2019. december 15., vasárnap

RÁADÁS: KULKA JÁNOS - HALLELUJA

DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA
Szerző: KULKA JÁNOS
2018.



  HALLELUJA

  ITT NÉZHETŐ MEG


RÁADÁS: KULKA JÁNOS ÚJRA ÉNEKEL, RÁADÁSUL KONCZ ZSUZSÁVAL - VIDEÓ

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2019.12.15.



  Klipet is készítettek a dalhoz.

  A Republic Szeretni valakit valamiért című 

  dalát énekelte el Kulka János és Koncz 
  Zsuzsa, a számhoz klip is készült, amely ma 
  jelent meg.

  A dal abból az alkalomból készült, hogy 

  mindketten Veiszer Alinda vendégei voltak a 
  Belvárosi Színházban, egy beszélgetős 
  esten - írja a 24.hu.

  Kulka János három évvel ezelőtt, 2016 

  áprilisában sztrókot kapott, kórházba 
  szállították és életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Reménykedésre adott okot, hogy már másnap magához tért és javult az állapota, de csak fokozatosan tudtuk meg, hogy min ment keresztül. A színész afáziás lett, de idén már több szerepet is vállalt.

RÁADÁS: SZOMBAT DÉLUTÁN ALINDÁVAL - KULKA JÁNOS│PÁTRIA RÁDIÓ│

PÁTRIA RÁDIÓ / YOUTUBE
Szerző: VEISZER ALINDA
2019.02.09.



  Szombat délután Alindával - Kulka János

ÉRTHETETLEN ÁMOKFUTÁSSAL SZÓRTÁK SZÉT A KULTÚRTAO-PÉNZEKET

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2019.12.15.


Noha a kormány maga határozta meg, hogy csak előadó-művészeti szervezetek kaphatnak a kultúr-taót helyettesítő támogatásból, a most nyilvánossá vált döntések alapján sokszor pályázati azonosító nélkül kaptak tízmilliókat vagy akár milliárdokat fideszes politikusokhoz köthető cégek, önkormányzatok, majdnem kétmilliárd jutott az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek, egymilliárd pedig egy Nemzeti Színházhoz köthető, még be sem jegyzett szervezetnek.

A hét végén több nyilvános döntési lista is felkerült az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapjára arról, hogyan költi el az állam az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt milliárdokat. Ez az a pénz, amelyet a kormány a kultúr-tao pótlására különített el. Ahogy azt megírtuk, egy éve szűnt meg az lehetőség a színházak, fesztiválok és más művészeti szervezetek számára, hogy a jegybevételük nyolcvan százalékának megfelelő összegig támogatást igényelhessenek cégektől, amelyek ezt az összeget a társasági adójukból írhatták le. A kormány magához ragadta az eddig az állami elosztástól függetlenül, piaci alapon működő támogatási formát, és azóta sem meghatározott, ismeretlen szempontok alapján már az emberierőforrás-minisztérium dönt arról, melyik előadó-művészeti szervezet mennyit kap.

A kőszínházak korábban egy hivatalos ígéretnek nem minősülő tájékoztatást kaptak arról, hogy mennyi ilyen tao-pótló többlettámogatást fognak kapni; az összeg nagyjából megegyezett azzal, amennyire a színházak a jegybevételük alapján jogosultak lettek volna, néha még több is volt annál, és volt egy-két színház – például a Nemzeti –, amelynek az eddigi összeg sokszorosát ítélték meg. A pénzt az ígéret szerint három részben kapják majd meg; az első két részlet a legtöbb kőszínházhoz már megérkezett, a harmadik részletről szóló hivatalos döntést sokan mostanra várták. (A magánszínházak pedig iszonyú rosszul jártak, vagy az irreális támogatáscsökkenés, vagy az azóta is tartó bizonytalanság miatt.)...

ANTAL ATYA TÖRTÉNETE: HARMINC ÉV HALLGATÁS

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.12.14.


A 15 éves fiúnak pont nem jutott már fekhely, ezért kénytelen volt az atya ágyában aludni. A fiatal szerzetestanár, akit ebben a cikkben Antalnak hívnak, vidéki nyári táborba hívta néhány diákját a Piarista Gimnáziumból. Amit éjszakánként csinált a fiúval a plébánia párnázott ajtajú szobájában, azt szexuális felvilágosításnak nevezte.

A nyolcvanas évek közepén járunk, Pest legrégebbi középiskolájában, a vallásellenes szocialista rendszerrel szemben összezáró közösségben. A fiú részben ezért sem tett panaszt, amíg egy baráti kiránduláson, a négyszemközt elmondott történetére úgy nem reagált egy másik piarista diák, hogy igen, vele is ezt tette Antal atya. Majd szintén ezen a kiránduláson egy harmadik diákról is ugyanez derült ki. A fiú ezután mondta csak el az édesanyjának, aki egyből azt tanácsolta, hogy akkor másnap menjen be a tartományfőnökhöz. A fiú és Jelenits István közti beszélgetés után vizsgálat indult.

Ezen a ponton véget érhetett volna Antal atya karrierje a katolikus egyházban.

Az atyák bűnei

Kalazanci Szent József élettörténetét minden piarista diák ismeri. A rend úgy emlékszik alapítójára, mint az egyszerű spanyol papra, aki a római Trastevere negyed egyik kis parókiájának oldalában nyitotta meg a kontinens első ingyenes népiskoláját 1597-ben. A szegény gyerekeket praktikus ismeretekkel felvértező „kegyes iskolák” álltak az új rend tevékenységének középpontjában, de támogatták az egyház által üldözött Galileit is. Ez a bátor kiállás belső működési zavarokkal párosulva a rend átmeneti lefokozásához vezetett 1646-ban. De hamarosan folytathatták tevékenységüket, és az elitképzés felé forduló iskoláikból olyan zsenik kerültek ki, mint Mozart, Schubert, Haydn, Goya és Victor Hugo...

A KERESZTÉNY NAGY EGYHÁZAK MEGKAPJÁK ORBÁNTÓL A JUDÁS-PÉNZT

HIRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.12.15.



A fővárosi színházak einstandolása kapcsán, sokan azzal érvelnek, hogy hiszen az egyházak a színházaknál sokkal több állami támogatást kapnak, és a kormány – a zaklatási ügyek ellenére – mégsem szól bele, hogy kiket választanak meg egyházfőnek. De szerintem ez nem jó érv, óriási tévedés. A keresztény nagy egyházak már réges-régen lefeküdtek a hatalomnak, feladták hivatásukat és autonómiájukat, nem törődnek az oltalomra szorulókkal, a szegényekkel, az elesettekkel, nincs bennük könyörület és segítő szándék.

Viszont ha jön a verdikt, akkor képesek a szószékről beleállni a politikai küzdelembe, a választások előtt „lelkiismereti" útmutatást adni híveiknek. Folyamatosan a hatalom kegyeit lesik, ezért aztán itt nem kell beleszólni a kormánynak, hogy kik legyenek a vezetők, mert maguktól is tudják.

