2021. január 26., kedd

RÁADÁS: EURÓPA LEGSZEBB 25 ÚTI CÉLJA

YOUTUBE
Szerző: Touropia
2020.10.15.



Skandinávia lenyűgöző hóval borított tájaitól a Földközi-tenger bájos partvidékéig Európa tele van sokszínű és álmodozó tájakkal, amelyek meghazudtolják viszonylag kis méretét. Míg világszínvonalú fővárosa London, Párizs és Róma vonzza a legtöbb látogatót, a kontinens 44 országának mindegyikének elragadóan különböző városai és látnivalói vannak. A sok fenséges látnivaló és a szenzációs látvány miatt Európa egyik legszebb úti céljának felkeresése egy életre eltarthat.

RÁADÁS: AUTÓZÁS OTHHON ÜLŐKNEK - DRIVING THE GROßGLOCKNER HOCHALPENSTRAßE, AUSTRIA

YOUTUBE
Szerző: Roadtrip Through The Lens
2020.07.14.




  
00:00 Start from Fusch
08:54 Großglockner Hochalpenstraße 23:55 Edelweißspitze 32:33 Großglockner Hochalpenstraße 49:28 Kaiser-Franz-Josefs-Höhe 01:11:52 Großglockner Hochalpenstraße

GAZDASÁGI ÉVÉRTÉKELŐ: ÓRIÁSI KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY, HUSZONÖT ÉVES CSÚCSON AZ ÁLLAMADÓSSÁG

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.01.25.



Matolcsy György korábbi optimista jóslatai ellenére a vártnál is súlyosabb csapást mért a koronavírus-járvány a magyar gazdaságra, ráadásul még a jegybankelnök is kudarcnak ítélte a válságkezelés egyes elemeit. Mai adásunkban Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével, Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével, valamint Sebők Miklóssal, a TK Politikatudományi Intézet igazgatójával értékeljük a kormány válságkezelő intézkedéseinek hatását, a magyar gazdaság 2020-as teljesítményét, illetve hogy milyen gazdasági környezetben kell megmérettetnie magát a kormánypártoknak a 2022-es országgyűlési választáson...

AHOGY NEM ORBÁNÉ A STRÓMANOK VAGYONA, ÚGY NEM PUTYINÉ A FEKETE-TENGERI KASTÉLY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.01.26.


Lehet vitatkozni azon, hogy melyik primitívebb megoldás: ha valaki a gyerekkori barátja, a falu csődbe ment gázszerelője nevén rabolja ki az államkasszát, és egy falusi gázszerelő kerül be tíz év alatt a világ leggazdagabb emberei közé, ahol kizárólag a legnagyobb multinacionális cégek tulajdonosai, királyok, arisztokraták találhatók, akik között a gázszerelő gazdája az egyetlen tolvaj, akinek minden vagyona a közpénzek meglopásából származik, vagy a volt KGB-s tiszt, aki a KGB utódjának és ahhoz kapcsolódó oligarcha-hálózatának nevén birtokolja az 1,3 milliárdot érő fényűző, de giccses ízléssel berendezett palotáját?

Ócska, alpári színvonal mindkettő, az nem vitás. Mindkettő a saját környezetéből keresett strómanokat. Putyin a KGB-s bandájából, Orbán a felcsúti futballcsapat öltözőjéből. A népnek meg kell elégednie azzal, hogy Orbán nem foglalkozik üzleti ügyekkel (ahogy nőügyekkel sem, nőügynek nevezve egy amerikai nagykövet visszahívását, amivel szintén alátámasztotta mérhetetlen bunkóságát és cinizmusát). Meg kell elégednie azzal, hogy Orbán Viktornak a saját vagyonbevallása szerint csak adóssága van, és azt mondja magáról, hogy sem ő, sem a családja nem gazdag. Az oroszoknak meg kell elégedniük azzal, hogy az ő Putyinjuk nevén nincs semmi. Minden a hálózatának nevén van (akik a tulajonrészüket bármikor “felajánlják” neki), csupán mindent a sajátjaként használ...

ILYEN, AMIKOR MEGMENTENEK EGY CÉGET MÉSZÁROS LŐRINCNEK A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKTŐL, ÁRON ALUL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.01.26.


Bár több vevőjelölt is lett volna az ország egyik legnagyobb, de üzletileg megroppant ásványvízgyártó üzemére, a kormány döntése nyomán gyámként kirendelt állami tulajdonú felszámoló cég velük nem tárgyalt. A színen viszonylag hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, és ezzel a még megmaradt érdeklődők is kiszálltak a ringből, volt aki jelzésre, volt aki magától.

A felcsúti milliárdos vállalatcsoportja különböző cégjogi ügyletekkel fél év alatt teremtett olyan helyzetet, amelyben másnak már esélye sem volt megszerezni az üzemet. Az állami felszámoló csak ekkor írta ki a tendert, amin akkor már nem meglepő módon Mészáros Lőrinc futott be, de úgy, hogy a hitelezők jelentős része hoppon maradt, a NAV például 3 milliárdos követelését bukja.

A felvásárlást egészen tegnap délutánig igyekeztek titokban tartani, ám fél nappal azután, hogy kérdéseket küldtünk az illetékeseknek, a felcsúti milliárdos fényre lépett.

Kiemelte a kormány

Napi háromezer raklap. Hat-hét évvel ezelőtt még ennyi ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott az Aquarius-Aqua, amely akkor termelést tekintve már évek óta a piac legnagyobb szereplője volt Magyarországon. A vállalat épp új gyárat épített Albertirsán, és fontos beszállítója volt lényegében az összes hazai kiskereskedelmi láncnak, a Tescótól kezdve a Sparon át a Lidlig.

