2020. június 20., szombat

NAPI HAT PERCNÉL TÖBB JÁR – A GYERMEKJOGOKRÓL SZÓL A NOÁR LEGÚJABB DALA

NÉPSZAVA 
Szerző: CSEPREGI EVELYN
2020.06.20.



  A gyermekek jogaira és az odafigyelés 
  fontosságára hívja fel a figyelmet a 
  Molnár Áron által alapított zenei 
  formáció, a noÁr legújabb, társadalmi 
  érzékenyítést célzó projektje.

  Hidegrázós. Ha egy szóval kellene 

  összegezni a noÁr legújabb dalát, ezt 
  mondanám. A 116-111 című szám – 
  amelynek címében a Kék Vonal 
  Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-
  vonalának hívószáma rejlik – azzal a 
  tisztelettel és szeretettel fordul a gyerekek 
  felé, amelyet a mindennapokban sokan, 
  sokszor elfelejtünk. A videó a családon belüli erőszak, és a gyermekjogok legalapvetőbb kérdéseit szegezi a nézőnek: a mindenkinek kijáró figyelem felől közelít. Nem mindennapi audiovizuális projekt, amelynek minden eleme a helyén van: a finom hangzásvilág, a mesés, de valósághű grafika, a tűpontos szöveg. 

„»Dolgozom.«, »Nem érek rá.« Velem beszélgetni ki fog? Nem a telefon az anyukám, nem az apukám a Tablet. Nem ünnepnap a Meki, ciki, hogy Andriséknál az lett. Egy nap hat percet dumálunk, nektek ez elég? Mondjuk jobb, mint Annának, aki otthon a cigitől megég. 6 perc/nap, Drága szüleim, ugye durva szám? Itt vagyok. És ti? Ugye figyeltek rám?.” – hallhatjuk a gyerekeket és felnőtteket is megszólító számban, amely után nehéz szavakat találni. A YouTube-on is elérhető videó premierje csütörtök este volt az Átriumban, ahol mintha üres színházteremben ültünk volna a vetítés alatt, a közönség néma csendben figyelt. Molnár Áron színész, zenész, aktivista a noÁr alapítója, beavatta a jelenlévőket saját történetébe, amely többek közt a projektre is inspirálta: technikatanára gyakran megütötte a gyerekeket, mire szülei azt tanácsolták, ha a tanár rá is kezet emelne, mondja azt, őt nem lehet megütni. A fiatal fiú így is tett, amikor rá került a sor, felkiáltott: „engem nem lehet megütni”. A tanár nem bántotta. A kiállás aztán az egész osztályban elterjedt. Az alkotók szándéka szerint a klip mindazoknak nyújthat támaszt, akiknek nem tanácsolják ezt a szüleik, vagy otthon érik őket nehézségek: felhívja rá a figyelmet, senki nincs egyedül, mindig lehet segítséget kérni...

...noÁr 116-111
Zeneszerző : Kunert Péter Zenei konzulens: Kákonyi Árpád Hangmérnök: Mazura János Kórusvezető: Walter Judit Kórustagok: Yu Haeun Grace, Oomen Anna, Horváth Bendegúz, Kaszás Eszter, Farkas Simon, Dávida Panni, Dávida Móric, Tardos Tamara, Csernyik Petra. Kreatív konzulens: Duda Éva Angol szöveg: Molnár Limonádé Szöveg: Molnár Áron A klipet a Remarker csapata készítette. Grafika, storyboard, vizuális koncepció: Máthé Kata, Matyus Dóra Animáció: Kassay Réka Vágó: His Jenő A klip a Summa-Artium Alapítvány jóvoltából és támogatásával jöhetett létre. Fő támogatóink: Séra Péter, Józan Péterné Katalin Social Media: Drescher Barbara Köszönet Szabó Jánosnak a segítségért! Szöveg:
Drága Szüleim! Jó reggelt Nektek. Drága Szüleim, olyan jó, amikor nevettek! Édes Drága Szüleim jólesik a szememnek, Mikor egymás kezét fogjátok, és a kezek nem remegnek.. Anya, Apa, lehetne mindig így, Hogy ilyenek maradtok, esküszöm nem leszek irigy! Csak olyan klassz így, jaj, annyival jobb ez, mint amikor… mindegy, most mosolyogtok és ez jót tesz. Így sokkal jobb aludni, ilyenkor szépet álmodom Álmomban mindkettőtök nyakát erősen átfogom és Magamhoz húzlak Titeket, mert olyan jó szeretni, nekem a legnagyobb örömet így tudjátok szerezni. Ha közel vagytok elkezdek figyelni és mindent látok és akkor is látok, mikor nem nézek rátok! Csak azt szeretném, ha tudnátok, hogy mikor kiabáltok Az én lelkem is ordít, csak nektek mozog a szátok. Ajaj, reszket a lábam, a kezem is remeg, na, megint bepisiltem, hát ez csodálatos, remek. Drága Szüleim, ugye tudjátok hogy mindent érzek? Ha nem is úgy tűnik mindent át is élek. Mikor nem is én nézem hanem engem néz az ekrán, ugye láttok engem? Ugye figyeltek rám? Anya Apa, ugye figyeltek rám? Ref. Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. Ha jön a pofon jönnek a rémálmok! Egy pisis pizsamában előttetek miért állok? Nem. Nem megyek a szobámba, választ várok! Nézzétek le rám, mert szeretnék felnézni rátok! Elszökhetnék mint a Dávid, vagy a Lujza, Akit tegnap simogatott egyébként a papája újra… De erről nem beszélünk, inkább nem mondunk ki semmit Ez az ő családjuk, ugye? Ebbe nem avatunk senkit. Titok titok hátán, olyan sokat írtok! “Dolgozom” ”Nem érek rá” Velem beszélgetni ki fog? Nem a telefon az anyukám nem az apukám a Tablet, Nem ünnepnap a Meki, ciki, hogy Andriséknál az lett. Egy nap 6 percet dumálunk, nektek ez elég? Mondjuk jobb mint Annának, aki otthon a cigitől megég. 6 perc / nap Drága Szüleim, ugye durva szám? Itt vagyok. És ti? Ugye figyeltek rám? Ref. Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. Lehetek én is Buddha, lehetek Mohamed Ali. Lehetek Einstein, Illés Fanni, vagy Fedák Sári, Lehetek Hosszú Katinka, lehetek Rejtő Jenő! Lehetek én, aki kimondja, hogy a Földet védeni menő. Lehetek József, lehetek Attila, Teleki Blanka, vagy Bartók! Halljátok hogy kopogok, nyissatok végre ajtót! Hogy lesz belőlem valaki? A választ tudjátok talán, segítek mert egyszerű: Csak figyeljetek rám!

KENTAURBESZÉD - LENGYEL LÁSZLÓ: VIHAR ELŐTTI CSEND

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.06.20.


A világban óriás hullámokat vetnek a világjárvány, a gazdasági válság és a faji egyenlőtlenség miatti lázongások együttes hatásai. A demokrácia ikervára, az angolszász világ megtébolyult. Az európai kontinens egyben maradásáért küzd. Magyarországon még minden csendes. Csakhogy nem látjuk a járvány és az egészségügyi válság végét. Előtte vagyunk a gazdasági zuhanás tömeges munkanélküliségének és jövedelemesésének. Ki tudja, hogy az évtizedek óta elfojtott roma-, és romaellenes indulatok mikor s hogyan törnek felszínre? Végül, nem sejtjük, hogy a magyar társadalom meddig tűri az Orbán-Tiborcz-Mészáros-Garancsi polip terjeszkedését, országrészek elfoglalását, vagyonok és jövedelmek kisajátítását. Érzések s indulatok irányítanak, nem ész és értelem.

Kormány van, kormányzás nincs

Az Orbán-tábor elégedetten, az ellenzéki szomorúan és dühösen jött ki a járvány első hullámából. Mintha Orbán mindent megúszott, az ellenzék pedig megint mindent elveszített volna. Orbán önkényesen nem kormányzott, hanem magabiztosan vérig sértette szinte valamennyi válsággal érintett társadalmi csoportot, legyenek azok egészségügyiek, pedagógusok, önkormányzati emberek. Nem habozott kihasználni és szítani a Budapest-vidék, idős-fiatal ellentétet, indulatokat keltett Brüsszel, a civil szervezetek ellen. Munkamegosztásban Kövér Lászlóval kampányt folytattak a nők ellen. Félelmet keltett a rendkívüli állapot bevezetése kapcsán, amelyet most átvezet a senki által nem ellenőrzött egészségügyi szükségállapotba. 

