2020. május 28., csütörtök

DUMÁLNAK, OLTANAK - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2020.05.28.



Nincs nekem már olyan sok hátra a politikában. Minden nap, amit magas polcon töltök, ráadás” – válaszolta Orbán Viktor a köztévében arra a kérdésre, mit gondol a jövőbeni politikai szerepvállalásáról. Mindez nem tegnap volt. Másfél évtized távlatából pedig már az is világos, hogy a 2005-ös nyilatkozata idején épp az ellenzékiek keserű kenyerén tengődő Orbán visszahúzódása csupán látszólagos, taktikai hátralépés volt. Arra szolgált, hogy elaltassa az ellenfeleit, és lecsendesítse a pártjában – akkor még létező – belső kritikusait. Valami hasonló történik e napokban is. Orbán formálisan lemondott ugyan a képviselőivel március idusán megszavaztatott különleges jogosítványairól (ezen időszak mérlegét Magyarország rovatunkban vonjuk meg), ám

"hatalmi ambícióit nem adta le a Parlament ruhatárában a felhatalmazási kabátjával együtt".

Amit ráadásul bármikor vissza is vehet, hisz a járvány újabb támadása vagy a gazdaság helyreállítása még sokáig hivatkozási alapot teremthet a kegyúri jogok gyakorlására.

Én már ki vagyok fizetve” – ezt is mondta Orbán az idézett interjúban, ám már akkor is csupán az éhségét leplezte. Mint Gazdaság rovatunk cikkeiből kiderül, a kormányfő üzleti énje, Mészáros Lőrinc újabb zsíros üzleteket hozott tető alá. Nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása gazdagíthatja a közös kasszát (a részletek tíz évre titkosítva), de a „pénznek nincs szaga” jeligére a felcsúti Zuckerberg a hulladékbizniszbe is beszállt. Ezzel újabb területen vált kulcsszereplővé, ahol a kormány piactorzító intézkedései révén a kiváltságosoknak garantált a profit.

Nekünk nem a múltat kell megnyernünk, hanem a jövőt” – ezt is Orbán nyilatkozta már a 2010-es nagy visszatérése előtt, a feledés homályában hagyva, hogy egy időben maga is nagy-magyarországos matricával dekorált autóval furikázott. A miniszterelnöknek, aki a szíve szerint az egész Horthy-korszakot újrajátszaná, ezúttal még Trianon századik évfordulóján is a kezére játszik a járvány. Uniós csatái közepette elemi érdeke ugyanis a szordínós megemlékezés, minimalizálni a szomszédokkal való együttműködés útjában álló, történelmi traumákban gyökerező akadályokat. Pedig a centenárium – amelyhez kapcsolódó politikai elemzést, történészi értékelést, infografikát, történelmi adalékokat e heti lapszámunk több rovatában kínálunk – jó alkalom lenne a tisztázáshoz. Mert ha Trianon fájdalmas volt is,

"nem lehet úgy élni, magyarnak lenni, hogy az egyik legfőbb mozgatórugó a múltban elszenvedett sérelem".

Ha az eszmék piacán könnyen vevőkre is találnak olyan varázsvesszős megoldások, mint Trianon revíziója, nemhogy esély nincs rá, az csak újabb igazságtalanságokat szülne. A kettős állampolgárság megadása sem oldott meg semmit – mert a természeténél fogva nem is oldhatott meg. Igaz, a célja nem is a „nemzetegyesítés”, hanem a Fidesz szavazótáborának növelése volt. Ám ha végre lélekben is le lehetne számolni az illúziókkal, a problémák talán egy másik síkon megoldódnának. Ehhez kínál kereteket az unió, amelynek köszönhetően 100 éve nem lehetett ennyire könnyedén mozogni, vállalkozni „Nagy-Magyarország” területén. Orbán azonban ennek a felépítménynek az alapjait támadja nap mint nap. Már csak a múltbéli tapasztalatok okán se tévesszen meg senkit, ha időnként visszavonulót fúj!


A KORMÁNY ÚGY KÖLTENÉ A PÉNZT JÖVŐRE, MINTHA NEM IS LENNE VÁLSÁG

G7.HU
Szerző: HAJDÚ MIKLÓS
2020.05.28.


Nem lankad a kormány optimizmusa a koronaválság lefutásával kapcsolatban, legalábbis ez derül ki a héten benyújtott költségvetési tervezetből. Bár az idei évet nézve Varga Mihály a GDP három százalékos visszaesését emlegette nyilatkozataiban, a 2021-re vonatkozó költségvetés már 4,8 százalékos bővülést feltételez. De nem csak a GDP-növekedésnél, hanem az adóbevételekre vonatkozó becsléseknél is az tükröződik vissza, hogy gyors visszapattanást várnak.

Általános forgalmi adóból például 4982 milliárd forint beérkezésével számol a dokumentum, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen a soron 4970 milliárd forint volt előirányozva 2020-ra. Pedig már a tavaly beadott tervezet is meglehetősen optimistának tűnt az áfa-bevételeket nézve: a fogyasztási adóbevételek példátlanul magas, az előző évhez képest 16 százalékos növekedését vetítette előre, miközben a gazdasági körülményekkel kapcsolatban a következő megállapítást tette:

"Fel kell tehát készülni arra, hogy a nemzetközi gazdasági környezet romlása miatt a magyar gazdaságot tovább kell erősíteni (…)."

Hasonló a helyzet a személyi jövedelemadót nézve is, a jövőre várt 2684 milliárdos bevétel szintén valamivel meghaladja az egy évvel ezelőtt 2020-ra prognosztizált 2609 milliárd forintot. Az idei sokkszerű összeomlás után tehát nem csak a fogyasztás, hanem a munkabérek, illetve a foglalkoztatás is eléri nagyjából az eredetileg 2020-ra várt szintet a kormányzat szerint. (Persze az inflációt is figyelembe kell venni, amit három százalékra becsül a 2021-es költségvetési tervezet, a 2020-as pedig 2,8 százalékra.)...

A SAJTÓBÓL ÉRTESÜLT AZ EGYETEM ÁTALAKÍTÁSÁRÓL A SZÍNMŰVÉSZETI

INDEX
Szerző: -KB-
2020.05.28.


Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem, amelyben azt írják, nehezen érthető, miért ennyire sietős az intézmény átalakítása, valamint az államtitkár több állítása is.

"A sajtóból értesültünk arról, hogy 2020. május 26-án benyújtották az egyetemünk jövőjét meghatározó törvénytervezetet. Meglepetésünkre az alapítványi modellváltás határideje még a korábban kijelöltnél is közelebb került: 2020. szeptember 1. Az átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához ez az idő ijesztően kevésnek tűnik, a sietség oka nehezen érthető"
– írja csütörtöki közleményében a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE). Ahogy mi is megírtuk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé az egyetem modellváltását szabályzó törvénytervezetet, amely alapján az SZFE alapítványi egyetemmé válna, így létrehoznák egy fenntartó alapítványt, amely ingyenesen megkapná az egyetem ingatlanait és vagyonát...

KÖTÖTTFOGÁS 89. – ORBÁN BARÁTAINAK JÓT TETT A VÍRUS

MAGYAR HANG / KÖTÖTTOGÁS
Szerző: Magyar Hang
2020.05.28. 


