2023. december 6., szerda

BENDARZSEVSZKIJ ANTON: MÉG JÖVŐ KARÁCSONYKOR IS AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL FOGUNK BESZÉLGETNI

INDEX / VIDEÓ
Szerző: INDEX.HU
2023.12.05.



Bár októbertől a Hamász és Izrael háborúja tematizálta a külpolitikai híradásokat, azért az orosz-ukrán konfliktus sem szorult ki teljesen a témák közül. Az idei év legfontosabb változásait vettük végig Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával.

WAHORN ANDRÁS: EZ AZ ÉLET VAN, EZ JUTOTT NEKÜNK

HÍRKLIKK / TÍZ (VIDEÓ)
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.06.


„Itt van ez a gazember a nyakunkon, aki a világ szégyene, aki miatt szégyellem magam, ha egy külföldi megkérdezi, hogy ki vagyok, milyen nemzetiségű” – mondta Wahorn András a KlikkTV Tíz című műsorában. A festő, zenész, közéleti szereplő a rendszerváltáskor nem ilyen jövőt képzelt el, nem gondolta, hogy Magyarországon újra „ilyen vezetők lehetnek” és az emberek is így fognak gondolkodni.


A Bizottság együttes után Wahorn András jelenleg négy zenekarban játszik, illetve vezeti azokat. Ahogy mondta, életében az egyik legnagyobb ellensége a közhely, amit nem tűr el a zenében sem. Viszont a zenében nagyon nehéz közhely nélkül úgy játszani, hogy az élvezhető legyen. Emiatt valamennyire szükség van rá ahhoz, hogy kapcsolódni tudjanak a közönséghez, de változtatnak rajta, tovább fejlesztik, új megoldásokat keresnek és találnak. „Az emberiség is egy hatalmas közhely, ami mindig változik az időben, mindig más képet ad, de tulajdonképpen a lényege ugyanaz, ami megfoghatatlan és izgalmas, hogy mi emberek azt sem tudjuk, hogy kik vagyunk, de mindig ezen gondolkozunk” – mondta Wahorn András.

Amikor a rendszerváltás utáni szabadságban azt hittük, hogy azt csinálhatunk, amit akarunk, az eleve butaság volt – mondta a művész, majd hozzátette: bár Orbán Viktor majdnem azt csinál, amit akar. Az viszont biztos, hogy a maga nemében páratlan történelmet ír. Az ország rengeteg pénzt kapott, és ezzel hatalmas lehetőséget is, akkorát amekkora még nem volt a magyar történelemben. De olyan sem volt, hogy egy „magyar uralkodó” látszólag fontos irányítója, vagy résztvevője lehet a világ történelmének. Érdekes és elszomorító ez a helyzet.

A zenész egészen más utat képzelt el, azt, hogy soha többé ilyen vezetők nem lehetnek Magyarországon, és hogy a nép nem fog így gondolkodni, de nem ez történt. Viszont izgalmasnak tartja ezt az időszakot a zenész, aki nagyon sokféleképpen érzi magát. Értékeli az elmúlt század vívmányait, a csapból folyó melegvizet, a zsebben hordott telefont, miközben – ahogy mondta – „itt van ez a gazember a nyakunkon, aki a világ szégyene, aki miatt szégyellem magam, ha egy külföldi megkérdezi, hogy ki vagyok, milyen nemzetiségű”.

Wahorn András szerint nagyon sok minden függ attól, hogy mire fókuszálunk, mert mindig az van, amire ránézünk. Ha éjjel-nappal azt nézzük, hogy mi van még a fókuszunkon kívül, akkor „abba beleőrülünk”. Szerinte be kell ismernünk, hogy tévedtünk, amikor azt hittük, hogy a liberalizmus túl tudja élni az elmúlt időszakot. Egyben azonban biztos: ha túl akarjuk élni, akkor ehhez nem Orbán Viktorra van szükség, de egyelőre ő kapta a lapokat. „Ez az élet van, ez jutott nekünk.”

Amikor a Bizottság zenekar tagja volt, akkor folyamatosan beszóltak az akkori rendszernek, és ezt értették azok, akik erre figyeltek. Ma is be lehet szólni? – kérdezte Bolgár György. „Teljesen más a helyzet” – felelte Wahorn. Akkor nem volt semmi, és ha valaki mondott valamit, akkor azt értették és melléálltak. Most nagyon sok minden van és az emberekhez minden eljut, amiből azt választanak, amit akarnak, nem is érdemes összehasonlítani a két időszakot.

Ami még ebből a világból érdekel és amire még nincs válasz, az az, hogy miért táplálta az Európai Unió Orbán Viktort, hogy idejusson? Miért adott neki pénzt, amikor már az elején és szembenállt vele? Miközben óriás plakátokon támadja azt, akitől a pénz jön, és azokat, akik a szövetségesei? Hogy lehet, hogy ennyi éven keresztül pénzelték azért, hogy megvegye Magyarországot? – tette fel a nyilvánvaló kérdéseket a zenész. „Nem tudom, hogy mi az a szolgálat, amit Orbán Viktor tesz ezért a pénzért. A pénz nem jön ingyen, minden pénzért meg kell dolgozni. Az EU sem egy jótékonysági intézmény. A kapitalisták nem azok. Érdekek vannak. Milyen érdeke van és most mi történt, hogy elkezdték a csapot elzárni? Ezzel érdemes foglalkozni” – fejtegette Wahorn András.

A KlikkTV teljes adását itt tudják megnézni.

HONNAN KAPJUNK A JÖVŐBEN FÖLDGÁZT? EGY ÚJABB ÖTLET: GÖRÖGORSZÁGBÓL!

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.12.06.


Akit érdekel Magyarország gázellátásának jövője, az lassan annyi megoldást hallhat, mint égen a csillag:Vegyünk továbbra is az oroszoktól, hiszen az olcsó, a vezetékek megvannak, csak vége lesz egyszer a háborúnak!

- Építsünk vezetéket Szlovénia felé, érjük el Észak-Olaszország LNG-kikötőit!

- Bízzunk Romániában, majd elkezdik egyszer kitermelni a Fekete-tengerből a földgázt,  abból jut nekünk is!

- Németország is sok cseppfolyósítottföldgáz-, vagyis LNG-terminált fejleszt, megfordulhat a klasszikus irány, jöjjön a jövőben nyugatról a gáz!

- Barátkozzunk Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Türkmenisztánnal, hátha elkészül a 
Szolidaritási Gyűrű, és új keleti piacokról kaphatunk gázt.

Egy ilyen ötlet az itthon még talán kevésbé ismert terv, a Vertikális Gázfolyosó. Erősen leegyszerűsítve, ennek az a lényege, hogy a görög LNG-terminálokból csak uniós országokat érintve (Görögország, Bulgária, Románia) juthatna el hozzánk földgáz! Ám, hogy a képlet kicsit bonyolultabb legyen, ennek az elképzelésnek van egy ukrán–moldáv verziója is!

