2020. június 28., vasárnap

ÁLLAMI TÁMOGATÁSBÓL GYŰJTÖTT ÖNERŐRE MÉG KEDVEZMÉNYES ÁLLAMI HITELT IS KAPNAK A KORMÁNYNAK KEDVES SZÁLLODAIPARI CÉGEK

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.06.28.



Kormányközeli szállodaipari vállalkozók úgy pályázhatnak kedvezményes állami hitelre, hogy már az önerőt is állami támogatásból szedték össze – vezette le az Mfor vasárnapi cikkében

A koronavírus-járvány hatásai miatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervben is kiemelt helyen szerepelt a turizmus és a szállodaipar. Ennek dacára ebben az ágazatban történt meg az, hogy a válság első szelére lemondtak a munkahelyek megtartásáról, elsősorban a Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester által tulajdonolt Hunguest Hotelnél.


Korábban itt írtunk arról a G7 cikke alapján, hogy a már most is tőkeerős Mészáros-érdekeltségek további állami támogatásával hogyan lehet a kormányközeli oligarcha a vírus nagy nyertese.

A parlamentben két héttel ezelőtt Vadai Ágnes DK-s képviselő intézett írásbeli kérdést Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez, amelyben a nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztésére és új szállodák létesítésére kiírt Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióról érdeklődött – ezen belül pedig arról, hogy az ezen a pályázaton nyertes Adventor Hotel Üzemeltető Kft. vezetője, Sáfrány Tamás tényleg rendelkezik-e a szükséges önerővel...


BÍRÓ ANDRÁS: A JÖVŐKÉPEM REALISTA - INTERJÚ

NÉPSZAVA
Szerző: TOMPA IMRE
2020.06.28.


Eredetileg – mint olyan "zöld embert", akinek a zöld politika nem mostanában lett a szívügye, hanem annak a kalandos 95 évnek a jó részében, amire visszatekinthet, szinte végig ezt képviselte, szerte a földgolyón – a klímakatasztrófáról akartuk kérdezni Bíró Andrást, akinek afféle epitheton ornansa, hogy alternatív Nobel-díjas. De a járvány közbeszólt, és a két kérdés, a klímakatasztrófa és a koronavírus nem tűnik függetlennek egymástól. Ahogy országunk állapota, reakciói és hivatalos politikája sem független e kettőtől, ezért mindháromról faggattuk az írót, emberi jogi aktivistát. 

Látta már ezt az országot a legkülönfélébb állapotaiban, a nyilas vészkorszakban, Rákosi alatt, 56-ban, majd hosszú, nemzedéknyi külföldi lét után 1986-tól már itthonról követte a rendszerváltás demokratikus kísérletét. Tény, hogy a világ ismét destabilizálódik és a liberális demokrácia ismét vereségeket szenved, és ehhez nagyon jól látszik illeszkedni az az autoriter, a vezetője által is illiberális államnak nevezett magyar út, amit sokan a pártállam újjáéledéseként élnek meg. Ki tudja, merre, merre visz a végzet? Magyarország bibircsók lett a világ orrán… 

Nem bokréta isten kalapján?
 

Azt csak álmodtuk. Amíg bokrétás társadalmunk nem sajátítja el a bibói lényeglátás képességét és nem "öli meg" (Freud után szabadon) apafiguráit, óhatatlanul infantilis marad. Ebben áll talán kivételességünk. Megjegyzem, a társadalmak olyanok, mint a tejes üveg, átláthatatlanok. Nem látjuk, senki nem látja a társadalmak valós mozgásait. Amikor ’56-ban a Kossuth téren vagy 400 ezren tüntetünk, meggyőződésem, senki nem gondolta, hogy pár óra múlva az ávósok lövéseinek a hatására ki fog törni a forradalom. Amikor a rendőr rátérdelt George Floyd nyakára, senki nem gondolta, hogy ettől fel fognak csapni a lángok az USA-ban: már 2000 településen folynak a tüntetések #BlackLivesMatter jelszóval. Tavaly ősszel senki sem várta, hogy az önkormányzati választásoknak az lesz az eredménye, ami. Nem tudhatjuk, mi fog történni, de egyvalamiben biztos vagyok: az itthoni történések a világpolitika, a globális világgazdaság és klímaváltozások következményeként változnak majd. Ha a NER-nek szembe kell néznie az elkerülhetetlen és jelentős munkanélküliséggel, vagy ha az autógyártásunk bedöglik, arra az ál-konzultációk nem adnak választ. Bár a jelenlegi hatalomnak sikerült megtartania a szavazók jelentős részének a bizalmát, szerintem a globális krízis számára is megkongatja a vészharangot. Ha patetikusan akarnék fogalmazni: ennek a rendszernek meg vannak számlálva a napjai. Csak azt nem tudom, hogy ki és mi jön utána… 

A home office modell megjelenése egyébként egyrészt magával hozta a szabadság élményét: akkor dolgozol, végzed el a munkád, amikor akarod. Ez egy radikálisan új élmény ahhoz a napi szolgasághoz képest, amit a kötelező nyolcórás munkanap jelentett az irodában. Ez már akár a jövőbeli strukturális változások egyik eleme lehet, hiszen attól, hogy nem kell a kocsiba sem beülni, minden reggel tisztább lesz a levegő a városokban. Másrészt ez a változás odáig vezethet, hogy a irodaházak a bérlők hiányában befuccsolnak, a dominó-effektus pedig a 20-30-as évek világválságát festi a falra. A globalizált gazdaság komplexitása miatt a krízisek hatványozottan hathatnak. Nagyon viharos időszakot várok világszerte...

EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, VOLT EGYSZER EGY ÁLLAM BÁCSI

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: V. Z.
2020.06.28.


Uralkodott ő az ország és annak lakói felett. Egyszer egy szép napon, amikor jóllakottan büffentett egyet, hiszen épp bekebelezett 1-2 közműszolgáltatót, 3-4 stadiontendert, meg a járulékos desszertet is, eszébe jutott, hogy miért nincsen neki egy versenyképes kincstári bankja.

Létezett ugyan valami bankocskája FHB néven, de elveszett az a többi bank között.

Több se kellett, elkezdte kidolgozni a maga stratégiáját annak érdekében, hogy az ország legnagyobb bankját kialakítsa. Egy olyan hatalmas bankóriást, amely 5 éven belül lenyomhatja azt az OTP-t. Azt az OTP-t, amelyet még a 90-es években pont tőle privatizált el egy meg nem nevezett MLSZ-elnök, aki ugyan beállt a sorba, de veszélyt jelenthet, hiszen nem a mi kutyánk kölyke, egy outsider oligarcha, deffend KFT-vel a háta mögött. Röviden: jobb lesz vele vigyázni.

No tehát, állam bácsi kiadta feladatul hűséges pénztárnokának, hogy ez így tovább nem mehet, meg kell csinálni a szuperbankot.

Első körben 2013-ban megalkotta az integrációs törvényt, amely szabad utat biztosított 15 vidéki kis takarékszövetkezet összevonására, így azok 2015-ben egybeolvadva és kiegészülve a FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel és FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-vel már ütőképesebbnek bizonyultak. A fúzió 2019 októberére fejeződött be.

Aztán szintén 2019 októberében, mint egy kisgömböc hamm felfalta a Magyar Posta Befektetési Zrt.-t, így annak valamennyi ügyfél- és értékpapírszámlája és az ezeken található pénz- és pénzügyi eszközök kezelése átkerült az egyre nagyobbra dagadó pénzgólemhez.

2020 júniusra az MKB is becsatlakozott a pénzpiaci mamuthoz, de állam bácsi még most sem dőlhet hátra, hiszen az ő okos buksijában minimum még egy bank beolvasztása szerepel. A Budapest Bank nem heverhet parlagon, ott a helye a többiek közt, miközben a külföldi bankokat kiszorítják a magyar piacról, és kétpólusúvá válik a magyar bankszféra...

KLASSZIKUS FILMEK, AMELYEK MA MÁR RASSZISTÁNAK SZÁMÍTANAK

MAGYAR NARANCS
Szerző: GÁBOR ÁRON
2020.06.28.


Rasszista sztereotípiák, fekete maszkot öltő fehérek, ízléstelenül gúnyolódó mesefilmek – Hollywood mindezekért most vezekel, pedig pár évtizede még nem talált kivetnivalót bennük.