Újra itt van a nagy csapat! Vagy ha nem is olyan nagy, de az élet lassan azért csak visszatér a Magyar Hang szerkesztőségébe, ahogy teszik azt a Kötöttfogás vendégei is. Pörzse Sándor ma Csintalan Sándorral, Konok Péterrel, Herczeg Zoltánnal és Szerető Szabolccsal beszélget.

Témáink: 

– Egészségügyi válsághelyzet: Semjénék megint nagyot mentek éjfél előtt 10 perccel
– Potom 750 ezer a büntetés az ellenzéki nyugdíjasnak 
– Szijjártó és Dzsudzsák együtt nézte a büntetőrúgásokat 
– Orbán vállalkozó barátai megint jól jártak

MOST MÁR ELÉG LESZ AZ „ELGYŐRFIPALISODÁSBÓL”

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2020.05.28.



Az egy dolog, hogy Magyarországon és Európa több országában enyhülnek a korlátozások, Oroszországban teljesen más a helyzet. Nem csoda, hogy Gábornak egyre jobban tele van a hócipője az egésszel, szerencsére a humorérzékét és a gyűjtőszenvedélyét így sem veszítette el. Jöjjön tehát a magyar cégvezetőként a moszkvai karanténban - VOL 2!

„Őszintén szólva, amikor megírtam jelen írás előzményét, azaz az első részt, akkor két dologra nem gondoltam: egyrészt arra, hogy lesz folytatás (lett, hisz itt van), másrészt arra, hogy több mint 200%-kal nő egy hónap alatt a fertőzöttek száma, és a 8. legfertőzöttebb országból Oroszország előlép az előkelő 2. helyre az USA után.

Itt továbbra sem igazán látom a fényt az alagútban, vagy ha látom is, az még mindig lehet a vonat. Inkább úgy jellemezném a helyzetet, hogy „stabil, de stabilan szar”. Elég régóta „hozzuk” a fix napi 8-10,000 új beteget. Sajnos nem igazán érzékelem, hogy kifelé mennénk már a kanyarból, bár ígéretekből jól állunk..."


BÉREN KÍVÜL ZSEBRE VÁGHATJA A CÉG AZ ADÓCSÖKKENTÉST - ISMÉT KAPKODHATJÁK A FEJÜKET A CAFETERIÁSOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.28.


A kormány mellett az idén a járvány is megviccelhette a cafeteriásokat. Hiába választották például az adómentes óvodai juttatást, ha nincs óvoda. A SZÉP-kártyás változásokra is érdemes lenne mindenkinek reagálni, de egy felmérés szerint csak minden hatodik munkavállalót nyilatkoztatnak újra a cégek.

Nagyot, bár sokaknak határozottan csalódást okozva változtatott a kormány a SZÉP-kártya szabályain. Miközben a rászorultak arra vártak, hogy a pihenőplasztikok használhatóvá válnak az élelmiszerboltokban is, a kormány korlátozott időre jelentősen csökkentette az adót, és arról is rendelkezett, hogy a korábban megszabottnál sokkal többet lehet a kártyaszámlára tenni. Utóbbit pedig alighanem csak egy kitüntetett kör (felsővezetők, tulajdonosok) tudja igazán kihasználni.

Az eredetileg meghozott rendelkezés azonban valószínűleg számukra sem lett sikeres. Legalábbis ezt mutathatja, hogy máris átszabták a rendelkezést. Újabb kormányrendelettel kitolták a határidőt, így most már az idén végig mindössze 15 százalékos adó mellett tölthetők a kártyaszámlák (a cafeteria szabályozásának itt nézhet utána). A SZÉP-kártya így 2020 hátralévő részében jócskán megnövelte adóelőnyét a béren kívül választható elemek többségéhez képest.

A Cafeteriatrendet is működtető Fata László cafeteriaszakértő szerint az idén utoljára még lehetnek cégek, amelyek számára a bank visszautalja a SZÉP-kártyák lejáró egyenlegét. Ez csak azoknak az esetekben képzelhető el, amikor a vállalat elmulasztotta, hogy az új rendszerre átszerződjön. A bankokkal szerződők pénze nem vész el, de fogyatkozik. A 91/2020. számú kormányrendelet szerint azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a bankok nem szedhetik a két évvel korábban feltöltött pénz után érvényesíthető 3 százalékos jutalékukat.

Ahhoz azonban, hogy a kedvezmény valóban érvényesülni tudjon, a cégeknek és munkavállalóiknak is lenne teendőjük. A Cafateriatrend.hu friss felmérése szerint a vállalatok 44 százaléka az év elején tervezett rend szerint adja továbbra is a SZÉP-kártyára a juttatást. Az összes válaszadó 24 százaléka nyilatkozta azt, hogy a megtakarítás a munkáltatónál marad. Sok cég tehát egyszerűen zsebre teszi az adócsökkentésből eredő pluszt.

A képet árnyalja azonban, hogy a Cafeteriatrend a kutatást a legfrissebb változtatás (a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adómentességének év végéig kitolása) előtt zárta le. Vizsgálatuk tehát így arról szól, hogy miként reagálnak a munkáltatók a szocho csökkentésére (ez július 1-jétől lép hatályba), és arra, hogy június végéig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a béren kívüli juttatásként adott SZÉP-kártyára. A kutatáshoz kapcsolódó kérdőívet egyébként 330 válaszadó töltötte ki...

AZ AMERIKAI MÉDIÁBAN IS TÉMA, HOGY MARAD-E ORBÁN KÜLÖNLEGES FELHATALMAZÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.05.28.


Bár a tervek szerint június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet, jogvédők szerint az ezzel párhuzamosan megszülető új törvények a mostanihoz hasonló jogosítványokat adnának a kormánynak – az álláspontokat mutatja be az NPR amerikai közszolgálati rádió. A szintén közszolgálati PBS csatorna dokumentumfilmet vetített le az antiszemitizmusról, benne a Soros-kampánnyal. Az Emerging Europe portál pedig a külföldi befektetők tulajdonszerzésének nehezítéséről ír. Lapszemle.

A magyar közszolgálati média nem számolt be arról a dokumentumfilmről, amelyet kedden vetített le Vírusos – Az antiszemitizmus négy mutációja címmel az amerikai közszolgálati tévé, a PBS. A csaknem másfél órás dokumentumfilm elég nagy port kavart. A film áttekinti, hogyan indított Orbán Viktor miniszterelnök a cikk szerint „náci propagandára emlékeztető” masszív kampányt a zsidó származású üzletember, Soros György ellen. Bill Clinton korábbi, demokrata párti amerikai elnöktől kezdve Tony Blair volt brit kormányfőig politikusokat, elemzőket szólaltatott meg a rendező, Andrew Goldberg, amikor bemutatott egy-egy jelenséget. Ő úgy jellemezte a mostani helyzetet: az antiszemitizmus kicsiben jelentkezett, majd, mint a vírus, elkezdett terjedni. Másképp: szavakkal kezdődik, aztán tettekbe fordul. A rendező elmondja például, hogy számos helyen hallotta, ha valaki megfertőződött az új koronavírussal, akkor azt tanácsolták neki, menjen el zsinagógába és ott köhögje, prüszkölje tele a levegőt. Magyarország mellett az iszlamisták és radikálisok rasszista megnyilvánulásait veszi sorra Franciaországban, a hagyományosan antirasszista Munkáspárt antiszemita kiszólásait az Egyesült Királyságban és a szélsőjobboldal erősödését az Egyesült Államokban, legfőképp a 17 áldozatot követelő pittsburghi zsinagógában végrehajtott tömegmészárlást elemezve. A filmben Magyarországról a Soros elleni tévés és óriásplakátos kampányt mutatják be, bevágják a többek között Orbán Viktor és Kovács Zoltán korábbi szóvivő vonatkozó mondatait. Előzeteseket adott le az ABC News épp úgy, mint a San Francisco Chronicle – csakhogy párat kiemeljünk a sok közül.