Ebben a rendszerben csak olyasvalakit választanak vezetőnek, aki partner ebben az önfeladásban. Mert ha nem szolgálják a hatalom akaratát, akkor vége a privilégiumoknak és az elképesztő pénzesőnek, ami rájuk hullik kilenc éve. Hiszen miféle állam az, amely több mint háromszor akkora támogatásban részesíti az egyházi iskolákat, mint a saját tanintézményeit? Amely azon fáradozik, hogy minél több saját iskoláját adhassa át az egyházaknak, amelyet azután ugyanúgy az állam tart fenn? Amely arra törekszik, hogy minél több olyan település legyen Magyarországon, ahol állami közoktatási intézmény egyáltalán nincs? Amely stadiont épít egyházkerületnek?

...

CSOMAGBA ZÁRT JELEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.12.15.


Nagyon jót beszélgettem egy elsős gimnazistával a buszon. Ő szólított meg azzal, hogy nekem mi a véleményem, bírom-e még ezt a karácsony előtti őrületet. Panaszkodott, hogy órákba telik bármit elintézni, néha már úgy érzi, hogy megduplázódott Magyarország lakóinak száma. Gondoltam, szokványos csevegés lesz ebből, időt mulasztó.

Mégsem, érdekesebbet is mondott a lány. Úgy látja, hogy a karácsony előtti nagy adakozás, gyűjtögetés a hátrányos helyzetű embereknek, főleg a gyerekeknek csak ideiglenes kirakati tevékenység. Ő azt is elhiszi és elfogadja, hogy ezrek, tízezrek számára egy nagyon keveset segít egy-egy élelmiszer csomag, de ő a gyerekeket sajnálja. Elmagyarázta mind a 15 évével, hogy miért. A falujukban a szegénynek számon tartott gyerekek kaptak csomagot: édességgel, gyümölccsel, apró játékkal. A fiúknak kisautó, a lányoknak emlékkönyv volt a csomagban.

Persze boldogan, csillogó szemmel vették át az alkalmi ajándékot, mígnem a lány általános iskolás ismerőse nem nagyon örült neki. A csokikat odaadta két kicsi testvérének. Volt is ujjongás. De ő nem csomagot szeretne egy évben egyszer-kétszer, hanem úgy élni, mint nagyon sok hasonló kortársa. Azt szeretné, ha édesapja nem őrülne bele az állandó vagy van munka, vagy nincs kenyér az asztalon napi kínokba. Azt is szeretné, ha édesanyja nem azzal töltené például az estéit, hogy nem győzi a vizet forralni fürdéshez, mert nincs fürdőszobájuk. Az is milyen jó lenne, ha szép ruhákban járhatna, és nem kellene a nagy hidegben a nyáron már kicsit megkopott, néhol feslő tornacsukában iskolába mennie. Csak a zokni lett vastagabb.

Alkalmi buszos ismerősöm nagyon sajnálja a kislányt, és mondja, az a legborzasztóbb, hogy ő nem tud segíteni neki. Azt azért már tudja, látja, milyen igazságtalan a világ. Pedig nyilván nem is olvas statisztikákat, nem is kell az olyanoknak, akik naponta látják környezetükben a nincset. Akik naponta érzik, hogy a jelen nem a Mikulás csomagban van elrejtve. A jövő pedig még úgysem látszik. Ők nem olvassák, hogy

a magyarok 31,9 százaléka él súlyos nélkülözésben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Az EU statisztikai hivatala más módszertannal számol, mint a KSH, így történhetett meg, hogy több mint kétszer annyi nélkülözőt találtak, mint a magyar felmérés. A KSH adatai szerint 14,5 százalék él súlyos nélkülözésben, összességében pedig a magyarok negyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Csak három ország van, ahol rosszabb a helyzet, mint itt: Románia, Bulgária és Görögország. A görögök nem sokkal állnak rosszabbul nálunk, a románoknál és a bolgároknál viszont közel 50 százalékos a mutató...

MA MÁR NEM CSAK GYÓGYULNI, DE TANULNI IS A LEGKÖZELEBBI STADIONBAN ÉRDEMES

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.12.15.


...újabb több mint 1 milliárd forint TAO-támogatás vándorol a felcsúti akadémiához, annak ellenére is, hogy semmiféle eredményt nem tudnak felmutatni. Az egy dolog, hogy több mint 100 millió forintból építenek egy dombot (!!!) a világhírű focistáiknak, de ezen felül még százmilliókat költenek el olyan dolgokra, amelyekre egy komoly csapatnak lehet, hogy szüksége lenne, de egy huszadrangú, senki által nem követett csapatnak biztosan nem.

100 millió forintos busz, 200 millió forintos világítás. Mégis minek? De a legfelháborítóbb talán az, hogy 254 millió forintból megújult a 2006-ban felhúzott, az akadémia területén lévő bentlakásos kollégium. Ebből az összegből komfortosabbá tették a fiatalok életét, valamint higiéniai-egészségügyi okokból teljes körű bútorcserét, valamint a fürdő- és közösségi helyiségek felújítását végezték el. Ez szép és jó, de ma hány olyan magyar iskola van országszerte, amelynek tantermei beáztak, hullik a vakolat, nincs kréta és alapvető felszerelések sem, amelyekre sok helyen már hónapok, sőt évek óta várnak hiába? Egy alig 14 éves bentlakásos iskolát több mint 200 millió forintból azonnal felújítanak, de egy tucat olyan omladozó iskola megkeresésére sem reagálnak, amelyekben gyermekek százai tanulnak.

Mégis milyen mérce ez? Ki dönt arról, hogy a felcsúti akadémia diákjainak ellátása és tökéletes életkörülményeinek biztosítása a fontosabb, vagy pedig az, hogy minden vidéki és fővárosi iskolában megfelelő környezetben tanulhassanak a gyermekek? Ma már tényleg igaz az, hogy nem csak kórház helyett, de lassan már iskola helyett is érdemes a legközelebbi stadiont felkeresni, hiszen ott szinte biztosan jobb körülményeket tapasztalhatunk, mint az egyébként területileg rendelkezésre álló intézményekben. Most már nem csak gyógyulni, de okosodni is a legközelebbi stadionokban tudunk. Ez ám az unortodox módszer, kérem szépen.

EGY ÜRES SZÍVŰ, ÜRES FEJŰ, ÖNTELT ÉS FELÜLETES LEÁNYZÓ, AKINEK TÚL JÓ DOLGA VOLT

24.HU / KULTÚRA
Szerző: INKEI BENCE
2019.12.15.


Az 1980-as évek közepére a Magyar Televízió rájött, hogy már nem fogja tudni történelmi tévéfilmekkel megnyerni a közönséget, amely egyre szívesebben látta volna viszont a képernyőn a mindennapi életből merített sorozatokat, csehszlovák módra. Az évtized egyik legkomolyabb tévés vállalkozása, a Nyolc évszak bevallottan ezt az űrt próbálta kitölteni, de erősen megoszlottak a vélemények, hogy ez vajon sikerült-e.

Bár a Magyar Televíziónál tisztában voltak vele, hogy az igazi nagy sikereket a történelmi vagy szépirodalmi klasszikusokat feldolgozó sorozatokkal aratták, az is egyértelmű volt, hogy a közönség már nagyon vár valami olyat is, ami a jelenben játszódik és a mindennapi életről szól. Különösen a Kórház a város szélén, illetve a Nők a pult mögött (majd később a Mentők) című csehszlovák sorozatok irdatlan népszerűsége helyezett nyomást az illetékesekre, megmutatván, hogy korunk névtelen hőseiről, a kisemberekről igenis lehet nézhető sorozatokat produkálni...

