan tudják már egymást riasztani. A vezető politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből azonban az derült ki, hogy gyenge lábakon áll a rendszer, hatékonysága egyelőre a nullától nem mozdult el. Ami egyben a megoldási stratégiák hiányára is felhívja a figyelmet, szakértők szerint azt jobban át kellene gondolni. Merthogy kevés az, hogy a civil szervezetek jelentéseket esetleg összefoglalókat küldenek, de egyelőre nincs, aki ezeket átlátná, át- és feldolgozná a kitűzött cél érdekében.
Kampánybaki
Az angol nyelvű, de az orosz kormány szócsövének tekinthető Russia Today (a magyar kormány ennek mintájára hozta létre a Hungary Today portált, aminek hírei naponta tucatszám elözönlik a nemzetközi sajtót), nos ez a weboldal Joe Bidennek, Obama egykori alelnökének a CNN-nek adott nyilatkozatából idézett. Ahol Biden nagyot bakizott, amikor azt mondta: Barack Obama elnöksége alatt Putyin nem avatkozott be az amerikai választásokba. Putyin Európában avatkozott be. Nézzék csak meg Magyarországot vagy éppen Lengyelországot. Azt gondolják, hogy ilyen a mi ellenőrzésünk alatt megtörténhetett? – fogalmazott a 23 demokrata elnökjelölt közül a jelenleg még az első helyen álló jelölt. Nem, ilyen nem történhetett volna meg és nem is történt meg. Persze ezzel magának, de a pártjának is ártott, hisz a demokraták lassan négy éve igyekeznek bebizonyítani, hogy az oroszok keze is benne van Trump megválasztásában...
ITT OLVASHATÓ
HŰVÖS FOGADTATÁSRA SZÁMÍTHAT A PARLAMENTBEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NÉMET ELNÖKJELÖLTJE
HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.07.08.
A német védelmi miniszter EB-elnöki kinevezését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez sikerülhet ugyan, de egyáltalán nem lesz egyszerű.
„Életben kell tartanunk a csúcsjelölti rendszert” – a Financial Times szerint ezzel a mondattal próbálta meggyőzni az Európai Néppárt delegáltjait Ursula von der Leyen, aki a következő napokban minden frakciót végigjár, hogy meggyőzze őket, támogassák az európai bizottsági elnökjelöltségét. A fenti kijelentés abból a szempontból viszont mindenképpen ironikus, hogy a német védelmi miniszter jelölésével éppen az EU állam- és kormányfői verték be a szöget a Spitzenkandidatok koporsójába.
Ennyire persze túlzás lenne leegyszerűsíteni a dolgokat, hiszen hosszú út vezetett odáig, hogy az EP korábbi terveinek ellentmondva nem valamelyik csúcsjelöltre, hanem a német miniszterre esett az Európai Tanács választása. Elemzők szerint eleve hiba volt, hogy a Néppárt Manfred Webert jelölte, akit nemcsak Orbán Viktor, hanem más tagállamok sem tartottak alkalmasnak a fontos szerepre. (Weber maga a Bild című német lapnak egyébként úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Macron–Orbán-tengely akadályozta meg jelölését.) Az pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy Frans Timmermans ellen kézzel-lábbal fognak tiltakozni a Visegrádi Négyek, miután a szociáldemokrata jelölt már többször bizonyította a jogállamiság lebontásával szembeni elkötelezettségét...
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.07.08.
„Életben kell tartanunk a csúcsjelölti rendszert” – a Financial Times szerint ezzel a mondattal próbálta meggyőzni az Európai Néppárt delegáltjait Ursula von der Leyen, aki a következő napokban minden frakciót végigjár, hogy meggyőzze őket, támogassák az európai bizottsági elnökjelöltségét. A fenti kijelentés abból a szempontból viszont mindenképpen ironikus, hogy a német védelmi miniszter jelölésével éppen az EU állam- és kormányfői verték be a szöget a Spitzenkandidatok koporsójába.
