2021. augusztus 9., hétfő

RÁADÁS: VIRTUÁLIS VILÁGJÁRÁS KÉTKERÉKEN - OTTHONÜLŐ UTAZNI VÁGYÓKNAK, UTAZNI SZERETŐKNEK

ITCHY BOOTS VLOG
Szerző: Itchy Boots (Norely)
2018-



Virtuális utazás kétkeréken Norelyvel, a holland motoros lánnyal, aki egyedül indult el motorkerékpárján 2018-ban Indiából világkörüli útjára...Azóta már bejárta a fél világot: hegyen-völgyön, országokon, határokon át. Peruban ugyan meg kellett szakítania útját a covid-19 járvány miatt. Jelenleg az ötödik évadban, Dél-Afrikában folytatja motoros kalandjait.  Utazásairól angol nyelvű rövid videókban számol be, megosztva velünk élményeit, tapasztalatait. 


Norely nemcsak jól motorozik, ügyesen navigál, hanem hollandként angolul és spanyolul is kitűnően beszél. Ennek utazásai során igen nagy hasznát veszi. Vlogjának jelenleg  334 videója815 000 feliratkozója van és nem kevesebb mint 2 151 624 megtekintéssel büszkélkedhet

Érdemes hozzá Magyarországról is feliratkozni és utazásait  innen is követni. 

(Akinek szüksége van rá, annak a képernyő jobb felső sarkában lehetősége van  bekapcsolni-kikapcsolni  az angol nyelvű feliratozást.)

129 videó - 36000 km 
India - Myanmar - Thaiföld - Malaysia -  Omán - Egyesült Arab Emírségek - Dubaj - Irán - Türkmenisztán - Üzbegisztán - Tadzsikisztán - Kirgizisztán - Kazahsztán - Oroszország - Grúzia - Örményország - Hegyi Karabah - Törökország - Görögország - Albánia - Montenegró - Bosznia - Horvátország - Szlovénia - Ausztria - Németország - Hollandia 

Második évad

77 videó  
Argentina - Chile - Bolivia - Peru ... covid járvány miatt megszakítva.


7 videó
Hollandia


34 videó
Hollandia - Izland - Dánia - Svédország - Finnország - Norvégia - 

Negyedik évad

8 videó
Felkészülés különböző motorokon a további kalandokra - a járvány alatt és miatt - Hollandiában

Ötödik évad

62 videó
Dél-Afrika

„A HÉT NAPBÓL HETET DOLGOZOM”

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Andrea
2021.08.09.


„Itt rend van és mindennek megvan a helye. Magyarországon kicsit káosz van” – mesélte Svájcról Andrea, aki masszőrként dolgozik az országban. Azt még nem döntötték el a férjével, nyugdíj után visszaköltöznek-e Magyarországra, mesélte Csillának.


Csilla: Hogy kerültél ki Svájcba?

Andrea: A férjem kapott itt munkát, a hegesztő elég keresett szakma Svájcban, szóval tulajdonképpen így kerültünk ide mind a ketten. Ő hamarabb, én egy kicsit később, 3 év múlva.

Csilla: Hogyan néz ki egy napod?

Andrea: Változó, hogy mikor jövünk be. Általában 10 óra körül, tehát nem kell korán kelni, de előfordul, hogy a vendégem 9-re megy dolgozni, akkor én már fél 9-kor itt vagyok, megmasszírozom és utána megy munkába.

Az is előfordul, hogy este 9-ig masszírozok, de általában azért megbeszéljük a vendégeinkkel, ki mikor jön, hogy legyen közte egy kis szünet, nekem is egy kis feltöltődés. Korábban is így volt, de ráadásul most, a covidos időszakban mindent átfertőtlenítek.

Gyakorlatilag a hét napból hetet dolgozom. Szerintem maximálisan jól tudom kezelni a vendéget ilyen szempontból, tehát ha valakinek fájdalma van, akkor azt azonnal is tudom fogadni, átteszem a következő vendéget fél órával későbbre. Ezt mindenki megérti, ezzel nem volt még sosem probléma...

ALKOTMÁNY 2022 - NÉPSZAVAZÁSSAL SZENTESÍTETT ÚJ ALKOTMÁNYT! - (RÓNA, MÁRKI-ZAY, FLECK, VÖRÖS)

YOUTUBE
Szerző: Dr. MÁRKI-ZAY PÉTER
2021.08.06.



A kormányváltás utáni első napon kukába kell dobni a Szájer-féle alaptörvényt – mondta Márki-Zay Péter szerda este Budapesten. Az Alkotmány 2022 című konferencián a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: széles társadalmi konszenzuson nyugvó, népszavazás által szentesített alkotmányra van szükség, különben akár néhány héten belül visszatérhet a Fidesz a kormányváltás után. A konferencián részt vett Vörös Imre volt alkotmánybíró, Róna Péter jogász-közgazdász és Fleck Zoltán jogász-szociológus. Moderátor: Gulyás Márton (@Partizán )

ÖTÖDÉBE KERÜL A HASZNÁLT RUHA, MINT AZ ÚJ - ÚJRA LELKESEN TURKÁLNAK A MAGYAROK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.09.


Legalább ötszörös az átlagos különbség egy-egy ruhadarab új és használtja között, így ez a piac, bár értékben nem is tűnik annyira nagynak, darabra (volumenben) már elég jelentős. Mintha a magyarok meghallották volna a köztársasági elnök buzdítását, az idén szabályosan kilőtt a használt ruhák forgalma.


A ruhaipar példátlan környezetszennyezéséről értekezett Áder János a Kék bolygó című podcastjában, amiről az M1 Híradója számolt be körülbelül egy hónappal ezelőtt. A köztársasági elnök Mengyán Eszter újságíróval, szín- és stílustanácsadóval beszélgetett a fenntartható divatról. Az egész műsor a használt ruhák népszerűsítésére futott ki, ami a fideszes potentátok öltözködési szokásai alapján akár vicces is lehetne. Valójában azonban nagyon sokan szükségből vásárolnak használt ruhákat.

Tetemes, legalább ötszörös az átlagos különbség egy-egy ruhadarab új és használtja között – állapította meg saját vizsgálata alapján a Blokkk.com. A kereskedelmi szakportál szerint éppen ezért csak első pillantásra nem tűnik olyan nagynak a turkálók tere, a 800-900 milliárdos újruhavásárlásokhoz mérve. Mint állították: darabban vagy kilóban (tehát volumenben) mérve már nem is olyan kevés, ami a használt cuccokból fogy...

