2020. szeptember 12., szombat

ENNYIRE FÜGGETLEN A MÉDIATANÁCS ELNÖKE

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.09.12.


Miközben a közpénzekből fenntartott állami rádió és televízió, a nap minden órájában és percében nem egyszerűen az összes a média működésére vonatkozó jogszabályt, hanem tényszerűen az Alkotmányt sérti meg, a szabad véleménynyilvánítás, a tájékozódás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog alkotmányos garanciáit, valamint a médiatörvény összes előírását (pártatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatás, a vélemények sokszínűségének megjelenítése, politikai függetlenség stb.) lábbal tiporja naponta, a Médiatanács most elvette az utolsó független rádió frekvenciáját, azzal az abszurd indokkal, hogy a Klubrádió néhány alkalommal megsértette a médiatörvény előírásait azzal például, hogy a zene és próza aránya nem felelt meg a szabályoknak
.

A Klubrádió a Médiatanács által emiatt kirótt büntetést minden alkalommal rendben megfizette. Ugyanez a hatóság a kormányközeli oligarchák, illetve a KESMA nevű médiamonopólium orgánumainak működését amiatt soha nem marasztalta el, hogy nap mint nap terjesztik a hazugságokat és a fake news-t, hogy rendre belegázolnak az ellenzéki oldal közszereplőinek emberi méltóságába, hogy minősíthetetlen hangon gyalázzák az ellenzéki szereplőket, hazugságokat terjesztenek róluk, hogy a megtámadott pártoknak és személyeknek soha nem biztosítják a megszólalási lehetőséget stb.

A Médiatanács elnöke az a Karas Mónika, akit Gyurcsány Ferenc kinevezésekor igen találóan a Fidesz hazugsággyárának takarítónőjeként aposztrofált...

SZUPERKUPA: AZ ORVOSI KAMARA SZERINT AZ EGÉSZSÉGÜGYISEK RÉSZVÉTELE KOCKÁZATOS, A MENTŐK ÖRÜLTEK

MAGYAR HANG
Szerző: SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ
2020.09.12.


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint járványügyi szempontból kiemelt kockázatú az egészségügyi dolgozók csoportba szervezése – különösen egy tömegrendezvényen. Ezért nem támogatják, hogy egészségügyi dolgozók nagy számban vegyenek részt a labdarúgó Szuperkupa döntőjén – írta lapunk érdeklődésére a MOK. A kamarát a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hét eleji bejelentése után kerestük meg. Ekkor közölték, hogy az MLSZ és az UEFA közösen úgy döntött, hogy legalább 500 egészségügyi dolgozót hívnak meg a szeptember 24-i nemzetközi mérkőzésre.

A Magyar Orvosi Kamara a szövetség gesztusát lapunknak úgy kommentálta, hogy a magyar egészségügy dolgozóit nem egy-egy ötletszerű gesztus fogja a pályán tartani, hanem a bérrendezéssel egybekötött életpályamodell és a megfelelő munkakörnyezet.

Augusztus 28-án egyébként Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa az ATV-ben „egy kicsit meredek dolognak” nevezte, hogy nézők előtt tartják meg a találkozót. Hozzátette, ha betartják a szabályokat, sikerülhet. Két nappal később Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klubnak nyilatkozott úgy, hogy lehet olyan szabályrendszert alkotni, amellyel nem következik be komoly járványügyi esemény. Ekkoriban a hivatalos adatok alapján 300 alatt volt az új fertőzöttek száma (augusztus 28-án 132; augusztus 30-án 292). Időközben kilőtt az újonnan regisztrált esetek száma, napok óta 500 felett az új fertőzöttet regisztrálnak. Pénteken és szombaton is új rekord dőlt meg: 718, majd 916 új fertőzöttet találtak...

„HOL A SZÍNPAD: KINT-E VAGY BENT?”

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.09.11.


Ez alkalommal a paragrafusrágó hálátlan szerepét veszem magamra, mert bármennyire ügyes ügyvédek sürgölődnek is a kormány körül, mindig újabb rések nyílnak munkálkodásuk során.

A mi színházi regényünk

Amint a CEU, majd az MTA, most a Színház-­ és Filmművészeti Egyetem (SZFE) esetében is utólag válik egyre világosabbá, mi és miért történt. Tavaly december 9-én, még jóval a járvány kitörése előtt, a színházakra vonatkozó törvénymódosítás ellen nagy tüntetés volt a budapesti Madách téren. Akkor már készen kellett legyen a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírásával december 12-én beterjesztett 2020. tavaszi törvényalkotási program, amelyben sem általában az egyetemi átalakítások, sem speciálisan az SZFE alapítványosítása nem szerepelt. Az első hat egyetemet egy március 31-ei beterjesztéssorozat említette. Ha tehát korábban gondoltak is a nagy egyetemi átszervezésre, valószínű, hogy a járvány berobbanása adta meg a lökést arra, hogy ezt villámgyorsan végigvezessék a parlamenten, hiszen a karantén miatt az esetleges (de a végén elmaradt) tiltakozó megmozdulásokra már nem kellett számítani.

