2022. február 16., szerda

A PEGASUS-BOTRÁNY EGY VICC AHHOZ KÉPEST, AMI RÁNK VÁR? I MONOSZKÓP TEREPMUNKA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.16.



A metaverzum nem csak Mark Zuckerberg álma. A szilícium-völgyi tech óriások több tízmilliárd dollárt fektetnek a technológiába. Ahogy a Facebook (új nevén Meta), vagy a Google termékei megkerülhetetlenné váltak, úgy válhatnak a különböző VR és AR szemüvegek is a mindennapjaink részévé. Velük együtt pedig a metaverzum. 

De mi is az a metaverzum? Egy olyan technológia, ami újraértelmezi az internethez való viszonyunkat, vagy csak tovább eszkalálja a jelenleg is létező problémákat? Egyenlőbbek leszünk a metaverzumban vagy csak még kiszolgáltatottabbak a gyártó cégeknek? 

Tóth Jakab ezekre a kérdésekre kereste a választ Szász Barna segítségével, aki a VR és AR technológia nyújtotta lehetőségeket kutatja a Stanfordi Egyetemen (USA, CA)

HORVÁTH ANDRÁS KÁLVÁRIÁJA NER 100 #51

NER 100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.16.



Horváth András volt NAV-os szakértő észrevette, hogy rendszerszintű korrupció folyik a NAV-nál, amely az ÁFA csalásokon keresztül működik. A NER bosszút állt, mert a rendszerét támadta meg dokumentálható bűncselekményekkel...

VADSZTRÁJK AZ ISKOLÁKBAN: AZ OKTATÁSÜGY ÉS A SZTRÁJKJOG A TÉT

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.02.16.


Senki sem számított arra, hogy a tanárok több iskolában is önszerveződő módon vadsztrájkba lépnek, immár nemcsak az oktatásért, de a sztrájkhoz való jogunkért is. Mellettük a helyünk.


A pedagógus szakszervezetek január végi, sikeres és széleskörű társadalmi támogatást élvező figyelmeztető sztrájkja után – már amennyiben minden józan várakozásnak megfelelően nem sikerül megegyezniük a szakszervezeteknek a minisztériummal – a következő lépés a határozatlan idejű sztrájk, március 16-tól.

Azt nem tudjuk, hogy hivatalosan milyen formában, mivel a kormány, látva a pedagógusok társadalmi támogatottságát, a korábbi időhúzás helyett – mellett – a jól bevált sakkozó galamb stratégiához folyamodott.

Vagyis felborogatta a figurákat, a táblára piszkított, majd bejelentette hogy győzött. A tanárok és a sztrájk sikerétől tartva a tárgyalásos rendezés helyett a kormány rendeletben tiltotta meg nekik hogy sztrájkoljanak, ami felháborító, de valószínűleg jogszerű. Vagy ha megtámadja valaki és kiderül hogy nem az, akkor valamelyik feljebbviteli fórum úgyis kimondja hogy de, márpedig ebben a rendszerben jogszerűen ellehetetleníthet a kormány egy sztrájkot adminisztratív módszerekkel.

A szakszervezetek igyekeznek a törvényes keretek között maradni: tagok ezreit képviselik, akik joggal tartanak a hatalom retorzióitól, így egy szakszervezet részéről nem etikus, sőt, veszélyes sztrájkba hívni a tagjait, ha nincsenek meg a jogi feltételei – ami nem jelenti azt, hogy ne támogathatnák azokat a munkaközösségeket, amelyek így tesznek. Tehát a kormány győztes pozícióban érezhette magát: átírta a törvényt, így neki van igaza. Hogy a játékszabályok mit követeltek volna meg, az teljesen mindegy.

Arra ugyanakkor senki sem számított, hogy a tanárok több iskolában is önszerveződő módon vadsztrájkba lépnek, immár nemcsak az oktatás, de a sztrájk, vagyis két, össztársadalmi szempontból kiemelten fontos dolog kormányzati ellehetetlenítése miatt is.

Noha polgári engedetlenségnek nevezik, ne legyen illúziónk: amit hétfő óta láttunk az ország több oktatási intézményében azt vadsztrájknak hívják, amire Magyarországon hosszú évek óta nem volt példa az oktatásban. Akkor fordulnak a dolgozók ehhez a nyomásgyakorlási formához, amikor legális sztrájkra nincs lehetőség, a helyzetet ugyanakkor tarthatatlannak tartják.

Ma Magyarországon tanárhiány van, vagyis a tanárok arra is rámutatnak, hogy a fenntartó – az állami Klebelsberg Központ – bármennyire is úgy tesz, nincs abban a helyzetben, hogy diktálja az ütemet. Hosszú évek pocsék munkakörülményei, iszonyatos munkaterhei és megalázó bérkorrekciói után egyre több tanári munkaközösség hívja fel erre a figyelmét.

Példamutató az egyre több iskolában, egyre növekvő számban vadsztrájkba lépő tanárok kiállása, mert megmutatja, hogy kollektív erővel a kormány valamennyi önkénye mellett is lehetséges szembeszállni az elnyomással...

EZ MÉG NEM A FÖLDHARC AZ OMIKRON ELLEN! - ITT VANNAK MAGYARORSZÁG LEGFERTŐZŐBB HELYEI

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.02.16.


Az összes magyarországi megyében tetőzött az omikron variáns okozta ötödik járványhullám, de még nagyon korai lenne kikiáltani a járvány végét. Budapesten a csúcshoz képest 40%-os, országosan pedig 53%-os intenzitással fertőzött a koronavírus az elmúlt 7 napban. Baranya, Vas és Veszprém megyében találták a legtöbb új fertőzöttet, de nagyjából két hete már ezekben a megyékben is egyértelműen tetőzött a járvány. Most nagyjából ott tartunk, mint január 18-19-én (csak persze lefelé tartva a görbén), ami arra utal, hogy a járványhullám levonulása valamivel lassabb, mint az év eleji felfutása volt.


A ma reggel közzétett adatok alapján az elmúlt 7 napban átlagosan napi 8403 új fertőzöttet és 97 halálesetet regisztráltak Magyarországon a koronavírus-járványban. A kórházban ápoltak száma egy hét alatt 1%-kal 5166 főre, a lélegeztetőgépen lévőké 5%-kal 203 főre nőtt, keddről szerda reggelre viszont a két utóbbi valamelyest már csökkent (egy nap alatt 125, illetve 8 fővel)...

OROSZ CSAPATOK AZ UKRÁN HATÁRNÁL: PUTYIN SZERINT A NYUGAT ÁTVÁGTA MOSZKVÁT

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.02.16.


Az Oroszország és Ukrajna határán kialakult, immár hónapok óta pattanásig feszített helyzet egyik fő oka, hogy Oroszország tart a NATO keleti bővülésétől. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az elmúlt években több dolgozatában is kifejtette, hogy az ukránokat nem tartja önálló népnek, egyre gyakrabban hangoztatja, hogy az USA és a nyugat-európai országok megszegték azt a korábbi ígéretüket, miszerint nem terjesztik tovább keleti irányba a katonai szövetséget. Igaza van Putyinnak? Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát? Mennyiben tekinthetők legitimnek Moszkva december közepén megfogalmazott igényei, és mennyiben felelnek meg a történelmi tényeknek az Oroszország által felhozott érvek?

Kezdjük az utóbbival! Orosz oldalon már egy ideje előszeretettel hangoztatják, hogy a nyugati hatalmak a hidegháború végén megígértek, hogy a NATO „egy hüvelyknyit” sem fog keleti irányban bővülni. Putyin a legutóbbi Orbánnal folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Nyugat „átvágta” Moszkvát, amikor ígéretei ellenére öt hullámban bővítette a NATO-t. Nem ez volt az első eset, amikor az orosz elnök ezt állította. A Nyugat hitszegésének felemlegetése már évek óta tart, miközben a korai Putyintól semmi effélét nem lehetett hallani; az elnök az utóbbi időben leginkább Mihail Gorbacsov James Baker amerikai külügyminiszterrel tartott megbeszélésén elhangzottakra hivatkozik. Arra a találkozóra Moszkvában, 1990. február 9-én, vagyis alig néhány hónappal azután került sor, hogy leomlott a berlini fal, és Németország egyesítése vált az európai politika kulcskérdésévém miközben a Szovjetunió még jelentős, mintegy 380 ezres katonai kontingenst tartott a kelet-német állam területén. Ebben a helyzetben a nyugati – mindenekelőtt a német és az amerikai – vezetők első számú célja Moszkva megnyugtatása volt: tudták, hogy Németország jövője a szovjet vezetők politikai akaratától függ. A német egyesítésről folyó tárgyalások során, illetve más magas szintű találkozókon a nyugati politikusok kétségtelenül többször is utaltak arra, hogy a NATO keleti irányú bővítése nem céljuk. Ezt akkor valószínűleg így is gondolták, és ebben nemcsak a német egység mielőbbi megteremtésének szándéka játszhatott közre, hanem az is, hogy még létezett a Varsói Szerződés, és Szovjetunió szatellitállamairól nehéz volt feltételezni, hogy rövid időn belül kérni fogják felvételüket a NATO-ba.