Hollywood az elmúlt években egyre látványosabban igyekezett lavírozni a filmvilágot érintő társadalmi megmozdulások közepette. A filmiparban évtizedek óta jelen lévő szexizmus hívta életre a MeeToo és TimesUp mozgalmakat, a stúdiók pedig igyekeztek minél hamarabb a jelenségek élére állni. Hasonló a helyzet a George Floyd meggyilkolása után ismét kitörő fekete polgárjogi mozgalmakkal: a filmvilág hosszú évtizedekig nem hogy nem tett semmit azért, hogy segítsen a feketék helyzetén vagy épp több színes bőrű művészt juttasson lehetőséghez, de egy rakás, mára klasszikusnak mondott mozi kifejezetten támogatta a rasszista sztereotípiákat. Olyan messzire persze kevesen mentek el, mint a filmtörténet egyik jelentős rendezője, D.W. Griffith, aki az Egy nemzet születésében a század elején még a Klu Klux Klánt is meg bírta dicsérni...

AZ ÖSSZES BALATON-PARTI INGATLANT MEGVENNÉ M. LŐRINCZ

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.06.28.


Óriásplakát figyelmeztet a NER legnagyobb befektetőjének csillapíthatatlan étvágyára.

„Ingatlant vásárolnék a part 500 méteres körzetében. Az összeset!”


- üzeni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt balatoni óriásplakátja.

A hirdetést a fiktív M. Lőrincz nevében tették közzé, egyszerre vicces és nyomasztó utalásként Magyarország leggazdagabb oligarchájára, a felcsúti gázszerelőből multimilliárdossá lett Mészáros Lőrincre.

A NER legsikeresebb üzletembere valóban elképesztő ütemben terjeszkedik a Balaton-parton, érdekeltségei szinte minden jelentősebb üdülővárosban megtalálhatóak, Tiborcz István és Garancsi István beruházásainak szomszédságában. Mint arról lapunk beszámolt, a Mészáros-féle Hunguest Hotels lánc az Erzsébet-program révén a rászorulók üdültetésén is jól keresett Balatonvilágoson és Keszthelyen.

A társaság belföldi bevételeinek nagyjából 6 százaléka származott az Erzsébet-programból. A szállodalánc 26,8 milliárd forintos összesített forgalma mellett 3,1 milliárd forintos adózott eredményt könyvelhetett el

A láncolat idén egyébként 850 dolgozóját küldte el a koronavírus-járvány idején, majd 17,7 milliárdos állami támogatást kaptak a Magyar Turisztikai Ügynökség megnövelt járványügyi keretéből.

ÖNFIA VÁGTA SEBÉT - A TRIANONI TRAGÉDIA TANULSÁGAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOKROS LAJOS
2020.06.26.


A tizenkilencedik századi magyar romantika első hulláma kiemelkedő költőjének, Kisfaludy Károlynak Mohács elégiájából származik a címadó fordulat. Említett verse 1825‑ben, a magyarországi reformkor kezdetén jelent meg. „Nem! nem az ellenség, ön fia vágta sebét” – jajdult föl a költő. Az önvád nem volt alaptalan. Magyarország a Mohácsot megelőző évtizedben anarchiába süllyedt. Közismert Antonio Burgio pápai követ éles jellemzése hazánk akkori állapotáról: „Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből három forint árán ki lehetne menteni, nem akadna három ember, aki ezt az áldozatot meghozná.”

Kevésbé közkeletű, inkább meghökkentő, hogyha a trianoni tragédiát jelentős részben szintén a hazai uralkodó osztály nemzetvesztő gyalázatának tekintjük. Száz év óta forog közszájon a hamis érvelés, ami az első világháborút lezáró békeszerződést kizárólag külső erők ármánykodásának, még durvábban belső nemzetellenes csoportok tevékenysége következményének tünteti fel. Ha nagyon élesen akarok fogalmazni, akkor a belső nemzetellenes csoport tevékenysége a fő okok között megáll. De ezek a csoportok nem a zsidók vagy a háborút ellenző polgári radikálisok, netán az akkor maroknyi szociáldemokraták voltak, hanem a nemzeti megbékélés szemernyi morzsáját felmutatni képtelen, zárt oligarchiát képező magyar uralkodó osztály, elsősorban az arisztokrácia.

Nem megcsonkítás, hanem feldarabolás

Közismert mondás, hogy egy nemzet saját magát pártatlan külső szemlélők leírásának tükrében jobban megismerheti. Ilyen külső, elfogulatlan, hihetetlenül felkészült szerző Carlyle Aylmer Macartney angol tudós, aki 1937‑ben megjelent könyvében tűpontos korrajzot és kórrajzot adott a történelmi Magyarországról, a széthullás okairól és következményeiről. Könyvének címe: Magyarország és utódai. A trianoni szerződés és következményei, 1919–1937. (Hungary and Her Successors. The Treaty of Trianon and Its Consequences. 1919–1937). Nem érdektelen körülmény, hogy az 500 oldalas könyv előkészítő anyagként szolgált azokhoz a bátortalan politikai erőfeszítésekhez, amelyek a Párizs környéki békék igazságtalanságainak egy részét nyugati kezdeményezésre orvosolhatták volna.

Nos, a könyv legelső két mondata így szól: „A békeszerződések egyike sem tartalmazott durvább feltételeket, mint a trianoni. Általa Magyarországot nem megcsonkították, hanem feldarabolták.” Összehasonlítva a többi legyőzött állam veszteségeivel, az eredmény szélsőséges. A németek elvesztették Elzászt és Lotaringiát, valamint a lengyel területeket; az előbbieket mindössze ötven évig, az utóbbiakat alig százötven évig birtokolták. Ausztria elvesztette Dél‑Tirolt, de elnyerte a Várvidéket (Burgenland). Törökország arab hódoltsági területeitől szabadult meg, de a török államtest csaknem érintetlen maradt. Ezzel szemben az ezeréves magyar állam – Horvátországot és Szlavóniát nem számítva – területének egyharmadára csökkent, lakossága pedig a korábbi 41,6 százalékára. Románia nagyobb területet kapott Magyarországból, mint amennyi a magyar államnak megmaradt. Vajon mi indokolta ezt a példátlanul súlyos veszteséget?
...

AZT KAPOD, AMIT KIBÍRSZ - INTERJÚ FARKAS FRANCISKÁVAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: K. V.
2020.06.28.


A járványhelyzet miatt munka nélkül maradt színésznő, Farkas Franciska életét forgatókönyv­írókat is megszégyenítő, hihetetlen események tarkítják. Mostanában drámapedagógusi és szociálismunkás-tanulmányait jobban kamatoztatja, mint színészi képességeit. Elárulja azt is, miért van elege Magyarországból.

Jelenleg egy gyermekotthonban dolgozol. Ideiglenes vagy hosszabb megálló? 


Egy befogadóotthonban vagyok gyermekfelügyelő április óta, ez egy új krízisotthon az Árnyas úton. Igen megterhelő munka a folyamatos figyelem. Az első napon délután 4-kor jutott eszembe, hogy ma még nem ettem, nem ittam… Feladatunk, hogy ne sérüljenek még jobban a gyerekek, és a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk nekik, tanulunk és játszunk velük. A munka szépsége, hogy a személyiségeden, tudásodon és emberségeden múlik, mit adsz át a gyerekeknek, amit magukkal vihetnek az életbe. Nagyon nehéz az a része, amikor megismered a gyerekek háttértörténetét. Nem is gondolok bele, csak így bírom ki lelkileg. Amikor beütött márciusban a krach, muszáj volt munkát találnom, nincs védőhálóm, tartalékom, magamat és a kutyámat el kell tartanom. Rengeteg helyre elküldtem az önéletrajzomat, még ­futárnak is jelentkeztem. Mivel van szociálismunkás-végzettségem, erre a munkára is jelentkeztem, és felvettek. 

Nélküled indul újra a színházi és a filmes élet? 

Heti két-háromszor dolgozom az otthonban 12 vagy 24 órában, a többi napon tudok próbákra, meghallgatásokra járni. Lesz egy nagyjátékfilm-forgatás augusztusban, enyém a női főszerep, iszonyú izgalmas, már elkezdtük a próbát. Beindulnak lassan a drámapedagógiai munkáim is, és ha minden jól megy, tovább játszom abban a három darabban, amikben a járvány előtt: ADYnemADYde, amiben Csinszkát alakítom, és imádom, a Pitbull Kamilla Gimnázium, ami a Láthatáron csoporttal az iskolai erőszakról szól, és a Cigány magyar, ami a Tudás­6alom és a Mentőcsónak Egység előadása. Az önálló estem, a Makar Csudra folytatása még kérdéses. Ami még egy nagyon izgalmas újdonság: a Levél Bradnek című novellámat egy washingtoni rendező szeretné egy kinti színházban bemutatni angolul, már elkezdtük a próbákat online, és az a terv, hogy benevezzük majd egy szóló performansz fesztiválra, New Yorkban... 