Most leginkább utóbbiról fogunk írni, mert mint azt a VG.hu közölte, a görög, a bolgár, a román, a szlovák és a magyar földgázszállító rendszereket üzemeltető társaságok vezetői munkamegbeszélést tartottak a Vertikális Gázfolyosó létesítéséről. Nem először tették, itt olvashat egy 2022. decemberi találkozóról és elhatározásról.

Ukrajna csak megfigyelő státuszban volt jelen, pedig valójában az elképzelés egyik verziójának a kulcsállama éppen Ukrajna, amelynek – elsősorban tárolói kapacitása és az országon áthaladó kelet–nyugati vezetékei (Testvériség gázvezetékek) miatt egészen nagyratörő tervei vannak Európa gázellátását tekintve.

Ukrajna? Hiszen, ott háború van, hogyan is lehetne alkalmas kritikus infrastruktúrákat működtetni, új szövetségeket szervezni? Gázpiaci szakértő forrásaink segítségével azt jártuk körbe, hogy mennyire reális ez az elképzelés, és azt tapasztaltuk, hogy a szakértők szerint akár erre is van esély.

Eddig nem kellett az alternatíva

Pár fogalmat tegyünk gyorsan tisztába! Arra, hogy Magyarországot Bulgárián és Románián keresztül érje el nem orosz eredetű gáz, több elképzelés is van. Az egyik a Vertikális Gázfolyosó (Vertical Corridor), amely az EU támogatásával alakuló ötlet, és nagy uniós gázvezetékeket üzemeltető cégek együttműködésén alapulna. A gáz maga a görög partoktól egészen Magyarországig, Szlovákiáig utazhatna.

A másik, szintén bolgár–román szállítást igénylő elképzelés a Szolidaritási Gyűrű (Solidarity Ring), amely inkább egy politikai kezdeményezés, miniszterelnökök, szakminiszterek az ötletgazdák. Itt nem görög, hanem török irányból érkezne az azeri és török gáz a régióba...

MATEMATIKÁBÓL SOHA ILYEN ROSSZUL NEM TELJESÍTETTEK A MAGYAR TANULÓK A PISA-TESZTEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.06.


A magyar diákok teljesítménye szövegértésből és matematikából tovább romlott, míg természettudományokból sikerült valamennyit javítaniuk – ez derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-felmérés eredményeiből. Matematikából még sosem teljesítettek ilyen rosszul. A szövegértés-eredmény a második legrosszabb a mérés kezdete, 2000 óta. A természettudományok területén a magyar tanulók javítottak, az eredményük 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi, 2018-as teszt eredménye volt.


Bár Pintér Sándor előre igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a koronavírus-járvány miatt mindenképpen rosszabb lesz az idei teljesítmény, bár szerinte az idei PISA-eredményekben még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag, első ránézésre csalódnia kellett. Azt persze, nem tudni, hogy ismerte-e már az eredményt, amikor a kulturális bizottság meghallgatásán erről beszélt, de valószínű, hogy már láthatta, legalább is így gondolja Nahalka István oktatáskutató, aki hozzátette, lehet, persze az is, hogy csak találgatott. Hiszen a Covidnak biztosan van hatása, csak nagyon nehéz megállapítani, hogy mi annak a következménye és mi a magyar oktatás romlásáé. A Covid biztosan rontott az egész világ eredményén, de az is kiderült, hogy egy ország mennyire volt felkészült a digitális pedagógia eszközeinek használatára. Azt pedig tudjuk, hogy Magyarországon ezzel kapcsolatban voltak problémák. Igaz, könnyen elképzelhető, hogy Európában voltak más országok is, ahol nehezen oldották meg a számítógépekkel, internettel kapcsolatos feladatokat. Viszont, ahol felkészültebbek voltak, előrébb tartottak már a fejlesztések. Ahol jobb volt az eszközháttér, ott könnyebben meg tudták valósítani a feladatot, jobbak lettek az eredmények is.

Arra, hogy Pintér Sándor a bizottsági meghallgatáson megígérte a digitális fejlesztést jövőre, Nahalka István megjegyezte: „igen, az olyasmi, amire lehet pénzt is szerezni, látványos, és persze lehet túlárazni is. Ismerjük ezeket a folyamatokat.”...

"A PROPAGANDÁBAN MEGFORDUL AZ ÁLDOZAT ÉS AZ ELKÖVETŐ SZEREPE"

A SZABADSÁG KÖREI / KLUBRÁDIÓ
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2023.12.06.


A napjainkban dúló háborúkról beszélgetett a Szabadság körei sorozatának legutóbbi rendezvényén Büchler Tamás emberi jogi aktivista, Tompa Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke és Perintfalvi Rita teológus, a program alapítója.

A napjainkat meghatározó háborúk voltak a Szabadság körei legutóbbi beszélgetésének témái. A beszélgetésen részt vett Büchler Tamás emberi jogi aktivista (Europe Programmes Coordinator at Minority Rights Group), Tompa Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke és Perintfalvi Rita teológus, a Szabadság körei alapítója. A beszélgetés moderátora Lampé Ágnes újságíró volt.

Miért háborúzik az ember?

"A háború a hatalomvágyó emberek erkölcstelensége, és meggyőződésének kifejeződése, hogy bárkivel bármit megtehetnek" – válaszolt tömören a felvezető kérdésre Perintfalvi. Tompa úgy fogalmazott, olyan, az emberben megbúvó állati ösztönről van szó, amely arról szól, hogy akaratát egy másik emberre erőltesse. Büchler ellenben bizonytalanságának adott hangot, bár tisztában van a háború borzalmaival, saját gyermekén figyeli meg, az öntudatlan vonzalmat a fegyverek, a tankok felé.

A hatalomvágy, a hiedelmek szerepe

"Az ószövetségi szövegek is tele vannak erőszakkal, az egy Isten nevében vívott háború gondolatával. Az emberiséggel egyidős tapasztalat az, hogy lehet háborút vívni az egy igaz Isten nevében. Aki nem hisz az adott kultúrkör Istenében, vagyis más "hiedelemmel" él, az megkapja azt, hogy hamis Istenben hisz. Ez egyetlen igaz hit gondolata abszolutizálja a saját igazságunkat, és ez akár legitimálhatja az erőszakot is azokkal szemben, akik nem hisznek ebben az adott "hiedelemben" – vázolta fel Perintfalvi. Megjegyezte, bár a Tízparancsolat egyike az hogy ne ölj, mégis sokszor éppen az ezt előíró vallások nevében gyilkolják egymást emberek. A Gázai övezetben történtek kapcsán is felismerhetőnek tartja ezt.

