2023. december 11., hétfő

PRESSER GÁBOR: SOKKAL ROSSZABB VILÁGBAN ÉLÜNK, MINT AMILYET A GYEREKEINKNEK SZÁNTUNK

NÉPSZAVA
Szerző: FEKETE NORBERT
2023.12.11.



A Disney-verzióknál „igazabb, komorabb, piszkosabb“, ugyanakkor meseszerűbb és csapongóbb fantáziájú Pinokkió-feldolgozást állít színpadra a Vígszínház.

A családi road-movie-hoz az alkotók Carlo Collodi 1883-as, eredeti történetéhez nyúltak vissza, a zenéket és dalszövegeket pedig Presser Gábor és Sztevanovity Dusán szerezte, a főbb szerepekben mások mellett: Dino Benjamin, Hegyi Barbara, Kern András, Halász Judit.

CSOK PLUSZ – A CSODAFEGYVER, AMI CSAK AZOKNAK NEM SEGÍT, AKIKNEK IGAZÁN KELLENE

444.HU / PODCAST
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2023.12.11.


A Newsroom új adásában megnézzük, kinek lesz jó a CSOK Plusz, és kinek (nagyon) nem, mire kell odafigyelnie annak, aki fel akarja venni, és milyen hatással lehet mindez a gyermekvállalási kedvre és az ingatlanpiacra.

Kinek lesz jó a CSOK Plusz? Hányan esnek ki a támogatottak köréből? Rohanhatunk az anyakönyvvezetőhöz, a válást felejtsük el? Berobbantja az ingatlanpiacot? Lesz tőle új babyboom? A Newsroom legújabb adásában ezeket a kérdéseket járjuk körbe Fülöp Norberttel, a Bankmonitor pénzügyi elemzőjével és Haász Jánossal, a 444 gazdasági újságírójával. Tippek, trükkök leendő CSOK-osoknak!

Bár már nyár közepén lehetett tudni, hogy hozzányúl a kormány a CSOK-hoz, csak november végén jöttek ki az új, CSOK Pluszra keresztelt támogatási forma részletszabályai, véleményezni pedig mindössze egy hétig lehetett azokat. Amit ma látunk:

- vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitel lesz 3%-os fix kamatozás mellett;

- meglévő gyermekek után nem, csak újonnan vállaltak után lesz igénybe vehető;

- kizárólag házaspárok vehetik igénybe, egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők nem;

- a feleségnek 41 év alattinak kell lennie, de 2024-ben és 2025-ben a 12. hetet elért 

- várandósságot igazoló idősebb nők is igénybe vehetik;

- a meglévő és a vállalt gyermekeket egyaránt figyelembe véve egy gyermek után 15, kettő után 30, legalább három után 50 millió forint vehető fel;

- a második újonnan születő gyermektől gyermekenként 10 millió forint hitelelengedés vehető igénybe;

ahogy azt már megírtuk, az első gyermeknek 4, a másodiknak 8, a harmadiknak 10 éven belül kell megérkeznie;

- új építésű lakás vásárlására és építésére, használt lakás vásárlására, meglévő bővítésére egyaránt igénybe vehető lesz;

- első lakás esetén 80 millió forintos ingatlan-értékhatárig vehető igénybe, más esetekben ez 150 millió forint lesz;

- telekvásárlásra nem használható fel;

- a futamidő 10-től 25 évig terjedhet, az első évben csak kamatot kell törleszteni;

- az első gyermek érkezése után egy évig törlesztési moratórium is igénybe vehető;

- a CSOK Plusz az 5000 fő alatti preferált kistelepüléseken továbbra is elérhető falusi CSOK-kal kombinálható lesz;

- CSOK Plusznál 80 millió forintig lesz illetékmentesség, az efölötti rész után meg kell fizetni az illetéket (4%);

- a preferált kistelepüléseken továbbra is kihasználható az áfa-visszatérítési támogatás CSOK igénybe vétele esetén.

A CSOK Pluszról korábban ezeket a cikkeket írtuk.

BÖDŐCS TIBOR: ANYÁM SZOKTA FEJEMRE OLVASNI A RÓLAM ÍRT KOMMENTEKET

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.12.11.


Vajon ellensúlyozzák-e a történelem borzalmait Mozart operái, a Monty Python poénjai és Messi cselei? Talál-e humort a Bibliában? Beleférhet-e közéletünk abszurditása egy-egy SMS-be? Mi a közös a humoristában, Sziszüphoszban és a japán táncolóegérben? Ilyen kérdésekről, illetve Torgyán József prózájáról is elmélkedtünk Bödőcs Tiborral, akinek az idén jelent meg negyedik könyve, a Prímszámok hóesésben. Interjú.


Ha jól értem a metaforát a könyvben, te vagy a japán táncolóegér, amelyik véres hurkaként végzi, miután a hentesek átveszik a kisállatboltot.

Te mondád. Ez a Nagyszerű befektetés című szövegben szerepel, amit az utolsók között kanonizáltunk. Már épp lezárni terveztük az anyagot, ám akkor történtek bizonyos események kis hazánkban.

Ilyen esemény volt, hogy a kormányközeli MCC megvette a Librit, amelynek többek között a könyveidet kiadó Helikon is a része. Akkor tehát nem puszta véletlen az áthallás?

Kétségtelenül ez volt a szikra, ami belobbantotta az ötletet, de próbáltam úgy megírni, hogy az értelmezhető legyen többféleképpen, és ne legyen leszűkítve egyetlen konkrét esetre. Törekedtem a példázatosságra, csak ez az ügy most még viszonylag friss és könnyen dekódolható, de nyugi, száz év múlva már nem lesz az. Azért nem ez volt az első – és sejthetően nem is az utolsó – eset, hogy a hatalom erőből átvesz egy sikeres vállalkozást, einstandol pár üveggolyót. Sötét jövőképet vázoltam fel, de humorista vagyok, nem pedig jós.

Az adásvétel hírét a nyáron egy Facebook-bejegyzésben is kommentáltad, ahol egyrészt ötleteket adtál az új tulajdonosoknak új kiadványokra – „77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató” –, de azt is leszögezted, hogy nem hagyod cserben a szerkesztőidet.

Muszáj volt reagálnom, mert egész nap csörgött a telefonom. Nem is tudtam, hogy ennyi kiadó van Magyarországon. Ha ezt valaki elmondja nekem korábban!

Nem elegáns húzás, hogy már aznap el akarnak csábítani. De akkor mondhatjuk, hogy hűséges típus vagy?

A döntésem okait kifejtettem az említett Facebook-posztban, majd szépen ide is belinkelheted, hipertext meg minden, megpörgetjük újra a kontentet!

"Fontos szempont, hogy egy szöveget gondozni kell, főleg esetemben, mert nem tudok helyesen írni. Hiába olvastam elég sokat, nem igazán fogott rajtam a rengeteg irodalmi nyolcezres megmászása. Mert én inkább hallom a mondatot, érzem a ritmusát, és érzésből teszem a vesszőket, nagyjából oda, ahol levegőt vennék. Ezért is fontos, hogy gondos kezekbe kerüljön a szöveg, ráadásul szerkesztőmmel, M. Nagy Mikivel, kialakult egy szellemi párbeszéd az évek folyamán. Magába az írásba nem nagyon tud beleszólni, makacs vagyok, de kiváló tanácsokat ad. Olykor egy félmondat elég, ami akár az egész koncepciót módosíthatja."

Akkor egyelőre nem rendelt tőled még senki 9458 oldalas monográfiát Németh Szilárd gondolatairól, vagy azt, hogy Goebbels prózáját elemezd az MTVA Híradójának fényében?

Az a rész nem rám vonatkozott, az ilyen megtisztelő feladatokra vannak ideológiailag képzettebek...

KLÍMAVÁLTOZÁS: KIÉ A FELELŐSSÉG? - PERGER ANDRÁS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.11.



