2020. március 2., hétfő

RÁADÁS: DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – SCHERER PÉTER

YOUTUBE
Szerző:  DTK
2020.02.26.



  Scherer Pétert egy próbáról vitte DTK egy 
  forgatásra, de mielőtt felvettük volna még 
  beugrott a boltba… szóval nem könnyű 
  követni, de érdemes. És ez a beszélgetésről 
  is pontosan ugyanígy elmondható. Pepe 
  mesélt DTK-nak az építőipari kalandjaitól 
  kezdve a nagypapájával nézett mozikig, a 
  diákelőadásaitól kezdve az ellopott 
  kempingbiciklijéig, az esténként, a 
  családjával közösen elosztott egy doboz 
  sörtől kezdve a műegyetemi diplomaosztóig 
  mindenről… És persze legendás „másik 
  feléről”, Mucsi Zoltánról meg az ő Kapa–
  Pepe-párosukról is, akivel szerinte pont 
  olyan a kapcsolatuk, mint amilyennek egy negyedszázados házasságnak lennie kell. Aztán bekísértük a Műszaki Egyetemre, és itt még egy komplett idegenvezetést kaptunk tőle az épületről. Nézzétek meg! Elviszlek magammal: Scherer Péter

RÁADÁS: NEM VOLT ELSŐBBSÉGEM, BUMM! A FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALOM! MI VAN??? UTÁNAJÁRTUNK...

BUDAPESTI AUTÓSOK KÖZSSÉGE
Szerző: Bp-i Autósok Közössége
2020.02.28.



  Sajnos egyre több esetről hallunk, amikor 
  alapvető szituációkban a baleset okozói nem 
  vállalják a felelősséget, ezzel a károsultnak 
  akár évekig húzódó jogi procedúrát okozva. 
  Sőt, van, hogy a helyszínen elismerik a 
  felelősséget, majd utólag visszavonják a 
  nyilatkozatot.

KÉTSZER IS KIJÖTT A SODRÁBÓL ORBÁN A PARLAMENTBEN ÉS MÉG EGY 168 ÓRÁS INTERJÚT IS A FEJÉHEZ VÁGTAK

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.03.02.


„A sas szálljon már le a magasból, menjen ki a nép közé, akiket verebeknek néz, nézze meg, hogy élnek az emberek ott, ahol nincs se minőségi munka, se minőségi bér, se háziorvos, se postás, a busz is naponta csak kétszer jár, ahol a közmunkán kívül nincs b terv. Erről az országról is mondjon pár szót” – kezdte az azonnali kérdések óráján felszólalását Orbán Viktornak címezve a parlamentben Jobbik elnöke. A bőrdzsekiben megjelenő Jakab Péter arról beszélt, hogy 


több fideszes politikus szerint Orbán elvesztette kapcsolatát a valósággal,

és már a kormányfő évértékelője is olyan volt, mint a vagyonnyilatkozata: papíron stimmelt, csak nem volt köze a valósághoz...

VÉGET ÉRT AZ ŐRÜLET A LAKÁSPIACON? - HOL A PÉNZ? PODCAST23. EPIZÓD

INDEX
Szerző: Index
2020.03.02.



Nincs még egy olyan gazdasági hír, trend vagy téma, amit minden magyar annyira a bőrén érezne, mint az ingatlanpiac alakulását. Márpedig az elmúlt években leginkább egy dolgot csinált a magyar, főleg városi, budapesti lakáspiac: kilőtt. Az ingatlanárak olyan meredeken emelkedtek, hogy 2017-ben egy nemzetközi elemző cég szerint Budapest a világ ötödik leggyorsabban dráguló városa volt, Európában pedig csak Berlin tudta lekörözni.

2019 végén viszont valami megváltozott, évek után először úgy tűnt, lassulni fog az eddigi növekedés, 2020 elején pedig már biztosnak tűnik, hogy egyelőre a piac bizonyos szegmenseiben tényleg stagnálni kezdenek az árak.

De mitől nőtt irgalmatlanul a lakások ára, és miért fékezett be hirtelen? Elérünk majd oda, hogy egyre olcsóbbak lesznek a lakások, az albérletek, vagy idővel újra elindul a meredek drágulás? Mit tett eddig és mit tehet a jövőben a kormány, és mire érdemes odafigyelnie annak, aki 2020-ban lakást akar venni? Erről beszélgetünk a Hol a Pénz? podcast legújabb adásában Horváth Áronnal, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközont vezetőjével és Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével. Ízelítőként pedig itt a beszélgetés egy szerkesztett részlete...


ELENA CEAUŞESCU NYOMDOKAIN HALADUNK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.02.


Elena Ceauşescut 1974-ben választották a Román Akadémia tagjává. A Kárpátok Géniuszának felesége mindössze elemi iskolákat végzett. Ennek ellenére, előbb vegyészmérnök lett, majd a kémia doktora, végül akadémikus. Intellektuális szárnyalásának csúcsán, hivatalos megszólítása a következő volt: „akadémikus, doktor, mérnök Elena Ceauşescu”. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben a lányát – a matematikusi és fizikusi végzettséggel rendelkező – Katyerina Tyihonovát nevezte ki a Moszkvai Állami Egyetem új mesterséges intelligencia-kutatóintézetének vezetőjévé. Áder János magyar államfő sem akart kimaradni a jóból: ő Pelczné Gáll Ildikóból faragott egyetemi tanárt, akit ettől kezdve megillet a professzor asszony megszólítás.

Pelczné Gáll lldikó jelölését az ilyen ügyekben illetékes szakmai bizottság, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nem támogatta, ám Áder János államfő túltette magát ezen a nehézségen, és gond nélkül egyetemi tanárrá nevezte ki az egykoron Orbán Viktorhoz közel álló, országgyűlési képviselőként, majd Európai Parlamenti képviselőként munkálkodó Pelcznét.

Nem tudni, Áder János mennyit tépelődött, mielőtt odakanyarította nevét Pelczné kinevezési okmánya alá. Az eddigi gyakorlat alapján, azt kell gondolnunk, hogy nem voltak emiatt álmatlan éjszakái az államfőnek. Áder eddig ugyanis gyakorlatilag mindent aláír, ami formailag aláírhatónak mutatkozik. Korábban még jobban adott a látszatra, néha olyan is előfordult, hogy futott egy kört, és visszaküldte a parlamentnek, mely testület aztán változtatás nélkül újból elétolta a szöveget, és Ádernek ekkor már nem volt más mérlegelési lehetősége, minthogy aláírja.

Most bizonyára lett volna más választása is. Például az, hogy nem Nicolae Ceausescu és Vlagyimir Putyin elvtársak nyomdokain halad, hanem úgy viselkedik, mint egy uniós tagállam parlamentje által, vagyis demokratikusan megválasztott államfő. Meglett volna a lehetősége, hogy visszadobja Pelczné kinevezését, mondván, nem felel meg a szakmai kritériumoknak, talán még hezitált is valamelyest – nem tudjuk...

ORBÁN VIKTOR SZERINT CSAK KALANDVÁGYBÓL VÁNDOROLT KÜLFÖLDRE A TÖBB TÍZEZER MAGYAR FIATAL

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.03.02.


Ő pedig elismeri bátorságukat. A miniszterelnök kemény kérdéseket kapott a Parlamentben, Jakab Péter szerint a kormányfő már rég elvesztette kapcsolatát a valósággal.

Orbán Viktor évértékelője olyan volt, mint a vagyonnyilatkozata: papíron jól hangzik, csak épp semmi köze a valósághoz
– ez csak egy az erős mondatok közül, amikkel az ellenzéki politikusok hétfőn délután a Parlamentben bombázták a miniszterelnököt, az azonnali kérdések órájában. 

Ereszkedjen le a verebek közé!
A fenti hasonlatot a Jobbik elnöke dobta be, utalva a miniszerelnök papírforma szerint elkeserítő anyagi helyzetére: Jakab Péter szerint Orbán Viktor egy olyan államról vizionál, ahol szárnyal a gazdaság, jól élnek az emberek, a kórházak csak tisztasági festésre szorulnak – csakhogy ezt az országot Magyarország helyett Svájcnak hívják.
„Több fideszes képviselő is elismerte már nekem, hogy ön elvesztette a kapcsolatot a valósággal. A sasnak ideje leszállnia azok közé, akiket verébnek néz – oda, ahol nincs munkalehetőség, sem háziorvos, ahol a busz is csak naponta egyszer jár, nincs rendőr és postás sem”

- ostorozta Orbánt Jakab, és számon kérte a miniszterelnököt: mit üzen azoknak a magyaroknak, akik a nyugdíjkorhatárt sem érik meg, mi a válasza arra, hogy ma Magyarországon 38 ezer ember hal meg egyébként megelőzhető betegségek és kórházi ellátatlanság miatt, és félezer háziorvosi praxis maradt betöltetlenül...