A SZAKKÉPZÉS ÉS AZ ORSZÁG SORSA

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2019.12.14.


Az ország sorsát az oktatás rendszere határozza meg. Ennek egyik fontos szelete a szakképzés, de nem önmagában, s nem kiszakítva az egészből.

A valódi fejlődés záloga, a társadalom átlagos műveltségi szintjének minél magasabb szintre emelése. Ennek szükséges kelléke a lejátszódó társadalmi, gazdasági folyamatokat megértő, a változásokhoz alkalmazkodni tudó, a lehetőségeiket felismerő, az ismereteit folyamatosan megújító és bővítő polgárok minél nagyobb számú jelenléte az országban. A polgár öntudatos. A polgár toleráns. A polgár szolidáris. A polgár számon kéri a hatalomtól a kormányzás terén végzett munkát. Számon kéri, mire költötte az általa befizetett adót. Számon kéri, mit tett a közért és miért. Ezért nem volt soha szüksége polgárokra a hatalomnak ebben az országban. A fülkeforradalom nem polgári forradalom volt, hanem Márai Sándor próféciájának beteljesedése, a „sunyi parasztok” ellenforradalma. Azóta is tart – az író által felvázolt - nemzettudat újraépítése: "mint »keresztény magyar ember« előjogokkal élhet e világban egyszerűen azért, mert »keresztény magyar úriember«”. 

Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való szabad hozzáférés jogát. Ennek jegyében az állam az oktatást céljai megvalósításának szolgálatába állította. Mindenekelőtt az oktatási rendszert feldarabolta, minisztériumát megszüntette. Az állami kézbe vett ellátó-hálózat minden mozgásterét felszámolta. A hatalomhoz lojális vezetőréteg kinevelését az államhoz hű egyházakra bízta. A folyamatnak még nincsen vége. Folytatódik az átalakítás, most a szakképzés van terítéken. A szakképzés megújítása azonban nem lehetséges az egész rendszer újragondolása nélkül. Erre pedig ez a hatalom teljesen alkalmatlan. Nem kérdez, nem egyeztet. Ötletszerűen hoz döntéseket, az oktatás soha le nem záruló átalakításának folyamatában...

“ROSSZ ÚTON JÁRUNK, HA AZ ORSZÁGOS PROPAGANDÁT HELYBEN AKARJUK ELLENSÚLYOZNI”

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.12.14.


Mint arról a Mércén is többször volt már szó, október 13-ával sok más területtel egyetemben a helyi médiapolitika előtt is új lehetőségek nyíltak meg az ellenzék által megnyert településeken. Annak a feladványnak azonban, hogy az új hatalomnak pontosan mi dolga van ezzel az új helyzettel, hogyan használja ki úgy a rendelkezésére álló erőforrásokat, hogy a végeredmény többé-kevésbé megfeleljen annak, amit a Fidesz-sajtó helyes alternatívájának gondolunk, még nem nem született meg a megoldása. Ezt a sokváltozós, keszekusza egyenletet próbálta meg egyszerűsíteni a Mérték Médiaelemző Műhely és Donáth Anna momentumos EP-képviselő által szervezett pénteki konferencia, ahol nemcsak frissen megválasztott magyar ellenzéki polgármesterek, hanem kelet-közép-európai újságírók és médiaszakértők meséltek arról, hogy a mi a problémánk valójában az ő problémájuk is.

Első ránézésre talán felvet kérdéseket az, hogy egy politikus a házigazda szerepében tűnik fel egy olyan konferencián, amely elvileg a sajtó és a hatalom megfelelő distinkciójának, illetve kapcsolatának a módjait keresi, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy Donáth jelenleg Renew Europe-os képviselőtársaival épp azon dolgozik, hogy felkérje az Európai Bizottságot, indítson kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormánnyal szemben a médiaszabadság uniós szabályainak megsértése miatt. Donáth felvezetőjében arról beszélt, hogy „minél gyorsabban kéne odacsapnia az asztalra” az EB-nek, már csak azért is, mert – mint a külföldi vendégek történetei is jól illusztrálták – az a jelenség, amit a momentumos politikus „az orbáni modell másolásának” hívott, szerinte „európai ügy”. (Az más lapra tartozik, hogy az előző két Európai Bizottságot mennyire hatotta meg a magyar – vagy a lengyel – médiaszabadság ügye az elmúlt 9 évben, de ez valójában a konferencia keretei miatt érdekes csak, a helyi sajtó tényleges, aktuális dilemmái szempontjából már kevésbé fontos szál.)...

10 ELKÉPESZTŐ TUDOMÁNYOS ÁTTÖRÉS, AMI MEGVÁLTOZTATHATJA A VILÁGOT

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.12.15.


Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait:...

ORBÁN HAJLANDÓSÁGA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.12.15.


Itt van nekünk ez a Pistikénk, bocsánat, Viktorkánk, és kérem, kedves család, nem kéne mindig kiengedni a házból, mert ahányszor kimegy a térre, annyiszor művel valami marhaságot. Értem, hogy míg levegőn van, addig sem otthon tombol, de mégis, javasolnám a szobafogságot, legalábbis egy időre, különösen a tegnapi, temesvári beszéde után, mert mindenkinek jobb lesz így.

Kezdjük azon, ami szerencse: még jó, hogy nem valami nagyobb köztéren kapaszkodott fel egy hordóra szónokolni, mert ahogy Temesvár derék népét ismerem, meghajigálták volna mindenfélével, már, ha lett volna hozzá erejük a röhögéstől. Bölcs előrelátásra vallott, hogy a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokába szervezték a beszédet: mégis, zárt hely, vannak biztonságiak, a garázda elemeket kivezeti a csendőrség. Számíthattak a szervezők arra, hogy valami egészen kivételes stand-upot fog előadni ez a srác a temesvári forradalom (vagy inkább népfelkelés) harmincadik évfordulója alkalmából, és hát meg is tette. Hogy leginkább oda nem illő dolgokat beszélt, azt megszokhattuk: nem csak tőle, minden politikustól, úgy tűnik, ebben a szakmában a csőlátás alapkövetelmény, mint rádiósoknál a beszédhiba.

Na, de miket mondott?

Idézzük, kérem, csak pontosan, szépen, a kormany.hu-ról, másként nem érdemes:...

TEMESVÁR 30 – A NAP, AMIKOR ELKEZDŐDÖTT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LUKÁCS CSABA
2019.12.15.


Hogyan lett egy kisebbségi magyar ügyből, a református lelkész melletti kiállásból a többségi nemzet forradalma? Hogyan keveredtek a románok a történetbe? A temesvári események spirituális hátteréről, a Jóisten által megrendezett kulcsmomentumairól ritkán esett szó – mostanáig. Az 1989-es romániai forradalomról szóló sorozatunkban napra pontosan emlékezünk a történtekre:...


ÉS AKKOR VÉGRE ELKEZDŐDHETNEK AZ IGAZI BREXIT-TÁRGYALÁSOK - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.15.


