2019. november 26., kedd

ISKOLAÉRETTSÉG: ELFOGADHATATLAN A KORMÁNY RENDELKEZÉSE, ONLINE TILTAKOZÁS INDUL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: SZÜLŐI HANG KÖZÖSSÉG
2019.11.26.



- A kormányzat által kijelölt Oktatási Hivatal alkalmatlan arra, hogy a gyermekek érdekeit szolgáló döntéseket hozzon a gyermek ismerete nélkül, pusztán papírok alapján.

- Bár az Oktatási Hivatalnak van lehetősége arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakérőit is bevonja a vizsgálatba, erre vélhetően csak az esetek kis részében kerülhet sor, hiszen az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához.
- A Szülői Hang Közösség online tiltakozó akciót indít az elfogadhatatlan törvény és kormányrendelet ellen, melyben saját magunkról készült fotókat teszünk közzé.

Bár a minisztérium közleménye a gyermekek érdekeire hivatkozik, a kormányzat által kijelölt Oktatási Hivatal alkalmatlan arra, hogy a gyermekek érdekeit szolgáló döntéseket hozzon a gyermek ismerete nélkül, pusztán papírok alapján. Az Oktatási Hivatalnak ugyan van lehetősége arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakérőit is bevonja a vizsgálatba, erre vélhetően csak az esetek kis részében kerülhet sor, hiszen az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához. A várakozási idők jellemzően normál esetben is több hetesek, míg a vonatkozó kormányrendelet 15 napon belüli vizsgálatot ír elő a szakszolgálat számára a tömegesen beérkező kérelmek mellett is; ez csak akkor teljesíthető, ha a hivatal a gyermekek nagy részénél a szakszolgálat bevonása nélkül dönt. A rendelkezés szerint továbbá „ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belüli időpontra.” Túl azon, hogy a rendelkezésből nem derül ki, mi számít önhibának, ez azt is jelenti, hogy a szülőnek akár betegen is el kell vinnie gyermekét a vizsgálatra, hiszen öt napon belül gyakran nem gyógyulnak meg a gyerekek. Ez embertelen és elfogadhatatlan rendelkezés, ami szintén ahhoz vezethet, hogy a gyermekek éretlenül kerülnek az iskolába a szakértői vizsgálat elmulasztása következtében.

Óriási a különbség a hat éves gyermekek között: az óvodapedagógusok és szülők egybehangzó véleménye szerint a hat éves gyermekek jelentős része még nem érett az iskolakezdésre a mai magyar iskolarendszerben. Ezzel szemben a minisztérium közleménye szerint „a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”, a minisztérium tehát nem hallgat a szakértő pedagógusok véleményére. Ennek alapján várható, hogy a hivatali döntés során is így fognak eljárni, sok esetben felülbírálva a szülők és óvodapedagógusok véleményét. Az óvodapedagógusok rendelkeznek az iskolaérettség megállapításához szükséges szakértelemmel, ezért elfogadhatatlan, hogy a szülő és óvodapedagógus közös álláspontját a hivatalban bárki megváltoztassa a gyermek alapos ismerete nélkül...

HAZUDNI MA MÁR NEMZETI ÉRTÉK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.11.26.


Csodálatos propagandacikk jelent meg a kormány egyik kedvenc lapjában, a Magyar Nemzetben, ahol Azbej Tristan, a Hungary Helps programért felelős államtitkár adott interjút. A program, mely csak és kizárólag üldözött keresztényeken segít – ebben egyedi a világon, hiszen más segélyszervezetek vallási hovatartozástól függetlenül segítenek az embereken – több alkalommal is szerepelt már a sajtóban, mint a magyar kormány egyik nagyszerű és páratlan kezdeményezése. A program megalkotóinak elgondolása szerint – ami a kormány álláspontját tükrözi – a segítséget helybe viszik ahelyett, hogy ide „csábítanák” a menekülteket. Szerintük ugyanis jóval fontosabb az, hogy Irakban, vagy Szíriában segítsék meg a bajba jutott családokat, ne pedig már csak az után, hogy otthonaikat kénytelenek voltak elhagyni. Ezzel az ötlettel nincs semmi baj, azonban az egyik nem zárja ki a másikat, a kérdés már csak az, hogy ezt miért nem érti a kormány?

Az ugyanis, hogy egyes országok menekültjein helyben segít egy szervezet, még nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyanok, akik ettől függetlenül Európa felé veszik az irányt. Az ő létezésüket nem tagadhatjuk le, a kormány mégis ezzel próbálkozik. A déli határt lezárták, ezzel megakadályozva a Közel-Keletről érkező, hazájukat már hónapokkal, évekkel ezelőtt elhagyók áthaladását. Magyarországon ugyanis nem akar maradni senki. Ezt a 2015-ös események is tökéletesen bizonyították, amikor tényleg csak az maradt Magyarországon, akit a hatóságok nem engedtek tovább Ausztria irányába. Azzal tehát, hogy a Hungary Helps program létrejött, a migráció nem szűnt meg. Noha a 2015-ös eseményekhez fogható válságról már évek óta nem beszélhetünk, a kormány mégis megpróbálja a jelenlegi állapotokat úgy bemutatni, mintha minimum muszlim invázió dúlna Európa-szerte.

Az interjú során – a tipikus kérdéseken kívül – a riporter feltett egy-két érdekesebbet is, amire minimum nevetséges válaszok érkeztek Azbej Tristan szájából. Lássuk az első ilyen reakciót:...

A VILÁGON NINCS OLYAN, AMI MAGYARORSZÁGON FOLYIK AZ ÁLLAMPAPÍROKKAL

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2019.11.26.


Idén eddig a részvényalapok mentek a legnagyobbat a befektetési alapok között, aki orosz vagy nemzetközi részvényalapba fektetett, akár 30-40%-ot is kereshetett a pénzén. Megkérdeztük a legjobban teljesítő alapok portfóliómenedzsereit, minek tudható be a jó teljesítmény, hogy látják a piaci folyamatokat és a közeljövőt most, hogy itt a szuperállampapír. Van, aki szerint nincs még egy olyan ország, ahol az államcsőd kockázati szintjéhez képest ilyen magas hozamot tud a lakosság elérni az államkötvényekkel, mint nálunk. A Hold, az OTP és az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzserei elárulták azt is, mibe érdemes fektetni jövőre.

Ahhoz képest, hogy tavaly év végén még rengetegen a piacok összeomlásától és recessziótól rettegtek, eddig úgy néz ki, hogy 2019-ben nemhogy sikerült megúszni a katasztrófát, hanem kifejezetten jó éve lesz a profi magyar befektetőknek és ügyfeleiknek is. A magyar befektetési alapok 90%-a pluszban van az év eleje óta, 20% esetén ráadásul a hozam már a 10%-ot is meghaladja. A legjobban egyértelműen a részvényalapok teljesítenek idén eddig, a legjobban teljesítők közé 30-40%-os hozammal lehetett bekerülni, így elsősorban azok a befektetők jártak jól, akik orosz, román, valamint fejlett és nemzetközi részvénypiacba fektettek...

HIÁBA ÖLT BELE EZERMILLIÁRDOKAT A KORMÁNY, NEM LETT STRATÉGIAI ÁGAZAT A SPORT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.11.26.


Bár a kormányzat az elmúlt években nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, és ezt igazolta is a fejlesztésekre költött száz, sőt mostanra inkább ezermilliárdokkal. A foglalkoztatottsági adatokban ennek eddig semmi nyoma nincs. Az Eurostat közelmúltban publikált adatai szerint uniós összevetésben itthon kifejezetten kevesen dolgoznak a sport területén. Ráadásul három-négy éves időtávon érdemi növekedés sem látszik a foglalkoztatottak számában, holott ebben az időszakban elég sok ember lépett be a munkaerőpiacra Magyarországon.