A FIDESZ HÍVŐK INGYEN IS FÖLDHÖZ JUTHATNAK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.02.


Újabb leleplező jelentést hozott nyilvánosságra Ángyán József, aki egykor az Orbán-kormány mezőgazdasági államtitkára volt. A Fideszből kiábrándult professzor ezúttal Baranya megyében vizsgálta a „Földet gazdáknak” programot, s megállapításai nem okoztak nagy meglepetést. A földek több mint fele – 5 ezer hektár – a kormány meghirdetett programjával ellentétben, nem a kis- és közepes családi gazdaságokhoz jutott, hanem nagyvállalkozókhoz. A program keretében egyébként az Orbán-kormány hozzávetőleg 300 ezer hektár állami földet ad a Fidesz vidéki támogatóinak.

A kormány elsősorban a kis- és közepes családi vállalkozások számára hirdette meg az állami földprivatizációt, Ángyán professzor szerint, azonban az elárverezett földet inkább nagygazdák kapták. Akad közöttük milliárdos, nagyvállalkozó, dohány- és üzemanyag kereskedő, építési vállalkozó, adószakértő, vendéglátós, szoftverfejlesztő, informatikus tanító, de még polgármester is. Elsősorban a Fidesz holdudvara kapott nagyobb területeket, hozzávetőleg ötezer hektárt. A kis- és közepes családi gazdaságok mindössze 600 hektárt vehettek a Baranya megyében értékesített 8 ezer 500 hektáros területből.

Ebből egyenesen következik, hogy Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik helyben megművelik. E területek több, mint 80 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték, akiknek kevés közük van a mezőgazdasághoz, s néha még azt sem tudják, hol vették a földterületet. Ángyán professzor szerint, az sem meglepő, hogy a 8500 hektár kétharmada licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el, a valódi árverseny pedig csupán az elárverezett területek töredékénél alakult ki. Az erőviszonyok ismeretében, a helyi gazdák nem mertek licitálni...

AZ AUTOKRÁCIA TRÜKKJE: AZ EMBEREK IGAZSÁGÉRZETE NEVÉBEN NEKIMENNI A BÍRÓSÁGOKNAK

444.HU / TLDR
Szerző: erdelyip. plankog
2020.03.02.


- Az új nemzeti konzultációval a kormány a bíróságok ellen is hergel.

- Több kérdés is kifejezetten a független igazságszolgáltatást támadja, miközben a parlament megszavazta, hogy nem fognak kifizetni jogerősen megítélt kártérítéseket.
- A háttérben zajlik a jogi keretrendszer faragása a kormány ízlése szerint.
- A szintén illiberális vezetésű Lengyelországban már előrébb jár ez a folyamat, ott napi bíróellenes műsor megy a köztévén.
- Így lehet az „emberek igazságérzetét” az autokratikus törekvések szolgálatába állítani.

Évek óta folyik a Fidesz kommunikációs háborúja a civil szervezetek ellen a kormányzati médiabirodalom és a nemzeti konzultációk segítségével. Olyan lendülettel, hogy bíróság is elmarasztalta Rogán Antal minisztériumát, mert valótlanságot írtak a civilekről a konzultációban.

A parlament fideszes többsége különféle jogszabályokat is kitalált, hogy megnehezítsék a civilek életét, de ezeket, például a külföldi támogatásokról vagy a civilek különadójáról szóló törvényeket a gyakorlatban nem alkalmazzák.

A bíróságok ügyében ehhez képest eddig fordított volt a helyzet. Kommunikációs támadások korábban nem nagyon történtek, de folyamatos volt a jogi mérnökösködés, új jogszabályok és rendeletek születtek, amiket azonnal alkalmaztak is, hogy a NER ki tudja terjeszteni a befolyását az igazságszolgáltatásban.

MOST VISZONT A KORMÁNY ELKEZDETT SZTORIT ÉPÍTENI A BÍRÓSÁGOK ÜGYE KÖRÉ IS...

LANTOS CSABA: MÉG A SIKER IS SOK ÁLMATLAN ÉJSZAKÁT OKOZ

24.HU / PODCAST
Szerző: KRIZSÓ KRISZTINA
2020.03.02.


Kiválthat-e világgazdasági válságot a koronavírus? Mitől fulladhat kudarcba egy üzlet, ha egyébként az ötlet és az időzítés is nagyszerű? Milyen alapokat adhat a sport az üzleti élethez? Többek között ez is kiderül Bárkiből Valaki című podcastunk második részéből, amelyben ezúttal Lantos Csaba milliárdos üzletemberrel beszélget Krizsó Szilvia.



TÖKÉLYRE FEJLESZTETTE A HIÁNYGAZDASÁGOT A BKV

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.03.02.


Csendben megfelezte az elektromos buszokkal kapcsolatos célját a kormány. Míg korábban arról beszélt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy 2030-ban már csak elektromos buszok közlekednek majd a magyar nagyvárosokban, addig az új klímaterv 50 százalékos arányt irányoz elő ugyanekkorra. Igaz, ahogy korábban bemutattuk, valójában nem is érdemes elkapkodni az e-buszok beszerzését, különösen akkor, ha nem lesz sokkal több állami pénz a közösségi közlekedésre.

Márpedig ennek nem sok jele van, a kormány zöld busz programjára tíz év alatt szánt 36 milliárd forint a korábbi nyilatkozatok szerint legfeljebb 20 százalékos állami támogatásban ölt majd testet, miközben az elektromos buszok kétszer drágábbak a dízeleknél, és az üzemeltetésük is többe kerül. A budapesti közösségi közlekedés működtetésére a kormány 2011-ben 56 milliárd forintot adott, 2015-ben – az adósságátvállalással együtt – 76 milliárdot, 2018 óta viszont csak évi 12 milliárdot, és ennyi az idei előirányzat is.

Nemrég arról alakult ki vita, hogy megkapja-e a BKV új dízelbuszokra a kormány által megígért 3,2 milliárdot. Orbán Viktor és Gulyás Gergely többször is nyilvánosan megígérte, hogy érvényben maradnak a Tarlós István főpolgármestersége alatt a főváros és a kormány között kötött megállapodások. A Népszava információi szerint azonban mégsem adták meg a 3-as metró felújításához szükséges buszbeszerzés fedezetét, ezét a BKV a B tervet vette elő: a használt buszok vásárlását.

Szerencsére Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is megerősítette, hogy utalni szeretnének, csak még a szerződés megkötéséhez meg kell állapodni további részletekről. Tény azonban, hogy a vállalt határidőt nem sikerült tartani.

De miért van egyáltalán új buszokra szükség, ha a mostani metrófelújítás során már van elég busz? A metrópótlásban körülbelül 60 busz vett/vesz részt az északi és a déli szakasz esetében is, így ennek a középső szakasz esetében is alapvetően elegendőnek kellene lennie. Ráadásul a belvárosi, Lehel tér és Nagyvárad tér közti szakaszon a kiskörúti és a nagykörúti villamosok is be tudnak segíteni a pótlásban, ezen a szakaszon sokkal több alternatív útvonal érhető el. A fő gond viszont, hogy a déli szakasz felújításának valószínűsíthető csúszása miatt eléggé úgy néz ki, hogy a két szakaszon egyszerre is dolgoznak majd, így legalább 40-50 pluszbuszra lesz szükség...

EGYESEKRE VESZÉLYES A KORONAVÍRUS, DE A PÁNIKKELTÉS MINDENKIRE VESZÉLYES - MINDENT MEG KELL TENNI, HOGY A VÍRUS TERJEDÉSE LASSULJON, DE AZ INTÉZKEDÉSEK NE OKOZZANAK NAGYOBB KÁRT, MINT MAGA A VÍRUS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.02.


Lassan józanodik a nyilvánosság, már az Index is visszavett az eszeveszett uszításból és pánikkeltésből, amit először még védtek is. Az eredménye jól látható a külföldi sajtóban, ahol azt mutogatják, hogy a gödöllői Aldi boltban üresek a polcok Magyarországon, ahol egyetlen koronavírussal fertőzött beteget sem regisztráltak még. Sajnos, a világban is hasonló pánikkeltés zajlik, amelynek hatására horrorfilmek hangulatát idéző prognózisok születnek, amelyek nem alaptalanok. Ha gyárakat, repülőtereket, egész városokat zárnak le, a hólabda-effektus hatására összeomlik a civilizált élet.