A PEGASUS IZRAELBEN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ALEX BEN-ARI
2021.08.06.


Nem egy nyugati országot sokkolt a Pegasus nevű, fejlett technológiájú kémszoftverrel végzett megfigyelé­sek leleplezése. A Pegasust távvezérléssel lehet aktiválni bármelyik androidos vagy Apple mobiltelefonon, és az izraeli NSO cég fejlesztette ki. Paradox módon éppen Izraelben az egész ügy radar alatt maradt. Hogy mennyivel alatta? Jóval több közfigyelmet keltett még a Ben & Jerry’s fagylaltcég bejelentése is, hogy nem forgalmazza termékét Izrael nemzetközileg elismert határain kívül, „a megszállt palesztin területeken”, valamint a rá következő vita.

A tizenhét szerkesztőség – köztük a Guardian és a Washington Post – közös munkájával, az Amnesty International támogatásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy több mint ötvenezer telefonba hatolhattak be a kémprogrammal, elvileg ennyit követhettek nyomon világszerte a különböző országok állami szervei. A botrány mégis az izraeli média reflektorfényétől távol zajlott, és az izraeli állam hivatalos képviselőinek reakciója az volt, hogy igyekeztek hűteni az országot rossz fényben feltüntető ügy körüli izgalmat. Emmanuel Macron francia elnök, akinek a mobilja a gyanú szerint a kémprogram egyik célpontja volt, dühödt telefonhívást intézett Naftáli Benet izraeli miniszterelnökhöz, magyarázatot követelve. Ez volt az első és egyetlen direkt vád Izrael ellen; az egyetlen követelés, hogy vizsgálják ki hivatalos szinten a cég tevékenységét. A telefonhívás után a kormány úgy döntött, hogy hivatalos látogatásra Párizsba küldi Beni Ganc védelmi minisztert.

A francia Le Monde közlése szerint a marokkói titkosszolgálatok potenciális célpontjainak listáján Macron is szerepelt. Egyelőre nem tudni, hogy Macron mobilját ténylegesen meghackelték-e, de a cikk miatt diplomácia feszültség támadt Franciaország és volt gyarmata között...


SÁRGA VAGY ZÖLD

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.08.08.


Ha alaposabban belegondolnak, Rajkin félelmetes jelenete a diktatúra leglényegesebb alkotóeleméről szól: az eszmét szenvedélyesen szeretni kell. Nem elég eltűrni, végrehajtani egy elmebeteg minden bornírt, kártékony és pusztító parancsát, azokat meggyőződéssel imádni kívántatik, mert aki csak lélektelenül teszi az előírtakat, az nem elfogadható alattvaló, az esetleg még fel is lázadhat.

Rajkin dermesztő slusszpoénja azt mondja, ennek a rendszernek nincs semmilyen tűréshatára, bármeddig el lehet menni, mert az a természetes az alattvaló számára, hogy az ő elmebeteg uralkodója bármit kívánhat, ami az emberi elme számára ésszerűtlen. Azért tettem ide ezt a remek előadást, mert szerintem van ebben egy olyan elem, amin nekünk itt és most el kellene gondolkodnunk, pusztán az intellektuális játék kedvéért. Gyakorlati haszna nincs ennek a gondolatkísérletnek, ahhoz értelmes politikusok kellenének, ami mint tudjuk, önmagában való ellentmondás. Rajkin kongeniális alakításában benne van a figura kegyetlen cinizmusa, annak az alaknak a perverz gyönyöre, amivel kínozhatja a vazallusait, és ami mögött végig ott van a tudatosság, hogy ő ugyanis tisztában van vele, amit tesz, az aljasság.

Most pedig ráteszem a levéltetűt a mikroszkóp tárgylemezére – elemezni fogom Magyarország miniszterelnökének a viselkedését. A viselkedésének az ingerpályáit. Ebben a figurában nincs semmi cinizmus, mert a cinizmushoz szükségeltetik bizonyos mennyiségű tudatosság, Magyarország miniszterelnöke pedig nélkülözi ezt a képességet. Ő egy viszonylag egyszerű elmekórtani eset, akinek az állapota a laikus szemlélő számára is jól láthatóan rohamosan romlik. Azt hiszem, nem ismerjük azt az embert (lehet, többen is vannak), aki a saját perverziójának a kiélésére évekkel ezelőtt megtalálta ezt a szánalmas, ám tökéletesen működő médiumot, ezt a tanulatlan, rosszízlésű, faragatlan pojácát, aki olyan elementárisan vágyakozik a bosszúja kiélésére, a gyűlölet széthintésére, hogy ezzel az agresszív mániájával fanatizálni képes a hozzá hasonlóan tanulatlan, rosszízlésű, faragatlan embereket. Ebből pedig hatalmas a kínálat, ennek a népnek még a felsőoktatásban képzett rétegei is tanulatlannak tekinthetők, az edukáció minősége meghatározza ugyanis ennek a képzésnek az eredményét, az intézményből kikerülő rosszízlésű diplomások csak még mélyebbre süllyesztik a tömegek átlagszintjét...

A VALÓDI HÁBORÚ ÉVTIZEDEI JÖNNEK - KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ ÉS LENGYEL LÁSZLÓ BESZÉLGETÉSE

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ, KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ
2021.08.07.


Európa már elhasználta önmagát. De a mai Kína, a mai USA és a mai orosz birodalom még egyáltalán nem mutatta meg, mit tud istenigazából a pusztításban - mondja Krasznahorkai László Lengyel Lászlóval folytatott beszélgetésében.


Lengyel László (L.L.): „Bizony, Rieux, nagyon kimerítő pestisesnek lenni. De még kimerítőbb, ha el akarjuk kerülni. Ezért van az, hogy mindenkin kiütközik a fáradtság, hiszen mindenki úgy érzi már, hogy kicsit magában hordja a pestist. És ezért van az is, hogy egyesek, akik szabadulni akarnak tőle, olyan szörnyen fáradtak, hogy már csak a halál szabadíthatja meg őket” – írja Camus a Pestisben. Ha jól értelmezem, te évek óta írod és mondod, hogy a világ megromlása nem külső, kívülről jött valami, hanem a romlás belső, és belőlünk származik, a barbárok nem a kapuk előtt állnak, hanem a barbárok mi vagyunk, hogy Állatvanbent, ahogy könyvedben írtad, olyan vadállat, amely ki szeretne, akar, tud belőlünk törni, hogy mindent elpusztítson. Sőt, nem barbárok vagy vadállatok hordája, kisebb s nagyobb közösségek hordozzák a világ megrontásának, szétzúzásának veszélyét, hanem minden egyes emberben ott rejtőzik a barbár, a vadállat, magunkat kell visszatartanunk, nemcsak másokat. A világjárvány vagy az általánossá váló környezeti katasztrófa felerősítette benned ezt a katasztrófa-tudatot, rémlátást, vagy ma másként látod, mint korábban?

