Szerző: Portfolio
2020.10.30.
2020. október 30., péntek
AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS: MI JELENTI A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOT EURÓPÁRA, A PIACOKRA ÉS A VILÁGGAZDASÁGRA? (PODCAST)
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.10.30.
Sok szempontból precedens nélküli amerikai elnökválasztás elé nézünk, a jelöltek gazdaságpolitikai elképzelései, valamint a demokrata és republikánus tábor között jelentős szakadék húzódik. De mi jelenti a legnagyobb kockázatot a piacokra nézve: Joe Biden adóemelései, Donald Trump belengetett kereskedelmi háborúi, vagy a választáshoz kapcsolódó bizonytalanságok? És mi vár az amerikai - és ezen keresztül a világgazdaságra, ha Biden baloldali gazdaságpolitikája leváltja a konzervatív trumpi kurzust? Ezekről beszélgetünk a Portfolio legújabb podcastjében...
Szerző: Portfolio
2020.10.30.
ÚJABB HITELVÁLSÁG JÖHET A MAGYAROKNÁL, VAGY TANULTUNK A 2008-AS LECKÉBŐL?
HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.10.30.
Nemrég jött ki az ország a 2008-as válságból, most már itt az újabb krízis. De feldolgoztuk-e már az előző válság hagyatékát? Ezt a kérdést vizsgálta Major Gábor a Tárki Társadalmi Riportjában. Arra jutott: a bankrendszer állapota jobb, mint 12 éve, viszont sokan még mindig csak arra takarékoskodnak, hogy egy váratlan kiadást tudjanak fizetni, és ma már nem a rossz hitelportfolió, hanem a munkanélküliség veszélye miatt dőlhetnek be hitelek.
A Magyar Nemzeti Bank láthatóan lezártnak tekinti a 2008–2009-es válságot. Valóban: a rossz hitelek mutatói javultak, a GDP éves növekedése az európai élmezőnyben volt 2019-ig, a reálbérek és a fogyasztás is nőtt. A lakossági hitelezésben viszont felemás a kép – állapítja meg a most kiadott Társadalmi Riportban megjelent elemzés.
A lakossági hitelállomány minőségében jelentős a javulás. A nem teljesítő háztartási hitelek aránya 2019-ben 4,2 százalék volt, ami még 2018-hoz képest is 2,8 százalékpontos csökkenés, a 2014–2015-ös 20 százalékhoz képest pedig óriási változást jelentett. Igaz, az adatokat szépíti, hogy 117 milliárd forint jelzálogkölcsön most már a bankok helyett követeléskezelőknél van. Vagyis fizetni még mindig kell, de a rossz hitelek statisztikájában már nem jelenik meg...
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.10.30.
A Magyar Nemzeti Bank láthatóan lezártnak tekinti a 2008–2009-es válságot. Valóban: a rossz hitelek mutatói javultak, a GDP éves növekedése az európai élmezőnyben volt 2019-ig, a reálbérek és a fogyasztás is nőtt. A lakossági hitelezésben viszont felemás a kép – állapítja meg a most kiadott Társadalmi Riportban megjelent elemzés.
A lakossági hitelállomány minőségében jelentős a javulás. A nem teljesítő háztartási hitelek aránya 2019-ben 4,2 százalék volt, ami még 2018-hoz képest is 2,8 százalékpontos csökkenés, a 2014–2015-ös 20 százalékhoz képest pedig óriási változást jelentett. Igaz, az adatokat szépíti, hogy 117 milliárd forint jelzálogkölcsön most már a bankok helyett követeléskezelőknél van. Vagyis fizetni még mindig kell, de a rossz hitelek statisztikájában már nem jelenik meg...
#032 LÁNYI ANDRÁS – KUDARCRÓL KUDARCRA A GYŐZELEM FELÉ (PODCAST)
AZ ÉLET MEG MINDEN
Szerző: TÓTH SZABOLCS TÖHÖTÖM
2020.10.28.
„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.
Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.
Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.
2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.
Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat...
Szerző: TÓTH SZABOLCS TÖHÖTÖM
2020.10.28.
Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.
Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.
2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.
Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat...
ÚJSÁGÍRÓKAT HALLGATOTT KI A RENDŐRSÉG, LÉLEGEZTETŐGÉPEKET ÁRUL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Magyar Hang: Kihallgatták lapunk újságíróját, miután Mészáros Lőrinc egyik cége feljelentést tett
Az Átlátszó újságírójához hasonlóan a Magyar Hang munkatársát is kihallgatta a héten a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága egy májusi cikk miatt, ami arról szólt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégének telephelyén, a Felcsúthoz közeli Bicskén található tó mellett két harci jármű parkol. A rendőrség azt mondta, hogy tiltott adatszerzés gyanúja miatt nyomoznak, és arról érdeklődtek, mi volt a cikk hírértéke, ki engedélyezte a megjelenését, és ki volt a lap informátora.
Hvg.hu: Annyi lélegeztetőgépet vett a külügy, hogy a felesleges gépeket most megpróbálja eladni
Azt a feladatot kapták a külügyi tárcától a magyar külképviseletek, hogy próbáljanak meg eladni nyolcezer lélegeztetőgépet – értesült a lap, amelynek a tárca megerősítette, hogy a “készleten felüli gépeket” valóban megpróbálják értékesíteni, azonban konkrét számot nem közöltek.
Mfor.hu: Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére
Bajkai István ügyvédi irodájának cége 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Az SBGK Irodai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre.
Népszava: Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe. Az önkormányzat aDávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének, a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alulárazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz.
444: Kinyomozta a rendőrség, ki írt Zummer Fülöp álnéven klasszikus náci cikket a Magyar Nemzetbe Szabó Tímeáról: Szikszai Péter, a kormánymédia egyik vezetője
Kiderült, hogy ki írta azt a magyar média eldurvult közegében is kirívó, “A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” című cikket idén áprilisban, amiben a független képviselőt, a Párbeszéd társelnökét undorító, fertőzést fröcskölő lényként mutatták be. A Szabó feljelentése után elindult rendőrségi nyomozás hivatalos eredménye szerint a Zummer Fülöp álnév azt a Szikszai Pétert takarja, aki hosszú ideje vezető pozíciókban szolgál a kormányzati propagandamédiában: volt vezérigazgató-helyettes a Hír TV-ben és hírigazgató az Echo Tv-ben, illetve főszerkesztő-helyettes a Magyar Időknél.
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.10.30.
Az Átlátszó újságírójához hasonlóan a Magyar Hang munkatársát is kihallgatta a héten a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága egy májusi cikk miatt, ami arról szólt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégének telephelyén, a Felcsúthoz közeli Bicskén található tó mellett két harci jármű parkol. A rendőrség azt mondta, hogy tiltott adatszerzés gyanúja miatt nyomoznak, és arról érdeklődtek, mi volt a cikk hírértéke, ki engedélyezte a megjelenését, és ki volt a lap informátora.
Hvg.hu: Annyi lélegeztetőgépet vett a külügy, hogy a felesleges gépeket most megpróbálja eladni
Azt a feladatot kapták a külügyi tárcától a magyar külképviseletek, hogy próbáljanak meg eladni nyolcezer lélegeztetőgépet – értesült a lap, amelynek a tárca megerősítette, hogy a “készleten felüli gépeket” valóban megpróbálják értékesíteni, azonban konkrét számot nem közöltek.
Mfor.hu: Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére
Bajkai István ügyvédi irodájának cége 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Az SBGK Irodai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre.
Népszava: Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe. Az önkormányzat aDávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének, a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alulárazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz.
444: Kinyomozta a rendőrség, ki írt Zummer Fülöp álnéven klasszikus náci cikket a Magyar Nemzetbe Szabó Tímeáról: Szikszai Péter, a kormánymédia egyik vezetője
Kiderült, hogy ki írta azt a magyar média eldurvult közegében is kirívó, “A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” című cikket idén áprilisban, amiben a független képviselőt, a Párbeszéd társelnökét undorító, fertőzést fröcskölő lényként mutatták be. A Szabó feljelentése után elindult rendőrségi nyomozás hivatalos eredménye szerint a Zummer Fülöp álnév azt a Szikszai Pétert takarja, aki hosszú ideje vezető pozíciókban szolgál a kormányzati propagandamédiában: volt vezérigazgató-helyettes a Hír TV-ben és hírigazgató az Echo Tv-ben, illetve főszerkesztő-helyettes a Magyar Időknél.
NAGYOT VÁLTOZIK A KGFB - TÖBB MINT EGYMILLIÓ AUTÓSNAK KELL MOST RÉSEN LENNI
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.30.
A biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulótól érvényes kötelező autóbiztosítási díjaikat. Jelentős újdonság azonban, hogy már nem alkalmazhatják a társaságok a korábbi brutális károkozói pótdíjakat. A novemberi kampányidőszak még mindig több mint 1,1 millió autóst érint.
Napokon belül frissül a Díjnavigátor, amivel mindenki összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ajánlatát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Mint figyelmeztettek, a biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulótól érvényes kgfb-díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól.
A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Annak persze nincs tennivalója, aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal. A MABISZ szerint a novemberi kampányidőszak még mindig több mint 1,1 millió gépjármű-üzembentartót érint...
Szerző: Azénpénzem
2020.10.30.
Napokon belül frissül a Díjnavigátor, amivel mindenki összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ajánlatát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Mint figyelmeztettek, a biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulótól érvényes kgfb-díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól.
A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Annak persze nincs tennivalója, aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal. A MABISZ szerint a novemberi kampányidőszak még mindig több mint 1,1 millió gépjármű-üzembentartót érint...
LEHET TIPPELNI, HOGY MIÉRT HAGYJA ÍGY GYENGÜLNI A FORINTOT MATOLCSY
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.10.30.
„Közgazdaságilag megmagyarázhatatlan, hogy miért hagyja a forint ilyen mértékű gyengülését a Magyar Nemzeti Bank. Ami magyarázatot sejthetünk, az már más területre vezet át, persze lehet tippelni” – mondta portálunknak Bod Péter Ákos. A forint ma némileg erősödött ugyan, de tegnap már volt olyan kereskedelmi bank, ahol 372 forintot kértek eurónként. A közgazdászprofesszor, korábbi jegybankelnök emlékeztet arra, hogy az infláció a gyenge forint miatt is már az egekben van, s felteszi a kérdést: miként lehetséges, hogy a törvényhozás nem kéri számon az MNB-t, amelynek törvényben előírt feladata az árak védelme. Igaz, közben az MNB rekordprofitot tud termelni – a gyenge forintnak köszönhetően.
„Senki nem tudja megmondani, hol áll meg a forint gyengülése, s azt sem, hogy miért hagyja ezt a Magyar Nemzeti Bank” – mondta megkeresésünkre Bod Péter Ákos, aki szerint mindennek ellentmond az, amit Matolcsyék csinálnak. Újat nem nagyon lehet ezzel kapcsolatban közölni, hiszen nem újkeletű a jelenség – derül ki kérdéseinkre adott válaszaiból.
Mi történik akkor, ha már nagyon veszélyessé válik a forint gyengülése, ami miatt botrányosan magasba szökik az infláció? – A többi között erre is rákérdeztünk a Corvinus Egyetem professzoránál. „Láthatóan ez sem nem zavarja az MNB-t, pedig azért tartják, hogy kordában tartsa az árakat” – reagált. Emlékeztetett arra, hogy a V4 térségében már eleve a legmagasabb inflációs célja az MNB-nek van (– 3 százalék +/– 1 százalék, míg másutt legfeljebb 2 százalék). És láthatóan ez sem izgatja a jegybank vezetőit...
Szerző: NVZS
2020.10.30.
„Senki nem tudja megmondani, hol áll meg a forint gyengülése, s azt sem, hogy miért hagyja ezt a Magyar Nemzeti Bank” – mondta megkeresésünkre Bod Péter Ákos, aki szerint mindennek ellentmond az, amit Matolcsyék csinálnak. Újat nem nagyon lehet ezzel kapcsolatban közölni, hiszen nem újkeletű a jelenség – derül ki kérdéseinkre adott válaszaiból.
Mi történik akkor, ha már nagyon veszélyessé válik a forint gyengülése, ami miatt botrányosan magasba szökik az infláció? – A többi között erre is rákérdeztünk a Corvinus Egyetem professzoránál. „Láthatóan ez sem nem zavarja az MNB-t, pedig azért tartják, hogy kordában tartsa az árakat” – reagált. Emlékeztetett arra, hogy a V4 térségében már eleve a legmagasabb inflációs célja az MNB-nek van (– 3 százalék +/– 1 százalék, míg másutt legfeljebb 2 százalék). És láthatóan ez sem izgatja a jegybank vezetőit...
„NEM ANTISZEMITÁK A MAGYAROK” – ORBÁN VIKTORNAK IS VÁLASZOL HEISLER ANDRÁS
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.10.30.
Ilyen még nem volt: a magyar miniszterelnök a hazai zsidóság világi vezetőjének nyakába varrja, hogy az ellenzék antiszemita kijelentéseket tevő jelöltet indított Borsodban. Orbán Viktor szerint márpedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a hibás ezért, mert nem vetette latba tekintélyét – derült ki október közepén. „Hazugság, hogy nem tettem semmit” – mondja most erre Heisler András a Válasz Online érdeklődésére...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.10.30.
AMERIKA ÉS EURÓPA: A SZABADSÁG KÜLÖNBSÉGEI
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.30.
Amerika és Európa sok különbözősége közül az egyik legfontosabb, hogy az állam erejét vagy az egyén szabadságát tartják az emberek előrébb valónak. A válasz túlmutat önmagán – derül ki Steve összefoglalójából, mely napokkal az amerikai elnökválasztás előtt különösen aktuális lehet.
„Néhány éve a Pew közvélemény-kutató nemzetközi felmérést végzett, melynek keretében amerikaiakat és európaiakat kérdeztek arról, nekik mi a fontosabb: „a szabadság, hogy célodat akadály nélkül elérhesd” vagy „állami garancia arra, hogy senki sem fog szükségben élni?”
Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 58 százaléka a szabadságot választotta és csak 35 százaléka azt, hogy az állam megígéri a szükség megszüntetését. Az Egyesült Királyságban a válasz ennek fordítottja volt, 55 százalék választotta az állami garanciát és 38 százalék a szabadságot.
Az európai kontinensen – Német-, Francia- és Spanyolországban - azoknak aránya, akik az állami garanciát fontosabbnak vélték a szabadságnál, már 62 százalék volt...
