2017. március 19., vasárnap

AZ ETNIKAI NEMZET

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.03.19.


...Az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezés sikere valószínűleg a Fidesz vezérkarát is meglephette kissé. Régóta nincs már közvetlen kapcsolatuk a valósággal, azaz az igazi nemzettel. Kizárólag az általuk kisajátított részével hajlandóak szóba állni, azokból pedig sok értelmes dolgot nem nagyon tudnak kicsikarni. A Fideszen régóta nincsenek felkészülve semmiféle kudarcra. A válságkommunikációjuk értelmezési tartománya az Origótól jelentősen balra található. Az akaratukat eddig azonban valamilyen módon mindig sikeresen érvényesítették, legfeljebb túlzott mértékű morgolódás esetén adtak hozzá egy kis „spétet”, majd valami megtorlást. Olimpiát azonban már biztosan nem fog a Fidesz, legfőképpen Orbán Viktor rendezni magának, amit nagyon nehezen tudnak az érintettek megemészteni.

A rabiátus házelnök hisztérikus reakciójában tehát nincs semmi meglepő. Megjelent előtte Sztálingrád rémképe, és az, hogy alternatíva hiányában, baloldali összefogás nélkül is megbukhatnak, ha nem fogják valahogy vissza magukat, illetve nem kapnak valahonnan pénzt.

Kövér soha nem volt képes parancsolni az indulatainak. Emiatt fegyvertartási engedélyt nem lenne szerencsés kiadni a számára. Reméljük nincs is ilyesmi holmi birtokában. A hatalomhoz való viszonyulása, amelynek lényege az, hogy kizárólag nekik van joguk az ország irányítására, mindenki más áruló, okot ad némi óvatos fenntartásra tiszteletreméltó személyével kapcsolatban.

Elképzelhető, hogy Kövér tényleg őszintén hisz azokban a kényszeres hazugságokban, amelyeket pártja a választási kampányra összeállított, de az emberek előbb-utóbb számon fogják kérni rajtuk a magyarországi jólét növekedését, valamint a nyugati társadalmak hanyatlását. Ha ezek a következő kormányzati ciklusukban sem következnek be, valahogy majd el kell bánniuk az elégetlenkedő, „etnikai”, vagy inkább állampolgársági nemzettel. A sors könnyen rákényszerítheti őket, hogy „saját nemzetük” védelme érdekében, amúgy katonásan belelövessenek az áruló tömegbe. Sokszor előfordult már az ilyesmi, nem ők lennének az elsők, akik ezt megcselekednék.

Az említett tömeg hazaárulókból, külföldről pénzelt ügynökökből, „genetikailag romlott erkölcsű" liberálisokból, nemzetellenes baloldaliakból, illetve az általuk megtévesztett ideológiai megingókból fog állni. Ilyesmi is sokszor előfordult már.

Ha az ország gazdasági, szociális állapota tényleg olyan pompás lenne, mint ahogy azt az állampárt egyre kétségbeesetten és rendkívül drágán igyekszik bizonygatni, nem lenne szükség a kövéri és orbáni, harci – már-már fasiszta, illetve félre azzal semmirekellő PC-vel, tehát fasiszta – retorikára.

„Brüsszelben is vannak ágensei ennek az erőnek, úgyhogy a figyelmünk nem lankadhat.” – jelentette ki nagy nyilvánosság előtt Kövér László az„árnyékbirodalommal” kapcsolatban és ennek ellenére semmiféle pszichiátriai kezelésben nem részesült. Ez utóbbinak sajnálatos elmaradása egyre nagyobb fenyegetést jelent a nemzetből egyre inkább kirekesztett tömegek számára.

Ezek az elképesztő kijelentések arra utalnak, hogy a Párt semmilyen eszköztől nem fog visszariadni hatalma megőrzése érdekében, ha rákényszerül.

A Kövér által oly szemléletesen megszemélyesített jelenlegi hatalom tehát a „periférikus látómezejét mindig rajtunk”, kezét pedig a kibiztosított fegyverén tartja. Nem árt ezt jól észben tartani.

A Fidesz-KDNP akkor járna legjobban, ha a közeljövőben valakik képesek lennének megbuktatni őket. Ennek hiányában azonban sajnos ezt a feladatot is nekik kell elvégezniük, ami egy békés országgyűlési választásnál jóval kaotikusabb, tragikusabb folyamatot fog eredményezni.

Egyre nagyobb elszántság, megalkuvás és elvakultság szükséges ahhoz, hogy valaki a Kövér által definiált, meglehetősen agresszív nemzethez kívánjon tartozni. Emiatt a híveken kezd eluralkodni a paranoia, a bizonyítási kényszer és a másokkal való erőszakra való hajlam.

A humánetológiával foglakozó szakirodalom ezt a jelenséget világosan le is írta. A csoporton belüli agresszió csökkenése, tehát a nagy egyetértés, együtt jár a csoportok közötti agresszió növekedésével, azaz az idegengyűlölet kifejlődésével. Mi, emberek, a saját csoportunkon belül – a csimpánzokkal ellentétben – képesek vagyunk az egymás iránti agressziónkat elnyomni. Idegen csoportok egyedeit azonban minden különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül, kegyetlenül lemészároljuk. Parancsszóra. Ehhez szükséges a fenyegetettség érzésének kialakítása.

Az, hogy ki számít idegennek, Kövér László a „Vidám Ifjaknak” (Lásd. Stefka István) adott interjújában világosan felvázolta. Ez túlzott optimizmusra nem ad okot azok számára, akik nem értenek egyet Kövér Lászlóval abban, hogy "Bizonyára nagyszerű világ az, amelyikben ilyen emberek élnek".

MIT TEGYEN EGY MAGYAR KONZERVATÍV, HA NEM FIDESZES

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2017.03.19.


A torz magyar politikai struktúra miatt érezzük úgy, hogy skatulyába vannak zárva azok a honfitársaink, akik jobboldali alternatívát keresnek maguknak. Vannak ugyanis olyan Fideszre szavazók, akik nem szeretik a diktatórikus kormányzást, nem szimpatizálnak sem az oroszokkal, sem az azeriekkel, de még a kazahokkal sem, jó dolognak tartják, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, hisznek a szolidaritásban, a liberális demokráciában, aggódnak emberi jogokért, és elítélik, ha egy állam kisebbségek ellen hergeli a polgárait. Olyan konzervatívok, akik soha nem szavaznának baloldali pártra, nem liberálisok, a szélsőjobbot pedig nem tartják alternatívának, ezért orrukat befogva eddig mindig a Fideszre szavaztak.

Mit tehet egy euro-atlanti orientáltságú magyar választópolgár, ha nem tudja már tolerálni a hivatalosan nemzeti konzervatívnak, vagy olykor polgárinak nevezett magyar kormánypárt politikáját? A sorosozásban, multizásban, migránsozásban és brüsszelezésben tapicskoló Fidesz ma már nehezen nevezhető európai értelemben vett kereszténydemokrata pártnak, hiszen kifejezetten szélsőséges retorikai elemek felhasználásával gyűjti maga köré azokat a populizmusra hajló szavazókat, akik értékrendje sem igazán sorolható a klasszikus keresztény konzervatív narratívába. Mondjuk ki nyíltan: a Fidesz ma már csak érdekből tagja annak a pártcsaládnak, mely a legnagyobb frakciót tudhatja a magáénak az Európai Parlamentben, ugyanakkor továbbra is abból él, hogy ez a többség (sokszor szintén érdekből) szemet huny viselt dolgai felett...

RÓZA NÉNI ELLENŐRZI ORBÁN VIKTOR VAGYONNYILATKOZATÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.03.19.


...hogy a túróba lehet úgy elkölteni, eltüntetni évi több mint 20-25 millió forintos keresetet, anélkül, hogy bármilyen nagy értékű valamit vásároljon az ember és amellett látszólag szerényen is él, és mindemellett még számos, akár megélhetési költségét is megtéríti az állam. De mivel az állam én vagyok… ja nem – én csak az államot fenntartó adófizető vagyok.

Nos, a nyilvánosságra jogosult mezei állampolgár a miniszterelnökünk vagyonnyilatkozatából gyakorlatilag sok mindent nem fog megtudni azon kívül, hogy több ingatlana is van, amit még 2010 előtt, pontosabban abban a bizonyos emútnyócévben vásárolt, amikor éppen miniszterelnök sem volt ő. Ezekből kettő még megvan: a Cinege utcai társasház és a felcsúti házikó, az imádott stadionja árnyékában. A harmadik ingatlana pedig éppenséggel a foci-szentélynek adott helyet, kezdetben csak 50 évi használatra átengedés címén, de 2016-ban már véglegesen átadva, elajándékozva (?). Hiába na, úriember nem vaddisznó.