Az éghajlatváltozás az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ez a változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is.

HIÁBA PRÓBÁLT ORBÁN ELBÚJNI, ZELENSZKIJ ELKAPTA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.10.


Orbán hatalmas diplomáciai bakit követett el, amikor elutazott nagy mellénnyel az argentin elnök beiktatására, ahol megjelent Zelenszkij ukrán elnök is, akivel emiatt nem tudta elkerülni a személyes találkozást. Hatalmas csődöt mondott ezzel a magyar titkosszolgálat, de a Kreml is cserbenhagyta a szuverén szövetségesét, ezért Orbán belefutott egy pofonba.

A miniszterelnök által irányított nevezetes magyar külpolitika, amelyhez Szijjártónak semmi köze nincs, csupán utasításokat hajt végre, megpróbálta elkerülni a kellemetlenséget, hogy Orbánnak számot kelljen adnia az ukránellenes és oroszpárti (háborúpárti) álláspontjáról, s válaszolnia kelljen az ukrán elnök kérdéseire és a szemébe kelljen nézni.

Ukrajna kezdeményezett egy találkozót, és ha Orbánnak egyenes és tisztességes szándékai lennének, ha demokratikus politikus lenne, akkor elfogadja a tárgyalásra szóló ajánlatot, és tisztázza a tárgyalóasztalnál a kifogásait és a fenntartásait. De Orbán nem demokrata, nem is egyenes és tisztességes ember, akinek a szándékai egyértelműek: az oroszok segítése.

Ez mutatja, hogy a kifogásai csupán ürügyek, az igazi indok az, hogy akadályozni akarja Ukrajna európai integrációját, hogy az oroszok elfoglalhassák, s a demokratikus Európát fenyegethessék a III. világháború alternatíváját kínálva fel. Ezért nem akar Orbán ukrán szomszédjával tárgyalni, mert nincs miről. Orbán a jogállami Nyugatot akarja rombolni.

Ezért azt válaszolták, csak akkor van értelme a találkozónak, ha attól eredmény várható. Mivel Orbán Ukrajnát nem létező országnak tekinti, senki földjének, az ukránok háborús vereségét igyekszik segíteni, ezért „eredmény” nyilván nem várható. Zelenszkij azonban nem hagyta annyiban, utána ment Argentinába, hogy felkérdezze és a szemébe nézzen.

Orbán rendkívül kellemetlen helyzetbe került, láthatóan szó szerint sarokba szorult, s nem tudott Zelenszkij kérdéseire megválaszolni. Annál visszataszítóbb és simlisebb válasz, amit Havasi szóvivő szerint Orbán mondott, nincs: eszerint „Ukrajna EU-csatlakozása ügyében az Európai Unió tagállamai folyamatosan tárgyalnak a kérdésről”.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az EU tagországai egységesen támogatják Ukrajna EU-tagságát, egyedül Orbán ellenkezik szedett-vedett kifogások alapján. Ez nem egészen az, amit Orbán mondott Zelenszkijnek, aki természetesen tudja, hogy ez bullshit. Ha egyáltalán ilyen mondat Orbán száját elhagyta.

Az lesz majd az érdekes, amit az ukránok mondanak, hogy mi történt. Orbán mindenesetre máris erkölcsi vesztes, úgy kellett Argentinába utána menni, hogy lehessen vele tárgyalni, s nem volt képes még ott sem normális feltételeket teremteni a szomszédos állam elnöke számára. Egy tömegben kellett elkapnia és falhoz szorítania a Szuverént...

SOK MILLIÓBA FÁJHAT NEKÜNK A MAGYAR TÁRSSZERVEZÉS EGY REPUBLIKÁNUS DZSEMBORIN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.11.


„Minden ilyen szervezetnek szüksége van pénzre ahhoz, hogy fennmaradjon, egy társzervezőnek pedig nagyon komoly pénzeket kell áldoznia a titulusért, s ne tévedjünk, itt most nem dollár százezrekről, hanem milliókról beszélünk.” Így értelmezte Radványi Miklós a Hírklikknek azt a hírt, miszerint magyar társszervezésben rendezték meg – Donald Trump felszólalásával – a New York-i Young Republicans (Fiatal Republikánusok) évzáró gáláját. A magyar származású konzervatív közíró két fő okra vezeti vissza az erősödő magyar lobbitevékenységet az USA-ban. Egyrészt van némi érdekazonosság bizonyos republikánusok körök és Orbán között, ugyanakkor a miniszterelnök be akarja magát lopni nem csak Trump, hanem általában is a republikánusok szívébe.


A jövő évi amerikai választások jegyében, magyar társszervezésben és Donald Trump felszólalásával tartották meg a New York-i Fiatal Republikánus Klub hagyományos évzáró gáláját szombat éjjel. Erről többek között az Infostart számolt be, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok egyik legrégibb republikánus klubjának Manhattanben megrendezett gáláján mintegy ezer meghívott gyűlt össze, köztük számos konzervatív közéleti személyiség és politikus, soraikban a Kongresszus néhány tagjával, gazdasági vezetőkkel és véleményformálókkal. A gálaest fő beszédét Donald Trump volt elnök tartotta (nem véletlenül, hiszen ez volt az első republikánus szervezet, amely támogatásáról biztosította őt, amikor bejelentette indulási szándékát a 2024-es elnökválasztáson). Felszólalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, aki az esemény társszervezőjeként mondott köszöntőt, amelyben kiemelte, hogy Magyarország a Nyugat része, és fontosnak nevezte az együttműködést az amerikai republikánusokkal, akik a magyar politikai tapasztalathoz képesek hozzáadni az amerikai hatalmi erőt. Pódiumra lépett mellette Takács Szabolcs, Magyarország nagykövete is. A New York-i gálaesten fellépett Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész is (aki már többször hitet tett Orbán Viktor és kormánya mellett – a szerk.).

A rendezvény csaknem egybeesett a fővárosban zajló újabb magyar lobbieseménnyel. A HVG szúrta ki a The Guardian cikkét, amely azzal foglalkozik, hogy a Magyar Külügyi Intézet és a washingtoni magyar nagykövetség munkatársai a Heritage Foundation rendezvényen kilincselhetnek az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállításáért. Mint a lap írta, Orbán Viktor emberei zárt ajtók mögött tárgyalnak az amerikai kongresszus több republikánus tagjával erről. A kétnapos konferenciára republikánus politikusokat is meghívtak, akikkel lehetőség lesz zárt ajtók mögötti megbeszéléseket is tartani. A lap egy belső forrásra hivatkozva azt írja, Orbán biztos benne, hogy az ukrán segélyt nem fogja megszavazni a kongresszus, ezért akarja blokkolni az EU-s segítségnyújtást is...

AZ ÉVEK ÓTA MIGRÁNSOZÓ ORBÁN-KORMÁNY MOST KISZOLGÁLTATOTT ÁZSIAI VENDÉGMUNKÁSOK TÍZEZREIVEL RAJZOLJA ÁT A MAGYAR MUNKAERŐPIACOT

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.12.11.


Amilyen intenzíven ösztönzi a kormány az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat, annyira nem találta ki, honnan lesznek dolgozók az épülő gyárakban – mondta néhány hete Czirfusz Márton közgazdász, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítójától a Munkahelyek az akkumulátoriparban című szakmai tanácskozáson.

Az már biztos, hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, elszántan igyekszik Magyarországot a világ egyik – hol a második, hol a harmadik – legnagyobb akkumulátor-nagyhatalmává varázsolni. Egymás után jelentik be az ide költöző távol-keleti cégeket, amelyek az akkumulátor-gyártási lánc valamelyik nélkülözhetetlen állomását képviselik az akkumulátorok összeszerelésétől a szeparátorfólia- és a katódgyártáson át a kiszolgált akkumulátorok újrahasznosításáig.

Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy ki dolgozik majd ezekben a gyárakban. Pedig néhány éve nálunk is tapasztalható az a trend, hogy a legsilányabb munkákra már nem lehet hazai munkaerőt találni. És ahogy eddig a kelet-európaiak, köztük a magyarok mentek (és még mindig mennek) külföldre elvégezni a nyugat-európaiak által lenézett munkákat, úgy most hozzánk jönnek a még szegényebb országok dolgozói olyan munkákra, amik már nálunk sem kellenek senkinek...

NEM FOGLALKOZOM AZZAL, HA KORMÁNYKÖZELINEK ÁLLÍTANAK BE. MINÉL TÖBBET ÍRNAK RÓLAM, ANNÁL KÖNNYEBB ELADNI A LAKÁSAIMAT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERBGELY, CSURGÓ DÉNES
2023.12.11.


Balázs Attila nevét még talán nem olyan sokan ismerik az országban, de cégét, a Bayer Constructot és annak beruházásait már annál többen. Az építőipari óriásvállalat egyre inkább megkerülhetetlen szereplőnek tűnik a piacon, olyan projektek fűződnek a nevéhez, mint a Puskás Aréna felújítása vagy a Bosnyák térnél épülő Zugló Városközpont projekt.

A Bayer azért is kerül be egyre gyakrabban a sajtóba, mert egyre többször indul nagy állami közbeszerzésekben, Balázs Attila pedig bizonyos üzleteiben olyan kormányközeli szereplők mellé került, mint Tiborcz István vagy Mészáros Lőrinc. Tiborcz cégével együtt vásárolta meg a balatonfüredi kikötőt birtokló céget, pár hétig tulajdonostársa volt Tiborczéknak az Appeninn ingatlanos cégben, amelyben a Mészáros Lőrinchez köthető Konzum II Magántőkealap részesedését vásárolta meg, és így nála landolt a volt aligai állami üdülő területe. Balázs beruházásai nagy állami hátszelet is kapnak, mind Magyarországon, mind szülőföldjén, Székelyföldön:

- A zuglói beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, és több konkrét rendeletmódosítással segítette a projektet, hogy azt teljesen kivonja a helyi szabályok alól.

- Balázs erdélyi vállalkozásai több mint 4 milliárd, erdélyi magyar beruházásoknak járó magyar állami támogatást nyert el 2020-ban, többek között ebből épített egy tejporgyárat a szülőfalujában.

Nem véletlen, hogy egyes cikkekben Balázs Attilát a „NER új üstökösének” nevezik. A Bayer Construct viszont nem egy állami pályázatokon felhizlalt, mesterségesen komoly piaci szereplővé nevelt NER-es vállalkozás, hanem egy lassan húsz éve működő, Romániában és Magyarországon is sikeresen növekvő építőipari cég, amely akkorára nőtt, hogy a NER sem tudja megkerülni. Legalábbis erre lehet következtetni a Balázs Attilával készült interjúnkból...

BOD PÉTER ÁKOS: ÖSSZEOMLOTT A KÖLTSÉGVETÉS: MÁR 4000 MILLIÁRDNÁL IS TÖBB A HIÁNY

ATV / EGYENES BESZÉD
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2023.12.10.



Az Egyenes Beszéd vendége Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke.

AZ EU PÁNIK-ÜZEMMÓDBAN VAN A CSÚCS ELŐTT - A PÁNIK OKA ORBÁN VIKTOR

HUPPA / FACEBOOK
Szerző: HUPPA
2023.12.11.


A magyar miniszterelnök annyira beásta magát az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjában – és annyi minden más is van a számláján -, hogy az EU tisztségviselői és diplomatái keresik, hogy mi, vagy ki változtathatja meg az álláspontját – írta az amerikai portál európai kiadása cikkében, amely még a Macron-Orbán találkozó _előtt_ íródott.

Emmanuel Macron francia elnök soha nem riadt vissza a diplomáciai kihívásoktól. Annalena Baerbock német külügyminiszter a héten már nevét nem említve bírálta Orbánt, amikor azt mondta:

„Most nincs időnk játszadozásokra. Amikor Európa békéje van veszélyben, akkor minden nap és minden órában minden lehetségest meg kell tennünk népeink, és főként az ukrán nép védelmében”.

Orbán azonban világossá tette, hogy ki akarja siklatni a csúcsot.

Már korábban is túszul ejtette Európát, a portálnak három vezető európai diplomata is elismerte, hogy ezúttal másként állnak a dolgok: nagy a tét, és a magyar tiltakozás nem csupán a befagyasztott pénzek kizsarolásáról szól. Charles Michel már felkereste Orbánt Budapesten, és lerövidíti a pekingi EU-Kína csúcson való részvételét is, hogy tovább keresse a kompromisszumot az uniós csúcs ügyében.
Egy neve mellőzését kérő uniós diplomata elmondta:

„Ott tartunk, hogy az az optimista feltételezés, hogy Orbán csupán több pénzt akar”.
Más diplomaták véleménye megoszlik arról, hogy a magyar vezető valóban kudarcba akarja-e fullasztani a csúcsot, vagy „csak” pénzt akar kizsarolni. Miközben sokan az előbbi lehetőséget tekintik valószínűnek, mások derűlátók abban, hogy megtalálják majd a kiutat, és Macron közéjük tartozik.

Francia diplomaták arról beszéltek a találkozó előtt, hogy „a magyarok” keménykednek, hogy javítsák a tárgyalási pozíciójukat, és ha ez így van, akkor mozgásteret kell adni Orbánnak az alkudozásban”. Egy diplomata hozzátette:

„Amit Orbán most tesz, annak csak akkor van értelme, ha a kiút megtalálása a célja”.
Több francia tisztségviselő már a meghívás elfogadását is jó jelnek minősítette.
Számos uniós tagállam diplomatái üdvözölték Macron próbálkozását. Mások viszont bírálták: egyikük kifejtette: Macron már többször próbálkozott kompromisszumok elérésével, de mindannyiszor kudarcot vallott, így Trumppal, Putyinnal és már Orbánnal is. Az Orbánnal való próbálkozás ára az lett, hogy az uniót gyengítő engedményeket tettek Orbánnak.

„Folyton etetik a szörnyet, és csodálkoznak, hogy miért növekszik, és miért követel egyre többet” – mondta az illető.

Más diplomaták arról beszéltek, hogy a Magyarországgal való feszültségek már hagyománnyá váltak, mert Budapest vétóval fenyegetőzik, hogy engedményeket, vagy pénzt zsaroljon ki a bizottságból. Ám legrosszabb esetben, ha a csúcs valóban kudarcba fullad, a tárgyalásokat újra lehet kezdeni egy újabb csúcson akár januárban, vagy márciusban.
Egy vezető diplomata úgy vélekedett, hogy még van kiút.

„Minden akció, amit eddig láttam Orbán miniszterelnöktől, igen átgondolt volt, és mindig volt kiút a számára” – mondta.

Most azonban lassan a pesszimistábbak látszanak felülkerekedni, és egyre többen látják úgy, hogy ezúttal más a helyzet. Megosztó téma lehet, hogy hogyan kell kezelni Orbánt, de a magyar vezető magatartása sokakat dühít, különös tekintettel arra, hogy az EU globális arculatát sértené, ha nem lenne meg a konszenzus az Ukrajnát illető fontos kérdésekben.
Egy uniós tisztségviselő szerint Orbánt nem békítgetni kell, hanem szembe kell szállni vele.

„Miért kellene a lelkületével foglalkozni? Mindegy, hogy mindezt pénzért, vagy elvből teszi. A lényeg, hogy Moszkvát segíti. Azt kellene keresnünk, hogy kit kezdjünk ezzel” – mondta.
A folyosókon alternatív elképzelések is szóba kerülnek.