Szerző: Határátkelő
2020.10.30.
„Néhány éve a Pew közvélemény-kutató nemzetközi felmérést végzett, melynek keretében amerikaiakat és európaiakat kérdeztek arról, nekik mi a fontosabb: „a szabadság, hogy célodat akadály nélkül elérhesd” vagy „állami garancia arra, hogy senki sem fog szükségben élni?”
Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 58 százaléka a szabadságot választotta és csak 35 százaléka azt, hogy az állam megígéri a szükség megszüntetését. Az Egyesült Királyságban a válasz ennek fordítottja volt, 55 százalék választotta az állami garanciát és 38 százalék a szabadságot.
Az európai kontinensen – Német-, Francia- és Spanyolországban - azoknak aránya, akik az állami garanciát fontosabbnak vélték a szabadságnál, már 62 százalék volt...
FÜGGETLENKÉNT TALPON MARADNI, AVAGY MEDDIG OSZTHATÓ MÉG A MÉDIATORTA?
MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2020.10.30.
Az Index szétverése nem az első és valószínűleg nem is az utolsó támadás volt a független újságírás ellen, ami azonban aggasztóbb, hogy a szakmabeliek sem tanultak a történtekből. A Mérce csütörtök este élő adásban ebben a témában rendezett kerekasztal beszélgetést Függetlenként talpon maradni címmel. A műsorban a szabad sajtó állapota mellett szóba került a közösségi finanszírozás és a szakmai szolidaritás fontossága is. A beszélgetésen részt vett Horn Gabriella az Átlátszótól, Zöldi Blanka a Direkt36-tól, Élő Anita a Válasz Online-tól, valamint Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője. Az eseményt Pásztor Emese moderálta a TASZ-tól.
A panelisták először a magyar sajtó állapotát értékelték. Horn Gabriella kiemelte az öncenzúra problémáját az egyre növekvő politikai nyomás hatására, továbbá a mindent körülvevő kormánypárti médiát; „Nem tudsz úgy komolyzenét se hallgatni, hogy a szünetben ne menjen a propaganda.” Zöldi Blanka szerint az egyre romló sajtószabadság egy globális jelenség, mindennek ellenére azonban bizakodással tekint a jövőre.
„2010 óta sokszor éreztük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És lett.”
Diószegi-Horváth Nóra szerint az is súlyosbítja a problémát, hogy a magyar társadalom már alapból nem egy normális helyzethez szokott hozzá. A független sajtót érő támadások visszhangjai pedig idővel lecsillapodnak, végül megszokottá lényegülnek.
Az újságírás sokszor nagyon kockázatos munka, erről pedig a meghívott vendégek is megosztották tapasztalataikat. Zöldi szerint egy szakmabeli sokszor bele se gondol, mennyi minden történhet vele munkája során, éppen ezért tudatosabbnak kell lenni abban, milyen lépések állnak egy újságíró rendelkezésére jogai érvényesítése során. Horn arról mesélt, hogy egy májusi cikke kapcsán nemrég a Mészáros Lőrinc telkén lefotózott harci járművek ügyében tanúként hallgatta ki a rendőrség. Diószegi ismét felhozta az öncenzúra kérdését, hiszen az újságírók gyakran nagyon borsos árakat fizetnek a tények nyilvánosságra hozása érdekében. Élő hangsúlyozta, hogy a sajtóper nem egy új jelenség.
„Amikor tényfeltáró újságírást csinálunk, akármilyen színű is a hatalom, mindig megvan a veszély.”
Kiemelte viszont, hogy az elmúlt években változott a pereskedés gyakorlata. A pártok helyett magánszemélyek kezdeményezik az eljárást, és habár sokszor egyértelmű, hogy többedfokon is elmarasztalják őket, a Kúriáig viszik az ügyet. Ez hatalmas mentális megterhelést és anyagi költségeket ró az újságírókra...
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2020.10.30.
A panelisták először a magyar sajtó állapotát értékelték. Horn Gabriella kiemelte az öncenzúra problémáját az egyre növekvő politikai nyomás hatására, továbbá a mindent körülvevő kormánypárti médiát; „Nem tudsz úgy komolyzenét se hallgatni, hogy a szünetben ne menjen a propaganda.” Zöldi Blanka szerint az egyre romló sajtószabadság egy globális jelenség, mindennek ellenére azonban bizakodással tekint a jövőre.
„2010 óta sokszor éreztük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És lett.”
Diószegi-Horváth Nóra szerint az is súlyosbítja a problémát, hogy a magyar társadalom már alapból nem egy normális helyzethez szokott hozzá. A független sajtót érő támadások visszhangjai pedig idővel lecsillapodnak, végül megszokottá lényegülnek.
Az újságírás sokszor nagyon kockázatos munka, erről pedig a meghívott vendégek is megosztották tapasztalataikat. Zöldi szerint egy szakmabeli sokszor bele se gondol, mennyi minden történhet vele munkája során, éppen ezért tudatosabbnak kell lenni abban, milyen lépések állnak egy újságíró rendelkezésére jogai érvényesítése során. Horn arról mesélt, hogy egy májusi cikke kapcsán nemrég a Mészáros Lőrinc telkén lefotózott harci járművek ügyében tanúként hallgatta ki a rendőrség. Diószegi ismét felhozta az öncenzúra kérdését, hiszen az újságírók gyakran nagyon borsos árakat fizetnek a tények nyilvánosságra hozása érdekében. Élő hangsúlyozta, hogy a sajtóper nem egy új jelenség.
„Amikor tényfeltáró újságírást csinálunk, akármilyen színű is a hatalom, mindig megvan a veszély.”
Kiemelte viszont, hogy az elmúlt években változott a pereskedés gyakorlata. A pártok helyett magánszemélyek kezdeményezik az eljárást, és habár sokszor egyértelmű, hogy többedfokon is elmarasztalják őket, a Kúriáig viszik az ügyet. Ez hatalmas mentális megterhelést és anyagi költségeket ró az újságírókra...
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.30.
P U B L I C I S Z T I K A
Széky János: Máskor be szokott válni
Október 23-án délelőtt, az operatív törzs ülése után Orbán Viktor Facebook-videóban tudatta a magyar néppel, hogy a járvány tekintetében „nagyjából Ausztria magasságában vagyunk”. Ez a „nagyjából” remek menekülési útvonal arra az esetre, ha a tévedhetetlen államférfiú kicsit tévedne, sok példa van rá, hogy ilyen elkenően fogalmaz. A „nagyjából”-ba sok minden belefér, ki mondja meg, hogy öt százalék számít-e még rendes magyar ember számára megbocsátható melléfogásnak, vagy huszonöt? Ugyanaznap az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ jelentéséből az derült ki, hogy a megelőző 14 napon Magyarországon valóban nagyjából akkora, sőt kicsit kevesebb volt a százezer főre jutó COVID–19-esetek kumulatív (összesített) száma, mint Ausztriában: 195, illetve 234,1.
A halálozás viszont – ez olyan adat, amit nem lehet elkenni, sem kimagyarázni – csaknem négyszer akkora: százezer főre 4,5 Magyarországon, míg Ausztriában csak 1,2. (Lapzártakor a két adat: 5,5 és 1,3). A négyszeres már a legengedékenyebb értelmező szótárban sem lenne „nagyjából”...
Dobozi István: A nők buktatják meg Trumpot?
Hajdu Nóra: Közös Németország 30 év után
– Álom vagy valóság?
Harminc évvel a német egység létrejöttét követően újra sorsfordító idők tanúi lehetünk Berlinben és Brüsszelben egyaránt – véli Jürgen Habermas az Eurozine oldalán megjelent írásában. A német szociológus szavaira számos állítása miatt érdemes odafigyelni, de esetünkben most főleg azért, mert tőle származott a kelet-európai rendszerváltásokat „felzárkozó forradalmakként” meghatározó kifejezés is. Ennek jegyében úgy vélte 1989–1990 esélyt ad Európa keleti felének arra, hogy ne kizárólag rendszerváltásokat éljen meg, hanem hogy értékrendjében is felzárkózhasson a működő demokráciákhoz, azok modernitásához. Harmincéves időtávlatban akár a habermasi gondolat sikeressége is végiggondolható, bár egy cseppet talán túlzás a rendszerváltás időszakát összehasonlítani a koronavírus-járvánnyal. Főleg, ha a jelenlegi válságra Németország és az unió helyes válaszokat ad majd – mondja Habermas. Mégis az alábbiakban amellett érvelek, hogy megállhat a harmincéves párhuzam...
Gadó Gábor: Főbíró a lejtőn
Kovács Zoltán: Ez jutott
Avar János: Biden hű önmagához
Elek Judit: Egy 64 év után megtalált dokumentum
Mélyi József: Oltár vagy emlékmű?
Mihályi Péter: Együtt élni a vírussal
Tölgyesi Beatrix: Litvánia – konzervatív–liberális koalíció felé
Dobrovits Mihály: Forrongó Kaukázus
Losoncz Miklós: Brexit: melyik fél enged előbb?
Az előzetes várakozások ellenére az Európai Tanács október 15-i ülésén nem történt előrehaladás az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó szerződésről. Az uniós intézmények ragaszkodnak a közösségi joganyagra épülő elvi álláspontjukhoz. A brit fél szándékai továbbra sem egyértelműek, így nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Boris Johnson miniszterelnök a tárgyalásokon válsághelyzet előidézésével kíván engedményeket kicsikarni az EU-tól, vagy megállapodás nélküli Brexitet akar. A bizonytalanság fennmarad, a gazdasági szereplők egyre türelmetlenebbek, mind nagyobb a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége...
Berend T. Iván: Settembrini és Naphta
Darvas Béla: Lánc
Király Júlia: Hurrá, nyaralunk!
Szabó S. László: Kiegészítés
Bóna Miklós: Számtan
sikendre: APRÓSÁG, DE...
-átkai: SÍSHOW
Béla bácsi: VÉGRE!
(c-e): HÁROM AZ EGYBEN
Huszár Ágnes: EGYETEM ÉS ETIKA
Molnár Judit: KÁSLER ÉS SZENT ISTVÁN
Szerző: ÉS
2020.10.30.
Október 23-án délelőtt, az operatív törzs ülése után Orbán Viktor Facebook-videóban tudatta a magyar néppel, hogy a járvány tekintetében „nagyjából Ausztria magasságában vagyunk”. Ez a „nagyjából” remek menekülési útvonal arra az esetre, ha a tévedhetetlen államférfiú kicsit tévedne, sok példa van rá, hogy ilyen elkenően fogalmaz. A „nagyjából”-ba sok minden belefér, ki mondja meg, hogy öt százalék számít-e még rendes magyar ember számára megbocsátható melléfogásnak, vagy huszonöt? Ugyanaznap az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ jelentéséből az derült ki, hogy a megelőző 14 napon Magyarországon valóban nagyjából akkora, sőt kicsit kevesebb volt a százezer főre jutó COVID–19-esetek kumulatív (összesített) száma, mint Ausztriában: 195, illetve 234,1.
A halálozás viszont – ez olyan adat, amit nem lehet elkenni, sem kimagyarázni – csaknem négyszer akkora: százezer főre 4,5 Magyarországon, míg Ausztriában csak 1,2. (Lapzártakor a két adat: 5,5 és 1,3). A négyszeres már a legengedékenyebb értelmező szótárban sem lenne „nagyjából”...
Dobozi István: A nők buktatják meg Trumpot?
Hajdu Nóra: Közös Németország 30 év után
– Álom vagy valóság?
Harminc évvel a német egység létrejöttét követően újra sorsfordító idők tanúi lehetünk Berlinben és Brüsszelben egyaránt – véli Jürgen Habermas az Eurozine oldalán megjelent írásában. A német szociológus szavaira számos állítása miatt érdemes odafigyelni, de esetünkben most főleg azért, mert tőle származott a kelet-európai rendszerváltásokat „felzárkozó forradalmakként” meghatározó kifejezés is. Ennek jegyében úgy vélte 1989–1990 esélyt ad Európa keleti felének arra, hogy ne kizárólag rendszerváltásokat éljen meg, hanem hogy értékrendjében is felzárkózhasson a működő demokráciákhoz, azok modernitásához. Harmincéves időtávlatban akár a habermasi gondolat sikeressége is végiggondolható, bár egy cseppet talán túlzás a rendszerváltás időszakát összehasonlítani a koronavírus-járvánnyal. Főleg, ha a jelenlegi válságra Németország és az unió helyes válaszokat ad majd – mondja Habermas. Mégis az alábbiakban amellett érvelek, hogy megállhat a harmincéves párhuzam...
Gadó Gábor: Főbíró a lejtőn
Kovács Zoltán: Ez jutott
Avar János: Biden hű önmagához
Elek Judit: Egy 64 év után megtalált dokumentum
Mélyi József: Oltár vagy emlékmű?
Mihályi Péter: Együtt élni a vírussal
Tölgyesi Beatrix: Litvánia – konzervatív–liberális koalíció felé
Dobrovits Mihály: Forrongó Kaukázus
Losoncz Miklós: Brexit: melyik fél enged előbb?
Az előzetes várakozások ellenére az Európai Tanács október 15-i ülésén nem történt előrehaladás az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó szerződésről. Az uniós intézmények ragaszkodnak a közösségi joganyagra épülő elvi álláspontjukhoz. A brit fél szándékai továbbra sem egyértelműek, így nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Boris Johnson miniszterelnök a tárgyalásokon válsághelyzet előidézésével kíván engedményeket kicsikarni az EU-tól, vagy megállapodás nélküli Brexitet akar. A bizonytalanság fennmarad, a gazdasági szereplők egyre türelmetlenebbek, mind nagyobb a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége...
Berend T. Iván: Settembrini és Naphta
Darvas Béla: Lánc
V I S S Z H A N G
Szabó S. László: Kiegészítés
Bóna Miklós: Számtan
-átkai: SÍSHOW
Béla bácsi: VÉGRE!
(c-e): HÁROM AZ EGYBEN
Huszár Ágnes: EGYETEM ÉS ETIKA
Molnár Judit: KÁSLER ÉS SZENT ISTVÁN
odúé -: LEGYEN ÖN IS DIPLOMATA!
Völgyi Ferenc: MASZKOLÁS
-y -n: MARADJ OTTHON
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Völgyi Ferenc: MASZKOLÁS
-y -n: MARADJ OTTHON
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.30.