Büchler egyetértett a felvetéssel, annyi kiegészítéssel, hogy a zsidóság nem dogmatikus vallás, ami azt jelenti, hogy nem kell mindent elfogadni, ami az Ószövetségben le van írva, azt pedig pláne nem, hogy követni kellene. A rabbinikus hagyomány felülírta ezeket. Súlyosabb problémának tartja, azt, amikor a hatalmi harcok eszközeivé válnak a vallások. A Gázai övezetben történtek kapcsán elmondta, nem érzi feladatának, eldönteni, mi a helyes, de ha választania kell a terroristák célzott likvidálása, és a teljes pusztítás között, érthetően előbbire szavazna.

"Lassan két éve tart ez a háború, azóta nem hagytuk el Kijevet" – mondta Tompa, hozzátéve, hogy bár pokoli a helyzet és soha nem gondolta volna, hogy az élete során kitörhet egy háború Ukrajnában, meglepődve tapasztalta, hogy a borzalmak közepette sokkal megértőbbek lettek környezetében az emberek. "Elfogadják a másságom, sokkal jobban, mint a háború előtt" – utalt magyarsága fogadtatására. Azt is elmondta, hogy az infrastruktúra védelme különösen fontossá vált. Volt olyan időszak, amikor két-három órán át kellett vízért sorban állni, volt hideg időszak, amikor nem volt fűtés. Ilyen pillanatokban is megértést, segítőkészséget tapasztalt. "A háborút nem lehet megszokni, paradox módon az emberiség története során mégis többször volt háborús időszak, mint amikor nem."

Háborúról alkotott képet torzító tényezők


Büchler úgy érzékeli, hogy közösségi média hatásaként ő is hajlamos radikalizálódni, Perintfalvi szerint pedig fontos felismerni, hogy milyen valós céljai lehetnek a háborút kirobbantó erőknek, milyen módszerekkel "kábítják" az embereket. A közösségi média veszélyei mellett kitért arra is, hogy "a propagandában megfordul az áldozat és az elkövető szerepe". Ez egyben a támadók magatartását is leírja, vélt sérelmek, amelyekért a megtámadottaknak bűnhődniük kell. Abban mindenki egyetértett, hogy ébernek kell lenni, mert csak akkor tudnak az emberek hatékonyan fellépni a hatalommal visszaélő elemekkel szemben.

NEM ÉRI MEG A PEDAGÓGUS GYAKORNOKOKNAK FELJEBB MINŐSÜLNI, INKÁBB „ELFELEJTIK” BEADNI A PORTFOLIÓT

MAGYAR NARANCS
Szerző: CSABA MÁTÉ
2023.12.06.


Kevesebbet kereshet az a fiatal tanár, aki gyakornokból a Pedagógus I. kategóriába kerül. 

Az Oktatási Hivatal egyelőre annyit tesz, hogy jogszabályellenesen kitolja a beadási határidőt.

November 25-én bezárult a pedagógusminősítési portfolió beadására szolgáló felület, eddig kellett beadniuk a pedagógusoknak a megfelelő dokumentumot ahhoz, hogy aktuális besorolásukhoz képest szintet lépjenek, és Pedagógus I. vagy Pedagógus II. besorolású tanár váljék belőlük
.

A minden évben fix dátumról jogszabály rendelkezik. A 2013/326. kormányrendelet megfelelő paragrafusai szerint „a pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe”.

Igen ám, de ahogy azt forrásaink lapunknak elmondták, az oktatási rendszerben gyakornokként dolgozó fiatalok észrevették, hogy

nem feltétlenül éri meg nekik elérni a Pedagógus I. státuszt.

Azt már most tudják, hogy januártól a gyakornokok bére eléri a bruttó 440 ezer forintot. Várható, hogy a felsőbb besorolású kollégák fizetését efölé igazítják majd, a tanárok a Pedagógus I. esetében nagyjából 460 ezres, a Pedagógus II. esetében pedig 480 ezres bruttóra számítanak. Ezek a húszezer forintok nem bírnak nagy ösztönzőerővel. De az is előfordulhat, hogy az a gyakornok, aki sikeresen minősül, kevesebbet keres januártól, mint korábban.

Vegyünk példaként egy gyakornokot, akit a jogszabály heti húsz tanóra megtartására kötelez. Mivel nincs olyan iskola az országban, ahol ne lenne tapintható a pedagógushiány, a gyakornok biztosan számíthat arra, hogy heti legalább négyszer túlórázni fog, és egy túlóráért bruttó 4500 forintban részesül. Ez hetente 18 ezret, havonta 72 ezer forintot jelent – nem nagy összeg, még Szijjártó Péter viszonylag kedvező árú sneakerére sem elég, és főleg kevés, ha az embernek az európai jachtkörutazás a hobbija, de ezzel a tanárgyakornok bruttó fizetése máris átlépte a mesés 500 ezret, amiből legalább 340 ezret meg is kap.

De mi történne ezzel a gyakornokkal, ha sikeresen minősülne Pedagógus I. kategóriába? A hetente kötelező óraszáma 20-ról rögtön 24-re növekedne, túlórát csak ezen felül fizetnének neki, a fizetése azonban szinte biztosan nem érné el a mesés félmilliót – legalábbis a pedagógusok nem számítanak ilyen mértékű emelésre a jövő évtől.

Nem csoda, hogy sok gyakornok döntött úgy, hogy sikertelenül fog minősülni. Ehhez nem is kell más tenniük, mint „elfelejteni” elkészíteni a portfoliót. Az imént emlegetett jogszabály szerint ugyanis abban az esetben, ha valaki az „előírt határidőt elmulasztja, az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét”. A sikertelen bizonyítvány kiállítása tehát automatikusan történik.

Múlt hét csütörtökön sok pedagógus mégis kapott egy emailt az Oktatási Hivataltól, amiben az áll, hogy november 30-tól „egyedi elbírálás alapján” az e-portfolió felülete újból megnyílik nekik, és január 31-ig lehetőségük van feltölteni a felminősítéshez szükséges portfoliót...

A SOKKON TÚLESTÜNK, DE A BALEGYENESEKHEZ IS HOZZÁSZOKTUNK – ÍGY VÁLTOZTAK EGY ÉV ALATT A MUNKAVÁLLALÓI PREFERENCIÁK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.12.06.


Tavalyhoz képest idénre kicsit felbátorodtak a munkavállalók a magyar munkaerőpiacon. Bizonyos szempontok alapján ugyanakkor mégsem tűnt el a stabilitás iránti igény, amit az elmúlt évek válságai alakítottak ki. Többek között ez is kiderült a PwC Magyarország 2023-as Munkaerőpiaci preferencia kutatásából, amelyről Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével beszélgettünk...

