2018. október 24., szerda

"A BŰNE AZ VOLT, AMIT ÉN MOST ÉPP TESZEK. ITT ÜLT A CUCCAIN"

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.10.24.


A hajléktalan emberek életvitelszerű utcán tartózkodását kriminalizáló törvény életbe lépése óta sorra érkeznek a fontos és bátor kiállások, tiltakozások. Miközben a bíróságokon már az első pereket is lefolytatták, ügyvédek, orvosok, társadalomtudósok álltak már össze az elmúlt napokban, hogy kifejezzék nemtetszésüket az embertelen törvénnyel kapcsolatban.

És ahogy azt a minap Nagy Zsófia is megírta a Mércén, heti publicisztikájában: fontos, hogy mi magunk se menjünk el szó nélkül a kegyetlenség mellett, menjünk közelebb, merjünk kérdéseket feltenni, merjünk cselekedni, hiszen mindannyiunkat érintő kérdésről van szó, amelyben az egyik legnagyobb erő a társadalmi szolidaritás lehet.

Épp ezért érdemes elolvasni Barabás Eszter Facebookra kitett posztját is, amelyben felvillan ez az erő, az egyéni kiállás fontossága:

"„A múltkor szerettem volna meginterjúvolni Gábor urat, de bevitték a szállóra, így született a Nem interjú interjú. Ma reggel a rabosított Zoltán helyén gondoltam egyedül tiltakozni, az élet azonban most is közbeszólt: nem maradtam egyedül, Zoltán ugyanis szerencsésen visszatért, egyelőre kiengedték a fogdáról az utcára.

A táblán ez áll: „Erről a helyről vitte el a lakók, járókelők fellépése ellenére rabosítani Zoltánt három rendőr három rendőrautóval. A bűne az volt, amit én most épp teszek. Itt ült a cuccain

Zolin állapota, hajléktalansága büntetésével a következő dolgokat kérjük számon: a lakosság elszegényedését, a kialakult szenvedélybetegséget kezelni nem képes intézményeket, az indokolatlanul sok kilakoltatást, az elszegényedett rétegnek szóló lakhatási támogatások hiányát, a megtartani képtelen szociális hálót, a korszerűtlen szociális ellátórendszert. A gyenge gyermekvédelmet is rajta kérjük számon, ahogyan a gyakorlatilag nem létező szociális bérlakások hiányát, a végletekig leépült veszélyes szállókat, a korszerűtlen szállórendszert, a nem bővített szállóhelyeket, a mindent nehezítő abszurd bürokráciát, a kutyával és párkapcsolattal költözhető menhelyek hiányát. Na ezeket most mind-mind Zolin kérjük számon.

Az összes, az állampolgárokat a bajban magukra nem hagyó, és a végletes elszegényedés ellen ható állami mulasztást rajta kérjük épp számon.

Felmerül, hogy ez nagyon nincs így rendjén. Hogyan kerülhetett hát ez mégis bele egyenesen az Alkotmányba? Évekkel ezelőtt már előállt az állam az ötlettel, akkor az Alkotmánybíróság ezt az emberi méltóságot sértőnek találta, kimondta, hogy a koncepció alkotmányellenes, és megsemmisítette a vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Így mit volt mit tenni, meg kellett oldani okosba, és bele kellett vésni aranybetűkkel a módosított Alkotmányba. Hát így megy ez. Varázslattal, a törvényesség illúziójával. Eddig 2639 ügyvéd gondolta úgy, hogy jogokra érzékeny szakemberként ezt nem nézheti szótlanul. Itt olvashatjátok az izgalmas petíciót és az aláírók indoklásait is.

Köszönöm a figyelmet, figyeljünk egymásra!
"
...

ESZÜK ÁGÁBAN SINCS CSÖKKENTENI A SZEGÉNYEK ADÓJÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2018.10.24.


Adóemelést nem tervez jövőre a kormány, igaz, hogy a 27 százalékos áfakulcs 25 százalékra történő mérséklését sem, pedig az Európai Parlament azt javasolta.

Miként az elmúlt esztendőkben minden alkalommal a kormány idén is "megörvendeztette" a gazdaság szereplőit - a tavaszi után - egy újabb, második idei adócsomag parlamenti beterjesztésével. Szakértők szerint semmi szükség sincs arra, hogy ez így történjen, de az Orbán-kormány a kiszámíthatóságra hivatkozva mindig már az Országgyűlés nyári szünetet előtt elfogadja a következő évi költségvetést, amit egy adótörvénnyel is alátámaszt, a maradék pedig marad őszre, megnehezítve az adózók jogkövetését, és természetesen az adótanácsadók dolgát is. Az azonban tény, hogy adóemelés nem lelhető fel a törvényjavaslatban, igaz hogy a központosított adóelvonás mértékének érdemleges mérséklését sem. 

A parlament előtt fekvő jogszabálytervezet nagy részt egy számos korábbi törvényt módosító salátatörvény, amelybe mindent belezsúfoltak, amit módosításra érettnek tartott a kormány, ami nem zárja ki azt, hogy idén pótlólagosan még újabb módosítások jöjjenek. Ami kétségtelenül pozitívum, hogy bár a Fidesz-kormány folyamatosan harcban áll Brüsszellel, de ennek ellenére az Európai Unió közös jogalkotásából származó kötelezettségeket zokszó nélkül törvénybe iktatják. 

Nagy meglepetést a most benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz. Jövőre ötezer forinttal nő a kétgyermekes családok adókedvezményes. Bár az alapvető élelmiszerek egy részének kedvezményes, öt százalékos áfakulcs alá történő besorolása nem tudta megakadályozni, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztói ára ne emelkedjen. Ennek ellenére helyes, hogy ez a sor 2019-ben az UHT és az ESL tejjel is folytatódik. (A 2019-es költségvetés parlamenti benyújtása előtt éppen a Népszava kérdésére szólt ennek lehetőségéről először Varga Mihály pénzügyminiszter.) A családi adókedvezmény növelése és az áfa-csökkentések összességében 40 milliárd forintot hagynak az érintetteknél...

"A KEMÉNYEDŐ HANGNEMTŐL TÁVOL KELL TARTANUNK MAGUNKAT" - INTERJÚ PRŐHLE GERGELLYEL

KÖTŐSZÓ - EVANGÉLIKUS KÖZÉLETI BLOG
Szerző: KötőSzó / KÉZDI BEÁTA
2018.10.24.


„Olyan környezetben nőttem fel, ahol sosem kellett választanom Nyírő József, Herczeg Ferenc és Esterházy Péter között, sem stílusuk, sem politikai nézeteik különbözősége miatt, csak írásaik színvonala volt az érdekes. Meggyőződésem, hogy ez olyan stratégia, amely az irodalmi múzeumhoz hasonló közintézmények számára is vállalható” – mondja Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője az Evangélikus Életnek adott interjúban. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykori vezetője tizenkét évnyi felügyelői szolgálatáról, az őt ért támadásokról, menekültekkel kapcsolatos vitáról, reformációról és a jövő teendőiről is beszélt. Az interjút teljes terjedelmében közöljük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben jelentette be, hogy no­vember 1-jei hatállyal közös megegyezéssel megszűnik a főigazgatói megbízatása a Petőfi Irodalmi Múzeum élén, egyúttal megállapította, hogy „kulturális területen végzett eredményes tevékenységét […] kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani az eddigi munkájáért”. Hogyan élte meg az elmúlt hónapok sajtóhadjáratát, és miért ez lett az ügy kimenetele?

Valóban furcsa helyzet, hogy miközben az ember ilyen dicséretet kap, egy sajtókampány nyomán mégis távoznia kell. Örömmel dolgoztam a múzeumban, eddigi pályafutásom fontos tanulsága, hogy a kultúrának kulcsszerepe van általános állapotaink javításában, gyerekeink nevelésében. Én otthon olyan környezetben nőttem fel, ahol sosem kellett választanom Nyírő József, Herczeg Ferenc és Esterházy Péter között, sem stílusuk, sem politikai nézeteik különbözősége miatt, csak írásaik színvonala volt az érdekes. Meggyőződésem, hogy ez olyan stratégia, amely az irodalmi múzeumhoz hasonló közintézmények számára is vállalható. Sajnálom, hogy ezt a fenntartó miniszter végül másképp gondolta.

Milyen volt ezt belülről megélni?