Kiemelten vonatkozott ez az eshetőség az SZFE-re, amely korábban a többi művészeti egyetemmel együtt „állt a sorban”, hogy megtudja a rá vonatkozó új szabályokat, de egyszer csak valamikor tavasszal kiemelték onnan, és egy május 26-án benyújtott külön törvényben az „expressz vonalon” szabták át. Szemben például (rejtői fordulattal élve) a balett-táncosokkal és a kőfaragókkal, vagyis a Táncművészeti vagy a Képzőművészeti Egyetemmel, az SZFE művésztanárainak és hallgatóinak többnyire az élőszó a munkaeszközük, ráadásul otthon vannak a médiában, tehát könnyen elérik és föllelkesítik a közönségüket. Mivel a nyilvánosságot közvetlenül elérő film- és színművészek számos fórumon tudtak (volna) hangot adni ellenérzéseiknek, így váltak gyorsan megoldandó problémává. Mindehhez hozzájött Vidnyánszky Attila hatalmas ambíciója, mert utólag az is feltehető, hogy ő jelentkezett be az SZFE meghódítására, mintegy felkínálva a kormánynak, hogy vele semlegesítse ezt az érzékeny ellenállási gócot. Ám még annyi rafinériával sem vértezte fel magát, hogy ne saját maga, hanem valamelyik jó embere legyen a megalakítandó kuratórium elnöke.

Az igazi botrány azonban a kuratórium megalakulása után következett. Most nem a tagok kiválasztására, felkészültségére vagy nyilatkozataira gondolok, hanem egy olyan momentumra, amely eddig kevés figyelmet kapott. Az 1990-es évek eleje óta szolgáltam előbb különböző szintű egyetemi, majd 15 évig kutatóintézeti vezetőként. Minden intézménynek volt szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), amely megfogalmazta, illetve felsorolta az alapvető feladatokat, jogosultságokat és kötelezettségeket az egyes szinteken, beleértve a vezetők kiválasztását, felmentését stb. Az SZMSZ-eket mindig az adott szervezet erre felhatalmazott testülete állította össze, szavazta meg, majd terjesztette a fenntartó elé, amely hol módosításokat kért megindokolva azok szükségességét, hol pedig minden további nélkül elfogadta azt. A felső befolyás maximuma az volt, hogy adtak a kezünkbe egy törvényi hátteret tartalmazó keretszöveget, amibe beleilleszthettük a saját szabályainkat.

Soha nem találkoztam olyan esettel, hogy a fenntartó, lett légyen az az Oktatási Minisztérium (és utódai) vagy az MTA-nak a kutatóhálózatát felügyelő Akadémiai Kutatóintézeti Tanácsa, maga állította volna össze az SZMSZ-t és helyezte volna az adott szervezet, az egyetem, a kar, az intézet elé azzal, hogy ez a rájuk (ránk) vonatkozó szabályozás, mától ez van érvényben, punktum. Egy egyetem esetében egy ilyen aktus az autonómia olyan fokú megsértése, hogy véleményem szerint akár bíróság elé is citálható az a fenntartó, amelyik ezt megteszi.

Márpedig az SZFE kuratóriuma pontosan ezt cselekedte: míg az eddig érvénybe lépett összes többi alapítványi egyetemi SZMSZ-t a szenátusokkal megállapodva gyakorlatilag a korábbi szabályzatok szellemét megtartva hagyták jóvá a kuratóriumok mint fenntartók, az SZFE fenntartói testülete egy augusztus végi napon egyszer csak átküldte a Vidnyánszky elnök által aláírt dokumentumot, amelyet nyilván nem az elnök úr vagy a tagok fogalmaztak saját kezűleg, hanem gondosnak vélt ügyvédek és minisztériumi tisztviselők formáltak készre. Ez persze meg is látszik rajta, mint ahogy az is, miért nem kívántak konzultálni az SZMSZ hatálya alá tartozó intézmény egyetlen képviselőjével sem...


A KLUBRÁDIÓ NEM KAP HOSSZABBÍTÁST, A KÜLFÖLDI VADÁSZOK VISZONT JÖHETNEK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.11.