...A felmérésben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi fontos az embereknek, a munkaerőhiány viszont inkább arra van hatással, hogy a tárgyalási pozíció a munkáltató és a munkavállaló között merre billen. A kilencvenes évek után sok vállalat erős márkapozíciójából fakadóan rengeteg ember közül válogathatott, az elmúlt tíz évben viszont csak kapkodják a fejüket, hogy milyen igényeket támasztanak a pályázók. A jelöltek és a munkaadók közötti tárgyalási dinamika az elmúlt tíz évben kifejezetten a jelölt irányába mozdult el, bár kezd visszabillenni a munkaadók felé, tekintettel arra, hogy lazult a munkaerőpiac feszessége. Viszont a speciális, magasan képzett pozíciók, IT-sok esetében továbbra is nagy a kitettsége a munkáltatóknak. A preferenciákban pedig igazából nem a sorrendet fogja változtatni ez a dinamika, hanem azt, hogy sokkal tudatosabban és határozottabban kommunikálják az emberek a saját preferenciáikat, és elvárják, hogy ezt a munkáltató teljesítse is.

Hosszabb távon volt változás a preferenciákban?


Az elmúlt hét évben a home office és a rugalmasság kapcsán volt jelentős változás, ezek nagyon fontosak lettek az embereknek, nyilván amiatt is, mert a járvány meglehetősen átírta mindannyiunk életét. Teljesen normálissá tette az otthoni munkavégzést, és ezzel együtt azt is, hogy a munkaidőnek nincs eleje és vége. Tavaly volt az első év, amikor a home office kiesett a top tízből és helyette bekerült a magánélet tiszteletben tartása a top tízbe.

Ennek nem csak az volt az oka, hogy egyre több vállalat döntött úgy, hogy jöjjenek vissza az emberek az irodába, hogy meglegyenek a szociális kapcsolódások, hanem az emberek a rugalmasságnál már fontosabbnak tartják a kereteket. Rájöttek, hogy a home office kínálta rugalmas időbeosztás lehetősége, és hogy akár elmehetnek délelőtt 11-kor kondizni, azt is jelentheti, hogy este 6-kor föl fogják őket hívni, és akár reggel 6-kor is rá fognak nézni a telefonjukra, mert úgy érzik, hogy ha tizenegykor nem voltak elérhetőek, akkor most reggel gyorsan „bepótolják”. Ez viszont sokszor a mentális egészség és jóllét rovására ment. Ezért most abba tanulunk bele, hogy miként tudjuk védeni a korlátainkat, keressük, hogyan szeretünk igazán dolgozni, hogyan vagyunk a leghatékonyabbak, és hol fogunk tudni hosszú távon jó testi-lelki egészséget elérni. Azt gondolom, hogy emiatt a rugalmas munkaidő és a home office is egyre lejjebb fog kerülni a preferenciák között, és előtérbe kerül az, hogy mennyire tudjuk szétválasztani a munkát és a magánéletet, vagy például hogy milyen a vezető a cégnél...

BEPERELTE A PFIZER ÉS BIONTECH MAGYARORSZÁGOT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.06.


A gyógyszercég az eljárást 3 millió adag megrendelt vakcina ellenértéke, mintegy 60 millió euró miatt indította. A magyar fél az ukrajnai háborúra, mint elháríthatatlan külső akadályra hivatkozva tagadta meg a fizetést – írja a Politico, hozzátéve, Lengyelországgal is pereskednek a cégek.


Tegnap futott egy kört a portálokon, de azért nem árt felidézni, hogy az orosz állami tévé propagandistái már azon ábrándoznak, hogy az Ukrajna fölött aratott győzelem után fel kellene éleszteni az osztrák-magyar térséget, mint semleges közép-európai területet.

Mi, mint katonai-tudományos társadalom – így fogalmazott a Newsweek által is közzétett videóbejátszás tanúsága szerint Vlagyimir Szolovjov műsorában az egyik – egyébként ismeretlen – megszólaló, úgy látjuk Európa jövőjét, hogy a semleges Ausztriából, az ukrajnai háború miatt magát kellemetlenül érző Szlovákiából, továbbá Magyarországból, amelynek szintén semmi kedve ahhoz, hogy bármi köze legyen mindehhez, valamint a volt Jugoszláviát alkotó térségből, így Szerbiából, satöbbi, olyan közép-európai semleges térséget alakítsunk ki, amely Lengyelországtól a Földközi-tengerig, a Balkánig terjed.

A kreatív javaslatra azonnal lelkesen csapott le a Kreml dicsőítésében már korábban is elévülhetetlen érdemeket szerzett Szolovjov műsorvezető. Olyannyira egyetértett a felvetéssel, hogy amikor a megszólaló azzal az üzenettel fordult a megnevezett országok lakosaihoz, hogy „srácok, nem fogunk benneteket megtámadni”, a maga részéről még rákontrázott: „kontingenst is küldünk oda, nehogy valaki megtámadjon titeket”.

A Newsweek emlékeztet arra, hogy nemrég, Szolovjov egy másik műsorában, Margarita Szimonyannal együtt, aki nem sokkal jobb a Deákné vásznánál, azon elmélkedtek, hogy Lisszabont ugyan nem kellene elfoglalni, mert az sosem volt orosz, de például Alaszka már igen. Sőt, az oroszok a 19. században egy rövid ideig Kaliforniában, valamint Hawaiin is erődítményt tartottak fenn – jó lesz tehát ott is vigyázni.

Beperelte a Pfizer és BioNTech Magyarországot

A Pfizer gyógyszergyár és partnere, a BioNTech beperelte Magyarországot – még idén januárban – a koronavírus elleni oltóanyag szállításával kapcsolatban, írja a Politico amerikai portál európai kiadása, arra hivatkozva, hogy módja volt betekinteni az erről szóló bírósági dokumentumba. A Pfizer szóvivője az értesülést megerősítette, és hozzátette, hogy az ügy belga bíróság előtt van, miközben folytatódnak a tárgyalások Budapesttel. A gyógyszercég az eljárást 3 millió adag megrendelt vakcina ellenértéke, mintegy 60 millió euró miatt indította. A magyar fél az ukrajnai háborúra, mint elháríthatatlan külső akadályra hivatkozva tagadta meg a fizetést. Mint a Politico írja, Magyarország nem áll egyedül, hanem Lengyelország ellen is pereskedik a Pfizer: Varsó szintén az ukrajnai háborúra, mint vis majorra hivatkozva nem fizette ki a magyar szállítmánynál nagyságrendekkel nagyobb, 60 millió dózis megrendelt vakcinát.