Ekkor még inkább az az elképzelés tűnt reálisnak, hogy ha egyszer megszűnik a keleti katonai tömb, hasonló sorsra jut a nyugati is. De az események másképp alakultak: 1991 februárjában a Varsói Szerződés tagállamai megállapodtak a katonai szervezet április 1-i feloszlatásáról. Nem sokkal később konzervatív puccskísérletet hajtottak végre Gorbacsov ellen, ami – annak ellenére, hogy elbukott – komoly nyugtalanságot keltett Kelet-Közép-Európa országaiban, és felerősítette a Szovjetunió politikai irányvonalának jövőjére vonatkozó félelmeket. Ezek az aggodalmak a jelcini korszakban sem tűntek el teljesen, mert az új rendszer politikai jövője felettébb bizonytalan maradt...

SZABAD SAJTÓT ERDÉLYBE!

TELEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2022.02.16.



Miután 2020 nyarán a Telex szerkesztőségének jó része kénytelen volt elhagyni előző újságját, miután főszerkesztőként engem az előző lapunktól elbocsátottak, miután Japántól Brazíliáig a nemzetközi sajtó is minket keresett a történtekkel kapcsolatban, az első nagyobb interjúmat az erdélyi Transindexnek adtam. Szimbolikus és tudatos döntés volt: a Transindex már pusztán a létezésével megtestesítette azokat az értékeket, amelyek a szerkesztőségünknek akkor is a legfontosabbak voltak, és most is a legfontosabbak: a sajtószabadságot, a véleményszabadságot, a pártatlanságot, a kíváncsiságot, és határon túli magyar újságként 1999 óta nap mint nap küzdött a „Ne hallgassunk!” elvéért.

A Telex az indulása óta szoros kapcsolatot ápol a Transindexszel. Több nemzetközi pályázatot nyertünk együtt, és több olyan cikket is olvashattak, amelyet közösen írtak telexesek és transindexesek, és amelyre méltán büszkék vagyunk. Már tavaly év végén jelezték az olvasóknak és nekünk is, hogy bajban vannak, veszélyben a működésük, és segítség nélkül aligha tudják folytatni.

A Transindex 23 éves története a teljes szerkesztőség felállásával most véget ért.

A helyzet a telexesek számára fájóan ismerős: az egyre fokozódó külső nyomás után ezeknek az újságíróknak sem maradt más választásuk, mint az értékeik mellett kiállni, összekapaszkodva felállni, és feladni az addigi életüket jelentő újságjukat. Szívbe markoló a jóslat, amelyet a transindexesek búcsúja előre jelez: „ez volt az egyedüli nagy olvasottságú romániai magyar médiafelület, amely a szerkesztőség saját döntései, és nem valamilyen politikai pártagenda szerint készült”. Ennek a szellemiségnek az eltűnése fájó veszteség lenne nemcsak a számukra, hanem egész Erdély, sőt, a teljes Kárpát-medencei nyilvánosság számára.

A Transindex újságíróinak példamutató felállása után ugyanazt a felelősséget érezzük, mint 2020-ban, ezért belevágunk a Telex történetének következő, minden eddiginél nagyobb vállalkozásába: a felálló újságírókkal közösen szeretnénk elindítani a Transtelexet.

Hisszük ugyanis, hogy szükség van szabad sajtóra Erdélyben. Hogy kell Erdélyben is egy újság, amely csak tőled függ. Hogy kell egy híroldal, ahol nem a hatalom diktál. Hogy kell egy szabad lap erdélyieknek erdélyiektől, de nem csak Erdélyről.

Az új erdélyi lap, a Transtelex elindításhoz pedig az olvasóink segítségét kérjük!

A Telex azért jött létre, mert egyrészt az értékeik mellett egységesen kiálló újságírók nem törődtek bele az elhallgattatásukba és abba a sorsba, amelyet mások szántak nekik, másrészt mellénk állt több tízezer ember, aki pénzzel is támogatta, hogy elindulhasson egy új újság. Ugyanezt kérjük most az olvasóinktól, támogatóinktól: fogjunk össze, hogy elindulhasson a távozó transindexesek lapja, a Transtelex.ro, amely az erdélyi magyar nyilvánosság meghatározó, megkerülhetetlen lapja lesz.

Támogassa a Transtelexet! Ezen az oldalon várjuk a rendszeres és az egyszeri támogatásokat, és persze mindenképp kövesse a Transtelex Facebook-oldalát és Instagram-oldalát, ahol folyamatosan beszámolunk a fejleményekről. A következő napokban pedig a Telexen is megmutatjuk, miért van szükség az erdélyi szabad magyar sajtóra.

Mi hiszünk abban, hogy Erdélyben is van másik. Lesz másik!

„FÜGGETLENKÉNT NEM TUD FENNMARADNI EGYETLEN ORGÁNUM SEM ERDÉLYBEN” – A TRANSINDEX-ÜGYRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: CSIBY GYÖNGYVÉR
2022.02.16.


Huszonhárom évnyi működés után kedden felállt a Kolozsváron működő magyar nyelvű hírportál, a Transindex szerkesztőcsapata. A tömeges felmondást a szerintük teljesen ellehetetlenített munkakörülményekkel indokolták. Ennél többet egyik munkatársuk sem hajlandó mondani, még név nélkül sem, de a román köztévé magyar rendezője szerint a határokon átszivárgó megosztottság a történtekről szóló cikkekből is kitűnik.


A Transindex munkatársainál betelt a pohár: úgy vélik, már nem tudják azt tenni, ami egy szabad sajtóorgánum feladata.

„Mindannyian észleljük, hogy az elmúlt időszakban egyre inkább beszűkültek az erdélyi magyar szólásszabadság és nyilvánosság terei. Közel két éve a fennmaradásunkért küzdünk egy olyan politikailag meghatározott környezetben, amelyben a sajtó már csak két út közül választhat: vagy kapitulál és gyakorlatilag szócsőként működik tovább különféle politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni a feladatát, viszont ez esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik” – áll a távozó csapat közleményében.

A Telex stábjával fognak a jövőben együtt dolgozni a Transindextől frissen felmondott újságírók. A magyarországi szerkesztőségben már korábban értesültek arról, hogy a Transindex munkatársai mindannyian távozni fognak, és sajtóértesülések szerint az erdélyi újságírók már egy közös projekten dolgoznak a Telexszel.

A Transindexből kilépő újságírók egyelőre nem kívántak nyilatkozni lapunknak döntésük okairól vagy alakuló terveikről.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) álláspontjára is kíváncsiak voltunk, a cikk megjelenéséig azonban nem fogalmaztak meg állásfoglalást az ügyben...

A TÁVOLTARTOTT TÖMEG - A KIVÁNDOROLT MAGYAROK POLITIKAI PREFERENCIÁI, TÁRSADALMI ATTITŰDJEI ÉS A HIÁNYZÓ SZAVAZATOK A 2022-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON

21 KUTATÓKÖZPONT
Szerző: 21 kUTATÓKÖZPONT
2022.02.16.


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az ellenzéki összefogás és a kormánypárt támogatottsága a legtöbb közvéleménykutatás szerint fej-fej mellett halad, konszenzusos vélemény szerint a választás a billegő körzetekben fog eldőlni, pár ezer, vagy akár csak pár száz szavazattal. Ez a kiélezett helyzet a korábbiakhoz képest is felértékelheti a többszázezres kivándorolt magyarság szavazatainak jelentőségét.

A Magyar Demokrácia Alap és az Action for Democracy megbízásából készült tanulmányban egy külföldi és egy hazai mintán elvégzett online, közösségi média alapú közvélemény-kutatás segítségével összehasonlítjuk a kivándorolt és az itthon élő magyarság politikai, társadalmi attitűdjeit és értékrendjét, illetve pártpreferenciáját. A felmérés alapján megbecsüljük, hogy a kivándorolt magyarok mennyire befolyásolhatják a parlamenti választások végeredményét most - és mennyire befolyásolhatnák akkor, ha online vagy levélben is szavazhatnának, vagy ha jóval több külföldi városban lenne szavazóhelyiség a 2022-es választáson. Ezekre a megoldásokra számos nemzetközi példa létezik, sőt, a levélszavazásra hazai is: a Kárpát-medencében élő, magyar lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak így.

