HÉTVÉGI RÁADÁS 1: HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? (ONLINE KÖNYV)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017-2018.



1. rész: Kampány a hatalomért

Hogyan lehetünk teljhatalmú uralkodók Európa közepén? Ha úgy érezzük, sorsunk az, hogy abszolút uralkodóként foglaljuk el méltó helyünket a történelemben, vajon megakadályozhat-e bennünket ebben olyan az apróság, miszerint hazánk történetesen az Európai…

2. rész: Kezdetek

Mire figyeljünk kezdő diktátorként?. Mivel nem a dzsungelben és nem is a sivatagban vagyunk, ezért aztán nem folyamodhatunk drasztikus lépésekhez annak érdekében, hogy minél hamarabb fejünkre kerüljön a korona, még ha átvitt értelemben is. Legyünk türelemmel és építkezzünk fokozatosan, legalábbis… 

3. rész: A diktatúra alapjainak megteremtése

A diktatúra alapjainak megteremtése. Egyszerre több fronton támadjunk – természetesen oly módon, hogy az Unió ellustult és inkompetens bürokratái még véletlenül se kapjanak észbe, mi is történik a szemük előtt. Stratégiánk a lopakodás: több lépcsőben szervezzük át az országunk…

4. rész: A média lerohanása

A média lerohanása. Hatalmunk megszilárdítása érdekében az egyik legnagyobb falat a média lerohanása és a lehető legszervilisebbé tétele. A célunk az, hogy egy olyan alternatív valóságot mutattassunk be a választóknak, ahol minden nagyon szép, minden nagyon jó, minden a legnagyobb… 

5. rész: A média lerohanása 1.

A kereskedelmi adók, avagy a szükséges rossz. Keményebb dió a kereskedelmi média szolgálatunkba állítása, mivel ahogy szerte a világon, valószínűleg a mi hazánkban is a nagy kereskedelmi csatornák multinacionális cégek leányvállalatai és e minőségükben uralják a piacot. Ezen társaságok…

6. rész: A média lerohanása 2.

Hajtsuk rabigába a betűk világát is Előző rész itt. A médián belül kezeljük külön a betűk világát – akár hagyományos papír alapon, akár elektronikusan is történik a hírszolgáltatás, az írott sajtó fogyasztói általában magasabban iskolázottabbak, mint az átlagos rádióhallgatók vagy tévénézők,…

7. rész: A média lerohanása 3.

Koncessziós rendszer, avagy minden rossznak vége szakadhat egyszer Előző rész itt. Nemcsak jogi és pénzügyi, hanem az engedélyezés oldaláról is támadjuk be a számunkra kényelmetlen médiacégeket olyan koncessziós pályázati rendszerrel, amelyben csak az nyerhet, akinek mi engedjük. Írjunk elő…

8. rész: Alkotmányozás

Jogi alapok megteremtése. A szocializmus európai összeomlásával olyan új jelszavak kerültek a rendszerváltó pártok zászlajára, mint a demokrácia alapjainak lerakása, az ellensúlyok és fékek rendszerbe iktatása, illetve a jogállam létrehozása. A változás parlamentjei a meglévő…

9. rész: Kezdjünk mindent elölről

Ha hatalomra kerültünk, romboljunk porig és kezdjünk mindent elölről   Előző rész itt.   Milyen területeket kell a legsürgősebben beszántanunk majd újraépítenünk? Elsősorban azokat, amelyekben nagy mennyiségű lenyúlható pénz van: uniós pályázatok kiírási, elbírálási, ellenőrzési és kifizetési…

10. rész: Uniós források lenyúlása

Pénzügyi alapok megteremtése (uniós források, nyersanyag, adó, kiárusítás, stb.)   Előző rész itt. Hatalomra kerülve óhatatlanul szembesülünk azzal, hogy – legalább részben – teljesíteni kell azt, mit ígértünk. Ki kell találnunk, hogyan tálaljuk azt a gazdaságpolitikát, amelynek látszólagos célja…

11. rész: Az adóprés, mint finanszírozási forrás

Csúcsra járatott adóprés. Az állam javainak kisajátítása után a második és egyben sokkal tartósabb és jobban prognosztizálható pénzforrásunk az adók, illetékek, díjak és a mindenféle járulékok szövevényes tengere. Lehet, hogy azzal nyertünk választást, drasztikusan csökkentjük az…

12. rész: Koncessziók, mint finanszírozási forrás

Koncessziók . Hatalmunk megtartása (a lojalitás biztosítása) érdekében folyamatos költségvetési bevételre van szükségünk, ezért a lehető legtöbb ágazatra terjesszük ki a koncessziót.   Valószínűleg már az előző kormány is alapított meg osztogatott koncessziós jogokat, ám semmi sem gátol meg…

13. rész: Stratégiai megállapodások, mint finanszírozási forrás

Stratégiai megállapodások, avagy a korrupció felsőfoka   Előző rész itt. Kössünk a nagy multinacionális cégekkel állami szintű megállapodásokat és nevezzük őket stratégiai partnernek. Ezek a megállapodások viszonylag kevés befektetett energiával igen jelentős hasznot eredményezhetnek nemcsak a…

14. rész: A nemzeti bank, mint finanszírozási forrás

Házipénztárunk, a nemzeti bank.Előző rész itt Saját és híveink zsebének megtöltésére használjuk fel a nemzeti bank forrásait is például a devizatartalék illetve a különböző árfolyam manipulálós és kötvény kibocsátásos ügyletek segítségével. A nemzeti bank pénzének felélése olyan, mintha a…

15. rész: Letelepedési és egyéb kötvények, mint finanszírozási forrás

Az igazi lottó ötös, azaz a letelepedési és egyéb kötvények. Legyünk kreatívak az extra pénzek bevonásában és áruljunk ki mindent, amire csak módunk van. Például sózzunk drága letelepedési kötvényeket az uniós tartózkodási engedélyre áhítozó gazdag külföldieknek és családtagjaiknak, bármilyen…

16. rész: Az állami vagyon, mint finanszírozási forrás

Az állami vagyon kiárusítása. Hatalomra kerülve áruljuk ki a nagyi ezüstjét is, azaz az állam vagyontárgyait (ingatlanokat, műkincseket, földet, stb.). Ha drágán kívánjuk értékesíteni ezeket, akkor célozzuk meg a külföldi befektetőket, ha viszont nekünk van rá szükségünk (netalán…

17. rész: Intézményesített korrupció és pénzmosás, mint finanszírozási forrás

Intézményesített korrupció. Állítsunk fel új közbeszerzési rendszert rezsimünk illetve támogatóink pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében. Biztosítsuk, hogy minden egyes állami pénzelosztós pályázaton az nyerjen, akit erre méltónak tartunk és…

18. rész: Semmi sincs ingyen

Semmi sincs ingyen. Ha már megteremtettük az osztogatás alapjait és van is mit elosztogatnunk, akkor nekiveselkedhetünk az osztogatásnak. Hiába is szeretnénk, sajnos nem tarthatjuk meg országunk teljes költségvetését meg a nemzeti vagyont saját magunknak – és nincs is a világon…

