2023. február 25., szombat

MI JÖHET AZ INFLÁCIÓS VÁLSÁG UTÁN? / JAKSITY GYÖRGY, OBLATH GÁBOR, SURÁNYI GYÖRGY

CONCORDE PODCAST
Szerzők: JAKSITY GYÖRGY, OBLATH GÁBOR, SURÁNYI GYÖRGY
2023.02.24.



Jaksity György, Oblath Gábor, és Surányi György a magyar gazdaság jövőbeli kilátásairól és az elmúlt évtizedek pályaívéről beszélgettek. Kezdve a piacgazdaságba való átmenet reményeivel, folytatva a felzárkózás, a szerkezeti sajátosságok problémáival, nem kihagyva sem a különböző kormányok gazdaságpolitikájának jobb és rosszabb szakaszait, sem a régiós összehasonlítás nem egy esetben fájdalmas eredményt adó szempontjait. Hallgasd meg az adást akár Spotifyon keresztül is a Concorde Podcast oldalán! Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül: concordeblog.hu Kövess bennünket minden csatornánkon:
https://hu.linkedin.com/company/conco... www.instagram.com/concordecsoport www.facebook.com/concorde


ORBÁN VIKTOR TÉVED, A GYERMEKVÉDELEM NEM A PEDOFÍLIÁRÓL ÉS A GENDERRŐL SZÓL – INTERJÚ HERCZOG MÁRIÁVAL

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.02.25.


Tévesen és szűken értelmezi a miniszterelnök a gyermekvédelmet, ami nem a pedofíliáról és a genderről szól, hanem arról, hogy mindenkinek tisztességes esélye legyen az örömteli gyermekkorra – mondta lapunknak a szociológus.


Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde szerint Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének. Egyetért a kormányfővel?

Magyarországon megfelelő módon rendelkezik a törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997 óta. 
Ha a mindenkori kormány biztosítaná a betartásához szükséges pénzt és feltételeket, jól is működne.

A diákjával szexuális kapcsolatot létesítő és botrányos videói miatt kirúgott meleg pedagógiai asszisztens miatt került előtérbe a téma, valamint lapunkban is többször foglalkoztunk az újpesti otthont érintő gyermekmolesztálási gyanúval is. Mi lett volna ezekben az esetekben a valódi gyerekvédelem?

Az újpesti esetben még nem történt szakmai vizsgálat, nem hallgatták meg sem a gyerekeket, sem az ott dolgozó szakembereket, nincs a gyerekek biztonságát szolgáló szabályzat, sok más mellett. Ez általánosnak mondható probléma, így nem vonhatók le a tanulságok, nincs továbblépés. A pedagógia asszisztenst pedig ugyan kirúgták, de arról nem esik szó, hogy milyen segítséget kapnak az érintett gyerekek, a szülők, pedagógusok a történtek feldolgozására, hogyan szabályozzák ezután az ilyen esetek megelőzését, kezelését. Nincs elég pszichológus, pszichiáter, speciálisan képzett szociális munkás, aki képes felismerni és kezelni a bántalmazást, és alig kerül sor gyerekek terápiájára, rehabilitációjára. Szakmai vitákra, kutatásokra, a nemzetközi gyakorlat és tapasztalatok figyelembevételére lenne szükség, a megfelelő szabályozáshoz és működéshez. Szívesen egyetértenék a miniszterelnökkel, hogy szerezzünk érvényt a gyerekvédelmi törvénynek. De csakis abban az esetben, ha a hangsúly arra kerülne, hogy minden megszületett gyereknek biztosítsunk tisztességes esélyt az örömteli gyermekkorra, magas színvonalú, elérhető egészségügyi ellátásra, oktatásra, szociális segítségre. Ideértve a legszegényebb, hátrányos helyzetű gyerekeket és családjaikat, kistelepülésen, izolációban élőket, sokféle problémával küzdőket. A megelőzés, korai segítségnyújtás, megbecsült, felkészült szakemberek által nyújtott ellátások kellenek ehhez, és politikai, közösségi támogatás...

SZABADSAJTÓ KLUB: BERÁNTJA VÖLNER PÁL VARGA JUDITOT A BÜNTETŐÜGYBE?

SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2023.02.24.



Témáink: • Megkezdődött a Schadl-Völner ügy tárgyalása • Orbán Viktor évet értékelt és beszélt a Fidesz frakció előtt is • A Fidesz ráfordul a melegekre? • A 39 éves B. Zsolt esete a 15 éves diákkal • Lesz képviselő Ráczné Földi Juditból? • Dobrev Klára évértékelője

Gulyás Balázs műsorvezető a Völner-Schadl per tárgyalásáról érkezett a műsor felvételére és megosztotta a műsor szereplőivel és a nézőkkel, mit tapasztalt. Tóta W. Árpád talál egy fideszest, aki hazudott. Kiderül, hogy Tompos Ádámnak még biciklije, és így kesztyűtartója sincs, viszont lefiatalemberezi Stumpf Andrást. Sok idézhető mondat született, tartsanak velünk!

KARSAI LÁSZLÓ: SZTÁLIN, HITLER, PUTYIN ÉS A TÖRTÉNELMI TÉNYEK

TELEX
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2023.02.25.


Ungváry Krisztián alapos elemzésnek vetette alá a tömeggyilkoságokra, háborús- és népellenes bűnök sorozatára parancsokat adó Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023. február 21-én elmondott beszédét. Sajnálom, hogy cikkében több tárgyi tévedés is van, és nagyon fontos történelmi tényeket nem említett meg.

Kár volt kihagyni Lengyelország 1772-1795 között három felosztásából a harmadik „osztozkodót”, a Porosz Királyságot. Putyin téved, nem a „Nyugat” juttatta hatalomra Hitlert, de Ungvárynak nincs igaza, amikor azt állítja, hogy főleg és elsősorban a Német Kommunista Párt szociáldemokraták ellen viselt hadjárata destabilizálta a weimári Németországot, és ez vezetett Hitler hatalomra jutásához. Sztálin és utasítására a Kommunista Internacionálé egész szervezete már a Nagy Gazdasági Világválság kitörése előtt úgy vélte, azt akarta hinni, hogy küszöbön áll az új, hatalmas kommunista forradalom.

A kommunista propagandisták 1928-tól egészen 1933-ig a „szovjetek Németországáról” harsogtak, viszont harcoltak is a német kommunisták a nácik ellen. 1932-ben, amikor polgárháborús helyzet volt Németországban az SA és a kommunisták között mindennaposak voltak a fegyveres összecsapások, az antikommunista erőszak sok náci szimpatizáns számára vonzó volt. Nem az NSDAP és a Német KP valamiféle vörös/barna népszavazása döntötte meg a baloldal fellegvárában, Poroszországban a szociáldemokraták vezette kormányt. Ez a konzervatív, antimarxista, nacionalista jobboldali erőknek volt „köszönhető”, a von Papen vezette kormány nevezett ki Poroszország élére birodalmi biztost.

Volt összefogás a nácik és a kommunisták között, de ez nem valamiféle népszavazáson történt, hanem a Reichstagban, 1932. szeptember 12-én, amikor két kisebb párt kivételével valamennyi jobboldali, konzervatív, antimarxista, nacionalista stb. párt, még a katolikus Centrum Párt és a szociáldemokraták is a kommunisták javaslatát szavazták meg egy lényegtelennek tűnő napirendi kérdésben. Ez végül a parlament feloszlatásához és új választások kiírásához vezetett. Hitler soha nem jutott volna hatalomra, ha az antimarxista, konzervatív, jobboldali konzervatív erők egységesek, nem hiszik azt, hogy ha „csak” egy koalíciós kormány élére nevezik ki Hitlert, akkor majd a „Führert” irányítani, befolyásolni, mérsékelni tudják.

Túlságosan nagyot „ugrott” Ungváry 1933. január 30., Hitler kancellári kinevezése és Sztálin 1939. március 10-i beszéde között. A „Nyugat”, és Putyin erre emlékezhetett, de rosszul, valóban megpróbált kiegyezni Hitlerrel. Egészen 1939 tavaszáig mindent eltűrtek, megpróbálták hatalmas területi engedményekkel is megbékíteni a Führert. Eltűrték a német hadsereg újrafelfegyverzését.