A kivándorolt – elsősorban Nyugat-Európában élő – magyarok lélekszámát a legtöbb becslés fél milliós nagyságrendűnek írja le. Mi valamelyest konzervatívabb módon 415 ezer választópolgárral számolunk egy, a teljes tanulmány harmadik fejezetében kifejtett Facebook penetrációs adatokra épülő becslési módszer segítségével. A felmérésünk szerint ez a választói csoport minden tekintetben jóval kritikusabb a kormánnyal szemben, mint a belföldi magyarok: legyen szó akár az értékrendjükről, világnézetükről, a kormányzat teljesítményének értékeléséről különböző szakpolitikai területeken, vagy a pártpreferenciájukról. Míg a belföldi magyarok körében kiegyenlítettek az erőviszonyok (33 százalékuk ellenzéki, 30 százalékuk kormánypárti a teljes mintában), addig a kivándoroltak között mindössze 12 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, és 43 százalék a közös ellenzéki listáé. Míg a külföldön élők 10-es skálán minden egyes szakpolitikai témában 4-es alá értékelték a kormány teljesítményét, a legtöbb területen még 3-asnál is alacsonyabb volt az átlagpontjuk, addig a belföldön élők esetében az értékek lényegesen magasabbak voltak. A felmérésünk megerősítette a korábbi kutatások eredményét, miszerint a családtámogatás a kormány sikerágazata, és az egészségügy, oktatás, szegénység témakörei azok, ahol a legtöbben elégedetlenek a Fidesz-kormánnyal A külföldön élő magyarok átlagosan kevésbé előítéletesek a kisebbségekkel szemben, mint itthon élő honfitársaik, és a bal-jobb skálán is inkább balra helyezik el magukat, mint az „otthoniak”. Az EU-ban és a nemzetközi intézményekben valamivel jobban, a hazaiakban jóval kevésbé bíznak, mint a Magyarországon élők. Általános különbség továbbá, hogy az államtól egy aktívabb szerepvállalást várnak el, különösen az állam progresszív, egyenlősítő funkcióinak (mint pl. progresszív jövedelem-újraelosztás, a szociális szféra megerősítése stb.) tekintetében.

Egy ilyen karakteres szavazói magatartással rendelkező csoport a választások végeredményét is jelentősen befolyásolhatja – feltéve, ha nagy számban el tud menni voksolni. 2018-ban 55 ezren szavaztak külképviseleteken, és ez a szám ugyan emelkedhet 2022-re, de alighanem így is százezer alatt fog maradni (becslésünk szerint körülbelül 80 ezer várható), ami a kivándorolt magyarság becsült létszámának kevesebb, mint a negyede – miközben a belföldi magyaroknak alighanem közel háromnegyede is részt fog venni a választásokon. Pedig a felmérésünk szerint a külföldön élőknek is lenne igényük arra, hogy szavazzanak: ha egy óránál kevesebb utazással elérhető lenne számukra a szavazóhelyiség, akkor 55 százalékuk, ha pedig online is leadhatnák voksukat, akkor 70 százalékuk mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. Noha a jelenlegi szabályozás által biztosított lehetőségek miatt a többségüknek egy óránál jóval többet kell utaznia, végig számoltuk, hogy milyen következménye lenne annak, ha könnyebben vehetnének részt a választásokon. Online szavazás esetén nem 80 ezren, hanem 230 ezren vennének részt a parlamenti választáson (ez a szám a hazautazni nem szándékozók 70 százaléka), a 150 ezres többlet nagy része pedig az ellenzéki szavazatszámnál jelentkezne: ebben az esetben az ellenzék mintegy 75 ezerrel több addicionális voksra számíthatna, mint a Fidesz. Ez a választókerületenként 700-800 extra ellenzéki szavazat pedig a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint akár 9-14 körzet sorsát is befolyásolhatná egy szoros verseny esetén - márpedig most ilyen verseny várható. Természetesen ezen körzetek egy részét megnyerheti az ellenzék a mostani szabályozás mellett is, hiszen jelenleg is várható annyi kivándorolt magyar részvétele, hogy néhány körzetet átbillentsen. Ezzel együtt – még a konzervatív becslésünk szerint is – egészen más nagyságrendekről beszélhetnénk, ha nem lenne erősen megnehezítve többszázezer magyar szavazóhelységhez való hozzáférése.

A szabályozás ugyan jogi kérdés is – a kormány főként adminisztratív-technikai ügynek láttatja ezt –, ám legalább ennyire múlik a politikai akaraton. A kalkulációnk alátámasztja, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai akadálya van annak, hogy a kivándorolt magyarok részvételi lehetősége jelenleg nehezített. Hasonlóképpen, amikor a kormány 2012-ben – a nemzetközi gyakorlattal szintén szembe menve – a kötelező regisztrációt akarta bevezetni az országgyűlési választásokon, akkor is technikai érvek mögé rejtette az e mögött meghúzódó politikai szándékot.

Mindezeken felül tanulmányunk kiterjed a magyar választók külpolitikai attitűdjeire is. A belföldön és külföldön élő válaszadók véleménye is megoszlott abban, hogy az EU-nak több, vagy kevesebb hatáskörrel kellene rendelkeznie: leginkább az egészségügy, a jóléti intézkedések és a klímapolitikai területén várják azt a válaszadók, hogy az EU-nak több jogosultsága legyen, de ez „csak” az itthon élők 50, a külföldön élők 60-70 százalékára igaz. A honvédelem, az adózás és a bevándorlás kérdésében belföldön már nem volt relatív többsége sem az integráció mélyítésére való igénynek. Az identitást illetően is a kivándoroltak bizonyultak Európapártibbnak: 43 százalékuk tartotta magát inkább vagy kizárólag magyarnak, szemben az itthon élők 55 százalékával. Mindkét csoport bő egyharmada a magyar és az európai identitás együttes meglétével jellemezte önmagát, az európai identitás elsőbbsége még a külföldön élők körében is viszonylag ritka volt. Ami Magyarország szövetségesi rendszerének megítélését illeti, mind a hazai lakosság, mind a kivándoroltak az elmúlt évek tendenciái alapján Németországot, Lengyelországot és Oroszországot látják hazánk azon szövetségeseinek, akikkel legintenzívebb kapcsolatokat ápol a jelenlegi kormányzat. Érdekes különbség továbbá, hogy az itthon élő választókhoz képest a kivándorolt magyarok nagyobb arányban említették Oroszországot, amely összefüggésben állhat azzal, hogy a túlnyomórészt kormánykritikus külföldön élő választóknak az ingerküszöbét inkább átlépte az Orbán-Putyin közeledés az utóbbi évek során.

Végezetül, tanulmányunkban igyekeztünk megbecsülni a hazaköltözési hajlandóság és a politikai és gazdasági folyamatok közötti kapcsolat mértékét. Mindezt egy úgynevezett conjoint-elemzésen keresztül tettük, amelyben felvázoltunk a válaszadóknak egy 5 éves jövőképet Magyarországra nézve. Ebben a jövőképben véletlenszerűen variáltunk három elemet: Magyarország kilép-e az Európai Unióból, lesz-e kormányváltás, illetve történik-e radikális bérszínvonal-felzárkózás NyugatEurópához viszonyítva. A kísérlet eredményeiből egyértelműen kirajzolódik, hogy az átlagos hazaköltözési hajlandóság összességében nézve csekély, és a gazdasági ösztönzők erősebben mozgatják, mint a politikaiak. Ezzel együtt a kérdőíves válaszok alapján az esetleges kilépés az Eu-ból jelentősen csökkentené, a kormányváltás pedig jelentősen növelné a választók átlagos hazaköltözési hajlandóságát. A hatások relatív mértéke azonban jelentősen különbözik a pártpreferencia és a választók korcsoportjának függvényében. Míg egy kormányváltás természetszerűen csábító erővel hatna ellenzéki szavazókra és visszatartó erővel hatna a kormánypártiakra, úgy egy radikális béremelkedés elsősorban a fiatalabb korosztályok fantáziáját mozgatná meg az esetleges hazaköltözésüket illetően...

„A FIDESZ NEM A VIDÉK PÁRTJA, A FIDESZ A VIDÉK ÁRULÓJA”

444.HU / VIDEÓ
Szerzők: SZÁSZ ZSÓFI, RÉNYI PÁL DÁNIEL
2022.02.16.



- Üveges Gábor 16 éve a borsodi Hernádszentandrás polgármestere.

- 66 százalékkal nyerte meg az előválasztást, és ő lesz az egyesült ellenzék jelöltje a borsodi 4-es számú egyéni választókerületben, Kazincbarcikán és környékén.