Krasznahorkai László (K.L.)
: Bennem nem erősítette fel, annyi is éppen elég lesz, amennyi megvolt, azt már be tudom osztani a hátralévő napokra, de ami sokkal nagyobb baj, hogy másokban sem megerősödni nem látom, hogy bármiféle katasztrófa-tudat meglegyintette volna őket, sőt, még azt sem, hogy volna bármilyen tudatuk arról, miféle világban élnek. Eddig se volt, csak hogy most más a helyzet. Most már lehetne. Hogy a világ globális értelemben már együtt mozdul, azaz hogy már a lepkeszárnyú lokális is végigfut a Föld rémisztően bonyolult idegpályáján, s bármikor okozhat bárkire nézve bármiféle intenzitású veszélyt, már nem kérdés, nem vonható kétségbe. De az ember túl kicsinek érzi magát, egy globális katasztrófát pedig túl nagynak, a kettő szerinte összemérhetetlen, a legjobb hát, ha nincs tudomásunk róla, mi folyik itt. Megijedünk, ha történik a közelünkben, főleg ha velünk, valami szerencsétlenség, egy rövid ideig mintha meg is rezzenne bennünk ilyenkor, hogy ez túlmutat rajtunk, rövid ideig mintha meg is nyílna közvetlenül előttünk egy korábban fel sem tételezett mélységű s nem ránk méretezett szakadék, de aztán az egészet a “normális” élethez való kétségbeesett visszatérésünk hirtelen be is temeti: mi aztán nem láttunk semmit, miért te láttál valamit, Mariskám drága?!, nahát! – mert erre képtelenek vagyunk, állandóan rettegni, hogy jön és elpusztít minket, így élni nem vagyunk képesek, ami tökéletesen érthető, csak az nem, hogy a szakadék látványa miért nem hoz működésbe bennünk ösztönöket, hogy tegyünk valamit, hogy készüljünk fel, hogy akadályozzuk meg, amit lehet. Mert az lehetetlen, hogy a drága Mariskának az ura tudná, hogy nincs is esélyünk, nem tudja, és nem is akarja tudni, sőt, ostoba gőgjében még büszke is rá, hogy nem. Pedig csak arra van esélyünk, hogy higgyünk az esélyben, ehhez megvan a szükséges ösztön bennünk. Aztán összegömbölyödve, egymáshoz bújva fagyunk meg, vagy száradunk ki a borzasztó hőségben, miután már nincs értelme senkinek elvágni a nyakát egy korty vízért. Persze ez már csak a kevesek története lesz, hisz előbb még elpusztítja az emberiség nagy részét az USA-Kína-Orosz-tengely...

ORBÁN HAVI TÍZEZER DOLLÁROS KONZERVATÍVJAI

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2021.08.07.


Magyarországon 660 dollárnyi nettót keres egy adjunktus, akinek doktorija van és több nyelven beszél. A magyar felsőoktatási reformból csak az egyetemi autonómiák felszámolásának ígéretét tartották be, az 1500 milliárdos fejlesztés forrásai eltűntek. A magyar állam megmagyarázhatatlan módon a kínai államnak akar egyetemet építeni Budapesten több mint 500 milliárd forintért.


A Matthias Corvinus Collegiumot a Habony Árpádnak húszmillió forintot "kölcsönző" Tombor András alapította és nemrég több mint egymilliárd dollárt tolt bele az Orbán-rezsim. Az MCC-nek van egy visiting scholarship programja, melynek keretében egy senior kutató akár 10000 dollárt is kaphat havonta plusz lakhatás, vélhetően nem a nyócker meredekebb részén.

Kiválasztottam néhány jeles tudósembert a vendégkutatók közül.

1. Francesco Giubelei olasz középiskolai tanár. Ő írta az emlékezetes kritikát Hörcher Ferenc mérsékeltorbánista értelmiségi kevesek által olvasott művéről. Az MCC oldalán professzorként szerepel. Ő csak harmincéves, ezért 5000 dolláros havi fizetéssel kell megelégednie. Tudományos munkássága nincs.

2. Benjamin Harris-Quinney brit városi tanácstag, akinek konzervatív párttagságát 2015-ben függesztették fel. Jeles homofób, tudományos munkássága hálistennek nincs.

3. Patrick Gray, durhami docens, akinek 2-es h-indexet jelez a Scopus. (gy.k. az nem túl magas)

4. Paul Gilfillan, skót docens, aki ezt írja magáról:

"My fellowship at MCC will allow dialogue with Hungarian scholars and students on the question of transcending the modernist error of imagining individuation (individual and collective) on the basis of liquidating tensions that are not historic axial stages to be superceded but are in fact anthropologically irreducible. " (kurvára bátor ez az ember)

Valójában a skót mélyszegénységgel foglalkozik 1-es h-index-szel. (gy.k. az 1 kisebb, mint a 2, szóval...)

5. John Andrew Laughland, akiről ezt írják: he was for ten years the director of a think-tank in Paris founded by a Russian historian. A Russian historian egyébként Natalja Narocsinszkaja putyinista politikus, a "think tank" neve IDC, nagyon hasonlít az MCC-re, vélhetően Vlagyiszlav Surkov találta ki, aki Putyin Habonya volt, amíg az elnök ki nem rúgta. Van egy politikai sci-fi, ami nagy siker volt Oroszországban (linkeltem az amerikai kalózkiadást), amit állítólag Surkov írt, és nagyon nem putyinista (hivatalosan Natan Dubovickij írta, de ő nem létezik, a kalózkiadásra Surkov nevét írták). Laughlandnek 1-es h-indexe van a Scopuson.

6. Thibaud Gibelin francia doktorandusz, akinek egyetlen műve a Pourquoi Viktor Orbán joue et gagne? (miért játszik és nyer Orbán Viktor)

7. James Schellinger, aki Indiana állam kereskedelmi minisztere volt, I am not fucking kidding.

8. Julius Strauss, aki 2005-ig a Telegraph haditudósítója volt, jó ideje grizzly medvék megfigyelésével foglalkozik valahol Kanadában. I am still not fucking kidding.