Nagy Britannia 1935-ben külön flottaegyezménnyel adta áldását a versaillesi béke durva megsértésére. Szavuk sem volt Londonban és Párizsban akkor, amikor a Wehrmacht bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre, és csöndben maradtak, amikor 1938 márciusában az osztrákok millióinak hatalmas lelkesedése közepette Hitler Németországhoz csatolta Ausztriát. 1938 őszén Daladier és Chamberlain tálcán nyújtotta át Hitlernek a zömmel németek laktak Szudéta-vidéket, kiszolgáltatva ezzel Kelet-Európa egyetlen valóban demokratikus államát, Csehszlovákiát a náci agresszornak.

Moszkvában erről a totális kudarchoz, a II. világháborúhoz vezető „megbékítési” politikáról azt gondolták, hogy igazi célja a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború kiprovokálása. Ez nem volt igaz, az Antant-hatalmak közvéleménye rettegett egy újabb háborútól, iszonyú volt a félelem Európa-szerte a légitámadásoktól, bombázásoktól...


MIRE JÁTSZIK ORBÁN EBBEN A HÁBORÚBAN?

HÁROMHARMAD / 24.HU PODCAST
Szerzők: BITA DÁNIEL, KERNER ZSOLT, NAGY JÓZSEF
2023.02.24.


Oroszország éppen egy éve támadta meg Ukrajnát. Mi más lehetne mai témánk, mint a háború? Bita Dániel, Kerner Zsolt és Nagy József a Háromharmadban.

MÁR A MAGYAROK 30 SZÁZALÉKA ÉL FALVAKBAN - TÉNYLEG ELÉRKEZETT A KISTELEPÜLÉSEK FELVIRÁGZÁSÁNAK IDEJE?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.02.24.


Több adat is arra utal, hogy a községekben, kisebb településeken a demográfiai folyamatok az elmúlt években az átlagosnál kedvezőbben alakultak. Ezt még valamennyire a lakásépítések száma is alátámasztja. Kérdés viszont, hogy a mostani válságos helyzet hogyan hathat majd.


Az Azénpénzem.hu megvizsgálta a friss népszámlálási adatokat településtípusonként. Mint látszik, a községekben az előző, 2011-es összeírás idején összesen több mint 2,9 millióan éltek. A tavalyi számok szerint körülbelül 2,88 millió volt a kis településeken élők száma. A visszaesés számításaink szerint az országos átlag (közel 3,4 százalék) mindössze felére rúgott.

A közhiedelemmel ellentétben a mustra nem csak a falvak elnéptelenedésére nem utalt, még arra sem, hogy igazán ott öregszik el a népesség. Korcsoportonként áttekintve ugyanis a 65 évnél idősebbek száma országosan mintegy 19 százalékkal nőtt, a községekben viszont az emelkedés „csak” 14 százalék lett. Tavaly a kis településeken összesen 552 ezer idős ember élt, szemben a 2011-es 484 ezerrel. Ezek a számok persze az összes többihez hasonlóan – mint arról korábban már írtunk – jókora területi különbségeket takarnak.

A friss népszámlálási adatok alapján végzett számításaink szerint a községekben élők aránya a korábbi 29 százalékról 30 százalékra nőtt.
Csak érdekességképpen: míg Pest megyében a községekben lakó idősek száma több mint 30 százalékkal nőtt, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2,3 százalékos volt ez a gyarapodás. A különbség a népesség alakulásának két szélsőséges értékében még nagyobb. A békési falvakban a két népszámlálás között 14,3 százalékkal csökkent a lakosság, miközben Győr-Moson-Sopron községei 12,3 százalékos gyarapodást mutathattak fel...

ÍGY TEREBÉLYESEDIK A FELCSÚTI IDEGENFORGALOM FELLENDÍTÉSÉT CÉLZÓ KÖZPÉNZES PROJEKT, AMI MÉSZÁROS LŐRINCET GAZDAGÍTJA

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2023.02.24.



Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon. A lépések ezek voltak:

- Pancho Aréna. 2014 áprilisban adták át, 3,8 milliárd forint tao-pénzből épült, ami Orbán Viktor szerint nem az, de a bíróság szerint közpénz.

- Vál-völgyi kisvasút. Két évvel a stadion után adták át, 600 millió forintos EU-támogatásból. Három megállója van, a Pancho Aréna az egyik végén, az alcsúti arborétum a másikon. 

- Az arborétum üzemeltetője ugyanaz, ami a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiáé: a Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítvány. Elnöke Mészáros Lőrinc. Itt tartotta az esküvőjét Mészáros Lőrinc, ami miatt le is zárták jó néhány napra az arborétumot.

- Az arborétumnál található Puskás Sporthotel után tavaly tovább bővült a minden igényt kielégítő minőségi szálláshelyek száma. 11 milliárd forint tao-pénzből épült az eredetileg ifjúsági sportszállásnak szánt, majd mégis inkább felnőttbarátként hirdetett 4 csillagos hotel. A kivitelező a Fejér B. Á. L. volt. Akárcsak a 4 csillagos hotel mellett lévő, 12,5 milliárd taopénzből épült sportcsarnoké.

- A kisvasút két végállomása között ott van a felcsúti vasútállomás. Itt szálljunk le most.

Hogy egy kicsit felcsúti hangulatba kerüljünk, Németh Dániel kollégám drónvideóját ajánlom tavaly decemberből...

ORBÁN VIKTOR FIZETÉSE 5,7 MILLIÓRA EMELKEDIK, AUTÓMOSÓT VESZ A KÖZMÉDIA

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.02.24.


24.hu: 5,7 millió forint fölé nő Orbán Viktor fizetése


A jövő hónaptól 17,5 százalékos automatikus fizetésemelést kapnak a parlamenti képviselők és rajtuk keresztül egy sor állami vezető. Márciustól egyetlen képviselő sem kereshet 1,5 millió forintnál kevesebbet. A képviselőknek ráadásul nemcsak a fizetésük, hanem az egyéb juttatásaik is emelkednek. Így albérlet-támogatásra már havi 542 ezer forintot, irodabérlésre pedig közel 1,1 millió forintot igényelhetnek az Országgyűlés Irodájától. Orbán Viktor fizetése 3 millió 555 ezer forintról 4 millió 178 ezer forintra emelkedik (egy éve még csak 1,5 millió forint volt a kormányfői fizetés), és mivel neki jár a képviselői alapfizetés is, így összesen bruttó 5 millió 725 ezer forintot kap majd havonta.

Magyar Hang: Volt NER-es sajtómunkások adnak több milliós tanácsokat a Fidesznek

Aranyat érő tanácsokat ad a Fidesz-frakciónak egy kevéssé ismert kommunikációs cég, az Egerben bejegyzett Volumen Communications Kft. – legalábbis az alapján, hogy az Országgyűlés Hivatalával szerződve, közel 20 millió forintért dolgoznak a kormánypártnak. A parlament üvegzseb oldalán vette észre a lap a négy hónapra szóló, a közbeszerzési szerződés hatálya alóli kivételnek számító szerződést, mely az egri cég első és talán nem utolsó fideszes megbízása volt.

RTL: Az állami média saját autómosót kap

Saját autómosója lesz az állami médiának óbudai telephelyén, derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokból. Az autómosó szerkezetét a GIA-Hungária Kft.-től szerzik be nettó 34 millió 990 ezer forintért, ebben az üzembe helyezés, a karbantartás és plusz egy év jótállás is benne van. Az önkiszolgáló rendszerű, gépi kefés autómosó a gyártóbázison üzemeltetett szolgálati járműveket fogja tisztítani, napi 8 órában legalább 15-20 darabot – legalábbis a dokumentációban olyan eszközt kértek, ami elbánik ennyi autóval.

K-Monitor: Mióta pereltünk a kormánygépes adatokért, Orbán rendszeresen fizet a családtagjai utazásáért

Valami megváltozott azóta, miután Orbán Viktort lefotózták egy római étteremben feleségével és fiával, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. Orbán Viktor azóta több mint 2 millió forintot fizetett be a Külügynek, állítja a Külügy. A befizetéseket igazoló okiratokat ugyanakkor nem adták ki a K-Monitor adatigénylésére sem.