Húszezer sportmunkás sincs Magyarországon

Az Eurostat kimutatása szerint az EU-ban összesen valamivel több, mint 1,7 millió ember dolgozik a sport területén, ami az összes munkavállaló 0,8 százaléka. Ez utóbbi mutatóban azonban az egyes országok között elég jelentős eltérés van. A listát vezető svédeknél 1,6 százalék a sport részesedése, de 1 százalék felett van az Egyesült Királyságban, Finnországban, az észteknél és az íreknél is. Sőt, az unión kívül ennél is magasabb számokat is láthatunk: Izlandon például már majdnem minden negyvenedik munkavállaló a sport területén ténykedik...

VÉRFAGYASZTÓ RÉSZLETEKKEL TÉR VISSZA A SZOLGÁLÓLÁNYOK VILÁGA

INDEX
Szerző: MATALIN DÓRA
2019.11.26.


Nem sok könyv megjelenését övezi manapság akkora várakozás, mint Margaret Atwood Testamentumok című regényéét. Szeptemberi megjelenését követően alig egy hét alatt több mint százezer példányt adtak el belőle az Egyesült Királyságban, Amerikában jelenleg körülbelül félmilliónál jár az eladott példányok száma.

A könyv bemutatója akkora esemény volt, hogy egy show-műsort is szerveztek köré, amit 1300 moziban élőben lehetett nézni szerte a világon. A Testamentumokért a 80 éves Margaret Atwood megkapta élete második Booker-díját, az angol királynő pedig brit becsületrenddel tüntette ki. (Magyarul november közepén jelent meg Csonka Ágnes fordításában.)

AZ ÓRIÁSI VÁRAKOZÁS TULAJDONKÉPPEN ÉRTHETŐ: A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJÉNEK FOLYTATÁSÁRA NEM KEVESEBB MINT 34 ÉVET KELLETT VÁRNI.

Ez a hosszú idő önmagában is bőven elég lett volna a várakozás felkorbácsolásához egy olyan könyv esetében, ami cliffhangerrel ér véget, hiszen a végén a főszereplő – nem éppen önszántából – beszáll egy nagy fekete furgonba, amiről nem tudjuk, hogy hova viszi. De természetesen a felfokozott hangulat igazi oka a regényből készült óriási sikerű sorozat, ami újra bedobta a köztudatba Atwood könyvét. A szolgálólány meséje egyébként megjelenésekor sem volt sikertelen, alapvetően jó kritikákat kapott, aztán filmet is készítettek belőle Natasha Richardson és Faye Dunaway főszereplésével. De nem lett kirobbanó világsiker, és főleg nem lett olyan kulturális jelenség, amilyen a sorozat bemutatása után...

TÖBB ÉPÍTKEZÉSBE IS BELETÖRT A BUKOTT FIDESZES VÁROSVEZETÉS BICSKÁJA SZOMBATHELYEN

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE / SZOMBATHELY
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.11.26.


Ígéret volt bőven a tavalyi választás előtt a fideszes városvezetés részéről, hogy mi mindent fog kapni Szombathely hamarosan, de szinte semmi nem valósult meg eddig.

Élő zölddel fedett tető, kinyitható oldalfalak, színpad, 21. századi megjelenés és energetika – ezt ígérte a szombathelyi fideszes városvezetés, amikor szóba került a Vásárcsarnok – vagy ahogy a szombathelyiek nevezik: “A piac” – felújítása. A terveket 2017 márciusában tárgyalta és hagyta jóvá a közgyűlés. A fidesz-közeli Frisss.hu pedig rövid időn belül arról írt, hogy 2019. március 31-re át is adják majd a felújított épületet. Most, november végén még mindig nem lehet tudni, hogy vajon nekiállnak-e egyáltalán valaha a beruházásának.
Kicsit megszaladt az oligarchák ceruzája

A felújításra nettó 1 milliárd 200 millió forintot kapott Szombathely az Európai Uniótól. A közgyűlési döntés után ki is írták a közbeszerzést, amin egyetlen pályázó indult el: a ZÁÉV Zrt., amiről azóta be is bizonyosodott, hogy szintén Mészáros-érdekeltség.

Az építőipari cég 800 millió forinttal drágább árajánlatot adott annál, mint amennyi pénz a projekt rendelkezésére áll. A közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították, és a testület amellett döntött, hogy csökkentett műszaki tartalommal új terveket készít, és új közbeszerzést ír ki.

Ez az első eredménytelen közbeszerzés megmutatta, hogy milyen árakkal operál most az építőipar, de a lebutított tervek közbeszerzési eljárása is eredménytelen lett. Másodjára 300 millió forinttal volt drágább a költségvetéshez képest a legolcsóbb ajánlat. Hogy mi lesz a piaccal, egyelőre nem tudni.

Az áremelkedés egyébként nem egyedi eset: néhány napja jelentettünk meg egy átfogó anyagot a látványosan dráguló, közpénzből megvalósuló állami vagy önkormányzati beruházásokról, amelyek főként néhány kormányközeli cégnek hoznak hasznot. A ZÁÉV az egyik közülük...

MIÉRT ZUHANT BE ÚJRA A FORINT, ÉS MI JÖHET EZ UTÁN?

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.11.26.


Egy olyan napon esett történelmi mélypontra a forint, amikor nem történt semmi különös – ez pedig akkor is nagy baj, ha azóta korrigált az árfolyam. Azért aki külföldről rendelne karácsonyi ajándékot, annak még nem kell rohannia.

Új történelmi mélypontjára süllyedt ma a forint. A reggel még 335,8 forintot kellett egy euróért adni, délelőtt kilenc óra után viszont, amint kinyitottak Európa nagy tőzsdéi, bezuhant az árfolyam. Percekkel a tőzsdenyitás után meglett az új történelmi mélypont – az előzőt szeptember 27-én értük el, akkor 336,24 volt az árfolyam –, alig fél órával később pedig már 337,02 forintba került egy euró...

WEBER: A FIDESZEN MÚLIK A NÉPPÁRTI TAGSÁG

EUROLÓGUS BLOG
Szerző: SZÁ
2019.11.26.

Budapestnél pattog a labda, a Fidesznek még van lehetősége arra, hogy tisztázza magát, és végül bennmaradhasson az Európai Néppártban – nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Azonnali.hu tudósítójának Strasbourgban kedden. A hírportálnak Weber azt is elmondta, hogy

A NÉPPÁRT KÉSZ A PÁRBESZÉDRE, A FIDESZ TISZTÁZHATJA MAGÁT, DE EZT MÉG MINDIG NEM TETTE MEG PÉLDÁUL A CEU-VAL KAPCSOLATBAN.

A Néppárt a múlt héten választotta meg elnökének Donald Tuskot, az Európai Tanács korábbi elnökét és volt lengyel kormányfőt. A zágrábi kongresszuson mondott beszédét Tusk minden néppárti politikusnak címezte, de elég egyértelmű üzenetet hordozott a magyar kormány számára is:
NEM TISZTELIK A JOGÁLLAMISÁGOT, AKIK POPULISTA SZÓLAMOKAT HANGOZTATNAK, ÉS AKIK A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG IDEJÉN KERÍTÉST ÉPÍTENEK ÉS MIGRÁNSELLENES PROPAGANDÁT GYÁRTANAK...

A BIZALMATLANSÁG MÉTELYE

G7.HU
Szerző: URBÁN LÁSZLÓ
2019.11.26.


Magyarországot értékválasztásaink és preferenciáink a világ értéktérképén sok tekintetben a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el. Társadalmunk értékszerkezetét alacsony szintű bizalom (egymás iránt és a közintézmények iránt is) jellemzi, felemás attitűdjeink vannak a normakövetést és normaszegéseket illetően



– állapította meg a TÁRKI kutatóintézet összefoglaló tanulmánya 2013-ban.