Nem volt örömteli a stílus eldurvulását és a közélet egyes szereplőinek látványos radikalizálódását érzékelni. Nem véletlenül beszéltem a zsinati beszámolómban is arról, hogy a keményedő hangnemtől távol kell tartanunk magunkat.

"Mint ahogy az egyházban hazaszeretetnek igen, de nemzeti radikalizmusnak sincs helye, hiszen ezzel a saját hármas, magyar, szlovák, német gyökereinket emésztenénk föl."

A politikai, civilizációs és egyháztörténeti összefüggések nem választhatók el egymástól.

Mit tehet akkor az evangélikus ember?

Azt, hogy következetesen más hangvételt használ, óvakodik minden radikalizmustól, nem igazodik mások éppen aktuális véleményéhez, ha meg van győződve a maga igazáról. És inkább olyan területen dolgozik, mint mostantól én is, ahol nem teremtenek mások szándékosan hadiállapotot. Azt gondolom, hogy az általam képviselt álláspont nagyon is polgári és kereszténydemokrata álláspont. A rengeteg visszajelzésből látom, hogy ezt az értékrendet sokan osztják kormányzaton innen és túl, aminek persze örülök. Ha jól számolok, voltaképp harmincöt éve elég következetesen ugyanazt képviselem, visszakereshető módon.

Áttérve az egyházban betöltött szerepére: hogyan tekint vissza az elmúlt tizenkét évnyi felügyelői munkájára? Mi volt a felügyelői szolgálatának elején megszületettLáthatóan evangélikus stratégia célja akkor, és mi a célja most?

Amikor tizenkét éve az egyházvezetésbe választott az egyház népe – hiszen akkor még minden gyülekezetben külön szavaztak az országos felügyelőről –, azt tapasztaltam, hogy nagyon sok jó ötlet bukkan fel itt-ott. Akkor vezette be Fabiny Tamás új püspökként a „beszélgető egyház” kifejezést, ami fontos kezdeményezés volt. Nekem viszont az is föltűnt, hogy bár többet beszélgetünk, ami jó, mégsem jutunk egyről a kettőre. A Láthatóan evangélikus stratégiának az volt a célja, hogy e beszélgetéseket valahogy mederbe terelje. Kis gyülekezetekben járva gyakran hallom, hogy milyen témákat beszéltek át, dolgoztak fel együtt olyan, a stratégiában is leírt szempontok szerint, mint az önkéntesség vagy a hálózatosság. Ez már önmagában fontos. Ma már elmondhatjuk, hogy sok helyen él a módszeres tervezés igénye...

HIÁBA PRÓBÁLKOZNAK A HORVÁTOK, HERNÁDI FELÜL ÁLL MINDEN TÖRVÉNYEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.10.24.


A MOL vezérigazgatóját sosem fogják kiadni Horvátországnak, egyetlen hátrány érheti: nem nagyon mozdulhat ki Magyarországról.

Abszurd jogi hercehurca folyik a MOL vezérigazgatójának és Orbán Viktor oligarchájának ügyében, méghozzá évek óta. Gyakorlatilag a saját hazája fogja lett pár évre egy vesztegetési ügy miatt Hernádi Zsolt. Hernádi azzal hívta ki a horvát politikai elit haragját maga ellen, hogy megszerezte az akkor horvát elnök segítségével a helyi energiaipari vállalat, az INA egy részét. Ez az aktus nyilván fájdalmas pont a horvát politikai elitnek (vagy azért, mert nem kaptak a pénzből, vagy azért, mert nem nekik jutott az eszükbe üzlet). Emiatt ellene és a sztoriban fontos szerepet játszó volt horvát államfő, Ivo Sanader ellen a horvát igazságszolgáltatás eljárást indított. Sanandert hétfőn el is ítélték egy másik, hasonló vesztegetéses ügyben, de folyik még ellene öt másik eljárás is. Ebből az egyik a MOL-INA-történet, amiben Hernádit azzal vádolják, hogy 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanadernek azért, hogy a Mol megszerezze az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. Ebben az ügyben egyébként a per október elején előkészítő szakasszal kezdődött meg a Zágráb megyei bíróságon – Hernádi nélkül, aki egyébként évek óta tagad minden vádat.

Az abszurd a történetben az, hogy
a magyar igazságszolgáltatás következetesen védi Hernádit szemben az Interpollal és a horvát hatóságokkal:...

MAGYARORSZÁGON A LEGKISEBB AZ OKTATÁSI MOBILITÁS AZ EURÓPAI OECD-TAGOK KÖZÖTT

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2018.10.24.


A 2015-ös PISA-felmérés alapján Magyarország az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozik, az európai OECD-tagok közül pedig a legutolsó. A Magyarországnak kiszámolt 21 százalékos érték azt jelenti, hogy a 2015-ös mérés alapján a természettudományos tesztek jelentősen eltérő eredményeit 21 százalékban magyarázza a tanulók társadalmi-gazdasági státusza. 

Meglepetésre az európai rangsor szerint Franciaország (20 százalék) és Németország (16 százalék) iskolarendszerében is rendkívül nehéz leküzdeni a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Az Egyenlőség az oktatásban: a társadalmi mobilitás akadályainak felszámolása című október 23-i OECD-jelentés szerint a legjobban Hongkong teljesít 5 százalékos mérőszámal, míg Kína 19 százalékkal a sereghajtók között található.

A mobilitás terén bőven van mit fejlődnie Latin-Amerika és a Közel-Kelet országainak is, viszont az Egyesült Államok a 2006-os eredményén nagyot javítva 2015-re 11 százalékot produkált, ami jobb, mint a 13 százalék körüli OECD-átlag.

Bár egy kicsit nőtt az oktatási egyenlőség az OECD-tagállamokban, az új jelentés szerint továbbra is vannak problémák: a lemaradás már a tízévesek körében is tapasztalható, összességében pedig elmondható, hogy rendkívül szoros az összefüggés az iskola társadalmi-gazdasági státusza és a tanulók teljesítménye között. Az OECD-országokban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 47 százaléka (Magyarországon több mint 56 százaléka) hátrányos helyzetű iskolában tanult az elmúlt évtizedben. Ahogy az alábbi ábra mutatja, ebben a tekintetben nincs európai OECD-tag, amelyet megelőznénk, Bulgáriában is nagyobb a mobilitás...

NAPPAL KISDIÁK VOLTAM AZ ORVOSIN, ESTE CÉGVEZETŐ

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2018.10.24.


László még özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait, majd huszonöt évvel később, már egy működő vállalkozással a háta mögött elhatározta, hogy átképezi magát. Negyvenévesen kezdte el az orvosi egyetemet, és túl lesz az ötvenen, mire befejezi a rezidensi képzést. Mindezt úgy, hogy az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.

László negyven éves fejjel úgy döntött, hogy valami egészen mást fog tanulni, mint amivel addig foglalkozott. (Kérésére nevét megváltoztattuk.) Végzettségét tekintve eredetileg villamosmérnöknek tanult, ahogy ő fogalmazott, özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait. Az egyetem elvégzése után 1991-ben saját vállalkozást indított, adatmentéssel és szerverek forgalmazásával kezdett el foglalkozni. Egészen hét évvel ezelőttig ez töltötte ki az életét. A fordulópontot az jelentette, hogy csak külföldön tudott volna hardware tervezőként tovább dolgozni. Ezt viszont nem akarta, ezért inkább elhatározta, hogy kitanul egy teljesen új szakmát. Végignézte az egyetemi szakokat, és kiszűrte, hogy mi az, ami egyáltalán nem érdekli, vagy amit már tanult. Így esett a választása végül az orvosi egyetemre. Fiatalon orvosnak készült, de akkor nem jelentkezett az egyetemre. Később mégsem ez motiválta, tisztán racionális döntés volt részéről, hogy egy informatikai vállalkozással és két felnőtt gyerekkel a háta mögött ezt a hivatást válassza. A családban sem volt előtte orvos, így ez sem indokolta döntését...

ÍGY ADHAT JÖVŐRE IS ADÓMENTESEN BIZTOSÍTÁST A DOLGOZÓKNAK - KÖZEL A HATÁRIDŐ, MOST ÉRDEMES LÉPNIÜK A CÉGEKNEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.24.