9. Gladden Pappin texasi adjunktus, aki egy texasi lap szerint naggyá akarja tenni a konzervativizmust. A Scopusnál sikerült nullás h-indexet produkálnia, ami szerintem Vajna Timinek is menne, csak arra kell vigyáznia, hogy ne idézzék (jó valamit írnia is kell, amit majd nem idéznek, de ez mellékszál).

10. Miklos Lukacs de Pereny, szintén nullás h-index a Scopuson, perui tudósember, aki biopolitikai filozófiával foglalkozik.

Én értem, hogy megtermékenyítőleg hat a magyar szellemi életre a Matthias Corvinus Collegium, de szerintem a magyar szellemi élet megtermékenyítés közben erősen fékeli az orgazmust.

KÖVÉRRŐL TERELNÉK EL A FIGYELMET TRÓCSÁNYIVAL?

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2021.08.09.


„Nincs itt semmi gond, mert lehetett nálunk ’dr.’ Schmitt Pál is államfő, akinek a plágiumvád miatt el kellett búcsúznia a doktori címétől és a posztjától, s utána jöhetett két cikluson keresztül az ősfideszes Áder János, mint a „nemzet egységét kifejező” köztársasági elnök... A mindenhez is értő Trócsányi mit ronthat ezen a helyzeten?” – teszi fel a kérdést Magyar György. Legfrissebb blogjában a Népszava értesülésére reagál, miszerint, „ha csak nem Kövér Lászlóról akarják elterelni a figyelmet”, az egy belga bírósági ítélet szerint idegengyűlölőnek, rasszistának minősíthető, az európai biztosi posztról visszautasított Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter lehet Áder János utóda a köztársasági elnöki poszton
.

„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” – idézi az Alaptörvényt a Magyar Ügyvéd Blog bejegyzése, ami „jól hangzik, bár egyetlen szó sem igaz belőle”. A „köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal (...) kell megválasztani” – szól a törvény. Miután pedig Áder Jánost 2017. május 10-től választották újabb öt évre köztársasági elnökké, s harmadjára senki nem töltheti be a posztot, ezért – az Alaptörvényből fakadóan – jövő márciusban, de legkésőbb április első napjaiban dönteni kell utódjáról. Azaz: a fideszes kétharmadnak a következő parlamenti választás előtt kell határoznia arról, ki töltheti be a következő öt évre az államfői tisztséget...


RÁFÁZUNK, HA AZT A VILÁGOT VESSZÜK TERMÉSZETESNEK, AMIT AZ ELŐZŐ GENERÁCIÓK RÁNK HAGYTAK

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.08.09.


A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.


Az egyes generációk közötti különbségek régóta és szüntelenül foglalkoztatják az embereket, legyen szó az okostelefon-függő fiatalokon zsörtölődő szülőkről, a márka célcsoportjának megfejtésére hajtó marketingesekről, a Strauss–Howe-elméletet tanulmányozó szociológusokról vagy épp „a mindent jobban tudó” gőgös fiatalokról elmélkedő Arisztotelészről. A pszichológusok által „Kids these days” (Ezek a mai fiatalok) effektusnak nevezett jelenség legalább az időszámításunk előtti 624. évig, az ókori görögökig visszavezethető az írásos emlékekben, ami arra utal, hogy az elkövetkező generációk hanyatlásáról szóló megállapítások csak egy általános emberi illúzió megnyilvánulásai.

A kutatók szerint ez a jelenség elsősorban annak tudható be, hogy az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy ők maguk is változtak az évek során, ezért az egy vagy több generációval fiatalabbak szokásait és világnézetét is állandónak, örökké tartónak gondolják. Létezik azonban a generációk feledékenységének egy másik típusa is, amelynek már valóban komoly hatása lehet mindenki életére, függetlenül attól, hogy melyik nemzedékhez tartozik: ezt generációs amnéziának nevezik...

VÁLSÁGBAN VAN A TANÁRI SZAKMA, A PÁLYÁN CSAK A MEGSZÁLLOTTAK MARADNAK - FÁBIÁN ISTVÁN ÚGY VÉLI, A KORMÁNY EZZEL MEGINT EGY KOMOLY PROBLÉMÁT PRÓBÁL ELFEDNI. INTERJÚ.

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2021.08.09.


Segítsen megoldani a következő kormányzati matematikapéldát: ha egy kémiatanár három település öt iskolájának hét osztályában tanít, akkor mekkora az esélye, hogy napi nyolcvan kilométer utazás mellett normálisan le tudja adni a tananyagot?

A Klebelsberg Központ elnökének, Hajnal Gabriellának a kijelentése, hogy nem kell minden iskolába kémiatanár, akár logikus is lehetne, ha az érintett, jellemzően kistelepülések között létezne normális közlekedés, infrastruktúra. A gond ezzel a kémiatanárokra kihegyezett állítással a leginkább az, hogy ezzel megint megpróbálnak elfedni egy komoly problémát: válságban a tanári szakma. A KK elnöke nemcsak a kémiaoktatásról beszélhetne így, sajnos számos más tantárgyat is felhozhatott volna példaként a természettudományiakon felül, ugyanis egyre kevesebben jelentkeznek a tanári szakokra, hiába kommunikálja ennek az ellenkezőjét a kormányzat. A „haknizás” – ahogyan egy tanár ismerősöm nevezi azt, hogy több iskolában kell tanítania –, nem jövőbeli dolog, hanem már ma is létező jelenség. És az ő esete jól mutatja, hogy nagy a baj, ugyanis nyugdíjasként hívták vissza, mert nincs elegendő pedagógus.

Esetenként jelenthet mégis megoldást a „haknizás”?

Annak idején a döntéshozók kirohantak a több egyetemen oktató, általuk csak IC-professzoroknak nevezett tanárokkal szemben. Jogosan. Ami a felsőoktatásban elítélendő volt, az most miért jó a közoktatásban? Ráadásul a kistelepülési iskolákban már nemcsak egy-egy tanár haknizik, hanem több szakon is csak utazó pedagógusokat tudnak foglalkoztatni, akkora a szakemberhiány. Három éve a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent egy grafikon, amelyből kiderült, az elkövetkező tíz évben több, mint 1200 kémiatanár áll nyugdíj előtt, ugyanakkor a pályájuk első tíz évét taposók száma ennek csak tizede.

A természettudományos tantárgyaknál több évtizedes gond, hogy egyre kevesebben választják a tanári pályát.