Előző cikkemben leírtam, hogy Orbán kormányozni nem, csak uralkodni tud. Ez veszélyes volt a járvány alatt, de még kockázatosabb a gazdasági-társadalmi válságban. Azzal, hogy a kormány nemcsak előttünk, de önmaga előtt is eltitkolja a gazdasági visszaesés mértékét, nem bontja le ágazatokra a kockázatokat és nem hajlandó beilleszteni a magyar válságot a nemzetközi válság keretébe, már félrekezeli a dolgokat. Azzal, hogy a korábbi pro-ciklikus, a gazdaságot túlfűtő kalandor gazdaságpolitikát most egy pro-ciklikus megszorító embertelen politikára váltja át, csak súlyosbítja a válságot. A tömeges munkanélküliség elhazudásánál, a társadalmi csoportok magára hagyásánál nincs veszedelmesebb kockázat. Értem én, hogy a „gróf tán épp agarász”, hogy kénytelenek saját tíz és százmilliárdos bevételeiket számolgatni elnézve kirúgott dolgozóik felett, de előbb vagy utóbb a gazdaságot kormányozni kell. Vajon ki fogja megtenni? A forint árfolyamát poklokra vivő, kalandos elméleteket valló és a gyakorlatot nem ismerő jegybankelnök? Vagy a szorgalmasan szürke és szerencsétlen pénzügyminiszter? Netán a „minden-ügyi” belügyminiszter?

Ellenzéki választó van, ellenzék nincs

Kétségbeesett és haragos ellenzéki választók keresték és keresik az ellenzéket, de nem találják. A 2019 őszi választási ellenzéki egység semmivé lett. A járvány és a kormány nyílt támadása az ellenzéki politikusok és önkormányzatok ellen nem összefogást, hanem széthúzást eredményezett. Csak önmagukkal és egymással háborúzó gyenge pártok, elnyűtt és hiteltelen politikusok vannak. Az ellenzéki pártok, sőt, önkormányzatok nem tudtak, s ma sem tudnak közös politikai irányban, egészségügyi, gazdasági, szociális, jogi, igazgatási válságkezelésben megegyezni. Meg se kísérelték a kormány alkalmatlan válságstábjával szemben egy független szakértői bizottság felállítását. Nem jött létre budapesti, pártok feletti önkormányzati egység, de még ellenzéki se, nem hoztak létre közös válságkezelő központot, kommunikációt: ahogy a kormány őket, ők egymást hagyták cserben. Nem tudták létrehozni és működtetni a Szabad Városok Szövetségét a nagyvárosok között. 

Az elmúlt évtized legszomorúbb tanulsága, hogy az ellenzéki szavazók nem tudnak jó ellenzéket létrehozni. A különböző mélységben tekintélyelvű kelet-európai rendszerek Magyarországtól Romániáig, Szlovákiától Csehországig, Horvátországtól Szlovéniáig, Lengyelországtól Ukrajnáig, Szerbiától Moldáviáig képtelenek demokratikus és kormányzóképes ellenzékeket szülni. Történelmi oka, hogy Magyarországon 1867 és 1990 között, soha ellenzéki párt nem győzhetett, nem kerülhetett hatalomra. Kvázi-egypárti – centrális erőterű -, egypárti rendszerekben éltünk, ahol az ellenzéknek az obstrukció vagy a kussoltatás jutott. Honnan lenne itt demokratikus ellenzéki hagyomány? Valamennyi párt és politikus egyetlen párt hatalmát akarja: az övét. E fojtogató politikai klíma sorra öli meg a civil demokratikus politikai mozgalmakat. A torz politikai szerkezet lehetetlenné teszi egészséges és újító mozgalmak, pártok tartós működését. A remény fellobban, majd kialszik. 

De hogyan tudna a heterogén, érdekeiben és értékeiben ellentétes, csak a fennálló utálatában közös ellenzéki tábor kormányzóképes politikai erőt létrehozni? Ahol a dinamikus és EU-párti budapesti és nagyvárosi középosztályos kisebbségi választó áll szemben a vidéki többségi választói táborral. Ahol a kormányellenes koalícióhoz olyanok csatlakoznak, akiknek szociális együttérzésre és támogatásra van szükségük. A járvány és a belőle származó válság még inkább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget, a szociális feszültséget rétegek és területek között. Ki tud majd alkalmazkodni a járvány és a válság utáni új világhoz? Kinek kedvez a készülőfélben lévő új európai rendszer? Ki és kikkel köt majd új társadalmi szerződést az elmaradt 1989-es, és az elutasító 2010-es helyett?

Kormányzás nem lesz, ellenzék lehet...


ITT OLVASHATÓ

DE AKKOR MIÉRT TITKOLNAK KÖZPÉNZEKET ÉRINTŐ INFORMÁCIÓKAT ÚGY, MINTHA AZ ÉLETÜK MÚLNA RAJTA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.06.20.


Transzparens, üde jó reggelt kívánok! Nem mondom, hogy egy-egy pénteki politikai, soroshálózatügyi, összeesküvés-elméleti, háttérhatalmi, szervezkedési, kútmérgezési miniszterelnöki igehirdetés után nem úgy ébred az ember szombaton, mintha másnapos lenne, mert de. Elég sűrűn előfordul. Ha jobban belegondolok, ilyen értelemben sokadmagammal már évek óta másnapos vagyok, hiszen nem csak péntek reggelenként ömlik a liberális, imperalista, kommunista, fasztudja milyen -ista elmehábor a szent ember és az udvartartás szájából. Ha egyszer valakinek lesz annyi ideje, hogy egymásra rakja ennek a szent embernek néhány teljesen véletlenszerűen összeválogatott péntek reggeli agya menését az elmúlt évekből, még riasztóbb kép fog kirajzolódni arról, hogy milyen reménytelenül beleragadtunk valami ijesztő időhurokba vagy burokba vagy mibe. Elloholt mellettünk a világ, mi meg hosszú évekig heti rendszerességgel zabáltuk ugyanazt a megromlott, büdösödő Soros-takarmányt, mintha muszáj lett volna. Nem volt muszáj.

Azért az szomorú, hogy valakinek, aki negyedik évtizede a politikából él, és az elmúlt száz év utolsó, minden tekintetben legsikeresebb évtizedét saját érdemeként tartja számon, ez legyen az egyetlen stabilan állandó pont az életében és a mihülyemagyaroknak címzett mondanivalójában, hogy háttérhatalmi, sötét liberális, imperialista, sorosista ellenségek törnek az ő trónjára. (Mint valami ittfelejtett, történelmi dohot árasztó pöcegödör.) Olyannyira ez van, hogy már a nemzetközi bíróságok is részeivé váltak ezeknek az obskúrus háttérhatalmi szervezkedéseknek.

Nyilván ez következik abból, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön JOGSÉRTŐNEK minősítette a civileket listázó törvényüket. Csütörtökön Varga Judit értelmezte úgy ezt az ítéletet, hogy a bíróság valójában megerősítette a kormány külföldről támogatott szervezetek átláthatósága iránti elkötelezettségének jogszerűségét. Majd amikor többen megírták, hogy nem azt mondták, Judit, akkor kikérte magának, hogy az idióták még egy sajtóközleményt sem tudnak értelmezni, úgyhogy: „Ha már itt tartunk, engem meg ez ijeszt meg. Nem kicsit, nagyon…”

A dekázó parafenomén színpadias nagy ijedtségére péntek reggel aztán jött a főnöke, és ő is megszakértette a közpénzmédiás mikrofonállvány néninek a témát. Egyrészt a bíróság ítéletéből az következik, hogy a háttérhatalmak befészkelték magukat a nemzetközi bíróságokra, mert van egy liberális imperializmus, ugye. Párhuzamosan viszont az is következik az ítéletből, hogy az átláthatóságot olyan értéknek minősítették, amit joggal tűz ki célul egy parlament vagy egy kormány, ezért őcinikusságának még jókedve is lett tőle. Mert ugyanis azt NEM MERTÉK mondani még az Európai Bíróságon sem, hogy a civil szerveztek ÁTLÁTHATÓSÁGA ne volna egy magas rendű szempont...

A LÁNCHIDI CSATA - HARDY MIHÁLY JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: HARDY MIHÁLY
2020.06.20.


Talán a Lánchíd körül folyó csatározások leplezik le legjobban a kormányfő és a főpolgármester közötti játszma lényegét. Bocsánat, nem játszma: harc életre-halálra – legalábbis, ha Várhegyről, a Karmelita-kolostor teraszáról nézzük dolgokat. Szó sincs itt egyezkedésről tárgyalásokról, a fővárosiak érdekeiről vagy politikai gesztusokról.

A héten végetért Magyarországon a járványügyi veszélyhelyzet. De vajon tényleg véget ért-e? Jó, jó: a nyári fesztiválok egy része elmarad, a boltokban, a buszon, az üzletekben még maszkban kell járni, de már újra elviselhetetlen dugókban pöfögünk a főváros útjain, kinyitnak lassan a mozik, újra lehet az utazási irodák prospektusait lapozgatni.