Ennyire persze túlzás lenne leegyszerűsíteni a dolgokat, hiszen hosszú út vezetett odáig, hogy az EP korábbi terveinek ellentmondva nem valamelyik csúcsjelöltre, hanem a német miniszterre esett az Európai Tanács választása. Elemzők szerint eleve hiba volt, hogy a Néppárt Manfred Webert jelölte, akit nemcsak Orbán Viktor, hanem más tagállamok sem tartottak alkalmasnak a fontos szerepre. (Weber maga a Bild című német lapnak egyébként úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Macron–Orbán-tengely akadályozta meg jelölését.) Az pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy Frans Timmermans ellen kézzel-lábbal fognak tiltakozni a Visegrádi Négyek, miután a szociáldemokrata jelölt már többször bizonyította a jogállamiság lebontásával szembeni elkötelezettségét...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁNÉK BÜSZKÉK A GYŐZELEMRE, DE NAGY ÁRAT FIZETNEK MÉG EZÉRT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.08.
Neue Zürcher Zeitung
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.08.
Orbán és a többi visegrádi állam képes volt megakadályozni, hogy az ellenségüknek tartott politikusok közül bármelyik is a Bizottság elnöke legyen, azaz hatékonyan tudtak blokkolni. Ám ezért nagy árat kell fizetniük az EU-ban, odahaza viszont nagyon is kívánatos a hatás. Olaszországgal és a Néppárt egy részével kiegészülve a négyek megmutatták fogaikat. Politikailag elengedhetetlen volt számukra, hogy Timmermanst kiüssék a nyeregből, mert a szemükben a holland megtestesít minden rosszat, ami Brüsszelből jön. Igaz, az ellenszenv kölcsönös, mivel az alelnök különösen élesen szokta bírálni a budapesti és varsói jobboldali nacionalistákat. Ennek azonban véget akar vetni a cseh miniszterelnök, valamint a szlovák Smer is. Ám a győzelem csak első pillantásra csillog ennyire fényesen, mert az eredményoldalon ezen felül nem sok van. Weber, akinek megtorpedózásából Macron is alaposan kivette a részét, a migráció ügyében közelebb áll V4-ekhez, mint von der Leyen. Csak éppen Orbán nem bocsátja meg a Fidesz felfüggesztését a bajor vezetőnek. Ugyanakkor az új jelölt korábban hevesen bírálta mind Magyarországot, mind Lengyelországot. Ebből egy alkalommal még diplomáciai viszály is kerekedett a PiS-szel. Hasonló a helyzet Michellel, a Tanács elnöki posztjának várományosával. Majd meglátjuk, hogy ketten együtt mennyire keresik a kiegyezést, vagy az ütközést Közép-Európával. De az biztos, hogy a csoport a jövőben az eddiginél csak kevésbé tud beleszólni az EU dolgába. Hogy Tusk távozik Brüsszelből, az nagy veszteség a térségnek, még ha a lengyel tisztségviselő politikailag a jobboldali-nacionalisták ellenfelének számít is. Ugyanis a régiónak innentől kezdve nincs képviselője a legfőbb testületekben. A csúcsjelölti rendszer kimúlásával nő a Parlamenttel szemben a Tanács jelentősége, ott viszont egyhangú döntések születnek és így a jogállami eljárásban Budapest és Varsó megint csak képes blokkolni. Azaz az árkok mélyülnek, ez azonban aligha jön jól az új tagoknak. Pl. amikor szövetségeseket keresnek, hogy kialakítsák az uniós támogatások új rendszerét.
Timmermans cáfolta, hogy a magyar és a lengyel ellenálláson bukott meg a jelöltsége a Bizottság élére. Úgy fogalmazott, hogy ugyan mindkét kormány élesen elutasította személyét, ám semmire sem jutottak volna, ha nem kapnak támogatást más országoktól. Azt is mondta, hogy ami vele történt, az olyan, mintha valaki a Tour de France hajrájában bukna el, miközben már a győzelemről álmodik. De fel kell állni, és folytatni kell a küzdelmet. A holland politikus most először beszélt nyilvánosan arról, hogy habár Merkel őt akarta Juncker helyébe, ám ezt több európai vezető is meghiúsította. Megjegyezte, hogy ismeretei szerint az Európai Tanács még sosem avatkozott bele ilyen mértékben a Bizottság összetételébe. Most úgy áll, hogy ő ismét alelnök lesz. Ezt meg is erősítette, hozzátéve, hogy a következő időszakban pontosan fel akarja mérni, mi az igény az EU végrehajtó testületével és személy szerint vele szemben.