A konzervatívok nyerték a brit választást; grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be Ursula von der Leyen; nem veszi meg a 4iG a T-Systemst. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Lehet, hogy a hírekbe a brit választás került be első helyen, de az európai politika legfontosabb mondata mégis az volt a héten, hogy: a résztvevők „támogatják azt a célt, hogy az EU-t karbonsemlegessé tegyék 2050-re, a párizsi klímamegállapodás szerint.” Ursula von der Leyen grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be, csak az a kérdés, miből lesz pénz erre. Az EU 27 bentmaradó tagállamából 26 teljes mértékben támogatta a célt, egyedül Lengyelország jelezte, hogy ők 2070-re vállalnák a karbonsemlegességet. A magyar és a cseh miniszterelnöknek is voltak fenntartásai, de végül velük is sikerült kompromisszumra jutni. Még a tervek bemutatása előtt készítettünk interjút az Európai Beruházási Bank alelnökével, aki azt üzente Orbánnak: „ha pénz kell a klímavédelemre, itt vagyunk”.

Nem volt ennyire sikeres hete Kovács Zoltánnak: a nemzetközi kommunikációs államtitkárt távozásra szólították fel az EU-tagállamok uniós minisztereinek tanácsülésén, miután a jogállamiság helyzetével kapcsolatos eljárás keretében folyó zártkörű meghallgatást a Twitteren közvetítette. Látszólag, hiszen valójában hol országokat, hol minisztereket, hol az Európai Bizottságot gyalázta. Szerinte az EU Tanácsa egySoros-zenekar” – a kommunikációs ámokfutás után most a kormány magyarázkodhat...

ORBÁN: OLYAN KÖZÉP-EURÓPÁT ÉPÍTÜNK AHOL AZ OKOZ MAJD FEJTÖRÉST, HOGY MIT KEZDJÜNK A NYUGAT-EURÓPÁBÓL JELENTKEZŐ MUNKAVÁLLALÓKKAL

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2019.12.14.


Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot nem fogják megkapni ajándékként egy nagyhatalomtól. (...) Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről” – mondta a romániai forradalom temesvári kitörésének 30. évfordulója alkalmából, a bánsági városban rendezett gálaesten Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy a közös múlt után van-e közös jövője a két országnak, és rögtön meg is válaszolta:

„Nagyszerű esélyt látok arra, hogy a jövőben románoknak és a magyaroknak közös céljaik lehessenek.”...

„Mi, magyarok ki akarunk törni abból, hogy Európa másodvonalába tartozzunk, mi azok közé az európai ország közé akarunk tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni és lakni. Magyarország a világgazdaság legkorszerűbb technológiájával akar termelni. A legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja élvezni. És a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni” - jelentette ki Orbán...

LASSAN MI IS KILÉPÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: SWAN EDGAR
2019.12.15.


Vidám vasárnap reggelt! Nem vallásilag persze, nem is szektailag, hanem csak úgy, teljesen hétköznapi értelemben. Az Orvosi Kamara tiltakozik a szép új fideszes embertelenségi törvény ellen. Az orvosok úgy vélik, nem lehet senkitől megtagadni az orvosi ellátást, akár tartozik a TB-nek, akár nem. Ehhez képest a Fidesz egyik háziszakértője, egyben adóügyi államtitlára, Izer Norbert tapsikol a fideszes propagandamédiában, hogy hűde jó lesz, itt vannak a tiszta viszonyok. Akkorjó.

Most, hogy nagyjából biztos (bár azért a briteknél soha nem teljesen tuti) az, hogy belátható időn belül kilépnek az Unióból, Bayer Zsolt lovagkeresztes udvari költő gyakorlatilag meghirdette, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengelország, valamint Olaszország – ahol mindjárt Salvini lesz a vezér – ki fog lépni, mert úgy szar az egész Unió, ahogy van. Készüljünk fel. Aha. Azt is írta ez a végtelenül okos és hozzáértő ember, hogy Nagy-Britannia nem csupán meg sem fogja érezni a Brexitet, de sokkal faszább lesz minden. A határok átjárhatóak maradnak, az áruk gond nélkül jönnek-mennek, a külföldi munkavállalókkal (pláne a magyarokkal) semmi nem fog történni. Majd térjünk vissza erre tavasszal. Én nem is kétlem, hogy a Fidesznek és a NER haszonélvezőinek a legjobb lenne kilépni az Unióból. Ha már onnan nem lehet több zsákmányra számítani, az eddigit akkor is meg kellene őrizni. Értem, hogyne érteném. A pénzről szól. Ez is.

Ha már. Tudom, hogy problémák vannak a honlappal. Most mesélhetnék hosszan szívszaggató meséket, könnyesbús szép történeteket. Az a helyzet, hogy gyorsabban növekszik az olvasótábor, mint ahogy az előfizetői- vagy a támogatói kedv. Úgy fest, kinőttük a szervert. Ilyenkor persze elég kézenfekvő a megoldás: nagyobb hely kell. Csak hát eléggé ki vagyunk feszülve az anyagi lehetőségeket tekintve. Igencsak fillérre körbe vannak rajzolva a lehetőségeink és még így is előfordul, hogy az a kevés fizetés sem jön ki a havi bevételből. A szerverbővítés most újabb érvágás. Megcsináljuk – éjjel, hogy a kényszerű leállás ne okozzon nagyobb kellemetlenséget a szükségesnél – és remélem, mire ezeket a sorokat olvassátok, már minden rendben lesz. Kivételesen szombat este írom a másnapi jóreggelt, ha esetleg a szerkesztő makacskodna, legalább ez meglegyen. Sokan panaszkodtatok a műszaki problémák miatt. Akkor képzeljétek el, mi mit küzdöttünk. Hiszen munkáink szálltak el a szélbe, egy cikket felküzdeni a szokásos két perc helyett sokszor akár 20 percig is tartott. Ez biztosan nem tűnik nagy ügynek, pedig az. Szorozzátok a 20 percet tizenegyszer. Közel négy órát rabolt el naponta akkor, amikor már eddig is csapágyas volt mindenki a csapatban...

KŐSZEG FERENC: AZ EMBEREK TÖBBSÉGE NEM AKAR MÁRTÍR LENNI, ÉN SEM

24.HU
Szerző: CSERI PÉTER
2019.12.15.


Naiv voltam, amikor azt hittem, hogy Magyarországon megvalósítható a kapitalizmus svéd modellje, és csalódást okozott az is, hogy a rendszerváltásból nem csupán a pártállami diktatúra lebontása, a demokratikus intézményrendszer felépítése következik, hanem a szociális helyzet drasztikus mértékű romlása is – mondja Kőszeg Ferenc, aki ma is azt állítja, 1990-ben nem lett volna belőle jó belügyminiszter. Felidézi, miként szerzett számára az óvodás fia könyvesbolti eladói állást a Kádár-rendszerben, és azt is, milyen kifogással mentette ki magát Orbán Viktor a hatvanadik születésnapján tartott házibuliból. A Rendszerváltás 30 sorozatunk keretében kérdeztük az SZDSZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Beszélő egyik alapítóját...

UTAZÁS FREDDIE MERCURY SZÜLŐFÖLDJÉRE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.12.15.


Zanzibár (ott született ugye a Queen néhai énekese 1946 szeptemberében) nagyon nem számít átlagos határátkelő-célországnak. Ugyan a blogon volt már róla poszt (természetesen), de nem árt még egyszer ellátogatni ebben a kifejezetten érdekes kelet-afrikai országba.

A fűszerszigetre és Freddie Mercury szülőhelyére azért is esett a választás a kelet-afrikai körút utolsó állomásaként, hogy egy kis nyaralással záruljon a nagy kaland – írta Nomád Matyi.