Sebastian Kurz, a virtuóz hamisjátékos

Ezzel a címmel jelentetett meg kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Utal arra a szövevényes ügyre, amelynek a lényege, hogy a legfiatalabb osztrák exkancellár – hasonlóan ahhoz, ahogyan az ország egy másik volt kormányfője, a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer is, igénybe vette René Benko ingatlanspekuláns szolgálatait. Kurz cége ez év első felében 3 millió eurós számlát nyújtott be Benko egyik vállalkozásának, azon a címen, hogy potenciális befektetőket segített felkutatni a Közel-Keleten és Ázsiában. Kurz szóvivője mindenesetre sietett leszögezni, hogy a honorárium nagyobb részét nem fizették ki. Lendvai kitér arra, hogy Kurzot már mások is jól kiismerték. A nemrég elhunyt Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter például egyik utolsó interjújában olyan svidlernek nevezte a volt néppárti kancellárt, aki csak bajt hozott pártjára.

ELLENZÉKI MAGATARTÁS AZ AUTORITER HATALOMMAL SZEMBEN

MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZA PÉTER
2023.12.06.



Milyen ellenzéki magatartások lehetségesek az autoriter hatalommal szemben és milyenekre lenne szükség? Erről közölt esszét november elején az EKINT (Eötvös Károly Közpolitikai Intézet / Eötvös Károly Policy Institute), amelynek egyik fejezete azt vizsgálja, vannak-e belső bomlasztók a rendszerben?

A Másrészről 2023 november 30-i adásában Rózsa Péter vendége Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke és Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere volt.


Lásd még:

Eötvös Károly Intézet: Élet és erkölcsi romlás az autokráciában (álláspont)

JÖN FÖL AZ EURÓPAI RADIKÁLJOBB, ORBÁN VIKTOR MÉGSEM CSATLAKOZIK ELVBARÁTAIHOZ – MUTATJUK, MIÉRT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.12.06.


Geert Wilders többek között a rekordokat döntő hollandiai bevándorlás miatti társadalmi feszültség és a gázai háború miatti tüntetések miatt nyerhette meg a minapi parlamenti választást. Európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia (ID) vasárnapi firenzei nagygyűlésén Wilders szereplése és a tagpártok erősödése láttán örömittas hangulatban tervezgettek európai jobboldali fordulatot a résztvevők. A dzsemborin Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes burkoltan üzent Orbán Viktornak is: ha nem kellenek a Meloni-féle konzervatívoknak, szívesen látják a Fideszt az ID soraiban.

„Mi soha nem hagyjuk cserben a barátainkat” – Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, az olasz Lega vezetője foglalta így össze politikai családja hitvallását múlt vasárnap Firenzében, az Identitás és Demokrácia (ID) tizennégy európai pártot felvonultató nagygyűlésén. Matteo barátai is hasonló bajtársi elveket vallanak: noha személyesen nem tudott jelen lenni, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője szívélyes videóüzenetet küldött a harcostársaknak. Ő most vitathatatlanul a legnagyobb sztár a pártcsaládban. A Szabadságpárt ugyanis váratlanul megnyerte a holland parlamenti választásokat, s habár a koalíciós tárgyalások még tartanak, valószínű, hogy Wilders lesz az ország következő miniszterelnöke. Elképzelni sem lehet tehát jobb európai parlamenti kampánykezdetet az Dzsingisz kántól némileg jobbra elhelyezkedő pártcsalád számára. Idetartozik többek között a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN), a belga-flamand Vlaams Belang (VB), a német AfD, az észt EKRE, az osztrák FPÖ. Vitorláikat most dagasztja a szél: vagy vezetik országaik közvéleménykutatásait (RN, FPÖ, VB), vagy második helyen állnak (AfD, EKRE). Egyes mandátumszámítások alapján a júniusban megválasztandó Európai Parlament akár harmadik-negyedik legnagyobb pártcsaládja is lehet az ID a jelenlegi hatodik helyett...

KATONA TAMÁS: MENNYIRE ÉLÜNK JÓL A LEHETŐSÉGEINKHEZ KÉPEST?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.12.06.



A 2023. december 5-i Reggeli személyben Katona Tamás közgazdászprofesszor, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára és a KSH egykori elnöke volt Dési János vendége. A téma: a magyar gazdaság teljesítménye.

PITTI ZOLTÁN ELŐADÁSA A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETÉRŐL A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM / VIDEÓ
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.12.05.



A Belvárosi Szabadegyetem november 27-i összejövetelén Pitti Zoltán közgazdász, az Adóhivatal korábbi elnöke volt vendég, aki a magyar gazdaság tényleges teljesítményéről beszélt a számok tükrében; szó volt pozíciónkról nemzetközi összehasonlításban és gazdaságunk versenyképességéről is.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: BUDAPEST OSTROMA

MŰVELŐDÉSI HÁZ CSÖMÖR / VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2023.12.06.



A csömöri Művelődési Házban tartottam előadást Budapest ostromáról...

SZÁZBÓL CSAK HAT MAGYAR FIATAL MARADNA BIZTOSAN ITTHON, TÖBB MINT FELÜK A KIVÁNDORLÁSON GONDOLKODIK

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.12.05.


A felmérésben majdnem minden második megkérdezett arról számolt be, hogy kevéssé jól vagy kimondottan rosszul érzi magát. Kétharmados többségben vannak a 16-24 évesek korosztályában azok, akik inkább rossznak ítélik az ország helyzetét egy kutatás szerint, és csak kevés területen derűlátók.


A fiatalok 57 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét egy évtized múlva, a többség leginkább az egzisztenciális problémáktól fél és úgy gondolja: az iskola nem készít fel a munkavállalásra – többek között ez derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A felmérésben – amelyben 800 16-24 év közötti fiatal megkérdezése mellett fókuszcsoportos beszélgetéseken – arra keresték a választ arra, hogyan vélekednek a fiatalok a jövőjükről, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább őket.

Majdnem minden második megkérdezett (48 százalék) arról számolt be, hogy kevéssé érzi jól-, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezzel is összefüggésben lehet az a döbbenetes eredmény, miszerint a fiatalok 57 százaléka biztosan, vagy inkább külföldön képzeli a munkavállalást 10 év múlva, és mindössze 6 százalék mondta azt, hogy biztosan Magyarországon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője Kozák Ákos társadalomkutató ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy ennyien el is fogják hagyni az országot, inkább egy hangulatot jelez. Az ország helyzetét a 68 százalék inkább rossznak ítéli, mint jónak (32 százalék), és a jövőre nézve sem túl optimisták: a legtöbben (36 százalék) további romlásra számítanak, és csak minden harmadik megkérdezett vár javulást.

A béreket tekintve viszont egészen derűlátó a fiatalok 69 százaléka, ők úgy gondolják, tíz év múlva annyit keresnek majd, amennyit szeretnének.

A technikai fejlődést is többnyire pozitívan ítélik meg, és nem tartanak tőle: 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket. Meghökkentő módon viszont 15 százalékuk még egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról, akik viszont igen, többségükben úgy gondolják, az MI segít a tanulásban, könnyű használni és érdekes.