Nem szeretnénk a pánikot növelni, ezért nem részletezzük ennek folyamatát addig bezárólag, hogy leállnak a közüzemek, megbénul a közlekedés, kiürülnek a boltok. Miközben mindez nem állít meg egy vírusfertőzést, legfeljebb lassít. A pánikkeltés azért hamis, mert azt a látszatot keltette, mintha nem lehetne túlélni, és aki elkapja, az előbb-utóbb belehal. De a koronavírus az eddigi járványokhoz képest is alacsonaybb halandóságot mutat, és egy jól körülhatárolható populációt fenyeget. A terjedése azért veszélyes, mert ezt a legyengült, idős, egyéb betegségekkel küzdő népességet sem lehet halálra ítélni.

Ezért a koronavírust komolyan kell venni, ráadásul mindig vannak a szabályt erősítő kivételek, meghalnak olyanok is, akiknek elvileg nem kellene. Azonban a pánik olyan láncreakciókat indít el, amely a világ gazdaságának nemcsak a lassulásához, de összeomlásához is vezethet, mert ha az embereket karanténba zárják, ha nem jutnak el a munkahelyükre, akkor leáll a termelés, és leáll a szolgáltatás is. Létező problémáról van szó, de a bajt fokozza, ha felelőtlen pánikkeltést folytatnak politikusok, hivatalos szervek és a sajtó. Az Index arra hivatkozott, hogy láthatóan ez érdekelte legjobban az embereket, ezért írtak róla agyalágyult mennyiségű cikket. De ez hazugság, a klikkelésért írták, nem a tájékoztatás miatt, mert aki az emberek félelmére játszik, az sok klikket kap, és sok pénzt keres. De ezzel nem lehet játszani.

Nem véletlen, hogy a büntetőtörvénykönyv is bünteti a pánikkeltést, mert a pánik kiszámíthatatlan vagy nagyon is kiszámítható, borzalmas reakciókat hoz létre. A koronavírus azért terjed, mert túlságosan új vírus, amellyel szemben nincs oltás, és nagyon könnyen elkapható. A 2 százalékos halálozási arány borzasztóan magas annak, aki meghal, mert annak éppen százszázalékos. De a népességre vetítve nem magas, az emberek más betegségekben is meghalnak, egyes betegségekben még többen. Ezzel az a baj, hogy többen is kapják el, és annak a 2 százaléka már magas szám. Mindent meg kell tenni, hogy a vírus terjedése lassuljon, de annak figyelembe vételével, hogy az intézkedések ne okozzanak nagyobb kárt, mint maga a vírus. Még akkor sem, ha közvetve azok is a vírus következményei...

VÉGE A SZUPERÁLLAMPAPÍR-ŐRÜLETNEK: MI LEHET A HÁTTÉRBEN?

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2020.03.02.



Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt...

KORONAVÍRUS: SZÖVŐDMÉNY A RECESSZIÓ? - A TŐZSDÉKET HIRTELEN KAPTA EL A JÁRVÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.02.


A tőkepiac sokáig mintha észre sem vette volna a járványt. Ahogy azonban a koronavírus felütötte a fejét Észak-Olaszországban, szabályosan kitört a pánik. A zuhanást egyébként egyes vélemények szerint nem a vírus, hanem éppen az annak megfékezésére tett intézkedések generálják.

Már javában dúlt február első heteiben Kínában a koronavírus járvány sőt, már a határokat is átlépte, amikor a tőkepiacok még mindig nem vettek tudomást róla. A részvények – a szokásos kisebb korrekciókkal – szinte zavartalanul folytatták hosszabb ideje tartó menetelésüket. A Dow Jones Industrial Index január 1-je és február 21. között 1,59 százalékkal, került feljebb, és Európában is ugyanez volt a helyzet, amit például a német DAX 2,49 százalékos emelkedése jelzett. De a fertőzés gócpontjához közelebb sem nagyon izgatták magukat a befektetők: a Shanghai Composite Index ugyan február 3-án alaposan, 7 százalékkal megzuhant, pánik azonban átmenetinek bizonyult, az árak gyorsan visszakapaszkodtak, és értéke 20-án már ismét 3000 pont fölött járt.

Amikor januárban kiadták a koronavírus gazdasági következményeire vonatkozó első figyelmeztetéseket, az alapkezelők nyugodtak maradtak – írta utóbb a német Wirtschaftswoche. A kölni vagyonkezelő, Bert Flossbach január végén még nevetve mondta az alapkezelők egyesületének mannheimi ülésén: „A koronavírus témája nem hiányozhat egy ilyen zsúfolt kongresszuson”. De pánikra nincs ok – tette hozzá.

A befektetők először eladnak, és csak azután kérdeznek

Szinte egyik pillanatról a másikra kaptak a fejükhöz a befektetők, amikor egy héttel ezelőtt bejelentették a koronavírus járvány észak-olaszországi belobbanását, amit egész héten további terjedésének hírei követtek – ha egyelőre az USÁ-ban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és másutt még csak szórványosan is. Az árfolyamjelző táblák vörösbe borultak, és kevés kivétellel így maradtak egész héten. Az indexek 11-12 százalékkal estek...

HAT NAP EGY TÖRÖK KÓRHÁZBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.02.


Nem nagyon tudok annál rosszabb indítást elképzelni, mint amikor valaki egy várva várt nyaralás első pillanataiban olyan csúnya balesetet szenved, hogy utána közel egy hetet kénytelen kórházban tölteni. Márpedig Ágnessel ez történt. A mi szerencsénk csak annyi az ő szerencsétlenségében, hogy mindez Törökországban történt, így most kicsit bepillanthatunk egy ottani kórházba – nem elfeledve természetesen, hogy külföldi biztosítással rendelkezőként a helyieknél alighanem jobb helyzetben volt.

„A török hotelbe érkezés első órájában a tengerpartra vezető deszkákon elestem, felállni már nem tudtam. Telefon a biztosítónak, aki intézte a hotel orvosát, ő mentővel kórházba vitetett.

A röntgenasztalra egyedül kellett felmásznom óriási fájdalommal, az orvos a telefonjára mentett képen megmutatta, hogy eltört a combcsont. Átvitet az egyetemi kórházba, ott van ortopédia. Újabb mentő, minden zökkenés az úton fájdalommal járt.

A kórházban újabb röntgen, újabb mászás a gép alá. A doktornő itt nem látott törést (az itt készített CD-n valóban nem látszik), megnyugtatott, csak izomzúzódás, de azért egy napig bent tart.

Ekkor már éjfél volt, a hoteltől 50 km-re voltunk. A férjemnek fogalma nem volt, merre induljon vissza, de megnyugtatták, a kórház kocsija visszaviszi a hotelbe, így is történt.

Egyágyas szoba a külföldi részlegen

Engem egyágyas szobában helyeztek el, a külföldi, feltehetően fizetős részlegen. A szoba a tengerre nézett, külön fürdőszobával, az asztalon kávé, teafilter vízmelegítővel, a látogatónak fotel, kanapé.

Másnap az osztályos orvos próbált lábra állítani, mivel az ő röntgenfelvétele ugye törést nem mutatott, de sikertelenül.

Az orvos CT-t tartott volna indokoltnak, de a biztosítónak kellett minden vizsgálatot jóváhagyni, ők látták a törési felvételt, azonnali műtétet javasoltak CT helyett. Bemutatkozott a sebész, megbeszéltük a műtétet.

A biztosító munkatársa minden nap felhívott, tartottuk a kapcsolatot, az utazási iroda kint dolgozó munkatársa minden nap meglátogatott.

A fájdalomcsillapítást a testembe vezetett, automatikusan adagoló csővel oldották meg, amit szükség szerint én is szabályozhattam...

EMLÉKEZETPOLITIKA LENGYELORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2020.02.28.


...A lengyel történelemhamisítók helyzete valamivel könnyebb, mint magyar kollégáiké. 1939 szeptemberétől Lengyelország német és szovjet, 1941 nyarától csak német megszállás alatt lévő ország volt. Magyarország, nagymértékben Horthy Miklós kormányzónak köszönhetően, a náci Németország szövetségese volt a második világháborúban. Nehéz feladatra vállalkozik az, aki a német megszállás után kinevezett Sztójay‑kormány és hatósági közegei kollaborálását pusztán engedelmes parancsvégrehajtásnak próbálja beállítani. Azon lehetne vitatkozni, hogy 1945 előtt Lengyelországban volt‑e erősebb az antiszemitizmus, vagy Magyarországon, de hogy mind a két országban széles értelmiségi, munkás, paraszt és polgári köröket átfogó zsidóellenes érzelmek, indulatok éltek, az sokszorosan feldolgozott, bizonyított tény.
*
Alig néhány éve, pontosan 2015 áprilisában James Comey, az FBI akkori vezetője ellátogatott a United States Holocaust Memorial Museumba, ahol nagy beszédet mondott. Ebben többek között megemlítette azokat a lengyeleket és magyarokat, akik részt vettek zsidó honfitársaik kirablásában, legyilkolásában, a náci tömeggyilkosokkal valamilyen módon kollaboráltak.