A cég azonban a piacot ismerők szerint már ekkor sem működött egészségesen, és amikor a fő tulajdonos áfacsalási ügybe keveredett, végképp megpecsételődött a sorsa. Az Aquarius-Aqua néhány év alatt kártyavárként omlott össze. A 2019-es évet már milliárdos veszteséggel zárta, közel 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV, a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt....

SZÁRNYALNAK MÉG A TŐZSDÉK BIDEN LÉPÉSEIRE, VAGY JÖN A KIJÓZANODÁS?

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.01.26.


A piacok szinte egységesen ítélik meg, hogy mit várhatnak Joe Bidentől: kiszámíthatóbb vezetést, infrastrukturális beruházásokat, klímavédelmet, erőteljesebb nemzetközi együttműködést, adóemelést és tartósan gyenge dollárt. Utóbbi miatt szárnyalnak a fejlődő tőzsdék, a nyersanyagok, az arany, a bitcoin, szinte minden. Vagy mindenkinek igaza lesz, vagy jön egy nagy csavar, de akkor sokan fognak rosszul járni.

A világ olykor meglepően optimista helynek tűnik. Nehéz elképzelni rosszabb rajtpozíciót annál, mint ahonnan Joe Biden, a szerdán beiktatott amerikai elnök indul, és mégis elképesztő az optimizmus.

A valóság az, hogy amikor a 78 éves – az első ciklusát legidősebben megkezdő – elnök átvette a stafétát, az egészségügyben nagyon súlyos a helyzet, az Egyesült Államokban tombol a koronavírus-járvány, aminek már több mint 400 ezer halálos áldozata van.

A gazdaság recesszióba fordult, 10 millió munkanélküli várja a fellendülést. A hatalmas mentőcsomagok révén az eddig is megdöbbentő amerikai eladósodottság már tényleg a csillagokat, a 30 ezer milliárd dolláros szintet ostromolja (erről itt látható egy remek vizualizáció).

A társadalompedig végletesen megosztott, az ilyen ideológiai árkokat ugyan mi, magyarok is jól ismerjük, de a demokrata és a republikánus törzsszavazók valóságértelmezései között az Egyesült Államokban talán most még nagyobb a szakadék, mint bármikor...



SZABAD SZEMMEL: NAVALNIJ OLYAN FENYEGETÉST JELENT, AMIVEL 20 ÉV ALATT PUTYIN MÉG SOHA NEM KÉNYSZERÜLT SZEMBENÉZNI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.26.


The Times


Orbán Viktor igen meleg szavakkal búcsúzott attól a pilótától, aki a háború végén a nácik által létrehozott vadászrepülő egység katonájaként a szövetségesek ellen harcolt. A nacionalista miniszterelnök nemzeti hősként méltatta a 97 évet megélt Frankó Endrét, a Puma-kötelék utolsó tagját. A politikus már sokadszorra próbálja meg rehabilitálni az ország háborús történetét.

Mellesleg a vadászrepülő osztály Messerschmitt gépeiről azt jegyezték fel, hogy 108 amerikai bombázót és vadászgépet szedtek le, majd az oroszok ellen harcoltak. Frankót mindössze hatórás gyakorlati képzés után vetették be. Most mégis három Gripen repült el tiszteletére Budapest fölött. A korábbi magyar kormányok óvakodtak attól, hogy különösebben foglalkozzanak a magyar történelem e sötét fejezetével. Viszont a mostani tiszteletadás tele van jelképekkel.

Balogh Éva, az USÁ-ban élő történész, a Hungarian Spectrum blog szerkesztője gusztustalannak nevezi, hogy Orbán olyasvalaki előtt emel kalapot, aki a náci megszállásért harcolt. Emellett igyekszik helyreállítani Horthy tekintélyét is, pl. amikor kijelentette, hogy a kormányzó kivételes hazafi volt. Balogh emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fidesz szeretné felmenteni Magyarországot a holokausztban betöltött szerepe alól. Ez ügyben már 3-4 éve folyik a próbálkozás, szépen, fű alatt, kerülve minden látványos akciót.

FT

A lap külpolitikai fő elemzője azt írja, hogy Navalnij olyan fenyegetést jelent, amivel uralma két évtizede alatt az orosz elnök még soha nem kényszerült szembenézni. Ugyanakkor kirajzolódik, hogy mennyire törékeny a rendszer. Az ellenzéki politikus példátlan bátorsága, elszántsága és leleplező munkássága felvillanyozta a Putyin-ellenes tábort. Pedig lehet, hogy a halál vár rá azért, amit csinált. Mindesetre a hét végén tüntetések voltak az egész országban, több mint 100 városban.

Sokat látott megfigyelők azt mondják, hogy egyre keményebb az erőszak a tiltakozókkal szemben, de azok nem hagyják magukat. Viszont nagyot durrant a film a palotáról, amely nyilvánvalóan az államfő számára épült a Fekete-tengernél. Az épület olyan, hogy annak láttán Trump elsápadhat az irigységtől a maga Mar-a-Largójával.

Az orosz elnyomó apparátus azonban változatlanul igen erős. Nemigen kétséges, hogy Navalnijt évekre börtönbe zárják, és ott bőven meg is halhat. Ezzel együtt további és még nagyobb demonstrációkra lehet számítani. Putyin abban bízik, hogy a letartóztatások, a verések és gyilkosságok majd jobb belátásra bírják a másik oldalt. Persze az már más kérdés, hogy ez miként hat a politikus image-ére, amelyet gondosan építettek fel az egyszerű emberek bajnokaként.