Sürgősen lépniük érdemes a cégéknek, ha még jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak. Az adótörvények változása miatt erre ugyanis csak akkor van lehetőségük, ha a szerződést még 2018. december 31-ig megkötik vagy adott esetben módosítják a meglévőt. Becslések szerint több tízezer cég 1,5-2 millió dolgozója és családtagja kap most munkáltatói juttatás keretében védelmet. Sok szolgáltatás csak vállalati juttatás keretében érhető el. 

Sürgősen lépniük érdemes a cégéknek, ha még jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak. Az adótörvények változása miatt erre ugyanis csak akkor van lehetőségük, ha a szerződést még 2018. december 31-ig megkötik vagy adott esetben módosítják a meglévőt. Becslések szerint több tízezer cég 1,5-2 millió dolgozója és családtagja kap most munkáltatói juttatás keretében védelmet. Sok szolgáltatás csak vállalati juttatás keretében érhető el.

Több tízezer céget, 1,5-2 millió dolgozót és családtagjaikat érintheti néhány szakértő megkérdezése alapján a kockázati biztosításokat is sújtó adótörvény-módosítás. Jelenleg ugyanis ennyi cég adott vállalati juttatás keretében ilyen szolgáltatást, és tette lehetővé a családtagoknak is a csatlakozást.

Mint korábban megírtuk, alapjaiban alakította át a kormány a béren kívüli juttatási rendszert 2019-től, így jövőre megszűnik a vállalati juttatás keretében adható kockázati biztosítások adómentessége. Ettől kezdve normál bérként kell megfizetni utána az adókat és járulékokat, ahol a megfelelő részt a munkavállalótól is le kell vonni ezután. Pozitív hír egyelőre az, hogy egy átmenetet engedett a jogalkotó, miszerint 2019-ben a következő biztosítási évfordulóig, de legfeljebb 2019. december 31-ig megmarad az adómentesség.

Éppen ezért érdeke a vállalatoknak, hogy ha még a teljes 2019-es évre adó- és járulékmentesen (erre havonta a minimálbér 30 százalékáig van lehetőség) szeretnének vállalati juttatás keretében kockázati személybiztosítást adni a dolgozóiknak, akkor 2018 végéig megkössék a szerződést. Most van itt a lehetőség arra, hogy a már futó, régebb szerződéseket a cégek felmondják, átgondolják a módosításokat, és ha kell, változtassanak a szolgáltatások tartalmán. A megkötött szerződések díjait ugyanakkor csak a normál ütemezés szerint, azaz 2019-ben kell megfizetni. Ezt most mindenkinek érdemes meglépni – mondta Oláh Attila, a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége (MABISZ) Egészség-, baleset- és kockázatelbírálói tagozatának elnöke...

VILÁGOK KÖZÖTT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.24.


Egészen sajátos hangulatú posztot kínálok ma nektek és nem csak azért, mert a helyszín (Egyiptom) kifejezetten ritkaságszámba megy a Határátkelőn, hanem szerzője, Emese stílusa miatt is. Nem beszélve a képekről, melyeket mindenképpen érdemes végignézni.

„A kezdetek

Ki ne álmodozott volna gyerekkorában a mesés kelet világáról, a fáraók birodalmáról? Arról, hogy milyen lehet a végeláthatatlan sivatag, hol piramisok emelkednek a magasba, fáraók uralkodnak, hieroglifákkal írnak. Elmesélem neked. Lássuk milyen volt az első találkozás vele!

Ahogy visszaemlékszem, életem 23. életévébe csöppenek. A hastánc magával ragadott, s az órák, fellépések alkalmával Egyiptom mai kultúrája egyre jobban elvarázsolt.

A tánc évek múlva egészen Kairóig repített, az Ahlan Wa Sahlan hastánc világfesztivál pezsgő életébe.

Milyen volt először Egyiptomba érkezni?

Hjajjj...nagy lélegzet, a szívem repes, pont olyan, mint oly sokszor és ma is, megpróbálom elmondani.

Minden út izgalommal jár, de induláskor szívem dobbanása testem középpontjává vált. Egyre haladtunk a kapu felé, útlevél ellenőrzés, vásárlás és mi egyéb. Utolsó telefon a családnak, beszálltam és katt... Az Egyptair öve ülésébe rögzített.

Mi járt ekkor a fejemben?

Innen már nincs mese, elmegyek és órákon belül Kairóba érkezek. Az izgalom egyre csak fokozódik, amikor az első arab nyelvű hang hallatszódik, futóművek beindulnak, majd az ablakon kilesve a táj megmozdul, a gép begyorsul, s amikor a gép a levegőbe emelkedik, belül úgy érzem, minden liftezik. Vicces érzés, kacagok. Búcsút intek Budapestnek, s minden zöld felületnek, mert már nagyon érzem: igeeeeeeeen! Célom közeleg.

A földrészeket elhagyva a tenger kéksége megragad. A naplemente lezárja eddigi valóságom, a sötétségben áthangolódom, majd az éjszakai hold fénye megnyitja gyönyörű keleti mesevilágom. A gép ereszkedni kezd... csak homályt és felhőt érzékelek.

De az izgalom a tetőfokára hág, amikor a felhők közül előbukkan egy másik földrészen, Afrikában az új valóság. A homályból kiemelkedik Kairó városa, annak pezsgő élete és forgataga, a Nílus kanyarulata.

Meghatódom, s szívemben most már felrobban az izgalom. Csillogó, de könnyes szemmel figyelem, ahogy az álomból valóság lesz, és tudom, hamarosan rálépek Egyiptom földjére.

S egyszer csak bekövetkezik...landolunk.

Megérkeztem...üdvözöllek Egyiptom!

Amikor a pilóta leteszi a vasmadarat, érzem, ahogy a kereke az aszfaltra tapad. Látom az ablakon át utam célpontját: homok, homályosan látszódó égbolt, éjszakai fény, és a lényeg a kairói nemzetközi repülőtér. Hallom az övek kattanását, mindenki mocorgását. S immáron arabul szól a köszöntés.

Üdvözölve légy Egyiptom földjén! Egyelőre a hangszóróból hallom, de ez olyan megnyugtató érzés, mert már tudom, hamarosan személyesen is megkapom.

És itt az idő! Igen! Igen! Igeeeen! Letépem az övem, izgatottan várom, hogy a sor elmenjen, leszedem a kézipoggyászom és indulok előre. Ma' a salama a pilótának és mosolygó stewardessnek, köszi, hogy gyorsan jöttetek! :) Majd elfordulok balra és jujujuuujjjjj! ...

...kilépek a repülő ajtaján, arcomat simogatja a lágy, meleg szaharai szellő.

Nagy szippantás, megállok és körbenézek...éééééééés igen! Ez az!!!!

Most is érzem az illatát... na jó...a szagát :): szmog, de aki most velem visszaemlékszik, tudja más is van ebben: valami olyan energia, ami csak itt van. Egyiptom maga! Nekem ilyen az érzés! Béke, nyugalom, elégedettség, szeretet önti el a szívem! Elmondhatatlan, amikor megérkezem!

Amikor a lábam a lépcsőn lefelé halad, mosolyom az arcomra tapad. Szinte vigyorgok, belül repkedek. Beszállás a buszba, utolsó visszapillantás a nagy madárra, és irány az épület, mely az új világba bevezet.

PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG: MI IGAZ KÍNA ÉS A VISEGRÁDI NÉGYEK SZOROS BARÁTSÁGÁBÓL?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző:  Átlátszó
2018.10.24.


Kína és a visegrádi országok makacsul ragaszkodnak egymáshoz, a jó politikai kapcsolatokhoz és a nagy infarstruktúra-fejlesztési projektek tervezgetéséhez. Teszik ezt ennak ellenére, hogy csak elvétve épülnek új gyárak és jönnek létre új munkahelyek kínai befektetésből, az unióban pedig egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Kína csak el akarja szipkázni a fejlett európai technológiát. Ám úgy tűnik, hogy Kína tervszerűen, politikai érdekek mentén fektet be a térségben. A Vsquare.org újságírói annak jártak utána a visegrádi négyek országaiban, mit is jelent Kína egyre erősödő jelenléte országaikban.

Mostanáig az “oszd meg és uralkodj” elven működő pekingi politika központi eleme kétoldalú kapcsolatok kialakítása volt az EU három regionális nagyhatalmával: Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal. Ám újabban az európai gazdaság befolyásolásának eszköze az úgynevezett 16+1 együttműködés is, amely tizenhat közép- és kelet-európai országot köt össze Kínával.