Meg lehet kerülni Magyarországot úgy, hogy nem közös döntés születik, hanem kétoldalú megállapodások, de Charles Michel összehívhat egy újabb csúcsot is a jövő év elejére.

Akárhogyan is, elkerülhetetlenek lennének az olyan szalagcímek, hogy az EU belefáradt Ukrajnába, vagy, hogy szétesőben van az unió.

19 MILLIÁRDOS VAGYONNAL A LEGGAZDAGABB MAGYAROK KÖZÖTT A HELYE SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓFNAK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.12.11.


Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki tavaly május óta az Orbán-kormány honvédelmi minisztere, három év alatt akkora vagyont gyűjtött, hogy bőven befér a leggazdagabb üzletemberek közé. Megnéztük, hogy csinálta.


- Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere az elmúlt években gigaüzletekkel vétette észre magát.

- 2020-ban, amikor távozott a londoni nagyköveti posztról, a tízmilliárdokat termelő fővárosi kaszinóbizniszben szerzett részesedést a néhai Andy Vajna helyébe lépve.

- Majd következett a Dunakeszi Járműjavító, amely kisvártatva egy 32 milliárd forintos MÁV-megrendelést nyert el, aztán Szalay-Bobrovniczky az orosz üzlettárssal belefogott egy egymilliárd eurós üzletbe, 1300 vasúti kocsi legyártásába az egyiptomi vasút számára.

- Egy hadiipari cégben, a legnagyobb cseh repülőgépgyárban egy 53 milliárd forintos állami hitel segítségével lett többsége.

- Miután 2022 májusában kinevezték miniszterré, sorra szállt ki az érdekeltségeiből: kaszinórészesedése a miniszterelnök informális tanácsadójaként ismert Habony Árpádra, a járműjavító és a repülőgépgyár a Mol-vezér Hernádi Zsoltra szállt át.

- Megtartotta viszont a vagyonkezelő cégét, a London Capital Zrt.-t, amelyben a tavalyi év végére bő 19 milliárd forint nyereség gyűlt össze a cégdokumentumok alapján.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2019 november végén alapította a London Capital Zrt.-t, amely beszállt a Garinvest Projekt Zrt.-be Garancsi István mellé, és ezzel a húzással a Las Vegas Casino Zrt. 40 százalékos tulajdonosa lett. A Las Vegas Casino Zrt.-be folyik be a nyereség a néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinójából.

Az üzletről Vajna életében azt írtuk, hogy a játékbarlangok évi 12 milliárd forint nyereséget, illetve osztalékként kivehető készpénzt bombabiztosan hoznak. 2020-2021-ben a Covid-járvány miatt ettől némileg elmaradt a profit, de 2022-ben már 20 milliárd forint osztalékot szavaztak meg a tulajdonosoknak. Tehát Szalay-Bobrovniczky, amint hazaérkezett a londoni nagyköveti posztról, azonnal egy igazi pénznyerő automatában jutott tulajdonrészhez.

A London Capital 2020-ban 24 millió, azután viszont már 1,625 milliárd forint osztalékot fialt Szalay-Bobrovniczkynak, és amint kiderült, a milliárdos tételt már honvédelmi miniszterként vehette ki a vagyonkezelőből.

Az előző két év azonban csak a bemelegítés volt, a London Capital Zrt.ben

2022 végén már 20,5 milliárd forint pénzügyi bevételt könyveltek el, adózott nyereségként pedig 19,19 milliárd forintot mutattak ki.

A cégbíróságnak leadott dokumentumok alapján a honvédelmi miniszter a milliárdokat nem vette ki rögtön osztalék formájában, hanem az eredménytartalékba helyezte át – erről döntött 2023. május 26-án alapítói határozatban.

A 20,5 milliárdos bevételről a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésből annyi derül ki, hogy döntően (20,287 milliárd forint erejéig) részesedésekből származó bevételekről, árfolyamnyereségekről van szó, a többi kamat, illetve egyéb pénzügyi bevétel. Hogy miből állt össze a bő 19 milliárdos nyereség, abból két nagy tétel látszik a múlt év utolsó napján zárult mérlegben:

- 8,1 milliárd forint az „egyéb követelés” soron szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy a társaság itt mutatja ki az „adott kölcsönök, részvények előírt vételárrész összegét”,

- és 11,1 milliárd forint volt a bankszámlán.

A London Capital 2022-es évről szóló beszámolójában nem nevezik meg, hogy a hirtelen felduzzadt bevételek konkrétan miből adódtak, milyen cég részvényeinek eladásából származnak. Nincs szó benne leányvállalatról, nem bukkan fel a Garancsival közös kaszinós cég, a Garinvest Projekt Zrt. vagy más érdekeltség neve. Annyit tudhatunk, hogy Szalay-Bobrovniczky a 40 százalékos kaszinóérdekeltségétől megvált, és 2022 végén a Garinvest Projekt Zrt. tulajdonosi szerkezete átrendeződött: Garancsi részvénypakettje 67 százalékra nőtt, a kisebbségi rész pedig Habony Árpádé lett az ENTER-TNMNT Zrt. nevű cégen keresztül. Vételárat azonban nem közöltek, innen tehát nem derült ki, mekkora összegnek kellett a honvédelmi miniszter vagyonkezelő cégében landolnia...

SOK-SOK VÍZ, ÁLLATFARM, ESŐKERT ÉS DIZÁJNKÁPOLNA: MILYEN LEHET A MEGÚJULÓ NÉPLIGET A TÁJÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT ALAPJÁN?

444.HU
Szerző: ÁCS BERTA
2023.12.11.


A történeti értékek (például a Tinódi-szobor) ötvözése új funkciókkal (mint az esküvői kápolna vagy az állatfarm): ez a közös motívum abban a hat díjazott pályaműben, amik legjobbként kerültek ki a Népliget megreformálására kiírt ötletpályázatból. A Városligetet kicicomázó Liget Projekt látszólagos sikere után most Budapest legnagyobb közparkján, a hírhedt Népligeten van a sor, hogy dizájnos, kortárs, vadvirágos-méhlegelős külsőt kapjon.

A Népliget nemcsak hatalmas, de kevéssé beépített közpark is, így potenciálisan sokféle irányba lehetne fejleszteni, ezért is érdekes, milyen változások rajzolódnak ki a nyertes ötletekből. Az ötletpályázatot 2022 nyarán írta ki a Fővárosi Önkormányzat, amire összesen 16 tájépítészeti iroda nyújtott be pályaművet. Első helyezettet nem hirdettek, mivel semelyik terv sem felelt meg pontosan a zsűri elképzeléseinek. A Főváros a 6 terv legjobb elemeit egy minden terv felett álló megatervvé gyúrja majd össze, ezután indulhat csak el a Népliget érdemi renoválása.

Miért ennyire kihalt?


Ahhoz képest, hogy mekkora, mennyire zöld és hányan laknak a pár kilométeres körzetében, a Népligetet hagyományosan kevesen használják. A park évtizedek alatt kialakult negatív megítélését részben a lokális folklór rémalakjaitól, a bokrok árnyékában megbúvó szerhasználóktól és illegális szexmunkásoktól való félelem okozza. Az efféle szóbeszéd nagy számban tartja vissza a városlakókat a parktól, a témában végzett felmérések szerint az emberek nagy részének pozitív meglepetéssel jár az első Népliget-tapasztalat.

A közpark rossz hírén kívül sok kialakításbeli problémával is küzd. A belső úthálózatok nem csak hogy értelmezhetetlenek, de sok esetben egyáltalán nem vezetnek sehová, így ellehetetlenítve a tájékozódást egy felkészületlen Népliget-laikus számára. A közvilágítás néhol teljes hiánya még a legszenvedélyesebb Népliget-fanatikusokat is elrettenti a park esti használatától és ráerősít a park „bűnbarlang” megítélésére. A park rendszeres látogatói viszont attól félnek, hogy a megújulás során a park elveszti mostani, vadregényes báját. A környékén élők a Népligetre mint a város közepére tekintenek, míg mindenki más mentális térképéről látszólag szépen lassan eltűnik.