ITT OLVASHATÓ 

MAGYARORSZÁG DOLGOS NÉPE A CSÚCSRA JUTTATTA A PUSKÁS AKADÉMIA CSAPATÁT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
SZERZŐ: SZEKA
2020.06.28.


Úgy lett egy kicsi magyar településnek nemzetközi kupában induló focicsapata, hogy annak költségeit túlnyomórészt a magyar adófizetők állták. Az Orbán-rezsim cinizmusát jelzi, hogy pénzt és energiát nem kímélve végül olyan magasra emelte a pöttömnyi Felcsút csapatát, hogy az rövidesen nívós külföldi klubokat fogadhat a Pancho Arénában. A Fidesz már régen kisajátította magának a magyar sportot, de most egy olyan szintre lépett, amit már nem értékelhetünk a miniszterelnök sajátos hobbijának melléktermékeként.

Elképzelhető, hogy az európai fociporondon a legkisebb lakossággal rendelkező település Felcsút, amely nemzetközi kupaszereplést vívott ki magának. Egy külföldi - aki nem járatos a magyar belpolitikai viszonyokban - akár csettinthet is, hogy milyen heroikus teljesítmény egy 1800 főt számláló község részéről, hogy csapata a magyar élvonalban a harmadik helyen végzett. Mi, akik ebben az országban élünk pontosan tudjuk, hogy a kormánypárt egyre karakteresebben kirajzolódó térfoglalásának egyik szegmensével állunk szemben.

A miniszterelnök szülőfalujának csapata, a Puskás Akadémia ugyanis olyan hihetetlen pénzösszegből gazdálkodhatott az utóbbi években, amiről nagy múltú élcsapatok se álmodhatnak. Előfordult korábban, hogy egy-egy cég vagy helyi vállalkozó beszállt kisebb települések egyesületeinek támogatásába, ám a Puskás Akadémia esetében nem túlzás azt állítani, hogy a nagylelkű szponzor maga az állam, és azon keresztül a magyar adófizetők voltak az utóbbi években.

Az állam nyíltan belenyúl a versengésbe a támogatások átstrukturálásával, illetve irányításával, mégis úgy tesz mindenki, mintha sportszerű versengés folyna a pályákon.

Nehéz megfejteni a magyar néplélek működését, (Orbán Viktor azt állítja, hogy neki sikerült) ezért nem is vállalkoznánk arra, hogy az ellenzéki szavazókon kívül a bizonytalan és kormánypárti tömegek hite miért nem rendül meg az Orbán-rendszerben azt látva, hogy a közpénzeket Mészáros Lőrinc egykori gázszerelőből lett milliárdoson keresztül miként pumpálták egy olyan futballklubba, amely nevétől eltérően nem az ifjú hazai focisták tehetségének gondozásával, sokkal inkább méregdrága külföldi játékosok szerződtetésével vívta ki a nem túl acélos hazai mezőnyben a nemzetközi kupaszereplést érő harmadik helyet...

A RAWLS-ELV: MORÁLIS IRÁNYTŰ KÁOSZ IDEJÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.06.28.


A koronavírus-járvány az egész világon szétzilálta az élet megszokott körülményeit. Sokan reménykednek: a baj előbb utóbb elvonul, és minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Mások úgy vélik, új világ köszönt ránk, bár ennek körvonalai homályosak és ijesztők. Az elmúlt két évtizedben ugyanis egymást követték a Földünk különböző pontjain kirobbanó, majd megállíthatatlanul minden térségére átterjedő válságok: ember előidézte természeti katasztrófák; a pénzügyi rendszer összeomlása; háborúk kiváltotta tömeges migráció; a nemzetközi szervezetek csődje és most ez a világ-járvány.

A krízisek idején rendszeresen előáll olyan helyzet, hogy a döntéshozók súlyos következményekkel járó intézkedést kényszerülnek hozni, miközben jogi és morális indokaik vitathatóak. Két példa a közelmúltból. Az orvosok, a kórházi ágyakat felszabadítandó, el kell döntsék, melyik súlyos beteget küldik haza, hogy fogadni lehessen a koronavírusos fertőzötteket. A német alkotmánybíróság „beintett” az EU központi bankjának (EKB) és bíróságának: a gazdaság megmentése érdekében elindított kötvényvásárlást alkotmányellenesnek ítélte. Végső érve: a nemzetközi jog szabályai ugyan a szövetségi jogszabályok felett, de az alkotmány alatt helyezkednek el. Ez pedig politikai legitimációs válságot vetít előre a vitáktól egyébként is szétzilálódó Európában.

Globális válságkorszak

Rá kell ébrednünk végre: az egymásra halmozódó krízisek - a korábbiaktól alapvetően eltérő - globális válságkorszak jelei. A modern társadalmak mintegy 500 éve léptek „életgörbéjük” gyorsan emelkedő szakaszába. A növekedés először a „fejlett” Nyugaton, majd a világ más – az európai intézmények mintáit alkalmazó - térségeiben is felgyorsult. A XX. században azután a népesség száma, az egy főre jutó gazdagság (GDP/fő), a technológia, nyomában pedig a termelékenység és a képzettség dinamikusan fejlődött. Ennek hatására gyorsult a társadalmi mobilitás és javult az életminőség. Ez visszahatva a társadalom és a politika szféráira megalapozta az emberi jogok, a demokrácia és a választható életformák körének kiszélesülését. A megállíthatatlannak vélt növekedés azonban a XX. század vége felé fokozatosan lassult: az életgörbe ellaposodott, és feltűnt érett fejlődési szakasza. 

Az életgörbék szakaszváltásait mindig válságok kísérik. Jól emlékezhetünk személyes életünk „korszakváltásai” - a serdülés, majd a megállapodás és végül a nyugdíjba vonulás - nyughatatlan útkereséseire. Ugyanígy krízisek alakulnak ki a vállalatok életében, amikor a start-upok - a tőkeinjekciót követően - nekilendülnek, majd a gyors fejlődés belesimul az érett szakaszba, végül az elkerülhetetlen hanyatlás idején. Úgy tűnik, a szabály alól az emberiség sem kivétel. Súlyos társadalmi megrázkódtatások kísérték a „hosszú XVI. század” nekilendülő korszakát, és most, amikor „ráfordulunk” az éretté válás szakaszára, épp így válságokkal kell szembenézni. Az elkövetkező évtizedeket olyasfajta nyughatatlan állapotok jellemzik, mint amelyek a tektonikus lemezek egymásra csúszásának vonalán, vagy az időjárás-frontok találkozásánál alakulnak ki. 

Van azonban a válságkorszaknak egy másik összetevője is. A szuverén nemzetállamok előbb szorosan együttműködő nemzetközi rendszerré alakultak, majd ez a XX. század közepe táján közlegelővé formálódott. Az országok és az óriásira növekvő vállalatok mindinkább közös – politikai, gazdasági és természeti – „élettérben” tevékenykedtek. Elkerülhetetlenné vált mindenkire vonatkozó szabályok bevezetése és közösen működtetett – „nemzetek feletti” - intézmények létrehozása. Az államok fokozatosan - két világháború kellett ehhez - felismerték: mindenkinek érdeke, hogy tartsa magát a közös szabályokhoz. A XX. század végére azután – éppen a sikeresen megoldott problémák eredményként - a világ még szorosabban egybekapcsolódott. A korábban egymástól elkülönülő, magukat szuverénnek gondoló államok elválaszthatatlanul összenőttek. Az 50 évvel ezelőtt lezajló első Föld Napja tüntetések jelmondatának - minden mindennel összefügg - következményeire csak most kezdünk ráébredni. 

Világunk - a biológiából vett hasonlattal - üzleti, gazdasági, technológiai, vagy természeti ökoszisztémaként írható le. Az ökoszisztémákra jellemző komplexitás és szorosan csatoltság következménye azonban, hogy az állandóan jelenlevő kis zavarok ellenállhatatlanul felerősödnek, és elszabadulhatnak. (Ch. Perrow: Normal Accidents, 1986). Az efféle „természetes balesetek” elkerülésére kifejlesztett rendszerek, létrehozott intézmények és kijelölt személyek fokozatosan képtelenné váltak a krízisek csillapítására. A XXI. században, bárhova tekintsünk is, kockázat és bizonytalanság vesz körül. A koronavírus járvány most az átlagembert is ráébresztette: világa áttekinthetetlenül kaotikus lett. A válságkorszak új normalitása: életünk megszokott kerete – a természetes adottságként elvárt komfort-zónája – rendszeresen szétesik. Ennek a helyzetnek a leírására használják a radikális bizonytalanság fogalmát. (John Kay, Mervyn King: Radical Uncertainty, 2020.)
...