Média1: Bréking: Nem kap hosszabbítást a Klubrádió!


A Médiatanács döntése értelmében a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultsága 2021. február 14-én lejár, és pályázat lesz a 92,9 MHz-re. ANemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerint a Klubrádió most lejáró médiaszolgáltatási jogosultsága alatt több alkalommal is megsértette a médiatörvényt, és emiatt különböző jogkövetkezményeket alkalmazott a médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács ezért nem hosszabbítja meg a rádió februárban lejáró jogosultságát.

444: Polt Péter: Szijjártó jachtozása nem bűncselekmény

„A Központi Nyomozó Főügyészség a kérdésével érintett tárgyban egy magánszemély által tett feljelentést elutasított, mivel a rendelkezésre álló adatokból kitűnt, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény” – írja Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdésére.

24.hu: Mészáros luxus vadászházat épített a Hanság közepén

A Hanság egyik legszebb részén építettek hatalmas vadászházat Mészáros Lőrincék, állítólag a vastag pénztárcájú vadászoknak. De a luxusépület más célra is megfelel. A lap értesülései szerint 12 szobás, butikhotelnek is beillő, lehallgatásbiztos kétszintes épület nőtt ki a krisztinabereki tó partján. Olyan biztonsági rendszert építettek ki, hogy egy egér se fér át rajta, senki se láthatja, milyen VIP-vendégeket fogadnak, és akár helikopterrel is érkezhetnek – mondta a beruházást közelebbről ismerő forrás.

Mfor.hu: Mészáros Lőrinc felesége a NER-elit környékére költözött felcsúti otthonából

Mészáros Lőrinc és felesége nemrég a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. A cégadatokban már nem egy felcsúti cím szerepel a neve mellett, hanem egy Budapest, XII. kerületi ingatlan a Kikelet utcában. Vagyis Mészárosné egy 12 lakásos társasházba költözött át a közelmúltban – az Opten adatbázisa szerint ezt a címet ugyanis 2020. szeptember 2-án, két nappal a válás bejelentése előtt jegyezték be.

Sonline: Nyílik a határ a külföldi nimródok előtt

A koronavírus miatt szeptember 1-től elrendelt határzár eddig korlátozta őket, de most már jöhetnek a bérvadászok Magyarországra. Ugyanis módosították a jogszabályt, és a szeptember ötödikétől életbe lépett rendelkezés szerint már nem csak a V4 országokból, hanem a többi külföldi országokból is érkezhetnek vadászok. Az idősebb külföldi vadászok azonban óvatosak, a folyamatosan emelkedő koronavírusos esetek miatt inkább kivárnak.

SZABAD SZEMMEL - KLUBRÁDIÓ: AZ UNIÓTÓL VÁR KÖZBEAVATKOZÁST A NEMZETKÖZI SAJTÓ INTÉZET- A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.12.


Reuters


Az uniótól vár közbeavatkozást a Klubrádió ügyében a Nemzetközi Sajtó Intézet. A szervezet 2. embere arra emlékeztetett Bécsben, hogy Brüsszel folyton a sajtószabadság és a tisztességes piaci verseny jelentőségét hangoztatja, ám idáig képtelen volt szavatolni ezeket az értékeket Magyarországon.

A licenc megvonása újabb aggodalmakat kelt a média függetlensége miatt a nacionalista Orbán-kormány alatt. Hiszen a Klubrádiónak nagyjából olyan 200 ezer hallgatója van és az ellenzéki politikusok, illetve a beszélgető műsorok vendégei nem ritkán bírálják a hatalmat. Az adó most kénytelen versengeni eddigi, saját frekvenciájáért, de ha veszít, akkor legfeljebb az interneten folytathatja működését. Ugyanakkor a Médiatanács nem árulta le, milyen jogsértésekre alapozva döntött.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiafigyelő igazgatója úgy értékelte: ami történt, az nem más, mint hogy kivégzik a rádiót. Zajlik a szabad sajtó módszeres kiradírozása. Amit a hírügynökség megtold azzal, hogy az EU hiába próbálja rávenni Orbánt, az nem hajlandó érvényteleníteni a média, a bíróságok, az oktatás, valamint a civil szervezetek szabályozásának módosítását. Pedig Brüsszel szerint ezek az intézkedések aláássák a demokráciát.

Washington Post/AP

Aggódik a Klubrádió miatt az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Dunja Mijatovics, aki korábban az EBESZ-nél a sajtószabadság felelőse volt, azt üzente, hogy a média sokszínűségét fenn kell tartani a demokráciákban. Az előzmény az volt, hogy a Médiatanács nem hosszabbítja meg az Orbán-kormányt gyakran bíráló adó URH sugárzási engedélyét.