No de hogy világos legyen, mire gondolok. Törvény írja elő a vagyonnyilatkozat kötelező tartalmi elemeit, amit ugye értelemszerűen kellene kitölteni. Két ilyen törvény is van, vagy ki tudja, lehet, hogy több is. Szóval van egy törvény, ami kifejezetten az országgyűlésről szól és ez szabályozza a képviselők vagyonnyilatkozatait, azok tartalmát, kezelési módját.

És a vagyonnyilatkozati kötelezettségről rendelkezik még egy másik törvény is, amelyik az egyes közszolgálati dolgozók (hivatalnokok, rendvédelmisek, közalkalmazottak, stb.) vagyonnyilatkozati kötelezettségét taglalja.

Minek kétféle szabályozás, kérdezem én – különösen a bürokráciacsökkentés jegyében? És ha már kettő, akkor miben különböznek? Nem sokban, de lássuk csak.

Egyrészt a nyilvánosság. Ez ugyanis az országggyűlési képviselőkön kívül nem vonatkozik a közhivatalnokokra, sem pedig a közös háztartásban élő családtagokra. A közszolgálati dolgozók (hangsúlyozom: a dolgozók) vagyonnyilatkozatai csak megőrzés alatt vannak egy lezárt borítékban, időszakosan megújítva, és csak akkor válnak érdekessé és nyilvánossá, ha adott esetben kiderül, hogy nincs összhangban a köztisztviselő jövedelmi helyzete egy esetleges, ettől nagymértékben eltérő luxuséletmóddal (lásd Habony… bocs, ő nem köztisztviselő).

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai viszont eleve nyilvánosak – erre egy évig tartó nyilvánossági kötelezettség vonatkozik. Tehát az ő esetükben sem nyilvánosak a családtagok vagyonnyilatkozatai. Ezért nem ismerhetjük meg Lévai Anikó vagyonnyilatkozatát. Ezért nem ismerhetjük meg Orbán Viktor gyerekeinek a vagyoni helyzetét sem – ha egyáltalán beadásra kerültek a vagyonnyilatkozataik, akár úgy is, hogy ők még a szülőkkel nyakán élősködnek élnek.

És főleg nem ismerhető meg a vagyoni helyzet, ha a gyerekek már a saját lábu(n)kon állnak, mivel rájuk a törvény már nem vonatkozik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tekintetében, hiszen ők ugye semmiképpen sem közszereplők Magyarországon, legfeljebb csak Bahreinben.

Ugye körvonalazódik az egyes számú törvényjavaslat, amit majd beterjesztek, ha rám szavaztok? Vicceltem, persze.

Szóval, Orbán Viktorral – saját kis kacsójával aláírt nyilatkozata szerint – 2016-ban négy gyereke élt együtt, vele közös háztartásban: Gáspár (24 éves), Sára (22), Róza (16), Flóra (12). Ketten szinte biztosan nem dolgoznak. De lehet hogy egyikük sem? Hát akkor szívás. Akkor biztos, hogy el is megy az a havi „mennyi is?” a család fenntartására. No de a „mennyiről” majd később.

Másik különbség a kétféle vagyonnyilatkozat között az, hogy a közért dolgozók a mindenkori nettó jövedelmeiket minden esetben öt évre visszamenőlegesen kell hogy feltüntessék, éspedig úgy, hogy minden alkalommal elő kell venniük a jövedelemigazolásaikat és figyelembe véve a levont járulékokat, valamint a személyi jövedelemadót, be kell írniuk öt év adatait – számokban kifejezve. Mert való igaz, tulajdonképpen ebből él és gyarapszik mindenki, a nettóból.

Ezzel szemben, politikusainknak évente csak egy, az előző év bruttó jövedelmeikről kell számot adniuk. És emígy nézett ki a miniszterelnök előtt álló nehéz feladat:

„Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem: ……………………… Ft.”

Nos… lehet tippelni, hogy ide mit lehet vagy kellene beírni, de biztos van hozzá kitöltési útmutató is valahol – a gyengébbek kedvéért.

És mit csinál országunk legokosabb embere? Én speciel itt most Orbán Viktorra gondolok, de lehet, hogy csak összefüggéstelenül beszélek. Egy számok, egy összeg helyett tehát ő mit is írt be? Az ő kézírásával (vagy lehet hogy a máséval), mert hogy nála a billentyűzet is kiment már a divatból, 2014-től ugyanis már ingyenesen juttatott laptopja sincs – bevallása szerint.

Szóval így valahogy töltötte ő ki ezt az adatot:

„Foglakozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem: .…törv.szerint…. Ft.”

Nesze paraszt, kell neked vagyonnyilatkozat? Akkor itt van, járjál utána…. ha van hozzávaló eszed…. mert én azért igyekszem gondoskodni róla, hogy ne legyen.

Na jó, van azért aki erre a törvény szerinti összegre mégis kíváncsi, ha már a mindenben és mindenkor sorstárs, mindenféle pártállású képviselőket ez nem érdekelte. Ők azok, akik ebben tájékozottabbak és törvényadta lehetőségüknél fogva is kifogásolhatták volna az éppen aktuálisan illetékes mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnál ezt a nagyon tágan, de viszont annál pontatlanabbul pontosított összeget. Mellesleg, a mentelmi bizottság hat tagja közül három-három arányban vannak kormánypártiak és ellenzékiek. Arra viszont nehéz rájönni, hogy mit is dolgoznak ők tulajdonképpen. Tény, hogy a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmának a vizsgálata, nyilvántartása és megőrzése e bizottság hatáskörébe tartozik, ők teszi közzé az Országgyűlés honlapján a közzéteendőket.

Tehát érdekelt engem, hogy akkor a „törv.szerint” mennyit is keres a miniszterelnök és miért tudott – mondjuk csak az elmúlt 7 év keresetéből – csupán 742 ezer forintot félretenni otthonkás Anikónénivel eltöltendő édeskettejük öreg és ínségesebb napjaira. És ha már ingatlanokat sem kellett venniük 2016-ban, mert azokból még jóval korábban bevásároltak, sőt elajándékoznivaló is akadt, kb. 5000 négyzetméternyi.

Ami a törvényből, illetve az „internet nem felejt” című műsorból is kideríthető volt: a 2010-ben kezdődő ciklusban a miniszterelnöki fizetés a mindenkori köztisztviselői alapilletmény harminckilencszerese. Ez pontosan 38.650 x 39, azaz havi bruttó 1.507.400 forintot jelent (csak zárójelben: a köztisztviselőkre vonatkozó bértábla szerinti legkisebb szorzó 1,9 – kezdő középfokú végzettségűeknél, és a legmagasabb szorzó pedig a nyugdíj előtt álló felsőfokú végzettségűeknél 6).

Ehhez jön még a képviselőként kapott, szintén fillérre pontosan bevallott „törv.szerinti” összeg. Ezt viszont forintban kifejezve nem sikerült pontosan megfejtenem, de innen esetleg valami hozzávetőleges kiderülhet. Igaz, hogy csak 2013-ig vannak feltüntetve az adatok.

Szó ami szó, ha csak a képviselői alapdíjjal számolunk, akkor is: Magyarország nem vagyonos miniszterelnöke, csak 2010-től számítva, hét év alatt – több mint 140 millió forintos bruttó díjazásért „szolgált” minket.

A miniszterelnöki és képviselői díjazáson kívül illett volna külön részletezni az egyéb képviselői és/vagy miniszterelnöki juttatásokat is, merthogy a vagyonnyilatkozati nyomtatvány ezt is lehetővé, illetve a törvény kötelezővé teszi. De a mi „szolgánk” nem tartotta fontosnak, hogy erről mi, halandók is tudomást szerezhessünk.

Ezért megint csak a törvényből kellett tájékozódni. Így például a havi bruttó fizetésen felül jár még miniszterelnöki juttatásként, a hivatalos és magánprogramokra biztosítandó személyi védelem mellett: rezidencia használat, két személygépkocsi (személyi és hivatali célú), rádiótelefon, ilyen-olyan-amolyan költségtérítés, illetve valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentesen.

Érdekesség, hogy a törvény előírja azt is, hogy a miniszterelnök a rezidenciát köteles igénybe venni. Akkor most mi is van? Hol van az a rezidencia?

Pártelnöki tisztségéért járó fizetését 2010-től felfüggesztettként vallotta be ez a szerény, nem-vagyonos és egyben igénytelen ember, viszont egyéb jövedelemként bevallott időnként kisebb-nagyobb, könyvkiadásért kapott összegeket. Így 2010-ben a Helikon Kiadótól kapott 6.378.000, aztán 2015-ben a Kairosztól 5.500.000 forintot. Ez utóbbi összeg az „Út a győzelemhez – Minden hangszeren” című könyvéért járt neki. Olvasta valaki? Én nem, ezért csak tippelek, hogy a címe lehetne akár az is, hogy „A cél szentesíti az eszközt”, nem?

Nagyértékű ingóságai, mint gépjármű, vízi vagy légi járművei, védett műalkotásai vagy védett gyűjteményei, egyedi alkotásai szegény embernek a nevén nincsenek, mint ahogy gazdasági érdekeltségei sem – saját, becsszóra is elhihető bevallása szerint. Puritán ember ő, na… akár csak szerény hajléka(i) – a várbeli majdani rezidenciát meg most hagyjuk is.