A 16+1 platform célja, hogy meggyőzze a kisebb országokat arról, hogy működjenek együtt Kínával, és persze hogy Peking számára megkönnyítse az üzletet, hiszen nekik könnyebb a 16 (az ő szempontjukból aprócska) országgal egyszerre tárgyalni.

A kezdeményezés meglehetősen ellentmondásos a nyugat-európai országokban, ahol úgy gondolják, Kína a hátsó ajtón át próbál meg bejutni Európába és megvalósítani a befektetési terveit, méghozzá a közbeszerzésekre és állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megkerülésével.

A pekingi politika dióhéjban a következő: Kína nyílt piacokat akar, de saját piacát nem nyitja meg külföldi befektetőknek.

Kína az EU-t jelenleg két célra használja: felvevőpiacnak, illetve fejlett technológiák forrásaként. A cél a status quo fenntartása: egyoldalú nyitás a kínai exportra, valamint kínai befolyásszerzése európai vállalatokban. Vajon hogyan reagálnak erre a visegrádi országok?
...

TGM: A LEGNAGYOBB ORBÁN-REJTÉLY

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.10.24.


A miniszterelnök elhallgatja legkomolyabb sikerét.

Meg kell mondanom: fölfoghatatlan, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök, továbbá propaganda- és médiaapparátusa művel újabban. A miniszterelnök úr tézise, amelyet fáradhatatlanul ismételget, a következő: a magyar állam mindent elkövet, hogy a „migránsokat” ne engedje be ide – azaz Európába, Magyarországra –, miközben Európa („a globalizmus”) viszont ideédesgeti őket.

A muszlim bevándorlók száma – amint ezt minden normálisabb lap meg portál sokszor közölte – az idén 95%-kal (kilencvenöt százalékkal!) csökkent.

Miért?

Hát azért, hölgyeim és uraim, magyar honfitársaim, mert Európa kormányai és az Európai Unió vezetői a – jócskán fasizált, mondhatni: elfasult – közvélemény nyomására leállították a közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai menekültek befogadását, visszaküldik az újabban érkezetteket (Németországból szakadatlanul berregnek az erőszakosan kizsuppolt menekültekkel zsúfolt óriásgépek délkeleti irányban). Más szóval: a hanyatló Nyugat-Európa már elég régen ugyanazt műveli, amit Orbán miniszterelnök tesz és szorgalmaz. Orbán úr hatalmas diadalt aratott – ÉS EZT LETAGADJA!

Döbbenet.

Az már mellékes, hogy Orbán Viktor – ha kíméletesen és udvariasan akarunk jelzőt választani – rasszista menekült- és kerítéspolitikáját minden magyarországi ellenzéki párt (ha nem is túl lelkesen) támogatja.

Az is mellékes, hogy az iszlámellenes Orbán-kormány, Orbán-apparátus, Orbán-klikk és Orbán-család Törökországtól Pakisztánig iszlámista diktatúrák baráti, üzleti és stratégiai szövetségese.

Az se túl fontos, hogy a „kommunistaellenes” Orbán-állam a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága (politbüró) által irányított hipertotalitárius Kínai Népköztársaság ügynökeként viselkedik a világpolitikában (és szabotálja az EU mérséklő erőfeszítéseit), no meg hogy a Vietnami Kommunista Párt politikai bizottsága (politbüró & emberrablók) által irányított Vietnami Szocialista Köztársaság fő szövetségese a környéken.

Mindez ugyebár hinta- és reálpolitika, amelyet a nemzet vezetője fiús mosollyal és férfias kacsintással fogadtat el az elvszerű magyar jobboldallal.

Ámde a magyar miniszterelnök október 23-ai beszéde mintha arra utalna, hogy Orbán Viktor megbolondult maga is elhinné, hogy a migrációs kérdésben vele ma már teljesen egyetértő Nyugat-Európa nem ért vele egyet, holott – hogy csak egyetlen példát hozzunk – Ausztria már a szociáldemokrata vezetésű előző kormány alatt is xenofób, soviniszta migránsellenes politikát folytatott, s ez a kriptofasiszta bájgúnár Kurz kancellárt nem zavarta abban, hogy helyeselje a Sargentini- (pardon: Soros-Sargentini-) jelentés elfogadását az Európai Parlamentben. (Mellesleg: az Európa-szerte bűzölgő, de Ausztriában föltűnően szagos idegenellenesség egyre inkább kiterjed a kelet-európai vendégmunkások jelenlétére is, a dolog egyre cifrább.) Mellesleg a másik jelentős európai bájgúnár, Emmanuel Macron, a Francia (haha) Köztársaság elnöke ugyancsak a tengerbe fullasztás humanista, európai szellemű politikáját képviseli a migránskérdésben, a szokásos képmutató frázisokkal takarózva...

A FIDESZES MÉDIABIRODALOM 100 HAZUGSÁGA

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.10.24.


Németh Szilárd 50 hablatyolása és Orbán Viktor 100 hazugsága után itt van 100 darab az udvaribolond-média legnevetségesebb, leglátványosabb kamuzásai közül.

Persze mind csak addig vicces, amíg eszedbe nem jut, mennyi pénzedet költötték el arra, hogy a lehető legképtelenebb álhírekkel, csúsztatásokkal, rágalmakkal és hazugságokkal próbáljanak hülyére venni. Vagy ha arra gondolsz, hány embernél érték el a céljukat.

A cikk 4 oldalas, az alján lehet lapozni. Jó szórakozást!

Az állami milliárdokból működő, központilag irányított kormánypárti médiagépezet évek óta totális háborút visel a valóság ellen. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egyszerűen minden hírt a Fidesz szemszögéből mutatnak be, és azokat a részleteket hangsúlyozzák, amik a kormány álláspontját támasztják alá, hanem úgy, hogy kontrollálatlanul, folyamatos önismétléssel termelik a valóságtól teljesen elrugaszkodott, minimális alappal sem rendelkező hazugságokat.

Ezekből most csak százat gyűjtöttem össze – ráadásul nem is súlyozva, hiszen ekkora képtelenségek esetében lehetetlen volna –, de a százas lista így is elég bizonyítékkal szolgál arra, amire pár éve még nem számítottunk volna:az, hogy az ország fejest ugrik a tébolyba, nemcsak tragikus, hanem végtelenül vicces is.

A cikkbe csak a nyilvánvaló hazugságok fértek bele. Nem említjük az olyan, szintén vicces, de csak bakinak számító bénázásokat, mint amikor véletlenül nem az újságíró Gergely Zsófiát, hanem a Négy Mancs Alapítványnál programvezetőként dolgozó névrokonát mutatták be a lejárató anyagukban. Az sem fért ide, hogy a Pesti Srácok Soros György – korábban még folyamatos nőzéssel vádolt – fiáról azt hitte, hogy a „barátjával” ott vonult a Budapest Pride-on, hiszen itt legalább beismerték, hogy tévedtek.

Az olyan történeteket sem számítjuk ide, mint amikor a Mandiner arról írt népmesékből ismert stílusban, hogy szomorú volt a bácsi a vonaton, mert a Békemeneten nem tudta megvédeni a hazáját egy külföldi újságíró előtt, vagy amikor egy homoszexualitását nyíltan vállaló liberális, akinek titkolnia kell, hogy a Fideszre szavazott, névtelenül írt a Figyelőnek olvasói levelet arról, hogy Orbán megmentette a jogállamot. (Az utóbbi állítás egyértelműen nem igaz.) Ugyanígy – bármilyen valószerűtlen is az állítás – annak is ki kellett maradnia, hogy a Békemeneten sorosista provokátorok hátulról megtámadták Habony sajtósait, és összetörték a tábláikat, de erről a pont semmilyen felvételt sem tudtak készíteni. Gyanús, hogy semmi sem igaz belőlük, de ez bizonyíthatatlan, így – akármilyen viccesek is – itt nincs helyük:...

NÉGY HÓNAP ALATT 18,7 MILLIÁRDOT SZÓRTAK KI KOMMUNIKÁCIÓRA ROGÁNÉK

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.10.24.