Hogy mi történik, azt az egész világon árgus szemekkel figyelik, főként Kínában. Putyin és Hszi a reakció tengelyét alkotja a demokrácia ellen az egész világon. És a hong kongi, illetve belarusz zavargások túl közel vannak a két országhoz, ezért igencsak fenyegetőek. Biden ugyanakkor fontosnak tartja a jogállamot és az emberi jogot, így máris kiállt Navalnijért. A Kreml persze nem hallgat rá, és a tiltakozás csak feldühíti. Mozgásba lendül az elnyomó gépezet, de a szilárd külső mögött megint csak az látszik, hogy repedezik a rendszer.

Economist

A lap legtekintélyesebb, Nagy Károlyról elnevezett szemlerovata azt ajánlja, hogy az EU lépjen ki a kényelmi zónájából: vegye tudomásul, hogy verseny folyik a vírus ellenes szerekért, szálljon be és próbálja megnyerni a küzdelmet, mert minél gyorsabban oltja be az embereket, annál kevesebben halnak meg. Az uniót javarészt tehetős kis országok alkotják, mégis hátul kullog, ha azt nézzük, hogy a lakosság mindössze 1,4 %-ának adták be a járvány ellenszerét. A hasonló adottságokkal rendelkező Izrael már egyharmadnál jár, de még a britek is 7 %-nál tartanak. Sőt, a maga 5 %-ával még Amerika is jobban áll.

Brüsszel sok mindenre hivatkozik, de egyik kifogás nevetségesebb, sőt veszélyesebb, mint a másik. A legrosszabb az, hogy ez nem lóverseny. A közzösséget annak idején azért hozták létre, hogy ne lehessen több háború, ami ugyebár a vetélkedés legrosszabb formája. Pont ezen alapszik a vakcina stratégia, mármint hogy az egyes tagállamok ne rivalizáljanak egymással, ne licitáljanak rá egymásra, hanem közösen vegyék meg és a lakosság arányában osszák szét az oltóanyagot.

Mert ha egyedül próbálkoznak, ott lesznek győztesek és vesztesek is, utóbbiak főként a szegényebb tagállamokban. A versengés hiánya azonban másutt üt vissza. Az engedélyező hatóság lassúságát erénynek állították be, ráadásul a késlekedést most tetézi a politikai beavatkozás. De az egész szervezetre jellemző az elkényelmesedés. A Chatham House egyik szakértője ezt úgy érzékelteti, hogy a kormányok akkor a legenergikusabbak, amikor a versenyt kell lefékezni.

Ám ha az EU meg akarja találni a versenyszellemet, arra kiváló terep a vakcina beszerzése. Hiszen nem egyszerűen az egészség forog kockán. Ha a szervezet, amely több, igen sikeres társadalmat is magába foglal, nem képes beoltani a lakosságot, akkor nevetségessé válik mindenállítás az unió potenciális világhatalmi szerepéről. Szóval itt az idő felvenni a kesztyűt.

Politico

Közép- és Kelet-Európa erősen alulképviselt az unió vezető tisztségeinek betöltésénél, a posztoknak mindössze nem egésze 3 %-a jut neki. Ezzel szemben a Nyugatk és a Dél kezén van a tisztségek csaknem 90 %-a. Ez derült ki abból az összeállításból, amelyet a European Democracy Consulting nevű civil szervezet készített, miután átnézte 72 EU-intézmény, testület és ügynökség adatait. Összesen 89 állást vizsgált, ideértve, hogy ki töltötték be azokat 1952 óta. (Kelet-Európa esetében értelemszerűen csak a 2004-es nyitás óta vannak releváns adatok – a szerk. megj.)

A kontinens keleti fele 2,7 %-kal, a középső rész pedig 2,3 %-kal büszkélkedhet, ami 13, illetve 11 kinevezést jelent. Az NGO szerint az egyenlőtlenség abból fakad, hogy Brüsszel ingadozik az egyenlő képviselet, illetve a lakosságarányos kiválasztás elve között. Ezért azt javasolja, hogy az EU figyeljen oda a kérdésre és fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy az új tagok kapjanak további lehetőségeket.

ELŐRE LESZÓLTAK NEKIK, HOGY A RAKTÁRKONCERTEN NE JÁTSSZÁK EL AZ ORBÁN VIKTORRÓL SZÓLÓ SZÁMUKAT

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.01.26.



A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon:

Igazi tévétörténeti pillanat volt, amikor a korai Sajtóklubban Bayer Zsolték elszavalták az Antall Józsefről írt számukat,

de Jeszenszky Géza fia még a múlt héten is arról panaszkodott a Partizánban, mennyire bántotta, amit a 90-es évek elején énekeltek róla.

Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján. A kormány a nyáron 5,3 milliárd forintot tett félre arra, hogy az online koncertlehetőségekkel megsegítse a járvány miatt padlóra kerülő zenekarokat, de hamar kiderült, hogy a lebonyolítással kormányközeli cégek járnak jól. Ráadásul az előadások nem is nagyon jutnak el a közönséghez, mert azokat a közmédia nem adja le, és még a Youtube-ra sem kerülnek fel. Aki nagyon meg akarja nézni, annak regisztrálnia kell az Antenna Hungária Zrt. saját oldalán...

„GYŐZELMEINKET BEZZEG ELHALLGATJÁK” – TÉNYLEG FILMES DIADALOKBÓL ÉPÜL A NEMZETI ÖNTUDAT?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: B. SZABÓ JÁNOS
2021.01.25.


