2021. augusztus 24., kedd

MEGHALT CHARLIE WATTS, A ROLLING STONES DOBOSA

TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2021.08.24.



Nyolcvanéves korában meghalt Charlie Watts, a Rolling Stones dobosa – írja a BBC.


„Mérhetetlen szomorúsággal jelentjük be Charlie Watts halálát. A mai nap folyamán békésen, családja körében hunyt el egy londoni kórházban. Nagyra becsült férj, apa és nagyapa volt, és generációjának egyik legnagyobb dobosa” – áll az ügynöke, Bernard Doherty által közzétett közleményben.

A Rolling Stones néhány hete jelentette be, hogy Charlie Watts egészségügyi problémák miatt nem tud részt venni az együttes szeptemberben kezdődő amerikai turnéján. Azt nem közölték, hogy Wattsot milyen egészségügyi problémával kezelték. 2004-ben torokrákot diagnosztizáltak nála, amelyből később teljesen felépült.

Charlie Watts 1941. június 2-án született Londonban. Zenei pályafutása klasszikus alapokról indult, swinget és dzsesszt is dobolt londoni klubokban. Az egyik ilyen helyen, az Ealing Jazz Clubban 1962 tavaszán találkozott Mick Jaggerrel, Brian Jonesszal és Keith Richardsszal, a Rolling Stones alapítóival. Watts csak hónappal később, 1963 januárjában csatlakozott az alakulóban lévő együtteshez...

KI VÉDJE A GYEREKEKET? PÁR ÉV ALATT ÁLLAMI GONDOZOTTAK EZREIT BÍZTÁK AZ EGYHÁZAKRA

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.08.24.


- Zárt világnak tűnik, de sok ezer gyereket érint: a kormány gyökeresen átalakította a gyermekvédelmi rendszert.

- Az állami nevelésbe vett gyerekek jelentős része már egyházi intézményben él.

- A nevelőszülői ellátásból teljesen kivonult az állam, nagyon kevés civil mellett kizárólag egyházak maradtak.

- Közülük is kiemelkedik a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Lelkes, táborszervező teológushallgatók alapítványából hatalmas szervezet jött létre, élén Kothencz Jánossal, háta mögött a Szeged-Csanádi Egyházmegyével és Kiss-Rigó László püspökkel.

- Kothencz állami gondozásban nőtt fel, mégis magasra jutott, jó politikai kapcsolatai a minisztériumig érnek, még Botka László kihívójaként is megmérette magát.

- Mit jelent az egyházi térnyerés a gyermekvédelemben? Kötelező-e keresztet vetni, és jobb lesz-e vajon a gyerekeknek?

1998 júniusában százhúsz állami gondozott és negyvenöt felnőtt segítő gyűlt össze Izsákon, Kecskeméttől nem messze, a második ÁGOTA-táborban.

„Huszonéves, erős, vidám fiú ő, akiben érezni az elhivatottságot. Maga is állami gondozottként nőtt fel, hányódott-vetődött, mint sok más sorstársa, s szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy katolikus pap jóvoltából megismerhette a kereszténységet, Jézust, a másokért élés örömét” - írta akkoriban az Új Ember című katolikus lap az Állami Gondozottak Országos Találkozójának főszervezőjéről, Kothencz Jánosról.

A következő nyáron százötvenen utaztak Szegedre, köztük a 21 éves Oláh Ibolya, akire néhány évvel később milliók figyeltek fel a Megasztárban. Frissen végzett zöldség- és fűszernövény-termesztő szakmunkásként érkezett a Szabolcs megyei Tiszadobról, rajta kívül makói és szegedi tizenévesek is megszólaltak a Népszabadság riportjában. „Nagyon vártam már, hogy elkezdődjön a tábor. Így legalább el tudjuk felejteni egy kicsit az intézetet” - mondta egyikük...

A CKP KÉSZ INTÉZKEDÉSCSOMAGOKAT VÁR AZ OKTATÁSBAN A NEGYEDIK HULLÁMRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.24.


Úgy tűnik, hiába vár választ a Civil Közoktatási Platform (CKP), Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkártól arra, hogy felkészült-e az oktatásirányítás a negyedik hullámra. Egyelőre be kell érniük Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter kijelentésével, a kormány jelenléti oktatásra készül a szeptember elsején induló tanévben, mert a koronavírus-járvány jelenlegi helyzete ezt lehetővé teszi. A CKP szerint viszont megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.


Pedig a CKP, vagyis a több mint félszáz civil szervezet szakmapolitikai értékközösségen alapuló, demokratikus együttműködési fóruma az elmúlt két év járvány által sújtott oktatási gyakorlatából kiindulva tette fel a kérdéseit az iskolaévre való felkészüléssel kapcsolatban az oktatásirányításnak.

Elsősorban arra várnak választ, hogy – a korábbi negatív, nagy lelki megterhelést, oktatásbeli elmaradásokat és emberáldozatokat is követelő tapasztalatok alapján – a köznevelési államtitkárságon kidolgoztak-e a nyár folyamán intézkedéscsomagot és működési protokollt a különböző várható járványügyi helyzetekre, hogy elkerülhetők legyenek a tavalyihoz hasonló rögtönzések, a gyorsan változó utasításokhoz való igazodás okozta feszültségek...

FŐVÁROSI KÖZBIZTONSÁGI VÁLSÁG: POLITIKAI FELELŐTLENSÉG, SZÁMÍTÁSBÓL

INDEX
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2021.08.23.


Az Index.hu cikksorozata a fővárosi forgalmi csomópontokon és közterületeken uralkodó áldatlan állapotokról megteremti a lehetőséget, hogy végre hazug politikai keretezések nélkül tudjunk beszélni az országot és különösen a fővárost sújtó szociális válság következményeiről és azok enyhítéséről.

Ezek az állapotok nem most alakultak ki, hirtelen. A romlás folyamata hosszú volt és a megakadályozására, visszafordítására sosem volt politikai akarat. Sőt, a romlás gyorsítása mögött tudatos politikai szándék húzódik meg – elég kinyitni a fideszes propagandasajtó bármelyik orgánumát, rákattintani az ismert trash-oldalakra, hogy lássuk: a kormánypártok Budapesten a minél rosszabb, annál jobb politikáját követik. A romló közbiztonsági helyzet felelőse ugyan a kormányzat, de a helyi internetes fórumok hangadói a kormánypárti véleményvezéreket követve az Örs vezér téri vagy Nyugati téri állapotok láttán nem a rendőrkapitányok vagy a belügyminiszter lemondását követelik, hanem az ellenzéki polgármesterek és Karácsony Gergely alkalmatlanságát sulykolják. A fővárosi közbiztonság körüli közbeszédet ma a Fidesz propaganda keretezi. Ebben a politikai keretezésben a fókuszt a szociális válság többséget felháborító következményeire, a közterületen élő hajléktalanokra, droghasználókra és pszichiátriai betegekre, a látható szegénységre és mellékhatásaira helyezik.

A POLITIKAI FELELŐSSÉGET PEDIG A VALÓDI OKOKÉRT NEM FELELŐS, A KIFOSZTÁSUK ÓTA A HELYZET TÜNTETI KEZELÉSÉT IS NEHEZEN MEGOLDÓ ÖNKORMÁNYZATOKRA, AZ ÚJ POLGÁRMESTEREKRE ÉS A CIVIL SEGÍTŐ SZERVEZETEKRE TOLJÁK.

A minden, a hajléktalanság enyhítését, a szenvedélybetegek kezelését célzó kezdeményezést azonnal támadó kormánypárti propaganda ellehetetleníti a társadalmi és szociális válság valódi okaira koncentráló értelmes közbeszédet is: ez az öngerjesztő politikai vádaskodás valójában a 2022-es választásokon a fővárosi vereségeit mérsékelni kívánó kormánypárt érdekeit szolgálja.