Dübörög a kormányzati propagandagépezet, legutóbb júniusban kötött 25 milliárd forintos keretszerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) és ebből 18,7 milliárd forintnyi megbízást már ki is osztott. A legtöbbet, 5,9 milliárd forintot a Sargentini-jelentés ellen fellépő, szeptemberben indított kampányra szánták, a legnagyobb tételek között ezt követi a Magyar Turisztikai Ügynökség 4,5 milliárdos, illetve az Államadósságkezelő Központ 1,4 milliárd forintos megbízása. (Az érvényben lévő keretszerződés összes megbízását a cikkünk végén lévő táblázatban részleteztük.)

2014 óta minden állami kommunikációs megbízást a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKH-n keresztül bonyolítanak. A rendszer lényege, hogy az olyan nagy állami tulajdonú cégek, mint a Magyar Posta, a MÁV vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség nem írhatnak ki saját közbeszerzést, a szükséges kommunikációs feladatokra a NKH talál ügynökségeket. A hivatalos magyarázat szerint a központosításra a költséghatékonyság miatt volt szükség, ehhez képest

tavaly minden eddiginél több pénzt, több mint 66 milliárd forintot osztott ki a kormány propagandacélokra.

A költségek lefaragását vélhetően nem segíti, hogy a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó NKH nem feszült bele, hogy minél jobban megversenyeztesse a gyakran többmilliárdos munkákat: kiírtak egy 25 milliárd forintos keretközbeszerzést, amelyen három nyertest hirdetnek, az egyes megbízásokra pedig csak ez a szűk kör pályázhat. Így lettek az állam legnagyobb kommunikációs beszállítói Kuna Tibor, Csetényi Csaba és Balásy Gyula cégei lettek...

EGY KÖZÉPOSZTÁLYBELI EZT ENGEDHETI MEG MAGÁNAK

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.10.24.


A rendszerváltás óta tömegek szorulnak ki a nagyvárosokból a folyamatosan növekvő lakhatási költségek miatt. Most már százezres nagyságrendben élnek középosztálybeli emberek is gazdasági okokból olyan városszéli elhagyatott területeken, ahol nincs aszfaltozott út, távfűtés, de még egy kisbolt se. Sokan mégis úgy érzik, hogy bár jelentősen romlott társadalmi pozíciójuk, és a mindennapjaik is nehezebbekké váltak, legalább találtak egy ingatlant, amit már senki sem vehet el a fejük fölül, és a munkaerőpiacról sem estek ki teljesen. A kevésbé tehetősek kiszorulása a városból ma is javában tart, és a kutatók szerint egyáltalán nem látszik a folyamat a vége. A zártkertekről szóló cikksorozatunk első része.

Ha valaki jó levegőt, nagy kertet, és madárcsicsergést szeretne, és persze van elég pénze, akkor különösebb gond nélkül maga mögött hagyhatja a büdös nagyváros forgatagát. A kilencvenes évek óta tízezrek valósítják meg az amerikai álmot Budapest és a nagyobb vidéki városok környékén. Ezzel párhuzamosan egy másik, lényegében láthatatlan kiköltözési hullám is zajlik az országban, csak ez nem önkéntes alapon, hanem valamilyen gazdasági kényszer hatására.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a zártkerti és üdülőterületi ingatlanokban élő emberek száma Magyarországon. 2001-ben még 42,2 ezren, 2011-ben már 89,5 ezren éltek ilyen területeken - derül ki a Habitat for Humanity legfrissebb, hamarosan megjelenő lakásjelentéséből. A terepen dolgozó szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a lakhatási válság miatt 2011 után is töretlenül költöznek emberek zártkertekbe, a folyamatnak pedig még nem látszik a vége.

A zártkertek benépesedéséről eddig nem készültek átfogó kutatások itthon, most egymástól függetlenül kettőn is. Cikksorozatunk első részében ezeknek a megállapításait ismertetjük..

PÁR ÉV ALATT 50 HELYET ESETT VISSZA MAGYARORSZÁG A SAJTÓSZABADSÁG-LISTÁN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.24.


- Egy magyar elemző szerint Magyarországon még mindig a volt szovjet titkosszolgálat emberei határozzák meg a politikát és közéjük tartozik a magyar hírszerzés régi-új vezetője is;

- Szégyen-gyalázat, hogy az Európai Néppárt titokban lezsibizi az opportunista Weber győzelmét, így várhatóan ő lesz a konzervatívok jelöltje Juncker utódjaként;
- Kiska nem Áder: a szlovák elnök nyíltan állást foglal az ellen, hogy állami szervek nyilvánvalóan elkendőzik az égbe kiáltó korrupciót ;
- Verhofstadt szerint a Soros ellen előkészített merénylet rávilágít, hová vezet Orbán és Farage mocskos, antiszemita kampánya.

Bloomberg

A jelentés úgy foglalja össze az október 23-i Orbán-beszéd lényegét, hogy a miniszterelnök a globalizáció-ellenes erőket igyekezett mozgósítani az európai választások előtt. Épp ezért összefogásra szólította fel a bevándorlást elutasító nacionalistákat. Az euroszkeptikus mozgalom zászlóvivőjeként, az unió liberális értékeinek ellenfeleként hittérítőként próbálja terjeszteni migránsellenes irányvonalát, miközben a populisták az összes tagállamban szeretnének nagyobb befolyáshoz jutni a következő Európai Parlamentben.

Der Standard

A magyar kormány ugyan nyitott Kelet felé, ám az országban még mindig az egykori szovjet titkosszolgálat diktálja a tempót, és a rendszer ismételt feudalizálásában csupán egy szűk politikai kör érdekelt. Így ítéli meg a helyzetet Káncz Csaba, független elemző. A vendégkommentár szerint a Nyugat pontosan érzékeli, hogy a magyar vezetés nem a jogállam és az átláthatóság, hanem a Közép-Ázsiában honos viszonyok felé navigál. A hatalom gyakorlásának technikája és a jogállamról alkotott felfogás mind inkább közeledik ahhoz, ami Törökországban, Oroszországban és Azerbajdzsánban van. Orbán még mindig nem árulta el a népnek, hogy milyen messzire akar elmenni a Moszkva felé vezető úton.

Nem hallani a keleti üzleti stratégiáról sem, pedig arra hatalmas pénzek mentek el, noha az ötlet eleve halva született. A letelepedési kötvények szintén közelebb viszik az országot Közép-Ázsiához. És itt érdemes egy pillantást vetni az egykori szovjet titkos szolgákra, a szilovikokra, akik még mindig meghatározónak számítanak mind az orosz, mind a magyar politikában. Egyik képviselőjük lett nemrégiben a magyar hírszerzés főnöke, noha 30 éve Bonnban kémkedett a Szovjetunió javára. Orbán külpolitikai stratégiája és a Moszkva által beépített emberek miatt van azután az, hogy a Nato láthatólag elzárja az információkat a magyar partnerek elől. A nyugati kollégák legfeljebb terrorgyanú esetén kaphatóak az együttműködésre. Úgy gondolják, hogy ismereteik a magyarokon keresztül eljutnak az oroszokhoz.

FT

A szlovák elnök a kettős újságíró-gyilkosság kapcsán azzal vádolt meg több, magas rangú állami tisztségviselőt, hogy azok csaknem egy évtizede leplezik a szervezett bűnözés üzelmeit. A Denník c. napilapban megjelent kommentárjában Kiska kifejti, hogy az eltelt időszakban több tízmillió eurónyi közpénzt sikkasztottak el, ezek egy része bizonyos emberek zsebében kötött ki, de a hivatalos szervek válasza mindig az volt: nem történt semmi, tessék csendben maradni, nem kell letartóztatni senkit. Ennek megfelelően nem is látni semmiféle érdemi hatósági fellépést. Az államfő szerint minderre az egyetlen ésszerű magyarázat az, hogy a hatóságok igyekeznek elkenni a történteket. Pedig egy állami bűnszövetkezetről van itt szó, politikusokkal, rendőrökkel. Az államfő közölte azt is, hogy állításait a titkosszolgálat jelentésére alapozza, amire ő adott megbízást Jan Kuciak megölése után, miután az oknyomozó újságíró éppen a maffia szlovákiai tevékenységét igyekezett felderíteni.

A kormányfő, aki éppen a gyilkosság miatt lemondott Ficót váltotta, úgy nyilatkozott, hogy Kiska rosszul értelmezi a hírszerzési adatokat. Szerinte a dokumentum nem tartalmaz semmiféle utalást arra, hogy kapcsolat volna a szervezett alvilág, illetve az állam között. Közben a nyomozás csak igen nehézkesen halad Kuciak halála ügyében, bár a múlt hónapban négy ember ellen már vádat emeltek...