Csak közben csendben, szinte észre sem vettük, de megint lecsippentettek a szabadságjogainkból egy keveset. Mostanában már nem vittek el facebookos kommentelőket hajnali rajtaütéssel a rendőrök, de például a rendkívüli törvények egész sora, amiket úgymond „békeidőben” nem lehetett volna olyan belecsempészi a törvényekbe, nos, azok itt maradtak velünk. Ezentúl például a kormány egyik alkalmazottja, az országos tisztifőorvos fogja felkérni a kormányt, hogy ha ő, vagy a főnöke úgy látja jónak, térjünk vissza a rendkívüli, értsd: jogkorlátozó szabályokhoz. A Karmelita-kolostor lakója pedig ezzel két legyet ütött egy csapásra: most már nyugodtan hivatkozhat arra, hogy lám-lám, mekkora nagy demokrata ő, mit ugrálnak itt a külföldi liberálisok, hát vége van a rendkívüli kormányzásnak. Másrészt pedig ismét létrehozott egy államjogi kiskaput, amin keresztül – ha úgy látja jónak – ismét előkerülhet a keményebb kéz.

Mert lássuk be, neki továbbra is lételeme a harc: úgy véli, a vírus ellen csatát nyert, miközben alighanem csak megint szerencséje volt, amúgy a többi kelet-európai országgal egyetemben, amiket nem kényszerített térdre a koronavírus, úgy, mint az olaszokat vagy a spanyolokat. De azért maradtak a kórházparancsnokok, maradtak sok helyen az egyenruhások, hiába köszönt el a héten az operatív törzs, a napi fellépésektől. A civilizált, értsd a polgári társadalomra jellemző módszerek helyett nálunk a rendkívüli megoldások, a harc, a parancs, az akciócsoportok jöttek divatba.

Talán a Lánchíd körül folyó csatározások leplezik le legjobban a kormányfő és a főpolgármester közötti játszma lényegét. Bocsánat, nem játszma: harc életre-halálra – legalábbis, ha Várhegyről, a Karmelita-kolostor teraszáról nézzük dolgokat. Szó sincs itt egyezkedésről tárgyalásokról, a fővárosiak érdekeiről vagy politikai gesztusokról. Innen visszatekintve érdekes fényben tűnnek fel az fél évvel ezelőtti gesztusok a Városháza irányából, mint amilyen például Tarlós István jelölése a főváros díszpolgári címére. Meg is hálálta azonnal: minden felelősséget Karácsony Gergely nyakába varrt, amit csak talált vagy kitalált.

Szóval javában zajlik a lánchidi csata, látszólag mindössze 4 milliárd forintnyi többlet támogatásról. Annak a Lánchídnak a felújításáról, ami Budapest, de egész Magyarország jelképe egyben.

Tartok tőle, hogy nemsokára egész más jelképpé válik: a könyörtelen, politikai leszámolás szimbóluma lesz belőle… És a budapestiek nemcsak a Lánchídjukat veszíthetik el ebben a küzdelemben…

HAJDÚNÁNÁSON, 65 MILLIÁRDBÓL ÉPÜL A MAGYAR MOTOGP-PÁLYA

INDEX
Szerző: -KG-
2020.06.20.


Hajdúnánáson építik meg a magyarországi MotoGP-pályát, jelentették be a városban szombaton tartott sajtótájékoztatón. A motorverseny-pálya 2023-ra készül el, összesen 65 milliárd forintot szánnak rá, az elkészülte után pedig legalább nyolc évig rendeznek majd rajta világbajnoki futamot a MotoGP szervezőivel, a Dorna Sportsszal kötött megállapodás alapján.

A 2023-as első MotoGP-futam rendezésének feltétele, hogy 2022 végén, legkésőbb 2023 elején tesztversenyt tartsanak rajta, ekkora készen kell lennie a pályához kapcsolódó szállodáknak, konferencia-központnak, oktatóközpontnak is, mondta el a szombati bejelentésen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki szerint a MotoGP-futam egy Forma-1-es nagydíj megrendezésével egyenértékű marketingszempontból.


Tiba István, a térség országgyűlési képviselője a projekt gazdasági élénkítőhatását emelte ki, Kósa Lajos országgyűlési képviselő hozzátette, hogy nem egy versenyről szól az új beruházás, évi 200 napon át működnie kell a pályának, aminek egy motoros élménypark is része lesz, írja a Nemzeti Sport...

EZ MÁR TELJESEN A SZTÁLINI SZOVJET IDŐKET IDÉZI

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.06.20.



„Ez a szabályozásban az első fecske, amely nem a kormányt, hanem a miniszterelnököt nevezi meg a közbeszerzések mindenható urának...akár az is megtilthatóvá válik, hogy Ön leírja, amit én mondok, de akár még az is, hogy mi kapcsolatba lépjünk egymással... Lezárhatók az ország egyes területei, valamint a Magyarország és más országok közötti személyforgalom...tiltható az ország egyes területei, illetve az ország lakosainak egymással való személyes érintkezése” – ilyen és hasonlóan rémisztő részletekkel illusztrálta Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Hírklikknek adott interjújában a veszélyhelyzet megszüntetése után ránk szabadított egészségügyi válsághelyzet valódi mibenlétét. „Jön Müller Cecília, aki Kásler Miklóssal megüzeni Orbán Viktornak, hogy azonnal rendelje el az egészségügyi szükséghelyzetet”, ebbe, a hosszabbításába és lezárásába pedig a Palamentnek nincs szerepe. „De hát hogyan is lenne? Nem fog magának visszautat parancsolni az ezt a politikai hatalmat egyszemélyben gyakorló ember, aki egyszer már hozzájutott ehhez a típusú hatalomgyakorlási kerethez” ­– mondja Bárándy, hozzátéve: „Hogy őt idézzem: „Már bocsánat”.

Most jobb vagy rosszabb nekünk?

A válasz erre nem is olyan egyszerű. De azért az biztos, hogy rosszabb.

Merthogy?

Kezdjük az alapproblémával: semmi okunk nincs arra, hogy bízzunk a kormányzatban, a regnáló hatalomban. Félreértések elkerülése végett, ezt nem általánosságban mondom, hanem pontosan hogy ezekre a szabályozásokra vonatkoztatva.

Mire alapozva?


Amikor az Orbán-kormány a 2015-ös menekültáradatot követően létrehozta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó szabályozást, kizárólag a megelőző időben teljesült feltételek alapján határozta meg annak a feltételeit – a szabályozás után soha, hangsúlyozom, SOHA nem álltak fenn ezek a feltételek. Ennek ellenére ezt a jogi rendet azóta is mindig meghosszabbítja, így jelenleg is fennáll az a jogi helyzet, amelyben alapjogokat sértő rendelkezéseket lehet hozni. Hogy úgy fogalmazzak: ez a puska fel van akasztva a színpad falára, egyelőre nem lőttek vele, de miért lenne ott – azaz miért hosszabbítanák meg a szükséges időszakonként azt –, ha egyébként az alkalmazását az elrendelés feltételei hiányában nem látnák biztosítandónak?! Ilyen körülmények között enyhe kifejezés, ha azt mondom, hogy rossz érzést kelt egy újabb ilyen válsághelyzetnek a bevezetése...


HALÁLOSAN KOMOLY JÁTÉK - KOLTAI RÓBERT A SZENVEDÉLYEK ÁRTALMAIRÓL ÉS SZÉPSÉGEIRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSA
2020.06.20.


Minden idők egyik legsikeresebb magyar filmjében, a Sose halunk meg címűben a saját nagybátyját, Gyuszi bácsit alakította, és ő is rendezte a filmet. Akárcsak a Csocsót, a Szambát vagy a Világszámot. Filmjeit csak a mozikban több mint kétmillióan látták. Egyik alapítója volt a legendás kaposvári társulatnak, de már régóta szabadúszó. A színész-rendezőt nemrég a Halhatatlanok Társulatának tagjává választották.

Ha valaki elsétál majd száz év múlva a Nagymező utcába, és megtalálja az ön lábnyomát a „halhatatlan” művészeké közt, minek örülne? Mi jusson eszébe Koltai Róbertről?

Azt venném szívesen, ha egy pillanatra meghatódna, és aztán nagyot nevetne. Nekem mindig az volt a legfontosabb, hogy így vagy úgy megérintsem a közönséget. A színház számomra a nagy csendek, a nevetés és a sírás ötvözete. Az édesapám a Csepel focicsapatának technikai vezetője volt, tőle tanultam azt is, hogy mennyire fontos a csapat. A saját hivatásomban is jobban érzem magam csapatban, mint egyéni játékosként, még akkor is, ha már hosszú ideje az önálló estektől sem ijedek meg.

A Halhatatlanok Társulatának örökös tagságát a közönség szavazatai alapján nyerte el. Az hiszem, ez a Kossuth-díjnál is többet jelenthet önnek.

Kossuth-díjra többször felterjesztettek, de valahogy mindig lecsúsztam róla. Nem is ragoznám. Viszont a „halhatatlanokra” komoly szakmai grémium jelölt művészeket, akikre a közönség szavazhatott. Amit tőlük kapok, az nekem tényleg sokkal többet ér bárminél. Mindig játszottam komédiákat és drámákat, és játszom ma is. Remélem, ősztől újra műsorra tűzik a Batang felé című darabot, amelyben egy demenciával küzdő öregembert alakítok. A rendezővel, Gaál Ildikóval Demencia kisfilmek címmel rövid spotokat is forgattunk a témáról...

