2019. június 3., hétfő

PÉTERFY GERGELY: A KÖLTŐ HALÁLÁRA – BÚCSÚ TÉREY JÁNOSTÓL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: PÉTERFY GERGELY
2019.06.03.


Úgy akart élni, ahogy az a tehetségének kijárt volna egy olyan világban, amilyet pályája elején még lehetségesnek tartott. Gyilkosa az a világ lett, amely lehetetlenné tette, hogy rangjához méltóan tudjon élni.

Teljesen mindegy, mit írok, mert úgyis meghalt. Szívből most csak káromkodni tudok, káromolni Istent, meg ezt a hazát, amely tönkretette, káromolni a teremtést, úgy, ahogy van, gyalázni ezt a groteszk világot, hogy Facebookon olvassuk egymás halálhírét és kommentben búcsúzunk.

Amikor megismertem, 19 éves volt, én ifjú szerkesztő a Törökfürdőnél, ő ifjú szerző, és az első perctől tudtuk, hogy betoppant A költő. Mindenestül költő volt, személyes sorsával, terhelt felmenőivel, kínlódó debreceni gyerekkorával, filléres gondjaival, kétségbeesett eleganciájával, zakóival és nyakkendőivel, szerepeivel, amelyekkel öntudatosan kikövetelte magának, ami a tehetségnek jár. Tudtuk, hogy a nemzedékünkben ő a Költő, ő most Horatius és Dante, ő most Berzsenyi és József Attila, és ennek megfelelő tisztelettel bántunk vele.

Nem akarnok és önjelölt vátesz volt, ő költőnek született, ez teljesen egyértelmű volt. Engedelmesen hajlott kezében a nyelv, úgy pofozta, csűrte-csavarta, ahogy a kedve tartotta, érezte a költészet, e varázstalanított világban az egyetlen mágikusnak megmaradt erő minden varázsigéjét. Az intuíciót mindig meg tudta szűrni a műveltségen, engedelmesen gördültek elé a szavak, meg tudta nyitni a magyar legősibb rétegeit, és parádésan keverte az újjal. Élvezet és ünnep volt minden vele töltött perc, mert az ember mindig az Örök Költővel beszélt; ő volt a bizonyíték arra, hogy ha van is idő, nincsen mégsem. Az első pillanattól kezdve a saját hangján szólalt meg, a nyelvből összetéveszthetetlen Térey-hangot kalapált, és ezt a fegyvert forgatta aztán sikerrel 48 éves koráig.

Az első verseitől kezdve önazonos volt, megszólalni is versben szólalt meg, mindegy, hogy sztorit mesélt, kritikát mondott, színdarabot elemzett, vagy csak odavetett egy fanyar poént. Pengeszáját mindig keserű mosolyra húzta, mint aki tudja, hogy úgyis minden mindegy, úgyis ez van, megírja az ember, amit meg kell, aztán lelép. Nem nagy ügy, mindazonáltal iszonyatos és tragikus...

A KERESZTÉNY EURÓPA BEVÁNDORLÁSPÁRTI, AVAGY “SOROS” A VATIKÁN MÖGÖTT - ORBÁN ÉS FASISZTA TÁRSAI BÁRÁNYBŐRBE BÚJT FARKASOK, A KATOLIKUS EGYHÁZ TRÓNJÁN ÜLŐ PÁPA FARKASBŐRBE BÚJT BÁRÁNY - A ZSIDÓ-KERESZTÉNY BIBLIA BEVÁNDORLÁSPÁRTI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.03.


A Vatikán fogadta be azoknak a menekülteknek a felét, akiket Olaszország fasiszta belügyminisztere nem fogadott be. Orbán az európai parlamenti választásokat a bevándorláspárti liberálisok, és bevándorlást ellenző illiberális erők harcának állította be, s ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a választás a bevándorláspárti liberális erők nyerték a fasisztákkal szemben.

"Orbán hamis teóriája a bevándorlásellenességet a kereszténységgel azonosította, de az orbáni propaganda hazugságát a leglátványosabban az cáfolja, hogy a keresztény tanokat hirdető katolikus pápa, maga a Vatikán mutat példát, fogad be menekülteket."

Egy országon belül tisztázódnak az orbáni hazugságokkal kapcsolatos alapfogalmak. Olaszországban ütközik egymással szemben a keresztény álláspont a fasiszta állammal. A Vatikán által befogadottak nem bevándorlók, hanem menekültek. Orbán nem bevándorlásellenes, hanem menekültellenes, ami törvényellenes. A menekültek befogadásáról nemzetközi törvények rendelkeznek. Orbán hazugsága megfosztja ezeket az embereket a menekült jellegüktől, ezáltal a védett státuszuktól, és a kereszténységet akarja megvédeni attól, hogy idegenek érkezzenek a földrészre. Propagandája idegenellenes, gyűlöletre épül.

Ferenc pápa a Biblia tanítását és Jézus Krisztus tanait hirdeti az elesettek, a rászorulók, a gyengék, a menekültek ügyében. Ebből az következik, hogy a kereszténység menekültpárti, Orbán frazeológiájára lefordítva, a kereszténység a liberális jogállam elveit osztja és “bevándorláspárti”. Ezek szerint a kereszténység és a liberalizmus nem ellentétei egymásnak, ezért az európai parlamenti választáson nyertek a liberálisok, és ezzel nyert a keresztény Európa a liberálisellenes és keresztényellenes fasisztákkal szemben. A keresztény Európa, mely a liberális jogállammal azonos, megvédte magát Orbántól és a hozzá hasonló fasisztáktól.

Orbán antiszemita propagandája szerint a zsidó világösszeesküvés (amelynek jelképe Soros György) áll a “bevándorláspárti”, valójában menekültpárti álláspont mögött. Ebben nem téved nagyot, mert a pápa által képviselt keresztény értékek a zsidó Bibliából származnak, ezek az alapelvek a zsidóság ószövetségi könyveiből erednek, amelyeket a zsidó Messiás csak megerősített. Ilyen értelemben jogos a zsidó “Soros” emlegetése, és a zsidóság (valamint a zsidóság Istenének) felelőssé tétele, mert a liberalizmus is bibliai alapelvek alapján jött létre a hamis névleges kereszténységgel szemben. A felvilágosodás zsidó bibliai elvek alapján fogalmazta meg az emberi és polgári jogokat az elnyomó és jogfosztó középkori feudális totális állammal, a névleges hamis kereszténység ideológiájára épülő “keresztény Európával” szemben, amit a katolikus egyház képviselt....

MIHÁLYI PÉTER: AZ ÚJ GAZDASÁGI AKCIÓTERV AZ UTOLSÓ SZÖG A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KOPORSÓJÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.V.
2019.06.03.


Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki a Kormányinfón jelentette be az Orbán-kormány gazdasági akciótervét. Mihályi Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora szerint ez egyúttal a társadalombiztosítás végét is jelenti.

A közgazdász az Index cikke nyomán ugyanis arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni járulékokat ezután egyben kezelik.

Mihályi Péter portálunknak azt nyilatkozta, hogy amikor a munkáltatók a munkavállalók után befizetendő pénzt átutalják a kincstárnak, eddig azt külön fizették. Külön meg volt határozva, hogy a bér hány százaléka megy a természetbeni ellátásokért, amilyen például az orvosi, kórházi ellátás. Illetve az is, hogy mennyi megy pénzbeni ellátásra, mint a táppénz, a nyugdíj, vagy a munkaerőpiaci járulék. Ez utóbbi lényegében a munkanélküliség elleni biztosítás.

A közgazdász álláspontja szerint ezt most összevonják, innentől kezdve már végképp senki nem tudja megmondani, hogy azért a járulékért, amit befizettek az emberek, mit fognak kapni.