Az európai szocialisták vezetője kijelentette: nem a legjobb ajánlólevél von der Leyen számára, hogy elfogadását támogatják a visegrádi államok. A pártcsalád azonban előbb kivárja, hogy a politikus befejezze mostani kampánykörútját, amellyel éppen a maga számára igyekszik híveket toborozni az EPP-ben. A német szociáldemokraták ugyanakkor kitartanak amellett, hogy nem szavazzák meg Brüsszelben von der Leyent, bár a bírálatok már nem olyan hevesek, mint eleinte. De nemigen tudják lenyelni, hogy megbukott a csúcsjelölti rendszer és von der Leyen a körön kívülről legyen befutó. Egyelőre azonban erősen megosztottak a hogyan tovább kérdésében. A CSU elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megbuktatni a kiszemelt politikust, mert az totálkárt okozna az EU-ban. Egyben ez Söder szerint újabb súlyos hiba volna az SPD részéről.
Az illiberális kapitalizmus modellt jelent az autokraták számára. Erre hívja fel a figyelmet Ian Buruma, akinek szakterülete a demokrácia és az emberi jogok a new yorki Bard College-ban. A vendégkommentár rámutat, hogy ma már tudjuk: egyáltalán nem elválaszthatatlan egymástól a szabad demokrácia, a nyílt társadalom, illetve a tőkés rend. De 30 éve a nyugati államok nem tartották szükségesnek, hogy egy sor intézkedéssel korlátozzák a a szabad vállalkozások állati ösztöneit. A neoliberalizmus hirdetői is ezt az üzenetet közvetítették a rendszerváltás utáni Európába. Kína különleges eset: ott a Teng-féle autoriter kapitalizmus alakult ki. A kiindulópont, a Tienanmen-téri mészárlás pedig nagyrészt feledésbe merült. Erősen ebbe az irányba halad Oroszország is, csak az nem annyira sikeres, mint a pekingi változat. De hasonló jelenség figyelhető meg Közép-Európában is. Orbán Viktor az illiberális demokrácia leghangosabb ideológiai hirdetője, azaz olyan elnyomó egypártrendszert szorgalmaz, amelyben virágozhat a kapitalizmus. Úgy tűnik, mintha a nyugati jobboldali-populista demagógok szívesen átvennék a példát. Trumphoz hasonlóan valamennyien többé-kevésbé fenntartás nélkül csodálják Putyint. Mindebből kirajzolódik, hogy igenis összeegyeztethető egymással a pártállam, amelyben elnyomják az alapvető szabadságjogokat, és hogy azt elfogadják a középrétegek gazdagodó tagjai. Pedig eredetileg a kiinduló tétel ennek éppen az ellenkezőjét hangoztatta. A tekintélyelvű kapitalizmus példájaként ott volt eleve Szingapúr. Azóta pedig igen vonzó az autokraták számára, még olyan országokban is, amelyek 30 éve meg tudtak szabadulni a szocializmustól...
HAZA ÉS SZAROZÁS
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.08.
Azt mondja a Deutsch Tomi, hogy a magyarországi ellenzék Gyurcsányék vezetésével máris megkezdte az áskálódást a haza és a magyar emberek akarata ellen az EP-ben. Lehet valami benne, én is láttam, amint ásóval, netán és sőt csákánnyal, az elvetemültebbek pedig szívlapáttal a hónuk alatt járnak kelnek a messzi brüsszeli országban, és CSOK-os csecsemőket früstökölnek magyar szüzek vérivel locsolva. Ez a minimum azoktól, akik rárontanak a nemzetre mindig is.
Viszont van itt egypár valami, amin elmereng az ember. Elsőként a Deutsch Tomin, akinek a létezése nem igazolható észérvekkel, sőt, leginkább az ötlik az észbe miatta, hogy mivégre van ezen a fura világon. Ez már a legendák, mesék és álmoskönyvek birodalma, amit az elpárolgott beléptető rendszerek választanak el a krónikástól. Azok, amelyek miatt a hűvösön kellene rohadnia a Deutsch Tominak, nem pedig itt járatni a száját, amiből gátak nélkül árad a hülyeség, de mit lehessen tenni ma már. Ugye.