19. rész: Osztogatási és fosztogatási módszerek

Osztogatási és fosztogatási módszerek. Közép-európai teljhatalmú uralkodóként milyen lehetőségeink vannak nélkülözhetetlen segítőtársaink (támogatóink, híveink, vazallusaink) kifizetésére? Először is követhetjük a középkori török módszert…

20. rész: Presztízságak uralmunk szolgálatában

Presztízságak uralmunk szolgálatában. Vannak olyan területi a gazdaságunknak, amelyeket feltétlen hajtsunk rabigába (azaz tűzdeljük tele saját embereinkkel). Ilyen például a különféle költségvetési konstrukciókkal és adókedvezményekkel támogatott filmipar, verseny- és…

21. rész: Fegyveres erők és testületek lerohanása

Fegyveres erők és testületek átalakítása. A harmadik világbeli diktatúrákkal szemben mi nem a fegyveres erőkre és testületekre és nem is a nekünk nem tetszők végleges eltiprására alapozzuk hatalmunkat, hanem a képviseleti demokrácia meghekkelésére.…

22. rész: Az ügyészség és a bíróság lerohanása

Az ügyészség. Hatalmunk legfőbb kulcsa az ügyészség. Az a szervezet, amely jogszabály alapján szigorúan parancsuralmi felépítésű – így már csak arra van szükségünk, hogy aki a hierarchia tetején kiadja az ukázt, az maximális lojalitást tanúsítson irányunkba. Ki más…

23. rész: A közigazgatás lerohanása

A közigazgatás lerohanása. Bürokrácia nélkül nem létezhet egy ország, ezért aztán az elődünktől öröklött rendszert kisebb vagy nagyobb módosításokkal nekünk is fent kell tartanunk. Az átvétel után a lehető leghamarabb döntsük el, mennyire akarunk központosítani, azaz…

24. rész: Az önkormányzatok megrendszabályozása és az adóhivatal szolgálatba állítása

Az önkormányzatok megrendszabályozása. Ne hagyjuk, hogy a helyi önkormányzatok a fejünkre nőjenek. Vegyünk el tőlük minden olyan feladatot, amely hatalmat adna a kezükbe (hatósági ügyek, engedélyezések, stb.), másrészt hagyjunk náluk minden olyat, ami csak viszi a pénzt…

25. rész: A gazdaság lerohanása, a nemzeti burzsoázia megteremtése

A gazdaság lerohanása. Ha elhatározásra jutottunk, teljhatalmunkat kihasználva hogyan változtatjuk meg gyökeresen országunk gazdasági életét és mindehhez hogyan biztosítjuk a legalapvetőbb jogszabályi feltételeket, akkor tűrjük fel az ingujjunkat és veselkedjünk a munka…

26. rész: A gazdaság lerohanása, a versenytársak likvidálása

A gazdaság lerohanása - versenytársak likvidálása. Ha összeállt a gazdaságunkból eltávolítandók fekete listája, kezdjük a kirakatban ülők kilövésével, azokéval, akiket könnyedén eltávolíthatunk, a radar alatt mozgókkal meg a strómanok mögött állókkal pedig…

27. rész: A gazdaság lerohanása, államosítások

A gazdaság lerohanása – államosítás, az új lehetőségek tárháza. Az államosítás kiváló eszköz azoknak a vállalkozóknak a piacról kiszorítására, akik olyan szektorban voltak cégtulajdonosok, amelyben ezen túl már csak állami vállalatok tevékenykedhetnek…

28. rész: A gazdaság lerohanása, privatizáció

A gazdaság lerohanása – új lehetőségek teremtése privatizációval. Vonjunk be a privatizálásba kurrens vagyontárgyakat, például állami földeket és különféle célra hasznosítható ingatlanokat. Különösen akkor kedvező a helyzetünk, ha az előző kormányok szerint a…

29. rész: Alakítsuk át az oktatási rendszerünket is

Alakítsuk át az oktatási rendszerünket is. Minden országnak szüksége van egy jól átgondolt humánerőforrás politikára, különben ki fogja kitermelni a korosztályunk nyugdíját? A liberális demokrácia hívei azt szajkózzák, a XXI. század kihívása a tudásalapú társadalom…

30. rész: Központosítsunk és államosítsunk az oktatásban is

Központosítsunk és államosítsunk az oktatásban is   Keltsünk hangulatot – szidjuk az előző kormány által favorizált liberális, az iskoláknak és a pedagógusoknak túl nagy szabadságot biztosító oktatást, amelynek szereplői a lehetőségtől megszédülve elkanászodtak és…

A KARVALYOK FÖLDJE BLOG ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI RÁADÁS 2: SZILÁGYI ÁKOS: A POPULISTA - A POLITIKAI VARÁZSMESE MORFOLÓGIÁJA (PDF)

SZILÁGYI ÁKOS BLOGJA
Szerző: SZILÁGYI ÁKOS
2010 

Ajánlás az olvasónak 7 

Előhang 16 

Első fejezet - Mese a meséről 18 

Második fejezet - Álom az igazságos megtorlásról 25 

Harmadik fejezet - A Történelem Rögtönítélőszéke 36 

Negyedik fejezet - A populista nem alkuszik 43

Ötödik fejezet - A bűnös elit 49 

Hatodik fejezet - A Test Papja avagy a Gyógyító Király 59 

Hetedik fejezet - Tiszta kezek avagy a Megtisztított Ország 74 

Nyolcadik fejezet - Beűzetés a Paradicsomba avagy a szükséges regresszió 91 

Kilencedik fejezet - Az igazság mint a hazugság legfelső foka 102

Tizedik fejezet - A tettek embere 112

Tizenegyedik fejezet - A Nagy Félelem 125

Tizenkettedik fejezet - A Több-Mint-Politikus és a Több-Mint-Párt 135

Tizenharmadik fejezet - Az ezerarcú populizmus 144 

Tizennegyedik fejezet - Leples bitang avagy a Kendőzetlen Igazságról 155 

Tizenötödik fejezet - A legrövidebb út 161

Tizenhatodik fejezet - A trickster 169

Tizenhetedik fejezet - A populizmus komolysága 177

Tizennyolcadik fejezet - A Végső Győzelem 187

Tizenkilencedik fejezet - Az Utolsó Forradalom 199 

Huszadik fejezet - Fülbemászó populizmus 208 

Utóhang 220

LETÖLTHETŐ INNEN (PDF-BEN)

BAJNAI GORDON ARRA EMLÉKEZTETETT: "A GONOSZ DIADALÁHOZ CSAK ANNYI KELL, HOGY A JÓK TÉTLENEK MARADJANAK"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2018.04.07.

„A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak” – idézte Facebook-oldalán szombat este Bajnai Gordon Edmund Burke ír származású írót, politikai gondolkodót, akit a modern brit konzervatív politika egyik megteremtőjeként is emlegetnek.

A volt miniszterelnök szerint vasárnap minden szavazat, minden körzet számítani fog, ezért arra buzdít mindenkit, hogy menjen el szavazni.

„Egyéniben hallgass az eszedre, listán pedig a szívedre” – tette hozzá, de a poszthoz linkelte a V18, a Közös Ország Mozgalom és Márki-Zay Péter által közösen ajánlott, a legesélyesebb egyéni jelölteket megnevező lista oldalát is, hogy aki tájékozódni akar, onnan tegye.