Úgy látja, nem lehet majd elmenni a bíróságra panaszért, Alkotmánybíróságra jogorvoslatért, mert csak az van megszabva, hogy fizetni kell, de hogy ezért mi jár, az végképp nincsen tisztázva. Korábban legalább pár dolog külön fel volt sorolva...

A TŰZZEL JÁTSZIK A FIDESZ, AMIKOR A SAJÁT CÉLJAI ELÉRÉSÉRE HASZNÁLJA A MI HAZÁNK MOZGALMAT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.06.03.


Ismét bekerültek a közbeszédünk be olyan szavak, mint cigánybűnözés, genderezés. A „nemzeti radikalizmust” nyíltan felvállaló Mi Hazánk Mozgalom a semmiből jött, és a Fidesz hallgatólagos (és pénzügyi) támogatásával építette fel magát néhány hónap alatt. Az MHM elsődleges küldetése a Jobbik meggyengítése, szavazótáborának elterelése az ellenzéki oldalról, ugyanakkor jó hivatkozási alap lesz Orbán Viktor számára, amikor a kereszténydemokrata szövetségeseknél meg kell magyaráznia, miért tolódott el a szélsőjobb felé a Fidesz. Ugyanezt a szerepet töltötte be a Jobbik is, amíg el nem kezdett néppártosodni. A Fidesz akkor van elemében, amikor szatellit pártok keringenek körülötte. 

A Mi Hazánk Mozgalom felélesztette a tíz éve betiltott Magyar Gárda szellemét, hiszen az előszeretettel masírozó Nemzeti Légó a párt katonai szárnyaként funkcionál. Feladatuk, hogy balhékat provokáljanak olyan településeken, ahol vannak szép számmal szimpatizánsaik, ugyanakkor az ellentüntetőket is az utcára lehet csábítani, ezzel is demonstrálva az ország megosztottságát bizonyos kérdésekben. A rendkívül pragmatikusan politizáló Orbán Viktor az ásotthalmi polgármesterben megtalálta azt a személyt, aki elvégzi helyette a piszkos munkát. A miniszterelnök számára egyre kínosabbá váló Jobbik ugyanis az egyetlen politikai erő volt a jobboldalon, amellyel osztoznia kellett a konzervatív szavazatokon, ugyanakkor ez a párt kampányolt leghatékonyabban a korrupció témájával a legutóbbi választásokon.

Az úgynevezett „nemzeti radikalizmus” főként akkor hasznos a kormánypárt számára, amikor anyagi függésben tudja tartani azt a pártot is, amelyik ellen harcol, illetve azt is, amelyet felhasznál annak bomlasztására és gyengítésére. Amíg ugyanis a Jobbik fuldoklik az adósságban (főként azért mert rengeteg pénzbüntetéssel sújtotta az Állami számvevőszék), addig ellenlábasát alig leplezetten bőkezűen támogatja a Fidesz. Nem volt nehéz észrevenni például az uniós választási kampányban, hogy az óriásplakátok piacát uraló kormánypárt mellett csak a Mi Hazánk Mozgalom hirdetései jelentek meg a fizetős helyeken. Ehhez képest a választáson elért 3,3 százalékos eredmény nem is mondható valami fényesnek, hiszen ezzel egyetlen képviselőt nem tudtak bejuttatni az Európai Parlamentbe...

LEVÉL RAINER M. JÁNOSNAK, AZ 56-OS INTÉZET VEZETŐJÉNEK: A VERITAS INTÉZETHEZ NEM KERÜLHETNEK AZ ANYAGAINK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: KOZÁK GYULA
2019.06.03.


Az alábbi sorokat a levél írójának kérésére és engedélyével tesszük közzé.

Kedves János!

A bekövetkezett helyzet okán (Veritas Intézethez csatolás) a következőket kérem. Kérésemet a történelmi tényekkel fogom alátámasztani. Előbb argumentálok, utána közlöm az igényemet, amely ismereteim szerin nagyon sokakéval azonos.

1. A későbbi Oral History Achívum a 79-es Charta aláírás utáni depressziós hangulatban jött létre. Hegedűs B. Andrással akkor határoztuk el, hogy az 56-os forradalmat fogjuk kutatni. Reményünk sem volt arra, hogy a levéltárakba bejussunk, ezért határoztuk el, hogy a prominens szereplőkkel interjúkat készítünk. Az első interjúalanyunk Széll Jenő volt, s a forradalom meghatározó és kellően „bevállalós” figuráival folytatandó kerekasztal ötlete is ekkor merült fel, de Vásárhelyi Miklós arra kért, hogy készítsek egy kronológiát, mert kell egy fogódzó a beszélgetéshez. Ez elkészült, később két kötetnek is az alapját képezte. Kb. egy évig készült a „kerekasztal”, az általam Magyarországra csempészett és egy VW Golf árába kerülő professzionális UHER magnóval. A gépelést HBA (Hegedűs B. András), Litván György és én csináltuk. Az authorizálás után újra kellett gépelni az anyagot, ezt már barátaink, rokonaink csinálták, például a gyesen lévő sógornőm, természetesen honorárium nélkül.
2. Az MTA- Soros Alapítvány Bizottság magyarországi működésének kezdetétől, immáron Oral History Archívum néven, a Vitányi Iván által vezetett Művelődéskutató Intézetben folytattuk az interjúk készítését, az alapítvány által finanszírozva. Vagyis még mindig egyetlen fillér állami pénz nem került az OHÁ-ba.
3. Az Antall kormány minisztere, Szabó Iván javasolta, hogy a rendszerváltáskor hivatalosan is megalakult 56-os intézettöredékek (amelyek több magánalapítvány, az MTA és a TIB égisze alatt jöttek létre) egy közalapítványban egyesüljenek. Az 1994-es országgyűlési választás a közalapítvány bejegyzését késleltette, de már Boros miniszterelnök biztosította az intézet elhelyezését a VII. kerületi Dohány utcában. A közalapítvány első négy éve alatt (amikor MSZP-SZDSZ kormány volt) alakult ki az intézet végleges profilja és költözött az OHA is a Dohány utcai helyiségbe.

- Időközben a Tardos Márton (osztályvezető, MTA Közgazdaságtudományi Intézet) és Nyers Rezső (ugyane intézet igazgatója) az általam vezetett kutatás mintegy 160 interjúját feleslegesnek ítélte, így azok az 56-os Intézetbe kerülhettek, megmenekítve őket a megsemmisüléstől. Az intézetnek volt négy nyugalmas éve (1994-1998), s az ott dolgozó személyek garantálták, hogy az interjúkészítésre felkért egykori „56-osok” a belénk vetett bizalom alapján az intézetnek, az intézet őrzésére bízva, életútinterjút adjanak...

VÉGZETES LEHET A TUDOMÁNYELLENESSÉG - INTERJÚ BOJÁR GÁBORRAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.06.03.



Azok az országok a legsikeresebbek a világban, ahol a legtöbb pénzt teszik az oktatásba – állítja Bojár Gábor fizikus, a nemzetközi hírű épülettervező programot kifejlesztő Graphisoft alapítója.

- Mi lehet a bűne a Magyar Tudományos Akadémiának? 


- A függetlensége. A magyar tudománynak jó híre van a világban, az akadémiai kutatóintézeti hálózat jól működött, még ha ez nem is azt jelenti, hogy ne lehetne a teljesítményt jobban mérni, számon kérni és elismerni. De a tudomány művelésének a tudósok függetlensége, a kutatás szabadsága nagyon fontos része. Einsteinnek senki nem mondta meg, hogy fedezze fel a relativitás elméletét. Azzal sem értek egyet, hogy az államnak főleg az alkalmazott kutatásokra kell költenie az adófizetők pénzét, mert az jó a gazdaságnak. Ez a vállalatok feladata, ők tudják, mire van szükségük. A felfedező alapkutatások eredménye viszont mindannyiunké, azokra csak az állam tud költeni, és ezek nélkül alkalmazott kutatás sem lesz. 