Az az amerikai közszolgálati rádió, az NPR tudósítása arról számol be, hogy Orbán Viktor bejelentette a korlátlan hatalmat biztosító rendeleti kormányzás visszavonását. A május végi visszavonásról, amit Orbán Viktor még a múlt héten ígért meg, a rádió nem számolt be, de arról igen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztjában bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt rágalmazókat. Jogvédőkre hivatkozva azt írják, az elmúlt 10 év magyarországi illiberális rendszerének tapasztalata, a fékek és ellensúlyok aláásása azt súgja, aligha válik meg a kormányfő a rendkívüli hatalomtól. Ráadásul a veszélyhelyzetben olyan intézkedéseket hozott Orbán szép számmal, amelyeknek semmi közük nem volt az új koronavírushoz. Példaként a Budapest-Belgrád kínai vasútépítési szerződés titkosítását említik. A cikk felidézi, hogy az Európai Unió kifogásolta és szankciók bevezetését fontolgatja e a törvény miatt a magyar kormány ellen. A kormány reakciója sem marad ki: miszerint kritikusai hazugságokat terjesztenek, ahelyett hogy a nehéz, koronavírusos időszakban szolidaritást tanúsítanának Orbán Viktor iránt. Kovács Zoltánra is kitért, aki amiatt háborodott fel, hogy Hitlerrel vontak párhuzamot, amikor Orbán úgynevezett felhatalmazási törvényét elemezték. Pedig – mondja ő – épp ezeknek a szigorú intézkedéseknek köszönhető, hogy Magyarország viszonylag szerencsésen megúszta a pandémiát. Azonban az NPR szinte azonnal ismertette a magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek erre vonatkozó álláspontját: eszerint csapán szemfényvesztés, amit most Orbán ígért a hatalom visszaadásával. Ha így fogadják el a törvényt, hasonló jogosítványai lesznek a jövőben is, mint a rendeleti kormányzás idején, most már az alaptörvény minimális garanciái nélkül.

Az Emerging Europe portál azt adja az üzleti élet tudtára, hogy annak a külföldi befektetőnek, aki 10 százalékot meghaladóan akar magyar cégben részesedést szerezni, speciális engedélyért kell folyamodnia a kormányhoz, ami 45 napot vehet igénybe. Erre azok után kerül sor, hogy már nemcsak aláírták, de titkosították is a kínaiakkal kötött vasútépítési szerződést. Az elemzés végül a Freedom House Magyarországról szóló értékelésével zárul, amely már nem demokráciaként, hanem hibrid rezsimként jellemezte a politikai berendezkedést.

A Charles Koch által alapított brit Spiked magazinban Frank Füredi írt a magyar kormány mellett kiálló elemzést, sorra véve az összes, az utóbbi időben a nyugati újságokban közölt, a rendeleti kormányzásra vonatkozó kritikákat. Amiket ő jogtalannak tart. A magyar származású, a kenti egyetemen oktató szociológus kulturális háborúról beszél, aminek semmi értelme, hisz – mondja, - Orbán mégiscsak visszaadja a korlátlan felhatalmazást. Füredi nem említi a kormány újabb trükkjét a rendeleti kormányzás lehetőségére, azt sem, hogy nem vonja vissza a koronavírussal semmilyen összefüggésbe nem hozható, az önkormányzatokat büntető intézkedéseit. Frank Füredi gyakori előadója annak a Danube Intézetnek, amelynek működését az Orbán kormány finanszírozza.

„AZ EGYÉN ELVESZÍTETTE BIZALMÁT A HATALOMBAN” BESZÉLGETÉS SZÁVAI JÁNOSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: LAKNER DÁVID
2020.05.22.



Január 23-án ünnepeltük Szávai János irodalomtörténész, műfordító, egykori francia nagykövet nyolcvanadik születésnapját. Az alkalomra kollégái kötetet is összeállítottak, a Szenvedélyek, formák, vallomások című könyv bemutatóját februárban még meg tudták tartani az Írók Boltjában. Aztán jött a koronavírus, és mindent leállított. Népszerűek lettek viszont a karanténregények, a járványirodalom, így az életét a francia irodalomnak szentelő Szávait kérdeztük A pestis iránti növekvő keresletről, de a Közöny újrafordításáról és Louis-Ferdinand Céline személyéről is. Vagy egykori tanáráról, Gyergyai Albertről, aki szintén sokat tett Proust, Camus vagy épp Cocteau munkásságának megismertetéséért.

Nemcsak irodalmi mentora, de keresztapja is volt Gyergyai Albert, akiről öt éve szerkesztettek lányával közösen tanulmánykötetet. Azt mondta ennek bemutatóján, hogy nem könnyű egy ennyire személyes viszony esetében egyáltalán szólni róla, a feladatot évtizedekig túl nagynak érezte. Milyen emlékeket őriz róla? Mitől tartott, milyen kép fog kirajzolódni az írásán keresztül Gyergyairól?

– Mióta az eszemet tudom, állandó szereplője volt az életemnek, később az egyetemen tanárom is; ilyen szituációban szükségképpen elfogult az ember. Vagyis kellett némi távlat ahhoz, hogy szólhassak róla. Az esszéíró Gyergyai megosztotta olvasóit. Míg kortársai, így Babits vagy éppen Szabó Lőrinc a műfaj kiemelkedő művelőjének tekintik, addig a strukturalista, azután a posztmodern divat hívei többnyire divatjamúltnak, impresszionisztikusnak ítélik működését. Az említett kötet, mely egy nevezetes Gyergyai-írásra utalva a Kegyelmet a klasszikusoknak címet kapta, ebből a szempontból fontos fordulópont: a szakma jelentős képviselői, Szegedy-Maszáktól Kabdebón és Kenyeresen át egészen Földes Györgyiig és Szávai Dorottyáig jelölik ki a Gyergyai Albertet megillető helyet.

Lánya, Szávai Dorottya ezen a bemutatón azt mondta, hogy a rendkívül szelíd Gyergyai, aki „nagyon elegánsan és finoman írt”, közben rendkívül elfogult és polemikus is tudott lenni. Ellentmondásos ember volt?
– Az Eötvös Collegiumban, ahová érettségije után bekerült, hamar elsajátította azt a kettőséget, amely ennek a páratlan szellemi műhelynek a légkörét meghatározta. Egyszerre volt jelen a kollegistákban, így őbenne is a nagy szellemi teljesítmények iránti feltétlen tisztelet és a mindenre vonatkoztatható, sokszor kíméletlen kritikai szellem. Ez határozta meg esszéírói tevékenységét, s ez működött a tanárban is, akiért rajongtak tanítványai. Szelíd volt, de adott esetben keményen vitatkozott. Babits elfogult híveként sem habozott olykor szembeszállni mesterével, mint a katolikus költészetről szóló vitában vagy Az európai irodalom története esetében.

Gyergyai volt az is, aki magyarra ültette át a Közönyt. Ezt a regényt néhány éve Az idegen címmel fordította újra Ádám Péter és Kiss Kornélia. Érdemes volt?

