Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2019.05.20.
Nyert a Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol előrehozott országgyűlési választásokon. Utoljára 2008-ban fordult elő vele, hogy választást tudott nyerni. Mi ennek a tanulsága a magyar baloldalra nézve? Mi kellett ahhoz, hogy a parkolópályára került párt újra erőre kapjon? Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions igazgatójával jártuk körbe ezeket a kérdéseket.
- Ha őszinték akarunk lenni, Spanyolországban nem a baloldal nyert, hanem a jobboldal vesztett. Vagy lehet beszélni mégis a spanyol baloldal újraéledéséről?
- Kétségtelen, a Néppárt vesszőfutása nélkül a Spanyol Szocialista Munkáspárt nem tudott volna győzni. Tavaly nyáron sikeres bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Néppárt ellen a parlamentben, miután a jobboldal egykor meghatározó pártja belebukott a korrupciós botrányokba, illetve abba, ahogy a katalán válságot kezelte. A baloldal így választások nélkül megmutathatta, mire képes, ha újra hatalomra kerül. Erre a februári átmeneti bukásukig volt majdnem egy évük. Úgy is mondhatnánk, hogy kaptak egy biankó csekket, egy lehetőséget, hogy meggyőzzék a választókat, más politikát képviselnek, mint régen. Ez még úgy is sikerült nekik, hogy kisebbségi kormányként nem tudták keresztülvinni költségvetésüket a spanyol törvényhozáson, és új választást kellett kiírniuk.
- Volt miről meggyőzni a választókat. 2010-ben a szocialista kormányzópárt súlyos, bércsökkentéssel is járó megszorító csomagot kényszerült elfogadni a nemzetközi pénzügyi válság miatt. Azóta sem tudott labdába rúgni a választásokon.
- És most sem boldogultak volna az újbaloldali párt, a Podemos nélkül, amely néhány éve igencsak felkavarta az állóvizet a spanyol baloldalon. A szocialisták a néhány hónapos „ajándékkormányzásuk” alatt végig együttműködtek az új baloldali párttal, még ha a Podemos csak kívülről támogatta is a szocialistákat. A de facto közös kormányzás során sokszor a szocialisták aratták le a babérokat a Podemos ötleteinek végrehajtásával. Január elsejétől például a Podemos kezdeményezésére huszonkét százalékkal emelték a minimálbéreket. Ekkora emelést negyven éve nem látott Spanyolország. Az Ibériai-félszigetet egyébként is nagyon súlyosan érintette a válság, a munkanélküliség elérte az akkori görögországi szintet. Tehát sok szempontból is ez nagyon fontos lépés volt.
- De az új baloldali pártok, így a Podemos is, épp a megszorítások elleni tiltakozásokból tudtak erőre kapni a nemzetközi pénzügyi válság idején. Ehhez képest a Podemos és a szocialisták együttműködése meglepően harmonikus lett.
- A Podemos valóban a régi elittel szemben határozta meg magát, amelybe beletartozik a szocialista párt is. Szervezeti hálót is így épített. 2011-ben országos mozgalom indult a szocialisták megszorító csomagja ellen, a tiltakozók kiköltöztek közterekre. A párt megalakulásakor, 2014-ben a Podemos ezekből a helyi csoportokból építkezett. De mára a hagyományos szociáldemokrata pártoknak és az új baloldalnak is megvan a helye mindenhol Európában. A kérdés, hogy milyen mértékben tud együttműködni a kettő, és ez nyilvánvalóan országonként eltérő lehet. A spanyol esetben az ország hagyományosan erős bal-jobb megosztottsága egymás mellé terelte a régi és az új balt. Amúgy valójában Spanyolországban sem beszélhetünk általánosságban a baloldal előretöréséről. Inkább arról van szó, hogy a két baloldali párt aránya változott, körülbelül annyival nőtt a szocialisták népszerűsége, amennyivel a Podemosé csökkent...