- A kiüresedő aprófalvas térségekben csak önkormányzati közösségszervezéssel lehet megtartani a lakosságot, a kormány viszont tudatosan vérezteti ki ezeket a kistelepüléseket.

- Ha a Fidesz nyer, 2024-re választott képviselők sem maradnak a kistelepüléseken - politikai kinevezettek vehetik át a hivatalokat.

HAZUDHAT-E AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER, MEGKÉRDŐJELEZVE EGY BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.16.


Milyen példát mutat az állampolgároknak az igazságügyi miniszter, aki politikai döntésnek nevezi az Európai Bíróság ítéletét, és amikor ezt mondja, még akkor is hazudik? Mi azt gondoltuk eddig, hogy a bíróságok ítéletét akkor is tiszteletben kell tartani, ha nem javunkra döntenek vagy az ítélettel nem értünk egyet. Az átkos liberális világban még volt olyan idő, mikor ezt nemcsak nem illett megtenni, hanem önmagát írta ki a közéletből, aki egy bíróság ítéletét nyilvánosan bírálta vagy megkérdőjelezte. Ez maga is a jogállamiság sérelmét jelentette, amiről egyébként az ítélet szólt.

A letűnt átkos liberális demokráciákban az igazságügyi miniszterek általában jogi szaktekintélyek voltak, akik nem vettek részt egy kormány politikai kommunikációjában, mert komolyan vették azt, hogy Justitia szeme be van kötve, ítéletét nem a peres felek iránti elfogultság vagy ellenszenv alapján hozza. Ez a legkevésébé sem mondható el Varga Juditról, aki tökéletesen alkalmatlan és méltatlan az igazságügyi miniszteri posztra, mind szakmailag, mind emberileg, mind morálisan. A NER követelményeinek viszont kiválóan megfelel, mert a NER-nek ilyen emberre van szüksége.

Varga Juditról meg is lehetne formázni a NER igazságszolgáltatásának szobrát, ahogy Justitiaként áll, a szeme nincs bekötve, az erre a célra szolgáló kendőt félrehúzták, és kezében a mérleg egyik serpenyője súlyosan elbillent lefelé. Méghozzá olyan súlyosan, hogy nincs semmi, amivel a másik oldal kiegyenlíthető lenne. A legtragikusabb ebben, hogy az igazságügyi tárca az egyetlen, melynek a nevében is szerepel az igazság és az igazságosság kifejezése, amelynek fényében rendkívül durva szerepzavar, amikor az igazságügy feje látványosan, nyilvánvalóan és gátlástalanul hazudik.

Varga Judit rövid portréját azzal egészíthetjük ki, hogy ezt nem csupán elvétve, esetenként vagy tévedésből teszi, hanem kedettől fogva, szisztematikusan, kivétel nélkül, minden esetben. Nem túl nagy mentség, hogy kizárólag ez a tulajdonsága tette őt alkalmassá erre a posztra, és azonnal elveszítené az állását, ha nem tenné ezt. Az viszont egy másik kérdés, hogy ki vállal el ilyen pozíciót. Ez mindent elmond a személyiségéről. Úgy elvállalni egy igazságügyi miniszteri posztot, hogy valaki tudja, hogy az lesz a munkája, hogy hazudjon, ahhoz kell vastag bőr az arcon.

Varga Judit megkérdőjelezte az Európai Bíróság döntését, miszerint az Európai Unió visszatarthatja a támogatásait egy tagországtól, ha az uniós pénzeket nem jogállami keretek között használják fel. Arra még utalunk, hogy ez miért nevetséges, de a jelenségben a legfeltűnőbb az, hogy Varga a világ legtermészetesebb módján beszél arról, hogy bíróságokon születhetnek politikai döntések, ez pedig óhatatlanul arra irányítja a figyelmet, hogy az általuk fentről lefelé elfoglalt bíróságokon egyre inkább politikai színezetű döntések születnek, ha a szereplőknek politikai kötődéseik vannak.

Varga a magyar viszonyokat vetíti az Európai Bíróságra, egy olyan bírói testületet rágalmazva, amely valóban jogtudósokból, pártatlan igazságügyi szakemberekből áll, akiknek a döntéseit európai és világszinten a legnagyobb figyelem kíséri, s akiknek a döntései enyhén szólva jobban átláthatók, mint a NER által megszállt Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla tevékenysége. Varga azt hazudta, hogy az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban azért ítélt Magyarországgal szemben, mert egy egészen más dologgal, a homofób törvénnyel és gyűlöletkeltéssel nem ért egyet...

ITT OLVASHATÓ

Az Európai Bíróság vélhetően azzal sem ért egyet, hogy a pedofíliát egy szexuális irányultsággal, a homoszexualitással azonosítsák, aminek ellentmond az orvostudomány, a statisztika és a valóság tényei, s ennek alapján gyűlöletet keltsenek, kirekesszenek, kollektíven elítéljenek egy társadalmi kisebbséget. De a bíróság ezúttal nem ezzel foglalkozott, a döntésében ez semmiféle szerepet nem játszott. Az érvek és ellenérvek között ezek nem szerepeltek. Az Európai Bíróság nyilvános ítéletében a per tárgyát érintő kérdésben határozott, amiről bárki meggyőződhet.

Maga az ítélet nem is lehetett más, hiszen a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy az Európai Uniónak van-e joga meghatározni azt, hogy az általa adott támogatások felhasználása során jogállami módon járnak-e el. Ezt az uniós szerződések és az uniós jog tükrében kellett vizsgálnia, s mivel az egész Európai Unió a jogállamiság követelményeire épül, a jogállamiságot megszegő országokkal szemben megvonhatja a támogatásokat. Érdekes módon ez cseppet sem izgat a magyar és a lengyel kormányon kívül senki mást, mert ez a követelmény számukra természetes.

Varga Judit a megszólalásával igazságügyi miniszterként rombolja a jogállamiságba, a jogállami intézményekbe, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, ami elfogadhatatlan. Az igazságügyet lejáratja, megítélését kocsmai szintre süllyeszti, ami után a zsák pénzzel rajtakapott bankrabló arra hivatkozva utasítja el a bíróság ítéletét, hogy a bíró az Újpestnek szurkol, ő pedig a Fradinak (csak azért is “Fradika”), ezért ez az ítélet nem arról szól, amit ő elkövetett, hanem arról, hogy az Újpest megszállta a bíróságokat és a bíróságokat használja fel a Fradi-drukkerek ellen.

Maga az ítélet a két keresztényfasiszta uniós állam, Magyarország és Lengyelország keresetét utasította el, és megállapította, hogy az ún. “feltételességi mechanizmusról szóló” rendelet jogszerű. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy visszatarthatják az uniós támogatásokat egy kormánytól, ha az nem tudja garantálni, hogy a pénzt arra fordítják és azok kapják, akiknek az EU szánta. Mindez a korrupció mellett a jogállamisággal is összefügg, mert államilag szervezett korrupció csak ott lehet, ahol a jogállami normákat nem tartják be...

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN MEG NEKIK, AKIKRŐL ÉPP IDEJE LENNE PÉLDÁT VENNI MINDAZOKNAK, AKIKNEK UGYANCSAK LETT VOLNA BŐVEN OKUK MINDEZT MEGTENNI AZ ELMÚLT ÉVEK SORÁN…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.16.