INDEX JOBBRA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.06.23.


Az uraságnak nem tetszik a tükör, ha nem görbe.

Múlt héten országos felháborodás kényszerítette lemondásra a vasalódeszkás tanárt megalázó kormányszolgát. Balázs József két nappal azután, hogy tette ismertté vált, iszkolva menekült. Igazságtalanul megtaposott áldozata jelenleg a legnépszerűbb magyar tesitanár.

Ez csak a jéghegy csúcsa, időben és térben is. Nem először követeli ki a közvélemény, hogy itt-ott egy kicsivel enyhüljön a nyomás, eltakarodjanak alkalmatlan figurák, hogy kicsit jobb legyen a világ. És rengeteg aljasság marad nap mint nap felderítetlenül, vagy éppen folytatódik dacosan, meghosszabbítva Bicskéig, mert túl nagy a tét. A tornatanár végül elmondta a szakszervezetnek, mi bántja, a sajtó pedig közhírré tette a sztorit. Ennek a szerencsés végkifejletnek előfeltétele a szabad közbeszéd.

Ennyi telik ma a hatalomtól független nyilvánosság erejéből. Az így elért néhány millió ember a legjobb drámák, a legeladhatóbb történetek hatására tud akkorát együtt toppantani, hogy egy-egy sötét parasztot levegyen a tábláról. Balázs Józsefet el tudta takarítani, de a Balaton attól még a koronáé és az udvaré lesz, faltól falig.

Egészséges országokban a nyilvánosságnak számtalan pillére van. Ezért nem is érdemes nekilátni a szétverésüknek. Tucatnyi tőkéscsoport, sok kisvállalkozás, startup és néhány techóriás együtt teremti meg a kritikus tömeget, amely azonnal összezár, ha egyiküket támadás éri.

Magyarországon már legfeljebb a két kezünk kell, hogy a nagy, napi tájékozódást szolgáló független médiumokat összeszámoljuk. A folyamat egyértelmű volt az eddigi tíz évben is. A közmédia azonnal propagandává alakult. Megszűnt a Népszabadság, megszűnt újságként az Origo, más lapok őrlángra kapcsoltak, csökkentett üzemmódú portállá gubóztak be. Emblematikus ellenzéki orgánumokat nyalt fel a házirabbi. Felhagyott a tájékoztatással a TV2 is. És ezeket a manővereket mindenhol küldött emberek, engedelmes végrehajtók zavarták le. Nevük ismert, és a küldetésük is. Nem merül feledésbe...

MIRE FOLYTAK EL A KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZEK?

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.06.28.


A veszélyhelyzet június 18-i lezárásával véget nem érőnek tűnő ünneplésbe kezdett a karmester és dalárdája – mintha nekik köszönhetnénk, hogy a vírus más országokkal összevetve, nálunk szolidabb lefolyású volt.

Hát nem!

A gyeplőt ugyanis közénk vetették: egy magára hagyott társadalom védekezett úgy, ahogy tudott, megrémülve az olaszországi járvány látványától. Az egészségvédelem kimerült a „maradj otthon” és „moss kezet” intelmében, a háztartások anyagi védelmére pedig morzsácskák jutottak a költségvetési nagykalapból. Más uniós országok GDP-jük több mint tíz százalékát fordították a lakosság fogyasztásának mentésére. Nálunk erre ténylegesen legfeljebb egy százalék jutott. A kormány által bemondott, GDP-arányos, 20 százalékos „mentőcsomag” zöme hitel, illetve garanciavállalás; a vállalkozások közvetlen támogatása jó, ha két százalékot kitesz.

Ebben az írásban az elérhető számok alapján, megpróbálok

mérleget készíteni

arról, hogy az operatív törzs felállásától (január 31.) a veszélyhelyzet megszűntéig mi jellemezte a kormányzati költekezéseket:...

MINDENT AZ ORSZÁGÉRT - VAGY KISNYÚL

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.06.26.


Ismét versenypályát építünk, motorversenyek számára, természetesen olyat, mely világszínvonalú lesz, működtetése rentábilis, alkalmas a gyorsasági motorsport csúcsának, a Moto1GP futamainak lebonyolítására, továbbá oktatásra, képzésre és az orrodat is tisztíccsa...

Nem ez az első nekifutás, hiszen volt már ilyen kísérlet Sávolyon, a Balaton nyugati végében, és van egy épülőfélben a tó keleti végén, Balatonfőkajáron is, - mindkettőt olcsóbb lett volna állami pénzből kivásárolni és befejezni, mint egy új, zöldmezős beruházást indítani a pusztában, ahol a túzokot eddig csak a Riga mopedek dübörgése zavarta fel fészkéről.
No, meg esetleg Kósa Lali nyolcvankét éves anyukájának ezerhatszázas BMW-je, ha fia a pusztában a Debrecen határában turistacsalogatóként dolgozó hostessek valamelyikének bemutatóval egybekötött eligazítást tart specialitásáról, a dürrögésről.
Sávolyon a pályát egy spanyol cég építette volna, de aztán leállították az építkezést, fő ok az lehetett, hogy a spanyol céget nem Mészáros & Mészáros Kft-nek hívták.
Tudni kell, a motorsportban Spanyolország megkerülhetetlen nagyhatalom, ők mindent tudnak, amit erről a sportról tudni lehet, többek között a versenypályákról is, nem is szólva a versenyzőkről, gépekről, de hát persze kanyarban sincsenek a Legnagyobb Magyar Polihisztor pénztárosának szakértelmétől, sportági kapcsolatrendszerétől.

Amikor Sávoly bedőlt, jöttek az élettől elrugaszkodott beruházók, akik elhitték a süket dumát, melyet indoklásként elgurítottak, nevezetesen azt, hogy a verseny rentabilitását nem sikerült bizonyítani, és erre minden állami szereplő tágra nyitott, ibolyakék szemekkel rácsodálkozott, mint Julcsa Jancsi csúnyájára, mikor rájött, hogy a várt petrencerúd helyett fogpiszkálót kínálnak neki...
Merthogy, aki egy ilyen pályától tíz éven belüli megtérülést vár, az - hacsak nem ő a jogtulajdonos, - sík idióta.
Az ilyen beruházások áttételesen térülnek meg: nő a vendégéjszakák száma, a vendéglátóhelyek forgalma, a versenyekhez kapcsolódó szolgáltatások árbevétele, a különféle reklámbevételek, továbbá a televíziós közvetítésekben megjelenik Magyarország, és ez önmagában is növekvő idegenforgalmat generál.
Ez Rasi öröme...
Így aztán a második terv a Balaton másik végére, Balatonfőkajárra már olyan pályát álmodott, mely mellé szórakoztató komplexumot is terveztek, de mivel a beruházót itt sem Garancsinak hívták, így - vélhetőleg forráshiány miatt - az építkezés úgy halad, hogy ahhoz képest a Luca széke kapkodó idegbolondok sztahanovista műremeke.
Saját prognózisom az, hogy majd felvásárolja néhány fabatkáért valamelyik stróman, már csak, hogy egységes maradjon a balatoni birtokszerkezet...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN MÉG A SAJÁT KABINETJÉT IS MEGKERÜLI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.28.