Ez a helyzet hosszú idő alatt formálódott ilyenné, és csak viszonylag lassan lehet rajta módosítani. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint az alacsony bizalmi szintű társadalmak a gazdasági fejlettség szintje és a kormányzás minősége – például a jogállamiság ereje és a korrupció alacsony szintje – terén is gyengén teljesítenek. Ebből a helyzetből kiindulva a magyar társadalom tejesítőképességét javítani igyekvő politikai elit számára

elsőrendű célnak kell lennie, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítse a társadalmi bizalom építését.

Ugyanakkor minden politikai elit első számú célja saját hatalmi pozícióinak biztosítása. Demokratikus választási rendszerekben rendkívül hatékony módja a szükséges mértékű választói támogatás megszerzésének manapság a választók széles köreiben az „idegenekkel” szembeni bizalmatlanság felkorbácsolása akár a rettegés szintjéig, még stabil nyugat-európai demokráciákban is.

Íme egy politikus alapvető dilemmája a mai Magyarországon: a választópolgárok számára alig látható aprómunkával szorgosan építgetni a bizalomerősítést szolgáló intézményi környezetet, vagy a társadalom többségére jellemző bizalmatlanságot kihasználva, azt felerősítve – ezáltal persze a történelmileg kialakult alacsony bizalmi szintet még tovább rombolva – megszerezni a választási győzelmet és a hatalmat. A bizalom sokkal kifizetődőbb egy modern, versenyképességre törekvő gazdaság és egy harmonikus együttélésre törekvő társadalom számára. Viszont egyes politikusok könnyebben szerzik és tartják meg a hatalmat a bizalmatlanság és a félelem légkörében...

JÓLÉT HELYETT NACIONALIZMUS - INTERJÚ SZ. BÍRÓ ZOLTÁNNAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.11.26.


Vlagyimir Putyin belátható időn belül aligha fog felhagyni az évek óta követett elnyomó bel-, és konfrontatív külpolitikájával, annak ellenére sem, hogy az orosz társadalom egyre nagyobb része elégedetlen a kurzusával – nyilatkozta a Népszavának Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, akivel új könyve („Putyin Oroszországa”, Noran Libro Kiadó) megjelenése kapcsán beszélgettünk.

- Lassan húsz éve, hogy Putyin elfoglalta az Oroszországi Föderáció elnöki posztját. Milyen volt a kezdet az új elnök számára? 

- Putyin ügyvezető elnökként 1999 utolsó napján vette át a hatalmat Borisz Jelcintől. Nehéz örökség jutott neki. Gazdaságilag legyengült és politikailag már-már irányíthatatlan országot örökölt. Oroszország 1991-99 között elveszítette gazdasági erejének 40 százalékát. Az 1998-as augusztusi államcsőd nyomán az akkor 142 milliós országban a lakosság fele drámaian nehéz helyzetbe került: napi egy dollárnál kevesebb jövedelemből tengődött. A gazdasági gondokat csak tetézte, hogy az ország egyik legfontosabb exportcikkének ára 1986-tól meglehetősen alacsonyan alakult, a hordónként 20 dolláros sávban maradt. Putyin úgy vette át az ország irányítását, hogy az orosz jegybank arany- és valutatartaléka mindössze 7,5 milliárd dollár volt. 

- Mégis sikerült neki az országot stabilizálni, gazdaságát pedig növekedési pályára állítani. Mi segítette ebben? Tehetsége vagy szerencséje? 

- Nehéz szétszálazni, de az biztos, hogy a tehetsége mellett óriási szerencséje is volt. Az olaj ára már 1999-ben elkezdett lassan növekedni, 2003 végén hordónként 40 dollárt kértek érte, 2008 nyarán pedig 140 dollárra szökött fel az ár. Az orosz jegybank valutatartaléka Putyin első elnöki ciklusának végére 70 milliárd dollárra, 2008 nyarára 600 milliárdra nőtt. Az orosz GDP Putyin első két elnöki időszaka alatt 101 százalékkal lett nagyobb. Mindez a reáljövedelmek évi 10 százalék körüli növekedésével párosult, ami nyolc év alatt megfelezte a szegények számát. A tartós növekedés eredményeképpen elkezdett kialakulni egy modern – nyelveket beszélő, külföldre rendszeresen eljutó, jövedelmét és információit nem az államtól szerző, többségében fiatalokból álló – középosztály. A fellendülésnek a gazdasági világválság vetett véget...

ÁTVERTÉK? FUSSON A PÉNZE UTÁN! - NEM NYUGODTAK BELE, ÉS SIKERREL JÁRTAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.26.


Két, elsőre úgy tűnik, hogy adathalász támadásnak beugrott ügyfél is visszakaphatja pénzét a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) döntése alapján. Az egyik esetben adótúlfizetésről, a másikban pedig PayPal biztonsági ellenőrzésről szóló becsali emailt kapott az érintett. Tanulságosak lehetnek a részletek.

Az akciók iránti lelkesedés a Black Friday és a karácsonyi őrület közben gyakran háttérbe szorítja a szükséges óvatosságot. Mint arról korábban írtunk, ha olyan helyen találunk kedvező ajánlatot, ahonnan még nem vásároltunk, a rendelés feladása előtt, főként pedig mielőtt adatainkat, esetleg bankkártyánk adatait megadnánk, sőt, pénzt utalnánk, mindenképp érdemes ellenőrizni az oldalt. Ez persze igaz a különböző felszólításokat tartalmazó emailokra is.

Mint egy évvel ezelőtt elhangzott: a rendőrség tudomására jutott, adathalászatból származó kár a több százmillió forintos nagyságrendet is eléri. A támadások száma pedig egyre nő. Legutóbb például a Tesco nevében ígért 85 ezer forintos kamu kuponnal, nyugdíjasokat kecsegtető ajándékcsomaggal és még ezer mással igyekeztek értékes (pénzre váltható) adatokhoz jutni a csalók.

Már legalább egy évtizede ismétlődnek unos-untalan a felhívások, amelyek a netes vásárlókat, banki ügyfeleket, különféle szolgáltatások felhasználóit figyelmeztetik a körültekintésre, a biztonsági szabályok betartására a világhálón. Mégis mindig akadnak, akik újra meg újra elcsábulnak a hihetetlenül jó (és épp ezért nem is valós) ajánlatoknak, és beleesnek a csalók, adathalászok, zsarolók csapdájába. Persze az internet kalandorai is igyekeznek megújítani módszereiket, egyben arra is számítanak, hogy a nagy számok törvénye alapján még a legátlátszóbb trükköknek is mindig beugrik néhány balek, ha elég nagy tömegben küldik szét a csaló ajánlataikat.

Sokan (köztük mi is) gondolják azt, hogy aki ilyesminek beugrott, az nem tehet mást, mint magára vet. A helyzet azonban esetenként bonyolultabb annál, mint aminek elsőre látszik. Legalábbis ezt bizonyítja két, a Pénzügyi Békéltető Testület által kiadott ajánlás. Mindkét ügyben felmerült adathalászat, a panaszosnak mégis igazat adtak a jóvátételt megtagadó bankkal szemben...

A KERESZTÉNYÜLDÖZÉSRŐL SZÓLÓ KONFERENCIA BIZONYÍTJA, HOGY EZEK NEM KERESZTÉNYEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.25.


A propagandacélokkal létrehozott keresztényüldözés elleni államtitkárság (a keresztségben elnyert borzalmas neve szerint az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság) második alkalommal rendezi meg a nemzetközi keresztényüldözésről szóló konferenciát. Maga a rendezvény a legfőbb bizonyítéka annak, hogy akik ezt a képmutató államtitkárságot létrehozták, és ezt a nemzetközi konferenciát kitalálták, nem keresztények.