„Érkezéskor a terminálba lépéskor rögtön hőmérővel fogadják az embert, majd lehet haladni az útlevélellenőrzéshez / vízumügyintézéshez.

SIM-kártyát lehetne venni a terminálban, de kártyával nem lehet fizetni, így sajnos nem tudtunk internetet szerezni (ha jól emlékszem, nincs WiFi a reptéren).

Őszintén szólva nem voltunk benne biztosak, hogy a még aznap a szállástól megrendelt transzfer ott lesz-e, így rögtönözni készültünk, de végül is szerencsére jöttek értünk. A sziget keleti oldalára kb. 1 óra volt az út. (...)

A feltöltődés utáni első napra ismét TripAdvisoron szerveztünk magunknak idegenvezetést Stone Townba, a sziget fővárosába, Prison Islandre és egy fűszerültetvényre.

Sajnos azonban ez az idegenvezetés nem volt annyira jó (de legalább a többivel szerencsénk volt a kelet-afrikai út alatt).

Ha nem készültem volna kicsit fel, eszükbe nem jutott volna megmutatni a volt rabszolgapiacot például. De kiköveteltem, hogy már pedig oda is vigyenek el. (...)

Az újabb pihenőnap után utastársam már hajnalban indult a reptérre, én pedig még várakozván az esti járatra, kora délutánig élveztem a zanzibári tengerpartot / beach bart.

Zanzibárral véget ért a kelet-afrikai körutunk, fárasztó, de egyben izgalmas és érdekes kaland volt. Mindenképpen megérte. Kenyába és Zanzibárra még esetlegesen vissza is térnék a jövőben.”

A teljes posztot (szokás szerint rengeteg fotóval) itt találjátok...

TÍZ SZUPER TÁRSASJÁTÉK KARÁCSONYRA

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2019.12.14.


A közelmúltban magyarul is megjelent játékok közül válogattunk azoknak, akik szívesen vennének karácsonyra társasjátékot a gyereküknek, szüleiknek, barátjuknak, vagy épp maguknak. A cikkben szereplő társasok szerencsére, logikára, ügyességre, figyelemre, intuícióra, vagy épp hosszútávú stratégiára épülnek, van köztük egymással versengő és kooperatív felépítésű is, és gondoltunk a kezdőkre, a családosokra, de a haladó játékosokra is. Macskabolondtól ősemberig, bringástól gondolatolvasóig, tengeralattjáró-vezetőtől zombiig bármik lehetünk...

AZ ÁLLAM NÉLKÜL NEM MEGY, DE VELE SEM - BESZÉLGETÉS HRUTKA JÁNOSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2019.12.13.


Öntjük a labdarúgásba a százmilliárdokat, és nem vesszük észre, hogy ezek szakszerűtlen felhasználása most már abszolút kontraproduktív, ahogy a többi látványsportágban is az, írta Facebook-oldalán Hrutka János. Eredményeink itt sem rosszabbak, mint a Pisa-teszten, vetettük fel. A volt válogatott játékos, majd játékosügynök, üzletember, most a Footgolf Szövetség elnöke és tévés kommentátor úgy látja, a sportban minden adott lenne a felzárkózáshoz, ha nem vakvágányon keresnénk a jó irányt.

A sors tragikomikuma, hogy az a válogatott, amely csoportjában a 4. helyen végzett, még a Pitagorasz-tétel, a Dürer-sejtés, a kvadratikus reciprocitás és a Happy End-probléma egységes alkalmazása után esélyes az Eb-re való kijutásra. Pedig lehet, hogy elég lett volna egyszerűen csak a kombinatorikát, „Ramsey-tételét” segítségül hívni... – a magyar futballválogatott walesi veresége után írta ezt a Face­book-oldalán. A Dürer-sejtés kérdéskörébe, ha szeretnék, sem tudnék bonyolódni, de annyit megtudtam róla, hogy nincs még meg rá a teljes válasz. Miként számomra sem arra, mi történik úgy ötven éve a futballunkkal.

– Jó a felütés, de ebben az esetben a Ramsey-tétel a felsorolás legfontosabb eleme, nem a Dürer-sejtés. Így akár a kombinatorikával is lehetne párhozamot vonni, de az ok ennél sokkal banálisabb: Ramseynek hívják ugyanis a walesi válogatott csapatkapitányát, a két hazai gól szerzőjét. A pályán és a pályán kívül is szeretne az ember időnként valamit csinálni, amire felkapják a fejüket, ami gondolatokat ébreszt, ami által emlékezhetnek egy jó írásra, gólra, bármire. Ezért próbálkoztam az idézett matematikai színesítéssel is...

Ezt a poént elbambultam, de a kérdés marad: mi magyarázza a fél évszázados lejtmenetet?

– A kérdésfeltevés annál indokoltabb, mert akár meg is állhatnánk ebben a mozgásban: 20 éve sokkal nehezebb volt kijutni egy világversenyre, mint most. Nőtt a mezőny, ezzel az esélyeink is. Amíg a mi időnkben kizárólag a csoportelsők örülhettek, és a második hely csak pótselejtezőre volt elegendő, addig ma például még negyedikként is maradt remény az Eb-részvételre. Lehet, hogy sikerül kijutnunk, de egyelőre tendencia, hogy nem tudunk élni a könnyített pálya lehetőségeivel.

Azt sem szeretem, ha a múltba merengünk, mindent az ötvenes évekhez viszonyítunk. Hogyan lehetne így előre lépni? Az egy más kor volt, más feltételekkel, más lehetőségekkel. Az Aranycsapat idején – semmit nem el­véve az ő dicsőségükből – a futball még viszonylag kevesek játéka volt, így a kiemelkedő tudásúak számára nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett. Nem volt a pályán Afrika, Észak-Amerika, nem volt ott Ázsia sem, valamint Európát és Dél-Amerikát sem képviselte ennyi erős futballnemzet. Mi pedig azokban a sportágakban tudunk sikeresek lenni, melyet csak kevesek űznek kimagasló szinten – kajak-kenu, vízipóló, vívás, de a kézilabdát is ide sorolhatnám. Ahol akkora a tömegnyomás, mint most már a futballban, kevésbé.

Ugyanakkor például Horvátország vagy Uruguay a miénk felénél is kisebb népességgel tartósan és nagyon sikeres a labdarúgásban.

– Kétségtelen, hogy nem mindent csinálunk jól. De azt is látni kell, hogy míg ezek az országok csak egy-két sportágban mernek nagyot álmodni, addig mi az éremtáblázat elején szeretnénk állni a nyári olimpián, havas, hegyi nemzetként mindent megnyerni a téli ötkarikás játékokon, plusz bocsától a kötélhúzásig mindenben világbajnokok lennénk...


MI VÁR RÁNK A SZINGULARITÁSON TÚL?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2019.12.15.


Az 1970-es évek közepén a Római Klub jelentése - „The Limits to Growth” (A növekedés határai) - azzal szembesítette több millió olvasóját, hogy a világ 2035-2050 között katasztrofális válsággal kényszerül szembenézni. 