Megírtuk: Bajna már nem először közvetít finom üzeneteket a választási kampányban, a korábbi posztja szerint ugyanakkor a Fideszre és a Jobbikra sem javasolná a voksolást.

ITT OLVASHATÓ

EZEKET A CSALÁSGYANÚS ESETEKET JELENTETTÉK EDDIG A TASZ FORRDRÓTJÁN

INDEX
Szerző: KALASGY
2018.04.08.

A TASZ irodájában is működik egész nap egy forródrót, ahol a választási csalás gyanús eseteket be lehet jelenteni és a jogászok segítenek a hozzájuk fordulóknak. Már délelőtt is több bejelentés érkezett a TASZ-hoz, olyan esetekről, ami a választók szerint felvetheti a csalás gyanúját. A hozzájuk fordulóknak azonnal tanácsot adnak, később pedig segítenek abban, hol élhetnek jogorvoslattal az ügyükkel kapcsolatban. A TASZ választási forródrótja a 0630 722 33 56 telefonszámon érhető el.

Mráz Attila, a TASZ munkatársa elmondta, hogy viszonylag nagy számban fordultak hozzájuk olyan választópolgárok, akik

A SZAVAZÓHELYISÉGBEN ÉRTESÜLTEK ARRÓL, HOGY VALAKI FELVETETTE ŐKET A NEMZETISÉGI NÉVJEGYZÉKBE,

így nem tudnak pártlistára szavazni. Mráz elmondta, hogy ők már négy éve is kifogásolták azt a kérelmezési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy néhány személyes adat megadásával, online felületen bárkit tudta és beleegyezése nélkül lehet regisztrálni a nemzetiségi névjegyzékbe, amin helyben már nem lehet módosítani. Ez tehát lehetőséget biztosat a választási csalásra...

ITT OLVASHATÓ

MENJETEK SZAVAZNI, ÉS NE HIGGYÉTEK EL, HOGY ÚGYIS MINDEGY

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.04.08.

Hiába készül egy éve Nemzeti Választási Ilonka néni a mai történelmi voksolásra, sajnos a valasztas.hu oldal döglődik, az NVI informatikai rendszere maga alá csinált. Választási Ilonka néni nem számított ekkora terhelésre, eszébe nem jutott volna, hogy ilyen sok embert fog érdekelni, hogy mi történik április 8-án. Ebből kifolyólag fél 4 után derült ki, hogy 15 órakor 53,64%-os volt a részvétel, ez mindössze 5 ezrelékkel, de még mindig magasabb, mint a 2002-es eddigi rekordnak számító 53,59%. Anélkül is, hogy Áder János államfő akár egyetlen büdös szóval is szavazásra buzdított volna, ahogyan azt egy normális államelnöknek kötelessége lett volna.

Az okos emberek folyamatosan leírják, elmondják, hogy mennyire olvasható ki bármi is az eddig ismert részvételi adatokból, és mennyire nem olvasható ki semmi belőlük. Se megcáfolni, se megerősíteni nem tudom és nem is akarom, hogy ennek ki örülhet és miért, majd később minden kiderül.

Ezzel szemben azt feltétlenül szeretném leírni, hogy én is jártam ma Budapesten, a XI. kerületben a Bocskai úton, és láttam azt a kilométeres sort. És láttam azokat a fiatalokat, akik ott szélben, napsütésben órákon át várakoznak, mert mindenképpen szavazni szeretnének. Én nem tudom, hogy azok a zömében fiatalok és kevésbé fiatalok kire fognak szavazni, de lelkesítő volt látni, hogy ott vannak, hogy nem adják fel, hogy nem érdekli őket, mennyi időt kell ott állni. Az alábbi rossz minőségű felvétel ott készült:...

ITT OLVASHATÓ

HOL SZAVAZNAK SOKAN 2014-HEZ KÉPEST

INDEX
Szerző: SZÉMANN TAMÁS (ADATVIZUALIZÁCIÓ), RA
2018.04.08.

Ebben az írásunkban foglalkozunk azzal hosszan, hogy vajon a rekordrészvétel (a napközbeni adatok még 2002-ben sem voltak ekkorák) vajon kinek kedvezhet. Természetesen olvassák el azt az írást, de a poént kénytelenek vagyunk lelőni, egyelőre nem tudni, hogy ki jár jól a magas részvétellel.

Elképzelhető, hogy rengeteg, eddig passzív ember elment szavazni, mert el akarja küldeni a kormányt. Általában egyébként ez szokott történni, azt mondják, a magas részvétel az ellenzéknek szokott kedvezni. De simán lehet, hogy a Fidesz nagyon durvát mozgósított, és mindenkit elvisz az urnákhoz a migránsos-ijesztgetős kampányolás. Nem tudni még.

Mi viszont csináltunk egy térképet, amelyen a 3 órás részvételi adatokat vetettük össze a 2014-es végleges részvételi adatokkal. A százalékpontos különbséget jeleztük (vagyis ha 2014-ben 65 százaléknyian mentek el, most pedig 35-nél tartanak, akkor a 30 lesz a bűvös szám. Minél kisebb a szám, annál jobb a 2014-hez viszonyított mozgósítás.).

Böngéssze, hogy az ön körzetében sokan mentek-e eddig 2014-hez képest. Ami látszik: a Hegyvidéken, Nyugat-Magyarországon és az északkeleti határ mellett vannak lemaradva. Ezek jobbára fideszes környékek. Az Alföldön viszont sokan szavaznak, Lázár körzete 15.00 órakor a relatív rekorder...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÁPRILIS 8-RÓL SZÓLJON AZ ÉNEK

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.04.08.

Április 8-a után április 9-e fog következni. Ezt nem árt hangsúlyozni, mert a tudósításokból és vitákból könnyen keletkezhet az a látszat, hogy most hétvégén virrad föl az a nap, amelyik megoldást hoz valamennyi köz-, de talán magánéleti nyavalyára is.

A szavazatokért versengő pártok nyilván a vasárnapi választás sorsdöntő jellegét hangsúlyozzák – hol némileg mulatságos, hol teljesen abszurd formában. Április 8-án legyen az egész ország Hódmezővásárhely, legyen Karácsony, a másik oldalról pedig: április 8. dönt arról, hogy bevándorlóország leszünk-e. Nos, akik nem akarnak feltétlenül egy dél-alföldi településen élni, azok megnyugodhatnak, nem változik az egész ország Hódmezővásárhellyé, nem köszönt be húsvét után egy héttel a karácsony, és szülessen bármilyen eredmény, Magyarországból a legkevésbé sem lesz bevándorlóország. Ellenben az élet, ideértve a politikai életet is, folytatódni fog a jövő héttől is. Sőt elképzelhető, hogy akkor kezdődik igazán.