Euractiv 

Bár Varga Judit a napokban az állította, hogy a rendkívüli állapot visszavonásával helyreállt a normális helyzet Magyarországon, és így bebizonyosodott, hogy egyesek alaptalanul kiáltottak diktatúrát az Orbán Viktornak adott különleges felhatalmazás láttán, ám ez egyáltalán nem igaz, mert a speciális jogkör lerombolta a magyar demokráciát. Ráadásul egyáltalán nem ért véget. Ezt Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem, valamint Halmai Gábor, az Európai Egyetemi Intézet két alkotmányjogásza fejti ki, miután az igazságügyi miniszter azt írta, hogy európai vezetők összehangolt hadjárattal próbálták lejáratni a magyar vezetést. A két szakértő hazugságnak minősíti az érvelést, mivel az Országgyűlés ugyan valóban érvénytelenítette a felhatalmazási törvényt, de egyidejűleg életbe léptette azt a jogszabályt, amelynek alapján immár a Parlament jóváhagyása nélkül be lehet vezetni az egészségügyi szükséghelyzetet. Ennélfogva Orbán Viktor továbbra is teljhatalmat élvez, ameddig csak kedve tartja. Csupán annyit történt, hogy új nevet adott a gyereknek, mert nem akarta, hogy az EU költségvetési szankciókkal sújtsa az országot. Az új rendbe a törvényhozás már nem szólhat bele, de a miniszterelnök még a saját kabinetjét is megkerüli, mert csakis az Operatív Törzsre, illetve a gazdaságvédelmi operatív törzsre támaszkodva dönt az igazán lényeges kérdésekben. Mellesleg egyik testület sem tartozik számadással senkinek a munkájáról. Ezzel párhuzamosan törvényben véglegesítettek jó pár rendeletet, amely a koronaválság idején látott napvilágot. Hatályban marad a fake news ürügyén elfogadott törvény is, amelynek alapján hozzávetőleg 130 letartóztatást hajtottak végre. A cél az, hogy az újságírókat megfosszák a hírforrásoktól, így ne tudjanak hírt adni arról, valójában mennyire súlyos a járványhelyzet. Az tény, hogy Kelet-Európa és benne Magyarország egész jól megúszta fertőzést, de ez nálunk nem azért van így, mert az Orbán-kormány annyira jól szuperált. Szerepet játszhatott pl. a BCG-oltás. Az azonban már nagyon is felróható a hatalomnak, hogy egy csomó pénzt fecsérelt el futballstadionokra, ahelyett hogy abból a pénzből az egészségügyet fejlesztette volna. Ennek a következménye azután, hogy milyen sok halott van. A két szerző felteszi a kérdést, hogy ha tényleg úgy van, ahogy azt az igazságügyi tárca vezetője hangoztatja, hogy ti. sikerült megálljt parancsolni a betegségnek, akkor miért kellett gyakorlatilag meghosszabbítani a különleges állapotot. A logikus válasz az, hogy mivel Orbán Viktor ragaszkodik az önkényuralmi jogosítványaihoz. Tehát tavasszal indokolt volt a nemzetközi tiltakozás a felhatalmazás láttán, mert egyértelmű, hogy Magyarországon immár olyan tekintélyelvű rendszer működik, amelyet nem lehet megfékezni.

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy amit Orbán Viktor csinált a különleges felhatalmazással a válság idején, az inkább lehangoló, semmint ijesztő. Egyáltalán nem lett volna szükséges, hogy karanténba küldje a törvényhozást, hiszen a kétharmadnak köszönhetően már előtte is teljhatalmat élvezett. Ám a neves bolgár politológus szerint azt nem lehet állítani, hogy államcsínyt szított volna. Sokkal inkább megmutatta Brüsszelnek, hogy teljesen büntetlenül szegheti meg az európai jogot. Félt attól, hogy az ellenzék rábólint a Covid-19 ellen hozott intézkedésekre, hiszen a rendszere arra épül, hogy állandó ütközés legyen a népről gondoskodó kormány, illetve az ellenségekből és árulókból álló ellenoldal között. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a különleges jogkör meghatározatlan időre szóljon. Ily módon ugyanis elérte, hogy az ellenzéki erők semmiképpen se támogathassák azt. Krasztev nem gondolja, hogy a magyar modell átültethető volna a németeknél és a franciáknál. Viszont azt nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a gazdasági válság folytán lengyel mintára átterjed Európára a politikai megosztottság, ami kihat a független intézményekre, a sajtóra, a bíróságokra és a központi bankokra, valamint az őket övező bizalomra. A paradoxont abban látja, hogy nagyon sok magyar, lengyel és cseh kifejezetten támogatja a demokráciát, ugyanakkor a térségben tovább tart az illiberális fordulat. És nem lehet véletlennek tekinteni a populisták választási sikereit. Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a demokratikus meggyőződésüket. Ennélfogva immár nem a polgárok, hanem a rajongók köztársaságáról kell beszélni. Itt már mindent felülír a saját párt iránti hűség, a hívek már nem képesek bírálni a hiányosságokat, korrekciót követelni a választott vezetőtől. Ilyen helyzetben minden vereség igazságtalansággal, minden kritika árulással ér fel. Hiába vannak a populisták hatalmon, akkor is úgy állítják be magukat, hogy ők az üldözött kisebbség. Arról álmodnak, hogy áldozatnak tekintsék őket, ugyanakkor felhatalmazást kapjanak, hogy úgy cselekedjenek, mint a „gonoszok”. Ezért kell félni attól, milyenek lesznek a demokráciák a fertőzés után, ideértve a választások megkérdőjelezését és az egyetértés hiányát, noha igencsak nagy szükség volna a konszenzusra bizonyos társadalmi célok ügyében.

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson, amelynek ma lesz az első fordulója, hangsúlyozza a kommentár, kiemelve, hogy hatalmas árok húzódik a földrész nyugati és keleti fele között, ami azért különösen veszedelmes, mert az EU alapértékei: a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállam mentén jött létre. Az illiberalizmus nevében Orbán Viktor egy évtizede semmibe veszi ezeket a normákat. Lengyelország öt éve ugyanebbe az irányba araszol, de Lengyelországnak még több esélye van az irányváltásra, mint Magyarországnak. Ez akár már ma megkezdődhet. De ha Duda nyer, akkor Varsó marad a magyar úton. A felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nagyjából 40 %-ra számíthat, így két hét múlva valószínűleg lesz újabb menet és ott már alighanem a legerősebb kihívó mögé sorakoznak fel mindazok, akik változást akarnak. Trzaskowski, a liberális, kozmopolita, Európabarát és igen népszerű varsói polgármester tökéletes ellenpólusnak tűnik Dudával és a PiS reakciós beállítottságával szemben. Már a váltás puszta lehetősége mutatja, hogy Lengyelország nem Magyarország. Orbán hatékonyan semlegesítette a bírákat, az egyetemeket és a sajtót. A lengyel viszonyok még nem ennyire riasztóak. A PiS uralma még nem terjed ki mindenre, nem úgy, mint a Fideszé. Azon kívül a Jog és Igazságosságnak nincs kétharmada. Viszont az ellenzék többséget élvez a Szenátusban, de Kaczynskinak az alsóházban is egyben kell tartania a törékeny és feszültségekkel teli jobboldali szövetséget ahhoz, hogy keresztül tudja vinni akaratát. Ráadásul a lengyeleknek nem tetszik, ahogyan a kormány kezelte a koronaválságot és dühítik őket a korrupcióról szóló hírek is. Sokatmondó, hogy a PiS ezek után a klasszikus orbáni kampányhoz folyamodott, azaz megbélyegezett több kisebbséget is, hogy mozgósítsa a vidéki, katolikus bázist, a „vagy mi, vagy ők” logikája alapján. A köztévében először úgy festették le Trzaskowskit, mint aki nem jó katolikus – az antiszemita felhangokat nemigen próbálták leplezni, amikor arról beszéltek, hogy az erős külföldi érdekcsoport megbízásából jár el. Majd következett az újabb mélypont, amikor a melegeket és a többi nemi kisebbséget vettek célba. Az államfő nyugati LMBT-ideológiát emleget, azt összehasonlítja a kommunista igával és az állítja, hogy a jelenség a lengyelek életmódját fenyegeti. Már csak ezért a vakbuzgóságért megérdemli, hogy kitessékeljék az államfői hivatalból. De azért is mennie kell, hogy az unió előre tudjon lépni. A PiS alatt Lengyelország – gyakran Orbán segedelmével – folyamatosan negatív szerepet játszott. Akadályozta a migránspolitika megújítását, továbbá hogy a földrész karbonsemleges legyen, stb. A kormánypárt új birodalmi megszálló erőként beszél Brüsszelről, noha az ország a fejlesztési támogatások legnagyobb nettó kedvezményezettje. Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában bont le. Ezáltal mérsékelheti a törvényhozást és a kabinetet. Ennek következménye pedig új parlamenti választás lehet. Lengyelország persze nem az egyetlen állam, ahol szemben állnak egymással a városi világpolgárok és a vidéki nacionalisták. Ám nagy lépés volna Európa számára, ha a lengyelek visszatérnének a konstruktív és liberális gondolkodásmódhoz. A varsói polgármestere hatalomra emelésével az ország hozzáláthatna, hogy eltüntesse a kontinens egyik legfájdalmasabb elválasztó árkát.