Kapaszkodjunk hát megfogható dolgokba, mint például EP, ellenzék, a magyar emberek akarata és a szarfoltos magyar haza Fidesszel fűszerezetten. Ezekkel már lehet mit kezdeni, ha jól odafigyelünk. Deutsch Tominak az a baja most, hogy a bevándorláspártiak meg akarják fúrni azt, hogy olyan bizottság alelnöke legyen, amelyik az Unió pénzügyeit, köztük a korrupciós dolgokat felügyeli, s valljuk be, ebben azért van valami. Hogy fideszes, és pláne Deutsch Tomi kerüljön oda, ez olyan mókás dolog.
Aztán ha megnézzük a választók akaratát, mint szent hivatkozási alapot, hát, nem tudom, hányan álmodták-akarták a Deutsch Tomit ilyen bizottságok ormaira, egyáltalán akarta-e egyáltalán valaki a kedves vezetőn kívül, hogy ő ott haligalizzon a távoli brüsszeli országban. És még tovább menve arra is kíváncsi lehetne az ember, hány olyan ukrán és krumplihéjas, száraztésztás szavazó van, aki tudja egyáltalán, hogy Deutsch Tomi ezen a nyüves világon van. A választók akarata olyan bizonytalan hivatkozási alap, hogy mi a kénköves nyavalyát is akar az a választó. Leginkább enni, inni, ölelni meg aludni...
Szerző: Rezeda
2019.07.08.
Viszont van itt egypár valami, amin elmereng az ember. Elsőként a Deutsch Tomin, akinek a létezése nem igazolható észérvekkel, sőt, leginkább az ötlik az észbe miatta, hogy mivégre van ezen a fura világon. Ez már a legendák, mesék és álmoskönyvek birodalma, amit az elpárolgott beléptető rendszerek választanak el a krónikástól. Azok, amelyek miatt a hűvösön kellene rohadnia a Deutsch Tominak, nem pedig itt járatni a száját, amiből gátak nélkül árad a hülyeség, de mit lehessen tenni ma már. Ugye.
Kapaszkodjunk hát megfogható dolgokba, mint például EP, ellenzék, a magyar emberek akarata és a szarfoltos magyar haza Fidesszel fűszerezetten. Ezekkel már lehet mit kezdeni, ha jól odafigyelünk. Deutsch Tominak az a baja most, hogy a bevándorláspártiak meg akarják fúrni azt, hogy olyan bizottság alelnöke legyen, amelyik az Unió pénzügyeit, köztük a korrupciós dolgokat felügyeli, s valljuk be, ebben azért van valami. Hogy fideszes, és pláne Deutsch Tomi kerüljön oda, ez olyan mókás dolog.
Aztán ha megnézzük a választók akaratát, mint szent hivatkozási alapot, hát, nem tudom, hányan álmodták-akarták a Deutsch Tomit ilyen bizottságok ormaira, egyáltalán akarta-e egyáltalán valaki a kedves vezetőn kívül, hogy ő ott haligalizzon a távoli brüsszeli országban. És még tovább menve arra is kíváncsi lehetne az ember, hány olyan ukrán és krumplihéjas, száraztésztás szavazó van, aki tudja egyáltalán, hogy Deutsch Tomi ezen a nyüves világon van. A választók akarata olyan bizonytalan hivatkozási alap, hogy mi a kénköves nyavalyát is akar az a választó. Leginkább enni, inni, ölelni meg aludni...
ORBÁN, A KIRÁLY(NŐ)CSINÁLÓ
HÍRKLIKK
Rogán elmondása szerint a következő történt: Orbán felhívta telefonon von der Leyen asszonyt (hétgyerekes, keresztény nőről van szó, ami a magyaroknál sokat nyom a latban), és a mellének szegezte a kérdést: hajlandó-e tiszteletet tanúsítani a magyarok és a kelet-európai országok iránt.