- Ennyire szálka Orbán szemében még egy politikával nem foglalkozó intézmény is, ha az független? Nem üthet vissza, ha a kormányzat minden független intézményt felszámol? A hatalomnak nem érdeke valamiféle kontroll? 

- De igen, az lenne. Ezt gyakorló cégvezetőként is meg tudom erősíteni. Nekem olyan kollégákra volt és van szükségem, akik tudnak és mernek ellentmondani. Olyan független igazgatótanács dolgozott mellettem, amelyik azt is tudta mondani indokolt esetben, hogy „Nem!”. Minden vezető tud hibázni és minél nagyobb egy cég, annál nagyobb lehet a hiba következménye és annál nehezebb azt kijavítani. A hibákat független ellenőrzéssel lehet csökkenteni. Orbán éppen ezt nem szereti. Ezért sokszor könnyebben hoz hibás döntéseket, amiket nagyon nehéz utólag kijavítani. 

- Pletykák szerint az Orbán-féle udvari „kutató” intézetekre, a párhuzamosságokra hivatkozva számolnák fel a társadalomtudományi műhelyeket. Elképzelhető ez a motívum is? 

- Miniszterelnökünk nem tűri a független intézményeket és az MTA az egyik legerősebb ilyen szervezet. Ezen belül a társadalomtudományi műhelyeket ellenzéki fészeknek tekinti, amelyek sok ellenzéki beállítottságú tudósnak ad munkát. Ezt fel kell számolnia, ennek legutóbbi példája az 56-os intézet beolvasztása Schmidt Mária intézetébe. A rezsim az ellenzéket nem erőszakkal hallgattatja el, hanem anyagilag fojtja meg. A következő ciklusban a kutatás-fejlesztésre nagyobb uniós források érkeznek, ez sem lehet független kezekben. Ennek lenyúlását egyébként az unió megakadályozhatná egy olyan szabályozással, hogy ne a kormány ossza el a pénzeket a kutatóintézeteknek, hanem közvetlenül, egy valóban független uniós szervezet juttassa el a forrásokat a pályázat nyerteseinek. A Momentum egyik legfontosabb követelése ez volt... 

ITT OLVASHATÓ

PÁSZTORÉK RENDSZERE SZÁLLÍTOTTA A SZAVAZATOKAT A FIDESZNEK

24.HU
Szerző: TÓTH BARNABÁS FELICIÁN
2019.06.03.


Az EP-választáson a Vajdaságból érkezett jelentős számú levélszavazat, Kárpátalján nagy csönd volt a kampányban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a parlamentben tavaly decemberben megszavazott – javaslata alapján az idei EP-választáson már az európai uniós lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak a magyar pártlistákra. A törvénymódosítás a négy nagyobb magyar kisebbségi közösségből a kárpátaljai és vajdasági magyarokat érintette, hiszen Románia és Szlovákia tagja az Európai Uniónak.

Az EP-választáson összesen 57 777 érvényes levélszavazat érkezett. Az összes határon túli magyar szavazat több mint 95%-át pedig a Fidesz-KDNP listája kapta.


Hatékony vajdasági szavazatszállító rendszer

A szavazatok döntő többsége a Vajdaságból érkezett. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján 59 400-an regisztráltak a választási névjegyzékbe szerbiai címmel, és 40 253-an szavaztak.

A legnagyobb szerbiai magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István még ennél is több szavazatról beszélt. A Fidesz eredményváróján azt nyilatkozta, hogy az ő adataik alapján

mintegy 50 ezren szavaztak a 70 ezer, szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar közül, ami több mint 70 százalékos teljesítményt jelent
...

A KERESZTÉNYSÉGGEL VISSZAÉLŐ POPULISTÁK JELENTIK A LEGNAGYOBB FENYEGETÉST EURÓPÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.03.

Érdekes világ, ahol a katolicizmus egyes irányzatai a legaktuálisabbak és legproresszívebbek, mert a kereszténység nevével való visszélés ellen szólalnak fel a populistákkal szemben. A Magyar Kurír című katolikus hírportál tette közzé Tomaš Halík, Templeton-díjas cseh katolikus pap és vallásfilozófus gondolatait, hogy Európára a legnagyobb veszélyt azok a fasistzák jelentik, akik a kereszténység nevével élnek vissza. Tomaš Halík intette az európai polgárokat, ne bízzanak a populista politikusokban, akik a kereszténységet arra használják fel, hogy a saját populista programjukat mozdítsák elő vele – Halík szerint ez jelenti a legnagyobb veszélyt az Európai Unióra nézve.

„Ismét tanúi lehetünk, hogy Istent összemossák a nemzettel, a keresztény hitet pedig az idegengyűlölet és a populizmus veszélyes bálványaival” – fogalmazott Tomaš Halík előadásában, melyben a Közép-Európában a kereszténység előtt álló kihívásokról beszélt egy mariazelli konferencián. Halík 2014-ben kapott Templeton-díjat a vallás és spiritualitás területén végzett tevékenységéért; Prágában a Károly Egyetemen oktat filozófiát és teológiát.

„Sok szenvedélyes beszéd hangzik el arról, milyen fontos védelmezni a keresztény értékeket Európában, főleg a menekültektől és muszlimoktól való félelem kapcsán – mindez azonban csupán üres szó, buborékok, melyekkel a populisták a hatalmi igényeiket leplezik, s közben megkísérlik a parlamentáris demokrácia helyére az autokratikus rendszereket állítani” – mondta a 70 éves pap és tudós. A mariazelli konferencia nem sokkal a május végi választások előtt zajlott: az Unió 28 tagállamának állampolgárai május 23. és 26. között járultak az urnákhoz, hogy európai parlamenti képviselőket válasszanak.
Halík megjegyezte: egyes politikusok a „keresztény Európához” és a „keresztény értékekhez” való visszatérésre szólítanak fel. Azonban, figyelmeztetett, az ilyen felszólítások különösen gyanúsak az olyan  populista politikusok szájából, akik jó eséllyel soha nem olvasták az Újszövetséget...

MEGHALT TÉREY JÁNOS

INDEX
Szerző: -KB-
2019.06.03.


48 éves korában, hétfőn hajnalban, tragikusan fiatalon, hirtelen egészségügyi probléma következtében meghalt Térey János költői, író, műfordító – adta közzé a Litera. A hírt az Index kérdésére a költő környezetéből többen is megerősítették.

Térey János vasárnap még a 30 éves osztálytalálkozójáról osztott meg fényképet. Gy. Horváth László műfordító „Lesz az még 50 is!” kommentjére azt válaszolta: „Let it be!”

Térey János Debrecenben született 1970. szeptember 14-én. Első verseskötete már 21 éves korában, 1991-ben megjelent Szétszóratás címmel, folyamatosan publikált az Élet és Irodalomban, a Holmiban, a Jelenkorban, az Alföldben és a 2000-ben. Első díját 1995-ben nyerte el (Déry Tibor-díj), de azóta kéttucatnyinál is több fontos elismerést kapott, köztük József Attila-díjat, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, Szép Ernő-jutalmat, Füst Milán-díjat, de az állam is kitüntette: 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapta meg.