Keresztény ugyanis nem különböztet meg üldözöttet, és nem csak keresztény üldözöttet véd, hanem minden üldözöttet. A krisztusi magatartás az önfeláldozás. Jézus Krisztus nem keresztényekért halt meg, hanem mindenféle bűnösökért, nemzeti és vallási hovatartozás nélkül. Miután az életét adta értük, azután lettek keresztények némelyek, akik megértették és felismerték ebben az isteni szeretetet, megváltást. Aki csak bizonyos embereket véd az üldözéstől, más üldözötteket pedig nem véd, sőt kerítést emel eléjük, ő maga is üldözi őket, az nem keresztény. Még azok keresztény magatartását is megkérdőjeleznénk, akik egy ilyen gyűlölködő, kirekesztő bűnbandától bármit elfogadnak.

De arról sincs szó, hogy az Orbán-bagázs bárkit megmentene az üldözéstől. Orbán fasiszta rendszere számolatlanul szórja az adófizetők milliárdjait propagandacélokra, és ebből jut bizonyos keleti ortodox egyházaknak is, hogy abból templomot építsenek vagy újítsanak fel. Ezzel Orbán egyetlen keresztényt nem ment meg, ez a propaganda egy ága, és a propagandaköltségek egy fejezete. Mindennél többet elmond Orbán és aljas bűnszervezete “keresztényüldözés” elleni küzdelméről, hogy szemrebbenés nélkül támogatták Erdogan muszlim népirtását a kurd keresztényekkel szemben.

A nemzetközi konferenciára érdemes lenne meghívni Erdogant is, aki keresztényeket gyilkoltatott le Orbán erkölcsi támogatásával, aki még az Európai Unió elítélő nyilatkozatát is megakadályozta. Tarthatna Erdogan előadást az összes többi türk posztkommunista diktátorral együtt, akik mellett Orbán üldögél a “Türk Tanácsban”. A keresztényüldözés elleni tevékenységet az államtitkárság kezdhetné Budapesten is, ahol az Orbán-rezsim keresztény egyházak és gyülekezetek tucatjainak egyházi státuszát és kedvezményeit elvette, szemet vetett az ingatlanjaikra, a tulajdonjaikra, és kiéhezteti őket, mint például Iványi Gábor egyházát...

HA MÁSHOL ÉLNÉL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.26.


A külföldi élettel kapcsolatban az egyik állandó téma a hasonlítgatás: mi hol mennyibe kerül, milyen az élet, mennyivel drágább vagy olcsóbb ez vagy az és még sorolhatnám. A minap belefutottam egy régi, hat évvel ezelőtti posztba, amiben az If it were my home (egyébként egészen érdekes) oldal alapján hasonlítottam össze országokat Magyarországgal. Gondoltam, nézzük, mi változott hat év alatt!

Megtartottam az akkori válogatási elveket és országokat (hozzáadva Ausztriát, ami akkor fura módon kimaradt), tehát egyfelől a klasszikus határátkelős célországok (az Egyesült Királyság, Németország) kerültek be, illetve az érdekesség kedvéért Svájc, az Egyesült Államok és hogy Latin-Amerika is reprezentálva legyen, Brazília.

Megnézzük még Ázsiából Kínát, Afrikából Kenyát, a Közel-Keletről az Egyesült Arab Emirátusokat, és persze Ausztráliát. (Ahol volt, ott zárójelben jeleztem a 6 évvel ezelőtti adatokat.):...

KI NYER MA – AZ AMERIKAI–KÍNAI „KERESKEDELMI HÁBORÚBAN”?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BENDA LÁSZLÓ
2019.11.22.


A világgazdaság nagy része megszenvedi a jövő technológiájáért és piacaiért folytatott, de a ki‑ és beszámíthatatlan trumpi politizálás jegyében tavaly nyár óta zajló, leegyszerűsítve amerikai–kínai „kereskedelmi háborúnak” titulált versenyfutást. A kölcsönös vámtarifa‑emelési fenyegetőzések csikicsukija rontja a növekedési kilátásokat, és beláthatatlanná teszi a pénzügyi közeljövőt. Kína 6–6,5 százalékosra lazított, bár még így is irigylésre méltó fejlesztési tervei miatt az amerikai csúcstechnológiai ágazatokban vagy éppen az agrárszektorban sokan aggódnak. Ám a háttérben a Távol‑Kelet dinamikusan alkalmazkodó eddigi vagy leendő „kis tigrisei” ugrani készülnek.

Élsportolók komcsi mezben

Ki gondolta volna, hogy 44 évvel a hosszú és véres vietnami (vagy ahogy ott mondják: amerikai) háború befejezése után egy hajdani ellenséges távol‑keleti hadiüzemben gyártják a tokiói olimpiára készülő amerikai csapat mezét? A valaha a néphadsereg uniformisára és bakancsaira szakosodott 40. számú ruhagyárban a legkorszerűbb technológiával készülnek az élsportolók egyenruhái. Amúgy az itt gyártott dresszekben versenyez Tiger Woods golfsztártól a teniszklasszis Serena Williamsen és Roger Federeren át Rafael Nadalig megannyi ász. Hozzá kell tennem, hogy az egykor szovjetek által épített létesítmény ma már olyan sportvilágcégeket szolgál ki, mint a Nike vagy az Asics.

Azt persze tudjuk, hogy a Távol‑Kelet gyorsan változó világában nem ismernek lehetetlent, de sokak számára ez mégis meglepetés. Amióta például – a kínai „reform és nyitás” kezdeményezései nyomán – Vietnamban is meghonosították a „doi moi”, vagyis az átépítés folyamatát, a változatlan kommunista egypárti uralom alatt szabaddá tették a szabadpiaci vállalkozást, a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. Már maga a vietnami fogalom is azt sugallja: ha valamit renoválni kell, az eladdig nem lehetett rendben... Némi leegyszerűsítéssel mondhatjuk: errefelé megtűrt kapitalisták építik (át) a kommunista sikertörténetet. A hagyományos hadikommunizmust jószerivel már csak Észak‑Koreában gyakorolják, nyomasztó következményekkel.

A hivatalosan mindmáig Vietnami Szocialista Köztársaság északi részén, Hanoi közvetlen közelében villámgyorsan fejlődő Bac Ninh tartomány ipari zónája jól példázza ezt a folyamatot. Ide már jó fél óra alatt el lehet jutni a fővárosból, kétszer háromsávos autópályán – még hamarabb a Noi Bai nemzetközi reptérhez. A Vörös‑folyó deltájában innen viszonylag könnyen elérhető a haiphongi tengeri kikötő, sőt a kínai határ is. Kínálja magát az ottaninál jóval olcsóbb, fegyelmezett és jól képzett munkaerő, a friss infrastruktúra, no meg a „politikai stabilitás” áldott vagy (túl bátor bírálói által ritkábban) elátkozott pártállami rendje.

A hanoi sikerpropagandát menten aládúcolták kormányzati adókedvezményekkel, a központi akarat szupermodern ipari parkot teremtett ide, dőlt hát a külföldi tőke: az elmúlt években több mint 18 milliárd dollárnyi befektetés formájában. Csoda‑e, ha megvetette itt a lábát a dél‑koreai Samsung, a japán Canon, majd a finn Nokia. Tőlük a tajvani Foxconn vette meg az üzemet, hogy innen árassza el a piacot Google Pixel mobiltelefonjaival. Bac Ninh fölöttébb jó formában van. Ma már – Hanoi és Saigon (na jó, Ho Si Minh‑város) után – itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP.

Tagadhatatlan, hogy a 95 milliós vietnami piac eltörpül a Nagy Szomszéd mellett, a Világbank versenyképességi rangsorában is elmarad (még?) Kína mögött, de úthálózata bővül, termelékenysége javul, bérei alacsonyabbak, az „ősellenség” Amerikának igyekszik egyre szélesebb mosolyt virítani. Februárban Trump elnök is nyájas gesztusokkal készült a Hanoiba szervezett második csúcstalálkozójára – Kim Dzsongün észak‑koreai vezérrel. Az egykori ellenség mintegy közvetítőként léphetett föl, Hanoi politikáját már‑már modellként ajánlgatták a phenjani diktátornak. (A szankciók kijátszásában akár vetélkedhettek: ki kinek a mestere?!) Ám a sikerrel kecsegtető randevú nem hozott áttörést. Sőt!