A tudósítás kiemeli, hogy éppen a sajtószabadság helyzete volt az egyik fő ok, amiért az EU jogállami eljárást folytat Magyarország ellen. Ebbe beleértendő, hogy a hatalom csak a neki engedelmes orgánumoknak juttat állami reklámokat, illetve hogy nagyjából 500 szerkesztőséget tömörítettek a KESMA égisze alatt, miközben az alapítvány a kormány ellenőrzése alatt áll. Azon felül a Médiatanács tagjait egytől egyik az Orbán-kabinet nevezte ki, és a testület az évek során sok kétes határozatot hozott. Ugyanakkor nem tett eleget annak, hogy védje a sokszínű médiát, valamint a nyitott és tisztességes piaci viszonyokat a sajtóban.

Spiegel

A sajtószabadság korlátozása felcímmel adja hírül a német politikai hetilap, hogy a magyar médiahatóság leállítja az ellenzéki Klubrádiót. Azaz folytatja a nyomulást a kritikus médiával szemben. Most éppen az utolsó, valamirevaló független rádió van soron, amelynek nem hosszabbítják meg a frekvenciahasználati jogát. Dehát a Médiatanács kizárólag a jobboldali-nacionalista Orbán Viktor híveiből áll.

Azaz közeleg, hogy lekapcsolják a Klubrádiót, de a szabad sajtó visszaszorításának és a kritikus szerkesztőségek elnémításának már hosszú a sora. A közmédiát vagy 10 éve a hatalom szócsövévé tették, és a magánkézben lévő orgánumok nagy többségét nemrégiben bevitték egy Orbán-közeli alapítványba. A legfontosabb független hírportált, az Indexet júliusban „idegen átvétel” folytán hidegre tették, a Népszabadsággal pedig úgy bántak el, hogy előbb a miniszterelnök osztrák embere megvette vagy becsukta.

Le Figaro

Egy független magyar rádió elveszti a licencét – jelenti a konzervatív francia újság, hozzátéve, hogy a Médiatanács az EBESZ és a Freedom House egybehangzó véleménye szerint a kormányt segíti a sajtó ellenőrzésében. Az ország 10 év alatt a 23-ikról a 89. helyre esett vissza Riporterek Határok Nélkül médiaszabadság rangsorában és a SZER magyar adása 36 év után a héten felújította működését, mert úgy ítéli meg, hogy erősen romlott a sajtó helyzete Magyarországon.

A Klubrádió a leghallgatottabbak közé tartozik, de rendszeresen kizárják az állami hirdetésekből. 4 éve 300 ezer eurós jóvátételt ítélt meg neki a bíróság, mert a Nemzeti Médiahatóság megtagadta tőle az állandó sugárzás jogát. De a vidéki hullámhosszokat azóta sem kapta vissza. Az ellenzék úgy értékelte, hogy a kormány már megint támadja a vele szemben álló erőket. Cseh Katalin azt üzente a Twitteren, hogy minden egyes nap kemény csapást jelent a médiapluralizmus számára.

FT 

A világlap vezércikke Orbán Viktort hozza fel példaként arra, hogy a populisták leginkább akkor tudnak hosszabb időn át hatalmon maradni, ha az üres ígéreteken túl adnak is valamit az embereknek. Hiszen a magyar miniszterelnök sosem veszélyeztette az uniós támogatásokat, vagy az ország helyét a schengeni rendszerben. A lengyel PiS pedig érdemi szociális támogatást nyújtott a szegényeknek. Ily módon mindkettő bebetonozta hatalmát, szemben azokkal a demagógokkal, akik azt hiszik, hogy elegendőek a leegyszerűsített ígéretek, és hogy a kormányzás nem más, mint a kampány folytatása.

Azaz a hozzáértésen múlik a populisták sorsa, mert különben a valóság hamar utoléri őket. Lásd Johnsont, Trumpot és Bolsonarót. Újabb és újabb dolgokat ígérnek meg, még mielőtt az előzőt egyáltalán teljesítenék. Nekik a hatalom megszerzése volt a fontos, és úgy gondolják, hogy a továbbiak miatt ráérnek aggódni. Ám hamar szembesülnek a tényekkel, különösen az olyan válságok során, mint a Brexit vagy a koronajárvány. Hiszen éppen a fertőzés mutatta meg: tömegek élete múlhat azon, hogy képes-e érdemi kormányzásra a megválasztott vezető. De ugyanez igaz az éghajlatváltozásra is, aminek amúgy gyakran még a létezését is tagadják a populisták.