– Az újrafordítás természetes gesztus. Arany után Nádasdy, Illyés után Petri, Kosztolányi után Mészöly Dezső, Szabó Endre után Makai Imre, Gáspár Endre után Szőllősy Klára is megtette, Hevesi András után jómagam is újrafordítottam műveket. A fordított szöveg nyelvileg korhoz kötött. Camus regényének esetében azonban sajátos a helyzet, ugyanis Esterházy Péter a rákkórházban a Közönyt olvassa, annak kulcsmondataival felel képzeletbeli kérdésekre, Kertész Imre a Sorstalanságban vagy a Jegyzőkönyvben ugyancsak a Gyergyai-féle fordítás mondataival dolgozik, amelyeket Esterházy már A szív segédigéiben is segítségül hívott, s ott van még, előttük, Mészöly Miklós, a Saulus. Vagyis ez a hetvenöt éves fordítás, akár pontatlan, akár pontos, a maga intertextusként működő szövegével szerves részévé lett a magyar irodalomnak. Ráadásul épp azokkal a mondatokkal, azokkal a visszatérő szerkezetekkel – „az ember mindig hibás egy kicsit – nem tehetek róla – természetesen” –, amelyeket az új fordítók másként próbáltak, alaposan ráerősítve, megoldani...


EZT MONDTA HALÁLOS ÁGYÁN ANTALL ORBÁNNAK – MEGSZÓLAL A KORONATANÚ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.05.28.


„Apám azt gondolta: az állam vezetőinek az a feladata, hogy felemelje azokat, akiknek kevesebb jutott, s ne leszálljon hozzájuk. A modern politikában ez teljesen máshogy van” – mondja a Válasz Online-nak Antall György. Antall József elsőszülött fia annak ellenére nem beszélt édesapjáról eddig részletesen a nyilvánosságban, hogy az első szabadon választott miniszterelnök „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott. Exkluzív nagyinterjú.

„Nagyon veszélyes játék a politikát azzal elintézni, hogy a politika mocskos dolog, s minden politikus lop, csal és hazudik, ez ugyanis csak azoknak a politikusoknak ad menlevelet, akik tényleg lopnak, csalnak és hazudnak. Normákra – ha tetszik, erkölcsi normákra – a politikában éppúgy, mint az élet minden egyéb területén, akkor is szükség van, ha azokat kevesen tartják be. Normák nélkül nem lehet a normaszegést számonkérni” – mondja a harminc évvel ezelőtt miniszterelnöki esküt tett Antall József fia.

- Megkérdeztük, Antall József halálos ágyán tényleg politikai örökösének tette-e meg Orbán Viktort. Antall György annyit válaszol, hogy valójában csak két tanácsot adott a haldokló miniszterelnök a fiatal ellenzéki vezetőnek.
- A kormányfő folyamatosan kereste gazdasági csúcsminiszterét, de nem járt sikerrel: „Elképesztő volt, hogy a pénzügyminiszter Rabár Ferenc, a miniszterelnökségi államtitkár Matolcsy György, a nemzetközi gazdasági ügyeket felügyelő Kádár Béla és az ipari miniszter Bod Péter Ákos négyszöge mit művelt egymással.”
- „Nemcsak az MDF volt tele írókkal és költőkkel meg akadémiai értelmiségivel, hanem az SZDSZ is. Ők is pont ugyanolyan rosszul érezték magukat az új rendszerben, mint a régi MDF-es irodalmárok.”
- Minden kezdő kormányfőt meglepetésként ér, hogy a nagyhatalmak vezetői, de még akár a vezető diplomaták is milyen természetességgel kérnek előnyöket saját országuk nagyvállalatainak.
- Antall György ott volt, amikor 1991 augusztusában George H. W. Bush amerikai elnök felhívta Antall Józsefet és a véleményét kérte a moszkvai puccsról: a miniszterelnök válaszának komoly következménye volt a balti államok függetlenségére"...

FRISS NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: mancs.hu
2020.05.28.


Inkei Péter
Ki viszi át?
Hogyan menthető meg a járvány sújtotta magyar kultúra?

Minél nagyobb a baj, annál gyakrabban bukkan fel a vélekedés, hogy színes és exponált mivoltában a kultúra sérelmei elvonják a figyelmet a többi ágazatot érő veszteségekről. Most viszont „papírja van róla”: a kormányok és az Európai Unió helyzetértékelése egyaránt néven nevezi a kultúra szereplőit a világválságot legjobban megsínylő csoportok körében.

Bokor László
A pánik és a vírus
Járványnapló

A legszigorúbban vett kijárási korlátozás idejében is voltak boldog közösségi pillanatok. Rengeteg boldog gyereket és büszke apukát láttam például biciklin tekerni libasorban, leg­elöl az apuka a legkisebbel a gyerektartóban.

Vajdai Vilmos
Én-karant
Járványnapló

– bár még sohasem írtam verset, de lehet, hogy ez az –

Egotrip
Szécsi Noémi: Nem és nem
Törékeny szövetségek

Az eljárás igazságtalan és egyoldalú volt talán, de a kimért büntetés mégsem teljesen igazságtalan és valamelyest megérdemelt. Lévén 2020 májusának vége, mindezt írhatnám a trianoni békediktátumról, de én inkább Oscar Wilde ügyéről írom.

A szerk.
Orbán szeme

Hétfőn délután már nem szóltak az autódudák Orbán Viktor léccel-szöggel eszkábált erkélye alatt a Clark Ádám téren, véget értek a tiltakozások. Hadházy Ákos drámai hangú vallomása szerint azért, mert „nem érezném helyesnek, ha úgy kérnék embereket újabb véleménynyilvánításra, ha nem tudnám biztosan, hogy segíteni tudunk majd az esetleges törvénytelen büntetések kifizetésében”.

A szerk.
Bekukkant 1948

Mindjárt visszaadja! Itt tartunk kedd kora este. Hogy pontosan mi a picsát ad vissza, az nyilván vizsgálandó lesz, bár tulajdonképpen majdnem lényegtelen, elvégre a magyar lakosság viszonylag csekély ezreléke képes és hajlandó alkotmány- és egyéb jogi driblizések megértésével gyilkolni az agy- és idegsejtjeit.

POLITIKA

Növekvő munkanélküliség Magyarországon
Szélnek eresztve

A legfrissebb adatok szerint 428 ezer embernek nincs munkája Magyarországon. A leginkább érintett ágazat a turizmus és vendéglátás, de a válság szinte egyik szektort sem kímélte. Még májusban is bőven hallani tömeges elbocsátásokról.

Törvényjavaslat az örökbefogadásról
Túl a szépségén

Gyorsítana a kormány az örökbefogadások folyamatán. Kérdés, hogy így tényleg több gyerek kerülhet-e családba, vagy csak a távolság fog nőni az elvárások és a valóság között.
Portré Boros László Attiláról, a Büki Gyógyfürdő és a Magyar Fürdőszövetség vezetőjéről
A vízicsoda

A hazai turisztika egyik legbefolyásosabb emberének nevezi a turizmus.com oldal Boros László Attilát, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatóját, a Magyar Fürdőszövetség elnökét, aki a szakportál szerint „elismert szakmai múlttal rendelkezik”.