A kutatók bonyolult rendszermodellje azt mutatta: a világgazdaság összeomlik, a nyersanyagárak elszabadulnak, a környezet végletesen elszennyeződik. A Föld, akkorra már 10 milliárd fölé emelkedő népességének ötöde elpusztul. A szimulációs modell lehetővé tette a „mi lenne, ha” típusú kísérletezést, a válság – kétmilliárd ember halála - mégis elkerülhetetlennek látszott. Nem meglepő, hogy aki a jelentésben felrajzolt „világvéget” olvasta, szorongani kezdett. Ám azután a legtöbben arra gondoltak: azt sem tudom, mi lesz a jövő héten, úgyhogy azzal, mi történik majd 60 év múlva, nem tudok mit kezdeni. Az emberek tehát úgy folytatták életüket, ahogy tegnap abbahagyták, legfeljebb több aggodalommal.

Az átláthatatlan bizonytalanság korszaka

A jelentés szerzői, a 1990-es évek végén – szembesítendő önmagukat és a világot is a valósággal - a közben összegyűlt újabb információk alapján megismételték a vizsgálatokat. Az új eredmények nem cáfolták, inkább megerősítették a korábbiakat. (Növekedés határai - Harminc év múltán. Kossuth, 2005.) Egy fontos változás azonban bekövetkezett: a 2035-2050 közötti időszakra jelzett globális válság közben „kézzel fogható” közelségbe került. Az aggodalmat keltő kutatási eredmények azóta is sokasodnak. Szinte minden héten megjelenik egy újabb, a „végítéletet” valószínűsítő előrejelzés. Mégis, a jelen égető gondjai többnyire elterelik a figyelmet a jövő közeledő válságairól. Viselkedésünk - az újabb és újabb figyelmeztetések ellenére - azóta sem módosult alapvetően. Mindeközben világunk aggodalmat keltő átalakuláson ment keresztül: a kiszámítható kockázatok korszakából az átláthatatlan bizonytalanság korszakába lépett át. A két fogalom eltérésére csaknem egy évszázada F. Knight – a világhírű közgazdász – hívta fel a figyelmet. A kockázat a jövő kikerülhetetlen alternatíváira vonatkozik, amelyek valószínűsége megismerhető, így számolni lehet velük. A bizonytalanság viszont a káosz állapotára utal: nem azonosíthatók a lehetséges kimenetek, így azok valószínűségeivel sem számolhatunk. Ilyen helyzetben csak az bizonyos: válságok jönnek, de, hogy milyenek és milyen valószínűséggel, arról semmi nem tudható. Az elmúlt két évszázadban a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyre gyorsult. A legkülönbözőbb területeken – a gazdaságban, a demográfiában, a technikában és a környezet állapotában – lezajló a változásokat az ún. logisztikus görbe írta le. Ez a – gyakran életgörbének nevezett – modell lassú növekedéssel indul, majd felgyorsul, robbanásszerűvé fokozódik, azután mérséklődik és egy stabil állapotba simul bele, amit gyakran a hanyatlás követ. A növekedés korszakának végkimenetele a valóságban meglehetősen változatos lehet. A gyorsuló növekedés gyakran „megszalad” és „túllő”. A fejlődés ilyenkor túllendül a stabilitás szintjén, majd visszaesik és a rendszer összeomlik. A növekedési folyamat ezután újraindul, a túllövés pedig - egyre csillapodó kilengést követően - fokozatosan stabilizálódhat. A XXI. században egyre több tény figyelmeztet: a gyors növekedés korszaka véget ért. Miközben azonban a növekedés korlátokba ütközik, egy sor területen következett be túllövés, azaz katasztrófával fenyegető robbanás. Világunk tehát, fejlődési pályáján kritikus elágazási ponthoz érkezett. Az elkerülhetetlen változás közelségére utalnak az élet több szférájában előbukkanó billenési pontok. Ezek a rendszer olyan kritikus küszöbértékei, amelyet megközelítve, pusztán egy csekély változás, apró, szinte észrevétlen elmozdulás, alapvető átalakulásra vezet. (M. Gladwell: The Tipping Point) A globális rendszerben a billenési pontok létezése azt bizonyítja: a földi életben és a történelem menetében alapvetően új helyzet jöhet létre. Az emberiség történelmének fordulópontjához érkezett: a nem is oly távoli időben a társadalmi létet alapvetően meghatározó szférák többségében elkerülhetetlenül gyökeres változások mennek végbe. Ezt a fenntarthatatlanná vált fejlődéspályát lezáró állapotot az emberiség - történelmi távlatokból egy „szempillantás” alatt – 2030-2040 között éri el, amelyen túl egy gyökeresen új világ vár ránk...

„ANNÁL ROSSZABB A TÉNYEKNEK” – AZOK A VÁROSTÖRTÉNÉSZ SZERINT NEM BEFOLYÁSOLJÁK A LIGET-PROJEKT HÍVEIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAJKÓ ZSUZSANNA
2019.12.11.


„Ha a helyszín kijelölése a tulajdonos fővároson múlt volna, ma nem itt lenne a Liget Budapest Projekt. Érdemes felidézni, mit mondott Tarlós István 2015-ben.” Majkó Zsuzsanna helytörténész ezennel válaszol a Városliget Zrt. stratégiai igazgatójának soraira, amelyben Rostás Zoltán fake news terjesztésével vádolta meg őt. Nagyon szeretjük ezt a vitát. Reméljük, önök is...

...Előző írásomban a Liget projekt kommunikációs gépezetét, egész pontosan az építkezések megalapozására szolgáló, a történeti hitelesség szempontjából azonban gyenge lábakon álló érveket bíráltam. Alapvetően három megállapítást tettem:

1. A projekt kommunikációjában visszatérő elem, hogy nem tekintik közparknak a Városligetet.

2. A Liget Budapest projekt céljaihoz igazították a Liget történetét.

3. Követendő hagyományt kreáltak a közpark korábbi „túlépítéséből”, amelynek jelentős része azonban állításukkal szemben – a város maga alakította ilyenné a Ligetet – nem tudatos városfejlesztés eredménye, épp ellenkezőleg, a város akarata ellenében történt.

A fentiek alapján kimunkált „érvrendszer” célja egyértelmű: a 2012-ig létezett közmegegyezés – közparkba nem kellenek új épületek – felülírása. Rostás Zoltán, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. stratégiai igazgatója látszólag erre a cikkre reagált, de nem a valós diskurzus, hanem a leleplezés szándékával. Három alapvető állításomból kettővel nem vitatkozott érdemben, ellenben mind a hármat bombasztikus jelzőkkel minősítette: hamisítvány, fake news, mestercsel.

Azt az állításomat, amely szerint tőle hallottam életemben először azt a kitételt, hogy a Városliget sosem volt park, Rostás hamisítványnak nevezi. Árnyékbokszolás helyett én az olvasókra bíznám annak eldöntését, hogyan értelmezik vitapartnerem 2017. június 8-án, a Liget Park fórumon elhangzott szavait (ezúttal „filológiai pontossággal”, szó szerinti leiratban közlöm az inkriminált mondatokat, a felvételen ez a rész 4:06-nál kezdődik): „Ez a park, nem igazán park. Professzor úr [ti. Persányi Miklós] ezt az előbb kifejtette már. Ez nem egy, a szó zöld értelmében vett liget, ez mindig egy városi vegyes funkciójú terület volt, ahol a város ezt a ligetet mindig kulturális funkciókkal töltötte meg.”