F E U I L L E T O N
Köves Gábor: „Harry Hole világa majdnem a mi valóságunk”
Beszélgetés Jo Nesbøvel
Sinkó István: Trianon, vagy amit akarok
(Gaál József Trianon heraldikák című kiállítása a Godot Galériában november 14-ig látható.)
Ruff Borbála: „Tűntem el belőlem”
(Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2020)
Ebbe a szövegbe „beköltözni” nehéz. Mert valakié, aki most is benne lakik, akinek a nyoma mindenhonnan visszaköszön, aki a hiányával hívja fel magára a figyelmet. Alföldi Róbert más szavakkal, de erről beszél a naplóból készült és a napokban megjelent hangoskönyv füzetében, amikor ezt írja (az utolsó szavakat csupa nagybetűvel): „Ez a lemez tisztelgés A NAGY EMBER ELŐTT.” Az „Alföldi-féle” tisztelgéssel azonban együtt jár, hogy a Hasnyálmirigynapló az ő előadásában nem kölcsönkapott szöveg, amelyben a „65 éves, világhírű, halálos beteg személyiség” megformálása a cél, nem reálisan átgondolt és módszeresen kidolgozott, majd teljesített feladat. Egymáshoz túlságosan közelálló művészek esetében ez nem lehetséges...
Báron György: Szerelmesek a város felett
(Történetek a végtelenségről. Svéd–német–norvég–francia film. Forgatókönyvíró–rendező: Roy Andersson.)
Egy-egy újabb Andersson-mű premierje mindig ünnepi pillanata a modern filmművészetnek, s ez, amióta az aranykor klasszikusai elmentek, kevesekről mondható el. Miként az is, hogy bármely munkájára egyetlen képkockáról tévedhetetlenül ráismerünk. Andersson filmnyelve páratlanul egyedi, erős és utánozhatatlan...
Papp Lídia: Reality a mélyben
(Menszátor Héresz Attila: Underground Project, RS9 Színház, október 11.)
Az Underground Project kiindulópontja kifejezetten ígéretes, akár egy nagy költségvetésű amerikai katasztrófafilm leírása is lehetne: a világ lakosságának nagy részét már kiirtották a polgárháborúk és a COVID–19-nél jóval pusztítóbb vírusok, az emberiség maradéka pedig a föld alá menekült. Az utcára csak teljes védőfelszerelésben lehet kilépni, a kórházakban halomra állnak a halottak, az élelem véges, a szűk térben való együttélés pedig szinte lehetetlen. A tábori ágyakkal, gázálarcokkal, védőruhákkal és fertőtlenítőszerekkel létrehozott színpadkép a jelen helyzetre is reflektáló atmoszférát teremt, aminek fojtogató hangulatától nem könnyű szabadulni...
Molnár Zsófia: Személyes személytelenség
(Rimini Protokoll: Nachlass, Trafó, október 15., Kiváló dolgozók, Örkény Színház, október 24., mindkettő CAFe Budapest)
Ez történik az Örkény Színházban, amely az utóbbi időben nemcsak habitusában mutat társadalmilag felelősebb vonásokat, de műsorpolitikájában is szélesebbre tárja Thália szentélyének kapuit. Mintha közelebb szeretne kerülni a lehető legtágabb értelemben vett közönséghez, mintha fontosnak érezné az emberi gesztusokat, amivel méltán vívja ki a szimpátiánkat. És a közvetlenebb hangot nemcsak telefonon üti meg, hanem immáron a színpadon is. Ennek legfrissebb üdvös példája a független szférából érkező Boross Martin a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében bemutatott Kiváló dolgozók című rendezése...
Fáy Miklós: Giovanni Fischer
(A Fesztiválzenekar vicenzai koncertjének közvetítése a zenekar honlapján, október 25.)
Közben meg zajlik a Vicenzai Operafesztivál, ez is Fischer Iván nagyszabású vállalakozása, amelynek keretében itthon is megnézhettük, mi megy a Teatro Olimpicóban. Csak hát azt éljük, amit élünk, nem játszanak teljes operát most Vicenzában sem, hanem amolyan szimfonikusan, egy Haydn szimfónia mellé tettek részleteket az Ariadné Naxos szigetén című Richard Strauss-műből. A kalandból nem maradunk ki (vagy mégis, de erről később), a zenekar honlapján követni lehetett a koncertet...
Grecsó Krisztián: Dicsértessék
(Telex Videó: „Olyan személyiségem van, hogy az emberek könnyen befogadnak”, október 18., szerkesztő riporter: Szili Tamás)
Mert egy valódi szellemi irányadó figurát (elvétve találni ilyeneket) mindjárt tömegek kísérnek mindenfelé… De ezek az elvárások már kinövik a dokukisfilm kereteit, melynek néha kifejezetten szórakoztató vágóképeit a gyulai tévés kollégák is készítették. A nemzetközi tapasztalat meg időtlen, még ma is azt mutatja, ha egy atya betegek szentségét adná fel, jól teszi, ha hangosan kurjongat az udvaron, „dicsértessék!”, különben megharapja a kutya...
Fuchs Lívia: Színházban és utcán
(Hámor József: Agora II., Gangaray Dance Company; You are the Flow, Flying Bodies & Collective Dope – Café Budapest, Kortárs Művészeti Fesztivál)
De ha nem a kortárs táncirányzatok közös szellemi alapállását és sokféle gyakorlatát firtatjuk, hanem Hámor műveit nézzük, nyilvánvaló, hogy sok hazai pályatársával ellentétben ő olyan koreográfus, aki hagyományosan gondolkodik ugyan a táncról, de végre nem irodalmi textusok táncba nyomorításával bíbelődik, hanem mozgásban gondolkodik. Hámort mindenekelőtt és fölött a ritmus és a mozdulat, a dinamika sokszínűsége és a lendület áradása érdekli, a mozgás-szekvenciák folyamatossága és szaggatottsága, gyorsasága és csendjei, robbanékonysága és elengedettsége, s a hierarchia nélküli csoportkohézió kialakulása és módosulásai izgatják...
Csehy Zoltán: A folyó és az ég kékje
Csiszár Gábor: Faludy György. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2020, 288 oldal, 2500 Ft / 25 lej
A monográfia magabiztosan vezet végig az életmű állomásain: a költő, a műfordító és az önéletíró portréja mellett erőteljesebb a szokottnál a prózaíró Faludy-portré, kiderül, hogy A hosszú hajú fiúk című regény töredékei fennmaradtak a kanadai könyvtár és levéltár anyagai között, s az is bizonyítást nyer, hogy Erasmusról szóló könyve mellé egy History of Humanism című munkát is tervezett, melynek egyes angol nyelvű fejezetei szintén felfedezésre várnak, s remélhetőleg a monográfusnak lesz rá módja, hogy ezt a roppant emigrációs anyagot kutatóként részleteiben is áttekinthesse. Az irodalomtörténész érzékletesen mutatja be a nyelvek és kultúrák között mozgó Faludy hermészi alkatát, az emigrációs kultúrkörnyezetet és a transzkulturalizmus hozadékát, illetve korlátait is. Csiszár Gábor könyve jelen pillanatban minden kétséget kizáróan a legalaposabb Faludy-monográfia...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Laczó Ferenc: Ex libris
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők
Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
Zoltán Gábor: Szép versek 1944
Mohácsi Orsolya Anna: Múzsám: a hatalom
Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 352 oldal, 3990 Ft
Az elbeszélő megformálása a regény egyik legmeglepőbb, legötletesebb megoldása. Nemcsak váratlan, hogy ki is a mesélő, hanem az is szokatlan, ahogyan megosztja velünk a történetet. A mű különlegessége abban is rejlik, hogy most nem a társadalom nézőpontjából ismerjük meg egy diktátor megszületését, és nem is a diktátor felől láthatjuk a folyamatot. Ugyan a narrátor pontosan ismeri, átlátja Luko gondolatait, érti, hogyan jut egyik gondolatmenettől a másikig, mégsem ő Luko. Kétségtelen, hogy elfogult Lukóval kapcsolatban, azonban a narrátor olyan szereplő marad, aki kívülről látja a folyamatok alakulását, ő nem játszik szerepet a diktatúra kialakításában...
Hegedűs Claudia: Apa–fia tandem
Wu Ming-yi: Az ellopott bicikli. Fordította Major Kornélia. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 462 oldal, 3999 Ft
A tajvani szerző történelmi memoár-regényének szerkezete egyszerre túlméretezett és végtelenül egyszerű. Miközben egy összetett mondatban összefoglalható az elbeszélő érzelmi motivációja, cselekedeteinek következményei messze túlmutatnak az egyéni sors buktatóin. A kerettörténet főhőse kutatni kezd eltűnt édesapja és annak biciklije után, azt követően, hogy a családfő minden előzmény és magyarázat nélkül, két évtizede elhagyta a feleségét és gyermekeit. A nyomozás során a mesélő olyan segítőkész férfiakkal és nőkkel találkozik, akiknek a múltja vagy történetesen a jelene közelebb visz a nyoma veszett kerékpár megtalálásához, ennélfogva az aparejtély megoldásához...
Benedek Szabolcs: Miért éppen Fiume?
Juhász Imre: Fiume. Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában. Heraldika Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 5990 Ft
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a mai Rijeka, Horvátország harmadik legnagyobb városa nem azonos a történelmi Fiumével. Nemcsak azért nem, mert – ahogy Juhász Imre is írja – lakossága és vele együtt a funkciói teljesen kicserélődtek a titói Jugoszláviában. Földrajzi-politikai értelemben sem, hiszen Rijeka magában foglalja a környező településeket, köztük olyat, amely egykor nemhogy nem Fiume része volt, hanem a szomszédos Horvátországhoz tartozott. Fiume kapcsán tehát alapvetően egy már nem létező világról beszélünk, miközben nem tudjuk megkerülni a boldog békeidőket, az előző századfordulót övező nosztalgiát és a gyerekkorunkban belénk ivódott vonzódást a tenger romantikája iránt. (A boldog békeidők kétarcúságára jellemző, hogy Fiume legsikeresebb exportcikke ebben az időszakban az itt kifejlesztett torpedó volt, amelyért kormányok álltak sorba.)...
Forgách Kinga: A hit, a hiedelem és a hihetetlen
Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft
Szilágyi István olyan figurát alkotott meg az idősebb Tompay Wajtha Mátyás személyében, aki azért tudja képviselni az igazságot, mert folyamatosan kételkedik. Akinek egy gazdája van, a törvény, és aki az igazságkeresés magányában egyedül áll, szemben mindenki mással, aki a bíráskodás és ítélkezés színházát szeretné látni. Aki legalább olyan elemelt figura, mint Szókratész, szinte nem is emberszerű. Akinek elképesztő tudás és tapasztalat van a birtokában, aki kikezdhetetlen, és aki a bizonyos „Nagyidejűvel” társalog...
Demény Péter: A bizonytalan tudás
Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft
Ennek a keresésnek, ennek a vívódásnak, ennek az egyértelműség iránti harcnak a bizonyítéka az a sok párbeszéd, mely a könyv második részében, az Amerre a világban olvasható. Ezt is láttuk már a Hollóidőben, ezt a kétosztatúságot, bár ott más dramaturgia működött: a Lovat és papot egy krónikáért volt a passzívabb, meditatívabb, a Csontkorsók az aktívabb, dinamikusabb tömb. Már az öregedő Szilágyi is folyamatosan azt figyelte, ahogy a szereplők figyelik magukat, s ahhoz, hogy legyen mit figyelniük, természetesen történnie kellett velük valaminek. De a történések is mások ebben a könyvben. A Hollóidőben a hódoltság nagyon is felkavaró dúlásai, emberrablásai, túszejtései mindenkivel történtek, közösségiek voltak. Az, ami Tompayval történik, legyen bár a felesége eltűnése vagy az elítélendők sorsa, kizárólag vele történik, abban az értelemben, hogy noha mindenki tudja, mivel vádolják Rekettye Pilát, a bíró gyötrelmei pusztán őt sújtják.
Szív Ernő: Kerékpározás
Nem csak a farmereket, a lányokat, a fodrásznők fehér köpenyét, a konyhásnéni fehér fenekét, a tanár nénik kisírt szemét, a könyvesboltok kirakatait, a könyvtárak hosszú, fantasztikus sorait, a bicikliket is figyeltem. A szocialista világot akkoriban lepték el a lehajtott kormányú szovjet versenybiciklik, de azok semmiképpen sem voltak érdekesek, még az sem keltett különösebb szenzációt, hogy sebváltójuk volt. Nem volt kóser darab. Az lett a kialakult álláspont, hogy aki ilyet használ, sznob. Ciki. Például ennek a kerékpárnak a vázán nem is lehetett lányt vinni. Akkor meg? Hanem voltak ezek az úgynevezett sportos kerékpárok, többnyire huszonhatos méretűek, szinte kiegyenesített kormánnyal, és az akkori, helyben tapasztalható esztétikai viszonyok között különlegesen szép vázformával. Na, az, egy ilyen bicikli a vágy tárgya volt nagyon. Nem tudom már a fiú nevét. Távoli ismerős volt, másik iskolába járt. A nagy, mindennapos horgászások idején egyszer valahogy összefuthattunk, és meghívhattam a szakállasi Holt-ághoz, vagy a Tengerszem nevű csodahelyhez, lepacsiztuk, oké, jött is, ahogy ígérte, ott volt reggel a nagykanyarnál, várt. Én egy rozoga Csepellel, ő egy ilyen tökéletes sportdarabbal. Nem versenyző darab, de szinte tudna versenyezni. Nem utcai darab, de az utcán is csak annyi, hogy egy előkelőbb szerkezet gurul a Moszkvics, Zastava vagy az olajban fürdő munkás kétkerekű mellett...
Tóth Krisztina: Légörvényben
A nő meg a gyerek a mögöttem lévő sorba telepszik. A kislány félig alszik, az anyja egy felfújható, rózsaszín párnát igazít a feje alá. Közvetlenül mellettük egy legalább kétméteres, fülbevalós kannibál ül. Tele van tetoválva az egész karja és a kézfeje, és akkora, hogy alig fér el az ülésben.