De az is tény, hogy hiába Trump hadonászó hadakozása, tavalyra már csaknem 40 milliárd dollárnyira hízott Vietnam kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Így az sem a merő véletlen műve, hogy a Fehér Ház utóbb azzal is megvádolta (nem csak) Vietnamot, hogy kínai exportáruk átcímkézésével – reexportjával vagy, amerikaiasan, „transshipment” módszerrel – igyekszik megkerülni az amerikai vámsorompókat. Washington erre 400 százalékos tarifával sújtotta a Dél‑Koreából vagy Tajvanról eredeztetett vietnami acélimportot...


ORBÁN ÉS ERDOGAN ÁLLAMA AZ UTOLSÓ KÉT HELYEN A JOGÁLLAMISÁG TERÉN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.11.26. 


Három jogászprofesszor válaszolt Varga Judit igazságügyi miniszter szerintük hamis állításokban és torzításokban bővelkedő cikkére, úgy vélik, az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra. Ezt két jogállamisággal foglalkozó jelentés adataival is alátámasztják, az egyiknél a vizsgált országok közül utolsó Magyarország, a másik szerint Törökországgal foglaljuk el az utolsó két helyet. Lapszemle.


Három professzor, Daniel Kelemen, aki politológiát és jogot oktat az amerikai Rutgers egyetemen, Laurent Pech, a londoni Middlesex egyetem európai jogi tanára, valamint Alberto Alemanno a párizsi Hautes Etudes Commerciales üzleti főiskola európai jogi professzora közös cikkben válaszolt az Euronews internetes oldalán Varga Judit magyar igazságügyi miniszter ugyanott megjelent írására, amelynek az volt a címe, hogy „Tények, amelyeket mindig meg akartál tudni a a jogállamiságról, de sose merted megkérdezi”. A három professzor közös írásának a címe pedig a következő: „A tények elválasztása a propagandától a jogállamisággal kapcsolatban”. Szerintük a magyar miniszter cikke hamis állításokban és torzításokban bővelkedik.

A három professzor arra a kérdésre összpontosít, hogy a jogállamiság követelménye vajon csupán minden országban mást és mást tartalmazó elvárások gyűjteménye, vagy pedig olyan jogi norma, ami az Európai Unió jogrendje értelmében igenis kikényszeríthető szabályok rendszere. Ez utóbbi értelmezés ellen – írják – azért kel ki a magyar kormány, mert attól tart, hogy a végén az EU elzárhatja az uniós alapok folyósítását azoknak a kormányoknak, amelyek módszeresen megsértik a jogállamisági normákat. Megjegyzik, hogy Magyarország esetében a GDP több mint négy százaléka uniós finanszírozás nyomán realizálódik.

Kelemen, Pech és Alemanno Varga Judit azon kérdésére, miszerint a jogállamiságot egyetemesen alkalmazható objektív kritériumok összességének kell-e tekinteni, igennel válaszol. Azok a pontos intézmények és gyakorlatok, amelyek alátámasztják a jogállamiságot, országonként eltérőek ugyan, de a koncepció magját széles egyetértés övezi – állapítják meg. Mint hozzáteszik, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság ezen túlmenően kifejtette a jogállamiság definícióját, hangsúlyozva azt, hogy meg kell felelni bizonyos kulcsfontosságú jogelveknek, nevezetesen a jogszerűség, a jogi egyértelműség elvének, a végrehajtó hatalom vonatkozásában az önkényesség tilalmának, a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának, a hatékony igazságszolgáltatási felülvizsgálat elvének, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását is, valamint meg kell felelni a törvény előtti egyenlőség elvének. Továbbmenve, a jogállamiság nem csupán univerzális érvényességű, jól kiérlelt koncepció, amelynek egyértelműen megfogalmazott központi elemei vannak, hanem egyúttal az EU-tagállamok jogi kötelezettsége is. E kötelezettségnek az uniós szerződések, valamint az Európai Bíróság esetjogi döntései adják az alapját.

Valójában arról van szó, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra – olvasható a válaszcikkben...

NYUGATI JOGTUDÓSOK CIKKBEN MAGYARÁZZÁK EL, HOGY VARGA JUDIT CSÚSZTAT ÉS VALÓTLANSÁGOKAT ÁLLÍT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.11.26.


Nemrégiben az Euronewson jelent meg Varga Judit igazságügyminiszter véleménycikke, amelyben azt próbálta igazolni, hogy Magyarországon a jogállamisággal minden rendben van. Írásában többek között a jogállamiság keretrendszerét relativizálja, megfogalmazása szerint

a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.

Erre a véleménycikkre érkezett meg a válasz, ezúttal is az Euronewson. Az írás szerzője három jogász: R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem professzora, Laurent Pech a Middlesex Egyetem oktatója és Alberto Alemanno, a párizsi HEC professzora. Cikküket azzal kezdik, hogy leszögezik: szükségét érezték, hogy reagáljanak Varga szavaira, azok ugyanis tele vannak csúsztatásokkal és hamis állításokkal.

Általában nem reagálunk az Orbán-rezsim minisztereinek vagy más képviselőinek nyilatkozataira. Kivételesen azonban fontosnak tartottuk, hogy megakadályozzuk a Varga Judit-féle félretájékoztatás terjedését és hogy megmagyarázzuk, miért aggódik annyira az Orbán-kormány, hogy az EU esetleg erőteljesebben intézkedéseket tesz a jogállamiság védelme érdekében

— írják, hozzátéve: az EU vezetői évek óta keresik a megoldást a jogállamiságot és a demokráciát ért támadások kezelésére az Orbán-kormány, illetve a lengyel PiS esetében. Szerintük Orbánnak sikerült lebontania a magyar demokráciát, helyette pedig egy olyan rendszert felépíteni, amit a politológusok versengő tekintélyelvű berendezkedésnek hívnak. Emlékeztetnek, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a legutóbbi két magyarországi parlamenti választás (2014-ben és 2018-ban) tisztességtelen volt, mivel Orbán pártja, a Fidesz állami forrásokat használt fel, így torzítva a versenyt...

LESZAVAZTA A FIDESZ A RABSZOLGATÖRVÉNY VISSZAVONÁSÁNAK NAPIRENDRE VÉTELÉT

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.11.26.


Kedden 11 órától tartotta ülését az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottsága, amelynek napirendjén két, az ellenzéki képviselők által benyújtott javaslat is szerepelt, melyek a magyar munkavállalók helyzetének javítását célozták meg.

Az egyik egy határozati javaslat volt, amely felhívta volna a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a dolgozók munkaügyi kapcsolatainak rendezése és szociális biztonságának megerősítése érdekében. A határozatban többek közt javaslatok szerepeltek a szakszervezet alapításának és ahhoz való csatlakozás jogának jobb érvényesítésére, és a munkáltatók visszaéléseinek megfékezésére.

A másik előterjesztés a rabszolgatörvény visszavonását irányozta volna elő.

A vállalkozásfejlesztési bizottságnak ma arról kellett döntenie, hogy engedi-e tárgysorozatba venni, vagyis az Országgyűlés által megvitatni ezeket a javaslatokat. A 11 tagú testület hét fideszes képviselőből álló többsége azonban a tárgysorozatba vételt elutasította.