Hitelintézeti, 2002-től fennálló 20 milliós tartozása elég lassan csökken, még mindig közel hatmillióval tartozott 2016 végén, pedig még a könyvéért kapott 5,5 millió forint is elfogyott 2015 óta. Az is lehet azonban, hogy nem sikerült a hiteltartozást megfelelően nyomon követnie, mert még 2010-ben és 2011-ben is 20 milliót tüntetett fel.

Na kérem, 2011-ben a mentelmi bizottság viszont dolgozott valamit, felkérvén a pontosításra, így kiderült, hogy valójában már csak valamivel több, mint 11 millió Ft volt a tartozása 2011 végén.

Feltehetően nem vizsgálta a mentelmi bizottság (és senki más) a vagyonnyilatkozatok és az adóbevallások közötti összhangot. Mert akár ez fontos és lehetséges lenne, mivel szintén törvényi előírás, hogy a politikai vezetőknek nyilvánossá kell tenniük az adóbevallásuk szerinti jövedelmeket, a levont adót és az igénybe vett adókedvezményeket. Így 2015-ben Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában a „törv.szerinti”, szerintem meg a saccperkábé jövedelmei meghaladták a 26 millió forintot. Ezzel szemben a kormányzati portál Miniszterelnöki Kabinetiroda oldalán található adóbevallás kivonatos adatai szerint a bevallott jövedelme 24.231.156 forint, és ennek az adója, 16%-os adókulccsal számolva 3.876.985 Ft volt. És jéééé… nem is vette igénybe a kiskorú gyermekei utáni adókedvezményeket. Hiába na, azt meghagyta a szegényebbeknek. Szép dolog is ez…vagy… Na jó, nem ötletelek tovább.

Ezek után végül is, nekem semmi bajom a miniszterelnökkel, azért mert kicsit nehezen mennek neki az ilyen szám-nyilatkozósdi dolgok. De annál nagyobb bajom van azokkal, akiknek lehetősége, kötelezettsége vagy felelőssége is egyben mindezeket felügyelni, ellenőrizni és uram bocsá’, szóvá tenni. Akkor is, ha speciel a miniszterelnökről van szó.

Mivel úrinő mivoltom nem engedi, én nem mondok olyat, hogy Gyurcsány takarodjon a közéletből, viszont azt mondom, hogy takarodjon mindenki, aki bármilyen módon és bármikor is részt vett a „holló hollónak nem vájja ki a szemét” című társasjátékban!

Róza néni..


LÁZÁR, AZ ÜGYNÖKÖK ÉS A FIDESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2017.03.19. 


Nem az ügynökök, hanem a megrendelők listájának nyilvánosságra hozatala a valódi kérdés” – ezt mondta Lázár János. Bár így teljesülhetne minden kérésünk, mint Lázárnak. E listák készen vannak és elérhetők. Bár az ilyen nagyszájú senkiháziaknak, mint Lázár János, nehezére esik az olvasás, fáj a szemük tőle, de itt mindent pontosan megtalál.

A listán olyan emberek szerepelnek zömmel, akik eltűntek a rendszerváltás után, de ha Lázár most akarja felakasztatni őket, akkor egyet-kettőt még találhat valamelyik szociális otthonban. A pártvezetők, mint “megrendelők”, szintén jól ismertek, nem kell misztifikálni őket, mintha a sötétben bújkálókat most kellene kikutatni valahol. Nem ők a veszélyesek, hanem azok, akik ma ugyanezt csinálják. Mint például Lázár.

De még ennél is fontosabb, hogy a rendszer működtetői még náluk is jobban ismerhetők. Meg lehet őket nézni az utcán, a villamoson, a boltokban. Mindazok, akik a maguk módján megkötötték a kompromisszumaikat a rendszerrel és keresték a boldogulásukat is benne. Éppen úgy, mint ahogy most a Fidesz rendszerében is teszik. Ezek között is van különbség, olyan alja köztük sem sok van, mint Lázár János.

Az “ügynök” nemcsak egy hálózati személy, hanem egy lelki alkat, pszichológiai jelenség. A kelet-európai országok ezért nem képesek tartósan demokráciában élni, ezért áll közelebb hozzájuk az orosz modell, mint az individuumra, az önálló személyiségre épülő liberális és szabad nyugati világ. Ezért kell ellenség neki, ezért érti jobban Putyint, mint Merkelt...

A FELELŐTLENSÉG KORA - INTERJÚ RAB ÁRPÁD INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM-KUTATÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Kardos Ernő
2017.03.18. 



Kommunikációs szakértők szerint az orosz hackerek támadásai és internetet elöntő álhírei nélkül aligha lehetne ma az Egyesült Államok elnöke Donald Trump, de Nagy-Britannia sem lépett volna ki az unióból, ha a népszavazás előtt nem engedi magát megtéveszteni a brit közvélemény. Bár az álhírek terjesztése egyidős a sajtóval, mégis ellentmondásnak tűnik, hogy ma, amikor minden információ egyetlen mozdulattal ellenőrizhető, emberek tömegei fogadják el a legképtelenebb állításokat. Példa erre az a felmérés, amely szerint az amerikai választási kampányban a Trumpra szavazók 47 százaléka, de a Clintonra szavazók 17 százaléka is elhitte azt a képtelen állítást, hogy Hillary Clinton rutinszerűen gyilkol le gyerekeket egy pizzéria pincéjében. A Corvinus Egyetem oktatója szerint az ilyen képtelenségek tömegméretekben való elfogadása a digitális kor szükségszerű velejárója.

– Gondolja, hogy tényleg ennyien elhitték Amerikában ezeket a Hillary Clintonról mint gyerekgyilkosról szóló rémhíreket?

– Inkább csak arra gondolhattak, hogy az eset akár meg is történhetne, de csak azért, mert jelöltjükben Clinton hívei sem bíztak fenntartás nélkül. Ami persze leginkább az orosz titkosszolgálatok ötéves információs hadviselésének egyenes következménye. A másik táborban viszont Trump bizalmat ébresztett, mert ráérzett a vidéki milliók elitellenességére, az internetes kommunikáció pedig felerősítette, fokozta részben a Hillary Clintonnal szembeni bizalmatlanságot, részben a fehér amerikaiak nacionalizmusba vetett hitét. A választás következményivel a szavazók csak akkor szembesültek igazán, amikor Donald Trump meghozta első néhány dilettáns döntését a muszlim menekültek kitiltásáról és üldözéséről, a kivitelezhetetlen mexikói kerítésről, a NATO, valamint az európai szövetségek meggyengítéséről. Ekkor azonnal utcára vonultak, és tüntettek tévedésből megválasztott elnökük ellen.

– Értsem úgy, hogy a választók – okostelefonnal a kezükben – nem tudtak utánanézni Trump választási ígéreteinek?

– Igen, ez történt. A felmérések szerint ma a híreket – épp a túlkínálat miatt – kényelmesen, felületesen, a véleményünknek, irányultságuknak megfelelő forrásból fogyasztjuk.

– Lehet, hogy az információs kor újabb fejlődési szakasza már az elbutulás időszakának a kezdete?

– Én inkább a hírfogyasztó totális kiszolgáltatottságáról, mint elbutulásról beszélnék. Amióta a nyomtatott újságok helyett inkább a világhálóról szerezzük értesüléseinket, a híreket a legtöbb ember szinte el sem olvassa, az információdömping miatt legfeljebb a címekből próbál tájékozódni. Tudatos hírfogyasztásról tehát ma már tömeges méretekben aligha beszélhetünk, ráadásul sokan nem is a profi portálokat vagy a lapok internetes megjelenését tekintik a hírek forrásának, hanem a Facebookot, ahol szubjektív kommentek torzítják el az egész hírfolyamot; barátainknak a legvadabb dolgokat is elhisszük, pusztán érzelmi alapon. És mivel mindent lehet tudni a világról, és mindennek az ellenkezőjét is, akár két-három változatban is, az emberekben visszaszorulóban van a kritikai gondolkodás képessége – ez a digitális társadalom egyik jellemzője. Az átlagfelhasználónak nincs ideje, tudása és akarata a forrásig követni a híreket. A folyamatos ingerek miatt nem maradna idő a megértésre, az információ feldolgozására sem.