Ahhoz, hogy valaha közelebb jussunk a fővárosiak életét megkeserítő közbiztonsági helyzet megoldásához, először látnunk kell, hogy mi az, amivel szemben állunk. Azt a cikkekhez érkező olvasói beszámolók is megerősítik, hogy egy, a főváros egészét érintő jelentős probléma halmazzal. Ezek azonban csupán a tünetek, a valódi okokat kell kezelni. Ez viszont nem fog menni addig, amíg nem szabadulunk meg az értelmes és az okokat feltáró közbeszédet ellehetetlenítő politikai manipulációktól, majd pedig létre nem jön egy politikai együttműködés a kormányzó és ellenzéki politikai erők között az okok megszüntetése érdekében. Ez, ahogy a közrend fenntartása is, a kormány felelőssége – de sikert csak az önkormányzatokat és a szakmai civil szervezeteket partnerként bevonó politika hozhat...

CSERBENHAGYOTT AFGANISZTÁN, KISZÁRADÓ VELENCEI-TÓ, RÓZSASZÍN TURUL

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.08.24.



Cserbenhagyott Afganisztán, kiszáradó Velencei-tó, rózsaszín turul...

„OLYAN HELYRE VÁGYTUNK, AHOL MEGBECSÜLIK A MUNKÁT” (PODCAST)

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerzők: Luca és Márti
2021.08.23.



Egy család történetét, vívódásait dolgozza fel az a könyv, melyet Beatrix írt határátkelésükről és amely szándékai szerint segítséget nyújthat azoknak is, akik még csak tervezgetik a külföldi létet. A szerzőt Luca és Márti kérdezte a könyvről és tapasztalataikról.

„A Mamák Külföldön Podcastunk legújabb epizódjában a vendégünk Koch Beatrix, akit a nemrég megjelent könyve kapcsán hívtunk meg egy beszélgetésre.

A Végállomás: Svájc - Emigrálási kézikönyv, nemcsak egy hasznos és praktikus könyv emigrálás előtt állóknak, hanem egyben egy család történetét, vívódásait és örömeit ismerhetjük meg a kiköltözésnek az első gondolatától nyomon követve.

Beatrix és férje, akik mindketten építészek, három kamasz gyermekükkel együtt vágtak bele a svájci életükbe. Minket különösképpen érdekelt, hogy a gyerekeik hogyan vették az első akadályokat és mennyire sikerült beilleszkedniük egy új országban...



SZTOJKA ATTILA: MINDENKI JOBBAN ÉL A 2010 ELŐTTI HELYZETHEZ KÉPEST

168 ÓRA
Szerző: PELVA CSENGE 
2021.08.24.


A frissen kinevezett roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos azt is elárulta, mit szól az ellenzéki pártok roma programtervezetéhez. Interjú.


Orbán Viktor még augusztus elején nevezte ki a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetőjét, Sztojka Attilát roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak. Az irodájában arról beszélgettünk vele, pontosan mire terjed ki ezek után a hatásköre, hogyan értékeli a magyarországi romák társadalmi felzárkózását, illetve pontosan mennyire sikeresek a jelenleg is futó esélyteremtési programok. Azt is elárulta a 168-nak, milyen falakba ütközhet a roma integráció.

Az új kormánybiztosi pozíciójában Orbán Viktor a közvetlen felettese. Pontosan hogyan működik önök között a munkafolyamat?


A feladatkörök részben változatlanok, hiszen már az elmúlt két évben is a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot vezettem. miniszterelnök úr szükségesnek látta a feladatkörök bővítését. Ez viszont nagyobb mozgásteret és felhatalmazást biztosít, így az elmúlt időszakban végzett tevékenységeket még nagyobb fokozatba kapcsolhatjuk...

MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS FEJTETTE MEG A STRADIVARI-HEGEDŰK TITKÁT

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2021.08.24.


Mi adja a cremonai aranykorból származó ritka hegedűk tökéletes hangzását? A Texasban élő Joseph Nagyváry biokémikus szerint inkább a fa kezelésére használt vegyületek, semmint a fa anyaga vagy a gondos megmunkálás. A nyugalmazott professzor elméletét most újabb kutatás erősítette meg, amely a felhasznált anyagok közül is többet azonosított.


„A legnagyszerűbb hegedűk élnek, puszta alakjuk megtestesíti készítőik szándékait, fájuk a történelmet, sőt tulajdonosaik lelkét tárolja magában. Mindig azzal a tudattal játszom, hogy szellemeket engedtem szabadjára, vagy – ó, borzalom! – megsértettem őket” – mondta a 20. század egyik legjelentősebb hegedűművésze, Yehudi Menuhin, aki saját bevallása szerint egész életét fel tudta volna idézni a Stradivarius és a Guarnerius hegedűk mellett vagy ellen felhozott dialektikus érvek formájában.

Menuhin alapvetően hűségesnek tartotta magát a Stradivariusokhoz, hangzásukat az aranyhoz hasonlította, de csábították a másik neves 17-18. századi cremonai hegedűkészítő család, a Guarneri gyakran del Gesùnak (Jézusé) nevezett hangszerei is, amelyek csengése a párizsi Sainte-Chapelle kápolna ólomüvegének vörösét juttatta az eszébe. A mester leghíresebb hangszerei között ott volt az 1714-ben készült Soil-féle Stradivarius és az 1742-re datált Lord Wilton-féle Guarnerius is...

TÍZ ÉV ALATT SIKERÁGAZATTÁ TÖMTE KI A MAGYAR FOCIT AZ ÁLLAM, PÉNZÜGYILEG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.08.24.


Két olyan NB I-es labdarúgó együttes is volt 2020-ban, amely több pénzből gazdálkodhatott, mint 2010-ben a teljes, akkor még 16 csapatos élvonalbeli futballbajnokság. Bár tíz év alatt a ligát sikerült pénzügyileg stabillá tenni, ez egyáltalán nem piaci alapon történt. Mindössze annyi változott, hogy most másmilyen baráti cégektől, illetve az államtól jönnek a milliárdok, így hosszútávon nem is tűnik fenntarthatónak a helyzet.

Elöntötte a focit a pénz


Az előző évben nagyjából 45 milliárd forintnyi bevétel folyt be ilyen-olyan formában a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban működő tizenkét csapathoz*. Ez több mint az öt és félszerese a 2010-es szintnek. Az egy csapatra jutó növekedés azonban ennél is jóval nagyobb volt, hiszen időközben az NB I létszámát tizenhatról tizenkettőre csökkentették.

Egy klub jelenleg átlagosan hét és félszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint a Fidesz mostani kormányzásának első évében.

A bevételek megsokszorozása pedig úgy tűnik nagyjából elég volt arra, hogy rendezze a hazai labdarúgó élvonal pénzügyi helyzetét. A csapatokat működtető cégek többsége már nem veszteséges, ami pedig talán ennél is fontosabb: nem az látszik a beszámolójukból, hogy bármelyik nap összeomolhatnak...

AUTÓSOK, VIGYÁZAT! ISMÉT KÓVÁLYOGNAK AZ UTAKON A VADAK! - MIÉRT A VADÁSZTÁRSASÁGOK DIKTÁLHATNAK MANAPSÁG?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.24.


Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes útszakaszokon számítani kell szarvasok megjelenésére – figyelmeztet a rendőrség. Egyre több autós háborog azon, hogy a balesetekért a vadásztársaságok semmilyen felelősséget sem vállalnak.