Hvg.hu: Magyarország kapott még 700 millió euró zárolt pénzt az EU-tól

A tagállamok tanácsa ma elfogadta azt a jogszabályt, amely újabb forrásokkal egészíti ki a helyreállítási alapokat. Ez további húszmilliárd eurós finanszírozást jelent uniós szinten, amelynek célja „az EU stratégiai autonómiájának megerősítése energiaellátásának diverzifikálásával és az orosz fosszilis tüzelőanyag-importtól való függésének megszüntetésével”. Magyarországot a teljes keret 3,51 százaléka illeti meg, ami valamivel több mint 700 millió eurót jelent, de amíg a kormány eleget nem tesz a korrupcióellenes keret megerősítésével és igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával kapcsolatos elvárásoknak, addig innen sem hívhat le pénzt.

MÁR NEM FELTÉTLENÜL AKKORA A KÜLÖNBSÉG EGY GIMNÁZIUM ÉS EGY TECHNIKUM KÖZÖTT

G7.HU
Szerző: HOLTZER PÉTER
2023.02.25.


A köztudatban még mindig nagyon degradáló tud lenni néha, hogy ha azt mondjuk, hogy a gyerek technikumba és nem gimnáziumba jár. Holott már rég nem ezt a világot éljük. Egy picit muszáj az emberekben átformálni ezeket a gondolatokat – mondta Gál-Berey Csilla, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatója a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Az elmúlt években jelentős változások mentek végbe a magyarországi szakképzésben, aminek az egyik következménye, hogy a különféle intézménynevek is sokszor változtak. A Petrik például korábban szakközépiskola volt, majd a 2010-es években szakgimnázium, a 2020-as szakképzési törvény alapján pedig technikum lett. Ezek azok a szakképző intézmények, amelyek szakma mellett érettségit is adnak. A technikusképzés alapjáraton 5 éves, az első két év az ágazati alapoktatásról, a további három év pedig a szakirányú oktatásról szól. Gál-Berey Csillával az átalakulás részleteiről, és tágabban a szakképzés helyzetéről beszélgettünk.

A Petrik igazgatója szerint a 2020-as reform konkrét hatásairól még korai lenne ítéletet mondani, de bizonyos trendek már egyértelműen beazonosíthatóak. Az egyik ilyen, hogy a technikumok sok szempontból rugalmasabban tudnak működni. „Nagyon nagy változáson mentek át ezek az elnevezések, de mögötte az oktatás nem alapjaiban változott, hanem inkább a nézőpontja változott meg” – mondta.

Erre az egyik példa hogy amíg korábban rögzítve volt, hogy hány órában és pontosan mit kellett tanítani, most inkább ahhoz igazítják a képzést, hogy egy adott szakma esetén a tanulónak milyen képességekkel kell rendelkeznie a képzés elvégzése után...

EMPÁTIA, HIERARCHIA, DEMOKRÁCIA

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.24.


Olyan érdekes ennek a munkának az érzelmi vetülete. Nemcsak ránk nézve, hanem azokra nézve is, akiken segíteni szeretnénk.

Írtam már többször arról, hogy milyen nehéz a paternalista viszonyt partnerivé alakítani egy olyan társadalmi csoportban, ahol generációk óta ez működik, ez öröklődik át. És azt is látom, hogy errefelé megyünk nemcsak a társadalmi leszakadásban érintetteknél, a cél az, hogy tudja mindenki, hol a helye, és ne várjon el mást, mint amire társadalmi pozíciója predesztinálja.

A tudás, hatalom. Régi mondás, de azt is látni, hogy a hatalomhoz gyakran nem kell tudás. Egyre inkább érzek egy torzulást a pozíciókban, vagyis, hogy a tudásnál előbbre való pl. a lojalitás a feljebb valókhoz, és félelmetes látni ebben a viszonyulások változását. Néha már félek belegondolni, mi lesz ennek a vége.

Vannak helyzetek, amikor a kiszolgáltatottság miatt elfogadjuk a paternalizmust. Pl. az orvossal, rendőrrel, a pedagógussal, stb. nem kezdünk vitatkozni, mert tudjuk, sérülhetünk benne. Generációk óta rögzült megtapasztalások ezek…. A pozíciónk lehet rosszabb, ha hangot adunk annak, hogy pl. másképp kellene kommunikálni velünk. Persze ebben is volt már némi változás, de szerintem ma is élő probléma ez. A közbeszédben aztán “rendes”-nek tituláljuk pl. azt az orvost, aki partneri viszonyban kommunikál, türelmesen. A másikat, aki nem, azt meg elfogadjuk, nem szólunk.

A pedagógusnál sem egyszerű. Épp tegnap elevenítettem fel egy fórmunon, hogy mikor egy posztban felvetettem a tanár-szülő partneri viszonyát, milyen sok pedagógus kommentelt dühösen: az volt a legrosszabb döntés, mikor a szülőknek lehetősége lett beleszólni a dolgokba az iskolában… “Nehogy már egy szülő mondja meg, hogy kellene nekünk tanítani?!” A pedagógus biztos benne: ő tudja, megmondja, hol “romlott el” a gyerek, a szülő hallgassa végig, és tegyen úgy vele, ahogy a tanár mondja.

A legtöbb szülő ezt el is fogadja, nem vitatkozik, mert attól fél, a gyerekén “bosszulja” majd meg a tanár az egyet nem értést. De mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik másképp gondolkodnak? Akik szerint (szerintem is) ők tudják a legtöbbet a gyerekükről… és szeretnék a fejlesztésüket közösen vinni, a pedagógussal? Léteznek ilyen pedagógusok, akikkel lehet így, de attól tartok, nem sokan vannak. A többség úgy vélekedik, az a “rendes” szülő, aki végrehajtja az ő utasításait, lehetőleg büntetve a gyereket, hogy így terelhesse az általa vázolt “jó” irányba.

Ma sem, (generációk óta) nem tudunk kilépni ebből a szerepből. Erre neveli a mai iskola a gyereket, az elvárások ilyenek, legyen csendben, figyeljen, haladjon, koncentráljon, legyen szorgalmas, szófogadó, beszéljen szépen, ne kérdezzen, hanem végrehajtson. Aki ettől eltér, azzal gond van, ezen a ponton vonja be a pedagógus a szülőt is, hogy ő is ezt várja el. Hogy “jó” legyen a gyerek.

No és ott a rendszerben az iskolarendőr is, hogy ez a szereptanulás nyomatékosítva legyen.

Mi, akik a rendszerváltás után még mindig a demokráciát keressük, nem akarjuk ezt. Nem így akarjuk. Partneri viszonyt szeretnénk, empátiát, kölcsönös bizalmat és ehhez illeszkedő kommunikációt. Szabadságot.

De ma nem ez trendi döntéshozói szinten, nemrég egy államtitkár viselte boldogan a pólót, amin ez állt: “próbálok nem liberális gyereket nevelni”. Azt hittem, vicc az egész, mikor láttam a híradásokban, de nem… És hamar eszembe jutott a pedagógusok öltözködésének központi elvárása, hogy a pedagógusok viselkedésükkel, megjelenésükkel “az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét” erősítsék. Micsoda ellentmondások feszülnek itt alapértékekben!

Akik a társadalmi leszakadásban érintettek, ott még nehezebb értelmezni ezt az egészet. Ott csak megtörténnek a dolgok, nincs tudás rá, hogy nem ez a természetes. Sokan azt hiszik, én is ezt hittem régen, amikor még nem láttam ilyen közelről ezt, hogy amikor ezt a bizalmi légkört biztosítjuk, a partneri együttműködés kereteit, a beleszólást, akkor egy csapásra ebben kezdenek el működni ebben az emberek.

Micsoda keserves megtapasztalásokon mentünk keresztül, mire rájöttünk, hogy nem így van! Láttuk, hogy sokkal jobban mennek a dolgok, ha megmondjuk, ők meg megcsinálják… Ha nem így tettünk, az egyéni érdekek, az empátia hiánya felülkerekedett, és képtelenek voltunk végigvinni egy-egy folyamatot. És volt, hogy ők maguk mondták, ez nem jó így…így csak vita van. Ők jobban szeretik úgy, mint máshol. Mert ők nem értenek ahhoz, nem tudják úgy elmondani, stb.