Szóval pont akkora különbség van a választási hadjárat sikere, illetve a hatalomban elszenvedett fiaskó között, mint amikor a látszatot és a valóságot, vagy a szónoklatot és a valós tettet állítjuk szembe egymással. És minél inkább adós marad egy hatalom az érdemi eredményekkel, annál inkább hajlamos a ténylegesnél jobbnak feltüntetni a dolgokat. Minél kétbalkezesebb, annál inkább igyekszik elterelni a figyelmet valós vagy kitalált ellenfelekre hivatkozva.

Az persze érthető, hogy a populisták hajlamosak a szüntelen kampányolásra, mert egy vezetőnek segítenie kell, hogy az emberek jó része valamennyire eligazodjon egy igencsak változó és kiszámíthatatlan világban. Ez az, amit a fő áramlat politikusai csak lassan értenek meg, pedig érdemes megszívlelniük. A hozzáértés ugyanis kiderül a válságban, amikor nagyon nagy teljesítmény jó döntéseket hozni és végigvinni azokat.

FT

A kulturkampf részeként Orbán hívei az SZFE lázadásával kénytelenek szembenézni. Diákok és tanárok közösen tiltakoznak az ideológiai megfontolások alapján kinevezett kuratórium ellen. A testület elnöke azonban már meg is adta az irányt: többet kell tenni a nemzeti identitás és a keresztény értékek erősítésére. Az egyetem épülete ily módon a kulturális háborúskodás epicentruma lett. A küzdelem azóta tart, hogy a nacionalista miniszterelnök 2010-ben visszatért a hatalomba.

Kormánybarát hangok szerint a miniszterelnök a liberálisok által uralt terepet igyekszik visszaszerezni, megfigyelők viszont inkább úgy látják, hogy a kormány már így is túl nagy befolyásra tett szert. A lap megszólaltatja Enyedi Ildikót, aki arra figyelmeztet, hogy a kurzus kiszolgálása nem eredményez valamirevaló teljesítményt, sem a művészetekben, sem a tudományban. És hogy a 20. században bőven lehetett látni, hová vezetett ez, amikor mégis megpróbálták. Meg egyébként is: honnan veszi a bátorságot bármely hatalom, hogy megszabja, ki a része a nemzeti kultúrának és ki nem az?

Az előzmények része a CEU elűzetése, az MTA feldarabolása, valamint az, hogy a kormány igyekszik kiterjeszteni befolyását a független színházakra, főként Budapesten. Tompa Andrea, író és kritikus azt mondja, ez már nem is kulturkampf, hanem szőnyegbombázás, hiszen a két fél nem egyenlő erőkkel küzd.

Ám a próbálkozásban van politikai kockázat Orbán szemszögéből, mivel a színi egyetemen ugyan csak nem egészen 500-an tanulnak, ám mozgalmukat sokan támogatják. Lásd a vasárnapi élő láncot. A tiltakozás egyben megmutatta, hogy a miniszterelnöknek viszonylag kevés híve van a fiatalok soraiban.

Csáky Zselyke, a Freedom House-tól azt mondja, a Fidesznek szüksége lesz az ifjúságra, ha két év múlva meg akarja őrizni a kétharmadot, de az ilyen incidensek nem teszik vonzóbbá a pártot a fiatal nemzedék szemében. Sőt, népszerűsége egy ideje már esik a generáció soraiban. Orbán egy időben megpróbált nyitni feléjük, amikor tavaly napirendre tűzte a klímaváltozást, de úgy néz ki, hogy azután lemondott róluk.

Le Monde

Az ultrakonzervatív, tekintélyelvű Vidnyánszky Attila kinevezése tömeges tiltakozást váltott ki a magyar művészeti életben. Neve félelmet, illetve dühöt kelt az egyetemet elfoglaló diákok között. Ő maga nem is titkolja, hogy közel áll a miniszterelnökhöz, ennélfogva halmozza a tisztségeket. Alföldi Róbert úgy nyilatkozott, hogy az állami társulatok sorsa csakis tőle függ: a finanszírozás, az igazgatók kinevezése, a két színi egyetem. Vidnyánszky krédója: a jobboldali és keresztény érdekek védelme a színpadon.

Upor László, az SZFE távozó ügyvezető rektora azt mondja róla: igazi tehetség, absztrakt esztétikával, de sajnos, ez összeegyeztethetetlen az által képviselt politikai és szociális tábor ízlésével. Maga a rendező egyre epésebben rohan ki a „liberális közeg”, a sötét hatalmak, a nemzetközi hálózatok ellen, amelyek szerinte a bukásán dolgoznak. Csak a megbízható újságírókkal áll szóba. Upor ezt úgy fogalmazza meg, hogy mint minden paranoid, Vidnyánszky is úgy állítja be, mintha folyamatosan támadnák, mert így játszhatja az áldozatot. Szabó Kimmel Tamás erre megjegyzi, hogy ő is vidékről érkezett, mégsem az a nünükéje, hogy bosszút álljon Budapesten. A színészt egyébként Vidnyánszky eltávolította a Nemzetiből.