A rendőrség közösségi oldalán az utakon várható szarvasveszélyre tett közzé figyelmeztetést. Mint leírták, augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes útszakaszokon számítani kell szarvasok megjelenésére.

A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és folyamatosan északi, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A bőgési időszakban a figyelmeztetés szerint az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.
Sok autós szerint a vadriasztók semmit nem érnek, de a lehúzott ablak és a bömbölő zene hatásos. A mostanában egyre népszerűbb elektromos járművek hangtalan suhanása extrán veszélyes lehet.
A szarvaselütés következményei a bejegyzés szerint súlyosak lehetnek, nemcsak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A viszonylag magas testfelépítésű szarvas ugyanis a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. Az elütéskor akkora energiák szabadulnak fel, amekkorának a hatására annyira megsérülhetnek a tetőoszlopok és a tető, hogy az autó akár totálkárossá is törhet.

A vadbalesetek elkerülése érdekében azt tanácsolják, hogy az erdős környezetű utakon mindig, szürkülettől pedig más útszakaszon is mérsékeljék az autósok a sebességet. Ha valaki állatot lát, érdemes lassítania, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken...

HÁBORÚ A HEGYEKBEN

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.08.23.


Folytatjuk sorozatunkat az afgán helyzetről, már csak azért is, mert zajlik az élet arrafelé, bár nem úgy, ahogy gondolnánk. Keleten vagyunk, ha nem is a Távol-Keleten, minden más. Három fő témát kell körüljárnunk, az első az evakuáció kérdése, a második a tálib rendszer jövője – amennyiben van ilyen, a harmadik a Pandzsir-völgy ellenállásának sorsa, ami kulcsfontosságú lehet.

Vagy nem. Mondom, hogy Keleten vagyunk, szó szerint bármi lehetséges.

Az evakuációt a nyugati országok részéről értelmesebb emberek irányíthatják, mint az első napokban, mert működni látszik, bár ez is attól függ, hogy mi a célja. Ha az, hogy mindenkit kimentsenek az országból, aki korábbi tevékenysége, munkája miatt bajba kerülhet, akkor teljes kudarcnak nevezhető az akció, ha azonban az, hogy a nyugati országok állampolgárai menekülhessenek el, akkor egyre sikeresebb. A Defense One tegnapi híre szerint vasárnap 169 amerikai állampolgárt sikerült kimenteni három CH–47 Chinook helikopter segítségével a kabuli Hamid Karzai repülőtér közelében lévő Baron szállóban kialakított biztonságos gyülekezőpontról. Ugyancsak a Defense One számol be arról, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására a történelem folyamán harmadszor mozgósították a Civil Reserve Air Fleet tizennyolc személyszállító repülőgépét. Ezek polgári légitársaságok gépei, amelyeket azonban szükséghelyzetben szállítmányozási és evakuációs használatba vehetnek az Egyesült Államok fegyveres erői. Ilyen szükséghelyzet korábban először az első öbölháború, másodszor az „Iraki Szabadság” hadművelet idején alakult ki, ez a harmadik eset. Arra mutatnak tehát a jelek, hogy mindenképpen nagy számű menekülő elszállítására készülnek, bár még így sem lesz elegendő a szállítókapacitás mindenkinek, aki veszélyben forog...

HA JÖNNÉNEK AZ AFGÁNOK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.08.24.


Ahogy a tálib fegyveresek hatalmukba kerítik Afganisztánt, az Európai Unió menekültügyi kudarca ott lebeg az európai vezetők feje fölött, akik között a legkülönbözőbb elképzelések keringenek arról, miként lehetne kezelni az afgán menedékkérők számának várható növekedését – állapítja meg a Politico.


Az afganisztáni hatalomátvétel arra emlékezteti Európát, hogy nincs egységes terve a menekültkérdés kezelésére – írja a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása. A cikk emlékeztet arra, hogy hat évvel ezelőtt, amikor több mint egymillióan menekültek Európába a szíriai polgárháború elől, az EU-ban belharc kezdődött arról, miként birkózzanak meg a helyzettel. Az uniós tisztségviselők olyan reformokra törekedtek, amelyek alapján hatékonyan el lehetne osztani a menedékkérőket a kontinens országai között, hogy amikor újabb hullám érkezik, fel legyenek készülve. Ezt azonban nem sikerült elérni. Most, ahogy a tálib fegyveresek hatalmukba kerítik Afganisztánt, ez a kudarc ott lebeg az európai vezetők feje fölött, akik között a legkülönbözőbb elképzelések keringenek arról, miként lehetne kezelni az afgán menedékkérők számának várható növekedését – állapítja meg a Politico.

Felmerül, hogy emeljenek kerítéseket a határon, hogy finanszírozzák a menekültek áttelepülését olyan nem uniós országokba, mint Törökország és Pakisztán, illetve, hogy nyújtsanak azonnali, de átmeneti védelmet az afgánoknak. Néhány ország a maga részéről egyoldalú lépéseket tesz, így például a görögök már 40 kilométeres kerítést és megfigyelő rendszert hoztak létre a határon.

Nem kormányzati szervezetek arra figyelmeztetnek: Törökország, Belarusz vagy éppen Marokkó arra használhatja fel a migránsokat, hogy megzsarolja az Uniót.

Egyes EU-országok 2015 óta törekednek arra – mindeddig sikertelenül – hogy arányosan osszák el az érkező menedékkérőket a tagállamok között. Tavaly az Európai Bizottság új elosztási mechanizmusra tett javaslatot, de kevés a derűlátás azt illetően, hogy ebben hamarosan előre lehetne lépni. Ehelyett az unió igyekszik kiszervezni a menedékügyi eljárást a határain kívüli országokba, így 2016-ban megállapodott Törökországgal, hogy több milliárd eurós támogatás fejében Ankara visszatartja a migránsokat az Égei-tengeren át Görögország felé történő elindulástól.

A Politico megírja: a múlt pénteken olyan híresztelések keltek lábra, hogy újabb egyezséget kötnek a törökökkel, de török részről cáfolták, hogy ilyen alku született volna. Charles Michel, az uniós tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke vasárnapi Twitter-üzenetében megerősítette, hogy folytatott erről megbeszélést Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

De nem csak Törökország játszhat szerepet. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy nyilatkozott, az afgán menekültek exodusa a közvetlen szomszédok felét tarthat, Pakisztánba, Iránba, illetve Tádzsikisztánba. A főbiztos szerint humanitárius segítségnyújtással lehetne elősegíteni, hogy a menekülők a hazájukhoz minél közelebb maradjanak.

Szó esik a Politico szerint arról is, vajon a kerítésépítés bekerüljön-e a közös elképzelések közé. Amikor Magyarország 2015-ben kerítést emelt a szerb és a horvát határon, akkor az a sokrétű migrációs problémára adott populista leegyszerűsítő válaszadás jelképévé vált. Ugyanakkor az Atlanti-óceán túlpartján Donald Trump amerikai elnökjelölt kampányolt a mexikói határon építendő fal ígéretével. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke megdorgálta Magyarországot, mondván, falaknak és kerítéseknek nincs helye az EU-tagállamokban. A vonakodás azonban - írja a Politico - idővel lassan enyhült. Litvániát már nem bírálta az Európai Bizottság a belarusz határon bejelentett kerítésépítés miatt. Alekszandr Lukasenko ugyanis szándékosan küld migránsokat a határra, és az adott helyzetben a kerítésépítés egy bizottsági szóvivő szerint jó elgondolásnak látszik - bár pénzt nem ad az EU kerítésépítésre.