„A hősök nem a tankönyvek lapjairól ugrálnak át a mozivászonra” – vonja meg az ismeretterjesztő filmnek álcázott „junkfood”, azaz A pozsonyi csata mérlegét B. Szabó János hadtörténész. Szerinte ugyanakkor a készülő Hunyadi-film tematikája telitalálat lehet, amennyiben nem ismét beszélő ércszobrok patetikus deklamációit láthatjuk majd. A szakember az amerikai történelmi filmek példáján mutatja be, hogy a kényszeres diadalkeresés nem elég a hatásos mozihoz: egy magabiztos nemzet veszteségei megfilmesítéséből is képes tanulni. Jó példáért nem kell a tengerentúlra menni. A 80 huszárban Sára Sándorék kudarcossá változtatták a Lenkey-huszárok történetileg amúgy sikeres hazaszökését – ettől még az alkotás a rendszerváltás előtti időszak utolsó nagy, máig széles körben megbecsült filmje lett...

JÖVŐRE UGYANITT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2021.01.22.


...Ami viszont a kormányunk szíve csücskét képező kínai gyártmányt illeti, avval a helyzet komplexebbnek mutatkozik. Kezdve ott, hogy (1) bevizsgálásának harmadik fázisa nem is volt, vagy legalábbis a dokumentációja nem elérhető, (2) gyártója az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét meg sem igényelte, (3) nem két, hanem három oltásra van belőle szükség, (4) Kínában csakis hatvanévesnél fiatalabbaknak adják, (5) a gyártó cég elnöke és ellenőrzési részlegének vezetője a napokban érdemi indoklás nélkül lemondott. Egyébiránt pedig a Pulzus friss kutatása szerint nálunk a Sinopharm termékét, mellyel kormányzó urunk az élemedett korosztályt kívánja ráncba szedni, a lakosság alig egy százaléka adatná be magának. Mármost Magyarországon a hatvan fölöttiek száma kevesebb mint 2,6 millió, ennek az egy százaléka huszonhatezer, vagyis kormányzó urunk nagylelkű adományának ennyien fognak örvendeni. A többiek vagy örömtelenül oltatják be magukat, vagy sehogy. Fakadhat ez egyebek között abból is, hogy Európa más népeihez hasonlóan nekünk is bőséggel volt alkalmunk különféle kínai termékek minőségét illetően széles körű tapasztalatokat szerezhetni, s ezek a tapasztalatok, hogy finoman fogalmazzunk, kevéssé voltak szívderítők. Mi, idősebbek, akik az ötvenes-hatvanas évek folyamán cseperedtünk fel, némi joggal hihettük, hogy nekünk e tekintetben már nem lehet újat mondani, de tévedtünk. Lehetett. A legjellemzőbb történetünk mégis egy portugál műszaki bolthoz kapcsolódik. Képzeljék, mondta a tulajdonos, bejött az imént egy kínai házaspár, kiválasztották azt a német gyártmányú robotgépet, majd megkérdezték, hogy van-e benne olyan összetevő, ami Kínában készült. Azt feleltem, hogy szerintem nincs. Akkor adjam ezt írásba. Ne hülyéskedjenek, mondtam nekik, ők erre vállat vontak, a gépet itt hagyták, mentek tovább.

Vagyis a kínai termékek iránt még az Európában élő kínaiak is előítélettel viseltetnek, bár ez nem igazán előítélet, hanem inkább utó-. E tekintetben az a körülmény, hogy Kína ma már a csúcstechnológiában nyomul, egyebek között öles léptekkel halad a fúziós reaktor létrehozása felé, a megújuló energiákba pedig egészen felfoghatatlan összegeket invesztál, semmit se jelent, a fogyasztó ugyanis nem a kínai biotechnológia, nanotechnológia, kvantuminformatika és hasonlók iránt érdeklődik, hanem például utazótáskát vásárolna, az pedig mind gagyi.

Akarja ezek után a kínai vakcinát?

Nem akarja. Akkor se akarná, ha maga Lukács evangelista kínálná neki, pedig ő eredetileg orvos volt. Eperjes Károly színművész se akarja, noha őt a koronavírus egymás után kétszer lökte hanyatt. Orosz vakcinát szeretne inkább. „Egész életemben az orosz szisztéma alapján voltam beoltva mindenféle ellen. A gyerekkori oltásaink mind onnan valók voltak, és beváltak. Ezért nem kérdés számomra, hogy az orosz oltást választom, ha megengedik.” Jómagam viszont a rokon népektől származó, tehát kazah, üzbég, de leginkább tádzsik oltóanyagot preferálnám, már csak azért is, hogy kormányzó urunk örüljön, ilyen azonban sajnos nincs. Nehéz mostanság minekünk.


NŐI TÉVÉBEMONDÓK ÉS MŰSORVEZETŐK AZ ELMÚLT 60 ÉVBEN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.01.20.



Hogyan formálta elképzeléseinket a televízió az utóbbi 60 évben arról, hogy milyen legyen és lehet egy képernyőn szereplő nő? Hogyan változott a tömegmédia, és miért nem változnak a társadalmi elvárások a női műsorvezetők felé? Ki ez a csaj a Partizánon, és mit keres itt? És miért nincs kisminkelve rendesen?

Erről beszél a Partizán új műsorvezetője, Balogh Zsófi.