Die Presse

A magyar kormány tovább enyhített a határzáron: ezúttal azt a tilalmat törölte el, hogy az ingázók csak akkor járhatnak át egyik országból a másikba, ha a határtól számított 30 kilométeres övezeten belül laknak és hogy haza kell térniük 24 órán belül. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, miután tájékoztatást kapott a magyar társszervektől. Az azonban továbbra is érvényes, hogy az érintetteknek igazolniuk kell a munkaviszonyukat.

Az Osztrák Gazdasági Kamara főtitkára üdvözölte a lazítást, mert az lényegesen könnyít a cégek és munkatársaik helyzetén. Arról is beszámolt, hogy pár napja már olyanok is akadálytalanul utazhatnak szolgálati ügyben, akiknek a vállalata mindkét országban jelen van.

Die Welt

A luxemburgi külügyminiszter a görögországi Moria menekülttábort megsemmisítő tűz után az osztrák kancellárt tette a fő felelőssé, amiért ennyire nyomorúságos a menedékkérők sorsa az EU külső határain. Asselborn gonosztevőnek nevezte Kurzot, aki igen kemény álláspontot képvisel a migráció kapcsán. Kifejtette, hogy Európa mindaddig beteg marad, amíg nem talál kiutat a menekültválságból. Megjegyezte, hogy az EU beugrott az osztrák politikusnak, miután azt bizonygatta, hogy elég csak lezárni a határokat és onnantól kezdve nincs probléma.

Szerinte ezek után elsősorban a Bizottság elnökének kell cselekednie, azaz meg kell győznie a tagállamok kétharmadát, amelyek még mindig úgy tesznek, mintha rájuk nem tartoznának az unió bejáratánál veszteglő migránsok. Von der Leyennek rá kell vennie őket a szolidaritásra. 

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap úgy ítéli meg, hogy a menedékreform ügyében évek óta reménytelenül körben járnak az európai kormányok. A megoldáshoz bátorságra és jó idegekre volna szükség Berlin részéről. De az biztos, hogy Leszbosz szigetéről el kell vinni a végképp földönfutóvá vált embereket. Ám amikor a helyzet kapcsán sokan európai megoldásról papolnak, az olyan, mintha Godot-ra várnának, aki tudvalevőleg sosem érkezik meg.

A tagállamok beásták magukat a menedékpolitikába, nehogy rontsák a saját tárgyalási pozícióikat, és gyengítsék a többiekre nehezedő nyomást. De ettől még marad a nagy kérdés, mi legyen a befogadott menekültekkel? Az ügy már rég lekerült volna az asztalról, ha mindenki elfogadja a Bizottság kezdeményezését, hogy osszák el őket a tagok között, lehetőleg igazságosan.

Az világos, hogy az EU tévedett, amikor rá akarta kényszeríteni Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot a menedékkérők átvételére. Úgy hogy marad az önkéntes befogadás. Alighanem ezt célozza meg a Bizottság új javaslata is, amelyet a hónap végén mutatnak be. Ám úgy tudni, hogy a németek mellett csak a finnek, a portugálok, a luxemburgiak, esetleg a franciák, a belgák és hollandok hajlandók segíteni. Ez magyarázza, hogy Berlinnek nemigen fűlik a foga, mármint hogy az élre álljon és egyedül vegyen át szerencsétlen sorsú embereket.

Pedig példát mutathatna. A taktikázás helyett azt kellene tennie, ami egyedül helyes, függetlenül a populisták által keltett ellenszéltől: be kellene fogadnia a reménytelen helyzetben lévő migránsok egy részét. Csak éppen az a valószínű, hogy mindenki továbbra is kivár, úgy hogy folytatódnak a menekültek szenvedései és változatlanul emberek fulladnak bele a Földközi-tengerbe. Kőkemény tárgyalásokra kell készülni az ősszel.

Der Standard

A lap mulatságosnak tartja, hogy a kormány közeli Magyar Nemzet több részes cikkben vette tűz alá az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytrösztöt és főként annak igazgatóját, az osztrák Gerald Knaust, mondván, hogy az Soros kottájából játszik, és ő vezényli a felforgató kampányt Magyarország ellen. Azon kívül mozgatja az EU vezető politikusait, és pénzadó gazdája útmutatásának megfelelően befolyásolja a világsajtót a korlátozás nélküli migráció érdekében.