Bronisław Komorowski államelnök a lengyel televízióban kijelentette: „Ezzel Comey megsértette azokat a lengyeleket, akik a zsidóknak segítettek.” Comey nem róluk, a még élő vagy már halott lengyel „Igazakról” beszélt, hanem arról a több tízezer lengyelről és magyarról, akik feljelentették, zsarolták vagy saját kezűleg gyilkolták halomra zsidó szomszédjaikat, ismerőseiket, akik segítettek felkutatni, elfogni a bujkáló vagy a lágerekből, gettókból megszökött zsidókat. És ne feledkezzünk meg azokról a milliókról, akik egyszerűen csak örültek, hogy hazájuk (Lengyelország és Magyarország) „megszabadul” a zsidóktól, vagy csak közömbösen szemlélték zsidó honfitársaik üldöztetését.

A hivatalos lengyel és magyar reakció Comey beszédére politikai reagálás volt: Varsóban behívatták a Külügyminisztériumba az amerikai követet, és rajta keresztül felszólították az FBI vezetőjét, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot. Mint azt Varsóban és Budapesten akkoriban több „illetékes”, vagyis politikus hangsúlyozta, az „alapvető történelmi tény” az, hogy egyedül a náci Németország volt a felelős azért, ami a zsidókkal történt.

A hivatalos, öndicsérő, önimádó és mindkét országban rendkívül népszerű történelemszemlélet és holokauszt-emlékezetpolitika egyelőre kénytelen tűrni azoknak a történészeknek a kutató és publikációs munkáját, akiknek hála ma már tudjuk, hogy sokkal, de sokkal több lengyel és magyar vett részt zsidó szomszédjaik kirablásában, elpusztításában, mint azt akár pár évtizeddel ezelőtt gondoltuk, hittük. Sokak számára a holokauszt a meggazdagodás lehetőségét nyújtotta, és a kísértés túl nagy volt: büntetlenül rabolhattak, erőszakolhattak meg nőket, gyilkolhattak, a zsidók feljelentésére pedig egyenesen biztatták az állampolgárokat a hatóságok mind a két országban.

Szijjártó Péter külügyminiszter vagy beszédírója talán egy szinonimaszótár segítségével fogalmazta meg Comeyt elítélő nyilatkozatát, amelyet alig leplezett és szinte őszintének tűnő felháborodással olvasott fel: „sértő, rágalmazó, durva, történelmietlen, általánosító, érzéketlen, bántó, felületes” – minősítgette az FBI‑vezető beszédét.

Szijjártót meg lehet érteni. Orbán Viktor alig egy évvel korábban még vehemensen védelmezte a Szabadság térre titokban egy éjjel odalopott, ám a mai napig hivatalosan fel nem avatott megszállási emlékművet, amelyről később azt hazudták, hogy az a német megszállás áldozatainak emlékműve. A Magyarországot jelképező, az országalmát a kezéből kiejtő, szárnyaszegett, ártatlan Gábriel arkangyal, amelyre lesből, fentről lecsap a gonosz náci sas, az Alaptörvénynek csúfolt valami Preambulumával és a Jobbik 2007‑es, Bethlen Gáboról elnevezett politikai programjával összehangban azt sugalmazza, hogy hazánk a megszállással elveszítette állami függetlenségét, mindenről a német megszállók tehetnek. Ugyanakkor volt már, hogy Orbán kijelentette: a holokauszt idején „...sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljeset a becsületes helyett”, és a holokausztot magyar nemzeti tragédiának is nevezte. Most akkor szegény külügyminiszter honnan tudhatná, hogy Orbán éppen mit gondol ma, és mit fog esetleg holnap mondani mondjuk Jeruzsálemben vagy New Yorkban, esetleg Párizsban, ha úgy látja éppen jónak, a magyar holokausztról.

Comey egyik első és legkeményebb bírálója az ismert lengyel történész és újságíró, Anne Applebaum volt. Nem holokauszt‑szakértő, és nem tekinthető objektívnek sem. Meggyőződéses lengyel nacionalista és nem mellékesen a volt lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski felesége. A Washington Postban megkísérelte eredeti szövegösszefüggéséből kiragadni Comey egyes mondatait, és fő mondanivalóját meghamisította. Megpróbálta a figyelmet elterelni a „hétköznapi lengyelek” kollaborálásáról a náci megszállókkal, és minden egyes lengyelt a nácik ártatlan áldozatának nevezte, hangsúlyozva, hogy nem volt Lengyelországban kollaboráns, Vichy‑típusú kormány. A megszállt Lengyelországban igen veszélyes volt a zsidóknak segíteni, aki ilyesmivel próbálkozott, családtagjai életét is halálos veszélybe sodorta, a nácik áldozatai között pedig milliószámra voltak lengyel értelmiségiek, papok, politikusok és egyszerű munkások, parasztok is – hangoztatta Applebaum. Ő azt hiszi magáról, hogy liberális és demokrata, és tény, hogy az Orbán‑ és a Kaczyński‑rezsim bírálója. De az is igaz, hogy egyetlen rossz szót sem szólt, amikor 2018 elején (egészen pontosan január 28‑án, a holokauszt nemzetközi emléknapján) Varsóban kiadták a holokauszttörvényt, amely eredeti változatában három év börtönnel fenyegette azokat, akik a holokauszttal kapcsolatban valamiféle lengyel kollaborálásról merészelnek beszélni vagy írni. Talán arra is lehet emlékeztetni, hogy Schmidt Máriától 2010‑ben szemrebbenés nélkül átvette a Petőfi‑díjat és a vele járó 10 000 eurót (utóbbit a díj fő szponzorának, a MOL‑nak köszönhetően), a Terror Háza Múzeumot pedig egész Kelet‑Európa leginnovatívabb múzeumának nevezte. Ennek állandó kiállításán egy szó sem esik a magyarok vagy a Hor­thy‑rendszer felelősségéről a holokausztban, és már pengefalával azt hazudja, hogy hazánkban csak két diktatúra volt, a nyilas és a kommunista. A náci megszállókkal pedig csak egy maroknyi nyilas kollaborált, akikből egyébként a szovjet megszállás idején kommunista, ÁVH‑s verőlegény lett – látható az állandó kiállításon. A magyar nép pedig ártatlan, mindig bátran kitartott, harcolt az egymás váltó diktatúrák és diktátorok ellen – sugalmazza, írja, nyilatkozza Schmidt Mária lassan három évtizede...


EGYMILLIÁRD FORINT UNIÓS TÁMOGATÁS EGY SZAKMAILAG KÉTES MEGÍTÉLÉSŰ CSALÁDI PROJEKTRE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.03.02.


2019 nyarán bejárta a sajtót a hír, hogy a Lyme Diagnostics Kft. 3,5 millió euró (kb. 1,1 milliárd forint) európai uniós támogatást nyert a Horizon 2020 program keretéből a Lyme-kór diagnosztizálásnak újfajta módszerére, a DualDur nevű projektre. A Horizon 2020-ra való pályázáshoz a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) segítséget nyújt, az MFK igazgatóhelyettese pedig egyben a Lyme Diagnostics Kft. tulajdonosa is. Egy elismert orvos, a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozatának elnöke szerint ráadásul a DualDur orvosi szempontból nem megfelelő, és nem fog megbízható eredményt adni...

ITT A TELJES NÉVSOR: ŐK 45-EN KÉSZÍTETTÉK ELŐ A NAT-OT

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.03.02.


Tanárok, diákok, iskolák sora tiltakozik hetek óta a kormány által legyártatott új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek ellen. A nyilatkozatokban szakmai és világnézeti kritikák is megfogalmazódtak, a múlt héten pedig az egyházi iskolák tanárai nyilvánították ki, hogy ebben a formában nem a várt megújulást segítik az oktatás alapdokumentumai, hanem inkább gátolják a korszerűbb pedagógia érvénysülését, mert a készítők minden korábbinál nagyobb tananyagmennyiséget próbáltak belezsúfolni. Ez pedig továbbnehezíti az amúgy is túlterhelt oktatók és diákok dolgát.

Az új NAT stratégiai tervezetén 2017-ben kezdett dolgozni egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével. Az általuk elkészített alaptanterv azonban nem nyerte el a kormányzat tetszését, mert nem volt elég keresztény, hazafias, nemzeti. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ki is jelentette: abban a formában, ahogy megkapták, biztosan nem léphet életbe, a Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezért szakmai koncepciónak minősítve vette át az anyagot.