SZAKÁCS ÁRPÁD SZABADKŐMŰVES MESÉI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.06.17.


Egy román állatorvos szava – ez volt az aduász, amelyre hivatkozva a hétvégén Szakács Árpád újságíró-kultúrharcos megtámadta Romsics Ignác történészt. Bizonyítandó, hogy igenis a szabadkőművesek okozták Trianont. A Válasz Online most bemutatja: még a román szabadkőművesek sem feltétlenül gondolják így. És különben is: mit mond mindez a magyar szabadkőművesekről? Nos, amit Szakács próbál sugallni, azt még hőse, Raffay Ernő sem állítja. Múltmegfejtés 7 pontban, a páholyok mélyéről.

Hobbitörténész támad valódi történészre – ugyan mi dolgunk lenne ilyesmivel? A válaszunk tíz-tizenöt évvel ezelőtt nagy és határozott „semmi” lett volna, s legfeljebb valamely nemzeti ezotériát taglaló írásunkban kaphatott volna helyet Szakács Árpád kaliberű fantaszta. Mára azonban feje tetejére állt a világ. Nem csupán annyi történt, hogy az említett kultúrharcos vállalkozó közpénzekkel – az elmúlt hetekben például ötvenmilliót kap Kásler Miklósnak köszönhetően az NKA-tól – megzsírozott feladatokat kapott, vagy vezető lett a kormánymédiában, netán hogy protezsálti köre Magyarságkutató Intézet néven állami rangra emelkedhetett. Mindezzel párhuzamosan kormányzati rangra is emelkedett az általa propagált alternatív történelem. Maga a kormányfő egy brosúrával mondjuk láthatólag lemaradt, s trianoni évfordulós beszédében csupán a budapestiek és a Nyugat összeesküvésében látta meg a tragédia okát, helyettese, Semjén Zsolt viszont szerencsére képben van – ő tudja a teljes, Szakács-kompatibilis igazságot: a szabadkőművesek fundálták ki és hajtották végre a száz éve történteket.

Szakács a hét végén Romsics Ignácot a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánylap hasábjain támadta meg, többek között arra utalgatva, hogy a történész helye a „leggaládabb internacionalista hazaárulók” között van, tanítványai könyveit pedig égetni még nem kell, elég elvinni a papírgyűjtőbe – a szerző megkapóan lágyszívű. Az igazság mindenesetre a Romsics-félék nevetséges próbálkozásaival szemben – az egyébként Szakács saját kiadója által megjelentetett történész – Raffay Ernő könyveiből ismerhető meg. (Romsics lehazaárulózása persze nem újkeletű ettől a körtől. Az akadémikus két éve a Heti Válaszban beszélt Erdély elvesztésének okairól, s arról, hogy az „államjogi értelemben” alighanem örökre elveszett Magyarország számára, amire Raffay az akkor még Magyar Idők néven futó kormánylapban hazaárulózta le őt – merengve egyúttal Erdély fegyveres visszavételén.)

Minthogy tehát nem valami zugvideóban terjednek ezek a nézetek, mint a régi szép időkben, az egykori Romsics-tanítványok is szükségesnek érezték a kiállást mesterük védelmében – a Válasz Online pedig azt, hogy tartalmilag is rendet vágjunk kicsit a szabadkőművesek Trianonban játszott szerepével kapcsolatban.

Módszerünk egyszerű lesz: végigmegyünk Szakács cikkén, megpróbáljuk lehántatni róla a primer gyalázkodást s megnézzük, mit és mire hivatkozva állít. Majd pedig azt, hogy az állítás igazolható-e vagy sem. Haladjunk tehát szép sorjában!
...

ÍGY HARCOLTUNK A ROMÁNOK ÉS TRIANON ELLEN – NEM IGAZ, HOGY MEG SEM PRÓBÁLTUK

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.06.20.


Magyarország 1919-ben hónapokig harcolt a román túlerő ellen, míg végül egy utolsó támadás felemésztette a magyar haderőt. Nem igaz, hogy „meg sem próbáltuk”, és a török–magyar párhuzam sem állja meg a helyét. Cikkünk első részében felvázoljuk, miért nem lehetett a magyar ellenállás olyan sikeres, mint Törökországban, illetve bemutatjuk a román benyomulást a keleti Kárpátoktól Budapestig, valamint a magyar-román háborút.

Trianon aktuálpolitikából kiinduló narratívájának egyik régi eleme az 1918–19-es politikai elit „hibáztatása”. Ez leegyszerűsítve úgy szól, hogy Károlyi Mihály elhibázott (egyes megfogalmazások szerint „hazaáruló”) ténykedése nyomán Magyarország nem szállt szembe a megszállókkal, bezzeg a törökök fegyvert fogtak, és sikerrel jártak, jelentős területeket tudtak megmenteni.

Az újabb tudományos megközelítések ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. Az akkori politika hibásan mérte fel a helyzetet, de a bűnbakkeresés tévútra visz, a török példa pedig nem állja meg a helyét, főként pedig: 1918–19 folyamán hazánk változó intenzitású, de állandó honvédő háborút folytatott a megszálló csapatok ellen. Ezekről beszélgettünk Trianon 100. évfordulóján Dr. Révész Tamás történésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport munkatársával...

SZEVIÉP-ÜGY: A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR MORÁLIS VÁLSÁGÁNAK EGYIK RÉMTÖRTÉNETE

INDEX / GAZDASÁG
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.06.20.


A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.

Újabb hírek jelentek meg a Szeviép-ügyként elhíresült történetben, mint arról mi is hírt adtunk, az ügyészség vizsgálata lezárult: eszerint a Szegedi Törvényszék bíráinál, a szabálytalanságokon és a fegyelmi felelősségen túlmenően, nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke viszont visszavonta Tárkány-Szűcs Babettnek a Szegedi Törvényszék elnöki feladatainak ellátására szóló megbízását. Ennyi a fejlemény, de emlékszik még valaki arra, hogy mi is volt maga a sztori?
...

HEGEDŰS D. GÉZA: „SOÓS IMRE TALÁN NEM LENNE A FILMTÖRTÉNELMÜNK RÉSZE, HA JÖVŐRE JELENTKEZNE SZÍNÉSZNEK”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.06.20.


Vasárnap délután négy órára tiltakozást szerveznek a színművészeti épületei elé, hogy visszavonásra kényszerítsék a kormány határozatát, amivel egy több mint Fidesz-közeli alapítvány (tagja többek között Varga Judit igazságügyi miniszter is) kezére akarják játszani a nagy múltú intézményt. Magyarország talán legtalányosabb tehetségű, változatlanul eredeti megújulásokra képes színész-klasszikusát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektorhelyettesét kérdeztük, mi zajlik most az intézménnyel? Olyan ókorból merített választ adott rá, hogy erősen elcsodálkoztunk.

Ön jelen lesz a vasárnapi tüntetésen?


Ott leszek, persze.

Mint színész, mint tanár, mint volt rektorhelyettes, esetleg mint ellenzéki szimpatizáns?

Mint az egyetem egyik oktatója.

Rektorhelyettesként még működik?

Nem, nem, mivel betöltöttem a 65. évemet, már nem lehetek felső vezető.

Vége az idei tanévnek – vége a színművészeti egyetemnek is?
Hát..., a színművészeti egyetem áll. 155 éve. Az egyetem az ország egyik legrégebbi, és legrangosabb művészképző, mégpedig elit képzőintézménye, ahol 155 éve színházművészeket oktatnak, és 75 esztendeje filmművészeket, és 55 éve televíziós művészeket. Egyetemünk mindezen diszciplínák oktatója, egy igazán és méltán nemzetközi hírű intézménye ennek a hazának.

Köszönöm a laudációt, de nem eresztem el a válasz nélkül.

De hát tényleg így van...! Az évszámoknak pedig nagyon fontos jelentőségük van. Mindezt azzal egészíthetnénk ki, hogy ma már a digitális lehetőségek, technikák oktatása is jelen van az egyetemünkön. A látványtervezésen túl, a digitális játékkészítő szak is akkreditálva van.

Nem szándékom kikényszeríteni Önből semmilyen prekoncepciót, de ismerve a rendkívüli szenzibilitását, mindenképpen érdekel a véleménye arról, ami most az egyetemmel történik.

Na az a baj, hogy nagyon is szenvedélyes vagyok és szeretnék inkább logikus lenni...

Említette, hogy éppen az egyetemről jött, tanít is, intenzíven tartja a kapcsolatot a diákokkal – milyen most a hangulat?