Információfelhasználás tehát valójában már nem is létezik, helyette vélemény- és hitfogyasztás van. Ráadásul, ha egyszerre többfelé figyelek, akkor egyikre sem igazán. Viszont továbbra is léteznek a hagyományos média megszokott torzításai, tehát a túlzások, a rémhírek, az összeesküvés-elméletek az interneten is hatnak – sokkal gyorsabban is, mint a nyomtatott sajtó révén. A Brexit után maguk a választók állították, hogy megtévesztették őket, s ebben a manipulációban az internetes kampányok komoly szerepet játszottak. Egyébként az internetet régóta próbálják felhasználni tömegbefolyásolásra, de eddig a technika hiányosságai, a hálózatok fejletlensége, bizonyos elérhetőségi adatok hiánya akadályozták a manipuláció hatékonyságát – még ha nyolc éve arra már lehetőséget nyújtott is Obama elnöknek, hogy a Twitteren támogatásokat gyűjtsön. Csakhogy azóta tovább durvult a kiberháború, a nyilvánosságra került amerikai titkosszolgálati jelentések szerint több száz orosz hacker által működtetett amerikai honlap igyekezett befolyásolni az Egyesült Államok választóinak tömegeit. Ehhez „mindössze” drága technikára, több tízezer ember matematikai módszerekkel összehangolt munkájára volt szükség. Ezt nevezi a katonai szakirodalom „hibrid” háborúnak...


MOST NEMZETI EGYSÉG VAN

SZTÁRKLIKK - LENDVAI ILDIKÓ BLOGJA
Szerző: Lendvai Ildikó
2017.03.19.


Jó hírem van. A szíveink egybe vannak kovácsolva. Ezt március 15-én hallottam a miniszterelnöktől, és nagyon örültem neki. Nem hittem volna, de az Alaptörvénytől van az egész: "egybekovácsolta a szíveket a nemzeti keresztény alkotmányért folytatott harc".

Én ugyan úgy emlékeztem, hogy míg ők az Operában ünnepelték az Alaptörvényt, majd kiszöktek a hátsó ajtón, addig mi az Opera előtt tiltakoztunk, de úgy látszik, így is érvényes a kovácsolás.

Szóval most nemzeti egység van. Vége a pártharcoknak (gondolom, akkor a többpártrendszernek is), legalábbis a kormányfő a maga részéről föléjük emelkedik: "nekünk nem pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helytállnunk".

Remélem, a szavazólapon sem pártok lesznek, hanem világosan megjelölik, melyik a nemzetépítési rubrika. Esetleg be is ikszelhetnék, nem szeretném eltéveszteni, hogy aztán oda legyen a kovácsolás.

A kormányfő, miközben a lépcsőn, illetve a horizonton állt (helytállt), nem fukarkodott újszerű gondolataival. Megtudtam pl., hogy "a magyar nemzet már létezett 48 előtt is", amit magamtól sosem gondoltam volna. Persze nem is lényeges, ahogy 48 sem, nem is esett róla sok szó. A jelen hősei (hőse) sokkal fontosabbak...

A MÚLTTAL VÉGKÉPP FELTÖRÖLNI

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.03.19.


Miért épp most ne lenne aktuális az ügynökmúlt, amikor a rendszerváltozás óta eltelt huszonhét évben mindig is az volt. Alig akadt év, amikor valamelyik párt ne jött volna elő azzal, hogy most aztán már tényleg tenni kellene valamit. Mert az nincs jól, hogy még mindig nem látunk tisztán, nem tudjuk, kik és miként működtették a kommunista rendszert. Itt élnek közöttünk a pártállam haszonélvezői, pozícióban vannak, voltak, lesznek – megfelelő aláhúzandó.

Nagyon csendben és csupán zárójelben jegyezném meg: a múlt feltárása normális üzemmenetben nem a politikusok, hanem a történészek feladata volna. Politikusok is képesek persze prezentálni a múltat, de ez esetben nem egy, hanem sokféle múltat fogunk megismerni.

Ahány párt, annyi történelem.

Van egy uralkodó múlt, amely az aktuálisan kormányon lévők érdekeit jeleníti meg. És egy másik, kevesebb szavazattal bíró, ám azért szintén létező ellenzéki múlt.

Már az egykori párttagok – a pártállam működtetői – megítélése sem egyértelmű. A mai, magát jobboldalinak és antikommunistának mondó kormány prominensei között számosan az egykori MSZMP tagjai voltak. Ők persze, szemben a politikai ellenlábasok volt párttagjaival, nem meggyőződésből, még kevésbé karrierizmusból léptek be az akkori állampártba. Hanem azért, mert állandó zaklatásnak voltak kitéve, zsarolásnak, ha úgy tetszik. S mint ilyenek, „belülről bomlasztottak”. Olyan is akadt közöttük – Hoffmann Rózsa például – aki saját bevallása szerint azért választotta a párttagságot, mert csak így lehetett belőle iskolaigazgató.

Most valamiért megint előjött az ügynökkérdés. Mindig oka van annak, ha ez a téma fontossá válik. Mert mindig van valami, amit el kell hallgatni, amiről el kell terelni a figyelmet, ami helyett másról kell beszélni.

Ezért sem lehet hiteles senki, aki ma, sok évvel a rendszerváltozás után az ügynökkérdés megoldását tartja a legfontosabb feladatnak.

Pedig, önmagában ez valóban lényeges kérdés, a múltunk nem elhanyagolható része, jogunk lenne megtudni, hogy kik és mit jelentettek rólunk, származott-e – és ha igen, milyen – kárunk ebből. Ki az, aki miatt annak idején nem kaptunk meg egy állást, nem juthattunk útlevélhez, lakáshoz, telefonhoz, emberi élethez...

ITT AZ IDŐ.../5.RÉSZ/ - ...HOGY HELYREÁLLÍTSUK A DEMOKRATIKUS NORMÁKAT

SZTÁRKLIKK - KÉRI LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Kéri László
2017.03.19.


Nem, Kedves Olvasó...nem a minapi Majtényi-beszédek valamelyikéből idéztem a címbeli felszólítást. A 2010. május 22-én elfogadott - és máig érvényben lévő - Fidesz-kormányprogram záró (ötödik) fejezete kezdődik ezzel a címmel. S milyen igazuk volt a fiúknak. Úgy tűnik, örök időkre szóló, s valamennyiőnk számára érvényes igényeket sikerült egykoron megfogalmazniuk. Különösen indokolt ezt újból meghirdetni, szemügyre véve a demokratikus berendezkedésnek az elmúlt hét évben megtapasztalt változásait.

A mögöttünk hagyott héten túlestünk a köztársasági elnökválasztás meglepetésein, valamint túléltük a megszokottan aktuálpolitikaivá silányuló nemzeti ünnep beszédeit is, ezért talán nem indokolatlan egy-két oldalnyi gondolatmenet erejéig felidézni mindazt, amit a Fidesz eredeti kormányprogramjában arról olvashatunk alcímként, hogy: "Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett." (78.o.) A kormányra került - és programot adó - politikusok nagyon is tisztában lehettek az újkori magyar demokráciára leselkedő legnagyobb veszélyek némelyikével. "Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára. Elfogadhatatlan, hogy a közjavakkal törvénytelenül és erkölcstelenül sáfárkodók az államot, mint magánvállalkozást kezeljék." (83.o.)

Ezeket a mondatokat hét év távlatából olvasgatva nehezen oszlatható el az a félelmetes sejtelem, hogy az aktuális/legyőzendő ellenfél történelmi bűnlistáját csupán azért kellett gondosan összeállítani, hogy idővel a vétkeiket összehasonlíthatatlanul professzionálisabb módon lehessen elkövetni. Annál is inkább, mert bekezdéssel előbb a program néven is nevezi azt a garanciális igényt, amely az egyik legfontosabb gátja lehetne e fönti -"tűrhetetlen"- jelenség megakadályozásának: "... azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják, illetve hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve..." (82.o.) Írták és követelték mindezt 2010-ben a kormányra kerültek, s azóta többet és többször titkosíttattak, mint előttük húsz éven át a hét magyar kabinet - összesen...

A PÁLYAVÁLASZTÁSTÓL A KARRIERÉPÍTÉSEN ÁT AZ ÖRÖMTELI MUNKAVÉGZÉSIG

LELKIZÓNA  BLOG
Szerző: Éva28
2017.03.19.


Amikor a személyes képességek, az egyéni elvárások (igények) és a motiváció találkoznak

Mindenki ismer olyan embert, aki szinte zseniálisan okos, tehetséges valamiben, mégis élhetetlen, nem találja a helyét, valahogy sehol és semmiben nem boldogul?

Vagy hallott már olyanról, aki gyerekként megálmodott egy nagy álmot és aztán meg is valósította azt?

Ugye láttatok már ti is olyan embert, akinek nehéz elvenni a kedvét, akinek szinte minden feladathoz, minden programhoz van energiája, aki soha nem mondja azt, hogy én most ezt nem akarom, aki annak örül, ami van?! Nekik szinte teljesen mindegy, hol kötnek ki, mindenben meg tudják találni az örömüket.

Ezért olyan izgalmas kérdés ez a címben leírt téma! Érezzük, hogy nem egyszerű megtalálni a nekünk való munkát, karriert, hiszen sok dolog lehet a háttérben: az érdeklődési kör megtalálása, az egyéni, személyes tulajdonságaink, adottságaink, azoknak a reális felismerése (önismeret), a lehetőségeink (családi, pénzügyi, szociális háttér) és sokszor a véletlen, a szerencse.