2019-ben aztán egy újabb csapat verbuválódott, a végleges szöveg ennek a 45 embernek a köszönhető. Az Oktatási Hivatal által kiadott lista tanúsága szerint a legnagyobb hatással Takaró Mihály lehetett az anyag elkészítésére. A Horthy-kultusz elkötelezett hirdetőjeként ismert irodalomtörténész tavaly majdnem egy teljes fél évig kapta a bruttó 480 ezer forintos díjazást a közreműködéséért, míg a többieknek – egy kivétellel – másfél hónapra szólt csak a megbízásuk.

Az már közismert Szél Bernadett közérdekű adatigénylése alapján, hogy Takaró Mihály mellett felesége, Palágyi Márta, a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium magyar-történelem és vallástanára is közreműködhetett a NAT szerkesztésében. Palágyi Márta a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei történelemtanároknak szervezett táborában is adott már elő Trianon tanításának különféle lehetőségeiről. A 45 fős csapat tagja volt még Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese, Lebanov József, az Emmi köznevelési helyettes államtitkársága stratégiai főosztályvezetője, valamint Rónaszékiné Keresztes Mónika, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, akit az Emmi zenei nevelésért felelős miniszteri biztosként alkalmaz jó ideje.

Az Oktatási Hivatal listájából az egyébként nem derül ki, hogy kit milyen szerepkörre vettek fel a NAT-csapatban. Az Oktatási Hivatal szerint valamennyiüknek az volt a feladata, hogy „szakmai támogatás biztosítsanak az új tantervi-tartalmi szabályozók készítéséhez”, amihez a „minőségbiztosítás” is hozzátartozott. Az OH szakmai fejlesztő munkakörben bruttó 480 ezer forintos bérezéssel alkalmazta őket:...

A DEMOKRATA PÁRT EGYESÍTI AZ ERŐKET SANDERS ELLEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző. Amerikai Népszava
2020.03.02.


Pete Buttigieg két nappal a “szuperkedd” előtt kiszállt az amerikai elnökjelöltségért folytatott küzdelemből, és ezzel nagy támogatást nyújtott a Demokrata Párt által leginkább támogatott Joe Bidennek. A döntés azért meglepő, mert Pete Buttigieg kiválóan szerepelt eddig az előválasztásokon, Iowa-t megnyerte, New Hampshire-ben második lett. Első győzelme óta pedig egyre népszerűbb lett, az önbizalma is megjött, ha a végső győzelemre nem is volt nagy esélye, semmi nem indokolta, hogy éppen a “szuperkedden” ne mérje meg magát.

Hirtelen és váratlan döntésének nem lehet más logikus oka, hogy a legfőbb esélyessé vált Bernie Sanders ellen egyesítsék a mérsékelt, centrumpárti, moderált demokrata szavazókat a “szuperkedd” előtt. A dél-karolinai előválasztást Joe Biden nyerte, ami újra reménységet adott a Demokrata Párt elitjének, hogy az általuk kiszemelt Biden nyerhet, és legyőzheti a “szocialista” programjával egyre nagyobb ijedelmet keltő Bernie Sanderst. Pete vagy maga ismerte fel, hogy a visszalépése gyengítheti Sanders esélyeit, aki ellen kifejezetten kampányolt is, vagy a demokrata párti vezetőkkel jutott valamilyen egyezségre, hogy a 15 államban egyszerre zajló keddi voksolás előtt ne ossza meg a centrum erőit.

Akárhogy is történt, a visszalépése veszteség a publikumnak is, a demokráciának is, mert mégiscsak egy spekuláció áll mögötte, ami Pete szimpatizánsaiban is megtörhette a melegségét nyíltan vállaló, melegházasságban élő fiatalember erősödő nimbuszát. Pete Buttigieg az elmúlt hetekben bizonyította, hogy több van benne, mint ami látszik, és amire kezdetben gondoltak, hogy teszteli az amerikai nép toleranciaszintjét. Egyrészt ez a toleranciaszint meglepően magas volt, másrészt Buttigieg több volt annál, mint az első nyíltan meleg elnökjelölt-jelölt.

A demokrácia veszteségét jelenti az is, hogy a párt Hillary Clinton után újra befolyásolni igyekszik a demokrata előválasztásokat, és a teljes mezőny legunalmasabb, legérdektelenebb emberét jelöli Trump ellen, akinek a legyőzése majdnem biztos, de még annyi örömöt sem okoz, hogy legalább jól szórakozott a publikum. Emellett az is bosszantó, hogy már megint nem az emberek válastzanak, hanem manipulálják az esélyeket. Bernie Sanders ebben a kampányban az egészségbiztosításon és a tandíjon kívül megvillantotta egyéb “szocialista” nézeteit is, amelyek valóban riasztóak. A gazdagok elleni uszítása és forradalmi hevülete lejáratja azokat a fontos törekvéseit is, amelyeket egy normális kapitalista társadalomban is helyeselni lehet...

EZER MILLIÁRD KÖZPÉNZT ÉGETETT EL A KORMÁNY VAGYONKEZELÉS CÍMÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.03.02. 



Évi nettó 150 milliárd forintot költ el a kormány az állami cégek és részesedések fenntartására, most egy újabb pénznyelő, a Rail Cargo Hungaria részbeni visszavásárlásra készül.

A kormány újra felmelegítette, hogy a MÁV egykori teherfuvarozási cégében, mára a Rail Cargo Austria tulajdonában lévő Rail Cargo Hungaria Zrt.-ben az állam részesedést vásárol. Egy biztos, nagy haszon ebből az üzletből sem várható (lásd keretes írásunkat), de ez egyáltalán nem lenne kirívó, hisz az állami vagyon kezelés az Orbán-kormány 2011-2018 között 1298 milliárd forintot bukott, vagyis egy pénzégető projekttel több vagy kevesebb, mondhatjuk, nem oszt, nem szoroz. 


Februárban az állami vagyon kezeléséért felelős miniszter Bártfai-Máger-Andrea közleményben tudatta, hogy az állami vagyon nyilvántartatási értéke 2010 és 2019 között 52 százalékkal 6 ezer milliárd forinttal nőtt – legalábbis papíron. A közlemény szerint gyarapodó állami vagyon összetétele 62 százalékban ingatlan, 21 százalékban társasági részesedés. A fennmaradó részt egyéb vagyonelemek (például ingóságok) egészítik ki. A 6 ezer milliárdot kitevő vagyongyarapodás egyrészt ingatlanvásárlásokból, másrészt a társaságok valós gazdasági növekedéséből ered, ami a válság utáni megerősödés következménye – fejtegette akkor közleményében Bártfai-Mager. Az elmúlt évtized tranzakciói közül a miniszter az energiaszektorban végrehajtott akvizíciókat emelte ki, ám pont ezek a cégfelvásárlások inkább vitték a pénzt, mintsem gyarapították volna a vagyont a nonprofit működés miatt. A Portfoliónak adott interjúból az is kiderült, hogy ugyanakkor az ingatlanokat nem piaci értéken tartják nyilván, ezért a növekedés inkább az új ingatlanok megvásárlásból, illetve a pontosabb könyvelésből származik. 

Míg a serpenyő egyik felében egy virtuális vagyonnövekmény áll, a másik oldalon a valóságosan elégetett közel 1300 milliárd forint, ennyi pénzt vitt el ugyanis a kilenc év alatt az állami vagyon kezelése, a bevételek levonása után 2011 és 2018 között (a 2019-es vagyongazdálkodási adatokkal még adós a magyar kormány). A vizsgált időszakban az állami vagyon működtetésre összesen 2265 milliárd forintot költött az állam, eközben alig 967 milliárdos bevétele származott, a két adat különbözete 1298 milliárd, amit a kormány az adóbevételekből fordított vagyonkezelésre. Ez a pénz ment a már állami kézben lévő cégek működésnek támogatásra, új cégrészesedések vásárlásra, ingatlanok vagy épp nagy értékű műkincsek (Munkácsy-képek, a Seuso-kincsek) megvásárlására...

GYARMATI ANDREA: STEMAMI?

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2020.03.01.



Csak feküdj fel a vízre, és lebegjél. Mert a víz elringat.

Tegnap koradélután úgy döntöttél, hogy részedről ennyi.

Elaludtál, ami az elmúlt néhány hónap kínjai után nagy kegyelem;


féltem, úgy lesz vége, hogy elfogy a levegőd, elfogy az erőd lélegzetet venni, de ettől szerencsére megkímélt a sors, mindkettőnket.