Nézze, Péter, azt akarom elmondani, hogy éppen tegnap fejeződött be egy általam vezetett hosszú folyamat. Most van egy végzős színészosztályom, emellett április 30-a óta 700 jelentkezőt felvételiztettem folyamatosan, és tegnapelőtt fejeződött be ez a felvételi sorozat. Az idei felvételi ráadásul egy speciális helyzetben zajlott, a járványhelyzet megkötései miatt, nagyrészt online, illetve elektronikusan mutatkoztak be a jelentkezők. Nagyszerű folyamat volt. Először mind a hétszáz jelentkező több mint 250 órányi videó-felvételen rögzített portfólióját néztem végig a kollégáimmal, három héten át, reggeltől estig. A második fordulóra maradt 121 fiatal, velük már élőben, de online térben folytattuk a felvételit Sepsiszentgyörgytől Beregszászon át, Vajdaságon keresztül, az ország különböző tájaiig. Csodálatosan és nagyszerűen sikerült az egész folyamat. Mind a videófelvételeknél, mind az online térben lezajló, sok instrukcióval tarkított második fordulóban az volt az érzésem, hogy ez a generáció hihetetlen természetességgel kezeli a technikai lehetőségeket. Ez nekik már egy természetes kommunikációs nyelv...

DISZTÓPIA (6. RÉSZ)

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.06.20.


Furcsán érezte magát. A saját irodájában most más ült a helyén. Azon a helyen, ami csak az övé volt. De gyorsan alkalmazkodott és pókerarccal figyelt, mi fog történni. Szemben vele ott ült a miniszterelnök egy feltűrt ujjú ingben, kissé pirospozsgás arcbőrrel, a maga több mint egy mázsájával, és őt nézte. Mosolygott, majd intett Péternek, hogy távozzon. Ahogy ketten maradtak, csend borult az irodára. Arnold megtanulta a csend hatalmát, ami abban rejlett, hogy a két fél kivár, és az szólal meg először, aki akar valamit. Ébenfa íróasztalán rend volt, csak egy digitális naptár és a szenzoros távirányító volt rajta, amivel a szemben lévő falon elhelyezett monitorokat tudta vezérelni, már ha éppen nem hangutasításokat adott azoknak.

Várt és figyelt. Körülbelül fél perc telt el így, ameddig a miniszterelnök lecsusszant a bőrszékről, és odasétált a terepasztalhoz, amin az ólomkatona hadsereg volt felállítva. Szuszogott, látszott, hogy a kis mozgástól is nehezen kap levegőt. 75 éves korára úgy nézett ki, mint egy hordó, túl volt már egy infarktuson, és kemény diétára fogták, de valahogy nem foglalkozott az orvosai tanácsával. Mindig azt mondta: „csalánba nem üt a ménkű”- és többnyire zsíros, egészségtelen ételeket fogyasztott, mondván egy jó magyar ember magyar konyhán éljen. Egy speciális szakács team folyamatosan készítette az ételeket, amiket zömmel a keleti országok vezetőivel fogyasztottak nagy szeretettel. Ilyenkor a Tokaj-borvidék legjobb borai és pálinkái kerültek még az asztalra, amiről mindig nagy büszkeséggel mesélt vendégeinek. Nem nyúlt semmihez, csak nézte a színes festett katonákat, akik vagy lovon ültek, vagy ágyút töltöttek, vagy szimplán szuronyos puskára támaszkodtak. Háttal állt neki, majd megszólalt.

– Miért nem mondjuk egy magyar csatajelentet épített meg ólomkatonákból? – kérdezte.

Arnold is felállt, majd odasétált a terepasztalhoz. Rámutatott Napóleonra és így válaszolt:

– Azért, mert számomra ő volt az, aki a legnagyobb stratéga volt a maga idejében – kis szünetet tartott, és folytatta -, de gondolom nem ezért jött ide személyesen, hogy ezt megtudja.

– Nem, ezt jól gondolja, nem ezért jöttem – válaszolt, és szembefordult az ezredessel.

Az igazság az, hogy soha nem tartotta nagyra a miniszterelnököt, ellenkezőleg. Egy szerencsés flótásnak tartotta, akinek jó lapokat osztott a történelem, és azokat a maga hasznára tudta fordítani. Az ő dolga a parancsvégrehajtás volt, nem az, hogy azon gondolkozzon, mi a helyes vagy helytelen. Megtanulta, hogy olyan embereknek dolgozott az élete során, akik nem a jófiúk közül kerültek ki. Viszonylag fiatalon magasra jutott a ranglétrán, a lojalitás csak a pénzhez kötötte. Csak a véletlen műve volt, hogy pont a magyar állam fogadta fel zsoldosnak. Annak idején a miniszterelnök hamar rájött, hogy azt, amit összelapátolt magának, meg is kell védenie, ahhoz meg hadseregre lesz szüksége. Volt régen még TEK-je, de az annyira specifikus volt, hogy nem volt ütőképes nagyobb tömegekkel szemben. A külső határokat az oroszokkal és Kínával védték, de szükség volt egy a belső biztonságot felügyelő szervezetre is, ez volt az NVH. Amit Arnold rakott össze, nem kis munkával. Tökéletesen működött, a biztonsági rendszer az egyik legkomolyabb volt a világon, a feladat csak a felügyelet volt, az meg profin működött...

OPERATÍV TÖRZS A GAZDASÁGVÉDELEMÉRT VARGA MIHÁLY: JÖVŐRE 130 MILLIÁRDOS PLUSZJUTTATÁSSAL SZÁMOLHATNAK A NYUGDÍJASOK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: JAKUBÁSZ TAMÁS
2020.06.20.



Majdnem 1400 milliárd forintot költött az állam a válság hatásai­nak közvetlen kezelésére – tudtuk meg a pénzügyminisztertől. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Mihály elmondta: gazdaságvédelmi operatív törzs néven új testület alakul, ennek feladata a gazdaság növekedését fékező adminisztratív szabályok kiiktatása lesz. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a kormány hozzáfogott a kórházi struktúra átalakításához, egyúttal tarthatatlannak nevezte, hogy a kórházak az utóbbi időben újra és újra tartozásokat halmoztak fel. Rámutatott: jövőre nemcsak a 13. havi nyugdíj első részletét, de nyugdíjprémiumot is kaphatnak az idősek, összesen 130 milliárd forint értékben...

EGYETLEN MIGRÁNS SINCS EGYEDÜL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.06.20.


Most, hogy elmúlt a vészhelyzet, és az életünk lassanként visszatér a rendes kerékvágásba, amint várható volt, megszaporodtak a migránsokról szóló híradások. Nincs olyan nap, hogy ne hallanánk felőlük valami elrettentőt, s bár nem látjuk őket, a kormányhoz közeli média gondoskodik arról, hogy nap, mint nap halljunk róluk. Tudjuk, hogy megállás nélkül mozgolódnak, s csak Soros György intésére várnak, hogy elinduljanak. Szerencsére azt is tudjuk, hogy a kormányunk megvéd minket, ha másként nem, azzal, hogy sokszor elmondják: egyetlen magyar sincs egyedül.

Tiszteletem migráns urak, üdvözöljük Önöket a mi kedves, barátságos, vendégszerető országunkban.

– Jó napot.

Cigaretta? Szivar? Sajnos, pezsgőből jelenleg nem túl széles a választékunk…

– Bocsánat, úgy látszik, eltévedtünk. Azt hittük, ez itt Magyarország.

Jó helyen járnak, migráns urak. Kerüljenek beljebb, biztosan elfáradtak a hosszú úton...

– Viccel velünk? Gúnyt űz a nyomorunkból? A kiszolgáltatottságunkból? Nekünk azt mondták, hogy Magyarországon nem kedvelnek bennünket...

VÁLSÁGKEZELÉS VAGY HASZONLESÉS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2020.06.19.



...Fukarság, kivételekkel

A magyar kormány általánosságban meglehetősen szűkmarkúan bánik a koronavírus okozta járvány gazdasági kárvallottaival. Tartja magát a „munkaalapú” társadalomról vallott nézeteihez, és e rendkívüli helyzetben sem nyújt alanyi jogon támogatást a megélhetési forrásukat elvesztő családoknak, beleértve az iskolai bezárások miatt megfelelő táplálkozásuktól megfosztott gyerekeket és a bejelentett munkával korábban sem rendelkező felnőtteket. A munkahelyüket elvesztő tömegekkel sem nagyvonalú, hiszen most sem hosszabbította meg az álláskeresési támogatás példátlanul rövid, három hónapos időtartamát. A kormányfő, miként a médiában sulykolt önreklámjából is kitűnik („annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a járvány elpusztít”), nem annyira a munkahelyek megőrzésére törekszik, mint inkább arra, hogy, mintegy a jövő mérnökeként, saját tetszése szerint újraszabja a magyar gazdaság válság utáni szerkezetét. 40 év központilag vezérelt tervgazdasági múlt ismeretében nem hihetjük, hogy bármi jó kisülhet egy akarnok politikus kívánalmaiból, még ha nem a „vas és acél országát” építené is vissza.