A szakállas apa hátrafordul és angolul megkérdezi tőle, nem cserélhetnének-e helyet, de pasas csak rázza a fejét. Azt magyarázza, hogy ő direkt ide, a vészkijárat mellé kért helyet, mert itt nincs előtte ülés, így elfér a lába. Le is mutat, a bakancsa majdnem az előttem futó üléssornál van. Nem bánom, hogy nem cserélnek helyet, és nem a jeti ül mellém: szinte kidagad az ülésből. Becsatolom az övemet, lapozgatom az előttem lévő ülés zsebében talált reklámújságot. A szakállas férfi mind a két karfát elfoglalta, össze kell húznom magam. A másik oldalon, ha lenézek, látom a kannibál cipőjét. Mindig ez van, ha férfiak között utazik az ember, a lehető legkisebbre kell összehúznia magát. Elhatározom, hogy visszaszerzem a jobb könyököm alatti karfát. Amikor a szakállas lehajol, hogy a légiutas-kísérő kérésére beljebb tuszkolja az ülés alatt a csomagját, hirtelen odakönyökölök, aztán lehunyom a szemem, mint aki elaludt. Enyém mind a két karfa.
Amikor elérjük a repülési magasságot, a mögöttem ülő kannibál mozgatni kezdi a lábfejét, jobbra-balra. Te jó ég, remélem, nem akarja levenni a cipőjét! Egyszer anyám kitalálta, hogy nyári szünetben menjek el dolgozni egy cipőboltba. Tetszett is az ötlet, mert imádom a cipőket, és úgy képzeltem, hogy majd kedvezményesen vehetek magamnak mindenféle sérült darabot. Hát, cipő az nem volt, de lábszag igen. Sose gondoltam rá előtte, hogy aki cipőboltban melózik, annak számolni kell a lábszaggal. Még ma is felfordul a gyomrom, ha arra a sok átizzadt harisnyás meg zoknis lábra gondolok...
Marton-Ady Edina: Szuperhold
Szerette a kertet. Tökéletesen egyforma hosszúságúra nyírt fűszálak, mértanilag megszerkesztett szegélyek, a kerítés mellett formára nyírt apró bokrok, soha nem magasabbak, mint ami egy felnőtt számára még átléphető. Se kutya, se vakond, nincsen madáretető, nincsenek virágok, amik a kertbe vonzhatnák azokat az undok, döngve repkedő méheket. Boldog mosollyal lépett bele az udvari cipőjébe, óvatosan húzta el a jobb oldali ajtót, nesz nélkül suhant a kifinomult szerkezet a sínben, hangtalanul zárult össze mögötte. A Hold, mint egy rendőrségi reflektor, azonnal fénybe vonta kövérkés alakját. Letapogatta az évek alatt arcára mart, keserű ráncokat, az elhízott testhez képest vékonyka lábait, amikre soha nem talált megfelelő öltönynadrágot, a pohárra feszülő, dagadt ujjakat. A férfi megborzongott ettől a hideg, erős fénytől, az apja hangjával telt meg a füle, ahogyan tizenhat éves korában leülteti maga mellé, vastag, láthatatlan köpenyként viseli magán a házipálinka rettenetes, orrfacsaró bűzét, és nehezen forgó nyelvével mesélni kezdi a történetet egy kihallgatószobáról, kápókról, verésről, árulásról, a magának soha meg nem bocsátott, öreg írógépen legépelt jelentésekről. Az írógép még ma is megvan, a vidéki, valaha volt családi ház padlására száműzve. Fázni kezd, vacog a foga, de nem akar bemenni. Leül a legközelebbi kerti székre, grimaszba ránduló arcán elégedett, de zavart mosoly szalad át. A felesége gyakran kéri, ültessenek fákat, almafát, meggyet, ropogós cseresznyét, bármit, rábízza, válasszon ő, de legyen fa, aminek az árnyékába leülhetnek, ami enyhet ad az egyre forróbb nyári napokon...
Sántha József: Epidémia
Összességében mégis az volt az érzésem, hogy nagyon is későn indultunk ki a kocsmából, mert túlságosan hosszan fejtegettem a művészetével kapcsolatos felszínes gondolataimat, s nem győztem hangsúlyozni, amíg az utolsó pohár pezsgőnket ittuk, hogy ebben a mindenféle romló, igazi szellemiség hiányában megalkotott térben lehetséges az a fajta mitológia, amelyik a műveiben szinte sorsszerűen halhatatlanná teszi a hőseit. Még talán az asztalunknál ülve fejtettem ki azon benyomásaimat, hogy a művei számomra egy ásványokban gazdag lelőhelyhez hasonlítanak, ahol a féldrágakövek, az igazi gyémánt- és aranyásványok darabjai mindenféle meghasonlás nélkül arra a legbelső üzenetre teremtettek, hogy visszaszolgáltassák az olvasók számára a már feledésbe merült önfeledt behatolást egy látszólag önmaga érvényességét megszüntetni akaró világba. A valóság reprodukálása itt elrozsdásodott vonásokkal mutatta fel a bűnt...
Molnár Krisztina Rita: Galamb
Molnár Krisztina Rita: Ravasz háború
Markó Béla: A tiltakozás értelme
Markó Béla: Hagyomány
Markó Béla: Ide-oda nyelv
Szerző: ÉS
2020.10.30.
Serf András: A szenvedő ember
Nagy Lajos naplójáró
I N T E R J Ú
Nagy Lajos naplójáró
I N T E R J Ú
Beszélgetés Jo Nesbøvel
K R I T I K A
(Gaál József Trianon heraldikák című kiállítása a Godot Galériában november 14-ig látható.)
Ruff Borbála: „Tűntem el belőlem”
(Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2020)
Ebbe a szövegbe „beköltözni” nehéz. Mert valakié, aki most is benne lakik, akinek a nyoma mindenhonnan visszaköszön, aki a hiányával hívja fel magára a figyelmet. Alföldi Róbert más szavakkal, de erről beszél a naplóból készült és a napokban megjelent hangoskönyv füzetében, amikor ezt írja (az utolsó szavakat csupa nagybetűvel): „Ez a lemez tisztelgés A NAGY EMBER ELŐTT.” Az „Alföldi-féle” tisztelgéssel azonban együtt jár, hogy a Hasnyálmirigynapló az ő előadásában nem kölcsönkapott szöveg, amelyben a „65 éves, világhírű, halálos beteg személyiség” megformálása a cél, nem reálisan átgondolt és módszeresen kidolgozott, majd teljesített feladat. Egymáshoz túlságosan közelálló művészek esetében ez nem lehetséges...
Báron György: Szerelmesek a város felett
(Történetek a végtelenségről. Svéd–német–norvég–francia film. Forgatókönyvíró–rendező: Roy Andersson.)
Egy-egy újabb Andersson-mű premierje mindig ünnepi pillanata a modern filmművészetnek, s ez, amióta az aranykor klasszikusai elmentek, kevesekről mondható el. Miként az is, hogy bármely munkájára egyetlen képkockáról tévedhetetlenül ráismerünk. Andersson filmnyelve páratlanul egyedi, erős és utánozhatatlan...
Papp Lídia: Reality a mélyben
(Menszátor Héresz Attila: Underground Project, RS9 Színház, október 11.)
Az Underground Project kiindulópontja kifejezetten ígéretes, akár egy nagy költségvetésű amerikai katasztrófafilm leírása is lehetne: a világ lakosságának nagy részét már kiirtották a polgárháborúk és a COVID–19-nél jóval pusztítóbb vírusok, az emberiség maradéka pedig a föld alá menekült. Az utcára csak teljes védőfelszerelésben lehet kilépni, a kórházakban halomra állnak a halottak, az élelem véges, a szűk térben való együttélés pedig szinte lehetetlen. A tábori ágyakkal, gázálarcokkal, védőruhákkal és fertőtlenítőszerekkel létrehozott színpadkép a jelen helyzetre is reflektáló atmoszférát teremt, aminek fojtogató hangulatától nem könnyű szabadulni...
Molnár Zsófia: Személyes személytelenség
(Rimini Protokoll: Nachlass, Trafó, október 15., Kiváló dolgozók, Örkény Színház, október 24., mindkettő CAFe Budapest)
Ez történik az Örkény Színházban, amely az utóbbi időben nemcsak habitusában mutat társadalmilag felelősebb vonásokat, de műsorpolitikájában is szélesebbre tárja Thália szentélyének kapuit. Mintha közelebb szeretne kerülni a lehető legtágabb értelemben vett közönséghez, mintha fontosnak érezné az emberi gesztusokat, amivel méltán vívja ki a szimpátiánkat. És a közvetlenebb hangot nemcsak telefonon üti meg, hanem immáron a színpadon is. Ennek legfrissebb üdvös példája a független szférából érkező Boross Martin a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében bemutatott Kiváló dolgozók című rendezése...
Fáy Miklós: Giovanni Fischer
(A Fesztiválzenekar vicenzai koncertjének közvetítése a zenekar honlapján, október 25.)
Közben meg zajlik a Vicenzai Operafesztivál, ez is Fischer Iván nagyszabású vállalakozása, amelynek keretében itthon is megnézhettük, mi megy a Teatro Olimpicóban. Csak hát azt éljük, amit élünk, nem játszanak teljes operát most Vicenzában sem, hanem amolyan szimfonikusan, egy Haydn szimfónia mellé tettek részleteket az Ariadné Naxos szigetén című Richard Strauss-műből. A kalandból nem maradunk ki (vagy mégis, de erről később), a zenekar honlapján követni lehetett a koncertet...
Grecsó Krisztián: Dicsértessék
(Telex Videó: „Olyan személyiségem van, hogy az emberek könnyen befogadnak”, október 18., szerkesztő riporter: Szili Tamás)
Mert egy valódi szellemi irányadó figurát (elvétve találni ilyeneket) mindjárt tömegek kísérnek mindenfelé… De ezek az elvárások már kinövik a dokukisfilm kereteit, melynek néha kifejezetten szórakoztató vágóképeit a gyulai tévés kollégák is készítették. A nemzetközi tapasztalat meg időtlen, még ma is azt mutatja, ha egy atya betegek szentségét adná fel, jól teszi, ha hangosan kurjongat az udvaron, „dicsértessék!”, különben megharapja a kutya...
Fuchs Lívia: Színházban és utcán
(Hámor József: Agora II., Gangaray Dance Company; You are the Flow, Flying Bodies & Collective Dope – Café Budapest, Kortárs Művészeti Fesztivál)
De ha nem a kortárs táncirányzatok közös szellemi alapállását és sokféle gyakorlatát firtatjuk, hanem Hámor műveit nézzük, nyilvánvaló, hogy sok hazai pályatársával ellentétben ő olyan koreográfus, aki hagyományosan gondolkodik ugyan a táncról, de végre nem irodalmi textusok táncba nyomorításával bíbelődik, hanem mozgásban gondolkodik. Hámort mindenekelőtt és fölött a ritmus és a mozdulat, a dinamika sokszínűsége és a lendület áradása érdekli, a mozgás-szekvenciák folyamatossága és szaggatottsága, gyorsasága és csendjei, robbanékonysága és elengedettsége, s a hierarchia nélküli csoportkohézió kialakulása és módosulásai izgatják...
Csehy Zoltán: A folyó és az ég kékje
Csiszár Gábor: Faludy György. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2020, 288 oldal, 2500 Ft / 25 lej
A monográfia magabiztosan vezet végig az életmű állomásain: a költő, a műfordító és az önéletíró portréja mellett erőteljesebb a szokottnál a prózaíró Faludy-portré, kiderül, hogy A hosszú hajú fiúk című regény töredékei fennmaradtak a kanadai könyvtár és levéltár anyagai között, s az is bizonyítást nyer, hogy Erasmusról szóló könyve mellé egy History of Humanism című munkát is tervezett, melynek egyes angol nyelvű fejezetei szintén felfedezésre várnak, s remélhetőleg a monográfusnak lesz rá módja, hogy ezt a roppant emigrációs anyagot kutatóként részleteiben is áttekinthesse. Az irodalomtörténész érzékletesen mutatja be a nyelvek és kultúrák között mozgó Faludy hermészi alkatát, az emigrációs kultúrkörnyezetet és a transzkulturalizmus hozadékát, illetve korlátait is. Csiszár Gábor könyve jelen pillanatban minden kétséget kizáróan a legalaposabb Faludy-monográfia...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Laczó Ferenc: Ex libris
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők
Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
Zoltán Gábor: Szép versek 1944
Mohácsi Orsolya Anna: Múzsám: a hatalom
Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 352 oldal, 3990 Ft
Az elbeszélő megformálása a regény egyik legmeglepőbb, legötletesebb megoldása. Nemcsak váratlan, hogy ki is a mesélő, hanem az is szokatlan, ahogyan megosztja velünk a történetet. A mű különlegessége abban is rejlik, hogy most nem a társadalom nézőpontjából ismerjük meg egy diktátor megszületését, és nem is a diktátor felől láthatjuk a folyamatot. Ugyan a narrátor pontosan ismeri, átlátja Luko gondolatait, érti, hogyan jut egyik gondolatmenettől a másikig, mégsem ő Luko. Kétségtelen, hogy elfogult Lukóval kapcsolatban, azonban a narrátor olyan szereplő marad, aki kívülről látja a folyamatok alakulását, ő nem játszik szerepet a diktatúra kialakításában...
Hegedűs Claudia: Apa–fia tandem
Wu Ming-yi: Az ellopott bicikli. Fordította Major Kornélia. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 462 oldal, 3999 Ft
A tajvani szerző történelmi memoár-regényének szerkezete egyszerre túlméretezett és végtelenül egyszerű. Miközben egy összetett mondatban összefoglalható az elbeszélő érzelmi motivációja, cselekedeteinek következményei messze túlmutatnak az egyéni sors buktatóin. A kerettörténet főhőse kutatni kezd eltűnt édesapja és annak biciklije után, azt követően, hogy a családfő minden előzmény és magyarázat nélkül, két évtizede elhagyta a feleségét és gyermekeit. A nyomozás során a mesélő olyan segítőkész férfiakkal és nőkkel találkozik, akiknek a múltja vagy történetesen a jelene közelebb visz a nyoma veszett kerékpár megtalálásához, ennélfogva az aparejtély megoldásához...
Benedek Szabolcs: Miért éppen Fiume?