HOGYAN HAT A BREXIT-FOLYAMAT A BRIT MINDENNAPOKRA

DANUBE INSTITUTE 
Szerző: Danube Institute
2018.10.24.


A szeptemberi infláció három hónapos mélypontra zuhant az Egyesült Királyságban. Ez a hír végre némi felüdülést jelent a Brexit-tárgyalások óta pénzügyileg küszködő fogyasztók számára – írja Andy Bruce a Reuters brit kiadásában.

Ez a hír végre emelheti a brit kedélyeket − a közelmúltban nem sok bizakodásra okot adó hír jelent meg, miközben az országot elárasztják a Brexit-megállapodásról szóló kedvezőtlen pletykák.

A fogyasztói árak átlagosan 2.4%-kal nőttek, ami némileg enyhítette az augusztusi, fél éves rekordmagasságú 2.7%-os árnövekedés negatív hatásait. Ez jóval alatta van a Reuters közgazdászai által előrejelzett 2.6%-nak.

Eközben a font gyengült a dollárhoz és az euróhoz képest, a brit kormány által kibocsátott kötvények árai pedig nőttek.

Ezek a számok és tendenciák valószínűleg megerősítik a Bank of England augusztusi előrejelzését, amely szerint a július-szemptemberi időszakban az infláció átlagos értéke 2.5% körül alakul majd.

„Fokozatos bérnövekedéssel párosítva, a lassuló fogyasztói árak végeredményben reálbér-növekedést eredményeznek majd a fogyasztók számára, ami a kiskereskedők számára is remek hír” – mondta Tej Parikh, az Institute of Directors (cégvezetőket tömörítő üzleti szervezet) vezető közgazdásza.

A Bank of England elégedett lehet az eheti mutatókkal, és valószínűtlen, hogy hozzányúl majd az irányadó kamatrátához, miközben tovább folytatja a Brexit-fejlemények figyelemmel követését és elemzését. Hosszú távon azonban a Bank of England már felkészült arra, hogy fokozatosan meg kell majd emelnie a kamatrátát a növekedő bérekre adott válaszként, abban az esetben, ha az Egyesült Királyságnak sikerül nyélbe ütni egy gördülékeny Brexit-megállapodást az Európai Unióval.

Kedden a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal közreadta tanulmányát, miszerint ezekben a nyári hónapokban az alapbérek az évtized leggyorsabb növekedését produkálták. Ennek ellenére a 3.1%-os bérnövekedés az inflációval történő korrigálás után elég gyenge mutató a historikus adatokat figyelembe véve...

A KORMÁNY KEVESEBBET, AZ EMBEREK TÖBBET KÖLTENEK GYÓGYSZERRE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.10.24.


A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike volt a Széll Kálmán-terv volt, amelyben rögzítették, hogy 2011-hez képest több mint 100 milliárd forintot kell megspórolni a gyógyszerkasszán. A Policy Agenda elemzéséből viszont kiderül, hogy a gyógyszertári forgalom töretlenül növekszik, és az állam sem fizet kevesebbet.

A 2008-as gazdasági válság idején körülbelül 318 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra. Ehhez hozzáadódott 110 milliárd forint lakossági hozzájárulás, vagyis az az összeg, amit a vényköteles, támogatott gyógyszerekért az emberek a patikában kifizettek. A második Orbán-kormány 2010 után azzal szembesült, hogy a kiadások két év alatt 38 milliárd forinttal nőttek, ezért a Széll Kálmán-tervben már úgy számoltak: 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forint megtakarítást kell elérni. A lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt gyógyszert, ennek 27 százaléka volt az állami támogatású. Az OECD adatai alapján 2010-ben az egészségügyi kiadások egyharmadát (33 százalékát) jelentette Magyarországon a gyógyszerre költött összeg. A Visegrádi-tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6 százalék volt. Az egészségügy egészét tekintve az is látszik, hogy hazánkban 2010-ben az egészségügyi kiadások 67 százalékát fedezte az állam, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákia átlagosan 75,6 százalék az arány – tehát a magyar állam már akkor is „kikényszerítette” a lakosságból, hogy a pénztárcájába nyúljon, ha meg akar gyógyulni.

Bár jelentős forráskivonást harangozott be, a Policy Agenda elemzése szerint a kormány valójában nem csökkentette érdemben a gyógyszerkassza kiadási oldalát. Olyannyira nem, hogy 2017-ben már 340 milliárd forintba került a járóbetegek gyógyszertámogatása, ami 2008-hoz képet 22 milliárd forinttal magasabb, míg 2011-hez képest is csak 5 százalékkal kevesebb. Közben az emberek rákényszerülnek, hogy egyre mélyebben nyúljanak bele a zsebükbe, hiszen 2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon...

JESZENSZKY GÉZA: AZ ÉRTELEMRE KELL HATNI

SZTÁRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2018.10.24.


„A felelős politika ma Magyarországon ilyen hangon beszél” – értékelte a tegnapi Bem téri összellenzéki rendezvény felszólalásait Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki bár személyesen távol maradt, az interneten követte azt.

„Nem vagyok jobboldali, nem is voltam soha” – reagált a Sztárklikknek Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere arra, hogy a fideszes lakájmédia már szimplán díszjobboldaliként írt róla a tegnapi tüntetés után, amin egyébként végül nem is vett részt, csupán üzenetét olvasták föl.

Arra, hogy miért nem jelent meg személyesen, Jeszenszky azt felelte: bár a szónokok személyével, a beszédekkel, és a demonstráció céljával éppúgy egyetért, mint azzal, hogy nagy a baj az országban, de középen álló emberként nem akart egy egyértelműen ellenzéki rendezvényen szerepelni a nemzeti ünnepen. „1956. október 23-ára emlékezni kell, én ehhez tartom magam” – nyilatkozta, hozzátéve: erre az antalli hagyomány tisztelete is kötelezi, a néhai miniszterelnök ugyanis soha nem csinált pártpolitikát a nemzeti ünnepekből...

BARTUS LÁSZLÓ: ORBÁN HÁBORÚRA KÉSZÜL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.10.23.


Nem sokban szeretnék utalni a Kelethez csatlakozott, Putyin pincsikutyájaként jól teljesítő Orbán október 23-i beszédére, 1956 megcsúfolása, és az unalomig ismert hazugságokat, s közhelyeket szajkózta. Általánosabb üzenetét és szándékait elemezném, és felhívnám a T. magyar honfitársak figyelmét arra, hogy készüljenek a háborúra.

Orbán ezúttal is a globális Európa kontra nemzetállamok ellentétének hazudta demokrácia és önkényuralom ellentétét, amely Nyugat-Európa liberális demokratái és a szélsőjobboldal között feszül. Nem az európai birodalom fenyegeti Magyarországot, ha ez a birodalom nem fasiszta, náci és diktatórikus elvekre épül, hanem a bezárkózó militáns nacionalizmus.

Orbán nem a globalizmussal áll harcban, hanem a demokráciával. A magánrepülőgépével ő a globalizmus egyik legnagyobb élvezője. Nem a globalizmus zavarja őt, hanem a globális demokrácia. Ezzel szemben ő korlát nélküli hatalmat akar, amit soha nem veszíthet el. Az önkényuralmat kizáró demokrácia és jogállam az ő ellenfele, ez ellen harcol ő.

Ehhez eszköz a nacionalista ideológia és retorika, azonban nem veszélytelen eszköz. Orbán bedől saját propagandájának, elhiszi saját hazugságait, a szerepével tökéletesen azonosult. Amíg megvan a demokratikus Európa (annak minden előnyével), s az uniós polgárok pénze is ömlik az országba, addig a magyarokat nem zavarja a leplezetlen diktatúra, a jogállamot felváltó önkény.

Egy dolgot nem vesznek figyelembe a magyarok. A nacionalizmus nem pacifista ideológia, hanem háborús eszme. A szélsőjobboldal ideológiája, amely mindig valakik ellen harcol. A bűnbakok változhatnak, de mindig szükség van rájuk. Nacionalista nemzeti identitást csak másokkal szemben lehet definiálni és megvédeni. Az csak látszat, hogy Orbán nacionalista retorikája egyedül Brüsszel, az unió és a bevándorlás ellen irányul.