Az ugyanis megjósolhatatlan, hogy milyen folyamatokat indít el, ha széles körben válik egyértelművé: gyengül a hatalom, és összességében erősödik az ellenzéke. Erre minden esély megvan, jóval kevesebb a kormányváltásra. A közzétett kutatásokból kiindulva – és még azokat erős fenntartásokkal kezelve is – a Fidesz–KDNP bírja a teljes népesség csaknem harmadának támogatását. Közepesen magas részvétel mellett ez a szavazatok körülbelül 40 százalékát jelentheti. Egyfordulós rendszerben, gondosan kialakított választókörzetekkel, a győzteskompenzáció szisztémájával ennek bőven elégnek kell lennie az újrázáshoz. És akkor még a kormányzó pártok legerősebb támaszait nem is említettük: az ellenfeleiket...

ITT OLVASHATÓ

PÁRTLISTA 2018

24.HU
Szerző: 24.hu
2018.04.08.

...A szavazólap tartalmazza a lista sorszámát (egytől induló, folyamatos sorszámozással), alatta a jelölőszervezet logóját (a jelölőszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni), a szavazásra szolgáló kört, alatta a pártlista rövid nevét, majd a jelölőszervezet teljes nevét és a lista első öt jelöltjének a nevét.

A listán a következő sorrendben szerepelnek a pártlisták:

1 – Sportos és Egészséges Magyarországért Párt,
2 – Momentum Mozgalom,
3 – Demokratikus Koalíció,
4 – Szegény Emberek Magyarországért Párt,
5 – Közös Nevező 2018,
6 – Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt,
7 – Összefogás Párt,
8 – Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
9 – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt,
10 – Iránytű Párt,
11 – Magyar Igazság és Élet Pártja,
12 – Magyarországi Cigánypárt,
13 – Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt,
14 – NET Párt,
15 – Jobbik Magyarországért Mozgalom,
16 – Magyarországon Élő Dolgozó És Tanuló Emberek Pártja,
17 – Magyar Munkáspárt,
18 – Együtt – A Korszakváltók Pártja,
19 – Családok Pártja,
20 – Lehet Más a Politika,
21 – Tenni Akarás Mozgalom,
22 – Rend és Elszámoltatás Párt,
23 – Kell az Összefogás Párt.

ITT OLVASHATÓ

A "kamupártok" listája pedig itt nézhető át

KINEK KEDVEZ A MOSTANI DURVÁN MAGAS RÉSZVÉTEL?

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.04.08.

Kormányváltó vagy kormányféltő hangulatot jelent a nagyon magas részvétel? Még persze mi sem tudjuk, de elgondolkodtunk, mit is üzennek a napközbeni részvételei adatok. Török Gáborosan szólva: a kiugró részvétel vagy a kormányoldalnak jó, vagy az ellenzéknek.

Eredményt hirdetni ilyenkor még semmiképp nem tanácsos és korántsem lehet, ám a részvételi adatokból már levonhatunk pár következtetést az április 8-i parlamenti választások végkimeneteléről.

A részvétel talán minden várakozás felülmúl: 11 órakor majdnem 30 százalék, 13 órakor pedig 42,32 százalék ment el szavazni, vagyis félidőig a négy évvel ezelőtti szavazók kétharmada voksolt már. A mostani, minden korábbi parlamenti választásnál magasabb arány azt vetíti előre, hogy a nap végén a részvételi arány biztosan meghaladja a 65 százalékot, és nagy valószínűséggel a 70%-ot is.

De mit jelent ez a magas részvétel? És mit mondanak a területi, megyei, települési részvételi adatok? Orbán vagy Vona, Molnár, Szél és Gyurcsány örülhet? Összeszedtük, mit látunk a napközbeni jelentésekből.

1. Kormányváltó vagy kormányféltő hangulatot jelez?

Főleg az átjelentkezőknek nyitott szavazóköröknél látványosan kígyózó sorok jelzik: ezúttal sokan bele akarnak szólni, mi történjen a politikában. A tankönyvi példák szerint a magas részvétel szinte mindig az ellenzéknek kedvez. Hiszen ha az emberek elégedettek egy rendszerrel, egy kormánnyal, akkor nagyobb eséllyel legyintenek és maradnak otthon, és csak azok szaladnak reggel voksolni, akik nagyon le akarják váltani a rendszert. A hódmezővásárhelyi időközin is megtapasztalhattuk: hiába fideszes bástyáról van szó, a magas részvétel elsöpörte a Fideszt és az ellenzéki Márki-Zay Péternek kedvezett.

Ezúttal azonban csínján kell bánnunk a megállapítással, hogy a magas részvétel protesthangulatot és kormányváltó légkört jelent. A Fidesz ugyanis az ellenzékhez hasonlóan sorsdöntőnek nevezte a választást, maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy nem lehet kijavítani a mostani „hibát”.

Emellett a kiszivárgó Kubatov-listákból is látható volt, hogy a Fidesz csúcsra járatta a mozgósítást. Vagyis nem kizárt: a magas részvételben az van benne, hogy megjelent egy jó nagy kormányféltő hangulat is az országban...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖT LEGFONTOSABB KÉRDÉS, AMIRE PÁR ÓRÁN BELÜL VÁLASZT KAPUNK

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2018.04.08.

"Sorsdöntő választás lesz", "kijavíthatatlan, végleges, visszacsinálni nem lehet", nincs több esély, "most vagy soha". Legalább ebben egyetért a kormányoldal és az ellenzék. Hogy miért sorsdöntő az április 8-i voksolás, abban persze alapvető vita van.

A Fidesz szerint azonnal lebontanák a kerítést, Magyarországot bevándorlóországgá alakítanák, özönlenének Soros György bevonulna az országba, és minden szektorra rátenné a dollárral szennyezett mancsát.

Az ellenzék szerint viszont Orbán újabb győzelmével, pláne kétharmaddal totális diktatúra következne, mindenkit eltiporna a NER, Orbán Viktor ledarálná nyomban az önkormányzatokat, a médiát és a bíróságokat, minden épeszű elhagyná az országot.

A mögöttünk hagyott kampányban legalábbis ezt a képet sugallta a két oldal. Ne dőljünk be a kampány túlzásainak: április 9-étől nem lesz diktatúra, ha Orbán Viktor újabb győzelmet arat, ahogy Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc sem rohan hidegvágóval szétszabdalni a kerítést, hogy behívják az ott csoportosuló migránsokat.

Amint mindenki túl lesz a kampány felfokozott hangulatán, beláthatja ugyanakkor, hogy politikai szempontból tényleg határkőhöz érkezünk, és mindkét oldalon, minden pártban új irányt vehet a politika. Politikai vezetők bukhatnak meg és nyerhetnek nagyot az április 8-i eredményektől (és értelmezésüktől) függően.

Mi öt olyan fontos kérdés találtunk, amelyre pár óra múlva nagyjából meg tudjuk adni a választ, és amely alapvetően határozza majd meg a következő kormányzati ciklus történéseit...

ITT OLVASHATÓ

NINCS KIFOGÁS! MENJEN EL SZAVAZNI!

INDEX
Szerző: SZABÓZ
2018.04.08.

Vasárnap akár 20 fok is lehet, és állítólag még a nap is előbukkan majd végre a szürke, téli felhők mögül. Ideális idő, hogy kimenjen a szabadba sétálni egyet a családdal, meg a kutyával, hogy megnézze, árulnak-e már fagylaltot a főtéri cukrászdában, vagy hogy bepöccintse a motoros fűkaszát a telken. De előtte húzzon el szavazni, voksolni, vagy csak szimplán választani, mert április 8. nemcsak egy egyszerű tavaszi vasárnap, és még csak nem is a MyVIP 12. születésnapja, hanem a demokrácia ünnepe. És most ez alá tényleg elképzelhet valami heroikus indulót sok rézfúvóssal.