Mi a nekünk való munka?

MOST AKKOR MÉGSEM LESZ PLUSZ EGY OSZTÁLY - 11. HETI HÍRÖSSZEFOGLALÓNK

ÁTLÁTSZÓ OKTATÁS BLOG
Szerző: Kis György Márk
2017.03.19.


Visszakozott a kormány a kilencedik általános iskolai osztály bevezetésével kapcsolatban, és Lego-robotokkal próbálhatják meg felzárkóztatni a leszakadó diákokat. 11. heti hírösszefoglalónk.


Ezeket mindenképp olvasd el:

Mégsem lesz egyhamar kilencosztályos az általános iskola
A nagy csinnadrattával bejelentett előkészítő osztályról még a kormányon belül sincs egyetértés. Az óvoda és iskola közti átmenetet elősegítő plusz egy évről még legalább három évig csak feltételes módban lehet csak beszélni Lázár János szerint. (444)

Legóval oktathatják a diákjainkat
A Lego által kifejlesztett, gyakorlati problémamegoldásra fókuszáló új rendszer bevezetésére pályázhatnak majd magyar iskolák. Rétvári Bence államtitkár szerint a program különösen hatékony felzárkóztatási szempontból. (Index)

Megkapó riport egy külföldre készülő roma diákkal
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyetlen roma tanulójával készített riportot az Abcúg. Ötvös István a mélyszegénységből jutott el odáig, hogy Párizsba költözésen gondolkodhat. (Abcúg)

Ha van még időd:

Az általános iskolai tanárok körében az országos szint duplája az öngyilkosságok aránya.
Az Angliában készült kutatás alsósokat tanítani az egyik legstresszesebb munkakör az öngyilkossági mutatók alapján. (Independent)

Pukli István pártot alapított. A tanártüntetések központi alakja, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója polgári pártot alapít. (Index)

KÉPZÉSEK JÓL, VAGY ROSSZUL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.03.18.


Kérdezi tőlem a minap valaki, meg tudnám-e mondani, milyen képzéseket érdemes tartani a szegregátumokban, aminek értelme is van.

Az világosan látszik, hogy amikre eddig költöttek, azok tartós és tömeges változást nem hoztak. Hiszen hiába szerveznek új és új számítástechnikai tanfolyamokat a „digitális szakadék” csökkentésére, ha van egy másik szakadék, az alapkészségek területén. Aki nem tud megfelelően írni, olvasni, nem tudja értelmezni a szövegeket, az nem tudja úgy használni a számítógépet, hogy abból számára előremutató változás legyen. És a többi sem hoz változást az élethelyzetükben. Ahol a mobilitás nem értelmezhető, ott hiába végez pékként valaki a tanfolyamon, ha a környékén nincs olyan pékség, ahova felvehetnék. (Azt már nem is említem, hogy ugyanazért a képesítésért tanul évekig egy fiatal, amit pár hónap alatt megszereznek ugyanabban a szakképző iskolában az OKJ képzésbe bevont közmunkások. Ez aztán remekül motiválja a bennmaradásra a gyerekeket…. ) Vagy, mit kezd a mobilitásra szintén képtelen SNI fiatal lány a targoncavezetői képesítéssel, egy olyan faluban, ahol sose láttam targoncát… Szóval, nem véletlen, hogy tömeges változás nincs.

Összeszedtem, mi, hogyan, milyen beavatkozási pontokkal haladunk a munkavállalói kompetenciák fejlesztésében. Korántsem annyi pénzből persze, mint amit az állam erre a mi működési területünkön is fordít.

A fő célunk mindig kettős volt: egyrészt a mobilitás fejlesztése, másrészt a helyben maradók munkavállalói képességeinek fejlesztése. Mindkettőre jellemző a fokozatosság, a belső késztetés kialakítása, és a hiányzó tudások pótlása is. Egy-egy területre csak annyit fordítunk, ami fontos a következő lépcsőfok megtételéhez. És csak úgy, hogy azonnal terep, vagyis munkalehetőség is legyen a fejlesztett képességekhez. Mert a nélkül értelmetlen minden. Ha nincs, ahol kamatoztathatja a tudását, csak pénzkidobás, időtöltés volt az egész.

Volt nekünk is alapkészség megerősítésére irányuló tanfolyamunk. Itt a cél az volt, hogy egy minimális adminisztráció vezetésére képesek legyenek, hogy el tudjanak olvasni egy hivatalos levelet, és legalább annyit értsenek meg belőle, hogy fontos, és oda kell vinni ahhoz, aki jobban ért hozzá. Persze ebben is különféle képességekkel voltak jelen. Eddig jutottunk mondjuk az írni-olvasni nem tudókkal, vagy a funkcionális analfabétákkal. Akinél volt alap, ott lehetett nagyobbat lépni. Most két munkatársunk jár esti középiskolába, az érettségi megszerzéséért. Mert ők többet értettek meg a bepótolt tudásból, és kialakult bennük a motiváció is.

Alapvető számítástechnikai ismereteket is adtunk át. Itt leginkább az volt a célunk, hogy értsék az internethasználat fontosságát és veszélyeit is, mivel a telefonokkal elért közösségi oldalakon, főleg a gyerekeik, egy olyan digitális térbe kerültek, amire a szülőknek nem volt rálátásuk. A digitális kommunikáció megértetése, használata, és a keresőprogramok voltak az átadandó ismeretek. Ma már külön facebook csoportja van a helyi asszonyközösségnek, ahová nemcsak mi, hanem ők is töltenek fel bejegyzéseket, fotókat, tesznek megosztásokat...

FÉLELEM A SZERB HATÁRNÁL: A GYEREKEKET IS TÁBOROKBA ZÁRJÁK, ÁRAMOT VEZETNEK A KERÍTÉSBE - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey Lajos
2017.03.19.


A hangos sajtószemlét itt hallgathatja meg

Guardian


Az újság tudósítója azt tapasztalta, hogy félelem söpör végig Szerbiában a magyar határ mentén összezsúfolódott menekültek körében. Mint írja, a Röszkénél sorakozó konténerek betekintést engednek Orbán Viktor legújabb tervébe, mármint hogy őrizetbe vegyék a menedékkérőket, a gyerekeket is.

A táborok, valamint az áram alá helyezendő kerítés miatt hiába tiltakozik az ENSZ és egy sor emberi jogi szervezet, de hasztalannak bizonyult az Emberi Jogok Bíróságának ítélete is, az sem volt képes rávennni a kormányt, hogy ne tartóztassa le a migránsokat. Összesen 7 ezren várakoznak a túloldalon és a szabadkai gyűjtőközpontban; illetékesek azt mondják, hogy az új törvény sok gondot okoz majd Szerbiának és az ott lévő embereknek. A magyarok napjában csak 10 embert engednek be és akad, aki már egy éve vesztegel. És nem lehet tudni, hogy meddig kell még maradniuk, miközben a családok többsége a háború elől menekült el. Pénzük már nincs, hogy másfelé próbálkozzanak. Ugyanakkor teljesen önkényes alapon dől el, hogy ki léphet be a tranzitövezetbe. Ez pedig csak fokozza a kétségbeesett tömeg bizonytalanságát és zavarát.

A szabadkai létesítmény vezetője azt jósolja, hogy tüntetések és éhségsztrájkok lesznek Szerbiában, ahogy az a minap Békéscsabán is történt. De a tiltakozások várhatóan süket fülekre találnak. Egy felmérés azt állapította meg, hogy a magyarok kevésbé türelmesek, viszont jobban félnek a menekültektől, mint más európaiak, és inkább tehernek tekintik az érkezetteket. Tavaly Magyarország csaknem 30 ezer kérelemből 425-nek adott helyt. A kormány hatalmas pénzeket költött a népszavazás előtti kampányra, amelyet jogvédők idegengyűlölőnek minősítettek. Ráadásul egyre több a jelentés, hogy a magyar határőrök módszeresen megverik az elfogott határsértőket. A Human Rights Watch és a Helsinki Bizottság több ilyen esetet is dokumentált. Viszont a strasbourgi európai bíróság döntése megnyithatja az utat, hogy ezután jogorvoslatot kérjen minden menedékkérő, akit bezárnak.

Die Presse

A lap ezt emeli ki Bakondi György tegnapi sajtótájékoztatójából, hogy Magyarország fellebbezni kíván az Emberi Jogok Bíróságának döntése ellen, amely kártérítést ítélt meg két bangladesinek, miután Magyarország internálta, majd kitoloncolta őket Szerbiába. Orbán Viktor már korábban képtelennek és a felfoghatatlannak minősítette a verdiktet és most a tanácsadó is úgy nyilatkozott, hogy az eljárás teljes mértékben törvényes volt. Merthogy a hatóságok meggyőződtek arról, hogy Szerbia biztonságos harmadik államnak számít. Az idén egyébként több mint 7200-an kísérelték meg illegálisan átlépni a határt. 1134-en terjesztettek elő menedékkérelmet, közülük 54-en kaptak oltalmazotti, illetve menekültstátuszt. A tudósítás hozzáteszi, hogy Magyarország két éve bezárkózik, éppen most épít egy második, szupermodern kerítést. Azon kívül meghatározatlan időre tranzitzónákba akarja zárni a kérelmezőket, ami hatalmas bírálatot váltott ki...