Ezen a ponton akár hátra is dőlhetnék elégedetten, hiszen Rostás múlt heti írásában maga cáfolja korábbi szavait, és hitet tesz a Városliget közparkjellege mellett. Csakhogy a fentebb közölt, Ligetre vonatkozó definíciós kísérlet további két állítása sem felel meg a valóságnak...


ITT OLVASHATÓ


MAGYAR BÁLINT: AGYMOSÁS ÉS PÉNZMOSÁS FOLYIK (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.11.15.


Előzmény: Magyar Bálint: Agymosás és pénzmosás folyik (1.rész)

„A Fidesz egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az országgyűlési választást, hiszen, nem a kormány, hanem a rendszer bukna, az a rendszer, amely a törvénytelen gyarapodást és a büntetlenséget biztosítja Orbánnak és klienseinek” – nyilatkozta Magyar Bálint volt miniszter a Hírklikknek adott interjú második részében. Hozzátette: a magyar autokrata rendszerben nem az a kérdés, hogy ki veszi át a kormányzást, hanem, hogy az uralkodó párt teljhatalmat kap-e, vagy börtönbe kerülnek vezetői.

- Azt, amit most tapasztalunk, már az első részben jeleztem, te lényegében öt évvel ezelőtt leírtad. Van, volt tehát diagnózis, de mi a terápia? Más szóval: mit lehet ellene tenni? Mit lehet az Orbán-féle, ahogy te fogalmaztál kultúra elleni harccal kezdeni?

- Kicsit messzebbről kell kezdenünk. Ha demokráciában élünk, akkor az azt jelenti, hogy a rendszer alapértékeiben konszenzus van a különböző politikai szereplők között, csak a kormányzás konkrét kérdéseiben vitáznak, még ha eltérő ideológiai alapállásból is. Ilyenkor a mindenkori ellenzék kormánykritikai alapon áll. Azonban egy autokráciában nem ez a helyzet, hiszen az egy a demokrácia játékszabályait tudatosan felrúgó rendszer. Nálunk egy olyan maffiaállam épült ki, melyben a hatalom birtokosainak a motivációja a hatalomkoncentráció és a személyes vagyonosodás. Ehhez a politikai hatalom monopóliumával kell rendelkezniük, és ezen keresztül biztosítani a bűnszervezetként működtetett kormányzásban a vagyonszerzést, annak tisztára mosását, és a saját büntetlenségüket. A 2010-es választáson a szavazatok alig több mint felével megszerzett parlamenti kétharmaduk tette lehetővé, hogy egy autokratikus rendszert építsenek ki. Ez tényleg egy újabb rendszerváltás volt, amit Vörös Imre alkotmányjogász helyesen nevezett alkotmányos puccsnak.

Az ellenzéki pártok azonban fellépésükben csak nagyon lassan jutottak el a kormánykritikai paradigmától a rendszerkritikai paradigmáig. Ez a megközelítés biztosította kétszer újra a Fidesz választási győzelmét, igaz, a kétharmadhoz már kellett a megbuherált választási rendszer, a korlátlan pénzügyi forrásokkal folytatott agymosó kampányok, az abszurd médiahatalom, amely korlátlan politikai hatalmát biztosított. Az ellenzéki pártok azonban hosszú időn keresztül elkövették azt a hibát, hogy szakpolitikai fejtegetések formájában bírálták a kormány azon intézkedéseit, amelyeknek szakpolitikai céljaik soha nem voltak, csak szakpolitikai következményei. Minden szakpolitikainak lefestett intézkedés mögött fel lehetett fedezni a hatalmi és vagyonosodási motívumot. Fogalmazhatnék úgy is, hogy az agymosás és pénzmosás együttese határozza meg a kormányzat törekvéseit. Márpedig ebben a helyzetben úgy vitatkozni ezekkel az intézkedésekkel, mintha szakpolitikai racionalitásuk lenne, olyan defenzív álláspont, amely eleve vereségre van ítélve. Hogy friss példát mondjak: mennyire más azon siránkozni, hogy a kormány nem egyeztetett a színházakat érintő törvényről, mint azt mondani: a kormány az autonómiák felszámolását folytatja. Erről nincs mit egyeztetni! Nem elfelejtettek egyeztetni, hanem nem látják értelmét, hiszen olyasmit akarnak, amit az érintettek nem. Ez a „felirati párti” hozzáállás megkönnyítette a Fidesznek a térhódítását; az ellenzéki politika területén, de a civil szférában is szétaprózódást jelentett. A „politikamentes szakmaizás”eredményezte, hogy külön-külön mindenki úgy gondolta, szakmaizásban versengenek az ellenzéki pártok, és megúszhatják, hogy a hatalom ledarálja őket. Mostanra azonban talán az ellenzék is felismerte, hogy egy autokratikus rendszer megdöntése csak rendszerkritikai paradigma talaján lehetséges. Ebből a felismerésből következhetett az önkormányzati választásokra az ellenzéki együttműködés...

ÖSSZEZÁRNAK A FIDESZES BAJTÁRSAK – PROPAGANDA, MANIPULÁCIÓ, IJESZTGETÉS, BOSSZÚ A BORKAI-ÜGY ÁRNYÉKÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SEBES GYÖRGY
2019.12.15.


Az igazán nagy dolgok most következnek – mondta a Fidesz szeptember végi kongresszusán Orbán Viktor. Bizonyára nem arra gondolt, ami néhány nap múlva következett. Még az október 13-i önkormányzati választás előtt kirobbant a győri polgármester botránya. Aztán a voksoláson a Fidesz több fontos pozíciót is elvesztett, Borkai Zsolt pedig távozott pártjából és állásából is. Napjainkban azonban az ő ügye legfeljebb áttételesen szerepel. Ahogy szokásos, beindult a kormánypárti gépezet, amellyel mindig másokra igyekszik irányítani a figyelmet. Bizonyítandó, hogy az ő oldalukon mindenki patyolattiszta, legalábbis ahhoz képest, ami velük szemben van.

Legjobb védekezés a támadás. Ez ugyan közhely, ám mégis jól jellemzi a Fidesz és a kormány mindennapi politikáját. Meglehet, a hatalom köreiben felvételi követelmény ennek az elvnek gyakorlati megvalósítása. Mi mással lehetne magyarázni, hogy naponta találkozunk vele? Vegyük csak a legnagyobb port kavart, egyben legismertebb esetet, majd annak következményeit.

Olyan, mint egy modern mese. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tehetséges sportoló. Olimpiai bajnok is lett, kapott elismerést eleget. Aztán tanult sokat, tanárrá vált, meg katonává, az alezredesi rangig vitte. Népszerűségét a politika is ki akarta használni. Emiatt még egy alkotmánymódosítási javaslatot is elneveztek róla, mivel azt kifejezetten miatta kellett elfogadni. Csak úgy indulhatott ugyanis városa polgármesteri címéért, hogy – mint leszerelt katonának – ne kelljen öt évig várnia, amíg választható lesz, hanem elég legyen három év. Közben még hét évig a Magyar Olimpiai Bizottság élén is állt. Nem meglepő, hogy ennyi siker kissé megszédíthette. Erkölcsi botlását egy videó dokumentálta, de felmerült a gyanú, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert netán korrupcióval is vádolható lenne...

MIKOR SZŰNIK MÁR MEG A DIKTÁTOROK, MAFFIAVEZÉREK ÉS BŰNÖZŐK KEDVENC REJTEKHELYÉNEK LENNI MAGYARORSZÁG?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.12.14.