Novellái és versei mellett több regénye is megjelent, amelyeket gyakran verses formában írt meg, a kortárs magyar irodalomban szinte egyedülálló módon. Színházi pályafutása is rendkívül jelentős: drámáiért többször is elnyerte az évad legjobb drámája kitüntetést; 2018-ban ő volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója is, és részben ezekből a tapasztalataiból írta meg a Káli holtak című színházi regényét.

Jelentős színházi bemutatója volt az 1956-os eseményeket új szemszögből bemutató Kazamaták (ezt Papp Andrással közösen írta), amelyet 2006-ban, az 50. évfordulón mutatott be a budapesti Katona József Színház; az Asztalizene, amelyet 2007-ben mutatott be a Radnóti Színház, ahol 2012-ben a Protokoll című regényének dramatizált verzióját is színre vitték. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb új magyar drámának választotta a Jeremiás, avagy Isten hidege című darabját, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be.

Egyik legnagyobb hatású darabja ugyanakkor a Nibelung-lakópark volt: a négyrészes drámaciklus harmadik részét, a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban, egy olyan, legendássá vált előadáson, amelyben a nézők végig a katakombákban bolyongva nézték végig az eseményeket. Az előadásból később film is készült. Mundruczó Kornéllal, az előadás rendezőjével korábban is dolgozott már együtt: ő írta a rendező Johanna című filmjének forgatókönyvét.

Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították le, több felolvasásra hívták Ausztriába, Németországba, Amerikába és Kanadába is. 2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában. 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben – írja róla a Magvető Kiadó.

Térey Jánost felesége és két gyereke gyászolja.

ORBÁNT FASISZTA SZÓKÉPEIRŐL ÍR LONDON POLGÁRMESTERE - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.06.03.


Sadiq Khan, a brit főváros önkormányzatának vezetője az európai populisták a 20.sz-i fasisztákhoz hasonlítja, Trumppal együtt. London főpolgármestere, az amerikai elnök hétfői látogatása elé írt véleménycikket a The Guardianbe. Az MTA ügy is bekerült a nemzetközi sajtóba, Amerikában a Trump-párti Fox NewsTV is érdemesnek tartotta beszámolni az Akadémiáért tartott vasárnapi budapesti tüntetésről. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A magyarok Orbán Viktora, az olaszok Salvinije, a franciák Le Penje és a britek Nigel Farage-a ugyanolyan nemzetmegosztó szóképeket használ, mint a 20. századi fasiszták, csak valamivel kifinomultabb formában – írja London főpolgármestere, Sadiq Khan Donald Trump amerikai elnök hétfőn kezdődő nagy-britanniai látogatása elé a The Guardianben megjelent véleménycikkében.

A nemzet megosztásával és gyűlöletkeltéssel akarnak hatalmat maguknak, ami pár éve még csak meg sem fordult a fejünkben – vázolja fel azt a jelenséget, ami végérvényesen teret nyert Amerikában is Trump hatalomra kerülésével. Azt a személyt, aki nem talált kivetnivalót, sőt dicsérte azokat a tüntetőket, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdették és antiszemita jelszavakkal meneteltek Charlottesville-ben, valamint idegengyűlölő, rasszistaként bátorítja a szélsőjobbot, és nem hajlandó tudomásul venni a klímaváltozás jelentette kihívásokat, London polgármestere szerint nem lenne szabad vörösszőnyegen fogadni.

Trump politikája nem fér össze a brit mentalitással, ezért Theresa May brit miniszterelnöknek nyilvánosan el kellene határolódnia Trumptól és antidemokratikus intézményvezetésétől. Értésére kellene juttatnia, hogy Trump élő cáfolata az Amerikát eddig jellemző és az Egyesült Királyságot is meghatározó értékrendnek.

Amerikában is hír az MTA államosítása

Még az amerikai, méghozzá Trump-párti Fox NewsTV is érdemesnek tartotta beszámolni az Magyar Tudományos Akadémiáért tartott vasárnapi budapesti tüntetésről, akárcsak a San Francisco Chronicle.

Az AP hírügynökség tudósítása kiemeli, hogy a MTA államosítása minden bizonnyal azt is jelenti, hogy a kormány kontroll alatt fogja tartani az eddig szabadon működő Akadémiát, és ezzel az intézményt megfosztja önállóságától, az eddig biztosított független kutatás lehetőségétől.

A cikk az Orbán-kormány álláspontját is korrektül idézi, amelyik intézkedését azzal indokolja, hogy olyan tudományos kutatások innovációját kívánja elősegíteni, amelyek kifejezetten gazdasági hasznot hoznak az államnak...

„A MÉDIÁBAN AZT HALLGATTAM, HOGY A MAGYAROK BARBÁROK”

HVG ONLINE
Szerzők: WINDISCH JUDIT, KAUFMANN BALÁZS
2019.06.03. 


Nem csak a látogatásának helyszíneit, a mondanivalóját is patikamérlegen mérte ki hétvégi romániai útján Ferenc pápa, aki a román és a magyar közösség előtt is az együttélés fontosságáról beszélt. Ő elment, de mi marad a tanításából? Helyszíni riport Ferenc pápa erdélyi útjáról.

"A pápa csíksomlyói szentmiséje a magyaroknak ürügy lesz arra, hogy az egész Kárpát-medencéből százezres tömegekben Székelyföldre látogassanak, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök egymillió ember előtt kikiáltja Erdély függetlenségét és Magyarországhoz való csatolását"

– vizionálta a szélsőségesen nacionalista, xenofób és magyarellenes megszólalásairól elhíresült volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pár nappal a pápalátogatás előtt. Mondanunk sem kell, ez nem következett be – és nem csak azért, mert Orbán Viktor nem ment el a szentmisére –, de azért az egész jól mutatja a pápalátogatást megelőzően nyilvánosságra került rögeszméket. Ennél hisztérikusabb nyilatkozat aligha született, hangulatkeltésre alkalmasabb viszont igen.

Funar a politikai életben ma már egy senki, ezért nem veszélyes, vannak viszont azok a szereplők, akiknek hatalmuk van egy folyamatot gerjeszteni, irányítani” – mondja a hvg.hu-nak Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője. „A Román Akadémiához kötődő LARICS Intézet vezetője a pápalátogatás előtt jelentetett meg egy hosszú tanulmányt, amelyben azt javasolta, hogy a román politika akadályozza meg a magyar himnusz elhangzását a csíksomlyói mise után.”...

NEM BRÜSSZELBŐL, HANEM MOSZKVÁBÓL TÁMADJÁK A REZSICSÖKKENTÉST

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.06.03.


Nagyjából a rezsicsökkentés lezárása óta nem fizettünk olyan sokat az orosz gázért, mint 2018-ban. Tavaly a drágulást ugyan még többnyire piaci folyamatok indokolták – hiszen nyáron és ősszel a tőzsdei jegyzések is megugrottak -, de könnyen előfordulhat, hogy régiónkban tartósan magasan maradnak az árak. Ha sikerrel jár az oroszok ügyeskedése, akkor Magyarország, sőt, a teljes kelet-közép-európai térség drágábban juthat csak földgázhoz a jövőben, mint a nyugat-európai államok.

A régiós gázpiaci fejleményekről szóló cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogyan érte el a Gazprom orosz gázóriás, hogy 2020-tól rajtuk kívül más ne nagyon szállíthasson Közép-Európába. A cég korábban a térséget többnyire Ukrajnán keresztül látta el, ám jövőre felhagynak az ukrajnai tranzittal, és a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlaton keresztül hozzák a gázt Európába*. Ahhoz pedig, hogy ezt térségünkbe is eljuttathassák, épp azt a gázfolyosót foglalták le, amin eddig a versenytársak szállítottak, és amit tulajdonképpen azért építettek egy évtizeddel ezelőtt, hogy Közép-Európában legyen konkurense a Gazpromnak. Mindezt ráadásul az uniós szabályok teljes betartásával tették, az érintett országok hatóságainak figyelmetlenségét kihasználva.