KÉZIVEZÉRLÉS A BÍRÁK KINEVEZÉSÉBEN

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Pálmai Erika
2017.03.19.


Bár az igazságszolgáltatás a harmadik független hatalmi ág, a bírósági vezetők egy részének kiválasztása lényegében egyetlen személytől, Handó Tündétől függ.

Nem ok nélkül aggódtak a jogvédők: lényegében semmit változott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre azóta, hogy a nemzetközi nyomásra visszanyesték teljhatalmát. Fontosabb bírósági vezetői poszthoz manapság már csak az OBH-n, pontosabban annak elnökén, Handó Tündén – vagyis az Alaptörvény „szellemi atyjának” tekintett fideszes Szájer József feleségén – keresztül vezet az út.

Legutóbb Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban kinevezett elnökének pályája igazolta ezt. Ribai bíróként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett, amelynek 2012-től lett az elnöke. 2015 júniusában Handó helyettese lett az OBH-ban, s ez a jelek szerint megnyitotta az utat számára az ítélőtáblára. Első körben hárman is elindultak a tábla elnöki posztjáért, csakhogy azt a fordulót Handó érvénytelenítette.

Kéznél volt viszont helyettese, aki tavaly március óta egy évig megbízottként vezette a Fővárosi Ítélőtáblát, azóta pedig már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte. Pályázatával, egyedüli jelöltként, simán célba ért. Mindeközben mindig ott volt Handó Tünde körül: dolgozott kodifikációs munkacsoportban, tanít a Magyar Bíróképző Akadémián, s nem mellesleg – úgy tudjuk – oroszlánrészt vállalt a nagy vihart kavart, bírák által az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megtámadott integritási szabályzat elkészítésében is.

Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból kiderül, hogy az integritás egyebek mellett az OBH elnöke, azaz Handó által képviselt értékeknek és elveknek megfelelést is jelenti. Emiatt a Jobbik is kezdeményezte az elnök meghallgatását.

Az OBH elnökének elsőre igencsak nagy hatalmat biztosító, és többek, például az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság által is élesen támadott kinevezési jogköre 2012-ben némileg módosult ugyan, bizonyos esetekben a döntései felett vétójoga lett az Országos Bírói Tanácsnak, ám a gyakorlat lényegét tekintve nem sokat változott. Továbbra is eléri, hogy kinevezze azt, akit ő akar. Ehhez csupán az kell, hogy a saját elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló vezetői pályázatok.

Handó Tünde a kinevezésre váróktól pluszmunkát is elvár. Az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, februári ülésén kiderült – a HVG birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint –, hogy Handónál rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”
...

MI A BAJ A CSÍKI SÖRREL?


BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.03.19.


Büszke lennék arra, ha sok volna az olyan magyar startup, amelyik néhány év leforgása alatt olyan sikeressé tudna válni, mint a Csíki Sört gyártó erdélyi cég. Mégis egészen elképesztő, ami a cég körül történik az utóbbi időben. Mégis mi a baj a Csíki Sörrel? 

Mondhatni a Csíki Sör alapítása óta figyelemmel kísérem a cég történetét. Nem vagyok nagy sörös, de évekig laktam a pécsi sörgyár szomszédságában, szeretem a környéket gyakran belengő maláta illatát, és a pécsiség része a város lelkeként reklámozott Pécsi Sör. Ezért is hallgattam érdeklődve évekkel ezelőtt egy barátom esküvői vacsoráján, ahogyan egy Székelyföldről érkezett vendég büszkén mesélt tarról, hogy egy igényes, kézműves erdélyi sört kezdtek arrafelé gyártani.

Meg is lepődtem, amikor itthon más sajtóorgánumok mellett még a HVG is egy cikket szentelt a Csíki Sör indulásának. Ez volt a cikk felütése: "Nagyon úgy néz ki, hogy a székelyek megcsinálták az év sörreklámját. A Csíki sör szpotjában van minden, ami kell: Hegy, templomtorony, szekér, bajusz, turulmadár, patak vize, na meg a sör. Meg persze medve is."...

HIDD EL, HOGY EZ MA ROSSZABB, MINT A RÁKOSI-KOR VOLT


JUSZT LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Juszt László
2017.03.18.


Lázár János, a "történész akadémikus": Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál.

Ez egy elég sommás és vitatható ítélet. De ezek után felteszem a kérdést:

- Miként jellemzi Lázár János - Istvánt? Népirtó?

- Miként jellemzi Lázár János - Mátyást? Aki kegyetlen despotaként sanyargatta az adókkal a népet, s minden ellenállást levert a fekete-sereggel.

- Miként jellemzi Lázár János - Ferenc Józsefet? Az első világháború egyik kirobbantóját?

- Miként jellemzi Lázár János - Horthy Miklóst? Aki a második világháborúba vitte bele az országot, mellőzve minden ajánlatot, ami a semlegességről szólt.

- Miként jellemzi Lázár János - Orbán Viktort? Aki húsz év alatt a leggazdagabb magyar lett, pedig soha egyetlen napot sem dolgozott, viszont elzavart az országból fél millió életerős fiatalembert, 4 millió embert pedig a mélyszegénységben tart.

S még egy apró adalék. A nem olyan régen 92 évesen elhunyt nagyszerű kollégával Randé Jenővel vitatkoztam, aki azt mondta: "Hidd el, hogy ez ma rosszabb, mint a Rákosi-kor volt." Azt feleltem: De Jenő, akkoriban embereket öltek!... Mire ő: "Miért? Most nem? Csak most egzisztenciális eszközökkel."

Randéról tudni kell, hogy Mussolini ösztöndíjjal végezte tanulmányait Rómában.

BÉKESI LÁSZLÓ: KIPUKKADNAK A POPULISTA ÍGÉRETEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Friss Róbert
2017.03.18.



Rövid távon nagy krízist nem várok, de ez hosszú távra már nem igaz. 2021-ig, amikor lejár az uniós költségvetési ciklus, a magyar „modell” működőképes. Csak egy út marad, az európai integráció elmélyítése, amihez az épeszű országok csatlakozni fognak, mert a globális kihívások globális választ követelnek - mondja lapunknak Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter.



- Lépjünk túl az Orbán-rendszer leírásán. Megpróbálná globális keretbe helyezni ezt a rendszert, amely kétségtelenül egyfajta – a történelemből már ismert – válaszkísérlet, modell a kapitalizmus mai bajaira?

- Vázlatosan induljunk ki abból a társadalmi-gazdasági formációból, amelynek ma is ezer változata van, amit kapitalizmusnak hívnak, és aminek csúcsteljesítménye a XX. század második felének nyugat-európai jóléti állama. A második világháború után viharos gyorsasággal fejlődő jóléti állam létrejöttének két feltétele volt. Egyrészt a keret, a politikai rendszer, a plurális, többpárti demokrácián alapuló parlamentarizmus. Másrészt a világgazdaság felgyorsult fejlődése, aminek megvannak a technikai, a hálózati és az elosztási elemei is. Technika elem az informatika gyors fejlődése, az a negyedik, posztindusztriális fejlődési lánc, amely lerövidíti az információk terjedésének idejét, de lerövidíti a fizikai távolságokat is. Általában beszélhetünk a hálózatok nemzeti határokat átlépő integrációjáról, amelyben vannak formális, politikailag is rögzített keretek, mint amilyen maga az Európai Unió, és vannak lazább, kifejezetten gazdasági területeket felölelő integrációk. Ezek kezdetben csak a kereskedelem felgyorsulásával, dinamizálásával jártak együtt, később mind inkább globális hálózatokká alakultak át. A gazdasági globalizáció kézen fogva járt a parlamentáris demokráciával, az abban kialakult politikai intézményi és jogi struktúrával, amely megengedi, hogy az erőforrások mindegyike – munkaerő, tőke, áruk, szolgáltatások - átlépje a nemzeti kereteket. Ez a fajta globalizáció hihetetlenül gyors, a történelemben soha nem tapasztalt gazdasági fejlődést teremtett. Lényegében földrajzi és nemzetállami korlátok nélkül tette lehetővé a klasszikus haszonelvű gazdaságpolitika megvalósulását, amelyben mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért, azt és ott termel, ahol a legolcsóbban tudja előállítani. A komparatív előnyök nem maradtak meg a zárt nemzethatárok közé szorított gazdaság keretein belül, hanem kiléptek a világba. Ez azt jelenti, hogy a technikai fejlődés, a költségeknek ez a fajta racionalizálása, átfogó termelési, elosztási, szolgáltatási láncokat hozott létre. Ezt követte a pénzügyi világ is, hiszen globális láncokat csak liberalizált pénzügy hálózat tud finanszírozni. Mindez oda vezetett, hogy embermilliárdoknak a helyzete javult az utóbbi harminc évben. Ezt látjuk Délkelet-Ázsia nagy országaiban, Kínában, Indiában, a feltörekvő ázsiai kistigriseknél, de Dél-Amerikában, Argentínában, Brazíliában is. Különböző rendszerekben, eltérő dinamikával, de kitörtek az éhínségnek, a reménytelenségnek, a kilátástalanságnak a szorításából és váltak a világ jövő gazdasági fejlődését befolyásoló, akár meghatározó tényezőjévé.