A POLITIKAI KORREKTSÉG SZÁJZÁRA ÉS A KERESZTÉNY SZABADSÁG - A FELEKEZETI JOGEGYENLŐSÉG FELSZÁMOLÁSA KERESZTÉNY EGYHÁZAKAT, GYÜLEKEZETEKET HÁTRÁNYOSAN MEGKÜLÖNBÖZTET, ORBÁN RENDSZERE KERESZTÉNYÜLDÖZÉST FOLYTAT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava

2019.11.26.


Orbán felszólalt a “keresztényüldözésről” propagandarendezvényen, amelynek célja, hogy az Orbán-rendszer kirekesztő, rasszista ideológiai államát üldözött “többségként” állítsa be. Ez az első eset, amikor egy többség azt állítja, hogy üldözik, miközben üldözni csak egy kisebbséget szokott a többség. Mivel Orbán jogállamiságot megszüntető fasiszta államát a “kereszténység” jelszava mögé bújtatja, és a jogtipró működését a “kereszténységgel” indokolja, magát úgy próbálja bemutatni, mint egy üldözött vallás és kultúra megmentőjét. Erről azonban szó sincs.

Orbán állama nem keresztény, mert a kereszténység tiszteletben tartja a törvényességet, a Biblia az Antikrisztust nevezi “törvénytaposónak”, akinek “eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával”. Az illiberális törvénytaposó rendszer és a hazugság egylényegű, antikrisztusi és sátáni, ezt mondja a Biblia. Ez Orbán rendszere. Orbán azt a hazugságot terjeszti, hogy létezhet “keresztény állam”, amelynek célja és feladata a “keresztény értékek” állami védelme és terjesztése, akár saját polgáraival szemben. De a Biblia szerint az állam feladata a közfunkciók ellátása mellett a rossz megbüntetése (értsd: Btk. alapján a bűncselekmények felelősségrevonása), nem a vallási megkülönböztetés és a hit dolgába való avatkozás.

Orbán rendszerében ez is fordítva működik, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét sértik, a NER-lovagok, oligarchák, strómanok, legfőképpen Orbán bűncselekményeit nem bünteti az állam, viszont különbséget tesz polgárai között világnézeti, vallási és ideológiai alapon. Olyan ország, ahol a legmagasabb szinten szervezik a lopást és propagandagyárakban állítják elő a hazugságot, nem keresztény, hanem a legsötétebb sátáni diktatúra, amelyben nem a fizikai erőszak a legveszélyesebb, hanem a lelki erőszak. Ahol Orbán keresztényvédelmi felszólalásával egyidőben olyan hírek jelennek meg, hogy a legnagyobb TAO-támogatás idén is a miniszterelnök falusi csapatának megy, ott a kereszténység emlegetése istengyalázás, ahol a szervezett bűnözést azonosítják a kereszténységgel.

Ez csupán egy példa a magyar “keresztény” állam működéséből, mert ez mindennapi eset. A TAO a vesztegetés és a korrupció legtisztább formája, ahol a miniszterelnök alapítványába kell befizetni a kenőpénzt (vesztegetési pénzt, nevezhetjük zsarolási pénznek, védelmi pénznek is), majd az állami megrendeléseknél, hamis “közbeszerzéseknél”, kedvezményeknél, esetleg csak a védettség által jön az ellenszolgáltatás. Ilyen primitív korrupció talán sehol nincs világon, legfeljebb afrikai banánköztársaságokban. Ez az ember beszél kereszténységről és keresztény értékekről, Európában pedig a kereszténység üldözésének pedig azt nevezi, ha a liberális jogállamok ezt a köztörvényes bűnözést szóvá teszik, illetve azt, hogy vallásszabadság van...

JÉZUSKA A JÓGADÉMON

HVG ONLINE
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.11.26.


Németh Sándor tudja, miben hisz. És te gondolkodtál már ezen?

Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy.
Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy,
se hideg, se meleg, kivetlek a számból. (Jel 3,15-16)


Csodálkozva figyelem a vihart, amit Németh Sándor gyülivezér szavai kavartak, vagyis hogy a jóga veszélyes, mert démonokat idéz meg, akik aztán a kárhozatba viszik az embert, és virgácsot tesznek a csizmácskájába. A döbbenet, a meglepetés mind arra utal, hogy a közvélemény fájdalmasan alulinformált vallási ügyekben.

Egészen az alapokig, úgyhogy onnan érdemes kezdeni. Németh Sándor egy pap. A protestánsoknál lelkésznek hívják elvileg, de ez most tökmindegy, már csak azért is bátran söpörhetjük össze a katolikus papsággal, mert mint látni fogjuk, ahhoz nem kell a Hit Gyülekezetéhez tartozni, hogy valaki efféléket gondoljon.

Szóval Németh úr egy pap, tehát az a foglalkozása, hogy

kitalált lényekről mond meséket.

Ez egy sokezer éves hivatás, egyike a legősibbeknek, így aztán a teremtmények palettája is igen színes, a télapószerű öreguraktól a különféle csodatevő hippiken át bizony a démonokig. A kereszténységen belül működő irányzatok különböznek abban, hogy hány és miféle természetfeletti tényezőt ismernek el, a leggazdagabb nyilván a katolikus bestiárium, ott fel kell kötnie a gatyáját a hívőnek, ha el akar igazodni a boldogok és szentek tisztikarában. A – Hit Gyülekezetéhez hasonló – protestáns és neoprotestáns felekezetek egyszerűsített szabályrendszer szerint játszanak, ott nincs ennyi komisszár, meg Mária se intézkedik senki kedvéért – sátán és démonok azonban vannak, mert azok nélkül ez a rezsim nem áll meg. Bele vannak írva a Bibliába, abból nem lehet őket kiradírozni.

Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi nagyközönségnek játszani, a hazai brancs pedig már szinte tisztán kormánypárti békepapokból áll, akiket sokkal jobban érdekel egy szaftos stadionépítés, mint holmi kárhozat – de attól még tény, hogy körülbelül hasonló tanítások cirkulálnak katolikus körökben démonokról és velük kapcsolatban a jógáról is. Ezekről a megfelelő könyvesboltokban lehet tájékozódni, a jobbakban le van válogatva külön a démonológia témaköre; ha nincs, akkor az apológia/hitvédelem címszó alatt kereshetők ki a legviccesebb darabok.

Aztán amikor túljógázza magát valaki, akkor jöhet az ördögűzés – az sem épp hitgyülis találmány (noha a neoprotestánsok is szeretik az ilyesmit). De katolikus (bencés) kiadvány a kilencvenes évek egyik legmókásabb zsebkönyve, a halhatatlan Sátánizmus és rockzene, amelyben egyenként leplezi le a Vatikán legkiválóbb démonkutatója, milyen bestiákat energizál a Pink Floyd, a Rolling Stones és általában az elektromos gitár. Ezek mellett pedig egy ekkora világegyházban ott vannak a mérsékeltebb hangok, akik szerint talán maga az ördög nem bujkál minden matrac alatt, de azért jobb vigyázni a keleti varázslással.

Mindezt nem azért idéztem fel, hogy a katolikusokra toljam át a hülyeség terhét, hanem mert igazságtalan és téves az a reakció, amely szerint a gyülisek valami kivételes idióták lennének, amiért démonokat orrontanak a jógában...

SZABAD SZEMMEL: A FŐ CÍMZETTRŐL LEPEREG A NÉPPÁRT ÚJ ELNÖKÉNEK FIGYELMEZTETÉSE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.26.