Mert négy éven át csak a pálya széléről köpködhetjük a szotyit, hogy nézd már ennél még az öreganyám is jobban nyomná, ráadásul ő nem is lopná el a labdát, meg a kaput. Meg hogy szemüveget a bírónak. De vasárnap mi állíthatjuk össze az elkövetkező négy év válogatottját, és ez annyira fontos dolog, hogy feleslegesek a béna futball-hasonlatok is: menjen el szavazni, hogy elmondhassa, milyen országban szeretné élni ezentúl.

MI NEM VAGYUNK A TV2, MI NEM MONDJUK MEG, KIRE SZAVAZZON, CSAK MENJEN EL, ÉS AJÁNDÉKOZZA MEG KEDVENC POLITIKUSÁT KÉT EGYMÁST METSZŐ VONALLAL A SZAVAZÓLAPON. VAGY LEGALÁBB AZT, AKIT A LEGKEVÉSBÉ GYŰLÖL.

Lehet, hogy most a nagy rikácsolásban, úgy tűnik, hogy ez a választás arról szól csak, hogy most akkor Brüsszel lebonthatja-e a kerítést a kórházak beázott plafonú sürgősségi osztályain, de valójában az a kérdés, hogy ki alakíthat kormányt. Másképpen mondom: hogy ki költheti el azt a sok pénzt, amit adóként befizetünk, és legfőképpen mire.

Tehát teljesen mindegy, hogy ünneplőben, vagy gumicsizmában, de menjen el szavazni. Mutassa meg, hogy még érdekli, hogy mi fog történni velünk itt és most, Magyarországon. Utána pedig nyomja meg büszkén azt a gombot, ott az Index logó mellett, és mondja el minden barátjának, ismerősének, és azoknak is, akiket csak úgy véletlenül jelölt vissza a Facebookon, hogy

A DEMOKRÁCIÁNAK IGENIS VAN ÉRTELME, SZAVAZNI PEDIG MÉG MINDIG MENŐ!

Az Index idén is Graffitember exkluzív rajzaival ajándékozza meg a büszke demokratákat, a Mester Választás-ciklusának újabb darabjait is megtalálja a random képek között, ha ott fent, az Index logó mellett a “Szavaztam, és büszke vagyok rá”-feliratú gombra kattint! Ha meg nem bízik a random-generátorban, kattins végig itt ezt a galériát a demokratikus műélvezet kedvéért...

ITT OLVASHATÓ

ELŐLEGEZZÜK MEG A BIZALMAT AZ ELLENZÉKNEK!

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.04.08.

Minden rosszat elmondtam ezekről, amit el lehetett az utóbbi négy-öt évben. Ennyire inkompetens, korrupt ellenzéket -- parlamenten belül és kívül -- valóban lámpással kell keresni a magyar demokráciák nem túl hosszú történetében. És igen, mi sem mutatja ezt jobban, minthogy Karigeri képes volt annyira komolyan venni magát, hogy végül megvalósította minden metafora rémálmát -- és karácsonyfát állított magának a köztéren! Miközben a közös MSZP-P lista népszerűsége a vezetése alatt pont nullával növelte a népszerűségét, és ami hullámzás akadt benne, azt jó eséllyel a Márki-Zaytól való távolmaradása -- majd az érdektelenségbe való visszacsúszása -- okozta.

Ennek ellenére nem tehetünk mást, mint hogy az ellenzéket támogatjuk, mert Orbán Viktor utóbbi nyolc évének trendvonalát meghosszabbítva négy év múlva Bulgária és Moldova között találjuk majd magunkat. Ilyen egyszerű. A liberális demokrácia intézményrendszerének újraalapozása az ország létszükséglete, ahogy létszükséglet az ennek helyébe lépett intézményes kormányzati korrupció és forráspazarlás felszámolása, a társadalmi hatékonyság növelése és az ország szociális szétcsúszásának visszafordítása...

ITT OLVASHATÓ

SZAVAZÓKÖRI KISKÁTÉ, AVAGY HOGYAN AKADÁLYOZZUK MEG A VÁLASZTÁSI CSALÁST?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M.
2018.04.08.

Köröm alá rögzített tollheggyel történő szavazólap-érvénytelenítés, gyanús „kísérők”, láncszavazás, egzisztenciális megfélemlítés – egészen változatos, ámbár a demokrácia ünnepéhez méltatlan módszerek koszolhatják össze a választást. Böcskei Balázs politikai elemző a tisztaság megőrzéséhez praktikus tanácsokkal látja el a választópolgárokat, s a szavazóköri delegáltakat is.

Sajnálja, hogy efféle praktikákat kell ajánlania, és így felhívni a figyelmet „eljárásokra”, amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformája – fogalmazott Böcskei Balázs a Mércén megjelent, a választási csalások állampolgári erővel történő megakadályozását célzó cikkében. A politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója ugyanis nemcsak arról írt tájékoztató anyagot, hogy mire érdemes odafigyelni a választópolgároknak a szavazókörökben, hanem hogy az ott megfigyelőként, szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedőket is érdemes felkészíteni a tipikus, s kevésbé tipikus esetek, csalási kísérletek megakadályozására.

Böcskei afféle kisokost is közzétett, ugyanakkor felhívta a figyelmet: „a szavazás tisztaságának megóvása érdekében, ha valakinek kérdése van, keressen bennünket, inkább kérdezzünk és informáljuk egymást”. Az ikszelés után eltűnő tinta abszurditásától ugyanis egészen a közmunkások irányított szavazási magatartásáig terjedhetnek a választási csalások és az azzal kapcsolatos hiedelmek vagy éppen megalapozhatónak vélt gyakorlatok körül felvetődő, a következő napokban nyilván nagy nyilvánosságot kapó kérdések. Böcskei azt írja: „előbbi nevetségessége szót sem érdemel, utóbbira pedig nem elégséges válasz az, hogy aki csak teheti a közmunkások közül, az álljon ellen. Kiszolgáltatott helyzetben lévő honfitársainknak aligha komolyan vehető tanács lenne ez.”

„Rémhírekre rémes módon történő reagálások helyett” a szakértő néhány érdemi javaslattal állt elő az érintettek számára, egyúttal a választási csalás leleplezésére is „mutatott” preventív megoldásokat.

Elsőként azt, hogy a szavazás során:

a szavazókörbe lépve, sőt már annak környékére érkezve ne csak saját magunkra figyeljünk, hanem akár csak szavazók, akár szavazatszámláló bizottsági tagok vagyunk, éberségünk másokra is terjedjen ki.