Sokat figyeltem ezt. Ahogy beszélnek velük, és ahogy ezt elfogadják. Aki nem, az pedig nem tud úgy reagálni, hogy a megoldás felé vigye a dolgot, ott erőszakossá válik a hangulat, aminek a következményei még nehezebb helyzetet teremtenek, de semmiképp sem a bizalmi légkör, vagy a partneri viszony felé mutatnak.

Rájöttünk lassan, hogy ezt is kisebb lépésekben kell megtanulni. Mert nagyon sok dolog kell hozzá a lehetőségen kívül. Generációs beidegződéseket kell átalakítani. Kommunikáció, világlátás, az érzelmek uralása, empátia, kudarctűrés, stb. De nagyon nehéz ez. Mert ha a tudás alacsony, akkor nehéz ám kilépni ebből a paternalista viszonyrendszerből. Mindkét félnek.

Talán jobb lenne úgy fogalmazni, hogy a tudás nem hatalom, hanem erő. Erő ahhoz, hogy megértsük magunkat, másokat, a világot. A tudás lehetőséget ad az önértékelésre. Az önértékelés pedig megmutatja: van, amit még nem tudsz, amit meg kell tanulnod.

Az egyik legizgalmasabb része a munkánknak a közösségfejlesztés, a képessé tevés. Már 13 éve csináljuk, és egyre jobban mutatkoznak az eredményei. Közös értékrend, fejlődő kommunikáció, bővülő tudás. Nagyon sok mindent próbálunk “lemodellezni” az életből, és megvitatni, eljátszani, megtervezni, megvalósítani, kiértékelni is. A hivatali ügyintézéstől az iskolai konfliktusok elrendezéséig, a műsorszervezéstől az újságszerkesztésig mindennel foglalkoztunk már, és mindenre visszatérünk újra.

Legutóbb pl. adománygyűjtő kampányokat modelleztek le, különféle témákban, a szegénység kezelésére, fogyatékkal élők megsegítésére és állatmenhelynek is. Hogy értsék a folyamatot, azt, hogy mivel lehet hitelesen megszólítani embereket. Közben szó esett sok mindenről. Manipulációról, átláthatóságról, a visszacsatolásokról is. Mennyire fontos megtapasztalások ezek!

Segítenek abban is, hogy magukat, a reakcióikat értelmezzék ebben a folyamatban. Hogy a “nekünk jár” szemlélet átalakuljon, a tanult tehetetlenség aktivitássá változzon, hogy a paternalizmus elfogadása helyett egy egyenrangú, partneri viszony alakuljon. Hogy a támadó attitűd megoldáskeresővé változzon. Mert csak így lehetünk közösség.

Hosszú út. Keresgéljük benne a morzsákat, amelyekből lassan épül valami. Valami, amit részvételi demokráciának nevezünk. És aminek a végén remélhetőleg egyszer majd a tudatos választásig jutunk. Amiben nem a csupasz érdek, a kapott krumpli, vagy ígért talmi bármi húzatja be az X-et, és nem is az egzisztenciális félelmet tápláló kinyilatkoztatás, hanem a saját, meggyőződésen alapuló döntés.

Persze ehhez egy olyan iskola is jó lenne, ahonnan értő olvasással kerülnek ki a gyerekek…. és egy olyan rendszer, ami erőforrásként tekint azokra, akik ma társadalmi leszakadásban élnek.

GÁBOR GYÖRGY: AMIKOR NAVRACSICS PARLAMENTER LÉPÉST VÁLT

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.22.


Üdvös lenne szépen, tagoltan, ha kell, szótagolva elmondani Navracsics parlamenternek... a többi között nem az a kérdés, hogy a Fidesz lajtorjájának éppen hányadik grádicsán üldögélő "garantáltan mi emberünk" juthat be a kuratóriumba, hanem az, hogy az autonómiájukban megcsúfolt, megalázott és sáros bakancsokkal megtaposott egyetemek törvényes keretek között felállított szenátusai vagy a miniszterelnök lesz a nagy kiválasztó?


Navracsics Tibor, a hős parlamenter, kezében most újabb kompromisszumos dokumentumot lobogtatva szaporázza lépteit Brüsszel irányába. Az alapítványi egyetemek bevételéért és végső megszállásáért folytatott gigászi küzdelemben az egyetemeket elfoglaló csapattestek sorából kiváló Navracsics azzal a kompromisszumos ajánlattal indult el a brüsszeli székhelyű hadvezetéshez, hogy a korábbiakkal szöges ellentétben, immár a kitörésre készülő hős védők is összeférhetetlennek tartják az egyetemi kuratóriumi tagságot államtitkári szinttől felfelé, ugyanakkor kompromisszumkészségükről mi sem tanúskodik jobban, minthogy a helyettes államtitkárok (véletlenül mind fideszes), parlamenti képviselők (véletlenül a legtöbbje, vagy majdnem mind fideszes,) polgármesterek (véletlenül a legtöbbje, vagy majdnem mind fideszes), és a Fidesz érdekeltségi körébe tartozó valamennyi nagyvállalkozó, bankár és egyéb polipnyúlványok gond nélkül maradhatnak a kuratóriumokban.

Most két eset lehetséges: Navracsics parlamenter vagy hülyének nézi az Európai Bizottságot, s a felettünk elrepülő idő vasfoga adja meg majd a választ, hogy méltán teszi-e ezt, s az Európai Bizottság valóban feltűnően rapid dementálódásnak indult képződménnyé változott, avagy az Európai Bizottság – ellentétben Navracsiccsal, valamint megbízóival, akiknek erkölcsi nívója egy sunyi kis besurranó tolvaj és egy átlag alatt teljesítő markecoló szintjét alulról súrolja – udvariasan megkéri a magyar parlamentert, hogy baráti küldetésével vissza nem élve legyen kedves kigombolni csinos felöltőjét, s alóla kitenni az asztalra az összes ketyegő bombát, időzített pokolgépet, s a zakója belső zsebében őrzött, leginkább figyelemelterelésre szánt cinkelt lapokat.

Mert ugyebár: maradnak a tövig fideszesek, már hogyne maradnának, akiknek a munkásmozgalom történetének tanúsága szerint most kell majd igazán bizonyítaniuk, s meghálálniuk a Párt bizalmát, mert ugyebár, „tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit..., mindent a maga idejében.”

Másrészt üdvös lenne szépen, tagoltan, ha kell, szótagolva elmondani Navracsics parlamenternek, sosem letéve arról, hátha sikerül szordínósra vennie a Várhegy magaslatain beléköltözött belső hang rettentő fortissimóját, s előbb-utóbb képessé válik valami hangyányit appercipiálni és foganatosítani a valós tényállásból. Abból, hogy nem az a kérdés, a Fidesz lajtorjájának éppen hányadik grádicsán üldögélő „garantáltan mi emberünk” juthat be a kuratóriumba, hanem az, hogy az autonómiájukban megcsúfolt, megalázott és sáros bakancsokkal megtaposott egyetemek törvényes keretek között felállított szenátusai választják-e ki a szakmailag és erkölcsileg alkalmasnak tartott kurátorokat, avagy a mind szakmaiságában, mind erkölcsi alkalmasságában megkérdőjelezhető miniszterelnök lesz a nagy kiválasztó?

Továbbá nem az a kérdés, hogy élethossziglan, avagy az új ötlet szerint „csak” kétszer hatéves (összesen tehát tizenkét éves) időtartamra szól-e a kinevezés, hanem az, hogy a kurátorok alkalmasint számonkérhetők-e és visszahívhatók-e az egyetem részéről?

Meg az a kérdés, hogy a kuratórium működése, roppant pénzek fölött diszponáló, pénz(újra)elosztó szerepe és személyzeti politikája mennyire transzparens, mennyire ellenőrizhető és – következésképpen – mennyire számonkérhető?