Népszerűsíteni kellene a tárgyakat, s ehhez meg kell reformálni az oktatást. Vissza kell állítani az iskolai laborokat, hogy a gyerekeknek szemléltetni lehessen, amiről tanulnak. Én is úgy lettem vegyész, hogy hetedikes koromban a tanárom rábeszélt a kémiaszakkörre, ahol rácsodálkoztam a kísérletekre.

Megoldás-e a természettudományos tantárgyak – így a kémia, fizika, biológia – összevonása. A szakgimnáziumokban már a gyakorlatban is működik, az általános iskolákban és a középiskolákban elvileg jövőre tervezik elindítani.

Az egyik probléma, hogy nincs ilyen jellegű tanárképzés, vagyis valamilyen szakos pedagógus tanítja az összevont tárgyat. Ami értelemszerűen azzal jár, hogy elbillen a képzés: ha fizikás, akkor a fizika, ha biológiás, akkor a biológia irányába. Másrészt az alapokat azért csak meg kellene tanítani minden tantárgyból a gyerekeknek, hogy szintetizálni tudják az ismereteket. Ehhez pedig megfelelően képzett tanárok kellenének...

MI TÖRTÉNNE, HA HIRTELEN MEGÁLLNA A FÖLD FORGÁSA?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: VIRÁG DÁNIEL
2021.08.09.


Bolygónk 23 óra 56 perc 4,09053 másodperc alatt végez egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, ahol leggyorsabban, óránként körülbelül 1670 kilométeres sebességgel pörög a Föld. De mi történne, ha hirtelen abbamaradna ez a forgás? Nem lenne jó napunk, utána pedig nem is lenne több napunk.

Szögezzük le az elején, hogy mai tudományos ismereteink szerint nincs olyan természeti erő, amely hirtelen megállásra tudná kényszeríteni a Föld forgását; felejtsük el az 1951-es, Aznap, amikor a Föld megáll című filmet és az űrlényeket. A bolygónk kialakulása óta folyamatosan forog változó sebességgel, többek között a földi, oxigéndús atmoszféra is ennek a lassuló forgásnak köszönhetően alakulhatott ki...

A HÉT, AMIKOR TALÁN SEMMI NEM TÖRTÉNIK - A 444 NÉGY LEFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.08.09.


Jó reggelt! A héten nyár lesz, néhány fokkal a kánikula alatt.

4 legfontosabb cikkünk most

Kövér László a nagy melegben: Annak bizonyosságát is elveszik az embertől, hogy fiú-e vagy lány

- Hacsak nem akarja megölni magát, nincs esélye megkapni a legjobb ellátást – magyar pszichiátriák a járványban

6 258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot

- 6 arany, 7 ezüst, 7 bronz a magyar mérleg Tokióban

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

KEVESEN MENNEK 3. OLTÁSÉRT, A HÁZIORVOSOKNAK HÁZALÓ ÜGYNÖKÖT KELL JÁTSZANIUK, ÉS JELENTÉST KELL ÍRNIUK AZ OLTATLANOKRÓL

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.08.09
.


A Telex által megkérdezett háziorvosok tapasztalatai szerint egyelőre kevesen jelentkeznek a harmadik oltásért. Az érdeklődők többsége kínai oltást kapott, és a háziorvosok is elsősorban a Sinopharmmal beoltott időseknek és veszélyeztetett betegeknek ajánlják a megerősítő oltást valamelyik nyugati vakcinával. Van olyan szputnyikos, aki csak azért kér harmadik adagot, mert azt reméli, hogy egy nyugati oltással egyszerűbben tud külföldre utazni. A kormányhivatal közben azt várja a háziorvosoktól, hogy egyenként győzködjék a még beoltatlan 60 év feletti pácienseiket, és róluk minden héten jelentést is kell tenniük.


Augusztus elsejétől Magyarországon is meg lehet kapni a koronavírus elleni harmadik oltást. Az emlékeztető oltás elsősorban a kockázati csoportba tartozó, veszélyeztetett embereknek ajánlott a második oltás után négy hónappal. Az injekciót a háziorvostól vagy az oltópontokon lehet kérni...


14,6 HÓNAPBA TELIK ÁTLAGOSAN MUNKÁT TALÁLNI MAGYARORSZÁGON

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.08.08.


Az átlagos álláskeresési regisztrációs idő júliusban közel egy évtizedes csúcsot döntött, 2012 óta, ameddig elérhetők visszamenőlegesen az adatok, még soha nem tartott ilyen sokáig munkát találni Magyarországon, írja az mfor. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi közlése szerint átlagosan 445 napba telik munkát találni a regisztrált álláskeresőknek ma Magyarországon.

Ez 5 nappal több a júniusban regisztrált időnél, az idei év adataiból pedig jól látszik, hogy a februári stagnálás után gyakorlatilag folyamatosan egyre inkább hosszabbodik az időszak.

2012-ig visszamenőleg – ameddig rendelkezésre állnak adatok – egyszer sem volt ilyen sok az az idő, amíg valaki munkát tudott találni magának Magyarországon...

HA EGY AMERIKAI ORBÁNT DICSÉRI, AZ OLYAN, MINTHA GYŰLÖLNÉ A HAZÁJÁT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.08.09.


Továbbra sem ült el a Tucker Carlson magyarországi szereplése körüli vihar, a nemzetközi média még mindig bőségesen tálalja.


A CNN egymást követő heti összefoglaló elemző műsoraiban (Fareed Zakaria - GPS, és a Reliable Sources), és számos szakértő is arra keresett választ, miért vállalta el a Fox News tv-sztárja az Orbán melletti kiállást. A The Atlantictól az Eurasia Group-ig szinte egybehangzóan állították, azért, mert a migrációs- és az identitáspolitikában olyan keresztény konzervatív értékeket vall Orbán, ami tökéletesen beleillik a politikába visszakúszó trumpi ideológiába.

Nem véletlenül látogatott a magyar határra Carlson, és nem véletlenül ismétlik, hogy Orbán akar kevert/vegyes nemzetet: ezek a nyílt rasszizmusnak a fehér felsőbbrendűséget hirdető eszméknek tipikus jegyei, állapították meg a CNN elemzői. A másik szempont: a demokratikus választásra hivatkozva Carlson is azon dolgozik, hogy elfogadhatóvá tegye, normalizálja az illiberális orbáni rendszert.

A Fox News-féle Orbán-interjút követő elemzésben a konzervatív elemző a magyar ellenzéket bírálta, mert úgy néz ki, legalábbis szerinte, hogy egy rasszista párt és a kommunista összefogás próbálja legyőzni Orbánt a 2022-es választásokon. A műsorban nem egyszer a rasszista és a kommunista kifejezéssel bélyegezték meg a magyar ellenzéket...