• A kisokos szerint egyszerű „szemlélőként” akár mi is lebuktathatjuk a láncszavazást. Ennél a csalási módszernél ugyanis „könnyen előfordulhat, hogy az egyébként zavarban levő láncszavazó zsebéből az okmányai elővételekor kihull borítékostul a borítékba rejtett szavazat (vagy ugyanez csak boríték nélkül). Ha ilyennel találkozunk a sorban, érdemes erre felhívni a bizottság figyelmét, a delegáltaknak pedig feladatuk, hogy erre különös figyelmet fordítsanak. Emellett, ha kifelé a szavazókörből egymás után veszik ugyanazt az irányt a szavazók, például ugyanazon udvar vagy kocsma felé, akkor nagy eséllyel láncszavazás folyik a háttérben, és ott lesz a bázis, ahonnan az koordinálva van.”
• Az utóbbi választások tapasztalatai, nyilvánosságra került esetei alapján feltételezhető, hogy a közmunkások fenyítésének egyik módja szavazólapjuk lefényképeztetése, majd annak „hivatali” bemutatása hétfőn, esetleg elküldése még a szavazás után az illetékesnek. Böcskei szerint „ezt úgy lehet kijátszani, ha behúzzuk az x-et a kormánypárti jelöltre, listára, lefényképezzük, majd pedig érvénytelenné tesszük a szavazólapot, és mivel törvény adta jogunk újat kérni egyszer, már élünk is a lehetőséggel. Az elrontott szavazólapot vissza kell adni, de fontos: az rontott legyen.
• Az elemző szavazóköri kiskátéja szerint érdemes ügyelni arra, hogy a szavazólapokon eredeti pecsét legyen. Ha a pecsét színes, akkor látszani fog, hogy megpróbálták-e fénymásolni, viszont ha fekete, akkor külön meg kell bizonyosodni róla, hogy a pecsét eredeti, nem pedig fénymásolt. „A szavazólap viszonylag könnyen előállítható, fekete pecsét esetén szólaljon meg bennünk a csengő” – fogalmazott.
• Böcskei a szavazatszámláló bizottsági tagoknak is tett ajánlásokat, egészen attól kezdve, hogy jobb nem magára hagyni más pártok delegáltjait, így még a mosdóba járást is érdemes szervezetten, óvatossággal kezelni.
• A korábbi rossz tapasztalatok alapján a kiskáté kitér arra: „ügyeljünk rá, hogy a delegáltak között legyen munkamegosztás. Senki ne csinálja több mint 12 órán át ugyanazt a munkát, különösen figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket, a Kubatov-lista ilyenkor is élesítésre kerülhet. Az utolsó pár óra – különösen a kistelepüléseken – élet-halál kérdése lehet; ha a kormánypárti delegált úgy akarja, úgy jelenhet meg a szavazó neve a névjegyzéken, hogy valójában ott se volt.”
• Böcskei szerint gyanús viselkedés lehet az is, ha valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni. De arra is érdemes figyelni, hogy a névjegyzéket kezelő kezében nem lehet toll napközben, az oda rendelt tollat adhatja csak a szavazni kívánónak – vagy utóbbi a sajátját használhatja. Arra sem árt ügyelni, hogy mindenki a saját nevénél írja-e alá a névjegyzéket.
• Mivel a szavazólapok már készen vannak, nem lehet újakat legyártatni, vagyis a szavazás napját megelőzően visszalépett jelölteket le kell húzni a szavazólapról. „A delegált ügyeljen arra, hogy ne az őt delegáló párt jelöltjét húzzák ki véletlenül a szavazólapról. Evidens lenne, hogy ez nem fordulhat elő, de mégis történt már ilyen” – hívta fel a figyelmet.
• Az érvénytelenített voksok esete kapcsán a szakértő arról írt, hogy ha és amennyiben például 300-zal több szavazólap kerül be az urnákba, mint ahányan jogosultak szavazni az adott szavazókörben, akkor az 300 szavazat levonásával jár minden jelölttől. Nem véletlen, hogy viszonylag gyakori módszer ez is a választási csalásra, hiszen aki csal, illetve akinek jelöltje csal, az a levonás után is 0 szavazatnál járhat, míg a többiek mínusz 300-nál. „Kivédeni ezt úgy lehet, ha a delegált nagyon figyel, és ügyel bent a szavazókörben, nem hagyja, hogy elaltassák” – fogalmaz Böcskei, kiemelve, hogy erre is volt példa, így „kitakarták” a delegáltat, kérdezgettek tőle, feltartották a felügyeletben, miközben az urnába vitatható, később érvénytelenített voksok kerültek.
• Az elmúlt napokban is érkeztek hírek az otthonukban, vagy kórházban szavazók voksainak befolyásolási kísérletéről. Böcskei azt javasolja, mozgóurna használata esetén javasolt különböző pártdelegáltaknak is jelen lenni.
• A kiskátéban szerepel az is, hogy az ellenzék készülhet arra: egy-két helyen a kormányváltó pártot keresik majd a szavazók, de ezt élőszóban „összefogásnak” nevezik. „Biztosak lehetünk abban, hogy ilyenkor nem valamelyik kamupártot keresi az illető, és abban is biztosak lehetünk, hogy a kormánypárti delegált rávágja, hogy ez meg az a lista. Delegáltként ébernek kell lenni, nem árt visszakérdezni, mire, illetve kire gondol az illető.
• Arról a polgárról, aki „kísérőként” többször jelenik meg a szavazókörben, okkal lehet feltételezni, hogy nem irgalmas jótét lélek, hanem pártszimpatizáns, pártszolga, „megbízott”, aki „segít” a lehető legjobb döntést meghozni – figyelmeztet Böcskei. A bizottság tagjainak fel kell ismerni ezt, rá kell kérdezni, hogy ő kicsoda. Ha valaki segítséget kér a szavazáshoz, tudni érdemes a delegáltaknak, hogy mindig két bizottsági tag mehet be a fülkébe. „Ne engedjük, hogy csak egy párt delegáltja menjen be az illetővel! Azt se, hogy a pártok az agitációs anyagaikat otthagyják a szavazófülkében, rendszeresen ellenőrizni kell a fülkét.”
• Végezetül a politikai elemző arról is írt: fontos, hogy a szavazatszámlálás közös munka. „Ne hivatkozzon senki sietségre, és minden számláló bizottsági tag ellenőrizze a számlálás minden folyamatát! Figyelni kell, nehogy pecsét kerüljön például egy le nem pecsételt szavazólapra. A szavazatszámlálók kezében ne legyen toll” – e két csalási lehetőséget azzal lehet kivédeni, hogy a számláláskor ne legyen semmi az asztalon, se pecsét, se toll. Történt már köröm alá rögzített tollheggyel szavazólap-érvénytelenítés, éberség ekkor is szükséges, mutassa meg mindenki a kezét, mielőtt indul a számolás – fogalmazott Böcskei Balázs.

ITT OLVASHATÓ

•  

KÉRI: HA A RÉSZVÉTEL 65 SZÁZALÉK ALATT MARAD, GYŐZ A FIDESZ

SZTÁRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2018.04.08.

"Ennyire megjósolhatatlan kimenetelű választás még soha nem volt 1990 óta. A régi választási rendszerben egyértelmű volt, hogy a listás győztes vitt mindent, de most nagy talány a részvétel nagysága és az átszavazási hajlandóság, mert ezeket hagyományos közvélemény-kutatási módszerekkel csak becsülni lehet, mérni nem. Annyit tudunk, hogy ha a részvétel 65 százalék alatt marad, győz a Fidesz, ha csak 60 százalék körül lesz, akkor megint kétharmadot szerez, de 70 százalékos részvételnél elbukja a kormányzást" - mondta Kéri László a Népszavának adott interjújában.