Mit láttak bele a a tervezők?

A tervek különös figyelmet fordítanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés elkülönítésére biztonsági okokból, valamit minőségi utak és futókörök kialakítására...

ORBÁN ABBAN BÍZHAT, HOGY AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ELKASZÁLJA UKRAJNA TÁMOGATÁSÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.12.11.


Zelenszkij és Orbán rövid beszélgetést folytatott a hétvégén Javier Milei beiktatásán. Előbbbi a hét elején Joe Bidennel tárgyal, miközben a magyar Külügyi Intézet tagjai a republikánusokat győzködik, hogy ne szavazzák meg az újabb támogatási csomagot Ukrajnának. Néhány nap és itt az EU-csúcs. Nemzetközi lapszemle.

Az ukrán és az orosz média is felkapta a fejét látva az argentin parlament és a Reuters felvételét arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor szót váltottak egymással Javier Milei elnök beiktatásának ceremóniáján a parlament vendégpáholyában. A felvételeken látszik, hogy mindketten udvariasan viselkedtek egymással, Zelenszkij elnök még bólogatott is, de bőszen, lendületesen magyarázott, tekintetében bizonyos megértés fejeződött ki.

Az ukrán Evropejszkaja Pravda érdeklődött az ukrán elnöki hivatalban, de semmilyen részletet nem adtak ki a nyúlfarknyi beszélgetésből. Ugyanakkor az elnök később, vasárnap este az X-csatornájára feltöltött videójában említette, hogy "nagyon egyenes" beszélgetést folytattak Orbánnal, Ukrajna európai ügyeire koncentrálva (a vonatkozó rész 1:25-től).

Az Evropeszkaja Pravda információi szerint Zelenszkij elnök Argentínából felhívta Emmanuel Macront is, s feltehetően szóba került a francia elnök és Orbán az Elysée palotában vacsorával egybekötött találkozójának jópár részlete is. Zelenszkij 2019-es megválasztása óta gyakorlatilag csak ilyen rövid, véletlenszerű beszélgetések zajlottak le közte és Orbán között annak ellenére, hogy az ukrán elnök többször is invitálta a magyar miniszterelnököt hivatalos látogatásra a nézeteltérések tisztázása érdekében. Ráadásul Orbán nemegyszer kinyilvánította, hogy nem hisz Ukrajna katonai győzelmében – írja a lap.  Megjegyzi azt is, hogy csaknem minden mérvadó, európai vezető ellátogatott Kijevbe, hogy felajánlja segítségét Zelenszkijnek. A napokban is tárgyaltak a remélt találkozóról az illetékes külügyminiszterek, de Szijjártó Péter jelezte, hogy nincsenek meg ehhez a szükséges feltételek.

Az orosz Kanal 24 tv-csatorna honlapján a cím érdemel figyelmet: Érzelmes beszélgetés Argentínában: Zelenszkij váltott szót Orbánnal.

Az összes, ezzel a témával foglalkozó sajtóorgánum kiemeli, hogy a december 14-15-én esedékes uniós csúcsot előre beárnyékolja Orbán számos alkalommal elismételt álláspontja: nem támogatja az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és vétózni akarja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélyt.

Szintén központi témává vált – alapvetően az ukrán és az orosz médiában – az ukrán parlament által pénteken elfogadott nemzetiségi törvény, amely lehetővé teszi a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatást nemcsak az alsóbb osztályokban, de a középiskolákban és az egyetemeken is – úgy, hogy szabad kezet kapnak az oktatási intézmények. Még politikai hirdetéseket is meg lehet jelentetni az adott nemzetiség nyelvén. Az RBK Ukraina portálon rögtön jelzik a címben: a magyarok továbbra sem elégedettek a törvénnyel. Hisz Menczer Tamás vette a fáradságot és a Facebookra írta ki a kormány véleményét: „Ukrajnában nyolc éve elvették a magyar közösség jogait, azóta folyamatos a jogfosztás." Azt ígérte, hogy természetesen alaposan értékelni fogják a törvényt, de már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától. Mindenesetre folyamatosan figyelemmel követik a végrehajtást. A cikk emlékeztet arra is, hogy 2017 óta feszült a viszony az oktatási törvény miatt a két ország között, s Orbán Viktor számos erre vonatkozó makacs megjegyzését Kijevben abszurdnak nevezték. Egyébként az ukrán újság fő helyen hozta, hogy hétfőn Zelenszkij Joe Bidenhez utazik Washingtonba. 

A brit Guardian információi szerint a magyar Külügyi Intézet egypár tagja és a washingtoni magyar nagykövetség képviselői két napos, zárt ajtók mögötti tárgyalásokon vesznek részt a washingtoni Heritage Foundation szakrétőinek szervezésében. A téma: miként állítsák le az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai segélyek folyósítását. Az amerikai törvényhozásban is elakadt az ügy, a szenátusban a republikánusok nem szavazták meg az újabb, szerintük biankó csekknek tekinthető támogatást. A cikk szerint Orbán biztos abban, hogy a kongresszuson nem megy át az újabb javaslat a támogatás további folyósításáról. S Orbán tulajdonképpen ebben reménykedve bízik abban, hogy így könnyebben meg tudja majd magyarázni az uniós segélyek megvétózását, amire a hét második felében esedékes EU-csúcson módja lesz. Az írás egyébként szélsőjobbos politikusnak minősíti Orbánt, és kijelenti, Putyin szövetségese. Dalibor Rohac, amerikai szakértő véleménye szerint Orbánnak aligha lesz befolyása a kongresszus ezirányú szavazására. Megtudjuk azt is, hogy az utóbbi időben a magyar követség igencsak aktív a republikánus törvényhozókkal való minél szélesebb kapcsolatrendszer kiépítésében.

Az Odessza Zsurnálban pedig azt írták meg, hogy Donald Tusk, potenciális lengyel kormányfő szerint Orbán mára nyíltan az oroszok álláspontját képviseli a háborúban. Az pedig különösen feldühítette, hogy Orbán ugyebár mindvégig számított a lengyelek támogatására Brüsszelben, ha a jogállami normasértések miatti szankciók ellehetetlenítéséről volt szó, most azonban képes 800 millió eurós támogatást blokkolni a lengyelek számára, miközben a magyar kormányfő fut az uniós pénze után. Tusk kijelentette, reméli, hogy hamarosan másképp tekintenek majd Lengyelországra az EU-ban, ismét szava lesz a fontos uniós kérdésekben, és más álláspontot fog képviselni a magyar-lengyel kapcsolatokban is.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLAKÖTELEZETTSÉG KORHATÁRÁNAK LESZÁLLÍTÁSA MINDENKINEK CSAK ÁRTOTT

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.11.


Az iskolakötelezettség 2012-es leszállításának hatására a korai iskolaelhagyók, vagyis a lemorzsolódok nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, cserébe nagyobb lett a szegények között a leányanyák aránya. Az intézkedés növelte a társadalmi különbségeket Magyarországon, és nem járt előnyös hatásokkal rövid távon, sem az érintett fiatalok, sem a társadalom számára, állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány.


Magyar rekord

A magyar törvények 2012 óta az iskolakötelezettség 16 évre történő leszállításával kiengedték az iskolából érettségi előtt a diákokat, ebből kifolyólag az utóbbi 15 évben Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) országai közül nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolalhagyók aránya. De a 2005-ös enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett EU-s és V4-es kontextusban is. Ez többek azért is van így, mert a magyar szabályozás iránya ellentétes számos országéval, ahol az iskolakötelezettség kiterjesztése mellett külön dolgoznak a lemorzsolódás lefaragásán.

Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon viszont több mint 5, és ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között...

AKKUGYÁRAK UTÁN LÍTIUMKUTAK: MAGYARORSZÁG IS BESZÁLLNA A KITERMELÉSI VERSENYBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.12.11.


Novemberben uniós elvi megállapodás született a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amelynek keretében felpörgetnék a klímacélok megvalósításához szükséges anyagok, köztük a villanyautók akkumulátoraihoz felhasznált lítium kitermelését Európában. Ahogy az akkugyáraknál, a papíron szép célkitűzés itt is felvet környezetvédelmi aggályokat. Olyannyira, hogy egy héttel az egyezség előtt mondott le a portugál kormányfő egy védett kultúrtájat fenyegető lítiumbánya korrupciós ügye miatt. A kérdés Magyarországon is aktuálissá válhat: bár külszíni fejtés itt nem fenyeget, a kormány és a Mol elképzelései szerint a hazai vizekből lehetne kinyerni lítiumot. Ez elvileg zöldebb megoldás, csak kérdés, megoldás-e egyáltalán. Háttér.


„A lítium és a ritkaföldfémek folyamatosan átveszik az olaj és a gáz helyét a gazdaságunk vérkeringésében. A ritkaföldfémek esetén az ötszörösére fog emelkedni az európai kereslet 2030-ig. Ez jól jel, mert azt mutatja, hogy az Európai Zöld Megállapodás jó úton halad. A kevésbé jó hír az, hogy a piacot egyetlen ország uralja. Mindent meg kell tennünk, hogy ne kerüljünk ismét olyan függőségbe, mint az olaj és a gáz esetében” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében.

Természetesen Kínára gondolt – arra a Kínára, amellyel kapcsolatban a spanyol EU-elnökség ősszel kiszivárgott munkadokumentuma megjegyezte: súlyosabb függőségbe taszíthatja Európát az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok ellátásában, mint amennyire Oroszországnak voltunk kiszolgáltatva a szénhidrogének piacán. Kína az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír: itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának nagy része (bizonyos anyagok esetében a 100%-a), a katódok és anódok termelésének 80-90%-a, az akkumulátorcellák előállításának több mint kétharmada...

ELKÉSZÜLT A FELMÉRÉS, A MAGYAROK 85 SZÁZALÉKA SZERINT ELFOGADHATATLAN, HA A PAPOK NYÍLTAN POLITIZÁLNAK A TEMPLOMOKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.12.11.


Nem értenek egyet azzal sem, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapnak, mint az államiak – derül ki a Publicus felméréséből.


Minden második ember fontosnak tartaná, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői, viszont csak 33 százalék gondolja úgy, hogy ez meg is valósul – olvasható a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Abban nincs meglepetés, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak 82 százaléka fontosnak tartaná ezeket az értékeket, ugyanakkor az ellenzékiek 32, és a nem vallásos – vagy legalábbis egyházhoz nem kötődő – válaszolók 38 százaléka is így nyilatkozott. Összességében a válaszadók 59 százaléka szerint nem érvényesülnek ezek az értékek az ország vezetése során, az ellenzéki szavazók 85, a kormánypártiak 22 százaléka gondolkodik így.

A legutóbbi népszámlálás tanulsága szerint a katolikusok száma 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant az országban, a reformátusok 944 ezren vannak, vagyis az arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent 2011 óta, az evangélikusok pedig a korábbi 4 százalék után jelenleg a népesség 3,1 százalékát teszik ki. Emellett a vallásukat firtató kérdésre az emberek 40 százaléka nem válaszolt. Szakértők szerint valójában nem arról van szó, hogy kevesebb lenne a hívő, inkább az „intézményes egyháztagok” száma csökken, amelynek okát az egyházi lét átpolitizálódásában látják.

A Publicus kutatás alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.

A meglepő népszámlálási adatok mögött a megkérdezettek 71 százaléka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben az egyházak átpolitizáltsága áll. A többség (54 százalék) szerint nem befolyásolja a vallásosság, hogy egy közéleti szereplő, művész vagy más ismert ember hogyan boldogul ma Magyarországon, de összesen 25 százalék érzi úgy, könnyebb azoknak az ismert embereknek, akik kereszténynek mondják magukat, 12 százalék szerint viszont ennek ellenkezője igaz.

Az „üldözött keresztények” narratíva viszont a Fidesz-KDNP szavazóinak gondolkodásába se épült be igazán: körükben is csak 15 százalék gondolja, hogy emiatt valaki akadályokba ütközhet a közéletben.

A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével sem: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Ebben a kérdésben szintén a kormánypárti szavazók és templomba járó vallásgyakorlók ítélik meg pozitívabban az egyház szerepét, ők sokkal elégedettebbek a szerepvállalással, mint az ellenzékiek vagy a vallástalanok...

ÁGH ATTILA: MEGGYŐZNI NEM, CSAK LEGYŐZNI LEHET ORBÁN VIKTORT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.11.


A miniszterelnök tudja, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatát egészében nem képes megakadályozni, de radikálisan szeretné csökkenteni a lehetőségét – mondta a Hírklikknek Ágh Attila. A politológus szerint ezért kezdődött el az alkudozás, a kompromisszum keresése. Ha pedig ez létrejön, akkor minden fél elmondhatja, hogy győzött. Orbán Viktor a múlt héten is tárgyalt több európai vezetővel, de erősen kétséges, hogy a néhány nap múlva kezdődő uniós csúcs előtt meggyőzhető lenne.


Meggyőzni valóban nem lehet Orbán Viktort, csak részlegesen vagy egészen legyőzni – vélte Ágh Attila. Mint mondta, jelenleg éppen az utóbbira tesznek kísérleteket. Megindult ugyanis a párbeszéd arról, hogy az Ukrajna csatlakozási folyamatához szükséges tárgyalások megkezdéséért mennyit hajlandó a magyar miniszterelnök feladni, mit akar cserébe kapni, illetve mindezt hogyan csomagolja be az Európai Unió. Ez a három nagy alapkérdés – magyarázta a politológus.

A miniszterelnök azzal dicsekedhet, hogy az utóbbi néhány napban fölértékelődött, mert az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint az egyik legbefolyásosabb európai politikus, Emmanuel Macron és még néhányan – közvetlenül vagy közvetve – megpróbálták jobb belátásra bírni. Már abban, hogy elkezdtek vele tárgyalni, benne volt a kompromisszum lehetősége, hiszen megkérdezték tőle, „mit kívánsz Viktor”? Ez az első alapkérdés – emlékeztetett a politológus...

KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOK A PAMPÁKON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.11.


Nézi az ember a kosárlabda meccset a tévében, hogy megfeledkezzen legalább szűk két órára erről a mocskos világról, és akkor persze, hogy a képibe tolják a szünetben a szokásos egy perc gyűlöletet. Mert hülye volt meg nem eléggé gyors, és nem kapcsolt el villámkézzel más csatornára, ahová nem ér el a Fidesz keze. Igaza van Hadházy képviselőnek, aki szinte már monomániásan hajtogatja, a propagandagépezetet kellene porrá zúzni Orbán legyőzésének első feltételeként, és sajnálatosan állapítjuk meg, álmodozni lehet.


Messzire repült Orbán Viktor a hét végén, el egészen az argentin pampákig, mert úgy van az, hogy tán még a Marsra is utazna, ha a marslakók ura fasiszta briganti lenne, úgyannyira vágyja ő ezeknek a szagát. Szóval így jött el az egy perc gyűlölet, amely „diplomáciai nagyüzemről” meg „kétoldalú tárgyalásokról” tudósított a földgolyó másik feléről, amelyeket Orbán Viktor folytatott a tévéből jövő hang szerint a „nemzetközi baloldal” elleni összefogást építve. Mint annak világméretű és központi alakja, meghatározó figurája.