Merthogy, így Rogán, Timmermanssal és Weberrel épp az volt Orbán problémája, hogy nem volt hajlandó tisztelni a magyar embereket. Sőt, kifejezetten sértegették őket, Weber például arról beszélt, hogy a Fidesz szavazatival nem kíván a bizottság elnöke lenni. Magyar embert ekkora sértés még soha nem ért, nem csoda, hogy Európa erős embere – Orbán Viktorról beszélünk – ezt jó alaposan megjegyezte magának és mindmáig nem is felejtette el...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.08.
Most végre kiderült a teljes igazság, hogy miként lett Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöki tisztének várományosa. Nem úgy történt, ahogyan idáig tudtuk, vagyis, hogy a pártcsaládok vezető politikusainak alkujaként számíthat a legfontosabb európai pozícióra: kinevezését kizárólag Orbán Viktornak nagyvonalúságának és kegyének köszönheti. Mindezt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, tőle tudjuk, hogy valójában az Európában és a világban közkedveltségnek örvendő magyar miniszterelnök volt ebben az esetben a király(nő)csináló.
Rogán elmondása szerint a következő történt: Orbán felhívta telefonon von der Leyen asszonyt (hétgyerekes, keresztény nőről van szó, ami a magyaroknál sokat nyom a latban), és a mellének szegezte a kérdést: hajlandó-e tiszteletet tanúsítani a magyarok és a kelet-európai országok iránt.
Merthogy, így Rogán, Timmermanssal és Weberrel épp az volt Orbán problémája, hogy nem volt hajlandó tisztelni a magyar embereket. Sőt, kifejezetten sértegették őket, Weber például arról beszélt, hogy a Fidesz szavazatival nem kíván a bizottság elnöke lenni. Magyar embert ekkora sértés még soha nem ért, nem csoda, hogy Európa erős embere – Orbán Viktorról beszélünk – ezt jó alaposan megjegyezte magának és mindmáig nem is felejtette el...
KÜSZÖBÖN AZ ÚJ SZEXUÁLIS FORRADALOM, CSAK MOST NEM SZABADABB LESZ A SZEX, HANEM KEVESEBB
QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.07.08.
Úton van a legújabb szexuális forradalom, csak épp a legutóbbi, a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben lezajlott felszabadulással ellentétben ennek majd az lehet a vége, hogy az emberek lényegesen kevesebbet szexelnek egymással. A szexuális aktus hamarosan elveszítheti az egyik legfontosabb funkcióját: nem fogják gyereknemzésre használni. Három-négy évtized múlva az emberiség már nem a hagyományos módon gondoskodik majd a saját utánpótlásáról – mondta a múlt héten a BBC-nek Henry Greely, az először 2016-ban kiadott The End of Sex and the Future of Human Reproduction című bestseller szerzője, a világ egyik legjobb egyeteme, az amerikai Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének az igazgatója, jogászprofesszor és tiszteletbeli genetikaprofesszor. A jogtudós pedig már három éve azzal turnézik fel-le a világban, annak is a legnagyobb hírű egyetemein, hogy alig néhány év múlva a fejlett nyugaton a gyerekek nem a hálószobákban, az autók hátsó ülésén, vagy sokat látott fesztiválok sátortengerében fogannak majd, hanem kémcsövekben.
A professzor elméletét már csak azért is nehéz komolyan venni, mert egyszerre idézi a Mátrix, a Gattaca és A szolgálólány meséje disztopikusnak szánt világát, csak éppen Greely szerint ez a nagyon is közeli valóság. Ennek útjában szerinte mindössze az áll, hogy a mesterséges megtermékenyítés a nők számára fizikailag megterhelő, és nagyon sokba kerül. Ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalább mindez nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná ezt a módszert, mint a hagyományosat – állítja Greely...
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.07.08.
A professzor elméletét már csak azért is nehéz komolyan venni, mert egyszerre idézi a Mátrix, a Gattaca és A szolgálólány meséje disztopikusnak szánt világát, csak éppen Greely szerint ez a nagyon is közeli valóság. Ennek útjában szerinte mindössze az áll, hogy a mesterséges megtermékenyítés a nők számára fizikailag megterhelő, és nagyon sokba kerül. Ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalább mindez nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná ezt a módszert, mint a hagyományosat – állítja Greely...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)