A sok-sok valós kérdés mellett pedig még az is a kérdés, hogy végre kivonul-e a politika által becsempészett ideológiai zagyvalék onnan, ahol semmi keresnivalója sincs, azaz az egyetemek szakmai és oktatási feladatot ellátó világából? Vagyis Navracsics parlamenter a gránitszilárdságában már többször is megsérült dokumentum lobogtatása mellett boldogan jelenti-e majd, hogy a miniszterelnök bal lábbal kelt fel aznap, fejfájósan, förtelmes álmok kiváltotta forgolódásaiba beleizzadva, az éjjeliszekrényről remegő kézzel leverve az ilyenkor szokásos nyugtatókat, amelyek az ágy alá gurulva foglalták el örök pozíciójukat, szóval, hogy tüzet szüntess, ne tovább, mert a Várhegy gazdája ünnepélyesen visszavonta a nemrég kelt ukázát. Azt, amelyben kimondatott, hogy az oktatási és kutatási funkciókat ellátó, s hogy ebbéli szerepének megfelelhessen, hagyományosan, mintegy circa nyolcszáz éve autonómiát élvező intézmények kuratóriumaiba kizárólag a nemzeti szempontnak megfelelő, nemzeti szemléletű kurátorok kerülhetnek, szemben az „internacionalista-globalista”, a haza üdvére törő, idegenszívű személyekkel, például baloldaliakkal, hiszen a „baloldal az egy internacionalista képződmény” (special thanks to Orbán Viktor).

Nos, ha Navracsics parlamenter beszámol arról, hogy a tudományos és oktatási intézményeknek szánt fenti iránymutatást rossz hangulatban, rossz poénnak szánva mondta a miniszterelnök, aki saját napiparancsával ellentétben valójában tisztában van azzal, hogy fenti ideológiai szempontoknak nincs semmi szerepük és keresnivalójuk a tudományban, a matematikától az antropológiáig, a kémiától a művészettörténetig, az anatómiától a gyógyszervegyészetig, a római jogtól a régészetig, a csillagászattól az állatorvostanig, a szájsebészettől a méréstechnikáig, a mikrobiológiától az épületszerkezettanig, a germán nyelvészettől a geofizikáig (legfeljebb azokban a pszeudotudományos intézményekben, amelyeket ő maga és kormányának átlagon felüli délibábos tagjai hívtak életre, kizárólag propagandisztikus célkitűzések teljesítése végett), szóval, ha mindez elhangzik, Navracsics parlamenter lépést válthat, s közelebb kerülhet sikeres küldetéséhez.

Ha a fentieket mind teljesíti, tőlem akár még szoborba is önthetik valahol a Budaörsi út legvégén.

STRATÉGIAVÁLTÁS JÖHET A HATÁRON TÚLI TÁMOGATÁSPOLITIKÁBAN, AZ ORBÁN-KORMÁNY CSAKNEM A DUPLÁJÁRA EMELTE AZ ÖSSZEGET

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.02.25.


Négyszeresére emeli az Orbán-kormány a határon túli tanulók 2003 óta változatlan összegű oktatási-nevelési támogatását, ami radikális irányváltást jelent a korábbi évekhez képest.


A jelenlegi 22 400 forintról a többszörösére növeli a kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára. Elmondása szerint Kárpátalján a magyar oktatási intézményekben tanulók a háborús nehézségek miatt már januártól 100 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak, és a szeptemberben induló új tanévtől hasonló nagyságú éves összeg jut a többi határon túli magyar közösség magyar iskolák mellett döntő tagjainak is. Ez némiképp magyarázattal szolgál arra a látszólagos ellentmondásra, ami Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyári tusnádi, majd az őszi Máért-on megismételt beszéde, illetve az év végi költségvetési kiigazítás között jelentkezett.

A miniszterelnök ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a következő egy-két évben várhatóan nem indulnak új nagyberuházások, a folyamatban lévőket viszont befejezik, és emelkedni fognak a családtámogatások. Utóbbi kategóriába azonban kizárólag a kedvezménytörvény (ismertebb nevén az első Orbán-kormány idején elfogadott státustörvény) alapján folyósított úgynevezett oktatási-nevelési támogatás tartozik, az ezen túlmenő családtámogatásokra – az anyasági támogatás és babakötvény – kizárólag a magyar állampolgárságot felvett szülök és a Magyarországon is anyakönyvezett újszülöttek jogosultak. Utóbbi feltételezhetően nem a határon túli támogatási keret terhére történik.

Mindenesetre a bejelentés részben magyarázatot ad arra, hogy a tavaly májusban összeállított és júliusban megszavazott 2023-as költségvetésben a határon túli pénzeket osztó Bethlen Gábor Alap 34 milliárd forintos keretét az év végi kiigazításon 62 milliárdra emelték.

Azért csak részben, mert az oktatási-nevelési támogatások zöme csak az őszi tanévtől indul, ami a szokásos eljárás szerint azt is jelenti, hogy a következő naptári évben, azaz a 2024-es költségvetésből jutnak hozzá az érintettek. Hogy pontosan hány jogosultról van szó, mekkora összeget jelent a 22 400 forint 100 ezerre emelése, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől, Semjén Zsolttól próbáltuk megtudni. Levelünkre ugyan kaptunk választ, kérdéseinkre azonban nem...

LESZAKADÁSRA ÍTÉLVE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2023.02.24.



Ebben az írásban megpróbálom összefoglalni és bemutatni a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, rövid távú kilátásait, valamint egy új gazdaságpolitika koncepcióját. (A tanulmányban bemutatott adatok és számszerű prognózisok esetében nagyrészt az MNB, KSH és GKI publikus adataira és számításaira támaszkodtam, azokat egészítettem ki és módosítottam saját számításaimmal és becsléseimmel.)


Két út áll előttünk, az egyik szakadékba vezet, a másik
járhatatlan, ezért új utat kell építenünk!


A magyar gazdaság és gazdaságpolitika 2022 tavaszára zsákutcába került. A növekedést hajszoló, a gazdaság egyensúlyi helyzetét másodlagosnak, sőt elhanyagolhatónak tekintő gazdaságpolitika az előző évtizedben – az ország számára kedvező világgazdasági és világpolitikai helyzetben – rövid távon működőképes volt. Az alacsony energiaárak és kamatok, a lényegében korlátlan és olcsó finanszírozási források, az EU elnéző, megengedő magatartása, amely nem szankcionálta a jogállamiság feltételeit, valamint az unió alapértékeit rendszeresen és tudatosan megsértő magyar gyakorlatot, lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy súlyos konzekvenciák, jelentős rövid távú veszteségek nélkül folytassa a jövőt felélő, fenntarthatatlan gazdaságpolitikáját. Ebben az időszakban zavartalanul folyt a hatalmas károkat okozó rezsicsökkentés, a magánnyugdíjpénztárak államosítása, az egészségügyi és oktatási rendszer kizsigerelése, a rendszerszintű korrupció, az EU-transzferek pazarló felhasználása, a gazdasági-piaci folyamatokba való voluntarista, protekcionista, diszkriminatív beavatkozás. A kormány több mint tíz évig klasszikus prociklikus gazdaságpolitikát folytatott, és ezzel konjunkturális időszakban élte fel erőforrásait, vált eszköztelenné, így amikor bekövetkezik a recesszió, a stagnálás időszaka, nem képes anticiklikus gazdaságpolitika megvalósításával fékezni a visszaesést.

A 2022. tavaszi választásokat megelőző gigantikus költekezés súlyos makrogazdasági egyensúlyromláshoz vezetett, ami, kiegészülve az orosz–ukrán háború szerteágazó következményeivel, az energiaárak brutális növekedésével, valamint az EU-transzferek bizonytalanná válásával, fenntarthatatlanná tette az addig folytatott gazdaságpolitikát, lehetetlenné a felelőtlen ígéretek teljesítését...


KARDOS ANDRÁS: EURÓPA BIZTONSÁGI ŐREI

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.02.25.


Történt, hogy Orbán úgy döntött egy éve, hogy a svédek és a finnek NATO felvételét nem fogunk sietni ratifikálni. Rajtunk kívül még a törökök tették ugyanezt, mindenki más Parlamentje persze rég ratifikálta. Hát akkor mi nyilván nem. Kicsit komikus, kicsit dühítő, kicsit veszélyes, de Orbán szerint így kerek a világ.