New York Times 

Amikor Donald Trump a politikai hatalmát használja fel, hogy büntesse vagy jutalmazza az üzleti szereplőket, aszerint, hogy éppen miként viszonyul hozzájuk, akkor ugyanazon az úton halad, mint pl. Magyarország, amely papíron ugyan még demokrácia, ám valójában tekintélyelvű egypártrendszer. Ráadásul az Egyesült Államok már sokkal tovább jutott ezen a pályán, mint ahogyan azt sokan érzékelik. Erre figyelmeztet a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman, hozzátéve, hogy pontosan ideillik az alkotmányos vádemelési vizsgálat alapját képező ukrajnai fellépés is: ott is zsarolásról és vesztegetésről volt szó. És hány ilyen eset nem került nyilvánosságra! De nem csak kormányok voltak a szenvedő alanyok, hanem amerikai vállalatok is. Utóbbiak akkor mentesülhetnek a negatív következményektől, ha támogatják Trumpot, vagy legalább nem bírálják. Vagyis a dolgokat ebben a haveri kapitalizmusban a politika és nem a nemzeti érdek szabja meg. A kárvallottak azonban nem a cégek, még akkor sem, ha ily módon rákényszerülnek arra, hogy udvaroljanak a hatalomnak. Az igazi vesztes ugyanis a szavazópolgár és a demokrácia.

Der Standard 


Képmutatással vádolja meg Paul Lendvai az uniót, miután az EU egy évtizeden át figyelmeztette az Orbán-kormányt, nem győzött tiltakozni Budapesten, ám most mégis Magyarországnak jut a bővítési poszt az új Bizottságban, ami eszköz a miniszterelnök számára, hogy erősítse befolyását a földrészen. A kormányfő a múlt héten ki is jelentette a közrádióban, hogy a szemében ez az utóbbi évtized legnagyobb diplomáciai sikere. És ha eltekintünk a szokásos bizarr kirohanástól Soros ellen, akkor igaza is van. Hogy ezt a kulcsfontosságú tisztséget a magyar jelölt kapja, az újabb jelzés arra nézve, hogy az EU értékközösségből a szemforgatók gyülekezete lesz. Hiszen ily módon Orbán Viktor az eddiginél sokkal jobban beleszólhat a dolgokba Nyugat-Balkánon, de még az orosz-ukrán viszályba, valamint az azeri és kaukázusi ügyekbe is. A politikus ugyanakkor a rádióinterjúban elutasította az Ursula von der Leyen által sürgetett mechanizmust a menedékkérők elosztására, továbbá félreérthetetlenül értelmetlennek minősítette, hogy az uniós támogatásokat a jogállamisághoz kössék. Úgy tűnik, a Néppárt új vezetője, Donald Tusk hiába intette erőteljesen a populistákat, a manipulátorokat és autokratákat, a fő címzettről lepereg, nem hagyja magát megfélemlíteni. Merthogy a Fidesz kezdettől fogva úgy tesz, mintha ő függesztette volna fel a saját tagságát a pártcsaládban, nem pedig fordítva történt. Közben azt látni, hogy Emmanuel Macron, az EU egykori reménysége éppen 180 fokos fordulatot hajt végre, pl. amikor Orbánt partnernek tekinti az új stratégia kidolgozásához, mármint hogy Európa közeledjen Oroszországhoz. Olaszországban jön fel Matteo Salvini, ugyanakkor továbbra is béna a német kül- és uniós politika.

NZZ 


A lap úgy látja, hogy Babis, Orbán és Kaczynski közül egyik sem a demokrácia hírnöke, de mind a hármat legitimnek kell tekinteni, hiszen megválasztották őket. Prágában ugyan egyre nagyobb a felháborodás az oligarchák és az egykori kommunisták miatt, ám új rendszerváltásra kár számítani. A kormányfő tagadja mind a korrupciós vádakat, mind saját ügynökmúltját, de hát Pozsonyban tavaly a bíróság jogerősen kimondta, hogy annak idején valóban a titkosszolgálatnak dolgozott. Babis az a tipikus posztkommunista, megalkuvó oligarcha, aki a politikára vált át, hogy bebiztosítsa saját hatalmát. Lehet forgatni tetszés szerint, de ettől még tény marad, hogy 1989 – némi késéssel – magával hozta Prágában, Budapesten és Varsóban a populista, illiberális rezsimeket. De a despoták kora már elmúlt, nem lesz újabb bársonyos forradalom, és nincs is rá szükség. Hiszen az emberek nem félnek, miközben Orbán Viktor a nagy prágai megmozdulással egyidőben a nemzetállamot dicsőítette Babis vendégeként. A cseh miniszterelnök egyébként kitart az EU és a NATO mellett, az idegenellenességet tekintve pedig még egészen visszafogott magyar kollégájához képest. Amúgy egy szakértő szerint nehéz rábizonyítani bármit is, ezért várhatóan sokáig ül majd a kormányrúdnál. Ellenfelei javarészt városiak, liberálisok, nemzetközi keretekben gondolkodnak, nyelveket beszélnek, jómódúak és zöldek. Babis vidéki szavazótábora szenvedélyesen gyűlöli őket. A populista vezér pedig arra játszik, hogy meggyengítse a pártokat és a parlamentet. A tömegeket igyekszik passzivitásra rávenni, mondván, hogy jobb szakemberekre bízni a dolgokat...

ITT OLVASHATÓ

ZSIDAIÉK SZERINT VERSENYHÁTRÁNYBÓL INDUL, AKI A VÁRBAN NYIT ÉTTERMET, EZÉRT JÁRT NEKIK A NAGYON OLCSÓ PARKOLÁS

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.11.25.


Írtunk mi is arról, hogy az I. kerület új városvezetése a Várnegyed kedvezményes parkolási szerződéseinek felmondására készül. Ezt elsőnek Gelencsér Ferenc, a kerület momentumos alpolgármestere jelentette be.

A Várban az előző önkormányzat kötött egyes éttermekkel, szállodákkal és intézményekkel megállapodásokat, melyek arról szóltak, hogy a vendéglátóhelyek és társaikhoz érkező vendégek az első három órában nagyon kedvezményes áron, 1 Forint + Áfa/ perc tarifáért parkolhatnak a Budai Várban. Azaz Budapest tán legexkluzívabb részén, az autóforgalom elől amúgy elzárt részen lehetett sokkal olcsóbban parkolni, mint máshol a városban.

A G7 most arról ír, hogy Gelencsér szerint tavaly 8,35 millió percet parkoltak kedvezményesen, és összesen 10,6 millió forint bevétele származott az önkormányzatnak. Azaz ha például 600 forintos parkolási árral számolnánk, akkor a kedvezmény kb. 70 millió forintos kiesést jelentett az önkormányzatnak. A lap szerint az önkormányzat a 2017-es cikkek szerint a budavári turizmus támogatásával magyarázta a kedvezményes parkolást.

Mint a lap írja, a kedvezmény legnagyobb haszonélvezője a Zsidai Csoport volt, amely több helyet is működtet a Várban, és pénzügyi mérlege alapján nem lenne feltétlen rászorulva a hasonló támogatásokra. Mint a G7 írja, a Várban működő éttermek közel harmadát üzemelteti a családi vállalkozás...

PAPÍR ÉS FORMA - MEGÚJULÁS HELYETT A LEBŐGÉS ÉVTIZEDE A MAGYAR LABDARÚGÁSBAN

NÉPSZAVA
Szerző: HEGYI IVÁN
2019.11.25.


A cardiffi lebőgés után a meg nem újulás évtizedeként fog bevonulni a sportági történelembe a mostani.

Így, 2019 vége felé különösebb kapkodás nélkül kijelenthető: elrugaszkodott vízió volt az MLSZ-től „a megújulás évtizedének” nevezni az előzőekhez hasonlóan szürke-szomorú dekádot. A szövetségnek az előbbi címmel 2011-ben közre adott programja elvben ragyogóan felfuttatta a hazai labdarúgást – igaz, soha nem látott pénz állt halomban a nagy ívű tervek mögött –, a keserves valóság azonban az, hogy a válogatott legutóbbi walesi blamázsa kapcsán a kormánypárti kommentátorok egyike nemhogy egy csapatért, de egyetlen, a játékot meghatározni képes magyar futballistáért esedezett. Pedig a Hoffenheim szurkolói – kedves túlzással – „futballistenné” nyilvánították a ma már újra mainzi Szalai Ádámot, ám hazánk fiai még az odakinn körülrajongott csatárral sem tudtak Splitben vagy Cardiffban nulláról az egyre jutni, mert ahhoz, hogy a center kvalitásait hasznosítsák, néhányszor el kellene vergődni az ellenfél tizenhatosáig.