Juhász Imre: Fiume. Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában. Heraldika Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 5990 Ft
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a mai Rijeka, Horvátország harmadik legnagyobb városa nem azonos a történelmi Fiumével. Nemcsak azért nem, mert – ahogy Juhász Imre is írja – lakossága és vele együtt a funkciói teljesen kicserélődtek a titói Jugoszláviában. Földrajzi-politikai értelemben sem, hiszen Rijeka magában foglalja a környező településeket, köztük olyat, amely egykor nemhogy nem Fiume része volt, hanem a szomszédos Horvátországhoz tartozott. Fiume kapcsán tehát alapvetően egy már nem létező világról beszélünk, miközben nem tudjuk megkerülni a boldog békeidőket, az előző századfordulót övező nosztalgiát és a gyerekkorunkban belénk ivódott vonzódást a tenger romantikája iránt. (A boldog békeidők kétarcúságára jellemző, hogy Fiume legsikeresebb exportcikke ebben az időszakban az itt kifejlesztett torpedó volt, amelyért kormányok álltak sorba.)...
Forgách Kinga: A hit, a hiedelem és a hihetetlen
Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft
Szilágyi István olyan figurát alkotott meg az idősebb Tompay Wajtha Mátyás személyében, aki azért tudja képviselni az igazságot, mert folyamatosan kételkedik. Akinek egy gazdája van, a törvény, és aki az igazságkeresés magányában egyedül áll, szemben mindenki mással, aki a bíráskodás és ítélkezés színházát szeretné látni. Aki legalább olyan elemelt figura, mint Szókratész, szinte nem is emberszerű. Akinek elképesztő tudás és tapasztalat van a birtokában, aki kikezdhetetlen, és aki a bizonyos „Nagyidejűvel” társalog...
Demény Péter: A bizonytalan tudás
Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft
Ennek a keresésnek, ennek a vívódásnak, ennek az egyértelműség iránti harcnak a bizonyítéka az a sok párbeszéd, mely a könyv második részében, az Amerre a világban olvasható. Ezt is láttuk már a Hollóidőben, ezt a kétosztatúságot, bár ott más dramaturgia működött: a Lovat és papot egy krónikáért volt a passzívabb, meditatívabb, a Csontkorsók az aktívabb, dinamikusabb tömb. Már az öregedő Szilágyi is folyamatosan azt figyelte, ahogy a szereplők figyelik magukat, s ahhoz, hogy legyen mit figyelniük, természetesen történnie kellett velük valaminek. De a történések is mások ebben a könyvben. A Hollóidőben a hódoltság nagyon is felkavaró dúlásai, emberrablásai, túszejtései mindenkivel történtek, közösségiek voltak. Az, ami Tompayval történik, legyen bár a felesége eltűnése vagy az elítélendők sorsa, kizárólag vele történik, abban az értelemben, hogy noha mindenki tudja, mivel vádolják Rekettye Pilát, a bíró gyötrelmei pusztán őt sújtják.
I R O D A L O M
Nem csak a farmereket, a lányokat, a fodrásznők fehér köpenyét, a konyhásnéni fehér fenekét, a tanár nénik kisírt szemét, a könyvesboltok kirakatait, a könyvtárak hosszú, fantasztikus sorait, a bicikliket is figyeltem. A szocialista világot akkoriban lepték el a lehajtott kormányú szovjet versenybiciklik, de azok semmiképpen sem voltak érdekesek, még az sem keltett különösebb szenzációt, hogy sebváltójuk volt. Nem volt kóser darab. Az lett a kialakult álláspont, hogy aki ilyet használ, sznob. Ciki. Például ennek a kerékpárnak a vázán nem is lehetett lányt vinni. Akkor meg? Hanem voltak ezek az úgynevezett sportos kerékpárok, többnyire huszonhatos méretűek, szinte kiegyenesített kormánnyal, és az akkori, helyben tapasztalható esztétikai viszonyok között különlegesen szép vázformával. Na, az, egy ilyen bicikli a vágy tárgya volt nagyon. Nem tudom már a fiú nevét. Távoli ismerős volt, másik iskolába járt. A nagy, mindennapos horgászások idején egyszer valahogy összefuthattunk, és meghívhattam a szakállasi Holt-ághoz, vagy a Tengerszem nevű csodahelyhez, lepacsiztuk, oké, jött is, ahogy ígérte, ott volt reggel a nagykanyarnál, várt. Én egy rozoga Csepellel, ő egy ilyen tökéletes sportdarabbal. Nem versenyző darab, de szinte tudna versenyezni. Nem utcai darab, de az utcán is csak annyi, hogy egy előkelőbb szerkezet gurul a Moszkvics, Zastava vagy az olajban fürdő munkás kétkerekű mellett...
Tóth Krisztina: Légörvényben
A nő meg a gyerek a mögöttem lévő sorba telepszik. A kislány félig alszik, az anyja egy felfújható, rózsaszín párnát igazít a feje alá. Közvetlenül mellettük egy legalább kétméteres, fülbevalós kannibál ül. Tele van tetoválva az egész karja és a kézfeje, és akkora, hogy alig fér el az ülésben.
A szakállas apa hátrafordul és angolul megkérdezi tőle, nem cserélhetnének-e helyet, de pasas csak rázza a fejét. Azt magyarázza, hogy ő direkt ide, a vészkijárat mellé kért helyet, mert itt nincs előtte ülés, így elfér a lába. Le is mutat, a bakancsa majdnem az előttem futó üléssornál van. Nem bánom, hogy nem cserélnek helyet, és nem a jeti ül mellém: szinte kidagad az ülésből. Becsatolom az övemet, lapozgatom az előttem lévő ülés zsebében talált reklámújságot. A szakállas férfi mind a két karfát elfoglalta, össze kell húznom magam. A másik oldalon, ha lenézek, látom a kannibál cipőjét. Mindig ez van, ha férfiak között utazik az ember, a lehető legkisebbre kell összehúznia magát. Elhatározom, hogy visszaszerzem a jobb könyököm alatti karfát. Amikor a szakállas lehajol, hogy a légiutas-kísérő kérésére beljebb tuszkolja az ülés alatt a csomagját, hirtelen odakönyökölök, aztán lehunyom a szemem, mint aki elaludt. Enyém mind a két karfa.
Amikor elérjük a repülési magasságot, a mögöttem ülő kannibál mozgatni kezdi a lábfejét, jobbra-balra. Te jó ég, remélem, nem akarja levenni a cipőjét! Egyszer anyám kitalálta, hogy nyári szünetben menjek el dolgozni egy cipőboltba. Tetszett is az ötlet, mert imádom a cipőket, és úgy képzeltem, hogy majd kedvezményesen vehetek magamnak mindenféle sérült darabot. Hát, cipő az nem volt, de lábszag igen. Sose gondoltam rá előtte, hogy aki cipőboltban melózik, annak számolni kell a lábszaggal. Még ma is felfordul a gyomrom, ha arra a sok átizzadt harisnyás meg zoknis lábra gondolok...
Marton-Ady Edina: Szuperhold
Szerette a kertet. Tökéletesen egyforma hosszúságúra nyírt fűszálak, mértanilag megszerkesztett szegélyek, a kerítés mellett formára nyírt apró bokrok, soha nem magasabbak, mint ami egy felnőtt számára még átléphető. Se kutya, se vakond, nincsen madáretető, nincsenek virágok, amik a kertbe vonzhatnák azokat az undok, döngve repkedő méheket. Boldog mosollyal lépett bele az udvari cipőjébe, óvatosan húzta el a jobb oldali ajtót, nesz nélkül suhant a kifinomult szerkezet a sínben, hangtalanul zárult össze mögötte. A Hold, mint egy rendőrségi reflektor, azonnal fénybe vonta kövérkés alakját. Letapogatta az évek alatt arcára mart, keserű ráncokat, az elhízott testhez képest vékonyka lábait, amikre soha nem talált megfelelő öltönynadrágot, a pohárra feszülő, dagadt ujjakat. A férfi megborzongott ettől a hideg, erős fénytől, az apja hangjával telt meg a füle, ahogyan tizenhat éves korában leülteti maga mellé, vastag, láthatatlan köpenyként viseli magán a házipálinka rettenetes, orrfacsaró bűzét, és nehezen forgó nyelvével mesélni kezdi a történetet egy kihallgatószobáról, kápókról, verésről, árulásról, a magának soha meg nem bocsátott, öreg írógépen legépelt jelentésekről. Az írógép még ma is megvan, a vidéki, valaha volt családi ház padlására száműzve. Fázni kezd, vacog a foga, de nem akar bemenni. Leül a legközelebbi kerti székre, grimaszba ránduló arcán elégedett, de zavart mosoly szalad át. A felesége gyakran kéri, ültessenek fákat, almafát, meggyet, ropogós cseresznyét, bármit, rábízza, válasszon ő, de legyen fa, aminek az árnyékába leülhetnek, ami enyhet ad az egyre forróbb nyári napokon...
Sántha József: Epidémia
Összességében mégis az volt az érzésem, hogy nagyon is későn indultunk ki a kocsmából, mert túlságosan hosszan fejtegettem a művészetével kapcsolatos felszínes gondolataimat, s nem győztem hangsúlyozni, amíg az utolsó pohár pezsgőnket ittuk, hogy ebben a mindenféle romló, igazi szellemiség hiányában megalkotott térben lehetséges az a fajta mitológia, amelyik a műveiben szinte sorsszerűen halhatatlanná teszi a hőseit. Még talán az asztalunknál ülve fejtettem ki azon benyomásaimat, hogy a művei számomra egy ásványokban gazdag lelőhelyhez hasonlítanak, ahol a féldrágakövek, az igazi gyémánt- és aranyásványok darabjai mindenféle meghasonlás nélkül arra a legbelső üzenetre teremtettek, hogy visszaszolgáltassák az olvasók számára a már feledésbe merült önfeledt behatolást egy látszólag önmaga érvényességét megszüntetni akaró világba. A valóság reprodukálása itt elrozsdásodott vonásokkal mutatta fel a bűnt...
Molnár Krisztina Rita: Galamb
Molnár Krisztina Rita: Ravasz háború
Markó Béla: A tiltakozás értelme
Markó Béla: Hagyomány
Markó Béla: Ide-oda nyelv
A VIZES VB-ÉRT FELELŐS MINISZTER KÖRÉHEZ IS FOLYT A KÖZPÉNZ A SZERVEZŐ CÉGTŐL
G7.HU
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2020.10.30.
Elég kevés olyan hatékonyan működő cég van Magyarországon, mint a miskolci székhelyű Agilitas Kft. A közbeszerzési tanácsadással foglalkozó vállalat az elmúlt években megdöbbentően alacsony szinten tudta tartani költségeit az egy időben igencsak megugró bevételeihez képest. A társaságnál a nyereség évekig az összes bevétel 80 százalékát közelítette. Ennek köszönhetően a nem sokkal korábban évi mindössze néhány százezer forintot fialó társaságból három év alatt több mint negyedmilliárdnyi osztalékot vett ki egyetlen tulajdonosa.
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2020.10.30.
Jól fizetett FAKSZ-ok
Az Agilitas Kft. sikerében elég komoly szerepet játszott a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft., amely a felfutást hozó időszakban minden jel szerint a legnagyobb megbízója volt az addig apró tanácsadócégnek. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk. Ahogy korábban megírtuk, a szerződéslista rámutat arra, hogyan juttatott közpénzt saját ismerőseinek és üzleti érdekeltségeinek a Bp2017 Kft. immár lassan egy éve körözött gazdasági igazgatója, Balogh Sándor. Az eddig eltitkolt* megbízásoknak azonban nemcsak a költségvetési csalással gyanúsított cégvezető köre volt haszonélvezője, hanem például a vizes vb-ért kormányzati szinten felelős Seszták Miklós fejlesztési miniszter környezete is...
Az Agilitas Kft. sikerében elég komoly szerepet játszott a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft., amely a felfutást hozó időszakban minden jel szerint a legnagyobb megbízója volt az addig apró tanácsadócégnek. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk. Ahogy korábban megírtuk, a szerződéslista rámutat arra, hogyan juttatott közpénzt saját ismerőseinek és üzleti érdekeltségeinek a Bp2017 Kft. immár lassan egy éve körözött gazdasági igazgatója, Balogh Sándor. Az eddig eltitkolt* megbízásoknak azonban nemcsak a költségvetési csalással gyanúsított cégvezető köre volt haszonélvezője, hanem például a vizes vb-ért kormányzati szinten felelős Seszták Miklós fejlesztési miniszter környezete is...
FERDÍTÉSEK MINDEN MENNYISÉGBEN
KOLOZSVÁRI SZALONNA
...Ez csak egy nap fideszes ferdítéseiből egy kis válogatás. Ezzel szemben a kormányoldalról megannyi diadaljelentés készült, milyen hihetetlen kedvezményeket kapnak januártól a családok, a vírus elleni védekezésről maga az ENSZ magyarországi irodavezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet elégedett a magyar járványkezeléssel. Lesz elegendő influenza elleni védőoltás, rágalom, hogy esetleg nem jut mindenkinek, valamint hogy most képtelenség szerezni, mert minden ország zárolta volna a készleteit, mi rendeltünk, és különben is, majd gyártunk, ha kell. Más kérdés, hogy a nagykereskedők nem tudnak fellelhető és megvehető vakcináról, a gyártó pedig úgy nyilatkozott, hogy a gyártáshoz temérdek tojásra és temérdek időre, nagyjából fél évre van szükség, a vakcinát ugyanis nem lehet sürgetni. A hírekben az nem szerepel, hogy ötvenezer adag oltóanyagot juttattunk Szerbiának, a lényeg az, hogy mindenki nyugodjon meg szépen, aki oltakozni akar, az tud is oltakozni, ezt maga az országos tiszti főorvos mondta az ő saját szájával, hát ez már olyan hiteles forrás, hogy nem lehet nem elhinni.
Aki tehát pozitív hírekre vágyik, ott van neki a kormányoldali média, ott megkapja a napi betevő vakcináját gondolkodás ellen, az élet csupa derű, bajok nem léteznek, vagy ha vannak, nem olyan nagyok, mint máshol, az ellenzék szánalmas és nevetséges, amúgy pedig szóra sem érdemes.
Hiába, hírt szerkeszteni tudni kell. Értelmezni pedig még inkább.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Pável Melinda
2020.10.30.
Szerző: Pável Melinda
2020.10.30.
Aki tehát pozitív hírekre vágyik, ott van neki a kormányoldali média, ott megkapja a napi betevő vakcináját gondolkodás ellen, az élet csupa derű, bajok nem léteznek, vagy ha vannak, nem olyan nagyok, mint máshol, az ellenzék szánalmas és nevetséges, amúgy pedig szóra sem érdemes.
Hiába, hírt szerkeszteni tudni kell. Értelmezni pedig még inkább.
KEMÉNY ÁDÁM: ALKOTMÁNYOS VÍZIÓK ÉS REALITÁSOK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2020.10.29.