NAGY ERVIN: „AZ SZFE DIÁKJAINAK ELLENÁLLÁSA PÉLDAÉRTÉKŰ KELL, HOGY LEGYEN

168 ÓRA
Szerző: PÓSA LILLA
2021.01.26.


Nagy Ervin sosem félt kinyitni a száját, most pedig úgy érzi, egyenesen árulás, ha hallgat. Mint mondja, ezt már társadalmi felelősségvállalásból sem teheti, hiszen sokan figyelnek rá. Beszélgetésünk alatt pedig azt is megfejtette, Vidnyánszky miért döntött úgy, hogy szétnyomja az SZFE-t.

Áttettük a beszélgetésünket, mert egy platós kocsit kellett felhoznia a városba, és azon aggódott, nem ér ide, mert lehet, hogy be kell bikázni.

– Igen, éppen nagy házfelújításban vagyunk, és az ezelőtt két évvel vett platós autóm most a legjobb barátom. Neve is van, Ricsi, ha lefullad Richárd.

A járvány miatt egy padra ültünk le beszélgetni, és csak amíg ideértünk, ketten is leszólítottak. Gyakran előfordul?

– Arra szoktam gondolni, hogy a politikusok ezt mennyire ritkán kapják meg, vagy ha mégis, hát nem hiszem, hogy sok benne a köszönet. Szerintem nem szégyen bevallani, ha az ember szereti, hogy szeretik. A legkellemesebb dolog, amikor egy idős hölgy megállít, és azt mondja, hogy „annyira imádom magát”, de úgy tiszta szívéből. Múltkor a 7-es buszon megszólított egy férfi, és azt mondta: „Uram, mi teljesen más politikai nézeteket vallunk, de én nagyon szeretem, amit csinál.” Ez nekem akkumulátor, feltölt és hátországot ad ahhoz, hogy hangot adjak az igazságtalanságnak, vállalva, hogy a politika céltáblájává válhatok...

ÚJABB OLVASNIVALÓK A HVG.HU-N: ITT VANNAK A BLOGOK

HVG / KULT
Szerző: hvg.hu
2021.01.26.


L. Ritók Nóra, a Transparency International Magyarország, az Energiaklub és még sokan mások ezután a HVG-n jelentkeznek.


Évről évre azon vagyunk, hogy valami újat kínáljunk olvasóinknak, olyan plusz tartalmat vagy fejlesztést hozzunk össze, ami az oldalt informatívabbá, színesebbé teszi, és erősíti az olvasóinkkal kialakított kapcsolatot.

Tavaly Magyarországon először fizetős fal mögötti prémium termékkel, a hvg360.hu-val jelentkeztünk, idén pedig régi ötletünket valósítjuk meg:

mostantól blogokat is lehet olvasni a hvg.hu-n.

Nem új terep ez, hiszen egykor a HVG volt a Goldenblog verseny elindítója is, a hvg.hu-n pedig mostanáig is lehetett blogot olvasni – gondoljunk csak L. Ritók Nóra Nyomorszéle oldalára –, ezután azonban lesz címlapi blogketrecünk is, ahol az indulás után 18–20 blogger bejegyzéseit lehet majd követni.

Hozzánk költözött például a Transparency International és az Energiaklub blogja, de – a teljesség igénye nélkül – van gyereknevelésre, gasztronómiára, történelemre, labdarúgásra, pszichológiára és a posztszovjet térségre fókuszáló tartalmunk is 
(a már elindult blogokat ide kattintva is eléri.)

SOK ESETBEN NEM A KORONAVÍRUS, HANEM KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK OKOZZÁK A KORONÁS BETEGEK HALÁLÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA, LOVAS ANDRÁS
2021.01.26.


Az intenzív osztályra került, koronavírusos betegek fokozottan ki vannak téve a különböző bakteriális és gombás fertőzéseknek: az ellátásukhoz szükséges, és testükbe vezetett műanyag csövek fertőzéssel veszélyeztetik a szervezetüket. A kapacitáshiány miatt egy ápolóra jóval több beteg jut, mint ami a szakmai ajánlásokban szerepel, ami tovább növeli a fertőzés kockázatát. Semmelweis Ignác után százötven évvel, megoldások helyett még mindig inkább a probléma szőnyeg alá söprése a jellemző. A kórházi fertőzések visszaszorításának érdekében kedvező irányú lépések születtek hazánkban is, egy komoly előrelépéshez a szemléletváltás is elengedhetetlen lesz. Lovas András cikke...

NEM LEHET RENDESEN HALADNI A TANANYAGGAL? I. – AZ MÉG SEMMI!

MÉRCE
Szerző: TÓTH TAMÁS MÁJUS
2021.01.26.


Jó pár hónapja már, hogy egyszerűen nem hagy nyugton egy gondolat. Miután sikerült kiharcolnunk, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kilenc intézményében átmenetileg ne (s így a munkahelyemen se) kapcsolják ki a gázt, a MÁV-telepi Wesley iskolában viszont kapcsolják vissza, szerettem volna egy levelet írni. Valami bíztató-szolidáris üzenetet szerettem volna küldeni a közoktatásban dolgozó, bérmunkás pajtásoknak. Van közöttük pedagógus, pedagógiai munkát segítő szakember, menzás, portás és „egyéb kisegítő dolgozó” is.

Aztán valahányszor megpróbáltam összeseperni a gondolataimat, azokon mindannyiszor végigsöpört az éppen aktuális szakmai-oktatáspolitikai hangorkán. Hogy a távoktatás miatt (is) csak romlik az oktatás minősége; hogy miképp súlyosbítja a diákok lemorzsolódását és bedarálását a digitális egyenlőtlenség; hogy az alulfizetett (kizsákmányolt) pedagógusok még a teljes táppénzre sem számíthatnak, ha a járvány miatt kiesnek a munkából; hogy a kormányzati oktatásirányítás szakítófélben van a konkrét iskolai-pedagógiai valósággal; és így tovább.