Wales előtt a berkek susogása és a szekértolók mottója az volt: a válogatottat a negyedik kategóriából sorsolták a selejtezők E csoportjába, gyönyörű tehát, hogy az együttes egyáltalán harcban van a második helyért. A cardiffi lebőgés után pedig így szólt a refrén: a negyedik kalapból a negyedik pozícióba kerültünk, azaz a helyünkön vagyunk. A meg nem újulás évtizedét illetően adódik a kérdés: a címeres mezes garnitúra vajon miért nem evickélt a nem kifejezetten rangos negyedik kalapnál előrébb?
Tényszerűen nyilván azért nem, mert az évtized kilenc éve közül ötben nem érte el még az ötven százalékos mérleget sem. Az idén például négyszer győzött, hatszor kikapott, és úgy zárta az esztendőt, ahogyan kezdte: 0-2-vel. Sok esélye márciusban Szlovákiában sem volt, de Trnava ma már a lehetőségek városának tetszik Cardiffhoz képest... Elmozdulás olyannyira nincs, hogy 2018-ban három győzelmet, két döntetlent és öt vereséget, míg 2017-ben három győzelmet és hat vereséget jegyzett a nemzeti gárda. Pedig az utóbbi három évben nem hemzsegtek a világklasszis ellenfelek: a vetélytársak közé tartozott Andorra (0-1), Lettország (3-1), a Feröer-szigetek (1-0), Costa Rica (1-0), Kazahsztán (2-3), Fehéroroszország (1-1), Ausztrália (1-2), Finnország (0-1, 2-0), Észtország (3-3, 2-0) is, de – mint azt a zárójelbe tett eredmények mutatják – korántsem mindig sikerült nyerni vagy akár csak pontot menteni.

A játék jellemzően még a kimenetelnél is gyengébb volt. A Nemzeti Sport – mint valamennyi alkalommal – a cardiffi kínszenvedés után is arra kérte olvasóit, osztályozzák 1-től 10-ig a magyar futballistákat. A minősítések alapján a csapatátlag 3,53-ra rúgott, jóllehet e lapot rendszeresen böngészők másoknál alighanem elnézőbbek a játékosokkal. A legjobb érdemjegyeket Gulácsi kapus kapta, ami hűen tükrözi, hogy egyirányú volt a forgalom a Leckwith Roadon. Igaz, miért történt volna másként, amikor az utóbbi fél esztendőben csak az azerieket sikerült minimális különbséggel felülmúlni – a holland játékvezető eléggé nem méltatható szíves közreműködésével –, ötször viszont csak kergette a labdát és riválisát a csapat, amely az ősszel 4-11-es gólkülönbséget produkált...

LEGODIKTATÚRA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.26.


Teljes hangerővel és sztereóban visítanak az atlétikai világbajnokságért – mintha az életük múlna rajta – olyan nagyságok is, mint Schmitt ‘álamelnök úr, aki két tárogatózás közben időt szakított erre is. Bár a doktoriját még mindig nem adta le, pedig erős ígéretet tett rá. (Ezt csak azért, hogy ezt sem feledtük.) Meg még fölcukkolták a nemzet sportolóit is, hogy foglaljanak állást a világbajnokság mellett. Persze, hogy állást foglaltak, mert – minden tisztelet mellett – ők nem kampányidőszakban kapnak egy zsák krumplit, hanem havonta hármat.

Olyan ez, mintha nyugalmazott, ütődött tábornokokat kérdeznének, legyen-e háború, s ők protkójukat a vizespohárból a szájukba helyezve mondanák, igen, fröcsögjön az a vér, folyjon patakokban. A nemzet sportolóit megkérdezték, a nemzetet viszont egyáltalán nem. Csak közben volt egy választás, ahol lukakat kapott a királyság, sok helyen elzavarták a gauleitereket, így a NER üzemszerű működése csorbát szenvedett. Nem az van, hogy a kedves vezető megálmodja a dolgokat, és a csápjai szerte a birodalomban már végre is hajtják, egészen egyszerűen szar került a propellerbe.

Ezért a visítás, s legfőképpen azzal az indokkal, hogy atlétikai világbajnokság híján csorbát szenved nemzeti nagylétünk, és odaveszik egy álom, mint az olimpiával is, amit részeges bölcsészek buzgalma tett tönkre, de nem egészen. Mert ugyanis nem egyben rendezünk olimpiát, hanem darabokban és apránként. Volt itt már úszás, birkózás, lesz kézilabda és futball Európa bajnokság csoportmeccs, meg még ki tudja mi nem. Ezeknek pedig az a velejárója, hogy minden ezekhez kapcsolatos létesítmény megépül, a haverok jól járnak, a kedves vezető pedig röhög a markába...

VÉGRE MEGTUDTUK, HOGY AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉRE NEM KÍVÁCSI AZ ORBÁN-REZSIM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.25.


Brüsszel által előírt kötelezettségének tesz eleget az Orbán-rezsim azzal, hogy a kormány honlapján futtat egy klímavédelemről szóló “társadalmi konzultációt”. Hollik István kormányszóvívő azt mondta, hogy „ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”. Köszönjük a szíves tájékoztatást, egy percig sem gondolta soha senki, hogy ez a “kormány” bármikor is az emberek véleményére lenne kíváncsi.

Hollik megkülönböztette ezt a brüsszeli kötelezettségből fakadó “konzultációt” az úgynevezett “nemzeti konzultációtól”. Azt mondta, ha “nemzeti konzultációt” folytat a kormány, akkor azt a szokásos módon teszi. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akkor az “emberek átfogó véleményére” lennének kíváncsiak, hanem a már eldöntött kérdésekben várják a lakosság szájába rágott populista választ, amely nemcsak a kérdés, de a válasz esetében is meghamisítja a valóságot. A “nemzeti konzultáció” lényege, hogy hamis kérdésre előre legyártott és hamis válaszokat adjon a lakosság, ami alátámasztja az önkényuralmi döntést. Ezek a “konzultációk” éppen arra szolgálnak, hogy ne kelljen demokratikus választási lehetőséget adni az embereknek, és azt demonstrálják, hogy az embereknek nincs közük semmihez.

A két konzultációt megkülönbözteti az is, hogy a hazug kérdőívnek álcázott szájba rágott propagandát hatalmas kampány kíséri, hogy minél több válasszal tudják alátámasztani az önkényes döntést, ebben az esetben viszont semmiféle kampány nincs, az egész klímavédelmi konzultáció rejtett, szinte eldugták az emberek elől. Ennek oka az, hogy pontosan tudják az emberek véleményét, miszerint a klímavédelem rendkívül fontos lenne, az Orbán-rezsim viszont a világ fasisztáival megegyezően tagadja a klímavédelem szükségességét. Ezért nem szándékozik az emberek véleményét sem nyilvánosságra hozni, sem az Európai Unióhoz eljuttatni.

Az Orbán-rezsim valójában szabotálja az uniós klímavédelmi konzultációt, és elrejti a magyar emberek elől a véleménynyilvánítás lehetőségét. A Hollik-féle nyilatkozat arra utal, hogy ha ők nem kíváncsiak az emberek véleményére, akkor nem is adnak lehetőséget arra, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak. Ez a magyar polgárok európai jogainak a csorbítása. Amikor a NER indít valamilyen “konzultációt”, akkor sem az emberek véleményére kíváncsi, hanem saját propagandáját terjeszti, majd a egy hamis kérdéssel az előre megtervezett választ lehet adni, ami a rezsim hazugságait alátámasztja...