Indul a Magyar Diplomáciai Akadémia
Külpolitikai Foxi-Maxi

A tervek szerint szeptemberben indítja képzését a külügy diplomáciai akadémiája. A képzés célja a magyar külügy utánpótlásának biztosítása. A programban fontos szerepet kap a jövő diplomatáinak ideológiai nevelése.

A koronavírus és az autógyártók
Hiányzik egy kerekük

Bár az autóipar jövőjéről csak annyit lehet tudni biztosan, hogy a gyártók a legutóbbinál komolyabb válsággal néznek szembe, a magyar beszállítóknak aligha mondanak búcsút a német nagyvállalatok.

Bezárja a kormány a tranzitzónákat
Az utolsó kapcsolja le
A luxembourgi bíróság több döntése is megtorpedózta a magyar „jogi határzárat”, a legutóbbi ítélet után pedig a kormány bejelentette a tranzitzónák felszámolását. A fogva tartott menedékkérőket befogadó állomásokra szállították át, viszont az utánuk jövőknek nyilvánvalóan még kevesebb esélyük lesz magyarországi menekültstátusra.

KULTÚRA

mi a kotta?
Giacomo, hol vagy?

rés a présen
Figyu’, kedves állam!
Jónás Vera énekes, dalszerző

Lemez
Fran Palermo: Crocodile Juice Bar

Lemez
Gerry Cinnamon: The Bonny

Lemez
Sheku Kanneh-Mason: Elgar

Interjú
„Ez volt az én lázadásom”
Henri Gonzo zenész

A Fran Palermo trópusi ritmusokkal és izgalmas világzenei hatásokkal játszó indie rockja rég­óta a budapesti klubélet egyik legnépszerűbb zenéje. A zenekar frontemberével az új lemezük hatásai és az analóg technika szépségei mellett arról is beszélgettünk, milyen volt Budapesten felnőni egy hangos spanyol-kubai családban.

Zeneszerzők otthoni munkában: Rossini, Satie
Operatív előőrs

A komponisták körében egyáltalán nem ritkaság a homeoffice-olás, sőt, talán éppen az a meglepőbb helyzet, ha kibújnak a barlangjukból.

Könyv
Jacky Durand: Apám re­cept­jei

Interjú
„Így lett ez rozsomák”
Márton László író, műfordító

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Megkérdeztük a fordítótól.

Könyv
Szerves törmelék
Solymosi Bálint: Vakrepülés. Gerillaregény

A Vakrepülés különös, rövid történetfragmentumokból álló regény. A névtelen, magára szinte az összes szám összes személyében utaló elbeszélő-főszereplő asszociatív módon ugrál különböző életszakaszai között: a mélyszegénységben telt toxikus gyermekkortól az értelmiségiek társaságában töltött, addiktív szerekkel mérgezett késő kamaszkoron át a kevéssé reflektált, de a reflexiók kiindulópontjának tekinthető felnőttkorig.

Színház
A márki árulása

Interjú
„Aludjunk rá egyet”
Für Anikó színész

Mit tegyünk, ha beüt a színészek rémálma, a redőny, és mit, ha elszabadul egy rosszul felragasztott bajusz? Lehet-e jártasságot szerezni Molnár Ferencben és milyen kihívásokat jelent Mazsola? Miért olyan nehéz a színészi összefogás?

Rádió
Halló, mami!
Elzárt nagyszülők a Kossuthon

Ha másból nem is, abból rögtön nyilvánvalóvá válhat, mekkora a baj, amikor az egyik nagymama elmondja, hogy neki most a Kossuth rádió az egyetlen társa a lakásban. És ezzel nincs egyedül.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Sóska & karalábé

étel, kihordó
Bajor Söröző

Budapest közlekedése a járvány után
Nyeregben maradni

A koronavírus nyomában járó óvatosság még jó ideig velünk lesz a járvány elmúltával is, ezért sokáig a közösségi közlekedést is jóval kevesebben választják majd. De ha mindenki autóba ül, újra nő a légszennyezettség és bedugul a város.

BLOG

tévésmaci
A kecskekölkök pelenkája

Film
Mit szólnátok az Adolfhoz?

Film
Szerelemben, bűntényben

Film
Just Mercy – A kegyelem ára

Még csak 75 éves lenne Rainer Werner Fassbinder
Igába fogott kísértetek

Rövid élete és munkássága összefonódott a háború utáni Nyugat-Németország történetével. Anyja óhajának eleget téve még születési dátumáról is hazudott (1945 helyett 1946), hogy még inkább elkülönítse magát a szégyenteljes náci múlttól, amelynek nyomait fáradhatatlanul kutatta saját korában.

A 168 ÓRA MÁJUS 28-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.05.27.


Ungváry Rudolf író, politikai elemző a rendszerről: 1998-ban válhatott meghatározóvá egy olyan ember, aki felismerte, hogy a magyar lakosság politikai kultúrája valahol az 1945-ös retardált szinten maradt, megfejelve a pártállami uralom atyáskodó beidegződéseivel. Ez az ember pillanatok alatt meg tudta nyerni magának a tanácstalan, tájékozatlan és elesett rétegeket. Orbán többségét ugyanis nem a hagyományos keresztény középpolgárság alkotja – bár ők is rá szavaznak –, hanem az ő alattuk élők.