A görögök szintén egyoldalúan döntöttek a kerítésépítés mellett. A Politico emlékeztet arra, hogy Ursula von der Leyen, a mostani európai bizottsági elnök korábban kifejezetten azért dícsérte Athént, mert Európa védőpajzsaként lép fel.

Ylva Johansson belügyi EU-biztos a minap azt kérte a tagállamoktól, növeljék az afgánok vonatkozásában a saját áttelepítési kvótájukat. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ennél is ambíciózusabb tervvel állt elő – fogalmaz a Politico. Felvetette annak a gondolatát, hogy alkalmazzák az eddig még soha igénybe nem vett uniós irányelvet, amely elnevezése szerint az átmeneti oltalmazásról szól, és még 2001-ben alkották meg, a koszovói menekültválság miatt. Ez az irányelv bevezeti azt a jogintézményt, amely alapján bizonyos kategóriába eső menekülteknek azonnali oltalmat lehet nyújtani, és az uniós tagállamok önkéntes alapon eloszthatják egymás közt ezeket a menekülteket.

E direktíva alkalmazása nem igényelne teljes egyöntetűséget a tagállamok részéről: a 27 tagország képviselőjéből álló Tanács minősített többséggel is dönthetne róla, ha az Európai Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye ilyen értelmű indítványt tesz. Borrel szerint itt lenne az ideje, hogy alkalmazzák ezt az irányelvet. Egyes uniós tisztségviselők azonban kétkedőek a Politico szerint. Emlékeztetnek arra: tíz évvel ezelőtt, az Arab Tavasz idején is felmerült, hogy elővegyék ezt a jogi lehetőséget, de akkor nem sikerült biztosítani a szükséges többséget. Most persze újra lehetne próbálkozni. Egy másik brüsszeli bürokrata szerint elképzelhető, hogy a közvélemény ezúttal támogatna egy ilyen gondolatot.

EGY ANYA TÖRTÉNETE: TUZA ÉVA / A FRIDERIKUSZ PODCAST 17. ADÁSA

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.08.19.



Pár hete nem túl sok moziban vetítik a TOBI SZÍNEI című kitűnő dokumentumfilmet. A történet középpontjában a Jázminból lett Tobi, azaz Tóbiás és az ő nemváltása áll, de a film egy öttagú nyírségi család példaszerű összetartását is remekül ábrázolja.

Tuza Éva, az anya sok-sok kérdéssel és kétellyel, ám óriási szeretettel támogatja lányból fiúvá válni akaró gyerekét, viszont kételyei és félelmei precízen megfogalmazzák egy létező globális probléma alapkérdéseit, miközben ez idő szerint kormányzati előítéletek és skrupulusok erőteljesen rontani törekszenek az ilyen emberek társadalmi megítélésén és elfogadásán.

Ebben a mai podcastban egy anya nézőpontjából dolgozzuk fel Tobi és családja történetet (a filmből vett illusztrációk segítségével), egy olyan anya aspektusából, aki 16 éves korában elveszítette kislányát, viszont kapott egy fiút.

SEMMIT SEM TUDNI AZ ISKOLAI ÉS ÓVODAI JÁRVÁNYPROTOKOLLRÓL, MARUZSÁTÓL VÁRNAK VÁLASZT A CIVILEK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.08.24.


...
A civilek figyelmeztetnek: fel kell készülni a járvány iskolai, óvodai terjedésére, tekintve, hogy a középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok, miközben a delta variánst az oltottak is képesek terjeszteni.

A civilek választ várnak a következő kérdésekre is:

- Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során hány naponta tervezik – a külföldi tapasztalatokra építve – tesztelni a diákokat?

- Hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e ehhez döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?

- Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?

- Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben, ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?

- Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást pluszköltségeikhez (áram, internet-előfizetés, eszközbeszerzés), várhatnak-e módszertani segítséget?

- Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?

- Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?

- Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?

Jogos az igény a kormány tervezett intézkedéseinek megismerésére, főleg miután Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth Rádióban kijelentette: a kormány és az operatív törzs egész nyáron dolgozott, és felkészült a negyedik hullámra. A miniszterelnök szerint a vírus ellen sem a maszkviselés, sem az elszigetelés nem fog segíteni, csak az oltás.

ITT LESTRANDOLTAK MINDEN HAGYOMÁNYT

444.HU
Szerző: 444.hu
2021.08.23.



Hogyan vált a Balaton az utóbbi 200 évben Magyarország legaktívabb turisztikai régiójává, és mit kellett feláldoznunk ezért?

Többek közt erről is szól a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a 4. Makró.

Schleicher Vera néprajztudóssal beszélgettünk a balatoni őslakosság és a nyaralók évszázados konfliktusáról.

A balatoni turizmus történetéről, a Balaton jelenlegi jogi, politikai és gazdasági irányításáról és a tó ökológiai állapotáról szóló magazinunkat ide kattintva lehet megrendelni: https://www.444.hu/makro4

A VELENCEI-TÓ UTÁN ORFŰN IS TÖBB MINT EGY TONNA HAL PUSZTULT EL PÁR NAP ALATT

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: KATUS ESZTER
2021.08.21-23.


Egy-két nap alatt halak százai jöttek a felszínre élettelenül a Baranya megyei Herman Ottó-tóban, a még élő halak pedig a vízfelszínen pipálnak. Hogy emberi mulasztás okozta-e a tömeges halpusztulást, vagy a túl alacsony vízszint, az algaelszaporodás és a hirtelen légnyomáscsökkenés áll a háttérben, egyelőre nem tudni. A vizsgálatok hetekig is eltarthatnak, így biztos magyarázattal jelenleg senki sem szolgálhat. A halpusztulás egyébként az egész Dunántúlt érinti, a kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól.


„Sajnos súlyos halpusztulás történt a Pécsi-tó mögötti Hermann Ottó-tavon a mai napon (2021.08.18). Az okokat még vizsgálják a hatóságok. Sajnos nagyon sok hal még nem emelkedett a felszínre, ezért a holnapi napon is folyik a tetemek gyűjtése” – írta a Facebookon Balog-Farkas András. A tavat jól ismerő horgász másnap arról is tett ki képeket, hogy a gyűjtőkonténer megtelt, miután a tetemek folyamatosan jönnek a felszínre.

Az egy tonnát is meghaladhatja a begyűjtött tetemek súlya.

„A még élő halak a vízfelszínen pipálnak. Kétséges, hogy a hétfőn érkező frontig kibírják” – mutatta be az aggasztó helyzetet. A fotókat látva többen kérdezték, mi lehet a halpusztulás oka, erre azonban még nincs biztos válasz...

ÁDER NYUGDÍJA ANNYI LESZ, MINTHA DOLGOZNA, ÉS A MUNKÁJA IS ANNYI LESZ, MINT AKTÍV KORÁBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.23.


Jánosnak elég lett volna csak megtanulni leírni a nevét, mert azzal már mindent tudott volna, amire a munkája ellátásához szüksége volt, mert ezen kívül más képességekre nem volt szüksége, és nem is használta azokat, ha esetleg lennének. Teljesítményét kizárólag csak a kifogott pontyok mennyiségében és súlyában tudnánk értékelni. Ezen felül János hallgatott, mint a sült hal.


Sok jó állás, foglalkozás és beosztás van Orbán Nemzeti Együttműködés Rendszerében, amelyben strómannak lenni csak első pillantásra jó, de azt bármikor el lehet veszíteni. Miniszternek lenni sem olyan jó, mert ahhoz annyira hülyének kell lenni, vagy úgy el kell aljasodni, hogy az a közutálattal együttjár. De “Ne írd alá Jánosnak” lenni a legjobb, mert semmiféle megterhelő munkával nem jár, gondolkodni nem kell, effektív munka a nullával egyenlő. Viszont a fizetés életfogytig jár, a nyugdíj ugyanannyi lesz, mint amekkora a fizetés volt.