Csak éppen a dagályos leleplező hang sajátos, ha éppen nem zavaros viszonyban van a konkrétumokkal. Hiszen az ESI csupán azt csinálja, amit az ilyen intézetek: a tényekre alapozva elemzéseket, jelentéseket készít olyan kérdésekről, mint a bevándorlás és ezeket az ismereteket igyekszik a politikai döntéshozók, illetve a sajtó tudomására hozni. A nagy dobás az az ötlet volt a részéről 5 éve, hogy az uniónak menekültügyi megállapodást kell kötnie Törökországgal.

Nem kérdés, hogy Knaus bejáratos az EU legfelső köreibe, de az intézet be is jegyeztette magát lobbistaként. Azt is pontosan lehet tudni, hogy kap pénzt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól. Meg más szervezetektől. A magyar vezetés már megint úgy állítja be, hogy dárdahegy az uniós bürokratákkal vívott permanens háborúban. Az ellenfél a hazai szóhasználatban migráns simogató, illetve hazátlan kozmopolita, aki a nagy lakosságcserét szorgalmazza. Ám egy ilyen hadviselésben szükség van megszemélyesített ellenségre, ez pedig Soros.

Az újabb és újabb „leleplezések” célja, hogy állandó izgalomban tartsa a híveket. Egyben segítenek elvonni a közfigyelmet a hatalom korrupciós ügyeiről, valamint a bíráló hangok elfojtásáról. Éppen most jelentette be a Médiatanács, hogy februárban lehúzhatja a rolót a Klubrádió.

KLUBRÁDIÓ VS. MÉDIAHATÓSÁG: EGY HÁBORÚ ÚJRAINDUL

HVG
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.09.11.


A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szerint hat ponton sértette meg a médiatörvényt a Klubrádió, ezért utasították el a frekvenciahasználat meghosszabbítására benyújtott pályázatukat. A rádió többségi tulajdonosa, Arató András szerint szimpla politikai döntés született, és azt ígérte, perelnek. A Klubrádió évekkel ezelőtt már hosszan pereskedett az NMHH-val, 
az ügy egy része még nem is zárult le.

"Teljes abszurdum, nem állja meg a helyét az az indoklás, hogy a Klubrádió sorozatosan törvényt sértett volna"

- mondta Arató András, a rádió igazgatóságának elnöke és többségi tulajdonosa a hvg.hu-nak azután, hogy a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) bejelentette, a médiatanács nem újítja meg a Klubrádió 2021. február 14-én lejáró jogosultságát, így újra pályázhatóvá válik a 92,9 MHz frekvencia.

A rádió 7 éves hosszabbítást kért, ezt utasította most el a hatóság. De Arató egy augusztus közepi Népszava interjúban már arról beszélt, a médiatörvény szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a rádió működéséről tetszése szerint, indoklás nélkül döntsön.

Ő azért akkor a hosszabbításban bízott, ami szerinte a "népakarat kifejeződése" lett volna, a sugárzási lehetőség megvonását pedig a joggal való visszaélésnek tartotta.

"A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek."

Az elutasítás után pénteken azt mondta, a rádió "nagyon súlyos" vállalásokat tett a közéleti és beszédtartalomra vonatkozóan, amit mindig betartottak. Szerinte ezért nem hivatkozhatott volna jogsértésre az NMHH. Ő úgy emlékszik, az elmúlt években 3-4 büntetést kaptak, például mert hangosabb volt a reklám a kelleténél.

Ugyanezzel érvelt Stock Richárd vezérigazgató, aki a rádió déli műsorában nyilatkozva ismertette a vezetés álláspontját:

"A Médiatanácsnak jogilag nem volt értékelhető indoka arra, hogy a frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmet elutasítsa, működésünk megfelelt a törvényi előírásoknak."

Szerinte az egész mögött politikai döntés húzódik meg, és az NMHH-közlemény állításai nagyon emlékeztetik a 10 évvel ezelőtt történtekre, mikor a Médiatanács a Klubrádió akkori frekvenciapályázatát alakilag hibásnak, alacsony szakmai színvonalúnak tartotta. (Erről részletesen később.) Stock szerint "az is valótlan állítás volt és ez is az, és egy újabb háború van készülőben". Úgy fogalmazott:

"Itt az a cél, hogy a Klubrádió ne szólhasson."

De miben is hibázott a Klubrádió?
...

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 16. – EMLÉKEZŐ MŰ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.12.


Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma ünneplősbe jöjjünk, mer eljön hozzánk a képviselő bácsi meg a papbácsi, azér mer az udvaron fölavatjuk az emlékező művet, hogy nemzeti meg össze meg tartozás. Télleg, nem is tudtam, hogy emlékező mű lesz a homokozó melett, amit a Béla bácsi épittett már hetek óta, ilyen kövekből rakosgatott valami tornyot, itta a sört és izzadott. Meg szidta az emlékező művet, hogy mennyen az anyukájába, aki kitaláta. A Pityu meg is kérdeszte, hogyan menjen az anyukájába, aki kitaláta, de a Béla bácsi nem is felelt neki. A dadus aszonta, süket.

Ez az emlékező mű, mondom, ilyen kőtorony, meg a tetején egy rud, amin majd a zászló lessz, meg az oldalán egy tábla, hogy csók a Magyarország, meg menyország. Az Ibojnéni taláta ki hogy ez legyen rajta. Sokat dógozott rajta a Béla bácsi, aki a közös munkás itt, söpörni szokott, sarabóni, most meg épitti a tornyot. Aszonta a dadus, hogy tanár vót meg költő vagy filozófiás, most meg süket és sört iszva söpröget. Nemis öreg annyira, monta a dadus, csak megverte őtet a sors. Hol verte meg, kérdeszte a Pityu, de erre a dadus csak egy nagy kört tett a kezéve, hogy mindenhol, és mintha esírta vóna magát, de ez nem biztos.

Máma reggel az anyu odaatta a fehér inget meg a kantáros sötét nadrágomat, ami rövid. Jé, monta az anyu, mennyit nőtté a nyáron, majd venni kell új ünnepélyes nadrágot, de máma még jó lesz ezeknek. Kérdeztem, hogy kik az ezek, de az anyu is csak úgy körözött a kezével, mint a dadus, amikor mutatta, hogyan verte meg a Béla bácsit a sors. Csinossan mentem el az oviba, az emlékező mű készen volt a rudjáva meg a tábláva rajta, a csóka Magyarországgal, meg, hogy Timpanon, meg, hogy nem. Nem, soha. Ott vigyorgott már a képviselő bácsi, a papbácsi meg egy fényképező ember is.

Sürögött meg forogott, az Ibojnéninek láccott mind az összes foga a boldogságtól, rendezgetett minket sorba, a Kisböske meg megin kezdett pityeregni, hogy éhes, hogyő nem is reggelizett. Énekeltünk azér éhessen, és a képviselő bácsi beszélt, hogy Kálmán medence, nem, meg zet, Timpanon és haza. Úgy beszét, hogy fönnakatt a szeme, ordittott, a fényképező ember meg fényképezett. A papbácsi áldást osztott meg sprickolta a szenteltvizet, imátkosztunk, asztán Béla bácsi fölhúzta a zászlót. Sötét nadrágba vót, de szőrössen, és valamit motyogott a húha anyájukról, de csak a foga között. És végül lobogott a zászló a kőoszlopon a tábla fölött, hogy csóka Magyarország, Timpanon.

Monta még a képviselő bácsi a migráncsokat is, hogy azok is sorakozva jönnek, meg szentistvánt is, hogy nem értettem, a szentistván-e a migráncs, vagy mi van, mer Szüz Mária is volt meg család, nemzet, gyarmat és nem leszünk. Nem értettem az egészet, a Pityu se, de annyira, hogy nem is rosszalkodott, hanem tátva volt a szája neki egésszen. A Kisböske meg ordittott persze, én is ordittottam volna szivessen, de az anyu aszt monta, legyek jó. Jó voltam. Csak Béla bácsi nézett nagyon furcsán, pedig, ha süket, nem is halhatta a migráncsokat, se a szentistvánt. De néha megrándult a szája neki.

Mindeggy, elmúlt ez is, de még nem mehettünk, pedig éhessek voltunk. A képviselő bácsi, a papbácsi meg az Ibojnéni fényképeszkettek, átak ott az oszlop mellett, a fényképező bácsi monta nekik, hogy ide meg oda, fogják ezt meg nézzenek erre meg arra. Körbefényépeszték az egész oszlopot, Béla bácsi meg közbe rakotta a szerszámait, szórta bele a talicskába, hogy döngött, kopogott, és tóni keszte a talicskát, ami úgy nyikorgott, hogy elröpültek a galambok is. A dadus kézen fogta a Kisböskét, hogy egy szelet kenyérrel állittsa el az ordittást, a fényképező villogott, és Béla bácsi is már a sarkon nyikorgott, és én is gondótam, hogy na, vára dömperemmegyek.