Ez a hazug megfélemlítés a belső hatalom megszilárdítását szolgálja, de a hatalmat nem a fatolvaj Tiborcz-Orbán leszármazottak feltőkítésére kívánja csupán használni. A keresztény-nemzeti retorika részben az antiszemita érzelmeket hívja elő, részben pedig a horthyzmus feltámasztását szolgálja. Ez pedig az irredentizmusra és a területi revízióra épült. A “nem, nem soha”, a nagy Magyarország víziója lefojtva ott él a keresztény-nemzeti identitásban.

Már írtunk arról, hogy a magyar-ukrán konfliktus több annál, mint aminek látszik. Orbán és hű csatlósa, a kézzel vezérelt Szijjártó szándékosan élezi a konfliktust, eközben gondja van arra, hogy Ukrajnát megpróbálja Amerikában, az EU-ban s nemzetközi fórumokon lejáratni. Úgy bemutatni, mint amely oka, forrása a konfliktusnak a magyar kisebbséggel szemben.

Orbán előre gyártja a magyarázatot és az indokot egy Ukrajnával szembeni konfliktushoz, amely háborús konfliktus lehet Ukrajnával szemben Oroszország segtíségével Kárpátaljáért. Nincs más magyarázat erre az igazságtalan, agresszív támadásra, ahogy Orbán kormánya viselkedik Ukrajnával szemben. Ez provokáció. Minden jel arra utal, hogy Putyin Orbánnak ígérte Kárpátalját, miköben ő megszerzi Ukrajnát.

Putyin Kelet-Európa destabizálására és a volt kommunista országok újabb gyarmatosítására készül. Ehhez állítására ügyesen felhasználhatja a “magyar kártyát” a szomszédos országok ellen (hol szabadjára engedve, hol visszatartva Orbán irredenta politikáját, revíziós területi követeléseit). Maga Orbán is gerjeszthet különféle háborús konfliktusokat a térségben, azt remélve, hogy mindezt páholyból nézheti és az oroszok segítségével visszaszerezheti a volt magyar területeket. Egyesítheti Nagy-Magyarországot és bevonulhat a történelembe...

"A GYEREKEK 20-25 SZÁZALÉKA KÜSZKÖDIK MENTÁLIS PROBLÉMÁKKAL"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2018.10.24.


Tizenhat éves életkor alatt a második leggyakoribb krónikus betegség a mentális betegségek csoportja – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Pászthy Bea gyerekpszichiáter, egyetemi docens. A pszichiátriai betegségek továbbra is stigmát jelentenek, a rendszer képtelen az igényeket ellátni, és hiába akar a kormány növekvő szülésszámot, abba már nem gondol bele, ezeknek a gyerekeknek milyen lelki egészsége lesz.

Hvg.hu: Nemrég 6 milliárdos fejlesztést jelentett be a kormány a gyerekpszichiátria területén. Ez azt jelenti, hogy egyre több a lelkibeteg gyerek?

Pászthy Bea: A fogyasztói társadalmakban nagyjából mindenhol a gyerekek 20-25 százaléka küszködik mentális problémákkal, de nem mind pszichiátriai beteg. A leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, a magatartászavar, az evészavarok, az autizmus, a tanulási képességzavarok. Örök kérdés, hogy évről évre több beteg van-e, vagy csak hatékonyabban vesszük-e észre őket. Jó példa erre az autizmus spektrum zavar, melynek gyakoriságát a hatvanas években 5 tízezrelékre becsülték, a legutóbbi felmérések alapján pedig 1 százalék gyakoriságot találtak, vagyis minden 100 gyerekből egy autista. Valójában nem ilyen mértékű esetszám-növekedéssel állunk szemben. Az adatok változása jelentős részt a diagnosztikus rendszerek finomodásának, az autizmussal kapcsolatos ismeretterjesztésnek tudható be, hamarabb veszünk észre kisebb eltéréseket...

ORVOSOK TILTAKOZNAK A HAJLÉKTALANOK ÜLDÖZÉSE ELLEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: D.A.
2018.10.24.


Arra hívják fel a figyelmet, hogy a hajléktalanok jelentős része mentális beteg vagy rokkant, és a törvény következtében kikerül a szociális és egészségügyi ellátás látóköréből.

Nyílt levélben tiltakoznak az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagjai, akik nyílt levélben fordultak a társadalomhoz, a kollégákhoz és a jogalkotóhoz. Mint írják: „Orvosként és felelős értelmiségiként úgy érezzük, hogy meg kell szólalnunk hajléktalan honfitársaink érdekében. A szegénység, a hajléktalanság az embert érő egyik legnagyobb csapás, melyet legtöbbször családi, élethelyzeti krízis, testi és/vagy lelki betegség idéz elő és kísér. Megelőzni, segíteni, orvosolni kell, és nem kriminalizálni.”...

ORBÁN MEGÜZENTE KIJEVBE: NEM TEKINTI ÉRVÉNYESNEK A MAGYAR-UKRÁN HATÁRT GARANTÁLÓ, KÁRPÁTALJÁRÓL LEMONDÓ 1992-ESALAPSZERZŐDÉST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.10.23.



Történelemhamisítás, újfasiszta induló és az ukrán-magyar alapszerződés felmondására, Kárpátalja visszafoglalására tett utalás a központi állami ünnepségen.

Nemzeti pátosztól dagadozva kezdődött, és kampánybeszédként végződött Orbán Viktor beszéde a Schmidt Mária Terror Háza nevű intézményénél összegyűlt, zömében nyugdíjasokból álló párezres közönség előtt.

A Fidesz elnöke már a jövő májusi európai parlamenti választásokra hangolta a közönségét, amikor is a globalista, spekuláns, bevándorláspárti, multikulturális olvasztótégelyt és egységes európai birodalmat akaró erők állnak szemben a (szerinte) öröktőlvaló nemzetek különállását védőkkel.

A voltaképpen apropót, a diktatúra elleni lázadást alig többel intézte el, mint hogy

"a kommunista diktatúra alatt éltünk, ahogy tudtunk."

Azt már nem tette hozzá, úgy tudtak élni, hogy egészen azonosultak vele és beépültek a rendszerbe:


az apja párttitkár volt, ő maga meg az iskola élkommunistája: gimnáziumi KISZ-titkár...

RENONC

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.10.24.


Nem tudom, ki hogyan van vele, én nagyon bírtam annak idején az “Így jártam anyátokkal” névre hallgató sorozatot. Régen volt, tán igaz sem volt. Tegnap mégis fölbukott bennem az a rész, amelyben a díszes kompánia fogadalmat tesz, hogy másnap estig nem ismeri meg a Super Bowl végeredményét, ami azon a vidéken szinte lehetetlen vállalkozás.

Viszont a tudatlanság jegyében Ted, midőn utcára kell lépnie, egészen sajátos védőfelszerelésben teszi meg azt. Tökéletes süketséget biztosító fülhallgatóval, ilyen, lovak szemének periférikus látását korlátozó leffentyűvel, valamint olyan szemüveggel, amelyen csak egy kis lukon át türemkedik be a nagyvilág. És sikerrel meg is óvja az agyát a veszélyes ismeretektől.

Azonban tegnap megdöbbenve kellett rájönnöm arra, hogy az amerikai futball-liga döntője kutyafasza ahhoz képest, ha Orbán Viktor emelkedik szólásra az övéi előtt. Hogy mekkora kibaszott egy csoda az, hogy semmiféle süketítő és vakító alkalmatosság nem alkalmas a menekvésre tőle, hacsak nem pince mélyibe vagy barlangba bújik az üldözött, ahogy a nemzeti nóta mondja.

Az internetet elárasztja, a tévét úgy nem lehet biztonsággal kapcsolgatni, hogy bölcs vezérünk ne készülődne, a stúdióban ne várnák körömrágva, a rajongók ne hugyoznának állva permanensen. Télleg, mint az ökrök, akik degeneráltságukban mindenkiben a prófétát keresték, a’la Brian élete. Aztán rá kell döbbennünk, hogy a fellépő, ez a miénk is azon a nívón van, mint az ottani kifordult szeműek és zilált ábrázatúak. Vagy rosszabb.

Mert egyszer csak eljön az idő, amikor mindent eláraszt a füleket sértő kappanhang, ami értelmetlen monotóniából olykor ki lehet hüvelyezni, hogy Soros, Brüsszel, gyarmat, harc. Mást nem nagyon, és az ember föltenné a kérdést, hogy tényleg, miniszterügynök úr? Tényleg? És rájön az ember arra is, hogy itt a diktátorok törzsfejlődésének végső stádiumával van dolga egészen sajnálatos módon...