- A globalizálódás egyben létrehozta a gazdagság és a szegénység közötti mérhetetlen szakadékot is.

- Igen, ugyanez a fejlődési tendencia képtelen arra, hogy a szélsőséges hatásoktól megmentse a társadalmakat. Három dolgot említenék, hogy valójában mennyire sérülékeny ez a modern világ és gazdaság. A klasszikus európai jóléti államokban - az angolszáz modell más, mint ahogyan a dél-amerikai is -, sajátos folyamat megy végbe. Kialakult a globális gazdasági fejlődés, erre ráépült egy elosztási rendszer, amely erős védőhálót teremtett mindenfajta leszakadással szemben. Ez volt a társadalmi béke megőrzésének garanciája is. De egy ilyen rendszernek a működtetése azzal jár, hogy a jövedelmek jelentős részét el kell vonni a szereplőktől - a lakosságtól és a vállalkozásoktól - és újra kell osztani.Tehát magas az adók, magas az újraelosztás mértéke. Ez mindaddig nem érdekes, amíg a globális gazdasági versenyben a szereplők nem áldozzák fel a máshol fellelhető többletforrásokért a nemzetállami társadalmi békét. A vállalkozások azonban egyre inkább keresik a világban azokat a területeket, ahol olcsó forrásokra lelnek, vagy például a magas adóterhektől megszabadulhatnak. Így feszültség alakul ki a gazdasági hatékonyság és a társadalmi béke fenntartásához szükséges költségek, a jóléti állam között. Ezért épülnek le iparágak és szolgáltatások, ezért lassul le a gazdasági növekedés Európában, szemben Ázsiával, Dél-Amerikával. Ezt nevezik ma a jóléti állam válságának. Ugyanakkor az ellentét a gazdasági hatékonyság és a jóléti állam között megnöveli a jövedelem és vagyonkülönbségeket, kiélezi a társadalmi feszültségeket. A hagyományos politikai berendezkedés nem talál válaszokat, hiszen a hatékonyság követelménye globális, mindenkire érvényes, mert a leghatékonyabb termelés tud a leggyorsabban fejlődni, az szerzi meg a piacokat, a vásárlókat, az termel óriási profitokat. Viszont ahhoz, hogy a társadalmi szélsőségek ne alakuljanak ki, vagy kezelhetőek legyenek, nincsenek meg a politikai, társadalmi keretek. Ugyanis a globális világgazdaság és a nemzetállamok állnak egymással szemben. Ahhoz, hogy a szélsőséges viszonyok kezelhetőek legyenek a világ társadalmi berendezkedésének is illeszkednie kellene a globális gazdasághoz. De nem: nemzetállamok vannak, azok keretei között pedig lehetetlen globális szabályozást csinálni. A társadalmak kettészakadása, az óriási különbségek pedig magát a fejlődést is fékezik...


MEGHALT CHUCK BERRY

GÉPNARANCS - ZENE BLOG
Szerző: Euronews, MTI
2017.03.19.


Charles Edward Anderson Berry Sr., azaz Chuck Berry 1926-ban született St. Louis-ban. Az utána következő nagy nevek mind tőle tanultak, vagy inkább továbbfejlesztve zenéjét továbbhaladtak az ösvényen. Jellegzetes színpadi „kacsajárása” (duck walking) védjegyévé vált, de többen utánozzák, például Angus Young az AC/DC, és Keith Richards a The Rolling Stones gitárosa is.
Chuck Berry nagy újítása volt még az ekkor még senki másra sem jellemző gitárstílus: Rövid, gyors riffeket játszott változatos stílusban, amivel megtörte az addigi zene harmonikus voltát. Dalaiban a tinédzserekhez szólt, az ő életüket leginkább érintő problémákat feszegette. Dalainak nyelvezete egyszerű és kifejező volt. Ő volt az első dalszerző, aki szövegeiben új kifejezéseket, szójátékokat használt...

MINTHA AZ EMBEREK FERDE SZEMMEL NÉZNÉNEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.03.19.


Noha hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi, magyarok különlegesek vagyunk (hol ezért, hol azért), ez persze nem teljesen van így – ennek bizonysága az egyik mai poszt, melyből kiderül, hogy hazautazáskor a reakciók elég hasonlóak. Emellett ingatlant bérelünk Máltán, végül pedig ellátogatunk egy angliai építkezésre is.

A Luxemb(o)urgból szeretettel blog szerzője maga is a „szovjet blokk” tagja, legalábbis a munkahelyén bolgár és román kolléganőjével így hívja viccesen olasz kollégája. Legutóbb bolgár munkatársa látogatott haza és osztotta meg tapasztalatait, amiből aztán érdekes beszélgetés kerekedett.

„Az egész úgy jött, hogy kérdeztem, milyen volt a lánya szülinapja, és mondott is erről két pozitív tartalmú mondatot, aztán elhallgatott, rám nézett, és azt mondta, „But you know, I was SO happy to be back in Luxembourg!”, ami teljesen váratlanul ért, mert ő nagyon kötődik Bulgáriához (a múltkor nézett egy bolgár filmet a moziban és mesélte utána, hogy végigsírta, annyira boldoggá tette, hogy látja Bulgáriát, és hogy bolgárul volt a film), de mégis.

És el is mondta, hogy azért, mert mindenki zárkózott, szomorú, elkeseredett, elég az emberekre nézni az utcán, mindenki szegény, tele van Szófia hajléktalanokkal és koldusokkal, és minden tele van szeméttel.

A román kolléganőm rákontrázott, és elmesélte, hogy abban a kisvárosban, ahol az anyja él, nincsenek konténerek és/vagy szeméttelep, illetve a szemétszállítás nincs megszervezve, mert lenne szeméttelep, és nem messze, csak 7 km-re, szóval el lehetne szállíttatni... úgyhogy az emberek csak kiviszik a szemetet a legközelebbi mezőre, hogy ne a házban vagy az utcán legyen.

És mindketten mondták, hogy amikor hazamennek, úgy érzik, hogy az emberek ferde szemmel néznek rájuk, leginkább a családjuk és a közelebbi ismerőseik, amiért „nekik bezzeg milyen jó2, hiába tudják, hogy ez nem a szerencsén múlik, hanem tenni kell(ett) érte.

Erre én mondtam, hogy nekem a családtagjaim mindig mondják, hogy eszembe ne jusson hazamenni (és nem is érzem, hogy bárki ferde szemmel nézne rám). Majd megegyeztünk abban, hogy igen, őket is támogatják azért, legalábbis a racionális szempontok alapján, de azért tudjuk, hogy a szíve mélyén az ember mégiscsak egy országban szeretne élni a családjával, és a családjának is nyilván hiányzik. (…)

Aztán visszatértünk a megkönnyebbülés érzésére, hogy igen, ez mindhármunknál jellemző, hogy jó otthon, intenzív, főleg érzelmileg, viszont borzasztó látni, hogy az országaink és benne az átlagemberek milyen állapotban vannak, és skizofrén az a jó érzés visszaérkezéskor, amit pont ez vált ki.”

A teljes posztot itt találjátok, olvassátok el!

MI VAN AKKOR, HA NEM ÉN VAGYOK PARANOIÁS?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.03.18.


Érdekes kémhistória kezd kibontakozni kicsiny hazánkban. Sajnálatos módon kevés ilyen filmet néztem eddigi életemben, mert nem nagyon tudott soha lekötni a téma, ezért nem tudok csuklóból elméleteket gyártani az ügy kapcsán. Az ütött szemen elsősorban, hogy nem a kormánytól független média foglalkozik az üggyel, hanem kifejezetten a kormánymédia forszírozza a dolgot. Ez helyből érdekes, mert szemmel látható az erőfeszítésük, hogy lehetőleg sok emberhez eljusson a sztori.

Ma a Magyar Idők rajtolt vele, nem először. Természetesen részletesen foglalkozott a témával a PestiSrácok és a 888.hu is. Miután jellemzően egymástól veszik át a híreket és körbehivatkozzák egymást, ez nem annyira meglepő. Az viszont igen, hogy így erőltetik a dolgot.

Összefoglalom a mai Magyar Időkön megjelent cikk lényegét:

LÁZÁR KOMMUNISTÁI

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.03.18.