Szóval csak azt szeretném mondani, hogy miközben az ország fizetett pártszócsövektől kapja meg reggeltől estig, mit is kell gondolnia magyarságról hazaszeretetről, családról, kereszténységről, mit kell gondolni köztörvényes bűnözőkről, a magánynyugdíjpénztári megtakarítások enyves kezű lenyúlóiról, önmagukat a közpénzekből csinos milliárdokkal, kastélyokkal, a fél Balatonnal és a Velencei tóval, szállodákkal és trafikokkal, magánrepülőkkel és helikopteres kiruccanásokkal, letelepedési államkötvényekkel szépen kistafírozókról, pszeudó-„tudományos” intézetek ideológiai támaszát élvezőkről, őrületes közpénzekből hazug és manipulatív propagandafilmeket fabrikálókról, az ország egyetemeit közalapítványokon keresztül lenyúló gazemberekről, a törvényben előírt fokozatokkal nem rendelkező félhülyéket egyetemi professzorokká és/vagy rektorokká kinevezőkről, mit kell gondolni azokról, akik az országot sújtó világjárványt a leggátlástalanabb és a legaljasabb módon saját zsebeik megtömésére használják fel, hasznosíthatatlan és jelentősen túlárazott lélegeztető készülékekkel csencselve, miközben a kulturális kiadások jelentős része a tehetségtelen klientúra zsebében landol, akik aztán az országot rettentő giccsekkel, szemetekkel, köztéri szobroknak nevezett okádékokkal szórják tele, mit kell gondolni azokról, akik gondoskodnak arról, hogy gyermekeink és unokáink garantáltan ne legyenek versenyképesek a nemzetközi munkaerőpiacokon, ne legyenek felkészültek, vitára és érvelésre termettek, mit is kell gondolni azokról, akik a terrorizmus elleni eszközöket arra használják, hogy törvénytelen módon a gatyánkba, a bugyinkba, a zsebünkbe kukkoljanak, be a hálószobánkba, az agyunkba, a gondolatainkba, mit gondoljunk azokról, akik a közpénzből fenntartott médiában a legócskább párthazugságokat visszhangozzák, bazi nagy vitákat folytatunk arról, ki legyen és ki ne legyen az államfő, miközben pontosan tudjuk, ki lesz valójában, na persze, a legalkalmatlanabb komszomolkák közül az egyik, ki más, és voltaképpen tök mindegy is, szóval folynak a nagy vitáink, a nagy csatározásaink, s közben nem állunk meg egy pillanatra sem, hogy a tízmillióból mindazok, akikben maradt még valami morzsányi az elemi tisztességből és becsületből, hogy a legnagyobb tisztelettel fejet hajtsunk az ország igazi hősei előtt, no nem a 133 bátornak nevezett velejéig gyáva alakra gondolok, hanem azok előtt a tanárok előtt, akik anyagilag, szellemileg, mindenhogy ellehetetlenítve tanítják a gyermekeinket, s akik az elmúlt hosszú évek során az egész országnak példát mutatva, munkahelyüket, egzisztenciájukat, imádott szakmájukat kockáztatva, csak azért, hogy „tükörbe tudjanak nézni”, bátran és elszántan kiálltak alapvető jogaikért, hivatásukért, úgy bizony, gyermekeinkért, az egész országért, manifesztálva, hogy lehet így is, hogy létezik civil kurázsi is, s jelezve, hogy ők nem félnek, féljen az őket ellehetetlenítő gyáva, aljas és embertelen hatalom.

Köszönjük szépen meg nekik, akikről épp ideje lenne példát venni mindazoknak, akiknek ugyancsak lett volna bőven okuk mindezt megtenni az elmúlt évek során, az egészségügyi dolgozóktól az egyetemi oktatókig, minden megalázott és megnyomorított, ellehetetlenített és megfélemlített állampolgárig.

És nem tagadom: számomra külön öröm és büszkeség, egyúttal szüleim sok-sok évtizeddel ezelőtti bölcs döntésének az újabb visszaigazolása, hogy imádott alma materem, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium több oktatója is a polgári engedetlenség intézményével élt, hasonlóképp a Kőbányai Szent László Gimnázium és a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium több pedagógusához.

A magam részéről köszönöm mindannyiuknak!

A BENEŠ-DEKRÉTUMOKRA HIVATKOZVA VESZNEK EL MAGYAR TULAJDONT SZLOVÁKIÁBAN. MOST, 2022-BEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.02.16.


„Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyesmi létezhet” – mondja Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogász a második világháborút követő, magyarokat és németeket kollektíven bűnösnek minősítő rendelkezések mai alkalmazásáról. Merthogy minden ezzel ellentétes pozsonyi politikai nyilatkozat ellenére bizony most is megtörténik, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva sajátítanak ki földeket, például autópályák nyomvonalán. A Harvardon doktorált jogász a Válasz Online-nak az ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróságon elért részsikerről és arról is beszél, valóban létezik az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos kettős mérce nemzetközi fórumokon – erre azonban a megfelelő válasz a magyar kormány részéről az okos és taktikus politika lenne. Ez egyelőre hiányzik. Nagyinterjú...

MINISZTEREK, MINISZTERELNÖKÖK, MINISZTERASSZONYOK ÉS TÁRSAIK SAJÁTÍTJÁK KI A BALATONT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BADZSÓ ANGÉLA
2022.02.16.


Miniszterek, miniszterelnökök, családtagok gigaberuházásai, villái épülnek a Balatonnál, amivel az a baj, hogy olyan helyeken, amit korábban az ott élők használhattak, most meg leveszik tőlük a partot, ráadásul rengeteg természetpusztítással jár együtt a Balaton üzemi "kirablása".

Két éve indították útjára a Stop Balaton-törvény! nevű petíciót, hogy megakadályozzák a Balaton lebetonozását, kirablását és szétosztogatását a gazdagok között, február 17-én pedig átadják ezt a petíciót Füleki Zsoltnak, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettesének. Vagyis csak megpróbálják, a helyettes államtitkár ugyanis még nem jelzett vissza, hogy hajlandó-e a civilekkel találkozni – mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért nevű civil szervezet alapítója a Reggeli gyorsban.

Ennek ellenére nem adják fel, "még az utolsó pillanatban is megérkezhet a levél", és mindenképpen elmennek az irodájához, és megpróbálnak vele találkozni, ígérte. Amióta gyűjtik az aláírásokat, "nagyon sok természetpusztítás történt, sok település érintett ebben a történetben", ezért szerintük a helyettes államtitkárnak igenis van dolga a petícióval, és azokkal "a történetekkel és folyamatokkal, amik ott történnek".

Mi történik a Balatonnál?

Lányi András író, filozófus szerint például a választás után kő kövön nem marad majd.

Badzsó szerint is hosszú a lista: Alsóörs, Csopak, Badacsonyörs, Balatonszentgyörgy, Aliga kezdte sorolni Badzsó, aki az utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy "elképesztő mértékű kisajátítási folyamat zajlik éppen". Ha kiadják az engedélyeket, akkor "Aliga is elveszíti az utolsó szabad parti sétányát, és azt a partszakaszt, ami szűk lehetőség, de ott még hozzáférhetnek a helyiek" a Balatonhoz.

Badzsó szerint az állam mindezzel tisztában van, azzal, hogy mi zajlik a parti településeken, hiszen ezek a beruházások "jobbára állami támogatásban is részesülnek".

"Kikötők, szállodakomplexumok terveiről van szó, és sajnos állami szférában dolgozó emberek, miniszterek, miniszterelnökök, miniszterasszonyok és társaik építkeznek a területen", és megemlítette például a tihanyi "hegyelbontást", ahol – a már nem – "Rogánné-féle nyaralóépítés zajlik".

ITT OLVASHATÓ

NER HOTELEK

A TITKOS MEGYE, AHOL ELDŐLHET A TAVASZI VÁLASZTÁS

TELEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2022.02.16.


Tanulmányt készített a 21 Kutatóközpont a külföldön élő magyarok választási hajlandóságáról, értékrendjéről és hatásukról a választásra. Az online, közösségi média alapú közvélemény-kutatás eredményei részben tanulságosak, részben kijózanítóak.


Egy népesebb megye lakosságát kitevő magyar él külföldön, és ezen magyarok jó része az ellenzéket támogatja. Pontosabban támogatná, a választójogi törvény 2012-es módosítása ugyanis a több mint 400 ezer ember jó részétől elzárja a szavazás lehetőségét. Így bár a a külföldön élő magyarok részvétele a felmérés szerint kormányváltást hozna, a jelenlegi választási rendszer sajátosságai miatt jó részük végül nem fog szavazni, állítja a 21 Kutatóközpont tanulmánya (itt érhető el), amelyet a Magyar Demokrácia Alap és az Action for Democracy megbízásából készített.

De kik is a külföldön élő magyar szavazók?

A kivándorolt magyarok lélekszámát a legtöbb becslés fél milliós nagyságrendűnek írja le, a tanulmány – facebookos bejelentkezési adatok alapján – konzervatívabb módon 415 ezer választópolgárral számolt.

Azaz nagyjából egy Fejér megyényi választókorú magyar él külföldön.

Legtöbbjük Magyarországhoz közel, valahol Nyugat-Európában telepedett le: Németországban él 31, az Egyesült Királyságba 26, Asztriában pedig 14 százalékuk.

Demográfiai összetételük dinamikusabb, versenyképesebb képet mutat a hazai lakosságánál, derült ki a szerda este megjelent tanulmányból. Több köztük a fiatal és a magasan képzett: míg itthon a választókorú lakosság 17 százaléka esik a 18-29 éves korcsoportba és 23 százalék a diplomások aránya, addig külföldön ez 33, és 30 százalékra tehető...


A FELE SEM IGAZ A KERESETNÖVEKEDÉSNEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.02.16.