Azon tűnődtem, hogy vajon lehetséges-e egyáltalán bármi egyebet mondani az oktatási krízishelyzetről, amikor amúgy is a szakma süketelése táncol a pedagógusok idegszálain, és még az úgynevezett szakértők is azzal bíbelődnek, hogy bezár-e az alsó, ki igazolja a gyerek hiányzását, mikor és kinek járjon a rendszeres tesztelés, és hogy melyik online platformra költözzön át az osztály.

Arra jutottam végül, hogy azért találom nehezen a szavakat ahhoz, hogy valami mást is mondjak, mert az oktatással kapcsolatos uralkodó beszédmódok roppant katedráiról csak úgy ömlenek ránk a szavak. Nevelésfilozófusként nem azért nehéz megszólalni ma, mert túl nagy a zaj, épp ellenkezőleg: ordít, hogy mindenki ugyanazt szajkózza.

Az pedig hangos, unalmas és bénító. Nem tudok mást mondani, mint hogy zavaróan egysíkú lett az a kétpólusú pedagógiai játszótér, amit a jobboldali-(neo)konzervatív és az ellenzéki-(neo)liberális oktatáspolitikai-szakmai elit hegemóniaharca határoz meg. Olyan az egész, mintha nem lenne más alternatíva az oktatásban, minthogy a 21. századi kompetenciák fejlesztését választjuk (kapitalizmus szivárványszínben), vagy a hazafias erkölcsiséget (kapitalizmus trikolorban). És ehhez még az is hozzátartozik, hogy bár a jelenleg ellenzékbe szorult szakma tere egy konfliktusos mező, a szakmai viták kordináta-rendszere mégiscsak a rendszerváltás után bebetonozott liberális hegemónia (lásd felzárkózás, modernizáció, szabadság, „Európa!”)...

MESTERTERV A KÖROLTÁS

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2021.01.25.


...számos, alapvető tartalma lenne egy oltási tervnek, hogy kinek, mikor, hol, ki adja be, és mit.

Na most a magyar terv nyilvános része csak ezeket nem tartalmazza. Naponta ötletelések tanúi vagyunk, jórészt leegyszerűsítve arra, hogy aznap éppen mi jutott a miniszterelnök eszébe. Egy tisztességes oltási tervnek ezenfelül is vannak még feladatai, mint az esetleges mellékhatásokról való tájékoztatás, vagy a gyakran felmerülő kérdések megválaszolása, de ezek már tényleg annyira utópisztikusak ebben a csernobili szintű válságkezelésben, hogy szót sem érdemelnek.

Nálunk egyenlőre azt sem lehet tudni, hogy mikor kit, mivel és kik fognak beoltani. Van összesen 25 oltópontnak kijelölt kórház, amely az egészségügyi dolgozókat oltja, de ezen felül nem ismeretes, hogy a lakosságot kik fogják beoltani, mikor és mivel.

A közelmúltban éppen az látott napvilágot, hogy a lakosság beoltását a 89 évesek felett kezdik meg, nyilvánvalóan ennek a látszattevékenységen kívül az az oka, hogy ennek a populációnak a létszáma nem túl nagy, a KSH szerint közel 85 ezer embert érint. Persze joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért pont a társadalom azon rétegét kezdik átoltani, amely meglehetősen immobil, és bár koruk miatt kifejezetten veszélyeztetettek, ezen veszélyt jelentősen csökkenti a mobilitás hiánya. A szociális intézményekben élő 89 év feletti emberek nem ebbe a csoportba, hanem a prioritási sorrend szerinti második csoportba tartoznak. Ebből egyenesen következik az, hogy 

a KSH által közölt 85 ezer 89 éven felüli ember vakcináció szempontjából ennél jóval alacsonyabb számot jelenthet,

hiszen a 89 éven felüliek jelentős része él szociális ellátóhelyen, ahol már most is oltanak.

A kiket oldunk kérdése mellett az sem világos, hogy mivel kíván a Kormány oltani. Hiába engedélyezte az orosz Szputnyik V. és az AstraZeneca oltóanyagát az OGYÉI, annak használatát még a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is engedélyezni kell majd, már ha az orosz gyártási kapacitás egyáltalán lehetővé teszi az oltóanyag hazai megjelenését. Az Astra termékével kapcsolatban rossz hírként érkezett az a bejelentés, hogy a cég 60 százalékkal csökkenti az uniós piacra beígért oltóanyagok forgalmazását. A kínai forgalmazású elölt, vagy legyengített oltóanyaggal szemben pedig érthető okokból a társadalmi bizalmatlanság igen erős.

Persze lehet ezzel is Brüsszelt hibáztatni, de

a valóság az az, hogy Magyarország sem információ-technológiai szinten, sem a tudományos szolgáltatások szintjén nem veheti fel a versenyt például Izraellel szemben. 

És természetesen nem tisztázott még az a kérdés sem, hogy kik fogják és hol beadni az oltóanyagot a lakosság számára.

Bár maga a miniszterelnök azt mondta egy régebbi nyilatkozatában, hogy egy hétvége alatt elvégzi a köroltást a lakosságon, mint ahogyan Jancsi a szárnyasokon. Most mégis arról tájékoztatott Müller Cecília a koronavírus honlapon, hogy “a 60 év felettiek, illetve a 89 évnél idősebb állampolgárok oltása kezdődhet meg; őket elsősorban otthonaikban a háziorvos vagy egy oltócsoport fogja felkeresni.”