Advent van, annak az ideje, amikor Orbán az „ember, most jövök a templomból” szavakkal utasítja el a kérdéseket. De mindezt csak azért érdemes megemlíteni az ájtatos keresztény trutymóban, mert a friss és ropogós argentin elnök, ez az amúgy láncfűrésszel hadonászó Javier Milei azt mondta Ferenc pápáról nem is olyan rég, hogy „szemét kommunista”, amivel kellene valamit kezdeni a mi első emberünknek, de apróságok őt nem érdeklik, amikor a jobboldali világuralom gőzös álma a tét, természetesen a csúcsán ő maga.

Az egy perc gyűlölet szerint kétoldalú tárgyalások folytak még a diplomáciai nagyüzem alatt Bolsonaro volt brazil elnökkel, akinek az ég egy világon semmilyen politikai funkciója nincs, és egyhamar nem is lesz. A két alak támogatásáról biztosította egymást. Ott járt még Santiago Abascal, a spanyol Vox párt elnöke, akivel szintén Európa meghódításáról egyeztetett a mi kis virtigli fasisztánk, s aminek az egy perc gyűlölet oly nagy figyelmet szentelt. Nem egyébért, mint, hogy a bávatagokban kialakuljon az Orbán, mint világpolitikai tényező kép.

És ne feledjük persze Zelenszkijt sem, akit ez a láncfűrészes nagy valószínűséggel szintén meghívott a beiktatására, de vele nem kétoldalú megbeszéléseket folytatott, hanem úgy ölelte a keblére, mint valami rég nem látott kedves cimborát vagy szívbéli barátot. Ebből látjuk, hogy a sztori nem olyan egyenes folyású, mint ahogyan itt nekünk tálalva van, amit Orbán médiája azzal a huszárvágással oldott meg, s itt az Origo nevű tudományos szaklapot idézzük: „Zelenszkij Argentínáig repült Orbán után”. És ismét itt van a hazudott világ közepe imázs...

HÓ, EMBER - JÓZSA MÁRTA JEGYZETE

SZABADSÁG KLUB
Szerző: JÓZSA MÁRTA
2023.12.07.


Nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani.

Nyilván sokan ismerik azt a mondást, miszerint a tömegközlekedésnek öt ellensége van: a négy évszak és az utasok. Ez jutott eszembe ma, amikor két trolimegállót fél óra alatt tettem meg, és közben a jármű vezetője bemondta, hogy ez a tempó már csak így folytatódik, az utasoknak inkább a gyaloglást javasolja, illetve alternatívaként esetleg azt, hogy menjenek fel a BKK honlapjára és trollkodják szét.

Nem tudom, hányan tették meg, aki a végállomásig ment annak lett volna rá bőven ideje. Ránéztem a honlapra, ott arról tájékoztatnak például, hogy náluk is járt a Mikulás. Mármint a BKK-nál. A havazás miatt közlekedési zűrzavart úgyis mindenki észleli, aki utazik, aki pedig otthon maradt, annak fölösleges végső soron minden ilyesféle információ. Holott azért az is közhely, hogy az információ hatalmas érték, és a boldogabb társadalmakban ez is elvárás.

Lehet tovább gondolni a dolgokat, olvasom, hogy több település áram nélkül maradt, a havat sem tudják elkotorni az utakról, és akadt olyan falu is, ahol azért nem sikerül megtisztítani az utcákat, mert eltört az egyetlen hókotró lapátja. Tudni lehet persze, hogy ilyesmi akár Norvégiában is előfordulhat, egy kis leállás nem a világ, és különben is vannak még erőforrások, sok helyen a börtönök lakóit vezényelték ki az utcákra tisztogatni. Régebben mintha a katonákat vetették volna be ilyenkor, de ma már úgy vélem, nincs kit, miután ott is folyik a tisztogatás. Pontos adatot nem tudni, mert mint mindent ezt a számot is titkosították, de több száz katonát rúghattak ki, majd megtiltották nekik, hogy közhivatalt láthassanak el. Maximum elmehetnek havat lapátolni, ha jut rá pénz.

De nem jut, mert az önkormányzatok folyamatos kivéreztetése legalább olyan kedves elfoglaltsága a kormánynak, mint a repülőtérvásárlás, akkumulátorgyár-telepítés és oly sok egyéb tevékenység, amelynek értelmét nem tudni, nem is sejteni, de az biztos, hogy nem a hóhullásban trolizó egyszerű állampolgár javára szolgál. Aki azon tűnődik a latyakban, hogy nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani. Nem is olyan dolgot, csak egy kis időjárás okozta kalamajkát. Vagy azt, hogy nem álljon ennyi éhező ember sorba az ingyen káposztáért. És ne alázzanak meg tanártól katonáig mindenkit, aki semmi mást nem szeretne mit a szakmájából megélni. Értem én, hogy egy hivatás ennyit ér ma a hatalmasok szemében. És csak bízni tudok abban, hogy a dolgok rendje szerint a hatalom sorsa is az, hogy előbb-utóbb elolvad, mint tavasszal a hóember.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsor 2023. december 7-i adásában hangzott el. 

A LAJTOS KOCSIK ÉS AZ AGGREGÁTOROK ORSZÁGA LESZÜNK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.12.10.


Már címe is figyelemre méltó László Géza új kötetének: „Barkácsolás a gazdaságirányításban – Kreatív politikai döntések a komfortzónán kívül”, amely a Magyar Narancs Könyvek sorozatban jel


Valóban létezik barkácsolás? – kérdeztük a közgazdász-szociológustól.

Meglepően gyakran előfordul. Érdemes elmondani, hogy a barkácsolás fogalmát a közgazdászok az antropológusoktól vették át, és azokra az esetekre alkalmazzák, amikor nem hosszú távú reformok történnek a szabályozásban, hanem kisebb korrekciók: olyan improvizatív lépések, amelyek szakítanak a bevált protokollokkal. Válsághelyzetekben ez jó megoldást is jelenthet. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválságot kezelő amerikai New Deal-programra ma úgy emlékszünk, mint a nagyszabású, jól megtervezett reformok időszakára, pedig kezdetben sok improvizáció is történt. Később aztán egyre tudatosabban alkalmazta Franklin D. Roosevelt kormányzata azt az új megközelítést, amelyben az állami kiadásoknak, a közmunkának, a jövedelempolitikának nagy szerep jutott, de az első év intézkedései még nagyon eklektikusak voltak.

És idehaza?

Mi is jól ismerjük ezt a fajta a barkácsolást. Annak idején a „száznapos programokkal” melegítettünk be, aztán 2010 óta szintet lépett a gazdaságirányítás ezen a téren is. Néhány évvel ezelőtt Illés Gábor és Körösényi András egy írásukban azt elemezték, milyen markáns különbség volt a Bajnai-kormány nemzetközi protokollt követő válságkezelése, és a második Orbán-kormány 2010-től működő improvizatív, barkácsoló gazdaságpolitikája között.

Van tehát hasznos és kevésbé hasznos barkácsolás is?


Magyarországon a barkácsolás gyakran a kontármunka szinonimája, de ne felejtsük el: ez a kreativitás egyik hasznos formája is lehet. A legtöbb országban azonban akkor, amikor a válság lecseng, a gazdaságirányítás visszatér a hagyományos szabálykövető gyakorlathoz. Amikor a szabályozás barkácsolása valahol hosszútávon fennmarad, annak általában az az oka, hogy a kormány politikai céljai előtérbe kerülnek a gazdaságpolitikában is. Ezek a célok sokfélék lehetnek, a klientúra szempontjaitól a nemzetközi környezet elvárásain át egészen a választási célokig. Általában ez az utóbbi a legerősebb szempont és már jóval a második Orbán-kormány ténykedése előtt láttunk olyan eseteket a nagyvilágban is, amikor emiatt minden a feje tetejére állt a gazdaságpolitikában...