Ahogy Áder “Ne írd alá!” János munkája is nyugdíjasként éppen annyi lesz, mint amikor hivatalban volt. Leszámítva azt, hogy általa soha el sem olvasott, meg nem vizsgált törvényeket nem kell majd aláírnia. Áder Jánosnak lenni a világ legjobb dolga, sokkal jobb, mint amilyen Schmitt Pálnak volt lenni, mert Schmitt Pállal olyanokat írattak alá, amiért egyes helyeken akasztás jár, de ha a NER bukása egyszer életben találná, és nem egy korrupt semmirekellő ellenzék kerülne hatalomra, hanem tisztességes emberek, akkor neki a életfogytig fizetés mellé, ugyanennyi börtön járna...

SZOLGÁK LESZÜNK MINDANNYIAN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.24.


Azt olvasom, hogy vidéken nem tolonganak az előválasztáshoz felállított pulpitusok környékén, és alapvetően azért – mesélik az emberek –, mert félnek a Fidesz retorziójától. Természetesen lehet ez egyfajta védekezés is az esetleges érdektelenség miatt, de bőven belefér a kormánypártról kialakított képünkbe. Az előválasztás csak az ellenzék „haditerve”, vagyis kizárólag olyanok vesznek részt benne, akiknek elegük van az eddigi rendszerből, újat akarnak. De az újat akarás nem egyenlő a félelem leküzdésével, ahhoz zárt körülmények kellenek, mondjuk például egy szavazófülke, és persze sok-sok választó, ilyen is olyan is. Hogy ne lehessen azonnal kiszűrni, ki az, aki a változás pártján áll.


Ismétlem: lehet, hogy ez csak egyfajta mentegetőzés, ócska magyarázkodás; az előválasztás a vidéki embereket nem érdekli, számukra ez nem hordoz semmilyen izgalmat, őket az foglalkoztatja, hogy lesz-e holnap is munkájuk, pénzük, a gyerekeiknek jövőjük. Nem akarnám ezzel a vidékieket „levidékizni", azaz nem hiszem róluk, hogy kevésbé lennének számukra érthetőek és láthatóak a folyamatok, sőt, bizonyára nagyon is bő történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek a kiszolgáltatottságról, igaz, a behódolás szükségességéről is.

Nem állítom, hogy az előválasztás szele végigsöpört az országon, hogy a falu népe izgatottan várta a szavazás lehetőségét, nem is állíthatok ilyet. Vannak települések, ahol a lakosság többségének ma sincs fogalma az egész procedúráról, ami lehet – sőt biztosan – az ellenzéki pártok hibája, azaz nem sikerült emiatt felszántaniuk az országot, de legalább ilyen mértékben hibáztatható a nyilvánosság hiánya. A Fidesz a rendelkezésére álló közel tizenkét év alatt, de már ellenzékben is, nagyon tudatosan gyűrte maga alá a média java részét, egyes helyeken – sőt: a legtöbb településen – nincs más elérhető tájékoztatás, mint az állami kézben tartott média. Nyilván lehet egy-két lelkes fiatal, aki érdeklődik az országos politika iránt, és az internetről tájékozódik, de a többség a hatalom által kreált buborékban él, és ez a buborék igyekszik meglehetősen erős szűréssel működni. Mindazonáltal nyilván nem is most, az előválasztás előtti időkben kellett volna – maradjunk az előbb használt kifejezésnél – felszántani az országot, hanem majd azt követően. Azt követően, hogy ki indulhat majd a Fidesz képviselője ellen...

A PEGASUS-ÜGY - NEM ADHATJUK FEL A JOGAINKAT!

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2021.08.19.


a jogállamokban és nálunk

A Pegasus drága móka, ezért minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa, és idén nem csak miatta döntött rekordot a megfigyelés engedélyezésében az igazságügyi kormányzat.

A demokratikus rendszerek titkosszolgálatainak küldetése, hogy a demokratikus társadalmi rend és az országlakosok biztonságát pártpolitikától mentesen védjék. A törvény ezt nálunk is előírja, de kivételek lettünk, már nem így működnek, párturalom szolgálatába szegődtek.

Továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok minden demokráciában független bírói ellenőrzés alatt állnak, kivéve nálunk.

Az ombudsmanok a titkosszolgálatok elleni panaszokat, habár döntési kompetencia nélkül, de erős vizsgálati jogosultságok birtokában vizsgálják ki, kivéve nálunk.

A parlamentek folyamatosan működő nemzetbiztonsági bizottságainak legfontosabb feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeres alkotmányos és jogi ellenőrzése, ezt a munkát másutt el is végzik, de a kormánypárt obstrukciója miatt, kivéve nálunk.

A nemzetbiztonsági bizottságok egyéni panaszokat is kivizsgálnak, kivéve nálunk.

A Pegasushoz mérhető súlyú ügyekben a parlamentek rendszerint jelentős ellenzéki részvétellel, eseti vizsgálóbizottságokat hoznak létre, kivéve nálunk.

Bármennyire hihetetlen ez itt, az Európai Unió államaiban a politikai hatalomtól teljesen független (!) adatvédelmi hatóságok működnek, amelyek kifejezett kötelessége (!), hogy a személyes adatok védelmét a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben hatósági működéssel is ellássák. Ezt mindenütt meg is teszik, kivéve nálunk.

Azokban a demokratikus társadalmakban ahol a végrehajtó hatalomtól független a köztársasági elnök, erkölcsi autoritására támaszkodva, a demokrácia fundamentumait veszélyeztető, a Pegasushoz hasonló ügyekben, demokratikus elkötelezettségétől vezetve rendszerint megszólal, kivéve nálunk.

Noha igaz az az állítás, hogy Orbánék jogkorlátozásokkal, jogi homállyal, gumiszabályokkal az intézményi jogvédelmét jórészt felszámolták, és megnehezítették az állampolgári jogérvényesítést, de az már nem igaz, hogy „Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni” (Pintér Sándor, 2016).7 E mondat még dicstelenebb, ugyancsak hazug párja Pintér nemrégiben adott válasza a Pegasus-ügyről kérdező újságírónak. Eszerint ő maga államtitkot sértene, az újságírót pedig „mint felbújtót felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni”.8 Ha valaki hallott valamit harangozni a sajtószabadságról, ezt elsőre szimpla ostobaságnak minősítené. Valójában nem az, hanem a félelemkeltő diktatúra hangja. E műnemben világos beszéd.

Pusztító önfeladás, a szabadságunk feladása, ha átvesszük az autoriter rendőrzsargont. Másik nyelvet kell keresnünk, és azon megszólalni. A valóság az, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság, az ombudsman, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és a bíróságok működésére vonatkozólag ma is léteznek a jogállamira erősen emlékeztető szabályok, csak éppen törvénysértően nem működtetik a jogvédelmet szolgáló törvényi felhatalmazásokat és kötelezéseket.

Az államgép rohad, valami bűzlik...


UGYANANNYI FERTŐZÖTTRE SOKKAL KEVESEBB HALOTT JUT A TÖMEGES OLTÁSOK UTÁN

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.08.24.


A nyár végével a koronavírus-járvány új hullámaival kénytelen szembe nézni számos ország. Eltérő, hogy hol mivel készülnek, illetve milyen szabályozások lépnek életbe, de az jól látszik, hogy a magas átoltottságú helyeken arányaiban jóval kevesebben halnak meg...