MAGYARNAK LENNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző L. RITÓK NÓRA
2021.08.08.


Valahogy kiürült ez az egész. Kiszorítósdi megy, ki az igazi magyar és ki nem az, külföldre meg olyan kinyilatkoztatások, ami egységes nemzeti viszonyulást hangoztat, miközben az országon belül az egységesség nem létezik, sokkal inkább a naponta megerősített kettészakadás, kirekesztés.

Most ott tartok már, mint mikor egy cigányra azt mondják: ja, ő nem “olyan” cigány. Itt az “olyan” azt jelenti, akit elutasítanak, és akit befogadnak, ő a “nem olyan”.

Most eljutottam oda, hogy azt kell mondjam, én “nem olyan” magyarnak érzem magam. Mert nem vagyok kirekesztő, elfogadom az LMBTQ embereket is. Nem nézek le és nem sajnálok le senkit. Nem állítom magamról, hogy én vagyok a bölcsek kövének birtoklója, és nem mondom, hogy mindenki hülye, aki nem ért velem egyet. Nem vagyok korrupt. Egyszer valaki, aki próbált nyomást gyakorolni rám, azt mondta nekem: “magát nem lehet megvenni sem”. A valóságban élek, ebben dolgozok, napi megtapasztalásokkal. Nem távoli ideákhoz igazítom a kommunikációm, még csak nem is az én vágyaimhoz, hanem a valós problémákhoz.

Nem vagyok vallásos, de az én értékrendemet is a keresztény Európa határozza meg. Én olyan magyar vagyok, aki ateista. Van ilyen. De ettől nem szólom le a hívőket. Cserébe viszont a legmegalázóbb mondatokat az életemben egyházi emberektől kaptam, mikor sokáig azt firtattam, hogy az egyházi iskolák miért nem vesznek fel halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekeket.

Olyan magyar vagyok, aki kiábrándult a politikából. Nem gondoltam, hogy az életem utolsó része és az első része között ekkora hasonlóság lesz. Nem gondoltam, mert közben volt egy rendszerváltás, amit euforikusan éltem meg én is… Most viszont azt látom, ugyanígy működünk. Ugyanúgy működik minden, mint gyerekkoromban. Csak akkor még koromnál fogva nem érthettem a miérteket.

És most van itt az a pont, ami miatt ezt az írást blogbejegyzésként teszem ide. Mert mindez, amit leírtam, hatással van arra az ügyre is, amiben dolgozom. A leszakadók ügyére is. A kettészakadt országra. Amiben arctalan, befolyásolható tételként vannak jelen a generációk óta szegénységben élők.

Pedig magyarok ők is. Akik segítségre szorulnak. Akiknek sorsa csak akkor változhat, ha rendszerszintű beavatkozásokkal kezelné a regnáló hatalom azt a problémahalmazt, ami a rendszerváltás előtt sem volt kezelve, azóta pedig csak bonyolódott, a világ változásainak hatására.

Akik feltehetően nem attól lesznek “igazi” magyarok, hogy elolvassák a közintézményekben kifüggesztett Nemzeti hitvallást. Igaz, ahhoz először is meg kellene tanulniuk rendesen olvasni, amire a szegregált iskolákban bizonytalan lehetőség van. Tömegével kerülnek ki alapkészség-hiányosan ma is gyerekek az általános iskolából. Nemcsak a magántanulók között találunk analfabéta, vagy funkcionális analfabéta gyerekeket, fiatalokat, hanem azok között is, akiket végig görget az osztályokon az iskola, pár bukás után ez már rutin szerűen megy.

Sokat gondolkodtam különben ezen a kifüggesztésen… nekem ez is egy más kort idéz. Gondolom, sokaknak megvan a “Tanulni, tanulni, tanulni!”. Vajon ettől tanultunk? Vagy a “Takarékoskodj!” Emlékszem, mikor itt, Berettyóújfaluban elköltözött a piac a településközpontból, ahol már történelmi idők óta állt, és elbontották az egyik oldalról épületek falával határolt területről a bódékat, előbukkant egy felirat a falról: “Gyűjtsd a tökmagot!” Egy elmúlt világ egy apró jele került elő, egy olyané, amikor az efféle felszólítások mindenhol ott voltak, és kijelölték azt az utat, amit az akkori rendszer egyedüli üdvözítőnek vélt, és amiről letérni bűnös dolog volt. Lehet, akkor tanultunk meg ilyen nagyszerűen frázisokban gondolkodni, és ezt azóta sem sikerült levetkőzni. Sőt, úgy tűnik, ma is sokan hiszik azt, e mentén lehet karriert építeni. Ami a legszomorúbb, hogy lehet is.

Amikor én voltam gyerek, anyám titokban kereszteltetett meg. Mert akkoriban ezt nem igazán volt praktikus nyíltan felvállalni. Ma pedig abba az irányba haladunk, hogy bátorság kell ahhoz, hogy az ember kimondja: ateista. Mert az “igazi” magyar, az egyházakhoz tartozó. Persze csak azokhoz, amelyiket a regnáló kormány annak tekint. Úgy tűnik, legalábbis így kommunikált, hogy ezek az egyházak értenek csak az oktatáshoz, gyermekvédelemhez, szociális munkához. Ezért az állam átadja ezeket a területeket, számomra teljesen érthetetlen módon áldozva be a szakembergárdát, kényszerítve az egyházak szerinti működés előírásainak átvételére azokat, akiknek nincs módja, lehetősége máshol egzisztenciális biztonságot teremteni. Micsoda abszurd helyzetet teremt ez. Aki túl akar élni, és nincs más neki, az bevállalja. Hit nélkül, eljátszva. Ha ez kell… De jól van ez így?

Sok minden dühít, de talán legjobban a családtámogatások rendszere. Amiben “egyes” családokat támogat a rendszer. Értem a logikáját, mi is alkalmazzuk ezt, nehezíteni azokat az utakat, amelyek nem előremutatók, és könnyíteni azokat, amelyek igen. Csak mi közben nem hagyjuk őket ott, hanem folyamatosan próbáljuk, hogy rátaláljanak azokra az utakra, amelyeken aztán mentorálva őket, haladhatnak egy másfajta életstratégia felé. Amikor az állam húz egy vonalat, és azoknak segít, akik a fölött vannak, miközben tudomást sem vesz azokról, akik alatta, az nekem nem családpolitika. Mert ott is vannak gyerekek, családok, a vonal alatt. Akik ott élnek, méltatlan lakhatási szegénységben, és nem tűnnek el… és egyszer csak meghatározzák majd azoknak az életét is, akik most a vonal fölött vannak.