MAGYAR BEAVATKOZÁSOK KÜLFÖLDÖN, VÁLASZTÁSI KÖRZETEK ÁTRAJZOLÁSA, VISSZAESŐ PISA-EREDMÉNYEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2023.12.10.


Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába. Néha megszalad a ceruza: a választási körzetek átrajzolása. Ismét inkább visszaesést mutatnak a PISA-eredmények. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába

Arra hivatkozva fogadná el a kormány a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt, hogy meggátolja a külföldi beavatkozást a magyar közügyekbe és választásokba. Ehhez képest az elmúlt években többször előfordult, hogy a miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár pénzügyileg is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. A Szabad Európa új bizonyítékot talált arra, hogy szeptember végén a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában hirdetett egy migránsellenes videót – épp akkor, amikor az ottani választási kampány idején nagyobb számban jelentek meg bevándorlók Dél-Szlovákiában.

Néha megszalad a ceruza: a választási körzetek átrajzolása

A választási körzethatárok politikailag motivált manipulálása nem csodaszer, főleg nem önkormányzati szinten, azonban része lehet a választói akarat eltorzításának. Megvizsgáltunk néhány friss települési körzetbeosztást. Kormánypárti és ellenzéki önkormányzatoknál is találtunk gyanús jeleket.

Ismét inkább visszaesést mutatnak a PISA-eredmények

Az előző méréshez képest a PISA-tesztek alapján romlott a 15 éves magyar diákok matematikatudása, a szövegértés és a természettudományok területe nem változott érdemben, tízéves időtávon azonban már mindenhol visszaesés látszik. Az OECD szerint jelentős részben inkább ész, mint sok pénz kérdése az oktatás fejlesztése. Szerintük nem lehet mindent a járványra sem fogni.

Eurobarométer: Csökkent az EU-tagságot jó dolognak tartók száma Magyarországon

Tízből négy magyarban pozitív, míg ötben inkább semleges kép él az EU-ról, eközben öt százalékponttal csökkent március óta azok száma, akik jónak tartják Magyarország tagságát a közösségben – derült ki a szerdán közzétett, legújabb Eurobarométer-felmérésből. Az EU teljes lakossága körében átlagosan tízből hatan tartják jónak országuk tagságát.

Tóth Zoltán: A választási rendszer megváltoztatása jogilag megléphető, de erkölcsileg tisztességtelen

A választási szakértő szerint a korábbi aránytalan rendszer visszacsapott a Fideszre, ezért akarják most megszüntetni, így a kormánypárt vereség esetén is megszerezheti a fővárosi közgyűlési helyek negyven százalékát, és blokkolhatja a döntéshozatalt. Ha az ellenzéknek közös EP-listája volna, tíz mandátumuk lehetne, külön listával legfeljebb hat – mondja Tóth Zoltán.

Már a paktumreformot is kóstolgatja a magyar vétófenyegetés

Várhatóan meg fogja kapni a szavazatok szükséges minősített többségét pénteken a pénzügyminiszteri tanácsban a módosított magyar helyreállítási és REPowerEU terv, azonban – valószínűleg hogy ne érje meglepetés – az Orbán-kormány fogja a fiskális szabályok reformjának azt az elemét, amelyik egyhangú döntés alá esik.

Pfizer-per: egymást cáfolja a kormány és az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság álláspontja szerint nem ők vásároltak koronavírus elleni oltóanyagokat, mindössze a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írtak alá a gyógyszercégekkel a beszerzésről. A magyar kormány szerint azonban a brüsszeli testület feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette a tagállamokra a vakcinákat.

Félmilliárd februárban: ennyi jöhet egyelőre az EU tízmilliárd eurójából

Gyakorlatilag egy héten belül két EU-forrás megnyitásának lehetőségéről is érkezett hír Brüsszelből. Az Európai Bizottság engedékenysége a magyar kormányzat hajthatatlanságával találkozott: Orbán Viktor két levélben is kérte a szavazás elhalasztását Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről. Friss podcastunkban átbeszéljük, mi a két forrás közötti különbség, és hogy véletlen-e az egyidejűség.

Még a látogató csecsemők pelenkájába is belenéznek az őrök – jogsértések a magyar börtönökben

Rendszerszintű jogsértéseket állapított meg a magyar börtönökben az ombudsman. A legtöbb panasz azzal kapcsolatban érkezett a raboktól, hogy háromszor kell teljesen meztelenre vetkőzniük, mielőtt beszélőre mennek, ráadásul 2017 óta plexifalon keresztül beszélhetnek csak a családtagjaikkal. Az évek óta érvényben lévő előírások szerint meg sem ölelhetik egymást a rabok és hozzátartozóik, minthogy minden testi kontaktust tilt a szabályzat, ami egyébként a biztos szerint is alapjogellenes, ráadásul ez a tiltás a büntetés célját sem segíti.

Cser-Palkovics András: Nem érdemes mindent központosítani

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint el kellene dönteni, hogy az országnak van fővárosa vagy a fővárosnak van országa. Azt is át kellene gondolni, milyen funkcióknak kellene mindenképpen Budapesten lenniük, és milyen feladatkörök kerülhetnének máshová. Kubatov Gábor budibárózásával kapcsolatban úgy véli: amikor ilyen nagyon leegyszerűsített üzeneteket hangoztatunk, önkéntelenül is belecsúszunk abba a hibába, hogy esetleg féligazságokat mondunk.

Ruff Bálint: A Fidesz elhiszi, hogy ő az utolsó bástya a transzgenderharcban

A szuverenitás kérdésével lehet egyesíteni a Fideszen belüli egymást gyűlölő frakciókat – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Az Elemző adásában beszéltünk arról, miről szól a szuverenitásvédelminek nevezett törvény, a Mi Hazánk ellenzékiségéről, a választási törvény tervezett módosításáról, illetve az ellenzéki megállapodásokról is.

Szuverenitás – Tulajdonképpen mit akar a Fidesz megvédeni, és kitől?

Az előző század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól – jelentette ki Orbán Viktor a szuverenitás védvonalait állandó ostrom alatt tartó, sötét erőkről beszélve. Az Országgyűlés már a napokban elfogadhatja a sokak szerint a társadalmi nyilvánosság további felszámolását célzó szuverenitási javaslatcsomagot. A Sztoriban friss adásában Kerényi Györggyel beszélgettünk többek között arról, mit is jelent a szuverenitás, mitől kell megvédeni, és miről és kinek szól a Fidesz javaslatcsomagja.

Mitrovits Miklós történész: „Lengyelország kvázi a második hazám lett”

Milyen szerepet játszott a Ludas Matyi és a Rádiókabaré a lengyel demokratikus mozgalmak elleni hangulatkeltésben? Miért fontos tudni, milyen kocsma van Varsóban a kultúrpalotánál? Hogy élik meg a lengyelek, hogy ez történelmük egyik legszebb fejezete? Mitrovits Miklós polonista a Szelfiben.

Hajléktalanság és kilátástalanság várta, most miatta ég sakklázban Dél-Baranya


A kilencvenes években a Budapesti Sakkszövetség főtitkára volt, tavaly viszont hajléktalanná vált. A 68 esztendős Száraz Sándor február óta dél-baranyai fiatalokat tanít sakkozni, és sakkfaluról álmodozik, meg arról, hogy nyugodtan éljen végre.

Tripláznák a világ atomerőmű-potenciálját az amerikaiak, és ez a magyar kormánynak is tetszik

Rég ismert tézis, hogy a klímasemlegesség eléréséhez rengeteg energetikai célú beruházáson keresztül vezet az út. Az viszont új, hogy a szektor dekarbonizációját soha nem látott tempóban és mennyiségben építendő atomerőművektől várhatná a világ. Dubajból, az ENSZ jelenleg is zajló globális klímacsúcsáról ezt üzenték.