BALOG ZOLTÁN BONT, AZTÁN ÉPÍT. VAGY FORDÍTVA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Swan Edgar
2021.08.23.


Az anyagmegmaradás törvénye ismét bizonyítást nyert, pedig eddig sem kételkedtem benne. Balog Zoltán, aki meglehetősen mély nyomokat hagyott – az én emlékezetemben legalábbis egészen biztosan – emberminiszterként, most püspökként is hűségesen szolgálja azt, akit miniszterként is szolgált.

Nem először, de legalább sokadszor adott elő olyan zavaros kampánybeszédet, hogy többszöri nekifutásra sem tudtam felfogni a mondanivaló mélységét. Az odáig megvan, hogy a szülők joga és kötelessége a gyerekük nevelése. Onnantól kicsit necces kezd lenni a dolog, hogy ezt a jogot valaki el akarta venni a szülőktől, de nemhaggyuk és megvéggyük. Hogy Balog mit és hol akar bontani és építeni, az annyira szépen megrajzolt allegória, hogy én például az egyszerű agyammal meg sem tudom emészteni.

Amit érteni vélek: a kormánypárthoz ezer szálon kötődő vallási vezető (gondolom a püspök definiálható így, bár nem vagyok jártas ezekben a titulusokban) felavat egy alapkövet és elszavalja a kormány egyik kampányfogását a szülők döntési jogáról, miközben egyházi óvodát fognak építeni közpénzből. (A címlapfotót csak azért választottam, hogy nehogy feledésbe merüljön ez a szép történet. Sem.)...

AKIKNEK MÁR ÖSSZEJÖTT AZ AJÁNLÁS - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.08.24.


- A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lebonyolítására is operatív törzs alakul

Karácsony Gergely egy nap alatt összegyűjtötte a húszezer aláírást

- „Azt tanácsolták a Volánnál, hogy hívjam fel őket, indul-e a busz vagy sem


LEÁLLT A KORMÁNY A FUDAN-KAMPUSZ ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL, A HOMÁLYOS MAGYAR LOBBICÉG IS KIVÁR

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2021.08.24.


Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.


Nagy a csönd a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül, mióta a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésen, június 15-én elfogadták és – részben kétharmados jogszabályi részekkel – be is betonozták a projektet előkészítő törvénycsomagot.

"A kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt."

Ennek aligha az az oka, hogy a kormány a Fudan Egyetem tervezett kampusza körül tavasszal kirobbant botrány hatására azt ígérte, hogy valamikor 2023-ban még akár népszavazást is tarthatnak majd a beruházásról, és addig nem kötelezi el magát végleg a beruházás mellett, mert ezt az ígéret előtt, sőt azóta is többször megtette...

MOSZKVÁNAK VAKOND KELL, NEM KÖZVETÍTŐ – ILLÚZIÓ A MAGYAR HÍDSZEREP

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2021.08.24.


Illúzió abban reménykedni, hogy egy NATO-tagországot, amely az Egyesült Államok szoros katonai szövetségese, Moszkva ne az ellenséges szövetségi rendszer részeként kezelne, emiatt sem reális – még akkor sem, ha a lakosság nagy része pártolná – a Magyarországot hídszerepben elképzelő budapesti külpolitika. Rácz András történész, Oroszország-szakértő vendégszerzőnk szerint a Nyugatból való orosz kiábrándulás velünk marad akkor is, ha az elnököt már nem Vlagyimir Putyinnak hívják. Bár Oroszország továbbra is pénzt keresne a Nyugattal való kereskedelmi együttműködésből, ehhez nincs szüksége közvetítői szerepre áhítozó kisállamokra – annál inkább az EU és a NATO koherenciáját belülről aláásni képes vakondra. Kijózanító elemzés Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatása elé...

LISZIEWICZ JULIANNA: „A DELTA KÖRÜLBELÜL EZERSZER FERTŐZŐBB, MINT A KÍNAI ALFA VARIÁNS”

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2021.08.23.


Kinek és mikor érdemes megkapnia a harmadik oltást? Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus szerint mindenkinek, akinek csak módja van rá, mert a már most is jelen levő delta variáns a korábbiaknál jóval agresszívabb.


magyarnarancs.hu: Megnyílt a harmadik oltások beadatásának lehetősége. Az nyilvánvaló, hogy a 60 év feletti sinopharmosok nagy százalékának mindenképp szüksége lehet rá.

Lisziewicz Julianna: Bocsánat, nem csak a kínaival oltottaknak kell a harmadik oltás, hanem mindenkinek! Izraelben csak Pfizerrel oltottak, és az átoltottság mértéke is nagyon magas. Mégis a negyedik hullám gyakorlatilag ugyanakkora, mint a harmadik volt és megugrott a súlyos betegek száma. A betegek körülbelül 70 százaléka nem volt beoltva, ami azt mutatja, hogy jól működnek a védőoltások. Hogy csökkentsék a kórházak terhelését és megvédjék a gazdaságot a boostert be akarják adni mindenkinek...

BRUTÁLISAN EMELKEDETT AZ ENERGIA ÁRA, A MEGÚJULÓK NEM BÍRTÁK A LÉPÉST

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.24.


Globálisan is nagyon megnőtt az igény a földgáz és az áram iránt. A nagy kereslet megdöbbentő mértékű áremelkedéshez vezetett. Ráadásul hiába nőnek szépen például a hazai naperőművi kapacitások, a nyár az európai fosszilis áramtermelés berobbanásáról szólt eddig. Egy nemzetközi tanulmányból kiderül, mely országok állnak a legjobban a megújuló energiák használatában, mégsem mindegyik tekinthető közülük tisztának.


A legfrissebb energetikai riportok és a világpiaci ármozgások egészen elképesztő változásokról számolnak be az energiapiacon. A trend rövid távon rémes (nagyon sok energiafogyasztás, rengeteg fosszilis alapú termelés), de hosszabb távon ez akár a klímavédelem szempontjából is kedvező lehet. A magas ár ugyanis jó esetben nagyobb megtakarításra ösztönzi a fogyasztókat, és ha ilyen jó árat lehet kapni az áramért vagy az üzemanyagért, az támogathatja a megújuló energetikai kutatásokat is.

Itthon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) monitorozza időről időre a hazai energiapiacot termelési és fogyasztási oldalról is. A különböző jelentések mindig kimutatják, hogy

- milyen mértékben szorulunk importra,

- hogy a Covid hatására hogyan csökkent, a gazdasági fellendülés hatására hogyan emelkedett az energiafogyasztás,

- de az is látható, hogy a szélsőségesen hideg (nagyobb fűtési igény), - illetve a szélsőségesen meleg (több légkondihasználat) időjárás is megdobja a fogyasztási adatokat.

Egy év: négyszeres ár


Nézzünk minderről pár elég látványos adatot! Kezdjük a legkritikusabb részterülettel, a földgázzal, majd nézzük meg az áramtermelést is, ahol alig jobb a helyzet...


SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÚJRA SZÉTSZAKÍTOTTA AZ EU-T, ÉS EZÚTTAL IS EMBERÉLETEKKEL JÁTSZIK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.24.


Az illiberális, nacionalista és végső soron irracionális menekültpolitikát rajtunk kívül csak a lengyelek és az osztrákok követik.