...Az Orbán-féle alkotmányozás alapját annak idején az teremtette meg, hogy likvidáltak egy 1995-ös alkotmányos szabályt, amely előírta, hogy az új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához, tehát az alkotmányozás megkezdéséhez a képviselők négyötödének szavazata szükséges. Ezt az akadályt 2010 júniusában az Országgyűlés kiirtotta az Alkotmányból, vagyis a kormánytöbbség mindössze kétharmados parlamenti arány birtokában semmisítette meg a cselekvési terét korlátozó négyötödös szabályt. Ebből kiindulva a később lezajlott alkotmányozási folyamat is jogba ütközőnek és érvénytelennek minősíthető, hiszen egy törvényellenesen megnövelt hatókörű parlamenti többség döntése alapján zajlott le. Az is nyilvánvaló, hogy az alaptörvényből eredeztetett kétharmados törvényekkel (jelenleg 32 ilyen van) elfogadott összes intézkedés szintén jogtiprónak minősül.
Az előzőek teljesülése esetén lényegében a ’89-es Alkotmány hatálya állna vissza, ami átmenetileg továbbra is alkalmazható volna, és annak alapján megkezdhetővé válna egy új alkotmányozási folyamat. Ennek mikéntje, a törvényhozás szerepe, az alkotmánybíróság bevonása, esetleg alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása természetesen további elemzéseket és súlyos döntéseket igényel.
A fenti jogelvek gyakorlati alkalmazhatósága, akár a „nürnbergi elvekről” akár egyszerű jogtechnikáról van szó, azonnal felvet egy sor politikai bizonytalanságot. Komoly dilemma ugyanis, hogy mekkora társadalmi támogatottság, beágyazottság adja meg azt a biztonságot, amelynek alapján ilyen horderejű, az egész társadalmat megrengető döntések hozhatók. Ugyancsak alapos elemzést igényel, hogy milyen reakciók valószínűsíthetők az akkorra már ellenzékbe szorult, de továbbra is komoly választói bázissal rendelkező jobboldal részéről, mekkora mozgósító képességre kell számítani, kizárhatók-e a 2006-os zavargásokhoz hasonló, de akár jóval nagyobb volumenű megmozdulások.
Végezetül, nem hagyható ki az a szempont, hogy a „rendkívüli helyzetben”megszületett új alkotmánynak alapvetően stabilnak kell lennie, még egyszer nem fordulhat elő, amit a Fidesz művelt a ’89-es alkotmánnyal. Ennek több biztosítéka is lehetséges, például a két egymást követő parlamenti ciklusban történő jóváhagyás, a népszavazással való megerősítést, valamint a német alkotmányossági gyakorlatban meglévő, megváltozhatatlannak minősített, „örök klauzulákat”. Mindezek alkalmazása mellett egy további, ritkán említett biztosítékot tartok szükségesnek: az alkotmánymódosítási folyamat megkezdését a későbbiekben az 1995-ben bevezetett, majd törvénytelenül eltörölt 4/5-ös parlamenti jóváhagyás intézményéhez volna indokolt kötni...
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2020.10.29.
Az előzőek teljesülése esetén lényegében a ’89-es Alkotmány hatálya állna vissza, ami átmenetileg továbbra is alkalmazható volna, és annak alapján megkezdhetővé válna egy új alkotmányozási folyamat. Ennek mikéntje, a törvényhozás szerepe, az alkotmánybíróság bevonása, esetleg alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása természetesen további elemzéseket és súlyos döntéseket igényel.
A fenti jogelvek gyakorlati alkalmazhatósága, akár a „nürnbergi elvekről” akár egyszerű jogtechnikáról van szó, azonnal felvet egy sor politikai bizonytalanságot. Komoly dilemma ugyanis, hogy mekkora társadalmi támogatottság, beágyazottság adja meg azt a biztonságot, amelynek alapján ilyen horderejű, az egész társadalmat megrengető döntések hozhatók. Ugyancsak alapos elemzést igényel, hogy milyen reakciók valószínűsíthetők az akkorra már ellenzékbe szorult, de továbbra is komoly választói bázissal rendelkező jobboldal részéről, mekkora mozgósító képességre kell számítani, kizárhatók-e a 2006-os zavargásokhoz hasonló, de akár jóval nagyobb volumenű megmozdulások.
Végezetül, nem hagyható ki az a szempont, hogy a „rendkívüli helyzetben”megszületett új alkotmánynak alapvetően stabilnak kell lennie, még egyszer nem fordulhat elő, amit a Fidesz művelt a ’89-es alkotmánnyal. Ennek több biztosítéka is lehetséges, például a két egymást követő parlamenti ciklusban történő jóváhagyás, a népszavazással való megerősítést, valamint a német alkotmányossági gyakorlatban meglévő, megváltozhatatlannak minősített, „örök klauzulákat”. Mindezek alkalmazása mellett egy további, ritkán említett biztosítékot tartok szükségesnek: az alkotmánymódosítási folyamat megkezdését a későbbiekben az 1995-ben bevezetett, majd törvénytelenül eltörölt 4/5-ös parlamenti jóváhagyás intézményéhez volna indokolt kötni...
VALAMI SZÉP
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.30.
Voltaképp olyan mindegy már, hogy Matolcsy bankja most épp háromszázhúsz millióért vásárolt festményeket. Az is érdektelen már, hogy ebben az évben már jóval milliárd fölött rendezgették be a saját kis múzeumukat, hogy ez a pénz közpénz-e, vagy elvesztette ebbéli jellegét, azon is kár vitázni. Farhátat, csirkelábat sem hozok fel vele szemben érvül, mert ezen is túl vagyunk már nagyon régen. Tudjuk, amit tudunk. Hogy a rablás folyamatos és alapos, a NER elit pedig most azon munkálkodik, hogy otthonossá tegye magának a magyari hazát a saját ízlése, ítélete és gusztusa szerint.
Bazi nagy Miska huszárokkal, nerreál szobrokkal, amelyek a giccsbe ojtott fasiszta tipizálás és héroszábrázolás keverékei a szocreál öntőmunkáséval, plusz a keresztényi ájtatosság. Kapunk szerte a hazában világító kereszteket, térkövet és kivágott fákat, amelyek ugyanúgy a NER-esztétika kellékei, mint az egymásra lépő talpak és a Nélküled mint himnusz, megfejelve a népviseletbe öltöztetett lányokkal, asszonyokkal, akik szalagtartó oszlopként funkcionálnak útátadáskor. És mégsem a NER esztétikája vagy ennek totális hiánya most az élcelődés tárgya, hanem az ontológia, a keletkezéstörténet mintegy.
A Gucci táskában cipelt szaros pelenka, azaz a bennük rekedt paraszt, és nem földmívesi értelemben, hanem morálisan. Tudjuk, hogy csak az első millió ellopása nehéz, aztán a fölhalmozás már könnyebb, és a maffia működésmodellje szerint bőven vetve a keresztet a következő lépcső a pénz tisztába tétele, és a gyermekek, unokák kiganajozása, elit egyetemre küldése, hogy az ő házuk elejét már szó se érje. Ki gondol már Ferdinand Porsche indulására, Hugo Boss náci egyenruha tervezésére. Mészáros Lőrinc unokája sem fog emlékezni a közbeszerzésekre...
Szerző: Rezeda
2020.10.30.
Bazi nagy Miska huszárokkal, nerreál szobrokkal, amelyek a giccsbe ojtott fasiszta tipizálás és héroszábrázolás keverékei a szocreál öntőmunkáséval, plusz a keresztényi ájtatosság. Kapunk szerte a hazában világító kereszteket, térkövet és kivágott fákat, amelyek ugyanúgy a NER-esztétika kellékei, mint az egymásra lépő talpak és a Nélküled mint himnusz, megfejelve a népviseletbe öltöztetett lányokkal, asszonyokkal, akik szalagtartó oszlopként funkcionálnak útátadáskor. És mégsem a NER esztétikája vagy ennek totális hiánya most az élcelődés tárgya, hanem az ontológia, a keletkezéstörténet mintegy.
A Gucci táskában cipelt szaros pelenka, azaz a bennük rekedt paraszt, és nem földmívesi értelemben, hanem morálisan. Tudjuk, hogy csak az első millió ellopása nehéz, aztán a fölhalmozás már könnyebb, és a maffia működésmodellje szerint bőven vetve a keresztet a következő lépcső a pénz tisztába tétele, és a gyermekek, unokák kiganajozása, elit egyetemre küldése, hogy az ő házuk elejét már szó se érje. Ki gondol már Ferdinand Porsche indulására, Hugo Boss náci egyenruha tervezésére. Mészáros Lőrinc unokája sem fog emlékezni a közbeszerzésekre...
TRUMP ÚJ FŐBÍRÓJA MÖGÖTT EGY ULTRAKONZERVATÍV MOZGALOM TÖBB ÉVTIZEDES MUNKÁJÁNAK VÉGSŐ DIADALA VAN
G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.10.29.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága az egyik legnagyobb hatalmú testület a világon, ők döntötték el többek között csak a 2010-es években, hogy már házasodhatnak az egynemű párok, de azt is, hogy végtelen mennyiségű beazonosíthatatlan pénz áraszthatja el a politikát. A nagy szimbolikus ügyek mellett azért nőtt különösen ennek a kilenc, élethosszig kinevezett tagból álló bíróságnak a hatalma, mert a pártok és hatalmi ágak között patthelyzet alakult ki, és így a törvényhozás nem igazán tudta végezni a munkáját. Ezért hosszú ideje a meglévő törvények értelmezése-mérlegelése határozza meg, hogy mi történhet az országban.
Eddig fél évszázadon át viszonylag kiegyenlítettek és a középhez közeliek (bár többnyire a konzervatív irányba hajlóak) voltak az erőviszonyok, ennek azonban vége.
Az elnökválasztás előtt másfél hónappal, 87 évesen meghalt Ruth Bader Ginsburg, a liberális szárny vezéregyénisége, aki Donald Trump elnöksége alatt folyamatosan súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és utolsó kívánságaként kifejezte, hogy nagyon szeretné, ha utódját az elnökválasztás győztese jelölné ki. Halála azonban lehetőséget adott Trumpnak és a republikánus szenátusnak, hogy gyorsan – a valószínű választási vereség előtt – új tagot küldjenek a bíróságba.
Trump jelöltjét, Amy Coney Barrettet rekordgyorsasággal tolták át a szenátuson, és hétfőn kizárólag republikánus szavazatokkal meg is választották főbírónak.* Barrett belépésével az eddigi törékeny, 5-4-es konzervatív többség 6-3-as konzervatív fölénnyé változik. Ennek óriási hatása lehet az USA sorsára.
Mint az alábbi, a bírák sematikus ideológiai beállítódását mutató ábrán látható, a legfelsőbb bíróság, miután a hatvanas években – éppen a faji megkülönböztetést visszaszorító polgárjogi törvények elfogadása idején – egy rövid időre liberális volt, azóta viszonylag kiszámíthatóan enyhén konzervatív irányban állt. A sárga csík jelöli a középső bírót – tehát akinek szavazata a legtöbb esetben szükséges egy 5-4-es döntéshez a liberális és konzervatív frakciók között -, és ez a medián bíró nagyjából ötven éve a mérsékelten konzervatív sávban volt...
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.10.29.
Eddig fél évszázadon át viszonylag kiegyenlítettek és a középhez közeliek (bár többnyire a konzervatív irányba hajlóak) voltak az erőviszonyok, ennek azonban vége.
Az elnökválasztás előtt másfél hónappal, 87 évesen meghalt Ruth Bader Ginsburg, a liberális szárny vezéregyénisége, aki Donald Trump elnöksége alatt folyamatosan súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és utolsó kívánságaként kifejezte, hogy nagyon szeretné, ha utódját az elnökválasztás győztese jelölné ki. Halála azonban lehetőséget adott Trumpnak és a republikánus szenátusnak, hogy gyorsan – a valószínű választási vereség előtt – új tagot küldjenek a bíróságba.
Trump jelöltjét, Amy Coney Barrettet rekordgyorsasággal tolták át a szenátuson, és hétfőn kizárólag republikánus szavazatokkal meg is választották főbírónak.* Barrett belépésével az eddigi törékeny, 5-4-es konzervatív többség 6-3-as konzervatív fölénnyé változik. Ennek óriási hatása lehet az USA sorsára.
Mint az alábbi, a bírák sematikus ideológiai beállítódását mutató ábrán látható, a legfelsőbb bíróság, miután a hatvanas években – éppen a faji megkülönböztetést visszaszorító polgárjogi törvények elfogadása idején – egy rövid időre liberális volt, azóta viszonylag kiszámíthatóan enyhén konzervatív irányban állt. A sárga csík jelöli a középső bírót – tehát akinek szavazata a legtöbb esetben szükséges egy 5-4-es döntéshez a liberális és konzervatív frakciók között -, és ez a medián bíró nagyjából ötven éve a mérsékelten konzervatív sávban volt...
CSÚSZHATNAK AZ UNIÓS KIFIZETÉSEK ORBÁN ÉS KACZYNSKI MIATT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.30.
Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy pénzmegvonással sújtsák azokat az országokat, amelyekben sérül a jogállamiság. A tagállamok egy része még vitatkozik.