A politológus hangsúlyozta: van nagyjából 20 biztosnak tűnő ellenzéki körzet és van 40 biztos fideszes. De van 40-45 olyan körzet, ahol olyan kevés a különbség a legerősebb ellenzéki és a 40 százalék alatt mért fideszes között, hogy ha működik az átszavazás a legerősebb ellenzékire, akkor megverhető a kormánypárt embere.

"A tét vasárnap, hogy kap-e harmadszor is felhatalmazást egy olyan politikai erő, amelyről tudjuk, hogy semmiféle gátlása nincs. Nagy kérdés, hogy ezzel mennyire van tisztában a magyar választó" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy "miért fordult Orbán a félelemkeltés eszközéhez?" - Kéri László azt válaszolta:

"Meggyőződésem, hogy a leszámolással fenyegető üzenetei nem voltak benne a tervekben. Az ő türelmetlensége jött ki, mert alig várja, hogy azt tehesse az országgal, amit akar.
Eddig csak azt mondta, nem részesülsz a koncból, ha nem állsz be a sorba, de most azt üzente, ha szóvá mered tenni, hogy valami nem tetszik, kitekerjük a nyakad. Ez sokkal durvább fenyegetés, ez már egy másik lépték, mert azt üzeni: én döntöm el utólag, hogy ártottál-e nekem."

ITT OLVASHATÓ

HOLNAPTÓL CSAK AZ DUMÁLHAT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.04.08.

Aki ma elment szavazni.
Ha a Fidesz nyer, lehet, még az sem, tehát gondold meg jól, mit kell tenned - ideológiát gyártani a kényelmességedhez, a beszariságodhoz, a mindenféle becsípődéseidhez, vagy kivenni a részed a feladat megoldásából.
Hogy mi a feladat?
Hát visszavezetni az országot a demokratikus útra, visszafordíthatatlanul.
Ezek húsz évekről beszélnek a hatalomban, én meg szeretnék időszakonként felügyeletet gyakorolni azok felett, akiket a köz szolgáinak választunk, de akik mérhetetlen gőgjükben urainknak képzelik magukat.
Az ország urai mi vagyunk - mi, egyszerű, hétköznapi emberek, a buszvezető, a bolti eladó, a könyvelő, a multi alkalmazottja, a műkörmös meg a fodrász, a közmunkás meg a tanár, az orvos, a táncművész, az énektanár.
Ne te tarts a hatalomtól, tartson a hatalom tőled, mert ha megvonod tőlük a bizalmat, senkik és semmik lesznek, elszámoltatható és büntethető állampolgárok.
Visszamenőleg is, és akkor megkérdezheted tőlük: tolvajbanda, hol a pénzem?
Mert nem emlékszem arra, hogy felhatalmaztalak volna arra, hogy az én adómból építgesd meg a hobbid kellékeit, az én adómból vadászgassál és helikopterezgessél, hogy az én pémzemből gyüjtögessed magánvagyonod ezerszer ezermillióit, hogy elvedd tőlem a Balatont, gyerekeimtől a tanulás lehetőségét, a beteg hozzátartozómtól a gyógyulást.
Szóval, jól gondold ezt át és menjél szavazni, hiszen az idő szép, még az Úr is azt üzeni, hogy menned kell!
Ne félj - féljenek inkább ők, a napjaik meg vannak számlálva.
Hiába az állami szintre emelt szervezett bűnözés, hiába a választási rendszerbe előre beépített csalás, hiába a fenyegetések, győzni fogunk, és akkor jaj lesz ezeknek.
Hosszú számukra ez a nap, hosszabb, mint a várólisták, és itt a lehetőség, hogy még hosszabbá tegyük számukra.
Mi vagyunk többen!

Süt a nap, kék az ég, tegyünk érte, hogy ez a tavasz nekünk legyen szép!

ITT OLVASHATÓ

HÚZZUNK BELE, EMBEREK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.04.08.

Akkor hát ránk virradt, megértük, már nem kell többet feleslegesen aludni. Najó, aludni ezután is muszáj lesz, de az biztos, hogy már nem ugyanabban a valóságban ébredünk holnap reggel, mint amiben ma ébredtünk. Ez akkor is érvényes megállapítás, ha a magyar emberek úgy döntenek, hogy jól van ez így. És akkor is, ha természetesen érdemes szem előtt tartani, hogy nem érdemes csodát várni. Abban az értelemben, hogy amennyiben a Fidesz ma valamiképpen alulmarad, holnaptól nem oldódik meg minden kínunk és bajunk. Ennek ellenére mi biztosan nem ragadtatjuk magunkat arra, hogy előre megénekeljük minden idők leggyengébb ellenzékének várható kudarcát. Arra majd ráérünk holnap.

Addig is Magyarország már voksol, és majdnem biztos vagyok benne, hogy a mi olvasóink között nem nagyon lesz olyan, aki távol tartja magát ettől a soha vissza nem térő lehetőségtől. Országszerte több mint 10 ezer szavazókörzetben lehet voksolni este 7, azaz 19 óráig. Még bőven van idő, ebéd után is lehet menni. A lényeg, hogy menni kell. Ebben a kérdésben igyekszünk mi magunk is élen járni, úgyhogy zűrös lesz a mai napunk. Egyesek csak 200, mások viszont 500 kilométert lesznek kénytelenek utazni azért, hogy leadhassák szavazatukat. Nem akarunk, és nem is fogunk ebből adódóan sem beszállni a hírversenybe, azonban amilyen ütemben ez lehetséges lesz, elmondjuk a véleményünket ma is mindarról, amit fontosnak gondolunk...

ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: EZT ÁLMODTA VELEM A FIAM

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.04.07.

És nem tudtam folytatni.

Amikor eldöntöd, hogy gyereket vállalsz, fogalmad sincs, milyen fába vágod a fejszédet. Van az a bizonyos „ösztönkésztetés”, hogy legyenek utódaink, és ezzel nincs is semmi baj.

Azt mondják, az életösztön és a fajfenntartási ösztön a legerősebb az életünkben. Nem kétlem, hogy így van, bár gyermekorvosi pályafutásom soránegyszer sem hallottam, hogy valaki azt mondta volna, „úgy döntöttünk a párommal, hogy fajfenntartunk”.

Van a vágy, a szerelem, az összetartozás érzése, hogy úgy érzed, megtaláltad azt, akit, és szeretnéd, ha gyerekeitek lennének. Nem olyan bonyolult, és nem is nagy tudomány mindez.

Elisabeth Stone mondatai nagyon igazak a szülői érzésről:

"Eldönteni, hogy gyereket akarunk, egy pillanat műve csupán. Azonban a döntés, hogy a szívünk a testünkön kívül ölt testet, örökre szól."