Álltam az ágyadnál és néztelek. Néztem azt a valakit, aki másoknak a Nemzet Sportolója, a Pillangó Kisasszony, a Nagy Bajnok, és ki tudja még, mi minden volt, van, és bizonyára lesz is, nekem azonban, és csak nekem: Anyu.

Rettenetes harc után csendesen léptél át, béke volt a vonásaidon és körülötted.

Hatvanhat fantasztikus közös évet kaptunk, és megadatott nemcsak a szülő-gyerek kapcsolat, hanem egy különleges edző-versenyző kapcsolat is, amit igazán és mélységeiben még a közvetlen környezetünk sem értett.

Az a bizonyos „úristen, de rémes lehet, hogy az anyád az edződ” kategória köztünk nem létezett. Mély, valahol az elején megkötött egyezség szerint dolgoztunk, aminek sok leírhatatlan része van, de a lényege nagyjából az, hogy „addig csinálod, amíg örömöt lelsz benne”. Ezt fektettük le az „alapokiratban”.

Öröm volt a versenyződnek lenni, együtt építeni, együtt jutni a sportcsúcsokig.

Olvasom a neten a rólad megjelenő írásokat, szól megállás nélkül a telefonom, jönnek az üzenetek a világ minden tájáról. Nincs erőm mindre válaszolni, és bepötyögni az „igen, köszönöm, kedves vagy” és „igen, ő is, ti is, mi is” válaszokat. Inkább itt mondok mindkettőnk, sőt, az egész családunk nevében köszönetet a kitüntető figyelemért és szeretetért, ami most felénk árad.

Őrzöm a leveleidet, és hamarosan biztos eljutok az újraolvasásukig. Most még csak a fotókhoz van erőm. Nézlek fiatalon és boldogan, a vízben, a parton, apuval, velem.

Vendégnek születtünk a Földre, és mindenkinél eljön a pillanat, amikor véget ér ez a vendégeskedés, és te csak a két végpont közötti történésekre lehetsz hatással. 

Hát, Anyu, te igazán megtetted, amit lehetett.

Szorgalmas voltál, tehetséges, vicces, melegszívű, okos és hihetetlenül kíváncsi. Egyszer azt mondtad: „Andukám, ha tehetném, szívesen átkukucskálnék a kulcslyukon.”

Mindig a maximumot adtad, és elvártad másoktól is a hasonló hozzáállást.

Volt két év, amikor Apu külföldre szerződött, mi mentünk vele, s én kisgyerekként a sok jövés-menés alatt rád cuppantam, mint egy vinyetta. Utóbb mosolyogva mesélted, hogy folyton azt kérdeztem: „S te, Mami?”

Így is hívtatok egy időben: Stemami
.

Aztán eltelt szinte egy egész élet, változtak a szerepek: gyengültél, bár a hited, az akaratod, a szellemed töretlen maradt. Akkor még. De tested már nem szolgált úgy, ahogy megszoktad. Eleinte morgolódtál, később ebből is igyekezted kihozni a legtöbbet. Egyre gyakrabban hoztad fel, hogy „immár te látsz el engem.” Mígnem egy csendes délután így szóltál: „S te, Andukám? Jól vagy?”

Egyszerre tört ki belőlünk a nevetés, hogy a Stemamit a Steandukám váltotta. Onnantól Steandukám lettél.

Azt tanultam tőletek, akiket remekül választottam ki, hogy mindig van tovább. Hogy a legnagyobb bajban is fel kell állni, menni tovább a legjobb tudásunk szerint, és hogy igaz a közhely: nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

Sose kételkedtem a szeretetedben, mindig tudtam, hogy jót akarsz. Hogy aztán az aktuális jót midig jól akartad-e, más kérdés, de mindez mostantól nem lényeges. „Minden úgy van jól, szívem, ahogy történt”, mondtad a minap.

Az utolsó évekre alig maradt valami a testedből, de még ekkor is nevetve emlegetted fel, hogy

egyszer maga a diktátor, Rákosi Mátyás jegyezte meg neked évődve, hogy „Éva, maga milyen apró”, mire azt válaszoltad, hogy „hát, ön sem egy óriás”.Megúsztad a dolgot, alighanem a belőled sugárzó erőnek köszönhetően.

Már a vége felé egyszer átkaroltad a nyakam, és azt mondtad, jó lenne, ha még egyszer levinnélek az uszodába. Értettem, éreztem, mit jelent ez, és nekiindultunk.

Móci fiam, a te imádott unokád mondta, hogy te még a halál ellen is olimpiát akarsz nyerni. Mosolyogva bólintottál, hiszen harcos voltál az utolsó pillanatig.

Immár nincs miért harcolni.

Stemami, csak feküdj fel a vízre, és lebegjél. Mert a víz elringat.

MAGYARORSZÁGON AZ ELIT CSŐDÖT MONDOTT – JOHN CONELLY: A NEMZETI ÜGYET NEM SZABAD A JOBBOLDALRA HAGYNI

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.03.02.


A közelmúltban jelent meg Kelet-Közép-Európa kiemelkedő amerikai kutatója, John Conelly több mint ezeroldalas nagymonográfiája a térség történetéről, benne nemzeti mozgalmak és a nacionalizmus megjelenési formáiról. A From Peoples into Nations: A History of Eastern Europe (Népekből nemzetek: Kelet-Európa története) című könyvet a Berkeley Egyetem intézetvezető professzora a múlt héten a CEU budapesti campusán mutatta be. Előadásából kiderült, hogy a nacionalizmus 19. századi formáját ő haladó eszmének tartja, hiszen annak idején a nemzeti liberalizmus formájában a jogegyenlőségért, a társadalom közös jólétéért szállt síkra. Az amerikai történész – akinek kutatási területei közé tartozik Kelet-Közép-Európa mellett a katolikus egyház története is – egyenesen bizarr dolognak tartja, hogy az etnikai nacionalizmus talaján álló magyar kormány a kereszténységre hivatkozik. John Conelly professzor budapesti előadása után nyilatkozott a 168 Órának.

Az idei év a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriuma. A magyarok többsége máig is igazságtalannak tartja azt, ahogyan akkor átrajzolták a határokat. Ez nálunk viharos érzelmekkel, sok keserűséggel telített ügy. Kérdés viszont, hogy a világon van-e rajtunk kívül bárki, aki megérti ezt a fájdalmat és kész együttérezni a magyarokkal.

Nem örülök, hogy ezt kell mondanom: nemcsak Trianon ügyében, de általában a történelmi múlttal kapcsolatban szinte teljes a tudatlanság a Nyugaton, elsősorban az Egyesült Államokban. Egy átlagos amerikai azt gondolja: annak, ami ilyen régen történt, a mai életünk szempontjából már semmilyen jelentősége sincs. Furcsállja, hogy vannak emberek, akiknek még mindig tud fájdalmat okozni valami, ami száz éve történt. Természetesen történészként én nagyon is átérzem, hogy a trianoni békeszerződés nem annyira a nemzetek önrendelkezési jogának érvényesítéséről, mint a vesztes Magyarország megbüntetéséről szólt. Ahogyan a büntetés volt a Németországgal kötött versailles-i béke célja is, amely eleve magában hordozta a későbbi konfliktusok magvát. Megágyazott annak, hogy megerősödjenek azok a radikális nacionalista erők, amelyek később felszámolták a demokratikus berendezkedést, így ez a szerződés súlyos történelmi tévedés volt. Trianonról még kevesebben tudnak, mint Versailles-ról, és kevéssé ismert, hogy a magyarokkal kötött szerződés bizonyos értelemben sokkal rosszabb volt a németekkel megkötött békénél is. Magyarországnak színtisztán magyarlakta területekről is le kellett mondania például a mai Nyugat-Romániában vagy Szlovákiában.

A szomszédos országokban, ahol az emberek a nyugatiaknál jobban tudják, hogy száz éve mi történt, valószínűleg még kevesebb szimpátiára számíthatunk.

Nyilván a történelmi emlékezet működésében is érvényesül valamiféle önvédelmi, önigazolási ösztön, hiszen mindenki tart attól, hogy felmerülhet a szándék a határok felülvizsgálatára, ami nagyon veszélyes dolog lenne. Én magam úgy gondolom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldására az egyetlen reális lépés az, amelyet Dél-Tirolban alkalmaztak. Ott a magyarhoz hasonló helyzet alakult ki, amikor Ausztriától egy jókora németek lakta területet csatoltak el. A második világháború után aztán Németország, Ausztria és Olaszország jól működő egyezményt dolgozott ki, amely a helyi német közösségnek széles körű politikai és kulturális jogokat adott. Meggyőződésem: ahol az államok készek az együttműködésre a kulturális jogok biztosítása érdekében, ott a nacionalizmus tüze is kialszik. Hozzáteszem: szerintem a kulturális autonómia követelése teljes mértékben jogszerű...