És ők is magyarok. Ám a nemzeti identitás az ő életükben másodlagos. Nekik a túlélés az elsődleges. Hozzájuk nem ér el a Norvég Alap “csakazértis” elutasítása. Ők nem tudják, ki az amerikai elnök, aki megsértett “minden magyart”, mikor a miniszterelnököt “gazember diktátornak” nevezte. Soros Györgyöt talán tudják páran (még), hiszen mindenhol találkozhattak a közellenségnek kikiáltott embert reklámozó plakátokkal, vidéken is. De a világot nem értik. Befolyásolhatók, kihasználhatók. És a politika ki is használja őket. Szavazáskor mindenképp.

Igazából ők nem számíthatnak senkire. Az egyházakra sem. Mert ott a hitélet megerősítése a legfontosabb, nem a szegényeken való segítés. Talán csak a civilekre, ameddig azokat még engedi a rendszer. Ebben az érdek- és pénzvezérelt világban ők az igazi vesztesek. Bár szerintem ebben a világban sokkal több a vesztes, mint a nyertes.

Most, hogy visszaolvastam ezt a posztot, világosan látszik, hogy a szakpolitika és a pártpolitika mennyire összeolvadt. Mert egyetlen kérdést sem lehet a szegénység témakörében megközelíteni úgy, hogy az ne politizálás legyen. Mégis muszáj, hogy beszéljünk róla. Azok miatt, akikért dolgozunk. Mert az ő, saját tudáson és döntésen megalapozott hangjukat csak a helyzetük változása hozná meg. Amiben ők is kapnának olyan oktatást, ami lehetőséget adna a világ megértésére. Egy olyan intézményi támogatást, amelyben végre az életüket meghatározó okok kezelésére fókuszálnak. De leginkább politikai akaratot arra, hogy egy, az esélykiegyenlítést is szem előtt tartó állami működés szerveződjön.

Számomra ez fontosabb, mint a naponta az arcomba tolt nagy “nemzeti” idea. Amit nem érzek magaménak. Úgy tűnik, én egy másféle magyar vagyok.

SZABAD SZEMMEL - MAGYARORSZÁG AZ ISKOLAPÉLDÁJA ANNAK, MIKÉNT BONTHATJÁK LE A DEMOKRÁCIÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.09.


Guardian


A tekintélyelvű Magyarországnak hízelegve Tucker Carlson a „Tegyük újra naggyá Amerikát”-gondolkodást erősíti a tengerentúlon. A Fox News műsorvezetője ömlengve dicsérte Orbán Viktort, ám ez aggályokat vet fel az USA demokráciájának jövője kapcsán. A két szereplő a közös interjúban olyasmikről beszélt, mint a család, a határok és a kereszténydemokrácia harca a balos liberalizmus ellen. A bírálók szerint azonban amit kifejtettek, az vázlat volt a tekintélyelvű, etnikai nacionalizmus megteremtéséhez az Egyesült Államokban.

A televízió esti politikai főműsora öt napon át ajánlotta az USÁ-nak a magyar modellt. Trump bázisát célozta meg, amelyet nem érdekel, hogy a volt elnök négy éven hadakozott a demokratikus intézmények ellen, ami azután a Capitolium elleni támadásban csúcsosodott ki. Úgy tűnik, hogy az amerikai szélsőjobbnak lett egy vezérlő csillaga Európában – mondja a Demokratikus Kongresszusi Kampánybizottság egyik szakértője.

Carlson és Orbán furcsa párt alkottak. Az egyik Kína heves bírálója, ugyanakkor összeesküvés elméleteket terjeszt a koronavakcinákról. A másik kormányánál nincs Peking barátabb a földrészen, viszont erősen nyomatta az oltásokat. Steve Bannon egykor úgy jellemezte, hogy megelőzte Trumpot. Az ok: a fehér, keresztény nacionalizmus hirdetése és a bevándorlás reflexszerű elutasítása. Azon felül nagy híve a lakosságcsere-elméletnek, az etnikai tisztaságot szorgalmazza és több gyerek vállalására ösztökéli a magyar családokat.

Orbán vezetési stílusa abban is nagyon emlékeztet Trumpéra, hogy ő szintén azt a demagóg állítást követi, miszerint rajta kívül senki más nem képes megoldani a bajokat. Már megkaparintotta a sajtó nagyjából 90 százalékát, aláásta a bíróságok függetlenségét és még inkább beleszól a választási rendszerbe. Carlson szerint azonban az elnyomó rendszert ért nyugati bírálatok mögött csupán liberális propaganda van. Csodálatával nem áll egyedül az amerikai jobboldali véleményformálók között.

Ezzel szemben Krekó Péter szerint Magyarország az iskolapéldája annak, miként bonthatják le a demokráciát, amibe beletartozik, hogy a vezetőt még választás útján is csak nagy nehezen lehet elmozdítani tisztségéből. A folyamat lépésről lépésre ment végbe, ami figyelmeztetés az Államoknak. Annál is inkább, mert Trump ugyanebbe az irányba halad, még most is.

Krekó hibrid rezsimnek minősíti azt, ami Magyarországon van, de hozzáteszi, hogy ha bizonyos alrendszereket is nézünk, mint pl. az állami média hírszolgáltatását, akkor az már a sötét diktatúrákat idézi. Mert nincs ugyan cenzúra és a bírálókat nem vetik börtönbe, de a hatalom enélkül is érvényesítni tudja akaratát. A szakértő a nagy leckének azt tartja, hogy kirajzolódik, mi van akkor, ha meggyengül az intézményi rendszer és emiatt a hatalom jóformán megingathatatlanná válik, miután már nincsenek fékek és ellensúlyok. Képzeljük el, hogy mit csinált volna Trump, ha ő is simán át tudott volna lépni az alkotmányon, ahogy azt a Fidesz tette!

The American Conservative


Az amerikai jobboldal egyik közismert szószólója úgy látja, hogy a konzervatívoknak igenis oda kell figyelniük Magyarországra. Rod Dreher, aki a Fidesz-kormánytól kapott jó háromhónapos ösztöndíj után most tért haza, igen fontosnak nevezi, hogy a Fox News politikai magazinjának egyhetes budapesti vendégeskedése vitatott ugyan, de ráírányítja sok amerikai jobboldali figyelmét az országra. Vagy azért, mert korábban soha nem hallott róla, vagy pedig mert csak annyi jutott el hozzá, hogy az fasiszta. Ez utóbbit azonban Krekó Péterre hivatkozva cáfolja, akivel szombaton a pódiumon vitáztak a Mathias Corvinus Collegium esztergomi rendezvényén.