Igen, döntesz, de fogalmad sincs, mi mellett. Nem látod, nem is láthatod azt a sok jót, örömet, és nem ritkán gondot, fájdalmat, ami egy gyerek felnevelésével jár. És amikor már felnevelted, áll a lábán, saját családja lesz, akkor sem ér véget a történet, hiszen az ivadékgondozás az embernél a szülő haláláig tart. Hogy mindez helyes-e, nem tisztem eldönteni. Az azonban gyakran jut eszembe, vajon jól csináltam-e, vajon megadtam-e mindent, ami ahhoz kell, hogy az én gyerekem, aki persze sose volt (van, lesz) az enyém, boldoguljon az életben, és ne csak boldoguljon, hanem boldog is legyen...

ITT OLVASHATÓ

A VÁLASZTÁS TÍZ NAGY KÉRDÉSE

24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2018.04.08.

A legfontosabb persze az, hogy ki alakíthat majd kormányt, illetve hogyan oszlik majd el a pártok között a 199 parlamenti mandátum. De milyen forgatókönyvei lehetnek a kormányváltásnak, milyen jövő várhat az országra, ha hatalmon marad a Fidesz, és mik lesznek azok az izgalmas részletek, amikre feltétlenül érdemes odafigyelni a választás éjszakáján?

Hogyan lehet leváltani a kormányt?

Az Országgyűlésnek 199 képviselője van, végeredményben őket választjuk meg vasárnap. A képlet egyszerű: az a párt, pártszövetség vagy koalíció alakíthat majd kormányt, amely rendelkezik a parlamenti helyek többségével, vagyis ha Fidesz-KDNP legalább száz mandátumot szerez, úgy biztosan kormányon marad. A helyzet akkor válik bonyolulttá – és ez a második legvalószínűbb forgatókönyv –, ha Fidesz szerzi meg ugyan a legtöbb mandátumot, de nem lesz többsége a parlamentben, az ellenzék viszont csak akkor tud többségbe kerülni, ha minden parlamentbe jutott szereplője koalícióra lép egymással.

Erre vajmi kevés esély mutatkozik, hiszen óriási ellentétek feszülnek a pártok, különösen a Jobbik és az MSZP-DK tömb között, vezetőik pedig többször is kijelentették, hogy nem akarnak közösen kormányozni. Amennyiben az elvi ellentéteken túl is tudnának lendülni, meg kéne állapodniuk a kormány összetételében és a miniszterelnök személyében is, akinek a kormánytagokhoz hasonlóan egyébként nem szükséges parlamenti mandátummal rendelkeznie, így akár egy pártokon kívüli konszenzusos jelöltet is felkérhetnek a pozícióra (a 2006-os vereség után Orbán Viktor is ezzel próbálkozott, amikor Bod Péter Ákost javasolta kormányfőnek az MDF-nek tett koalíciós ajánlatában – és őt ajánlotta nemrég lehetséges miniszterelnökként Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is egy ellenzéki győzelem esetén létrejövő ügyvezető kormány élére).

Ha a jelenlegi ellenzéki pártok kollektíve mégis egyezségre jutnának, azt elsősorban Áder Jánosnak kell jelezniük, hiszen az új Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök tesz majd javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint a felének szavazata szükséges...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELMÚLT 8 ÉV ÉS TEENDŐINK

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Új Egyenlőség Szerkesztősége
2018.04.07.

Április 8-án az ország dönt. Unalomig ismert mondat, hogy felelős állampolgárként kötelességünk beleszólni abba, mi történjen az országban. Ez a döntés két tényezőn alapul, a múlt cselekedetein és a jövő vélt ígéretein. Gyakran nehéz elválasztani egymástól a kettőt. Van, akinek a múlt vizsgálata során az egész rendszerváltás utáni időszak jön elő, más választó "elmúltnyolcévezget" (ennek idősíkja sokszor pártállástól függ). És az ígéretek hihetőségét is gyakran a múlt tetteinek szemüvegén keresztül nézzük. Egyre inkább feloldhatatlan, vagy annak látszó döntési alternatívák elé kerül az ember, és akár úgy is érezheti, az egyetlen helyes döntése, ha nem tesz semmit. A szavazáson való nem-részvétel is egy döntés, még ha ezt sokan nem is tekintik annak.

Ugyanakkor a választás leegyszerűsíthető döntés. Akarom-e, hogy úgy folytatódjon az ország irányítása, mint jelenleg történik? Ha önmagában ezt a kérdést meg tudja válaszolni az ember, akkor nagyon sokat tett azért, hogy eljusson a végső döntéshez: el kell-e menni szavazni?

Jó Állam után nem-kormányzás

Az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin saját felületein és hetente két alkalommal a Népszava hasábjain a társadalom különböző metszetei alapján tükröt tart az olvasók elé. Elismerjük és büszkén vállaljuk, ez a tükör torzít. Szebben mondva nem értéksemleges, mivel van egy nagyon fontos fókusza. Ez pedig a társadalmi egyenlőség kérdése. Javasoljuk, ebből a szempontból gondoljuk végig az elmúlt négy, de talán inkább nyolc év mérlegét.

A választáson a győztes arra kap felhatalmazást, hogy kormányozzon. Ez a munkája, ez a szolgálata a választók felé. Az elmúlt nyolc év két szakaszra bontható: a 2010-2015 elejéig tartó időszak a rossz kormányzás évei voltak a Jó Állam nevében, míg 2015 februárjától a nem-kormányzás időszaka jött el. Sokan már nem is emlékeznek, hogy misztikus áhítattal beszélt a Jó Állam koncepciójáról 2010 után az Orbán-kormány. Saját kormánybiztosa volt, módszertani keretrendszert dolgoztak ki rá, és évente mérték is saját sikerességüket. A második Orbán-kormány konzervatív társadalompolitikával és neoliberális gazdaságpolitikai elképzelésekkel felvértezve látott munkához, és ezen koordináta-rendszerben kezdett neki a társadalom és gazdaság átformálásának. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormánynak már ilyen koherens közpolitikai terve sem volt, a kormányzati munkát a menekültüggyel és ahhoz kapcsolódó politikai akciók, kommunikációs kampányok sorával pótolta. Egész egyszerűen több szakterületen is azt a politikai döntést hozta, hogy nem tesz semmit.

A második Orbán-kormány még hitt abban, hogy kormányozni is kell. Hiszen a felhatalmazás mégis csak erről szólt. Az más kérdés, hogy például az egyenlőség és az igazságosság szempontjából mit tettek. A kormány neoliberális gazdaságpolitikájának köszönhetően leépítette a munkavállalók egyéni és kollektív jogait, ezzel csökkentette alkuerejüket. Ezzel megteremtette, hogy az alacsony bérek ellen ne legyen érdemi ellenállás, amelynek eredményeképpen a környező országok béremelkedési üteme magasabb lett, mint a "magyar modellé". A multinacionális vállalatok lettek a rendszer kedvezményezettjei, miközben a magyar kis- és középvállalatok nem kapták meg az esélyt a megerősödésre. Álságosan – főként EU-s támogatások hiú esélyével és torz adókedvezményekkel – arra ösztönözték a dolgozókat, hogy kényszervállalkozókká válva lemondjanak munkavállalói jogaikról. Ez a gazdasági modell a félperifériális kapitalista ország megerősítését, és nem egy új modell megteremtését szolgálta...

ITT OLVASHATÓ