Ahhoz már hozzászokott a világ szerencsésebb fele, hogy Orbán Viktor nem is túl ritkán elmagyarázza az egész világnak, hogy merre van előre. Ebből ugyan inkább bosszúság és felháborodás szokott következni, de valahogyan kezdenek (sajnos) nyugaton hozzászokni, hogy Orbán szerint mindig az ellenkezőjét kéne tennie az EU-nak, mint amit tesz. Igaz volt ez a menekültügyben, igaz volt covid-ügyben, igaz most a háború ügyében. Valami rejtélyes oknál fogva a diktátorok állandóan azt képzelik, hogy rajtuk kívül mindenki vagy hülye vagy gonosz. De ezt a rejtélyt nem most oldjuk fel.

Történt, hogy Orbán úgy döntött egy éve, hogy a svédek és a finnek NATO felvételét nem fogunk sietni ratifikálni. Rajtunk kívül még a törökök tették ugyanezt, mindenki más Parlamentje persze rég ratifikálta. Hát akkor mi nyilván nem. Kicsit komikus, kicsit dühítő, kicsit veszélyes, de Orbán szerint így kerek a világ.

Igen ám, de most a miniszerelnök váltott, s legott megmondta a Fidesz frakciónak, hogy bizony mi is ratifikálunk. De ugyebár egy „demokratikus” pártban ez nem így megy. Mit is mondott Kocsis Máté frakcióvezető úr a sajtótájékoztatón?

„Többen nem értenek egyet a két ország csatlakozásának támogatásával, mivel szerintük Svédország és Finnország politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot, ehhez képest most szívességet kérnek.

Felkérték Kövér László házelnököt, hogy küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából, hogy rendezzék a konfliktusos kérdéseket.”

A NATO a rettenetes orosz invázió után, igen helyesen, úgy döntött, hogy éppen a béke és a biztonság okából felveszi a svédeket és a finneteket tagjai sorába. Magyarország, igen helyesen már régóta tagja a védelmi szövetségnek, ami azt jelenti, hogy a NATO megvédi a magyarokat, ha valaki netán meg akarná támadni hazánkat.

És innen jön az a folyamat, melyet nevezhetünk tragikusnak, tévútnak, kínunkban akár szégyenteljesnek is, hogy Orbán, permanens ellenségkeresése és konfliktusteremtése közben megtalálta a NATO-t is: mi pedig nem ratifikálunk, mert itt is, mint mindig mindenütt, megbántottak minket, nem tisztelnek minket, se a svédek, se a finnek, hát akkor beakasztunk nékik.

Az első keserv a tegnapi bejelentésben az, hogy nincs ember, aki elhinné, hogy a Fidesz-KDNP frakcióra pont a Balaton partján jön rá a soha nem látott vitainger, és egyenesen a Főnök javaslatáról többen is vitát kezdeményeznek a ratifikálásról. Az még csak komédia, hogy Kocsis Máténak el kellett báboznia a sajtó felé, hogy a frakcióülésen valóságos vita volt, sőt a frakció, szemben a miniszterelnök naiv javaslatával, mindjárt parlamenti delegációt is ki akarna küldetni Kövér házelnökkel a két országba, nehogy már azt higgyék a svédek és a finnek, hogy csak úgy ukkmukkfukk szívességet teszünk nekik.

„NEM MINI-EINSTEINEKET ÉS ÜZLETEMBEREKET SZERETNÉNK LÁTNI AZ ISKOLÁBAN, HANEM OLYAN GYEREKEKET, AKIK MEGTANULNAK TANULNI”

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.02.25.


A technológiai környezet csak akkor működik a javunkra, ha a saját magunk szolgálatában tudjuk tartani az eszközöket; többek között erre készítjük fel a következő generációt is – mondta Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa csütörtök este az Európa Pontban a finn oktatási rendszerről. Hozzátette, hogy mivel a karrierutak az eddigi 10-20 évről 1-5 évre rövidültek, a gyerekeket csak a változásra lehet felkészíteni, és a finnek az egyenlő esélyek biztosítása mellett erre törekszenek.

A Felforgató digitalizáció az oktatásban című rendezvényen a Jocó bácsiként ismert Balatoni József történelemtanár, blogger, Vladár Zsuzsa, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének vezetője és Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója, a Prezi társalapítója beszélgetett arról, hogyan tanulnak a mai gyerekek, hogyan hat a fejlődésükre a digitalizáció, mit kellene kezdeni az egyre beláthatatlanabb mennyiségű tananyaggal, és mit tanulhatunk a finn oktatási rendszertől. Ez utóbbiról és a skandináv országban használt digitális eszközökről Fenyvesi tartott előadást, majd az estét Pintér Zsolt, a Digitális Batman – együtt a digitális oktatásért akció alapítója, Szűcs Dóra, az Okos Doboz tankönyvfüggetlen digitális taneszköz és Major Gábor, a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagokat kidolgozó cég ügyvezető igazgatója beszélgetése zárta.

19. századi módszerekkel tanítanak 20. századi emberek 21. századi gyerekeket

A neurobiológiai kutatások alapján jelenleg a tudósok azt látják, hogy az agy fejlődése követi a digitális és technológiai fejlődést, így a gyerekek agya is megváltozott az utóbbi években, mondta Balatoni, aki szerint a tanároknak a kamaszkor kezdetéig az eddigieknél sokkal interaktívabbnak kell lenniük, a passzivitásba süppedő tinik esetében pedig az a feladat, hogy kimozdítsák őket a tétlenségből. Az már egyáltalán nem működik sem általános, sem középiskolában, hogy a tanár kiáll és beszél. Halácsy szerint „az a baj az oktatással, hogy ami engem érdekel, azt kötelezővé szeretném tenni a gyerek számára. Le lehet kötni őket, de nem biztos, hogy azzal tudjuk lekötni, amit mi tanultunk”.

Vladár az egyetemi hallgatókon látja, hogy mennyire másképp gondolkodnak, mint régebben: rövidebb a figyelmük, akciót, mozgást, cselekvést igényelnek. Sokkal jobban kezelik a technológiát, teljesen átalakult a tudásszerzési mechanizmusuk. A tanszékvezető szerint amit viszont egyáltalán nem tudnak a mai diákok, az az, hogy hogyan kell előadni. „A hallgatók a középiskolában 20 percet nem beszéltek szabadon, nem tudják, hogyan kell megszólalni a kollokviumon, hogyan építsék fel a feleleteiket, hogyan álljanak neki egy probléma megoldásának”. Ezért az egyetemen igyekeznek készségeket adni a kezükbe, és nem feltétlenül azt tanítják nekik, hogy hol áll jelenleg a tudomány, hiszen az úgyis hamar elavul. Szerinte az sikeres szokott lenni, ha a diákok be tudnak kapcsolódni egy-egy kutatásba, és például shadow módszerrel a kutatók nyomában haladhatnak, ami motiválja őket.

Digitális bevándorlóknak kellene tanítani digitális bennszülötteket

Az egyetemisták viszont már egy teljesen más generációt képviselnek, mint az általános és a középiskolások. Balatoni elmondta, hogy annyira gyorsan fejlődik a technológia, hogy a gyerekek szerint már a nyolcadikosok sem értik, miről beszélgetnek az ötödikesek, a középiskolások pedig egyáltalán nem értik az általános iskolásokat. A tanár szerint az is ijesztő, hogy a digitális bevándorlóknak, mint amilyen ő, kellene megtanítani a digitális bennszülötteket a technológiára, miközben a felnőttek sem értenek hozzá, nem tudnak információt szűrni, és hajlamosak elhinni, hogy ami az interneten van, az igaz. Hiába próbálkoznak a szülők, a gyerek sokkal gyorsabban le tudja zárni a telefonját, mint hogy az anyjának esélye lenne bármiféle korlátot rakni rá.

Halácsy szerint nem mellékes szempont, hogy a technológia igenis addiktív. A Prezi társalapítójaként dolgozott technológiai fejlesztésen, és úgy alkották meg a szoftvert, hogy a felhasználók újra és újra visszatérjenek hozzá. Ha a kütyükkel felnövő generáció túléli ezt a fajta addikciót, sokkal ellenállóbb lesz, mint a mostani felnőtt generáció, mondta Halácsy, aki szerint a technológia újfajta beszélgetést igényel szülők, tanárok és iskolák között: a Budapest School egyik iskolájában például behívták a szülőket, és közösen megbeszélték, hogy mit kezdjenek a mobiltelefonokkal. Végül abban egyeztek meg, hogy 10 éves koráig senki ne kapjon a mobilt...