„A KSH nyilván azért ragaszkodik mégis az öt fő feletti cégek kereseti adatainak közléséhez és az egész gazdaságra érvényesnek feltüntetéséhez, mert ezt várja el tőle a Fidesz-kormány. Így lehet győzelmi jelentéseket közölni arról, hogy milyen sikeres Orbán ’ha munka van, minden van’ programja” – írja Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő (és az ellenzék közös jelöltje). A Hírklikknek készített elemzésében a KSH által a reálkeresetek alakulásáról publikált számok csalóka voltára hívja fel a figyelmet.


Az elmúlt években néhány közgazdász, többek között Dedák István, Oblath Gábor és e sorok írója is, többször felvetette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett reálkereseti statisztikai adatok nem illeszkednek a hivatal által közzétett makro statisztikai adatokhoz. Az ötnél több dolgozót alkalmazó vállalkozások által szolgáltatott intézményi kereseti adatok és a nemzeti számlákban fellelhető bértömeg adatok dinamikája jelentősen eltér egymástól. Míg az intézményi kereseti adatok alapján 2010 és 2020 között a reálkeresetek 58 százalékkal növekedtek a KSH adatközlései alapján, addig a nemzeti számlákból számított egy keresőre vetített reálbér-növekedés mindössze 22 százalék volt. A különbség igen tetemes, ennek ellenére, a nemzeti statisztikai szolgálat hosszú időn keresztül nem szólalt meg ez ügyben, nem adott semmilyen magyarázatot a különös jelenségre.

Ez év január végén azonban megtört a jég, mert a hivatal két statisztikusa végre nyilatkozott az egyik hírportálnak az intézményi kereseti adatok és a nemzeti számlák béradatai közötti eltérés ügyében. Egyfelől elismerték a makrogazdasági közelítés, a nemzeti számlák alapján történő kalkuláció létjogosultságát, másfelől pedig a kétféle számítás közötti jelentős különbség létét sem vitatták. A nagy különbség szerintük azért állt elő, mert az intézményi kereseti adatok csak a hivatalos, regisztrált vállalkozások adatait tartalmazzák, a nemzeti elszámolás adatai pedig a teljes (regisztrált és nem regisztrált, tehát fekete és szürke gazdaságra is) vonatkoznak. Egyúttal azt is közölték, hogy a gazdaság kifehéredésének következtében a kétfajta adat közötti különbség az elmúlt években jelentős mértékben csökkent...

RONALDO MEZE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.02.16.


Nem volt olyan régen, amikor kormányunk előzékenyen megmutatta alattvalóinak azt, egyrészt mit kell gondolniuk a kajla világról, másrészt pedig, hogy mit érezzenek, ha szembe jön velük a liberális borzalom. Ez volt az a nap, amikor plakátokon szerepelt egy-egy hazug állítás, alája pedig egy nekik tetsző emojit biggyesztetek. Hogy például az illegális bevándorlástól a magyari fideszembernek a kormány által óhajtottan fel kell robbannia az agyának, illetőleg Soros György támadásai miatt orrán át gőzt fújtató bika mint létállapot az előírt érzelem. És még számos gyönyörök voltak láthatók a kék papírokon, ami bizonyság megint arra a Jose Arcadio Buendia által tett kijelentésre, miszerint az idő körben forog.

Visszaértünk a barlangrajzok korába, a Fidesz elfeledte az írásbeliséget. Itt, minálunk Orbán Viktort és az általa közvetített üzenetet nem érteni, hanem érezni kell, de, ha érzelmeink bizonytalanok volnának, útmutatást is kapunk azok irányára, hogy még véletlenül se tévesszük el. Mert hová vezetne az? Orwell és az 1984 gyakran említődik – többek között – a NER szellemisége kapcsán, és emlékszünk a regényben a „közösségépítő” két perc gyűlöletre, amely aktusok elültették, szinten tartották vagy fokozták a fő áruló, Goldstein übergonosszá emelését, vö, fentebbi példánkban a Soros miatt fújtató orrú magyari ember ideáját, vagy épp Gyurcsány diabolizálását ma is és most is. Hogy irány szabódjék a mélyben elplántált indulatoknak.

Nem kell talán részletezni a módszer aljasságát, de nem is ez, hanem a lehetséges választópolgár agyának kiiktatása, hogy a Fidesz – Orwell nyomán – a magyari embert agytörzsi lénnyé zülleszti. Viszont, ha ezt látjuk, megértjük a békemenetek mozgató rugóit, ha boldogak nem is leszünk a ráismeréstől. Feladattá vált az ember józan eszének megőrzése a NER tizenkettedik évében, és itt újra eszünkbe jut Gyurcsány minapi rendszerbe sorolása, amely szerint ezek „pogány barbárok”. A kétszavas meghatározás minden elemének és kritériumának megfelel az, aminek a társadalmat és annak tagjait a Fidesz tekinti, és a sorból most Varga pénzügyminiszter sem akar kimaradni, pedig őt eleddig a normálisabbak közé soroltuk. Tévedtünk.

Varga pénzügyminiszter feladatának tartotta, hogy a magyar GDP szárnyalását rágja az alattvalók szájába, amihez szimbólumokat használ ő is. A képen, amit Facebook oldalán megosztott, látható ő maga, kezében egy „Varga 7,1” feliratú futballmezzel, míg átellenben az „isteni” Ronaldo a sajátjával, ami „csak” egy 7-es, és innentől a bávatag néző tudatára van bízva, hogy mit képzel erről az újfajta barlangrajzról. Ronaldót minden hülye ismeri a futballtól – mint művészet és magyari létforma – átitatott tudatú kuplerájban, így a sugallat az lehet, hogy Varga a szakmájában jobb mint a félisten Ronaldo, vagy, hogy Magyarország még nála is jobban teljesít. Valami ilyesmi. Mindenesetre sajátos módja ez a sikerpropagandának, és eléggé visszatetszően haszontalan...

ÖTSZÁZ ÉV ADATAI BIZONYÍTJÁK, HOGY A LEXIKÁLIS TUDÁS MELLETT A KREATIVITÁST IS JÓRÉSZT A TANÁRAINKTÓL TANULJUK

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2022.02.16.


Sok kutatás bebizonyította már, hogy a tanároknak milyen nagy hatása van a diákok mérhető teljesítményére, például a kompetencia felméréseken elért pontszámokra. Arról viszont kevesebb kutatás készült, hogy miként hatnak a diákok kreativitására, ami egyre értékesebb készség a munkaerőpiacon.

Karol Jan Borowiecki a zeneszerzők világához visszanyúlva kereste a választ arra, mennyire fontos, hogy milyen tanárt választanak maguknak a diákok bizonyos kreatív területeken. Összegyűjtötte több száz zeneszerző adatait a 15. századtól kezdve a 20. századig, hogy elemezni tudja a tanár-diák kapcsolatokat és ezek hatását a diákok, majd az ő diákjaik műveire.

Rengeteg enciklopédiát és digitális anyagot, illetve a zeneszerzők konkrét műveit vizsgálta, és ebből egyrészt meg tudta állapítani pontosan, hogy ki kitől tanult, de azt is, hogy kinek a stílusa melyik másik zeneszerzőhöz állt közel.

Eredményei azt mutatják, hogy

a zeneszerzők művei mindig inkább a tanáraik stílusához voltak hasonlóak, mint a kortársaikéhoz,

tehát egyértelműen erős hatással volt rájuk a tanáruk, bizonyos szintig őket imitálták. Ez a hatás egy idő után elhalványul, de nem olyan gyorsan, hogy amikor a diákok lépnek tanár szerepbe, akkor már eltűnjön. Így generációkon átívelhet az a stílus, amit egymásnak tanítanak a zeneszerzők...

TÖBB MINT 4 MILLIÁRD FORINTOT AD AZ ÁLLAM EGY SZOTYIPIRÍTÓ ÜZEMRE –HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.16.


Mogyi


A 100 százalékban magyar tulajdonban álló kft. bajai beruházásának felét állja az állam.

Mikrovállalkozás a többmilliárdos közbeszerzés nyertese

Egy nyíregyházi árufuvarozással foglalkozó társaság, a K-Trans 21 Kft. építheti meg a Tasó László fideszes országgyűlési képviselőhöz kötődő Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület többmilliárdos szállodaberuházását.

850 millióért készül a Duna alatti vasúti alagút környezeti hatástanulmánya

A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg.

Tarlós bumerángja

Befejezni nem tudják, elbontani nem lehet, más célra nem használható, mi az?

Ismét a nevekkel trükközik a Fidesz

Névrokonokat is bevet Kaposváron, hogy megossza a szavazatokat.

Mit lehet kezdeni a kamupártokkal?

Pl. minél több a kamupárt, annál kevesebb műsoridő jut a valódiaknak…

Cseh Katalin nyomán közvetlenül kaphatnak uniós pénzeket a városok

A Fidesz által pénzügyileg kivéreztetett városok, köztük Budapest is fontos forrásokhoz juthatnak.