Ámok – Kásler a vihar kapujában 
Hogy mi lesz Kásler sorsa, sejthető. Egy darabig még nyilván elvan, magányosan egy túl szellős minisztériumban. Menekülési útvonalak most is vannak. Orbán tavaly megszervezte Kásler számára a kurultáj kultúra kultuszhelyét, Magyarságkutató Intézet néven. Kormányközeli kutatóintézet már létezik, a Szakály-féle Veritas. Ez a mostani 880 milliót kóstál. Nem kevés. 
Doktor Pintér rendelkezik 
Amennyiben hihetünk azoknak a híreknek, amelyek szerint a belügyminiszter nagyobb befolyásra törekszik az egészségügy felett, akkor egyfajta rendvédelmi, „parancs–értettem!” mentalitás költözhet a kórházakba. Ennek egyik első jele, hogy a kórházparancsnokok a járvány csillapodtával is maradnak. 
Olívia egy szíves fotót küldött 
Egy nagylelkű olvasónk vállalta, hogy a szegedi Király család helyett fizeti a kislányuk iskoláztatásának összes költségét. A családfő arról is beszámolt: az örömhír mellett súlyos gonddal kell szembenézniük. A kilakoltatási moratórium ellenére ugyanis – a lakbérhátralékuk miatt – az önkormányzati tulajdonban lévő otthonuk elhagyására szólította fel őket a helyi ingatlankezelő vállalat.  
Átpolitizált vírusok támadtak
Az utóbbi időben megtanulhattuk, hogy van NB I-es és NB II-es vírus, de még jobboldali és baloldali, valamint vidéki és budapesti is. A XIII. kerület polgármestere szerint kár, hogy a járvány elleni küzdelemben gyakran előtérbe került a politika. Tóth József elmondta, ők a leghumánusabban próbáltak hozzájárulni ahhoz, hogy a lakosság átvészelhesse ezt az időszakot. Úgy fogalmazott, ilyenkor a cselekvésnek van ideje, nem a meditációnak.  
Megbékélt a pályájával
Ismét gyakori szereplője a híreknek Tarlós István volt főpolgármester, akit a miniszterelnök a közlekedési és közszolgáltatási főtanácsadójának nevezett ki. E minőségében a közelmúltban olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek egy része sérti a fővárosi fideszes polgármesterek érdekeit is, miközben több fórumon a főpolgármester politikai felelősségét emlegette a Pesti úti idősotthonban elterjedt fertőzés miatt.  
Bagó megint börtönbe megy
A párizsi lókupec története 1. rész
Ott voltunk a tárgyalásán, ahol a beszédhibája miatt a bírónő egyetlen vallomását sem értette, és semmilyen módon nem vették figyelembe, hogy írástudatlan. Bagó majdnem a fél életét börtönben töltötte, általában közúti vétségekért, tartozásokért ült. Heti rendszerességgel kap 30-40 ezer forintos büntetéseket például a lovas kocsi kerekének „elkopott profilja”, a kocsin hátul utazó személy, vagy enyhén ittas állapotban való hajtás miatt.  
Van, aki az igazi anyukáját akarja
A legfrissebb adatok szerint hazánkban évente mintegy háromezren szeretnének örökbe fogadni. Az erre váró gyerekek száma viszont kétezer körül van. Évente pedig mindössze ezer örökbefogadást bonyolítanak le. A rendszer hibája mégsem a számokban keresendő.  
Beindulhat a D-vitamin-gyár
Majd a nyár elveszi a kedvét a COVID–19 terjedésének – állítják bizonyos amerikai kutatók. Vizsgálati tapasztalatokra hivatkoznak, amelyek szerint az UV sugaraknak kitett kórokozók elveszítik fertőzőképességüket. Laboratóriumi körülmények között tapasztalták ezt, de arról még nincsenek cáfolhatatlan adatok, hogy ugyanerre képesek-e pusztán a napból érkező sugarak.   
A munkanélküliség senkit sem kímél 
A fiatalok majdnem harmada veszítette el a munkáját a koronavírus-járvány miatt. Egy kutatás szerint a 16–36 évesek többsége nem számít semmi jóra a következő időszakban sem. A megkérdezett piaci szereplők szerint ugyanakkor semmi nincs veszve.  
Ez még nem a „hamiltoni pillanat”
Ellenállás a Merkel–Macron-kötvénnyel szemben 
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő javaslata értelmében az alap forrásait a tartalmi újszerűség ellenére a hatályos EU-szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az unió jövőre induló hétéves költségvetésébe ágyazva működtetnék.  
Ez a Bújócska nem gyerekjáték
Lengyel film a papi pedofíliáról 
Az ideológiai kérdésekben is a főilletékes szerepét betöltő Jaroslaw Kaczynski mondta: „Aki az egyházra kezet emel, az Lengyelországra emel kezet!” Így aztán a papi pedofíliáról filmet készíteni inkább a vakmerőség, mint a bátorság kategóriájába tartozik, annak ellenére, hogy rendszeresen közszájon forognak a témával kapcsolatos esetek és személyek. És amikor „véletlenül” a nyilvánosság elé kerül egy-egy ügy, sokan csak legyintenek, mondván: „Ugyan már, túlzás ez az egész pedofiltéma!”  
Jótékony hollandok és belgák                  
Tudjuk-e, hogy az első háborúban a semleges Hollandia missziós kórházat működtetett Budapesten? Johannes Kuyper volt miniszterelnök két lánya is dolgozott ott ápolónőként. Ők és a budapesti holland konzul hívták fel hazájuk Vöröskeresztjének figyelmét a vesztett háború, elvetélt forradalmak utáni, a gyermekeket különösen fájdalmasan érintő magyar nyomorra. 
Ahol senki sem halt meg a koronavírustól 
Az országban május közepéig egyetlen ember sem halt bele a világszerte rettegett koronavírusba. Ezzel az eredménnyel minden más nemzetnél jobban kezelte a pandémiát. Bár elméletileg persze lehettek elszigetelt, felderítetlen vidéki halálesetek, a nemzetközi szakértők is egyetértenek abban, hogy Vietnam kivételesen jól reagált a járványra.  
Vodkával a járvány ellen
A nemrégiben még Európa utolsó diktátoraként emlegetett Aljakszandr Lukasenka immár hatodik alkalommal indul a kilenc és fél milliós lakosú volt szovjet köztársaság államfői címéért az augusztus 9-i megmérettetésen. 
A gyógyfodrász 
A franciaországi mintára épülő Tükörkép Műhely ingyen ad szépészeti szolgáltatásokat a rászorulóknak. Az ügyfeleket a Zuglói Család-és Gyermekjóléti Központ küldi, ők a központ álláskereső programjában vesznek részt, az állásinterjúhoz van szükségük megújulásra. A szalon vezetője, Rózsa Magdolna családsegítő és szépészeti szakember kamasz kora óta vállal önkéntes munkákat, hogy másokon segítsen. Az ő portréját rajzoltuk meg. 
Szexszimbólumból Kossuth-díjas művész                   
A múlt héten lett nyolcvanéves a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Pécsi Ildikó. Néhány hete a Magyar Filmakadémia Életműdíjával tüntették ki. 
Írók a politikai karavánon 
A József Attila-díjas költő, író az Akik már nem leszünk sohasem című első regényéért tavaly megkapta a Libri közönségdíját. Május végén jelenik meg új verseskötete, az Áttetsző viszonyok, amelyet az idén online szervezett Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron is bemutatnak. A szerzőt arról is kérdeztük, a hazai kultúrpolitika milyen lehetőségeket nyújt a független alkotóknak. 
Régiségek – házhoz szállítva 
A koronavírus-járvány új lendületet adott az interneten zajló illegális műkincs-kereskedelemnek. A digitális platformokon folytatott alvilági tevékenységeket figyelő szervezet, (Antiquities Trafficking and Heritage Anthropology Research – ATHAR) Facebook-posztok sorára hívta fel a figyelmet, amelyeken közel-keleti, észak-afrikai régiségeket kínálnak eladásra. A napokban egy marokkói mecsetből ellopott kincsek Facebookon megosztott képei borzolták a kedélyeket. 
A párizsi kommün maga volt a nép
A kissé régimódibb Párizsba látogató turisták is még mindig ellátogatnak a Père Lachaise temetőbe, a még régimódibbak pedig nemcsak Jim Morrison, Oscar Wilde vagy Chopin sírjára kíváncsiak, hanem a híres „kommünárok falára” is. A fal kommünbéli története közismert: a temető fala előtti árokba lőtte a kormány hadserege a kommün utolsó ellenállóit. 
Olimpia: KGB-ügynök az FBI-os nyomában
Fogadni mernék, hogy Horace Ashenfelter nevét a 168 Óra olvasói közül nagyon kevesen ismerik. Pedig remek futó volt, nyert olimpiát, javított világcsúcsot, számtalan nagy versenyen győzött, de elismerem, nem volt a sportágának olyan klasszikusa, mint Paavo Nurmi, Emil Zátopek vagy a közelmúltból Usain Bolt. Viszont egyetlen versenye kétségkívül páratlan a futás történetében. De erről majd később.

ORBÁN NEM SZERET TÉGED

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.28.


Orbán Viktor nem szeret téged. Legyél akár kicsi, nagy, göthes vagy kigyúrt, fiatal vagy öreg, fiú vagy lány, hívő vagy hitetlen. Elhagyott téged, mint mennyei atyád. Bár az is igaz, a kezet csókolók, fröccsöntött orbánokat vásárlók, békemenetelők, polgári körök és nyugdíjasklubok csak álmodták, miszerint Orbán Viktor minielnök érettük van, mert nincs ő senkiért csak önmagáért.