Ha így megy tovább, Európában mintegy hatvan év múlva jöhetnek létre olyan viszonyok, amikor már a nők megvalósult egyenjogúságáról beszélhetünk – ezt állítja a Nemek Egyenjogúságának Európai Intézete, amelynek tegnap közzétett jelentését a Reuters hírügynökség ismerteti. A dokumentum összeállítói szerint a koronavírus-járvány még nehezebbé tette az előrelépést ezen a téren, hiszen a nőkre összességében több, fizetéssel nem elismert házimunka hárul az otthonülésre kényszerített családok ellátásában, a mosás-főzés-takarítás feladataiban. Az intézet számos szempont – így például a munkalehetőségek, a keresetek, a tudás megszerzésének a lehetősége, az időbeosztás, az egészségügyi mutatók - alapján igyekszik számszerűsíteni, hol tart Európa és hol tartanak az egyes országok a női egyenjogúság megteremtése felé vezető úton. Nos, ha a célt 100 pontnak tekintjük, akkor az EU átlaga e friss jelentés szerint 67,9 pont, és a javulás évente mintegy fél pont. Ez az adat még nem tükrözi a járvány hatását, mert a mérőszámok zömmel a 2018-as állapotokat mutatják. Az akkor még 28 tagú Európai Unió országai közül Svédország, Dánia, valamint Franciaország adatai a legjobbak, ugyanakkor 2010 óta a legnagyobb előrehaladást Olaszországban, Luxemburgban és Máltán tapasztalták. És igen, ez ismét egy olyan adatsor, amelyben hazánk a sereghajtók közé tartozik Európában, Görögország és Románia között az utolsó előtti helyen állunk, 53 ponttal. Ez az eredmény mindössze 0,6 ponttal jobb, mint a 2010-es, és Magyarország helyezése most hárommal rosszabb az EU-n belül, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Az új szabályozás hatékonyabb lesz, mint a 7. cikkely
És akkor most nézzük az egyik, lassan örökzölddé minősíthető uniós vitatémát, az úgynevezett kondicionalitást, vagyis azt, hogy miként tegyék függővé az EU-támogatások folyósítását a jogállami elvek érvényesülésétől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című mérvadó német konzervatív lap brüsszeli tudósítójának a beszámolója szerint immár közel van a megállapodás a tagállami kormányok álláspontját közös nevezőre hozni próbáló Tanács és az Európai Parlament között. A cikk idézi Monika Hohlmeiert, a parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának bajor, CSU-s elnökét – idősebbeknek: néhai Franz Josef Strauss lányát -, aki azt mondja, nyolcvan százalékban már megkapták azt, ami fontos a számukra. Az új szabályozás – írja a frankfurti lap – hatékonyabb lesz, mint az az eljárás, ami az unió szerződés 7. cikke alapján folyamatban van Lengyelország, illetve Magyarország ellen, de a zöldek és a liberálisok még ellenvetésekkel élnek. A parlamentet mindenesetre szorítja az idő, hiszen amíg nyitott kérdés marad a jogállamiság ügye, addig nem indulhatnak el a kifizetések a nyáron elhatározott, összesen 1,8 billió – vagyis 1800 milliárd – eurós pénzügyi forráscsomagból. E csomag két fő részből áll: az egyik az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetése, amely több mint egybilliót tesz ki, a másik pedig a járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló, 750 milliárdos alap.
Megelőző funkciója is lenne
A Frankfurter Allgemeine értesülése szerint a formálódó kompromisszum értelmében abban az esetben, ha egy tagállamban a jogállamiság sérelme közvetlen módon befolyásolja, illetve jelentős mértékben befolyásolhatja az unió büdzséjét vagy pénzügyi érdekeit, akkor leállíthatóak lennének az agrár-, illetve a kohéziós támogatások. Vagyis nem a jogállamiság bármilyen sérelme adhatna okot a pénzek visszatartására, hanem csak az olyan sérelmek, amelyek az EU-ra nézve is hátrányosak pénzügyi értelemben. Ilyen lehet például – és ezt már én teszem hozzá – ha az igazságügyi rendszer nem üldözi hatékonyan az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos csalásokat. Másfelől nem bármilyen uniós támogatásformákat lehetne megvonni, hanem csak a hagyományos mezőgazdasági, valamint a fejletlenebb tagországok felzárkóztatását célzó pénzalapokat. Ezek szűkítő elemek a kompromisszumos tervezetben. A német lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán a már bekövetkezett uniós érdeksérelem esetén lenne alkalmazható a pénzek megvonása, hanem már akkor is, ha fennáll az uniós érdeksérelemmel fenyegető helyzet – vagyis ez a mechanizmus preventív jellegű is lenne. Ezen felül – értesült a Frankfurter Allgemeine – összeállítottak egy olyan listát is, amely külön-külön megnevezi azokat a tényállásokat, amelyeket az unió a jogállamiság megsértéseként értelmez. Ennek a listának az első helyén szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének a veszélyeztetése – tehát ez is kifejezetten megelőző célzatú megfogalmazás. A jogállamiság sérelmének tényállási listáján szerepel az is, ha az állam nem jár el a hatóságok törvényellenes döntéseivel szemben.
Mihez kelljen többség? Az elfogadáshoz, vagy az elutasításhoz?
A német lap úgy tudja: a parlament engedett abból, hogy csak minősített többséggel lehessen megakadályozni a támogatások felfüggesztésére irányuló európai bizottsági javaslatot. Ehelyett fordítva lenne: akkor lehetne csak felfüggeszteni a folyósítást, ha abba a Tanács minősített többséggel beleegyezik.
A jövő héten újabb tárgyalási forduló lesz. Magyarország és Lengyelország már világossá tette, hogy elutasítja ezt a kompromisszumot. Az viszont még bizonytalan, elmennek-e addig, hogy blokkolják az egész pénzügyi csomagot – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.30.
Ha így megy tovább, Európában mintegy hatvan év múlva jöhetnek létre olyan viszonyok, amikor már a nők megvalósult egyenjogúságáról beszélhetünk – ezt állítja a Nemek Egyenjogúságának Európai Intézete, amelynek tegnap közzétett jelentését a Reuters hírügynökség ismerteti. A dokumentum összeállítói szerint a koronavírus-járvány még nehezebbé tette az előrelépést ezen a téren, hiszen a nőkre összességében több, fizetéssel nem elismert házimunka hárul az otthonülésre kényszerített családok ellátásában, a mosás-főzés-takarítás feladataiban. Az intézet számos szempont – így például a munkalehetőségek, a keresetek, a tudás megszerzésének a lehetősége, az időbeosztás, az egészségügyi mutatók - alapján igyekszik számszerűsíteni, hol tart Európa és hol tartanak az egyes országok a női egyenjogúság megteremtése felé vezető úton. Nos, ha a célt 100 pontnak tekintjük, akkor az EU átlaga e friss jelentés szerint 67,9 pont, és a javulás évente mintegy fél pont. Ez az adat még nem tükrözi a járvány hatását, mert a mérőszámok zömmel a 2018-as állapotokat mutatják. Az akkor még 28 tagú Európai Unió országai közül Svédország, Dánia, valamint Franciaország adatai a legjobbak, ugyanakkor 2010 óta a legnagyobb előrehaladást Olaszországban, Luxemburgban és Máltán tapasztalták. És igen, ez ismét egy olyan adatsor, amelyben hazánk a sereghajtók közé tartozik Európában, Görögország és Románia között az utolsó előtti helyen állunk, 53 ponttal. Ez az eredmény mindössze 0,6 ponttal jobb, mint a 2010-es, és Magyarország helyezése most hárommal rosszabb az EU-n belül, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Az új szabályozás hatékonyabb lesz, mint a 7. cikkely
És akkor most nézzük az egyik, lassan örökzölddé minősíthető uniós vitatémát, az úgynevezett kondicionalitást, vagyis azt, hogy miként tegyék függővé az EU-támogatások folyósítását a jogállami elvek érvényesülésétől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című mérvadó német konzervatív lap brüsszeli tudósítójának a beszámolója szerint immár közel van a megállapodás a tagállami kormányok álláspontját közös nevezőre hozni próbáló Tanács és az Európai Parlament között. A cikk idézi Monika Hohlmeiert, a parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának bajor, CSU-s elnökét – idősebbeknek: néhai Franz Josef Strauss lányát -, aki azt mondja, nyolcvan százalékban már megkapták azt, ami fontos a számukra. Az új szabályozás – írja a frankfurti lap – hatékonyabb lesz, mint az az eljárás, ami az unió szerződés 7. cikke alapján folyamatban van Lengyelország, illetve Magyarország ellen, de a zöldek és a liberálisok még ellenvetésekkel élnek. A parlamentet mindenesetre szorítja az idő, hiszen amíg nyitott kérdés marad a jogállamiság ügye, addig nem indulhatnak el a kifizetések a nyáron elhatározott, összesen 1,8 billió – vagyis 1800 milliárd – eurós pénzügyi forráscsomagból. E csomag két fő részből áll: az egyik az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetése, amely több mint egybilliót tesz ki, a másik pedig a járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló, 750 milliárdos alap.
Megelőző funkciója is lenne
A Frankfurter Allgemeine értesülése szerint a formálódó kompromisszum értelmében abban az esetben, ha egy tagállamban a jogállamiság sérelme közvetlen módon befolyásolja, illetve jelentős mértékben befolyásolhatja az unió büdzséjét vagy pénzügyi érdekeit, akkor leállíthatóak lennének az agrár-, illetve a kohéziós támogatások. Vagyis nem a jogállamiság bármilyen sérelme adhatna okot a pénzek visszatartására, hanem csak az olyan sérelmek, amelyek az EU-ra nézve is hátrányosak pénzügyi értelemben. Ilyen lehet például – és ezt már én teszem hozzá – ha az igazságügyi rendszer nem üldözi hatékonyan az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos csalásokat. Másfelől nem bármilyen uniós támogatásformákat lehetne megvonni, hanem csak a hagyományos mezőgazdasági, valamint a fejletlenebb tagországok felzárkóztatását célzó pénzalapokat. Ezek szűkítő elemek a kompromisszumos tervezetben. A német lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán a már bekövetkezett uniós érdeksérelem esetén lenne alkalmazható a pénzek megvonása, hanem már akkor is, ha fennáll az uniós érdeksérelemmel fenyegető helyzet – vagyis ez a mechanizmus preventív jellegű is lenne. Ezen felül – értesült a Frankfurter Allgemeine – összeállítottak egy olyan listát is, amely külön-külön megnevezi azokat a tényállásokat, amelyeket az unió a jogállamiság megsértéseként értelmez. Ennek a listának az első helyén szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének a veszélyeztetése – tehát ez is kifejezetten megelőző célzatú megfogalmazás. A jogállamiság sérelmének tényállási listáján szerepel az is, ha az állam nem jár el a hatóságok törvényellenes döntéseivel szemben.
Mihez kelljen többség? Az elfogadáshoz, vagy az elutasításhoz?
A német lap úgy tudja: a parlament engedett abból, hogy csak minősített többséggel lehessen megakadályozni a támogatások felfüggesztésére irányuló európai bizottsági javaslatot. Ehelyett fordítva lenne: akkor lehetne csak felfüggeszteni a folyósítást, ha abba a Tanács minősített többséggel beleegyezik.
A jövő héten újabb tárgyalási forduló lesz. Magyarország és Lengyelország már világossá tette, hogy elutasítja ezt a kompromisszumot. Az viszont még bizonytalan, elmennek-e addig, hogy blokkolják az egész pénzügyi csomagot – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A KÜLVÁROSOKÉRT FOLYIK A HARC AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSON
MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2020.10.30.
Az első Trump-Biden vita során az elnök azzal ijesztgette nézőket, hogy „növekszik a bűnözés”, ellenfele viszont a „radikális baloldali támogatói” miatt nem mer kiállni a „törvény és rend” mellett, pedig – folytatta Trump – ha nem lesz törvény és rend, akkor Biden elnöksége alatt – idézem – „el fognak tűnni a külvárosok”. Biden egyik, ha nem az egyetlen erős pillanata volt, amikor így szólt vissza Trumpnak: „[Trump] nem is járt soha a külvárosban, ha csak nem rossz helyen fordult be”, utalva az elnök gazdag családi háttérére. Biden hozzátette, hogy Trump burkoltan rasszista uszítása amúgy sem fog működni, mert az amerikai külvárosok demográfiája mára megváltozott, és különben is nagyobb fenyegetést jelentenek az amerikai külvárosra a koronavírus és a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák.
Miért vált ilyen fontossá 2020-ra, hogy mi lesz az amerikai külvárosokkal? Miért mondta Biden, hogy Trump fenyegetése burkoltan rasszista? A válaszokból – nyerjen akármelyik jelölt – az USA jövőjéről is sokat megtudhatunk...
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2020.10.30.
Miért vált ilyen fontossá 2020-ra, hogy mi lesz az amerikai külvárosokkal? Miért mondta Biden, hogy Trump fenyegetése burkoltan rasszista? A válaszokból – nyerjen akármelyik jelölt – az USA jövőjéről is sokat megtudhatunk...
TRUMP VS BIDEN: MIRE KÉSZÜLJÖN A VILÁG? VENDÉGÜNK PINTÉR KÁROLY AMERIKA-SZAKÉRTŐ [HETIVÁLASZ 45]
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.10.29.
Önmagában jelzésértékű, hogy a világ csak a kampány utolsó heteiben kezdett izgulni az amerikai elnökválasztás eredménye miatt, miközben a korábbi választásokon már a jelöltállítási folyamat is globális érdeklődés közepette zajlott. Ennyire elvitt mindent a koronavírus? Vajon Trumpot hivatalban hagyja-e úgy, hogy Amerikában a járványnak már csaknem negyedmillió áldozata van? Miért pont a 78 éves Joe Biden lett az elnök kihívója, és mennyire jött neki jól, hogy a vírus miatt hosszú ideig gyakorlatilag otthonról kampányolt? Ezeket és még számos kérdést – például az amerikai választási matematika rejtelmeit – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetőjével, Pintér Károllyal vitattuk meg a HetiVálaszban, a Válasz Online hetente jelentkező podcastjában.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból
Hillary Clinton 2016-os veresége után megnőtt az esélye annak, hogy ne a demokrata mainstreamből jöjjön Donald Trump következő kihívója, Joe Biden aztán erre rácáfolt. Miért?
„Nem volt olyan erős, fiatalabb demokrata generációból jövő jelölt, aki Barack Obamához hasonlóan megragadta volna a demokrata választók fantáziáját. Az előválasztás jelöltjei leképezték ugyan a párt bázisát, de valamilyen okból egyikük sem tudta úgy megszólítani az amerikai választókat, hogy abból markáns támogatottság legyen. (…) Bernie Sandersnek volt egy nagy handicapje: őt még az amerikai mérsékelt jobboldal is szocialistának tekinti (…), eladhatatlanok a javaslatai, vagyis biztosan elvesztené a választást Trumppal szemben. (…) Joe Biden jobb híján nyerte az előválasztásokat.”
Kifizetődő-e a hideg polgárháborús hangulatig megosztani Amerikát?
„Egyáltalán nem. Amerikában ez viszonylag új jelenség. Mindig azt szerettem az amerikai demokráciában, hogy volt egy alapvető patrióta minimum, a »mindannyian amerikaiak vagyunk« érzése. Konszenzus volt arról, hogy mindkét párt a maga módján Amerika érdekeit képviseli és jót akar az országnak. Ezt látom most elveszni: kialakult egy inkább az európai országokra jellemző, pártok menti polarizáció, ami Amerikában eddig azért nem volt, mert az egyes pártok államonként mást képviselhettek, ami néppárt-jelleget kölcsönzött nekik. Ez tűnik elveszni az amerikai politikában...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.10.29.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból
Hillary Clinton 2016-os veresége után megnőtt az esélye annak, hogy ne a demokrata mainstreamből jöjjön Donald Trump következő kihívója, Joe Biden aztán erre rácáfolt. Miért?