FAZ

Hiába akar a Bizottság a nemzetközi erők segítőin kívül pl. újságírókat és emberi jogi aktivistákat is Európába hozni Afganisztánból, a soros elnökséget ellátó Szlovénia keresztbe fekszik ennek, amit támogat Magyarország, valamint Ausztria is. Jansa annyit twitterezik ez ügyben az utóbbi napokban, lassan már sebes lesz az ujja. Azt hangoztatja, hogy szó sem lehet humanitárius vagy migrációs folyosóról, nem szabad megengedni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak kell segíteni, akik a NATO-nak vagy az EU-nak dolgoztak,

Vindikálja magának a jogot, hogy az egész unió nevében beszéljen, holott csak a magyar és az osztrák kormány támogatja őt. A többiek sem szeretnék, ha olyan hullám zúdulna a kontinensre, mint 6 éve, de tágabban vonnák meg a kedvezményezettek körét. Kiemelik az erkölcsi kötelességet és emlékeztetnek arra, hogy több ország is bejelentette: lehet szó az áttelepítésekről.

Mellesleg az Európai Parlament elnöke két napja a szlovén vezető orrára koppintott, amikor közölte: nem a soros elnökség dolga, hogy megmondja, mit tegyen az EU. Sassoli szerint egyértelmű, hogy szolidaritást kell tanúsítani, és hasonlóképpen nyilatkozott von der Leyen is.

Brüsszel egyébként tegnap 230 helyi alkalmazottat akart kihozni és a tagok összesen 400 helyet ajánlottak fel számukra, kivéve a szlovénokat, magyarokat és osztrákokat. Az előrelépés érdekében össze kellene hívni a megfelelő testület, ám erre Ljubljana nem hajlandó, hiába javasolta a tanácskozást a német belügyminiszter.

Bécsben a koalíció nagyobbik pártját alkotó konzervatívok a kancellár álláspontjára helyezkednek, tehát hogy már éppen elég afgán menekültet fogadtak be. A párt politikusai ugyanakkor Brüsszelt bírálják, amiért az szorgalmazza a rászorulók átvételét. A belügyi tárca vezetője úgy véli: rövidlátó és ideológiailag téves lépés volna sok ezer embert Európába hozni. Azon kívül veszélyes is. Nehammer és Kurz is arra hivatkozik, hogy az afgánokat csak roppant nehezen lehet integrálni.

Der Standard

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Kurz kancellár az illiberális, nacionalista és végső soron irracionális magyar és lengyel példát tekinti követendőnek a menedékpolitikában. Hat éve, hogy a politikus, akkor még külügyminiszterként kijelentette: neki tetszik, amit az ausztrálok csinálnak, ám ezért kapott a fejére. Merthogy a canberrai kormány brutális keménységgel lép fel az illegális bevándorlók ellen. Ám emellett legális csatornákat épített ki, hogy betelepítse mindazokat, akik humanitárius vagy gazdasági megfontolások alapján jogosultak rá. Akkoriban Kurz még úgy vélte: évi 10-15 ezer menekültet Ausztria simán át tud venni.

Most itt lenne az alkalom, hogy befogadjon az életüket féltő afgánokat, nem véletlen, hogy a Bizottság pont ezt sürgeti. Ám az ÖVP már hallani sem akar róla. Azzal érvel, hogy egy ilyen lépés másokat is Európába csábítana. Lehet, hogy Kurz annak idején nem gondolta komolyan, amit mondott. De az is elképzelhető, hogy már csupán egyetlen cél vezérli: a bevándorlás megtagadásával megnyerni a választásokat. Úgy hogy ráállt a magyar és a lengyel vonalra. Olyan változás ez nála, amely sokkal nagyobb félelmet képes kelteni, mint még egy pár menekült osztrák földön.

Politico

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje azt közölte, hogy megválasztása esetén kerek-perec megmondaná a véleményét a magyar és a lengyel kormánynak, ha azok megsértik a jogállamot vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak az LMBT-közösség, illetve más kisebbségek ellen. Scholz véleménye azért érdemel különleges figyelmet, mert a politikus igencsak népszerű lett az alig egy hónap múlva esedékes választás előtt. Olyannyira, hogy az SPD már fej-fej mellett áll a CDU-CSU-val, de utóbbi esik vissza.

A politikus tegnap már arról beszélt, hogy jót tesz majd egy kis pihenő az uniópártoknak ellenzékben, mert túl sokáig irányították az országot. Két riválisa, a zöldek, illetve a kereszténydemokraták képviselője megkönnyítette a dolgát, mert egy csomó balgaságot csinált a kampány során. A szociáldemokraták viszont végig Scholzra alapozva azt hirdették: majd ő megoldja a gondokat.

És nagyon úgy néz ki, hogy sokan hitelt is adnak a tapasztalatának, noha nem árulta el, hogy mennyire akarja balra vinni a politikát. Azt azonban jelezte, hogy súlyponti kérdésnek tekinti a klímaváltozást, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását/enyhítését. Az afgán válság szintén a kezére játszott, mert a felmérések azt mutatják, hogy a közvélemény e tekintetben is messze jobban bízik benne, mint Laschetben vagy Baerbockben.

Ha győz, két lehetőség előtt áll, már ha nem akarja fenntartani a nagykoalíciót: szövetkezhet a zöldekkel és a vállalkozásbarát liberálisokkal, de utóbbi kettő közt elég nagyok az ideológiai különbségek. A másik lehetőség, hogy a környezetvédőkkel és a Balpárttal lép szövetségre.

Le Monde

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy homofób Magyarország. Így kezdődik a tudósítás a jó két hónapja elfogadott törvényről, amely a nacionalista Orbán Viktor kezdeményezésére összemossa a melegséget, illetve a transz neműséget a pedofíliával. A kimondatlan cél az volt, hogy a boltokban és a könyvtárakban ne lehessen hozzájutni a „Meseország mindenkié” c. könyvhöz. A vita odáig fajult, hogy a miniszterelnök bejelentette: a kérdésben népszavazást tartanak.

Nagy Boldizsár, a viszály almájának számító kötet szerkesztője azt mondja, nem tudják, mivel jár majd a gyakorlatban a jogszabály, de minden elképzelhető. Mindenesetre a szélsőjobb az érzékenyítőnek szánt mesefeldolgozások megjelenése óta egyfolytában háborog. A könyvkiadók ugyanakkor attól félnek, hogy több tucat klasszikus szerző, mint Rimbaud vagy Shakespeare is indexre kerülhet. Ugyanakkor a Meseországot viszik mint a cukrot. Eredetileg 1500 példányban dobták piacra, de már 28 ezer kelt el belőle.

Mesekönyvvel ez még sosem fordult elő, a szerkesztő szerint az érdeklődés azért ekkora, mert sokan így kívánják kifejezni a szolidaritásukat. És akkor még nem beszéltünk a folyamatban lévő idegen nyelvű fordításokról. A vita ugyanakkor arról árulkodik, hogy a gender kérdésben visszalép a magyar társadalom, noha hagyományosan toleránsabbnak számít, mint az igen katolikus lengyelek. Orbán egyébként 2010 óta mesterien találja meg azokat a témákat, amelyek erősítik ultrakonzervatív bázisát és megosztják az ellenzéket. Nagy Boldizsár ugyanakkor jelezte, hogy meleg partnerével együtt elhagyja az országot, mert nem érzik magukat biztonságban.

FT

Ha az Egyesült Államok előre akar lépni Afganisztán ügyében, akkor számot kell vetnie azzal, hogy a ország immár regionális fenyegetést jelent Amerika és szövetségesei számára is. Erre figyelmeztet a neves washingtoni közpolitikai intézet, a Brookings igazgatója, aki egykor tábornokként az amerikai, illetve NATO-erők parancsnoka volt az afgán katonai misszióban.