MARK GALEOTTI: ORBÁN VIKTOR PUTYIN HASZNOS IDIÓTÁJA

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2023.02.25.


Mark Galeotti az egyik legismertebb Oroszország-szakértő, nem is véletlenül: a Mayak Intelligence vezetőjeként nemcsak elméleti tudása van, folyamatosan tartja a kapcsolatot ügynökökkel, a titkosszolgálatokkal, így naprakész információi vannak arról, mi történik éppen Oroszországban. A Political Capital meghívására most Magyarországra látogatott. A háborúról, az orosz propagandáról és arról is kérdeztük, hogyan látja Vlagyimir Putyin Magyarország bomlasztását az Európai Unióban.


Éppen az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulóján beszélgetünk. Bemelegítésként először vegyük át: hol tart most a konfliktus, mik az első év tapasztalatai?

Bemelegítő kérdésnek elég erős ez, mert órákig kellene beszélnem, hogy megfelelően tudjak rá válaszolni. De összességében Vlagyimir Putyin drámai invázióját látjuk, és egy olyan helyzetben ragadunk, ahol már most rengeteg a szörnyű veszteség, de még több vár ránk. Annak ellenére, hogy az én meggyőződésem az, hogy Ukrajna győzni fog, nagyon nehéz megmondani, hogy hogyan, mikor, és hogy ez mit fog jelenteni. Ideje hozzászoknunk, hogy Európában háború van, és nem látjuk a kimenetelét. Nincs egyszerű kiút belőle.

Meg tudja becsülni, ön szerint meddig fog tartani?

Nézze, úgy gondolom, hogy egy év múlva még mindig egy folyamatban lévő háborúról fogunk beszélni. Az ukránok azt mondják: biztosak benne, hogy idén lezárják a konfliktust. Én úgy gondolom, hogy ez jövőre valószínűbb. De azt meg kell érteni, hogy nagyon sok függ mindkét fél relatív harctéri sikereitől, a Putyinra nehezedő politikai nyomástól és a nyugati szövetségtől. Ez három kulcsfontosságú változó...


KIRÁNDULÁSNAK ÁLCÁZTÁK A NEONÁCI ÉS ÚJNYILAS „BECSÜLET NAPJÁT”, A BRFK SZERINT MÁR ELINDULT A NYOMOZÁS

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.02.25.


Gyülekezési joggal való visszaélés gyanúja miatt járnak el a Normafa közelében tartott szélsőjobboldali rendezvény ügyében.


2023. február 11-én előtt a rendőrség sorra betiltotta a szélsőjobboldali köztéri megemlékezéseket. 1945-ben a budai Várba szorított német csapatok és magyar szövetségeseik ezen a napon próbáltak meg kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Neonáci, újnyilas és hasonló szervezetek számára ez a „becsület napja”. Ahogyan arról beszámoltunk, a rendőri tiltások ellenére a szélsőjobboldali megemlékezést mégis megtartották: nem messze a Normafától, egy erdei katonasírnál. A szervezők csak kevéssel a rendezvény kezdete előtt hozták nyilvánosságra a helyszínt. Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja kérdésünkre elmondta, hogy – mivel az erdő nem számít közterületnek – az eseményt nem kellett bejelenteniük a rendőrségen, annak megtartásához a Pilisi Parkerdő Zrt-től kértek és kaptak engedélyt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. többszöri próbálkozásunk ellenére nem reagált kérdéseinkre. Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke „állampolgári közérdekű bejelentéssel” Nagy István agrárminiszterhez fordult. A Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis a magyar állam tulajdonában van, az alapítói jogköröket az agrárminiszter gyakorolja. Vajnai azt kérte, a miniszter indítson vizsgálatot annak tisztázására, „ki a felelős azért, hogy ez a gyalázat megtörténhetett”...

TÓTH ZOLTÁN: A NÉPSZAVAZÁS AZ ELLENZÉK POLITIKAI ESZKÖZE, AMITŐL A KORMÁNY FÉL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.25.


A kormány valójában fél a népszavazástól, ezért folyamodott ahhoz az eszközhöz, hogy politikai mérlegelésre lehetőséget adó fogalmakat illesztett be a népszavazási törvénybe, aminek alapján bármely szinten el tudják kaszálni a népszavazási kezdeményezéseket – mondta a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő. Úgy vélte, a népszavazási kezdeményezések fontosak ahhoz, hogy az ellenzéki oldalon fenntartsák az ellenvélemény kifejtésének a jogát, csak az ellenzéknek nem szabad elhinnie, hogy a kezdeményezésből népszavazás is lesz.


Az idén alig másfél hónap alatt tíz országos népszavazási kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Miért olyan népszerű mostanában a népszavazás intézménye?


Nem a népszavazás intézménye, hanem a népszavazás kezdeményezésének intézménye lett népszerű. Mégpedig azért, mert az ellenzék tudja, hogy referendum ugyan nem lesz, de annak is hírértéke van, hogy elutasítják a népszavazási kezdeményezést...

A KDNP ÉS AZ IMA EREJE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.25.


Ki-ki a tehetsége szerint küzd a békéért. Orbán óbégat, a KDNP imádkozik. Az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján a KDNP parlamenti imacsoportot alakított, amelynek tagjai váltásban huszonnégy órán át imádkoztak megszakítás nélkül, mert hisznek ennek erejében. Csütörtökön éjfélkor indult útjára a gyönyör, és ezek szerint akkor pénteken éjfélkor véget is ért. Most, szombaton reggel kíváncsian nézzük a tajtékos eget, vajh, történt-e valami előrevivő, de nem fedezünk fel különbséget a tegnap és a ma között. Innen nézvést tehát a kísérlet elbukott, az imának mégsincs mindent elsöprő ereje, vagy más gond akadt.

Ha úgy vesszük, ez az akció egyben kísérlet volt Isten létének bizonyítására, mert, ha az ima miatt Putyin tegnap kitakarodott volna Ukrajnából, bizonyítva látnánk a mindenható létezését, ilyen azonban nem történt. Vagy pediglen Isten nem szereti a magyar keresztényeket – aminek tudnánk az okát -, esetleg hiba csúszott a kivitelezésbe, mert a magyar KDNP-s esetleg csukott szemmel imát imitált, közben pedig valami kurvára gondolt. Borkai óta nem elképzelhetetlen a dolog, sőt, cifrább példákat is hozhatnánk, de nem vagyunk mi perverz pornóoldal, ám, ha sokat tépelődünk a mi keresztényeinken, még lehetünk.

Még továbbá, miközben most netán érzékeny és lányos lelkek most kezdenének engemet elküldeni a rég halott anyukámba abból a tévéképzetből kiindulva, hogy ilyesmikkel, hit, vallás, egyház és társaik nem viccelünk, Bödőcs nyomán azt tudjuk mondani: de. Illetve kiegészítve őt: dehogynem, mert az ember röhög azon, ami röhejes, és jelenleg a KDNP akciója, illetve az a trutyi, amivel előadják fennakadt szemekkel és tömjénszagúan, erősen nevetséges. Főleg, ha belegondolunk, hogy a haverjuk, a Kirill pátriárka meg épp a háborúért imádkozik, és ezek szerint akkor ő jobban teszi, őt jobban szereti az Isten, etc.

A parlamenti imacsoport vezetője, bizonyos Vejkey Imre adta elő ezeket, amit tudunk, de egyben azt is, hogy bárki, bárhol az országban csatlakozhat hozzájuk egy-egy órácskára, ám, ha az eredmény felől közelítünk megint, akkor erről is csak azt tudjuk megállapítani: nem jött össze. Nincsen különösebb bajom nekem ezzel a Vejkey nevű úriemberrel, hacsak nem az, hogy széllel szemben pisál az ipse, bár ez az ő nyomora. Viszont ez az akció is megmutatja, hogyan szemlélik ezek a világot, amihez szintén semmi közünk nincsen egészen addig, amíg nem vélik úgy, hogy nekünk is azt kellene gondolnunk, mint nekik.