TGM: MAGYARORSZÁG 1956 - A SZOCIALISTA FORRADALOM

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.10.23.



Ennek az írásnak az első formája előadás volt a berlini MarxIsMuss kongresszuson, amelynek a szövegét utólag jegyeztem le angolul. Megjelent az International Socialism 152., 2016. őszi számában, a 111-116. lapon. Az írás külföldi közönség számára készült, és bizonyos egyoldalúságaival a sok évtizedes jobboldali historiográfia ferdeségeit szerettem volna helyrebillenteni. Ezért csak kurtán említem az ellenforradalmi epizódokat. Ennek ellenére rövid esszém nem mond ellent a történettudomány által föltárt tényanyagnak és a legtöbb értelmezésnek se, bár elméleti keretei természetesen mások – ezért az itteni értelmezés az én munkám és az én felelősségem. A kezdetleges antikommunista propagandaműveket nem vettem tekintetbe. Ezek lényege: alapvető egyetértés a Kádár-korszak hivatalos beállításával, amely az 1956-i demokratikus szocialista forradalmat restaurációs kísérletként, azaz „ellenforradalomként” mutatta be; ugyanezt hiszi a mai jobboldali propaganda is, csak amit a kádári ideológiai apparátus kárhoztatott, azt dicséri. De mindkettő hamisít, méghozzá ugyanúgy.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni a történelmi eseményekben részt vevő emberek tapasztalatainak jelentőségét. A mainstream politikai irodalom úgy mutatja be az 1945. évet Kelet-Európában mint orosz megszállást, amely fokozatosan ráerőltetett egy gyökerek nélküli rendszert a vonakodó és ellenkező népességre, amely pusztán félelemből engedelmeskedett. De szinte senki nem vette a fáradtságot, hogy megmagyarázza, miért is hívják még kortárs konzervatívok és monarchisták is 1945-öt nemcsak „felszabadulásnak”, de „forradalomnak”. Az új – eleinte pluralista és demokratikus – rendszer Magyarországon a Vörös Hadsereg 1919-es önkéntes túlélőinek tízezreit találta, velük együtt pedig az 1919-es forradalom és Tanácsköztársaság résztvevőinek százezreit, valamint a szociáldemokrácia által tanított, valamelyest merev és ódivatú marxizmusban képzett szervezett munkások százezreit.

Manapság azt hangsúlyozzák, hogy a valamikor törvényen kívül helyezett kommunista pártnak csupán pár száz tagja volt. De ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a tagság kemény börtönbüntetéssel járt: a párt legfontosabb vezetői közül ketten is tizenhat évet töltöttek a rácsok mögött.


De a rokonszenvező kommunisták közege – illetve a független szélsőbaloldalé, amely a szociáldemokraták és radikálisabb szakszervezetek, például a vasasok és a nyomdászok között talált menedéket – hatalmas volt, a segédmunkásoktól az avantgárd művészekig terjedt. Hozzájuk azonnal csatlakoztak a földreform által mozgósított parasztok milliói. Az agrárpártok szavazói csöppet se voltak antikommunisták.

1945 a régi uralkodó osztályok és politikai elitek, illetve a földbirtokos arisztokrácia végét jelentette, az elképesztően gazdag és meglehetősen népszerűtlen katolikus egyház végét, a maga hűbéri szokásaival és óriási birtokaival, a régi tisztikar és a dzsentrik által működtetett bürokrácia végét, a vidéket törvényességre és emberiességre való tekintet nélkül terrorizáló csendőrség végét, valamint a faji törvények, etnikai és nemi diszkrimináció végét.

A Tanácsköztársaság veteránjai és a bolsevikok mellé álló első világháborús hadifoglyok által indított spontán kommunista kísérleteket elnyomta a párt és a szovjet katonai közigazgatás. De az egyértelművé vált, hogy a szocialista és kommunista munkások és parasztok szocializmust akartak, nem pedig valamiféle langyos népi demokráciát. Azonnali kommünt akartak (ez a Tanácsköztársaság népszerű elnevezése volt), az összes termelőeszköz azonnali társadalmi tulajdonba vételét, fogyasztói egyenlőséget, mindenki számára hozzáférhető, ingyenes állami oktatást, az abortuszhoz és váláshoz való jog megteremtését, népi honvédelmet és rendőrséget, illetve tanácsrendszert a munkahelyeken és a településeken. Tudjuk, hogy mivé tették a sztálinisták mindezt. Ők mindig harcban álltak a baloldallal – és az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy az 1940-es években a szociáldemokrácia a kommunista párttól balra helyezkedett el, ezért üldözték olyan könyörtelenül.

Mindazonáltal az 1950-es évekre a hűbérellenes és az egyházi túlhatalom elleni intézkedések már a helyükön voltak, az újraelosztás pedig a városi proletariátusnak kedvezett. Zsarnokság, rendőrállam, cenzúra, brutális konformizmus, megszállottság és szegénység, igen, ugyanakkor egyértelmű társadalmi kedvezmények az alsóbb rétegek javára. Egyfajta kulturális forradalom is zajlott. Ingyenes oktatás, olcsó könyvek, modern nyomtatóipar első ízben, olcsó, gyakran ingyenes színház-, koncert- és mozijegyek, ingyenes múzeumok, óvodák, szerény szociális lakhatás. Mindez a szörnyű hiányokkal, a kor kopott fekete-fehér fényképein borzasztóan kinéző, alultáplált és alulöltözött nemzettel, az őrült iparosítással és a többi hasonlóval párosult. Egyértelművé vált, hogy a fizikai munka a társadalmi és morális lépcső legmagasabb foka – a történelemben először. (Többé nem az egyházban testet öltött „lélek”, vagy a királyság, arisztokrácia és nemesség által képviselt „kékvérű” kasztos kiválóság, sem pedig a vagyon burzsoá felsőbbsége.)...

A LAKTANYÁKBA ZÁRT HONVÉDSÉG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.10.23.



Szilárdan elhatároztam, hogy nem írok többé 56-ról, legkevésbé október 23-án. Akkor sem, ha mindenféle pocsolyagerinc hinti szét a jellemtelenség fertőző, kiirthatatlan vírusait.

De most felhívták a figyelmemet egy különlegesen undorító kitüremkedésre, ami miatt mégis muszáj valamit leírnom.

Mindenekelőtt 56 “szellemiségéről”. Nincs neki. Mindenki mást gondolt, szinte egyénenként mást, mert még az úgynevezett társadalmi osztályok és néprétegek sem jutottak el semmiféle közös eszméig. Nagy Imre és Maléter Pál sem ugyanazt képzelte arról, mit kellene tenni és azt hogyan. Erről történetesen személyes emlékeim vannak, minthogy én voltam kettejük üzenetváltásainak a postása – legalábbis a legtöbb üzenetnek, amiket persze nem láttam, mert volt gyerekszobám, nem olvastam el idegen levelet, de Malétertől mindig tudtam, mi a lényeg.

Az utcán harcolók legnagyobb részének úgyszólván semmilyen fogalma nem volt arról, miért teszi azt, amit tesz, a rohadt ávós és a rohadt ruszki elpusztításán kívül nem voltak sem elképzelései, sem vágyai. A Horthy-rendszer katonatisztjei és az “új rend” katonái között jelentős volt az átfedés, még jelentősebb az ebből fakadó zavaros gondolatok rombolása. Létezett még az egyetemi ifjúságnak az utcán már jelen nem lévő ideológiája meg az 56-os vezetőség Nagy Imre körül csoportosuló tagjainak az olykor teljesen ellentétes elképzelése, ami viszont abszolút érdektelen volt, mert az utcán ebből semmit nem tudtunk. Egy bizonyos, egy forradalom “irányítása” nem ilyen, amennyire ezt a történelemből tudni lehet.

Úgyhogy ha szabad kérnem, ne öblögessenek a szellemiségről. Dehát ezt már elmondtam néhányszor, ezért most nem szegtem volna meg az elhatározásomat. Viszont van ebben az ostoba fröcsögésben valami, amit tényleg nem lehet szó nélkül hagyni. Nem szívesen piszkítom össze ezt a felületet a fent nevezett fertőzéssel, de muszáj, hogy érthető legyen, amit mondani akarok:...