A magyar kormány fukarságát a makrogazdasági számok is jelzik. Oblath Gábor a frissen benyújtott konvergenciaprogramok alapján megvizsgálta, hogy az Európai Unióban mennyire eltökéltek a kormányok a válság okozta keresletcsökkenés ellensúlyozásában (Magyar konvergenciaprogram: meghökkentő előrejelzés, elégtelen költségvetési reagálás. Portfolio.hu, 2020. május 14.). Ebből kiderül, hogy a magyar kormány alig két százalékponttal rontaná az idei GDP-arányos államháztartási egyenleget, miközben más országok ennél jóval nagyobb (4–12 százalékpontos egyenlegromlással számoló) erőfeszítéseket tesznek a válság enyhítése érdekében. Vagyis annak ellenére, hogy az Európai Bizottság időlegesen eltörölte a kormányok kezét gúzsba kötő deficitplafont, Orbán Viktor továbbra is fontosabbnak tartja a költségvetési fegyelmet a társadalmi károk mérséklésénél.

A válságban is megőrzött költségvetési szigor alól azonban kivételt képeznek azok a kiemelt beruházási programok, illetve azok az ágazatok, amelyekben szép számmal érintettek a kormányfőhöz kötődő személyek vállalkozásai. A magyar kormány az elmúlt három hónapban több olyan beruházásról is döntött, amelyeknek semmi közük nincs a mostani válsághoz. Vajon miért volt sürgős éppen a járvány kellős közepén aláírni a Budapest–Belgrád vasútvonal hitelszerződését, amely utat nyit annak a gigaberuházásnak, amelynek a kivitelezésében a Mészáros család vastagon érdekelt? És miért kell kiemelt kormányzati beruházásként kezelni a Mafilm fóti stúdiótelepének bővítését?

Az nem vitatható ugyan, hogy a turizmust különösen súlyosan érinti a járvány, de az már megkérdőjelezhető, hogy a munkájukat ideiglenesen elvesztő dolgozóik adókedvezményein és bérkompenzációján túl miért kellene beruházási támogatásokkal segíteni annak az ágazatnak a vállalkozásait, amelyek piaci alapon is talpra állhatnak majd, ha a járvány csillapodtával újból lesz elégséges kereslet a szolgáltatásaik iránt. A grandiózusságra aligha találunk más magyarázatot, mint hogy a kormányfő családi, baráti és üzleti köre is vastagon érdekelt benne. A Kisfaludy-program első ütemében a „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” céljából a Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetett pályázat nyertesei 83 milliárd forint összértékben kaptak állami támogatást; a pénzösszeg fele a NER-hez szorosan kötődő vállalkozást gyarapított. Amint a 24.hu is beszámolt róla, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc 17,7 milliárd forint ingyenpénzt kapott 14 vidéki szállodájának felújítására. Az ő és Tiborcz István által megszerzett, majd nemrég baráti körben továbbpasszolt Appeninn ingatlancég két leányvállalata együttesen 12 milliárd forintos támogatáshoz jutott a balatonvilágosi Club Aliga és a balatonfüredi vitorlásközpont fejlesztésére. Tiborcz egykori üzlettársának cége a keszthelyi Helikon Hotel felújítására kapott 4 milliárd forint támogatást, a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándorhoz és Hernádi Zsolthoz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. pedig 8,6 milliárd forintot nyert el a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére.

A három tucat, zömmel NER-hez kötődő szállodavállalatnak kiosztott, vissza nem térítendő állami támogatáshoz képest szerénynek látszik a Varga Mihály által a napokban 137 milliárd forint, uniós forrásból biztosított keretösszeggel meghirdetett kamatmentes, ám visszafizetendő hitelprogram, amelyet a több százezer mikro- és kisvállalkozás „technológiai korszerűsítésére” szán a kormány.

A kormány különzsebe

A fenti összeg annak a közel 1500 milliárd forintos keretnek a része, amelyet a kormány különzsebeként működő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és leányvállalatai a korábban elnyert uniós pénzek felhasználásával, illetve átcsoportosításával folyósítanak a vírusválság apropóján indított programjaik keretében. E programok nem csupán a válság miatt bajba jutó vállalatokat segítik, hanem azokat is, amelyek a bajba jutott versenytársak felvásárlása révén kívánnak a magyar gazdaság „újjáépítésében” részt venni.

A 150 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Versenyképességi Hitelprogramból például nemcsak új beruházásra, hanem vállalatfelvásárlásra (akvizícióra) is kaphatnak állami kezességvállalás mellett egyenként tízmilliárdos kölcsönt az arra érdemes cégek, és nem csupán az idén, de egészen 2022 végéig folyamodhatnak ilyen hitelekért. A válság miatt bajba került vállalkozások felvásárlását az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által biztosított 371 milliárdnyi tőkéből is segítik. Ebből 150 milliárd forint jut az ún. Krízis mentőalapba, amely – a nevével ellentétben – nemcsak a krízist átélő vállalatot segíti meg tőkével, hanem azokat is, amelyek más, tőkére szoruló cégek felvásárlásával, illetve a velük történő fúzióval kívánnak megerősödni. Mint fogalmaznak, a céljuk olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciók finanszírozása, amelyekben vagy a felvásárló társaság többségi magyar tulajdonban van, vagy az összeolvadás révén létrejövő vállalat többségi tulajdona magyar kézben marad. A program elsősorban a nagyobb méretű cégeket célozza meg, hiszen a nyertesek akár 15 milliárdos tőkéhez is juthatnak, ami a magyar piacon már komolyabb vállalatfelvásárlásokra is módot ad – különösen a válság (és egyes szektorokban az újonnan életbe léptetett különadók) miatt nyomott árak mellett.

Nincs még információ arról, hogy a vállalatfelvásárlásokat, illetve összeolvadásokat ösztökélő állami hitelek és tőkejuttatások mely honi cégeket segítik a piaci terjeszkedésükben. Ám a kormányszervek eddigi, közismerten – a nemzetközi összehasonlító elemzésekben is gyakorta felemlegetett – részrehajló magatartása alapján sejthető, hogy ezekből is bőven kivehetik a részüket a NER-közeli vállalkozások...



ÉLET ÉS IRODALOM 2020/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN CSUPÁN A SZÍNJÁTÉK KEDVÉÉRT MONDOTT LE A RENDKÍVÜLI JOGKÖRÉRŐL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.20.


Euractiv 

Nem szabad hagyni, hogy a magyar miniszterelnök megint átverje az EU-t és az egészségügyi vészhelyzet ürügyén fenntartsa a rendeleti kormányzást – ezt igyekszik az unió lelkére kötni elemzésében az EP magyar jelentéstevője, aki rámutat, hogy Orbán Viktor csupán a színjáték kedvéért mondott le a rendkívüli jogköréről. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi 10 évben következetesen lerombolta a demokratikus intézményeket és leginkább a járvány is arra volt jó neki, hogy még inkább kiépítse uralmát. Ráadásul minden arra utal, hogy ez sem elég neki, noha a Freedom House szerint Magyarország immár csak részben demokratikus. A Human Rights Watch úgy értékelte a legutóbbi változásokat, hogy a rendkívüli állapotnak vége, de a tekintélyuralom megy tovább. Annál is inkább, mert úgy néz ki, hogy tartósan felfüggesztik az Országgyűlés ellenőrzési jogát. Épp ezért a francia zöld európai képviselő felszólítja az európai vezetőket, hogy éberen kövessék, mi történik Magyarországon, illetve lépjenek fel ellene. Mert Orbán megint az orránál fogva akarja vezetni az EU-t, noha a rezsim mind inkább tekintélyelvű. A magyar kormány és a hozzá közeli sajtó a francia politikust is bocsánatkérésre szólította fel, de az nem gondolja, hogy meg kell követnie az Orbán-kabinetet, mivel nagyon is fennáll a veszély, hogy még inkább visszaszorul a magyar jogállam. Az elemzés megismétli, hogy Brüsszelnek csak akkor szabad utalnia a szubvenciókat, ha Magyarország valóban eleget tesz a demokratikus normáknak. Felveti továbbá, hogy a 7-es cikkely alapján kezdjék újra a jogállami eljárást. Azzal érvel, hogy a magyaroknak változatlanul helyük van Európában, de nem lehetnek másodrendű polgárok a közösségben. Meg kell védeni őket saját kormányuktól, mint ahogy az országban érkező menedékkérőket is. 

A hírügynökség nem tudja hová tenni Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújából azt a kijelentést, hogy az Európai Bíróság döntése ide vagy oda, a civil szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk, kik támogatják őket külföldről. A kormányfő változatlanul azt állítja, hogy az NGO-k beavatkoznak az ország belügyeibe, és hogy emögött Soros György áll, noha az üzletember visszautasította a vádakat. Úgy látja, hogy a „torzításokkal és hazugságokkal” a magyar fél külföldi ellenséget igyekszik kreálni, mivel el akarja terelni a magyarok figyelmét. Orbán egészen pontosan azt közölte a közrádióban, hogy tiszteletben tartja a luxemburgi ítélőszék határozatát, de továbbra is érvényesülnie kell az átláthatóság követelményének. Részleteket nem árult el, annyit azért mondott, hogy a magyarok tudni fognak minden egyes forintról, amely a határon túlról, politikai célokra érkezik. A jelentés azt is idézi az interjúból, hogy a bírósági ítélet a nyugat-európai „liberális imperializmussal” függ össze. És hogy a nemzetközi bíróságok gyakran e hálózat részei. 