Ha valamivel lehet lassítani és szabotálni a minél előbbi átoltottság elérését, az pontosan a lakáson való oltás,

ahol még a beadás után is várnia kell a háziorvosnak 15-30 percet, hogy kialakul-e bármiféle anafilaxiás reakcióra utaló tünet. Szó sem esik a tájékoztatókon tömeges oltópontok felállításáról, stadionokban, sportcsarnokokban, ahogyan ezt más, Brüsszellel együtt élő államok teszik.

Az egyetlen érdemi előrelépés annak az oktatóvideónak az elkészítése volt, amely a háziorvosoknak készült, és az oltásokkal kapcsolatos információkat tartalmazza. Ez legalább minőségben megüti a fejlett országok lakosságnak szánt COVID oltássokkal kapcsolatos oktató anyagát. Jellemzően ezt nem is az EMMI csinálta - hiszen ők el voltak foglalva a Pozsonyi csata szupermáriósított képvilágával - hanem a honvédség.

Sajnos azonban ez a videó nyilvánosan nem elérhető, csak egy időlimittel megjelölt linken volt megtekinthető, így a lakosság továbbra is csak Müller Cecíliától tájékozódhat.(update: a Népszavának megvan, itt nézheti meg.)

Ezek után nem csoda, ha különböző népszerű konteók születnek, melyek szerint az MTA visszafelé ATM, vagy a Kormány valójában a válság minél további elhúzásában érdekelt.

Így végül nincsen semmi csodálkozni való abban, hogy a társadalom pontosan úgy reagál, ahogyan a tyúkok, amikor János közeledett hozzájuk a köroltással. Menekül, pedig a szabadságot, a biztonságot pontosan az átoltottság minél gyorsabb elérése garantálná.

A történelmi hűség kedvéért Jánosból háziorvos lett, és vinné az oltóanyagot.

„TÁRSADALMI BŰNÖK NÉLKÜL KERÜLTEM MAGAS POZÍCIÓBA” – EXKLUZÍV INTERJÚ A MA 75 ÉVES VÁRSZEGI ASZTRIKKAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.01.26.


„Ma, visszanézve is teljes nyugalommal mondhatom: semmi olyat nem tettem, ami ellentétes lett volna a katolikus tanítással” – mondja rendkívüli pályájára visszatekintve a Válasz Online-nak a most 75 éves Várszegi Asztrik. A nyugalmazott pannonhalmi főapátot pedig gyakran vádolták azzal még egyházon belül is, hogy liberális, olyan pletykák is terjedtek róla, hogy zsidó, meg hogy Várszegi Gábor Fotex-vezér testvére. A fiatalon püspökké szentelt bencés szerzetes szerint az egyházban két generáció kell, hogy kitisztuljon a kút, amelyet a kommunisták megmérgeztek, az állam által pénzelt egyházi intézményektől viszont nem lesz itt keresztény társadalom. Születésnapi életútinterjú az elmúlt harminc év közéletileg egyik legaktívabb egyházi méltóságával, akinek 27 éves vezetői időszaka alatt a pannonhalmi monostor példaértékűen született újjá...

MAGYARORSZÁGRÓL SEM LEHET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA UTAZNI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.26.


Joe Biden újra életbe léptette a beutazási korlátozásokat. A Frankfurter Rundschau szerint német egészségügyi miniszter a vakcinákra vonatkozó exporttilalom elrendelését javasolja fontolóra venni európai uniós szinten. Drámaian alacsony az AstraZeneca hatása a 65 éven felettiek körében – írja a német Handelsblatt.


Gyakorlatilag az összes jelentős amerikai médiaintézmény beszámol arról, Joe Biden elnök újra életbe léptette a járvány miatt az Egyesült Államokba történő beutazási korlátozást Brazíliával, Írországgal, az Egyesült Királysággal, továbbá a schengeni övezet 26 tagjával, köztük Magyarországgal szemben. Emellett az újonnan észlelt vírusváltozat miatt felvették a tilalmi listára Dél-Afrikát is. A korlátozás csaknem minden nem-amerikai állampolgár beutazását megtiltja ezekből az országokból.

Engedélyhez kötnék a vakcinaexportot

Ami a koronavírus elleni oltóanyagok ügyét, az Európa-szerte tapasztalt vakcinahiányt illeti, ezzel kapcsolatban a Frankfurter Rundschau azt írja, hogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter exporttilalom elrendelését javasolja fontolóra venni európai uniós szinten – illetve egészen pontosan azt, hogy az EU kiviteli engedélye legyen szükséges a vakcinaexporthoz.

A lap arról is beszámol, hogy a Merck gyógyszerkonszern és a francia Pasteur-intézet felhagyott a közös kutatási projekttel, mert a kanyaró elleni oltóanyagra alapozott koronavírus-vakcinafejlesztési próbálkozásuk nem járt sikerrel, az előállított szer túl alacsony hatékonyságúnak bizonyult.

Mindeközben még nem látszik a megoldása annak a vitának, amely az Astra-Zeneca által pénteken bejelentett szállítási csúszás miatt robbant ki. A frankfurti lap idézi Sztella Kirikiádész egészségügyi EU-biztost, aki szerint az Európai Bizottság képviselőivel lefolytatott ülésen a gyógyszergyár által adott tájékoztatás nem volt kielégítő.