A kutatók a fiatalok iskolákkal, oktatással való elégedettségére is kíváncsiak voltak. Bár az általános iskolákkal 57, a középiskolákkal 65, a felsőoktatással pedig 80 százalék elégedett, a kutatás összességében arra mutatott rá: jelentősen eltérnek a hazai rendszerben megszerezhető készségek attól, amire a fiatalok tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon szükség van. Minden második megkérdezett szerint az iskolában tanultak csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni. Többségük úgy gondolja, a kommunikáció, a kreativitás, a csapatban való együttműködés vagy éppen az önismeret olyan készségek, amik nem elsajátíthatók a magyar oktatási rendszerben, amely nem motiválja a tanulókat a jó teljesítmény elérésére...

DAVID PRESSMAN SZERINT A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNY TÚLTESZ AZ OROSZOKON ÉS AMERIKAI CÉGEKRE IS KITERJEDHET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.05.


Bárkit idegen ügynöknek minősíthetnek, s meggyanúsíthatnak azzal, hogy beavatkozik Magyarország belügyeibe és sérti Magyarország szuverenitását, aki a „demokratikus vita” résztvevője. Ezt a megállapítást tette David Pressman amerikai nagykövet az Amchamben, a Magyarországon lévő amerikai cégek kamarájában, s nem kivételek az amerikai cégek sem.

David Pressman lélegzetelállítónak nevezte a tervezett szuverenitásvédelmi hatóság jogköreit és feladatát, amely már túltesz az orosz diktatúra hasonló törvényein. Pressman szerint „ehhez a tervezethez képest Moszkva külföldiügynök-törvénye enyhe és szelíd”. Felsorolta, hogy az új államvédelmi hatóság bárkiről adatokat gyűjthet, információt szerezhet, titkosszolgálati segítséget vehet igénybe, lehallgathat, megfigyelhet.

Mindezt előzetes bírósági kontroll nélkül, a megállapításaival szemben nincs jogorvoslat, nem lehet fellebbezni. Erről írtuk, hogy ez már nyílt önkényuralmi szervezet, amely fölött semmiféle kontroll nincs, a náci Gestapo és a magyar ÁVH szerepével azonos. A törvény a szuverenitásvédelem homályos fogalma alatt a rendszert és a kormányt bíráló bármilyen egyén, szervezet, cég és sajtó célpontja lehet.

David Pressman arra figyelmeztetett, hogy amerikai cégek és alkalmazottaik is a hatóság célkeresztjébe kerülhetnek, ha bármilyen demokratikus megnyilatkozást tesznek, amit ez a hatóság Magyarország szuverenitásának sérelmének tekint, mert nem egyezik a kormány nézeteivel vagy tevékenységével. Beszéde arra utalt, hogy senki nincs biztonságban, nem beszélhet, nem mondhat bíráló véleményt.

David Pressman nem említette, de az egyértelmű, hogy ő maga lehet az első amerikai célpontja a szuverenitásvédelmi hatóságnak, miután őt állandóan azzal vádolják, hogy a demokratikus értékek, a NATO és Amerika érdekeinek védelmével Magyarország szuverenitásába avatkozik. Az érdekes lesz, amikor a még NATO-tag Magyarország megfigyeli az Egyesült Államok nagykövetét és eljárást kezdeményez ellene a szuverenitásvédelmi törvény megsértése miatt, mert véleményt mond a demokráciáról...

A MAGYAR SZUVERENITÁSVÉDELMI TERVEZETBEN OTT VAN AZ OROSZ KÜLFÖLDIÜGYNÖK-TÖRVÉNY CSÍRÁJA

LAKMUSZ
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.12.04.


Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.


November 21-én benyújtotta szuverenitás-védelminek nevezett törvényjavaslatát a Fidesz frakcióvezetője, egy héttel a nyilvánosságra hozatala után már elkezdődött a tervezet parlamenti vitája is.

A kormánypárt „szuverenitás-védelmi terveit” még a törvényjavaslat megjelenése előtt elkezdték a közbeszédben az orosz külföldiügynök-törvényhez hasonlítani, ezért előző cikkünkben igyekeztünk részletesen bemutatni, hogyan működik ez az orosz szabályozás. Azt ígértük, a törvénytervezet pontos szövegének ismeretében azt részletesen összevetjük a bemutatott orosz szabályozással, most ezt tesszük négy szempontból:

- a törvény logikáját,

- az érintettek körét,

- a velük szemben folytatott eljárást,

- és az alkalmazott büntetések mértékét

vizsgáljuk a hatályos orosz külföldiügynök-törvény és a magyar törvénytervezet jelenleg elérhető szövegváltozatának összehasonlításával.

Hasonló cél, különböző logika

Bár a 2017-es, később visszavont civil törvénnyel ellentétben egyértelmű szövegszerű egyezést az orosz és a magyar törvények között nem lehet kimutatni, az orosz külföldiügynök-törvény és a magyar szuverenitás-védelmi törvény szellemiségükben mindenképp hasonlítanak egymásra:

a külföldi támogatásból (is) működő szervezeteket, akik a hazai közéletben valamilyen módon részt vesznek, mindkettő kockázatnak bélyegzi, és különböző mértékben, de bünteti.

Ugyanakkor az ehhez használt eszközök csak részben hasonlítanak, és az orosz törvény illetve a magyar törvénytervezet belső logikája is lényeges különbségeket mutat.

A magyar törvénytervezet 2 pillért tartalmaz:

- egyrészt a választásokon induló jelöltek és az őket indító civil szervezetek külföldi támogatását tiltaná büntetőjogi eszközökkel. (A pártok külföldi támogatása eddig is tilos volt, de a jelöltállító civil szervezetek támogatását eddig nem szabályozta a törvény, a kormány egy kiskaput zár be ezzel.)

- Másrészt egy új intézmény, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) létrehozásáról szól, amely széles körű vizsgálati joggal rendelkezne: a törvénytervezet jelenlegi szövege nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkivel szemben vizsgálatot folytasson.

Az orosz törvény viszont egy lista, egy az Oroszország területén működő „külföldi ügynököket” soroló nyilvántartás felállításáról és folyamatos frissítésének szabályairól szól. A listán szereplő, külföldi ügynökként nyilvántartott szervezetek és magánszemélyek jogait pedig sok ponton korlátozza...

BUKSÓ PODCAST- OLVASÁSRÓL, KÖNYVEKRŐL: BŐSZE ÁDÁM: VOLT EBBEN EGY APRÓ FORRADALMI LELKÜLET, HOGY KICSIT FIGYELJÜNK RÁJUK IS

BUKSÓ / PODCAST
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2023.12.05.


Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.