A lap visszatér az Európai Bíróság két nappal ezelőtti döntésére, és történelminek nevezi, hogy az ítélet elmarasztalta a magyar Lex NGO-t. Mint megállapítja, újfent bebizonyosodott, hogy a luxemburgi testület az utolsó védőbástya Közép-Európában a tekintélyelvű sodródás feltartóztatására. Rámutat, hogy az elvetett magyar szabályozás nagyon emlékeztet az orosz modellre. Ugyanakkor a legtöbb civil szervezet rászorul a külföldi segítségre, főként a Soros által létesített Nyílt Társadalom Alapítvány részéről, miközben az üzletember valóságos mumus Orbán szemében. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól elmesélte, hogy ők ugyan nem tettek eleget a jogszabálynak, ám sok támogatójuk elbizonytalanodott, mert attól félt, hogy nyilvánosságra kerül a neve és így céltáblává válik. Hozzátette, hogy a határozat világosan mutatja: az unióban nincs helye egy ilyen, orosz mintára összekalapált jogszabálynak. Az írás emlékeztet arra, hogy a német Alkotmánybíróság nevezetes állásfoglalása után Orbán több európai cimborája is azzal fenyegetőzött, hogy a jövőben tesz arra, amit az EUB mond. De a magyar vezetés idáig diszkréten ugyan, de a végén mindig végrehajtotta, amit a testület előírt számára.

Sok haladást nem hozott tegnap a legfelső szintű uniós egyeztetés a 750 milliárd eurós segélyalap, illetve a következő közös költségvetés ügyében, de az kiderült, ami idáig nem tűnt fel annyira, hogy ti. az egyik nagy nyertes Magyarország volna. Merthogy az Orbán-kormány az újjáépítési csomagból a jövő évtől kezdve 15,1 milliárdot kapna pótlólag, főleg agrár- és felzárkózási támogatás formájában, miközben az országot nem sújtotta különösebben a koronaválság. Csak összehasonlításképpen: a 9 milliós Ausztriának 4 milliárd jutna, a 10 millió lelket számláló svédeknek 4,7 milliárd. A majdnem 20 milliós Hollandia kénytelen volna 6,8 milliárddal beérni. Úgy hogy nem csoda, ha a takarékos négyek ágálnak a jelenlegi tervek ellen. De jól járnának a lengyelek (63,8 milliárd) és a románok (31,2 milliárd) is. Egy költségvetési szakértő szerint a gond ott van, hogy a Bizottság a konjunktúra megélénkítését vette célba, nem pedig a válságkezelést. Ezt a magyar példa ékesen igazolja. A magyar vezetés, minden kötelezettségszegési eljárás ellenére, már eddig is a támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje. Brüsszel évente nettó öt milliárdot utal át a részére, bár jó ideje megy a vita, hogy egyrészt a szubvenciókat kapcsolják össze a demokratikus normák betartásával, másrészt hogy erősítsék meg az ellenőrzést, mivel ha minden igaz, Orbán nagyvonalúan barátokhoz és rokonokhoz irányítja át a befolyó összegeket. Ám évek óta semmi sem változik. A segélytervek kapcsán komolyan fel sem merült a jogállami kritérium. Viszont hogy ennyi pénz esne le Budapestnek, az azzal függ össze, hogy a fő támogatási terület a klímavédelem, a fenntarthatóság, valamint a megújuló energia, és itt van mit tenniük a keleti tagoknak a felzárkózás érdekében. Bírálók azt mondják, a Bizottság úgy készítette el a javaslatot, hogy az egész költségvetési csomaghoz elnyerje az új tagállamok beleegyezését. Ez majd ősszel lesz fontos, amikor az Európai Parlamentnek rá kell bólintania az elképzelésre. Ám egyelőre a 27 állam- és kormányfő csörtézik.

A kommentár igazat ad a német kancellárnak, aki szerint ha a járvány miatt csak még nagyobbak lesz a szociális feszültség, akkor teret nyernek az Európa-ellenes, tekintélyelvű erők. Így az EU hatalmas szakítópróba előtt áll. Vagyis mindenképpen meg kell állapodni az új pénzügyi keretekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent úgy kell megszavazni, ahogyan az a javaslatban szerepel. Nagyon is jogosak a takarékos négyek kifogásai, a finanszírozás agyaglábakon áll, és nem érthető, hogy miért kellene pénzesőt zúdítani Magyarországra, amikor az viszonylag szerencsésen vészelte át a fertőzést. De javítani kell a felhasználás számonkérésének hatékonyságán is. Azon kívül ki kell kötni, hogy szubvenciókról csakis akkor lehet szó, ha nem sérülnek a jogállami játékszabályok.

Az Európai Parlament nem kötelező határozatban ugyan, de úgy foglalt állást, hogy továbbra is érdekütközés van a cseh kormányfő esetében, vagyis Babis igazából nem vált meg mezőgazdasági, vegyi és sajtóbirodalmától, miközben az Európai Tanács tagjaként dönt a támogatásokról. Ezért arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy vagy oldja meg a helyzetet, vagy távozzon tisztségéből. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság egyik tagja nagyon veszélyesnek nevezte, hogy valaki ott ül az unió legfőbb testületében és közben cégein keresztül hasznot húzhat a szubvenciókból. A politikus azzal utasítja vissza a vádat, hogy azok mögött politikai szándékok rejlenek, ám az ügy rávilágít arra, hogy növekszik a feszültség az EU és több keleti tagállam között, a jogi normák betartásától kezdve a migrációs politikáig. Brüsszel bírálja Magyarországot, a cseh vezető szövetségesét, valamint Lengyelországot a jogállami elvek lerombolásáért. Egyébként Strasbourg azt is szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre olyan mechanizmust, amelynek révén kideríthető, hogy kik a támogatások tényleges kedvezményezettjei.

Újból elhalasztották az uniós menedékpolitika reformját, mert a tagállamok azt szeretnék, ha előbb a hosszú távú költségvetés ügyében jutnának dűlőre. A Bizottság ugyan nagyjából már kidolgozta javaslatát a Dublini rendszer átalakítására, de több tagállam is azt kérte, hogy azt egyelőre ne nyújtsák be, már csak azért se, mert a büdzsé körüli vita túlságosan is leköti energiájukat. Ez már nem az első halasztás és azt igazolja, hogy mennyire kényes kérdésről van szó. Úgyhogy a belügyekért felelős biztos úgy gondolja, talán a nyári szünet után be tudják nyújtani a tervezetet. Magyarország, Lengyelország és más államok elutasítják a kvótarendszert, míg a déli kormányok ragaszkodnak ahhoz. Maga Johansson úgy ítéli meg, hogy nem elegendő az önkéntes szolidaritás, szükség van a menedékkérők átvételének kötelező rendszerére, de az utóbbival kapcsolatos elképzeléseken még finomítani kell. Ehhez jól jön, hogy a 2. félévben a németek lesznek a soros elnökök, és ők mindenképpen megoldást próbálnak találni ezen a területen.

Az újság a szerb Orbán Viktornak nevezi Aleksandar Vucsics elnököt, mert ő is tekintélyelvű, ellenséges a sajtóval szemben és nacionalista. Vagyis a magyar kormányfő természetes szövetségese. Mindketten ugyanabba az irányba viszik országukat és közben nem különösebben érdekli őket a demokratikus gyakorlat. A zászló a politikus pártjának áll a holnapi választáson, annál is inkább, mert az ellenzék egy része, 9 jobb-, illetve baloldali párt bojkottálja a szavazást. Vagyis leginkább az a tét, mekkora az SNS népszerűsége. Az elnöki hivatal illetékese azt mondja, hogy a távol maradók körülbelül a jogosultak 6 százalékát képviselik, vagyis a többség a voksolás mellett van, így látnivaló: nincs semmi probléma a szerb demokráciával. A kormánypárt a Vajdaságban számíthat a magyar kisebbség támogatására, a VMSZ-t Budapestről vezérlik. A finanszírozás Orbán külpolitikai stratégiájának részét képezi. Ily módon az illiberális magyar vezető számíthat a bolgár, horvát és szlovén szélsőjobbra Strasbourgban. Pár éve a megbékélést szorgalmazza Szerbiával is. Juhász András szerbiai szakértő ezt azzal magyarázza, hogy mindkét ország a világ gazdasági-politikai rendszerének félperifériáján van, alapvetően másoktól függ. A magyar vezető a szerb uniós csatlakozás fő szószólója. Merthogy kell neki a 7 milliós szomszéd nyomatéka, hogy növelje súlyát a földrészen. De a belépést gátolja a korrupció és a szervezett bűnözés. Hogy Belgrádban nem sűrűn ítélnek el visszaeső bűnözőket vagy megvesztegetett hivatalnokokat, az aligha zavarja Orbánt, akinek a veje ellen nyomozott az OLAF. Ehhez képest Vucsics egyik tanácsadója azt állítja, hogy az ország nem vonzana annyi külföldi befektetést, ha erős volna a korrupció. De közben a lakosság negyede a szegénységi szint alatt él.