A lényeg, hogy jelen állás szerint a 2020-as évek elején előállhat az, amire már hosszú évek óta nem volt példa: nem igazán lesz érdemi versenytársa Kelet-Közép-Európában a Gazpromnak. Ennek pedig elég súlyos következményei lehetnek a régiós és ezen belül a magyar piacra is.

Vége az olcsó gáz korának...

A LABDA MINDEN ELŐTT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.03.



Ahogyan azt előre sejteni lehetett, Orbán Viktor Mihály szombaton Madridban járt labdarúgó BL döntőt nézni. A pápa Csíksomlyón misézett a tizenötmillió magyaroknak, ráadásul Pártunk nem is kevés közpénzt tolt bele a buliba, de oda ő el nem ment. Véget ért a kampány ugyanis, ami szavazat megvehető volt, meg lett véve, más szempontból Erdélyország nem érdekli őt, igaz semmi egyéb más sem.

Az erkélye alatt emberek fulladtak a folyóba, a fél világ erre figyel. Hoz szavazatot? Nem hoz. Kit érdekel. Európában, amelynek pár napja még a koronázatlan ura akart lenni, épp most döntik el, hogy partvonalra teszik, megeszik, felböfögik vagy kihányják, minek következtében kies hazánk halmazati károkat szenvedhet. Hoz szavazatot? Kérdi erről is. Nem. Akkor már mindegy. Ezt gondolja, és mindebben hölgyeim és uraim, benne van Orbán Viktor Mihály országlásának foglalata.

A labda minden előtt. Akárhol is pufog az, menni kell utána, ami kényszerbetegség úgy orvosolható, ha pályamunkás lesz az ember, és nem miniszterelnök. Két angol csapat rúgta a bőrt az európai Madridban, de egy fél királynő, egynegyed herceg és egy huszadnyi miniszterelnök nem volt ott, mert alámerültek a Brexit rejtelmeibe. Ez a mi bohócunk viszont megérezte a fűszagot és röpült. A szabadidejében persze azt csinál az ember, amit csak akar, viszont nem akkor, ha egy ország gondja nyomja a vállát.

Ennek a mi köpcösünknek ilyen skrupulusai azonban nincsenek egyáltalán, de azért számoljon el a lelkiismeretével, ha van neki olyan. És a rajongói is tegyék ezt szintén hasonló körülmények közt, azonban pár kérdés azért fölmerül itt és néhány kósza gondolat úgy pénzügyileg. Továbbá a lélek egészsége szempontjából, mielőtt az esztétikai és etikai folyományokra rátérnénk, és megállapítanánk a betegség fokát és a romlottság mértékét, hogy hát büdös ez, szaga van neki.

Én, ha ellenzék lennék, ilyen elfuserált politimókus, akkor verném az asztalt, hogy Orbán Viktor Mihály mutassa be azt a számlát, amellyel a saját zsebéből fizette a jegyet a láblabda eseményre, spórolva a konyhapénzen. Ha a miniszterelnökség fizette, akkor fölhívnám a Számvevőszék szíves figyelmét, hogy a polgártársak adóját nem kirándulásokra használjuk, mert ez ellenkezik nemcsak a jó ízléssel, hanem a törvény betűjével is.


Továbbá megkérdezném azt is, hogy megint nem is kormánygéppel volt-e a fuvar, vagy baráti szívességként kapta szülinapra, pár milliárdos közbeszerzésért cserébe, mint az bevett gyakorlat errefelé. S ha nem válaszolnának nekem, mint ahogyan az szintén szokásban van, akkor rájuk borítanám a nehéz tölgyfa asztalt, mint ahogyan ez meg nem bevett gyakorlat egyáltalán ezen a vidéken, viszont nem ártana immár bevezetni miheztartás végett...

CSAK A ROMÁNOKAT VERJÜK, EGÉSZ EURÓPA MESSZE ELŐZI A BANKJAINKAT EBBEN A RANGSORBAN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.06.03.


A magyar bankszektor nem elég hatékony, az eszközarányos működési költségekben egyedül Romániát sikerült megvernünk egész Európában, ami nem túl nagy teljesítmény. Az MNB elemzői szerint magasabb fokú digitalizációval, piaci konszolidációval és több hitelezéssel javítható a helyzet.

Az MNB a legutóbb kiadott Pénzügyi Stabilitási Jelentésében részletesen foglalkozik a magyar bankrendszer hatékonyságával, ehhez megvizsgálták Európai más országainak bankrendszereit, és arra jutottak:

28 országból egyedül Románia áll rosszabbul a működési költségek eszközarányos nagysága tekintetében, vagyis leegyszerűsítve: ahhoz képest, hogy mennyit hiteleznek, nagyon magas költségekkel dolgoznak a magyarországi bankok.

Ráadásul a nyers számok alapján Romániához képest is rosszabbul állnánk, de a bankadótól, a tranzakciós illeték hatásától tisztítva már legalább ezt az egy országot megelőzzük. A hazai 12 havi gördülő eszközarányos működési költségek 3,2 százalékot értek el 2018 harmadik negyedévében, a korrigált mutató 2,5 százalék volt. Az MNB elemzői megjegyzik: a működési költségek eszközarányos mértéke a személyi ráfordítások növekedése miatt emelkedett a 2017-es évhez képest, de ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak (egy jelentősebb bank által fizetett kiemelt bónusz, illetve IFRS-re történő áttérés)...

TÉBOLYODOTT VÁSÁRLÁSBA KEZDETT A MAGYAR? - EGYRE VESZÉLYESEBB VIZEKRE VEZETHETIK A HÁZTARTÁSOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.03.


Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 16 százalékkal többet költött autóra, bútorra, fridzsire, mosógépre és hasonlókra a lakosság. Ehhez hozzájárulhatott a meglóduló hitelezés is. Akad elemző, aki szerint egyre veszélyesebb vizekre evezhetnek a háztartások.

A KSH által nemrégiben közzétett fantasztikus magyar növekedési adatot – az előzetes becsléssel megegyezően 2019. első negyedévében 5,3 százalékkal emelkedett a hazai GDP, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa – szabályos örömtánccal üdvözölte a Pénzügyminisztérium. Mint leírták: a magyar adat a régió éllovasának is számít, a lengyel gazdaság 4,6 százalékkal, a szlovák 3,7 százalékkal, míg a cseh 2,5 százalékkal bővült ugyanebben az időszakban.

A kétségtelenül örömteli számok azonban okot adhatnak aggodalomra is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy az 5 százalékot meghaladó fejlődés közel duplája a potenciális szintnek. Mint a következményekkel kapcsolatban kifejtette: amennyiben tartósan a potenciális szint felett bővül egy gazdaság, az növeli a veszélyét annak, hogy egyre több kockázatos hitel kerül a piacra, elszabadulnak az ingatlanárak, túl merésszé válik a lakosság, és a képességeihez viszonyítva túlfogyasztásba kerül...

BÚCSÚ MÁLTÁTÓL BETONSZÖRNYEKKEL ÉS SZÚNYOGOKKAL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.06.03.


Ha valaki hosszabb-rövidebb időre Máltára költözne, jó ha felkészül pár dologra: például az iszonyatos ingatlanárakra, a szúnyogokra, a meglehetősen felemás időjárásra és hát a higiénia terén is lesznek kihívások. A negyedik résszel búcsúzik Karesz máltai sorozata.

„A máltai ingatlanpiacot több tényező futtatja fel, de ha engem kérdeztek, akkor szimplán az emberi kapzsiság a legfőbb indok.