Akik szívükben az érthetetlen rajongással a kedves vezető iránt élik szerencsétlen és nyüves életüket, de a sors úgy alakította, hogy ellenzéki vezetésű városban, kerületben, faluban vagy utcában élnek, olyan elbánást kapnak, mint akármely libsi-sorosista. Egy kaszasuhintással dögöleszti meg őket rajongásuk tárgya, és sóhajtozhatnak a keresztjükön, hogy az atyjuk mért hagyta el őket, miközben soha nem is volt velük.

Ha valaki bávatag módon abban reménykedett, vagy idealistaként el sem tudta képzelni, hogy az ország vezetője bosszút fog állni – mint ígérte is – minden apró választási vereségen és minden csöppnyi sérelmen, az most csalódik nagyot, miközben áll a vérzivatarban. A járvány ürügyén és indokával fosztja ki az önkormányzatokat a minielnök, szedi el a bevételeiket, és vet rájuk ki újabb adókat.

Ezzel nem csak azt éri el, hogy nem tudnak új játszóteret építeni, hanem egyáltalán működni sem tudnak, de valószínűleg a szándék is ez, csak épp nincsen nagydobra verve. A XVIII. kerület polgármestere, a DK-s Szaniszló Sándor például, amikor megtudta, három milliárdja bánja, hogy a minielnök megnöveli a szociális hozzájárulás címen kivetett sarcot, szóval, amikor ez kiderült, felsóhajtott: “Nem nagyon van más megoldás, mint a tömeges elbocsátás”...



SZABAD SZEMMEL: ORBÁNT ÁRNYALTABBAN KELL BÍRÁLNI, MERT AZ EURÓPAI "TORZKÉP" NEKI KEDVEZ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.28.




Die Presse

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a német kancellár a múlt héten megígérte a Visegrádi Csoport tagjainak: nem fordulhat elő, hogy a szegényebb keleti tagot nettó befizetők legyenek a járvány gazdasági következményeinek felszámolása során. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője kijelentette: a négyeknek tökéletesen elegendő Merkel szava. A gondot az okozta, hogy a német-francia segélyterv értelmében a pénz javarésze azoknak az államoknak megy, amelyeket súlyosan érintett a fertőzés. Azaz Magyarország, amely viszonylag jól átvészelte a bajt, kénytelen lett volna mélyen a zsebébe nyúlni, mondjuk, az olaszok javára. Az államtitkár beszélt arról is, hogy várhatóan gyorsan létrejön a megállapodás a felzárkóztatási alapokról, noha a jelenlegi előirányzat ebből a forrásból a korábbinál jó 20 százalékkal kevesebbet juttatna Magyarországnak a következő hét évben. Gulyás erről azt mondta, hogy 10 százalék mínusz simán belefér a Brexit miatt, de 20 százalék az túl sok, annyit nem tudunk elfogadni. De könnyebb új megegyezni, hogy párhuzamosan fut az újjáépítési terv és a kohéziós források ügye. Az EU nyilvánvalóan eleget tesz a V4-eknek, hogy a sokkal fontosabb másik kérdésben eredmény szülessen. Gulyás a beszélgetésben azt bizonygatta, hogy a felhatalmazási törvényben nagyon is volt időkorlát: a jogszabály csak addig kellett, amíg nem sikerül megfékezni a ragályt. Vagyis alaptalanok voltak a vádak, hogy Orbán diktatúrát akar. Arról nem beszélve, hogy az Országgyűlés – ahol a Fidesznek amúgy minősített többsége van – bármikor mondhatja, hogy itt a vége. A politikus úgy véli, ha lefújják a különleges állapotot, akkor onnantól kezdve értelmetlen a pánikkeltés a rémhírterjesztés vitatott tilalma ügyében is. Az ígéri, hogy a jogszabályt is törlik. Mármint abban az értelemben, hogy csak vészhelyzetben lehet azt újra elővenni, vagyis normális körülmények között nem lehet alkalmazni. A tranzitzónák bezárásáról úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bíróság döntése után immár szinte lehetetlen a határon dönteni a menedékkérelmekről. Ez pedig várhatóan felerősíti a vitát arról, hogy az unió határain kívül létesítsenek befogadó állomásokat és ott bírálják el a beadványokat.



The Times
Nagy lesz a bruszt a három hét múlva esedékes EU-csúcson, hogy átmenjen a 750 milliárdos mentőcsomag, mert a pénz java az olaszoknak, spanyoloknak, és franciáknak megy, de nagyon ellenzik a takarékos négyek és úgy tudni, hogy a V4-ek sem túlságosan boldogok miatta. Róma 81,8 milliárdot, Madrid 77,3 milliárdot, Párizs pedig 38,8 milliárdot kapna, a számlát azonban a többiek állnák. Németországnak például 135 milliárdot kellene befizetnie, miközben csak 28,8 milliárdot látna viszont ingyen adomány formájában. Magyarország 8,1 milliárddal számolhat a gazdaság rendbetételére. Egy holland diplomata úgy fogalmazott, hogy az elfogadáshoz egyhangú döntés kellene, de hol vagyunk még attól! Ezért nagyon valószínű, hogy még módosul a tervezet. A dánok, hollandok, osztrákok és a svédek egy bizalmas papírt köröztetnek, amely arra int, hogy nem támogathatnak olyan elképzelést, amely szétteríti a tagállamok között a nemzeti adósságokat és jelentősen megnöveli az EU-költségvetés összegét. Ráadásul lovat ad az euroszkeptikus pártok alá és még jobban kifeszíti az államháztartást a tagországokban. Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselőe azon lamentált, hogy az új tartozást 2058-ig kellene nyögni, vagyis még a leendő ükunokái is fizetnék.



Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az újjáépítési programról készült összeállításban a lap azt írja, hogy a támogatást összekapcsolnák a jogállami normák tiszteletben tartásával, vagyis az elvet nem csupán a következő költségvetés esetében érvényesítenék. Ez pedig főleg Magyarország és Lengyelország ellen irányul. De hogy sikerül-e elfogadtatni, az teljesen nyitott. Michel, az Európa Tanács elnöke ezen a területen már februárban jelentős engedményeket tett a magyar, illetve lengyel kormánynak. Ugyanakkor mivel a pénzből elsősorban a déli tagok profitálnának, a Bizottság növelni kívánja a mezőgazdasági fejlesztést szolgáló szerkezeti alapot, ami mindenekelőtt Kelet-Európának jönne jól.



Süddeutsche Zeitung
A legnépszerűbb német lap úgy véli, hogy Orbán megmutatta mind az ellenzéknek, mind az EU-nak, milyen messzire el tud menni, mert csak tőle függ, hogy mit csinál. Mindenesetre június 20-án véget ér a kísértetjárás, azaz a szükségállapot, bár a vírus továbbra is itt van. A miniszterelnök onnantól kezdve nem irányíthatja dekrétumokkal a magyarokat. A politikus az engedményt a ragály elleni küzdelem sikerével indokolja és kárörvendően mutogat a bírálókra, akik azzal vádolták meg, hogy a különleges felhatalmazás birtokában ki akarja forgatni sarkaiból a demokráciát. Orbán Viktor mint ma született bárány, akit üldöznek? Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot látunk a járvány árnyékában. A miniszterelnök a kétharmad révén azt teszi, amit csak jónak lát. A különleges jogosítványok erődemonstráció bemutatására szolgáltak. Most úgy adja vissza azokat, hogy hatalma semmit sem változik. Ezzel azonban csak saját magát leplezi le. A demokráciával nem szokás játszogatni, ám a politikus megint csak gyurmának tekintette a demokráciát és a hatalmi ágak megosztását, amit kénye-kedve szerint formálhat.