KÁDÁR-KOCKÁK MEG AZ ÚRI KECÓK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.03.01.


Kedves falun élő polgárok! Köszönjük szépen a szavazatokat, mindig számíthatnak a kormányra és a pártunkra. Önöket sem hagyjuk az út szélén. Találkozunk 2022-ben. Tisztelettel: Orbán Viktor

Ha már konzultálunk a miniszterelnökkel, akkor akár ilyesmi levelet is kaphattak volna a szavazók. Ez durran, mint a lufi, mert az is. Konkrétan a nem nagyon új családi házakban élők is eszeveszetten olvasnák a Vezérürü levelét. Az új házak tulajdonosait vagy leendő tulajdonosait segíti a CSOK meg a franc tudja milyen előre a faluért program. Csak egy apró őzbogyó került a falusi tyúkhús levesbe. Mert miután a templomok és parókiák felújítását, ezzel együtt az egyház hathatós és hatásos támogatását megoldotta Orbán Viktor és dicsőséges galerije, a családi házakra nem maradt pénz. Tartalékolni kell az újabb stadionokra meg a határon túli magyarok mindenféle támogatására. Ha már ők is a mieink, nem? Az meg úgy van, ha minálunk kell a segítség, akkor nincs.

Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása – tette közzé a Greenfo.hu.

Nem lesz, hiába, hogy már 2010 óta ott szerepelt a kormány programjában a vidéki családi házak energiakorszerűsítése, amely most kikerült az új Nemzeti Energiastratégiából – ennek okára Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és országgyűlési képviselője kérdezett rá: miért? A kérdésére Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyi államtitkára válaszolt, ebből egy részlet Tóth bejegyzéséből:

vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”

Tessék, igazi kereszténydemokratához illő vélemény ez. Attól a fickótól, aki beleszületett a Kádár-rendszerbe, és hűségesen dolgozott a városi tanácsoknál, például Százhalombattán osztályvezető-helyettesként rázta a kommenista rongyot. Nem tudom, hol lakhatott, de mára fölvitte az Isten meg az Orbán-Semjén páros a dolgát, és begyűjtött néhány kéglit.

- Érd, családi ház, 142 m² – felerészben tulajdonos.
- Érd, 117 m² családi ház – felerészben tulajdonos.
- Érd, kétlakásos lakóház, 279 m² – negyedrészben tulajdonos.
- Békéscsaba, társasház vétel, öröklés – tulajdonos.
- Siófok, hétvégi ház, 54 m² – tulajdonos.

Szépen futkoshat egyik helyről a másikra Citroen 4 Grand Picasso tragacsával. Azt nem tudom, milyen állapotban vannak házikói, lakásai, de azt igen, hogy oldja meg magának a tatarozást meg az egyéb teendőket, nehogy megfagyjon vagy rádőljön a tető. Van neki miből, zsebre tesz ingatlan bérbeadásból havi 90 000 forintot, országgyűlési képviselőként 1 682 490 forintot, államtitkárként 997 200 forintot.

Rohadtul utálom, amikor ezek a kitartott pénzzsákok majd eldöntik, hogy az embereknek, mi éri meg, mi nem. Az ilyen tarhamatyiknak fogalmuk sincs, hogy manapság mekkora nagy érték – maga az élet -, ha az emberek feje fölött tető van. Nehogy már ők döntsék el, kinek mennyit ér a háza. De az ilyen fölkapaszkodott cafrangos címmel villogóknak csak annyira telik az agyából, mint ennek az Aradszkinak. Merthogy mondta volt emlékezetes felszólalásában: “A sátán/Soros terv ellen küzdeni keresztény kötelesség”. Bravó, erre vannak kiképezve meg arra, hogy ott csesszenek ki az emberekkel, ahol tudnak. Sok helyen és sokakkal tudnak.

Egy a lényeg: ettől a kormánytól nem számíthat semmi jóra a magyar ember. Csak azok, akiknek van valami érdekszáluk a hatalommal. Mi a lószar bajuk van a régebben épült, és most gúnyosan Kádár-kockának nevezett falusi családi házakkal? Az, hogy segíteni kellene a benne élőket. Abban laknak, milliók...

TÖBB MINT 30 MILLIÁRDBA KERÜL AZ ATLÉTIKAI VB, AMELY AZ OLIMPIAI ÁLOM MIATT LEHET IGAZÁN FONTOS

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.03.02.


Gadaságilag pluszos lehet a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, igaz, úgy, hogy nem számolják vb-költségnek az atlétikai központot – egyebek mellett ez derül ki az eseményt előkészítő hatástanulmányból, amelyet a PwC készített. 166 ezer látogatót várnak, 416 ezer belépőt adnának el, az államnak pedig valamivel több mint 30 milliárd forintjába kerül a rendezés, amely alighanem azért is fontos, hogy megőrizzék az olimpiai álmot.

"Az esemény szervezése 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez. A rendezvény összesen 4 220 magyar ember foglalkoztatását támogathatja"

– áll a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság gazdasági hatásait elemző tanulmányban. A PwC által készített dokumentumot a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja küldte el a 24.hu közérdekű adatigénylésére.

A szövegből kiderül, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint. Úgy kalkulálnak, hogy a vébé összesen 166 ezer látogatót vonz, fele-fele részben magyarokat és külföldieket. Az utóbbiak átlagosan 3,9 napot töltenek Magyarországon, napi kiadásuk 25 ezer forint lesz, azaz összesen 8,25 milliárd forintot költhetnek el itt.

Ezek a legfontosabb számok, amelyeket a tanulmány bemutat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a verseny közvetlen költségei azért ilyen alacsonyak, mert például csak az ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítja be (például a stadion bővítését), mert az atlétikai központ megépítését a Csepel-sziget északi végén a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti. (És emlékezetes, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros egy 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta csak a vb megrendezését, a kormány pedig belement ebbe.)

Igaz, a Budapest 2024-es olimpiai pályázatát megalapozó, ugyancsak a PwC által készített, sokáig titkolt, majd a Népszabadság által megszerzett és ismertetett hatástanulmány hasonló megállapításai még kevésbé illeszkedtek a realitásokhoz. Harmincnyolc létesítményt terveztek a 2024-es fővárosi olimpiához, ám mindössze öt felelt meg az elvárásoknak, miközben – akkor érthetetlenül, azóta a kormány arénaépítései által igazoltan – nagyon sok projektet soroltak az olimpiától függetlenül is végrehajtott beruházások közé. Ilyen volt például a Puskás Ferenc stadion, amely jól mutatja, hogy valóban elkészülnek az ígért fejlesztések, miként azt is, mit érnek a beígért számok: az olimpiai pályázat 108 milliárd forintra tette a nemzeti stadion árát, hogy aztán 190 milliárdból készüljön el...

A MAI POLITIKA TERVRAJZÁT A HIDEGHÁBORÚ RAJZOLTA MEG - INTERJÚ OLIVIER ASSAYASSZAL

INDEX / CINEMATRIX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.02.01.


Olivier Assayas az európai film nagy alakja, filmjei a legfontosabb filmfesztivál, Cannes állandó szereplői és díjazottjai. Az 1955-ben Párizsban született francia rendező magyar gyökerekkel is rendelkezik, édesanyja, Pólya Katalin, ismertebb nevén Catherine de Károlyi, neves divattervező volt, aki 1949-ben emigrált Franciaországba. Olivier Assayas Carlos című minisorozata Golden Globe-ot nyert, Assayas-t és a főszereplőt Emmyre is jelölték érte. Rendezte Kristen Stewartot és Juliette Binoche-t, legújabb filmjében, a Wasp Network – Az ellenállókban többek közt az Oscar-díjas Penélope Cruzzal dolgozott együtt. (Kritikánk a filmről ide kattintva olvasható.)

A Wasp Network Floridába szökött kubai kémekről szól, megtörtént, nagy politikai vihart kavart események alapján. Olivier Assayas-val Párizsban ültünk le beszélgetni, hogy a rendező kifejthesse, miért tartja hasonlónak a mai helyzetet, mint amilyen a hidegháború volt, hogy elmondja, a szabad szerelmen kívül milyen, kevésbé vidám következménye lett a szexuális forradalomnak, hogy mit gondol Roman Polanski bűneiről, és hogy milyen szál köti Magyarország egykori miniszterelnökéhez. Interjú...

ÖNCENZÚRA

HVG ONLINE
Szerző: L. RITÓK NÓRA

2020.03.01.