Keresleti piac

Az építőiparban ugyan olyan szinten pörögnek az építkezések, hogy gyakorlatilag keresleti piac van, ami projekt beindul, az szinte hetek alatt szinte teljesen elkél, őrült árnövekedést okozva a piacon.

Rövidtávú lakáskiadás

Az évente ideköltöző szerencsét próbáló külföldiek mellett a rövid távú lakáskiadás is ugyanúgy pörög, összességében annyira felhajtva az árakat, hogy már-már nem igazán lehet normálisan megélni mellette.

Bele kell számolni azt is, hogy hiába van közel például Olaszország és mellette hiába EU-tag Málta, azért ide szinte mindent külön be kell hozni, szállíttatni, importálni valahonnan és emiatt a köztes pluszlépések és szereplők miatt minden drágább, mint például otthon, de akár a szicíliai piacokhoz és árakhoz képest is. Az meg azért csak nem járja, hogy azért jön ki valaki Máltára dolgozni, hogy kenyéren és vízen éljen…

HÁTSZÉL

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: LÉVAI JÚLIA
2019.05.31.


Magyarország miniszterelnöke nyolcvan-kilencven százalékban uralja a médiát, de százban szeretné. Ám mivel egyelőre másképp nem jut hozzá ehhez a totalitáshoz, a meg nem kapott tíz-húsz százalékot pumpálja fel a fantáziájában teljességnek. Ennek jegyében pedig mindenfelé azt meséli, hogy örökös ellenszélben kell haladnia az ország hajójával.

Legutóbb a Bild című lapnál mondta el ezt a panaszát (május 24.), hozzátéve, hogy milyen jó lenne, ha egyszer végre hátszelet is kapna. Mintha a saját, óriási sajtóbirodalma, annak megannyi hűséges szolgája nem is létezne, egy csöppnyi szelet sem fújna neki.

Nosza, rohantak még magasabb fokozatra kapcsolni a fúvást a rendszeres hátszélszolgáltatói, mihelyt meghallották a gazda óhajtását. Nehogy már azt higgye, hogy ők lankadni kezdtek! A központi pártlap és a központi médiaalapítvány úgy lendült akcióba, mintha még annak a hiányzó tíz-húsz százaléknak a penzumát is nekik kéne pótolniuk. A miniszterelnök így huszonötödikére akkora hátszelet kapott, amitől az ország teljes területén ő került fel a lapok címoldalára. Először is a Magyar Nemzet nagyinterjút készített vele, amelynek címéül ráadásul a pártja választási felhívását írták oda (A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!). Ezután a Bors és az összes megyei lap kiadása átvette az interjút, online-ban és printen egyaránt. Arra a napra megvalósult a nagy álom, a totalitás: minden újságolvasó mindenütt csak az ő képével és szavaival találkozhatott.

Gondolnánk, ez bizony már nem pusztán hátszél, hanem egy akkora orkán, amely bármikor oda is csaphatja a hajót egy szirthez, és az léket vág rajta. Az olvasó nem hülye, könnyen rájöhet a turpisságra, már süllyednek is. Ez azonban hatalmas tévedés, szó sem lehet itt semmiféle lékről. Hiszen ahhoz, hogy egy újságolvasó ilyesmire rájöjjön, egyben kéne látnia az összes megyei lapot, Somogytól Hevesig – csak így szúrhatná ki a szemét azok egyformasága. Emellett még jól fejlett állampolgári önérzettel is kéne rendelkeznie, hogy kikérhesse magának, ha hülyének nézik és rendszeresen megfosztják a legalapvetőbb információktól. Az újságolvasók azonban nem oknyomozó riporterek, hogy minden egyes lapszámnál gyanút fogjanak, felhívják a szomszéd megyét, vagy a neten járjanak utána a sejtéseiknek. Emellett nem is olyan állampolgárok, akik régóta begyakorolták a szembenállást. Ez nem az az ország. Így arra, hogy a sajtót milyen mértékben irányítják ismét egypárti módszerekkel, kizárólag egy szűk réteg lát rá: amely az ezt leleplező újságokat is olvassa és általában is járatos a közéletben.

Mindezt pedig a miniszterelnök még nálunk is pontosabban tudja. Olyan pontosan, hogy a legnagyobb céltudatossággal építi erre – az emberek gyanútlanságára, átverhetőségére és politikai analfabetizmusára – a stratégiáját. Az ő hajója igazából ettől halad, ez az, ami őt előreviszi. Mindeközben a látvány lassan felér egy molière-i komédiával. Szolgákat látunk, akik ájult boldogsággal fújják a hátszelet dicső kormányosuknak, az pedig a teljesítményükről úgy beszél a nagy nyilvánosság előtt, mint ami mit sem számít. Mások ellenszelét viszont a végsőkig fölértékeli. Ráadásul éppen annak a makacsul ellenálló, tíz-húsz százaléknak a szolgálataira vágyik, amely soha nem lehet az övé. És amelynek tagjairól a szolgák úgy tudják: rég sikerült örökre legyőzniük mindegyiküket, igazából ők azok, akik nem léteznek. Ezért még nagy bátran azt is megengedik maguknak, hogy amikor ezek a nem létezők a szemükre vetik a totális központosítást, akkor ezt a központi szerkesztőségük minden lapban ugyanazzal a központilag szerkesztett szöveggel cáfolja
.

ITT OLVASHATÓ



ORBÁN VIKTOR: MI MAGYAR EMBEREK BÜSZKÉK VAGYUNK ÖNÖKRE, TUDÓSAINKRA ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁRA

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.06.02.



Orbán beszéde az Akadémián 2016-ban.

"Mi magyar emberek büszkék vagyunk önökre, tudósainkra és a Magyar Tudományos Akadémiára."

Egyszer büszke Orbán az Akadémiára, egyszer elpusztítja, ez így természetes, az ország fel sem néz a tüdőspacalból a tévé előtt. A fideszes papa szerint migránssimogatók az akadémikusok, a mihazánkos nagypapi szerint zsidóbolsevikok, a fidelitasos gyerek szerint pedig miattuk nem tudja Orbán visszaadni a magyar kultúra metafizikai megalapozottságát. A mama, aki tudja, hol a helye, leporolja a Novák Katalin bajuszkáját tartalmazó ereklyetartót és arra gondol, hogy az akadémiások miatt nem tudják a hanyatló Nyugaton, hogy Szentéletű Attila a humanista hun minden magyarok őse. Talán ki lehetne igényelni a zongorájukat- gondolják mindannyian.

Az a baj ezekkel a tudóskákkal, hogy publikálnak. Kezdenék bele egy komplikáltabb poénba, és akkor derül ki, hogy a Prostisrácok fasiszta idiótája ezt tényleg le bírta írni. Semmi újat nem lehet már kitalálni. Az Akadémia elpusztítandó, mert ma reggel az elpusztítandó rovatban volt, és holnap reggelre te is az elpusztítandó rovatba kerülhetsz, ha nem tapsolsz elég ütemesen. Egy akadémikus valószínűleg nem hajolt elég mélyre amikor a hoppmester felsorolta Princess Ráhel Hét Kiválóságát, tehát pusztulniuk kell, mit kell ezen annyit értetlenkedni...

NEKIK A BALATON: AZ ORSZÁG FELÉNEK UGYANÚGY ÁLOM ELJUTNI A MAGYAR TENGERHEZ, MINT A RIVIÉRÁRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: VAS ANDRÁS, F. SZABÓ KATA, KÖVESDI PÉTER
2019.06.02.