Neue Zürcher Zeitung
A kommentár arra figyelmeztet, hogy egységesebb politikára, egyben differenciáltabb bírálatra van szükség Orbán Viktorral szemben, mert az csak neki kedvez, ha téves képet festenek róla. Jelenleg ugyanis áldozatnak állíthatja be magát a rendkívüli állapot miatt támadt felzúdulás jóvoltából. És ugyan megválik a különleges felhatalmazástól, de a szópárbaj megy tovább. Az persze jó hír, hogy vége a szükséghelyzetnek, mert ez azt jelenti, hogy szerencsésebben lezajlott a járvány, mint ahogy attól sokan féltek. Ezen kívül fontos, hogy a magyar kormány a lehető leghamarabb visszaszolgáltatja a potenciálisan diktátori jogosítványokat, amelyeket a kétharmaddal megadatott magának. Két hónapja nagy volt a felháborodás a korlátlan időre szóló jogkör, a rendeleti kormányzás, a választások elhalasztása és a rémhírterjesztésért előirányzott kemény büntetés miatt. Ám Orbán és hívei most joggal panaszolják fel, hogy az ellenzék, de Tusk is túloztak, amikor arra beszéltek, hogy az ország átcsúszik önkényuralomba. Továbbá párhuzamot vontak azzal, ahogyan a nácik annak idején megragadták a hatalmat. Mégis furán hangzik, hogy a miniszterelnök most bocsánatkérést követel, és úgy tünteti fel, hogy alaptalan, példátlan támadások, valamint dezinformációs kampányok áldozata. A Fidesz ugyanis olyan törvényhozási tűzijátékra használta a rendkívüli hatalmát, ami csak részben kapcsolódott a Covid-19 visszaszorításához. Legyen szó akár a különleges gazdasági övezetek létesítéséről vagy a személyes adatok megszerzésének megkönnyítéséről. Vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal részleteinek titkosításáról. Egyik jogszabály sem rúgja fel a demokráciát, ám növeli Orbán köreinek hatalmát. A politikus 2010 óta lépésről lépésre terjeszti ki befolyását. Időnként taktikai engedményeket tesz, ha túl nagy az ellenállás, de közben hevesen nekimegy az ellenfeleinek. Az utóbbi három hónap eseményei tökéletesen beleillenek ebbe a képbe. A következmények azonban végzetesek, mert szétrombolják a bizalmat. Megfigyelők „hidegháborúról” beszélnek, amelyben mindkét fél a legrosszabbat feltételezi a másikról. Egyre inkább a polarizálódás felé tart az Európához fűződő viszony is. Külföldi sajtóorgánumok és politikusok reflexszerűen követelik a Bizottság kemény fellépését, de közben nem nézik, hogy mennyire van arra mód. Hogy most lassan vége a kivételes állapotnak, az esélyt kínálna a retorika visszafogására. Viszont minden felhajtás nélkül hitelt érdemlően lehet figyelmeztetni azokra a körülményekre, amelyek tényleg gondot jelentenek Magyarországon. Így a gumiparagrafusra, amelynek alapján üldözni lehet az álhírek terjesztőit. Hiszen a közelmúltban végrehajtott letartóztatások mutatják, hogy itt egy olyan szürke zóna keletkezett, amit a megfélemlítésre lehet kiaknázni. Az árnyaltabb bírálat egyben megnehezítené Orbánnak, hogy jópontokat szerezzen a róla alkotott európai torzképpel. Hiszen a brüsszeli milliárdok jócskán elősegítették hatalma megszilárdítását. A szoros német gazdasági kapcsolatok pedig gátolják, hogy az EU határozottabban felléphessen Budapest ellen. Ez azonban nem tartja vissza a kormányfőt attól, hogy az ország egyetlen védelmezőjeként jelenjen meg, az állítólagos sötét brüsszeli erők és a hazafiatlan ellenzék ellenében. A választóknál bejön ez a szerep. Ezért itt volna az ideje, hogy az európaiak betemessék az árkot a kritikus retorika és a hiányzó politikai akarat között.



Kurier
Magyarországon véget ér a szükségállapot, Orbán hatalma azonban tovább nő. A politikus a rendkívüli jogkörrel csak még jobban meggyengítette az ellenzéket. 8 hét alatt összesen 118 rendeletet adott ki, gyakorlatilag a Parlament áldása nélkül. Hogy ehhez megkapja a felhatalmazást, az gyerekjáték volt az illiberális demokrácia élharcosa számára, hiszen kétharmada van. De akkor meg mi szüksége volt rá? Leginkább az, hogy ily módon alá tudta támasztani állítását, miszerint a baloldal gátolja a hatékony küzdelmet a koronavírus ellen. Úgy néz ki, hogy az üzenet át is ment: március közepe óta a Fidesz 2 %-ot erősödött a közvélemény kutatásokban és már 53 %-nál jár. A szocialisták ugyanakkor 9-ről 4 %-ra estek vissza. A kormányfő most bocsánatkérést vár az EU-tól is, amelytől csupán vértelen bírálatra futotta. Ugyanakkor a dekrétumokat törvénybe foglalhatják, így érvényben maradnak. Ezt már belengette az igazságügyi miniszter. Vonatkozik ez pl. arra, hogy kemény büntetés jár „hamis hírek” terjesztéséért.



Frankfurter Allgemeine Zeitung
A bajor CSU vezetője úgy ítéli meg, hogy Európa válaszúthoz érkezett: a tagállamok vagy segítenek egymásnak, vagy még az is elképzelhető, hogy Olaszország követi a brit példát. Söder ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy beláthatatlan kihatása volna, ha jönne a járvány újabb hulláma és ez további korlátozásokat tenne szükségessé. Európa ugyanis nem engedhet meg magának még egy mentőcsomagot. A politikus hangsúlyozta, hogy újra ki kell találni az egész EU-t, mert nem csupán a kórokozó, hanem a nacionalizmus is ragályszerűen terjed. Ezért új alapokra kell helyezni az összefogást. Ami magában foglalja, hogy gyorsan és szívósan neki kell látni az újjáépítésnek. Nem szabad, hogy újra működésbe lépjenek a régi reflexek. A segélycsomag kapcsán úgy látja, nem szabad a német-francia csomagban szereplő támogatásokat régi adósságok kifizetésére fordítani. A cél a digitalizálás, a technológia és az infrastruktúra fejlesztése. Viszont ha nem nyúlnak a betegség miatt nagy bajban lévő országok hóna alá, akkor széteshet az unió. Így az is belefér, hogy a földrész a végén idegen hatalmak játékszere lesz. Jelenleg azonban az fenyeget leginkább, hogy Európa elhagyja a nemzetközi színpadot, ám ez nagy csapás lenne az olyan értékek számára, mint a szabadság, emberi jogok és a demokrácia. De már csak önérdekből is segíteni kell az olaszoknak és a spanyoloknak. A két állam nélkül azonban nincs EU, nem volna értelme. Olaszországot nem szabad átengedni a Salvini-féle populistáknak. Mert a végén az unió romjai fölött állunk. Most nem szabad csődöt mondani. Az európai örökség és jövő forog kockán.