A beilleszkedéssel és a migrációval foglalkozó német alapítványok szakértői tanácsának elnöke azt mondja, hogy az európai menedékrendszer átalakítása során nem szabad háttérbe szorítani a menedékkérők elosztását. Azt együtt kell tárgyalni azzal, hogy a kérelmeket a külső határon ellenőrizzék és hozzanak létre legális csatornákat a betelepülésre. A kérdés úgy vetődött fel, hogy három nap múlva Németország veszi át az EU soros elnöki teendőit és Seehofer belügyminiszter a kvóták kérdésére csak akkor kerítene sort, ha már tisztázódik a többi fontos pont. Ám a menekültügyi szakember szerint nem szabad megengedni, hogy megint magukra maradjanak a déli államok. Magyarország, Csehország, Ausztria elutasítja a kötelező befogadást, a görögök, spanyolok, olaszok és máltaiak viszont több támogatásra tartanak igényt a többiek részéről.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy Orbán Viktor megfúrná-e az unió migrációs politikájának reformját, ha az tartalmazza a menedékkérők kötelező átvételét. Épp ezért az egyik oldal szerint egyelőre nem is kell erőltetni a reformterveket, mert van éppen elég baj a hosszú távú költségvetéssel és az újjáépítési csomaggal. Mindkettőt egyhangúan kell elfogadni, így a magyar miniszterelnöknek bőven lenne hol vétóznia, ha felidegesítik a kvótával. Ezzel szemben a zöldek egyik EP-képviselője arra emlékeztet, hogy Magyarország igencsak rászorul a brüsszeli pénzekre, így rá lehet venni az engedményre. Mindenesetre a Bizottság hónapok óta halogatja, hogy nyilvánosságra hozza elképzeléseit. Ebbe persze belejátszik, hogy a gazdaság helyretétele sokkal fontosabb, és csak zavarna, ha most vennék napirendre a migrációt is. Másfelől viszont szorít az idő, mert egy millió kérelmet kellene feldolgozni. A nagy akadályt továbbra is szolidaritás hiánya jelenti a menekültek elosztása kapcsán, bár az Európai Bíróság nemrégiben kimondta, hogy teljesen rendjén való volt 2015-ben az idevágó EU belügyminiszteri határozat.

A volt osztrák kancellár úgy gondolja, hogy ha a jelenlegi kormány tényleg arra az ostobaságra vetemedne, hogy orbanizálni akarná az országot, akkor annak megakadályozására össze kell fognia az összes liberáldemokratikus erőnek. A szociáldemokrata Vranitzky, aki 10 éven vezette az országot, fontosnak tartja, hogy a Kurz-kabinet ne dugja a fejét a homokba és álljon ki határozottabban az európai értékek mellett, amikor bírálni kell a magyar demokrácia állapotát, miközben több olyan ország is van a földrészen, amely nem hajlandó a közös úton menni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha az EU meggyőző eredményeket tud felmutatni, akkor eltűnnek a színről az illiberális tényezők, mert a lakosság felismeri, hogy mi a jobb neki. A politikus szerint az összefogásra ösztönöz az is, hogy Kína rendkívüli mértékben megerősödött, az USA viszont gyengélkedik, ezért robbantott ki kereskedelmi háborút Pekinggel, és ezért sújtja Európát gazdasági szankciókkal. Ám ezt az uniónak nem szabad megengednie. Kitért arra is, hogy az amerikai lakosság igen megosztott és ezen változtatnia kell a következő elnöknek, akit remélhetőleg nem Trumpnak hívnak majd. Ugyanakkor a maga részéről gazdasági megfontolásokból szorgalmazná az együttműködést Oroszországgal, hiszen hatalmas az ottani piac. Nem szabad, hogy Washington érdekei diktálják, hogy mit tesz Európa ezen a területen.

A konzervatív újság azt írja, hogy ahol olyan tekintélyelvű vezérek irányítják az országot, mint az amerikai vagy a brazil elnök, ott robbanásszerűen emelkedik a vírus-fertőzöttek száma. Merthogy félvállról veszik a tömegrendezvényeket, igyekeznek nevetségessé tenni a védekezést célzó intézkedéseket, ám már jelentkeznek a következmények. Brazíliában két napja az egészségügyi tárca 24 óra alatt csaknem 47 ezer új megbetegedést, illetve halálesetet jelentett. Az államfő és a hasonszőrűek másutt is igyekeznek eltussolni, kifordítani, elnyomni a valóságot. Ez történik Amerikában és Indiában is. A számuk azonban magukért beszélnek. Azt meg csak sejteni lehet, hogy valójában mi van a kínaiaknál, az irániaknál és az oroszoknál. Az autoriter politikusok a gyengeség jelének tekintik, ha maszkot húznának. Patetikusan a népet emlegetik, de nem törődnek a betegekkel és az áldozatokkal. Trump választási hadjáratot vív, nem az állam első embereként jár el. Azt követeli, hogy nyisson az ország, függetlenül a ragálytól, mert a gazdaság ezt követeli meg. Republikánus kormányzók élen járnak ebben a folyamatban, de már visszakoznak, lásd Floridát és Texast. Az illiberális vezetők mindent jobban tudnak, tisztában vannak mindennel, bérleti joguk van az igazságra, viszont semmiféle kételyt nem engednek meg.

IRODAHÁZ ÉPÜL A FENEKETLEN-TÓNÁL: A CIVILEK ELHATÁROLÓDNAK A DK-S POLGÁRMESTER ALKUJÁTÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.06.25.


A 2018-as parlamenti és a tavalyi önkormányzati választás előtt is országos szintre habzott a Feneketlen-tavi ingatlanspekuláció ügye. A helyi civilek három éve küzdenek, hogy a telektulajdonos-fejlesztő ne emeljen tájseb méretű lakótelepet vagy irodaházat a kertvárosias környezetbe. Attól tartanak ugyanis, ha egy ilyen projekt elindul, a beépítési modell ragály módjára terjed majd a Gellért-hegy lábának szentimrevárosi részén, azaz a beton felzabálja a zöldet. Az új DK-s polgármester a kampányban írásban vállalta, hogy teljesíti a civilek követeléseit. László Imre ugyan jelentősen lefaragtatta a beruházó gigantomán terveit, de ígéretét nem volt képes betartani.

A Buda Gardens márkanéven futtatott XI. kerületi (szentimrevárosi) ingatlanprojekt ügyét három éve követjük a rendelkezésünkre álló médiafelületeken. A lavinát annak idején egy Heti Válasz-cikkel indítottuk, majd tavaly részletes összefoglalóval szolgáltunk – immár a Válasz Online-on – minden fontos stációról. Érdeklődésünk nem lankadt az eltelt időszakban sem, hiszen ez volt az egyetlen olyan ingatlanspekulációs sztori a magyar nyilvánosságban, amelyre egyként ugrott rá a helyi konzervatív értelmiség (továbbiakban: „a civilek”), a baloldali ellenzéki pártok és a 2018-ig regnáló Fidesz-kormány második legmeghatározóbb alakja, Lázár János kancelláriaminiszter.

Utóbbi, aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt, például szabályos „vérengzést” rendezett a Miniszterelnökségen: minden szóba jöhető felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő állami cégtől, az ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől „a köz” javára, illetve szigorú tényfeltárásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. (Ennek a vizsgálatnak aztán már nem lett érdemi eredménye.) Az azóta homályba veszett ellenzéki párt, az Együtt pedig feljelentést fogalmazott a telekügy részleteit feltáró cikkünk nyomán. (A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya lépett is, majd két évvel később gyanúsítotti kihallgatás nélkül zárta le a nyomozást. Nem tett jót a témának, hogy a rendőrség hűtlen kezelés után szimatolt, de ezt a bűncselekményt a hatóságok lényegében csak akkor tekintik elkövetettnek, ha van konkrét bizonyíték a korrupcióra: például fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről.) Mindeközben a civilek petícióztak, illetve próbálták rászorítani az akkor még fideszes polgármesteri vezetést, hogy a befektetők helyett a szentimrevárosiak érdekeit képviselje. (Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a „panama sújtotta” telekre. Ez ebben a pillanatban még él, de nem sokáig: őszig el kell fogadni az új kerületi építési szabályzatot, amely zöld jelzést ad a beruházásnak.)...

ORVOSOK A HATÁRON

NÉPSZAVA
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.06.28.