Nagy-Britanniában most jelent meg egy könyv 25, erősen vitatott szoborról, amely a II. világháborúnak állít emléket és ezek közül a lap elsőként a Szabadság téri emlékművet emeli ki, hozzátéve, hogy a ledöntésen kívül másként is ki lehet fejezni, ha történetesen elégedetlenek vagyunk az alkotás mondandójával. Amit a populista Fidesz üzenni akart a német megszállás 70 évfordulóján felállított művel, az teljesen egyértelmű: az ártatlan Magyarországot lerohanta a brutális Németország, ám a bírálók gyorsan rámutattak, hogy az akkor magyar állam messze volt attól, hogy áldozatnak lehessen tekinteni. Hiszen a háború jó része alatt Berlin oldalán állt, nemigen tiltakozott, amikor bevonultak a német csapatok, majd a Szálasi-féle bábkormány alatt bűnrészes volt a sok ezer zsidó legyilkolásában. Az ellenzők közösségi oldalon szervezték meg, hogy létrehozzák az élő emlékművet, úgyhogy sokan elhozták személyes emlékeiket. Vitákat szerveztek, túlélők jöttek, hogy beszéljenek. Ez a rész folyamatosan bővült, míg a szobrot hivatalosan sosem állították fel, és semmiféle hivatalos esemény nem zajlik előtte. Ami a nemzeti mártíromságát volt hivatott jelképezni, az inkább úgy néz ki, mint ami a nemzeti képmutatást illusztrálja.

TÖBB PÉNZT ADOTT A KORMÁNY DEBRECENI STRANDRA, MINT A LÁNCHÍD FELÚJÍTÁSÁRA

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.06.19.


Pénteken felavatták az debreceni nagyerdei strandot, számolt be az MTI. A 8,5 hektáron elterülő Aquaticum nevű komplexum 5500 négyzetméter vízfelülettel rendelkezik, összesen 15 medencében.

A 9,5 milliárdos beruházásból 7,1 milliárdot állt a kormány. Többet, mint amennyivel a Lánchíd felújításához hozzájárul.

A milliárdok mellé miniszteri szalagvágás is járt: a pénteki eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott avatóbeszédet.

"A helyi fejlesztéseket tekintve most először jó esély van arra, hogy Debrecen a határokon átnyúló régió gazdasági, oktatási és szórakoztató központja legyen, amelynek fontos része a nagyerdei strandfürdő, amely bárhol a világon, Nyugat-Európában is megállná a helyét,"

mondta az MTI beszámolója szerint...

MÉSZÁROS LŐRINC BIZALMASÁT GYANÚSÍTOTTKÉNT HALLGATTÁK KI A NYOMOZÓK

24.HU
Szerzők: Bita Dániel, Horváth Csaba LászlóKolontár Krisztián, Vitéz F. Ibolya
2020.06.20. 


Vörös Józsefet a hatmilliárd forint kárt okozó Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként gyanúsították meg. Az ügyvéd közvetítésével kerültek Simicska Lajos egykori cégei Mészáros Lőrinchez, akinek megbízásából Vörös földeket is vett, és volt, hogy együtt utaztak magánrepülőn meccset nézni. Bár szabadlábon védekezhet, ilyen magasra még nem csapott a NER-ben az igazságszolgáltatás.

Vörös József ügyvédet, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos bizalmasát gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozó ügyészek a Széchenyi Bank hatmilliárd forintos károkozása miatt indult büntetőügyben – értesült a 24.hu.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyik nyomozás, ennek részeként kedden húsz helyszínen csaptak le a hatóságok. Tizenkilenc embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük kilencet őrizetbe vettek. A bank egykori tulajdonosát, Töröcskei Istvánt és feleségét (még egy gyanúsított társaságában) csütörtökön letartóztatták, öten bűnügyi felügyeletbe kerültek. A kilencedik őrizetbe vett szabadon távozhatott a bíróságról. Információink szerint ő Vörös József, akivel szemben tehát – nyolc társával ellentétben – nem rendelt el kényszerintézkedést a bíróság, és aki a többiekhez hasonlóan nem ismerte el bűnösségét.

A legmagasabb körökben mozgó ügyvédet pénteken értük utol, és csak annyit mondott, ellene nincs kényszerintézkedés, ám gyanúsításának részleteiről nem kívánt nyilatkozni, és bontotta a vonalat...

HALLGATOTT, MERT NEM VOLT ÉRTELME BESZÉLNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.20.


„Orbánnak van egy víziója, mégpedig az, hogy növelni kell az állam szerepét, mindenben kommunikálni, olyan módszerekkel, amelyeket most nem akarok minősíteni, és kiépíteni saját klientúráját, amit ő nemzeti középosztálynak nevez. A kormányzása lényegében teljesen ebben merül ki. Megismétlem: kommunikáció, a Hitler-féle nemzeti konzultáció, a Mussolini-féle munkaalapú társadalom… Orbán tehát már messze nem az a liberális politikus, aki annak idején volt. És: kimerül szinte minden a kommunikációban. Újra mondom: háromszor nyert kétharmadot így” – ezt nyilatkozta a Hírklikknek Zdeborsky György közgazdász, a CIB, majd az MFB volt vezérigazgatója. Zdeborszky hat év hallgatást tört meg most ezzel az interjúval.

Mikor szólalt meg utoljára?

– Úgy emlékszem, 2014-ben. Éppen ön hívott fel akkor, amikor eldöntöttem: lezárom a nyilvános szerepléseimet.

Egy olyan ember, aki szívesen hallatta a hangját, és fontosnak tartotta, hogy kritikai elemzéseivel találkozzanak az emberek, miért hallgat el hirtelen, és tartja a hallgatást hat éven keresztül?

– Amikor a 2014-es választások után így döntöttem, az volt az egyik magyarázata, hogy semmi értelme annak, hogy írjak, beszéljek. Igyekeztem mindig leegyszerűsíteni a mondandómat, és jók is voltak a visszajelzések – most végre megértettük, mondták sokan – , ám ezzel a nagy közérthetőséggel sem értem el semmilyen változást, a dolgok pont ugyanúgy mentek, mint azelőtt.

Most, hat évvel később, hogy látja: romlott a helyzet Magyarországon, javult, vagy pont ugyanolyan, mint az utolsó megszólalásakor volt?

– Az a kérdés, hogy milyen szempontból?

Érdekel politikailag is, de nyilván – önnel beszélgetve – elsősorban gazdaságilag.

– Gazdaságilag nagyon ellentmondásos a helyzet. Elsősorban azért, mert a legtöbben azt hiszik, hogy milyen fantasztikus növekedésen ment keresztül az ország. Szerintem meg nem. Gondoljon csak arra, hogy mennyit gyengült azóta a forint. A GDP ezen időszak alatt, évente növekedett négy százalékkal. De könyörgöm: forintban számolunk! Ha euróban tennénk ugyanazt, arra az eredményre jutnánk, hogy nincs semmi növekedés. A szlovákoknál már ugye euró van, mi viszont kitartottunk az „áldott jó” forintunk mellett...

EMBERBŐL VAGYUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN ANNA
2020.06.19.


Legalábbis a nagy többségünk emberből van, ebben biztos vagyok. A magunk gyengeségeivel, hibáival és gyarlóságával együtt mégis rendkívüliek és egyediek vagyunk. 

Én sem vagyok kivétel, és el kell árulnom, hogy a mai – számomra gyertyás – nap tartogatott egy olyan meglepést, amely árnyalta a gyász elkerülhetetlen feketeségét. Csak annyi történt, hogy az általam egyre ritkábban látogatott Facebookon egy nagyon kedves volt kollégám küldött üzenetben néhány szót.

„Olyan Magyarországot kell teremteni, ahol nem csak megszületni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes”.

Június 19-e… hét éve annak, hogy már nincs velünk. Jobb is, neki mindenképpen, mert az Alzheimer helyett a szívroham végezne vele, ha látná, mi lett abból az országból, amelynek jobbá tételéért évtizedekig dolgozott.

Lehet őt pufajkásozni, komcsizni – egyik sem volt soha, sebaj –, de ameddig Schmidt Mária a történelemnek ezt a részét még nem írta át, jó lenne, ha mindenki tudná, hogy a NATO- és EU-tagságunk alapköveit ő rakta le. Arra is emlékezni kell, hogy nála senki nem tisztelte jobban a demokráciát és intézményeit az elmúlt 30 évben (lásd az 1994-es kétharmados választási győzelem utáni kormányalakítási kompromisszumokat).

Külügyminiszterként összekötötte kicsi hazánkat szinte az egész világgal. Nem üzleti okokból – azok iránt soha még csak nem is érdeklődött –, hanem azért, mert azt gondolta, hogy minél többen ismerik meg Magyarországot, annál több támogatónk és segítőnk lehet...