...egy az Orosz Fejlesztési Bankhoz hasonló kis szigetet hoz létre a magyar kormány Budapesten, ahol akár törvénytelenségeket is minden gond nélkül elkövethetnek, nincs olyan, aki ezért őket felelősségre vonhatja, hiszen még a hatóságokat sem kötelesek beengedni. Az Orbán által jóformán teljhatalommal felruházott dolgozók az épületen belül azt csinálnak, amit akarnak, amiért nem mellesleg – nem túl nagy meglepetésre – természetesen a magyarok fizetnek. Nem tudhatjuk meg, hogy kinek, miért cserébe és mennyit fizetünk, azt egyszerűen el kell fogadnunk és kész. Mindezt a jó kapcsolatok kiépítése érdekében.

Hogy erre mégis ki adott engedélyt azt nem tudom, hiszen ez a Magyarország területén létrehozott terület úgy mentesül a magyar törvények alól, hogy erre felhatalmazást a magyar állampolgárok nem adtak. Mégis mi a garancia arra, hogy ez az iroda nem egy pénzmosodává fog változni? Mi a garancia arra, hogy itt nem bűnözők fogják eltussolni törvénytelenségeiket? Ha a hatóságoknak még csak lehetőségük sem lesz arra, hogy esetlegesen házkutatást tartsanak az épületben, akkor mi biztosítja a törvényességet?

Értem én, hogy kell egy hely Orbán türk barátainak és az ő családtagjaiknak, de nem hozott még elég bűnözőt az országba a miniszterek elnöke? Mikor szűnik már meg a diktátorok, maffiavezérek és bűnözők kedvenc rejtekhelyének lenni Magyarország? Orbán a nép nevében tesz szívességeket olyan embereknek, akiktől pénzt és ezzel hatalmat remél. A kérdés már csak az, hogy milyen áron? Vajon milyen háttéralkuk köttetnek, amiről talán csak évek, évtizedek múlva tudhat majd a közvélemény? Vajon mekkora kárt fog még ezek után is okozni az országnak Orbán és bandája? Egyszerűen képtelen leállni, több és még több kell neki, bármi áron.

NEM BŰNÖZŐ, CSAK HAJLÉKTALAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KUSLITS SZONJA
2019.12.14.


Hiába keresünk munkát, szinte esélyünk sincs, mivel nincs lakcímünk, a hajléktalanokban pedig nem bíznak az emberek – a hajléktalanok kriminalizálása ellen szervezett tüntetésen mondja ezt egy asszony, aki 30 éve került az utcára. Az ő és sorstársai helyzetén az alkotmánybírák legutóbbi döntése csak még tovább ront. A megoldás azonban nem csak nálunk, az Európai Unió egész területén komoly nehézségekbe ütközik.

Több tízezer ember vonult utcára, mikor a Fidesz öt évvel ezelőtt azt tervezte, megadóztatja az internetezést. Hétfőn ezrek gyűltek össze a fővárosi Madách téren, hogy (egyébként nagyon helyesen) kiálljanak a szabad színházak mellett és a kulturális élet szétverését jelentő fideszes törvénymódosítással szemben. Az egy nappal későbbi, a hajléktalanság kriminalizálása ellen szervezett tüntetésen azonban már csak pár száz ember toporgott a hidegben a Széll Kálmán téren, az emberi jogok világnapján. A tüntetés résztvevői arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy a nincstelenség nem választott életforma, hanem a társadalmi kirekesztettség állapota, amit nem szabadna büntetni. 

„Lakatosné Jutka vagyok, harminc éve hajléktalan – kezdi felszólalását egy középkorú nő. – Ma Magyarországon 32–35 ezer között mozog a hajléktalanok száma, miközben országos szinten mindössze 11 900 ágy érhető el a rászorulóknak. Két lehetőség van: élősködőktől fertőzött, túlzsúfolt szálló vagy a börtön! (A parlament ugyanis tavaly úgy módosította a szabálysértési törvényt, hogy börtönnel is büntethető, aki »életvitelszerűen« az utcán tartózkodik – szerk.) A jelenlegi alkotmánybírák szerint ez vagy legfeljebb ez jár a politikai közösség legszegényebb tagjainak… Azért vagyok ma itt, mert az életem a tét… A hajléktalanság nem bűn, hanem állapot.” 

 Valaha Jutkának is volt fedél a feje felett, igaz, állami gondozott gyermek volt, aki családon belüli erőszak áldozata lett, az első házassága után pedig albérletbe került, ám mikor megszűnt a munkahelye, nem tudta tovább fizetni a lakást. „Lakcím nélküli lettem, és ha Magyarországon valaki lakcím nélküli, az »nem megbízható« ember, nem kap munkát, vagy csak nagyon nehezen, feketén” – meséli az asszony, akinek óriási erőfeszítésbe került talpon maradni. Jelenleg a Menhely Alapítványnál dolgozik napi 4 órában, és több mint húsz éve magánterületen, egy kunyhóban élnek a férjével, ahol télen sparhelttel fűtenek...

ELVTÁRS AZ ŰRBEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.15.


Amikor Sheldon anyukája megtudta, hogy Wolowitz űrhajós lesz, őszinte szívvel örült a sikerének abban a tudatban, hogy a fia barátja kirándulást tesz a mennyekbe, s így közelebb kerül majd Istenhez. Sheldon anyukája texasi asszony lévén különös viszonyban volt a kereszténységgel, svédasztalos utolsó vacsorákon vett részt és bűnbocsátó lövöldözéseken, de jó asszony volt mégis, ha egyszerű is.

Hogy hol kezdődik az űr és benne a mennyország, az nehéz kérdés. Száz kilométer magasban már űrnek nevezik a helyet, gravitáció nincsen, az ember gyomra fölfordul, okádik és émelyeg. S mint Wolowitz elbeszéléséből tudjuk, a hányás olykor visszakúszik az ember szájába, ezen kívül izmai lazulnak, és bármikor meghalhat, elég hozzá egy apró űrszemét vagy meteorit.

Az ember, ha Isten teremtette volna, pikk-pakk jól érezné magát az iszonytató világűrben. Ám, mivel az evolúció alakította, minden porcikája a földi életre termett, száz kilométer magasan már végzetes változások kezdődnek benne, az űrhajósok tehát kísérleti nyulak, jobb esetben fehér egerek, akiket kiváltképp megbecsülnek. Jól tartják őket, és az orvosnál sem kell sorban állniuk.

Na, most viszont az a kérdés, hogy az űrhajósság mennyire bizalmi állás. Mégis csak egy egész nemzetet (nemzettestet, idegenbe szakadtat, etc.) képvisel, mégpedig egyedül, főnök nélkül. Nem áll ott mögötte a párttitkár, hogy ellenőrizze a szövegét, nem írják le neki, mit kell gondolnia, az űrhajós nagy szabadságában azt mond, amit csak akar.

Nem mindegy tehát, ki megy fel. El is kezdik hamarosan a kiválasztás folyamatát, ahogy arról Szijjártó elvtárs Moszkvában meg is egyezett egy félreeső dácsában. Ehhez képest a Fidelitas, mint a NER Orbánjugendje álláshirdetéseket közöl, mint valami napilap, rögtön a gyászhírek és a pártrovat mellett, vezetői és kommunikációs feladatra havi nyolcszáz fixért...