Hazug ábrándok a Fertő tónál

“Nem szeretném, ha a jövő generációi négycsillagos szállodák vagy apartmanházak ablakán kitekintve próbálnának megismerkedni nemzeti parkjaink természeti értékeivel.“

Foglalkozása: kommentelő

Egy kész kasztrendszer körvonalazódik a kommentelési szokások mentén a kormánypárton belül.


SZABAD SZEMMEL: SZORUL A HUROK ORBÁNÉK KÖRÜL, MA DÖNT AZ EUB - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.16.


Az Európai Bíróság ma várhatóan kihirdeti: az EU megvonhat pénzt a tagállamoktól, ha azok megszegik a közös értékeket. Lapszemle.


Frankfurter Rundschau

Szorul a hurok Magyarország és Lengyelország körül, mert az Európai Bíróság ma várhatóan kihirdeti: az EU megvonhat pénzt a tagállamoktól, ha azok megszegik a közös értékeket. Márpedig itt alapvető kérdésről van szó, a következmény pedig alighanem az lesz, hogy a két kormány kevesebb támogatásra számíthat Brüsszeltől. A mechanizmus pártolói szerint végre lesz egy éles kard, amivel megálljt lehet parancsolni a tekintélyelvű irányzatoknak bizonyos országokban.

A Fideszt a civil társadalom elnyomása, valamint a korrupció miatt érik kemény bírálatok. Az EU azért is hadban áll Orbánnal, mert az az egyik hadjáratot a másik után vezeti az unióval szemben. A múlt héten már odáig ment, hogy közölte: Brüsszel jogállami dzsihádot folytat Magyarország ellen.

Moritz Körner, a német szabaddemokraták EP-képviselője szerint viszont szegénységi bizonyítvány, hogy a politikus bedobta a magyar kilépés ötletét. Igazából azonban Orbán csupán nyomást próbál gyakorolni a többiekre, hogy továbbra is lenyúlhassa a közösségi pénzeket a csókosoknak. Ezért – mondta a törvényhozó – a Bizottságnak végre alkalmaznia kell a jogállami mechanizmust. Amúgy pedig meglehetősen átlátszó a magyar vezető trükkje.

A szankciók azonban aligha születnek meg a választásig, Orbánnak pont ez az érdeke.

Reuters

Magyarország és Lengyelország ma vizsgázik az Európai Bíróság előtt, amely ítéletet hirdet az unió által létrehozott „demokráciáért pénzt”-mechanizmusról. A verdikt mérföldkő lesz az EU és Budapest, illetve Varsó vitájában, miután a két populista vezetést kemény bírálatok érik, amiért korlátozzák a nők, az LMBT-közösség és a migránsok jogait, illetve elfojtják a bíróságok, a sajtó, a tudomány-oktatás, valamint a civil szféra szabadságát. Az EUB várhatóan elutasítja a panaszosok keresetét.

Ha így lesz, akkor a szervezet beélesítheti az eddigi leghatékonyabb fegyvert, mármint hogy olyanoknak ne adjon támogatást, akik megszegik a liberális demokrácia törvényeit. Ám ha helyt ad a magyar-lengyel beadványnak, az igencsak meglepő, egyben hatalmas győzelem volna a két kormány számára, mondja egy brüsszeli illetékes.

Az ellentét gátolja az összefogást és akadályozza az egyezséget olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás vagy a közös adózás. Egyúttal gyengíti a földrész pozícióit Oroszországgal és Kínával szemben. Orbán kihasználta a helyzetet és arra figyelmeztetett, hogy a Brexit után a közösség még inkább felbomolhat. Mindenesetre Magyarország egyelőre nem kapja meg a koronaalapból nekijáró 7 milliárd eurót és nagy kérdés, mi lesz a költségvetésből kiutalandó legalább 22,5 millió euróval.

A kormányfő bevándorlásellenes, nacionalista vonalat visz a választási kampányban, gazdaságpolitikáját a populizmus jellemzi. Múlt szombaton azt közölte, hogy a magyarok nem akarnak olyanok lenni, mint a nyugati szövetségesek.

Reuters

A berlini központtal működő Európai Társaság a Szabadságjogokért úgy ítéli meg, hogy Magyarország és Lengyelország egyre inkább tekintélyelvű lesz, de a jogállam helyzete az egész földrészen rosszabbra fordul a járvány folyományaként. Ezt cseppben a tengerként mutatja a két kormány, amely a Covidra hivatkozva mind jobban ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, a civil társadalmat és a médiát, miközben korlátozza az alapvető emberi jogokat és fokozza a megosztottságot, amihez a migránsokat és más kisebbségeket használ ürügyként.

Varsó és Budapest tagadja, hogy bármiben vétkes volna, ugyanakkor azzal vádolja Brüsszelt, hogy az liberális értékeket igyekszik rájuk kényszeríteni, holott azok idegenek a két társadalomtól, mivel azok eredendően konzervatívok és katolikusak. A tét több százmillió euró a jogállami vitában, de utóbbi már így is nagy károkat okozott a szervezet belső összetartásának, illetve az EU nemzetközi megítélésének.

Ha az EUB áment mond az új mechanizmusra, akkor is hetekbe telik, amíg beindulhat a folyamat, amely azután elvezet a pénzek megvonásához. Azaz a szankció nem várható a magyar választás előtt, a dolgok alighanem csak az év végére, vagy 2023 elejére jutnak el a kritikus pontig – közölte egy bennfentes Brüsszelben. Egy uniós diplomata pedig arra figyelmeztet, hogy a mechanizmussal nem szabad veszélyeztetni a döntéseket más fontos területeken, úgy hogy most várhatóan kemény alkudozás következik.

BBC

Az eddigi legkeményebb erőpróba vár Orbánra április 3-án, noha a pálya erősen a javára billen. A kormány uralja a sajtót és óriási kasszából tud gazdálkodni. Csak a közösségi médiában háromszor annyit költött idáig, mint az ellenzéki pártok. Legnagyobb ütőkártyája maga a miniszterelnök, és annak legyőzhetetlen híre. Ő maga egyébként szívesen exportálja a nemzeti függetlenség „magyar modelljét” más államokba is.

Márki-Zay más, mint az összes eddigi kihívó, mert konzervatív. A kormányfő ügyesen a maga előnyére fordítja a liberális bírálatokat. Az új ellenfél viszont hazai pályán, jobbról támadja Orbánt. Azt mondja, színtiszta hazugság az, amit a másik állít, hogy ti. a nemzetet védi. Mert nem hazafi, nem keresztény, nincsenek elvei, nemzeti érdekei, vallása. A pártjával együtt opportunista, aki mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon és tovább gazdagodjon.

Válaszul a kormány példátlan kampányt indított ellene. Minden sarkon óriásplakátok vannak, a YouTube-on folyamatosan az megy, hogy a közös ellenzéki jelölt Gyurcsány bábja. A Fidesz minden kijelentését ízekre szedi, hogy aláássa a hitelét.

Orbán szintén vidéki, de mostanában a gazdagokhoz dörgölődzik. Ugyanakkor sokfelé szeretik a világban, mert a hagyományos értékeket hirdeti a „liberális elitekkel” szemben. Márki-Zay az esélyeket illetően arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint a magyarok 53 százaléka változást akar. Ezért a jogosultak egyharmadát kitevő bizonytalanokat igyekszik megnyerni. Egyelőre minden lehetséges, már ami az eredményt illeti.

Süddeutsche Zeitung

Azt nem lehet mondani, hogy Márki-Zay minden vitán felül áll, de ő jelenti a reménysugarat Orbán ellenfelei számára. A kormányfőt holnap látogatja meg a brazil elnök és pusmognak arról is, hogy Trump szintén jön. A miniszterelnök mindkét politikussal azt próbálja sulykolni, hogy nagypályás játékos a világban.


Ezzel szemben ellenfele piacokon találkozik a polgárokkal, igaz, nincs is más választása. Bár sokáig élt Amerikában, ezért jártasnak számít a nemzetközi porondon, de kampányát nem tudja megdobni híres-neves külföldi személyiségekkel.


Az ellenzék holnap terjeszti elő programját, meglehetősen későn, de Bolsonaro eljövetele alighanem uralja majd a szalagcímeket a kormánypárti sajtóban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a hat párt csak később mutatja be terveit, illetve azt, hogy kiket indít a választáson. Ebből már ki is derül Márki-Zay két alapvető gondja: a Fidesz óriási előnyben van a médiában, no meg az anyagiakat tekintve is, ráadásul az ellenoldal megosztott, ideológiailag éles szakadékok szabdalják.