Nekem a Balaton a Riviéra – énekelte 1961-ben Németh Lehel és Felföldi Anikó, s bár az elkövetkező évtizedekben az átlagmagyar számára valóban Közép-Európa legnagyobb tava jelentette a tenger közeli élményt, mára cirka az ország felének ugyanolyan ábránd eljutni a Balatonhoz, mint a Riviérára.

„Pedig a Balaton még olcsónak számít a magyar turisták számára belátható távolságban lévő országok vízpartjaihoz képest – mondja a Vissz­hangnak Varga Miklós turisztikai menedzser. – A kétezres években például elterjedt, hogy egy horvát nyaralás olcsóbb, mint egy balatoni, de ez valójában sohasem volt igaz. Persze lehetséges, hogy egy, a tengerparttól húsz percre fekvő apartman kevesebbe kerül, mint egy tóparti panzió, de az összes költséget nézve Horvátország drágább. Ha azonos paramétereket nézünk, akkor alsó hangon is másfélszeres a különbség.” 

A szakértő azt azonban elismeri, hogy már a Balaton melletti nyaralás is egyfajta kiváltság, és egyes társadalmi csoportok számára elérhetetlen. „Különféle felmérések szerint a hazai felnőtt társadalom harmada, vagyis nagyjából hárommilliónyian bár szeretnének, de nem jutnak el a tóhoz. Jellemzően az idősebb korosztály, valamint az alacsony végzettségűek nem engedhetnek meg maguknak még egy hosszú hétvégét sem a Balatonnál. Közülük is a legrosszabb helyzetben a Tiszántúlon és az Északkelet-Magyarországon élők vannak, hiszen számukra külön anyagi megterhelést jelent a távolság. Pedig korábban jártak ott, és ha lehetőségük lenne rá, ma is első számú célpontként jelölnék meg. Ezzel ellentétben a magasan kvalifikáltak és a fiatalok döntő többségének kifejezetten kedvenc nyaralóhelye a Balaton, bő háromnegyedük pedig akkor is a magyar tengert választaná első helyen, ha anyagilag megengedhetne magának külföldi nyaralást is. Lakóhely szerint elsősorban a tó közeli megyék, a nyugat-magyarországiak és a fővárosiak körében népszerű a Balaton.” 

„Tényleg akad egy szűk réteg, amely nem engedheti meg magának a hosszabb nyaralást” – ismeri el Balla György, a tó nyugati medencéjének három településén, Balatonmária­fürdőn, Balatonkeresztúron és Balatonberényben működő 3B Turisztikai Egyesület elnöke is –, ők jellemzően a legmelegebb időszakban, csak egy-egy napra érkeznek a tó mellé, s lehetőség szerint csak a legszükségesebb szolgáltatásokat veszik igénybe. Természetesen könnyebb a helyzete a nyaralótulajdonosoknak, bár az elmúlt évtizedben az ingatlanpiac is komolyan átalakult a tó térségében. „A tó mentén, főleg a déli oldalon sok tulajdonos a hatvanas-hetvenes években vett telket és építette fel a nyaralóját – teszi hozzá Balla György. – Ők mára bőven nyugdíjas korba kerültek, teher lett számukra a víkendház, amellyel sok esetben a gyermekeik és az unokáik sem foglalkoznak, így kénytelenek eladni. Vevőként pedig egy gazdagabb, legalábbis a felső-középosztályhoz tartozó réteg érkezik, akik magasabb színvonalon építik át, újítják fel a nyaralókat.”...

MILYEN KUTATÓ AZ, AKI SZOLGAKÉNT ÉL? SEMMILYEN!

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL, RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.06.02.


Miért történik mindez? Csak! Erre ez a válasz.

Így világította meg a Magyar Tudományos Akadémia körüli egyre duzzadó balhét Deák Dániel egyetemi oktató és ügyvéd a vasárnapi tüntetésen, amit az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezett „Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!” címmel.

Palkovics László és a kormány olyan törvénytervezetet készít, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig államosítaná. Néhány napja vált világossá, hogy az innovációs minisztérium már tárgyalni sem hajlandó a kutatókkal, és augusztus 1-vel erővel venné el az intézményrendszert és a forrásokat az akadémiától...

MIÉRT VAN LASSAN MINDENHEZ KÖZE AZ EGYHÁZAKNAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.02.


Lázár János újabb feladatot kapott. Nem volt elég, hogy dohányzásellenes kormányzati biztonsak nevezték ki, mostantól ő felügyeli a Tisza-család geszti épületegyüttesének felújítását is. Fontos feladat ez, bár ezúttal – a jelenlegi tervek szerint legalábbis – nem a BDPST Zrt. vagyis Tiborcz István fogja megszerezni a vélhetően milliárdokat érő épületet, hanem a kormány azt nagy kegyesen a Református Egyháznak kívánja kulcsrakész állapotban odaadni. Hogy miért újítják azt fel közpénzből, majd adják egy egyház kezelésébe? Lássuk ennek okait Lázár szavaival:

"Egy olyan épületkomplexumot szeretnénk létrehozni, ami egyszerre lesz nemzeti emlékhely, és szolgálja majd a református egyház céljait, célkitűzéseit is. Akár lelki gyakorlatokra, akár továbbképzésekre, akár a református intézményrendszer támogatására alkalmas helyként. Egy református központként tudja majd a Magyar Református egyház működtetni ezt a házat."

Ha nemzeti emlékhellyé kívánják alakítani a Tisza-család egykori lakóházát, akkor mi keresnivalója van az egyháznak a projekt környékén? Miért nem lehet egyszerűen, vallásoktól és egyházaktól függetlenül, egy múzeumot létrehozni az épületben. Miért van mindenhez szükség ma Magyarországon egy egyházra, vagy papi áldásra? Az adófizetők pénzéből, azok megkérdezése nélkül miért újítanak fel és adnak át egy nagyértékű épületet a református egyháznak? Már csak azért kérdem, mivel nincs pénz arra, hogy a fóti gyermekváros lakóit emberi körülmények között helyezzék el, mint ahogy nincs pénz arra sem, hogy a Kútvölgyi kórház szinte rokomban álló épületét helyrehozzák. Van azonban pénz arra, hogy megajándékozzuk a református egyházat, ami egyébként nem arról híres, hogy olyan rosszul állna nagyértékű épületekkel.

Dögöljön tehát meg a magyar ember valamelyik romos kórházban, azok felújítására sajnos nincs pénz. Van azonban arra, hogy ismételten szívességet tegyünk az egyháznak, amit majd vélhetően vissza is fizetnek, talán már most ősszel, az önkormányzati választások alkalmával. A magyar kormány szépen elosztogatja haverjai és szövetségesei között az ország legértékesebb épületeit és telkeit, hogy abból részben finanszírozza későbbi működését. Nem volt elég az adófizetők pénzének magánvagyonná tétele, ezeket mostmár beruházásokba kívánják fektetni. Felvárásolják és elosztják a fél országot, amit sokkal nehezebb lesz egy esetleges kormányváltáskor visszaszerezni, mint egy bankszámlán lévő lopott összeget...

KISÖPRIK SAJÁT PADLÁSUKAT A NER ÉPÍTŐIPARI MOGULJAI

24.HU
Szerzők: Baksa Roland, Kovács-Angel Marianna, D. Kovács Ildikó, Vitéz F. Ibolya
2019.06.03.


A NER kötelékébe sorolt üzletemberekhez tartozó építőipari cégek közül többnek rekordéve volt a tavalyi. A legnagyobb építőipari cégek (a top 9-et gyűjtöttük össze a NER világából a frissen beadott beszámolók alapján) közel 59 milliárd forintnyi adózott profitot termelek, és ebből az összegből csupán egyetlen milliárd forinot hagytak bent a tulajdonosok, miközben majd 58 milliárd forintot osztalékként kivesznek a vállalataikból. Egy évvel korábban még az elért nyereség egyharmadát bent hagyták a cégeikben.