Top Ten – Tíz új könyv a klasszikus zene világáról

1. A klasszikus zene nagykönyve. (The Classical Music Book.) HVG Könyvek. 2023

2. Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek. Libri, 2023

3. Christopher Hogwood: Händel. Rózsavölgyi és Társa, 2021

4. Steven Isserlis: Miért csapott Beethoven a lecsóba? Rózsavölgyi és Társa, 2023

5. László Ferenc: Operettország. Jaffa, 2023


8. Szomory György: Kis magyar zenetörténet. Holnap Kiadó, 2023

9. Vásáry Tamás: Etűdök. Mondások, szállóigék. Nap Kiadó, 2023

10. Winkler Gábor: Opera – Vígoperák. Holnap Kiadó, 2023

AZ ORVOSOK IS UGYANÚGY SZENVEDNEK A ROSSZUL MŰKÖDŐ RENDSZERTŐL, MINT A BETEGEK

TELEX
Szerző: VINCZE BARBARA
2023.12.06.


Háromrészes cikksorozatban nézünk utána annak, miért annyira embertelen az orvos–beteg–hozzátartozó közti bánásmód. Első cikkünkben hétköznapi emberek mesélték el tipikus vagy abszurd történeteiket.

Második cikkünkben szakemberekkel jártuk körül az okokat, amelyek az évtizedek óta egyre csak romló, mára már tarthatatlan állapothoz vezettek.

Harmadik cikkünkben átadjuk a szót az orvosoknak és ápolóknak, hogy megtudjuk, ők hogy élik meg a helyzetet, és miben látják a kiutat.

Előző két cikkünk után rengeteg levelet kaptunk egészségügyi dolgozóktól. Majdnem 50 oldal gyűlt össze, melyben kórházi szakemberek, háziorvosok, mentősök, ápolók, nővérek, pszichológusok írták le a gondolataikat, volt, aki közel fél évszázados tapasztalattal. Minden nekünk nyilatkozó egészségügyi dolgozó teljes anonimitást kért, mivel az aránytalanul szigorú – a leggyakoribb olvasat szerint a visszásságok elfedésre szolgáló – szabályozás alapján minden nyilatkozat engedélyköteles. Bár a kórházakból a sajtó gyakorlatilag ki van tiltva, a nekünk mesélő orvosoknak köszönhetően mélyen beláthattunk a kórházi falak közé. Nemcsak elképesztő történeteket hallottunk, de sok mindent megértettünk abból, miért beszél úgy egymással orvos és beteg, ami senkinek sem jó.

A levelekből egyértelműen kiderült, hogy bőven van mondanivalójuk a témában az orvososoknak és az egészségügyi dolgozóknak. Az írásokból megkapó, szívszorító, néha abszurd történetek rajzolódtak ki, és az is egyértelművé vált, hogy az orvosoknak sem jó a kiüresedett, szófukar vagy elmérgesedett orvos-beteg viszony. Néhány téma ismétlődően előbukkant a levelekben, ezeket sűrítettük cikkünkbe.

„A magyar egészségügyet orvosként, de sokszor tudatosan felülről szemlélve azt látom, hogy a betegek és az orvosok sokszor elvesztik egymást” – írta nekünk egy kórházi szakorvos, aki kiégéskutatóként is vizsgálja az egészségügyet.

- „Az orvosok elfáradtak abban, hogy a betegek türelmetlenek, nem felkészültek az alapvető személyes információikból, nem osztják meg aggályukat, de később kiderül, hogy nem követik az orvosi javaslatokat.”

„Ezzel szemben a betegek elégedetlenek, hogy az orvosok egyre kevesebbet beszélnek, feszültek, nem adnak információkat.”

Mindkét oldalnak változnia kell – érvel –, és ehhez az első lépés az, hogy felismerjék és megértsék a kialakult helyzet ok-okozati összefüggéseit és mindenki a saját oldalán legyen képes fejlődni, a másik oldallal szemben pedig több megértést tanúsítani.

A betegre nem képes személyként tekinteni

A WHO és a világ számos orvosszervezete aggódva figyeli a növekvő kiégést, ami nemzetközi szinten legalább minden második orvost érint. Ez az arány Magyarországon ennél is magasabb – jegyzi meg a kiégéskutató szakorvos. Ez pedig nagy gond, lássuk miért.

„A kiégés esetén az orvos empátiája csökken, deperszonalizáció jön létre: a betegre nem képes személyként tekinteni, csak mint az elvégzendő munka tárgyára. Ennek ismeretében szomorú, de tény, hogy egy orvosi viziten vagy kétszemélyes vizsgálaton nem lesz képes megértő türelemmel kikérdezni a beteget, informálni és válaszolni a kérdéseire. A tartós stressz hosszú távú következménye az agresszió, ez is sok esetben megjelenik” – összegzett.

A kiégés okait előző cikkünkben már részletesen taglaltuk, most újak is felbukkantak; nagy vonalakban:

- munkaerő-, idő- és kapacitáshiány – az egészségügyben maradtak végtelen leterheltsége;

rossz munkakörülmények, részben eszközhiány;

- a lakosság általános rossz egészségügyi állapota, tájékozatlansága;

- elhanyagolt pszichológia és kommunikáció oktatás az orvosi egyetemeken;

- az oktatás hiányosságai például a szakosodás során: túl kevés információ alapján döntik el a hallgatók, milyen szakirányba menjenek, noha teljesen más személyiségre és adottságokra van szüksége egy sebésznek, mint mondjuk egy gyermekgyógyásznak vagy egy onkológusnak.

Hiába érthető az ok-okozati viszony, hiába őröli fel az időhiány még a legjobb szándékú orvosokat is, a nekünk önkritikusan nyilatkozó gyógyítók szerint az empátia hiánya, a rossz kommunikációs technikák, a beteg megalázása, minősítése és számonkérése – ahogy egyikük fogalmaz – „semmiképpen sem megengedhető és elfogadható az orvosi ellátás során, és az egészségügyi dolgozó nem menthető fel a felelőssége alól ezekben a helyzetekben.”

Több sürgősségin (SBO) dolgozó orvos is írt nekünk, egyikük azt mondja, néha van olyan érzése, hogy maga a jó kommunikáció talán még fontosabb a szakmájában, mint az, hogy pontosan meg tudja mondani a betegnek, mi a baja. A sürgősségin szerinte hangsúlyozottan fontos lenne a jó kommunikáció, hiszen „az esetek többségében senki nem úgy kel fel reggel, hogy majd este 6-kor beviszi a mentő az SBO-ra”...

BOD PÉTER ÁKOS: A KORMÁNY NEM VÉGZI EL AZT A MUNKÁT, AMIÉRT TARTJUK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.05.