„Nem volt olyan erős, fiatalabb demokrata generációból jövő jelölt, aki Barack Obamához hasonlóan megragadta volna a demokrata választók fantáziáját. Az előválasztás jelöltjei leképezték ugyan a párt bázisát, de valamilyen okból egyikük sem tudta úgy megszólítani az amerikai választókat, hogy abból markáns támogatottság legyen. (…) Bernie Sandersnek volt egy nagy handicapje: őt még az amerikai mérsékelt jobboldal is szocialistának tekinti (…), eladhatatlanok a javaslatai, vagyis biztosan elvesztené a választást Trumppal szemben. (…) Joe Biden jobb híján nyerte az előválasztásokat.”
Kifizetődő-e a hideg polgárháborús hangulatig megosztani Amerikát?
„Egyáltalán nem. Amerikában ez viszonylag új jelenség. Mindig azt szerettem az amerikai demokráciában, hogy volt egy alapvető patrióta minimum, a »mindannyian amerikaiak vagyunk« érzése. Konszenzus volt arról, hogy mindkét párt a maga módján Amerika érdekeit képviseli és jót akar az országnak. Ezt látom most elveszni: kialakult egy inkább az európai országokra jellemző, pártok menti polarizáció, ami Amerikában eddig azért nem volt, mert az egyes pártok államonként mást képviselhettek, ami néppárt-jelleget kölcsönzött nekik. Ez tűnik elveszni az amerikai politikában...
A 2018-AS TITKOS ELLENZÉKI TÁRGYALÁSOK TÖRTÉNETE
444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.10.26.
Leváltható-e a kormány szabad választásokon? Ezt a 444 Makro második számának alapkérdése, amiben Magyari Péter 80 oldalon keresztül ismerteti, miért hiúsult meg '18-ban az ellenzéki összefogás. Mit nézett be Simicska, miért volt az MSZP-DK paktum „a világ legszarabb megállapodása”, hogyan taktikázott Karácsony - erről beszélgetünk a 444 első podcastjában.
A napokban megjelenik Makro című magazinunk második száma (itt lehet megrendelni), ami azt a kérdést járja körül 80 oldalon:
demokráciának nevezhető-e még Magyarország, leváltható-e a kormány szabad választásokon?
A kérdés megválaszolásához Magyari Péter, a 444 oknyomozó újságírója a 2018-as ellenzéki tárgyalások történetét dolgozta fel minden korábbinál mélyebben, alaposabban és részletesebben...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.10.26.
demokráciának nevezhető-e még Magyarország, leváltható-e a kormány szabad választásokon?
A kérdés megválaszolásához Magyari Péter, a 444 oknyomozó újságírója a 2018-as ellenzéki tárgyalások történetét dolgozta fel minden korábbinál mélyebben, alaposabban és részletesebben...
„MI LESZ, HA MENEKÜLNI KELL?” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.10.29.
A TARTALOMBÓL:
– „Mi lesz, ha menekülni kell?” – Uj Péter és Dull Szabolcs a sajtó és a propaganda különbségéről, Orbán megosztó politikájáról és arról, hogy mit várhatunk a Nyugattól. Páros interjú!
– Káros, ha úgy nőnek fel generációk, hogy nem hisznek a lázadásban – Azok, akik ma az országot vezetik, többségükben nagyon cinikus, kiégett, olyan erőpolitikában hívő emberek, aminek a tárgyalás nem valódi része, csak taktikai látványeleme – mondja Hajós András. Interjú!
– Én nem politikus vagyok, nem hazudhatok – Bán János színművész a karantén csodás időszakáról, a Gothár-ügyről és Menzelről. Interjú!
– A kokaint kiszervezték az alvilág alól – A politikát egyre kevésbé érdekli a droghelyzet, jelenlegi magyar viszonyok között nem látnak hasznot a kábítószer elleni küzdelemben – mondja Dezső András. Interjú
– „Tanárt megütni nem olyan, mint bárki mást” – Pofonok nyomában Kompolton, ahol megvertek egy rajztanárt. Riport
– Hétszázezren háziorvos nélkül – Az év első kilenc hónapjában közel száz háziorvosi praxis üresedett meg
– Drágább lehet a kenyér – A kedvezőtlen időjárás miatt a liszt árának újabb emelése várható, amelynek hatását a boltokban is érezhetjük
– Megmozgatnak minden követ – Hiába akarta leburkolni a XVIII. kerületi önkormányzat az erdő melletti utat, megkönnyítve ezzel a közlekedést, a lakók másodszor is megakadályozták azt
– Viharfelhők a napelempiac felett – Ma még senki nem tudja megmondani, mikor térülnek meg az új beruházások
– Nem kérnek a kikötőből Matolcsy Gyöngyi falujában – Kérdés, hogy a falu vezetése meghallja-e az ellenzők hangját?
– Aggodalom Európában: ez így nem mehet tovább! – Kevésbé fertőzött országok kormányai is a szigorítások szükségességéről beszélnek
– Bérletet vált a vádlottak padjára Nicolas Sarkozy – Per per hátán: három ügyben is bíróság elé citálják a volt francia elnököt
– Boríthatja a társadalmi békét az abortusz szigorítása – Konzervatív, vallásos vidéki szavazóbázisának és az egyháznak akart gesztust tenni a lengyel kormány, ám könnyen felrobbanthatja az enélkül is törékeny társadalmi békét
– Mélyrepülésben Zelenszkij pártja – Egyre nagyobb bajban a két oldalról is mind erősebb nyomás alá kerülő Nép Szolgája
– Trump vagy Biden? – Amerikából jelenti tudósítónk
– Trump-értékelő V.: A magyar–amerikai kapcsolat
– Istenre nézni – Assisiben október 10-én avatták boldoggá a 15 évesen meghalt milánói fiút, Carlo Acutist
– Beszéljünk a halálról! – Halottak napja alkalmából a halálról beszélgettünk Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával, Bérczes Tibor A halál életkérdés című könyvének interjúalanyával. Interjú
– Fásultság van: elpanaszkodunk egymás közt, de csináljuk a dolgunkat – Március óta jelen van a koronavírus Magyarországon. Milyen ezekben az embert próbáló időkben a frontvonalban, a szociális ágazatban dolgozni? Az érintetteket kérdeztük
– Haldoklás a vezetési vákuumban – Az amerikai elnökválasztás előtt a politikai oldalválasztástól hagyományosan ódzkodó tudományos lapok egy emberként állnak ki Joe Biden mellett (vagy inkább Donald Trump ellenében)
– Vörös forgatókönyv – Fejér Szilárd kémikus, a kolozsvári Promedical Center magán-egészségügyi központ igazgatója beszámolójából kiderül: bár tanulhattunk volna a román járványkezelési hibákból, csak megismételjük azokat
– Megértés, türelem és lázmérés – A korlátozások feloldása ellenére a járvány továbbra is sújtja a kulturális intézményeket
– Az Őrség őszi ízei – Egy kellemes őszi hétvégén autóba ültünk, hogy ellátogassunk az ország délnyugati csücskébe
– Remélem, nem csak ezért vették meg – Woody Allen emlékiratai nyolc évtizedről mesélnek, de még őt magát is csak az a botrányos néhány hónap érdekli, amely miatt „pária lett”
– Még a karantén előtt célba értek – Koronavírus, lázadás, bizarr baleset, és történelmi magyar szereplés a Giro d’Italia olasz kerékpáros körversenyen
Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Kovács Bálint és a színjátszás etnikai szempontjai
– Lányi András: A 22-es (választás) csapdája
– Szerető Szabolcs: A cinizmus minisztere – Álláspont
– Körmöczy György: Terrorelhárítás
– Szabó Antal: Átverés
– Pápay György: Rossz gazda lenne az erős állam? – Több a zászló
– Kukorelly Endre: Ködképek a kedély láthatárán – Megjegyzések a kultúra állapotáról
– Híd Jenő rajzol: Szurkolók
– Wekerle Szabolcs: Felkérdezted Miskától? – Újbeszél
– Gazda Albert: Haggy ma!
– Szerető Szabolcs: Beteges viszonyok – Szotyola
– Dévényi István: A Nagy Covid Leleplezés
– Marabu: Ellensúlyok
Tárca:
– Csikós Attila: Szüret
– Szenczi Tóth Károly: Fickó
Kritika:
Szerző: Magyar Hang
2020.10.29.
A TARTALOMBÓL:
– „Mi lesz, ha menekülni kell?” – Uj Péter és Dull Szabolcs a sajtó és a propaganda különbségéről, Orbán megosztó politikájáról és arról, hogy mit várhatunk a Nyugattól. Páros interjú!
– Káros, ha úgy nőnek fel generációk, hogy nem hisznek a lázadásban – Azok, akik ma az országot vezetik, többségükben nagyon cinikus, kiégett, olyan erőpolitikában hívő emberek, aminek a tárgyalás nem valódi része, csak taktikai látványeleme – mondja Hajós András. Interjú!
– Én nem politikus vagyok, nem hazudhatok – Bán János színművész a karantén csodás időszakáról, a Gothár-ügyről és Menzelről. Interjú!
– A kokaint kiszervezték az alvilág alól – A politikát egyre kevésbé érdekli a droghelyzet, jelenlegi magyar viszonyok között nem látnak hasznot a kábítószer elleni küzdelemben – mondja Dezső András. Interjú
– „Tanárt megütni nem olyan, mint bárki mást” – Pofonok nyomában Kompolton, ahol megvertek egy rajztanárt. Riport
– Hétszázezren háziorvos nélkül – Az év első kilenc hónapjában közel száz háziorvosi praxis üresedett meg
– Drágább lehet a kenyér – A kedvezőtlen időjárás miatt a liszt árának újabb emelése várható, amelynek hatását a boltokban is érezhetjük
– Megmozgatnak minden követ – Hiába akarta leburkolni a XVIII. kerületi önkormányzat az erdő melletti utat, megkönnyítve ezzel a közlekedést, a lakók másodszor is megakadályozták azt
– Viharfelhők a napelempiac felett – Ma még senki nem tudja megmondani, mikor térülnek meg az új beruházások
– Nem kérnek a kikötőből Matolcsy Gyöngyi falujában – Kérdés, hogy a falu vezetése meghallja-e az ellenzők hangját?
– Aggodalom Európában: ez így nem mehet tovább! – Kevésbé fertőzött országok kormányai is a szigorítások szükségességéről beszélnek
– Bérletet vált a vádlottak padjára Nicolas Sarkozy – Per per hátán: három ügyben is bíróság elé citálják a volt francia elnököt
– Boríthatja a társadalmi békét az abortusz szigorítása – Konzervatív, vallásos vidéki szavazóbázisának és az egyháznak akart gesztust tenni a lengyel kormány, ám könnyen felrobbanthatja az enélkül is törékeny társadalmi békét
– Mélyrepülésben Zelenszkij pártja – Egyre nagyobb bajban a két oldalról is mind erősebb nyomás alá kerülő Nép Szolgája
– Trump vagy Biden? – Amerikából jelenti tudósítónk
– Trump-értékelő V.: A magyar–amerikai kapcsolat
– Istenre nézni – Assisiben október 10-én avatták boldoggá a 15 évesen meghalt milánói fiút, Carlo Acutist
– Beszéljünk a halálról! – Halottak napja alkalmából a halálról beszélgettünk Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával, Bérczes Tibor A halál életkérdés című könyvének interjúalanyával. Interjú
– Fásultság van: elpanaszkodunk egymás közt, de csináljuk a dolgunkat – Március óta jelen van a koronavírus Magyarországon. Milyen ezekben az embert próbáló időkben a frontvonalban, a szociális ágazatban dolgozni? Az érintetteket kérdeztük
– Haldoklás a vezetési vákuumban – Az amerikai elnökválasztás előtt a politikai oldalválasztástól hagyományosan ódzkodó tudományos lapok egy emberként állnak ki Joe Biden mellett (vagy inkább Donald Trump ellenében)
– Vörös forgatókönyv – Fejér Szilárd kémikus, a kolozsvári Promedical Center magán-egészségügyi központ igazgatója beszámolójából kiderül: bár tanulhattunk volna a román járványkezelési hibákból, csak megismételjük azokat
– Megértés, türelem és lázmérés – A korlátozások feloldása ellenére a járvány továbbra is sújtja a kulturális intézményeket
– Az Őrség őszi ízei – Egy kellemes őszi hétvégén autóba ültünk, hogy ellátogassunk az ország délnyugati csücskébe
– Remélem, nem csak ezért vették meg – Woody Allen emlékiratai nyolc évtizedről mesélnek, de még őt magát is csak az a botrányos néhány hónap érdekli, amely miatt „pária lett”
– Még a karantén előtt célba értek – Koronavírus, lázadás, bizarr baleset, és történelmi magyar szereplés a Giro d’Italia olasz kerékpáros körversenyen
Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Kovács Bálint és a színjátszás etnikai szempontjai
– Lányi András: A 22-es (választás) csapdája
– Szerető Szabolcs: A cinizmus minisztere – Álláspont
– Körmöczy György: Terrorelhárítás
– Szabó Antal: Átverés
– Pápay György: Rossz gazda lenne az erős állam? – Több a zászló
– Kukorelly Endre: Ködképek a kedély láthatárán – Megjegyzések a kultúra állapotáról
– Híd Jenő rajzol: Szurkolók
– Wekerle Szabolcs: Felkérdezted Miskától? – Újbeszél
– Gazda Albert: Haggy ma!
– Szerető Szabolcs: Beteges viszonyok – Szotyola
– Dévényi István: A Nagy Covid Leleplezés
– Marabu: Ellensúlyok
Tárca:
– Csikós Attila: Szüret
– Szenczi Tóth Károly: Fickó
Kritika:
– Világégés grafikonon – Jean Lopez et al.: A második világháború infografikája
– Kilépni önmagunkból – Iain Reid: Azon agyalok, hogy ennek véget vetek
– Tudósok a gáton – Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben
– Kilépni önmagunkból – Iain Reid: Azon agyalok, hogy ennek véget vetek
– Tudósok a gáton – Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)