John Allen szerint az USA egy sor kemény feladattal néz szembe, miközben egyre nagyobb méreteket ölt az afgán humanitárius katasztrófa. Az rendben van, hogy hazarendelték a csapatokat, bár azt a történelem majd eldönti, hogy mennyire volt helyes a mód. Ez nagyban függ ettől, mennyire sikerül az evakuálás. Ám utána elkerülhetetlen lesz a politikai vita, ha az Egyesült Államok bele akar szólni az afgánok jövőjébe és legalább valamennyire érvényesíteni igyekszik saját biztonsági érdekeit a régióban.

Hogy a tálibok mit csinálnak, tehát hogy támogatják-e a távozni kívánók kimentését, illetve menedéket adnak-e dzsihádistáknak, valamint bűnözőknek, az döntő lesz nemzetközi megítélésük szempontjából. Mint ahogy az, hogy a világ milyen formában ismeri el őket. A mozgalom jelenleg próbál mérsékeltnek mutatkozni, a terepről érkező jelentések az ellenkezőjéről tanúskodnak. Alighanem új, erőszakos időszak kezdődik. A tálibok vezetése gyenge, nincs tapasztalata a kormányzásban, ezért nem világos, milyen helyet tud majd elfoglalni a térségben, illetve a világban.

Soha nem szakított és nem is fog az al-Kaidával, a szélsőségesek mostantól özönlenek az országba. Menedékre találnak ott, így az kiindulópontul szolgál a terrorizmushoz és a nemzetközi bűnözéshez. Ugyanakkor nyomon követésük igen nehéznek ígérkezik, mert Amerikának nincs bázisa a térségben, a légi felderítés pedig várhatóan repülési tilalomba ütközik.

Az ellenfelek azt szajkózzák, hogy Amerika megalázó kudarcot szenvedett. Kína már régóta azt nyomatja, hogy az USA egyre csak hanyatlik. Sőt, most már nyíltan gúnyolódik ez ügyben, akárcsak Oroszország. Hogy Peking mit akar, az világos, ismerve, hogy az afgánoknál milyen természeti kincseket rejt a föld. Meg a Selyemút számára is lényeges.

Az USA ugyanakkor szinte teljesen elvesztette befolyását a régióban. A kormányzat azt hiszi, rá tudja venni a tálibokat az emberi jogok betartására. Csak kérdés, hogy a megmaradt eszközökkel képes-e megvédeni a kisebbségeket. És hogy véget tud-e vetni a szervezett drogtermesztésnek és –exportnak? Hát, csak igen-igen módjával. Ráadásul nemigen tud szövetségeseket találni, mert az európaiak elárulva érzik magukat, mivel Washington a megkérdezésük nélkül határozott a távozásról.

De ha lesznek partnerek, akkor közös stratégiát kell kidolgozni. Afganisztánról az az általános vélekedés, hogy az a birodalmak sírásója. Lehet, hogy igaz lesz a mondás a washingtoni külpolitikára és a nemzetközi demokratikus erőfeszítésekre is?


JÉZUS KÖZLEGÉNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.24.


Operatív törzset alakítottak az eucharisztikus kongresszus lebonyolítására is, mert az eddigiek ezek szerint annyira sikeresek voltak. A járványosat ismerjük, amelyik még mindig él, csak nem aktív, a nyári álmát alussza, mint tavaly, amikor ősszel működni kezdett, és meg sem állt harmincezer halottig. Ha úgy vesszük, hogy a fél ország is odaveszhetett volna akár, akkor tényleg teljes a siker, a kisdedek feltételek nélkül ölelgethetik a nyunyókákat, és a nagymamák is szellőzködhetnek az ablakban. Feltehetőleg, amikor a kongresszusos operatív törzs befejezi mágikus ténykedését, ez a járványos újra feléled, hogy egy percig ne maradjunk ilyen játékszer nélkül.

Csak kimondja az ember a varázslatos nevet, már olyan, mint egy harci kürt. Van egy katonás feelingje a dolognak, ez az a szervezet, amelyik Orbán érkeztekor vigyázzba vágja magát, egy narcisztikus, öntelt pszichopatának ennél több nem kell a boldogsághoz. Volt tehát operatív törzs augusztus 20-ra, most a kongresszusra, kellene egy az ország irányítására is. Ja, hogy van, és Fidesz a neve, ez eddig nem rögzült, de most már igen. Az is egy félkatonai szervezet, ahol a parancsnoknak mindig igaza van, akkor is, ha nem. A kinevezések és leváltások is ilyen metódus szerint zajlanak, de azért egy keresztény dzsembori levezényléséhez ilyet odarakni, az valami defektet mutat.

Ez sem nagy nóvum, ez egy beteg ország, beteg diktátorral az élén. Ahogyan öregszik, úgy jönnek elő fiatalkori traumái kisvasúttól futballon át a katonaságig. Valami ott is történhetett vele, amiről Simicska tudna beszámolni, ám eddig csak azt hallottuk tőle, hogy besúgó volt. De nem múlnak el azok az élmények sem, amikor fogkefével kell klozetot pucolni vagy a zupás őrmester leordítja az ember fejét. A magyar férfiember valami különös defekt miatt az ilyenekre ifjúsága kedves eseményeiként emlékszik, mint olyanokra, amelyek férfit faragtak belőle, és szerinte ez kellene a mai eltunyult fiatalságnak is. A katonaság nevelő erejéről áradoznak fátyolos szemekkel.

Orbán dettó, ahogyan növekszik a gyomra, annál inkább a testi nevelés fontosságáról ábrándozik, voltaképp csak ezt tartja indokoltnak, ami magában foglalja a hazafias lózungokat is. Írni, olvasni nem kell feltétlenül tudni, elég, ha vigyázzba vágja magát az ember, teljesíti a parancsokat, és máris előttünk áll az ideális társadalom képe csúcsain egy hedonista zabagéppel, aki egyáltalán nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amit amúgy a bávatagoktól elvár. Hite nincs, de vallásos lózungokkal etet mindenkit, üldözi a melegeket, amikor pártja tele van buzikkal, és nagy gyomorral szidja a pocakos tábornokokat is vigyázzba vágva magát...

MÉSZÁROS LŐRINC 50 MILLIÁRDOT AD KÖLCSÖN MÉSZÁROS LŐRINCNEK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S PÉTER
2021.08.23.


Amint arról korábban a Hírlikk is beszámolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, jelenleg magyar üzletember 150 millió euró (hozzávetőlegesen 53 milliárd forint) hitelt vesz fel a Magyar Fejlesztési Banktól, hogy megvásárolhassa az Aero Vodochody cseh repülőgépgyárat. A hitel visszafizetéséért a magyar állam kezeskedik, vagyis, ha Szalay-Bobrovniczky (aki civilben a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje, de emiatt nincs összeférhetetlenség) nem fizetné vissza az 53 milliárdot, a magyar adófizetők helyt állnak helyette. Most Mészáros Lőrinc, hazánk ez időtájt leggazdagabb embere kényszerült 50 milliárdos hitel felvételére, ám neki nincs szüksége állami kezességvállalásra: Mészáros úr a saját bankjaitól vesz fel hitelt.


Mészáros Lőrincről mindenki tudja, hogy van mit a tejbe aprítania. Az egykori gázszerelő, aki Orbán Viktor földije és jó barátja, csak a pandémia bő egy éve alatt 185 milliárd forinttal gyarapította a vagyonát, s ezzel letaszította a trónról a korábban örökös első helyezettnek számító OTP-vezért, Csányi Sándort.

Mészáros Lőrincnek már gyakorlatilag mindene van: földjei, újságjai, szállodái, tévéje és bankjai, ő és a hozzá hasonlók más világban élnek, mint mi, többi magyarok. Ha húsra vágynak, nem a boltba mennek, hanem vásárolnak egy húsüzemet, ha kiflit, vagy zsemlét ennének, vesznek maguknak egy pékséget...