Nem látja könnyűnek a 2024-es esztendőt Bod Péter Ákos. A közgazdász, egyetemi tanár úgy véli, ha ki is futna az infláció, van helyette több más gazdasági tényező, amivel meg kellene küzdenie az államnak. A külső körülményekre hivatkozva, ugyanis félretettek olyan megoldásra váró kérdéseket, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a területfejlesztés. Emellett az államnak nagyon sok pénzre van szüksége, amit az állami szolgáltatások emelésével, illetve annak adójával tud megszerezni, az adóemeléstől pedig sok termék drágább lesz jövőre – mondta a jegybank egykori elnöke a Hírklikkne
k.

Orbán Viktor legutóbbi – interjúnak álcázott – rádiós szózatában többek között arról beszélt, hogy míg a magyar emberek az idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb, jövőre már elérhető lehetőség, hogy jobb legyen. A miniszterelnök azóta többször is megismételte, hogy 2024 reményteljes év lesz. Bod Péter Ákos azonban nem ennyire optimista. Mint mondta, azt már lehet látni, hogy a 2021-es infláció, ami rátört a világra, 2023 közepén levonult. Nálunk azonban csak megkésve és magasabb szintről ereszkedik, a pénzromlás veszélye pedig egyáltalán nem múlt még el. Abban lehet bízni, hogy 2024-re túljutunk ezen az inflációs válságon, de igazából nem tudjuk, mi vár ránk.

Nagyon sok olyan tényező van ugyanis, amire a kormánynak nincs hatása. Ilyen például a nemzetközi energiaárszint, vagy az, hogy hol áll meg a nemzetközi kamatnövekedés, és hogyan érinti a magyar forintot. Nem tudni, hogy lesz-e iránta kereslet, vagy elfordul a bizalom a forinttól, a magyar állampapíroktól. Az államháztartás deficitje az elmúlt három évben nagyon nagy volt, és így egyre többe kerül a finanszírozása – emlékeztetett a professzor. Példaképpen említette, hogy sok a hátrahagyott feladat és elszalasztott lehetőség az egészségügyben, oktatásban, a területfejlesztésben, amelyekről nem lehet sokáig megfeledkezni, mert az megbosszulja magát. Hiszen pontosan ezek azok a feladatok, amelyekért az adófizetők fenntartják a magyar államot. A kormány viszont hivatkozik a válságkezelésre, a külső körülményekre, de önvizsgálatot nem végzett. Rengeteg teendő gyűlt össze, amelyeket előbb-utóbb el kell végezni. „Nem látok magam előtt könnyű esztendőt, talán egy gonddal, az inflációval kevesebb lesz, de helyette jöhet több másik.”...

MATEKBÓL ROSSZABBAK VAGYUNK, KERÉKKÖTÉSBEN EGYRE JOBBAK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.06.


Jó reggelt! Először is, szolgálati közlemény: testvérlapunk elindította a Qubit+-ot, és szépen el is magyarázza, miért van erre szükség.

4 kiemelt cikk:



Nagykoalíció állt össze a parlamentben a szkíták ellen

Az ukrán politikai elit újra fölfalja magát

A vajdasági magyaroknak a legnehezebb kikerülni a Magyarországról érkező dezinformációt

Itt a tél

Az ukrán katonák a konfliktus második telével néznek szembe, és közben elkezdődött a szorongás, hogy lesz-e elég nyugati támogatás, mert anélkül elvesztik a háborút.


Gazda Albert ismét a magyar médiában párját ritkító éleslátással elemzi az ukrán belpolitikát, ami egy ideje globális jelentőségre tett szert, mégis kevesen látják át. Most ott tartunk, hogy durvul a konfliktus Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka között, amiről egyre nyíltabban írnak a lapok, és ami mind merészebb következtetések levonására készteti a nyilvánosságot a harctéri kudarcok miatt frusztrált Ukrajnában.

Orbán az ukránokat rúgja

Aki fúrja az oroszok elleni szankciókat és el akarja zárni az ukránoknak szánt támogatásokat, az vajon melyik oldalon áll ebben a háborúban? Költői a kérdés ezúttal, hiszen most más a fókusz a Politico forrásai szerint: az ukrán EU-csatlakozás akadályozásával Orbán alighanem pénzt akar kifacsarni az EU-ból. Az uniós kormányokat láthatóan felpaprikázza a helyzet, a Tanács elnökének budapesti látogatása után Macron meghívta Orbánt Párizsba, hogy ott győzködje tovább.

A német külügyminiszter azt üzente Orbánnak: Nincs időnk játszadozni! Szijjártó szerint félreérti a helyzetet, mert a magyar kormánytól mi sem áll távolabb, mint a zsarolás és a játszmázás.

De szép olajmeződ van, Guyana!

Venezuelában megkérdezték a lakosságot, hogy mit szólnának a szomszédos Guyana - ahol az egy főre jutó kőolajkincs a legnagyobb a világon - nagy részének elfoglalásához. A nyilvánvalóan kamu eredmény szerint örülnének neki. A világ ismét csak a washingtoni elrettentő erőben bízhat.

Magyar kamu jó kamu


Minden határon túli magyar közösség nyilvánosságában erőteljesen jelen vannak konteókra épülő narratívák. A magyar kormány az anyagi támogatás mellett a diskurzusok szintjén is igyekszik befolyásolni a helyi közéletet a határon túlra eljuttatott, gyakran megosztó és dezinformációt tartalmazó üzenetekkel. A Political Capital ezeket vizsgálta legújabb kutatásában.

Jellemző módon egyik parlamenti párt sem támogatta, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsák a szkítákat, pedig a parlamenti meghallgatáson a képviselőjük azt ígérte, hogy 3-4 milliárd szkíta testvérével véget vetnének a hazug és gonosz világnak.

Mint az egyszeregy

A PISA-teszt szerint a középmezőnyben vagyunk, de nem a jól teljesítő magyar diákok, hanem a bezuhanó OECD-átlag miatt. Sosem voltunk még ilyen gyengék matekból, mint idén, de még így is egy ponttal az átlag fölé kerültünk.

Mindeközben Csák miniszter kitiltaná a tantermekből a mobilokat, bár az oktatást felügyelő Belügyminisztérium nem is foglalkozik a kérdéssel.

A világot jelentő vakarószalon

Pezsgő, partik, elit bárok. A követhetetlenül sok RTL-es reality közül itt a legújabb, a gazdag magyarországi nők félkamu életét bemutató Real Housewives of Budapest, amiben mondvacsinált indokokkal téphetik egymás haját a szereplők, akik sajnos továbbra sem Várkonyi Andrea vagy Rogán Cecília.

Egy srác szemével

Évtizedeken át a padláson porosodtak Kereki Sándor hatvanas-hetvenes évekbeli utcafotói Budapestről. Az ismeretlen életmű egy része 2021-ben került ki a Fortepanra, most pedig egy kiállítással és album kiadásával kísérlik meg utólag beilleszteni a kánonba Kereki zseniális fotóit.