Most olyan, mintha minden fillért biztonságban akarnának tudni.

A profit hazavitelét a tavaly nyáron újra a NER kötelékébe visszatért Közgépnél maxolták ki. (Simicska Lajostól Mészáros Lőrinc üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz került a vállalat.) Mivel az Orbán Viktorral való összeveszés után kikerült a pikszisből a Közgép, és az előző uniós ciklus projekjei is kifutottak, 2017 és 2018-ban alig állt pénz a házhoz, az adózott profit pedig szinte teljesen elolvadt, tavaly alig 30 millió forintot tett ki, a NER-birodalomban való visszacsatlakozás után a korábban a cégben hagyott nyereséget most egyszerre bezsebeli az új tulajdonos.

A számokból még az tűnik ki, milyen brutális haszonkulcsot biztosít a NER-hez való tartozás. A kilenc legnagyobb cég 529 milliárd forintos forgalma mellé társul az 59 milliárdos adózott nyereség, vagyis átlagosan bő 10 százalékos árbevétel-arányos nyereséget lehet szakítani ilyen hatalmas volumen mellett.

A jövő pedig még fényesebbnek néz ki. Óriási projekteken dolgoznak ezek a cégek, eléga már 200 milliárd forintosra hízott Puskás stadionra, a debreceni új BMW-gyárra gondolni, vagy arra emlékezni, hogy a Mészáros Lőrinc-féle, száznál is több vállalatot magába foglaló birodalom két ékkövének milyen megbízásai vannak. A vasútépítésen jeleskedő R-Kord Kft.-nek már most bő 100, a gátak, víztározók, hulladékkezelő és -gyűjtő rendszerek építésben, csatornázásban, útépítési munkákban is aktív Mészáros és Mészáros Kft.-nek 220 milliárd forintnyi megbízása van.

Ezektől aligha független, hogy a családok évében Orbán Viktor apjának, idősebb Orbán Győzőnek a cégei (amelyek közül vannak, amelyek a nagy építőipari beruházásokban vesznek részt alvállalkozóként), több mint 2 milliárd forintot fialtak...

SZABAD SZEMMEL – ORBÁN ELSZIGETELÉSE A CÉL AZ EPP-BEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.03.


Reuters

A tegnapi többezres budapesti tüntetés részvevői azért vonultak az utcára, mert úgy látják, hogy a kormány korlátozni kívánja a tudomány szabadságát. A jobboldali Orbán Viktor az utóbbi 9 évben megszigorította a közélet ellenőrzését, ideértve a bíróságokat, a sajtót, az egyetemeket és a tudományos kutatást, ám emiatt összeütközésbe került az EU-val. Legutoljára pedig a hatalom bejelentette, hogy meg akarja fosztani kutató hálózatától a 200 éves MTÁ-t, azok épületeivel és vagyontárgyaival egyetemben. Az intézményeket egy új irányító testület alá rendelnék, ám az Akadémia szerint a cél az, hogy teljes politikai befolyás alá vonják a létfontosságú kutatást. A hivatalos álláspont ezzel szemben az, hogy a finanszírozás átalakítása révén jövedelmezőbb és hatékonyabb kutatómunkára kívánnak ösztönözni. De mint az egyik plakát hirdette: „az államosítás nem innováció”. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Bizottság egy hete azt közölte: figyeli a fejleményeket. Egyben sürgette a magyar felet, hogy ne tegyen semmit, ami korlátozná a tudomány szabadságát. A jelentés felidézi, hogy már távozásra kényszerült a CEU, továbbá, hogy a Fidesz központosította a közoktatás irányítását, valamint betiltotta a gender tudományok tanítását, mert szerinte az ellentétes a keresztény nacionalista politikával. És hiábavalónak bizonyult minden tiltakozás, a kormány kitartott tervei mellett. Csakhogy a Közép-Európai Egyetem kiebrudalása volt az egyik fő ok, amiért felfüggesztették a párt tagságát az EPP-ben. A cél az, hogy elszigeteljék Orbánt, miután az tovább sodródik az európai politikai paletta nacionalista, populista margója felé.

Libération 

Trócsányi László szerint a Nyugatot Orbán Viktor jelleme és sikere és nem a jogállam megsértése zavarja Magyarországgal kapcsolatban. Vagyis a politikus azért lett ördögi figura a régi tagállamok szemében, mivel olyasmiket mond, ami nem fér bele a másik oldal ideológiai elképzelésébe. Pedig csupán arról van szó, hogy a magyaroknak más a politikai kultúrájuk és jövőképük. Tehát itt az alapító országok indítottak támadást az „új demokráciák” ellen, méghozzá azzal a felkiáltással, hogy errefelé nem ismerik a demokráciát, még meg kell tanulni késsel és villával enni. Az igazságügyi miniszter egy francia újságírónőnek fejtette ki véleményét, aki egykor a Trócsányi és Nagy Ügyvédi Irodában gyakornokoskodott. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy az egykori munkatárs esszékötetben jelentette meg a földrész legsikeresebb populistáival készült interjúit. A magyar miniszterről azt írta: szeretné tudni, miként áll valaki egy olyan kormány szolgálatába, amely megfojtja az ellenzéket, korlátozza a szabadságjogokat, antiszemitizmussal határos háborúságot indít Soros György ellen, nem hajlandó migránsokat befogadni, megtorpedózza az EU-t és az illiberális demokrácia felé tart. Annál is inkább – tette hozzá –, mert a mostani miniszter annak idején egyáltalán nem politizált, teljesen nyitott volt a világra, éppen ezért roppant rokonszenvesnek tűnt a francia újságíró szemében. Az újság hozzáteszi, hogy a válaszból kiderül, milyen mértékben belejátszik a magyar politika agresszivitásába a megalázottság érzése, miközben Magyarországot egykor a legvidámabb barakknak tartották a keleti tömbben.

Guardian 

Csendes forradalom söpör végig Európán, miután mára a zöldek az egykori marginális idealistákból potenciális királycsinálók lettek Brüsszelben, bár nem igazán léteznek Közép-Európában. Ezen belül Magyarországon és Ausztriában visszaestek az EP-választáson. De nyugaton ők a nagy nyertesek, nem a szélsőjobbos populisták. Egységes, fegyelmezett és befolyásos frakciót alkotnak a széttöredezett Európai Parlamentben. Már jelezték, hogy csakis olyan jelöltet támogatnak a Bizottság élére, aki egyetért programjukkal. A szociális igazságosságot és az emberi jogokat tűzték zászlójukra. Magukhoz vonzották a középbal pártcsaládból kiábrándult szavazópolgárokat, akiknek fontos a demokrácia és a jogállam. Legsürgősebb teendőjüknek a klímaváltozás megakadályozást tekintik, mert igen kevés idő áll rendelkezésre. A környezetvédők Németországban a hét végén most első ízben már a kereszténydemokratákat is megelőzték a közvélemény kutatásban. Sokat profitáltak az egyre magabiztosabb civil tiltakozási mozgalomból, így abból, amit a svéd tizenéves Greta Thunberg hirdet és tesz. Elsősorban éppen a fiatalok miatt várhatóan csak egyre erősebbek lesznek. Azt remélik, hogy Keleten lendületet tudnak adni a tagpártoknak, kiemelt feladatnak tartják, hogy a következő években felhozzák azokat. Kezükre játszik, hogy egyre többen ébrednek rá: nyakunkon a klímaválság és ez a téma sokáig jelen lesz a földrészen, márpedig a környezetvédőknek van hitelük ezen a területen, mondja egy szakértő...