Ám a politikus a szükségből előnyt kovácsol. Járja az országot, mindenütt meg akarja magát mutat a bázisnak, illetve próbálja megmagyarázni a Fidesz-híveknek, hogy nem dől össze a világ, ha a jövőben nem Orbán irányítja a dolgokat. Hiszen az ellenzék legfőbb közös pontja éppen az, hogy a miniszterelnöknek mennie kell, véget kell vetni a korrupciónak, a társadalom polarizáltságának.
Márki-Zay azt mondja, szaftos kijelentésekkel kell áttörni a hallgatás falát a Fidesz médiagépezeténél. Ám közben sok olyan elhangzik, ami hascsikarást okoz a hívei körében. Nyíltan azonban még nem szálltak szembe vele, mert nem szeretnék rontani az esélyeit. A politikus sokak szemében továbbra is jó kompromisszumos jelölt. Amikor őt nevezték sötét lónak számított, de a Fidesz agresszív propagandája sem tudott mit kezdeni vele.

Libération

Az EU a pénztárcán keresztül igyekszik jobb belátásra bírni a magyar és a lengyel vezetést. Az Európai Bíróság ma előreláthatólag eltávolítja az utolsó akadályt is a jogállami mechanizmus útjából. Így Brüsszel megkurtíthatja a pénzeket, ha a két ország még jobban eltávolodik a demokratikus irányvonaltól. De Orbán nemigen bízik a sikerben, ezért már előre kezdte gyepálni az ítéletet.

Tisztában van vele, hogy ha az EUB zöldre állítja a jelzőt, akkor a Bizottság hathatós eszközhöz jut, szemben a 7-es paragrafus alapján indult, ám megfeneklett eljárással. És ez esetben az sem fog segíteni, hogy Budapest és Varsó korábban szembeszegült a legfőbb európai bíróság több állásfoglalásával is.

Jacques Delors Intézet egyik kutatója azt emeli ki, hogy a rendszer alapvető újdonsága a megelőzés, tehát hogy már akkor be lehet fagyasztani a pénzek átutalását, ha még nincs bizonyíték a jogellenes felhasználásra. Elvileg az alapokat az utolsó fityingig vissza lehet tartani, ám ez nem valószínű, mert félő, hogy válaszul a magyar és a lengyel fél felégeti az utolsó hidakat is Brüsszel felé. Ezért azután a Bizottság várhatóan csak visszafogottan él a lehetőséggel.

De azért mostanában Brüsszel kezd a sarkára állni. Nem küldi a milliárdokat a gazdasági újjáépítési alapból és hozzálátott, hogy behajtsa a PiS-en azokat a csillagászati összegeket, amelyeket az Európai Bíróság vetett ki büntetésül, miután a párt nem zárta be a cseh határon lévő lignitbányát és nem oszlatta fel a Fegyelmi Kamarát. Viszont legkorábban csak 9 hónap múlva lehet várni, hogy gyakorlati következménye lesz az új jogállami rendszernek, még akkor is, ha az EU azonnal munkához lát, ami persze cseppet sem valószínű.

Politico

Az unió igazságügyi biztosa alighanem a magyar és a lengyel adatvédelmi hatóságnak üzent, amikor kijelentette, hogy a nemzetbiztonság címén nem lehet igazolni minden olyan lehallgatást, mint amely a Pegasusszal történt több országban is. Merthogy Péterfalvi Attila úgy találta, hogy minden rendben volt az engedélyezés körül. Civil jogvédők azonnal tiltakoztak, kiemelve, hogy már maga a nemzetbiztonsági törvény sem felel meg az európai normáknak.

Reynders most azt mondta, hogy a tagállamoknak korlátozniuk kell az ilyen eszközök alkalmazását. Az előzmény az volt, hogy az adatvédelemért felelős uniós intézmény az ilyen kémszoftverek teljes betiltását sürgeti. Merthogy kiderült, a Pegasusszal politikusokat, újságírókat, civil aktivistákat hallgattak le, pl. Magyarországon. A biztos szerint Brüsszel nem fog habozni, ha úgy ítéli meg, hogy valahol szemet hunynak a visszaélések fölött.

Az Európai Néppárt egyik EP-képviselője szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora botrányról van szó. Épp ezért a parlament úgy határozott, hogy különbizottság vizsgálja ki az esetet. Beaune, a francia Európa-ügyi miniszter pedig megjegyezte, hogy a kémprogramot kivételes esetben, a lehető legszigorúbb feltételek mellett lehet csak bevetni, merthogy az durva beavatkozás jelent a magánszférába. Azaz ő is igyekezett elhatárolódni Budapesttől és Varsóból.

Ám vannak jelek, hogy a színfalak mögött több kormány is azt szeretné, ha a titkosszolgálat könnyebben hozzájutna a polgárok adataihoz. Ráadásul a Bizottság belügyi biztosa teljesen mást mondott ez ügyben, mind Reynders, azaz még Brüsszelben sincs egység a kérdésben.

FT


A lengyel kormány az orosz fenyegetés árnyékában békejobbot nyújt Brüsszelnek a jogállami vitában. Azaz az egység nevében rendezné az ellentéteket, annál is inkább, mert Moszkva 30 ezer katonát irányított Belaruszba. Duda elnök már a múlt év végén megakadályozta, hogy a kormány átvegye az amerikai tulajdonban lévő független hírtévét, amely gyakran bírálja a hatalmat. Sikerült megoldani a viszályt Csehországgal is a közös határ mentén lévő turówi lignitbánya kapcsán.

Most pedig az illetékes külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a katonai helyzet folytán mindenkinek az a jó, ha javulna Varsó és Brüsszel viszonya. Nincs szó persze arról, hogy a PiS kitűzte volna a fehér zászlót, mert nem tudni, milyen gyakorlati lépéseket tesz most. És egyáltalán biztos, hogy a békés szándékot osztja Ziobro, a radikális igazságügyi miniszter, márpedig nélküle oda a koalíció csekély többsége a Szejmben.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire alkalmas a probléma orvoslására a legutóbbi javaslat, amelyet több kormánypárti képviselő nyújtott be az EU által erősen kifogásolt Fegyelmi Kamara feloszlatására. A volt ombudsman szerint semennyire, mert a bírákat továbbra is a politika akarja kinevezni. Illetve hivatalban maradnának mindazok, akik a rendszernek köszönhetik megbízatásukat. Úgy hogy ha az unió elfogadná ezt a megoldást, akkor feladná, hogy a jogállam mellett érveljen.

Lehet persze, hogy a Bizottság belemenne a kompromisszumba, de az EP és az Európai Bíróság fenntartja a Varsóra nehezedő nyomást. És továbbra is ott tornyosulnak olyan nyomasztó gondok, mint a széndioxid kibocsátás csökkentése, mivel Lengyelország nagyrészt hőerőművekben termeli meg a szükséges energiát.

FT

A boszniai szerbek vezetője változatlanul kihívó, miközben szakadár tervei riadóztatják a Nyugatot. Dodik azonban tagadja, hogy az egész Nyugat-Balkánt veszélyeztetné, amikor több autonómiát követel saját tagköztársaságának. Közölte azonban, hogy ez utóbbi céljától nem hagyja magát eltéríteni. Ám törekvése bizonytalanná teheti a viszonyokat a térségben és újra kitörhet az erőszak, mondják helyi és nyugati vezetők. Még akkor is, ha a Republika Srpska vezére azt bizonygatja, hogy számára a fegyveres viszály nem opció.

Az viszont tény, hogy nem kötelező határozatban ugyan, de a szerb törvényhozás már kimondta: az adóhatóságot, az igazságszolgáltatást és a katonaságot leválasztja a köztársasági szervekről. Ám ez bedöntheti a Daytoni békeszerződést és az erőszak dominóként söpörhet végig a térségen. Dodik azt bizonygatja, hogy nem gondolkodik a kiválásban, bár – jegyzi meg – nagy kérdés, mi lesz Boszniával akkor, ha nem teljesülnek a szerbek kívánságai. Azt is hangoztatja, hogy a soknemzetiségű köztársaságot annak idején egyszerűen rájuk kényszerítették.

Viszont fokozódó nacionalizmusa, szoros kapcsolata Oroszországgal, valamint a korrupciós vádak megrontották viszonyát a NATO-val, illetve a nyugati fővárosokkal. Nem kétséges azonban, hogy beálltak mögé olyan keményvonalas vezetők, mint Putyin és Orbán. A politikus azzal érvel az orosz kapcsolat mellett, hogy a Kreml sosem szabott számára feltételeket. Amúgy az évértékelőben a magyar miniszterelnök bírálta a nagyhatalmi arroganciát a Nyugat-Balkánon. Egyben közölte, hogy nem támogat semmilyen szankciókat a boszniai szerbek ellen.