A fiatal orvostanhallgatók több mint fele egyáltalán nem tervezi, hogy itthon gyógyítja a betegeket, a magyar állapotok miatt. A Visszhangnak orvosok is meséltek arról, miért volt életük egyik legjobb döntése, hogy elmentek, milyen 14 év után visszatérni a magyar rendszerbe, vagy épp mi az oka annak, hogy sokan nem merik itthagyni a hazai egészségügyet.

„Gyermekpszichiáter rezidensként dolgozom Németországban. Már a kezdetektől tudtam, hogy elhagyom az országot, mert nem szerettem volna hálapénzt elfogadni. Az általam később választott szakmában egyébként sincs igazán hálapénz, de ezt akkor még nem tudtam. Itthon ez a szakma romokban. Egy szegény, borsodi családból származom. Édesanyám egyedül nevelt bennünket, édesapám alkoholista volt. Az egyetemen a legjobbak közé tartoztam, kutatási ösztöndíjjal 1 évet Németországban is töltöttem még hallgatóként. Előbbire szükségem is volt, hiszen 18 éves koromtól nem kaptam otthonról támogatást (nem volt miből), így tanulmányi ösztöndíjakból, szociális támogatásból, diákmunkából és diákhitelből tartottam el magam. Amikor végeztem, volt 3 millió forint diákhitelem, egy szerető, de akkor még szegény családom, s ennyi. Elmentem, mert tudtam, hogy el kell mennem. Boldog vagyok, elégedett, lakásvásárláson gondolkodom” – meséli történetét egy neve elhallgatását kérő 27 éves rezidens. Története sajnos nem egyedülálló. Míg 2018-ban az orvostanhallgatók körülbelül 40 százaléka gondolta úgy, hogy külföldre készül, addig idén ez már 60 százalék felett van, vagyis a jelenleg képzésben részt vevők több mint fele nem tervezi, hogy Magyarországon kezel majd betegeket – tudtuk meg az orvosi kamara friss, még nem publikált és a járvány kitörése előtt készült felméréséből. 

Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke arról beszélt lapunknak: a járvány alatt szokatlanul sok megkeresés érkezett a kamarához olyan orvosoktól, akik a továbbiakban nem terveznek az egészségügyben dolgozni, mert méltatlannak érezték azt, ami ez idő alatt történt velük. Az idősekkel sem bánik jól a rendszer, többeket a 65 év felettiek közül nem foglalkoztattak tovább azután, hogy ki kellett vonulniuk az ellátásból, illetve sokan a járvány végeztével döntöttek a pályaelhagyás mellett, mivel a költségvetésben nincs bérfedezet, és nem látnak előrelépést ebben az ügyben – mutat rá a szakember. Azt, hogy mennyi lesz a pályaelhagyó, még megtippelni sem lehet. Bár a hivatalos kommunikáció szerint azoknak az orvosoknak is kifizették a bérét, akik otthon maradtak a veszélyhelyzet alatt, mert a rizikócsoportba tartoznak, ez a visszajelzések alapján nem történt meg minden esetben. 

„A járóbeteg-szakellátásban a 65 felettieket visszafoglalkoztatja a munkáltató, és sokak esetében ezt a foglalkoztatást szüntette meg az adott intézmény. Ilyen esetek korábban nem fordultak elő. Az egészségügyi államtitkárság felé is jeleztük a történteket, de érdemi válasz nem érkezett. Nagyon rövid távú szemlélet, ha egy néhány hónapot érintő finanszírozási ok miatt elbocsátják azokat, akik eddig fenntartották az ellátást a járóbeteg-szakrendeléseken. Őket később nehezebb is visszavenni” – mondja dr. Álmos Péter. A MOK-hoz a fővárosból és vidékről is érkeztek a levelek, több tucat panaszt kaptak. „Bábként mozgatták az orvosokat, és nagyon nagy törés volt, hogy a rossz kormányzati döntések után egyenesen rájuk hárították a felelősséget. Emiatt sokaknál telt be a pohár.”
...

KAVARÁS AZ INDEX KÖRÜL, ÉS TURISTÁKNAK KIADOTT ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.06.26.


Kreatív: Lemondott Pusztay András az Index.hu Zrt. vezérigazgatói posztjáról

A lapnak eljuttatott közleményben jelentette be Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány kuratóriumának és az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy Pusztay András, az Index vezérigazgatója felmondott. Helyét Bodolai jogász barátja, Ződi Zsolt veszi át. Az előzmények: múlt héten Gerényi Gábor (az Azonnali társtulajdonosa) stratégiai tanácsadóként ismertetett egy, az Index átlakításáról szóló tervezetet, amit az igazgatóság nem fogadott el. Miután a 24.hu megszellőztette a javaslatot, és az Index szerkesztősége veszélyhelyzetet hirdetett vasárnap, hétfőn az igazgatóság rendkívüli ülésén Dull Szabolcs főszerkesztő igazgatósági tagságát megszüntették.

Hvg.hu: Razzia a Várban: busás haszonnal turistáknak adtak ki önkormányzati bérlakásokat

Akár egy-két nap alatt megkereshették a havi 20-27 ezer forintos lakbért azokkal a budavári bérlakásokkal, amiket nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül adtak ki turistáknak. A tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzat váratlan ellenőrzéseket tartott, és a lebukott bérlők szerződéseit felmondták.

Mfor.hu: Milliárdos osztalékhoz jutott Tiborcz István a félkész visegrádi luxushotel eladásából

A Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő Hotel VSGRD Kft. 2017-ben 1,6 milliárd forint körüli összegért vette meg Visegrádon a félbehagyott, üveghegy-hotelnek becézett szállodát. A cég tavalyi beszámolójából kiderül, hogy az ingatlan már nincs a birtokában, és 3,65 milliárd forintért adta el Szíjj Lászlónak. Az értékesítésből az adók és egyéb ráfordítások elszámolása után 1,2 milliárd forint haszon maradt a cégben, amelyből 1 milliárdot vett ki a tulajdonos.

444: Horváth Csaba szerint hazudunk, a fővárosi korrupciós bizottság mégis vizsgálni fogja a rejtélyes parkolási szoftver ügyét

Június 24-én Kerpel-Fronius Gábor, főpolgármester-helyettese bejelentette, hogy négy párt javaslatára korrupciós vizsgáló bizottság alakul, ami első körben nyolc fővárosi ügyet fog vizsgálni. Ezek közül az egyik a fővárosi parkolás körüli visszaélésgyanús ügyek lesznek. A zuglói önkormányzat tavasszal kötött szerződést egy informatikai céggel a parkolás ellenőrzéséhez szükséges szoftverre, ám a a szoftver havidíja Zuglóban több, mint a háromszorosa annak, amennyit a cég Ferencvárosban kért, és ötszöröse annak, amennyit az I. kerület fizet. Horváth Csaba azonban a tények ellenére a lapot vádolja hazugsággal, mondjuk ez nem az első alkalom nála.

MagyarHang: A kormánypárti lap nem tudja, honnan vannak a bizonyítékok, de ez nem riasztja el a vádaskodástól

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója tavaly márciusban kormányközeli hírportálokat perelt be, amikor egy Kiszelly Zoltán által írt cikket (melyről később a nevét eltávolította a lap) közöltek, illetve annak valótlan állításait osztották meg. Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Tóth Balázs képviselte az elemzőt. A Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében megállapította, hogy a figyelo.hu kiadója megsértette Krekó jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, amikor 2019. január elején megjelent „Kinek dolgozik Krekó Péter?” című cikkében valótlanul állította a felperesről, hogy brit titkosszolgálati pszichológiai hadviselési akcióban vesz részt. Idézet az ítéletből: „A bíróság felhívására az alperes képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem tud nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy az általa csatolt bizonyítékoknak mi a forrása”.

A LÁZADÁS KÖLTSÉGES DOLOG

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.06.27.


Amikor jól megy a gazdaságnak, jól megy az aktuális kormánynak is. De vajon a legszegényebb rétegek miért nem fordulnak el a kormánypártoktól? Mi a Fidesz-titok?