Azt is kifejti, hogy Magyarországot és Orbánt lehet támadni, de ezt senki se csinálja rosszhiszeműen vagy simán megalapozatlanul. Így személyes tapasztalatai alapján tagadja, hogy bárki félne hangosan elmondani a véleményét a magyar kormányról. Hallani ugyan esetekről, amikor az illető jobban járt volna, ha tartja a száját, de az elemző ezeket az eseteket nem tekinti tipikusnak. Ugyanakkor szerinte Amerikában igenis elhallgattatnak embereket, ott félni kell, ha valaki szembefordul a hatalommal. Ám ezzel a konzervatív politikusok sajnálatos módon nem törődnek. Kivételt leginkább Trump jelentett, de ő is inkább csak beszélt, és keveset tett ez ügyben.

Orbán pár napja törvényt hozott, hogy száműzze a szemét LMBT-ideológiát az iskolákból. Vagyis képes keményen fellépni, hogy távol tartsa a közgondolkodástól a holdkóros politikai korrektséget. Ha a társadalom ezzel nem ért egyet, leválthatja. De itt az idő, hogy az amerikai konzervatívok Magyarországra vessék vigyázó tekintetüket és megnézzék, mit tanulhatnak tőle.

Dreher elismeri, hogy nagy gond a korrupció, ám talál enyhítő körülményeket. Pl. hogy a jelenség történelmi örökség. Ugyanakkor idéz egy taxisofőrt, aki azt mondta: elege van abból, hogy a Fidesz szemet huny a vesztegetések fölött, mégis rá fog szavazni, mert nem bízik abban, hogy az ellenzék megfelelően vezeti majd az országot. Márpedig az újságíró lépten-nyomon ezt hallotta Pesten. De a nyugati politikai korrektséget még rombolóbbnak tartja.

Egyébiránt pedig ostobának nevezi, amiért bírálják Carlson, miután az nagyra becsüli Orbánt. Mint írja, sokan úgy ítélik el Magyarországot, hogy közben nem tudják: ami nem tetszik nekik benne, az nagyon is létezik Amerikában. Viszont ami számít, az az, hogy a magyar miniszterelnök fontosnak tartja a szuverenitás, a hagyományok, az életmód és az erkölcsi konzervativizmus védelmét. Merthogy azt az EU, a globalisták és a progresszivisták folyamatosan támadják. A hatalom határozottan pc-ellenes és nem kér a nyugatot elárasztó kulturális forradalomból.

A magyarok nem az unió, hanem az ellen vannak, hogy Brüsszel túllép a mandátumán és balos kulturális forradalmat igyekszik rákényszeríteni az országra. A magyar példa azért fontos, mert megvilágítja, hogy csakis az állam képes megvédeni az embereket és az intézményeket azoktól, akik a puha tekintélyelvűséget nyomatják. Miközben a baloldal már foglyul ejtette az amerikai intézményeket.

Project Syndicate

A volt spanyol külügyminiszter attól fél, hogy hatalmas űr marad Európában Merkel távoztával, hiányozni fog a kiegyensúlyozó képessége. A konzervatív Ana Palacio, aki volt a Világbank alelnöke, jelenleg pedig a Georgetown Egyetem vendégprofesszora, rámutat, hogy a német politikusnak köszönhetően a földrészen idáig nem mélyültek el a törésvonalak, soha nem következett be földrengés.

Pedig van bőven ellentét a tagok között, elég csak az alapszerződés 2-as paragrafusát említeni, benne olyan elvekkel, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tisztelete. Értelmezésük ügyében főként Magyarországgal és Lengyelországgal támadt vita. Orbán Viktor támadást indított a jogállam ellen, bontja le a polgári szabadságjogokat és lényegesen kiterjeszti a végrehajtó hatalmat. Varsó pedig követi a példát.

Az EU persze ellenlépéseket tesz, de a mérlege ezen a területen nem túlzottan meggyőző. Felmerült, hogy a két országtól megvonják a gazdasági segélycsomag rájuk eső részét, de nagyon úgy látszik, hogy von der Leyen inkább abban bízik: mind a Fidesz, mint a PiS veszít majd a választáson. De ne legyen tévedés, Berlin réges-rég érvényt tudott volna szerezni az alapnormáknak, ha akarta volna, de inkább tétlen maradt. Nem fékezte meg az illiberális hatalmakat.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a következő német kancellár képes/hajlandó lesz-e átvenni a problémamegoldó szerepkört. Még akkor is, ha a Merkel-féle halogatás, a nyílt kiállás elmaradása bátorította a jogsértőket és az autokratákat. Ám az új berlini vezető alatt az uniónak hozzá kell látnia, hogy kemény döntéseket hozzon, kezdve mindjárt azzal, hogy mi legyen az erős emberekkel az unión belül és kívül.

Politico

Végveszélybe került a világ egyik legrégebbi, ha nem a legrégebbi újságja, az osztrák Wiener Zeitung, amely tegnap ünnepelte 318. születésnapját. Nem illik bele ugyanis Kurz kancellár médiakoncepciójába, azaz nem fényezi eléggé a politikust. Márpedig emiatt kieshet a lap évi 20 millió eurós költségvetésének oroszlánrészét kitevő állami támogatás. A WZ évtizedek óta állami tulajdonban van és hivatalos közlönyként is szolgál. Olvasótábora az iskolázottabb rétegekből kerül ki, igaz, nem nagy.

A hatalom arra hivatkozik, hogy az uniós előírások értelmében digitálisan kell célba juttatni a közérdekű információkat. Kurz hozzátette: nem a köztársaság feladata, hogy fenntartson egy napilapot. A közpénzeket inkább a bulvársajtóhoz irányítja, mert azt sokan forgatják és nem győzi hozsannázni a miniszterelnököt. Egyes bírálók úgy vélik, hogy Ausztria az orbanizálódás kezdeténél tart, és hatalom ugyanúgy kézbe akarja kaparintani a médiát, ahogy az Magyarországon történt. Ezek a vélemények jócskán megtépázták a politikus tekintélyét Európában.

Az újság túlélése rövidtávon leginkább azon múlik, hogy mi lesz a kormányfővel, mivel hamis tanúzás miatt vizsgálat folyik ellene.