Azt már az elején érzékeltem, mekkora gond, hogy nem beszélünk őszintén a problémáról. Másról sem nagyon, de a szegénységről, roma kérdésről végképp nem. Amikor kezdtem ezt a blogot, még az fn-en, ez az őszinte, problémafeltáró megközelítés nagyon sok negatív reakciót váltott ki az emberekből, amire nem voltam felkészülve. A rémes kommentek akkor nekem szóltak, meg a cigányságnak. Nem is bírtam sokáig, a megoldás az lett, hogy megszüntettük a kommentelés lehetőségét. 

Aztán, amikor átkerült a hvg-re, már én is jobban értettem ezt az egészet, megértettem, hogy a nyilvánosság ezzel jár, és megtanultam magamban is kezelni ezt. Szóval, vállaltam a kommenteket is. Egy darabig mentek ezek a blognál is, aztán áttevődött a facebookra, a megosztásokhoz a véleménynyilvánítás. Ma ez a legnagyobb színtér a viszonyulások kihangosítására.

Aztán, ami korábban nem volt jellemző, a kommentek újabb területet is beemeltek, a politikát, és alkalmassá vált az egész nemcsak a cigányság és az én munkám iránti véleménynyilvánításra, hanem a téma politikai megközelítésére is, amiben ki-ki viszonyulása, tapasztalata és saját értékrendje szerint vesz részt. Én meg hiába szeretném ezt az egészet szakpolitikia szinten kezelni, ma ezt nem lehet. Két oldal van, szemben egymással, közös pont nincs. Csak közös probléma van, ami mindannyiunké, de ezt nem egyforma értelmezésben látjuk.

Az első időben bátran írtam konkrét személyekről is. Bár nálam a blog leginkább szemléletformálási céllal íródott és íródik ma is, de arra is hamar rájöttem, hogy a nyilvánosság sok mindenre eszköz lehet. Nyomásgyakorlásra is, meg krízishelyzetben is, ha valamire nem volt megoldás. A blog egyre olvasottabb lett, itt is, ahol a munkát végzem, és felismerte magát gyakran az, akiről írtam, még akkor is, ha sem nevet, sem települést nem írtam oda.

Ez konfliktusokat is hozott, óvatosan kerestem az arányt, mert sosem mélyebbre akartam ásni a problémát, hanem megoldani. Az intézményrendszerrel talán ezt már megtaláltam, amihez persze még sok minden más is kellett. Egyedül csak az egyház az, ahol még mindig úgy érzem, nincs más út, csak a nyilvánosság, mert a szegregáló hatás még mindig változatlan, nincs konszenzus, és nem tudok úgy tenni, mintha a probléma nem létezne.

A családokkal is óvatosabb lettem, már a GDPR előtt is. Mert sokszor előfordult, hogy egy-egy történet annyira megérintett embereket, hogy tömegével küldtek adományt annak, akiről a blog szólt. És nagyon nehéz volt ezt képviselni a közösségben, hogy ő miért kap annyi segítséget, míg más alig. Aztán védenem is kellett őket. Eleinte még csak egymástól. Mert ha felismerték, kiről szól, könnyen gúnyolták egymást, vagy éppen irigykedtek a másikra. Meg néha a médiától is, akik között sok olyan újságíró is van, akinek csak a kattintás számít, és a felelősség a másik ember iránt minimális.

Aztán, ahogy változott a körülöttünk levő világ, és felfokozódott a gyűlölet is, újabb tétel jelent meg, amit át kellett gondolnom. A választások idején pl. mikor annyian őket hibáztatták, meg persze minket, segítőket is, hogy a nyomorúságban élők miért a most regnálók mellé húzták az x-et. A gyűlölet, sajnos minden oldalról egyre fokozódott, és ez így van most is.

Már nem tehetem meg, hogy őszintén írjak minden esetről, tendenciáról, mert úgy érzem, kevés a hangom ahhoz, hogy meggyőzzem a gyűlölködőket, elnyomja a sztereotípiák mentén ítélkező, mindent az egyén oldaláról közelítő, vádló és nagyon hangos viszonyulás. Túl sok erő áll most azokkal szemben, akik a nyugalomra, és alázatra intenek, és erősebbek, hangosabbak, mint mi. Ezért megtartottam magamban azokat a leírásokat, amelyek agresszív, vagy éppen felelőtlen, esetleg a bűnözésbe vezető eseteket mutatták be. Miközben pontosan tudtam, rosszat teszek ezzel. Mert el kellene mondanom, ami történik, mindent. Talán akkor jobban értenék azok is, mennyire veszélyes ez, akik felelőtlenül hergelik tovább az embereket.

Miért lenne fontos pontos képet látni, és azt megfelelően értelmezni? Két ok miatt is. Egyrészt, mert ha nem tudunk az összes problémáról, akkor megmaradhatunk abban a rózsaszín ködben, amiben azt hiszem, sokan vannak ma: hogy könnyen kezelhető problémahalmaz ez az egész. Kulturális megközelítés kell, meg lehetőségnyújtás, és minden megváltozik. Miközben ez nem így van, a generációkon át rögzülő, folyamatosan változó, de nem az integráció irányába mutató szocializáció olyan akadályokat gördít elénk, amit azok, akik nem tapasztalják meg a saját bőrükön, el sem tudnak képzelni. A mi eredményeink mögött is napi harc van. Most a legtöbb pl. azzal, hogy a részvételi demokráciához szükséges lenne némi tudás is, hogy ne a manipuláció áldozatai legyenek.

A másik ok, hogy rájuk is hat, ha nem hangosítok ki eseteket. Úgy élik meg, hogy akkor az nem is probléma. Mert korábban írtam sokszor a konfliktusainkról, amit most nem teszek meg. Mivel ők nem érzékelnek az országban elhatalmasodó gyűlöletkeltésből semmit, nem értik, miért nem írok a velük történtekről, és azt gondolják, nem érdekes, ami történt. Még azt is gondolják páran, hogy félek, ezért nem írok róla, ami megint erősíti azt a hitet bennük, hogy az ő álláspontjuk igaz, nekünk úgy kellene tenni mindent, ahogy az egy szűk csoport érdekeinek megfelel, és ettől még hangosabbak, támadóbbak lesznek.

“Az a baj, hogy bevéded őket!”-mondta nekem valaki a múltkor. Igen, bevédem, mit tehetnék mást? Ha a közvélemény egy kalap alá veszi, és egyöntetűen elítéli a cigányokat, akkor legalább én ne adjak muníciót ehhez. Hiszen nem minden cigány agresszív, és mindenkit legyűrni akaró. Csak van közöttük olyan is. Mint ahogy a nem cigányok között is.

Most, ebben a minket támadó helyzetben, ami zajlik, az élő videózás a hergelés színtere. A legtöbbet letörlik pár nap múlva, de mi lementettük, mert ki tudja, talán egyszer, ha tudjuk szembesíteni őket azzal, amiket mondtak, írtak, közelebb kerülhetünk a megoldáshoz is. És talán egyszer megtudjuk azt is, ki, és miért szállt bele ebbe kívülről, manipulálva őket, ellenünk. Nem árt, ha marad erre is bizonyítékunk. Ha megmutatnám ezeket a videókat a nyilvánosságnak, csak a gyűlöletkeltéshez adnék muníciót. Mert tényleg rémesek. És ezt nem tehetem. Így is nagyon rossz hatása van a környéken, mert az ismerőseik, rokonaik látták, hiszen sok településen dolgozunk, és érezhetően növekszik az elítélő hang közöttük is. Persze ugyanúgy működik itt is, mint nagyban: az összes cigány iránt, akik e településen élnek. Miközben csak pár családról van szó. Csak ők a hangosabbak.

Nem tudom, hogy lehetne ezt jobban csinálni. Akkor is rosszat teszek, ha elhallgatom, akkor is, ha kihangosítom. Csak azt mérlegelhetem, mivel ártok kevesebbet. És ez sem egyszerű döntés.

A héten egy előadáson azt kérdezték tőlem, hogyan vélekednek a cigányok a nem cigányokról. Azt mondtam, ugyanannyi előítélettel, mint amit kapnak. Részükről ugyanannyi az előítélet, a sztereotípia, és sajnos a gyűlölet is. Nemcsak nálunk, hanem máshol is előforduló vád, hogy mi, nem cigányok vagyunk a hibásak azért, ahogy ők élnek, nem segítünk eleget, nem ismerjük el az ő kultúrájukat, és mi lopjuk el az felemelkedésükre nyújtott támogatásokat. Ugyanolyan általánosító sztereotípiák…

Csak azt nem tudom, hogy lesz ebből valaha integráció. Hogy az inklúzióról ne is beszéljek.