Az ellenzék láthatóan nem találja a Fidesz népszerűségének ellenszerét. Az pedig egyenesen érthetetlen, hogy a legrosszabb sorban élők, a legszegényebbek miért nem lázadnak, miért nem elégedetlenkednek. Sőt, ebben a körben a legnépszerűbb a kormánypárt. A gazdasági szavazás motivációit kereste a 21 Kutatóközpont, a felmérés eredményeit Róna Dániel politológus, közgazdász osztotta meg a hallgatókkal.
Az nem csak Magyarországon jellemző, hogy jó gazdasági periódusban stabil a kormánypártok helyzete, támogatottsága. Például 2018-ban is jól állt a konjunktúra index, ennek minden bizonnyal köze van a Fidesz újabb kétharmadához. A legszegényebb emberek is úgy érezhették, hogy a saját helyzetük nem romlott, nem is fog. Ilyenkor az ember nem lázad, mert az költséges dolog. Különösen az, ha valaki közmunkás. A kutatók azt tapasztalták, hogy a népes közmunkás rétegre erős nyomás nehezedik, különösen ott, ahol fideszes a polgármester. Nem erőszakra kell gondolni, csak egzisztenciális bizonytalanságra. Az „ostor és mézesmadzag” politikának számos változata van – jegyezte meg Róna Dániel.

A Fidesz támogatottságában nagy szerepet játszanak a médiaviszonyok, a valódi hírekhez való hozzáférés lehetősége. Az alacsony státuszú rétegek ugyanis egymással versenyeznek, nem Mészáros Lőrinc gazdagodása izgatja őket. Nekik a másik hajléktalan, vagy a migráns a vetélytárs, a Fidesz tehát jól választotta meg az ellenségeket. A szegény réteg a saját környezetéhez méri magát, míg a felső középosztály Nyugat-Európához. Az utóbbiban népszerűbb is az ellenzék.

A kutatás eredményeiből az is leszűrhető, hogy a sikeres politizáláshoz prioritásokat kell meghatározni. A fiatalokra például a Fidesz és a Jobbik figyelt, látszik is az eredmény. Vagy: a fideszes képviselők aránya a kormánypártnál 70-80 százalék, az ellenzéki pártoknál nagyjából 30, a kisebb településeken nem is nagyon tudnak teljesíteni.

NEM ÉVI EGY DÍJ, HANEM HÉTKÖZNAPI MEGBECSÜLÉS KÉNE AZ ÁPOLÓKNAK, TANÁROKNAK ÉS SZOCIÁLIS DOLGOZÓKNAK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.06.27.


...ha extrán beleszakadsz a munkába, a tisztességesen elvégzett feladataidat megspékeled extra elhivatottsággal és minden ellenerőt leküzdve próbálsz gondoskodni a rád bízottakról, akkor talán, ha kiválasztanak, lehetsz te is pár percre elismert, kaphatsz egy tisztes összeget.

Pedig az anyagi és szimbolikus elismerés nem csak akkor kellene járjon, ha épp megakad rajtad a befolyásos nők klubjának szeme. Nem attól kellene függenie az egésznek, hogy egy államtitkár civil szervezete érdemesnek talál-e az elismerésre.

Magyarországon egész foglalkozási kategóriák presztízsét kellene kollektíve megemelni. 

Nemcsak az nem elég, hogy évente egyszer elismernek egy szociális munkást, de az sem, hogy esetleg, ha szerencséje van, a szociális munkás gyereke élvezhet valami mobilitást és mondjuk mérnökként vagy közgazdászként magasabb jövedelmi hányadba kerülhet.
Vagyis nem egyéni jótékonysági akciókra és egyéni kitörési lehetőségekre van csupán szükség, hanem egész csoportok életszínvonalának, munkakörülményeinek radikális és azonnali javítására.

EGY TÁRSADALOMTUDÓS 2010-BEN ELŐREJELEZTE, HOGY 2020-BAN A FEJE TETEJÉRE ÁLL A NYUGATI VILÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.06.27.


...Ahogy arról korábban már írtunk, a gazdasági válságokat az elemzők általában elég gyengén tudják előrejelezni, pont ezért érdekes kérdés, hogy vajon a politikai válságok könnyebben előrejelezhetőek-e?

Ezért is érdekesek az orosz-amerikai Peter Turchin, a University of Connecticut kutatójának munkái. Turchin az elmúlt hetekben azzal került be több nagy presztízsű lapba, hogy 2010-ben a természettudományos Nature folyóirat felkérésére készült írásában

előrejelezte azt a káoszt, ami eddig a 2020-as évet jellemezte.

És hogy hogy jön ide a science fiction? Úgy, hogy Turchin nem megérzések alapján jósolt 2010-ben, hanem elég komoly tudományos elemzésre támaszkodott, amikor előrejelezte a folyamatokat.

Turchin megközelítése azért is érdekes, mert a társadalomtudomány főáramától messze áll, ő maga a biológia felől jön, de kutatásaiban matematikai és a statisztikai módszerekkel hosszú távú trendek alapján próbálja előrejelezni, hogy merre halad a világ. Az általa képviselt tudományos irányzatot kliodinamikának hívja, ami a történeti makroszociológia és az empirikus (adatalapú) történelemtudomány (más néven kliometria) határmezsgyéjén helyezkedik el, és matematikai és statisztikai modelleket alkalmaz.

2010-ben Turchin a Nature-ben azt írta, az Egyesült Államokban a stagnáló vagy csökkenő reálbérek, az növekvő egyenlőtlenségek, a képzettségüknek megfelelő állások nélkül maradó diplomások és a növekvő államadósság feszültségeket okoz. Az elitek közben a problémák megoldása helyett kizárólag a hatalom megszerzésén marakodnak, és ez a két dolog együtt történelmi nézőpontból általában politikailag instabil időszakokat előz meg. 2013-ban aztán egy hosszabb és részletesebb tanulmányban modellekkel és adatokkal is alátámasztotta, hogy mire alapozza az előrejelzését (a tanulmányt ide kattintva lehet elérni).

Az Egyesült Államokban nagyjából 50 évente követték egymást a stabil és instabil periódusok, fordulópont volt az 1870, az 1920, az 1970 körüli időszak. A hosszú szakaszok Turchin megfigyelése alapján akár évszázadokat is lefednek, amelyen belül évtizedekig tartanak a békés időszakok, amiket a válságjelenségek felerősödésével jellemezhető periódusok követnek, amiknek a végén olyan politikai válságok alakulnak ki, amilyeneket most az Egyesült Államokban láthatunk.

Turchin számításai alapján 2020 környékén is valami hasonlóra számított. És ez aztán be is jött: tavasszal világjárvány futott végig a világon, ez súlyos gazdasági válságot okozott, és az USA-ban George Floyd halála után pedig számos amerikai városban erőszakos összecsapások formájában eszkalálódtak a faji egyenlőtlenségek mentén évtizedek óta gyűlő feszültségek...

AKKOR IS ORBÁNRA SZAVAZNÁL, HA KIDERÜLNE, HOGY IDŐNKÉNT SOROSSAL VACSORÁZIK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.06.28.


2010 elején azt mondta Orbán Viktor, hogy a választás után, olyan országban ébredünk majd, hogy rá sem ismerünk. Ha nem is egyik napról a másikra, de Orbán és a Fidesz ezt az ígéretét megtartotta. Nehéz dolga volna annak, aki egy nem hosszú, ám tanulságos időutazásra vállalkozna, és megpróbálná felidézni, hogy milyen volt az élet Magyarországon jó tíz évvel ezelőtt. Fel kellene lapozni az egykori újságokat, belenézni a régi híradókba, és még akkor sem biztos, hogy hinnénk a saját szemünknek. Beleborzonganánk, hogy hová jutottunk.

Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy Orbán Viktort gyakorlatilag azért nem lehet leváltani, mert a publikum már beárazta a miniszterelnököt. Ismerik jól az emberek, tudják, milyen, nem tud meglepetést okozni. Ha kiderülne róla, hogy rendszeresen Soros Györggyel vacsorázik, hívei azt is elnéznék neki. Ha nyílt adásban piszkálná az orrát, és közben nagyokat böfögne, a rajongói ezért is odavolnának. Azt mondanák, hogy Gyurcsány csúnyábban böfög Orbánnál, és undorítóbban piszkálja az orrát. Ráadásul, gyakrabban vacsorázik Sorossal, mint a mostani miniszterelnök.

Orbánról mindenki tudja, hogy jóval vagyonosabb annál, mint amennyit hivatalosan bevall. És azt is tudják, hogy ez a vagyon nagyobb annál, mint ami törvényesen lehetne neki. A politikából ugyanis nem lehet ennyi pénze. Tudják ezt róla a hívek is, de erre meg azt mondják, hogy hát a másikak is loptak. És akkor már inkább a mi emberünk lopjon. Mert az mégis más, mint amikor idegenek teszik el a pénzünket. Multik, mindenféle jöttmentek, vagy – teszem azt – magukat magyarnak mondó idegenszívűek...