Hogy úgy kellene hinnünk, mint ők, olyan örömeinknek, bánatainknak kéne lennie, mint az imacsoportnak, ami nem megy. És ami még efölött lebeg az egészben, ha az imacsoport megalakul és csendben teszi a dolgát, közünk nincsen hozzá, ha és azonban hangosan reklámozzák a saját kétességüket csatlakozást kérve hozzá, akkor azt mondjuk nagy kegyesen, hagyjanak békén, és csöndesen a fal felé fordulunk a dunna alatt. Unjuk a permanens áhítatot, az uszító papokat, sőt, unjuk a KDNP-t is Vejkeystül, mert nem győzzük újólag hangsúlyozni Ursula igazát, aki azt mondta az urának, ha meg kell őrülnie, őrüljön meg magának...

TGM: „SZOCIALISTÁK ÉS FEMINISTÁK, MELEG, KISEBBSÉGJOGI ÉS SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK ÖSSZETARTOZNAK, MERT MINDANNYIUNKAT UGYANAZ AZ ELLENSÉG ÜT-VÁG” (2009)CHRIS HARMAN INTERJÚJA TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓSSAL

MÉRCE
Szerző: CHRIS HERMAN
2023.02.25.


Az alábbiakban olvasható interjút Chris Harman készítette Tamás Gáspár Miklóssal 2009 első felében, és az International Socialism 123. számában jelent meg az év júniusában Hungary – „Where we went wrong” címmel.

Harman a Szocialista Munkáspárt (SWP, Egyesült Királyság) egyik vezetője volt, valamint az International Socialism és a Socialist Worker lapok szerkesztője. 2009 novemberében hunyt el.

Az interjú most először olvasható magyar nyelven. Noha Koltai Mihály fordítása röviddel az angol közlés után elkészült, Tamás Gáspár Miklós pedig elkezdte átnézni, a munka nem fejeződött be. Meggyőződésünk azonban, hogy az interjúban elhangzottak érdemesítik rá, hogy most, 14 év után közreadjuk.

Az interjúban a 2023. január 15-én elhunyt barátunk és közeli munkatársunk többek közt a rendszerváltó ellenzéki mozgalomról, a gondolkodásának változásáról és a 2008/2009-es világválság sújtotta Magyarországról közöl megannyi, a mából nézve is számos tekintetben megvilágító részletet. A beszélgetésnek különös értéket ad, hogy benne részletesen kifejti, milyen körülmények befolyásolták a kilencvenes évek közepétől a marxista fordulatát.

Mivel az angol nyelven megjelent interjú közlése óta 14 esztendő telt el, a szöveg bizonyos részleteit az interjúban megjelent eredeti lábjegyzeteken és a fordítói megjegyzéseken túl szerencsésnek láttuk pár magyarázó jegyzettel ellátni. Ezek <> zárójelben találhatók...

A ZAKLATÁS NEM TÁNC 2: A NŐ, AKI ELMEGY BULIZNI, A FÉRFI PRÉDÁJA

444.HU
Szerzők: SOLTI HANNA, FŐDI KITTI
2023.02.25.


- Nagyon gyakori, hogy a bulizni járó nőket zaklatják, ráadásul a környezetből adódóan a leggyakoribb zaklatási forma a kéretlen érintés.

- Sokak fejében él az a tévhit, hogy ha egy nő csinosan felöltözik és táncol, akkor semmi másra nem vár, csak arra, hogy levadásszák.

- A zaklatást megengedő bulikultúra teljesen normálissá vált nem csak a férfiak, de a nők számára is, és nagyon sok mindennek kell változnia, hogy ez ne így legyen.

- A zaklatás nem tánc cikksorozat második része.

Cikksorozatban foglalkozunk a nőket érő szórakozóhelyeken történő zaklatásokkal, feltérképezve nem csak a zaklatások természetét, de a lehetséges megoldásokat is, miközben szeretnénk segíteni azoknak a lányoknak, akik egy zaklatási helyzetben leblokkolnak. Cikksorozatunk első részében olyan történeteket mutattunk be, amelyeket nők éltek át, amikor bulizni mentek valamelyik magyarországi szórakozóhelyre...

A zaklató bulikultúra

„Teljesen általános az a bulikultúra ma Magyarországon, hogy a nő, aki elmegy bulizni, az a férfi prédája, vadászzsákmánya. Sajnos ezt erősítik még jobban azok a szórakozóhelyek, amelyek ingyen vagy kedvezménnyel engedik be a nőket, mert ők is pontosan tudják, hogy a férfiak emiatt mennek oda” - magyarázza Bakó Júlia, a Patent munkatársa.

Petrás Boglárka, a Patent és NANE munkatársa szerint sok minden beletartozhat egy szórakozóhelyen történő zaklatásba: verbális beszólogatások, füttyögés, taperolás, dörgölőzés,

de valójában szerinte minden zaklatásnak számít, amit az áldozat annak él meg.

Boglárka szerint még ha valaki nem is annyira önreflexív, hogy tudatosítsa magában a zaklatás tényét, akkor is társul hozzá egy olyan kellemetlenség-, szégyenérzet, ami egyértelműsíti, hogy zaklatás történt.

Szerinte a férfiak számára is ugyanilyen egyértelmű, hogy mikor lépik át a flörtölés határát és fordulnak át viselkedésükkel zaklatásba. Boglárka szerint ha az áldozat nem is tudja kifejezni, hogy kellemetlen neki a szituáció, akkor is érződik, hogy nem partner a "flörtölésben"...

NEM TETSZIK A RENDSZER

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2023.02.23.


Na jó, döglött lovat verek, belátom.
Igaz, nekem már 1989-ben sem tetszett, amit láttam és megéltem, de akkor sem tehettem semmit - a bölcs nép a hozzám hasonlókat már akkor is idejétmúlt őskövületeknek tartotta.
Az osztályvezető-helyettesek forradalma elsöpörte az érveket, a vélt szabadság édes mámorában úgy dülöngélt a nép, mint a hullott, szotykos körtékre rászabadult megrészegedett libacsapat.
Elvtársaim, a reformkommunisták (hol vannak már ők, a haladás felkent bajnokai...) boldogan gründolták a honi kapitalizmust, mely aztán randább lett, mint elképzelni tudták volna, a nép meg ámuldozva nézte, mit meg nem mernek tenni vele.
De aztán átment pragmatikusba, beültette a halott nagymamát a Skoda anyósülésére, bekötötte a biztonsági övet és elrohant Bécsbe Gorenje hűtőt venni, mert eljött az aranykor.
Az se döbbentett meg senkit, hogy emberek tízezrei kerültek az utcára, hogy évszázados tradíciókkal rendelkező ipari óriásokat kótyavetyéltek el a baksisorientált, részben naftalinszagú, részben feltörekvő suttyó új urak, színes zakóik ujján a márkajelzéssel, mint élő hirdetőoszlopok.
A legendásan ostoba magyar paraszt meg hazavitte a John Deer bal első kerekét, és ábrándos tekintetét könny borította, mikor az immáron tsz-nyugdíjas nagyapja a szövetkezetbe kényszerített két szép kese lováról, a Ráróról meg az Ábrisról mesélt, aztán buzgón szétverte a világhírű magyar mezőgazdaságot.
Betemette a belvíz-levezető árkokat, és ameddig el nem jött a területalapú támogatások aranykora, addig gebe lova seggét szemlélve ballagott az eke után, pipacsot és búzavirágot termelt az ősi földön, miközben fröcsögve szidta a kommunistákat, akiktől zsellér őse ugyanazt a földet kapta.
Azóta, hogy Rákosi legvadabb brosúráinak állításait pontról-pontra visszaigazolta az élet, rengeteget fejlődött a honi társadalom, a viruló vadkapitalizmusból, melyben az ország vagyona átment a külföldi tőkések kezébe, sikerült elérnünk a maffiaállam korába, melyben a Keresztapa és klánja magáévá tette az absniclit, miközben a nép elé érdekes eljárással előállított nemzetiszínű sz@rt lapátolt, melyet nevezett jóétvággyal és kétpofára habzsolt és zabál a mai napig...