Szerintem még nem fogytak el a migránsok, Brüsszelt se döntötte még romba egy földrengés, Lázár mégsem a központi irányelveknek megfelelő ellenségekkel bajlódik.
Furcsa ez, mert az Orbán-család feje, Don Vittorio keményen meg szokta torolni a kilengéseket, egy a család - egy a tábor - egy a zászló - egy az ellenség!
Na jó, legfeljebb kettő vagy három, de azok mind-mind a család ellenségei, nem pedig egyéni ellenségek - Gyurcsány meg Soros olyanok, mint hajdan Rajk és bandája volt, a nép nemzet ellenségei, a liberális imperializmus szekértolói, undorító brüsszelek egytől-egyig.
Erre jön most Lázár, és saját ellenségeket kreál, jóllehet a közellenségek még mozognak, hát helyes ez, elvtársak?
Ki nem találná senki, kik az ellenségek, pedig hát úgy adják magukat, így 28 évvel a rendszerváltás után!
Nyolcszázhatvanezer egy közellenség került megnevezésre: a kommunisták, a munkásőrök és Kádár János, aki szegény harminchárom százalékban szökésben van, és a tetejébe a ravasz vén komcsi elintézte, hogy senki ne tudja a fejét venni.
De a többi megkapja a magáét, erről gondoskodik a kor nagy ismerője, aki élete legfogékonyabb időszakát, általános iskolai éveit a szocializmus vérzivataros esztendeiben Kolimán a legvidámabb barakk lakójaként töltötte, ahol szüleivel együtt éheztek, fáztak, átlőve oldaluk, de a lelkük mélyén mégis szabadok maradtak.

Egy kiállítás megnyitóján volt olyan kedves megfuttatni eszméit, nagy segítséget nyújtva ahhoz, hogy ne haljunk meg eddigi, rettenetes állapotunkban, és képesek legyünk felépíteni személyiségünket, kockáról-kockára, ahogy illik.
Merthogy mégiscsak ostobaság az ügynökakták iránt érdeklődni, ki tudja, kikbe botlana az érdeklődő mitugrász, keressük inkább azokat, akik kiadták a parancsokat az ügynököknek, merthogy az az igazi, a többi csak terelés a lényegről.
Ugye, ma nincsen egyetlen ügynök sem, vagy akik vannak, az egytől-egyig valódi hazafi mind, merthogy ennek a társadalomnak nincs szüksége arra, hogy az ellene szervezkedőket figyelje, gyermekes túlkapásaik vadhajtásait nyesegesse!
Na, talán Juhász fütyülőjét tovább lehetne nyesegetni, mert annyira el van már szemtelenedve, miként hajdan Berija, de másokat megfigyelni - nincs az az Isten, ez egy demokratikus ország, itt erre emberfia nincs, aki parancsot adna, ezért is szabályozzák újra a nincsmit, erről ír a Magyar Nemzet....

VAKMAJOM

ALAPBLOG
Szerző: VAKMAJOM
2017.03.18.



Az OECD Going for Growth elemzése ajánlásokat tesz a tagállamoknak, hogy milyen szabályozói intézkedésekkel tudnák élénkíteni a gazdaságot és növelni a versenyképességet.






Magyar:
– alacsonyabb jövedelmek adóterhelésének csökkentése,
– versenykorlátozó szabályozások eltörlése (pl. plázastop), verseny élénkítése új szereplők beengedésével, hatékonyabb versenyfelügyelet,
– hatékonyabb költés az oktatásra, kevés a diplomás, felnőttképzés hiánya, rossz PISA eredmények,
– korrupció ellenes hatóság felállítása (ez kicsit olyan, mintha a Mikulástól kérnénk, hogy tépje ki a szakállát, egyáltalán, számolja fel magát…),
– piaci energiaárak (ártorzítás eltörlése)....

BOTKA

TUAREG BLOG
Szerző: TUAREG
2017.03.19.


Tegnapi, Gyurcsánynak írt nyílt levelemet netszerte ellepték a dékások, és követelték, hogy írjak Botkáról. Tessék parancsolni:

Botkával csak egy baj van: a pártja. Mert egyébként marha nehéz helyzetben vannak azok, akik karaktergyilkolni akarják. Ő ugyanis a két legsikeresebb demokrata politikus egyike. 2002 óta függetlenül az országos közhangulattól, és az országgyűlési választások eredményétől, minden alkalommal simán nyeri a Szeged vezetéséért zajló küzdelmeket. A másik ilyen erejű politikus Tóth József, Angyalföld polgármestere. Szóval nem egy lúzer típus, ez meg a "dögöljön meg a szomszéd tehene" általános magyar moráljában persze utálatot szül sokakban. De én a tényekről írok, úgyhogy most is azoknál maradok: ha valaki ellenszélben is mindig nyer, és képes a városát fejleszteni úgy, hogy hosszú éveken át kormányzati tiltólistán van, az bizony nem kispályás.

De mint mondtam, egy baj azért van Vele: a pártja. Nem hiszem, hogy hosszú évek káderpolitikáját képes lesz semmissé tenni, így aztán maga az MSZP nem lesz képes megújulni, mert a mélyében rothadt mostanra szét. Úgyhogy reálisan azt mondhatjuk: szép dolog Botkától, hogy fölvállalja a pártját, ugyanis Őt erre semmi sem kényszeríti. Nem Neki van szüksége az MSZP-re, hanem fordítva. Akik képben vannak, hogy egy polgármester-választáson elsősorban milyen értékek mentén szavaznak az emberek, tudják: Botkát akkor is nagy valószínűséggel újraválasztják, ha függetlenként indul. Per pillanat a saját hitelével próbálja megmenteni a pártját, meglátjuk, mekkora sikerrel.

Az azért némi reményre adhat okot a szocialista szavazók körében, hogy az MSZP képes volt egy olyan bátor lépést megtenni, hogy egy karizmatikus, nem a szokásos himihumikban, felfelé nyal, lefelé tapos párthelyezkedésekben jártas apparatcsikot állított ki, akinek persze se íze, se bűze. Botkának van kisugárzása, ütős pali, és mint mondtam: sikeres, és önmaga jogán az. A semmittevésben és sikertelenségben megfáradt Gyurcsánnyal szemben kétségkívül valós akternatíva abban a szavazói körben, amelyik jelenleg képtelen új pártokban gondolkodni. Innen adódik a DK környéki álfüggetlen sajtó pánikrohama: valszeg nemkevés az MSZP-től korábban a Kékekhez árpártolt szavazó fog visszamenni Szegfűékhez...

NYÍLT LEVÉL GYURCSÁNY FERENCNEK

TUAREG BLOG
Szerző: TUAREG
2017.03.18.


Kedves Ferenc!

Kedveltelek. Sőt, nemcsak kedveltelek, de igen sokáig, erős ellenszélben támogattalak is minden rendelkezésre álló eszközömmel. Megvan Benned az a ritka képesség, hogy az emberek elhiszik Neked: komolyan is gondolod, amit mondasz. A legutolsó alkalom, mikor élőben meghallgattalak, 2014 őszén volt, az Egyetem téren. Egy mondatodra a mai napig emlékszem: "a párt semmi, az ország minden". Ez, ha valaki komolyan is gondolja, és aszerint is tesz, akkor egy gyönyörű, államférfiúi mondat. Önfeláldozásról szól, hazafiságról, az önérdek közérdek mögé rendeléséről. A probléma csak az, hogy azóta fehéren-feketén kiderült: nem gondoltad komolyan.

Aztán az elmúlt években az is kristálytiszta lett, hogy nagyjából az összes kulcsmondatoddal ugyanez a helyzet. Mondtál olyasmiket, hogy ezt a Rezsimet nem lehet parlamenti eszközökkel eltávolítani, éljen az utcai küzdelem, és mindenki, aki biodíszletként a kupolás épületben melegedik, az kollaboráns. És mint sok mindenben, ebben is igazad volt. Csakhát megint azok a fránya tettek, azok hiányoztak. Vagyis inkább nagyonis megvoltak, csaképp pont azzal ellentétesen, mint amit szavakban közöltél. Magad váltál a parlamenti kollaboráció élharcosává, aki minden alkalmat megragadott, hogy az időnként felbuzgó utcai ellenállást lehűtse, és lejárassa.

Tudod Feri, egyszerűen sok volt. Éveken át az ellenkezőjét tenni, mint amit mondasz, az nem megy ám. Ott ülsz a politikusok népszerűségi listájának legvégén, Te vagy a legelutasítottabb közszereplő kies hazánkban. És ez már rég nem a Fidesz korábbi karaktergyilkosságainak eredménye. A demokrata oldal szavazóit is elvesztetted, és nem újságcikkek, hanem a saját rettenetes ellentmondásaid miatt. Te Magad váltál a "vizet prédikál, és bort iszik" mondás élő jelképévé. És adtunk Neked 2009. után egy második esélyt, de harmadik már nincs. Vannak még, nem túl sokan, akikre hat a szómágiád, de a Te parlamenti küszöbön billegő támogatottságodnak hatalmas ára van: háromszor annyit taszít el a demokratikus oldalról. És nem máshová, mint Orbán ölelő karjaiba...