Alig hat az idősek esetében az AstraZeneca

A Bild című bulvárlap és a Handelsblatt című német üzleti lap ráadásul úgy értesült: az európai gyógyszerhatóság szerint csak azzal a korlátozással lehet majd kiadni a forgalmazási engedélyt az AstraZeneca brit-svéd fejlesztésű oltóanyagára, hogy azt a 65 éven felülieknél nem lehet használni, mert hatásfoka az idősek körében drámaian alacsony, mindössze nyolc százalékos. A Handelsblatt szerint ez fiaskóval fenyegeti a német oltási programot. A gyógyszercég közleménye szerint viszont a rossz hatékonyságról szóló információk teljesen tévesek és alaptalanok. A Handelsblatt ugyanakkor a berlini szövetségi kormány köreiből származó információkra hivatkozva írt erről, és olyasmit a német üzleti körök lapja nem szokott megengedni magának, hogy ekkora horderejű állítást az ujjából szopjon. Az AstraZeneca vakcinájának tehát valószínűsíthető az ilyen jellegű hiányossága, és az sem kizárt, hogy a bejelentett szállítási csúszás valamiképpen összefüggésben állhat ennek a problémának a tudatosulásával.

Vétó helyett hozzájárulással operálnak

És most más téma. Nyilván emlékeznek arra, mennyi vita övezte decemberben az EU úgynevezett helyreállítási alapjának, vagyis a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást ösztönző, 750 milliárd euróról szóló pénzügyi csomagnak az ügyét, amit a magyarok és a lengyelek majdnem megvétóztak az esedékes hétéves uniós költségvetéssel együtt, mert ellenezték a jogállamisági feltételrendszer bevezetését.

Nos, ezúttal a három balti állam sodorta veszélybe az intézkedéscsomag érdemi megvalósítását. Mint a Politico című amerikai portál európai kiadása írja, Észtország, Lettország és Litvánia azt követeli, hogy külön nevesítsék azt az 1,4 milliárd eurót, amibe kerülne a Rail Baltica elnevezésű projekt. Annak keretében nagy sebességű vasúti kapcsolatot építenének ki a balti térség és az EU többi része között. A pénznek a Connecting Europe – vagyis Európai Összeköttetés – elnevezésű, 28,4 milliárdról szóló költségvetési fejezethez kellene kerülnie, de az Európai Parlament ellenzi, hogy a fejezeten belül konkrét projektet megnevezzenek – az ugyanis eddig úgymond nem volt szokásban. A baltiak azonban ehhez ragaszkodni akarnak, és finoman jelezték Brüsszelnek – no nem szó szerint azt, hogy ennek hiányában megakasztják az uniós helyreállítási alap mobilizálását, hanem csak azt, hogy amennyiben hajlandóak megnevezni, írásba adni, hogy a Rail Baltica megkapja az igényelt 1,4 milliárdot, akkor az – idézem – „megkönnyítené” a három szóban forgó ország parlamentje számára a jóváhagyást ahhoz a lépéshez, ami ennek a bizonyos 750 milliárdos alapnak mondhatni a lelke: nevezetesen ahhoz, hogy az EU-tagállamok közösen vegyenek fel hitelt a nemzetközi pénzpiacon. Ehhez a hitelfelvételi aktushoz ugyanis a nemzeti parlamentek kifejezett hozzájárulására van szükség. Tehát a baltiak nem azt mondják, hogy nincs hozzájárulás, ha nincs pénz, hanem azt, hogy ha van pénz, akkor könnyebb megadni a hozzájárulást. A végeredmény ugyan nem hajszálpontosan, de majdnem ugyanaz, csak a hangnem egészen más, mint a vétófenyegetés.

MANYIKA NÉNI ÉS AZ ARCHEOGENETIKA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.26.


Manyika néni reggelente leértékelt száraz zsömlét visz a boltból, hogy híg cikóriába áztatva nyammogja el éhenhalás ellen. Ezen túl a füle lekonyul, sajog a bütyke és tegnap temette el az urát, aki a Covidba halt bele, és még csak vele sem lehetett az utolsó percekben, mert kihajították a kórházból. Mindezek ellenére bizakodva tekint a jövőbe – ha meg nem fagy –, mert mint szomszédjának a fülem hallatára előadta, nagy érdeklődéssel követi az új archeogenetikai-történeti kutatásokat. – Nem én hülyültem meg, hanem Kásler sámán, akinek ilyen delíriumai vannak.

Most, hogy Mátyás király csontkirakójába buzult bele, megkérdezték tőle, mi az anyám valagával foglalkozik amúgy a járvány kellős közepén, amire jött a válasz, miszerint: „Éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot”, és bízik abban, hogy „sokan érdeklődéssel fogják követni az új archeogenetikai-történeti kutatásokat”. Káslerrel már régóta bajok vannak, engem pedig irritál, hogy a vészek közepette közpénzből űzi a hobbiját, mondhatnám úgy is, legózzon a csontokkal saját zsebre és haveri körben.

De még annyira ostoba is volt ez a szerencsétlen, kérdésre hosszan elsorolta egy napját, hogy mivel telt neki, s íme: megnézte a fa koporsó felnyitását, a csodálatosan szép pálos rendi gótikus templomot, tájékoztatták a feltárásokról, közös kulturális programokat beszélt meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vett a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Ezek után már ne csodálkozzunk, ha a tízparancsolat gyógyító erejében hisz, és azt is tegyük hozzá, tegnap jött el az a nap, amikor átlépte a tizenkétezret a magyar vírus-halottak száma...